Három hónapig is eltarthat a jelenlegi paksi helyzet // Aszódi Attila és Timár Gábor

[00:00:00]világos.

[00:00:00]Ez egy rendkívül [zene] komplex döntési mátrix, és valójában nincsen nagyon jó és nagyon rossz megoldás, hanem valójában rossz és kevésbé rossz megoldások közül kell majd választani.

[00:00:13]Nekem az az érzésem, hogy ez ami most van, [zene] ez nem egy kiugróan rossz helyzet, hanem egy minta abból, hogy mivel fogunk szembesülni [zene] sokkal gyakrabban, mint eddig bármikor.

[00:00:27]Üdvözlöm önöket.

[00:00:27]Gulyás Balázs vagyok.

[00:00:29]önök a kontroll legfrissebb adását látják.

[00:00:31]Mielőtt elkezdjük a mai téma kivesézését, arra kérem önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra, lájkolják, hypolják, mindenfélét csináljanak itt a YouTube-on.

[00:00:44]Mielőtt bemutatom a mai vendégeimet, nagyon aktuális lesz a témánk.

[00:00:49]Elmondanám, hogy mennyire aktuális ez a téma, meg mennyire foglalkoztat gyakorlatilag most mindenkit a témánk, amiről ma beszélni fogunk.

[00:00:59]Szombaton zuhanyzok otthon.

[00:00:59]Ne fé Nefélj Gábor nem lesz ennyire ennyire privát nem lesz.

[00:01:04]Zuhanyzok otthon, csörög a telefon, egy német szám.

[00:01:09]Kiugrok a zuhanyalól, felveszem a telefont, bemutatkozik az Úr.

[00:01:11]Jól hallhatóan egy idősebb úr volt.

[00:01:14]Hogy én mindenképpen kérdezzem meg a kormányinfón, hogy őneki van egy ötlete arra, hogy hogyan lehetne megmenteni Paksot, mármint a az, hogy működésben maradjon, és hogy ő ezt most akkor előadná egy órában ezt a ezt az ő ő ötletét.

[00:01:31]Nem mutatlak benneteket az ötlettel, hiszen tőletek várom a azt, hogy mi volna a megoldás a jelenlegi helyzetre.

[00:01:39]Vendégeim a mai napon Aszódi Attila, a BME dékánja.

[00:01:45]Szervusz.

[00:01:46]Szervusz.

[00:01:47]És ne hallgassuk el, hogy volt kormánybiztos, paksért felelős kormánybiztos, valamint Tmár Gábor a kontroll munkatársra, ezt meg szintén nem akartam volna elhallgatni, geofizikus és egyetemi tanár.

[00:01:58]Az ELTE TTK-ról.

[00:02:01]Szia!

[00:02:01]Szervusz!

[00:02:04]Szóval ti is úgy látjátok, hogy most mindenki mindenki ezzel foglalkozik az országban, és nem tudom, megállítanak benneteket az utcán, hogy hogyan lehet a vízmegtartást megoldani, meg hogy lehet a paksi problémát megoldani.

[00:02:20]Meg meg tényleg fölhívnak, rámírnak.

[00:02:21]Persze, persze.

[00:02:25]Elég nagy a nyomás.

[00:02:25]Igen.

[00:02:25]Rengeteg kérdést kapunk.

[00:02:27]Jó.

[00:02:27]Ö, szerintem kezdjük, kezdjük onnan, hogy miért alakult ki ez a helyzet, és csak Magyarországra jellemző, hogy ennyire ennyire kevés a vízünk.

[00:02:38]Mi mi az oka annak, hogy hogy ebbe a helyzetbe került az ország?

[00:02:41]Igen.

[00:02:41]Hát akkor, amikor egy folyónak kevés a vize, tehát kevés víz folyik benne, kicsi a vízhozam.

[00:02:48]Már előre mondom, fog fogsz nekem örülni, hogy ilyen számokat fogok belehozni, hogy hány köbméter megy le másodpercenként.

[00:02:55]Ugye a Dunán azt szoktuk meg, hogy olyan 182000 bölcsészként előre köszönöm a számokat.

[00:03:03]Jó és akkor ezt úgy mondanám, hogy másodpercenként megtölt két uszodai nagymedencét.

[00:03:09]Na így már érthető.

[00:03:10]Jó, így így érthető.

[00:03:10]Igen, de most nem tölt meg.

[00:03:11]Most egyet se tölt meg.

[00:03:14]Egyet sem.

[00:03:15]Most egyet se tölt meg.

[00:03:15]Most egynek a felét kétharmadát tölti meg másodpercenként.

[00:03:18]Inkább így mondanám.

[00:03:18]És hogyha azt kérdezté ez mitől van, azért mert nem esett az eső.

[00:03:22]Nem esett az eső az elmúlt két hétben, egy hónapban a Duna felső vízgyűjtőjén.

[00:03:27]Az alsón sem, de ez mondjuk minket nem érint.

[00:03:31]A Duna felső vízgyűjtője az konkrétan a Fekete erdő vagy ilyesmi?

[00:03:34]Az hát nem csak az, ahonnan a víz Budapest, illetve Paks felé folyik.

[00:03:38]Ez egyébként a Duna teljes vízgyűjtőjének nem akkora nagy része, tehát ez egy ez egy olyan nem egészen 200000 n km nem bölcsészeknek két Magyarországnyi.

[00:03:50]Jó, ezt le tudtam még fordítani.

[00:03:51]Jó, tehát ekkora, de ez igen, ez Németországnak a déli része, meg Ausztriának a nyugati meg a középső része.

[00:03:57]Csehországból a a morva országi rész, tehát itt is, tehát nem csak nálunk, mert nálunk az, hogy kevés eső esik, ezt tudjuk.

[00:04:05]Erről erről szólnak a hírek már egy másfél hónapja, de hogy ott is.

[00:04:07]És ennek következtében a vízhozam ott is kicsi, meg kicsi lejjebb is.

[00:04:15]Ennek aztán mindenféle más energetikai következményei vannak.

[00:04:18]Például az, hogy a vízerőművekben is a szokásosnak a harmadát tudják megtermelni, például a vaskapun, ami azért egy elég nagy darab vízerőmű, vagy Romániában a csernavodai atomerőmű hűtésekkor is a Paksivahoz hasonló, vagy majd Attila elmondja, hogy nem annyira hasonló, de ilyen problémákat okoz az alacsony vízállás, vagy hogy ne maradjunk a az energetikánál.

[00:04:43]Vsics szerb elnök ma jelentette be, hogy a pancsovai olajfinomítónak a működését is valószínűleg korlátozni kell, mert a vízhűtés az nem biztosítható az a szokásos szinten.

[00:04:54]Tehát ez egy európai problémának, de legalábbis egy közép-európai problémának a magyarországi megjelenése.

[00:05:00]De ez a teljes teljes dunaszakaszt érinti visszasz.

[00:05:06]Hát egészítsen ki ez kicsit.

[00:05:06]Tehát igen, Gábor jól mondja, jelenleg a vízhoz a paksi szelvényben az éves közepes vízhak a harmada.

[00:05:12]Mit jelent az, hogy paksi szelvény?

[00:05:14]A paksi szelvény mondjuk, hogy az paksi szakaszon, tehát a paksi atöőmű környékén vagy Paks városánál harmadannyi víz van jelenleg a a Dunában, másodpercenként harmad akkora a forgalom, mint a az éves közepes vízhozam.

[00:05:26]És igazándiból a probléma az már télen elkezdődött.

[00:05:29]hogyha valaki figyelte azt, hogy az Alpokban mennyi hó esett le, vagy mennyire lehetett mondjuk sielni, ö az az tudhatja, hogy tulajdonképpen egy elképesztően súlyos csapadék deficit alakult ki az elmúlt majdnem egy évben, kezdve a téllel.

[00:05:43]És hát látjuk, a Balatonból hiányzik 60 cmnyi víz, a Velencei tó majdnem kiszáradt, tehát általános csapadék probléma van nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, beleértve Európának a legnyugatibb felét is.

[00:05:58]Tehát Franciaországban is nagyon komoly gondok vannak.

[00:06:03]Az elmúlt napokban leállították a a Golf atomerőművet, a Trikastin atomerőműben több blokkot.

[00:06:10]Úgyhogy a kevés víz és a nagy hőség együtt nagyon komoly problémát okoz rengeteg épített szerkezetnél.

[00:06:18]Mind a ketten válaszolhattok rá, ez mennyire akut probléma, vagy akut probléma lesz a jövőben, vagy ez ez egy olyan eset, amikor ugye majd eljutunk oda, hogy beszéljünk Paksról is, ami ami egyszer történik meg az életünkben.

[00:06:32]Ezt túl kell érni, ezt a pár napot, és és utána minden mehet tovább, ugyanúgy, ahogy eddig.

[00:06:39]Hát a pár napnál azért ez hosszabb lesz, mármint ami a vízhelyzetet illeti.

[00:06:45]Tehát pillanatilag az van, hogy tegnapelőtt valamennyi esett a a magyarországi részen meg Ausztriában, az majd el fog érni, ennek kell körülbelül négy-öt nap, és talán ez a kritikus szintet meg fogja lökni.

[00:06:55]De há bocs, hány nap alatt éri le?

[00:07:00]Négy-öt nap.

[00:07:00]Négy-öt nap alatt folyik le.

[00:07:01]Igen.

[00:07:01]És nekünk meg pont most kezdődik az a négy-öt napos Igen, igen, igen.

[00:07:06]Forróság.

[00:07:06]Igen, mert hogy ennek az egyik oldala a termelés, a másik oldala az, hogy mennyit fogyasztunk.

[00:07:09]És hát akkor, amikor szeretnénk légkondicionálni, vagy hát most annyira talán nem szeretnénk, mert nincs mibőlüm, akkor akkor azért ez ez számít, hogy van-e miből van van-e ezt miből csinálni.

[00:07:24]És ennek nagyon komoly bemenete az, hogy hány fok van.

[00:07:26]Tehát most azért kinéz egy hőhullám.

[00:07:28]Ö, szóval majd úgy is beszélünk még róla többször, de amikor a folyóvíznek valamilyen energetikai vagy valamilyen mérnöki felhasználásáról beszélünk, akkor három paraméter lényeges a számunkra.

[00:07:40]A vízállás, tehát hogy milyen magasan van a mederben a víz, a vízhozam, amiről eddig beszéltünk, tehát hogy hány köbméter víz érkezik másodpercenként egy adott keresztmetszetbe, és a hőmérséklet.

[00:07:54]Ennek a nyárnak az a különlegessége, hogy mind a vízhozam, mind a vízállás, mind pedig a hőmérséklet szempontjából kritikus a helyzet.

[00:08:02]Ühüm.

[00:08:04]Általában olyan szokott lenni, hogy mondjuk kevés a víz, de nem nagyon meleg a a víz.

[00:08:09]Más kombinációk is szoktak lenni.

[00:08:12]Ez a nyár, ez azért problémás, mert mind a három paraméter kritikus, de hangsúlyoznom kell, hogy ez nem egy egyedülálló jelenség.

[00:08:20]Egyrészről emlékeztetnék 2018-ra, amikor nagyon hasonló szárió játszódott le.

[00:08:27]És itt erősíteném azt, amit a Gábor az előbb mondott, hogy ez a helyzet valószínűleg hosszabb időn keresztül fenn fog állni.

[00:08:37]2018-ban az történt, hogy a nagy forróság elkezdődött már júliusban.

[00:08:42]Szépen lement a vízszint nagyon alacsonyra.

[00:08:44]Megdőlt a korábbi legkisebb vízállás Budapestnél, Paksnál egyaránt.

[00:08:51]Majdnem 30 cm-rel ment a korábban meg megmért legalacsonyabb szint alá.

[00:08:55]Ö összességében.

[00:09:00]Először nagyjából 9 cm-rel ment lejjebb augusztusban, aztán utána tartósan megmaradt a szárazság, és október végén mértük a legalacsonyabb vízállást.

[00:09:09]Akkor jött össze összességében ez a 30 cm 2018-ra.

[00:09:16]Jelenleg ha ma per ma ebben az órában 40 cm-rel van a paksi szelvényben a vízállás a 2018-as minimum alatt.

[00:09:27]Tehát most azt lehet mondani, hogy 2018-ban csökkent 30 cm durván, most 40 cmt.

[00:09:32]Ez összesen 70 cm.

[00:09:32]Nagyon durva változás.

[00:09:35]És van még egy dolog, és ki kell mondani ezt a szót, hiszen úgy is beszélni fogunk róla még többször.

[00:09:41]A klímaváltozás valójában Közép-Európában, Magyarországon én úgy látom, hogy jelentősebben érezteti a hatását, mint azt nagyon sok klímamodell előre jelezte.

[00:09:51]Igen, rengeteg olyan számítást láttam, ugye én magam nem vagyok meteorológus, tehát nem készítettem ilyen számítást, de rengeteg olyan számítást lát láttam, ami azt jelez előre, hogy a minimális vízhozamok azok inkább növekedni, mint csökkenni fognak, de legalábbis stagnálnak vagy növekednek.

[00:10:09]Ehhez képest most durván kisebb lett a vízhom.

[00:10:12]Az volt az az ökölszabály, hogy a paksi szelvényben 800 kbm/ másodperc alá sosem megy a a vízhozam.

[00:10:19]Jelenleg 730 alatt van.

[00:10:23]Tehát rendkívüli helyzet következett be a klímaváltozás következtében.

[00:10:27]És ezek a hőhullámok, az hogy már egy hónappal ezelőtt volt egy nagyon tartós hőhullám, most gyakorlatilag egy szaharai légtömeg tartózkodik a kárpátmedencében, nagyon száraz a levegő és nagyon meleg van.

[00:10:42]Ezek olyan helyzetek, amire sajnos a klímaváltozás drasztikusabb előreharadása miatt valószínűleg többször gyakrabban kell számítani.

[00:10:49]Ezt én is abszolút így érzem, és sajnos a helyes szó az, hogy érzem, mertogy ezt modellezni kéne, csak hogy erre, ami most van, amikor az elmúlt egy évre, két évre, három évre kell egyenest illeszteni, hát ugye a konzervatív emberekről beszéltünk, úri ember nem illeszt egy pontra egyenest, vagy egy kettőre se igazán, de most ezt kell csinálni.

[00:11:14]És és nekem az az érzésem, hogy ez ami most van, ez nem egy kiugróan rossz helyzet, hanem egy minta abból, hogy mivel fogunk szembesülni sokkal gyakrabban, mint eddig bármikor.

[00:11:27]Igen.

[00:11:27][torokköszörülés] És és a és a kombináció Attila, amit mondtál, nagyon fontos.

[00:11:30]Tehát 18-ban, amikor előállt a a máig érvényes legkisebb víz, ugye mondod, hogy október vége, október 31 volt a az LKV, akkor már nem volt 20 foknál melegebb a Duna, sőt 10 körül volt, tehát a a hőmérsékleti probléma nem állt elő, mert azért van itt egy másik rész is, tehát ezt sem ezt se hallgassuk el, de ezt majd nyilván te fogod részben elmondani, hogy Paksot pillanatilag úgy hűtjük, úgy van megtervezve, úgy is volt, és erre épült ki, hogy másodpercenként 105 köbm víz átmegy rajta, és az a víz az a meglévő minden csepvíznek meglévő hőkapacitását kihasználva fűtünk rajta ennyi vízen másodpercenként 10 fokot.

[00:12:17]És ezzel az erőmű többlethője, tehát az ami nem áramként jelenik meg, és amit nem tudunk távhőben elvezetni a paksi lakásokba, tehát amit mindenképpen hőszennyzésként on el kell vezetni ahhoz, hogy ez stabilan működjön, ez víz a a meleg víz formájában távozik.

[00:12:32]Ezt visszatöltöm a Dunába és nagyon nem mindegy, hogy hogy És erre is vannak határértékek, hogy de most ebbe nem szeretnék annyira belemenni, csak érezhető, hogy ezen az oldalon is van egy határ hadd hadd reagáljak erre.

[00:12:46]Jó.

[00:12:46]Ö, és mielőtt áttérünk erre a hőkapacitás dologra, mert rendkívül lényeges kérdésről van szó, még még egy dolgot a vízálláshoz az mondjak.

[00:12:56]Tehát én azt látom a meteorológiai paraméterekben, hogy rendkívüli helyzet jött létre és igenis észre kell vegyük, hogy a természet figyelmeztetéseket küld nekünk.

[00:13:05]Az, hogy 2018 után most 2026-ban gyakorlatilag még súlyosabb helyzet, ez egy rendkívül súlyos figyelmeztetés.

[00:13:11]És hogyha megnézzük, hogy a az elmúlt években hogyan alakultak a minimális vízállások, akkor az azt mutatja, hogy az elmúlt 15 évben fordult elő a a Dunán mért valaha mért legalacsonyabb vizekből 12.

[00:13:26]Tehát, hogy igazándiból csoportosul ide ebbe az időszakba ez az alacsony vízállás.

[00:13:32]És ennek van még egy oka, és ez rendkívül lényeges, hogy erről beszéljünk.

[00:13:35]Tehát van egy klímaváltozás, ami drasztikusabb, mint arra számítani lehetett, és van egy medermélyülés.

[00:13:39]Ez rendkívül lényeges, mert amikor a a Paks 2-t terveztük, és igazándiból amikor a Paksnek a továbbvizélmű hosszabbítására vonatkozó számítások is készültek, akkor nyilvánvalóan kiértékelésre kerültek a az elmúlt egy évszázadnak az adatai.

[00:13:57]Tehát nem csak az elmúlt pár évnek az adatpontjaira kell itt egyenest illeszteni, hanem meg kell nézni, hogy mi történt az elmúlt 100 évben.

[00:14:02]Van 100 évra vissza menőlegesen feljegyzés arról, hogy a Dunában hogyan alakul, hogyan alakult a a vízállás.

[00:14:07]És azt lehetett látni, ha még egyszer mondom, 100 évet nézek összességében, hogy a a közepes vízhozamok azok nem csökkentek.

[00:14:18]Persze nyilván vannak kis vizek, de hogy a közepes vízalok nem csökkentek, de a vízállás az folyamatosan csökkent az elmúlt 100 évben.

[00:14:25]Ennek a meredegsége egy kötőelé cm/ év.

[00:14:28]Most ez persze nem minden évben következik be, de ez az átlag, ha ha egy 100 éves időszakot nézel, akkor abban durván már egy 1 cm per év a vízálláscsökken, és úgy, hogy még egyszer mondom, a közepes vízhozam nem változik.

[00:14:44]Ez hogyan lehetséges?

[00:14:44]Hát úgy, hogy a a Duna be van vízlépcsőzve.

[00:14:52]Bősnél van az utolsó vízlépcső, de az ugye Szlovákia.

[00:14:55]Ö de ö de Ausztriában van kilenc vagy 10 víz lépcső.

[00:15:02]Németországban a a német szakaszán a Dunának van három vízlépcső.

[00:15:04]Ezek a vízlépcsők azt a hordalékot, ami jönne le a hegyekből, vagy a jött évezredeken keresztül, ezek a vízlőtsék megfogják.

[00:15:15]De nyilvánvalóan a magyar szakaszon ugyanúgy folyik a Duna, azt a hordalékot, ami itt volt, azt azt elviszi lefelé.

[00:15:21]De ezen kívül sajnos hosszú időn keresztül én magam saját szememmel láttam az elmúlt években is, hogy a Dunán nagyon sok helyen még mindig sódert bányásznak.

[00:15:30]Mennek a kotróhajók és kivesznek a mederből mederanyagot.

[00:15:34]Ez ugye azt jelenti, hogy a meder maga megy lefelé, mert hát vagy a elviszi a hordalékot a víz, vagy pedig kiv és és most már nem pótlódik ez a s és nem pótlódik.

[00:15:44]És így van.

[00:15:44]Tehát a a fönti szakaszról nem jön a hordalék.

[00:15:48]Tehát ez azt jelenti, hogy a Duna vágja bele magát a mederbe.

[00:15:52]Ennek is köszönhető az, hogy a vízállás csökkent, de hangsúlyozom, most jelenleg az alacsony vízállás alacsony vízhozammal párosult.

[00:16:00]Tehát ez a 730 kbm/ másodperc, ez egy soha nem nem felvett, soha nem tapasztalt alacsony vízhozam is.

[00:16:08]Ezért néz ma szembe az atomerőmű egy nagyon komoly műszaki kihívással.

[00:16:13]Jelenleg paksnál a vízállás az öblözetben, ahonnan kiveszik a a vizet, 110 cm-rel alacsonyabb, mint amit a tervező a 70-es évek második felében figyelembe vett, amikor a vízkivételi művet megtervezte.

[00:16:30]Tehát ez egy elképesztően extrém helyzet.

[00:16:33]Vz ezen a nyomvodalon akartam volna tovább menni Paks felé, de még de még ne menjünk tovább, mert az amit Attila mondott, az az nagyon érdekes és nagyon fontos.

[00:16:41]Néhány dolgot ehhez még hozzá kell tenni.

[00:16:43]Tehát amikor amikor a vízlépcsők ott tartják a kavicsnak a nagy részét, meg a meg a [torokköszörülés] hordék hordaléknak egy egy nagyon komoly részét.

[00:16:54]Én a 70-es években nagyon sokszor voltam a a Dunakanyarban ott len a parton, akkor még kavicsos part volt.

[00:16:59]Ma lemegyek, akkor homokos, iszapos ugyanott.

[00:17:03]És ez ezért van, mert a kavics már nem jut el odáig.

[00:17:07]De azt azért hadd tegyem hozzá, hogy azért, mert építik egy vízlépcsőt, valóban ez ez fog történni.

[00:17:10]Pontosan ez fog történni, hogy oké, fölötte ott marad a a hordalék, alatta be fog vágódni a folyó magától is, de azért nem a végtelenségig és nem az időtlenségig, hanem úgy hívják ezt, hogy exponenciális lecsengés.

[00:17:24]Tehát bőst megépítették, valamikor 93-ban átadták, azóta már kialakult volna az új egyensúly, tehát ami most van, az már alkalmazkodott ehhez a helyzethez.

[00:17:35]viszont, hogyha a akár a hajózóút miatt, akár az építőanyagmelés miatt még rákotrok, akkor annak már nincs természetes utánpótlódása.

[00:17:46]Tehát akkor azzal ezt a most már inkább 1,8 cm/ éves bevágódást, ezt ezt magam termelem.

[00:17:52]Tehát nem feltétlenül azt mondanám, hogy a Duna bevágja magát, hanem mi vágjuk be a Dunát.

[00:17:59]Kettő hatás együtt.

[00:17:59]A kettő hatás együtt.

[00:17:59]És ennek egy, tehát nálatok egy másik karon ugyan, de a az építőmérnökű karon a a Baranya Sándorék a vízépítési és vízgaálkodási tanszéken.

[00:18:09]Ezt nézik, elemzik, mit lehet ezzel csinálni és na a mit lehet ezzel csinálni, az még később jöjjön.

[00:18:16]Jöjjön.

[00:18:19]Egyelőre nézzük meg akkor a Paks helyzetét.

[00:18:23]Mi az extremitás?

[00:18:23]Miért tartunk ott, hogy gyakorlatilag most, amikor felvesszük ezt az adást hétfőn délelőtt, még nem állt le az utolsó blokk, de de nagyon közel vagyunk hozzá, hogyha jól értem.

[00:18:35]Mi az aktuális helyzet?

[00:18:35]Miért jutottunk ide?

[00:18:38]És mi mi várható a következő három, négy-öt napban Pakson?

[00:18:43]Jelenleg az öblözetben a tervezési adat vagy a bocsánat a a szivattyú minimális szívómagasságához képest néhány centiméterrel magasabb csak a a vízállás.

[00:18:56]Tehát, hogy én is értsem, a szivattyú ahova belg, a fölött van nagyon nagyon nagyon picivel csak a a vízelles paksnál.

[00:19:05]Azért bonyolultabb ez ennél, mertogy itt nem nem olyan szivattyút kell elképzelni, mint amit a barkácsüzletben megveszünk azért, hogy a medencéből kidobjuk a vizet.

[00:19:14]Ezek megawattos nagyságrendű villameljesítményt igénylő 100 kbm/s.

[00:19:23]Ez azt jelenti, hogy a Tiszában most nincs ennyi.

[00:19:26]Ez a ez a rá Rába vízhozamának a négyszerese.

[00:19:28]Rába [torokköszörülés] éves közepes vízhozamának a négyszeres.

[00:19:31]Győriként így már érte.

[00:19:31]Igen.

[00:19:33]Tehát ennyit kell kivenni.

[00:19:33]Ezt összesen nyolc szivattyú veszi ithát egy szivattyú 12,13 köb/ másodpercet szállít.

[00:19:40]Ezek egy betonépületbe elhelyezett berendezések, hatalmas nagy átmérőjű szivattyúk, amelyekre ráfolyik a víz.

[00:19:50]Ö, bocsánat, hogy egy kicsit így belemegyünk a fizikába, de hogy azt kell tudni, hogy amikor a víz felgyorsul, ahogy beáramlik egy szivattyúba, és ott ugye egy forgólapát mozog, az hozza létre azt a nyomáskülönbséget, aminek a segítségével utána felnyomjuk a a vizet szükséges magasságba.

[00:20:08]Szóval, hogy amikor felgyorsul, akkor benne a nyomás lecsökken.

[00:20:13]És itt van egy határ, hogyha nagyon pici az a vízoszlop, amivel ránehezedik a víz a szivattyú alján lévő vízre, akkor el tudna gőzölögni ott a víz.

[00:20:26]Ennél a alacsony hőmérsékletnél is elgőzölög, mert annyira felgyorsul.

[00:20:30]Tehát itt kell, hogy legyen egy egy bizonyos vízoszlop ahhoz, hogy a szivattyú egy lentelebbi szintjén működő járókeréknél stabilan, biztonságosan tudjon működni.

[00:20:40]Tehát kell egy bizonyos ráfolyás.

[00:20:43]De van még egy dolog, ami amit nagyon sokan nem értenek, hogy illetve hogy emiatt nem értették meg azt, hogy miért egymás után lettek leállítva a blokkok.

[00:20:51]Tehát itt azt kell elképzelni, hogy van a főmeder, a főmederből lejön egy csatorna.

[00:20:55]Ez az úgynevezett hidegvízcsatorna.

[00:20:56]Ez körülbelül 15 km hosszú.

[00:20:58]Ennek van egy vége.

[00:20:58]Ez egy úgynevezett öblözet van kialakítva, ahol van két épület.

[00:21:04]Ebben a két épületben van az egyes kiépítésnek is négy szivattyúja, meg a kettes kiépítésnek is.

[00:21:11]Tehát két-két blokknak van négy-négy szivattyúja.

[00:21:14]És a az azért, hogy a szivattyúk hordalékot, fát, csónakot satöbbi ne szívjanak be.

[00:21:21]Ezért a szivattyúk előtt van egy rács, úgy hívják, hogy gereb.

[00:21:25]Ez egy szűrő tulajdonképpen.

[00:21:28]Gereb.

[00:21:28]Gereb, hát mintha gerebje, csak ez gereb.

[00:21:30]Tehát ez egy ez egy rácsos szűrő, ami megakadályozza, hogy a Duna felől nagyobb tárgyak bemenjenek a a szivattyúba, mert nyilván az a szivattyú tönkreteni.

[00:21:39]Na most ez a gereb ez áramlási szempontból egy ellenállás.

[00:21:44]Igen.

[00:21:45]Ezt az ellenállást úgy tudja leyőzni a víz, hogy a a gereb mögött alacsonyabb vízszint lesz.

[00:21:51]Tehát kint az öblözetben van egy adott vízszint, a gereb mögött van egy 30 cm-rel alacsonyabb vízszint.

[00:21:58]És utána ennek a 30 cmre alacsonyabb vízszintnek kell biztosítania azt a hozzáfolyást, azt a vízoszlopot, ami szükséges ahhoz, hogy a szivattyú biztonságosan működni tudjon.

[00:22:06]Most azért állították le szekvenciálisan a blokkokat, mert hogyha csökkented a vízforgalmat, tehát leállítasz egy-egy gépet, akkor a a gereb külső és belső oldala közötti szintkülönbsége az elkezd lecsökkenni.

[00:22:22]Tehát tulajdonképpen az volt az ára annak, hogy nyolc helyett hét gép, aztán a hét helyett hat gép üzemben maradjon.

[00:22:31]ugye, hogy leállítottak egy-egy szivattyút, akkor egy 5-6 cmrel megemelkedett a szint a gereb mögött, vagy lecsökkent a szintülönbség a gereb két oldalán, és tulajdonképpen ezt használták ki arra, hogy még a maradékgépeket, azokat üzembe tudják tartani.

[00:22:46]Amikor ma beszélünk, akkor az utolsó turbina az utolsó szivattyújával működik.

[00:22:52]Ennek még megvan az a szükséges 5-6 cmes hozzáfolyása, amivel ez biztonságosan működni tud.

[00:23:00]hogyha a vízszint ezen a ezen a mostani magasságon megáll és nem csökken tovább, akkor lehet, hogy hogy ez a ez a turbina ez folyamatosan működni fog.

[00:23:07]Ha tovább csökken és kimegy a abból a tartományból, ahol biztonságosan működtethető, akkor kénytelenek lesznek a paksi kollégák.

[00:23:16]Mire számítsunk?

[00:23:16]A a Gábornak a vízgyűjtő területes esője az vajon bejön-e időben ahhoz, hogy ne menjen lejjebb a vízszint?

[00:23:26]Ugye a nukleáris mérnök, Ne haragudj engedlek.

[00:23:28]Igen.

[00:23:29]Tehát nukleáris mérnök ugye az események széles spektrumát kell, hogy értékelje, és valójában a az el az elhihető legrosszabb forgatókönvre kell, hogy véletessze.

[00:23:40]Tehát én nekem az a az álláspontom, hogy ebben a pillanatban arra kell készülni, hogy a 2018-as eseményekhez hasonlóan ez az alacsony vízállás, ez akár október végéig is fenn maradhat.

[00:23:51]Ez azt jelenti, hogy a következő, akár a következő három hónapban is a határun ugyanezen a ebben a helyzetben lehetünk.

[00:24:01]Simán lehet, mivel a meteorológia azt mondja, hogy és általában ugye augusztus meleg szokott lenni, simán lehet, hogy most az a csapadék az pár centiméter formájában, ami leesett Ausztriában, Németországban, az az most megjelenik, de utána lehet, hogy újra csökkenni fog, lehet, hogy jelentősebb mennyiségű csapadék jön, és akkor megússzuk ezt a ezt a helyzetet ezzel, amiben most most vagyunk.

[00:24:20]De nem lehet ezt megmondani.

[00:24:23]Most még egyszer mondom, én arra számítok, hogy vagy arra szerintem arra kell tervezni, hogy akár az októberi októberi hónapban is még ez az állapot fennmaradhat, ami mostantól tulajdonképpen három hónap ilyen állapot.

[00:24:37]Ebben az esetben hogyan fogjuk megoldani az ország ellátását, áramellátását?

[00:24:43]hiszen azért három hónapra berendezkedni arra, hogy nem tudom 5-től este 9-ig vagy 10-ig ne használjunk légkondit meg meg ne ne nagyon kapcsoljunk be semmit, kivéve Bede Zsolt, ő ugye tudjuk, hogy 35 fokon nyomatja a klímát.

[00:24:57]Szóval azért ez ez jelentős, hogy mondjam, életminőségcsökkenésel járna, és és azért három hónapig ebben élni, azért az de még mindig kevesebb életminőség csökkenéssel jár, mintogyha emiatt akár szabályozottan, de már lakossági áramszünetekig eljutnánk a túlterhelés miatt.

[00:25:18]Tehát akkor, amikor ezt ezt tervezzük, ter amíg tervezhetővé tudjuk tartani, és most tulajdonképpen ez történik, mert hogyha három hónapig van, akkor akkor eljuthatunk a lakosságig.

[00:25:28]Ugye azt mondja a miniszterelnök, nem ez nem ettől függ.

[00:25:31]Tehát hogyha ha három hónapig ezt a fegyelmezettséget az ország tudja tartani, mert most fegyelmezettséget tart, mert most fegyelmezettséget tart, nagyon kemény fegyelmezettséget tart.

[00:25:40]5-700 MW-nyi fegyelmezettséget tartunk, ami a teljes felhasználásnak ugye a a 69%-a volt a hétvégén.

[00:25:50]Tehát ez azért egy nagyon komoly eredmény.

[00:25:52]Ez ez ez minek köszönhető szerintetek egyébként?

[00:25:55]Tehát annak, hogy megijedtek az emberek, vagy vagy a kormányzati intézkedéseknek?

[00:26:00]Hát hogyha ez innentől már nem mérnöki és nem természetmány kérdés, de értem.

[00:26:06]Jó, jó.

[00:26:06]Jó.

[00:26:06]Tehát akkor akkor menjünk el ebbe.

[00:26:07]Igen.

[00:26:07]Most gondold el azt, én legalábbis ezt gondolom, hogy 16 évig egy ilyen helyzetben azt a választ kaptuk volna, hogy majd megoldjuk.

[00:26:17]Gonosz Brüssze nem engedi ide a vizet, de majd mi kiplakátoljuk meg.

[00:26:19]Igen, igen, igen.

[00:26:21]Most pedig az van, hogy a legkisebb problémáról is adnak egy akár legmagasabb szintről, egy tájékoztatásról, hogy ez van.

[00:26:29]Ez meg olyan olyan, mintogyha hogy közös probléma, hogy együtt vagyunk ebben a probléman, nem?

[00:26:34]Óyás Balázs, a kedves hallgató, aki nézi ezt a ezt a podcastet, be van vonva ebbe, hogy figyelj, ez a probléma, hidd el rólam, mert én most tényleg mindent elmondok egy kicsit az érthetőség határon is túl, de azért érthetővé, hogy hogy én most nem hallgatom el azt, mert ez nagyon kellemetlen lenne, mert neki egyébként nem is kellemetlen, hiszen nem üdészt előhelyzetet.

[00:26:56]elmondom, és ezzel téged bevonlak ebbe és ezzel nagyon-nagyon sokan még mindig ezzel a szerencsére és és remélem még mindig az az zárójábe tehető, mert ez minél tovább így marad, sőt az lenne jó, hogyha egy nemzeti karakterré tudnál válni, hogy együtt dolgozunk és együtt gondolkodunk.

[00:27:12]Aha.

[00:27:12]Még egyet hadd mondjak.

[00:27:12]Tehát igen, Attilának totál igaza van, hogy egy nukleáris mérnök nem gondolkodhat máshogy, mint a lehető legkonzervatívabb módon.

[00:27:24]Igen.

[00:27:24]Tehát az egőmű hűtés maradjon, hogy ne tudja az aktuális teljesítményét teljesen kontrollat tartani hűtéssel, ha teljesen le kell állni, akkor a maradványhő hűtését ne tudja megoldani.

[00:27:38]Ugye ezek szóba se jöhetnek ide.

[00:27:38]Ide nem szabad elengedni a helyzetet.

[00:27:40]És mi lenne egyébként akkor, hogyha idáig elenged?

[00:27:44]Szerintem ezt hagyjuk, mert ide nem fogjuk nem itt nem fogjuk elengedni.

[00:27:48]Tehát a az erő az erőmű sérüléséig nem szabad el elengedni a dolgot.

[00:27:51]De szerencsére ennek a közelében sem vagyunk, tehát erről azért mondom, hogy ne beszéljünk, mert mert minek értem, értem.

[00:27:58]Viszont az, hogy tartósan alacsony vízhozammal szembesülünk, tartósan alacsony lesz az a vízszint, ami itt a a szivattyú csonk fölött áll, erre föl kell készülni.

[00:28:09]És nem csak arra, hogy most, mert igen, ez a szárió, ez egy tök lehetséges dolog, amit mondasz, hogy októberig, bár majd mindjárt egy kicsit kontrázom.

[00:28:18]viszont az, hogy jövőre is előállhat, vagy utána is előállhat, ez innentől azt kell mondjam, hogy erre tervezni kell, erre föl kell készülni a következő kér föl kellett volna.

[00:28:26]Nem, föl kellett volna, de hát hogyha eddig nem történt, akkor majd most fölkell.

[00:28:33]De azért egy dolgot még hadd mondjak.

[00:28:35]Tehát a klímamodellek, és ugye most egy kicsit szkeptikusak vagyunk, hogy hogy tényleg minden úgy van-e, ahogy mondják, de hogyha a legrosszabbakat is veszem, azért az, hogy Magyarországon egyáltalán ne legyen eső hosszabb távon, ez azért nincs így.

[00:28:51]Azzal viszont szembesülnünk kell, hogy a az országos csapadékmennyiség, aminek az összege valószínűleg valamennyi csökken, legalábbis az elmúlt három- négy évben ezt látom, de a szélsőségessége az, hogy egy nagy viharba kapok meg sokat, aztán utána hetekig semmi.

[00:29:07]És aztán ez még egyszer, még egyszer emlékezzünk vissza az elmúlt két évre.

[00:29:14]2024 szeptemberében, a hónap nem mindegy, majd erre visszatérek, kapott Bécs és Prága köztes terület egy akkora csapadékot, ami úgy 12 balatonnyi víz esett le két-három nap alatt, hogy abból Budapesten nem lett legnagyobb víz, tehát nem lett valahamért legmagasabb szintű árvíz, az csak azért van, mert ennek a góc pontja, a magja, az egy kicsit átsúszott az Elba vízgyűjtő területére, és inkább a Prága meg Lip Kse meg ezek kapták meg.

[00:29:45]Ez volt az, amikor a Magyar Péter gyorsabban reagált és akkor utána mindenki homokzsánkot pakolt az egész ország.

[00:29:52]Pontosan volt.

[00:29:52]Pontosan ez volt.

[00:29:52]És akkor utána három héttel kapott egy tizedekkora csomagot Bosznia és megszűnt a egy időre a a Sarajevo Mosár közötti gyorsforgalmi út.

[00:30:01]Aztán tavaly érkezett egy ilyen csomag erdékeleti részére.

[00:30:06]Parajdi sóbánya talán emlékszünk erre.

[00:30:08]majd utána októberben még Órománia, Bukarest, Bákao, ez a ez a terület is kapott egy harmadora csomagot.

[00:30:14]Miért vannak?

[00:30:16]Azt mondod, hogy erre készüljünk.

[00:30:18]Igen, de azt is elmondom, hogy miért vannak ezek.

[00:30:19]Tehát ha valaki elmegy mondjuk nyaralni Spanyolországba vagy Tunéziába, hát ne most tegye, de hogyha most odamegy, akkor azt fogja észrevenni, hogy a tengervíz az 5-8 fokkal melegebb, mint a szokásos, meg a levegő is, de a tengervíz is.

[00:30:34]Na most a földközi tenger az alapállapotban, tehát akkor amikor annyi volt, mint amit megszoktunk, akkor egy év alatt egy négyzetmenen 1 kbm, tehát 1000 l vizet párlogtatott el.

[00:30:47]És ebből a négyzetméterből a földködi tengeren van ugye négyz kmből 2,5 millió és akkor ezt még millióval szorozzuk meg.

[00:30:55]Jó, tehát ennyi köbméter párlog el egy évben.

[00:31:00]Ha melegítek rajta egy fokot, megint a fizikusok, Klauzeus és Klapeiron urak egyenlete, akkor ez körülbelül 7%-kal nő.

[00:31:08]Ha melegítek rajta 5 fokot, Ümüm, akkor több mint az 1adhadával nő.

[00:31:11]Na most persze az 1 köbm az nem feltétlenül az csak nyáron párogott el, de nagy része igen.

[00:31:17]Szóval azért ettől földkengerszinten, tehát 2500 bocsánat, 2,5 millió n km nm xer 200 l.

[00:31:30]Ennyivel több megy a légkörbe.

[00:31:30]Persze melegebb a légkör el is bírja, párásabbak leszünk.

[00:31:35]Ühüm.

[00:31:36]Tehát az első hidegfront, amikor ezt oldalba kapja, abból jönnek ezek a mediterrán sz ciklonok.

[00:31:40]És amikor egy ilyen majd telibe kapja a térséget, akkor az nem lesz vidám.

[00:31:44]És a én azért arra számítok, hogy egy ilyennek legalább a fele valahol a felső vízgyűjtőt, tehát azt, ahonnan Budapest meg Paks fele folyik, még esetleg szeptemberben elkapja.

[00:31:55]Most a viszosítóvállalatok vezérigazgatóinak összeugrott a gyomra.

[00:32:01]Visszatérnék, de igen, tehát itt az szerintem nagyon személetesen elmondta Gábor, hogy az extrémumoknak a valószínűsége növekszik.

[00:32:08]Persze a valószínűségekkel, hogy hogyan kell elbánni, az nem nem egy egyszerű dolog.

[00:32:11]Meglátjuk, hogy jön-e, de abb teljesen igazad van.

[00:32:13]Egyetértünk, sokkal több pára van a levegőben.

[00:32:16]Ez időnként kicsapódik, és amikor kicsapódik, akkor viszont nagyon sok tud lejönni.

[00:32:19]Én Én még egy dolgokra hagy hadd té viszont vissza ú akartam volna kérni, mert hogy ugye azt aztetted fel az előbb, hogy föl kellett volna erre a helyzetre készülni, és ez szerintem egy rendkívül lényeges felvetés, vagy rendkívül lényeges kérdés.

[00:32:34]És ott akit hadd válasszam szét a Paksy meg a PS 2 dolgait.

[00:32:36]Tehát a ugye a Paks 2-nek a tervezése 2014 végén, 2015 elején kezdődött meg.

[00:32:42]Addigra már készen volt a környezeti hatástanulmány, amiben például ezek a kérdések, hogy hogyan változik majd a klíma, ezek tárgyalva voltak.

[00:32:51]Az, hogy a meder mélyül 1-5 cm/ éves sebességgel, ez tudott volt.

[00:32:55]Tehát a Pas 2 tekintetében eleve a tervezési alap 2 mrel lentebb van téve.

[00:33:02]Tehát a PAS 2 vízkivételi műve 2 mrel alacsonyabbra van telepítve, vagy lesz telepítve, mint a Paksyé.

[00:33:10]Éppen azért, mert hogy erre a helyzetre, hogy bedermélyülés van, és hogy hogy lehetnek alacsony vízhozamú szituációk, erre készül készültek a ezt figyelembe véve készültek a tervek.

[00:33:23]De őszintén van van itt még egy dolog.

[00:33:25]Tehát 2018-ban, amikor az előző legkisebb víz vízállás keletkezett, és nagy meleg is volt mellette a nyár folyamán, én akkor azon az állásponton voltam, hogy a a Paks 2-nek a a hűtését úgy, ahogy van, át kellene tervezni, mert nagyon sok helyen beleértve Oroszországot is hűtőtornyakkal hűtik az atomerőműveket.

[00:33:48]Éppen azért, mertogy nagyon sok vízre van szükség.

[00:33:51]Ugye ez egy hőerőmű.

[00:33:54]Nagyjából a reaktorban előállított hőnek az 1egharmadából lesz villany.

[00:33:58]Kétharmadát alacsony hőmérsékleten ki kell dobni a környezetbe.

[00:33:59]És nagyon nem mindegy, hogy vizet melegítesz meg folyékony állapotban, vagy pedig elgözölögteted a vizet.

[00:34:06]Itt a a szorzó tényező az nagyjából egy az 50-hez.

[00:34:11]Tehát hogyha ugye a vizet 10 fokkal megmelegíted, akkor ha valaki emlékszik rá, 4,2 kgz/ kg kelvin a víznek a fajhője.

[00:34:18]Ha 10 fokkal melegíted meg, az azt jelenti, hogy 1 kgnyi víz 42 kg zsulhőt tud felvenni.

[00:34:23]Ezzel szemben a víznek a párolgáshője az 2200 kgz/ kg.

[00:34:30]Engem elvesztettetek.

[00:34:30]Azt jegyezd meg kérlek, hogyha ha folyóvízzel hűtesz valamit, vagy ha azzal fűtöd, hogy elpárologtatod a vizet, akkor az elpárologtatásnál 50szer kevesebb vízre van szükséged ahhoz, hogy ugyanazt a hőtő elv.

[00:34:44]Bocsánat, megpróbáltam visszaszerezni a Balázst, hátha [nevetés] hátha.

[00:34:49]De várjál még valamit az Attillánál hadd hagyjam ott a szót, mert valami fontosat szeretnénk.

[00:34:53]Igen, igen, igen.

[00:34:53]Tehát ez a ez helyzet a Paks 2 vonatkozásában.

[00:34:56]most a paks egy vonatkozásáb és akkor itt ér össze a a szakma a politikával merthogy hosszú időn keresztül az volt az energiastratégiában leírva hogy Paks 2 megépül és kiváltja a Paksyet az hogy a Paksy további üzemidőt hosszabbít 2030-as évek után is működnie kell a Paksynek az három évvel ezelőtt dőlt el Igen.

[00:35:23]akkor kapott arra zöld lámpát a az erőmű, hogy akkor kezdjen azzal foglalkozni, hogy milyen teendők vannak.

[00:35:32]Nyilvánvalóan egy gazdasági társaságnak a vezetője, értsd paksi atomerőmű Zrt.

[00:35:37]igazgatósága és vezérigazgatója.

[00:35:37]Bár de most nem személyekről beszélek, hanem pozíciókról.

[00:35:43]Ha az van leírva egy energiastratégiában, hogy neked 2032-ben le kell állítanod a az egyes blokkot, akkor nem dönthetsz úgy, hogy majd 2031-re megvalósítsz egy 100 milliárdos beruházást.

[00:35:56]Miért?

[00:35:56]Azért, hogy egy évben egy kicsit nagyobb legyen a biztonsága annak, hogy tudsz tudsz működni.

[00:36:00]Tehát annak a feltételei, jogi, gazdasági feltételei, hogy további 20 évre felkészüljön az erőmű, és annak a meteorológiai, hidrológiai satöbbi következményeit lekezelje, az az nemrég nyílt ki.

[00:36:15]Ekkor el is kezdett az erőmű ezzel foglalkozni.

[00:36:17]Jelenleg zajlik egy kiegészítő hűtőrendszernek a tervezése, ami pont azért van, hogy ugye beszéltük, hogy három dolog van, a vízállás, a vízhozam és a hőmérséklet.

[00:36:26]egy kiegészítő hűtőrendszernek a tervezése zajlik, ami azt a célt szolgálja, hogy amikor magas a hőmérséklet, akkor a a hőnek egy részét ne a vízbe, hanem a levegőbe lehessen elvezetni.

[00:36:39]beszerzés alatt vannak azok a biztonsági hűtővíz szivattyú átalakítások, amik a biztonsági hűtővízrendszert egy alacsonyabb vízállás esetén is képesek üzemben tartani.

[00:36:49]A biztonsági alatt azt érted, hogy amikor le van állítva az erőmű, akkor a a saját maradványhő kérés.

[00:36:52]Ugye ugye mondtam az előbb, hogy két blokkonként, tehát kiépítésenként van négy darab szivattyú, amely szivattyúk a a négy darab turbinát ellátják hűtéssel normál üzemben, de emi emellett a négy darab szivattyú mellett van három darab kiépítésenként három darab biztonsági hűtővízrendszer szivattyú.

[00:37:14]Ezek kisebb forgalmúak és alacsonyabbra vannak telepítve.

[00:37:18]Ezeknek az a célja, hogy vagy az a feladata, hogy van három biztonsági rendszer.

[00:37:24]Három egymástól teljesen független redundáns biztonsági rendszer.

[00:37:28]A háromból akárcsak ha az egyik működik, el tudja látni a teljes funkciót.

[00:37:30]És ezeknek külön szivattyúi vannak.

[00:37:33]Ezek az úgynevezett BQS biztonsági hűtővízrendszer szivattyúk, amelyek a legszükségesebb fogyasztókat látják el hűtővízzel és a reaktor leállított állapotában, tehát nem működő turbináknál, hanem a reaktor leállított állapotában képesek a maradványhőt teljes egészében elszállítani.

[00:37:53]Van két nagyon praktikus kérdésem.

[00:37:53]Mind a ketten válaszolhattok, de azt gyanítom, hogy inkább Attila témája.

[00:38:01]Van-e veszély magában a leállításban?

[00:38:04]Tehát az, hogy leáll az atomerőmű, illetve honnan fogunk most áramot venni?

[00:38:10]Meg gondolom külföldről kell, de mondjátok meg, hogyha ha nem.

[00:38:12]Ezt azzal kiegészítem, hogy ugye a miniszterelnök bejelentette, hogy két olyan erőművet, amit eddig nem vagy nem nagyon használtunk, ez a Mát Mátrai erőmű, meg a Litkei, vagy nem is litéri, bocsánat, litéri erőmű.

[00:38:30]azt most beindítják, de azt gyanítom, hogy ez nem fogja kiváltani Paksot.

[00:38:37]Jó, tehát a a leállított állapot az egy üzemszerű állapot, tehát az teljesen megszokott, hogy le van állítva egy blokk.

[00:38:44]De akkor miért kommunikálja azt a miniszterelnök, hogy 44 év óta nem történt ilyen?

[00:38:47]Ez csak politikai.

[00:38:49]Azért, mert ezt kommunikálja.

[00:38:49]Ettől még, amikor terveznek egy atómérőművet, az egy létező üzemi helyzet, hogy le van állítva és ezzel kell tudni valamit kezdeni.

[00:38:58]Meg is van ez.

[00:38:58]Tehát ha ez történik, ez nem ok, csak ez olyan drámai volt.

[00:39:02]Ne ne ne ne ne.

[00:39:03]Várjál, várjál.

[00:39:03]Ennek ennek több rétege van.

[00:39:05]Tehát egyrészről hangsúlyozzuk, minden blokkot évente vagy 15 hónaponta leállítanak.

[00:39:10]Az, hogy leállítják a blokkot és leállított állapotban van egy-két hónapig.

[00:39:15]Ez egy teljesen üres üzemszerű állapot.

[00:39:17]Az elmúlt 42 évben rengetegszer megtörtént.

[00:39:22]Nagyon sok tapasztalat van azzal kapcsolatban, hogy ilyenkor mit kell mit kell tenni.

[00:39:25]Ugye leállított állapotban van akkor, amikor amikor lehűtik.

[00:39:30]kinyitják a reaktort és üzemanyagot cserélnek.

[00:39:32]Tehát, hogy ez teljesen megszokott.

[00:39:34]Ebben nincsen különlegesség.

[00:39:36]Miért beszél róla mégis a miniszterelnök?

[00:39:37]Különlegesként nagyon jogosan teszi, mert 82 óta nem volt olyan helyzet, hogy ne lett volna működő blokk a telephelyen.

[00:39:44]Tehát a különlegesség abban van, hogy hogy mindegyik hát ugye az utó a kettes blokkban még most működik egy turbína.

[00:39:52]Lehet, hogy úgy is marad, lehet, hogy le kell állítani, de az, hogy ilyen kevés teljesítményen működik, vagy adott esetben akár megszűnhet teljesen a termelése, ez adja a különlegességét.

[00:39:59]És a visszaindítás szempontjából pedig azért lényeges ez, mert ha egy telephelyen, most ez nem csak paksal vonatkozik, bármely atomerőműre, ha egy telephelyen működik egy blokk, vagy legalább egy turbina, akkor az tud gőzzel és tud villamosenergiával segíteni a szomszéd blokkoknak.

[00:40:18]Tehát az egy különleges helyzet, hogyha nulla a létesítmény teljesítménye, és onnan el kell indulni, mert akkor biztosan külső forrásból kell venni a villanyt, amivel felfűtöd a a blokkot, és aztán utána egy megfelelő procedúra szerint elindulsz.

[00:40:37]Ez a procedúra már gépészetileg nagyon hasonló ahhoz, amit minden évben végrehajtanak, amikor indulnak, de az, hogy nincsen teljesítmény forr, nincsen villamosenergia forrás a telephelyen, ez adja a különlegességét ennek a helyzet.

[00:40:52]De egyébként jelenlegi tudásunk alapján, mint hétfő délelőtt, késő délelőtt tudunk, te mit javasolnál a a döntéshozóknak leállítani, vagy sem?

[00:41:02]Én azt javasolnám a döntéshozóknak, hogy hagyják ezt a döntést a a műszaki szakemberekre.

[00:41:06]A a a vízállás függ, tehát hogy ne politikai szinten történ.

[00:41:10]Nem, nem, nem.

[00:41:10]Ezt teljesen felesleges ezt politikai szintre felhúzni.

[00:41:11]A a szakemberek tudják, hogy melyik vízállásnál működhet ez a létesítmény, és mely vízállásnál kell leállítani.

[00:41:21]Meg kell ezt hagyni.

[00:41:21]A szerintem a a kormány és a miniszterelnök azért involválódott ebbe teljesen jogosan, mert a villamosenergiarendszer oldaláról van egy van egy szűkület, vagy van egy van egy szorítás rajtunk.

[00:41:32]És ahogy a Gábor is nagyon jól elmondta, az emberek, az iparvállalatok és a magánszemélyek közreműködése nélkül ez a helyzet nem kezelhető, vagy sokkal nehezebben kezelhető.

[00:41:44]Tehát teljesen jogos, hogy erre a kormány felhívja a figyelmet, hogy együtt be is jött, mert hogy és együtt és együ együttműködés az tényleg megoldáni.

[00:41:52][nevetés] Igen.

[00:41:54]Bocs, csak még Attila nem válaszolt arra, hogy hogy honnan fog honnan lesz áramunk, hogyan fogom fölkapcsolni a villanyt.

[00:41:59]Igen.

[00:41:59]Tehát, hogy ebben a helyzetben nyilván ö az egyik logikus lépése bármely kormánynak az, hogy megnézi, hogy mi van a házon belül, tehát mi van az országhatáron belül, és ami még mozgatható, azt mozgósítja, felhívja a többi erőmű figyelmét arra, hogy ha van halasztható karbantartás, akkor azt ne most tedd meg, azt halasszátok el, és így tovább.

[00:42:20]Álljatok rendelkezésre.

[00:42:20]A másik pedig az, hogy hogy importáljunk villamosenergiát.

[00:42:25]A harmadik pedig, hogy fogy fogjuk vissza a fogyasztást, illetve úgy profilírozzuk, hogy az kedvezőbb legyen.

[00:42:32]Ugye itt az a az a nehézség, hogy a villamosenergia nem zsinórban kell, hanem van neki egy egy ciklikussága, egy változása.

[00:42:38]Éjszaka tipikusan fele annyi villany kell, mint mint napközben a a csúcsban.

[00:42:43]És a másik specifikusság pedig az, hogy Magyarországon több mint 8000 MW-nyi napenergia kapacitás van már beépítve, ami meghaladja a villamosenergiarendszerünk csúcsigényének a kapacitását.

[00:42:58]De ezek a naperőművek, ezek teljesen haszontalanok akkor, amikor a legnagyobb igény jelentkezik, mert a a csúcsigény az pont az esti órákban van, amikor amikor nem süt a nap lemegy és még és még klímáznánk, mert föl hazaérünk forrók lakások.

[00:43:13]Tehát ez ez a a legsúlyosabb ez ez este 6:00-tól mondjuk 9ig, de most már inkább azt kommunikáljuk, hogy hogy 17 órától 22 óráig az a azt kell értened, hogy hogy nyilván most augusztus az ebből a szempontból egy kicsit kedvezőbb, mert sokan szabadságon vannak.

[00:43:32]Van ahol termelőüzemek két műszakból átálltak egy műszakba, vagy adott esetben be is zárnak két vagy három hétre.

[00:43:37]Tehát ilyen értelemben a az augusztus nem annyira nagyon problémás.

[00:43:42]De a még egyszer mondom, hogy a a fő időszak, amit a Gábor mond, ez a 18-tól 21 óráig, vagy 17-től 22 óráig, akkor nagyon jelentősen növekszik a villamosenergiaigény.

[00:43:51]Ilyenkor egyébként, ha megnézed az adatokat, akkor visszamenőleg sok évre az történik, hogy napközben mi túltermelünk és exportálunk a napenergiából egy jelentős mennyiséget, de amint lemegy a nap, nagyon jelentős mennyiséget importálunk.

[00:44:08]Tehát vannak olyan időszakok, amikor négy ma ebben az esti csúcsban akár 4000 MW-nyi villamosenergiát is importálunk, mondjuk a a 7000 MW-nyi fogyasztásból 4000 import, vagy egyébként ez honnan jön?

[00:44:20]Hát ez ugye ez egy régiós energiapiac, a magyar villamosenergiarendszer nagyon jól be van kötve az összeszomszédos országnak a villamosenergiahálózatába.

[00:44:29]Tipikusan Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából importálunk.

[00:44:35]A az orosz-ukrán háború előtt nagyon sok villamos energiát importáltunk Ukrajnából.

[00:44:39]Igen, csak aztán az Orbán kormány összeeszett velük, és akkor hát illetve szétlőtték az oroszok a az ukrán villamoshálózatot, meg a hőerőműveket, tehát hogy igazándiból el is lehetetlenültek, de hogy alapvetően mi Lignit bázisú erőművekből importálunk valójában.

[00:44:53]Az ukrán import is alapvetően szén szénbázisú volt.

[00:45:00]Most is ezekből az országokból importálunk ebben az időszakban.

[00:45:05]Én arra hívtam fel az elmúlt napokban is a figyelmet, hogy megint ugye bocsánat, de nukleár mérkő ugye ahogy te is mondtad, konzervatívan gondolkodik és a a nehezebb forgató könyveket nézi, hogy a a a meteorológia a szomszédos országokat is most kifeszíti.

[00:45:20]Ott is nagyon meleg van, ott is sokat légkondiznak.

[00:45:25]Ezekben az időszakokban, ebben az esti csúcsban mostanában nagyon magas árak vannak.

[00:45:29]Tehát ahhoz képest, hogy ezt akartam kérdezni, hogy az a logika azt diktálná, hogy ilyenkor amikor nagy a kereslet, akkor magas az el/ megw a piac.

[00:45:38]Ha ezzel majd számolni akarunk, hogy hogy váltja, hogy oldjuk meg ezt a helyzetet Pakson, tehát hogy készülünk föl a jövőre és a jövő utáni helyzetre a paksi üzemidő meghosszabbítással együtt, akkor körülbelül ez a ez a napi 5 milliárd Ft, ez egy ilyen ökölszabályként kiindulható nagyságrendi vers 5 milliárd Ft egynapi kiesése.

[00:46:02]Ú tehát az, hogyha ha ha az egy hónap, akkor az ugye 150 150 milliárd.

[00:46:05]Igen.

[00:46:08]Tehát emellé kell odatenni, hogy ha hűtőtornyot építek, mondjuk hűtőtoronnyal váltom ki, akkor az mondjuk egy ilyen 800 millió 1 milliárd euró.

[00:46:19]Tehát az mondjuk olyan az olyan három menny mennyi most ez hár 300 360 milliárd Ft.

[00:46:28]Ühüm.

[00:46:29]Tehát azért ez már nincs is olyan nagyon messze tőle.

[00:46:30]Jó, most már össze Balázs még rettentően fontos dolgot mond a Gábor, tehát hogy mert ha valaki megnézi, hogy a paksi atomerőmű éves árbevétele 200 milliárd, akkor azt fogja mondani, hogy a Gábor nem jól mondta, de jól mondta, mert az a baj, hogy nem azt kell nézni, hogy a paksi atöerőmű mennyiért értékesíti a villamosenergiát az anyavállalata felé, hanem azt kell nézni, hogy a most kieső villanyt a piacról tőde most és az inkább az en azt azt mondja, amit a azt azt hozza ki ez a számítás, amit a Gábor mond tehát Teljesen más a biznis kéz, hogyha beavatkozással.

[00:47:04]Most akkor megengedném, hogy húzzátok fel a box kesztyűt, mert úgy tudom, hogy a megoldásról, ennek az egész problémakörnek a megoldásáról és arról, hogy hogyan lesz víz ott Paksnál, más-más a a véleményetek.

[00:47:21]Mi melyik melyik összeenresztelek benneteket, aztán én én elkezdeném, hogy én mit csonok Én elkezdeném, hogy én mit csinálnék.

[00:47:29]Tehát ugye először is kezdjük ott, hogy hogy van két szélsőséges megoldása ennek a dolognak.

[00:47:35]Az egyik az nem megoldás, hogy így hagyom, hogy most van, ez világos.

[00:47:40]Ö a az egyik ilyen szélsőséges megoldás, hogy emeljem meg a vízszintet, kerül amibe kerül, és ezzel ezt a havária helyzetet, ami vagy, hát nem havária, bocsánat, ezt a ezt a szükséghelyzetet, amiben vagyunk, ezt elkerülöm, mert biztosítom ugyanilyen vízhozam mellett is a vízmagasságot.

[00:48:00]Ezt valahogy úgy lehetne elérni, majd az áráról nyilván beszélünk, hogy valamiféle keresztgát, azért nem mondanám, hogy duzzasztó, mert egy teljes duzzasztómű az baromi sokba kerül.

[00:48:10]Tehát az előbb mondtam számok az men hát egy 1 milliárd euró alatt ezt ezt nehéz euró nehéz bocsánat rossz á a vissza az egész nem az a az a hűtőtorony ez ilyen három 2 és5é 3 milliárd eurónál f3 milliárd tehát mondjuk egy ilyen 1000 milliárd fort Igen, igen, igen, igen.

[00:48:28]És ez ez azért tehát ez ez egy tokkal vonóval.

[00:48:30]Na most ennek vannak ennek vannak ilyen lightosabb változatai.

[00:48:33]Tehát egy keresztgát, amelyiknél persze hát nemzetü hajótról van szó, tehát ott is hajózsilipet meg kell oldani, amelyik ilyen alacsony vízszint mellett, és csak itt a többit átengedi, meg a hordalék át tud menni rajta, ilyen ilyen problémát nem okoz, de ilyen alacsony vízszint mellett fönnt tart a mostani biztonsági szint fölött mondjuk egy méterrel, de egy ilyen keresztgát az nem egy állandó beszögellés a folyóban, és annak annak nincs negatív hozadéka.

[00:49:02]Hát van negatív hulladék.

[00:49:05]Mondom ez az egyik szélső helyzet.

[00:49:07]Ilyenekből egyébként mondom, hogyha bemegy az ember a építőmérkor két vizes tanszék is van.

[00:49:12]megítettem a Baranyáoréknak a tanszékét, de van egy vízi közműzék is, ahol dolgozik bizonyos Koncsos László professzor úr, akinek van egy egy ilyen elképzelése, hogy hogyan lehet egy olyan olyan változtatható nyílásszögű vagy állásszögű gátat csinálni, amelyik így megbillen, és hogyha kell, akkor visszatart, ha megáll, akkor nem.

[00:49:31]Jó, tehát ezeknek is nyilván van ára, de ez ez az egyik lehetőség, hogy a víz oldaláról, a víz vissza, víz duzzasztás oldaláról a lehető legkisebb beavatkozással, de csináljam ezt meg.

[00:49:42]Hozzátartozik ehhez, hogyha ezt csinálom, azt elég közel kell tenni az erőműhöz, mert különben nem tudom kifolyatni a melegvizet, mert a melegvizet nem lehet az duzasztás fölé visszaengedni, mert ez egy elég csúnya pozitívasást okozna.

[00:49:54]Viszont ha van egy ilyen, akkor oké.

[00:49:58]A másik szélső helyzet az, hogy építsünk hűtőtornyot és térjünk át arra, aminek nem is annyira az és akkor nem is lenne szükség a Dunára, ha jól nem lenne szükség a Dunára.

[00:50:07]Mondta Attila, hogy Szlovákiából importálunk áramot akkor, amikor kell többek között.

[00:50:12]Hát a Mohi, Mohovi erőműnek például vannak hűtőtornyai, mert ugye a garam az ehhez kevés lenne.

[00:50:17]Az is egy atomerőmű, az is pontosan, azt hiszem, hogy pontosan ugyanazzal a technológiá, mint Paks egy, [torokköszörülés] tehát az működik hűtőtoronnyal.

[00:50:24]Tehát ezt lehet csinálni.

[00:50:26]A gond nem csak a megépítése, hanem hát ugye mondtad, hogy nukleáris üzemről van szó.

[00:50:31]Tehát ennek az egy az engedélyeztetési eljárása, a tervezése, ez nem engedne oda, hogy jövőre ez kész legyen.

[00:50:40]Hát főleg a magyar ritmusban, hogyha azt nézzük, hogy 2014-15 ótacakolunk pas.

[00:50:46]Bocsánat, lehet, hogy a magyar ritmus most más, mint 2012 óta.

[00:50:48]Ezt azért engedjük meg, hogy hogy esetleg ez most más.

[00:50:54]különösen, hogyha szükséges [sóhajtás] az, hogy esetleg Paks 2-t ezt majd hogyan kell áttervezni, az egy másik kérdés, de ez ugye a másik szélső helyzet.

[00:51:05]És ha már itt a az előbb nem nem mondhattam el, akkor elmondom most, hogy az, amit Attila mondott az a az imént, hogy a két erőmű egymás melletti párhuzamos üzeme az ugye azt jelenti, hogy Paksi egy kér másodpercenként 105 kbmt.

[00:51:20]Paks 2-nél ez a nominális érték 132, összeadom.

[00:51:22]Az 237.

[00:51:26]Reng, ha jól számolok.

[00:51:26]Igen.

[00:51:26]237.

[00:51:26]Ez ugye a mostani vízhozamnak már bőven több, mint a harmada.

[00:51:34]Ühüm.

[00:51:35]Vagy körülbelül a harmada.

[00:51:35]Körülbelül a harmada.

[00:51:36]Jó, ez e ez ez a nagyon sok.

[00:51:39]Tehát ezt így nem lehet csinálni.

[00:51:41]Tehát ezt íem ezt még akkor is, hogyha 2 mterre lejjebb van a a szivattyú csonk, ezt akkor sem lehet csinálni.

[00:51:45]Tehát valami kiegészítő megoldás biztos, hogy kell.

[00:51:50]Most ez lehet, hogy az, amit Attila mond, hogy ezt ehhez ő jobban ért, hogy hogyan lehet a hőt meg egyáltalán ezt a vízkezelést flexibilisebben csinálni, de elképzelhető, hogy stabil, ha nem is teljes teljes üzemű, de stabil hűtőtoryozás is szükséges lesz.

[00:52:07]Ugye a másik szélsőség az az ugye a hűtőtorony, de a kettő között azért vannak lehetőségek, és hál istennek a legjobb szakértő itt ül mellettem, aki ezt majd el tudja mondani.

[00:52:18]Igen.

[00:52:18]Ugyanis az átfolyóvizes hűtés, várjál, nem azt mondtam, hogy boxkesztűben simogassátok.

[00:52:23][nevetés] Majd mindjárt, majd mindjárt.

[00:52:26]A a az átfolyóvizes hűtés az nagyon gazdaságos megoldás, tehát ez a az összes lehetőség közül szinte a legolcsóbb.

[00:52:36]És hogyha van hozzá elég víz, akkor ez tök jól működik.

[00:52:39]Hát 40 évig működött.

[00:52:41]Igen.

[00:52:42]És nekünk nem arra kell fölkészülni, hogy hogy mi volt az elmúlt 40.

[00:52:46]Legalábbis nagyon remélem, hogy nem arra kell fölkészülni, hogy ez lesz a teljesen normális üzemmenet, mint ami ma van, mert akkor már rég nagyobb bajok van is vannak az országban, hanem arra, hogy ilyenből előállhat akár egy két hónap hosszúságú esemény is.

[00:52:59]Erre kell fölkészülni.

[00:52:59]És ez nagyon nem ugyanaz tervezési szempontból.

[00:53:03]Attila szerint három hónap is.

[00:53:05]De itt én most átbaszom labdát, mert Ja.

[00:53:07]Na jó, még ért is hozzá.

[00:53:10]Egy picit más messzebbről indulok, mert szerintem a rendszerváltás utáni időszak egyik legkomolyabb kérdéséről beszélünk valójában.

[00:53:17]Ja.

[00:53:19]Azért mondom ezt így, mertogy tulajdonképpen a rendszerváltás 87-88 magasságában a Duna ügyei körül indul indult el, vagy a az a az a politikai környezetvédelmi mozgalom, ami aztán elvezetett a rendszerváltáshoz, az innen indult.

[00:53:36]a boxkesztyűt figyel és és őszintén szólva a a teljesen bocsánat, hogy de azzem ebben a műsorban, ebben a stúdióban lehet teljesen őszintén beszélni.

[00:53:46]Tehát hogy szerintem a az a politikai hagyaték, amit magával cipel az ország az elmúlt 40 évben, az befolyásolta a műszaki, gazdasági döntéseket.

[00:53:57]Tehát nem csak egy politikai vita lett belőle, hanem hanem tényleg politikákat befolyásol.

[00:54:03]Na most az egész ügy, amiről itt most szerintem döntést kell hoznia az országnak közösen egy pár beszéd után az az, hogy a a Dunával mit kezdünk, merthogy nem csak energetikai probléma van, a Dunatiszaak között gyakorlatilag kiszáradt öntözés nélkül.

[00:54:19]Ma már kukoricát nem igazán lehet, de mást terményeket is nagyon nehéz terveszteni a a homokhátságon.

[00:54:29]Ö a olvassuk a napi hírekben, hogy a turistahajók, a szállodhajók nem tudnak kimenni Budapesttől.

[00:54:34]Ö az áruszállítás korlátozott, mert 30-40%-os töltöttségen mennek az uszájok, mert egyszerűen nem tudnak egyébként elmenni a mederben.

[00:54:44]Tehát van egy van egy víziszállítási, egy turisztikai, egy mezőgazdasági öntözési problémakör.

[00:54:54]Egyértelműen látszik, hogy túl kevés víz marad benne az országban, és ezekben a kritikus időszakokban nincsen meg a szükséges mennyiségű víz.

[00:55:00]És erre rakódik rá az, hogy egy energetikai létesítményt, azt hogyan lehet ellátni hűtővízzel.

[00:55:06]Tehát szerintem ezeket a kérdéseket komplexen kellene újra végiggondolni.

[00:55:11]Én nem tudom ma azt kimondani, hogy mindenképpen a korábbi terveknek megfelelően adonynál és és fajsznál fajsznál vízlépcsőt kell építeni.

[00:55:23]Ezt én nem nem tudom, én ezt nem tudom eldönteni sem, de az, hogy erről beszélni kellene, hogy hogy ez mit eredményezne, és hogy más alternatív megoldásokkal mit lehet kezdeni, ebben 100%-ig biztos vagyok.

[00:55:34]Én ezt a ezt a kérdést szerintem ki kell tenni az asztalra.

[00:55:39]Na most ö kicsit hadd hadd vágjak közbe két ponton, és aztán utána ezt folytassuk.

[00:55:47]Az egyik, hogy ebből amit mondtál, ebből az energetika, tehát az, hogy pasnak az üzembiztonsága jön, ez ez ugye ma nem kérdés, hiszen ezért ülünk most itt.

[00:55:55]És hogy ennek van alternatív megoldása, és ezt is látjuk, de azért a ugye minimum ez a meder zárás, ez ez egy ez egy létező dolog, és hát minden opciót meg kell vizsgálni.

[00:56:07]Oké.

[00:56:07]De amikor azt mondjuk, hogy a hajózás érdeke olyan amilyyen, akkor azért egy dolgot, ami nagyon-nagyon hasonlóhez a paksi problémához hadd tegyek mellé, mert ugye a paksnál is az volt, hogy 80-as évekből, 70-es évek megtervezték ezt a magassági szintet, és már kiderült, hogy nem megy.

[00:56:25]Amikor még azt kell mondjam, hogy ki sem igazán alakult, mert csak ajánlási szinten fogalmazódott meg, hogy az az elvárás vagy ajánlás a dunai országok felé, hogy 25 dmes hajózási mélységet az év átlagban 314 napján tessék betartani.

[00:56:41]Ezt mire is találták ki?

[00:56:44]olyan hajókra, amelyek a Rajnán voltak megtervezve és ott voltak üzemben, és amelyekre tervezték a Dunamajna Rajna csatornát, de ami a Dunán már akkor se ment volna el, és most pedig látványosan látszik, hogy nem megy el.

[00:56:58]Ráadásul a hajózásnál nincs olyan, mint a vasúti vagy a vagy a közbúti közlekedésnél, hogy aki fenntartja az utat, az ebből valamennyit részesül.

[00:57:09]Tehát akkor, amikor mi azért építenénk darabja 3 milliárd euróért duzasztóműveket, hogy az európai hajózás menjen, abból nekünk minimális bevételünk származik, ha ugyan egyáltalán.

[00:57:22]Tehát ezt a rendszert, ami most van, ezt Magyarországnak, hogyha ebbe az irányba akarunk elmenni, célszerű lenne nemzetközi jogi vagy európai szervezeteknél a az újragondolását kezdeményeznie, hogy a használó fizetelv az bevezethető-e ebbe a rendszerbe, és akkor érdemes erre visszatérni.

[00:57:39]Azért, mert egy ilyen műtárgy árából, és hát ott mond az előbb, hogyha vizet vissza kell tartani, hát nekem sokkal nagyobb problémám, a paksot elfogadom.

[00:57:50]De egyébként nekem sokkal nagyobb problémám, ami a homokhátságtól keletre a Tiszántulon történik, ahol egy szabályos kiszárítást végeztünk 150 év alatt, és amelyet most vissza kell csinálni, és egyetlen egy ilyen duzzasztómű árából ezzel a projekttel nagyon messzir lehetne haladni.

[00:58:08]Tehát Gábor Gábor, tehát ezért mondom azt, hogy ez egy komplex kérdés, gazdasági, műszaki, politikai, vízgazdálkodási kérdés, de szerintem ki kell tenni az asztalra, mert a hajózás szempontjaintul egy csomó minden más szempont van.

[00:58:21]Az világos, hogy ez egy rendkívül komplex döntési mátrix, és valójában nincsen nagyon jó és nagyon rossz megoldás, hanem valójában rossz és kevésbé rossz megoldások közül kell majd választani nagy beruházási költségek mellett.

[00:58:36]De hogy erről beszélni kell, az egyértelmű.

[00:58:39]És azért forzírozom ezt, mert ha csak tisztán pak szempontjából nézzük, akkor a többit nem fogjuk figyelembe venni.

[00:58:46]Tehát ezért szerintem nagyon lényeges, hogy ez komplexen legyen kezelve.

[00:58:47]De visszatérve a a kérdésedre, hogy akkor most mit lehet mit lehet tenni?

[00:58:53]Tehát szerintem a hosszútávú célok szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy kezdjük el a paksi telephelyet komplexen összességében kezelni.

[00:59:01]Ö abban a helyzetben, amikor tehát a Gábor teljesen jól mondta, a tankönyv azt mondja, hogyha egy folyóvíznek a vízhuzamának egyharmadánál többet kell felhasználjál hűtésre, akkor az azt nem szabad átfolyós hűtésre tervezni.

[00:59:18]Márpedig ennél a minimális vízhozamnál, ami most van, a két létesítmény együtt több mint egymadot venne igénybe.

[00:59:25]Szerintem a megoldás az lenne, hogy a pas 2-nek hűtőtornyos hűtést kellene alkalmazni, de úgy megtervezni ezt a hűtőrendszert, hogy adott esetben akár a paks egy blokkoknak is tudjon segíteni.

[00:59:38]Mivel a paks kettő létesítmény 60 plus 20 évre készül, biztos, hogy és egyébként nincsen nagy beruház, nincsen nagy különbsége a beruházási költségekben a friss vízhűtés és a hűtőtoros hűtés között.

[00:59:52]Ott ez hosszú távon így célszerű.

[00:59:55]Teljesen átépíteni a Paks egy hűtését 20 évre az gazdaságilag nem fog megtérülni.

[01:00:01]Tehát ott kiegészítő hűtést lehet alkalmazni.

[01:00:03]De és ugye ez elindult, ahogy mondtam, ilyen hűtőcellás hűtésnek a tervezése folyik a paksegy számára.

[01:00:10]Ühmüm.

[01:00:11]De ez önmagában nem mondja meg azt a kérdést, hogy hogy veszem ki a vizet, hogyha ilyen lent van a a vízállás.

[01:00:14]Az, hogy a kiegészíteni ezt a a most meglevő szivattyú kapacitást egy még egy 1 mteres emelési lehetőséggel, az teljesen kizárt.

[01:00:26]Tehát ugye emelni akkor tudsz, hogyha valamilyen ellenállást teszel a főmederbe.

[01:00:32]Tehát ez azt jelenti, hogy vagy a barákai gázlónál, vagy valahol északabbra, de kell betenni valamilyen mederzárást, nem egy teljes mederzárást, hanem valamilyen részleges mederzárást.

[01:00:45]De úgy, hogyha nagy víz jön, mert ahogy mondtad, lehet, hogy két hét múlva leesik egy három balatonnyi vízmennyiség a vízgyűjtőn, és és lesz 10000 köbm/ másodperces vízhozam, annak hát an annyi annyi a annyi a maximum, 9000 valahányz.

[01:01:01]Szóval, hogy annak viszont meg le kell menni a a medren.

[01:01:03]A a vízügyesek nem fogják megengedni, hogy olyan olyan ellenállást tegyél, ami az árvízeknak a levonulását nem engedi meg.

[01:01:11]Szóval, hogy ö a dolog komplex.

[01:01:16]Én ma itt nem tudom a megoldást, de még egyszer mondom, a telephelyet együtt kezelném.

[01:01:24]Hosszú távon működőképes megoldást tennék a a Paks 2-re, a Paksynek kiegészítő hűtést tennék és emelnék valahogy a a vízszinten.

[01:01:32]Ez lehet egyébként a hideg vízcsatorna szája előtt közvetlenül egy zárás.

[01:01:36]Bizony, amin biztosítasz a hajózási útvonalat, de beteszel a mederbe egyfajta ellenállást.

[01:01:46]Magát a mostani vízkivételi művet átalakítani szerintem nem lehet.

[01:01:49]Tehát a ahhoz, hogy jelentősen mélyebbről vegyél vizet a névleges üzemhez szükséges mennyiségben, ahhoz szerintem új vízkivételi művet kell építened.

[01:02:01]Merthogy érted, egy betonépületben vannak a szivatyuk.

[01:02:03]Akkor meg ott vagyunk, mint a torony.

[01:02:05]Igen, igen, igen, igen.

[01:02:07]Köszönöm szépen, hogy mindezt elmondtátok.

[01:02:08]Meg, hogy ezt a legalábbis számomra meg szerintem sokak számára nagyon száraz témát ugyan közétővé tudtátok tenni.

[01:02:17]Én legalábbis sokat megértettem belőle, okosabb vagyok, mint egy órával ezelőtt.

[01:02:21]Úgyhogy nagyon szépen köszönöm Aszódi Attillának és Tímár Gábornak, hogy mindezt elmondta.

[01:02:27]Itt ajánlom a nézők figyelmébe Tár Gábor cikkét, amit a kontrollra írt a témában, illetve elsősorban a vízmegtartás témájában.

[01:02:36]Még ennél is bővebb, mint amit itt át tudtunk beszélni.

[01:02:42]Azt nem állítom, hogy most én a hobbimtól klass klasszikusok klasszikus művektől, Euridpől meg meg SOFClistől eltérek és ilyen témájú könyveket fogok olvasgatni.

[01:02:55]De mindenesetre izgalmas volt, és tényleg sokat sokat megértettetek velem, úgyhogy tényleg nagyon köszönöm nektek.

[01:03:00]Önöknek pedig a figyelmet köszönjük.

[01:03:05]Tartsanak velünk továbbra is és mindenképpen iratkozzanak fel a csatornámra.

[01:03:09]Rendező ezt a lelkemre kötötte, úgyhogy én meg nem vitatkozok rendezőkkel.

[01:03:15]Köszönjük a figyelmet.

[01:03:17]Viszontlátásra.

[01:03:17]szép köszönöm szépen.