"A kormányváltás óta egyre több a bátor szakember" // Szendőfi Balázs természetfilmes

[00:00:00]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.

[00:00:02]Volt néhány nap felüdülés, de megint jön a kánikula, hőség, ami nem csak az embereknek, hanem élőhelyeinknek, állatainknak, növényeinknek is borzalmas érzést.

[00:00:11]A többi között erről is beszélgetünk egy ismert a dokumentum filmeshez, Szendufi Balázsal itt a stúdiban.

[00:00:17]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:20]Köszönöm.

[00:00:20]Helló.

[00:00:21]zenész ember vagy.

[00:00:21]Erről beszélgettünk már régebben is.

[00:00:23]És egy zenészember tényleg mi vissza arra, hogy hogy nekiálljon dokumentum filmezni, vagy vagy magával természettel foglalkozni?

[00:00:34]Igen, egyébként a dokumentumfilmezés az az egy olyan dolog, amiben most kezdek majd bele, vagy most kezdek bele, tehát most kezd dokumentum jelleget ölteni.

[00:00:43]Ezt csak azért mondom, hogy egy kicsit helyre igazítsalak.

[00:00:44]Szóval természetfilmeket csinálok.

[00:00:46]Nekem a budapesti dokumentumfilm fesztiválon idén volt egy kis dolgom, egy ilyen patronusa vagy nem patronus, hogy mondják ezt, ilyen mentorom vagy ilyesmi voltam egy filmnek.

[00:00:59]Bocsánat, nagy követe.

[00:01:01]Ez volt a szó, és ott elmondták, hogy az én filmjeim nem dokumentumfilmek, úgyhogy mert a dokumentumfilm az az száraz és és nulla fikció fér el benne.

[00:01:09]Sőt, a legtöbbnek zenéje sincs.

[00:01:11]És tehát nincs is nincs úgy megkomponálva, mint egy mint egy kvázi természetfilm.

[00:01:16]Na mindegy.

[00:01:19]Visszatérve a kérdésedre, én már gyerekkoromban is, az állatokat figyeltem a játszótéren, ami amit éppen a szemé került.

[00:01:26]Tehát ha földi giliszta, akkor az, hogyha béka, akkor az.

[00:01:30]És ezzel foglalatoskodtam szinte egész gyerekkoromban.

[00:01:33]Mondjuk a szokásos ilyen balatoni szótüdülős időszakban, amíg a többiek strandoltak, addig ilyen madárhangokat gyűjtöttem, vagy mondjuk kockásiklókat hoztam ki édesanyám legnagyobb örömére a vízből.

[00:01:45]És a zenészi pálya az később jött egyébként, de ezalatt a zenészipálya alatt is valahogy kerestem ezeket az utakat.

[00:01:54]A például egy csomó saját szerzeményemnek adtam természeti címet.

[00:02:00]Írtam például Jazz Opuszta dráva folyóról, vagy ilyen ilyen különféle madármegfigyeléses címeket.

[00:02:09]Van egy Bitterns Breakfast nevű számom, ami a Bölmbik a reggelije lefordítva.

[00:02:14]Szóval ezek mindig közel álltak hozzám, és amikor bejött a képbe az, hogy egyrészt elkezdtem a vizes vizek élővilágát kutatni, vagy legalábbis monitorozni, és ezen kapcsán elkezdtem víz alatti kamerát használni, és később filmezni, ez került a helyére, hogy hogy nagyon jó dolog a számomra legalábbis egy olyan útnak a megtalálása, hogy megkomponált dolgokat készíthetek, csak én már nem csak zenét, hanem képet is a filmekkel, de ugyanakkor a természettel foglalkozva és a természetnek a sokszínűségét, illetve a sebezhetőségét bemutatva.

[00:02:50]Vannak olyan élőhelyek, amihez ragaszkodtál, tehát a amelyek amelyek mondjuk visszaköszönnek a típusok.

[00:02:57]Igen.

[00:02:58]Hát a vizek Igen.

[00:02:59]Igen.

[00:02:59]A vízek élő világa áll hozzám a legközelebb.

[00:03:04]A halak leginkább.

[00:03:04]Halakkal egyébként viszonylag kevés kutató, vagy hát ilyen természetbúvár foglalkozik.

[00:03:11]Tehát a természetbúvárok klasszikus irányai a növényvilág, a rovarvilág, a madárvilág.

[00:03:18]Nagyon sok hobbi fotós vagy akár hobbi madarász van, de hobbi halas az viszonylag kevés van.

[00:03:23]És itt találtam egy ilyen kis ösvényt, amin amin nincsenek túl sokan sem előttem, sem mögöttem.

[00:03:32]És a ezért ragaszkodom leginkább a a vizes élőhelyekhez.

[00:03:34]De a filmjeim a kezdetektől fogva bizonyos helyekről szólnak.

[00:03:40]Hát elég kevés olyan filmet csináltam, olyan is van, ami egy konkrét témát mondjuk országosan vagy európai szinten járna körül, inkább bizonyos helyekről.

[00:03:51]Az első filmem ugye Budapestről szól, a Budapest halai címet viseli.

[00:03:55]A második az a az alacsony és a magastátra halvilágáról szól.

[00:03:59]Aztán a Tiszató, aztán a Ráckevékduna és így tovább.

[00:04:03]Úgyhogy általában ilyen helyekhez kötődnek a filmjeim.

[00:04:05]Van egy-két kivétel, mondjuk amelyik a károkatona problémát járja körül, vagy az eltékozolt vizeink, amelyik országos ilyen vagy kárpátmedencei szintű ilyen vizes problémákról szól, de alapvetően mindig kiszemelek egy helyet, és akkor arról.

[00:04:22]Mi jelenti szerinted most a a legnagyobb veszélyt a a élőhelyekre?

[00:04:24]Most a környéken?

[00:04:27]Vegyük most a Kárpátmedencét?

[00:04:30]Hát klasszikus válasz, és szerintem most már mindenki tudhatja vagy sejtheti.

[00:04:34]Aztán lesz benne csavar később, hogy a a vízhiánya az az a legelső jellegű probléma.

[00:04:40]Épp most jelent meg egyébként egy cikk az 1 millió horgászországa című könyvemről, amiben azt kifogásolja a cikkkíró, hogy szerinte, bár elvileg elolvasta a könyvet, hogy szerinte a szerző szerint az az szerintem a legnagyobb probléma, ami a vizeinket sújtja, az a horgászat.

[00:04:57]Ez nem így van nyilván.

[00:04:59]Tehát alapvetően a a legelső és legégetőbb probléma az az, hogy a vizekkel, hogy nincsenek, és nem is nagyon várható.

[00:05:06]Tehát ez a ez a csapadékhiány, ami itt van, illetve a folyóinknak a vízgyűjtőjén jelentkező csapadékhiány is vezet oda egy olyan állapot felé, amit már nem nagyon tudunk felmérni.

[00:05:19]De mindenféle rosszabbnál rosszabb kilátások vannak ezzel kapcsolatban.

[00:05:24]Például, hogy az Alpok 2050-re jégmentes lesz, és akkor a Dunavízhozama nagyon durván ne fog csökkenni.

[00:05:32]Viszont én azért szeretek erről most már egyre kevésbé beszélni, és egyre kevésbé ábrázolni is ezt a vízhiányt, mert úgy gondolom, hogy a a mai társadalomnak csak rossz válaszai vannak erre a vízhiányra.

[00:05:49]vissza kellene nyúlni a múltbéli dolgokhoz, akkor találnánk jó válaszokat.

[00:05:52]De a mai, hogy mondjam, ilyen ilyen társadalmi válaszkeresés, az sajnos általában a a technokrata megoldások felé visz el.

[00:06:03]Tehát a duzzasztóépítés, a tározók létrehozása, minél több betonozás minél nagyobb kontroll a a vizek felett, amit látunk Nyugat-Európából is példának, meg még egy csomó helyről, azt kevesebben tudják, hogy ezeket már odaát, tehát felvilágosultabb helyeken már bontják sok helyen.

[00:06:22]Tehát most már az a hol vannak ezek a felbősb helyek?

[00:06:28]Például Spanyolországban, ha jól sejtem, de ezt erről egyébként tudnék majd ajánlani neked beszélgető partnert, aki aki nagyon felkészült ebben.

[00:06:38]A patak revitalizációval foglalkozó oldal vivőjéről van szó, Raider Ferencről, és én tőle tudok ilyen meg azt az oldalt követve láthatunk egyébként ilyen példákat az Egyesült Államoktól, Kanadától kezdve Dé-Európáig, Nyugat-Európáig.

[00:06:54]Van ugye most egy természethelyreállítási rendelet, amit az Európai Unió hozott ki 2024-ben megszavazták, és ebben szerepel az is, hogy hányzer km folyót kell hossz irányban átjárhatóvá tenni az Európai Unió területén belül ahhoz, hogy a az ökológiai hálózatok megfelelően tudjanak működni.

[00:07:14]Ezek konkrét elvárások vannak ebben a rendeletben.

[00:07:17]Ezzel nyilván teljesen szembe menne az, hogyha mondjuk a Dunára vagy a Tiszára újabb duzasztókat építenénk.

[00:07:25]Remélem, hogy nincs is róla komolyan szó.

[00:07:26]Bár nyilván ugye minél erősebben jelentkezik ez a vízhiány, és minél pánkszerűbb az, hogy ezt látjuk annál többen, annál többféle helyről hallom, hogy hát igen, bős nagy marost meg kellett volna építeni, meg kellene a paks alá is egy duzzasztó, hogy az atomerőművet tudja hűteni a dula vize, és így tovább.

[00:07:44]élővilágért is aggódnak, de például azt kell látnom, hogy most jöttek jelentések arról, hogy hogy az aldunán, tehát hogy Baja környékén milyen sikeres ívása volt egy csomó fokozottan védett dunai halffajunknak, hogy ők megoldják.

[00:07:57]Tehát nem az élővilág szenvedett ettől, hanem elsősorban az ember ettől a fajta vízhiánytól.

[00:08:06]És ez a jövőben is így lesz.

[00:08:08]Viszont hogyha felduzzasztjuk a folyót és azt látjuk, hogy jaj, de jó lett sok vizünk, akkor onnantól kezdve viszont az élővilág fog tudni kevésbé alkalmazkodni.

[00:08:16]Tehát egy duzasztott szakaszról az áramláskedvelő halfogna az eltűnik.

[00:08:20]A tiszavirág, a dunavirág eltűnik.

[00:08:22]Tehát nagyon meg kellene fontolni, hogy hogy természetközeli megoldásokat hozzunk.

[00:08:26]ne újabb gátak és újabb duzasztok építését, hanem inkább a meglévőknek a a redukálását, bontását, esetleg a hosszirányú árvízvédelmi töltéseknek a távolabb vitelével az ártereknek a helyreállítását.

[00:08:42]ezek lennének a természetközni megoldások, amiket a múltból tudnánk megtanulni, akár a foggazdálkodást ide citálva, akár egyszerűen csak egy folyónak a természetes működését, hogy szüksége van az árterére, hogy szüksége van arra, hogy lélegezzen, és ezáltal vizet juttatna a a tájba.

[00:09:02]Az, hogy egy másfajta modell átven, ez nyilvánvalóan nehézkes dolog, hiszen más táj, más környezeti adottságok vannak, esetleg más éghajlat.

[00:09:11]Ez valószínűleg ez nem biztos, hogy működik.

[00:09:13]Viszont a a a politikának, a döntéshozóknak nyilván nagyon sokféle dolgot egyszerre ö mérlegelnie kell ebben az esetben.

[00:09:23]Látsz-te arra lehetőséget, hogy most a kormányváltás után egy másfajta vízgazdálkodás induljon?

[00:09:29]És hogyha látod, akkor milyen irányba?

[00:09:33]Látok esélyt rá?

[00:09:33]többféle irányba egyébként.

[00:09:35]Tehát a az első mondat, vagy a mondatod első részére reflektálva az a táj adottságok és az éghajlati adottságok itt a Kárpátmedencében pont alkalmasak lennének a a természetközeli megoldásokhoz.

[00:09:51]Tehát rengeteg mélyfekvésű árterünk van, hatalmas területek, ahol amiket most veszteségesen működő szántóföldek borítanak, amelyek csak az Európai Uniós földalakú támogatás miatt szántóföldek egyáltalán.

[00:10:04]És hogyha ezt az egészet átpriorizálnák, és ezt nem én mondom, hanem ezt ezt már több szakember régóta, hosszú ideje hangoztatja, hogyha mondjuk ezeknek a szántóföldeknek az egyötödét, minimum az egyötödét visszavadítanák, természetesebbé tennék, illetve a folyót engednék oda alkalmanként kiönteni, akkor ezzel lehetne biztosítani a maradék négyödnek a azt, hogy egyáltalán ott még folyhasson termelés.

[00:10:35]A vízgazdálkodási irány megváltozhat két felé.

[00:10:38]Egyfelől van ugye a civil irány, amelyik a vízőrző mozgalmakban öltött testet az elmúlt időszakban, és láthatólag van rá nyitottság, tehát amikor a azt hiszem valamilyen kormányülést, vagy amikor amikor elmentek megszemélni az aszályhelyzetet a a kormánytagok, tehát konkrétan vízügyesek, maga Magyar Péter és a többi, ők találkoztak is a Maris Pusztai vízörzökkel.

[00:11:02]rögtön az első ilyen ilyen brainstormingon és ez egy nagyon jó jel arra, hogy a civileket és azokat a civileket, akik tényleg tesznek és természetközeli mértékben, léptékben tesznek, tehát nem feltétlenül az óriás beruházásokban gondolkodnak, azokat bevonják.

[00:11:21]A rosszabbik lehetséges irány az a az a vízügyi technokratizmusnak az előtörése lehet, mivel ugye azt lehet, hogy kevesen tudják, de ha jól tudom, akkor maga Orbán Viktor jelentette ki, hogy amíg ő van, amíg ő tényező, addig a addig a Dunzosztó nem épül.

[00:11:41]Ezt nem természetvédelmi okokból tette nyilván, hanem azért, mert emlékszik rá nagyon jól, hogy Bős Nagymaros esete megmuktatta a kárdán rendszert, és nem akarta, hogy az ő rendszerét is elvigye valami hasonló.

[00:11:52]Úgyhogy a a vízügynek a most konkrétan az OVF-ről, az országos vízügyi főigazgatóságról beszélek, az ők nagyra törő terveiket, például az Inzula Magnát, amelyik amelyik négy fenéküszöböt akart építeni a a sziget közben a a Duna főmedrébe.

[00:12:11]Ezeket, ha jól tudom, ezek nem mentek át az előző kormányzaton.

[00:12:17]És nem tudom, nyilván nincs rálátásom, hogy most a kormányváltás esetén ezt mennyire akarják majd újra elővenni, erőltetni és a többi.

[00:12:23]Sajnos a nyugat-európai példát a jelenleg itt nézve, ha nem beszélünk velük, hanem csak megnézzük, hogy milyen a Duna Ausztriában vagy Németországban, akkor azt látjuk, hogy duzzasztó duzasztó hátán tökéletesen be van lépcsőzve a folyó.

[00:12:36]Ha beszélünk velük, tehát hogyha tényleg van összeköttetés, akkor el fogják mondani, hogy ez mennyire nem jó.

[00:12:42]Tehát ők ők a duzzasztóknál teherautóval hordják át a megrekett hordalékot a duzzasztó tetejéről az aljára, hogy egyáltalán legyen a Dunának hordaléka, amit tovább visz, mert ha nem viszi tovább, akkor mélyíteni fogja a medrét, és ez igazából súlyosbítja az aszályt.

[00:12:58]Ezt tudják ugye kevesen, hogy egy duzzasztó építése az kiszárítja a saját környezetét, tehát pont az ellenkező ö hatást éri el, mint amit várnánk tőle.

[00:13:09]De hát nyilván tudják ezt a a mostani szakemberek is.

[00:13:15]Tehát vélhetően ugye tagja vagy ennek a kék sodrásnak, ami egy egy ilyen civil szervezet, mondjuk így, egy mozgalom mozgalom méghozzá alapító tagja vagy az általatok fölvetett ilyen jellegű problémák hogyan tagozódnak be?

[00:13:30]Egyébként azt leszögezem, hogy nem vagyok szóvivője a mozgalomnak.

[00:13:33]Tehát bármit mondok, az az én vélemény.

[00:13:35]Ugye mozgalomban ez egy ilyen policy, hogy hogy csak a szóvivők nyilatkoznak a mozgalom nevében.

[00:13:43]Ö és nagyon sokféle ember jött be a mozgalomba.

[00:13:47]Tehát vannak konkrét élőhelyvédelmi szakértők, természetvédelmi szakértők, de de az alapító tagok például a Erdélyi Pup Balázs, ő egy egy horgász, egy horgászfilmes, aki akiben felbuzzant a vágy, hogy természetvédelmi téren valamit tegyen.

[00:14:05]Ö mi egyébként, vagy hát gondolom, hogy a kék sodrás én személy szerint mindenképpen szívesen venném, hogyha lehetne konzultálni ilyen tekintetben a vízüggyel, vagy leginkább a vízügynek a a felügyeleti szervével, amelyik ugye most már immár ugye az az élő környezetét felelős minisztérium lesz, tehát a vízügy átkerült a környezetvédelem alá, aminek vannak jó aspektusai, meg egyébként van rá rossz példa a közeli vagy a középtávú múltból, hogy nem vezetett jóra, amikor a vízügy és a környezetvédelem egy közös minisztériumban volt, mert a vízügy leuralta a környezetvédelmet.

[00:14:43]Ha ez most nem így lesz, tehát hogyha tényleg ökológiai környezetvédelmi szempontok érvényesülnek a vízügyi beruházásokban, amit hát szkeptikusan figyelek, de lepjenek meg, és akkor örülni fogok, akkor akkor lehet az egy működőképes alternatíva.

[00:15:01]A vízügy az első volt egyébként a a természethasználó vagy a természet átalakító ágazatok közül.

[00:15:09]Értem itt ugye az összes gazdálkodást, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, halgazdálkodás és vízgazdálkodás.

[00:15:17]ők voltak szerintem az elsők, akik akik jól ritmusban reagáltak arra az elvárásra, legalábbis kommunikációban, hogy most már ne a vízelvezetések legyenek a középpontban, hanem a vízmegtartás.

[00:15:33]És ezt most már ők is kommunikálják és és emellé odaálltak, és így gondolják.

[00:15:38]Csak ugye vízmegtartásnak is sokféle formája van.

[00:15:39]Ez a fajta duzzasztós, műtárgyépítős, tározó, létrehozós technokrata szemlélet, ez igazából a természetet, a biodiverzitást és hosszú távon a klímát is roncsolni fogja, és nem pedig építeni.

[00:15:55]Tehát itt itt a vízügyinek is tanulnia kellene azoknak a civileknek a munkájából, akik akik kisléptékben csinálják lokálisan vagy regionális mértékben a vízmegtartást.

[00:16:09]Mondom, ha ez megvalósul, akkor az az mindenképpen egy jó lépés, vagy egy jó irányba való haladás.

[00:16:13]Volt most változás.

[00:16:16]És akkor térünk rá a mohosra.

[00:16:18]Jó.

[00:16:18]A ugye ez egy nagyon nagy szervezet.

[00:16:21]Ennek az élémos változás történt.

[00:16:24]Én ha jól tudom, akkor volt már kommunikációs a közted is a az új vezetőség között, vagy valamiféle kapcsolatteremtés is megtörtént.

[00:16:31]Hogyan értékeled ezt a változást?

[00:16:36]Hát alapvetően a mohosznak a tisztúítása megpróbálták, nem feltétlenül sikerült.

[00:16:44]Tehát a vannak olyan emberek az elnökségben, akik teljes mértékben a régi rendszert képviselik és viszik tovább.

[00:16:51]Én nem hiszek abban, hogy hogy személyében megújulhat valaki, aki annyira az előző rendszernek a a kegyeltje és kihasználója volt, mint bizonyos elnökségi tagok.

[00:17:02]Nem biztos, hogy neveket akarok mondani.

[00:17:08]Ugyanakkor került egy szakmai vezetés, egy szakmaib vezetés a Mohos szélére.

[00:17:13]Itt viszont mondok egy nevet, Dr.

[00:17:16]Urbányi Béla személyében, akiről tudják, hogy hogy albiológus professzor.

[00:17:22]Igen.

[00:17:25]Ennek a szakmai programnak vannak akceptálható, meg vannak furcsa részei.

[00:17:31]És igazából azt kell mondanom, hogy tulajdonképpen ennek azért nincs akkora jelentősége, mert egy csomó minden nem rajtuk fog múlni.

[00:17:41]Tehát ez ez egy cik szervezet.

[00:17:45]Hát a alapvetően ugye a természetes vízi halgazdálkodás és a horgászat az, hogy melyik halffajra milyen tilalmi idők vannak, melyik halfaj lehet továbbra is védett, melyik kap újabb védettséget, ezeket a az adott minisztérium, sőt minisztériumok fogják eldönteni, nem pedig a mohosz, tehát a mohosznak javaslatai vannak, lesznek.

[00:18:02]Például a az Urbányi Véla programjában a a leánykoncér, mint Dunai endemizmus védettségből való kiemelése és horgászati foghatóvá tétele szerepel, amit remélem, én nem mondom, hogy tudom, de remélem, hogy nem fog átmenni a az élőkörnyezetét felelős minisztériumnak a rostáján, mert ez egy ez egy dunai endemizmus.

[00:18:28]arra hivatkoznak.

[00:18:28]Egyébként beszéltem egy másik horgászvezetővel ez ügyben, aki a Dunán kezel egy területet, hogy a Jászkeszegállományt visszaszorítja a és ezt kérdeztem, hogy ezt miből tudják, és azt mondta, hogy a horgászfogások ban a mennyiségi adatok, tehát a fogási naplók összehasonlítása alapján.

[00:18:47]És mondtam neki, hogy tudod ugye, hogy ez nem reprezentatív, tehát alapvetően itt a halfuna felmérésekkel, hogy döntsenek, nem pedig a horgászfogások.

[00:18:55]Persze tudja.

[00:18:57]Tehát nagyon remélem, hogy ez a rész, vagy ilyen dolgok nem mennek át.

[00:19:01]Én szerintem nem előrefele kellene most terjeszkedni a mohosznak érdekérvényesítésben, hanem sok-sok lépést hátralépni, mert az elmúlt időszakban vegyünk csak 10 évet, nagyon előretörtek és és nem volt rajtuk, nem most nem csak a mohoszról beszélek, hanem a teljes hazai horgászati célú halgazdálkodás és haltermelésnek a meg a meg az ez ügyben társulótársszakmák terén nem volt kontroll.

[00:19:31]Tehát a természet értem, hogy azt mondod, hogy előre töltek, de hát az előre töltekbe tulajdonképpen bent van az, hogy ez egy nagy szervezet, ami amibe fél vagy akár egy milliós tak is lehet.

[00:19:43]Na most amikor arról beszélsz, hogy egy ilyen szervezet akár a vezetésében, akár cserélő, tehát persze, hogy nem cserélünk, hát a társadalom nem olyan, mint egy egy ilyekkorunk csapat, hogy sorokat küldünk fel oda és vissza.

[00:19:56]Nyilvánvalóan ugyanazok az emberek ülnek öt, ugyanazok akarják elérni, és ugyanaz a akár szórakozások, akár a sportcélra, bármilyen szempontból a ugyanazok az elvárásaik.

[00:20:07]Igen, de őket ne úgy képzeljük el, mint egy egységes falantert.

[00:20:08]Tehát a mú nem is kell úgy elképzelni, csak azt mondom, hogy ez egy ez egy borzasztó nagy tömeg, akiknek viszont az érdekeit valahogy közösen kell képviselni.

[00:20:20]Így van.

[00:20:20]viszont ugye azt láthatjuk, tudhatjuk és el is mondták, el is ismerték ők, hogy a kommunikációt az elmúlt időszakban úgy szintén elrontották, mint ahogy a a halgazdálkodásban is egy csomó dolgot, és érzik azt, tudják azt, hogy a horgászok nagy része nincs mellettük.

[00:20:40]Tehát a mohosz irányába most a horgászok nagy társadalmából a többség az szkepticizmussal fordul.

[00:20:49]Tehát hogyha megnéz az ember egy bármilyen móhoz közeleményt, akár az új elnökségnek a a leközlése alatti kommenteket, akkor iszonyat gyalázkodás megy ott a horgászok megkérdez tőük, tehát hogy hogy ez abbó nem kell most mélem ez az ő dolguk alapjában.

[00:21:06]De a lényeg, hogy ezért őket most egységes vagy hát legitim érdekképviseletnek mindenképpen tehát biztosan nem lehet nevezni, meg lehet kérdőjelezni, hogy ők legitim érdekképviselte-e annak a társaságnak, mert ugye nem ők választ, tehát az elnökválasztás az nem úgy történt, hogy a horgászok megválasztották, hanem itt egy civil ilyen választmányi rendszer van.

[00:21:28]Tehát a választmányi tagok, akiket delegáltak, azok 70 valahányan megválasztották az új elnökséget.

[00:21:35]Szerintem egyébként, mint mond az az eredeti kérdésedre visszatérve, hogyha nem látszat zöldítésről van szó azokban a passzusokban, amiket megfogalmaznak, és igazából itt nem is a leírt programról van szó, hanem az azóta tett nyilatkozataikról, akkor elképzelhető az, hogy hogy elmehet egy jó irányba.

[00:22:00]De én mondtam azzal is, aki mindenkivel, akivel onnan beszéltem, nem szoktam sokakkal egyébként, mert a legtöbben ez zárkóznak, de van, aki nem.

[00:22:06]Mondtam nekik is, hogy nulladik lépésként természetvédelmi szakembereket kellene alkalmazniuk.

[00:22:13]Tehát nem elég az, hogy halbiológus, hidrobiológus, hanem konkrétan élőhelyvédelmi szakértőt, klímavédelmi szakértőt, természetvédelmi szakembert kellene, hogy felvegyenek a saját köreikbe.

[00:22:25]Bár ez is ugye a hát az elfogultság érzetét vetheti fel, hogyha hogyha Mohoosz alkalmazott egy természetvédelmi szakértő, akkor vajon milyen szakvéleményt fog adni mondjuk egy sokadig horgászparknak, vagy vagy látogatóközpontnak a létesítése, vagy vagy bármi ilyesmi, vagy egy horgászverseny megrendezése kapcsán, de mégis csak egy előrelépés lenne, hogyha ezekből a szakmákból bevonnának embereket, olyanokat, akiket akiket én is ismerek, vagy akik mondjuk benne vannak a mozgalomban is.

[00:22:56]Nagyon sok sokuknak köze van a ezekhez a szakterületekhez és látják az elmúlt időknek a halgazdálkodási tévedéseit és az ehhez társuló természetpusztítást, amit ugye most már rendszerszintű természetpusztításnak szoktak nevezni.

[00:23:15]Ezek egyébként ezek nagy része visszafordítható, csak a szándék kell hozzá.

[00:23:19]Volt egy nagyon jó szabodiverzitás, ugye ez már így elhangzott ebben a beszélgetésben.

[00:23:26]Ugye ez tulajdonképpen az ősh honos fajok védelmét is jelentheti adott esetben, vagy ezen kívül mást is.

[00:23:31]Meg hát erre vannak ugye uniós elvek is, amit kötnie kell magát az államnak.

[00:23:40]Hogyan működtethető egyszerre az, hogy tényleg legyen egy egy normális hobgászat, meg legyen biodiverzitás?

[00:23:49]A kettő együtt egy helyen üti egymást.

[00:23:53]Sok sok szegmensben üti egymást.

[00:23:53]Tehát alapvetően a biodiverzitásnak a helyreállásához vagy a az elburjánhoz az kell, hogy ezt ezt mi hagyjuk.

[00:24:03]Ha ott vagyunk és horgászunk, akkor nem hagyjuk.

[00:24:07]Tehát igazából itt sok-sok víznek, folyószakaszoknak, mondjuk nagyobb tavak bizonyos partszakaszainak a horgászatból való kivonása lenne szükséges ahhoz.

[00:24:17]Tehát kíméleti területényvánítása, ami nem idegen egyébként a horgászat fogalmától, léteznek most is kimméleti területek, de nem elég és nem elég ideig.

[00:24:26]Tehát mondjuk a, hogyha ha mondok egy klasszikus példát, az ipolytorkolat, és az ipoly torkolattól maga az ipoly egészen az első duzzasztóig, az egészen tél végétől, vagy mondjuk akár január elejétől is, nyár közepéig, vagy a június végéig egy érinthetetlen kémleti terület kellene, hogy legyen, mert az összes dunai halffaj odúszik föl szaporodni és máshol ezek egyébként más példá akárcsak a az ipoly közösen velünk közösen birtokló szlovákia horgászrendjeit, illetve törvényeit is, ha nézzük, akkor ott ott ilyen hat és fél hónapos horgászati tilalmak van, általános horgászati tilalmak vannak bizonyos vízpartokon, amik fontos ívóhelyek.

[00:25:17]Ezeket a horgásztársadalomnak, illetve magának a horgászvezetésnek kellene integrálni a saját tevékenységébe, elismerni azt, hogy a természetes élőhely az első van a horgásztéralmak, vagy az de nagyon kevés, nagyon-nagyon kevés.

[00:25:32]Ugye nálunk fajlagos tilalmok vannak, ami például a ragadozó halak esetében azt jelenti, hogy az egész tavaszt nyugodtan végigrablóhalaszhatja a horgász, csak éppen vannak fajok, amikre tilalom van, és nem viheti haza.

[00:25:43]De itt nem a hazavitel a lényeg, vagy a a legnagyobb probléma, hanem a fa, az adott fa ívásának a megzavarása ezzel a a horgászattal.

[00:25:52]Ugye kezdődik a csukával, de amikor a csuka ívik már február végétől, akkor még egész nyugodtan lehet süllőzni, aztán bejön a süllő is.

[00:26:02]Tilalma is, ez egy kicsit átfed a csukáival, de akkor lehet harcsázni, tehát mindig lehet azt mondani, hogy én valami másra horgászom, csak hát éppen beakadt ez.

[00:26:13]Vannak erre egyébként helyi horgászrendi próbálkozások.

[00:26:17]Mondjuk például pont ilyenkor, amikor amikor csak a harcsa játszik, akkor megszabják, hogy 15 cm-nél kisebb csalit nem szabad használni, mert ugye a harcsa az nagyobb, de hát így is beakadhat mondjuk egy egy ívó, teszem azt 10 kgs csuka.

[00:26:31]És akkor az megint csak arról van szó, hogy ott azt megzavartuk azt az ívást.

[00:26:35]Ilyenkor a halok nagyon érzékenyek, és meghiúsulhat akár ennek a ennek a halnak az ívása, vagy mondjuk a süllő esetében a a fészekőrzés, hogyha ilyenkor zavarják.

[00:26:45]Ezért van az, hogy mondom felvilágosultabb helyeken vagy általános ragadozó halhorgászati tilalom, vagy egyáltalán ugye itt a békés halak is bejönnek a képbe, egy általános horgászati tilalom van.

[00:26:55]Sokkal egyszerűbb ellenőrizni is, mert annyi, hogyha horgászfelszerelés alatt vagy a parton, akkor már szabálysértést követtél el.

[00:27:03]Tehát nem szabad.

[00:27:03]Ugyanez a egyébként, ha behozhatok egy másik témát, a csalihal használat.

[00:27:07]Az egyik dolog, amit amit jó lenne elérni, az az élő csalihalnak a teljes betiltása.

[00:27:16]Hiszen most egy csomó bonyodalmat okoz.

[00:27:19]Az egyrészt, hogy idegenhonos csalihallal nem szabad horgászni, de akkor mégis szabad horgászni, hogyha az ember ott fogta az adott vízben.

[00:27:28]A jelenlegi törvény szerint ez vagy horgászrendek szerint ez megengedett.

[00:27:31]Igen ám, de ezt hogyan lehet bizonyítani?

[00:27:33]Tehát ha egy halőr odaérkezik egy horgász mellé és tele van ezüstkárásszal a csalihalas vödre, mondhatja, hogy én ezt itt fogtam, miközben lehet, hogy egy horgászboltban vette valahol.

[00:27:45]Nem lehet ellenőrizni.

[00:27:45]Ugyanakkor azt is ellenőrizni kell, hogy egy horgász milyen eszközöket használhat csalifogásra.

[00:27:51]Csomószor jön ez a félreértés, hogyha vehetek törpeharcsa varsát a boltban, márpedig lehet vagy az internetről rendelhetek, akkor biztos nem tiltott eszköz, akkor használhatom is, de nem használhatja, az tiltott eszköznek számít.

[00:28:03]Kizárólag ugye a az emelőháló, a csal fogó 1 nmt meg nem haladó kerület vagy területű emelőháló megengedett.

[00:28:13]Aztán akkor a fajok szétválasztása én egy csomószor kaptam olyan segélykkérő fényképeket halőröktől ország minden pontjáról.

[00:28:21]hogy mondjam meg, hogy ez most itt milyen hal, egy ekkora kis hal egy vödörben, hogy az most kis balin vagy küsz.

[00:28:26]Akad, mit tudom én, kövicsík, akadt olyan ember, aki aki a körösök síkvidéki szakaszán kövicsíkkal csalizott, tehát valószínűleg több 100 kmről hozta a hegyi vizekből.

[00:28:39]Ezek a problémák mind megszűnnének, hogyha nem lehetne élő csalihallal horgászni.

[00:28:44]Erre is van egyébként példa Nyugat-Európában, hogy csak fagyasztott csal hallal horgászhat, de azt is a boltban kell megvennie, tehát nem hozhatja így bárhonnan, meg nem foghatja ki magának.

[00:28:53]Innentől kezdve a horgász csak horgászbotot használhatna, meg a merítőhálóját, a halkiemelő merítőhálóját a nagyhal, és akkor nem lenne ez a probléma, hogy hogy most akkor milyen fajt, hol szabad, milyen eszközzel kifogni.

[00:29:07]És ennek egyébként egy csomó állatvédelmi aspektusa is lenne.

[00:29:10]Tehát tudhatjuk, hogy az élő csalihalat átszúrni és bedobni az megfelelően kimeríti az állatkénzás fogalmát.

[00:29:18]Melyik az az őshonos faj?

[00:29:18]Magyarországi őshonos fajom, ami még most úgy érzed, hogy a leginkább veszélyben van, vagy a vagy a legnagyobb veszély eselkedik rá?

[00:29:28]Hát attól függ, hogy milyen irányból érkezik ez a veszély.

[00:29:29]Hát a most én nekem első elsőre klasszikusan a menyhal jut eszembe, amelyet ugye a klímaváltozás nagyon durván veszélyeztet és nagyon lecsökkent az állomány a hazai élőhelyeken.

[00:29:45]Van másik aspektus, mondjuk a kompetítor fajok lecsökkentették a vágó és a széles durbincsnak az állományát.

[00:29:53]Gyorsan mondani mi ez a kompetítor faj?

[00:29:55]Hát a az olyan fajok, amelyek versenyre kellnek vele táplálék konkurensek és és elvileg ugye a Dunában vagy a folyóinkban ezek leginkább a gépek, tehát azok a spontánt bevándorló fajok, amelyek nem össonosak, de egy egy másfél-két évtizeden jelen vannak, és folyamatosan növekszik az egyedszámuk, kiszorítják magyarul ezt az adott halfajt.

[00:30:15]Aztán ott van a széles kárász, amelyik amelyiket leginkább szintén egy egy versenytárs az ezüstkár veszélyezteti, de azt az nem spontán bevándorló, hanem azt mi hoztuk be az 19-es hol is a határ az őshonos meg a nem, tehát főleg egy folyóvíznél így nehezen tudom elképzelni, hogy hol a határ az őshonos bajnak.

[00:30:33]Hát erre vannak exakt ilyen megfelelési kritériumok, például ami 2000 éve van, minimum 2000 éve jelen van a az adott élőhely, regionálisan az adott élőhelyen, mondjuk a Kárpátmedencében vagy a vagy a Pannon biogeográfiai régióban, az ősvonosnak számít.

[00:30:51]A ponty kérdése itt merült fel, ugye, mert a pontyról sokan azt gondolják, hogy a rómaiak hozták be, de mivel az 2000 évnél régebben volt, ezért már ősonosnak számít.

[00:31:03]De van őshonos kárpátmedencei pont a rómaiaktól függetlenül is az a bizonyos nyurga pontja, amelyik viszont sajnos már mint fajta eltűnőben van a túlzott pontelepítéseknek a hatására.

[00:31:13]Ez is egy olyan, csak ez nem külön faj, amelyikre azt mondanám, hogy nagyon nagy veszélyben van a nyurgaponty, illetve hát mondom, ez csak fajta, tehát a Ciprinus, Scarpio, Morfa, Hungaricus nevű faj ugyanúgy vagy fajta ugyanabba a fajba tartozik, mint a mint az a pontja, amit telepítenek, csak az egy kitenyésztett változat.

[00:31:34]Aztán hát még a kecsegét lehetne ide mondani, de ugye alapvetően a tokféléket az egész Kárpátmedencében ennek is több oka van.

[00:31:43]Itt szokták leginkább behozni a kárú katonát, hogy biztos a kárú katona miatt van kevés kecsege, de alapvetően inkább, jóval inkább a az emberi területhasználat, tehát a hajózás, a partvédőkövezések, a a vízhozamnak a hektikussá válása.

[00:31:56]Azt hallottam például és ez most nincs így halbiológiailag megerősítve, mert nem halbiológustól hallottam, hanem olyantól, aki étkezési cél a tenyészokféléket, hogy Nyugat-Európában rájöttek, hogy hogy az írvási viselkedés beindításához nem elég egy áradás, hanem egy sáros víző áradás kell.

[00:32:22]Tehát egy egy olyan, ami sok hordalékot hoz, és ott imitálják ezt a ezt a sáros vizet.

[00:32:29]Hogyha ez elmarad, márpedig ugye nálunk egyre inkább elmaradnak a tavaszi áradások, ezek illetve télre tolódnak, amikor annyira hideg a víz, hogy akkor nem fog ívni a kecsege.

[00:32:37]Ezért is valószínűbb, hogy az állomány ilyen tényezők miatt is, illetve ilyen tényezőknek az összessége miatt is csökken, nem pedig egy ősonos ragadozó faj jelenléte miatt.

[00:32:47]Nem tudom, utána magyar rabszódiába énekli a kormaran együttes viharban úszik a kormorán is.

[00:32:54]Ó uram istenem micsoda világ, hogyha emlékszel erre.

[00:32:59]Igen.

[00:33:01]Ugye ez a károkatuna a a kormorán és ezzel kapcsolatban volt egy ügyed is a ami a múlt héten bírósági tárgyalásá ért.

[00:33:11]Erről beszélünk egy kicsit.

[00:33:11]Jó, mert ez egy szoros összefüggésben van a a halakkal, mégis a a kormánoknak az értem mi volt ez az ügy?

[00:33:20]Akkor kezdem az a Káhán-nál.

[00:33:20]A károk katonagyérítés Magyarországon öllami közfeladatellátásként a halgazdálkodók végzik.

[00:33:34]Kérdés egyébként, hogy természetes vizeken van-e ennek létjogosultsága.

[00:33:36]Ez az első és legfontosabb kérdés.

[00:33:38]Például a balatoni limnológiai kutatóintézet állásfoglalása szerint nincs.

[00:33:44]Tehát ökológiailag indokolatlan a természetes vizeken a kárókatonák gyérítése.

[00:33:48]Azon egyszerű oknál fogva, hogy a halfogun a vizsgálatok Magyarországon egyik őshonos fajunkban sem mutattak ki olyan állományváltozást, ami hozzáköthető a kárókatonához.

[00:34:02]Ö ennek ellenére valószínűsíthetően én erről írtam külön cikket, meg egyébként külön filmet is csináltam róla.

[00:34:09]valószínűsíthetőleg a marketing célból mégis végzik ezt a károkat a nagy érítést.

[00:34:14]Iszonyatos forrásokat beleölve egyébként azt nyilatkozta az egyik horgászesületnek az ügyvezetője, hogy 11 millió Ft-ot költöttek eddig, és ez nem most volt, hanem a 2020-as évek legelején.

[00:34:28]károkaton egyélítésre mind emberanyag, tehát a halőrök munkanapja ezzel telik a sok üzemanyag, amivel a csónakot kell hajtani, rengeteg energió.

[00:34:36]Ez egy relatív, mert a szempontból nem túl sok, de ma már de de ugye akkor ez más volt, ez a 2019-20-as évigen fordulója környékén, de a lényeg, hogy mindegyikük egyébként sokkal a beleölt forrásokat, erre panaszkodik.

[00:34:53]Amúgy lehet rá, tehát például lőszertámogatás jár rá.

[00:34:57]ö mindent hát ez a adott évben kilőtt kárrókatonák számától függően jár a lőszertámogatás a következő szezonra.

[00:35:07]Ez a károkatona egy érítéshez télen történik, amikor a nálunk költőállomány az nincs itt elvonul délebbre és a ideérkeznek északabról hozzánk jellemzően a Baltikumból az ottani károkatona állományból egyedek és a téli jelenlét az magasabb egyedám, mint az évközbeni, tehát a költőállományunk.

[00:35:26]Hát most már lecsökkent 3000 párra, az friss adat.

[00:35:31]Még régebben.

[00:35:31]Én ilyen 5 4-5000 párról tudtam, de folyamatosan csökken a költőállományunk, és egyébként a telőállományunk is folyamatosan csökken.

[00:35:40]Az évi 25000 madárból most már nem biztos, hogy minden évben jön ennyi.

[00:35:43]De ugye ami védett madár, hát védett volt, és aztán egyre jobban visszafejtették a védettség.

[00:35:49]Ma már csak ma már csak közösségi jelentőségű faj, de most itt a nagykáró katonáról beszélünk.

[00:35:55]Igen, mert most van k amit legálisan gyéríthetnek, tehát amire van lehetőségük, engedélyük.

[00:36:01]Én egyébként mivel ugye tudományosan megközelítve és a jelenlegi releváns tudományos állásfoglalások mindegyike egyetért abban, nincs sok egyébként, hogy hogy indokolatlan a gyérítés, ezért úgy gondolom, hogy ezt felül kellene bírálni most így a kormányváltás után, hogy kell-e ez.

[00:36:22]Tehát, hogy a hogy 2000 halőr van Magyarországon, ebből X nem mindegyik, de nagy részük kifejezetten a károkatonagy érítés miatt rendelkezik egy pár óra alatt megszerezhető lőfegyvertási használati engedéllyel, ami elég egyébként is furcsa, hogy ezt néhány óra alatt így meg lehet oldani.

[00:36:39]És járják a vizet egész télen.

[00:36:44]Természetes vizeket, tehát Dunát, Tiszát, egyéb folyókat.

[00:36:46]A Balaton csak a partról, tehát ott vízről nem szabad, de az összes többi természetes vízünkön csónakból is.

[00:36:52]És mindent zavarnak, amit ami lehetséges.

[00:36:54]összes pihenni próbáló telő madar madarat, ami ideérkezik északról, tehát récet, bukókat, rétisast, mindent, csak azért, hogy károkatonákat lelőhessenek egyébként nagyon kevéssé hatékony módon, mert általában inkább felzavarják az állományt, amelyek ilyenkor ugye visszaöklendezik a a megfogott halat, és később újra éhesek lesznek, és megint enniük kell.

[00:37:17]Tehát ez is felvetődik, hogy a gyérítési tevékenység, a riasztási tevékenységgel együtt az inkább fokozza a károk katonák halfogyasztását.

[00:37:26]Az ügy, amiről kérdeztél, a bírósági ügy, az egy rágalmazási per, amiben én vagyok a feljelentett, mivel az elő elfordult idén januárban, hogy Tasnál, amikor egyébként minden vízbe volt fagyva és jégzajlás volt a Dunán, és csak egy bizonyos pontján a Dunának volt egy örvény rész, ahol összegyűltek a madarak, ahol nem fagyott be a víz.

[00:37:51]Ez a Tasi Zsilib.

[00:37:52]Ez a Tasi Zsilib kifolyója.

[00:37:52]Igen.

[00:37:52]A tas Tas 56-nak hívják.

[00:37:55]És ott egyébként három horgászegyesület találkozási pontja van, de ez a terület ez konkrétan ahhoz a horgászegyesülethez tartozik, amelyiket én megneveztem az adott posztomban.

[00:38:10]És ott kiskáró katonákat, amelyik egy másik faj fokozottan védett fajról beszélünk, meg megkülönböztethető elég könnyen a nagy károk katonától fele akkor esetleg még kisebb.

[00:38:22]teljesen másképp repül, más a csörmérete, más a színezete is.

[00:38:25]Elég sok esett ott áldozatul.

[00:38:28]Végül egyébként mivel a víz elvitte a legnagyobb részüket, ezért öt darabot talált meg a helyszínelő hatóság, és mind az ötben ólomsörétek voltak, ami egyébként k 2005 óta tilos olomsörétet használni a vízes élőhelyeken, és azok 40 meserzónájába.

[00:38:48]Birtokolni is, nem csak kilőni.

[00:38:51]acélsőet kell használni, mert az olomsörét az vízélő világra mérgező hatással bír.

[00:38:55]És ez itt ugye egy olyan bűncselekmény, vagy hát két bűncselekmény egymással, az olsét használat és a fokozottan védett manarak lelövése, ami kapcsán én kiírtam egy Facebook posztot, és ezért jelentettek föl engem rágalmazásért vagy hitelrontásért az adott horgász egyesület.

[00:39:13]kérdés persze egyébként, hogy létezhet-e egy horgászegyesületnek jóhírnévhez való joga, mert ugye ez természetes személyeket vagy cégeket illet meg.

[00:39:23]A horgászegyesület az az valami hibrid dolog, tehát a az nem egy cég, hiszen nem egy profitorientált vállalkozás.

[00:39:30]És lehet jó hírnevők és nem egy természetes személy.

[00:39:34]Jó, jó.

[00:39:36]Van-e szerinted egy olyan ökológiai fordulópont, amin már túljutott?

[00:39:44]Azt hittem hosszabb lesz a kérdés.

[00:39:44]Hát azért itt ittam a Kávéba vannak átbillenési pontok több és ezekkel külön tudományák foglalkozik.

[00:39:54]Tehát leszögezem, hogy én nevezben nem vagyok szakember.

[00:39:58]Hát akkor tapasztalatai, hát mégis mint filmes.

[00:40:00]Hát filmesként igen.

[00:40:00]Sok szakemberrel beszélek.

[00:40:02]Tehát alapvetően sokszor, amit a hangoztatok, azt azt nem én találom ki, hanem hallom másoktól, akik viszont nem mondhatják el, vagy nem mondhatták el.

[00:40:12]Meglátjuk, hogy mennyire lesz jelen a transzparencia és a és a a büntetlen része annak, hogy valaki a szakmá beszélhet, mert az elmúlt rendszerből ez hiányzott.

[00:40:26]A mai napig is van egyébként.

[00:40:26]És hogyha egy picit kitérő aztán válaszolok a kérdésedre, hogy hidrobiológusok vagy természetvédelmi szakemberek, de bárkik, akik akik a vízélő világgal foglalkoznak, egyéb egyértelműen kijelentenek dolgokat, amiket nem kellene úgy csinálni, ahogy most csináljuk.

[00:40:44]Nekem de nem mondhatják ki a nagy nyilvánosság előtt, mert mondjuk a kutatói engedélyük fölött olyan szervezetek disponálnak, akik akik ellen érdekeltek ebben a kijelentésben, és a kutatói engedélyüket akár vissza is tarthatják.

[00:40:59]Itt gondolok akár az agrárminisztériumra, vagy a az ottani algazdálkodási, vadgazdálkodási főosztály, most azt hiszem így hívják újabban, az azzal összefonódott haltermelő és horgászati szervezetekre.

[00:41:15]Tehát az, hogy mondjuk egy mohos véleményt nyilváníthat az ügyben, hogy ki lehet kutató Magyarországon és ki nem, szerintem az nonszens.

[00:41:22]Ez olyan nagyjából, mintogyha a vadásztársaságok azt mondhatnák, hogy ki lehet erdőkológus és ki mehet bekutatási céllal az erdőbe.

[00:41:31]Ezt erre nyilván nem gondol senki, hogy ezt egy vadásztársaság megmondhatja.

[00:41:34]egy horgászársaság, amelyik egyébként mondjuk a vadásztársaságokhoz képest ö mondjuk nincs kamarája, tehát egy abszolút klasszikus civil szervezetként működik, érdekvédelmi civil szervezetként, az miért szólhat bele abba, hogy ki lehet halkutató Magyarországon és ki nem?

[00:41:53]Nem ők mondják meg, de véleményezhetik.

[00:41:56]És ez ezért egy csomó kutatón öncenzúra működik mind a mai napig.

[00:42:03]Visszatérve a kérdésedre, vannak átbillenési pontok.

[00:42:08]Itt ugye most már egy polikrízisről beszélnek, ami nem klímaválság, nem globális felmelegedés, hanem erre rájönnek olyan dolgok, amik szintén összeomló félben, illetve átalakuló félben vannak.

[00:42:21]Az összeomlás az a mi szempontunkból összeomlás egy olyan keretrendszer omlik össze, amihez mi, mint emberi faj, mint civilizáció alkalmazkodtunk.

[00:42:31]Tehát ez igazából csak átalakul, csak olyan irányba alakul át, ami nem biztos, hogy élhető lesz a számunkra.

[00:42:35]És elem érdekünk, hogy ezt visszafordítsuk, és egy csomó dolgot már nem lehet lassítani lehet, és akkor előidézni azt, hogy ehhez mi is megpróbáljunk alkalmazkodni, mert ha lassabban történik a változás, akkor nyilván könnyebben alkalmazkodunk.

[00:42:51]Tehát itt a legsúlyosabb, hogyha nekem választanom kellene az a biodiverzitásnak a csökkenése, amit amiről már beszéltünk.

[00:43:01]Szerintem a klímaváltozásnál egy egy súlyosabb és kevésbé visszafordítható és messzemenőbb következményekkel járó folyamat, hogyha a biodiverzitás lecsökken.

[00:43:13]Bár kicsit olyan távolinak tűnik, vagy vagy nehezen értelmezhetőnek, de meg már régi folyamat ez.

[00:43:19]Tehát azért igen, hogy hogy miért baj az, hogy hogy nem mit tudom én egy millió rovarfaj vesz minket körüléppen, hanem mondjuk kihal belőle pár 10000, hogy az miért gond.

[00:43:32]És itt ugye bejönnek a járványos betegségek lehetőségei, minden olyan hatás, ami amihez a nem az ember nem tud egyedül alkalmazkodni, hanem ugye a teljes életközösségnek kell alkalmazkodni, és hogyha kevesebb tagot számlál az adott életközösség, akkor egy akkor az tulajdonképpen védőpajzsvesztés, tehát akkor rajtunk csattan.

[00:43:55]Minél kevesebb faj, minél inkább kevés faj vesz minket körül, annál inkább rajtunk csattanak ezek a hatások.

[00:44:01]És ez sokkal súlyosabb.

[00:44:01]És egyébként teszünk is érte sajnos elég sokat.

[00:44:05]Itt van mondjuk a kémiai szúlyoggyérítés, ami egy teljesen kényelmi, illetve inkább hát pénzszerzési lehetőség annak, aki csinálja.

[00:44:13]És a társadalomnak meg egy ilyen kényelmi pszichológiai dolog.

[00:44:17]Nincs tőle kevesebb szúnyog, sőt egy idő után több szúnyog van tőle, hiszen a ragadozóikat ö likvidálja, és az újabb kikelt szúnyogok már egy ragadozómentes környezetben tudnak szaporodni, és ezért elszaporodnak.

[00:44:30]De az ember elégedetten csettint, hogy hát megtett mindent a állambácsi, aki fölöttünk jótékonyan szétterjeszti tenyerét.

[00:44:38]Szétszórták az idegmérget, többet ők se tudnak csinálni.

[00:44:43]Hát jöjjenek még egyszer, vagy ha nem, akkor addig viseljük a csípéseket.

[00:44:46]Mert ha azt mondják, hogy nem jövünk, mert ettől több szúnyog lesz, és inkább biológia gyérítünk, de azt az emberek nem látják, akkor meg elkezdenek mondjuk háborogni, hogy hogy nem láttuk, tehát nem volt meg a cirkusz.

[00:45:00]Korábban pár évvel ezelőtt javasoltam, hogy sima vízgőztessenek már ezekből az autókból, és ugyanaz a pszichológiai hatás meglenne, nem fogja megszámolni, hogy hány szúnyok csípte meg az adott területen az üdülő embert, de ha látja ezt a szórást, akkor azt fogja mondani, hogy hát ők megtették, amit meg lehetett tenni.

[00:45:19]Most már egyébként ezen a téren egy örvendetes változat.

[00:45:23]Nem csak ezen a téren, egy csomó téren egy örvendetes változat.

[00:45:27]azért jelentő változás van, mert azért nap mint nap halljuk, hogy biológia egyérítésre térnek át nagyon sok helyen.

[00:45:32]Igen.

[00:45:32]Igen.

[00:45:32]És a az a változás, amit én akartam mondani, az meg pont a társadalmi, tehát az alsó változás, hogy hogyha ha kitesz mostanában egy önkormányzat vagy bármilyen vezetés egy hírt, hogy most kémiai szúnyogí lesz, és a szokásos egy egyenszöveg, hogy várjuk be az ablakot és és vigyük el a kertből a gyerekjátékokat, de egyébként nem mérgezőt, de azért zárjuk be, de ott azért el indul a lázadás.

[00:45:54]Igen.

[00:45:56]És a a azok alatt egyébként olyan szintű lázadások szoktak elindulni, hogy nem egyszer, nem kétszer ezek az önkormányzatok lemondták a a kémiai szúnyoggyítést, ami egyébként mondjuk három- négy évvel ezelőtt nem volt túlságosan elképzelhető.

[00:46:08]Az elsők között, nem azt mondom, hogy az első, de az elsők között szerintem tavaly a Zuglói volt, ahol egyébként nekem is volt részem abban, hogy hogy elindítottam a az ellen való tiltakozást, de ez abszolút egy arról építkező online tiltakozás volt, és az a vezetés úgy döntött, hogy akkor lemondja.

[00:46:27]Az egyébként is indokolatlan szúnyoggyérítés, tehát most ezt az évet nézve, hogy nem volt eső hónapok óta meg nincsenek áradások, szúnyog sincs a legtöbb helyen.

[00:46:37]Olyan helyeken gyérít akartak gyérteni, mint mondjuk Kecskemét.

[00:46:41]Szerintem az ország egyik legszárazabb városa.

[00:46:42]Biztos, hogy nincsen olyan szúnyogárom, ami indokolná ezt.

[00:46:47]Egyébként ezt is felvilágosultabb helyeken a kémiai szúnyoggyírítés csak erős szúnyogártalom esetén, és ott is a járványos betegségeknek a veszélye esetén, amik a szúnyogokhoz köthetők, akkor engedélyezték.

[00:47:02]Ez nálunk az elmúlt 16 évben úgy ment, hogyha volt egy pezsgőfesztivál, vagy egy operafesztivál valahol, vagy egy kampuszfesztivál, vagy valami, akkor előtte ment a repülő és szórta a mérget, és nem volt engedélyezet.

[00:47:14]az Európai Unió betiltotta már a légi szúnyoggyérítést, de mivel a covid veszélyhelyzet érvényben lett felejtve egy jó ideje, lehet, hogy még most nem tudom, most nem vagyok képben, hogy az még veszélyben érvényben van-e, de a covid veszélyhelyzetre hivatkozva az országos tiszti főorvos eseti engedélyt adhatott minden egyes szúnyoggyérítésre, és egyébként kőkeményen meg is adta sajnos.

[00:47:37]Tehát ez ez is változásra szorul.

[00:47:39]Én nagyon örülök annak, hogy Gajdos László miniszter konkrét nyilatkozatot tett a arra nézst, hogy ezt megszüntetik és a biológiai gyérítésre fognak áttérni.

[00:47:51]Volt már volt olyan filmed, ami amire azt mondtad, hogy ez olyan hatást gyakorolt, hogy ott valami változás lehet.

[00:47:56]Ezt mondtad, hogy ez az online, ez az uglia, ez az működ, de a filmdel kapcsolatban volt ilyen volt.

[00:48:01]A legbüszkébb egyébként még mindig az első filmem hatásaira vagyok.

[00:48:03]a Budapest halai továbbgyűrűzése vezetett nem csak az, de de az is egy olyan egyeztetéshez, aminek a végeredménye két új természetvédelmi terület lett Budapesten.

[00:48:15]A 15.

[00:48:15]kerületi szilastó és a 10.

[00:48:17]kerületi hát felső rákosítónak nevezték el, nem is volt neve.

[00:48:22]Ezek helyi jelentőségű védett területekké váltak.

[00:48:25]A filmnek ikonikus helyszínei egyébként.

[00:48:28]Hát a film első 20 perce az ezen a két helyszínen játszódik.

[00:48:32]Ez tartom egyébként a legnagyobb eredménynek azért, mert ebből nyilván a természet profitált, tehát az, hogy védett területek lettek, az egy az megmentette őket a beépítéstől.

[00:48:44]Egyébként a további vízügyi kezeléstől is.

[00:48:46]Ez az egyik legpusztítóbb dolog, ami létezik, még talán a beépítések alatt egy pici lépcsőfokkal, hogy folyamatosan kezelik az adott vízfolyást, vagy vagy tavat, vagy bármit.

[00:48:56]Tehát kaszálják, egyenesítik, ha megjelenne egy pici kanyarattól, teljes hatalmas szívbajt kapnak.

[00:49:03]Ez megszűnt.

[00:49:03]Tehát innentől kezdve magukra lettek ezek úgymond hagyva.

[00:49:06]Természetvédelmi kezelés az nyilván kívánatos lenne, tehát mondjuk ideos növényeknek a gyérítése és a többi.

[00:49:13]További filmjeim inkább társadalmi hatást értek el.

[00:49:19]Mondjuk a klasszikus példa erre az eltékozolt vizeink című filmem, amit a VVF Magyarországgal közösen csináltunk.

[00:49:26]és egy csomó olyan szervezet volt véleményező pozícióban, minisztériumoktól vízügyi igazgatóságokon kezdve, akik úgymond szakmaibbá tették az anyagot, és a társadalmi hatást azt mégis leginkább abban érte el.

[00:49:40]Konkrétan tudok olyan vízőrző magról vagy sejtről, amelyik ennek a filmnek a hatására jött létre.

[00:49:47]És ezt meg is írták nekem, és mondtam, hogy hát ez egy óriási megtiszteltetés, hogy csináltam egy filmet, ami nem is túl hosszú, 22 perces, nagyon zanzásítva elmagyarázza az alapproblémát, hogy miért kezeljük félre a hazai vízbázisainkat, és eznek a nyomán létrejönnek olyan szervezetek, akik ásót ragadnak, és kimennek, és csinálnak valamit.

[00:50:10]Ha ha kapnak engedélyt rá, akkor úgy, ha nem, akkor meg úgy.

[00:50:14]Ö ilyen hatások várhatók egyébként további filmeől is.

[00:50:19]Hasonló témá akartam is kérdezni, most mind dolgozol.

[00:50:24]Most fejeztem be egy filmet az érmellékről.

[00:50:25]Ezt azért akarom megemlíteni, mert ez is vízmegőrzős téma.

[00:50:29]Az érmellék az Románia jelenlegi területére esik, és ott is minden vizet eltüntettek a tájból, csak azt nem 180 évvel ezelőtt, hanem 50 60, tehát az 1968-tól 70-ig csapódtatták le azt a vízivilágot Cusescu parancsára.

[00:50:48]Tehát ott még találtam olyan élő embereket, akik a lecsapolás előtt éltek, és tudták, hogy milyen volt az az életmód, amikor a kerted végén víz van, és kint van egy egy vész.

[00:50:59]Ott úgy hívják a vejszét, hogy vész, és amikor vacsorát akarsz főzni, akkor lefutsz a kert végébe, kiszedsz belőle két csukát, és megvan a vacsora.

[00:51:07]Ez ma már nyilván elképzelhetetlen, tehát ez egy teljesen száraz vidék.

[00:51:15]Nem maradt semmi mutatóba sem, de állítólag ugye Csaesco azt mondta, hogy helikopterrel fogja ellenőrizni, és hogyha egy tenyérnyi vizet talál, akkor vége annak a fejét veszi annak a felelősnek, aki aki miatt az megmaradhatott.

[00:51:27]Tehát nyilván féltek, mindent eltüntettek.

[00:51:29]Ezt a filmet nemrég fejeztem be, és ott is egyébként megalakult egy érmelléki ilyen vízőrző társaság, nyilván helyi meg helyi viszonyokhoz alkalmazkodva, és már elárasztottak egy újabb területet.

[00:51:45]Önkormányzatok is mutattak erre hajlandóságot, helyi falvak, kis települések önkormányzatai.

[00:51:49]Ezek is nagyon nagy eredmények szerintem.

[00:51:53]Úgyhogy ennek örülök.

[00:51:53]És a másik eredményt, amit amit szeretnék dokumentálni vagy elérni, az pedig az erdőgazdálkodásban öért hát egyelőre kérdéses, hogy mennyire szemléletváltás, de mindenképpen egy egy pánikhangulat uralkodik a az erdőgazdálkodók körében a Kufárok a templomban című készülő filmem kapcsán, meg egyébként is a kormányváltás kapcsán is.

[00:52:19]Tehát nyilván, hogyha nem lett volna a kormányváltás és minden marad a régiben, akkor ugyanúgy megmaradtak volna ezek a állami ereddőgazdálkodó Zrt.

[00:52:27]A maguk elefánt csontornyában fogheyről kommunikálva, de ezt most kénytelenek maguk mögött hagyni és mondjuk megtanulni kommunikálni.

[00:52:35]Nem en nem túl jól megy nekik.

[00:52:37]Ö a az erdőjüket, hátha nem az ő erdőjük, tehát az a mi erdőnk, állami erdőkről van szó, ők a vagyonkezelők.

[00:52:46]Tehát az általuk vagyonkezelt erdőket használó társadalom, akik egy nagy réteg, tehát a kirándulók, a mindenki, de aki profitál belőle, az te is, meg én is vagyok.

[00:52:56]hiszen az oxigént, a vízmegtartást, a pormegkötést, a szénmegkötést satöbbi, ezt mind az ezek az erdőterületek garantálják, vagy hát nagy szerepük van benne.

[00:53:04]Ezt a társadalmi réteget nem lehet másodrendűnek kezelni a saját erdőjükben, és fel kell, hogy fogják, hogy az erdő használati szándékok, irányok, azok megváltoztak az elmúlt időszakban.

[00:53:19]Nem arra használjuk már az erdőinket elsősorban, hogy a bennük lévő faanyagot kinyerjük.

[00:53:24]hanem sokkal nagyobb és fontosabb szolgáltatást nyújtanak nekünk is mellesleg, meg az egész természetnek, hogyha élve hagyjuk őket.

[00:53:33]Ez a film az amin most hosszabban dolgozom, még nem látom a végét, hogy hova kerül, mert a kormányváltás során egy csomó ember hajlandó már megszólalni, akik a kormányváltás előtt féltek.

[00:53:49]Még most is sokan félnek, de ez így szépen halad előre, tehát még várnom kell, hogy mennyien lesznek igazán bátrak.

[00:53:55]Ez egy reportfilm lesz, tehát alapvetően itt riportok fognak elhangzani.

[00:53:59]És amin még dolgozom most, az egy Dunáról szóló film.

[00:54:01]Az lesz a munkacím az, hogy a Duna ölelése.

[00:54:05]És ez nem csak Magyarország, hanem a Duna teljes hosszára rátekintést akar majd vagy óhajt majd nyújtani.

[00:54:13]Fókuszban a szigetképződéssel, a holtág lefőződéssel, a természetes folyódinamikákkal és nyilván az ebbe való csúnya belenyúlásunkkal szintén a duzasztások hajózása és a többi.

[00:54:25]És alapvetően ez ez is egy ilyen halas film lesz, ami egy nekem egy jutalomjáték, mert elég régen tudtam már olyan filmet csinálni, amiben ennyi halívás meg halas jelenet tud szerepelni.

[00:54:39]Hát ezekhez sok sikert kívánunk.

[00:54:42]Reméljük lesznek megszólalók.

[00:54:42]Hát mondták neki, hogy bátorak legyenek.

[00:54:43]Hát legyenek bátorak.

[00:54:46]És ígérem, hogy majd nyoman követjük a a munkásságot.

[00:54:49]És köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívás.

[00:54:53]Én is köszönöm.

[00:54:54]Önöknek is köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:54:55]Ne feledkezzenek el föliratkozni és támogatni bennünket.

[00:54:57]A viszontlátásra!

[00:55:00]kontrol.hu.