Kontroll 46:07

Laczó Adrienn: "Egyelőre nincs mit megfontolnom"

aranykonvojügyészségalkotmánybíróságigazságszolgáltatásinterjúközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Tisza-közeli
Laczó Adrienn: "Egyelőre nincs mit megfontolnom"
tl;dr
  • „Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném. De nem érkezett felkérés." – Laczó Adrienn

  • A legfőbb ügyész lemondásával elkerülhette a hivatalvesztést és az ügyészi szervezetből való távozást, így főosztályvezetőként dolgozhat tovább.
  • Az „aranykony” ügyben a TEK-akció Laczó szerint teljesen megalapozatlan volt, és a politikai felelősségnek a miniszterelnökig kell érnie.
  • A Vagyonvisszaszerzési Hivatal erős nyomozati és vádképviseleti jogköröket kap, de a jogorvoslati rendszer és az ügyészek utasítási függetlensége még nem tisztázott.
  • Az Alkotmánybíróság tagjainak csaknem fele távozik, ami a testület szellemiségének változását hozhatja, de a normakontroll kezdeményezésének szélesítése legalább ennyire fontos.
  • Az igazságszolgáltatásban a rendszerbe kódolt kontraszelekció és a túlzott adminisztratív terhek hivatalnoki szemléletet eredményeznek a bírók körében.
  • Varga Zs. András elmozdítása a bírói kezdeményezés feltételeinek homályossága és a politikai akarat hiánya miatt kérdéses, egy sikertelen visszahívás pedig utólagos legitimitást adhatna neki.
  • Laczó Adrienn a közjogi átalakulást eddig sikeresnek ítéli, mivel a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság több tagja is távozott.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Laczó Adrienn köztársasági elnöki jelöltsége

A beszélgetés apropóját egy civil kezdeményezés adta, amelyben Puzsér Róbert, Flex Zoltán és Lányi András Laczó Adrienn ügyvédet javasolták köztársasági elnöknek. Laczó Adrienn pontosította korábbi nyilatkozatát:

„Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném. De nem érkezett felkérés." *

A műsorvezető kérdésére kifejtette, hogy a törvényi feltételeknek megfelel: magyar állampolgár, elmúlt 35 éves, büntetlen előéletű. Cégvezetési vagy összeférhetetlenségi probléma sem áll fenn, mivel nincs cége – de ha lenne is, a kinevezést követően arról le kellene mondania.

A köztársasági elnök megválasztásának folyamata

Társadalmi bevonás és időkorlátok

Laczó Adrienn szerint a 30 napos határidő miatt bonyolult, hosszadalmas társadalmi egyeztetésre nincs lehetőség. A TISZA párt kétharmados többségével saját maga döntheti el, ki legyen az elnök, akit átmenetinek terveznek az új alkotmány elfogadásáig.

„Bármelyik állampolgár előtt nyitva a lehetőség, hogy akár emailben, akár levélben, akár a Facebookon megnevezze a neki szimpatikusat." *

Kiemelte, hogy a kormányzat láthatóan olyan személyt keres, aki nem köthető korábbi pártokhoz, és közvetlenül a TISZA párthoz sem – ezt üdvözlendőnek tartja. A mértékadó civil szervezetek, parlamenti pártok véleményét érdemes figyelembe venni, mert mögöttük valós társadalmi támogatottság áll. A két másik parlamenti párt (Fidesz, KDNP) kivonult a folyamatból, nem kívánnak jelöltet állítani vagy véleményezni – Laczó Adrienn ezt sajnálatosnak tartja.

Közvetlen vagy közvetett választás?

Laczó Adrienn véleménye szerint a jelenlegi jogkörökkel rendelkező köztársasági elnök esetében nincs értelme a közvetlen választásnak. Ha azonban az új alkotmány közvetlen választást vezet be, akkor annak nagyobb hatáskörökkel kellene párosulnia – Lengyelország, Portugália vagy más országok mintájára, ahol az elnök valódi ellensúlyt képezhet a kormánnyal és a törvényhozással szemben.

Lehetséges új hatáskörökként említette:
- Visszaküldési jog (törvény megfontolásra visszaküldése)
- Az aláírás megtagadása
- Kinevezési jogkörök valódi tartalommal való megtöltése
- A kegyelmi jogkör – amely jelenleg az egyetlen valódi döntési jogköre az elnöknek, bár az utóbbi időben rossz szájízt kapott

Egy erős, közvetlenül választott elnök, akinek mandátuma időben elkülönül a parlamenti ciklustól, egyfajta "lakmuszpapír" lehetne félidőben, és a lengyel példa is mutatja, hogy a kormányváltás után az elnökválasztás kiszámíthatatlan eredményeket hozhat. Laczó Adrienn örömmel élne egy olyan országban, ahol ez a fék-ellensúly rendszer valóban él.

A lengyel párhuzam tanulságai

A műsorvezető felvetette, hogy a lengyelországi kormányváltás az igazságszolgáltatási reform körüli vitákból indult ki. Laczó Adrienn szerint a lengyelek hibáiból lehet tanulni: ott az igazságszolgáltatási reformot nem vitték végig, és a mai napig vita tárgya, hogy a 10 000 bíró közül az a kb. egyharmad, akiket egy nem legitim bírói tanács nevezett ki ("neosędziowie"), legitim bíróknak tekinthetők-e.

„A lengyel bíráknak van 10 000 bíró, azoknak legalább egyharmada már egy olyan bírói tanács által került kiválasztásra, kinevezésre, amit nem tekinthetünk legitimnek." *

Magyarországon ez a helyzet szofisztikáltabb, mert nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a bírói tanács vagy az Alkotmánybíróság nem legitim – ugyanakkor hasonló problémák merülhetnek fel a későbbiekben.

A legfőbb ügyész lemondása

Előzmények

Laczó Adrienn elmondta, hogy irodája hétfőn fordult Forgó Ferenc Ágneshez (a köztársasági elnöki jogok jelenlegi gyakorlójához), összegyűjtve Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész egyéves működésének több olyan esetét – köztük az "aranykony" ügyet –, amelyekben véleményük szerint komoly kötelességszegés történt, vagy amelyek miatt méltatlanná vált hivatalára.

Ugyanezen a napon a miniszterelnök a parlamentben szintén Forgó Ferenc Ágnesnek javasolta, hogy fontolja meg hivatalvesztési eljárás kezdeményezését. Laczó Adrienn szerint ez valószínűleg többet nyomott a latban, mint az ő levelük, bár a legfőbb ügyész lemondó nyilatkozatában nekik is "odaszúrt egyet-kettőt".

A lemondás következményei

Ha hivatalvesztést mondanak ki, Nagy Gábor Bálintnak az egész ügyészi szervezetet el kellene hagynia. Lemondással viszont ügyész maradhat, és a legfőbb ügyészség főosztályvezetői státuszában, nem kis fizetéssel dolgozhat tovább. Laczó Adrienn szerint ezzel a lépéssel megelőzte a "csúfos" leváltást és a komoly anyagi veszteséget, valamint azt, hogy hivatalvesztésként kerüljön be a történelembe.

Egyelőre nem érkezett visszajelzés Forgó Ferenc Ágnestől, de nem is vártak ilyet. Laczó Adrienn valószínűtlennek tartja, hogy a hivatalvesztési eljárást elindítják – politikailag sem biztos, hogy a parlament a következő egy hónapban ezzel akar foglalkozni.

Az „aranykony" ügy és a TEK-akció

A nyomozás jelenlegi állása

A jogellenes fogvatartás ügyében jelenleg egy gyanúsított van. Laczó Adrienn szerint a további gyanúsításoknak személyi akadályát képezte a legfőbb ügyész személye, és most, hogy kikerül a képből, ez a gát megszűnhet.

A jelenlegi hivatalos álláspont szerint az intézkedés alapvetően jogszerű volt, és csak a végén történt némi "túlkapás" a TEK részéről – Laczó Adrienn szerint ez nem a valós helyzet.

Belső ellentétek

A sajtóhírek szerint Fürd Pál (nyomozó főügyészségvezető) és Nagy Gábor Bálint között nézeteltérés volt. Laczó Adriennék információi szerint fordított a helyzet: Fürd Pál ment volna tovább, de akadályokba ütközött, és ebből lett elege.

Hajdú János szabadlábon védekezése

A műsorvezető felvetette a kontrasztot: Hajdú János szabadlábon védekezik, míg a budai korrupciós ügyben érintettek előzetes letartóztatásban vannak. Laczó Adrienn szerint a kényszerintézkedések mindig nehéz kérdések, mert a hatóságoknak a jövőbeli kockázatokat kell megjósolniuk (szökés, összebeszélés, bizonyítékok eltüntetése, újabb bűncselekmény).

„Nagyon látványos az, hogy két politikailag minimum érdekes ügy van most momentán terítéken, és az egyikbe mindenkit azonnal bevartak [...] A másikban pedig azt az embert, aki bizonyos mértékig élet és halál ura volt a TEK-ben [...] arról azt mondani, hogy semmilyen veszélyt nem jelent, és attól se kell félnünk, hogy elszökik – azért erősen elgondolkoznék." *

Tömeges gyanúsítások és a politikai felelősség

Laczó Adriennék álláspontja szerint az intézkedés az elejétől a végéig teljesen megalapozatlan volt, és ezt a döntéshozóknak már az elején látniuk kellett. Ha ez így van, akkor mindenki, aki döntéshozói vagy végrehajtói pozícióban volt és ezt felismerhette, bűncselekményt követett el.

A politikai felelősség kérdésére kifejtette:

„El kellene, hogy érjen, nem csak miniszterig, a miniszterelnökig kellene, hogy elérjen, mert napnál világosabb, hiszen az ő saját aznap reggeli nyilatkozatából tudjuk, hogy tudott erről az akcióról, készült rá." *

A minősítés változhat az eljárás során. A jogellenes fogvatartás egyértelmű, de hivatali visszaélést is meg lehetne állapítani – különösen a miniszterelnök esetében. A sértettek sanyargatása (hátrabilincselt kéz, kapucni/símaszk) már "finomhangolás" volt, nem feltétlenül magas szintű utasításra, de az "alapfelelősség" szerinte megállapítható.

A Vagyonvisszaszerzési Hivatal

Hatáskörök és felépítés

A hétfői rendkívüli parlamenti ülés egyik fő témája a vagyonvisszaszerzésről szóló törvény lesz. Laczó Adrienn szerint a hivatal függetlenül fog működni – elnökét a parlament választja kétharmaddal, de onnantól kezdve független. A szervezet leginkább egy speciális ügyészségre hasonlít, és a korábbi várakozásoknál jóval erősebb hatásköröket kap: tényleges nyomozati hatáskört, valamint vádemelési és vádképviseleti jogkört is.

Az elnökre nincs speciális megkötés, bár nem hátrány, ha van jogi vagy nyomozati háttere. Az elnökhelyetteseknél már vannak megkötések.

Nyitott kérdések

Több probléma is felmerült:
- Jogorvoslati rendszer: a törvényből nem derül ki, hogy a hivatal döntéseivel szemben hova lehet jogorvoslattal fordulni. Nem lesz felette a legfőbb ügyészség, viszont az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki.
- Utasítási függetlenség: a hivatalba rendelt ügyészek kinek az utasításait teljesítik? Biztosan nem a legfőbb ügyészségét. Kérdés, hogy a nem ügyész végzettségű elnök szakmai utasításait teljesíteniük kell-e.
- Hibrid megoldás: az ügyészek a meglévő ügyészi szervezetből érkeznének, így át kell esniük a legfőbb ügyész kinevezési szűrőjén.

„Ha én írtam volna, nem ezt írtam volna." *

A külön hivatal létrehozását politikai okokkal magyarázta: egyrészt a miniszterelnök választási ígérete volt, másrészt a jelenlegi ügyészi szervezettel szemben nagyon komoly a bizalmatlanság.

Civil felügyelet és átláthatóság

A hivatal vezetőit az integritási hatóság felügyelheti bizonyos mértékig. A civil szervezetek bevonására Laczó Adrienn elsősorban a nem büntetőeljárási részen lát lehetőséget (előzetes vizsgálatok, cégeljárások, NAV-figyelmeztetések), de ezt nem a törvénynek kell szabályoznia, hanem belső szabályzatban (SZMSZ) lehet rendezni.

A közvagyon meghatározása

A törvény az értelmező rendelkezéseknél felsorolja, mi minősül közvagyonnak. A hivatal nem minden közvagyont érintő ügyben jár el – a kisebb súlyú ügyeket (pl. önkormányzati utcai lámpa ellopása) leadhatja az általános nyomozó hatóságoknak. Társadalmi jelentőség, súly és bonyolultság alapján fognak dönteni.

Visszaszerzett vagyon sorsa

A visszaszerzett vagyon az államhoz kerül, ez a büntetőeljárási és adózási törvényekből következik. A Balásy-ügy kapcsán a műsorvezető rámutatott, hogy a felajánlott gazdasági társaságok magánkézben vannak – itt nem a közpénz visszaszerzéséről, hanem felajánlott cégekről van szó. Laczó Adrienn felhívta a figyelmet a nemzetgazdasági kockázatokra: ha például Mészáros Lőrinc cégbirodalmából "kiszivattyúznák" a pénzt, az a cégbirodalom összeomlásával és tömeges munkanélküliséggel járna.

Gyorsaság kontra alaposság

A "köznép" türelmetlen – egyesek vezényszóra menetelést, mások nyugodt tempót szeretnének. Laczó Adrienn szerint:

„Az elején azért fontos a gyorsaság, már csak azért is, mert ha az vagyont vissza akarjuk szerezni, és ezt komolyan vesszük, akkor azt minél időben el kellene kapni." *

A kezdeti intézkedéssorozat sürgős, hogy a vagyon még menthető legyen. Ugyanakkor nem szeretné, ha lóhalálában megalapozatlan vádakat barkácsolnának össze, amelyek bedőlnek a bíróságon – annál rosszabb nem történhetne a társadalmi igazságérzettel, mintha ezek az ügyek felmentéssel zárulnának.

Az ilyen ügyek időtartamára példaként hozta a Simonka-ügyet, ami évek óta húzódik. A vagyonvisszaszerzési hivatal várhatóan gyakran fog élni az egyezség eszközével: a terheltek egy részével egyezséget kötnek, elvárva a vagyon visszaszolgáltatását és a további érintettek feltárását, cserébe enyhébb büntetésért – ez nem jelent büntetlenséget.

Az Alkotmánybíróság átrendeződése

Az Alkotmánybíróságról eddig öten távoztak, a hatodiknak idén jár le a mandátuma, és egy hetedik is távozhat (mivel három jelöltből kettő jelenleg alkotmánybíró, akiket az Emberi Jogok Európai Bíróságára jelöltek). Ez majdnem a testület fele.

Laczó Adrienn szerint a távozók inkább a "kormánynak kedves döntéseket hozó" körbe tartoztak. Az ott maradókkal a testület szellemisége várhatóan megváltozik, de ennél fontosabbnak tartja a jogkörök visszaadását. A Fidesz-éra alatt a normakontroll kezdeményezésének lehetőségét "kiherélték" – ha újra szélesebb körben lehetne kezdeményezni, az lépéskényszerbe hozná az Alkotmánybíróságot.

Az új alkotmánybírók kinevezése még idén megtörténhet, és azonnal elkezdenek ítélkezni – az átmenet szerinte gyorsan megoldódik. A műsorvezető hipotetikus kérdésére (ha Laczó Adrienn lenne a köztársasági elnök és normakontrollt kezdeményezne) azt válaszolta, hogy ez működni fog.

Az igazságszolgáltatás reformja

A kormány tervei

Laczó Adrienn elismerte, hogy nem ismeri a kormány igazságszolgáltatással kapcsolatos terveit, mert a kormányprogramban ez csak kis szeletet kapott – részben azért, mert nehéz a közvéleménynek elmagyarázni.

A rendszer strukturális problémái

A problémák nem elsősorban a politikailag elfogult bírákból fakadnak, hanem magából a rendszerből:
- Kontraszelekció: bele van kódolva a rendszerbe
- Hivatalnoki szemlélet: a bírótól elképesztően nehézkes bürokrata hivatalnokszemléletet várnak el, mert annyi adminisztratív feladatuk van

Példaként említette Ciprust, ahol a bíró minden nap a tárgyalóteremben ül és ítéleteket hirdet, mert minden elő van készítve. Ezzel szemben Magyarországon a bírónak kell kiadnia az utolsó lakcímkutatási rendelkezést és ellenőriznie annak eredményét is, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon pedig a bíró maga írja a jegyzőkönyvet.

„Azt gondolta róluk [a bírókról], hogy hivatalnokok, akik lehetőleg futószalagon oldják meg az ügyeket, és minél kisebb purparlét okozzanak." *

A kívánatos irány

Laczó Adrienn szerint a bíróknak a lehető legmagasabb szakmai színvonalon kellene dolgozniuk, hatékonyan, megfelelő segítséggel (akár mesterséges intelligenciával), és valóban függetlennek kellene lenniük – belül is, és a rendszer szemében is. Ehhez a bírói felfogásnak és a bírósági elnökök hozzáállásának is alapvetően meg kell változnia. A bíróknak ezt ki is kell érdemelniük szakmai színvonalukkal és "gerincükkel".

Varga Zs. András és Senyei György elmozdítása

Laczó Adrienn csalódottságát fejezte ki, hogy Varga Zs. András (Kúria elnöke) eltávolítása nem történt meg – szerinte az ő kinevezése körülményei alapján "egy tollvonással" meg lehetett volna szabadulni tőle, hasonlóan a köztársasági elnökhöz.

Senyei György (OBH elnök) esete más: ő egész életében bíróként dolgozott, kinevezése legitimitása megkérdőjelezhetetlen, bár működése már kevésbé.

Az alaptörvény-módosítás szerint "bírói kezdeményezésre visszahívással" megszüntethetők a mandátumok, de nem világos, hogy mennyi bírónak kell kezdeményeznie, milyen eljárásban, ki hívja vissza pontosan. Ez a bírósági szervezeti törvény módosításából fog kiderülni, ami még nem született meg.

Laczó Adrienn szerint ha kétharmados többséget várnak el a bírák körében, az nem fog működni. Varga Zs. András esetében az az átlagbíró, akit közvetlenül nem érint, nem biztos, hogy felvállalja a küzdelmet.

„Ha a bírák nem állnak ki magukért, akkor mi miért álljunk értük?" *

Saját válasza erre: a bíróság vezetőjének személye nem elsősorban a bíróknak, hanem az egész társadalomnak fontos, hiszen áttételesen a mi ügyeinkről döntenek. Varga Zs. András ezt "nem is kicsit" tudja befolyásolni.

Egy sikertelen visszahívási kezdeményezés komoly veszélyét is felvázolta: ha elbukik, akkor Varga Zs. András utólagos legitimitást nyerhet ("a bírák megadták a jóváhagyást"), és onnantól nem lehet a kinevezése körüli visszásságokra hivatkozni.

Igazságügyi alkalmazottak helyzete

A hivatali munkavállalók anyagi helyzete nem megfelelő. Bár a fizetések valamivel jobbak, mint egy-két éve, és a bíróság biztos munkahelynek számít (kiadják a szabadságot, lehet távmunkázni, nem rúgnak ki a gyerekkel otthon maradókat), sokan a próbaidő alatt felmondanak, mert rájönnek, hogy borzasztó sok a munka és nagy a felelősség a fizetéshez képest.

Probléma, hogy semmilyen differenciálás nincs: ugyanazt a bért kapja valaki egy kis vidéki járásbíróságon, mint aki törvényszéken, büntető ügyekben dolgozik, ahol magasabban kvalifikált munkaerőre lenne szükség. Emiatt pont azokat az állásokat nehéz betölteni, ahol a legkomolyabb segítséget kellene nyújtani a bírónak.

A közjogi átalakulás értékelése

Laczó Adrienn a folyamatot eddig sikeresnek ítélte:

„Nekem sikeresnek tűnik eddig, tehát jó, nem egy lépésben, de most már a köztársasági elnök távozott, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjainak egy része távozik. A legfőbb ügyész ugye már lemondott. Haladunk. A médiahatóság is úgy néz ki, hogy rendben lesz." *

A műsorvezető kérdésére, hogy Laczó Adrienn hogyan fog még szerepelni ebben a "sikertörténetben", nem érkezett konkrét válasz, de a beszélgetőpartnerek megegyeztek abban, hogy a téma még folytatódni fog.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Orbán Bábok eltüntetését" – a műsorvezető nyitómondata, valószínűleg "Orbán bábok" (az Orbán-rendszer bábjai/kiszolgálói), de a kifejezés pontosan nem rekonstruálható.
  • „Balatonpján" – a műsorvezető vicces megjegyzése a köztársasági elnök távozására, feltehetőleg "Balaton-partján" vagy hasonló.
  • „Lendbő utcában" – feltehetőleg a "Lendvai utcában" (Orbán Viktor korábbi lakcíme), de az ASR torzította.
  • „Szakács István influencerrel" – bizonytalan, hogy valós névről van-e szó, vagy a kontextus alapján más személyről.
  • „Laca Adrián" és „Lacó Adrén" – a vendég neve következetesen torzul, a valószínű név „Laczó Adrienn", de más forrásból nem erősíthető meg teljes bizonyossággal.
  • „Flex Zoltán" – feltehetőleg „Fleck Zoltán" (jogász, egyetemi tanár), de az ASR torzíthatja.
  • „nechajudgok" – a lengyel „neosędziowie" (új bírák) kifejezés erősen torzult alakja.
  • „Fürd Pálnak" – feltehetőleg egy konkrét személynév, de pontosan nem azonosítható az átiratból.
  • „Margazsi Andrásról" – Varga Zs. András (Kúria elnöke) nevének torzult alakja.
  • „Sené Györgyről" – Senyei György (OBH elnök) nevének torzult alakja.
  • „Simon Kaper" – Simonka György nevének torzult, becéző alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.

[00:00:02]Magyar Péter a választási kampányában az Orbán Bábok eltüntetését ígérte, és igen, jó úton halad a köztársasági elnök már valahol a Balatonpján.

[00:00:10]A legfőbb ügyész is bejelentette a távozását, és ha így folytatódik ez tulajdonképpen lehet, hogy Orbán Viktor majd az internet nélküli Lendbő utcában Szakács István influencerrel fog együtt üldögélni a sötétben.

[00:00:24]Nos, erről a tulajdonképpen közjogi forradalomról vagy átalakulásról beszélgetünk Laca Adrián ügyvéddel.

[00:00:31]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:34]Köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:00:34]Na hát az első kérdés rögtön ugye az, hogy itt volt egy civil kezdeményezés, amit a Puzsér Róbert a Flex Zoltán és a lányi András hírtalál, mégpedig a köztársasági elnöki jelölésről.

[00:00:48]Ön pedig azt mondta, hogy fontolóra veszi.

[00:00:51]Na de hát ha egy hölgyet mondta, hogy fontolóra veszi, akkor ugye meg ki kell várnunk egy kis időt.

[00:00:55]Úgyhogy megkérdezem, hogy jutottunk-e valamire ebbe a fontolkodásba.

[00:01:00]Nem ezt mondtam.

[00:01:00]Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném.

[00:01:05]De nem érkezett felkérés.

[00:01:06]Nem érkezett.

[00:01:06]És hogyha érkezik majd a felkérés, akkor visszor kell térnünk erre a dologra.

[00:01:11]Akkor igen, rendben van.

[00:01:12]Jó.

[00:01:12]Tulajdonképpen az összes kritériumnak megfelel adott esetben egy kicsit boncogatni vol.

[00:01:19]Amennyiben magyar állampolgár vagyok, elmúltam sajnos 35 éves, nem is kevéssel.

[00:01:23]Büntetlen előilléletű vagyok.

[00:01:25]Tehát nagyjából igen, ennyi a feltétel.

[00:01:27]De azért még vannak ott olyanok, hogy cégvezetés, illetve más bevétel.

[00:01:29]Tehát gondolom akkor ezek sem problémák, nem?

[00:01:34]Bár ugye azt gondolom, hogy az majd a vet nincsen semmilyen cégem, de ha lenne az is a a mára a kinevezést követően kellene arról lemondani, de ilyen akadály nincsen.

[00:01:44]Értem.

[00:01:44]Jó.

[00:01:44]A ez az államfő megválasztás, ez egy ez egy fontos kérdés.

[00:01:49]Beszélgessünk erről.

[00:01:49]Mert itt több többféle megoldás létezhet, és még tulajdonképpen a miniszterelnök úr sem mondott semmit igazából előre, mert itt az alkotmányozási folyamatról is szó van.

[00:02:02]mindenféleképpen elhangzott ez a társadalom bevonása.

[00:02:04]Én ezt hogyan képzeljük, hogy hogyan lehet a társadalmat bevonni ebbe most gyakorlatilra vagyok kíváncsi.

[00:02:11]Hát sokféleképpen be lehet vonni.

[00:02:13]Nyilván most ebben a szituációban ennek korlátozottan van tere, hiszen 30 nap van arra, hogy az újszági elnök kiválasztódjon, a parlament szavazzon róla.

[00:02:24]Öö, tehát ebbe nyilván egy bonyolult, hosszadalmas, széleskörű társadalmi egyeztetés nem fér bele, és nem is biztos, hogy kell ebben a szituációban, amikor egészen nyilvánvalóan a Tisza párt a kormányzó kétharmadával eldöntheti, hogy ki legyen a köztársasági elnök, és saját maguk mondják azt, hogy ezt a jelenleg annyiból átmenetinek tervezik, hogy ugye egy új alkotmány van készülőben, és az majd egy új helyzetet fog teremteni.

[00:02:51]nagyon sok jelra mutat, hogy a közvetlen elnökválasztásban gondolkodnak, és akkor az nyilván egy egészen más típusú társadalmi bevonás lesz, hogyha az egész választópolgárok teljes közössége szavazhat majd a köztársági elnökről.

[00:03:04]Itt most igazából nagyjából erről van szó, hogy különböző mértékadó és talán kevésbé mértékadó körök megnevezhetnek embereket.

[00:03:12]egyébként bármelyik állampolgár előtt nyitva a lehetőség, hogy akár emailben, akár levélben, akár a Facebookon megnevezze a neki szimpatikusat.

[00:03:21]Hogy mi alapján fognak dönteni, azt nyilván én nem tudom.

[00:03:23]Az azért látszik az eddigiekből is, hogy figyelnek arra, hogy olyan személy legyen, aki nem köthető korábbi pártokhoz, és nem köthető közvetlenül a Tiszapárthoz sem.

[00:03:38]Ez azért szerintem egy üdvözlendő dolog, hiszen minden további nélkül megtehetnék, hogy a saját sorikból válasszanak, illetve gondolom, hogy szempont egy általános ismertség és elismertség.

[00:03:49]Ugye mondtad ez, hogy mértékadó csoportok, ugye itt az emberek arra kíváncsi, hogy akkor igen, de a mértékadó csoportokat is hogyan választjuk ki?

[00:03:57]Ez egy fontos kérdés szerintem, mert a ez megint fölvető az egyenlőbbek vagyunk, az egyenlők közötti kérdéskört.

[00:04:07]Nem pont így gondoltam, de nyilván egy-egy civil szervezet, aki már sokat letett az asztalra évtizedek alatt, ő mögöttük egyébként is van egy társadalmi támogatottság.

[00:04:15]Tehát ha ők mondanak valamit, vagy valakit, ott vélelmezhető, hogy azt nem csak az a néhány ember mondja, hanem van mögötte egy csomó polgár, aki hasonlóan gondolkodik.

[00:04:26]Ugyanez a helyzet a pártokkal, parlamenten belüli és parlamenten kívüli pártokkal, még a kispártok mögött is azért jó néhány szavazópolgár áll.

[00:04:32]Hát nyilván érdemes meghallgatni őket is.

[00:04:37]Hát ugye a két másik parlamenti párt kivonult ebből a folyamatból, tehát ők nem ohajtanak sem jelöltet megnevezni, sem véleményezni, sem egyáltalán részt venni ebben.

[00:04:46]Nyilván politikailag értem, hogy ez miért van így.

[00:04:49]Egyébként sajnálom.

[00:04:50]Ö de ettől függetlenül lehet, noha nem vagyok ennek a tudásnak a birtokában, de lehet, hogy zajlik egyeztetés esetleg a parlamenten kívüli pártokkal vagy bármilyen csoporttal.

[00:04:59]Ha máshogy nem, akkor legalább ötletadás szintjén.

[00:05:04]Ön személy szerint a közvetlen vagy a közvetett választás tartja jobb?

[00:05:09]Az a köztársasági elnök, aki most van, úgy értem, amilyen funkcióban, amilyen jogkörrel, hatáskörre bír, nincs különösebben értelme, hogy őt közvetlenül válasszák.

[00:05:18]Hogyha közvetlen elnökválasztás kerül bele az új alkotmányba, én őszintén remélem, hogy az egyidejűleg nagyobb hatáskört is fog jelenteni azokban az országokban, ahol közvetlenül választják az elnököt, még ha nem is prezidenciális jellegű rendszer van, mint mondjuk az USAban vagy féprezidenciális, mint Franciaországban, de nagyobb hatáskörrel bír akár Lengyelország, Portugália lehet még sorolni, ahol közvetlen elnökválasztás van, és nagyobb jogkörei is vannak az elnöknek, sokkal jobban tud ellensúlyt képezni a kormánnyal és akár ár a törvényhozással szemben.

[00:05:49]A mi köztesegi elnöki berendezkedésünk jelenleg nem ilyen.

[00:05:53]Tehát itt most szerintem olyan sok értelme a közvetlen választásnak nincsen.

[00:05:57]De ha úgyis jön egy új alkotmány, akkor semmi nem gátolja meg, hogy ezt kicsit nagyobbra nyissuk és több teret engedjünk a a Majdan közvetlenül megválasztandó köztársasági elnöknek.

[00:06:07]Hát akkor játszunk evvel vele, és akkor jó mondjunk egy pár olyan dolgot, ami hatáskörileg odakerülhetne.

[00:06:15]Hát ugye most a köztársasági elnök, ha nem tetszik neki egy törvény, akkor lényegében annyit tehet, hogy az alkotmánybírósághoz fordul úgy körülbelül.

[00:06:23]Egyelőre most maradjunk abban, hogy mondjuk nálunk ugye egy háza van az Országgyűlésnek, de ez sincs kőbevés, lehetne kettő is.

[00:06:32]Most pillanatilag nincs olyan lehetőség, ami sok helyen van, hogy visszaküldi megfontolásra.

[00:06:39]megtagadja akár egyszerűen az aláírást.

[00:06:42]Egy egy csomó minden van, de nem csak de igazából ugye most a törvényásról beszélünk, nem csak ez a különbség kinevezési jogköre is a közességi elnöknek, bár vannak funkciók, például ugye a bírók első kinevezése a közessegi elnök kezében van, de az lényegében egy formalitás.

[00:06:57]Tehát a a már megnyert pályázatokat az Országos Bírósági Hivat elnöke odaterjeszti, és a köztességi elnök fogja aláírni, de nem hoz benne igazán döntést.

[00:07:05]Az egyetlen kör, ahol valódi döntési jogosultsága van, az az elhíresült kegyelmi jogkör.

[00:07:11]Az most ugye elég rosszáízü, de egyébként ha jól működne, akkor az egy nagyon fontos hatáskör lenne.

[00:07:18]Ezeken mind el kell majd gondolkozni.

[00:07:22]Én nem tartom rossznak, hogyha ha van egy kicsit nagyobb mozgástere a köztetsági elnöknek.

[00:07:26]éppen azért, mert azt látjuk, és most már azért tapasztaltuk évtizedek alatt, hogy a az országgyűlés meg a kormány alapvetően egy irányba húz voltak ugye nagyon rövid időszakok nálunk is, amikor ez nem feltétlenül volt így, de alapvetően ők azért nagyjából egy irányba mozognak.

[00:07:41]Az igazságszolgáltatás még ereje tejében is kevéssé alkalmas egy valódi ellensúlyt képezni, amilyen állapotban nálunk van, teljesen alkalmatlan rá.

[00:07:50]ebben a játszmában egy erős köztársasági elnök, akinek a választása időben valószínűleg elkülönül a parlamenti választásoktól.

[00:07:58]Tehát egyfajta lakmuszpapír is lehet mondjuk egy félidőben.

[00:08:04]Ugye a lengyeleknél megint csak jó példa láttuk, hogy a alig várták, hogy a az elnöki mandátum leteljen a kormányváltás után, hogy majd akkor az ő emberük segíteni fogja a munkájukat, és nem úgy lett.

[00:08:16]Ugye időközben változott némileg a politikai helyzet.

[00:08:21]Ez megfontolásra késztetheti a mindenkori kormánypártot, hogy esetleg a parlamenti ciklus közben is ki vannak téve egy ilyen veszélynek, hogy a közvetlen elnökválasztás eredménye esetleg nem úgy alakul, ahogy ők szeretnék.

[00:08:34]Ezek nagyon érdekes politikai szituációk lennének.

[00:08:36]Én én örömmel élnék egy olyan országban, ahol ez valóban élő zajlik, mert ugye az elmúlt 16 évben azért ez egy meglehetősen egysíkú sok mindent láttunk, sok mindent tapasztaltunk, de mondjuk érdekesnek nem nevezném a politikát.

[00:08:52]Hogy ez a lengyelpolitika kicsit érdekes volt az elmúlt időszakban és hogyha már erről beszéltünk, ugye nyilván a a a nép egyszerű gyermekei, mint én ugye azt látják, hogy hát ott történt egy változás.

[00:09:02]Jé, ja, ott a miniszterek ide menekültek.

[00:09:05]Tulajdonképpen az igazságszolgáltatási kérdés indult el a lengyel váltás, amit a kormányváltáshoz vezetett.

[00:09:13]Ez mennyiben lehet séma, vagy mennyiben lehet tanulni az ottani dolgokból?

[00:09:19]Hát leginkább a hibáikból lehetne tanulni, mert ott végülis nem vitték végig az igazságszolgáltatási reformot.

[00:09:25]Vártak, vártak, és tulajdonképpen a mai napig nem történt meg.

[00:09:27]Pedig ott egy egyértelműbb helyzet van.

[00:09:31]Ugye a lengyel bíráknak van 10000 bíró, azoknak legalább egyharmada már egy olyan bírói tanács által került kiválasztásra, kinevezésre, amit nem tekinthetünk legitimnek.

[00:09:44]És ennek megfelelően ugye ott az egy komoly vita, hogy ezek az úgynevezett új bírók, nechajudgok vajon legitim bíróknak tekinthetők-e egyáltalán?

[00:09:54]És ha nem, akkor az általuk hozott ítéletet el kell fogadni, vagy nem.

[00:09:58]Ha meg akarunk szabadulni tőlük, akkor mindenkitől meg kell-e szabadulni, vagy csak a felsőbb bíróságon dolgozó bíróktól.

[00:10:04]Tehát az ott egy nagyon komoly probléma, de abból kiindulva, hogy egy teljesen tiszta helyzet, hogy a bírói tanács, ami hozta a döntéseket, nem volt legitim meg az alkotmánybíróság sem.

[00:10:14]Nálunk ilyeneket azért nem lehet mondani.

[00:10:16]Éppen ezért sokkal szofisztikáltabb a helyzet.

[00:10:18]Bizonyos szempontból nehezebb is rendet csinálni, de majd lehet, hogy ugyanazok a problémák fogdnak föl, mert az lehet.

[00:10:25]Jó, volt itt egy másik dolog.

[00:10:27]Ugye nagy Bálint Gábor Fegyesz ugye azt mondta, hogy ő majd augusztus 25-éig maradna ott, de közben már elkezd pakolni.

[00:10:34]Ezzel tulajdonképpen ezzel a bemondással a leváltását előzte meg?

[00:10:41]Hát ugye büszkén mondhatom, hogy annak az ügyvédi irodának vagyok a tagja, aki hétfőn Forcsó Fer Ágnes asszonyhoz fordult.

[00:10:48]Nem azért, mert úgy gondoljuk, hogy csak mi tudjuk azt, hogy mi történt, hanem mi összegyűjtöttünk néhány dolgot Nagy Gábor Bálint egy éves ténykedéséből, nem csak az aranykomy ügyet, hanem néhány másikat is, ahol úgy gondoljuk, hogy komoly kötelességszegés történt, vagy amelynek következményképpen méltatlanná vált a hivatalása, és beterjesztettük.

[00:11:08]Ugye ezen napon délután a miniszterelnök úr a parlamentben szintén Forgnos asszonyhoz, hiszen ő most a köztességi elnöki jogok gyakorlója javasolta neki, gondolkozzon el azon, hogy nem akar-e hivatal vesztési eljárást kezdeményezni a legfőbb ügyésszel szemben.

[00:11:23]Gyanítom, hogy ez többet nyomott alatban, mint a mi kis levelünk, de azért biztos az is számított, mert a lemondó nyilatkozatában azért odaszúrt nekünk is egyet-kettőt.

[00:11:33]Ezért gondolom, hogy olvasta.

[00:11:36]Mindenesetre igen, tehát azt gondolom, hogy voltak olyan tények, nem általában csak azt mondjuk, hogy mert a legfőbb ügyész politikailag elfogult, hanem valóban ez ez konkrét eseteken kimutatható volt, és minden alap megvolt arra, hogy egy hivatalvesztési eljárás elinduljon.

[00:11:54]Azért azt tudni kell, hogyha kimondják a hivatalesztését, akkor ugye az egész ügyészi szervezetet el kell hagynia, míg ezen a módon, hogy lemondott, ő ügyész maradhat, nem is rossz pozíciót elfoglalva egy ilyen ez elmegyek kérdés.

[00:12:08]Nem csak ment ugye ő a legfőbb ügyészség főosztályvezetői státuszában nem kis fizetéssel maradhat ott, ha nem viszik végig a hivatalvesztési eljadást.

[00:12:15]Ez most nyilván még egy kérdés, de politikailag viszont nem biztos, hogy hogy indokolhatt, meg nem biztos, hogy a következő egy hónapban a parlament ezzel akar foglalkozni.

[00:12:26]Tehát lehet, hogy ezzel ő megelőzte azt, hogy hogy csúfosan leváltsák és ugye anyangilag is nagyon komoly veszteséget szenvedjen.

[00:12:34]Meg ugye nem úgy kerül bele a könyvekbe, hogy hivatalvesztést, hanem hát lemondott.

[00:12:40]De hát volt visszajelzés egyébként Force Fer Ágnestől, hogy ő meg fontolóra veszi, vagy erről jött valami visszajelzés?

[00:12:47]Nem, nem, de hát azt nem is gondoltuk, hogy most felénk konkrétan visszajelez, azt majd észre fogjuk venni, hogyha ő elindítja, vagy ha nem indítja el.

[00:12:53]Én egyébként arra tippelek, valószínűleg nem fogjak, de abban nincs semmi visszásság, hogy hogy egy olyan ügyvéd vagy ügyvédi iroda fordul a legfőbb ügyészhez a akik mondjuk az aranykond miért nem a legfőbb ügyészhez for az biztos lenne, de mi nem a legfőbb ügyészhez fort mi ügyvédi irodaként és állampolgárként összeszedt ezt bárki megteheti.

[00:13:19]egyébként mi nem felhívtuk, mert ugye nincsenek ilyen jogaink.

[00:13:22]Mi egyszerűen tisztelettel kértük, hogy fontolja meg ennek a lehetőségét.

[00:13:26]Ezt ön is megteheti.

[00:13:27]Mi annyival vagyunk beljebb, hogy hát egyrészt a a jogi szaktudásunk miatt bizonyos tények birtokában vagyunk inkább, mert a felsorolt öt ügyből kettő a mi irodánknál fut.

[00:13:38]A többit azt meg összeraktuk, de én nem én nem gondolom, hogy ez ez bármilyen összeférhetetlenséget eredményezne.

[00:13:47]Jó, hanem az aranykonvolról beszéltünk, akkor maradjunk itt.

[00:13:51]Jó.

[00:13:51]Így, így, hogy most változás van, a legfőbb így vagy változás fog következni.

[00:13:57]Várható-e előrelépés, vagy haladás, vagy valami más, mint ami eddig volt?

[00:14:03]Hát haladás az van egyébként folyamatosan, tehát az a büntetőeljárás, ami a jogos fogvatartás miatt zajlik, az folyik.

[00:14:09]Ugye egyelőre egy gyanúsított van.

[00:14:11]Vélelmezzük azért, hogy a további gyanúsításoknak személyi akadályát képezte a legfőbb ügyész, és így, hogy ő kikerül a képből, azt reméljük, hogy ez a gát megszűnik.

[00:14:21]De nyilván minden iratot mi sem láthatunk.

[00:14:24]Tehát az, hogy milyen egyéb vallomások vannak még az ügyben, azt csak körülbelül sejtjük.

[00:14:30]Nyilván a saját által általunk képviselt állampolgárok vallomását azt tételesen ismerjük.

[00:14:33]Tehát én azt gondolom, hogy itt most esetleg egy kicsit mélyebbre is lehet menni, és nem csak a felszínt kapirgáljuk, és nem csak azt mondjuk, hogy az egyébként jogszerű intézkedés során a végén történt egy kis túlkapás a TEK részéről.

[00:14:48]Mondja most egyelőre itt tartunk, de hát természetesen nem ez a valós helyzet, de akkor most nagyjából ki kellett mondani, ahogy a a nyomozó főügyészségvezető ugye fürd Pálnak a legmondása mögött, akkor ez lehet, hogy én úgy tudom, hogy igen.

[00:15:01]Tehát, hogy az ugye kiderült, mert az ugye a sajtóban is kiderült, hogy nem értettek egyet.

[00:15:07]Hát pontosabban ugye igen, a Nagy Gábor Bánt azt így keretezte, mi fordítva tudjuk, tehát mi úgy tudjuk, hogy Fürtpán ment volna tovább és akadályokba ütközött és ebből lett elege.

[00:15:18]Mártam.

[00:15:20]Hajdú János ugye szabadlábon védekezik most, miközben mondjuk a a budai korrupciós ügybe azok meg bent csöcsülnek már, akik nem tudom ilyen wc-be két milliókat adogattak egymás zsebjébe.

[00:15:32]Hogy ez ez egy igazságos dolog?

[00:15:35]Nagyon mármint a jó, nem igazságos, de hát ugye a a kényszerintézkedés a nyomozás során az mindig egy nagyon nehéz kérdés, mert ilyenkor ugye az ügyészség is meg a bíróság is a jövőben akar látni, hogy vajon kell-e tartani attól, hogy elszökik, hogy összebeszél, hogy befolyásolja a tanúat, eltünteti az iratokat, vagy újabb bűnt követ el.

[00:15:54]Ugye ezeket kell előre megjósolni, és hogyha ennek reális a veszélye, akkor lehet kényszerintézkedést elrendelni.

[00:16:01]azért ez egy kicsit kötzurkálás minden esetben, és nem játék, hiszen nagyon-nagyon súlyos jogkorlátozás az, hogy valakinek elvonjuk a személyi szabadságát, úgy, hogy egyébként nincs elítélve, nincs megállítva a bűnössége.

[00:16:14]Az ártatlanság védelme alapján ugye nem is lehet azt mondani, hogy bűnös.

[00:16:17]Tehát ez mindig nagyon nagyon vékony ég, de igen, nagyon látványos az, hogy két politikailag minimum érdekes ügy van most momentán terítéken, és az egyikbe mindenkit azonnal bevartak, hogy így mondjam Pestesen.

[00:16:31]A másikban pedig azt az embert, aki bizonyos mértékig élet és halálra volt a tekben.

[00:16:37]Tehát nyilvánvalóan rengetegen lekkötelezettjei, rengeteg emberről tud valamit.

[00:16:44]Minden lehetősége megvan, hogy még mindig befolyásoljanak.

[00:16:46]erről már nem vezeti a teket, még mindig befolyásolja esetleg a tanúkat, a nyomozás irányát, ért is a nyomozáshoz tudja, hogy hogy zajlik.

[00:16:54]Őről azt mondani, hogy semmilyen veszélyt nem jelent, és attól se kell félnünk, hogy elszökik.

[00:16:59]Az, hogy mondjuk a bűnismétlés veszélye nem áll fenn, azt aláírom, de a másik kettőnél azért erősen elgondolkoznék, de nyilván ha most én védeném, mint ahogy szerencsére nem teszem, akkor akkor biztos mellett érvelnék, hogy hát egyébként egy büntetőtlen előéletű eddig kifogástól maga viseletű ember esetében miért feltételezzük, hogy például elszökne vagy bármit csinálna?

[00:17:22]Tehát ez mindig egy két élő dolog.

[00:17:24]Ugye itt Horvát Lorant azt mondta, hogy hogy lesz tömeges, vagy lehetnek tömeges gyanúsítások.

[00:17:30]Az azonál még ez a dolog, vagy mire van ez alapozva?

[00:17:34]Hát én azt gondolom, ugye a amit mi biztosan tudunk és állítunk, hogy ez elejétől a végéig egy teljesen megalapozatlan intézkedés volt.

[00:17:42]És ezt nem csak utólag látjuk, hanem ezt azok, akik a döntéseket hozták, az elején látniuk kellett, hogy semmilyen alap nincs ennek a pénzszállítmánynak a feltartóztatására és ezeknek az állampolgároknak a lefogására és 30 órán keresztüli fogvatartására, most a fogvatartás körülményeében ne is menjünk bele.

[00:18:01]Tehát, hogy ez egy teljesen alaptalan intézkedés volt az elejétől a végéig.

[00:18:02]Ha ez így van, akkor mindenki, aki ebben döntéshozói pozícióban vagy végrehajtói pozícióban volt, és ezt felismerte, az mind bűncselekményt követett el.

[00:18:13]Meddig érhet el a dolog?

[00:18:13]Nyilván a népettszerű gyermeke ugye arra kíváncsiak, hogy vajon a volt kormány szintjéig elérhet-e.

[00:18:20]Igazából már elért, mert tulajdonképpen a kormányzati szereplők neve már elhangzott.

[00:18:24]Most akár Farkasősről beszélünk, vagy bárkivel, de hát ugye arra kíváncsiak, hogy vajon elérhet-e miniszterig ez?

[00:18:31]Hát én gondolom egyébként, hogy el kellene, hogy érni, nem csak miniszterig, a miniszterelnökig kellene, hogy elérjen, mert napnál világosabb, hiszen az ő saját aznap reggeli nyilatkozatából tudjuk, hogy tudott erről az akcióról, készült rá, és hogy ha számomra világos, hogy ez alaptalan, akkor számára is világos kellett, hogy legyen.

[00:18:50]Változhat ennek a minősítése?

[00:18:53]Hát ez mindig változhat.

[00:18:53]Én azt gondolom, hogy már az ügynek a világos a ugye ez ahogy megy előre a bizonyítás a jogellenes fogvatartás az egyértelmű, de azért itt itt beszélhetünk hát a hivatali visszaélésről biztosan tudom, hogy többen kifejtették a Facebookon például jogi álláspontjukat, hogy ez a kettő nem áll meg egymás mellett.

[00:19:14]Általában nem, de ha két külön esetről beszélünk, merthogy időben vagy térben, vagy lényegét tekintve elkülönt, akkor de igen, megállhat.

[00:19:22]Ö tehát én azt gondolom, hogy hogy például a miniszterelnök esetében ez nagy valószínűséggel megállapítható.

[00:19:30]A sértett sanyargatása, mint minő körülmény, nem azt nem hiszem, hogy arra adott volna bárkiutasítást feltétlenül, hogy mindenképpen hátrabilincselt kézzel meg kapucnit húzva a fejükre, vagy ezt a símaszkot húzva a fejükre kell őket.

[00:19:47]Tehát igen, ez ez már a finom hangolás, de az alapfelelősség az szerintem megállapítható.

[00:19:54]Jó, más kérdés.

[00:19:54]Hétfőn ismét rendkö parlamenti ülés lesz, aminek az egyik főtémája az a vagyon visszaszerzés és az ezzel kapcsolatos parlamenti vita és a törvényhozás.

[00:20:07]Mennyire lesz független ez a hivatal?

[00:20:11]Hát annak kellene lennie.

[00:20:11]Tehát a a törvényjavaslat szerint ugye megválasztják az elnököt, a parlament megválasztja az elnököt, de onnantól kezdve ez egy függetlenül működő.

[00:20:21]Egyébként leginkább az ügyészi szervezet egy ilyen speciális ügyészségre hasonlít.

[00:20:26]van egy másik vonulata, egy ilyen előkészítő, kicsit polgári jellegű, kicsit közigazgatási jellegű vonat, de hát a fő fő irány az az a büntetőeljárások indítása és levezénylése.

[00:20:39]Egyébként jóval erősebb hatásköre lesz mint mi gondoltuk, vagy mint általában lehetett gondolni a korábbi hírek alapján.

[00:20:46]az nem volt világos, hogy egy tényleges nyomozati hatáskört és tényleges vádemelési és vádképviseleti jogkört is fog kapni, tehát valóban ügyességként fog üzemelni.

[00:20:57]Ennek egyébként 1000 problémája lehet még, de hát bízom benne, hogy azok, akik a törvény szöveget írták, meg még ami majd ehhez még amit hozzá kell majd passzítani, azokat hanggatják, azok ezekre fognak figyelni.

[00:21:13]Egyelőre nem látszik például, hogy ugy az ügyészi szervezeten belül van egyfajta hierarchia, jogorvoslati rendszer.

[00:21:19]A vagyon visszaszerzési hivatal döntésével szemben hova lehet jogorvoslata fordulni, az most ebből a törvényből nem derül ki, nem lesz felette se a legfőbb ügyészség.

[00:21:27]Viszont onnan jönnek az ügyészek, tehát hogy az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki.

[00:21:32]A vajon visszaszerzés hivatalban még ügyészek fognak dolgozni, akik ugye akkor a a meglevő ügyészi szervezetből kell, hogy jöjjenek, vagy ha nem is onnan jönnek, hanem újonnan, akkor is át kell esniük azon a szűrőn, hogy a legfőbb ügyész kinevezi őket.

[00:21:45]Tehát egy picit hibrid megoldás.

[00:21:50]Lehet, hogyha én írtam volna, nem ezt írtam volna, de ez mindjárt fölmerő kérdés egyébként, hogy akkor miért nem az ügyészségen belül van?

[00:21:55]Hát volt már erre precedens, hogy az ügyészemben belül volt, mit tudom én, gazdasági szerv vagy vagy gazdasági nyomozó szerv, vagy erre erre két válaszom van.

[00:22:04]Az egyik, hogy ez nyilvánvalóan egy politikai döntés.

[00:22:09]Miniszterelnökünk már a választások vagy a választások előtt, tehát a kampány alatt sokszor kifejezte, hogy lesz egy ilyen hivatal, tehát egy ilyen hivatalnak lennie kell, mert ez egy választási ígéret volt, az egyik legfontosabb.

[00:22:18]A másik pedig, hogy azért noha általában valóban ez így van, meg biztos el tudnának nyomozgatni az ügyeségen is, de most van egy nagyon komoly bizalmatlanság a meglevő ügyészi szervezettel szemben.

[00:22:30]Tehát szerintem ma az állampolgárok zömme nem bízik abban, hogyha minden marad a régiben, akkor azon a az ügyészi szervezeten belüli nyomozások is olyan lelkesek meg eredményesek lesznek, mintogyha egy külön kiemelt szervezet foglalkozna vele.

[00:22:46]Tehát ez ebben egy az ügyészének az a vádonopolja meg megszűnik.

[00:22:51]Hát nem szűnik meg, mert ott is ügyészek fognak ülni.

[00:22:55]Tehát ügyészek fognak ott is vádat emelni, meg vádat képviselés.

[00:22:58]Na de hát az a az utasítási függetlenség akkor az hogy fog az azt hogy garantálják?

[00:23:04]Hát ugye momentán az ügyészek nem függetlenek, az ügyészek hierarchiában dolgoznak, utasítási rendszerben, de ez nincs kőbevésve.

[00:23:11]Vannak országok, ahol ez egyáltalán nem így működik.

[00:23:13]A az egy érdekes kérdés, igen, hogy a vagyon visszaszerzési hivatalba rendelt ügyészek kinek az utasításai teljesítik?

[00:23:23]Biztos, hogy nem a legfőbb ügyészségét.

[00:23:25]Vajon kell-e teljesíteniük a szakmai utasítását az elnöknek, aki amúgy nem feltétlenül, sött valószínűleg nem lesz ügyész?

[00:23:32]Na, erre mondtam azt, hogy azért még egy csomó nyitva lévő kérdés van.

[00:23:36]Meg az is kérdés, hogy hogyan fogják megválasztani a ennek az elnökét.

[00:23:40]Hát azt tudjuk már.

[00:23:42]Elvileg a parlament választja kétharmaddal.

[00:23:43]Ö de hát ugye még egyelőre még csak egy javaslatot látunk.

[00:23:49]Ott nincs megkötés.

[00:23:49]Az elnökhelyetteseknél van megkötés.

[00:23:51]a vagyon visszaszerzés hivatal elnöke, bárki lehet, azért gondolom, hogy nem hátrány, ha van valami olyan háttere, hogy mondjuk látott már jogszabályt közelről, negy isten nyomozást közelről, főleg utasítja az ügyezt.

[00:24:04]Igen.

[00:24:07]Nyilván ennek a hivatalnak a működésében is azért garantálni kell azt, hogy a mondjuk a civil szervezetek bele tudjanak szólni, vagy azt, hogy a a a vezetők érintettsége átlátható legyen.

[00:24:21]Ezeket hogyan lehet garantálni?

[00:24:21]A a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőit bizonyos mértékig az integritási hatóság fogja tudni felügyelni.

[00:24:28]Tehát ez igen.

[00:24:32]Jó, zárójel bezárva minden.

[00:24:32]Tehát van végül is rá egy mechanizmus.

[00:24:35]A civil szervezeteknek mondjuk felügyelni a hivatalműködését gondolom annyira nem kell, de az, hogy legyen egy egyeztetés akár legyen egy állandósított, nem tudom, nevezzük kerekasztalnak, ugye a ennek a vagyonvisszaszerzési hivatalnak lesz egy osztálya, mondjuk a a munka negyede, ami nem büntetőjáráshoz kapcsolódik, hanem előzetes vizsgálatokkal, aminek egy részéből lesz fűtetőjárás, más részéből nem lesz.

[00:25:02]Lehet, hogy egy cégeljárást indítanak, lehet, hogy nem csinálnak semmit, lehet, hogy csak, nem tudom, felhívják a NAV figyelmét, hogy probléma van az adózással, de egyébként müntetőheljárás nem indul.

[00:25:12]Tehát abban a részében akár be is lehetne vonni civil szervezeteket, de ezt igazából nem a törvénynek kell meghatározni, ezt majd valószínűleg a belső az SMS lesz az, ami ezekre a kérdésekre választ.

[00:25:24]Még látok ilyen problémát.

[00:25:27]Ugye az van, hogy ez a közvagyon védelmére, de hát mi is a közbon ugye régebben könnyű volt a szociáliszusban minden közvagyonmal, de ma azért ma már nincs így ez a történet.

[00:25:37]Az ügyválasztás folyamatát ezt mennyiben befolyásolja?

[00:25:41]Tartalmazza a törvény eleje az értelmező rendelkezéseknél, felsorolja, hogy mik azok, ahol lehet, de azért ez úgy van, hogy amikor közvagyon érintett, akkor nem feltétlenül jár el a vagyon visszaszerzési hivatal.

[00:25:51]eljárhat ő is, de dönthet úgy is, hogy leadja az ügyet a az általános nyomozatosságoknak, meg az általános váthatóságoknak.

[00:25:58]nem is működhet máshogy, mert ugye közvagyon az is, amikor valaki az önkormányzat, nem tudom, utcai lámpáját ellopja, de nyilván nem várjuk azt, hogy ez a hivatal mondjuk az összes ilyen ügyet magához ölelje.

[00:26:12]Tehát valószínűleg társadalmi jelentőség, súly, bonyolultság satöbbi alapján fogják eldönteni.

[00:26:20]Csak mondjuk lezárul egy ügy, ami rövid vagy hosszú, ezek valószínű nem rövid igyek.

[00:26:26]Akkor az a vagyon vagy pénz vagy bármi az hova kerül?

[00:26:32]Hát az mert de nem feltétlenül az állam tulajdonába, hiszen gazdasági társasághoz is kerülhet.

[00:26:38]Nem, nem.

[00:26:39]Hát ha ha vagyon visszaszerzésről beszélünk és közvagyonról beszélünk, akkor az az államhoz fog visszakerülni.

[00:26:45]Én úgy gondolom, hogy igen.

[00:26:45]És nem az ez ugye nem a nem a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló státusztörvényből, hanem a büntetőjárási törvényből, a különböző adózással kapcsolatos törvényekből következik.

[00:26:57]De mondjuk én a büntetőjáráshoz értek, hát hogyha ott megállapítják, hogy mondjuk valamilyen vagyoni hátrány keletkezett, akkor azt a vagyonelkopzás keretébe az az államhoz fog kerülni.

[00:27:07]Hát igen, csak most is láttuk ugye ezt a balási ügyet, ami tulajdonképpen hát úgy vagyon visszaszerzés, hogy még nincs vagyon visszaszerzési hivatal.

[00:27:18]Most azt engedjük el, de ugye most a napokban arról van szó, hogy akkor lehet, hogy mégiscsak meg kellene hagyni, de akkor a gazdasági társaságot életben kéne hagyni, vagy hova kerül?

[00:27:30]Tehát itt már ebben látszik, bár ugye ma a miniszterelnkor határozatan elmondta, hogy hogy nem arról van szó, hanem meg fölül kell vizsgálni ezeket a történeteket, de mégis úgy tűnik, minthogyha ez nem lenne olyan nagyon egyszerű dolog már ezen a Balázsügyön látszik.

[00:27:43]Nem is az, de ugye itt arról van szó, hogy hogy ezek ezek magánkézben levő gazdasági társaságok, amiket ugye párosa felajánlott, az állam majd eldönti, hogy akar élni ezzel, vagy nem akar, hogy mit tud vele kezdeni.

[00:27:54]Itt nincs arról szó, itt nem a noha mindannyian tudjuk, hogy milyen mennyiségű közpénz kerülhetett oda, de most nem annak a visszaszerzéséről beszélünk.

[00:28:03]Ha arról beszélnénk, akkor azt el kellene venni, vissza kéne csorgatni az államkasszába, és nem tudom, utat kéne erő építeni, meg légkondit venni a kórházakba.

[00:28:11]A gond az ott kezdődik, hogy ugye nagyon sok gazdasági társaságról beszélünk.

[00:28:16]Most rögtön gondoljunk Mészáros Lőrincre, hány 10000 embernek ad munkát.

[00:28:21]Ha most hirtelen onnan így kiszivattyúzzuk azt a rengeteg pénzt, ami oda beömlött, mert azt mondjuk, hogy ez nem legálisan történt, akkor az a cégbirodalom összeomlik, azért az nemzetgailag nemzetgazdaságilag is problémát fog jelenteni, ha az a rengeteg munkavállaló az utcára kerül, és a többi, és a többi nekik is nagy probléma.

[00:28:39]Igen.

[00:28:39]Tehát, hogy a nyilván ezt okosan kell csinálni, de tekintettel arra, hogy egy ilyen büntetőjáradás, ahogy az előbb mondta, ez hosszú ideig tart.

[00:28:47]Ezt nem augusztustól szeptemberig kell majd megoldani.

[00:28:51]De már csak azért is kérdezem, mert a a köznép ugye most türelmetlen ezekben a kérdésekben, és hát nyilván sokan hát azt szeretnék látni, hogy ha már vezető száron menne, mások azt mondják, hogy szép nyugodtan.

[00:29:06]Ugye mi a legfontosabb?

[00:29:08]a gyorsaság vagy a vagy a a a vádminőség egy ilyen eljárásnál.

[00:29:14]Az elején azért fontos a gyorsaság, már csak azért is, mert ha az vagyont vissza akarjuk szerezni, és ezt komolyan vesszük, akkor azt minél időben el kellene kapni.

[00:29:21]Utána már azért van egy kis idő arra, hogy mondjuk tisztességesen megalapozzuk azt a gyanúsítást, pláne a vádat.

[00:29:27]Tehát azt gondolom, hogy egy ilyen kezdeti intézkedéssorozat az viszonylag sürgős, egyrészt az emberek elvárása alapján is, de másrészt sokkal inkább azért, hogy a vagyon még menthető legyen.

[00:29:40]De azt semmiképp nem szeretném látni, ha most lóhalálában nekiállnak többé-kevésbé megalapozatlan vádakat összebarkácsolni, amik aztán bedőlnek a bíróságon, és annál rosszabbat nem tehetünk a társadalomigazság érzetének, mintha azt látják, hogy ezek a mindenki által ismert esetek a végén felmentésekkel zárulnak, vagy elhúzódnak fölösleg.

[00:30:02]És hát volt ez a Simon Kaper, az is meddig tartott?

[00:30:06]Ugye volt már precedens, hogy évje ki Simon Kapert ugye egy részben élés pontosan.

[00:30:10]lökdöstem rajta egy ideig, az még mindig tart.

[00:30:13]Igen.

[00:30:15]Tehát, hogy hogy erre számíthatnak, akkor tulajdonképpen három, négy, öt hat év ilyen hosszúságú berek le lehet számítani adott esetben.

[00:30:22]Hagyjá.

[00:30:24]Hát ezek ugye az az ugye nem mindegyik egyforma, tehát vannak olyanok, amik mint az MNB ügy, az biztos, hogy sok-sok évig fog tartani, mert egyszerűen borzasztóan bonyolult.

[00:30:32]Vannak ezek között az ügyek között olyanok, amik azért ennél egyszerűbbek, jobban átláthatóak, gyorsan lepörgethetőek.

[00:30:37]Az is egészen biztos, hogy a terhelteknek nem lesz érdeke, hogy segítsék az eljárás gyorsását, kivéve, ha érdekelté teszik a hatóságok, mondjuk egyfajta egyesség keretében, tehát én azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben például a vagyonvisszaszerzési hivatal bőven fog élni ezzel az eszközzel, hogy mondjuk a egy részével a egyességet köt, együleg elvárja, hogy a vagyon vissza is kerüljön, és elt tekint attól, és ez nem büntetlenséget jelent feltétlenül, sőt általában nem büntetlenséget jelent, csak enyhéb büntetéseket, amiért megéri ezeknek az embereknek segíteni és feltárni azoknak a szerepét, akik mondjuk a papírokban nem látszanak, és ez nyilván ért be fogják árazni az éveket.

[00:31:27]Valószínű valószínű ez fog történni.

[00:31:28]Jó, mi lesz most az alkotmány bírósággal?

[00:31:30]Ugye ott most öten tulajdonképpen elmentek.

[00:31:32]A hatodiknak van egy időkorlátja ebben az évben, ugye 15-ből.

[00:31:39]Most mindjárt mondok egy hetediket.

[00:31:41]És lesz egy hetedik.

[00:31:41]Hát most már egy normális foci csapatot se tudnak kiállítani, mert hogy a az emberi jogok Európai bíróságára most három embert jelöltünk, és abból kettő jelenleg alkotmánybíró.

[00:31:52]Tehát jó esély van rá, hogy még egy hetedik is, amíg az idén távozik, az már ugye majdnem a fele, úgyhogy ott egy komoly átrendeződés várható.

[00:31:58]Én azt gondolom, ez a fajta átrendeződés, vagy az eredeti állapot visszaállítás ez mennyi ideig tart és hogyan fog működni ez?

[00:32:05]És a pedig hogyan fog működni a döntéshozat is érdek?

[00:32:10]Hát ugye, hogy külön kell választanunk azt, hogy most egy kicsit változik az Alkotmánybíróság hatásköre és vélhetően majd az új alkotmánnyal majd talán nagyon változik.

[00:32:20]És az nyilván az alapvetően megoldja ezt az átrendeződést.

[00:32:25]A jelenlegi alkotmánybírók ugye most egyfajta elvárás kikerül a képből.

[00:32:31]Még akkor is, ha nem mindenkiről egyformán lehet elmondani, hogy eddig az elvárásoknak megfelelően működött.

[00:32:36]Azért a nagy egészről mégis csak el lehet mondani, hogy az alkotmányos bíróság úgy egyben inkább a kormánynak kedves döntéseket hozott, mint nem.

[00:32:43]Voltak kivételek is.

[00:32:45]Persze azok az emberek, akik elmennek inkább ebbe a körbe tartoztak.

[00:32:51]Tehát várható, hogy az ott maradók, most tényleg ne menjünk végig a neveken, de várható, hogy egy kicsit megváltozik a az alkotmánybíróság szellemisége.

[00:33:00]Én ennél sokkal fontosabbnak tartanám, hogy visszakapjanak olyan jogköröket, pontosabban nem is ők, mert a a normakontroll, mint jogkör megmaradt az Alkotmánybíróságnál, de az, hogy kik kezdeményezhetik, ott nagyon komoly változások voltak a Fideszéra alatt, és gyakorlatilag kiherélték ezt a az intézményt.

[00:33:17]Tehát ha újra lenne lehetőség jóval szélesebb körben kezdeményezni az alkotmánybíróság eljárását, az nyilván őket is lépéskényszerbe hozná.

[00:33:27]Eddig nem nagyon volt nekik ilyen problémájuk, hiszen nagyon kevés tényleges kérdést kaptak.

[00:33:33]Na jó, de akkor is van ennek egy ideje, amelyik ezt tehát azért még hetek, hónapok, évek, tehát hát hogy gondolom, hogy az új alkotmánybírók viszonylag gyorsan, tehát még az idén ezek a kinevezések meg fognak születni, és ők azonnal elkezdenek ítélkezni.

[00:33:46]Itt nincs átfutás.

[00:33:48]Tehát a már előttük levő ügyek azok azok mennek a maguk útján.

[00:33:51]Csak ne felejtsük el, hogy a már előttük levő ügyeknek az öme az nem politikai ügy de a döntéshozatalhoz vannak eleg ugye van akkor tanácsba döntenek, van akkor öten döntenek, hogy tehát sokféleképpen dönt az alkotmánybíróság.

[00:34:06]Szerintem lehet, hogy lesz egy átmeneti döccenés, de az szerintem gyorsan megoldódik.

[00:34:09]Az azzal nem lesz probléma.

[00:34:12]Az kellene, hogy hogy hogy valódi ügyek kerüljenek eléjük.

[00:34:16]Tehát azok én mondok egy példát.

[00:34:18]A jövő héten már ön a köztársasági elnök, mert úgy alakult a dolog, fölkérték, elfogadta, fontolóra vette és elfogadta.

[00:34:26]És jön egy két hét múlva egy törvény, és önt mondja, hogy hát ezzel van problémám, tessék alkotmány bírók, olvasgassátok át és nézzétek meg.

[00:34:35]Norma kontroll küldöm.

[00:34:37]Akkor ez működni fog.

[00:34:39]Ez működni fog.

[00:34:40]Jó, meg megnyugodtam, csak ugye nem látom azt, hogy kik fogják ezt tenni.

[00:34:45]Jó.

[00:34:45]Ö az igazságszolgáltatás átváltoztatása az egy hosszabb folyamat lesz.

[00:34:52]Ugye ebben nem csak a a közjogi méltóságok vannak, hanem az OBH, OBT bírák kúrja.

[00:34:59]Ebben most mi követünk valamiféle európai példát?

[00:35:05]Hát erre nagyon nehéz válaszolni, mert én egyáltalán nem ismerem a kormánynak az igazságszolgáltatással kapcsolatos terveit, mert ehhez a kormányprogramból olyan olyan nagyon kis szeletet képezett, nyilván azért is, mert ezt nagyon nehéz elmagyarázni a köznek, és ugye a kormányprogram meg a köznek íródott, de éppen ezért tulajdonképpen nem tudom, hogy mi a terv.

[00:35:25]A az biztos, hogy egy nagyon nagyon komoly reform kell, hogy megtörténjen, mert ebben a formában, ahogy most működik az igazságszolgáltatás, nem csak azért nem működik jól, mert politikailag elfogult bírák hitékeznek, sőt elsősorban nem azért, hanem hanem nagyon rossz a rendszer, bele van kódolva a kontraszelekció, bele van kódolva az, hogy amikor azt mondom, hogy anyagi szempontból nincsen ott nem a bírói fizetésekre gondolok, hanem hogy egész egyszerűen a rendszerben ben egy ilyen elképesztően nehézkes bürokrata hivatalnok szemléletet várnak el a bíróktól, mert nem tudnak máshogy működni, mert annyi olyan feladataik vannak, nem úgy, mint mit tudom én, Cipruson a bíró odaül, elérnak mindent, ítélkezik, ezért megtörténhet az is, hogy egyik évben Nikóziában tárgyal családjogi ügyeket, másik évben meg nem tudom, Larnakában munkajogi ügyeket, mert minden elő van készítve.

[00:36:21]És akkor elvárható tőle, hogy minden áldott nap a tárgyaló teremben üljön, és semmi mást ne csinál, csak hirdesse az ítéleteket.

[00:36:28]Nálunk ez nem működik, mert az utolsó utáni lakcímkutatási rendelkezést és annak az eredményét is a bírónak kell kiadnia és aztán ellenőriznie.

[00:36:36]Arról nem beszélek mondjuk, hogy a Pesti központi kerületi bíróságon a bíró maga írja le a jegyzőkönyvet, mert hiába várja, hogy valaki leírja neki.

[00:36:43]Tehát, hogy ezt is meg kell oldani.

[00:36:46]Ezek nagyon kis kicsinyes problémáknak tűnnek, de de igazából mégsem az, mert ez pontosan azt mutatja meg, hogy a jelenlegi rendszer mit gondolt a bíráról, bírókról.

[00:36:56]Azt gondolta róluk, hogy hivatalnokok, akik lehetőleg futószalagon oldják meg az ügyeket, és minél kisebb purparlét okozzanak.

[00:37:04]Ha a bírófelfogásunk megváltozik, és szeretnénk, én szeretném, hogy olyan bírók ítélkezzenek, akiknek a lehető legmagasabb a szakmai színvonala, hatékonyan dolgozzák föl az ügyeket, mert van, aki segít nekik, akár a mesterséges intelligencia, nagyon halkan mondom, és és valóban függetlenek, mert belül maguk is függetlennek érzik magukat, és a rendszer is függetlennek tekinti őket.

[00:37:30]Ma nem ez van.

[00:37:30]Ma a bíróság elnöke hivatalnokkét tekint a saját bíróira.

[00:37:35]Tehát az egész felfogásnak kellene megváltoznia, de ehhez az is kell, hogy a bírók ezt ki is érdemeljék.

[00:37:40]Tehát, hogy azok a bírók, akik most a rendszerben vannak, meg akik majd újonnan belekerülnek, valóban erre rá is szolgáljanak a szakmai színvonaluk által, meg a saját gerincük által, nem tudom szebben mondani.

[00:37:53]Tehát ez egy nagyon összetett probléma, és nagyon jól mondta, hogy ez sokáig fog tartani.

[00:37:59]Hát most beszéljünk konkrétan akkor Margazsi Andrásról és Sené Györgyről, ugye a kúr és az OB hálnökéről.

[00:38:08]Az ő elmozdításuk az hogyan fog működni, vagy látunk esélyt arra, ugyanis most a az új elnök kijelölése az ugye vissza lett dobva tulajdonképpen.

[00:38:19]Én én kicsit csalódott vagyok, mert Varga Zsé András eltávolításánál semmi nem lett volna egyszerűbb, mert az ő kinevezésének a körülményei alapján nyugodtan ugyanúgy egytól vonással meg lehetett volna szabadulni tőle, mint mint a köztági elnöktől.

[00:38:31]Erre nem került sor.

[00:38:34]Senyei György kicsit más, hiszen ő bíróként dolgozott egész életében.

[00:38:39]A kinevezése, legitimitása megkérdőjelezhetetlen, a működése az már kevésbé.

[00:38:46]Én arra számítottam, hogy hogy itt az összes közjogi méltóságtól együtt fogunk elbúcsúzni.

[00:38:51]Nem ezt a megoldást választotta a kormány.

[00:38:56]De ugye azért nehéz megmondani, hogy mi lesz, mert ennyit látunk, hogy az alaptörvénybe beleírták, hogy a bírói kezdeményezésre visszahívással megszüntethető mandátumok, de hogy mennyi bírónak kell kezdeményezni, milyen eljárásban, ki fogja visszahívni.

[00:39:11]Ugye az azért úgy világos, hogy a a parlament hívhatja vissza, és a bírónak kell kezdeményeznie, de hogy mondjuk ez most az összes bíró kétada, vagy az országos bírói tanácsnak kell esetleg, mert ugye az is a bírói kezdeményezés, ha az OBT dönt, vagy minden, nem tudom, minden megyében összbírói értekezleteken ezt fel kell dobni szavazásra.

[00:39:34]Tehát ez ez nem ez nem derül ki az alaptörvény módosításból.

[00:39:37]Ezt majd a bírósági szervezeti törvény módosításából fogjuk megtudni, hogyha megszületik, hogy mi ennek az eljárásrendje.

[00:39:43]De hát az még nem történt meg addig ennek nincs meg igazából az alapja.

[00:39:47]Na jó és a beágyazottságuk ez nyilván nem írható fölül.

[00:39:54]Hát ugye a nem tudom a a Senyé György az például ugye a tábla bíróság és a törvényszékek van ez vezetőt úgy nevezi ki.

[00:39:59]Igen.

[00:40:01]De tulajdonképpen ott egy ilyen kétharmados többséget elérni egy ilyen rendszerbe, ez ez működhet?

[00:40:08]Én nem gondolom.

[00:40:08]Tehát én én azt gondolom, hogy ha kétharmadot várunk el, az nem fog működni.

[00:40:14]Például az ilyen személyi függések miatt sem.

[00:40:16]Ö Vargazsi András már talán inkább, de ott inkább az a probléma, hogy az átlagbíró, akikből több van, nem is találkozik Vargazsi Andrással, már nem csak személyesen, nem, hanem a hatásával sem közvetlenül, és nem biztos, hogy felvállalja annak ódiumát, mert nem zavarja igazán, mert azt mondja, hogy én rám az én ítélkezésemre, az én függetlenségemre ő nincsen hatással, minek álljak bele ebbe a küzdelembe, ez nem az én küzdelmem.

[00:40:42]Ezt nagyon lehet vitatni, és látom én is közösségi médiákban, hogy ha a bírák nem állnak ki magukért, akkor mi miért álljunk értük?

[00:40:49]Nagyon nagyon egyszerűen megmondom.

[00:40:51]Azért, mert az, hogy ki a bíróság vezetője, az nem elsősorban a bíróknak fontos, hanem az egész társadalomnak.

[00:40:57]Itt nem arról van szó, hogy a nem tudom melyik horgászegyletet kivezeti, mert az tényleg csak a adott horgászegyletnek fontos.

[00:41:05]Itt az, hogy lehet, hogy a Kúria bírái nagy részének, Varga Zsi András tökéletesen megfelel, elintézett nekik egy óriási fizetésemelést, hogy mást ne mondjak.

[00:41:15]Egy csomó embert ő nevezett ki, ő vitt oda.

[00:41:17]Helyenként meglehetősen vitatható pályázatok közepette hozzájálisak, nem fogják kiszavazni, de nekünk a társadalomnak meg pedig fontos lenne.

[00:41:28]Tehát nem mondhatjuk azt, hogy ez a bírák magánügye, hiszen áttételesen a mi ügyeinkről ők fognak dönteni.

[00:41:33]És Varga Zsi András ezt tudja befolyásolni, nem is kicsit.

[00:41:40]Sokat bírát ön korábban ezt a megalói attitűdöt, ugye?

[00:41:46]De hát ez most tulajdonképpen működhet is jó irányba, vagy nem?

[00:41:52]Igen, működhet.

[00:41:52]Én nekem ez nem stílusom, de igen, működhet való.

[00:41:59]adott esetben az elmozdítása akár Vargasi Hadás Senyei Györgynek ez ütközhet mondjuk a mérföldkőbe, amit az unió én gondolom, hogy ezért választották ezt a megoldást, mert hogyha belülről jön, akkor nyilván sokkal nehezebben támadható, hiszen akkor a bírói testület veti ki magából.

[00:42:17]Ezt a részét értem, csak félek attól, hogyha nem fog összejönni, mondjuk elindul egy ilyen kezdeményezés, és nem lesz meg az elég az elmozdításhoz az elég szavazat, akkor megszerzi azt a legitimitást, mondjuk Vargazsi András, ami most nincs neki, mert mostanáig lehet azt mondani, hogy hát egy személyre szabott jogalkotással úgy ejtőernyőzőtt oda, hogy az OBT nem szavazta meg és a többi.

[00:42:40]hogyha van egy ilyen kezdeményezés és elbukik, akkor onnantól kezdve mondhatja, hogy hát Kemen a bírák utólag megadták a jóváhagyást, akarnak engem, és akkor már nem lehet az ellenkezőre hivatkozni.

[00:42:52]Tehát ennek egy elég komoly veszélye van.

[00:42:55]Beszéltünk bírákról, hivatalvezetők, de hát azért sokan dolgoznak még a hivatalba munkavállalóként ebben az igazság szolgáltatásban.

[00:43:04]Az ő megbecsülésük, anyagi helyzetük az megfelelő most Magyarországon?

[00:43:08]Hát megfelelőnek nem megfelelő.

[00:43:08]kicsit jobb, mint mondjuk egy vagy két évvel ezelőtt az a probléma, hogy akik belül vannak a rendszeren, most úgy ahogy elvannak, de nincsenek elegen, és nem elég csábító, hogy hogy kvalifikált munkaerő megfelelő mennyiségben jelentkezzen, mert a ugye most az egy dolog, hogy mint am kell tudni gépírni.

[00:43:29]eljön valaki, hogy én tudok épíni, van egy érettségim, a bíróságon lenni jó, mert mondjuk kiadják a szabadságot, el lehet menni távpénzre, nem fognak kirúgni, hogyha gyerekemmel otthon maradok, satöbbi.

[00:43:40]Ez a része, ez ez tényleg így is van.

[00:43:42]Tehát ilyen szempontból egy biztos munkahely.

[00:43:43]Aztán eljön és egy hónap alatt észreveszi, hogy borzasztó sok a munka, nagy a felelősség, egy csomó minden van a válán, mert nem egyszerűen csak a jegyzőkönyvet kell leírni, hanem tényleg nagy felelősség van.

[00:43:56]És ahhoz viszont, ahhoz képest végképp kevés a fizetés, és akkor elmegy.

[00:44:00]Rengetegen vannak, akik még a próbaidő alatt elmennek, mert rájönnek, hogy igazából ők nem tudták, hogy mire szerződnek.

[00:44:07]És pont azokon a munkahelyeken, ahol a legbonyolultabb ügyeket tárgyalják, tehát a legmagasabban kvalifikált munkaeről lenne szükség, onnan mennek el, mert ugyanazt a fizetést kapják, hogyha egy kis vidéki járásbíróságon végzik a sokkal könnyebb munkát.

[00:44:21]semmilyen differenciálás nincs a tekintetben, hogy valaki törvényszéken vagy kerületi bíróságon, büntető ügyekben vagy polgári ügyekben jegyzőkönyvezni jár, vagy csak kiadogatja az idézéseket.

[00:44:33]Mindenki ugyanazt a vértáblát követi, és éppen ezért nagyon nehéz betölteni pont azokat az állásokat, ahol leginkább szükség lenne arra, hogy komoly segítséget nyújtson a bírónak.

[00:44:44]De ettől még viszpejű az egész történetem.

[00:44:46]Persze, persze, nagyon maga az a tisztító tűz, ami elindult, és nevezzük ezt mondjuk valami közjogi változásnak vagy forradalomnak.

[00:44:54]Ez ez nagyjából most visszanézve ez valamiféle népakaratnak a a az átvitele, és szerintem egy kicsit beleszuszakolása most már jogi keretek közé.

[00:45:08]Ö szerint ez ez egy mennyire lehet sikeres ez a ez az átfogó népakaratátvitel így, hogy a jog korlátoz bennünket?

[00:45:22]Nekem sikeresnek tűnik eddig, tehát jó, nem egy lépésben, de most már a köztársasági elnök távozott, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjainak egy része távozik.

[00:45:30]A legfőbb ügyész ugye már lemondott.

[00:45:35]Haladunk.

[00:45:35]A médiahatóság is úgy néz ki, hogy rendben lesz.

[00:45:40]Ha nem is egyszerre, de én én nekem ez egy sikertörténetnek tűnik.

[00:45:44]Hát, hogy ebbe a sikertörténetbe, hogy fog még szerepelni Lacó Adrén, azt nem tudjuk előre, de abban biztos vagyok, hogy még fogunk beszélni ezekről a dolgokról.

[00:45:52]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat.

[00:45:54]Köszönöm szépen.

[00:45:56]Önök is köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

[00:45:57]Ne feledkezzenek el föliratkozni, támogatni bennünket a viszontlátásra.

[00:46:03]Ctrol.