A tétlenség sárkányai: Litkai Gergely a klímaválság pszichológiájáról és kultúrájáról
- A klímaválság alapvetően kulturális válság: a fizika szabályait értjük, de kulturálisan nem tudjuk megugrani a szükséges változásokat.
- Japán a fukusimai katasztrófa után kulturális alkalmazkodással („lazuljunk le" mozgalom, öltözködési reform) kezelte az energiakrízist.
- A valós árazás kulcsfontosságú: ha a víz és az energia annyiba kerülne, amennyibe valójában, a pazarlás csökkenne; a dinamikus árazás információt adna a fogyasztóknak.
- A progresszív árazás és a jövedelemalapú jóváírás (olasz példa) a klímaigazságosságot szolgálná, és a gazdagoknak is jelzést adna a túlfogyasztásról.
- A magyar klímatörvény szinte megsemmisült; 200 szervezet dolgozott ki egy új javaslatot, de jogi keret és költségvetési elköteleződés nélkül nincs működőképes megoldás.
- A megértés lineárisan halad, a problémák exponenciálisan nőnek; a cél már az, hogy a kényszerű lépéseknek legyen társadalmi támogatottsága, és ne törjön ki forradalom.
- Felelős államférfiakra van szükség, akik feláldozzák népszerűségüket a mitigációért, mert adaptálódni csak csökkentett kibocsátás mellett lehet.
- A Net Zero beruházások (energiakorszerűsítés, természethelyreállítás) sokszorosan megtérülnek, csökkentik az üzletmenet-folytonossági kockázatokat és új munkahelyeket teremtenek.
- Magyarország vízönrendelkezése kritikusan alacsony; a párolgási veszteség és a felszínborítottság kezelése, valamint a körforgásos gazdaság kiaknázatlan lehetőségeket rejt.
- A rendszerszintű problémák megoldásának hiánya, a meritokrácia gyengesége és a korrupció akadályozza a klímaadaptációt; a humor és a kulturális változás képessége ad némi optimizmust.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés és a beszélgetés keretei
A Kontroll csatorna műsorvezetője, Ugyatyénzki György a mindenki által a bőrén tapasztalható klímaváltozásról és annak közvetlen hatásairól beszélget vendégével, Litkai Gergellyel. A beszélgetés célja, hogy egy kicsit más szemüvegen keresztül boncolgassák, hogyan lehet megküzdeni a tehetetlenség sárkányaival és démonaival, és hogyan lehet kioltani ezt a „sárkánytüzet". A műsorvezető kiemeli, hogy a téma aktuális, hiszen az emberek több évtizedes kitekintéssel is érzik a bőrükön a változásokat.
A klímaválság mint kulturális válság
Litkai Gergely a beszélgetés elején a múlt hét közösségi médiában futó „hőhullámáról" beszél, amikor egyesek – némi politikai motivációval – azt javasolták, hogy csúcsidőben járassák a klímát és locsoljanak bátran. Ezzel kapcsolatban kifejti, hogy egyetlen nemzet vagy ország sem lehet a saját ellensége csak azért, hogy utána valakinek igaza legyen.
„A klímaválság valójában tényleg csak kulturális válság. Tehát a fizika szabályai azok eléggé egyértelműek, azt mindenki érti, csak kulturálisan nem tudjuk megugrani azokat a változásokat, amik ahhoz kellenek, hogy a fizika szabályaihoz alkalmazkodva életképes maradjon ez a rendszer, amit felépítettünk." – Litkai Gergely *
A japán példa: kulturális alkalmazkodás krízishelyzetben
Litkai egy japán példát hoz fel, amelyet a ruházatával is igyekezett tükrözni. A fukusimai katasztrófa után Japán brutálisan visszavette a nukleáris energiatermelést, és átszervezték a napokat, hétvégéket raktak át, hogy ne omoljon össze az ipar és az energiaellátás. Ekkor indult egy „lazuljunk le" mozgalom, mivel 28 fokra állították a klímát minden irodában, amit öltönyben, nyakkendőben nehéz volt elviselni. Divatbemutatókat szerveztek, és bár a tepco-ügy óriási politikai botrány volt, az emberek összefogtak. Litkai szerint ez is mutatja, hogy a krízisekkel való megküzdés alapvetően kulturális kérdés.
Az árazás szerepe a klímaváltozás kezelésében
Litkai Gergely szerint a legfontosabb információ az ár. Példaként említi, hogy ha a víz annyiba kerülne, amennyibe valójában kerül (az Energiahivatal szerint kb. 2000 Ft/köbméter a közületi ár), akkor még egy „NER-lovag" is elgondolkodna, hogy a kormányváltás érdekében folyassa-e a vizet a nyaralójában. Hasonlóképpen, az energiafelhasználásnál is fontos lenne a dinamikus, keresletalapú árazás – ahogy az Olaszországban és Angliában működik –, hogy amikor sokat fogyasztunk, akkor legyen drága, amikor kevesebbet, akkor olcsóbb. Így az emberek érzékelnék a valós költségeket, és nem végeznének energiaigényes tevékenységeket drága időszakokban.
„Ha az emberek ezt nem érzékelik, és nem is azt mondom, hogy emeljük meg az árakat, hanem azt, hogy amikor tényleg többe kerül, akkor kelljen többet fizetni, amikor meg olcsóbb, legyen olcsóbb." – Litkai Gergely *
A műsorvezető felveti, hogy a magasabb jövedelműek továbbra is megengedhetik maguknak a pazarló életmódot, ami erősítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Litkai erre az olasz példát hozza, ahol a jövedelemnek megfelelően automatikusan jóváírást kapnak a villanyszámlából, tehát a klímaigazságosság érvényesül. A progresszív árazás ráadásul a gazdagok számára is információ: ha valaki sokat fogyaszt, az jóval többe kerül. Ráadásul ha a befolyó összegekből a közműveket korszerűsítik, a vízveszteséget csökkentik, az mindenkinek jobb.
A jogi szabályozás szükségessége és a klímatörvény
Litkai Gergely elmondja, hogy az Alkotmánybíróság tavaly nyáron hatályon kívül helyezte a magyar klímatörvény egyes részeit, így szinte alig maradt belőle valami – egy A4-es papíron elfért a hazai klímatörvény. Ezt követően 200 civil és szakmai szervezet egy évet fordított arra, hogy kidolgozza egy optimális klímatörvény tartalmát, amely megfelel az alkotmánybírósági és nemzetközi jogszabályi követelményeknek. Ezt átadták a kormánynak, és Litkai bízik benne, hogy lesz belőle jogszabály.
„Hiába tiltakoznánk naphosszat, ez jogi szabályozás nélkül és egy keret nélkül sose lesz működőképes. Itt nagyon komoly felkészülési lépésekre van, költségvetési elköteleződésre, filozófiaváltásra, mind az állam, mind a gazdasági szféra résztvevői részéről." – Litkai Gergely *
A civil felhördulások, ernyős tiltakozások és vicces videók arra voltak jók, hogy a társadalmi tudatosulás eljusson odáig, hogy ebből valamiféle norma legyen.
A megértés és a valós problémák időbeli eltérése
Litkai szerint két timeline létezik: a megértésé és a valós problémák előkerüléséé. Mivel ezek exponenciális folyamatok, az elején nagyon nehéz bárkit is meggyőzni arról, hogy 10 év múlva absztrakt módon rossz lesz neki. Ráadásul egy 8 milliárdos bolygón, ahol gonosz cégek, gonosz kormányok, Kína és Donald Trump vannak, az ember eleve nem hajlamos beismerni a saját felelősségét. Az pedig a legkevésbé sem jellemző rá, hogy ha elért egy életszínvonalat, abból visszalépjen. A szemléletformálás optimális esetben lineárisan halad, a problémák viszont exponenciálisan nőnek, így maximum azt lehet elérni, hogy a kényszerű lépéseknek legyen társadalmi és szakmai támogatottsága.
„Én azt nézem már optimistán, hogy ne törjön ki forradalom." – Litkai Gergely *
Felelős államférfiak és a népszerűség feláldozása
A műsorvezető felveti, hogy demokratikusan hogyan lehet végigvinni ezt a folyamatot, ha vannak, akik politikai okokból nem értenek egyet, vagy konteóhívők. Litkai szerint itt felelős államférfiakra van szükség, akik kénytelenek feláldozni a népszerűségüket, mert ha ezt a dilemmát valaki rosszul fejti meg, abból nagyon nagy bajok lesznek. Világszerte látható, hogy ahol nem kezdték el időben az adaptálódást – és ez már a világ 95%-a –, ott baj lesz. Még nehezebb a mitigáció (kibocsátáscsökkentés) fontosságát beláttatni, hiszen ha nem csökkentjük a kibocsátást, olyan világ jön létre, amihez nem lehet gazdaságilag vagy fizikailag adaptálódni.
A jelenlegi helyzetet – a szuper El Niño, az aszály, a hőhullám és a vízhiány együttesét – „tökéletes viharnak" nevezi, ami opportunista lehetőség is, mert az emberek most érzik a bőrükön a problémát. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden nyár ilyen lesz, de egyre több ilyen időszak várható.
A média és a kommunikáció felelőssége
Litkai szerint az újságíróknak is óriási felelősségük van. Példaként hozza a Times címlapját, ahol a történelmi hőhullámok és erdőtüzek mellett arról írnak, hogy milyen kockázatokkal jár a zöld átmenet. Ez szerinte energetikai lobbiérdekeket szolgál, és azt sugallja, hogy a zöld átmenet opcionális, holott a túlélés záloga. Hasonlóan problémásnak tartja azt az érvet, hogy Európa nem lesz versenyképes – a Draghi-jelentés is ezt hangsúlyozza –, de ha a gazdaság működésképtelenné válik, akkor nem tud versenyezni.
„A halott lóval nem lehet lóversenyt nyerni." – Litkai Gergely (a műsorvezető által hiányolt szólásmondás) *
A Net Zero elérésének költségei és megtérülése
Litkai egy MacKinsey-jelentésből idéz, amely szerint Magyarországon 150-200 milliárd euróra lenne szükség a Net Zero eléréséhez. Hét éves uniós finanszírozási ciklusokkal számolva ez 28 év lenne, de ezek a források nem mind klímacélokat szolgálnak. Ugyanakkor Litkai hangsúlyozza, hogy a Net Zero irányába tett lépések sokszorosan megtérülnek. Például a természethelyreállításnál 1 euró befektetés többszörös hasznot hoz. Az energiakorszerűsítés nemcsak a klímaváltozás ellen hat, hanem a levegőminőséget is javítja – Magyarországon még mindig a rossz levegőminőség okozza a legnagyobb többlethalálozást a környezeti tényezők közül. Emellett az energiaszegénységet is csökkenti.
A beruházások egy része úgynevezett „business continuity risk" (üzletmenet-folytonossági kockázat) kezelését szolgálja. Példaként említi a BASF német vegyipari konszernt, amelynek a szállításai a Rajnán mentek, és a folyó vízszintjének csökkenése miatt kellett alkalmazkodnia. Ez a kettős lényegesség elve: hogyan hat a cég a környezetére, és a környezet hogyan hat a cégre.
„Nem a Net Zero fog megtérülni, hanem egy csomó olyan ehhez kapcsolódó beruházás, ami nélkül a te üzletmeneted sokkal kockázatosabb lenne." – Litkai Gergely *
A műsorvezető hozzáteszi, hogy ezek a beruházások új típusú munkahelyeket is teremtenek. Litkai egyetért, és kiemeli a körforgásosságban rejlő lehetőségeket: Magyarországon sokat gyűjtenek be, de nagyon alacsony a hasznosítás aránya. Szerinte a magyar kreativitást – Rubik-kocka, golyóstoll – most a zöld irányokba is lehetne kamatoztatni. Külön kiemeli a kék gazdaságot: Magyarország vizekben ellentmondásosan gazdag ország, de kiderült, hogy valójában szegények vagyunk. Az édesvizek hasznosítása létfontosságú lenne, és exponenciálisan növekvő piacokra tudna terjeszkedni.
Magyarország vízgazdálkodási helyzete
A műsorvezető kérdésére, hogy milyen képpel írná le Magyarország helyzetét, Litkai azt mondja: „Európa lefolyója, vagy inkább átfolyója vagyunk". Nagyon sok víz folyik át rajtunk, de a vízönrendelkezésünk szintje nagyon alacsony – talán csak Málta áll rosszabbul. A duzzasztók kérdése megosztó: Ausztriában például energiatermelést szolgálnak, de a hordalék felhalmozódása miatt csökken a duzzasztott víz mennyisége, és mélyülnek a folyómedrek. A közlekedőedények elve alapján Magyarországon a legnagyobb probléma, hogy a talajvízszint alá kerül a víztükör, és kifolyik a víz a homokhátságra. Vízügyesek mesélték, hogy amikor csontra ki volt száradva minden, még akkor is zubogott befelé a víz a csatornákon, mert nem volt ami megtartsa a rétegvizeket.
Litkai szerint nem feltétlenül kell mindenhova duzzasztót tenni, vannak sokkal ökológikusabb beavatkozások is. Viccesen megjegyezte, hogy a Fekete-tengernél kéne elzárni, hogy ne folyjon ki semmi, és akkor visszaduzzadna az egész. Az MTA fenntartható vízgazdálkodás konferenciáján egy szakember a Mississippi folyóval kapcsolatban mutatott be olyan modellezéseket, amelyekkel előre jelezhetők a beavatkozások következményei – például a Tiszánál is.
A klímatörvény-javaslatban egy nagyon kritikus rész a párolgási veszteség és a felszínborítottság kérdése. Az óriási borítatlan felületek – városok, raktárak, mezőgazdasági területek talajtakaró növényzet nélkül – óriási párolgási veszteséget okoznak. A párolgás ugyanakkor óriási kincs is, hiszen klímaberendezésként működik, és irányítottan sokkal hasznosabban lehetne menedzselni ezeket az erőforrásokat.
Rendszerszintű problémák és a magyar hozzáállás
Litkai Gergely aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon mi volt az utolsó rendszerszintű probléma, amit sikerült megoldani. Ez szerinte nem kormányfüggő, hanem hozzáállásfüggő: a magyarok nem szeretik a rendszerszintű problémákat megoldani. Vannak látványos, hirtelen fellángolásból származó és rövid életű projektek, de a vasút, az egészségügy, az oktatás rendszerszintű kérdéseit nem sikerül menedzselni.
„Én ettől aggódom mindig, vagy ettől félek, hogy Magyarországon mi volt az az utolsó rendszerszintű probléma, amit sikerült megoldanunk. És ez nem kormányfüggő, ez valahogy ilyen hozzáállásfüggő, hogy hát mi ezeket a rendszerszintű problémákat nem szeretjük." – Litkai Gergely *
A műsorvezető kérdésére, hogy miért nem vagyunk erősek ebben, Litkai a meritokrácia hiányát említi: nem feltétlenül azok tudták a legjobb dolgokat csinálni, akik a legjobban értettek hozzá. Aki jól értett hozzá, az sokszor emigrált vagy alkoholista lett. A korrupciót és a gazdasági-társadalmi jelenségeket a rákhoz hasonlítja: nagyon gyorsan terjed és emészti fel a rendszereket, és nagyon nehéz visszajönni belőle. A kemoterápiához hasonló durva beavatkozás óriási sokk lenne a gazdaságnak.
Példaként említi, hogy a limnológiai intézetet azért próbálják megszüntetni, mert jól néz ki Tihanyban egy ingatlan. Ha a tudománnyal így bánnak, és a szabad, független, jól finanszírozott tudomány nem úgy működik, ahogy kell, onnan minden további lépés nagyon nehéz. Ráadásul a beruházási összegek 30-50-80%-a magánzsebekbe kerül, amiből nem Széchenyihez méltó dolgokat építenek, hanem jachtot, ingatlant és drága autókat vesznek, ami egy közepes jövedelmi csapdában vergődő országban nem segít.
Az oktatás sem erre van berendezkedve: nem készítjük fel a gyerekeket, tanulókat, hallgatókat arra, hogy együttműködve, nem látott problémákat megoldva, nyitottan és véleményüket szabadon megformálva működjenek. Ez óriási probléma egy olyan világban, ami ilyen gyorsan változik, ahol a megoldások az együttműködésen alapulnak, és gyorsan kell felülírni a korábbi tudást.
A politikai kommunikáció korlátai és a komplex problémák
Litkai szerint a klímaváltozás egy „ördögi probléma", ahol a megoldások is visszahathatnak a problémára. Az erdőgazdálkodásban például a klímaadaptív erdőmenedzsment teljesen más filozófiát igényel: pilotolni kell, meg kell nézni, hogy működik-e, ami működik, azt skálázni kell, és a folyamat közben iterációra van szükség. Ez közelebb áll a tudományhoz, mint a politikához. A politikus azonban nem állhat ki azzal, hogy „nem tudjuk, mi lesz, valószínűleg ezzel állunk szemben, több módszerrel próbáljuk megoldani, és ha tévedünk, változtatunk". A politikai kommunikáció arról szól, hogy valaki kiáll, és nagyon bonyolult dolgokra hihetetlenül egyszerű megoldást ad, amit erőből megvalósít, és még rá is mutat egy hibásra. Egy komplex világban egyszerű megoldásokat adni nagyon kockázatos.
A humor és a kommunikáció szerepe
A műsorvezető kérdésére, hogy a Greenpeace-szel vagy a WWF-fel való együttműködés során mennyire kérik, hogy legyen vicces, Litkai elmondja, hogy humoristaként alapból próbál vicces lenni. A humor letöri az emberekben az első ellenállást: „ezen röhögünk, és utána belegondolunk, hogy mi is nevettünk valójában". A humor ajtókat nyit a közönség felé. Arra a felvetésre, hogy „hogy lehet ezzel viccelni?", azt válaszolja: „Hát ebben élünk. Mindig azzal vicceltünk, amiben éltünk."
A tétlenség sárkányai: pszichológiai akadályok
Litkai Gergely a legnagyobb démonnak a természettel való viszonyunkat tartja. A felvilágosodás óta azt gondoljuk, hogy kontrollálni tudjuk a természetet, és megpróbáljuk felülírni az ökológiai szabályokat a civilizációs rendszerrel, ami mindig rosszul sikerül. A másik nagy probléma a fogyasztás: mindenki abban érdekelt, hogy többet fogyasszunk. A „rette-gésmenedzsment" elmélet szerint a haláltól való félelmünket próbáljuk kamu módszerekkel legyőzni – ha sokkal több dolgot vásárolunk, akkor a halálprobléma megoldódik. A fenntarthatóságban is ez a cégek leggyakoribb greenwashing ígérete: ha még többet fogyasztasz, meg tudod oldani a környezeti problémákat, csak a jó dolgokból kell még többet fogyasztani.
„Van egy óriási félelmünk, van egy mindenhatóság érzésünk most már, hiszen bármit vásárlással le tudunk küzdeni, ami összeütközik azzal, hogy ennek igenis vége lesz, és ezt még több vásárlással tudjuk orvosolni." – Litkai Gergely *
Litkai beszélt Varga Attilával, az ELTE PPK környezetpszichológiai és fenntarthatósági munkacsoportjának vezetőjével a „tétlenség sárkányairól". Ezek olyan pszichológiai tényezők, amelyek megakadályozzák a cselekvést, pedig tudjuk, hogy probléma van. Példaként említi az ellentmondó célokat: valaki a környezetért nagyon odavan, és hogy megtapasztalja a természet sokszínűségét, évente kétszer-háromszor odarepül. Ez nyilvánvaló ellentmondás, de emberként így működünk. Ide tartozik a kognitív disszonancia is: nagyon sok önbecsapó mechanizmusunk van, amivel távol tartjuk magunktól a problémát.
Optimizmus és a változás lehetősége
A műsorvezető kérdésére, hogy mi ad optimizmust, Litkai elmondja, hogy elszaporodott a családja, így nincs más opciója, mint felelősséget vállalni értük, és megpróbálni úgy csinálni, hogy nekik ne legyen annyira borzalmas. Nem lehet pesszimistán hátradőlni, hanem muszáj küzdeni.
Optimizmusra ad okot, hogy volt egy ország (utalva a közelmúlt magyar politikai változásaira), amely eldöntötte, hogy ahogy eddig mentek, az nem jó, és tudott változtatni. Ez is kulturális kérdés volt. Ha a demokráciához való viszonyunkat tudjuk javítani, akkor a természethez való viszonyunk is alakulhat pozitív irányba.
„Én nagyon bízom abban, hogy tudunk változni és változtatni." – Litkai Gergely *
Végül egy kockázati tőkebefektető könyvét idézi, a „Speed and Scale"-t: a leglényegesebb a sebesség és a skálázottság. Hiába jó az irány, ha fél km/óra sebességgel haladunk, nem érünk oda ebédidőre.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Ugyatyénzki György: A műsorvezető neve az ASR-átiratban így szerepel, a valós név nem azonosítható egyértelműen a kontextusból. Valószínűleg egy magyar újságíróról van szó, de a pontos név nem rekonstruálható.
- „a tepkós ügy ott Japánban": Az ASR valószínűleg a „TEPCO-ügy"-et rögzítette hibásan. A TEPCO (Tokyo Electric Power Company) a fukusimai atomerőmű üzemeltetője, a baleset után súlyos politikai botrány alakult ki Japánban.
- „nerlovak csávó": Az ASR feltehetően a „NER-lovag" kifejezést rögzítette hibásan, ami a NER-hez (Nemzeti Együttműködés Rendszere) köthető, vagyonos személyre utal.
- „MacKinsey-jelentés": A szövegkörnyezet alapján valószínűleg a McKinsey & Company tanácsadó cég jelentéséről van szó, az ASR „Macy"-ként vagy hasonlóan rögzíthette.
- „Hanar Richicinek van egy nagyon jó könyve": Az ASR által torzított név, a kontextus alapján valószínűleg Hannah Ritchie-re, az „Our World in Data" vezető kutatójára és a „Not the End of the World" című könyv szerzőjére utal, aki a légszennyezettség és klímaváltozás témájában publikál.
- „a drági jelentés": A szövegkörnyezet alapján valószínűleg a Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és EKB-elnök által jegyzett, az európai versenyképességről szóló jelentésről van szó.
- „Makkos Mária irányába": Az ASR által torzított kifejezés, a kontextus alapján valószínűleg egy távoli, elméleti célpontra utaló hasonlat része, de a pontos jelentése nem rekonstruálható.
- „az ordin détát csinálja": Az ASR által torzított kifejezés, a kontextus alapján valószínűleg az „Our World in Data" weboldalra vagy Hannah Ritchie munkásságára utal.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Itt az a probléma, hogy itt felelős államférfiakra van szükség, akik ezért kénelenek most beáldozni a népszerűségüket.
[00:00:07]Én ettől aggódom mindig, vagy ettől félek, hogy Magyarországon mi volt az az utolsó rendszerszintű probléma, amit sikerült megoldanunk.
[00:00:14]És ez nem kormányfüggő, ez valahogy ilyen hozzáállásfüggő, hogy hát mi ezeket a rendszerszintű problémákat nem szerezzük, szeretjük.
[00:00:25]Üdvözlöm a kontroll nézőt.
[00:00:25]Ugyatyénzki György vagyok.
[00:00:27]Ésmi másról beszélgethetnénk, mint a mindenki által a bőrén tapasztalható klímaváltozásról és ennek közvetlen hatásairól.
[00:00:34]Tehát talán egy kicsit más szemüvegen keresztül megpróbáljuk boncolgatni azt, hogy hogyan tudunk megközdeni a tehetetlenség sárkányaival és démonaival, és hogyan tudjuk kioltani ezt a sárkánytüzet.
[00:00:48]Akivel erről beszélgetünk, az pedig Litka Gergely, akit köszöntök a stúdióban.
[00:00:51]Hát nem tudom mikor nézik a ugye nagyon nehéz köszönni streaming szempontból, hogy jó reggelt, kellemes délutánt, jó estét.
[00:01:04]Igen, napnyugta felé.
[00:01:05]Hát de lehet, hogy valaki később néz és akkor mennyire nem aktuális ez.
[00:01:07]Hát szerintem aktuális lesz, mert még napnyugta után és szerintem nyögjük azt, amit itt az elmúlt hetekben is tényleg a bőrünkön érzünk, de azért ezt most már tényleg több évtizedes kitekintéssel is lehet mondani, hogy hogy tényleg a bőrünkön érezzük itt a változásokat.
[00:01:27]Még itt a legelején, beszélgetésünk legelején tényleg talán a múlt hétnek a ilyen, főleg a szocial médiában is futó viharáról akarok egy kicsit beszélgetni.
[00:01:37]hő hullámáról, így akár így is lehetne mondani, vagy hőgutájáról, amikor azt láttad, hogy különböző emberek most nyilván némi politikai motiváció is lehetett mögötte, azt mondják, hogy járassunk inkább csúcson a klímát, pont akkor töltsünk mindent, locsoljunk bátran.
[00:01:57]Mi jutott eszedbe?
[00:02:00]Igazán ezért is írtam elég sokat erről, hogy az ilyen krízisekkel hogy lehet jól megküzdeni.
[00:02:05]És szerintem azért az nem lehet egyetlen nemzet se vagy ország se a saját ellensége, csak azért, hogy utána valakinek igaza legyen a végén.
[00:02:13]És több példát is hoztam.
[00:02:16]mondjuk talán a legjobb volt, és ez a ruházatommal is próbáltam ezt tükrözni, amikor Japánban ugye a fukusimai katasztrófa után, tehát ez brutálisan visszavették a nukleáris energiatermelést és utána hát mindenki beleállt ebbe, átszervezték a napokat, ugye hétvégéket átrakták csak azért, hogy megoldják azt, hogy ne omoljon össze az egész japán ipar, ne omoljon össze a japán energiaellá.
[00:02:47]látás.
[00:02:47]És ott volt egy ilyen mozgalom, ugye hát a japánok nagyon csinosan, elegánsan jártak dolgozni, hogy hát akkor lazítsunk le.
[00:02:54]Csináltak ilyen divatbemutatókat és ez párhuzamosan 28 fokra állították a klímát minden irodában.
[00:02:59]Tehát nyilván azt öltönyben, nyakkendőben eléggé nehéz elviselni.
[00:03:03]És akkor volt egy ilyen, hogy lazuljunk le, mozgalom.
[00:03:08]Tehát, hogy ez tényleg nagyon fontos, hogy ez egy kulturális dolog.
[00:03:10]Egyrész az, hogy tudjunk ilyen helyzetekben is, hát azért egy óriási politikai botrány volt ez a tepkós ügy ott Japánban, de nyilván ezt kivizsgálták, vagy kivizsgálgatták.
[00:03:22]Hát ez azóta se teljesen mi mi és minden dimenziójában zárult, de ebben a pillanatban összefogtak az emberek.
[00:03:29]És ami nagyon fontos, tehát hogy amit félreértünk, hogy a klímaválság valójában tényleg csak kulturális válság.
[00:03:35]Tehát a fizikaszabályai azok eléggé egyértelműek, azt mindenki érti.
[00:03:38]csak kulturálisan nem tudjuk megugrani azokat a változásokat, amik ahhoz kellenek, hogy hát a fizika szabályaihoz alkalmazkodva életképes maradjon ez a rendszer, amit felépítettünk.
[00:03:54]Most kulturálisan említed, de hát ugye itt is itt nem arról van szó, hogy ők ná lennének ismeretében, akik éppen ezt hangsúlyozták a mondjuk a különböző tégeknek nagyjából hogyan áll a paksi atómerőmű és miért nem miért nem lehet elég hűtővet átfolyatni rajta.
[00:04:08]Ez nyilván a fizikának egy ilyen problé komoly problémája, hogy nincs elég víz a Dunában, illetve amit visszaengednének, az túl forró lenne az élő világ számára.
[00:04:17]És tehát ezt is figyelembe kell venni.
[00:04:20]De ugye ez csak a politikai oldala, és akkor itt valami nem megy át, vagy nem akarják emberek át.
[00:04:24]Tudom mondani egyszerű ellenpéldát.
[00:04:26]Tehát most a vízóraolvasónkkal beszélgetünk, hogy Nógrádban van egy ilyen nerlovak csávó, aki a nyaralójában iszonyatos vízszámlát csinált, és akor kérdezte tőle, hogy hát vagy csőtörés van, vagy mi történt, hogy így jelezte neki, hogy nagyon sokat forgott a víző, és nem, hogy ő a kormány bukásáért folyatja a vizet.
[00:04:44]Tehát, hogy vannak ilyenek, de hogy szerintem ez tök érdekes lenne elgondolkodni azon, ami mostanában azért elég racionálisan felmerül, hogy a legfontosabb információ az ár szerintem.
[00:04:57]Tehát hogyha a víz annyiba kerülne, amennyi mondjuk erről van pontos információnk, az energiahivatal ugye Mac szerint ugye amennyit most közület fizet, ezért az az ami az alapos költség kimutatással készült ár az 2000 Ft köbmenként nagyjából.
[00:05:16]Ugye hát ezért senki nem fizet ennyit, de azért még, hogyha nerlovag is vagy és a nyaralóban folyatod, azért 2000-es köbméter állnál szerintem elgondolkodnál-e, hogy a kormányváltásnak ezt az útját járod-e.
[00:05:29]És ugyanez, amit már Szabó István is hát végtelen cikkében megírt, én is kitértem rá, nagyon sok jó példát mutattam rá, hogy az energiafelhasználásnál nagyon fontos, ez mindenhol hát a legszofisztikáltabban talán Angliában, de most nyári cikkeket írtam nagyon sokat.
[00:05:46]Olaszországról, hogy ott hogy működik, hogy egyszerűen amikor sokat fogyasztunk, akkor legyen drága.
[00:05:50]Tehát árazzuk mondhatni dinamikusan vagy keresletalapúan ezeket a jószágokat, vagy ezeket az energia forrásokat.
[00:05:58]És akkor akkor mindenki tudni fogja, hogyha hát akkor, amikor nagyon drága az energia, akkor nem fogok nem fogok mondjuk mosni, vagy olyan energiaigényes tevékenységet végezni, ami nekem nagyon sokba kerül.
[00:06:14]Tehát, hogyha az emberek ezt nem érzékelik, és nem is azt mondom, hogy emeljük meg az árakat, hanem azt, hogy amikor tényleg többe kerül, akkor kelljen többet fizetni, amikor meg olcsóbb legyen olcsóbb.
[00:06:25]Ez a hálózatban tetszik a egyébként így a ez a megoldáskereső attitűdöd?
[00:06:31]Hát nyilván másképp hogy is lehetne ehhez a helyzethez hozzáállni, de itt tényleg vannak olyan olyan gátak.
[00:06:37]És akkor itt tényleg a úgymond a humoristát a minő szempontból most mondan mondanám azt, hogy kommunikációi szakemberet nem így neveznélek téged, csak hogy de ez ez nagyon sokat számít, hogy hogy oké, most a politikai oldalról már beszéltünk meg, hogy akkor ő ő így folyadta a vizet ez a ez az illető.
[00:06:52]De hogy mondjuk vannak, akik meg azt látják, hogy hogy nem esik az eső, és mondjuk a a jégkár elleni jégerrendszernek a leállítását követelték, ami hát ezzel megkint a fizika törvényszerűségeit ha figyelembe vesszük, ezzel nincsen összefüggésben.
[00:07:07]És itt meg előjön egy krízish helyzetben előjön, mint a covid idején is egyfajta ilyen konteós gondolkodás azzal kapcsolatban, hogy miért nincsen eső.
[00:07:14]Tehát, hogy hogy valami valahogy mégsem megy át.
[00:07:16]Te is a VVF-el meg a Greenpaceel együttműködve, meg más civilekkel együttműködve rendszeresen készítesz egyébként ilyen tájékoztató figyelemfelkeltőbb sokszor.
[00:07:23]Hát vicces önironikus tartalma, irónikus tartalmakat is.
[00:07:28]Mi az, ami nem megy át?
[00:07:32]Igazán mi megpróbáltunk minden eszközt, tehát szerintem ezt nagyon sokan elmondták, és hogy mi az, ami nem megy át, hát ez egy nagyon komplex, bonyolult válság, és most csak a klímaválságról beszélünk, de hát ezzel párhuzamosan van nagyon sok legalább ilyen súlyos válság, amivel most szembenézünk, és hogy mi az, ami nem megy át?
[00:07:53]Hát valami átment, valami nem ment állt, de pont ezért is, amikor az alkotmánybíróság tavaly nyáron hatályon kívül helyezte a magyar klímatörvénynek egyes részeit, így szinte alig maradt belőle valami, mert egy ilyen A4-es papíron elfért a hazai klímatörvény.
[00:08:10]Lehetett látni, hogy nem akarták túlírni, pedig hajlamosak voltak rá az elmúlt időszakban, hogy hosszú ám veleüktől megfolyt megfosztott jogszabályokat írjanak.
[00:08:21]De ugye azt az eszközt, ahhoz az eszközhöz nyújtunk, hogy most tényleg most meg 200 civil szervezet, szakmai szervezetekkel egy évet arra fordítottunk, hogy valójában mi lenne az optimális tartalma.
[00:08:32]Egy egyrészt jogszabályok, az alkotmánybíróság, a nemzetközi jogszabályok által megkövetelt klímatörvénynek.
[00:08:43]És ez elkészült, és ezt átadtuk ugye a kormánynak, most már ennek minisztériuma is van, és én nagyon bízom benne, hogy ebből lesz egy jogszabály.
[00:08:52]Tehát itt nyilván ezeket a civil felhorgadásokat, ernyővel tiltakozást, vicces videókat, ezek arra voltak jó, hogy ez azért valamennyire tudatosult, és ez a társadalmi tudatosulás eljutt odáig, hogy ebb eljutott odáig, hogy ebből legyen valamiféle norma, amit utána alkalmazni kell.
[00:09:15]Tehát e hiába tiltakoznánk naphosszat, tehát ez jogi szabályozás nélkül és egy keret nélkül ez sose lesz működőképes.
[00:09:24]Itt nagyon komoly felkészülési lépésekre van, költségvetési elköteleződésre, filozófiaváltásra, mind az állam, mind a gazdasági szféra résztvejvői részéről.
[00:09:36]És az anélkül, hogy lenne erről egy jogszabály, ez nem megy.
[00:09:38]Tehát mi ezt néz ezt láttuk, hogy ez a leglényegesebb pont, amit ebben az esetben meg kell lépni, és bízunk ebben, hogy ez sikerül.
[00:09:46]Tehát nyilván foglalkozhatunk azzal is, hogy miért nem megy át ez a dolog, meg az emberek miért nem értik meg.
[00:09:52]Az a probléma, én már ahogy én évek óta beszélek erről, hogy azért vannak két timeline.
[00:09:58]Egyik a megértés, a másik a valós problémáknak a előkerülése.
[00:10:04]És mivel ezek exponenciális folyamatok, tehát az elején nagyon nem látod, hogy ez milyen irányba fog menni, ezért az elején nagyon nehéz bárkit is meggyőzni, hogy 10 év múlva majd ilyen nagyon absztrakt módon neked rossz lesz.
[00:10:17]Ráadásul most elmagyarázni neked, hogy egy 8 milliárdos bolygón, ahol gonosz cégek vannak, gonosz kormányok, Kína, Donald Trump, hogy ott te bármiről is tehetsz, az ember eleve nem hajlamos arra, hogy belehassa bármiféle hibáját.
[00:10:33]Az pedig a legkevésbé sem jellemző rá, hogyha elért egy életszínvonalat, vagy kényelmi színvonalat, abból visszalépjen.
[00:10:39]Tehát most már az, hogy itt szemléletet formálgassunk, az ha ezt a timelight-t nézzük, ami ugye a szemléletformálás az így halad, hát optimális esetben lineárisan a problémák meg exponenciálisan.
[00:10:53]Tehát itt azt tudjuk maximum elérni, hogy azokat a lépéseket, amiket kénytelen vagyunk meglépni, azoknak bármiféle társadalmi és szakmai támogatottsága legyen.
[00:11:04]Én azt nézem már optimistán, hogy ne törjön ki forradalom.
[00:11:08]Igen.
[00:11:08]Hát de akkor hogyha innen nézzük, akkor mennyire lehet mondjuk demokratikusan úgy végigvinni ezt a folyamatot, hogy a a politikailag egyet nemértő a a problémákat fel nem a súlyán kezelő, és akkor ez még a szerencsésebb eset, vagy a mondjuk a Konteo hívő is próbáljon adaptálódni ehhez a helyzethez, mert ez azt jelenti, hogy tehát ugye a covid idején is ugye lényegében az volt a megoldás, hogy egyszerűen kiadták a jogszabályt, hogy nem bizonyos dolgokat akkor lehet csinálni.
[00:11:38]Ha vagy megvan az oltásod, vagy bizonyos dolgokhoz bizonyos dolgokat csak egyféle módon maszkal lehetett mondjuk csinálni.
[00:11:42]Itt itt az a probléma, hogy itt felelős államférfiakra van szükség, akik ö öt kénelnek most beáldozni a népszerűségüket, vagy beáldozni a a nemzet testét, hogyha ilyen egyszerűen fogalmazom meg ezt a dilemmát, hogy azt az országot, ahol élünk, ahol te is túrázol, biciklizel a folyóinkat, a tavainkat, a és végsősoron azért az egész élővilágunkat, amiben ne szégyeljük, hogy mi is benne vagyunk, ezeknek egy brutális életminőség romlást hozunk cserébő azért, hogy kicsit népszerűbbek tudunk maradni, meg egy csomó intézkedést, ami most olyan kellemetlennek tűnik, de a valóság az, hogy nagyon hamar meg lehet ezeket szokni.
[00:12:25]Fel se fog tűnni egy éven belül, hogy enknek megfelelően élünk.
[00:12:30]Hogyha ezt a dilemmát ezt valaki rosszul fejti meg, abból nagyon nagy gázok lesznek.
[00:12:35]Tehát ezt lehet látni világszerte, hogy ahol nem kezdünk el időben adaptálódni, és ez mondhat 95% már lassan, ahol nem kezdtük el időben ezt az adaptálódást.
[00:12:47]Abból baj lesz.
[00:12:47]És a még nehezebben látni ezt a mitigációt, ugye, hogy hát csökkentenünk kell a kibocsátást ahhoz, hogy valaha is legyen egy olyan állapot, amitől ez javulni fog, és visszatérhetünk ahhoz a amit holocénnak hívtunk, ugye ez a jelenkor, ahol még van mezőgazdaság, kiszámíthatóak a termésátlagok, nem gigantikus károk keletkeznek.
[00:13:12]Mert hogyha nem csökkentjük ezt a kibocsátást, egyszerűen olyan lesz a világunk, amihez nem lehet vagy gazdaságilag, vagy fizikailag adaptálódni.
[00:13:20]Na most ezt ezt mindenki tudja szerintem, tehát ez vagy legalábbis sejti.
[00:13:27]De de hogy kellenek ilyen időszakok.
[00:13:30]Nyilván most egy szuper elninnyóval egy csomó időjárási jelenség összeadódott, ugye az aszály, hőhullám, vízhiány, tehát egy egy ilyen tökéletes vihar alakult ki ebből.
[00:13:40]És ez ilyen szempontból valamennyire oportunista lehetőség is, mert nagyon remélem, hogy azért nem ilyen lesz, mint nem mindig azt mondják, hogy a következő nyár az biztos, hogy rosszabb lesz, mint ez volt.
[00:13:52]De hát azért erre van esély, hogy nem minden nyár lesz ilyent, rendszerűen egyre több, de azért remélhetőleg nem lesz ennyire durva, de hogy ez ilyeneket ki kell használni arra, hogy az emberek megtapasztalják, érezzék, akkor kommunikációs szempontból utána kell ennek menni, és el kell mondani, hogy ez ezért van.
[00:14:10]De ez olyan, mint a viccben, nem?
[00:14:12]Hogy most kiforgatva, hogy ha megnyomom, akkor itt fáj, doktor úr, mit lehet ezzel csinálni, akkor ne nyomja.
[00:14:18]De hát ez ma nyilván nem megoldan.
[00:14:20]Igen, de de hogy az újságíróknak is óriási felelőssége van-e ennek.
[00:14:22]Én a Times címlapját tudom ide hozni példának, ahol ott van, hogy történelmi hőhullámok és erdőtűzek pusztítanak, és utána, hogy micsoda óriási kockázatokkal áll a jár a zöld átmenet.
[00:14:37]ugye ilyen energetikai lobbinak egy viszonylagos cikk, tehát hogy még mindig nem pontosan tudjuk, hogy hogy hogy hát ez már nem erről szól, tehát ez nem egy opció meg nem ez, hogy á még akkor húzzuk egy kicsit, hanem ez gyakorlatilag a túlélés záloga.
[00:14:57]És a másik kedvenc érm szokott lenni, de hát hogy Európa nem lesz versenyképes.
[00:15:01]És ugye ez a drági jelentésben is ezt így nagyon jól utána Ernek, hogy miért nem lesz versenyképes, hogyha emberi nem szolgáltatja ki magát az AI-nak és nem rohan fejjel a falnak klímaügyekben, meg nagyon sok más ügyben.
[00:15:19]De hát ha egy működésképtelen gazdaság, az nem tud versenyezni.
[00:15:26]Tehát szerintem ezt azért valahogy valahogy tisztába kéne tenni.
[00:15:33]Igen.
[00:15:33]Tehát a halott lóval nem lehet lóversyt nyerni, hogy Nagyon köszönöm.
[00:15:35]Ezt már nagyon régen hiányzott az elmúlt 16 év szólásmondás kincse itt az új időkben.
[00:15:42]Hogyha már vissza lehet ilyenekre utalni.
[00:15:46]ami itt bennem azért felmerült, mert említetted például azt, hogy hogy oké, mondjuk az árazással lehet nagy hatással lenni arra, hogy az emberek mégis csak tehát hogyha ha a jogszabályi környezet is változik, az még egy dolog, az nem mindenki a jogszabályokkal együtt él.
[00:15:59]De hogyha már tényleg az árakon árakon megjelenik és a mondjuk esetleg a hétköznapi tapasztalatait is aztán elkezdik az emberek hozzáépíteni akkor persze ennek lehet hatása, de akiknek magasabb a jövedelme, azok továbbra is megengedhetik majd maguknak azt, hogy pazarlóban éljenek.
[00:16:18]És ez csak erősíthet egy egyébként is egy meglévő társadalmi problémát a tényleg a egy egy jövedelmi szakadéknak az erősödését és a a társadalmi egyendőtlenségek erősödését.
[00:16:26]Ö ezt azért kettő venném, tehát ez itt nem arról van szó, tehát az aki bármi ilyesmit megfogalmazott ebben, vagy akár tudnám az olasz példát hozni, ugye, ahol a jövedelmednek megfelelően kapsz jóváírást a villanyszámládból teljesen automatikusan, tehát nem kell beadnod papírokat, nem kell az önkormányzathoz járni, szociális segélyt kérni, vagy nem tudom én, rezsicsökkentést, hanem tényleg jövedelmi alapon tudsz ilyen kedvezményeket kapni.
[00:16:56]Tehát a klímaigazságosság az egy nagyon fontos.
[00:16:58]Minden dokumentumban le van írva, hogy a klímaátmenet, egy igazságos klímaet kell le bonyolítanunk, ahol nem a legszegényebbek, akik most a legkitettebbek ennek, szenvedik el ennek a következményeit.
[00:17:10]Úgyhogy itt is ezt látom, hogy ez nem azt jelenti, hogy na most akkor mindenkit egy ilyen fűnyíró elvvel holnaptól ennyi lesz.
[00:17:17]De hogy a ha valaki sokat fogyaszt, és ezért ez jóval többe kerül, tehát mondhatni egy progresszív árazásnál, azért ez számára is egy információ.
[00:17:28]És szerintem nem akarok ilyen viselkedés közgazdaságtani dolgokat, de aki gazdag lett, annak egy nagy része azért lett gazdag, mert nem feltétlenül szeret pazarolni, vagy rezsit fizetni, vagy legalábbis olyan jószágokat szeret vásárolni, nem tudom, ilyen weblen jószágokat, amik hát ilyen luxus cikkek, de ugyanakkor a vízért, hogyha az nagyon drága, azért lehet, hogy megfontolja, de az mindenféleképpen, hogyha Hogyha ennyit fogyasztunk belőle, és azt tényleg a olyan áron fizetjük ki, hogy ebből lehet a közműveket korszerűsíteni, a vízveszteséget csökkenteni, hatékonyabbá tenni a vízellátást vagy az energiaellátást, akkor az már sokkal jobb.
[00:18:13]És én ezt azért mindig hozzáteszem, vagy azért elmond valahogy ki kell emelni ezt, hogy nyilván a piacgazdaság, hogyha létezne, nagyon sok mindent megold, de hogy valószínűleg ahhoz, hogy ez egy hosszútávon fenntartható működés legyen, hát ezeket a közgazdaságtani gondolatainkat is egy kicsit más szemüveggel kell nézni.
[00:18:37]korábban most itt az átállásra volt egy bejegyzésed, amit így felidéztem, meg fel is jegyeztem magamnak, hogy egy macy jelentésből idéztél, illetve azek a jelentéséből, amiből az rajzolódik ki, hogy egy nagyjából 150-200 milliárd euró lenne szükséges ahhoz, a net zéróhoz.
[00:18:57]Igen.
[00:18:58]Igen.
[00:18:58]Ahhoz, hogy ahhoz, hogy elérjük a semlegességet Magyarországon.
[00:19:00]Tehát hogyha abból indulunk ki, hogy hét éves uniós finanszírozási ciklusok vannak, ez önmagában mondjuk akkor 28 év lenne legalább mondjuk, de ráadásul ez nem ezek a források, amik érkeznek, ezek nem mind kifejezetten klíma klímaváltozást célozzák.
[00:19:16]Tehát, hogy hogy amikor 28 évről beszélünk, ilyen összegekről beszélünk, persze ezek csak a külső források, tehát ugye a hazaiól nem beszéltem, azért ezek megint csak más távlatok, hogy azok, akik most beleteszik ezt az energiát, ők ők mit tapasztalhatnak majd még az életük során?
[00:19:34]Hát egyre jobb dolgokat.
[00:19:34]Tehát, hogy a azt azt arról azért ne feledkezzünk meg, hogy ami mondjuk a Net Zero irányába visz, az erre nagyon sok kibutatás van.
[00:19:46]Tehát a azokat bocsánat, borzasztó nehéz veled szembülni akkor, amikor én ugye a probléma oldalára piszkál piszkállak meg.
[00:19:52]Te te meg állandóra megoldát, hogy hogy meg Igen.
[00:19:54]egy drámai, de közben meg közben meg tehát a problémát értjük azért szerintem, csak valahogy te a kimenetelő oldalát nézed folyamatosan és azt abban próbálok összhangot teremteni, hogy amíg oda eljutunk, annak azért ott persze, de amíg oda eljutunk, tehát mondjuk, hogyha elkezdjük a természethelyreállítást, tehát arra nagyon hamar rendelkezésre fognak állni források.
[00:20:20]És azt pontosan leírtam ott, hogy 1 euró befektetés az hány euró pluszt hoz a természethelyreállításnál, csak ha azt nézzük.
[00:20:28]De hogyha megnézzük azt, hogy ha elkezdünk energiakorszerűsítéssel foglalkozni, most pont Magyar Péter mondta nagyon helyesen, hogy hát a klímaváltozás és a hőhullámok az egy óriási probléma.
[00:20:40]Tehát itt a többlethalálozás, de hát azért még mindig a legnagyobb többlethalálozást a levegőminőség, a rossz levegőminőség okozza, hogyha környezeti tényezőket nézünk.
[00:20:50]De hogyha elkezdünk a klímaváltozással foglalkozni, ez a Hanar Richicinek van egy nagyon jó könyve, amit mindenkinek javaslok olvasása most magyarul is elérhető, aki az ordin détát csinálja, és ő is a légszennyezettséget hozza, amit ha megoldunk, tehát egészségügyre talán annak van a legtöbb hozadéka, és az terjed ki a legtöbb kapcsolódó területre is.
[00:21:17]Tehát, hogyha leszigeteljük a házat, átalakítjuk, korszerűsítjük a fűtési rendszereinket, elkezdünk ebben másként gondolkodni, tehát az egyrészről az energia igazságtalanságot, az energiaszegénységet is sokkal jobban fel tudja számolni, hogyha ezeket jól finanszírozzuk.
[00:21:36]Másrész nagyon jót tesz a levegőminőségnek, és harmadik rész pedig a net zero irányába is nagyon jól el tudunk ezzel indulni.
[00:21:46]Ugye most itt a befektetési összegekről már volt szó, meg arról, hogy ugye többszörösen de de most értem, hogy miért indulunk el ezzel.
[00:21:54]Tehát erre is hoztam nagyon sok példát.
[00:21:56]Tehát, hogy itt nagyon sok beruházás az már ilyen úgynevezett business continuity risk, tehát arról szól, hogy nem tudod az üzletmedet fenntartani.
[00:22:06]Tehát most a két példát hoztam talán Németországból, a BASF-et, ugye, ami egy nagy vegyipari konsern akinek azzal kellett szembenéznie, hogy a szállításainak a nagy része a Rajnán ment.
[00:22:20]Tehát ő megpróbálta ezeket a kockázatokat is.
[00:22:22]Tehát, hogy ezt szokták mondani fenntarthatósági szempontból kettős lényegességnek, hogy te hogy hatsz a környezetedre és a környezet hogy hat rá.
[00:22:30]Tehát mind a kettőt fel kell mérned, hogyha fenntarthatóan akarsz működni.
[00:22:33]De ő ezzel is elkezdett foglalkozni, hogy hát én ezt hogy tudom megoldani, hogy tudom mégis a gonosz vegyanyagaimat exportálni, de hogy egy csomószor, hogyha ezeket a dolgokat nem oldod meg, nem kezdeszel át tényleg környezettudatosabban és a környezet és a természet függvényében gondolkodni, akkor sokkal nagyobb kockázatoknak teszed ki magad.
[00:22:55]Tehát ezek a beruházások is, hogy kérdezted, hogy hát hogy fog ez a Net Zero, nem a Net Zero fog megtérülni, hanem egy csomó olyan ehhez kapcsolódó beruházás, ami nélkül a te üzletmeneted, hát az sokkal kockázatosabb lenne.
[00:23:10]Hát meg ha azt is kinyitjuk, akkor ez végülis más típusú munkahelyeket teremt, és más oldal tudnak elhelyezkedni az emberek is.
[00:23:18]Abszolút.
[00:23:18]Tehát ez a kék ipar, zöld ipar, mindenféle ilyen dolog, a körforgásosság, ugye, ami nálunk egy olyan szempontból, hogy most már sokat gyűjtünk be, de nagyon alacsonyan hasznosítjuk.
[00:23:30]Hát ez ez például egy tök jó lehetőség lenne.
[00:23:32]Tehát ebben mindig az, hogy milyen kreatívak a magyarok, meg mi találtuk fel a rubik kockát meg a golyós tollat, tehát most feltalálhatnánk olyat is, ami ami mondjuk a zöld irányokba visz minket.
[00:23:42]És tényleg ez egy ilyen vizekben ilyen ellentmondásosan gazdag ország, mint mi, akiről kiderült, hogy hát igazándiból tényleg szegények vagyunk.
[00:23:51]Tehát itt ez a kék gazdaság, hogy hogyan tudjuk a rendelkezésre álló édes vizeinket jól hasznosítani.
[00:24:00]Hát ez létfontosságú lenne, és egy olyan exporttermék, ami hát exponenciálisan nagyobb piacokra tud majd terjeszkedni, hiszen ez mindenhol probléma lesz, és mindenhol akár a vízminőséget rá nézzük, akár a rendelkezésre álló víz mennyiségét, ez egy giga probléma.
[00:24:19]Igen.
[00:24:19]És ugye pont, hogyha víz vízhányból indulunk ki, mondjuk, hogyha jellemezned kéne így Magyarországot, így más országokhoz képest, ugye most mindenhonnan az jön, hogy duzzasztók itt, duzasztók nálunk meg elfolyik minden víz.
[00:24:31]Nagyjából hogyan milyen képpel írnád le a a magyar helyzetet?
[00:24:38]Nekem egy dolog jutott eszembe, Európa lefolyója, vagy nem tudom, hát inkább átfolyója vagyunk mi, tehát hogy nagyon sok víz folyik át rajtunk.
[00:24:48]Tehát amit így nézni szoktunk, ez a vízönöndrendelkezésünknek a szintje az nagyon alacsony.
[00:24:52]Ugye itt talán azt szokták mondani, hogy Málta van még utánunk, aki rosszabbul áll ebben a dologban.
[00:24:59]És nyilván itt ez a duzzasztó kérdés is ez egy nagyon megosztó meg ér de hogy mi a funkciója ezeknek a duzzasztóknak mondjuk ott azért nagy része Ausztriában például azért energiatermelést szolgál és hát ami a legnagyobb problémákat okozza, azokkal ők is szembenéznek ugye ez a hordalékkérdés tehát hogy a duzzasztó mögött felhalmozódik a hordalék egyre csökkentve ez a duzzasztott víz teret vagy a duzzasztott víznek a mennyiségét csökkentve ugye mi mindenhol a világon gond Ugye ez egy áramlástani probléma, hogy az az úszóhordalék az ott ott megáll és ugye ettől mélyülnek a folyómedrek.
[00:25:37]Ugye közlekedő edények elvő alapján Magyarországon a legnagyobb problémánk ugye, hogy a talajvízszint alá, hogyha kerül ez a víztükör, ugye akkor nincs közlekedő edény és kifolyik gyakorlatilag a homokhátságra.
[00:25:48]mesélték vízügyesek, hogy amikor csontra ki volt száradva minden, még akkor is zubogott befelé onnan a ezeken a csatornákon keresztül, hiszen nem volt olyan víz, ami megtartsa ezeket a rétegvizeket.
[00:26:05]Igen.
[00:26:05]Tehát, hogy nekünk inkább ez a problémánk.
[00:26:07]Tehát itt és ehhez nem kéne feltétlenül, hogy mindenhova duzzasztót tegyünk.
[00:26:11]Tehát ez sokkal ökolikusabb be avatkozásokkal is meglehetne, mert ha elkezdünk le vízlépcsőzni mindent, ugye akkor meg utána hol érez véget, hogy ezt viccesen is írtam is egy ilyen posztomban, hogy a fekete tengernél kéne elzárni, hogy ne foljon ki semmi, és akkor szépen visszaduzzadna az egész, és akkor meg lenne oldva, mert ott ott van a legnagyobb probléma.
[00:26:33]Tehát, hogy erre erre azért elég sok elképzelés van, hogy hogyan lehet alternatív sokkal kevésbé durva eszközökkel beavatkozni.
[00:26:40]És egy remek szaki volt most az MTA-nak volt egy ilyen fenntartható vízgazdálkodás konferenciája, aki ha jól emlékszem a Mississippi folyóval foglalkozott, és ilyen nagyon-nagyon brutális modellezéseket tudtak csinálni arról, hogy egy ilyen kis léptékű, nagyobb léptékű beavatkozás az milyen következményekkel jár.
[00:27:01]pont az úszóhordaléknak a modellezésével.
[00:27:06]Úgyhogy most itt például a Tiszánál vagy bárhol, ahol ilyen beavatkozásokat terveznek, most már sokkal jobban modellezhető lesz előre, hogy ennek milyen következménye van.
[00:27:14]De hogyha még egy hasonlatot kéne mondani, hogy mi Európa lefolyója vagyunk-e, a azért a klímatörvényben is a javaslatban egy nagyon kritikus rész ez a párolgási veszteség, ugye ez a felszínborítottság kérdése, ami nagyon ritkán kerül be klímatörvényekbe.
[00:27:33]Ugye ez az az, hogyha itt vannak ezek a óriási borítatlan felületeink.
[00:27:43]Ez lehet a városokat nézni, az óriási raktárakat, amiket építettünk, vagy a mezőgazdasági területeket, ahol ugye nincsen nincsen bármiféle talajtakarónövényzet, ott annak óriási párolgási vesztesége van, és a párolgás nyilván egy óriási kincs is, hiszen úgy működik, mint a klíma berendezés, tehát az azzal ugyanakkor irányítottan sokkal hasznosabban tudnánk ezeket et aőforrásainkat menedzselni, de hát itt ezeket a össze kéne hozni egymással, ami nagyon sokszor elhangzik mindenhol, hogy itt ez egy rendszerszintű probléma.
[00:28:21]És én ettől aggódom mindig, vagy ettől félek, hogy Magyarországon mi volt az az utolsó rendszerszintű probléma, amit sikerült megoldanunk.
[00:28:29]És ez nem kormányfüggő, ez valahogy ilyen hozzáállásfüggő, hogy hát mi ezeket a rendszerszintű problémákat nem szerezzük, szeretjük.
[00:28:36]Vannak ezek a nagyon látványos, hirtelen fellángolásból származó és rövid életű projektek, de azért mondjuk, hogy a vasútat rendbe tegyük, vagy egészségügy oktatás, vagy a kedvenc szavakat használja ilyen műsorokban, hogy ezek ilyen rendszerszintű kérdések, amiket így így így valahogy nem vagyunk erősek benne, hogy ezeket menedzseljük.
[00:29:01]hogyha pont pont erre akartam még átkanyarodni kicsit így keretet adva a dolognak, hogy hogy oké nem vagyunk ebben erősek írod le.
[00:29:08]Szerinted miért nem?
[00:29:10]Mi a mi a mi a benyomásod?
[00:29:13]Hát szerintem nagyon furák itt az elvárások.
[00:29:17]Tehát én szerintem a meritokrácia, tehát hogy érdemapon csináljunk dolgokat, az azért nagyon hiányzott itt hát nagyon régóta, tehát hogy nem feltétlenül azok tudták a legjobb dolgokat csinálni, akik legjobban értettek hozzá.
[00:29:37]Sőt, aki jól értett hozzá, az nagyon sokszor emigrált, vagy alkoholista lett.
[00:29:41]Tehát, hogy ez ez nem feltétlenül egy jó irány volt.
[00:29:48]És szerintem ami miatt én a korrupciót és ezeket a gazdasági társadalmi jelenségeket nagyon veszélyesnek tartom, hogy mivel nagyon hálózatosodott és egy kis ország vagyunk, tehát ezek a itt egy másik hasonlattal kéne érnem, hogy olyan mint a rák, hogy nagyon-nagyon gyorsan terjed és emészti föl ezeket a rendszereket és ugyanakkor nagyon nehéz ebből visszajönni.
[00:30:14]Tehát most ugyanaz, tehát mint a rákgyógyászatnál ugye, hogy hogy most egy ilyen durva beavatkozás, mint egy kemoterápia, az azért óriási sok terápia is a gazdaságnak.
[00:30:27]Tehát, hogy ezeket a bejáratott működéseit ezt hogy lehet lekemózni, és akkor utána ezt ezt újraépíteni.
[00:30:34]Ugyanakkor meg tényleg minden szektorban, ahol szakértelemre volt szükség, vagy most ugye nagyon megy ez a vituk is, ugye felé kellett a telek, ezért egy komplett kutatóintézetet szántottak be, de hát itt lehet beszélni a limnológiai intézet küzdelem, amikor ez fölmerül egyáltalán bárkiben, hogy azért, mert jól néz ki tihanyban egy ingatlan, ezért próbáljuk ezt minden áron megszüntetni.
[00:31:00]Tehát ez olyan gondolkodásbeli problémák, ahonnan azért nagyon nehéz visszajönni, és tényleg, hogyha a tudománnyal így bánunk, ami ennek az egésznek az alapja lesz, és bepróbáljuk erőltetni magunk alá, tehát hogy a szabad, független és tényleg jól finanszírozott tudomány hiányzik már attól, vagy vagy nem úgy működik, ahogy kéne.
[00:31:20]Hát onnan már minden további lépés nagyon-nagyon nehéz.
[00:31:23]És a többi a rendszer is szerintem nagyon rosszul működik ilyen esetekben, hogyha van egy általunk erőltetett tudományos tézis, amit végülis nem azért akarunk megvalósítani, hogy ez bárkinek is jó legyen, hanem azért, hogy esetleg egy ingatlanra szertegyünk.
[00:31:39]Ö, és akkor utána még ezt a rendelkezésre álló forrásokkal óriási veszteséggel hajtjuk végre, hiszen a beruházási összeg 3050 80%-a az magánzsebekbe kerül, akik ebből nem Széchenényiként, nem tudom én, kaszinót, lánchidat és nem tudom mit kezdenek építeni, hanem jaktot vesznek, ingatlant és drága autókat, amik igazán egy viszonylag közepes jövedelem csapdáját ában vergődő országba nem fognak segíteni ab.
[00:32:12]Tehát hogyha így rendszerszint kell ezt leképezni, szerintem ez a legnagyobb probléma.
[00:32:17]Illetve ami még szerintem egy szemléletbeli kérdés, hogy az oktatásunk az nem erre van berendezkedve.
[00:32:21]Tehát nem arra vagyunk, készítjük föl a semelyik szintjén az oktatásnak a gyerekeket, hogy vagy a tanulókat, vagy a hallgatókat, hogy együttműködve, nem látott problémákat megoldva nyitottan és véleményüket szabadon megformálva működjenek.
[00:32:42]Tehát, hogy ez ez szerintem egy óriási óriási probléma egy olyan világban, ami ilyen gyorsan változik.
[00:32:49]ennyire az együttműködésen alapulnak a megoldások, és ennyire gyorsan kell felülírnunk azt a tudást, amit akár még tegnap is adottnak vettünk, hogy ez a gyorsan változó, hogy az emberek azért nem nagyon szeretnek változtatni az életükön, tehát hogy és mert minden egyes változás ugye valamilyen kényszernek, valamilyen önkorlátozásnak önkorlátozást kíván meg, vagy tényleg csak a megszokottól való eltérést is most nyilván hogyha abból indulunk ki, bár te csak utaltál mondjuk történelmi példákra, lehet, hogy áttételes 56-ra vagy 89-re, most nem akarok közelebbi példákat hozni, de a végeredmén mindegyik az volt, hogy valamilyen ténnyel egy hétköznapi a tények ismerete és a hétköznapi tapasztalások találkozása, mert egy olyan dolgot indukált, hogy valamit tenni kell.
[00:33:39]Szerinted itt vagyunk?
[00:33:45]Hát én szerintem az a nehéz ebben, hogy egy olyan helyzetben vagyunk, ugye, ahol a megoldások is, hogy elkezdünk meg valósítani egy megoldást, az is visszaadhat a problémára.
[00:34:00]Tehát egy ilyen, ezt szokták úgy hívni, hogy egy ilyen ördögi probléma, amit amit nagyon nehéz megoldani, és nagyon nehéz elfogadni a lakosságnak azt, hogy mondjuk szerdán valaki azt mondta, hogy hát ezt így kell csinálni, és utána annyira gyorsan változnak a dolgok, hogy lehet, hogy már következő szerdán azt kell mondani, hát ez így nem volt jó.
[00:34:22]És például erdőgazdaság erdőgazdálkodásban ez a klímaadaptív erdő menedzsment, hogy Amerikában most nagyon megy, ugye ez teljesen más filozófia, mint amit megszoktunk, és sokkal inkább a tudományhoz áll közel, mint a politikához.
[00:34:39]Tehát, hogy pilotolni kell, meg kell nézni, hogy működik-e, ami működik, azt kell fskálázni, a folyamat közben iterációra van szükség.
[00:34:47]Most képzeld el politikust, aki kiáll, hogy hát nem tudjuk, hogy mi lesz.
[00:34:51]Valószínű, hogy ezzel állunk szemben, ezt több módszerrel próbáljuk megoldani, és hogyha tévedünk, akkor változtatunk ezen.
[00:35:00]Tehát, hogy ez ez azért a politikai kommunikációnk most arról szól, mindenhol ugye hát az emberek biztonságra vágynak, hogy valaki kiállni és nagyon bonyolult dolgokra mond egy hihetetlenül egyszerű megoldást, amit erőből meg fogunk valósítani, és még rá tudunk mutatni egy hibásra is, hogy ki tehet róla.
[00:35:17]Tehát, hogy ez ez a politikai logikának elengedhetetlen, hiszen ebbe kezdünk beleszocializálódni, és ezt ezt a logikát próbáljuk továbbvinni, de hogy nem így működnek már a dolgok.
[00:35:30]Tehát, hogy egy komplex világban egyszerű megoldásokat adni, ez ez nagyon-nagyon kockázatos.
[00:35:41]Amikor felkér téged mondjuk egy Green Peace, vagy együtt együttműködtök a a VVF-el is még lehetne sorolni, hogy mennyire mennyire kérik tőled, hogy legyél vicces egy ilyen témában?
[00:35:55]Én próbálom, hát végül is humorista vagyok így alap alapból, de próbálok próbálok ezekben viccesen, tehát hogy az emberekben ezt a első ilyen ellenállást azért letöri, hogy ezen röhögünk.
[00:36:07]És így utána belegondolunk, hogy mi is nevettünk valójában.
[00:36:11]Tehát ez mindenféleképpen egy valahogy ajtókat mindenképpen valahogy ajtókat tud nyitni a közönség felé.
[00:36:17]Meg én szeretem is szerintem mitig szól, hogy jaj, hogy lehet ezzel viccelni?
[00:36:23]Hát ebben élünk.
[00:36:25]Tehát mindig abb azzal vicceltünk, amiben éltünk.
[00:36:27]Tehát hiába is próbálnánk most nem tudom én nem tudom palesztrinával látom viccelődni.
[00:36:36]Most hát ez nincs az érdeklődés homlokterében.
[00:36:41]Ugye a humort azért azt tehát azt arra is használják, tehát tényleg, amit most említettél, hogy így a a ilyen démonokkal való megkőzésnek is valahol valahol a szempontja.
[00:36:54]Szerinted mi most ebből a szempontból a leg legerősebb démon így a magyar társadalomnak, vagy úgy inkább a nyugati civilizáció?
[00:36:59]Eint ez nem csak a nyugati civilizációnak igazán a természettel való viszonyunk, tehát hogy nagyon félreértettük ezt, azt gondoljuk így a felvilágosodás óta, hogy mi ezt tudjuk kontrollálni, mi már így gondolkodunk, ezért vagyunk.
[00:37:13]Hát vagyunk és gondolkodunk.
[00:37:17]Tehát én ezt inkább így látom, hogy ez ez egy előny is lehetne, de hát a gondolkodás magával hozza a hibázás lehetőségét is.
[00:37:25]Tehát amikor nem egy ökológiai rendszer részeként, hanem egy civilizációs rendszer részeként érünk, és ezt megpróbáljuk ezzel felülírni az ökológiai szabályokat, az mindig nagyon rosszul sikerül.
[00:37:39]Tehát ez az egyik, ez a természete való viszony.
[00:37:41]A másik pedig ez a fogyasztás.
[00:37:43]Ugye ezt ezt el lehet mondani egy milliószor is, de hogy nagyon nehéz belátni, meg nagyon nehéz ez ellen küzdeni, hogyha mindenki, aki ebben a rendszerben játszik, az azért vagy abban érdekelt, hogy te többet fogyasszál.
[00:38:02]Te van egy estem a rettegésmenedzsment, ami pont ezt fogalmazza meg, hogy hát a haláltól való félelmünket próbáljuk ilyen kamu módszerekkel legyőzni.
[00:38:10]Tehát hogyha sokkal több dolgot vásárolok, akkor ez a haláldolog majd megoldódik.
[00:38:19]Tehát valószínűleg ez a legal alapabb, hogyha filozófiailag vagy pszichológiailag nézzük problémánk, hogy van egy óriási félelmünk, van egy mindenhatóság érzésünk most már, hiszen bármit vásárlással le tudunk küzdeni, ami összeütközik azzal, hogy hát ennek igenis vége lesz, és ezt még több vásárlással tudjuk orvosolni.
[00:38:40]Tehát a fenntarthatóságban is ez a cégeknek a leggyakoribb ilyen green washing ígérete, hogyha még többet fogyasztasz, ezzel meg tudod oldani a környezeti problémákat.
[00:38:48]Csak a jó dologból kell még többet fogyasztanod.
[00:38:52]Úgyhogy én ezt a két dolgot látom alapvetőnek, de hát ezzel megküzdeni meg még brutálisabb lesz, mint a vízválsággal vagy a klímaválsággal, merthogy hogy magyarázod el valakinek, hogy az, hogy nem lesz több dolgod, az az neked jobb?
[00:39:07]Ha már a ha már a félreértések eszembe jutott egy nagyon régi vicces elnézést, hogy egy kicsit izé lehet, hogy még obszín is maga a kép, de hogy van a talán Jáksu László mondta azt még a heti korábban, hogy anyu dugnak a kutyák.
[00:39:19]Hát ne néz oda fiam, de fáj.
[00:39:23]Tehát, hogy ez ez is olyan a képnek a abban a szempontból mondom, hogy hogy tényleg van egy probléma, amit lehet egyébként akár érzékelni is, és így nem odanézésre próbáljuk megoldani, de hát közben utolér minket.
[00:39:41]Igen.
[00:39:41]Tehát ez az ilyen nagy válságoknál általában ez a nagyon sok pszichológiai tényezőből tevődik össze, hogy hogy ezekkel így bánunk.
[00:39:53]De hát vannak a egy nagyon jó beszélgettem erről Varga Attillával, ugye az ELTE PPK-nak ő ilyen a ilyen környezet pszichológiai és fenntarthatósági munkacsoport vezetője és ugye van ez a tétlenség sárkányai, hogy hogy még ugye tudjuk, hogy ez van, de van egy csomó sárkány, ami megakadályoz minket ebben, amik emberi pszichológiai dolgok.
[00:40:17]Tehát most mondok egyet, de hát van belőle egy csomó dolog.
[00:40:21]Ez az ellenmondó célok, ugye, hogy hogy én én fú, hát én a környezetért nagyon és hát ez, hogy baltapasztalni, hogy a a környezet és a természet milyen sokszínű, hát ezért évente azért kétszer- háromszor odarepülök, ugye?
[00:40:37]És akkor ez lehet látni, hogy ez egy nem kell hozzá túl nagy éles látás, hogy hogy ez egy ellentmondó cél.
[00:40:47]De mi emberként így működünk.
[00:40:47]És akkor lehetne itt a nagyon alaposan megénekelt kognitív diszonanciát hozni.
[00:40:56]Tehát nagyon sok ilyen önbecsapó mechanizmusunk van, amivel ezeket megpróbáljuk magunkat távol tartani.
[00:41:06]Mi ad neked optimizmust?
[00:41:08]Hát nekem így el van szaporodva a családom, tehát nekem nincs más opcióm, mintogy felelősséget vállalok értük is, és megpróbálom ezt úgy csinálni, hogy nekik ne legyen annyira borzalmas.
[00:41:20]Tehát nem lehet úgy pesszimistán, hogy jaj, hát neked már milyen lesz, és akkor igyunk együtt így családilag, hanem muszáj egyszerűen ezért küzdeni, hogy hogy ez ez jobb lesz.
[00:41:33]És én azért vagyok kicsit optimista, hát most ki tudja merre mennek majd a dolgok, de azért lehet látni, hogy volt egy ország, ami eldöntött, hogy ahogy eddig mentek, az nem jó, és tudott változtatni.
[00:41:45]És ez is egy kulturális kérdés volt, hogy nekünk mégis ez a kulturális hozzáállás, ez nekünk nem szimpatikus.
[00:41:55]És nyilván, hogyha a demokráciához való viszonyunkat tudjuk javítani, akkor lehet, hogy a természethez való viszonyunk is alakulhat egy kicsit így pozitív irányba.
[00:42:06]Úgyhogy én én nagyon bízom abban, hogy hogy tudunk változni és változtatni.
[00:42:13]És ami a legfontosabb, van egy nagyon jó kockázati tőkebefektetőnek egy könyve, ez a speed and scale.
[00:42:21]Ugye, hogy hát ez a kettő a leglényegesebb, tehát hogy milyen sebességgel és mennyire felsálázottan tesszük meg ezeket a lépéseket, mert azért a kirándulásra is lehet tudni, hogyha elindultunk Makkos Mária irányába, tehát az irány jó, de mondjuk fé km/ó sebességgel, hát valószínűleg nem érünk oda ebédidőre.
[00:42:44]Titkai Gergely, köszönöm szépen, hogy velünk voltál.
[00:42:46]Én is köszönöm.
[00:42:46]Hát mindenki legyen optimista és keresse meg, hogy hol tud cselekedni.
[00:42:52]Önöknek pedig köszönöm a figyelmet.
[00:42:53]Bízom benne, hogy mint ahogy igyekszünk mindig teljesíteni ezeket az igényeket, most is tartalmas beszélgetést láthattak, illetve hallhattak.
[00:42:59]Kérem, aki eddig még nem tette, az iratkozzon fel a csatornánkra, és aki úgy áll hozzá, akkor a kontrol klubra is iratkozzon fel.
[00:43:06]Az ottani tartalmainkat is bátran tudom ajánlani.
[00:43:09]És hát ugye készülnek majd a jövőben a különböző élő bejelentkezéseink is.
[00:43:13]Amennyiben tehetik, akkor járuljanak hozzá a csatornánk, illetve a kontrollnak a működéséhez.
[00:43:18]Ugye ez az egyik legköltségesebb műfaj, amikor kitelepülünk valahova és bemutatjuk azt, hogy mi történik az országban.
[00:43:25]Kérem, segítsenek abban, hogy minél többet tudjunk bemutatni ebből, hogy hogyan élünk és milyen problémáink vannak, illetve milyen megoldásaink vannak adott esetben erre, és az erről való diskurzust is.
[00:43:36]Köszönöm szépen még egyszer, hogy velünk tartottak.
[00:43:38]A viszontlátásra!
[00:43:48]الله