Kőszegi Krisztián: "Az előítéletet legtöbbször az ismerethiány okozza"
- Kőszegi Krisztián roma származású magyar politikusként és az Országgyűlés alelnökeként definiálja magát, fontosnak tartva a roma identitást és a nemzeti egységet.
- A bátai megemlékezésen Kövér László visszautasította a kézfogását, amit Kőszegi nem személyes sértésként, hanem a magyar emberek és az Országgyűlés megsértéseként értékelt.
„Ezzel nem minket sértett meg, hanem a magyar embereket, hiszen ők hatalmaztak fel minket arra, hogy az országgyűlésbe üljünk." – Kőszegi Krisztián
- Alelnökként a plenáris ülések vezetése és a parlamenti kultúra javítása a feladata; a házbizottságban szóbeli megállapodás született a politikusok videózásának megszüntetéséről.
- A fideszes alelnökkel szakmai viszonyt ápol, és hangsúlyozza, hogy a pulpituson a parlamentet, nem a pártjukat képviselik, ezért tartotta különösen furcsának Kövér László viselkedését.
- A TISZA Pártban való politizálását a gyűlöletkeltő plakátok, a tanárok helyzete és az ország radikális jobboldali irányba tolódása motiválta.
- A TISZA listájáról bejutott roma képviselőket „kvótacigányoknak" nevező kritikákat visszautasítja, hangsúlyozva, hogy munkájukkal érdemelték ki helyüket.
- A Mi Hazánk képviselőivel való emberi gesztusokat fontosnak tartja, de ideológiájukkal nem ért egyet; nyitott egy strukturált párbeszédre, mert szerinte az előítéletek gyakran ismerethiányból fakadnak.
- Korábbi tanodavezetőként a tanodarendszer reformját szorgalmazza, hogy az iskolát kiegészítve, a szegregáció ellen hatva nyisson világot a hátrányos helyzetű gyerekeknek.
- Egy következő találkozásnál ismét kezet nyújtana Kövér Lászlónak, tiszteletben tartva 16 éves házelnöki múltját, annak ellenére, hogy az megsértette emberi méltóságát.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés és a beszélgetés keretei
Gulyás Balázs, a Kontroll csatorna műsorvezetője Kőszegi Krisztiánt, a Magyar Országgyűlés alelnökét látja vendégül. Kőszegi Krisztián elmondja, hogy ez élete második stúdióbeszélgetése, és kicsit izgul. A műsorvezető kiemeli, hogy Kőszegi a Magyar Országgyűlés első roma alelnöke.
Roma identitás és politikai szerepvállalás
Hogyan definiálja magát Kőszegi Krisztián?
A műsorvezető rákérdez, hogy Kőszegi Krisztiánnak elsősorban roma ügyekkel kell-e foglalkoznia, vagy irányítania kell a karrierjét, hogy más területeken is megszólaljon. Kőszegi így válaszol:
„Én úgy definiálom magam, hogy roma származású magyar politikus vagyok, és én magyar alelnökként is tekintek önmagamra. Emellett természetesen van egy erős roma identitásom, és természetesen nagyon fontos számomra a romaság, a cigánynép." *
Hangsúlyozza, hogy tudatában van a felelősségnek, hiszen a cigányság a legnagyobb nemzetiség Magyarországon. Ugyanakkor kritikusan megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedben ez az arány nem látszott a politikában: nem épültek új intézmények, a cigány önkormányzatok a Belügyminisztérium alá tartoztak, míg más nemzetiségi önkormányzatok nem. Szerinte a cigányság nem volt eléggé megbecsülve.
Nemzetiség vagy magyarságon belüli csoport?
A műsorvezető felveti a látszólagos ellentmondást: ha a romák a legnagyobb nemzetiség, akkor hogyan lehetnek egyúttal „roma származású magyarok"? Kőszegi Krisztián kifejti, hogy nagyot akar álmodni, és államférfiként Magyarországért akar dolgozni, de lelkiismereti kérdésként a romákkal kapcsolatos politikai kérdések fontosak számára. Úgy látja, hogy a roma közéletet meg kellene újítani, fiatalítani kellene, és lelkiismeretes embereket kellene pozícióba állítani. Hivatali pozíciójából fakadóan nem a cigányságot képviseli, de lelkiismereti okokból fontos számára ez a terület.
A bátai incidens Kövér Lászlóval
Az esemény körülményei
Augusztus 20-ához kapcsolódó rendezvényen, a Tolna megyei Bátán, a Mohács 500 évfordulója alkalmából emléktáblát avattak. A polgármester hívta meg Kőszegi Krisztiánt. Érkezésekor jelezték neki, hogy Kövér László volt országgyűlési elnök is jelen van. Kőszegi elmondta a szervezőknek, hogy ez számára nem probléma, „férjünk már el egymás mellett". A szervezők őt tették utolsó beszélőnek, ami szerinte előnyös volt, mert így reagálhatott az előtte szólókra.
Kövér László beszéde
Kőszegi Krisztián szerint Kövér László beszéde az elején mintha az egységről szólt volna, de aztán jött az uszítás: nyugati nagyhatalmak, brüsszelezés, belső ellenség keresése – „csak a szokásos narratívát közölte". Kőszegi úgy döntött, nem reagál erre, mert ez nem politikai rendezvény, hanem megemlékezés.
Kőszegi beszéde és a párhuzam 1526-tal
Kőszegi Krisztián egy ötoldalas beszédet mondott, amelyben kitért a nemzeti egység fontosságára. Felidézte, hogy 1526-ban Bátán találkozott II. Lajos, Szapolyai György és Tomori Pál. Akkor még nem volt intézmény vagy ház, az országgyűlés akár egy mezőn is lehetett volna. A helyi kolostorban leültek, tanácskoztak, és meg tudták beszélni, hogyan vegyék fel a harcot a sokkal erősebb Oszmán Birodalom hadseregével – annak ellenére, hogy hatalmas sértettség volt bennük. Kőszegi párhuzamot vont a mai politikai zűrzavarral: itt az idő az árkok betemetésére.
„Itt az idő nekünk is, hogy a mai politikai zűrzavarban, ami az elmúlt évtizedben alakult ki, most már ideje az árkokat beásni." *
A visszautasított kézfogás
Beszéde után Kőszegi kezet fogott a lengyel és a cseh nagykövettel, majd Kövér László felé fordult:
„Próbáltam a Kövér Lászlóval is kezet fogni, de ő teljesen apatikusan rámnézett talán egy pillanatra, de elutasító volt, és nem fogadta az én [jobbomat]." *
Kőszegi hangsúlyozza, hogy nem ismerik egymást személyesen. Szerinte ez a visszautasítás nem neki, Kőszegi Krisztiánnak szólt, hanem a „Tiszás képnek", az Országgyűlés Tiszás alelnökének – és ezzel az Országgyűlésnek is, hiszen ő Forcehoffer Ágnes helyett ment a rendezvényre. Úgy véli, Kövér László ezzel nem őket sértette meg, hanem a magyar embereket, akik felhatalmazták őket, hogy az Országgyűlésben üljenek.
„Ezzel nem minket sértett meg, hanem a magyar embereket, hiszen ők hatalmaztak fel minket arra, hogy az országgyűlésbe üljünk." *
A gyerekszoba hiánya
Kőszegi Krisztián tanárként dolgozott korábban, és felidézi, hogy az általános iskolában a gyerekek, ha haragszanak is egymásra, kezet tudnak fogni. Felnőtt emberek ezt nem tudták akceptálni. Hozzáteszi: „akinek volt gyerekszobája, szerintem az annak nem kérdés".
Forcehoffer Ágnes hasonló tapasztalata
A műsorvezető megemlíti, hogy Forcehoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke is hasonló bunkóságot tapasztalt Kövér László részéről: az átadás-átvételkor ki akarták küldeni az épületből. Kőszegi nem volt jelen, de olvasott róla, és sajnálattal látta. Szerinte már az is probléma, hogy a volt házelnök nem mutatta be, hogyan fog történni a következő generáció munkája. Azt, hogy a jelenlegi házelnöknek el kell hagynia az épületet, nonszensznek és szégyennek nevezi.
Az Országgyűlés alelnökének feladatai és a parlamenti kultúra
Plenáris ülésvezetés és házbizottság
Kőszegi Krisztián elmondja, hogy a legláthatóbb feladat a plenáris ülésvezetés. Két óránként váltják egymást az elnöklők, általában az elnök kezd, majd az alelnökök következnek. A fő feladat a párbeszéd fenntartása, a normális vita biztosítása és a parlament méltóságának megőrzése. Utóbbi kihívást jelent, mert a mostani parlamenti időszak turbulensen indult. Kőszegi még nem keveredett nagyon nehéz szituációba, de kiemeli Forcehoffer Ágnes és más alelnökök helytállását.
Csütörtökönként házbizottsági ülés van, ahol a házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők a következő heti ülésrendet és napirendeket beszélik meg.
A videózás problémája és a szóbeli megállapodás
Kőszegi a házbizottsági üléseken rendszeresen felveti a videózás problémáját: a politikusok manipulált felvételeket készítenek egymásról, és ezt mutatják a saját szavazóiknak. A videózást magát nem tartja szankcionálandónak, de a manipulált felvételek kikerülését igen – erre viszont nincs ráhatásuk.
A házbizottságban szóbeli megegyezés született arról, hogy a politikusok részéről megszűnik a videózás az ülésteremben. Kőszegi megjegyzi, hogy Pócs János „az óvodában a rossz fiú szerepét kapta", és mindenhogy próbálta kijátszani ezt. A szóbeli megállapodás azért volt fontos, hogy ne kerüljenek ki karaktergyilkolásra lehetőséget adó felvételek, hiszen a rendszerváltásnak szerinte ez is a lényege.
A műsorvezető kétségét fejezi ki, hogy a Fidesszel szóbeli megállapodást kötni naivitás-e. Kőszegi szerint valahol el kell kezdeni, és hosszú távon lehet politikai trendet teremteni. Elismeri, hogy most átmeneti időszak van, ahol még erősen érzékelhető az a politikai kultúra, amit a Fidesz teremtett meg az elmúlt 16 évben, de egy új folyamat kialakításával ez megváltoztatható.
Viszony a fideszes alelnökkel
Kőszegi Krisztián kiemeli, hogy a pulpitusnak szabályai vannak: amikor az elnöklők váltják egymást, kezet fognak, ezzel is mutatva, hogy a parlamentet képviselik, nem politikai pártot. Vitályos Eszterrel, a fideszes alelnökkel szakmai viszonyt ápol, és nem keverik össze a pártpolitikai érdeket a parlamenti ülésvezetéssel. Éppen ezért tartotta furcsának, hogy Kövér László volt elnök nem fogott vele kezet.
„Minden alelnökkel jó viszonyt ápolok, tehát hogy a szakmai viszonyt ápolok, és nem keverjük össze a pártpolitikai érdeket a parlamenti ülésvezetéssel." *
Miért a TISZA Pártban politizál?
Személyes motivációk
Kőszegi Krisztián tanárember, egyetemista kora óta érdekli a közélet. Az elmúlt években sok igazságtalanságot látott. Különösen bántották a gyűlöletkeltő óriásplakátok, mert sokszor elképzelte, hogy akár ő is lehetne rajtuk. A plakátokon olyan csoportokat vagy embereket tüntettek fel, akik valamilyen oknál fogva támadhatók – és a cigányság is támadható. Felidézi a Covid előtti „börtön business" időszakot, amikor feszegették a cigányellenesség határait. Majka is megénekelte, hogy „a cigányokba belekötni nem érdemes, mert jön a szavazás, akkor jól jöhetnek".
További problémái: a tanárokhoz való hozzáállás, valamint az ország radikális jobboldali irányba haladása. Roma emberként ezt nem képviselheti, ezért semmiképp sem jöhetett szóba, hogy a Fidesszel kapcsolatban politikai szerepet vállaljon.
Az állam és a Fidesz viszonya
Kőszegi állami munkahelyen dolgozott, de nem a Fidesz miatt. Szerinte a Fidesz nem jelentheti az államot, bár az elmúlt 16 évben azt jelentette. A Fidesz sokszor úgy aposztrofálta magát, hogy ők az állam, és ha valaki állami munkahelyen dolgozik, legyen hálás nekik. Kőszegi szerint ez nincs így, egy tanárnak nem kell hálásnak lennie a Fidesznek.
Roma szavazók és a Fidesz
A műsorvezető kérdésére, hogy van-e felmérés a romák pártszimpátiájáról, Kőszegi konkrét felmérésről nem tud, de a roma lakta települések szavazási eredményeiből az látszik, hogy bár „higult" a Fideszre szavazó romák aránya, még mindig körülbelül 75%-ban a Fideszre szavaztak. Nem hibáztatja őket, mert manipulatív módszerekkel voltak megvezetve.
A manipulatív módszerek között említi:
- A közmunkaprogramot, ami szerinte hatalmas „urambátyám" rendszer kiépítéséhez vezetett. Elmondta polgármestereknek, hogy nem akarják többet hallani, hogy közmunkásokat használnak fel politikai célra.
- Félelemkeltést, riogatást, ijesztegetést.
- Szavazatvásárlást, amiben szerinte olyan emberek is részt vettek, akik most a parlamentben ülnek. Itt Horvát István nevét említi, akiről cikkek is megjelentek. Kőszegi nem tud semmiféle eljárásról, de reméli, hogy lesz, és úgy tudja, hogy valamilyen szinten már van is.
Roma politikusok a TISZA Pártban
Kvótacigány vád
A műsorvezető felveti, hogy hat roma származású politikus került be a TISZA listájáról az Országgyűlésbe, és nem érzi-e Kőszegi, hogy ez számításból történt – „kirakjuk a kirakatba a díszcigányainkat". Kőszegi elmondja, hogy gyakran kapják meg ezt a kritikát, „kvótacigányoknak" nevezik őket. Mégsem érzi ezt, mert ugyanúgy beletették magukat a kampányba, ugyanúgy magyar állampolgárok, csak roma származásúak. Szerinte ez egy extra dolog.
Magyar Péter nyilván fontosnak tartotta, hogy legyen roma személy a listán, hiszen a magyar népesség arányait tekintve nagy számban élnek itt cigányok, és szerette volna, ha reprezentálja magát a cigányság is.
Kik támadják leginkább?
Kőszegi elmondja, hogy őt leginkább két csoport támadja: a Mi Hazánk szavazói és a „ciközös cigányok" (egy Fidesz-közeli roma szervezet tagjai). Mindkét csoport ugyanazt a narratívát használja: a kvótacigányozást. Kőszegi ezt viccesnek tartja, hiszen cigány származású emberek cigányozzák. Hangsúlyozza, hogy nem gondolja magukat kvótacigánynak, mert beleteszik a munkát, és lelkiismeretesen, lelkesen vannak jelen.
A Mi Hazánkhoz fűződő viszony
Személyes viszony és ideológiai ellentét
Kőszegi Krisztián elmondja, hogy Dúró Dórával, a Mi Hazánk alelnökével természetesen kezet szoktak fogni, és a többi mi hazánkos politikusnak is köszön. Ezt alapvető emberi normának tartja. Az ideológiájukkal és azzal, amit képviselnek, viszont nem ért egyet.
A parlamenti incidensek
A műsorvezető két esetet idéz fel:
1. Az alakuló ülésen a Sugó Tambura zenekar gyermekeinek bevonulásakor a Mi Hazánk képviselői kivonultak.
2. Amikor egy képviselőtársuk felszólalása után egyperces néma felállással emlékeztek a roma holokausztra, ők ülve maradtak.
Kőszegi szerint ezek politikai fogások, és a Mi Hazánk képviselői direkt kimondják magukat ilyen helyzetekben. A roma holokauszt megemlékezésnél Gyöngyösi István képviselő úr nem szólított fel senkit, ez spontán kialakult helyzet volt. A fideszesek, a KDNP-sek és a tiszások is felálltak – emberi gesztus volt. A Mi Hazánk képviselői ülve maradtak.
A házbizottsági ülésen vita alakult ki: a TISZA álláspontja szerint ez emberi kérdés, nem technikai. A Mi Hazánk szerint házszabállyal ütköző kérdés. Végül abban egyeztek meg, hogy másnap hivatalos megemlékezéssel kezdik a plenáris ülést, így már nem tudták elkerülni. Ennek ellenére Novák Előd képviselő úr és Dúró Dóra elnökasszony nem jelentek meg.
Politikai termék vagy meggyőződés?
Kőszegi szerint a Mi Hazánk képviselőit sem szabad általánosan kezelni: vannak radikális jobboldaliak és szélsőjobboldaliak is, de ők komolyan gondolják az ideológiájukat, régóta csinálják.
Hogyan lehet közeledni?
Kőszegi hangsúlyozza, hogy nem minden Mi Hazánk-szavazó ultraradikális, és tiszteletben tartja a szavazópolgárokat. Nyitott arra, hogy radikális jobboldali emberekkel leüljön és beszélgessen. Tervezett is már ilyet, de erre fel kell készülni, mert nehéz és bonyolult szituáció. Szerinte az előítélet legtöbbször ismerethiányból fakad:
„Az előítélet az onnan jön, hogy van egy ismerethiány és valamit gondolnak és van egy előítélet, miközben lehet, hogy meglepődnének azon, hogy mondjuk hány roma ember van az egyetemen, vagy hány roma ember dolgozik olyan szakmába, ami egyébként őket is kiszolgálja. És ez az ismerethiány okozza a legtöbbször az előítéletet." *
A műsorvezető felajánlja, hogy a Kontroll fórumot biztosít egy ilyen beszélgetéshez, akár a nyilvánosság előtt, akár zárt körben. Kőszegi nyitott erre, de csak egy képviselő érkezzen, ne az egész Betyársereg.
Tanodai tapasztalatok és az oktatás kérdése
A Gilvánfai Tanoda
Kőszegi Krisztián a Gilvánfai Tanodában dolgozott vezetőként. Ez nem iskola, hanem délutáni közösségi platform, körülbelül 40 km-re Pécstől. A cél, hogy az általános iskola után a gyerekek bekerüljenek pécsi középiskolákba – nem feltétlenül a Gandhi roma nemzetiségi iskolába, hanem integráltan, ahova képességeik alapján tudnak.
A tanoda szinte csak roma gyerekekkel foglalkozik. A diákok délután, az általános iskola után jönnek, de középiskolás és egyetemista diákok is visszajárnak. Kőszegi büszke az eredményekre: van két tanítványa, akik a legjobbak között vannak a rendőrkollégiumban; a Lővei Klára Gimnáziumban (Pécs egyik legjobb iskolájában) egy sakkvilágbajnokuk van, aki Gilvánfáról jött. Sokan vannak középfokú oktatási intézményben, szakmát tanulnak. A tanulás trendivé vált, a gyerekek tanulni és boldogulni akarnak, a magyar társadalom teljes jogú tagjai szeretnének lenni.
Ugyanakkor volt lemorzsolódás is: a gyerekek körülbelül 10%-a lemorzsolódott, főleg 16 éves kor betöltése után, amikor már nem tankötelesek. Ha nem járnak iskolába, akkor tanodába sem járnak.
A tanodarendszer értékelése
Kőszegi szerint körülbelül 240 tanoda működött az országban, de ebből szerinte csak 50% működött valójában. Sok tanoda csak jelenléti ív alapján létezett, és lehet, hogy nem is voltak foglalkozások. Ősszel a négy roma származású képviselővel egy vizsgálóbizottságot szeretnének felállítani a roma programok vizsgálatára.
A tanodarendszert alapvetően jónak tartja, de reformra szorul. Sokszor az iskolát helyettesítették, holott a tanodának az iskolát kell kiegészítenie. A fókuszt a közösségi és szabadidős tevékenységekre, valamint a képességfejlesztésre kellene helyezni a tanulássegítés helyett.
„Nagyon sokszor az iskolát helyettesítettük. Viszont nekünk az iskolát kiegészítenünk kell, és nem helyettesíteni." *
Szegregáció az oktatásban
A műsorvezető egy Heves megyei, szinte kizárólag romák lakta település (Tarnazsadány) példáját hozza fel, ahol a fiatalok csellengenek, nincs programlehetőség, és ha van is, csak roma előadókat hívnak. Kőszegi szerint a tanoda éppen erre jó: nem négy fal között tartja a gyerekeket, hanem olyan programokat valósít meg, ahol találkozhatnak más gyerekekkel, és olyan élményeket szerezhetnek, mint középosztálybeli társaik. Ez híd lehet a világ kinyitásához.
A szegregáció mély szakpolitikai kérdés. Kőszegi szerint az oktatás az alap, és nagyon oda kell figyelni, hogy ne szegregált iskolákba tanuljanak a gyerekek. Ideális esetben az iskola inkluzív módon ötvözi a többségi társadalom normáit és a nemzetiség normáit. Elismeri, hogy ez nem egy-két év alatt valósul meg. Radikális megoldásként felveti, hogy a diákokat mobilissá kell tenni, ne ragadjanak be egy helyre – középiskolai szinten ez könnyebben megoldható.
A műsorvezető egy agglomerációs kisváros példáját is felhozza, ahol az állami iskolába jártak a roma és szegény magyar gyerekek, az egyházi iskolába pedig a „fehérek", egyetlen roma kislánnyal. Kőszegi szerint ez társadalmi kérdés: fel kell nőnünk ahhoz, hogy a nem cigány szülők is beírassák gyereküket vegyes osztályokba. Az esélyteremtés kulcsa, hogy a roma diákok ugyanazokat a szolgáltatásokat kapják meg, mint nem cigány társaik. Hangsúlyozza, hogy ez az oktatási minisztérium feladata, ő maga nem oda tartozik.
Zárás: újabb találkozás Kövér Lászlóval
A műsorvezető megkérdezi, hogy ha Kőszegi Krisztián legközelebb találkozik Kövér Lászlóval, hogyan fog hozzáállni. Kőszegi elmondja, hogy Kövér László megsértette az emberi méltóságát, de ennek ellenére mindenképpen kezet nyújtana neki, hiszen 16 évig töltötte be az országgyűlési elnöki tisztséget, és ezt tisztelni kell.
„Megsértette az emberi méltóságomat. De ennek ellenére én mindenképpen kezet fognék vele, azért is, mert 16 évig töltötte be az országgyűlési elnök titulust, és én azt gondolom, hogy ezt tisztelni kell, úgyhogy mindenképpen kezet nyújtanék." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az Országgyűlés elnökének neve: Az átiratban több változatban szerepel: „Forcehoffer Ágnes", „Forzofer Ágnes", „Force Toffer Ágnes". A helyes név nem azonosítható egyértelműen a rendelkezésre álló referencialista alapján. A szövegkörnyezetből egyértelmű, hogy az Országgyűlés jelenlegi elnökéről van szó.
- „Bujdósal Andrea": Az átiratban „Bujdósal Andrea" szerepel, valószínűleg „Bujdosó Andrea" (feltehetően a TISZA frakcióvezetője vagy képviselője). A pontos név nem ellenőrizhető a referencialistából.
- „Lanner Judit miniszterasszony": Az átiratban oktatási miniszterként hivatkozik rá a beszélő. A név pontos alakja nem azonosítható a referencialista alapján (a TISZA-kormány listájában nem szerepel oktatási miniszter).
- „ciközös cigányok": Az átiratban „cikösszös, cik az egy ilyen" formában jelenik meg. Valószínűleg egy Fidesz-közeli roma szervezetről van szó, de a pontos név nem rekonstruálható.
- „Lővei Klára gimnázium": Pécsi középiskola, a pontos neve bizonytalan (lehet „Lővei Klára Gimnázium" vagy hasonló).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]1526-ban Bátán találkozott Második Lajos Szapolyai György és Tamori Pálm és ők beszélgettek egymással, leültek, akkor még nem volt egy intézmény vagy egy ház.
[00:00:11]Az Országgyűlés azok akkár egy mezőn is lehetett volna, és le tudtak egymással ülni, annak ellenére, hogy hatalmas sértettség volt bennük.
[00:00:16]És én egyből párhuzamot tudtam vonni, hogy itt az idő nekünk is, hogy a mai politikai zűrzavarban, ami az elmúlt évtizedben alakult ki, most már ideje az árkokat beásni.
[00:00:31]És ennek okán is, amikor elmondtam a beszédemet, kezet fogtam a lengyel nagykövettel, a cse nagykövettel.
[00:00:38]Hát és próbáltam a Kövér Lászlóval is kezet fogni, de ő teljesen apatikusan rámnézett talán egy pillanatra, de elutasító volt.
[00:00:52]Üdvözlöm önöket.
[00:00:52]Gulyás Balázs vagyok.
[00:00:54]Folytatódik a kontroll interjú sorozata.
[00:00:57]Mielőtt bemutatnám a mai vendégemet, arra kérem önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.
[00:01:00]És akkor köszöntöm a mai vendégünket, Kőszegi Krisztiánt, a Magyar Országgyűlés alelnökét.
[00:01:05]Jó napot kívánok.
[00:01:08]Jó napot kívánok.
[00:01:08]Köszönöm a meghívást.
[00:01:09]El kell, hogy mondjam, hogy ez a második stúdió beszélgetés az életem során.
[00:01:13]Picit izgulok, de vágjunk bele.
[00:01:13]Jó.
[00:01:13]Ö nem tudtam, hogy merj-e így mondani a bemutatáskor, de a Magyarországgyűlés első roma alelnöke.
[00:01:27]És bevallom, hogy amikor készültem erre a beszélgetésre, egész jó kérdések jutottak eszembe, de mindegyik valahogy a roma politikához kapcsolódott.
[00:01:37]Ön szerint önnek, mint tulajdonképpen a legnagyobb, legmagasabb közjogi tisztséget viselő cigányhonfitársunknak kell azzal foglalkoznia, hogy ne csak mindig roma kérdésekkel találják meg, vagy vagy irányítania kell úgy a karrierjét, hogy hogy más ügyekben is megszólaljon?
[00:01:53]Vagy vagy ön elfogadta azt ezt a pozíciót, hogy a Magyar Országgyűlés első Roma alelnöke, és akkor ennek megfelelően elsősorban roma ügyekkel kell foglalkozni.
[00:02:03]Igen, ez egy nagyon jó kérdés.
[00:02:03]Én úgy definiálom magam, hogy roma származású magyar politikus vagyok, és én magyar alelnökként is tekintek önmagamra.
[00:02:12]Emellett természetesen van egy erős roma identitásom, és természetesen nagyon fontos számomra a romaság, a cigánynép.
[00:02:20]Tudom, hogy nagy felelősség ezzel foglalkozni, hiszen a legnagyobb nemzetiség Magyarországon az a cigányság.
[00:02:29]Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben azért ez arányai nem látszott, hiszen a politikai akarat az nem igazán mutatkozott be, mutat mutatta meg magát.
[00:02:42]Ühüm.
[00:02:42]Nem voltak intézményeink, nem épültek új intézményeink.
[00:02:46]A a cigány önkormányzatok azok a Belügyminisztérium alá tartoztak, még a többi az nem.
[00:02:51]Tehát, hogy hogy annak ellenére, hogy ez a legnagyobb nemzetiség Magyarországon, én azt gondolom, hogy nem volt eléggé megbecsülve, de azt hozzá akarom tenni, hogy én én én Magyarországban gondolkodok, és Magyarországban pedig ott van a cigányság is.
[00:03:08]Ön szerint nincs ellentmondás aközött, hogy azt mondja, hogy a legnagyobb nemzetiség.
[00:03:13]Ugyanakkor meg azt mondja, hogy úgy szeretné, hogy úgy szeretné identifikálni magát, hogy roma származású magyar politikus.
[00:03:17]Tehát most akkor a magyarságon belül kell gondolkodnunk, akár nekünk a többségi társadalomnak, de akár egész Magyarországnak a romákról, vagy úgy kell gondolkodnunk a roma származásúakról, mint mit tudom én, a magyarországi horvátokról, németekről, svábokról satöbbi.
[00:03:35]Tehát hogyan kellene ön szerint ehhez hozzáállni?
[00:03:40]Én nagyot akarok álmodni, és én most már merek is nagyot álmodni.
[00:03:42]Én én mindig azt mondom magamnak, hogy én államférfi szeretnék lenni, tehát hogy én Magyarországért akarok dolgozni, de lelkiismereti kérdésként a romákkal kapcsolatos politikai kérdések fontosak számomra, illetve én eléggé belelátok a roma közéletbe, ismerem a prominens személyeit, sajnálatos módonos nincsenek, nincsen jó véleményem róluk.
[00:04:06]Én azt gondolom, hogy meg kellene újítani a roma politikát, fiatalítani kellene, és és lelkes lelkiismeretes embereket kellene olyan pozíciókba állítani, ahol a romákat képviselik.
[00:04:13]Én a hiv a pozíciómból fakadóan nem a cigányságot képviselem, de lelkiismeretők okból természetesen nagyon fontos ez számomra.
[00:04:25]Jó, hát ne kerülgessük a forróát.
[00:04:29]Azért jutott eszembe, hogy meghívjuk.
[00:04:31]Egyrészt már régóta próbáltunk leszervezni egy interjút, de most van egy konkrétum, ami miatt arra gondoltunk, hogy meghívjuk ont beszélgetésre.
[00:04:41]A hétvégén, ha jól tudom, valamilyen augusztus 20-ával kapcsolatos rendezvényen jelen volt az ön hát kollégája, bár nem tudom, hogy ezek után lehet-e így fogalmazni.
[00:04:52]az Országgyűlés volt elnöke, Kövér László, akihez, ha jól tudom, ön ment oda, és aztán nem fogadta a amikor ön kezet nyújtott neki.
[00:05:00]Hogyan volt ez az eset?
[00:05:02]Hogyan történt?
[00:05:03]Igen, egy nagyon érdekes szituációba keveredtem, be valami őszintén, Bátán egy Ez melyik megye?
[00:05:09]Ez Tolna megye és Báta településen voltunk, ahol a Mohás 500 alkalmából egy emléktáblát avattunk fel, és polgármester hívott meg oda.
[00:05:17]Jelték számomra, amikor megérkeztem, hogy hát Kövér László volt országgyűlési elnök is, megérkezett a helyzínre.
[00:05:28]De miért hívták meg egyébként?
[00:05:29]Én erről nem tudok semmit bevallom.
[00:05:30]Csak pártisége van már, tehát nincs semm közjogég.
[00:05:33]Így van.
[00:05:33]Hát lehet, hogy hasonló eseményeken részt vett máris, akkor ez ilyen szokásokgá vált.
[00:05:37]Meg is kérdezték, hogy számomra ez probléma.
[00:05:39]Én azt mondtam, hogy nekem nem probléma.
[00:05:41]Tehát, hogy most férjünk már el egymás mellett emberek.
[00:05:45]Igen.
[00:05:46]És nagyon érdekes volt, mert azt mondták nekem a szervezők, hogy direkt engem raknak be utoljára, hogy én én én mondjam el a beszédemet utoljára, ami szerintem egyébként előnyös, mert tudok reagálni az előttem réveken.
[00:05:56]Igen, igen, igen.
[00:05:58]És Kövér László mondott beszédet előttem.
[00:06:00]Ó, nagyon érdekes volt a beszédje, mert beszéde, mert az elején mintogyha egységről beszélt volna, majd azt követően jött az uszítás, a nyugati nagyhatalmak, brüsszelezés és a nem tudtak még lejönni erről, nem?
[00:06:14]És a belső ellenség képkeresése, tehát hogy csak a szokásos narratívát közölte, és ezt követően én következtem és gondolkodtam is, hogy reagáljak erre, de de arra gondoltam, hogy ez most nem erről szól, ez nem egy politikai rendezvény, hanem ez egy megemlékezés.
[00:06:29]Hm.
[00:06:29]Moács 500-zal kapcsolatban, ami azt gondolom, hogy egy nemzeti ügy.
[00:06:31]És én elmondtam egy öt oldalas beszédet, és abban kitértem arra is, hogy hogy mennyire fontos a nemzeti egység, és hogy 1526-ban Bátán találkozott Lajos Szapolyai György és Tomori Pálüm.
[00:06:46]És ők beszélgettek egymással, leültek, akkor még nem volt egy intézmény vagy egy ház.
[00:06:51]Az országgyűlés azokkellá egy mezőn is lehetett volna.
[00:06:53]bátán a helyi kolostorban ültek le, tanácskoztak és meg tudtak meg tudták beszélni azt, hogy hogy hogyan fognak nekimenni egy sokkal erősebb hadseregnek, az Oszmánbirodalom hadseregének, és le tudtak egymással ülni, annak ellenére, hogy hatalmas sértettség volt bennük, és én egyből párhuzamot tudtam vonni, hogy itt az idő nekünk is, hogy a mai politikai az zűrzavarban, ami az elmúlt évtizedben alakult ki, most már ideje az árkokat beásni.
[00:07:23]És ennek okán is, amikor elmondtam a beszédemet, kezet fogtam a lengyel nagykövettel, a cse nagykövettel, hát és próbáltam a Kövér Lászlóval is kezet fogni, de ő teljesen apatikusan rámnézett talán egy pillanatra, de elutasító volt, és nem fogadta az én tehát tehát ön ment sorba ott a akik ott üldögéltek és akkor az első kettő nyilván kezet fogott önöm, mert volt gyerekszobája Kövér László meg nem.
[00:07:53]Igen, Köv László még nem.
[00:07:53]Ühüm.
[00:07:55]Mi nem ismerjük egymást Kövéd Lászlóval.
[00:07:57]Valószínűleg ő nem is ismer engem.
[00:07:57]Én nagy vonalakban láttam át az ő munkáját, de mint emberek, mi nem ismerjük egymást.
[00:08:03]És még mégse fogadta el az én jobbomat.
[00:08:06]De én azt gondolom, hogy az nem nekem szólt, az nem Kőszik Krisztiánnak szólt.
[00:08:09]Ez a Tisza Tisza Tiszás kép.
[00:08:13]Ezt akartam kérdezni, hogy ez kinek szólt?
[00:08:14]Ez az országgyűlés it Tiszás alelnöknek szólt, de ennek értelmében az Országgyűlésnek is szólt, hiszen én Force Forstoffer Ágnes helyett mentem erre a rendezvényre, és én azt gondolom, hogy ezzel nem minket csértett meg, hanem a magyar embereket, hiszen ők hatalmaztak fel minket arra, hogy az országgyűlésbe üljünk.
[00:08:32]És ennyilván nem tisztelt meg, hogy kezet fogjon vele.
[00:08:36]Nyilván ön ott ön ott nem saját magát képviselte, hanem azokat a szavazókat, akik akik a Tiszára szavaztak meg önre önökre szavaztak.
[00:08:43]Persze természetesen is.
[00:08:44]Én azért járom a Baranya megyét, ahol én a kampányidőszakban is 174 településre jártam be a képviselőtársammal és nagyon sokszor 174 Igen.
[00:08:55]Az egyik legnagyobb választó kerület Baranya megyében van.
[00:08:58]Négyes választókerület.
[00:08:58]És és nagyon sok embertől kapom meg azt a visszajelzést, hogy hogy tényleg most már idee leszámolnunk a gyűlökkeltéssel, a karaktergyilkolással, és én is amondó vagyok, hogy ez fontos lenne és én azért is tartom alapvetőnek az ilyen emberi gesztusokat, amik szerintem tényleg akinek volt gyerekszabája, szerintem az az annak nem kérdés.
[00:09:22]illetve hát én tanárként dolgoztam, és általános iskolában a gyerekek, hogyha haragszanak egymásra, akkor is kezet tudnak egymásra fogni, és felnőtt emberek ezt nem tudtak akceptálni sajnos.
[00:09:31]Ö ugye még talán ehhez a témához kapcsolódik az ügyről posztolt Forcehoffer Ágnes és az ön főnöke az országgyűlés elnöke és azt mondja hát hasonló ilyen nem is tudom minek kell ezt minősíteni talán én leginkább bunkóságnak minősíteném hasonló bunkóság vele is megesett Kövér László kapcsán mert hogy ki akarták küldeni abból az épületből ahol az átadás átvétel zajlott amikor ő lett az országgyűlés elnök és Kövér László leköszönt.
[00:10:01]És akkor hogy volt ez pontosan?
[00:10:06]Nem voltam ott akkor, de olvastam erről és hát sajnálattal láttam azt, hogy hogy ilyen megtörténhet.
[00:10:11]Alapvetően szerintem már az is probléma, hogy hogy a volt házelnök nem mutatta be azt, hogy hogyan is fog történni majd a következő csúnyán fogalmazó generációnak a munkája.
[00:10:26]Tehát, hogy hogy nyilván erre sem értatott minket.
[00:10:27]és az, hogy a jelenlegi házelnöknek el kell hagyni az épületet csak, mert jele van, én azt gondolom, hogy ez nonszens, és ez szégyen.
[00:10:38]Jó.
[00:10:38]Kicsit be tudná azt mutatni a nézőinknek, hogy mi egy országgyűlési alelnöknek a feladata?
[00:10:42]Ugye egy közember azt látja, hogy ön ül egy ilyen nagyon díszes pulpituson és vezeti az ülést.
[00:10:51]Ezenkívül van más munkája is egy országgyűlési alelnöknek?
[00:10:53]Igen.
[00:10:57]A legkézzel foghatóbb és ami legláthatóbb az a plenáris ülésvezetés.
[00:11:01]Két óránként szoktuk váltani egymást.
[00:11:03]Általában az elnök kezdi az ülésvezetést, majd ezt követően az alelnökök váltják két óránként.
[00:11:09]Ez a fő feladata egyébként a a ühüm az adott elnöklőnek az, hogy megtartsa a párbeszédet, a normális vita vitát és a parlament méltóságát megtartsa.
[00:11:19]Ez utóbbi ez kihívás kihívás volt önnek, mert azért elég turbulens elindult ez a mostani parlamenti időszak.
[00:11:29]Igen, én azt gondolom, vannak problémák, de én még nem keveredtem olyan nagyon nehéz szituációban, mint mondjuk Forzofer Ágnes vagy vagy ha lennél Nagyanikó, ők ők náluk már voltak nehezebb helyzetek és le a kalapelődik, hiszen nagyon szépen megoldották a szituációt.
[00:11:43]Nem egyszerű, de én azt gondolom, hogy fontos feladat, mert példát mutatunk ezzel a magyar népnek.
[00:11:49]példát mutat a parlament, és nyilván nagyon sokan beszélnek arról, hogy mi történik ott.
[00:11:54]És én a házbizottsági üléseken is mindig megemlítem, hogy a videózgatásokkal kapcsolatban is, hogy a videózással az a baj, hogy utána manipulált felvételeket készítenek politikusok egymásról, és azt mutatják be a saját szavazóiknak.
[00:12:07]Tehát ezzel de ezt önök nem nagyon tudják szankcionálni, hogy tehát azt én nem gondolom, hogy szankcionálni kellene egy képviselőt, akit megválasztottak, akik odaküldtek, legyen akár fideszes, akár Tiszás, hogy hogy videózzon vagy nem.
[00:12:24]Azt kellene szankcionálni, és talán az már nem is az önök feladata, de cáfoljon meg, vagy erősítsen meg, hogy utána ilyen manipulált felvételek kerüljenek ki.
[00:12:33]Viszont azt mi már nem tudjuk szankcionálni, tehát erre nincs ráhatásunk.
[00:12:35]Ö nyilván azt sem tudjuk szankcionálni, hogy egy ö politikus előveszi a telefonját és megnézi, szakmailag fel is tud készülni belőle, vagy videózni is tud.
[00:12:47]Igen.
[00:12:47]Szóbeli megjegyezés történt a frakcióvezetőkkel.
[00:12:50]Ez mit mit tartalmazott pont?
[00:12:51]Igen.
[00:12:51]És akkor visszatérnék arra, hogy a feladata a az elnöklőnek.
[00:12:52]Tehát plenáris ülésvezetés és csütörtökön van egy házbizottsági ülés, ahol jelen van a házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők.
[00:13:01]És nyilván a következő heti ülés rendet, napirendeket beszéljük meg.
[00:13:07]És akkor ott történt egy szóbeli megegyezés azzal kapcsolatban, hogy a videózás politika politikusok részéről megszűnik az üléstemben.
[00:13:17]És nyilván Pócs János ezt próbálta mindenhogy kijátszani, mert ő a az óvodában a rossz fiú szerepét kapta.
[00:13:25]És hát nekünk ez fontos volt.
[00:13:28]Pont ezért volt fontos ez a szóbeli megjegyezés, hogy ne kerüljenek ki olyan felvételek, amik karaktergyilkolásra adnak lehetőséget, hiszen a rendszerváltásnak szerintem ez is lényege, hogy ezek megszűnjenek.
[00:13:41]Nem voltak egy kicsit nagyvak, amikor a Fidesszel érti, a Fidesszel szóbeli megállapodást kötni.
[00:13:46]Tehát ez olyan, mintogy nem tudom a 5000-eseket dobálni az ablakból teljesen fölösleges vagy hibás elképzelés.
[00:13:54]Nem, hogy Fidesszel bármiben meglehet.
[00:13:58]egyetértek, de szerintem valahol valahol el kell kezdeni.
[00:14:00]És én azt gondolom, hogy hosszú távon tudunk politikai trendet teremteni.
[00:14:05]Persze most egy átmeneti időszak van, ahol még azért nagyon erősen érzékelhető az a politikai kultúra, amit egyébként a Fidesz teremtett meg az elmúlt 16 évben.
[00:14:15]Én azt gondolom, hogy egy új trenddel, egy új folyamat kialakításával ezt meg tudjuk változtatni.
[00:14:21]Milyen a viszonya a a fideszes alelnökkel, vitájos Eszterrel?
[00:14:24]Igen, erről is akartam beszélni, és ezért volt nekem egy kicsit fura az, hogy Kövér László volt elnök, nem fogott velem kezet, hiszen a pulpitusnak vannak szabályai.
[00:14:37]Amikor az elnöklők váltják egymást, akkor kezet fognak egymással.
[00:14:44]Ezzel is mutatva azt, hogy ők a parlamentet képviselik, s nem politikai pártot.
[00:14:48]Ühüm.
[00:14:48]Én minden alelnökkel jóviszonyt állapolok, tehát hogy a szakmai a jó viszony az az jelenti, hogy szakmai viszonyt ápolok, és nem keverjük össze a pártpolitikai érdeket a parlamenti ülésvezetéssel.
[00:15:02]Jó.
[00:15:03]Miért éppen a Tiszapártban politizál?
[00:15:06]Nyilván egy roma politikusnak a Fideszben azért nagyobb karrierlehetősége lett volna, gondolom én, de cáfoljon meg.
[00:15:14]Tehát miért miért miért a Tiszapárt választottad?
[00:15:19]Én tanárember vagyok, és egyébként már egyetemista korom óta érdekel a közélet, és az elmúlt években nagyon sok olyan szituációba köveredtem, vagy olyan dolgot láttam, ami számomra igazságtalannak tűnt.
[00:15:30]Mondok egy példát.
[00:15:33]Ezek az óriás plakátok, amik gyűlöletkeltőek voltak, ezek ezek nekem nagyon nagyon elbevágóak voltak, hiszen sokszor elképzeltem azt, hogy akár én is lehetnék ezen a plakáton.
[00:15:42]Ühüm.
[00:15:44]Hiszer kiket raktak fel?
[00:15:44]Olyan csoportokat vagy olyan embereket, akik valamilyen oknál fogva támadhatóak.
[00:15:48]És valljuk be, hogy a cigányság is támadható.
[00:15:52]Hát ugye volt is rá próbálkozás, hogyha emlékszik rá a covid előtt ez a börtön business brend alatt futó dolog, ahol azért úgy nagyon feszegették a cigány ellenesség ládáját.
[00:16:03]Igen, de Majka is szépen megénekelte azt, hogy a cigányokba meg belekötni meg nem érdemes, mert ugye jön a szavazás, akkor jól jöhetnek.
[00:16:09]És sajnos a Fidesznek ez volt egyébként a politikája cigánysággal kapcsolatban.
[00:16:13]Ez sem tetszett természetesen.
[00:16:18]A tanári tanárokkhoz való hozzáállás és problémás volt számomra, illetve az, hogy hogy haladunk egy radikális, jobboldali irányban irányba.
[00:16:26]És én azt gondolom, hogy roma emberként ezt nem képviselhetem, és ezért semmiképp sem jöhetett szóba az, hogy én a Fidesszel kapcsolatban bármilyen politikai szerepet vállalok.
[00:16:37]állami munkahelyen dolgoztam, de nem azért, mert mert a Fidesz miatt, és én azt gondolom, hogy a Fidesz az nem nem jelentheti az államot.
[00:16:44]Nyilván azt jelentette az elmúlt 16 évben, de alapvetően azt nem jelenthette volna a Fidesz az államot.
[00:16:51]Ők sokszor úgy aposztrofálták magukat, hogy ők az állam, és hogyha te állami munkahelyen dolgozol, akkor legyél hálás nekik.
[00:16:57]Nem, én azt gondolom, hogy ez nem így van.
[00:17:00]És hogyha valaki tanárként dolgozik, akkor nem kell hálásnak lenni a Fidesznek.
[00:17:03]Van arra felmérés, hogy a romák milyen arányban szavaznak a Fideszre?
[00:17:07]Mert a társadalomnak valahogy az a az a berögződése, hogy hogy a romák többsége ugyanúgy, mint a határon túliak többsége a Fidesz szavazója.
[00:17:19]Konkrét felmérésről én nem tudok, de nyilván lehet látni azt, hogy mondjuk a roma lakta települések vagy régiók azok hogyan szavaztak.
[00:17:27]És azt kell, hogy mondjam, hogy higult a a romatársom szavazati arány.
[00:17:35]Aránya, de de azért még mindig olyan 75%-ban a a romákhoz a Fideszre, szavaztak, de nem hibáztattam őket, hiszen tudom, hogy hogy milyen manipulatív módszerekkel voltak megvezetve.
[00:17:48]Milyen manipulatív módszerekkel voltak megvezetve?
[00:17:53]közmunkaprogram, ami azt gondolom, hogy egy hatalmas urambátyám rendszert épít uram bátyám rendszer képítéséhez vezetett.
[00:18:01]Én leültem polgármesterekkel, nemrég is elmondtam nekik, hogy nem akarjuk meghallni többször azt, hogy közmunkásokat használnak fel politikai célra, mert nem ez a feladatuk.
[00:18:12]Nyilván a félelmkeltés, riogatás, ijesztegetés, ezzel ezzel tudták manipulálni az embereket, illetve a szavazatvásárlásokkal is, amiben egyébként azt gondolom, hogy most olyan emberek is részt vettek, akik most a parlamentben ülnek.
[00:18:27]A uroma szó szóló abba Horvát István.
[00:18:32]Ó Ja, igen.
[00:18:32]Erről volt is voltak is cikkek.
[00:18:34]Igen, így van.
[00:18:35]És ennek lesz valamilyen kivizsgálása, vagy következménye, vagy vagy van ebben eljárás?
[00:18:39]Tud erről valami?
[00:18:41]Nem tudok semmiféle eljáráshoz.
[00:18:41]Nyilván én országgyűlési képviselő vagyok, és az igazságszolgáltatásban nem szólhatok bele, de nagyon remélem, hogy hogy lesz ilyen, és hogy már de de úgy tudom, hogy van már egyébként eljárás valamilyen szinten, de ebbe nem látok bele.
[00:18:57]Ö szintén egy ilyen kényes kérdésként írtam föl saját magamnak, de azért, mert mert nem beszélünk erről, és és olyan olyan nehezen tudunk tudjuk megfogni ezt a témát.
[00:19:11]De talán ide is kapcsolódik az előző témánkhoz, hogy nem érzi azt, hogy ugye hatan kerültek be a Tisza listájáról roma származású politikusok az országgyűlésbe.
[00:19:21]nem érzi azt, hogy esetleg ez egy számításból történt, hogy hogy na önöket rárakjuk a listára, egyikükből még alelnököt is csinálunk, és akkor talán ez a 75%-os arány, amiben a romák eddig a Fideszre szavaztak, talán ez változik, és akkor kirakjuk a kirakatba a díszcigányainkat, és akkor mutogatjuk őket.
[00:19:44]Szóval nem érzi azt, hogy egy kicsit ilyen kvótaromák önök ebben az új Igen.
[00:19:49]Mi az ákosok szoktak egyébként úgy nyilatkozni, hogy kvótacigányok egyébként megkapjuk ezt a kritikát.
[00:19:55]Igen, de én azért nem érzem ezt, mert ugyanúgy beletettük magunkat a kampányban, ugyanúgy magyar állampolgárok vagyunk, csak annyi, hogy roma származások, tehát szerintem ez egy extra dolog.
[00:20:05]Viszont Magyar Péter nyilván fontosnak tartotta azt, hogy legyen roma személy a listán.
[00:20:09]És ez ez azért is van, mert hogyha megnézzük a a magyar népesség arányait, akkor azért nagy szám cigányság is van itt, és hogy mind tehát, hogy mindenképpen azt szerette volna, hogyha reprezentálja magát a cigányság is.
[00:20:25]És azért nem érzem azt, hogy kvóta cigányok lennénk, mert de látja, ön is olyan óvatoskodva mondja ki ezt a szót.
[00:20:34]Igen, igen, mert nagyon sokszor megkapom ezt a kritikát, mert mert fáj egyébként ez hát természetesen attól kontext függő egyébként.
[00:20:40]Igen, igen, igen.
[00:20:40]Mondjuk ha elő rakunk elé valamit, úgyhogy a kifejezést akkor Igen.
[00:20:47]Igen.
[00:20:47]De egyébként nagyon vicces, mert hogy ilyen cikösszös, cik az egy ilyen Ja tudom, az a Fidesz közeli rom rom roma szervezető ők is sokszor ilyen kvóta cigányerek meg ez a kis cigányerek mit akart, és ezek cigány származású emberek.
[00:21:02]Tehát nagyon vicces.
[00:21:02]De tehát a a cigányok cigányoznak.
[00:21:05]Igen.
[00:21:05]De hogy elmondom engem, kik támadnak leginkább?
[00:21:07]Ugye a mi hazánk szavazói és a és ezek a cikzös cigányok.
[00:21:13]Ez a két csoport engem leginkább és mind a kettenek hát talán szövetséget.
[00:21:16]Igen.
[00:21:16]És ugyanaz a narratíva ez a kvótacigányozás.
[00:21:18]Úgyhogy elég vicces a szituáció, de mint mondtam, én azért nem gondolom magunkat annak, mert beletesszük a munkát, és nem csak vagyunk és létezünk, hanem olyan lelki ismeretesen, lelkesen vannak jelen ezek a roma származású magyar politikusok, amik szerintem példamutatóak lehetnek akár a cigányságágról nézve is.
[00:21:39]Jó, hogy mondjam mi azánkot, mert nyilván erről is szerettem volna kérdezni.
[00:21:42]Ö velük milyen a viszony az országgyűlés?
[00:21:45]Van Mihazánkos alelnök Durró Dóra személyében.
[00:21:48]Ő kezet fog önnel?
[00:21:51]Igen, természetesen kezet szoktunk fogni egymással, és a többi miánkos politikusnak is szoktam köszönni.
[00:21:55]Én azt gondolom, hogy ez alapvető emberi norma.
[00:21:59]Persze.
[00:22:00]Viszont természetesen az ideológiájukkal és azt, amit képviselnek, nem értek egyet.
[00:22:06]Ön szerint ön szerint, mert ugye volt két olyan eset is, amikor amikor élesen kiütközött az, hogy mit gondolnak a romákról a mi hazánkban.
[00:22:15]Az egyik az a parlamenti alakulóülésen volt, amikor a Sugótambura zenekar gyermekei bementek, és ugye ők kivonultak.
[00:22:24]A másik meg az önik képviselőtársának a felszólalása volt, aminek a végén volt egy ilyen egy perces néma felállás, amikor megemlékeztek a holokausztról, akkor meg ugye ülve maradtak, és mind a két alkalommal találtak kifogást, hogy miért tették ezt.
[00:22:40]De ön szerint ez reflex, vagy vagy saját, tehát a személyes gyűlölet ütközik ki ilyenkor, vagy politikai számítás?
[00:22:50]Tehát arra számítanak, hogy ez rokonszenves a az ő szavazóiknak.
[00:22:52]Melyik lehet ezek közül?
[00:22:55]Ö igen, az nagyon nagyon jól fogalmazott, hogy kifogásokat találtak, és én azt gondolom, hogy ezek politikai fogások, és ezekre erőre felkészülnek, tehát hogy ők szerintem nyíltan, amikor ilyen kérdés van, akkor akkor ki direkt kimondják magukat.
[00:23:08]Ugye Gyöngyösi István képviselő úr, amikor felszólalt, akkor ő nem szólított fel minket, hogy álljunk fel is, hanem ez egy spontán kialakult helyzet volt.
[00:23:18]Azt gondolom, hogy emberi ez volt ugye a Roma holokausztra való megemlékezésusra való megemlékezés.
[00:23:21]És ez egy tényleg a fideszesek is felálltak, a KDMP-sek is és a tiszások is ö emberi gesztus és akkor utána jöttek a mondat csinál dolgok és hát őve maradtak.
[00:23:34]És az az érdekesebben, hogy a házbizottsági ülésen ugye sokat vitáztunk, én is benne benne voltam ebben a vitában, meg a frakcióvezető asszony is, Bujdósal Andrea.
[00:23:43]És mi a mi álláspontunk az volt, hogy hogy ez egy emberi kérdés és nem technikai kérdés.
[00:23:50]Az ő álláspontjuk pedig az volt, hogy ez házszabállyal ütköző kérdés.
[00:23:52]És hát akkor az volt a megegyezés, hogy akkor más nap hivatalos megemlékezéssel kezdjük a plenáris ülést.
[00:24:02]És akkor már nem tudták elkerülni.
[00:24:04]Nem tudták elkerülni.
[00:24:04]Viszont Novák előtt képviselő úr is, Durródóra elnökasszony nem jelentek meg.
[00:24:08]Tehát, hogy nyilván ez sokat mondó Igen.
[00:24:09]Igen.
[00:24:14]És egyébként tehát akkor ön szerint ez egy politikai termék csak.
[00:24:16]Tehát ők nem is gondolják ezt komolyan, csak egyszerűen én azt gondolom, hogy a mi hazánkos képviselőket sem szabad általánosan kezelni.
[00:24:26]Vannak én azt gondolom, hogy radikális jobboldaliak, vannak szélső jobboldaliak, de én az de hogy ők ezt komolyan is gondolják.
[00:24:35]Ühüm.
[00:24:35]Tehát, hogy hogy nyilván ők ezt már régóta csinálják, és komolyan gondolják az ideológiájukat.
[00:24:40]És ön szerint kell-e valamit üzenni azoknak, akik akikre ez hatással akarnak lenni a mi hazánkosok.
[00:24:49]Tehát én most a szavazókról beszélek, önök részéről, akár az, hogy nem tudom, odanyújtják a kezüket, ahogy Kövér Lászlónak is odanyújtotta ugyebár.
[00:25:01]Szóval kell-e valamilyen kezdeményezés önök felől, mert nyilván az egy tarthatatlan helyzet, hogy a társadalomnak van egy masszív része, mégogyha ha erősen kisebbségben is vannak, akik úgy gyűlölik a cigányokat, és és ráadásul az politikai kész politikai készpénzre váltható, hogy hogyha mondjuk ülve maradnak, tehát hogy akik rezonálnak ezekre a cigányellenes üzenetekre, őfeléjük kell-e valami üzenetet megfogalmaz?
[00:25:31]akár a Tiszapártnak, akár a Tiszapárt roma politikusainak.
[00:25:34]Tehát hogyan lehetne ezt rendelni?
[00:25:36]Mégis csak ebben az országban kell élnünk.
[00:25:37]Tehát azt hozzátenném, hogy nem minden mi hazánkos szavazó ultra jobb oldalú vagy ultra radikális.
[00:25:45]És én teljesen tiszteletben tartom a mi hozzánkos szavazópolgárokat, hiszen nekik van egy politikai véleményük, amibe én azt gondolom, hogy nem is szólhatunk bele, de természetesen lehet egymás felé közeledni.
[00:25:56]És én egyébként nyitott is vagyok arra, hogy radikális jobboldali emberekkel lőjek és beszélgessek.
[00:26:03]Egyébként terveztem is már ilyet, de természetesen ez erre fel kell készülni, mert mert ez egy nehéz és bonyol szituáció, és ez nem most alakult ki, nem tudom, akár a betyárgel is meg ilyesmikkel.
[00:26:14]Igen.
[00:26:14]Tehát, hogy mert Igen, mert én azt gondolom, hogy az előítélet az onnan jön, hogy van egy ismerethiány és valamit gondolnak és van egy előítélet, miközben lehet, hogy meglepődnének azon, hogy mondjuk hány roma ember van az egyetemen, vagy hány roma ember dolgozik olyan szakmába, ami egyébként őket is kiszolgálja.
[00:26:35]És ez a ez az ismerethiány okozza a legtöbbször a az előítéletet.
[00:26:37]Jó, hát akkor itt üzenjük a nem tudom, a betyárseregnek meg a hasonló radikális szervezeteknek, hogyha szeretnének leülni az Országgyűlés alelnökével, akkor akkor a kontrollernek fórumot biztosít, és akkor akár a nyilvánosság előtt, akár gondolom a nyilvánosság kizárásával is vállalja, de az már az önök dolga.
[00:26:58]Így van.
[00:26:58]Ez már szerintem rész, de hogyha a nyilvánosságot is vállalják, akkor a kontrollernek fórumot biztosít és meg szívesen megszervezzük, hogy hogy ez összejöjjön.
[00:27:05]Úgyhogy kedves Betyársereg nyitott az út.
[00:27:09]De ne jöjjön azért mindenki, tehát hogy egy képviselő érkezett csak.
[00:27:13]Jó, jó, jó, jó, jó.
[00:27:13]Oké.
[00:27:13]Többször hangsúlyoztam már itt is, meg úgy láttam a korábbi nyilatkozataiból hogy önnek fontos az identitása is, hogy tanárember.
[00:27:26]És ugye Gilvánfa, jól mondom, ott tanított, ami egy ilyen példaértékű iskola, ha jól láttam, nagyrészt roma gyerekekkel, akik aztán Pécsre bekerülnek a a cigány középiskolába.
[00:27:42]Nem egészen, a Gilvánfai tanoda, Igen.
[00:27:45]Gilvánfai tanoda az nem egy iskola, hanem egy délutáni Igen, igen, igen.
[00:27:49]Ilyen közösségi platformnak is nevezhető.
[00:27:51]És igen, az a célunk, hogy Gilvánf az 40 kmre van Péstől, és az a célunk, hogy általános iskola után a gyerekek bekerüljenek Pécsi középiskolákba, és nem feltétlenül a Gandhiba, ami egy roma nemzetiségi iskola, hanem integráltan ahova ahova csak tudnak is képességű.
[00:28:06]Van is erre példa egyébként?
[00:28:07]Természetesen van erre példa.
[00:28:09]Én azért is szerettem ezt a ezt a területet, mert láttam a kézelfogható példákat.
[00:28:15]Üüm, és ezért is érdemes beszélgetni egyébként a nem tudom, Betyárseregvezetővel, merthogy rendőrnek mennek.
[00:28:22]Két olyan tanítványom van, aki az egyik legjobb a rendőrkolában, a Lővei Klára gimnázium az egyik legjobb Pécsen, és ott egy sak világbajnokunk van, aki Gilvánfáró jött.
[00:28:31]Sokan vannak középfokú oktatási intézményben szakmán, tehát hogy trendivé vált a tanulás, és ezek a gyerekek is akarnak tanulni és boldogulni akarnak az életben, és a magyar társadalom teljogú tagjai szeretnének lenni.
[00:28:46]És ezt el kell fogadni egyébként.
[00:28:49]Tehát ez úgy néz ki, hogy délután hazajönnek az általános iskolából a gyerekek, és akkor mára ebbe a tanodába mennek, ahol ön vezető is volt, ugye?
[00:29:00]Igen, én vezettem a tanodát és így van, hogy de nem csak általános iskolások jártak hozzánk, hanem a középiskolás diákink is ellen voltak.
[00:29:07]Sőt még sokszor egyetemről is visszajött diákunk, merthogy most már több egyetemistánk is van, pedig ez egy 400 főseplés, tehát hogy nincs olyan nagy merítés, és mégis próbál próbáltunk mindent megtenni, hogy bizony gyerekek beintegráljanak.
[00:29:21]És az jól azt jól mondtam, hogy többségében roma gyerekek.
[00:29:24]Szinte csak roma gyerekek.
[00:29:25]Aha.
[00:29:25]Igen.
[00:29:25]Viszont meg kell hagyni, hogy természetesen volt lemorzsolódás is.
[00:29:28]A gyerekek körülbelül 10%-ra lemorzolódott, ami azért nagy arány.
[00:29:31]És ezt ez főleg 16 éves életkor betöltése után történt meg, ugye amikor már nem tankes Igen.
[00:29:39]Nem volt tankolteles.
[00:29:39]Aha.
[00:29:41]És ot mit jelent lemorzsódik, hogy nem egyszerűen nem jár a tan 16 éves kora után nem jár már iskolába.
[00:29:47]És hogyha nem jár iskolába, akkor nyilván tanodába sem jár.
[00:29:48]Tehát hogy a az iskola meg a tanoda az összekapcsolódik egymással.
[00:29:51]egyébként ezt a tanodai rendszert, mert hogy ez ugye van az országban számtalan helyen, ezt jónak tartotta, tehát van ennek értelme?
[00:30:00]Igen.
[00:30:00]Én azt hiszem, hogy körülbelül 240 tanoda oda működött az országba.
[00:30:03]Azt azért megvizsgálnám, hogy ebből hány működött valójában.
[00:30:07]Én azért egy ilyen 50%-ra tippelnék.
[00:30:09]50% szerintem nagyon sok olyan tanoda volt, ami csak jelenlétív alapú tanoda volt és jaem is akart csináltak, amit akartak és lehet, hogy nem is biztos, hogy voltak foglalkozások, tehát hogy hogy azt gondolom, hogy itt is voltak visszaélések, de majd ezt a vizsgálóbizottság, amit majd a ősszel felállítunk, mert a négy roma származású képviselővel egy ilyent is szeretnénk felállítani, ami a roma programokat fogja vizsgálni, az majd kideríti, hogy mi is történt pontosan.
[00:30:37]De alapvetően én azt gondolom, hogy a tanoda, mint olyan, az nagyon hasznos tud lenni, de nem úgy, ahogy az elmúlt években, hiszen nagyon sokszor a az iskolát helyettesítettük.
[00:30:48]Viszont nekünk az iskolát kiegészítenünk kell, és nem helyettesíteni.
[00:30:51]Egy inkább közösségi és inkább szabadidős tevékenységre kell fókuszálnunk, mint tanulássegítésre, vagy inkább képességfejlesztésre kell fókuszálnunk, mint tanulássegítésre.
[00:31:02]Tehát, hogy nyilván meg kell reformálni a tanodarendszert, de én azt gondolom, hogy ez ez egy jó program.
[00:31:08]Nem állítom, hogy az az újságíró vagyok, aki teljesen képbe van a roma politikával kapcsolatban, de a kampányban volt egy nagyon érdekes nagyon érdekes tapasztalás a múságíróként.
[00:31:21]Heves megyében egy olyan településen jártam, ahol gyakorlatilag 99,9%-ban csak cigányok laknak.
[00:31:32]És beszélgettem ott a fiatalokkal, akik gyakorlatilag az utcán, délután az utcán jöttek, mentek, de úgy nagyjából nem csináltak semmit.
[00:31:39]És pont erre ezt mondták el nekem, hogy a legnagyobb probléma az, hogy nincs semmilyen programlehetőség.
[00:31:50]Ha ha van is nagy néha napján, nem tudom, május 1jén vagy hasonló alkalm, akkor akkor elsősorban arra, mivel ilyen többségű a település, arra koncentrálnak, hogy csak roma elő előadót hívnak.
[00:32:01]Tehát nem érzik azt, hogy ők a többségi társadalom része lennének.
[00:32:07]ők azt érzik, hogy hogy akkor ti romák vagytok, akkor küldünk egy cigányzenészt, aztán legyetek el vele.
[00:32:14]De alapvetően az a fő problémájuk ezeknek a fiataloknak, hogy csellengenek, nincs semmilyen program, unatkoznak és nyilván az unalomból előbb-utóbb valami hülyeséget, de bocsánat, hogyan érezhetnék magukat a magyar társalam tagjaiak, hogyha egy elzárt településen élnek, nekik nincs kinyitva a világ.
[00:32:28]És igen, erre jó a tanoda, hogy a tanoda az nem nem arról szól, hogy négy fal között ott vannak a gyerekek, hanem olyan programokat kell megvalósítani benne, amivel a gyerekek találkozhatnak más gyerekekkel is, és olyan programokat tud megvalósítani, amit a középosztálybeli társaik is megélhetnek.
[00:32:43]Én azt gondolom, hogy ez egy híd lehet ahhoz, hogy kinyissuk a a világot nekik.
[00:32:48]És sajnos igen, nagyon sok ilyen elzárt település van, nem csak Heves megyében, Szabol Szatmár, Borsod, Baranya, hihetetlen sorsok vannak és települések.
[00:32:58]előbb azt mondja, hogy hogyan tudnák a többségi társadalom részének vagy a társadalom részének érezni magukat.
[00:33:04]Hogyan?
[00:33:04]Azt én értem, hogy így nem, hogy hogy tehát de ugyanakkor meg nem lehet az, hogy mondjuk ott van, most már kimondom Tarnazsadányról van szó hogy akkor most költöztessünk oda pár ö magyar származású magyart a többségi társadalom, és akkor és akkor már nem ilyen arányok lesznek.
[00:33:25]Tehát ezt így mesterségesen ilyen társadalommérnöközésbe nem lehet belemenni.
[00:33:30]Hogyan lehet mégis megoldani?
[00:33:33]Egy nagyon erőltetett megoldás lenne szerintem.
[00:33:34]És és nyilván az sem jó, hogyha a cigány családokat hirtelen bedobálunk nem cigány családok közé.
[00:33:39]Tehát hogy nyilván ilen fordított helyzet sem ez egy hosszú folyamat.
[00:33:41]És én azt gondolom, hogy természetesen a mint tanárember is mondom, hogy hogy az oktatás az alapja, és az oktatásnál kell nagyon odafigyelni, hogy ne szegregált iskolákba tanuljanak ezek a gyerekek, találkozzanak nem cigány, de akár cigány diákokkal is, ahol a Mert mert az iskola az miről szól?
[00:34:02]Arról szól, hogy kapjon a gyerek egy tudást és egy nevelést, és arról, hogy egy alapvető kulturális normát ott elsajátítson.
[00:34:08]Szerintem akkor működik jól egy iskola, hogyha nyilván inklúzívan a többségi társadalom normái és a a nemzetiség normája valahogy ötvöződik és valahol találkozik.
[00:34:19]Ez egy nagyon ideális állapot, de én hozzávon ebben hiszek, de én azt gondolom, hogy ez nem egy-két év múlva fog megvalósulni.
[00:34:28]De hogyan lehet ezt megoldani akkor, amikor 99%-ban romák laknak egy településen?
[00:34:32]Nyilván az általános iskolában akkor ugyanez lesz az arány a gyerekek körében is.
[00:34:36]Tehát akkor nem tudom be a közeli nagyvárosba kellene ezeknek a gyerekeknek járni iskolába.
[00:34:42]Hát az egy radikális megoldás lenne, de szerintem igen.
[00:34:44]Tehát hogy igen, tehát mobilissá kell tenni ezeket a diákokat.
[00:34:49]Tehát ne ragadjanak be egy helyre.
[00:34:50]Nyilván általános iskola szinten ez sokkal nehezebb, de középiskolai szinten már szerintem könnyen megoldható.
[00:34:56]Ühüm.
[00:34:58]Egy fokkal jobb a helyzet az a azon a településen, ahol én sok évig éltem.
[00:35:00]Ez egy agglomerációbeli agglomeráció szélén lévő kisváros, ahol az volt a jellemző, és ezt mindenki elfogadta, hogy az általános iskolában az államiba jártak a roma gyerekek jellemzően meg szegény magyaroknak a a a gyermekei.
[00:35:21]És akkor volt egy egyházi iskola, ahova ahova jártak úgymond a fehérek.
[00:35:25]egyetlen egyetlen roma ö ö kislány volt a az iskolában.
[00:35:33]ezen lehet változtatni, mert ugye itt is az jön be, hogy azt gondolja az ember, hogy hát ne nyúljunk bele ebbe a organikusan kialakult helyzetbe, merthogy akkor akkor akkor meg akkor meg az állam egy olyan olyan szerepet vállal föl, ami viszont nem jó, hogyha belenyúlogat, de mégis nyilván egy tarthatatlan állapot, hogy hogy a településen lakik 10 10-15 talán most már 20%-nyi Roma is.
[00:35:59]És a és az iskolában meg 1%-nyan képviseltetik magukat, mármint az egyik iskolában az elit elit úgymond a település elit iskoláján.
[00:36:08]Igen, ez egy mély szakpolitikai kérdés, és én nem a oktatási minisztériumhoz tartozó vagy tartozok.
[00:36:13]Én ugye országgyűlési képviselő vagyok és de azt látom, hogy hogy Lanner Judit miniszterasszony foglalkozik ezzel a kérdéssel, a szegáció kérdésével.
[00:36:23]Többször elő is jött.
[00:36:25]Ö nagyon nehéz.
[00:36:25]Nem itt fogjuk ezt a kérdést megoldani, meg nem is én, mint egyszerű tanárember, hanem ez egy ez egy társadalmi kérdés szerintem.
[00:36:34]Itt e csúnyán fogok fogalmazni, fel kell nőnünk ahhoz, hogy hogy mondjuk én cigány ember vagyok, de hogyha nem cigány ember fejével gondolkodok, akkor nyilván meg kell kérdezni, hogy miért iratná be a gyerekét egy olyan iskolába, hogy csak cigány gyerekek vannak.
[00:36:53]nyilván nem biztos, hogy ezt meg fogja tenni, de hogyha már vegyesen vannak az osztályok, akkor szerintem már jobban motiválható erre.
[00:37:00]És természetesen én azt gondolom, hogy az esélyteremtés az egy fontos kérdés, és hogyha ugyanazokat a szolgáltatásokat megkapja egy roma diák, amit egy nem cigány diáktársa megkap, akkor akkor akkor tud fejlődni és fel tudja hozni magát arra a szintre, amit egy középosztálybeli gyerek meg tudna tenni.
[00:37:17]De mondom, ez egy erőszakpolitikai kérdés, és ezt én azt gondolom, hogy az oktatási minisztéri kell megoldani.
[00:37:24]Jó.
[00:37:26]Végezetül, ha legközelebb találkozik Kövér Lászlóval, hogyan fog hozzáállni a volt országgyűlési elnökhöz?
[00:37:32]Nyújtaná a kezét újra?
[00:37:37]A volt országgyűlési elnök?
[00:37:37]Én azt gondolom, hogy megsértett megsértette az emberi méltóságomat.
[00:37:44]De ennek ellenére én mindenképpen kezet fognék vele, azért is, mert 16 vagy legalábbis kezet nyújtan.
[00:37:50]Ja, bocsánat.
[00:37:50]Igen, kezet nyújtanék neki, hiszen ő 16 évig töltötte be az országgyűlési elnök titulost, és én azt gondolom, hogy ezt tisztelni kell, úgyhogy mindenképpen kezd nyújtanék.
[00:38:02]Köszönöm szépen alelnök úr.
[00:38:02]Kőszegi Krisztiánnal, a Magyarországgyűlés alelnökével beszélgettünk.
[00:38:05]Arra kérem önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.
[00:38:09]Ellenőrizni fogom.
[00:38:09]A legközelebbi viszontlátásig.