Lesz konszenzusos alkotmánymódosítás? | Fleck Zoltán és Hack Péter

[00:00:00]Vannak olyan szereplők, akik nem így kerültek oda, és akiknél nem lehet azt állítani, hogy pusztán azért, mert a kétharmad szavazta meg őket, mert attól és a kéthad mögött lévő körmány jelölte, mert ugyanez történik.

[00:00:13]Most azért mondom, hogy még azt nem tudjuk, hogy ha leváltják a legfőbb ügyészt, hogy fognak helyére új embert találni, de a az NVVH-nál tudjuk, hogy hogy fognak, és az ugyanaz, ahogy eddig.

[00:00:24]Tehát ez mitől más?

[00:00:26]Ezeket van az elmozdításban.

[00:00:28]Jó, de ezen túl vagyunk, Zoli, hogy mit kellett volna, csak az, hogy most mitől lesz más.

[00:00:33]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.

[00:00:36]Forst Hoffer Ágnes, aki jelen pillanatban gyakorolja az ideiglenesen, illetve nem is ideiglenesen gyakorolja most a köztársasági elnök jogkörét, hogy aztán ki lesz az ideiglenes köztársasági elnök, vagy államfő, azt nem tudjuk.

[00:00:49]Közben van egy alkotmányozási folyamat, vagy legalábbis rövidesen el fog indulni.

[00:00:52]Úgyhogy van nagyon sok kérdés, amit két kiváló szakemberrel kell most megbeszélnünk, vagy lehetséges megbeszélnünk.

[00:00:58]Flex Zoltán jogszociológus és Hakpéter jogász Egyetemi tanács.

[00:01:01]Szervusz köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:01:06]Köszönjük a meghívást.

[00:01:07]Nos, Súlyok Tamás úr eltávozott.

[00:01:12]Mennyiben érintett ez benneteket meglepetésként, ahogy végül is ez megoldódott ez a kérdés?

[00:01:20]Hát nem volt meglepetés, ugye?

[00:01:20]Talán az volt a meglepetés, hogy ugye az volt a felszólítás hogy május 31-ig mondjon le, és május 31 előtt nyilvánvalóvá tette, hogy nem fog lemondani.

[00:01:34]Ez volt a meglepetés, hogy akkor még azért heteket kellett várni arra, hogy kitalálja a kormányoldal, hogy milyen módon távolítja el.

[00:01:43]Én azt gondoltam volna, hogy erre van egy elképzelés, hogy mi fog történni, mint ahogy most is úgy tűnik, hogy hogy külső szemlélő azt várhatta volna, hogy a kormánytöbbség tudja, hogy mi fog történni másnap, és nem ez a bizonytalanság zajlik.

[00:02:01]Én nem örülök annak, hogy úgy távolították el, ahogy eltávolították.

[00:02:07]ö Slyog Tamást.

[00:02:10]Szerintem a megfosztási eljárás az egy korraktebb alkotmányos keretek között maradó eljárás lett volna, de azt gondolom, hogy ezzel egy korszak lezárult.

[00:02:21]Most már arra kell koncentrálni, hogy mit hoz a jövő, miben lesz más a jövő, mint ami eddig volt, mert ami eddig volt, az gyakorlatilag az új parlament első két hónapjából az nagyjából ugyanaz volt, mint az előző 16 év.

[00:02:38]Hát én nem volt ez meglepetés.

[00:02:38]Aztán meglepetés, amit most Péter az utolsó mondatban mondott, de néha meglepetést okozunk egymásnak.

[00:02:44]Hát azért itt nagyon másról van szó, mint az elmúlt 16 évről.

[00:02:50]Az elmúlt 16 év értékelésén múlik az, hogy mit gondolunk a mostanról.

[00:02:53]Tehát én azt gondolom, hogy ha azt nem jogállamnak, nem demokráciának tekintjük, akkor ami most történik, zavar és kapkodás és türelmetlenség, az részben érthető.

[00:03:06]Én magam is türelmetlen voltam, tehát nem kellett volna talán bejelenteni a május 31-én, hogyha június 1jén nincsen konkrét terv.

[00:03:15]De de az eltávolítás módja esetében azt gondolom, hogy az egyik lehetséges mód, én aláérője voltam annak a 41 jogásznak, akik közjogi érveket soroltak fel, hogy miért kell a közjogi funkciókban alapvető változást egy olyan típusú politikai jogi folyamat közben, amelyet hát választásos foradalomnak nem beszéltünk, amik a nem demokráciáb demokráciába jutunk.

[00:03:46]Tehát lett volna lett volna konfliktus és lett volna mellékzöngélyje vagy talán veszélye is a megfosztási eljárásnak néha az ilyen úgynevezett forradalmi rendkívüli időkben a közjogilag tiszta megoldások nem mindig tudnak betölteni olyan funkciót, amelyet egyébként elvárnánk.

[00:04:12]Ugye a Magyar Péter a választások előtt többször nyomatékosan hangsúlyozta, hogy kinek miért kell elmennie, és ez a 41 aláíróval rendelkező levél felsorolja azokat a közjogi problémákat, amely amelyet sajnálatos módon egyébként a a 17.

[00:04:30]Alapörvénymódosítás indoklásó nem tartalmazott, tehát politikai indokokat tartalmazott, miközben közjogi indokokat kellett volna tartalmaznia.

[00:04:39]a kötelezettségszegés különböző konkrétumait kellett volna leírnia.

[00:04:44]Tehát ebben az értelemben maga a a megszabadulás Tamás úr az nem meglepetés.

[00:04:50]Türelmetlenül vártam.

[00:04:50]Talán a módja nem abban az értelemben, ahogy Péter mondta, hanem abban az értelemben, hogy túl sokáig tartott és abban az értelemben, hogy az indokai nem voltak kellően dolgozottak.

[00:05:05]Van még valamiféle jogorvoslat?

[00:05:07]lehetséges még ezzel kapcsolatban Sok Tamás irányából abb egy abszolút megszűnt most már ugye a magyar alkotmányosságnak az egyik legnagyobb problémája az hogy tulajdonképpen az önmérsékleten kívül komoly alkotmányos korlát a mindenkori hatalom előtt nincsen ugye én abban a kérdésben, hogy ugyanaz történik az történt az elmúlt két hónapban, arra gondolok, hogy hogy a 16 évig probléma volt az, hogy a Fidesz többség alaptörvénymódosítást is és fontos törvénymódosításokat is, amiket a kormánynak kellett volna benyújtani, képviselői indítvány formájába nyújtott be, ezzel kizárta a társadalmi vitát.

[00:05:51]Ehhez képest az új többség ugyanígy a 16.

[00:05:56]alaptörvénymódosítást képviselői indítvány formájában nyújtotta be, miközben azok a kérdések, amiket rendezett, azok a ciklus végéig is ráértek volna, mert az, hogy hogy ki nem lehet miniszterelnök szemben azzal, ami az európai gyakorlat, tehát hogy miniszterelnöki korlátot vezetnek be.

[00:06:15]Ezek a kérdések például, mint ahogy egyébként a 17.

[00:06:17]módosításban a képviselői mandátum csökkentése is olyan kérdések lehettek volna, amit szerintem ha tényleg elindul egy alkotmányozási folyamat, a és ez nem csak egy, hogy mondjam, a közönséget hogy mondjam információkkal szórakoztató processzus lesz, aminek a végén majd egy egypárti alkotmány születik.

[00:06:42]Ha tényleg elindul egy ilyen vita, akkor annak keretében ezeket meg lehet vitatni.

[00:06:48]Hiszen jól látható volt, hogy abszolút nem csak a Fidesz oldaláról vagy a jobb oldalról érte kritika ezeket az elemeket.

[00:06:58]Ugye az úgynevezett régi baloldal is elég élesen kritizálta a 12 éves mandátumkorlátót.

[00:07:06]Civils szervezetek, amelyeket nem lehet Fidesz barátsággal vádolni, az eljárás módját kritizálták.

[00:07:12]Tehát én azt gondolom, hogy eddig is vagy az elmúlt két hónapban hát mindennek lehet nevezni, csak csak önkorlátozásnak nem, ami történt.

[00:07:23]Most ez lehet, hogy hosszú távon jó eredményeket fog hozni.

[00:07:24]ebben nem nem tud nem látok a jövőbe.

[00:07:27]Nekem vannak aggájaim, és ha tényleg, ha jövőre koncentrálunk, akkor akkor ugye az a megfogalmazás, amit Török Gábor mondott a köztársasági elnök eltávolításának ezzel az egy mondatával, hogy ezzel egy fegyver kikerült az asztalra, és ez a fegyver bármikor használható a jövőben, tehát a kormánytól független szereplők esetében a jövőben milyen biztosíték van arra, milyen közjogi biztosíték, hogy egy ugyanilyen módosítással, hogy az eredetileg hat évre tervezett mandátum nem lesz csak egy év vagy két év, az eredetileg kilenc évre tervezett mandátumot nem rövidítik leg, arra hivatkozva, hogy ez már egyszer megtörtént, és ugye a hivatkozási alap, hogy a a nép többsége nem elégedett valakivel.

[00:08:21]Na most a független szereplőknél gyakran előfordulhat az, hogy a többség nem elégedett, mert éppen attól független szereplők, hogy nincsenek a többség akaratának alárendelve.

[00:08:34]És tehát én ezt a ezt a kockázatot látom valamelyik beszélgetésben mondtam, hogy nekem ez a mód olyannak tűnik, mint amikor egy egy bérházból a harmadik emeletről ki akarunk öltöztetni egy lakót, aki nagyon kellemetlen, de a szerződés nem teszi lehetővé, hogy kiköltöztetjük, ezért amikor elmegy boltba, lebontjuk a lépcsőházat, ezelőtt megakadályozzuk, hogy a lakását használja, de mindenki másnak kényelmetlenné válik.

[00:09:00]És ez tulajdonképpen már a az új elnök jelölésénél előállhat ez a probléma, hiszen az új elnöknek sincsen semmilyen garancia az alaptörvénybe arra, hogy fél év múlva, egy év múlva ugyanezen a módon nem távolítják el.

[00:09:19]Szóval a kérdésem válaszó röviden nincsen jogos.

[00:09:20]Tehát ez egy a elnök aláírta, ez hatályba lép ez a alaptörvény módosítás.

[00:09:25]sorban tisztább eset lett volna az, hogy ebben az átmeneti időszakban ezzel az alaptörvénymódosítással csak a akadályozó közjogi méltóságoktól való megszabadulás történik, és a mandátum korlátozások azok az eljövendő alkotmány nyozásnak a vitája ennek az egyik témája lesz és akkor el lehet dönteni, hogy milyen érvek és ellenérvek szólnak mellette vagy ellene nem volt sürgető.

[00:09:55]ami sürgető volt, az a közjogi méltóságoktól való megszabadulás méltatlanságuk okán.

[00:10:00]Tehát ez valóban indokolható és közjogilag rendben van.

[00:10:06]Én a fegyvert nem látom fegyvernek.

[00:10:10]Tehát én azt gondolom, hogy abban az esetben, amikor egy olyan 16 év után születik meg egy kényszerű alaptörvénymódosítás, amely szerencsére a választók jóvoltából nagy felhatalmazással jelentős politikai rendszerátalakulást kíván meg a kormányzattól és a parlamenti többségtől.

[00:10:35]és ahol olyan közjogi tényezők ülnek a pozícióban, akik 16 év alatt folyamatosan bizonyították azt, hogy a funkciójuknak ellentétesen járnak el.

[00:10:46]Tehát ezt a tulajdonképpen az közjogban szokatlan, alkotmányogilag nagyon nehezen indokolható dolgot nem tudjuk másképp értékelni, mint a folyamatosság megtörését.

[00:10:57]Tehát a amennyiben a folyamatosságot fontosnak gondoljuk, akkor persze minden érv igaz, amit a Péter mond.

[00:11:04]Csak a helyzet az, hogy itt megtört egyfolyamatos.

[00:11:08]Kényszerűen megtört, és az az a 16 év állította elő ezt a kényszert, amely amelyet elég jól ismerünk, és amelyben persze lehetnek vitáink, és tényleg az, hogy hogyan értékeljük a mostani átmeneti eseményeket, az nagyrészt attól függ, hogy ezt hogyan értékeljük.

[00:11:26]Tehát én azt gondolom, hogy a közjogi folyamatosság megtörése azzal, hogy a kéthad ezt átmenetileg megtette.

[00:11:31]Én egyébként azt azt tartottam volna tiszta esetnek talán megnyugtató kommunikációnak, hogyha ez nem csak verbálisan történik meg, hogy ez egy átmenetiség és majd lesz egy új alkotmány, hanem az a az új többség a parlamentben az első héten, az első ülésnapon vagy az első ülések valamelyikén hoz egy országgyűlési határozatot arról, hogy ez egy átmeneti időszak ilyen és ilyen határidővel, ilyen eljárással hatályba fog lépni egy alkotmány, és ennek ez az alkotmány fog rendezni egy csomó olyan dolgot, amely biztosíték arra, hogy a kormánynak nem csak önkorlátozása van, hanem komoly biztosítékok kerülnek be, és a alkotmányozás módja is egyfajta biztosíték arra, hogy bevonnak nem csak kormányzati tényezőket ebbe a vitába, és addig pedig ezt és ezt és ezt fogjuk tenni csak.

[00:12:27]Ugye ez az országgyűlési határozat kötelezte volna a kormányt arra, hogy tartsa magát ehhez az átmenetiséghez.

[00:12:32]És nem gondolhatnánk azt, hogy hát tulajdonképpen bármeddig húzható egy alaptörvénymódosítás sorozattal a hatalom megtartása.

[00:12:44]És akkor tényleg azt mondanánk egy idő után, hogy hát ez ugyanolyan metód.

[00:12:48]Tartalmilag nem ugyanolyan, de eljárásilag ugyanolyan, mert tartalmilag mégis csak az van, hogy egyelőre a jogállom felé haladunk.

[00:12:53]Ö mégha ehhez sok bizalom is kell meg politikai értékelés, tehát nem csak közjogi, de azt gondolom, hogy ez ez egy mulasztás, tehát ezt meg kellett volna tenni, hogy jogilag is valahogyan keretbe foglaljuk ezt az átmenetiséget.

[00:13:12]Én én nagyon szeretek Zoltánnal vitatkozni.

[00:13:13]Nagyon máshogy látjuk a világot, de mindig kultúráltan tudtunk vitatkozni, és egy csomó mindenben meg nagyon egyet tudunk érteni.

[00:13:19]Tehát nagyon sok ponton azonosan látjuk a dolgokat.

[00:13:24]talán az igazságszolgáltatás területén együtt is kutattunk, meg publikáltunk.

[00:13:29]Tehát én örülnék annak, hogyha ha az országban az a dinamikája lenne a kapcsolatoknak, ami közöttünk van, hogy hogy mondjam, békés egyet nem értésben tudunk lenni bizonyos kérdés.

[00:13:42]Bocsá meg rajtad kívül nem nagyon van, akivel tudnék vitatkozni.

[00:13:46]Jó, én tehát én én én az Olival szívesen vitatkozok, és és a hiányérzetét abban erősítem meg, amit tavaly egy ilyen beszélgetésben akkor még Friderikus Sándornál is szóvá tettem, hogy ha ha a Tiszapárt rendszerváltást ígér, akkor már a programban jó lett volna leírni azt, hogy mi lesz máshogyan.

[00:14:06]Ugye jelenleg ez nincsen meg, ha jövő hétfőn benyújtanak egy alaptörvénymódosítást, a 18 alaptörvénymódosítást, ami úgy szól, hogy mostantól az alaptörvényt csak négy-5öddel módosítani, akkor megnyugszom, mert akkor a fegyver ugyanott volt az asztalon, de látványosan hatástalanítva van.

[00:14:28]Nem kell attól férni, hogy a hogy jövő héten a Kúria elnökével kapcsolatban vagy októberben lesz.

[00:14:38]Jó, a Kúria elnöké az egy másik az egy másik kérdés.

[00:14:40]Tehát abban például szerintem egyetértünk, de de a most én az új kur elnökrő beszélek, tehát az újonnan megválaszol, tehát jó lenne tudni, hogy akkor például most a köztársasági elnökválasztás az miben lesz más, mint annak idején?

[00:14:57]Mert azért azt ne felejtsük el, hogy a hogy a választói felhatalmazásra hivatkozott a Fidesz is az elmúlt 16 évben, amikor azokat a lépéseket megtette, amik amiket megtette.

[00:15:08]Tehát tulajdonképpen a az ő legitimitásuk jogi értelemben nem volt más, mint a mostani többség legitimitása.

[00:15:16]De a az egy megnyugtató helyzet lenne, ha akár a választási programba, akár a választások óta eltelt időben elénk tárták volna, hogy mi leváltjuk ezeket az embereket, és akiket a helyükre teszünk, azt így meg így tesszük a helyükre.

[00:15:35]Ugye a Kúria elnökénél, a Országos Bírósági Hivatal elnökénél már 2023 óta vannak új szabályok, amik mások, mint amit ami alapján őket megválasztották.

[00:15:47]Ugye a köztársasági elnöknek felhívást kell közzétenni a arra, hogy hogy ő jelölni kíván, tehát nem őneki a fejéből kell kipattannia, vagy a telefonjából, hogy kit kéne kijel ki kijelölnie.

[00:16:01]És utána az Országos Bírósági Tanács, a bírók által megválasztott testület véleményezi ezeket a személyeket, és csak azt jelölheti az elnök, akiket a bírók is jónak tartanak.

[00:16:15]De kellene ilyen szabály a többi lemondott személy esetében is.

[00:16:21]És ugye én azt szóvá tettem, hogy az első teszt például a vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal elnökének a megválasztása lehetne.

[00:16:31]Ugye a beleírták az alaptörvénybe, hogy ez egy független intézmény, de a függetlensége az gyakorlatilag egy az egyben olyan, mint amilyen a előző időszakban a legfőbb ügyész függetlensége volt, amiről én egy hosszú tanulmányt írtam 2016-ban, hogy a kormánytöbbség jelöli és a kormánytöbbség választja.

[00:16:50]És a vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal elnökénél ugyanez van.

[00:16:53]Van egy szépségtapasz, hogy civilekkel lehet konzultálni, de az nem nem vétójog, nem egyetértési jog a civil szervezeteknek.

[00:17:03]Lehetne az ó országos bírósági hivatal, vagy az ügy ügyészségen lehetne létrehozni ügyészi tanácsokat, amelyek vagy a az országos ügyvédi kamara is állást foglalhatna.

[00:17:14]Tehát ha nem akarunk politikai konszenzust teremteni, mert azt mondjuk, hogy a Fidesszel és a mi Hazánkkal meg a KDNP-vel nincs remény arra, hogy konszenzus jöjjön, akkor legyen szakmai konszenzus, de eltelt most már három hónap a választás óta, és még mindig nem tudjuk, hogy a fegyver azt hogyan fogják hatástalanítani.

[00:17:33]Tehát mitől lesznek, mitől lesz az újkúriai elnök?

[00:17:38]A pontosabban őket tudjuk, mert 2023 óta van szabály.

[00:17:41]De mitől lesz az új köztársasági elnök?

[00:17:44]Intézményesen jobb?

[00:17:47]Hányszor mondhat ellent a kormánynak ahhoz, hogy ne aktiválják újra a Lexúlyok szabályát?

[00:17:52]Mitől lesz független a vagyonvisszaszerzési vagy és vagyonvédelmi hivatal vezetője?

[00:18:00]Ő őt miért nem lehet visszahívni egy ugyanilyen szabállyal egy év múlva vagy két év múlva, ha nem elégedett vele a kormánytöbbség?

[00:18:11]Nemzeti Bank elnökét is ugyanígy vissza lehet vívni, állami számvevőszékelnökét.

[00:18:19]Tehát én azt gondolom, hogy a a függetlenségnek egy fontos eleme az elmozdíthatatlanság.

[00:18:24]Tehát az, hogy a hivatal betöltése előtt megfogalmazott szabályok alapján lehet valakit és egy tisztességes eljárásban elmozdítani.

[00:18:35]Ezt értem.

[00:18:35]Na de hát mondhatja azt nyugodtan a kormány, hogy pontosan ezért van majd ez a konzultáció, vagy vagy ez a fajta társadalmi megbeszélés, mert ezeket a kérdéseket akarja helyre rakni, de akár a kiválasztás, de a vagyon visszaszerzési hivatal vezetőjét pár héten belül meg akarják választani, tehát arra nincs új szabályt.

[00:18:51]Most lehetett volna, ugye most már ismerjük az alaptörvény szövegét, az már beépült, és ismerjük a részletszabályt is.

[00:18:58]Abban semmi olyan nincsen, hogy egy szélesebb akár politikai, akár szakmai konszenzus lenne a személy mögött.

[00:19:06]Akit jelölnek, azt a Tiszapárt fogja jelölni, és a Tiszapártos kétharmat-at fogja megválasztani.

[00:19:15]Igen.

[00:19:15]Szóval két dolog van.

[00:19:15]Egyrészt, hogy jobban örültem volna, és tisztább lett volna a helyzet, hogyha nem csak a köztársasági elnök ről szól ez a alaptörvényi módosítás, hanem ahogy ezt beígérte korábban a miniszterelnök, éppen az egész történetet rendezi a kétharad ebben az átmeneti helyzetben azzal együtt, hogy megadja a garanciákat arra, hogy az új személyek hogyan lesznek nem elmozdíthatók ilyen könnyen.

[00:19:39]Tehát álok sok sok igen.

[00:19:42]Tehát hogy hogyan jelölik őket és hogyan hogyan lesz ebből társam konszenzus.

[00:19:48]Én most azt hangsúlyoznám, tehát az én elégedetlenségem egyébként elsősorban arra vonatkozik, hogy miért nem szabadultunk meg egy csapásra mindenkitől.

[00:19:57]Tehát miért ül még mindig ott a legfőbb ügyész, ahol ül, miért kell most egy egy egy külön eljárásban konkrétumokat felsorolni?

[00:20:04]konkrétumokat kellett volna felsorolni ebben az alaptörvényi módosításban ahhoz, hogy mindenkitől meg lehessen szabadulni, és az alkotmánybírókkal sem az életkoruk volt a probléma.

[00:20:13]Tehát a másik kérdés, amivel amivel Péter most érvelt, az az nagyon fontos, és én azt látom, hogy zavar van abban a kérdésben, hogy hogyan lehet társadalmi konszenzust megteremteni.

[00:20:27]Tehát nincsen gyakorlat ebben honnan is lenne?

[00:20:30]Tehát nincs ilyen magyar gyakorlatunk.

[00:20:36]És hogyha most azt mondaná valaki nekem, hogy hát az akadémia testületével vagy a kamarával, akkor akkor azt gondolnám, hogy az kevés lenne, mert aki látott már kamarát meg akadémiát belülről, az tudja, hogy a azok a korporatív érdek és politikai torzítások ott is megvannak.

[00:20:53]Hogyan lehet ennél szélesebb társadalmi részvételet?

[00:20:55]Én nagyon remélem egyébként, hogy már van a kormányzati fejekben arra terv, hogy ezt az úgynevezett alkotmányozási folyamatot, ami egy széles társadalmi egyeztetési folyamat, ezt milyen eljárásban teszik meg?

[00:21:08]És ehhez képest ez jó gyakorlat lett volna, hogy ezeknek a személyeknek a jelölésében hogyan hallgatjuk meg a társalmi véleményeket.

[00:21:15]Ugye az nem megoldás, hogy a Facebookon lehet ötletelni, tehát ez ez így nem működik.

[00:21:21]A Facebookot fel lehet használni és a platformokat fel lehet használni egy szabályozott formában, tehát ahhoz meg kell csinálni a platformot, meg kell csinálni a formákat.

[00:21:28]Én azt várnám egyébként, és látszik most a polgárjit jelölése kapcsán, hogy hogy miközben a személyben meg lehetne egyezni, de hát még még az sem történt meg az előkészítés során, hogy a jelöltel legalább előtte egyeztettek volna, hogy vállaljon egyáltalán.

[00:21:47]Tehát van egy kapkodás, amit én amit én részben értek, mert egy átmeneti gyors helyzet van, sok mindennel foglalkozik a kormányzat részben tűzoltástszerűen, részben építkező módon.

[00:21:57]Közben az Európai Unióval nyilván tárgyalásban van, és az egyáltalán nem független attól, hogy milyen módon távolítják el a közjogi szereplőket.

[00:22:08]Tehát ott azért szerintem egy kompromisszum felé nyomta, vagy egy átmeneti megoldás felé nyomta a az európai jogászi logika a magyar kormányt.

[00:22:18]Én nagyon sokszor találkozom külföldi politikusokkal, jogászokkal, és az a helyzet, hogy hogy értik a magyar helyzetet, de olyan mélyen nem értik, hogy azt elfogadják, hogy egyszerre hirtelen mindent meg kell változtatni.

[00:22:32]Pedig ha egy kicsit még jobban ástak volna bele a valóságba, akkor ezt is megértenék.

[00:22:36]Szóval visszatérve arra, amit Péter mondott, valóban az az eljárás hiányzik, amiben mi látnánk állampolgárok, hogy hogyan is lesz ez a társam vita, hogyan lesz konszenzus a a jelöltek körül, mi történik ezzel.

[00:22:47]nem csak közjogi, formális jogi garanciák kellenek, hanem ebben az átmeneti helyzetben, ameddig meg nem születik az új alkotmány, valami módon egy nagyon nehéz dolgot kell kiviteleznie a kormánynak, egy szétszakított politikailag elég ramaty állapotban levő társadalomban valamilyen konszenzus személyek körül.

[00:23:13]Na de na de a választások óta tudjuk, hogy soha nem látott támogatottsága van ennek a kormánynak.

[00:23:18]Tehát tulajdonképpen most egy kicsit könnyebb lenne olyan konszenzuális jelöltet találni.

[00:23:23]Persze.

[00:23:25]És lássom 75%-án túl senki nem gondolhatja azt, hogy ennél nagyobb konszenzust létre lehet hozni egy személyben.

[00:23:32]De mégis, hogyha előtte engem meghallgatnak, hogyha van adunk rá időt, akkor azt gondolom, hogy jó, hát ha a többiek ezt gondolják, akkor akkor te hát érted, amit mondok, hogy ha van egy eljárás, amiben megbízom, akkor megbízom abban a személyben, aki aki ezután fennmad.

[00:23:47]Tehát valóban én nagyon remélem, hogy most a polgárudittal kapcsolatos kudarc után, aki egyébként hangsúlyoz még egyszer, nem lett volna rossz jelölt sok szempontból, bár öl is nyitottunk vitát.

[00:24:03]Azt hiszem, hogy talán most legalább legalább egy kis időt annak engednek, hiszen nem kell, ha 30 nap az elég, hogy ezt megszervezzék jól.

[00:24:11]Ugye, addig a házelnök nem látja ezt a funkciót.

[00:24:13]Semmi alkotmányos válság.

[00:24:17]egy július vége tehát olyan nincs szombaton azt mondom hogy vita és vasárnap meg eldöntöm tehát az az valóban az az egy hiba volt.

[00:24:25]Bocsánat, azért azt hozzá kell tenni, hogy ami soha nem történt meg, vagy nagyon ritkán a magyar történelemben meg a modernkori történelemben, ugye miniszternök belátta, hogy hibázott és azt mondta, hogy elkapkodtam, lelkes voltam, sőt bocsánatot is kért és tovább.

[00:24:36]Igen, ez egy egész jó mondom én azért én azt gondolom én azt gondolom, hogy azért ez egy nem kikényszerített hiba volt, hiszen az, hogy mi lesz Sullyog Tamás akár lemondása, akár eltávolítása után azért azt nem vasárnap derült ki, nem akkor kellett volna erről gondolkodni.

[00:24:52]Tehát ez ez azért nem teljesen megnyugtató, hogyha más kérdésekben is ennyire hiányzik a az előrelátás, ami ami miatt például ez a a polgár Judit féle ügy érdekes, én is csak a a szuperlatívuszokban tudok beszélni Polgár Judit tevékenységéről, személyéről, de ez például jól modellezi, hogy mennyire hogy mondjam, mennyire kérdéses az, hogy a közvetlen választás az egységet tud-e teremteni.

[00:25:26]Ugye sokáig az volt, hogy azért kell közvetlen elnökválasztás, mert az így közvetlenül megválasztott elnök tudja az egységet képviselni.

[00:25:33]És a amúgy is meglévő jó véleményemet polgári Judittral kapcsolatban növelte.

[00:25:39]Az indokolásra amért adott, hogy ő úgy érzi, hogy egy megosztott társadalomban nem fog tudni egységet teremteni.

[00:25:44]És bárki lesz most az új jelölt, ugye ez a kihívás mindenkivel szemben fennáll.

[00:25:54]És az a helyzet, hogy ugye minél inkább a Tiszapárt szavazóinak, lelkes szavazóinak, kemény magjának a a kedvébe jár a jelölés, annál kevésbé tudja az egységet megteremteni, mert a 75% sem egység, az egy nagyon nagy többség, de az nem egység egy országban.

[00:26:12]Tehát nagyon nagyon nehéz feladat egyébként parlamentáris demokráciákban megszokottan megosztott országban, mert ez a parlamentáris demokrácia értelme, hogy versengő szemléletek, versengő értékek, versengő érdekek formálódnak politikai vagy artikulálódnak politikai programokba.

[00:26:35]Ezek mögé politikai szervezetek állnak, és ezek érvényesítik.

[00:26:39]Na most ugye láttuk például a a 11 pontból álló 17-es alkotmány alaptörvény módosítást, hogy az mekkora vitákat váltott ki.

[00:26:48]És újra szeretném hangsúlyozni, hogy nem nem kormány és ellenzék volt a megosztottság.

[00:26:55]Tehát a 11 pontról mennyire eltérőek voltak a vélemények.

[00:27:00]Helsinki bizottságtól kezdve Amnesty Internationalig fogalmaztak meg.

[00:27:04]szerintem jogos kritikákat vagy megfontolandó szempontokat, akkor nagyon nehéz elképzelni, hogy hogyan fog működni, amikor nem 11 pontról beszélünk, amiből 10 érdemé a hanem hanem egy komplex alkotmányozásról, amiben benne van, hogy legyen-e közvetlen elnökválasztás, vagy ne legyen közvetlen elnökválasztás.

[00:27:28]Mindenki lelkesedik addig, ó, majd én fogom eldönteni, és mindenki lelkes addig, amíg az ellenfél jelöltje nem nyeri meg a közvetlen válas.

[00:27:36]Jó, de azért sok olyan kérdés van, amiben az azért nem lehet gondolkodni.

[00:27:40]Tehát azért azért vannak alapok, amelyek azért az Európai Uniós tagságból fakadóan vannak az unióstól meg meg az egyetem, hát alapjog alapjogokat nem ez nem is kerül, de azért azért alapkérdések, tehát hogy például maradjon-e egy kamarás vagy két kamarás legyen a parlament, ez egy ftos kérdés.

[00:28:00]Én nagyon ellene lennék egy korporatív kamarának, ami a demokrácia aláása.

[00:28:03]De akkor hogyan oszlik meg a mandát?

[00:28:06]Úgy ahogy a cseheknél, hogy az alsó ház az listás pártlistás eredményed pártlistás választás eredményeként áll össze.

[00:28:14]A felső ház pedig egyéni szenátori helyekből áll.

[00:28:19]A ez például a választási törvényt alapvetően meghatározza, mert ha van egy tiszta arányos alsó házunk vagy első kamaránk és egy többségi elvre épülő második kamaránk, akkor akkor az egész más a helyzet, mintha mindezt egy kamarába kell megoldani.

[00:28:37]Igen.

[00:28:37]Szerintem most nem érdemes belemennünk, mert mert minden egyes úgynevezett alkotmányozási kérdés kapcsán valóban fölmerülnek ezek a dilemmák és további kérdések merülnek fel.

[00:28:47]nagyon sokáig ülhetnénk itt, hogyha ezt mind végig akarnánk játszani.

[00:28:48]Én azt gondolom, hogy ami fontos lenne azonban most hogyan is lesz az eljárás ezen az ebben az alkotmányozásban?

[00:28:56]Tehát hogy ki hogyan történik ez a részvétel, mi történik, hány ember, ki mennyit kell.

[00:29:03]Szóval van a világon erre jó módszer, létezik egy csomó civil tapasztalat, még Magyarországon is létezik tapasztalat és ezeket először ezeket kéne megvitatni.

[00:29:14]Kik lesznek azok a moderátorok?

[00:29:14]Kik jelölik ki azokat a moderátorokat, szakértőket, akik segítik ezt a folyamatot, hogy eljussunk egy konszenzushoz?

[00:29:22]Én mindig ugye ennek a legitimációja nagyon fontos, és a én mindig arra hivatkozom, hogy hogy hogy a hogy nem arra kell gondolni, hogy fölváltjuk most a parlamentáris demokráciát valami közvetlen formára, hanem hanem arra, hogy hogy megpróbáljuk létrehozni a parlamenti konszenzusnál nagyobb társalmi konszenzust szakértői segítséggel.

[00:29:43]olyan kérdésekben, amelyekről nem mondhatjuk azt, hogy az emberek otthon ülve minden segítség nélkül kiérlelt véleményt mondanak, de annyira azért feltételezzük a politikai józanságot és belátást, hogy szakértői segítséggel meg tudják határozni, hogy melyik érvet fogadják el és konszenzust tudnak létrehozni.

[00:30:03]Mind ez ennek vannak eljárások.

[00:30:04]Én azt hiányom néparat.

[00:30:04]Én a én hiányolom azt hiányolom most, hogy ha ha részvételiségről beszélünk, akkor tessük megmondani, hogy melyik lesz az az eljásó.

[00:30:15]Legalább azt lássuk, hogy az erre létrehozott intézményt azt milyen civil szakértői segítséggel hozták össze, ki fogja ezt vezetni, milyen eljárás lesz, milyen határideje ennek az egész folyamatnak, hány embert fognak bevonni, milyen satöbbi.

[00:30:28]Ez legitimitást ad ennek a dolognak, melyik kérdésekről fogunk vitatkozni.

[00:30:32]Én azt gondolom, hogy nem kell ehhez beláthatatlan sok idő.

[00:30:36]Tehát másfél év alatt a ciklus közepére meg lehet csinálni egy olyan tervezetet, amely amely mögött létezik egy tásmű vita és konszenzus, és amelyet aztán a parlamentok majd elfogadnak.

[00:30:47]Ugye én nekem annyival nehezebb ebben a helyzetben, hogy én egyszer már részt vettem egy ilyen folyamatban 94 és 98 között, ugye akkor a kétharmados MSZPSDS többség az alkotmányozást így próbálta meg szervezni.

[00:31:06]Ugye ez még nyilván az internet előtti időben volt, tehát azt a fajta közvetlen részvételt, amit most a különböző platformok lehetővé tesznek, nem lehetett élni.

[00:31:15]De aki kíváncsi rá, utána tud nézni.

[00:31:17]Somogyvári István összeszerkesztett több összeszerkesztette több kötetbe azokat a dokumentumokat, ami különböző civil szervezetektől, egyetemi tanszékektől, szakértői szervezetektől összegyűlt.

[00:31:29]És ugye ott is tulajdonképpen keveset beszéltünk róla, de hát 94-ben az MSZP-nek volt egy készalkotmány tervezete, amit szeretett volna keresztülvinni, és ugye az SDS volt, amelyik azt mondta, hogy nem, hanem ennél egy nem elég a két párt konszenzusa.

[00:31:47]Ennél egy szélesebb konszenzus kell, a többi parlamenti pártot is be kell vonni, annak ellenére, hogy hogy ugyanúgy 70% fölötti többsége volt a kormány koalíciónak, mert a parlamenti pártok mögött ott vannak választói érdekek, ott vannak választók, mégha kevesebben is, mint a kormányoldal mögött, de ezeknek a választóknak a szempontjait is meg kell enteni.

[00:32:10]Most én azt látom, hogy hogy a jelenlegi választási rendszerünk az nagyon erőteljesen a két pártrendszer felé nyomja a politikai rendszerünket.

[00:32:22]És a a kétpártrendszer logikája az pedig azt eredményezi, hogy harcolnunk kell vérremenően a másikkal szemben, mert mert amennyit én nyerek, annyit veszítő.

[00:32:34]Ugye nyilván egy osztottabb politikai mezőben ez a harc máshogy jelentkezik, hiszen a mező közepén lévő három- négy-5 párt bármikor bármilyen összetételben koalíciót alkothat.

[00:32:47]Na most én azt látom, hogy hogy ezt el kellene dönteni, hogy akkor próbálunk egy nemzeti egységet létrehozni a játékszabályok körül, vagy próbáljuk széljel verni egymást amennyire lehet.

[00:33:00]ugyanis abban a pillanatban, amikor az ellenzéket olyan helyzetben kényszeríti a többség, hogy elemi politikai érdeke, hogy valahogy megakadályozza az alkotmányozási folyamatot, akkor nagyon nehéz helyzetbe tudunk létrejönni.

[00:33:15]Tehát az általam ismert sikeres alkotmányozási folyamatoknak az volt a közös sajátossága, hogy a résztvevők rájöttek arra, hogy az együttműködéshez fűződő érdekük nagyobb az adott történelmi pillanatban.

[00:33:29]mint az egymás elleni harcukból származó érdek.

[00:33:32]Ugye 94 és 98 között azért nem sikerült megegyezni, mert részben a kisgazdák, részben az MSZP balszárnya rájött arra, hogy ők szerintük ugye az MSZP balszárnya abban bízott, hogy 98-ban önmagukba kétharmadot fognak tudni szerezni, mert jól álltak akkor.

[00:33:50]Tehát, hogy nem fűződik érdekük egy ilyen kompromisszumos alkotmányhoz, mert fognak tudni alkotni olyat, amit ők szeretnék.

[00:33:58]És tulajdonképpen a Fidesz is ugyanebbe a logikába beszélt.

[00:34:00]Ugye egy párti alkotmányról beszélünk, de azért ott volt mögötte az MDF szavazói bázisa, aki a KDNP, a kisgazdapárt szavazói bázisa, és prominens politikusa is.

[00:34:13]Tehát egy bizonyos értékrend.

[00:34:13]Tehát most én azt gondolom, hogy ez a ez az alkotmányozás igazán sikeres nem a társadalmi részvételtől lesz, hanem a hanem attól, hogy létrejön-e a politikai momentum, amikor mindenki azt gondolja, ez nem elég a a nem elég a kormány oldalról engedi.

[00:34:33]Tehát, hogy az az ellenzék részéről is kellene egyfajta rugalmasság, és itt ezek az aktorok azért nem biztos, hogy ezt akarják.

[00:34:39]Én a mai politika ezért nagyon szomorú lennék, hogyha olyan eljárást képzelne a mai kormánypárt, mint ez a 93-as időszak volt, mert egészen másra van szükség.

[00:34:51]9394 Igen.

[00:34:51]Tehát 94 98 Igen.

[00:34:51]Tehát 94-től Igen.

[00:34:54]Tehát ez a az a két-os többségnek a időszaka, mert bő bőven sokkal nagyobb részvételre van szé.

[00:35:01]Egy másik logikára van szükség.

[00:35:04]Éppen azért, amit a Péter mond, szerintem ma politikai konszenzus felé nyomni a politikai szereplőket csak egy társadalmi konszenzus tudja.

[00:35:16]Tehát jelenleg olyan helyzetben vagyunk, amikor egy szétvert vesztes autokratikus nyomokat magánviselő párt maradvány és egy szélső jobboldali párt, amelyik szemben áll az Európai Unióval van a parlamentben ellenyésző kisebbségben.

[00:35:33]Nem látom azt a politikai intézményesedettséget, amely egyáltalán lehetővé tenni a parlamentáris jellegű pártalapú konszenzust.

[00:35:42]ennél egy sokkal jelentősebb társalmi konszenzusra lenne szükség és legitimációra.

[00:35:47]Tehát én elégedetlen lennék, szomorú lennék, és nagyon jelentős kudarcélyeket látnék abban, hogyha egy ilyen alaptörvény kezdem alkotmány kezdeményezést és vitát és szakmai vitát azt az Akadémia Jogtomány Intézetének, a ügyvédi kamarának és néhány más szervezetnek küldenék, és ebben ebből állna aztán néhány füzet megjelenik, és akkor arról majd rendezünk konferenciákat vagy workshopokat, a megoldás Ö az az szerintem.

[00:36:18]Szóval én én biztosan ö nagysendekkel plebejosabb vagyok ebben a tekintetben.

[00:36:24]Tehát én azt gondolom, hogy hogy arra vannak elég súlyos jelek, hogy a parlamentáris demokrácia ezt a típusú konszenzuális eredményt, amit Péter mond, nem tudja ma produkálni.

[00:36:36]Nem csak Magyarországon ebben a nagyon speciális helyzetben, hanem nagyon nagyon jellemző módon máshol sem.

[00:36:41]Ö ez egy járulékos eredmény lehetne, egy politikai kényszer lehetne a pártok előtt, hogyha létre egy olyan társalmi megegyezés bizonyos alkotmányozási kérdésekben, amely amely amelyben néhány ezer ember részt vesz konkrétan is egy meghatározott eljárásban ö szemtől szemben konszenzust tudnak létrehozni szakmai segítséggel.

[00:37:06]ez a típusú konszenzust tudja megteremteni bocsás meg, ha vissz nekem ez régóta múltkor is beszéltél erről, meg mások is beszélnek erről.

[00:37:15]Tehát mikor, ki és milyen alapon állapítja meg, hogy ebben a kérdzékben konszenzus van?

[00:37:23]Hát ez nagyon egyszerű, ugye, hát hogy ha ha most itt ennél az asztalnál nem hárman ülnénk, hanem nyolcan, és azt mondanák, hogy nekünk különböző kompetenciákkal rendelkezünk, el kéne döntenünk azt, hogy te vetheted fel ezt a kérdést, hogy két kamarás vagy egy kamarás parlament legyen Magyarországon.

[00:37:41]Hát rá kéne szállni némi időt, néhány hétvégét arra, hogy ezt megértsük.

[00:37:46]meghallgatnánk két-három szakértőt arról, hogy milyen pro és kontraérvek vannak, és mivel jár az egyik, és mivel jár a másik megoldás.

[00:37:52]és utána iratkozunk róla, és ezen a ezen az asztalnál a nyolc ember egy idő után hajlandó lenne elfogadni egy-egy megoldást, és hogyha ez valahogyan a másik asztaloknál is létrejön, akkor akkor létre tud jönni egy nagyobb távi, hogy 1 millió ember tud konszenzust kötni, ez azt jelenti, hogy egy jó reprezentatív mintával, önkéntes részvétellel néhány ezer ember létre tud hozni különböző helyeken az országban megoldásokat egy-egy kérdésben és ezt ezt utána tudja kommunikálni nem könnyű elfogadtatni nemzeti konzultáción szocializálódott ennek vannak megoldásai tehát egy könyvtár utadalom van arról hogy ez hogyan működik de sehol nem működött zolát a közösségi a közösségi lépjünk ki az alkot lépjünk ki az alkotá mer alkotmányt szeretnénk há ában a szavazatokkal fejezik ki az emberek aztem meg nem ez a nagy különbség köztünk tehát én de én én ebben hagyomány én konzervatív vagyok én azt gondolom hogy a demokráciáb mert az hogy hogy az asztalokat szervező szakemberek eldöntik akkor szerveztünk 40000 nyolc fős asztalt és ebből az jött ki és ezt én mint moderátor mondom meg hogy ez a konszenzus és akkor összerakjuk hogy a 40000 asztalból hány Hány hogy jött lé?

[00:39:24]Te mitől lett ez a konszenzus?

[00:39:27]Ha valami elitista, ez az igazán elitista, mert azt a látszatot kelti, mintha bevonná az embereket.

[00:39:33]Közben a moderátorok fogják megállapítani a végered Nem, nem.

[00:39:37]A moderátorok azok képzett szakemberek, akik nem arra vannak.

[00:39:39]Nem én és nem te vagyunk moderátorokb.

[00:39:42]bizonyos kérdésekhez értünk, de de ahhoz nem, hogy hogyan lehet egy konszenzuális egy egy diszkurzivitát szervezni, hogy én ne nyomjam rá a véleményemet a rész, de a végeredmény megállapítás az a lényeg, tehát hogy Mátészalkán egy csoport összeül és megállapodik valamiben és Vas megyében egy másik csoport az ellenkezőjében, akkor melyik lesz a konszenzus?

[00:40:05]amnek megvan egy ugye szakaszokra bontott megoldása, tehát hogy hogyan hogyan jön létre egy olyan konszenzust, amikor amikor a azok, akik már létrehoztak egy konszenzust, találkoznak azok, akik mást gondoltak, és utána újra tárgyalják ezeket a kérdéseket.

[00:40:19]Ez egy hosszú hosszabb folyamat, de nem lehetetlen hosszú.

[00:40:21]Én azt gondolom, hogy ha bármit is gondolunk arról, hogy hogy milyen szerepe van a választóknak a a demokratikus alapok meghatározásában, és a részvételnek mi a szerepe, és van-e új értelme a népszuverenitásnak, vagy nincsen, azért azt érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen súlyos válságban van az úgynevezett pártalapú parlamentáris demokrácia.

[00:40:43]Kiket is képviselnek ezek a pártok, milyen hatékonysággal, hogyan tudnak konszenzusra jutni.

[00:40:48]elképesztő válságban van ma azzal a 200 éves egyébként a nagyon sokáig nagyon jó szerepet betöltő és a funkcionjának megfelelően működő parlamentáris demokrácia.

[00:41:01]Ez a súlyos válság szerintem részben legitimációs válság, részben tartalmi demokrácia válság.

[00:41:05]Az emberek elfordulnak ettől.

[00:41:07]olyan helyzetekben nem fordulnak el, mint a mostani magyar választás, amikor felgyülemlett már egy csomó elégedetlenség, de hát nem akarunk forradalomról forradalomra elzavarásról elzavarásra létezni, hanem azt gondolnánk, hogy létezik egyfajta más típusú demokrácia, aminek a nem a népszavazása közvetlen módja, hanem a az úgynevezett bevonódás, tehát az a típusú részvétel, ami ami folyamatos.

[00:41:35]Az alkotmány azért jó erre egy alkotmány, mert nem mindent kell ugye vita elé bocsátani, csak néhány olyan kérdést, amely meghatározza az alkotmány karakterét.

[00:41:44]De aztán olyan kérdésekben, olyan törvényhozási kérdésekben, amelyek az egész országot érintik, bizonyos esetekben az ez az új alkotmány kötelezővé tehetni a a társalmi vitát, nem azban a formában, ahogy eddig volt, hogy adunk rá három napot, és még csak abban a formában sem, hogy megkérdezzük az akadémiát.

[00:42:01]Tehát én azt gondolom, hogy a ki kell lépni abból a legalábbis kísérlet szintjén ki kell lépni, és léteznek olyan megoldások nagyon nehéz kérdésekben.

[00:42:14]Az írországi abortusz kérdés ugyan volt például, amit nagyon nehezen, nagyon sokáig nem tudott megoldani és a ez a ez a társal vita letett az osztorra egy középutos megoldás, ami ami azt jelezte, hogy a politikai pártok nem tudták nem tudták, hogy mi az a konszenzus, ami létrehozható.

[00:42:29]Valamit gondoltak a társadalmi érdekekről, de senkinek az érdekét nem képviselték.

[00:42:33]Így működik.

[00:42:36]Jó, én én csak Churchill tudom idézni, aki azt mondta, hogy a parlamentáris demokrácia az egy rossz rendszer nála, csak az összes többi rosszabb.

[00:42:42]Én akkor maradjunk abban, hogy nincs olyan történelmi példa, hogy ezen az általad javasolt módon alkotmányt elfogadtak volna.

[00:42:51]volt olyan példa, ahol nagyon nagy konszenzus volt az elit szintjén, ugye 91-ben a kanadai alkotmányozásnál, úgy elbukott a népszavazásnál, mint annak a rendje, mint ahogy például ugye a az Európai Unió is úgy tervezte, hogy a föderális Európa megalkotását azt népszavazásokkal fogja megtenni.

[00:43:09]És ugye a francia és a holland népszavazás csúfós kudarca után egyszerűen elfelejtődött az a gondolat.

[00:43:20]Olyan se volt Pé olyan se volt az alkotmányos történetben, a modern alkotmányos, ami most történik Magyarországon, hogy egyszerre elzavarnak mindenkit és egy olyan alkotmányzati szükséglet van, amely hát 2010-ben is.

[00:43:30]Hát 2010-ben sokkal nagyobb arányban zavarták el az előző időszakot.

[00:43:36]2010-ben a 80% szavazott az van egy jelentős van egy jelentőség a autokráciába befelé és a kifelé menő útban tehát ez azért tartalmira nagyon jelentős és azt gondolom eg demokrácia felé való kinyitásnak ez egy nagyon jelentős csak ebben volt egyébként eltérve ez a kétharmados gyakorlata az Orban és a magyar kormány között tehát hogy ebben jó ugye közöttünk van egy vita amit nem nyitnék meg mert elfogadom azt amit a miniszterelnök úr mondott hogy lezárult egy korszak és a jövőre kellene koncentrálni De közöttünk van egy lényeges vite.

[00:44:08]Én azt gondolom, hogy az autokráciának egy alapvető jellegzetessége, hogy parlamentáris úton nem leváltható.

[00:44:13]És az április 12-e óta ez egy fontos tézis, hogy parlamentáris úton leváltható volt az előző rendszer.

[00:44:21]Ög ami amire most még mindig nincsen sem programszinten, sem kormányzati ígéret szinten válasz, hogy milyen garancia van arra, hogy a nem autokrácia vagy autokrácia nem egy másik autokrácia jön létre, amelyik gyakorlatilag ugyanúgy gyakorolja a hatalmat.

[00:44:44]De eddig eddig érdemben semmi olyan nem történt, ami erre garanciát nyújtana.

[00:44:51]Ha az asztalon lenne egy alaptörvénytervezett A, B, C, D variációkkal, ha az asztalon lenne a jelenlegi alaptörvény módosításának olyan eleme, hogy ezen túl csak négy-ötöddel, vagy ezen túl csak népszavazással módosítunk alaptörvényt, ha az asztalon lenne, hogy a a leváltandó legfőbb ügyészt hogyan fogjuk helyettesíteni, mennyivel lesz ez más, mint az előző.

[00:45:16]Az asztalon már ott van a nemzeti vagyonisszaszerzési és vagyonvédelmi bizottság vagy hivatal elnökeinek, elnökhelyetteseinek a megválasztása, akiket ugyanúgy választanak, ahogy az alkotmánybírókat, amivel szemben mind a kettőnknek az elmúlt 16 év vagy 15 évben folyamatos kritikája volt, hogy egy parlamenti többségű bizottság jelöli és a parlamenti többség választja.

[00:45:39]Tehát mi a garancia arra, hogy rendszer változik és nem személyek változnak?

[00:45:46]Mert ami eddig történik, az inkább a az utóbbi felé utalt.

[00:45:52]Én örülnék, hogyha tévednék, ne legyen félreértés, örülnék, ha ha valamilyen közjogi garancia lenne arra, hogy a legsúlyok az egyszer és soha többet nem alkalmazott alkotmányos megoldás volt.

[00:46:04]Örülnék, ha garancia lenne arra, hogy az elmozdított közjogi tisztségviselők helyére más logikában választanak, más módon választanak, meg más módon töltik be.

[00:46:15]De erre egyelőre a választások óta eltel több mint három hónap alatt semmilyen konkrét bizonyítékot nem lát a vágyakon kívül, hogy mindannyian szeret adnék egy rövid visszautalást erre ahogy a demokráciát sem definiálja a választás az autokráciát sem a választás lehetetlensége.

[00:46:36]Tehát azt gondolom, hogy a legalista autokráciának pont az volt a lényege, hogy modern korban minden autokrácia ilyen, hogy beárazza azt a kockázatot, hogy a választásokon el tudja veszteni a a rossz kalkuláció miatt a hatalmat, mert ez kevés.

[00:46:49]Tehát ugye ez az úgynevezett választásos autokráciáknak a sajátossága.

[00:46:54]De tényleg ezt ne nyissuk ki ezt a vitát.

[00:46:57]Azt azt hiszem, hogy hogy azért azt még érdemes lenne megemlíteni, hogy hátha ezt a műsort valaki majd több hónap múlva nézi, hogy egyelőre három hónap telt el a választások óta és egy ilyen típusú folyamatban valóban a szemire róható a kormánynak, hogy nem készültek fel jobban előre arra, hogy mi történik majd utána, de én azt hiszem, hogy én minden jogi tudásomat is beleértve, ami nem túl sok és sokkal kevésbé cizellát, mint a Péteri, azt gondolom, hogy vannak olyan átmeneti időszakok, amikor a közjogi garanciák egy kicsit elhalványulnak amellett, hogy politikai nagy változás következik be, és ez persze hibákkal és veszélyekkel jár.

[00:47:46]Mi most persze ezzel a műsorral és különböző hangsúlyokkal afelé próbáljuk nyomni a valóságot, vagy a politikai döntéshozót, hogy próbálja ezt komolyan venni ezeket a garanciákat.

[00:47:55]Aztá azt hiszem talán nem csak bizalomról van szó, hanem egy legitimációs kérdésről, hiszen ezt a dolgot, ami most történik a választók nagyon jelentős többséget támogatta, és ez azóta sem szűnt meg, és szemben, mondjuk Orbán Viktorral, Magyar Péter bejelentette előre, hogy egy új alkotmány és egy jelentős rendszerváltás következik be.

[00:48:19]Szóval sok minden van, és egy csomó dologban egyetértünk a garanciák tekintetében.

[00:48:23]Én türelmetlen vagyok a politikai következményekben, és türelmesebb a garanciák kiépítésében.

[00:48:31]De azt hiszem, hogy egészen bizonyosan az egy létező élő politikai logika, hogy egy autokrácia megszüntetése után nagy valószínűséggel nem egy új autokrácia kiépítése következik.

[00:48:43]ennek a legitimitása nagyon súlyos veszteséget okozna, és nagyon nagy leckével járt az elmúlt 16 év a magyar választók szemében is.

[00:48:50]Tehát én azokkal vagyok, akik azt mondják, hogy adjunk némi bizalmat, és ne próbáljuk tisztán csak jogi fogalmakban leírni ezt a úgynevezett forradalmat.

[00:49:05]Ugye én nem gondolom, hogy jogi fogalmakba írnám le.

[00:49:06]Att tulajdonképpen a jogállam, amit szintén meghirdettek, azért ez egy kényszer, tehát ez ad egy keretet.

[00:49:12]Tehát azért más, ami most történik, mint egy proletár forradalom, vagy népi ellenállási forradalom, ahol a forradalmi igazság szolgáltatás útján bármit meg lehet tenni, mert az volt az ígéret, hogy jogállami, tehát helyreállítják a jogállamot, felépítik a jogállamot.

[00:49:30]És szerintem az az idő az nem április 12-ével kezdődik, hanem már tavaly nyáron.

[00:49:35]Éppen veled beszélgettünk Friederikusználnál arról, hogy már akkor illett volna a program szintjén, ugye akkor még semmilyen program nem volt, de hogy illett volna a program szintjén megmondani, hogyha én új alkotmányt szeretnék, az az új alkotmány miben lesz más, mint a mint az eddigi az jelenlegi alaptörvény miben tér el ettől.

[00:49:58]Ezt azért kellett volna megtenni, mert akkor lehet legitimit módon hivatkozni arra, hogy az emberek abban a tudatban szavaztak, hogy egy ilyen alkotmányos berendezkedést fogja felváltani.

[00:50:07]Azért az benne volt, hogy egy demokratikus hatalommegosztást tiszteletben tartó jogállami alkotmányt.

[00:50:15]Jó, de jelen pillanatban ennek az ellenkező irányában történnek a dolgok.

[00:50:21]De ezt nem látom, miért?

[00:50:21]De én én így látom, hogy a ugye a a azért azért vesszük külön, mert ugye mindig tehát, hogy a magyar politikai diskurzusban és a kommentelők hadában is az a probléma, hogy kétféle álláspont lehet, vagy az egyik oldal, vagy a másik oldaljon álljon az ember, és abszolút nem tolerálja a közvélemény azt, hogy ebben is, ebben a kérdésben ezzel az oldallal értek ebbe ab azzal meg lenne jó egy társadal vita, ahol az emberek találkoznak egymásról és kép kénytelenek lesznek közel úgy legyen.

[00:50:50]Én örülnék, ha lenne ilyen, de egyelőre én nem látom ennek a realitását.

[00:50:54]De amit szeretnék mondani, hogy ugye vannak olyan közjogi tissviselők, akik vitán felül az előző 16 évben úgy kerültek hivatalba, hogy arra nem, tehát a demokratikus jogállami normák alapján nem kerülhetett volna sor.

[00:51:10]Az ő eltávolításukra, az én fejemben világos legitim a közjogi felhatalmazás van.

[00:51:20]Vannak olyan szereplők, akik nem így kerültek oda, és akiknél nem lehet azt állítani, hogy pusztán azért, mert a kétharmad szavazta meg őket, mert attól és a kétharmad mögött lévő körmány jelölte, mert ugyanez történik.

[00:51:32]Most azért mondom, hogy még azt nem tudjuk, hogy ha leváltják a legfőbb ügyészt, hogy fognak helyére új embert találni, de a az NDVH-nál tudjuk, hogy hogy fognak, és az ugyanaz, ahogy eddigát ez mitől más?

[00:51:45]Ezért kellett van az elmozdításban.

[00:51:48]Jó, de ezen túl vagyunk, Zoli, hogy mit kellett volna csak az, hogy most most mitől lesz más.

[00:51:52]Ez azért fontos, mert hogyha felsorolják, hogy milyen alkotmányos kötelezettségeket szegtek meg, akkor ez az indok, ez köti a következő politikai döntéshozót is, hiszen akakor lehet elmozdítani.

[00:52:05]Nem politikai okokból kell elmozdítani, nem azért, mert többségünk van és nem tetszik nekünk, hanem azért, mert ezeket és ezeket a kötelezetteket nem teljesítette a legfőbb ügyész, a köztársasági elnök.

[00:52:15]Ebben és ebben a ezt az ezt a törvényt nem lett volna szabad aláírnia.

[00:52:17]Ezt és ezt kellett volna tenni.

[00:52:19]ezek közjogi funkció ben nem töltése volt.

[00:52:22]Ezek megadta volna azt a keretet, ami alapján alkalmatlan egy közjogi méltóság.

[00:52:27]Tehát én azt gondolom, hogy azért óriási különbség van.

[00:52:32]Tehát én nagyon kicsi esélyt látok arra, hogy mondjuk egy Sullyog Tamás súlyú pihekönnyű személy kerül oda, mert nem az a politikai helyzet, hiszen éppen válaszolunk egy ilyen mostani helyzeten.

[00:52:49]Értem, hogy egyelőre formás garanciát nem láttunk.

[00:52:52]Lássuk be, hogy ez egy átmeneti helyzet.

[00:52:54]Az átmeneti helyzetben is muszáj jogállami elvek szerint működnie az átmenetiségnek is.

[00:52:57]Ezért én is el tudok mondani, el is mondtam itt most ebben a fél órában egy csomó olyan hibát, amit nem kellett volna elkövetni, tehát hogy több jobb közjogi indokok, más eljárást tudnunk kéne az eljárást.

[00:53:12]De igazából az a helyzet, hogy hogy az, hogy nem ez fog történni a következőkben, egyelőre csak politikai garanciáink vannak és jogiak nincsenek.

[00:53:21]Reméljük, hogy lesznek.

[00:53:21]Hát az látszik, hogy ez az alkatmázási folyamat nem lesz az egyszerű.

[00:53:26]Ebből a beszélgetésből bővben kiderült.

[00:53:28]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok és nagyon remélem, hogy a nézők is jól szórakoztatnek kis kialakuló vitán.

[00:53:35]Arra kérem önöket, hogy iratkozzanak föl, támogassanak bennünket és mindenkinek szép napot kívánok a viszontlátásra.

[00:53:43]Ktrol.hu Eljött az ideje.