Kontroll 2:58:02

ÉLŐ: Mi történt a gyermekvédelemben? | Szakértői vélemény a parlamenti bizottságban

gyermekvédelemgyermekvédelmi rendszeralapellátásszociális ellátásmentális egészségközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Tisza-közeli
ÉLŐ: Mi történt a gyermekvédelemben? | Szakértői vélemény a parlamenti bizottságban
tl;dr
  • A gyermekvédelem későn avatkozik be, a hatósági intézkedések dominálnak a megelőzés és a családok megtartása helyett.
  • Súlyos szakemberhiány és túlterheltség jellemzi a rendszert: a szolgálatok 30%-a egyszemélyes, egy családgondozóra akár 50 család is juthat.
  • A szakellátásban 3000 gyermek vár férőhelyre, 120 gyermekotthoni csoport zárva tart, és minimum 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből.
  • A szakellátásból kilépők becsült 40%-a hajléktalanságba, büntetés-végrehajtásba vagy prostitúcióba kerül, az utógondozói ellátás nem biztosít valódi integrációt.
  • A 14–17 éves korosztály különösen veszélyeztetett, de a speciális szükségletű gyermekeket nem tudják nevelőszülőkhöz kihelyezni, így intézményekbe szorulnak vissza.
  • Hiányoznak a gyermekpszichiátriai, mentális egészségügyi és addiktológiai szolgáltatások, valamint a terápiás nevelőszülők és intézmények.
  • A bizottság elfogadta a tematikus munkatervet, a finanszírozási blokkot a sor végére helyezve, és felkéri Dr. Rácz Andreát szakértőnek.

„Összességében én azt gondolom, hogy a magyar rendszer erősebb a gyerekvédelem hatósági intézkedéseiben, mint hogy a családokat időben és preventív funkciókkal szolgálva a családoknak a megtartását láthatnánk.” – Dr. Rácz Andrea

Részletes összefoglaló megjelenítése

A bizottsági ülés célja és keretei

A gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló parlamenti bizottság ülésének középpontjában egy átfogó szakértői előadás állt. A bizottság célja, hogy feltárja a gyermekvédelmi rendszer működési anomáliáit, szakemberhiányát, alulfinanszírozottságát, és azonosítsa azokat a pontokat, ahol a rendszer maga generálhat sérelmeket a gyermekek számára. Az ülésen a képviselők egyhangúlag támogatták, hogy Dr. Rácz Andrea szociológus, egyetemi docens tartsa meg előadását, és prezentációval szemléltesse mondandóját. A meghallgatásra 40 percet, majd minimum 20 perc kérdés-válasz blokkot szavaztak meg, ami végül jelentősen hosszabbra nyúlt.

Dr. Rácz Andrea előadása: A gyermekvédelmi rendszer átfogó bemutatása

A rendszer társadalmi beágyazottsága és komplexitása

Rácz Andrea hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem nem elszigetelt terület, hanem szorosan kapcsolódik az oktatáshoz, egészségügyhöz, családpolitikához, foglalkoztatáspolitikához. A rendszer működését nagyban befolyásolják a társadalmi mozgások: gazdasági válságok, menekültválság, járványhelyzetek. A gyermekvédelem fáziskéséssel követi a gyermekek és családok körében megjelenő problémákat, ami azt jelenti, hogy mire a rendszer reagálni tud, a helyzet gyakran már súlyosabb.

„A gyerekvédelmi rendszer, amelyet a 97-es gyerekvédelmi törvény hozott létre az ENSZ gyerekjogi egyezményhez kapcsolódóan egy erős gyerekjogi keretezésben, más rendszerekhez is kapcsolódik a gyerek jogán az oktatáshoz és az egészségügyhöz elsődlegesen.” – Dr. Rácz Andrea *

A fokozatosság elve és a beavatkozási szintek

Az 1997-es gyermekvédelmi törvény a prevenciótól a családból való kiemelésig terjedő spektrumot fed le. Az ideális rendszerben egy széles alapellátási rendszer működik, és a kockázatok növekedésével lépnek be a hatósági intézkedések. A valóságban azonban a rendszer későn avatkozik be, és a családok megtartása helyett a hatósági intézkedések dominálnak.

Statisztikai áttekintés – a számok tükrében

Az előadás részletes adatokat közölt a magyar gyermekpopulációról és a gyermekvédelem által érintett csoportokról:

  • Magyarországon a 0–18 évesek száma kb. 1,8 millió fő (a társadalom 17%-a).
  • A hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya kb. 9%.
  • A relatív jövedelmi szegénység által érintett gyermekek száma kb. 350 000 (21,8%).
  • A veszélyeztetett gyermekek száma 125 000 (7,8%).
  • Védelembe vett gyermekek száma 34 000.
  • Gyermekvédelmi szakellátásban (gyermekotthonokban, nevelőszülőknél) 21 000 gyermek él (1,3%).
  • A jelzőrendszer évente kb. 180 000 jelzést fogad.
  • A bántalmazásos esetek száma évről évre nő; 2024-ben 1390 szexuálisan bántalmazott gyermeket regisztráltak.
  • Évente kb. 30 gyermek hal meg bántalmazás következtében.
  • A szakellátásban a bántalmazások 52%-a fizikai, 16%-a szexuális jellegű, és kétharmaduk kortársbántalmazás.
  • Az örökbefogadásra váró gyermekek száma (2416) közel 1000-rel több, mint az örökbefogadásra alkalmas szülőké; a gyermekek egyötöde fogyatékossággal vagy tartós betegséggel él, egynegyedük 10 év feletti.
  • A 12–18 évesek 40%-a szorong, 10–13%-a depressziós tüneteket mutat; az országban mindössze 50–60 gyermekpszichiáter dolgozik, a szükségesnek három-négyszerese lenne indokolt.
  • Évente 30–40 gyermek követ el befejezett öngyilkosságot.

A jelzőrendszer és az alapellátás működési problémái

A jelzőrendszer tagja mindenki, aki gyermekkel kapcsolatba kerül (iskola, óvoda, védőnő, orvos, rendőrség, civil szervezetek, egyházak). A gyermekjóléti szolgálatok fogadják a jelzéseket, és családgondozással próbálják a veszélyeztető tényezőket elhárítani. A védelembe vétel után a gyermekjóléti központok esetmenedzserei dolgoznak a családokkal. Ha ez sikertelen, nevelésbe vétel következik, és a gyermek intézménybe vagy nevelőszülőhöz kerül.

Rácz Andrea kiemelte: a családgondozók jogszabály szerint 25 családdal és 40 gyermekkel dolgozhatnának, de a valóságban 30–50 család jut egy szakemberre. A szolgálatok 30%-a egyszemélyes, és ezek egy része betöltetlen. Az egyszemélyes szolgálatok különösen kiszolgáltatottak, a szakemberek gyorsan kiégnek, és vidéken a segítő és a segített közötti kis társadalmi távolság további feszültségeket szül.

„Egy családgondozóra 25 család és 40 gyermek juthat a jogszabályi előírások alapján. A valóságban van, hogy 30-40-50 családdal dolgoznak, és ami egy nagyon rossz adat, hogy 30%-a ezeknek a szolgálatóknak egy személyes. Ezek közül is több van, ami betöltetlen.” – Dr. Rácz Andrea *

Átmeneti ellátások – a családmegtartás legerősebb, mégis gyenge lába

Az átmeneti ellátások (helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) a családban tartást szolgálnák, de gyakran lakhatási szegénység miatt veszik igénybe őket, amire a gyermekvédelem nem alkalmas. A családok átmeneti otthonaiban hosszú várólisták vannak, és a családok vándorolnak a rendszerben, mert a lakhatási problémákat nem tudják egy év alatt megoldani. A helyettes szülői ellátás szinte kihasználatlan: 2025-ben 287 férőhelyre mindössze 2 gyermek került.

A szakellátás helyzete – intézmények, nevelőszülők, egyházi térnyerés

A szakellátásban a fiatal felnőttekkel együtt 23 000 ellátott van. Az intézményes ellátás (gyermekotthonok, lakásotthonok) és a nevelőszülői hálózatok aránya 30–70% a nevelőszülők javára, ez az arány 2004 óta folyamatosan nőtt. A nevelőszülői ellátás 2014-ben vált foglalkoztatási jogviszonnyá.

Az egyházi intézmények térnyerése jelentős: az intézmények 17%-át, a nevelőszülői hálózatok 98%-át a nagytörténelmi egyházak működtetik, az összes férőhely 72%-a egyházi fenntartású. A maradék állami, illetve kis részben civil (SOS Gyermekfalvak).

A gyermekvédelmi gyámok jogszabály szerint 30 gyermekkel dolgoznának, a valóságban 40–50 esetük van. Az éves hazagondozás mindössze 1200 fő, ami a kiskorúak 5–8%-a. A gyermekek átlagosan 5–7 évet töltenek a szakellátásban, és átlagosan 2-3 gondozási helyváltáson mennek keresztül, ami súlyos stabilitási problémákat okoz.

Jelenleg kb. 3000 gyermek vár szakellátási helyre (a miniszter 1600-ról beszélt). 120 gyermekotthoni és lakásotthoni csoport van bezárva, ezek újranyitásához kb. 600 szakemberre lenne szükség. A nevelőszülői hálózatból minimum 2000 nevelőszülő hiányzik.

A 14–17 éves korosztály kiemelt kockázatai

A szakellátásban lévő 21 000 gyermekből 6000 a 14–17 éves korosztályba tartozik. Ez a csoport különösen veszélyeztetett: gyakori a szerhasználat, mentális problémák, tinédzserkori terhesség, bűnelkövetés. Minél később kerülnek be a rendszerbe, annál kevesebb idő van a nagykorúvá válás támogatására. A speciális vagy különleges szükségletű gyermekeket nem tudják nevelőszülőkhöz kihelyezni, így ők visszaáramlanak az intézményekbe, ahol viszont nincs elég férőhely.

Szakpolitikai irányok és rendszerszintű problémák

Rácz Andrea értékelése szerint a magyar gyermekvédelem jól felépített, több lépcsős rendszer, amelyben erősödött a gyermekjogi szemlélet. Ugyanakkor:

  • A rendszer későn avatkozik be, a megelőzés helyett a hatósági intézkedések dominálnak.
  • Súlyos szakemberhiány és túlterheltség jellemzi a rendszer minden szintjét.
  • A férőhelyhiány pontos mértéke nem ismert, nincs átfogó adat arról, milyen szükségletű férőhelyek hiányoznak.
  • Súlyos visszaélések történtek az elmúlt években, ami a kiégést, a pályaelhagyást és a társadalmi megítélést is rontja.
  • A dolgozók egyharmada távozott a gyermekvédelemből, hatalmas területi különbségekkel.
  • Hiányoznak a gyermekpszichiátriai, mentális egészségügyi, addiktológiai szolgáltatások, terápiás intézmények és terápiás nevelőszülők.
  • Az utógondozói ellátás módszertana és eszközkészlete nem alkalmas a fiatal felnőttek társadalmi integrációjának biztosítására. A hajléktalanok 20%-a állami gondozásban nevelkedett valamikor; a szakellátásból kilépők kb. 40%-a hajléktalanságba, büntetés-végrehajtásba vagy prostitúcióba kerül (becsült adat).

„Összességében én azt gondolom, hogy a magyar rendszer erősebb a gyerekvédelem hatósági intézkedéseiben, mint hogy a családokat időben és preventív funkciókkal szolgálva a családoknak a megtartását, tehát a családi egységnek a megőrzését láthatnánk.” – Dr. Rácz Andrea *

A vezetői mentalitás szerepe

Rácz Andrea hangsúlyozta, hogy a vezetők szakmai mentalitása alapvetően meghatározza, mi történik az intézményekben. A jó vezető képes támogatni a dolgozókat, biztosítani a képzéseket, szupervíziót, és olyan stratégiát kialakítani, amelyben a szakemberek nem barkácsolják a gyermekek sorsát, hanem egyéni és rendszerszintű terv szerint dolgoznak.

Kérdések és válaszok – a bizottsági tagok által felvetett témák

Melléthei-Barna Márton kérdései

A képviselő három kérdést tett fel:

  1. Mi az oka annak, hogy a rendszer későn avatkozik be, noha a jogszabály a megelőzésre helyezi a hangsúlyt? Rácz Andrea szerint ez elsősorban kapacitásprobléma: nincs elég szakember, nincs elég szolgáltatás a családban tartáshoz, és a hazagondozáshoz is hiányoznak a feltételek. A gyermekjóléti központok az új esetekre koncentrálnak, a szakellátásban lévő gyermekek családjaival már nem tudnak dolgozni.

  2. A 14–17 éves korosztályból mennyien kerültek be ebben az életkorban a rendszerbe? A szakértő elmondta: a serdülőkorban bekerülők kevésbé maradnak a rendszerben a magas szökési arány miatt. Inkább arról van szó, hogy a már korábban bekerült gyermekek nőnek bele ebbe a korosztályba, és válnak egyre veszélyeztetettebbé.

  3. Pontosítás a hajléktalansági adatokkal kapcsolatban. Rácz Andrea megerősítette: a 2021-es február 3-i kutatás szerint az adott napon az utcán élő 18–29 éves hajléktalanok 20%-a volt korábban állami gondozásban. A fordított irányú adat (a gyermekvédelemből kilépők hány százaléka lesz hajléktalan) nem ismert pontosan, de a szakemberi becslések szerint kb. 40% kerül hajléktalanságba, büntetés-végrehajtásba vagy prostitúcióba. Hozzátette: a 2000-es években végzett kutatások szerint a fiatal felnőttek nagyon alacsony iskolai végzettséggel, használhatatlan szakmákkal, gyenge kapcsolati hálóval lépnek ki, és az utógondozói ellátás drasztikus létszámcsökkenése (3700-ról 2300-ra) is rendszerkritikára ad okot.

„40% körül van azoknak az aránya, akik hajléktalanságban, büntetés végrehajtási intézményben vagy prostitúcióra kényszerítve kerülnek ki a rendszerből. És ez egy becsült adat.” – Dr. Rácz Andrea *

Dúró Dóra kérdései és felvetései

Dúró Dóra hosszan, több témát érintve kérdezett:

  • Milyen tendenciák várhatók a bekerülő gyermekek mentális állapotában a következő 5–15 évben? Rácz Andrea egyetértett, hogy a mentális egészség terén átfogó stratégiára van szükség, amelynek a gyermekvédelem is szerves része. A digitális eszközhasználat terjedése, a közösségi média hatása a szorongás növekedéséhez vezet, különösen a lányoknál. A három év alattiak túlzott eszközhasználata visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okozhat.

  • Mi áll a kortársbántalmazás növekedése mögött, és hogyan lehetne kezelni? A szakértő szerint a gyermekek tünetet hordoznak: ha a társadalom feszült, agresszív, a bántalmazási kultúra jelen van, a gyermekek ezt leképezik. A prevencióban az óvodai és iskolai szociális segítésnek lehetne nagy szerepe.

  • Az átmeneti otthonok megerősítésének fontossága. Dúró Dóra saját tapasztalatai alapján is támogatná ezt a lábat. Rácz Andrea kiemelte: pontos adatokra és felmérésekre lenne szükség arról, mire alkalmas ez az ellátás, és mire nem.

  • Az egyszemélyes szolgálatok problémája és a kiégés kezelése. A szakértő szerint az ellátási szintek újragondolása és a finanszírozás rugalmasabbá tétele lehet a megoldás. Fontos lenne a 2010 környékén megszűnt módszertani hálózatok újraélesztése is. A kiégés megelőzésében a támogató team, a szupervízió és a csapatépítés kulcsfontosságú.

  • Egyházi szereplők meghallgatása a bizottságban. Dúró Dóra javasolta, hogy a bizottság hallgassa meg az egyházi fenntartók képviselőit is. Rácz Andrea megjegyezte: egy korábbi kisebb kutatás nem talált egyértelmű hozzáadott értéket az egyházi fenntartásban a gyermekek vagy a nevelőszülők szempontjából, de érdemes lenne ezt alaposabban megvizsgálni.

  • Kapaszkodó házak és hasonló intézmények visszahozatala. A szakértő támogatta az ötletet, de hangsúlyozta: a gyermekvédelem jelenleg nem alkalmas súlyos magatartási problémák vagy bűnelkövetés kezelésére, mert egy ilyen gyermek bekerülése az egész intézmény életét megváltoztatja. Terápiás funkciókra, resztoratív szemléletre, stresszkezelési programokra lenne szükség, de ezekre nincs kapacitás és forrás.

  • A rendszerből kikerülők sikerességi aránya. Dúró Dóra idősebb szakemberekre hivatkozva azt mondta, hogy a 90-es években még 80% volt a sikeres kikerülés aránya, ma ez 60–70%-ra romlott. Rácz Andrea megerősítette: a becsült 40%-os negatív kimeneti arány valószínűleg alulbecsült, és hangsúlyozta az adatok, kutatások fontosságát a valós szükségletek és eredmények méréséhez.

„Az adatok, kutatások biztosítják azt, hogy a rendszer ne feltételezésekre, hanem valós szükségletekre és mérhető eredményekre épüljön.” – Dr. Rácz Andrea *

Dr. Jakab kérdése a kórházban hagyott csecsemőkről

A képviselő arra volt kíváncsi, mely rendszerelem elégtelensége okozza, hogy több száz csecsemő vár hónapokat, akár éveket a kórházakban a sorsa rendezésére. Rácz Andrea elmondta: az adatok szerint 325 gyermek van kórházban, ebből 69 betegség miatt. A probléma komplex: a családok többségének szociális és anyagi segítségre lenne szüksége a hazavitelhez, de a családtámogatás, az intenzív családmegtartás hiányzik. A krízistámogatás (pl. helyettes szülő, rövid ciklusú krízis nevelőszülő) szintén nem működik megfelelően. A kórházban hagyott csecsemők ügye jól mutatja a fáziskésést és a rendszerek közötti együttműködés hiányát.

Panyi Miklós kérdései

Az alelnök több témát érintett:

  • Mérhető-e a magyar gyermekvédelmi rendszer teljesítménye európai összehasonlításban? Rácz Andrea szerint mérhető lenne, de jelenleg nincsenek kiterjedt kutatások. Az EU-s összehasonlítást nehezíti a rendszerek különbözősége. Fontos lenne 5-10 éves távlatokban rendszeresen értékelni a rendszer működését.

  • Melyek voltak a legfontosabb pozitív intézkedések 2010 óta? A szakértő kiemelte: az óvodai és iskolai szociális segítés bevezetése (2018), a biztos kezdet gyermekházak és tanodaprogramok megerősödése, a gyermekvédelmi gyámság intézményének létrehozása, a gyermekjóléti rendszer kétszintűvé tétele (2016), valamint a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonyának megteremtése (2014). Hozzátette: a legtöbb intézkedés előjel nélkül lehet jó is és rossz is, a kivitelezésen és a megvalósításon múlik a hatás.

  • Megfelelőek-e a jelenlegi jogszabályi keretek? Rácz Andrea szerint az 1997-es törvény nagy egységei alkalmasak egy jó szemléletű gyermekvédelmi rendszer működtetésére, de a finanszírozást, a területiséget és a szakemberek kérdését újra kell gondolni, és a jogszabályokat az új társadalmi kihívásokhoz kell igazítani.

  • Mi okozza, hogy csökkenő gyermekszám mellett is nő vagy stagnál a szakellátásba kerülők száma? A szakértő szerint a szegénység, a családok támogatásának hiánya, valamint a drogproblémák, mentális egészségi problémák és a bűnelkövetés újratermelődése áll a háttérben. A generációs mintázatok is megjelennek: van, ahol már a harmadik generáció kerül a családsegítő szolgálat látókörébe.

  • A nevelőszülői díjazás emelése tudja-e érdemben csökkenteni a hiányt? Rácz Andrea szerint a díjazás emelése fontos, de önmagában nem elegendő. A nevelőszülők körül szakemberekre (tanácsadók, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok) is szükség van, akik szintén hiányoznak. A megélhetési nevelőszülőség problémáját is kezelni kell, és az állami ellenőrző, felügyeleti funkciókat erősíteni.

„Ha jó nevelő szülőket szeretnénk, akkor őket jól meg kell fizetni és jól ki kell képezni, amiben ezeket a terápiás funkciókat is el tudják látni.” – Dr. Rácz Andrea *

Az elnök kérdései

Az elnök – miután átadta az elnökséget Dúró Dórának, hogy maga is kérdezhessen – több témát vetett fel:

  • Az utógondozásból kilépők anyagi lehetőségei, kapcsolatrendszere. Rácz Andrea elmondta: az otthonteremtési támogatás önmagában kevés, a fiatalok gyakran üresen álló ingatlanokat vásárolnak, ahol nincs munka. A kapcsolati háló gyenge, bár a legtöbb gyermeknek van kapcsolata a családjával, ezek rendezetlenek. Az intézmények nyitásával, a státusz stigmatizálásának csökkentésével lehetne erősíteni az informális kapcsolatokat.

  • A kifogástalan életvitel vizsgálatának hatása. A szakértő szerint az intézkedés bizonytalanságot hozott, és bár a pályaalkalmasság régóta téma, a bevezetés módja váratlanul érte a szakmát. Az SGF adatai szerint 5-7% mondott fel kifejezetten emiatt, de a fluktuáció fő okai az alacsony bérek, a megbecsültség hiánya és a kitettség. Az ellenőrző intézkedések tovább növelik a feszültséget.

  • A módszertani hálózat hiányának következményei. A 2010 környékén megszűnt hálózatok helyett ma a minisztériumi háttérintézményekben (NSI, SGF) vannak módszertani munkacsoportok, de a korábbi, minden ellátásra kiterjedő referensi rendszer hiánya miatt a szakmai kérdések becsatornázása nehezebb.

  • Voltak-e blokkoló intézkedések az elmúlt 16 évben? Rácz Andrea szerint az egyházi átadás feszültséget hozott, de nem feltétlenül blokkolta a rendszert. A társadalom védelmező álláspontja („védjük meg a gyerekeket”) az ellenőrző-büntető funkciók erősítése felé visz, ami ellentétes a szolgáltatás típusú gyermekvédelem irányával.

  • Milyen mérőszámokkal lehetne objektíven mérni a gyermekvédelmi intézkedések sikerességét? A szakértő egy 2015–16-os hatékonyságvizsgálatra hivatkozott, ahol minden ellátási területre dolgoztak ki evaluációs modelleket indikátorokkal (kapcsolatok, gondozási helyváltások, iskolai előmenetel, egészségügyi állapot stb.). Jó lenne ilyen méréseket rendszeresen végezni.

  • Mi az a három legfontosabb javaslat, ami rövid távon mérhető változást hozhat? Rácz Andrea szerint rövid távon a finanszírozás és a kapacitások megerősítése nélkül nem lehet változást elérni. Egy-két éven belül végig kell gondolni az ellátások minőségét, de adatok és kutatások nélkül ebbe nem érdemes belekezdeni. Hosszú távon a prevenció és az alapellátás megerősítése, a családgondozás és a hatósági funkciók szétválasztása, valamint a szakmai képzések áttekintése lenne kívánatos. A legfontosabb konkrét lépésként az átmeneti gondozások felülvizsgálatát és megerősítését nevezte meg, hangsúlyozva a szakemberek megtámogatásának és megbecsülésének elsődlegességét.

„Én mindenképpen az átmeneti gondozások felülvizsgálatát és annak a megnézését gondolnám. […] Tehát pont ez a köztes lába hiányzik és gyenge a gyerekvédelemnek.” – Dr. Rácz Andrea *

  • Hogyan jutnak a szakellátásban élő gyermekek pszichológushoz, pszichiáterhez? A szakellátásban többnyire elérhetők pszichológusok, de a hozzáférés rendszeressége és mélysége kérdéses. A pszichiátriai ellátás ugyanúgy működik, mint a családban élőknél: sürgős esetben van ellátás, de a rendszer a rövid konzultációkra és gyógyszerezésre állt be. A területi egyenlőtlenségek itt is jelentősek.

  • Milyen változást hozott az egyházi átadás a nevelőszülői hálózatban? Rácz Andrea nem látott hatásmérést, de egy kisebb kutatás nem talált pedagógiai módszerekben különbséget az állami, egyházi és civil fenntartók között. A finanszírozás kérdése és az, hogy az egyházi intézmények tudtak-e plusz szolgáltatásokat nyújtani, továbbra is nyitott.

A bizottság munkatervének megvitatása

A tematikus blokkok sorrendje

A bizottság korábban kilenc tematikus blokkot határozott meg. Az elnök javaslata szerint az első blokk a kórházban rekedt csecsemők és az örökbefogadás kérdése lenne. A második blokk a gyermekvédelmi szakemberek helyzete (szakemberhiány, kiválasztás, alkalmasság, képzés, megbecsülés, mentális támogatás). A harmadik blokk eredetileg a finanszírozás és az ellátási kapacitások irányítása, ellenőrzése lett volna, de Melléthei-Barna Márton és Panyi Miklós is azt javasolta, hogy ez a blokk kerüljön a végére, mert csak a rendszer egészének megismerése után lehet érdemben értékelni a finanszírozás megfelelőségét. A bizottság egyhangúlag támogatta ezt a módosítást, így a finanszírozási blokk a tematikus sor végére került. A teljes sorrendet a bizottság szintén egyhangúlag elfogadta.

A munkaterv elfogadása

A bizottság az elnök által összeállított munkatervet a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Melléthei-Barna Márton megjegyezte, hogy a terv jó kiindulási alap, és szükség esetén menet közben adaptálják.

Adatbekérések és meghallgatandók listája

Az elnök két dokumentumot küldött ki: a bekérendő adatok listáját és a javasolt meghallgatandók listáját. A képviselőktől péntekig várják az észrevételeket, javaslatokat. A következő ülésen fogadják el a határozatokat az adatbekérésekről, és döntenek a meghallgatandó személyekről. Az elnök jelezte: nem kell mind a kilenc blokkra most dönteni, elég az első néhányra koncentrálni.

Dúró Dóra felhívta a figyelmet a működőképességre: egyes blokkokhoz 22 alkérdés és 12-13 meghallgatandó személy szerepel a tervezetben, ami tarthatatlan. Javasolta a fókusz szűkítését és a meghallgatandók számának csökkentését.

Panyi Miklós ügyrendi javaslatot tett: a jövőbeni üléseket minimum három órában határozzák meg, mert a mai tapasztalatok szerint a szokásos másfél-két óra kevés. Jelezte továbbá, hogy a meghallgatandók listáján vannak olyan nevek (politikusok, volt miniszterek), akiknek a behívását ők nem fogják tudni támogatni, mert nem szeretnék, ha a bizottság elszámoltató bizottsággá alakulna át. Az elnök válaszában hangsúlyozta: a politikai szereplők meghallgatása nem elszámoltatási céllal történne, hanem szakmai kérdések (döntéshozatali folyamatok, jogszabályváltoztatások kezelése) megismerése érdekében.

A jelentés elkészítésének módja

Melléthei-Barna Márton felvetette, hogy a vizsgálati jelentés megírásához a képviselők osszák fel egymás között a témákat, és mindenki legyen felelős egy-egy fejezetért. Az elnök támogatta az ötletet, megjegyezve, hogy elméletileg az elnök feladata a jelentés összeállítása, de a képviselők részvétele hasznos lenne.

Szakértő felkérése

Az elnök javasolta, hogy a bizottság kérje fel Dr. Rácz Andreát a bizottság szakértőjének. Panyi Miklós jelezte, hogy ők nem ellenzik a felvetést, ha a docens elvállalja. A döntést későbbre halasztották, az elnök megkeresi Rácz Andreát az ügyben.

A bizottsági ülés utáni újságírói összegzés

A Kontroll újságírója röviden összefoglalta a hallottakat. Kiemelte: a meghallgatás megerősítette, hogy a gyermekvédelmi rendszer jelenleg az utolsó pillanatban avatkozik be, és a megelőzésre nincs sem anyagi, sem szakemberi erőforrás. A családban tartás fontosságát nem csak szociális, hanem érzelmi fejlődési szempontból is hangsúlyozni kell, hiszen egy traumatikus kiemelés egész életre kiható sérüléseket okozhat. A bizottság a következő hetekben, hónapokban további szakembereket hallgat meg, és mélyebb ismereteket tár fel a rendszer működéséről, beleértve a korábbi intézményi abúzusok ügyét is.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átiratban több helyen előforduló „เฮ” karakterek valószínűleg a videó vágásaihoz, átmeneteihez kapcsolódó hangsáv-maradványok, nem hordoznak érdemi információt.
  • „Dr. Jakabsanna” – a név valószínűleg Dr. Jakab, de a pontos keresztnév nem azonosítható egyértelműen az átiratból.
  • „Dúródóra” – a név Dúró Dóra, a kontextus alapján egyértelmű.
  • „Meléi Barnamátor” – Melléthei-Barna Márton.
  • „Pané Mikló” – Panyi Miklós.
  • „Ác Andrea”, „Rác Andria” – Dr. Rácz Andrea.
  • Az átirat végén található csatornatámogatási felhívás és a „เฮ He” karaktersorozat nem része az érdemi tartalomnak.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:29]เฮ เฮ Jó reggelt kívánok!

[00:02:13]Üdvözlöm a kontroll nézőit innen a parlamentből.

[00:02:17]Bár éppen nincsen a héten rendes rendes úgymond nagy plenáris ülés, de a bizottsági munkák folynak továbbra is esett különösen a vizsgáló bizottságok.

[00:02:25]Ma kettőről fogunk élőben jelentkezni.

[00:02:27]Most reggel 8:30-tól majd a gyermekvédelem rendszerszintű vizsgálatát feltáróvizsgáló bizottságnak az üléséről jelentkezünk.

[00:02:32]És délután kettő-kor egy másik élőben a pedig a k kifejezetten a bicskei gyermekotthonban történteknek, illetve hát a kegyelmügynek a vizsgálóbizottságával folytatódik majd a bizottsági munka.

[00:02:48]Most itt reggel 8:30-kor, tehát pár perc múlva itt a mellettem lévő teremben hamarosan meghallgatjuk majd Rác Andrea a szociológust az LT-nek a kutatóját, aki majd igazából a bizottság munkájának vagy elfogadták már a menetrendjét még augusztusban, és sorozatosan hallgatják meg a különböző érintetteket, szakembereket, a gyermekvédelem rendszerének az ismerőit, illetve hát akik közvetlenül be tudnak számolni a tapasztalatokról, és nem csak kutatóként.

[00:03:15]A bizágnak az alapvető feladata az, hogy tényleg azokat a rendszerszintű problémákat, amik kialakultak a gyermekvédelemben, akár tényleg szakmai hiányosságok, szakemberhián vagy a az az alófinanszírozottságnak a problémája, a bűnmegelőzésnek a problémája és a az az, hogy lehet, hogy a rendszer generál igazából olyan helyzeteket, ami aztán a gyermekek sérelmét jelenti, akik akikben vannak a az állami védelmi háló alatt.

[00:03:44]Legalább ezt kell, hogy jelente.

[00:03:46]Ez a rendszer.

[00:03:46]Hát ezt kell felni ennek a bizottságnak, hogy ez megfelelően működik-e.

[00:03:50]Tapasztalatok szerint nem, de hogy hol kell beavatkozni, és aztán a jövőben jogalkotóként mit lehet ennek érdekében tenni, hogy javuljanak az állapotok.

[00:03:57]Elméletileg ez ez derülhet ki itt a bizottságban.

[00:04:00]Hadd ne soroljam a hosszú ügyeket, de akár el lehet el lehet egész egészen jutni a Szülőutcai Javítóintézet ügyéig is, de hát számos gyermekvédelmi ügy van.

[00:04:09]ugye a különböző szakterületi szervek illetve a alapvető jogok biztosai is már feltárt számos ügyet gyakorlatilag 1000ers számra ennek hatalmas nagy dokumentációja is volt.

[00:04:23]Egy része nyilvános volt, egy része nagyon sokáig nem volt nyilvános.

[00:04:26]Ugye ezeket az új kormányzat kezdte el kifejezett élesen előhozni és előtérbe hozni.

[00:04:31]Tehát arra számítsanak most itt a következő bő másfél órában, hogy a bizottság egyrészt a jövőbeli munkájáról fog értekezni, de egyébként egy hosszabb beszámolóér következik majd és egy hosszabb meghallgatás Rá Andrea szociológustól, aki kifejezetten a gyermekvédelemnek a a szakmai állapotáról fog elsősorban beszélni, illetve hát persze arról is, hogy ez milyen következményekkel jár a gyermekekre nézve.

[00:04:55]Most mi be is megyünk az ülésterembe, mert hamarosan kezdődik az ülésbent.

[00:04:59]Ugye én már nem beszélhetek önökhöz, de onnantól kezdve a kép és a hang az mindjárt átkerül a a benti megszólalókra.

[00:05:05]Folytassuk is bentről.

[00:07:16]เฮ เฮ เฮ เฮ เฮ เฮ เฮ เ เฮ เฮ เฮ Tisztelettel köszöntöm a gyermekvédelem rendszerszintű válságát.

[00:15:10]Vizgárodság tagjait, továbbá valamennyi meghívottat és jelenlévőt, köztük a sajtó képviselőit.

[00:15:17]Külön szeretném köszönteni Dr.

[00:15:19]Ác Andrea docenszonyt, nagyon szépen köszönjük, hogy eljött és elvállalta a felkérést és elfogadta bizottság meghívását annak érdekében, hogy segítse a munkánkat.

[00:15:32]A mai napra helyettesítésre irányuló bejelentést Dr.

[00:15:35]Juhász Hajnalka tett.

[00:15:38]Ismertetem a helyetesítés rendjét.

[00:15:38]Panyi Miklós képviselő helyettesíti dr.

[00:15:40]Juhász Hajnak a képviselőt.

[00:15:42]Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.

[00:15:48]Soron következik a mai ülésünk napirendjének megállapítása.

[00:15:49]A napirendi javaslat módosítására irányuló kezdeményezés itt ez idáig nem érkezett.

[00:15:57]Kérdezem képviselőtársaimat, ki támogatja a megküldött napirendi javaslat elfogadását?

[00:16:00]Kérem, készfelemeléssel szavazzanak.

[00:16:05]És akkor hajnal.

[00:16:05]Igen.

[00:16:05]22.

[00:16:05]Igen.

[00:16:09]Köszönöm szépen.

[00:16:09]Megállapítom, hogy a bizottság négy igen szavazattal a napirendi javaslatot elfogadta.

[00:16:17]Rátérünk az első napirendi pontunk megtárgyalására.

[00:16:18]A gyermekvédelmi rendszer és helyzete, működési kihívások és fejlesztési lehetőségek.

[00:16:23]Az augusztus eleji ülésen döntött arról a bizottság, hogy megkívánja hallgatni egy független szakértő előadását a gyermekvédelmi rendszerről.

[00:16:34]A múlt heti ülésünkön pedig egyhangúlag támogattuk, hogy dr.

[00:16:36]Rác Andria egyetemi docenszonyt kérjük fel az előadás megtartására.

[00:16:40]Ismételten köszöntöm docenszonynak, hogy elfogadta a bizottság felkérését.

[00:16:45]És mielőtt megadnám a szót az előadónknak, két eljárási kérdésben kérem a bizottság döntését.

[00:16:52]Egyrészt javasolom, hogy a docenszony 40 perces időtartamban tartsa meg az előadását, és ezt követően egy minimum 20 perces blokkot biztosítanánk arra, hogy a képviselők feltehessék a kérdéseiket és a válaszokat meghallgathassuk.

[00:17:06]Ha ez elhúzódik, akkor és úgy gondoljuk, hogy ez fontos, akkor ezt ennek az időtartalmát javaslom, hogy növeljük.

[00:17:14]És kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja ezt a javaslatot.

[00:17:21]Köszönöm szépen.

[00:17:21]Megállapítom, hogy a bizottság négy igen szavazattal javaslatot elfogadta.

[00:17:27]A másik téma az lenne, hogy docensasszony előz előzetesen jelezte, hogy az előadását prezentációval kívánja szemléltetni.

[00:17:34]A házszabályi rendelkezések értelmében a bizottság ülésén szemléltetésre akkor kerülhet sor, amennyiben azt a bizottság jóvá hagyta.

[00:17:42]Javaslom, hogy a bizottság támogassa, hogy a személtetésre sor kerülhessen.

[00:17:46]Ki az, aki támogatja?

[00:17:53]Köszönöm szépen.

[00:17:53]Megállapítom, hogy a bizottság négy igen szavazattal a javaslatot elfogadta.

[00:18:01]Megadom a szót Dócenszonynak előadásának megtartására a bizottság által jóvá, hogyott 40 percben.

[00:18:10]Köszönöm szépen és köszönöm szépen a meghívást.

[00:18:13]Előadásomban a gyerekvédelmi rendszerről egy általánosabb átfogó képet szeretnék adni.

[00:18:18]És azzal kezdeném, ami az előadásnak az egyik fontos üzenete az én értelmezésemben, hogy a gyerekvédelem egy hatalmas rendszer, és fontos a társadalmi beágyazottságáról is beszélni akkor, amikor ennek a rendszernek a működését szeretnénk értékelni és egyáltalán megérteni ezt a rendszert.

[00:18:33]Ez ugye azt jelenti, hogy a gyerekvédelmi rendszer, amelyet a 97-es gyerekvédelmi törvény hozott létre az ENS gyerekjogi egyezményhez kapcsolódóan egy erős gyerekjogi keretezésben, más a rendszerekhez is kapcsolódik a gyerek jogán az oktatáshoz és az egészségügyhöz elsőlegesen.

[00:18:48]Másrészről pedig a családpolitika, a foglalkoztatáspolitika és más rendszerek is árnyalják ezt a képet, hogy mi történik a gyerekvédelemben.

[00:18:57]és minden egyes társadalmi mozgás, így például egy gazdasági válság, vagy a menekültválság, akár egy járványügyi helyzet nagyban meghatározza, hogy mi történik a gyerekekkel a társadalomban, és erre hogyan képes a gyerekvédelem rendszere reagálni.

[00:19:14]Ezen az első ábrán ezt a komplexitást próbáltam bemutatni, és azt, hogy ez a gázdasági, társadalmi és politikai változás minden esetben hatással van a gyerekvédelemre.

[00:19:24]A gyerekvédelemről fontosnak tartom azt is elmondani, hogy fáziskéssel követi a gyerekek és a gyerekes családok körében megjelenő problémákat.

[00:19:32]Ez ugye azt jelenti, hogy valamilyen halmazában kell, hogy azonosítsuk ezeket a problémákat.

[00:19:38]Erre valamilyen lokális megoldásokat próbálunk keresni, és ezt követően tudjuk rendszerszinten megnézni, hogy működik-e ez a rendszer vagy sem.

[00:19:46]Ez a társadalmi beágyazottság még két dolgot jelent.

[00:19:48]Az egyik az az, hogy ezeknek a rendszerek rendszereknek az együttes mozgása és szűkebben, hogy mi történik a gyerekjóléti alap és szakellátásokban, amiről majd egy kicsit részletesebben fogok beszélni, ez egy konkrét gyereknek, konkrét családnak a szintjén is értelmezhető és természetesen ösztársadalmilag, hogy a magyar társadalomban élő gyerekeknek a helyzetével mi történik, hogyan gondolkozunk ezekről.

[00:20:14]Amit még szeretnék ezzel kapcsolatosan elmondani, hogy a 97-es törvény a fokozatosság elvére épül, és a prevenciótól kezdve egészen a védelembevételig a családból való kiemelésig egy nagyon széles spektrumot fed le.

[00:20:27]Ezre az ábrára, hogyha rápillantanak, egy fontos belőle, hogy ezeket az arányokat is megpróbáltam megjeleníteni.

[00:20:33]Vagyis az a jó gyerekvédelem, és 97-ben egy ilyen törvény jön létre, amely egy viszonylag nagy alapellátási rendszerben gondolkozik.

[00:20:41]Ebbe beleérthetjük alapvetően a családok körül az univerzális támogatásokat.

[00:20:44]Itt nem csak a családi pótrékra, hanem minden preventív megoldásra gondolhatunk.

[00:20:48]És ahogy nő a köckázat a gyerek életében, a családon belül, erre kell reagálni aztán egyéb komplex szolgáltatásokkal.

[00:20:59]Ezek már sokkal szűkebb szegmensek.

[00:20:59]A következőkben néhány adattal fogom is ezeket illusztrálni, hogy lássuk, hogy a gyerekkorcsoporton belül ezek a problémák hogyan jelennek meg.

[00:21:08]És ahogy haladunk a kockázatokban, úgy lépnek be a kötelezett együttműködésekre épülő úgynevezett hatósági intézkedések, amelynek a legvége a családból való kiemelés, amelyben gyerekotthonokba, illetve nevelőszülői hálózatokba kerülnek a gyerekek, illetve a tartós sorsrendezés szempontjából az örök befogadást, a belföldit és a külföldit is ide hozhatjuk.

[00:21:29]Ebben az ábrában próbáltam azt is illusztrálni, hogy a mi gyerekvédelmi törvényünk 97-ben egy olyan rendszert hoz létre, amiben a gyerek fejlődését próbálják folyamatosan nyomon követni, és a szükségleteknek, hogy a probléma és a szükséglet hogyan jelenik meg, erre jön létre az ellátó rendszer.

[00:21:48]Erről is lesz szó majd a későbbiekben, amelyben az is nagyon fontos, hogy ehhez milyen szülői kapacitások, szülői kompetenciák társolnak.

[00:21:56]A család mire képes, milyen lehetőségeik vannak, milyen a családi struktúra, a családi kohézió, milyen konfliktusok vannak a családban, milyen generációs problémák vannak a családban.

[00:22:07]És azt is fontos megnézni, amikor a gyerekvédelem reagál ezekre a problémákra, akár az alapellátás, akár a szakellátás keretében, hogy a család és a helyi környezetben, a lokális környezetben milyen ártalmak és védőfaktorok, protektív tényezők vannak, amiket hozzá tudunk rendelni a gyerekeknek a védelméhez és alapvetően a jollétéhez.

[00:22:28]Ebben a szemléletben ez a folyamat a prevenciótól ugye a családból való kiemelésig, a szülői felügyeleti jog megszüntetéseig, tehát a családi autonómiába történő beavatkozásig tart, tanácsadással, különböző szolgáltatások nyújtásával és a végén pedig a biztonsági funkciónknak az ellátásával, ami ugye a szakellátást jelenti.

[00:22:47]Tehát módszertanában, eszközt tárában is ez egy széles rendszer lenne.

[00:22:52]És akkor jöjjenek az adatok.

[00:22:55]Csak egy kicsi ízelítő, hogyha ezeket a nagyságrendeket szeretném illusztrálni.

[00:23:01]A magyar társadalomban 0018 éveseket tekintjük gyermeknek.

[00:23:05]Ez a 1,8 millió, tehát 17%-a a gyerekeknek ez a gyerekpopuláció, akiket valamilyen formában a gyerekvédelemnek a nagy rendszere érint.

[00:23:16]Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy a gyerekvédelem már a megalakulásakor, tehát a 97-es törvény által létrehozott rendszer megalakulásakor nagyon haladó szellemiségű volt, hiszen gondolt arra, hogy 18 éves korán is támogatásra van szüksége, különösen a szakellátásban élő gyerekeknél.

[00:23:32]Ezért nem a 018 évesekre koncentrált.

[00:23:35]Sak, hogyha gyermek és ifjúság politikában vagy gyermek és ifjúság védelemben szeretnénk gondolkodni, akkor általában a nemzetközi irodalom is a 029 vagy 030 évet határozza meg.

[00:23:46]És ez a korcsoport, vagy ez a része a társadalomnak 3,3 millió főből áll.

[00:23:52]De hogyha visszatérünk a 018 éves korú gyerekekre, akkor fontos látni, hogy van egy kör, akik a szegénységgel, lakhatási problémákkal, a szülők alacsony iskolai végzettsége és alacsony munkaerőpiaci intenzitásából kifolyólag minősülnek hátrányos helyzetűnek, vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek.

[00:24:13]Ez körülbelül az összes gyermek 9%-át jelenti.

[00:24:15]Tehát láthatjuk, hogy szűkül az a kör, amikor már azonosítható statisztikailag is mérhető kategóriákba lehet sorolni a gyerekeket.

[00:24:25]Ugyanakkor a kutatások és egyéb becslések alapján a szegénység és a kirekesztés sokkal nagyobb kört érint.

[00:24:32]21,8% 350000 gyerek, aki a relatív jövedelmi szegénységgel érintett lehet.

[00:24:40]És maga a gyerekjóléti alapellátás és a gyerekvédelmi szakellátás tovább szűkíti ezt a gyermeki korcsoport a kockázatok mentén, amit az első, pontosabban a második ábrán láthattak.

[00:24:56]Jelenleg 125000 a veszélyeztetett gyermekeknek a száma.

[00:24:58]Ez 7,8%-át jelenti az összes gyermeknek a társadalomban.

[00:25:04]ők azok a gyerekek, akiknek a családban már van olyan bánt olyan veszélyeztető tényező elhanyagolás, aminél fontos, hogy szakmai segítséget kapjanak leginkább a a családgondozás keretében.

[00:25:18]Egy sokkal szűkebb, körde jelentős 34000 a védelembe vett gyerekeknek az aránya.

[00:25:25]Ők azok már, ahol hatósági intézkedés keretében kötelezett együttműködés történik a családdal.

[00:25:32]Tehát itt a családban tartás az elsődleges funkció, de alapvetően felmerülhet akár az, hogyha a kockázatok nőnek a családban, nem tudják szakmai segítséggel megszüntetni az elhanyagoló tényezőket, vagy a veszélyeztető tényezőket, akkor akár kiemelésre is sor kerül.

[00:25:47]És ehhez képest érdemes megnézni, hogy ma jelenleg ha a 018 éveseket nézzük, akkor 21000 gyermek van a rendszerben, akik gyerekvédelmi szakellátásban, tehát gyerekotthonokban és nevelőszülői hálózatban élnek.

[00:26:02]ők ennek a gyerekpopulációnak 1,3%-át adják.

[00:26:07]Fogok egy pár mondatot beszélni a jelzőrendszer működéséről, amelynek mindannyian tagja vagyunk, nem csak az intézmények.

[00:26:14]A gyerekjóléti szolgálatók fogadják alapvetően ezeket a jelzéseket.

[00:26:18]Hatalmas jelzésszámmal dolgoznak.

[00:26:18]180000 jelzés évente az, ami valamilyen veszélyeztetésről, gyerekek körüli veszélyeztetésről szól.

[00:26:26]És ide csak azért emeltem ki, hogy a covidnál például nagyon lecsökkentek a jelzések, tehát belassulnak a folyamatok.

[00:26:32]És ezt az adatot csak azért gondoltam, hogy jól illusztrálja azt, hogy a társadalmi folyamatok, a nagy társadalmi folyamatok hatással vannak a gyerekvédelem működésére, akár annak intenzitásában is, hogy hogyan tudunk reagálni, hogyan érkezik begyelzés és aztán milyen beavatkozásokra van szükség.

[00:26:52]Nagyon röviden csak a bántalmazással kapcsolatos adatokat is kiemelném, hogy láthatjuk, hogy évről évre nő családon belül és a szakellátásban is a bántalmazással érintett gyerekeknek a száma.

[00:27:02]Elsősorban a fizikai és az érzelmi bántalmazás a legnagyobb, de 2024-es adatok alapján például 1390 fő volt a szexuálisan bántalmazott gyermekeknek a száma.

[00:27:12]A szakellátásban is ez jelentős.

[00:27:15]Bár itt is fontos hangsúlyozni, hogy alapvetően fizikai bántalmazás a domináns, és leginkább kéthmadában a bántalmazásos eseteknek kortársbántalmazásról van szó, tehát nem a felnőtt gyereksérelmére elkövetett bántalmazásokról.

[00:27:31]Az 52%-os fizikai bántalmazás mellett azért én nagyon jelentősnek és problémásnak tartom, hogy 16%-a volt az adatokban a szexuális kizsákmányolás vagy szexuális bántalmazás.

[00:27:41]évente 30 gyerek meghal a bántalmazások miatt ez országos adat.

[00:27:44]Ezzel a témával mindenképpen érdemes foglalkozni.

[00:27:48]Az örök befogadást is csak érintőlegesen szeretném kiemelni, méghozzá olyan szempontból, hogy érdemes látnunk azt, hogy jelenleg sokkal több az örökbefogadásra nyilvántartott gyerekeknek a száma.

[00:28:03]25-ös adatok szerint 2416 főről beszélhetünk, és közel és közel 1000 fővel kevesebb a örökbefogadásra alkalmas szülőknek a száma.

[00:28:15]Miért fontos ez?

[00:28:15]Mert érdemes megnézni, hogy ezek a gyerekek kicsodák, akiket örökbe lehet fogadni.

[00:28:20]Egy ötödük fogyatékossággal vagy tartós betegséggel él.

[00:28:25]Ugye ez nagyban megnehezíti mind a belföldi, de alapvetően a külföldi örökbefogadást.

[00:28:29]és egy negyedük 10 év feletti, akik ugye pedig az életkoruk miatt ragadhatnak bent a rendszerben, és aztán tartósan akár nagykorúvá válásukig a szakellátásban maradhatnak.

[00:28:39]És ha már a gyerekvédelem ebben a társadalmi kontextusban valósul meg, akkor érdemes azt is megnézni, hogy általában hogyan vannak a gyerekek a magyar társadalomban.

[00:28:51]A 12-18 évesek körében 40% a szorongás az UNICEF adatai alapján, és 10-13% az, aki depressziós tüneteket mutat, vagy depresszióban szenved, miközben tudjuk, hogy az országban 56 gyerek 50-60 gyermekpsichiáter van, becsült adatok szerint három- négyszerese lenne szükség.

[00:29:11]És ugye azt is tudjuk, hogy elég magas az öngyilkossági kísérletek száma, és évente 30-40 gyermek az, aki befejezett öngyilkosság miatt meg is hal, elveszti az életét.

[00:29:24]ezen az ábrán csak nagyon röviden szeretném felvillantani azt, hogy a gyermekvédelmi rendszerben ez a fokozatosság, amit említettem és az elején és az előadásomnak mondtam, hogyha a gyermek veszélyeztetett a családban, akkor a jelzőrendszer az, aminek leginkább az iskola, óvoda, védőnő, orvos, rendőrség, de tulajdonképpen a civil szervezetek, egyházak, tehát bárki, aki a gyerekkel kapcsolatban van, kötelessége, hogy jelezzen.

[00:29:48]és az a jó gyerekvédelem, amiben a gyerekek ügyét közösen is felvállaljuk, tehát nem csak az intézményeknek van ebben felelőssége, hanem az állampolgároknak is, mindenkinek, aki a gyerekkel kapcsolatba kerülhet.

[00:29:59]Ezt követően lép be a gyermek a család és gyermekjóléti szolgálat, akiről már említettem, hogy elsősorban a családbant tartása feladata és a család gondozás módszerével, szociális munkamódszereivel próbálják a veszélyeztető tényezőket elhárítani a családon belül.

[00:30:15]és egy sokkal magasabb szint, ami a hatósági intézkedéseket követően lép be a gyermekjóléti központ, amelyben esetmenedzserek dolgoznak már a családokkal, a családgondozóval együttműködésben.

[00:30:27]És itt az a cél, hogy ezeket a fennálló problémákat közösen, de már egy sokkal szorosabb együttműködés keretében meg tudják szüntetni.

[00:30:37]Hogyha ez sikeres, akkor tulajdonképpen a védelembevételt követően a gyerek a családban tud maradni, és ezt a folyamatot nézik, hogy megszüntethető legyen a védelembevétel.

[00:30:50]A másik esetben van az, hogy nevelésbevétel történik, tehát a gyermek kikerül a családból és ekkor kerül intézménybe vagy nevelőszülőkhöz, és ekkor a gyerekvédelmi gyám segíti az ő munkáját, hiszen itt a szülői felügyeleti jog szünetel.

[00:31:02]Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy a gyereki jogok védelme az nem csak a gyerekvédelmi gyámon keresztül valósul meg a szakellátáshoz kapcsolatban, hanem ez sokkal szélesebben minden gyerek vonatkozásában, a gyerekjogi képviselőkön, de akár az alapjogok, a alapvető jogok biztosán az ombucsmanon keresztül is megvalósul.

[00:31:21]Tehát ez övezi a gyerekeket elviszinten a társadalomban.

[00:31:25]Ugye majd a működésnél ezeknek a problémákra a főleg a létszámadatok vonatkozásában ki fogok térni.

[00:31:34]Az érté a gyermekvédelem mindenképpen értékválasztásnak a kérdése, hogy milyen gyerekvédelmi rendszert szeretnénk kialakítani, vagy milyen irányba szeretnénk mozdítani a gyerekvédelem fejlesztését.

[00:31:46]Az egyik, amit fontosnak gondolnék, az az, hogy ki a gyermek.

[00:31:51]Azon túl, hogy egyértelmű ma a jogszabályok szerint, hogy a 018 éveseket tekintjük gyermeknek.

[00:31:57]Ugyanakkor fontos megnézni azokat a belső életkori határokat, például a büntethetőség 12 éves korra való leszállításra, vagy a tankötelezettségi korhatár 16 éves korra való leszállításra, hogy mit jelentenek a gyerekek életében ezek a belső határok, mennyire homogén az a gyermekkor, amit a gyereki jogok mentén egységesnek gondolunk.

[00:32:16]Az is egy kérdés, hogy hogyan értelmezzük a gyerekvédelmet.

[00:32:18]Csak a szakellátásra szeretnénk foglalkozni, vagy a gyerekjóléti alapellátást és a szakellátást értjük?

[00:32:25]Tehát a mai 97-es törvény hatály alá tartozó ellátásokat és szolgáltatásokat gondoljuk gyerekvédelemnek, vagy pedig ahogy az első ábrán láttuk, a gyerekek ügyét egy nagy egységben kezeljük, és inkább egy gyerekkor és ifjúkor politikában gondolkozunk, amelyben a rendszerek egymás közötti kapcsolatát és ezek egymásra való hatását is értelmezzük.

[00:32:44]Hogyha szűkebben a 97-es törvényre gondolunk, akkor mindenképpen érdemes azt eldöntenünk, hogy a gyereket vagy a családot szeretnénk támogatni.

[00:32:54]Ma már nagyon korszerűtlen egy olyan gyerekkorpolitikában gondolkozni, ami nem veszi figyelembe azt, hogy a gyerek a családjában él.

[00:33:00]Ugyanakkor az is nagyon korszerűtlen, ha nem vesszük figyelembe, hogy a gyereknek vannak saját jogon jogai, és egy nagyon speciális helyzete van a társadalomban a cselepőképessége, a belátóképessége, egyáltalán az ő fejlettsége és fejlődési igénye okán.

[00:33:17]Fontos eldönteni azt is, hogy a gyerekjólét elsőbbségét támogatjuk, tehát családban akarjuk tartani a gyerekeket.

[00:33:23]Erre akarunk anyagi és humán erőforrásokat és szolgáltatásokat rendelni egy erős prevencióval, vagy pedig inkább a védelemre fókuszálunk.

[00:33:32]Megtartjuk-e ezt a fokozatosságot, ami alapvetően 97-ben megjelenik, és megtartjuk-e a minimális szociális intervenciók elvét, csak akkor avatkozunk be, amikor muszáj beavatkozni a család életébe?

[00:33:45]Vagy pedig inkább egy büntető jellegű állami gyerekvédelmet, egy paternalista szemletű irányt szeretnénk képviselni.

[00:33:51]Ez nagy nagyon fontos kérdés, hogy az államnak a felelősségét és felelősségi köreit hogyan szeretnénk meghatározni a gyerekvédelemben.

[00:34:01]Szolgáltató államról van-e szó, vagy büntető jellegű állam van szó?

[00:34:06]Felügyel, szolgáltat, finanszíroz, ellenőriz?

[00:34:09]A minőségbiztosítás kérdéseit felvállalja az állam?

[00:34:14]Ugye ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt években az állami kivonulást láttuk a gyerekvédelem vonatkozásában is, ami nagyon sok rendszerszintű problémát fog felvetni, amit majd néhány adattal fogok illusztrálni.

[00:34:28]Ugyanígy ebből az is következik, hogy szolgáltató, vagy inkább egy ilyen passzív ellátásokat nyújtó, ellátásfókuszú gyerekvédelmet szeretnénk látni.

[00:34:37]Ez is mindenképpen egy értékválasztás a gyerekvédelemben.

[00:34:39]És a finanszírozáshoz és az ellátásszervezéshez kapcsolódóan az is egy fontos kérdés, hogy egy centralizált vagy egy decentralizált rendszerben szeretnénk-e gondolkozni.

[00:34:52]97-ben egy decentralizált rendszer jön létre, amiben a településeknek és a megyéknek van szerepe mind az alap, mind a szakellátásban.

[00:35:02]2012-13 után viszont megtörténik a szakellátás centralizációja, és ez ugye nagyon sok problémát felvet.

[00:35:07]Az alapellátás jelenleg is decentralizált azzal, hogy a települési és a járási szinteknek van szerepe, és a a finanszírozási szempontból is ez fontos, de az, hogy az önkormányzatokat, a kisebb településeket vagy akár a megyei szinteket hogyan tudjuk érdekelté tenni egy jó gyerekvédelmi rendszer működtetésében, vagy akár a finanszírozást hogyan próbáljuk rájuk terhelni, miközben tudjuk, hogy Magyarországon nagyon nagyok a területi egyenőtlenségek és az önkormányzatoknak a teljesítőképessége is nagyon különböző.

[00:35:39]Ezért mindenképpen egy fontos kérdés, hogy az állam vállalja-e a finanszírozást és tesz-e különbséget a jóléti pluralizmus jegyében?

[00:35:48]Privilégizál-e egyházi szereplőket, vagy pedig van egy szektors semlegesség.

[00:35:52]A 97-es törvényünk pont ennek a jóléti pluralizmusnak a nev a a jegyében szerintem nagyon haladó módon egyházi, civil, állami és önkormányzati szereplnőknek teret ad.

[00:36:05]Ugyan az alapellátásban soha nem tudott ilyen diverz módon megjelenni a szolgáltatói háttér.

[00:36:10]A szakellátásban az SOS mint civil szervezet, illetve ezt követően az egyházi és állami intézmények viszont megjelentek.

[00:36:21]Amit több ponton szeretnék hangsúlyozni, hiszen ennek jelentősége van a jelenlegi működés szempontjából, az az, hogy kik dolgoznak a rendszerben, mennyire egy laikus gyerekvédelmet szeretnénk néhány szakemberrel, vagy pedig mennyire tekintünk erre egy professzionális rendszerként, amelyben ugye azt is el kell, hogy várjuk, hogy kik lehetnek a szakemberek, milyen végzettséggel, milyen tudással, milyen kompetenciákkal, hogyan dolgoznak együtt egy ilyen inter vagy multidiszciplináris területen, vagy mondhatnánk azt is, hogy transzdiszciplináris területen, hiszen összeérő, összekapcsolódó problémákról van szó.

[00:36:57]Tímen belül is alapvetően, amikor egy gyerek sorsát akarjuk rendezni, de alapvetően a nagy rendszerek vonatkozásában is.

[00:37:02]És milyen attitűddel vannak ők jelen a gyerekek vagy a gyerekes családok között?

[00:37:10]Szerintem ez egy fontos kérdés és nem tisztázott kérdése igazából a gyerekvédelemnek azzal együtt, hogy például 97-ben a gyerekjóléti szolgáltatásban nagyon magas volt a diplomásoknak a száma, tehát egy jól képzett szakmai csapat kezdte el a működését.

[00:37:25]a szakellátás másabb, hiszen ott az, hogy ez egy szociális munka vagy gyerekvédelmi típusú pedagógiai munka, ez ez mindig a szakmában egy nagy vita volt.

[00:37:34]Még amit itt szeretnék kiemelni az értékválasztások vonatkozásában, az az, hogy ma már azért azt tudjuk, hogy ez az egy méret mindenkinek jó elve, ez nem jó.

[00:37:44]Ezért fontos, hogy ezzel együtt egyedi megoldásokat kell keresni a gyerek szintjén is, mikroszinten, de egy szervezet életében is, hiszen nagyon különböző formában tudnak a gyerekvédelem intézményei működni.

[00:37:58]Fontos megnézni, kik dolgoznak ott milyen módszerrel, milyen tudással.

[00:38:01]Legyen valami profilia ezeknek az intézményeknek azzal együtt, hogy az állami felelősségvállalás jegyében, és mindegy, hogy a fenti értékválasztások között, és a mindegyet idézőjelbe teszem, természetesen nem mindegy, hogy mit választunk.

[00:38:13]De olyan szempontból igen, hogy az állam meghatározza ezeket a sztendizációs folyamatokat.

[00:38:18]Fontos, hogy folyamatokat lássunk.

[00:38:21]Fontos, hogy ezek mérhetőek legyenek ezek a folyamatok.

[00:38:24]Fontos, hogy protokollok mentén alakuljon ki ez a működés.

[00:38:26]Ennek azért van nyoma, hiszen a 2008 környékén volt egy sztendizációs nagy projekt, amiben ezek a sztandardizációs folyamatok dokumentálásra kerültek.

[00:38:38]minden ellátási területen a protokollok kidolgozásra kerültek, és az elmúlt években is például a jelzőrendszer vonatkozásában, a bántalmazás vonatkozásában mind az alap, mind a szakellátásban fejlesztődtek ezek az eljárásrendek.

[00:38:49]Természetesen ezeket mindig lehet frissíteni, vagy a vagy vagy a a gyerekek állapotához és a a gyerekek körüli problémák kihívásaihoz igazítani.

[00:39:02]És akkor egy picit belemennék a gyerekjóléti alapellátásokba és a szakellátásokba olyan szempontból, hogy lássák azt, hogy a gyerekjóléti alapellátásaink körében nem csak a gyerekjóléti szolgáltatás rendszere tartozik, tehát a családgondozás és az esetmenedzseri munka, amit említettem, hanem ide tartozik például a napközbeni ellátás, tehát a bölcsödék különböző típusai is, aminek egyrészt van egy erős prevenciós funkciója, másrészt pedig ugye azt szolgálja, hogy a kisgyermeket nevelő szülők nappali ellátást kapjanak a gyerekeik számára, ameddig dolgoznak vagy tanulnak.

[00:39:35]2025-ben 69000 férőhely volt biztosítva a napközbeni ellátásban.

[00:39:42]Itt egy jelentős növekedést láthattunk egy korábbi csökkenéshez, hogyha 97 óta végignéznénk ezeket a tendenciákat, de itt is nagyon nagy területi egyenlőtlenségek vannak, és ezek ugye erősen összeérnek a foglalkoztatáspolitikai kérdésekhez, hogy a hátrányos helyzetű régiókban hogyan tud az anya vagy az apa dolgozni, és ahhoz képest hol tudunk napközbeni kisgyerekellátási férőhelyet biztosítani.

[00:40:07]amiről itt mindenképpen érdemes beszélni, az a gyerekjólti szolgálatoknak a a rendszere, akiről már említettem többször, hogy a családokkal dolgoznak közvetlenül a családsegítés, a veszélyeztető tényezők elhárítása, a legfontosabb feladatuk együttműködnek a jelzőrendszerrel.

[00:40:22]Csak felvillantanám, hogy 2025-ben hatalmas mennyiségű esetszámmal dolgoztak együttműködési megállapodással és anélkül önkéntes igénybevétellel.

[00:40:32]Ez közel 440000 eset.

[00:40:32]Egy családgondozóra 25 család és 40 gyermek juthat a jogszabályi előírások alapján.

[00:40:41]A valóságban van, hogy 30- 4050 családdal dolgoznak, és ami egy nagyon rossz adat, hogy 30%-a ezeknek a szolgálatóknak egy személyes.

[00:40:49]Ezek közül is több van, ami betöltetlen.

[00:40:51]Tehát nincs egyáltalán szakember, aki ezeket a feladatokat el tudná látni.

[00:40:55]Az egyszemélyes szolgáltatások viszont nagyon kitettek annak, hogy mi történik, és a szakember is tulajdonképpen ki van égve.

[00:41:03]De azért ide szintén egy zárójelet nyitnék, és gyorsan be is zárnám, hogy a szociális munka rurális térségben nagyon mást jelent, mint a fővárosban, még egy hátrányos helyzetűbb kerületben is mondjuk a jobb adottságokkal rendelkező kerületekhez képest.

[00:41:16]Egyszerűen arról van szó, hogy a kliens sem a szomszédom, de lehet, hogy a rokonom, és nem nagyon van változtatási lehetőség.

[00:41:23]Tehát ha kiégtem, akkor én nem nagyon tudok ott a kis térségben máshova elhelyezkedni, ahol élek.

[00:41:29]És ez ugye azt jelenti, és nem csak ez jelenti azt, hanem ami a gyerekvédelemben, az elmúlt években történt, hogyha a társadalmi távolság nem túl nagy a segítő és a segített között, akkor nagyon hamar ezek a pozíciók érzelmileg átitatottak, terheltek azzal, hogy de legalább az én gyerekemet nem emelték ki a családból.

[00:41:50]Tehát nagyon sok ilyen frusztrációt terheli a rendszert.

[00:41:53]különösen ezekben a területekben, és ahol teljességgel magára maradottak a szakemberek, a központok ugye a hatósági intézkedések kapcsán fontosak nekünk elsősorban az esetmenedzseri munka okán, hogy a gyereket családban lehessen tartani egy nagyon komplex segítségnyújtás által.

[00:42:11]Itt is hatalmas esetszámról 144000 esetről van szó 2025-ös adatok tekintetében.

[00:42:16]Általában 25-30 aktív ügy lenne az, ami optimális.

[00:42:23]De valójában itt is van, hogy 30, 40, 50 ügyet visznek az esetmenedzserek, együtt dolgozva a családsegítőkkel.

[00:42:31]A családi és gyerekjóléti központ azért is egy fontos intézmény, mert a speciális gyerekvédelmi intézmények is ide vagy intézkedések vagy szolgáltatások ide kapcsolódnak.

[00:42:38]Ebből prevenciós szempontból az óvodai és iskolai segítést emelném ki, amin szerintem nagyon nagy vívmánya a gyerekvédelemnek az elmúlt években, hogy ez be tudott épülni a maga nehezítettségével, amivel természetesen külön is lehet foglalkozni, mint minden egyes intézkedéssel és ellátással.

[00:42:55]ők azok, akik prevenciós funkcióként meg tudtak jelenni a gyerekvédelemben 2018-ban, még akkor is, hogyha sok esetben a gyerekvédelem meghosszabbított karjaként emlegetik őket, és azt nem teljesen látjuk, hogy a működésben milyen jógyakorlatok vagy milyen modellek születtek, de a kórházi szociális munka, lakótelepi, utcai szociális munka, kapcsolatügyelet, ezek a feladatok is a családi és gyerekjóléti központnál vannak.

[00:43:23]amiről itt mindenképpen érdemes még beszélni a gyerekjóléti alapellátások vonatkozásában, hogy az átmeneti ellátások is ide tartoznak.

[00:43:29]És erről azt jegyezném meg, az én álláspontom szerint a magyar gyerekvédelemnek ez a leg egyik legerősebb családmegtartó lába lenne.

[00:43:43]Ugyanakkor gyakran lakhatási szegénységhez kapcsolódó problémák miatt vannak a gyerekek és a családok átmeneti ellátásokban.

[00:43:54]amire valójában a gyerekvédelem nem alkalmas, hiszen itt szociálpolitikai vagy lakáspolitikai megoldásokra lenne szükség.

[00:44:01]Az átmeneti megoldás, átmeneti ellátásoknak az a funkciója, hogy a gyerek a családban maradhasson, de azt gondoljuk, hogy van egy átmeneti probléma esetleg, ami rendezhető a család életében, és ezzel ugye a kiemelés megelőzhető lenne.

[00:44:14]Itt a szülői felügyeleti jog nem szünetel, sőt a szülőknek az aktív bevonásával biztosítják ezt az ellátást.

[00:44:22]A helyettes szülői ellátás szerintem egy nagyon fontos intézked intézmény lenne, vagy szolgáltatás.

[00:44:31]Ugyanakkor láthatjuk, hogy 2025-ben összesen kettő gyerek került helyettes szülőhöz 287 férőhelyen.

[00:44:35]Tehát ez az ellátás kevésbé kihasznált valamilyen okoknál fogva.

[00:44:40]Nyilván erről is fontos lenne tudni, hogy mi az oka átmeneti gondozásnak a a belső tagolásáról, kihasználá kihasználtságáról.

[00:44:48]A gyermekek átmeneti otthona az már egy nagyobb 370 férőhelyet biztosító ellátás.

[00:44:55]És a legnagyobb lába ennek a családok átmeneti otthona, ahol a szülő és a gyermek együttesen, legtöbb esetben az anya a gyerekével, főleg bántalmazás miatt, vagy pedig a teljes család, főleg lakhatási problémák miatt kerül családok átmeneti otthonába.

[00:45:10]2025-ben 4521 férőhelyen elég magas gondozotti létszámot láthatunk a az adatok szerint.

[00:45:19]Ugye ez egyértelműen a legtöbb esetben azt jelenti, hogy ha a lakhatási probléma nem oldható meg egy év alatt, vagy ami még valamennyit hosszabbítható, akkor a családok vándorolnak a rendszerben.

[00:45:31]Ezért a családok átmenti otthonaiban nagyon hosszú a várólista és nagyon kevés a férőhely ehhez a szükséglethez képest.

[00:45:39]És ez szerintem jól rávilágít, mint több minden más is arra, hogy a gyerekvédelem olyan problémákat kezel a legtöbb esetben, amely nem a gyerekvédelmi rendszerben termelődik, hanem lecsapódik.

[00:45:51]Ráadásul sokszor fáziskéssel azonosítódnak ezek a problémák, és arra kell valahogy megoldást találni, de erre nincsen szociálpolitikai eszközrendszere a gyerekvédelemnek.

[00:46:01]Valójában sohasem volt 97 óta.

[00:46:07]Csak felvillantanám, hogy azt már láthattuk, hogy a veszélyeztetettség és a védelembevétel az két jelentős, de méreteit tekintve különböző kör.

[00:46:18]hogyha vármegyei bontásban nézzük, akkor látható, hogy azért ezek a problémák ott a legjelentősebbek, ahol alapvetően is nehézségek vannak, szegénység, foglalkoztatási, lakáspolitikai kérdések, tehát egy területnek, egy egy megyének a teljesítő képessége, a gazdasági teljesítőképessége társadalmi gazdasági adottságai nagyban meghatározzák ezt is, hogy hol azonosítódnak a a problémák.

[00:46:43]És akkor a másik lába az a gyermekvédelmi szakellátása ennek a rendszernek, amiről szintén szeretnék néhány szót szólni és néhány adatot kiemelni.

[00:46:53]Ugye ez az a láb, ami a család nélkül felnövő gyermekeknek a a gyermekek családon kívüli gondozásának a szintre.

[00:46:59]A fiatal felnőttekkel együtt 23000 ellátott van jelenleg a rendszerben.

[00:47:06]Többféle intézmény van, amibe elhelyezhetőek a gyerekek.

[00:47:12]Vannak a nagyobb létszámú gyermekotthonok, kisebb létszámú lakásotthonok, és nagyon fontos a szükségletnek a megállapítása.

[00:47:18]Ugye ebből a speciális és a különleges szükséglet, valamint ennek a kettőnek a kombinációja, az úgynevezett kettő szükséglet, az ami most itt megemlítendő.

[00:47:29]Speciális szükségletünk azokat a gyermekeket tartjuk, akik szeralattal érintettek, súlyos magatartási problémákkal, mentális problémákkal küzdenek.

[00:47:41]Természetesen nekik az ellátásuk is speciális, költségigényes, nagyon komoly szakmai tudást igénylő ellátórendszerekben vagy intézményekben biztosítható.

[00:47:53]a különleges szükségletű gyerekek közé soroljuk a fogyatékkal élő tartósbeteg, illetve a 0-3 éves gyerekeket, amelyek szintén másfajta kihívásokat hoznak a rendszerben.

[00:48:02]Tehát itt is egy komoly apparátusra, felkészültségre, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai eszközökre, módszerekre, tudásokra van szükség, vagy akár a csecsemők ellátásánál az ő gondozási ismereteikre.

[00:48:19]És amit még érdemes kiemelni, hiszen fiatal felnőttek is vannak a rendszerben, az utógondozói ellátás is ide tartozik, amelyben utógondozói otthonokban, utógondozói lakásotthonokban, de természetesen a nevelőszülőnél maradva is, vagy akár a a gyerekotthonban, tehát a korábbi gondozási helyen maradva is nagykorúság után tölthetik vagy igénybe vehetik ezt az ellátást.

[00:48:39]illetve vannak külső férőhelyek, amiket kvázi albérleti programként érdemes az önálló életre való felkészítés szempontjából elképzelni.

[00:48:50]A nevelőszülői ellátás 2014-ben lett egy egységes rendszer.

[00:48:55]Korábban egy nagy hagyományos nevelőszülői ellátás volt.

[00:48:57]Hasonló arányokban olyan 5500- 5700 körül mozgott mindig a nevelőszülőknek a száma.

[00:49:04]2014-ben ez foglalkoztatási jogviszonnyá vált, ami a nevelőszülőknek azért egy fontos előrelépés volt.

[00:49:14]Érdemes megnézni, hogy a gyerekvédelmi szakellátásnak ez a két lába, az intézményes ellátások és a nevelőszülői ellátások hogyan viszonyulnak egymáshoz.

[00:49:23]30%-a a gyerekeknek van intézményben ezekben a különböző gyerekotthonokban és a gyerekotthonok különböző formáiban.

[00:49:31]70% viszont a nevelőszülői hálózatokban.

[00:49:35]Ez az arány nem az elmúlt éveknek a tendenciái tendenciája, hanem körülbelül 2004-től kezdve, tehát alapvetően az Európai Uniós előírásoknak megfelelően kezdett el szétnyílni az olló.

[00:49:45]A követ a a korábbi 50-50%-os elhelyezési arány folyamatosan nőtt.

[00:49:53]És akkor az egyházi intézmények térnyerésével azt is láthatjuk, hogy jelenleg az intézményeknek 17%-át, viszont a nevelőszülői hálózatoknak szinte a teljességét, 98%-át a nagytörténelmi egyházak fedik le, illetve vannak kisebb egyházi intézmények is.

[00:50:12]Az összes férőhely 72%-át egyházi intézmények biztosítják ebben a két lábban, tehát az intézményekben és a nevelőszülői hálózatban.

[00:50:20]A maradék pedig állami fenntartásban van, illetve hát a nevelőszülői hálózatoknál az SOS-t már említettem.

[00:50:28]A gyerekvédelmi gyámok 30 gyerekkel dolgoznak.

[00:50:31]Itt is a valóságban ez sokkal nagyobb 40-50 létszám is van, amivel dolgozniuk kell.

[00:50:37]És a gyerekvédelmi szakelletes belső működéséről érdemes azt kiemelni, hogy nagyon kevés az évi hazagondozás.

[00:50:45]Az adatok szerint ezeket az adatokat, ha nem a KSH adatokat, akkor vagy kutatásokat, vagy nyíltelérésű adatokat használtam.

[00:50:54]1200 fő az évi hazagondozás, ez a kiskorúak 5-8%-át jelenti mindösszesen.

[00:51:00]Tehát beragadnak, hosszú évekre tartós gondozásra rendezkedik be a rendszer.

[00:51:05]És ez azért fontos, mert a gyerekvédelmi törvényünknek az az alapvető célja, hogy mielőbb hazagondozza a gyermeket, hogyha nem tartható a gyermek a családban, öt-hét év a szakellátásban nagyon hosszú idő, főleg egy kisebb gyermekkorban bekerülő gyermek esetében, de a család életében is nagyon hosszú.

[00:51:23]Mi történik abban az öt-h évben akkor, hogyha esetleg gondozási előzményként évekig dolgozott a gyerekjóléti szolgálat és központ a családdal?

[00:51:32]Két 3 k n átlagosan a gondozási helyváltások száma a szakellátásban.

[00:51:39]Ez is nagyon magas.

[00:51:41]Hogyha belegondolnak, ez azt jelenti, hogy mindig egy gyerekközösséget, egy szakmai közösséget, iskolát kell váltani.

[00:51:46]Alapvetően traumatizált gyerekeknek a sorsrendezésében folyamatos változások jönnek.

[00:51:51]És azért az elmúlt időszakban lehetett hallani, hogy azért az intézményekben és a nevelőszülői ellátásban is elég nagy problémák vannak.

[00:52:00]és önmagában az, hogy ha már hosszútávú a gondozás, nem tudják a gyereknek a stabilitását, a nevelkedését biztosítani.

[00:52:07]Ugye ez is a rendszer részben a működési anomáliákat, részben pedig mondjuk a rendszerabúzusnak a fogalmát is ide hozhatjuk, hogy ez egy rossz mutatója a rendszerműködésnek.

[00:52:20]Jelenleg elég sok gyermek vár arra, hogy helyet kapjon a gyermekvédelmi szakellátásban.

[00:52:24]2025-ös adatokban 3000 gyereket találtam.

[00:52:28]miniszter úr az elmúlt napokban 1600 ilyen gyermekről beszélt, akit a rendszer bedugultsága, telítettsége okán nem tudnak szakellátásba helyezni.

[00:52:39]A 2025-ös adatok alapján 120 gyermekotthoni és lakásotthoni csoport volt bezárva, amit újra kellene nyitni ahhoz, hogy ez működjön.

[00:52:49]Ez körülbelül 600 szakembernek a beáll munkába állítását jelentené minimum.

[00:52:55]és a nevelőszülői hálózatban is elég hatalmas az a munkaerőhiány, amiről beszélnek a szakemberek.

[00:53:01]Ugye az utolsó adat, amit lehetett hallani, az 2000 nevelőszülő, aki minimum hiányzik a rendszerből.

[00:53:06]A legfrissebb 1600 gyermek, az pedig azt jelenti, hogy az SGF adatközlése alapján, hogy kettő nyolc lakásotthont kellene megyénként nyitni ahhoz, hogy megyei szinten ezt a hiányt, hogy a gyerekek minél hamarabb a szakellátásba kerülhessenek, akik veszélyeztetve vannak, vagy beragadtak a rendszerbe.

[00:53:29]kórházba hagyott gyermekek is ide tartoznak, vagy azok, akik esetleg gondozási helyet váltanának, de nem tudják szükségletükhöz mérten elhelyezni őket.

[00:53:39]Tehát ez egy nagyon nagy szám, és az, hogy ez a szám pontosan miből áll, azt is fontos lenne látnunk, tehát ennek a belső tagozódását.

[00:53:47]Az adó ezt a gyerekvédelmi szakellátásban élők számát csak azért villantanám fel, hogy van felhívjam a figyelmet arra, hogy a gyerekvédelmi szakellásban van egy célcsoport, ez pedig a 14-17 éveseknek a köre, akik a 21000 gyermeken belül egy markáns 6000-es célcsoportot adnak.

[00:54:04]Ugye ez az életkori kategória önmagában is a tínédzserek, serdülők kihívásokkal terhelt.

[00:54:11]Itt viszont nagyon sok esetben a szerattal való érintettség, a mentális problémák, a tínédzserkori terhességek vagy a bűnelkövetéssel való érintettség is megjelenhet vagy veszélyeztető tényező, és nekik mindenképpen jó lenne, hogyha olyan szakmai eszközök lennének, amelyekkel lehetne ezt a célcsoportot megtámogatni.

[00:54:30]Ráadásul minél később életkorban történik a bekerülés, annál kevesebb eszköze és ideje van a szakellátásnak a nagykorúvá támogatására.

[00:54:39]És ez a célcsoport olyan szempontból is veszélyeztetett, hogy nagyon közel vannak időben a a nagykorúvá váláshoz.

[00:54:46]Tehát, hogy mi történik velük az utógondozói ellátásban, vagy ha kik kikerülnek a a rendszerből, milyen végzettséggel, munkaerőpiaci pozícióval, kapcsolatokkal az önálló életre szükséges készségekkel rendelkeznek.

[00:55:01]az ő esetükben ezt érdemes nézni, figyelni és erre speciális eszközöket fejleszteni.

[00:55:08]Itt is csak nagyon röviden, amiről már beszéltünk, hogy látható, hogy a nevelőszülői és a gyerekotthoni elhelyezett gyermekek száma hogyan néz ki, és ez a mintázat hasonló az elmúlt években, tehát nagyjából ez a 30-70% jól látható az elmúlt 10 év távlatában, mint ahogy a nevelőszülőknél sem voltak kiugró növekedések, bár a toborzás valóban hozott valamilyen fajta növekedést, de aztán van is, hogy a nevelőszülői jogviszony megszűnik, ami miatt ezt az adatot érdekesnek tartom csak azt felvillantani, hogy egy különleges vagy speciális szükségletű gyermeket, tehát a fogyatékkal élőket, vagy azokat a tínédzsereket, akiknek komolyabb problémái vannak, nem lehet a nevelőszülői hálózatba elhelyezni, nincs kapacitás.

[00:55:52]Ráadásul ez az előbb említett 14-17 éves korosztály áramlik vissza az intézményekbe.

[00:55:58]Viszont az intézmény és a nevelőszülői ellátórendszer arányainak a változásából az is következik, hogy nincs olyan intézmény, ahova őket el lehetne helyezni, hiszen nincs gyermekotthoni férőhely.

[00:56:11]A szakpolitikai irányokat részben már érintettem.

[00:56:13]Itt azt szeretném csak kiemelni, hogy a gyerekvédelmi szakellátás központosítása egy ilyen forma, ami vagy egy ilyen szakpolitikai intézkedés, ami jelentősen átalakította a rendszernek a működését, a gyerekvédelmi gyámság intézményének a bevezetése az egy fontos vívmány volt.

[00:56:33]Az egyházi térnyelésről már szintén volt szó, és arról is, hogy a nevelőszövőség elsőbbsége az egy régóta, a 2000-es évek eleje óta, de majd 14-ben a foglalkoztatási jogviszony életbelépését követően lesz egy fontos iránya a gyerekvédelemnek.

[00:56:49]Az alapellátásban pedig az már említett óvodai iskolai segítés és a a kétszintűvé tétele a gyerekjóléti rendszernek 16-ban, tehát amikor a szolgálat és a központ elválik egymástól.

[00:57:02]és amikor a tulajdonképpen a családsegítés és a hatósági ö együttműködésre, közelezett együttműködésére épülő esetmenedzser beépül a rendszerbe.

[00:57:11]Közben azért a szakellátás több minden megrázta.

[00:57:13]Ilyen volt például a kifogástalan életvitel vizsgálata.

[00:57:19]Ennek a lebonyolítása, a bevezetése, az erre való felkészítés.

[00:57:24]Közben kereteződött egy gondoskodáspolitika, ami a gyerekvédelemben is ugye megjelenik, mint mint egyfajta irány, egy gondolkodási, szakpolitikai irány, ami az egyéni felelősségvállalást, a család felelősségét hangsúlyozza, és ugye ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan láttuk az államnak a kivonulását bizonyos funkciókból és intézményekből.

[00:57:44]És ugye az elmúlt években egyre inkább azt láttuk, hogy anyagi okok miatt emelnek ki nagyon sok esetben gyerekeket, ami egyértelmű, hogy a 97-es törvénnyel ellentétes.

[00:57:52]És ugye az elmúlt években pedig a kórházban hagyott csecsemőknek a a kérdése is egy ilyen fontos irány volt, hogy ezzel mit tudunk kezdeni, mikor azonosítjuk és milyen válaszokkal azonosítjuk a a problémákat.

[00:58:07]Nagyon röviden a működés értékeléséről azt szeretném kiemelni, hogy összességében van egy jól felépített több lépcsős rendszerünk az én értelmezésemben, ami az alapellátástól a szakellátásig halad.

[00:58:22]Az elmúlt években erősödött a gyerekjogi szemlélet, nem csak a gyerekvédelmi gyám és a gyerekvé a gyerekjogi képviselők által, hanem számos olyan módszer alakult ki és vezetődött be a magyar gyerekvédelembe, amely a gyerek részvételére, meghallgatására és a jogainak a védelmére épült.

[00:58:38]És önmagában a nevelőszülőség, vagy pedig az intézményi ellátás átalakítása, a nagy intézmények kiváltása, az egy korszerűbb gyerekvédelem irányába mozdult el.

[00:58:51]Vannak jól működő megelőző programok, hátrányos helyzetű gyerekeknek például a biztos kezdett gyerekházak, amelyek szintén a gyerekvédelmi törvény hatálya al tartoznak.

[00:58:59]De azért azt mindenképpen fontos elmondani, hogy a mi rendszerünk nagyon későn avatkozik be.

[00:59:04]Elvi szinten a megelőzés oldaláról közelít, de valóságban nagyon sok probléma együttes jelenlétével küzdenek a szakemberek mind az alap, mind a szakellátásban.

[00:59:14]És igazából ezekre nincsenek megfelelő válaszok.

[00:59:19]Ezeket ugye a szegénység, lakáspolitika és egyéb kérdéseknél is részben érintettem.

[00:59:24]A szakemberhiány és a rendszernek a túlterheltsége a rendszer minden szintjén, minden munkakörben égető és a férőhelyi hiány is, ami tulajdonképpen azt is jelenti, hogy nagyon kevés adatunk van arra, hogy pontosan hány férőhely, milyen szükségletű férőhely hiányzik ahhoz, hogy egy teljes körű ellátást tudjunk biztosítani.

[00:59:46]Melyek azok, amelyek nem működnek, de újraindíthatóak?

[00:59:48]hol lennének új férőhelyekre igények, és ellátási szintenként beleértve az átmeneti ellátásokat, hogyan lehetne az erőforrásokat átcsoportosítani.

[01:00:00]Ö nyilván azt nem lehet nem megemlíteni, hogy a gyerekvédelemben súlyos visszaélések történtek az elmúlt években, ami a rendszernek a működését, a kiégettséget, a frusztrációt, a pályaelhagyást és a társadalmak a megítélését is jelentősen meghatározza.

[01:00:17]És azt is tudjuk, hogy az anyagi és társadalmi megbecsültsége nagyon rossz ennek a a szakmának, és sok szempontból hiányzik egy egységes szemlet, és a képzések is, amelyek erre a nagyon sok kompetenciára és a sok problémának az együttes jelenlétére irányulnának.

[01:00:33]Összességében én azt gondolom, hogy a magyar rendszer erősebb a gyerekvédelem hatósági intézkedéseiben az összes problémát egybevéve, mintogy a családokat időben és preventív funkciókal szolgálva a családoknak a megtartását, tehát a családi egységnek a megőrzését láthatnánk.

[01:00:48]És akkor a legvégén egy 2024-es adat, csak hogy lássuk azt, hogy a dolgozók egyharmada távozott a gyerekvédelemből hatalmas területi különbségekkel.

[01:01:00]Ez ez egy nagyon rossz adat, hogy tulajdonképpen itt látjuk a hiányokat és azt, hogy a fluktuáció mértéke is nagyon nagy.

[01:01:09]Nehezen pótolhatóak vissza a szakemberek és ugye láthatunk teljes pályaelhagyást is, aki egyáltalán nem akar utána a gyerekvédelemben dolgozni.

[01:01:16]Nyomokban ugyan intenzív családmegtartás van, például Szekszárdon, Szentesen vagy Pécset, tehát hogy egy minél intenzívebb 0-24 órában elérhető támogatás legyen a családok körül akkor, amikor azt érzékeljük, hogy nő ez a krízis.

[01:01:36]Teljességgel hiányoznak a gyerekpszichiátriai, mentális, egészségügyi támogatást nyújtó szolgáltatások.

[01:01:41]Országos szinten ez az addiktológiai problémák kezelésére igaz.

[01:01:46]Nincsenek terápiás intézményeink, de főleg terápiás nevelőszülők, holott tudjuk, hogy ezek a gyerekek mindannyian traum traumatizáltak.

[01:01:52]Az utógondozói ellátás van.

[01:01:55]Ennek a szakmai módszertanát és eszközkészletét lenne érdemes megnézni, hogy alkalmas-e arra, hogy valóban a fiatal felnőttek kikerüljenek a rendszerbe.

[01:02:04]El ugye az a végpontja, ami jól le tudnánk mérni, hogy eléri-e a célját a szakellátás, a társadalmi integráció meg tud-e történni.

[01:02:13]És ugye a lakhatási problémákat végiglátjuk a rendszer összes szegmensében.

[01:02:17]Ez az utógondozói ellátással is összekapcsolódik, hogy ezek a fiatal felnőttek hova tudnak menni.

[01:02:23]Ma február 3a kutatások szerint 20%-a a hajléktalanoknak állami gondozásban nevelkedett élete során valamikor.

[01:02:33]Ez egy kimeneti mutatóként nagyon rossz adat.

[01:02:35]Az ugye azt jelenti, hogy minden ötödik hajléktalanságba kerül.

[01:02:39]És akkor már csak egyet emelnék ki, hogy az én értelmezésemben a és a jó szülőe az államcímű kutatásomból is az következik, hogy a vezetőknek a szakmai mentalitása határozza meg leginkább, hogy mi történik az intézményekben.

[01:02:56]Itt a vezetőket minden szinten lehet érteni, az intézményvezető szintjén is, de egy nevelőszülői hálózat intéz hálózat szintjén is, vagy vagy akár a gyerekjöléti szolgálat szintjén.

[01:03:10]képes-e támogatni a dolgozókat?

[01:03:10]Van-e a képzésre, továbbképzésre lehetőségük?

[01:03:16]Ki tudja-e választani jól a szakembereket, akik nagyon komoly tudással, kompetenciával és megfelelő attitűddel, hogy rendelkezzenek?

[01:03:22]Képes-e biztosítani számára szupervíziót?

[01:03:25]Van-e stratégia, hogy milyen irányba akarunk a gyerekekkel, gyerekes családokkal dolgozni, és ez a vezetői mentalitás nagyban meghatároz, és a vezetéi elveknek a gyakorlatban való ültetése, hogy a dolgozók aztán konkrétan a gyermekkel vagy a gyerekes családokkal hogyan fognak bánni, akarnak-e velük együttműködni, vagy a félelmeik okán inkább nem jeleznek, inkább tologatják a problémát, inkább a felelősségeket egymásra tolják?

[01:03:52]hogy van-e egy ilyen partneri együttműködés, képesek-e bizalmi együttműködést kialakítani, és akár ezt tükrözni a saját intézményükről, vagy pedig az van, hogy a gyerekvédelem az a gyerekek kiemelésével azonosítódik, jön a gyámügyes, elveszi a gyereket és tulajdonképpen ennyi a gyerekvédelem, valamint a az abúzusoknak minden szintje.

[01:04:13]És ez nagyban megha, ez nagyban szemlett kérdése is azzal együtt, hogy a rendszerproblémák az, hogy minek vannak kitéve a szakemberek az intézményben, az nagyban meghatározza.

[01:04:23]Ez az interjú részlet is ezt mutatja, hogyha mindenki a saját pozíciójában, a gyerekfelügyelő, a gyerek felügyelő pozíciójában a nevelőszülő, a nevelőszülői tanácsadó, a tegyesznek a munkatársa, vezetője satöbbi teszi a dolgát, és nem barkácsolják a gyerekeknek a sorsát, hanem egy stratégiát látunk egyéni szinten és a rendszer működésének a szintjén is, akkor egy jó gyerekvédelem tud kialakulni.

[01:04:46]És akkor én itt most abbahagynám az előadásomat azzal együtt, hogy még néhány példával készültem, de ez lehet, hogy a kérdésekhez fog kapcsolódni.

[01:04:57]És köszönöm szépen a figyelmüket.

[01:05:02]Köszönöm szépen.

[01:05:02]Köszönöm a hát rendkívül hasznos és nagyon tömény és elgondolkodtató előadást.

[01:05:09]Nagyon sok olyan adatot hallottunk, ami hát elszomorító.

[01:05:13]Én úgy gondolom, a PPT prezentációt szeretném megkérdezni, hogy elküldhetjük-e a bizottság tagjainak, illetve felkerülhet-e a honlapunkra.

[01:05:24]Köszönöm szépen.

[01:05:29]Szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, hogy milyen kérdéseket tennének fel docensonynak.

[01:05:38]Meléi Barnamátor megadom a szót.

[01:05:40]Köszönöm kedves nagyon köszönjük a tényleg elképesztő előadását.

[01:05:42]Több kérdésem is van, de első körben azt szeretném kérdezni, itt a végén volt ez a kérdés, hogy késő avatkozik be az állam, hogy alapvetően nem ez a gondoskodás, hanem a beavatkozási szemletű, vagy pontosabban gyakorlatú, miközben maga a jogszabály is inkább a megelőzésre fektetni a hangsúlyt, hogy ennek mi lehet az oka önszerint.

[01:05:59]Ez finanszírási kérdés, ilyen gyermekvédelmi politikai kérdés, szakembereknek a inkompetenciája, vagy vagy mi más lehet.

[01:06:08]Ez az egyik kérdésem.

[01:06:09]A másik, ami ami egy érdekes statisztika volt, hogy 6000 fölött van a fiatal 14 és 17 közötti gyermeknek a száma a gyermekvédelemben.

[01:06:18]Arról van-e bármilyen információ, hogy ezeknek hány százaléka az, aki ebben a kor ebben az időszakban kerül be?

[01:06:22]Tehát mennyi az, aki belenő ebbe, vagy már korábban is a rendszerben volt, és mennyi az, aki pont ebben az időszakban kerül a gyermekvédelembe.

[01:06:29]Ez szerintem egy érdekes információ lehet számunkra.

[01:06:33]És utolsó az csak a hajléktalanság lehet, hogy félreértetemen azt mondta, hogy minden ötödik gyermekvédelem részesült ember az hajléktalan lesz.

[01:06:42]Én ha jól értem a számot, amit mondtak pont fordítva van.

[01:06:45]Tehát minden hajléktalan, minden ötödik hajléktalan, amiből nem tudunk következtetni arra, hogy a gyermekvédelmel részesült személyek közül hányan lesznek hajítanak, hogy van erre vonatkozóan adat, tehát hogy a gyermekvédelemben valaha megfordult személyek közül hány százaléka statisztikailag az, aki nagy eséllyel hajléktalann válik.

[01:07:02]Köszönöm szépen.

[01:07:08]Köszönöm szépen.

[01:07:08]Megadom a szót Dr.

[01:07:08]Ác Andreak.

[01:07:10]Úgy gondolom, hogy most kérdésről kérdésre haladjunk, hogyha egy elfogadják a bizottság tagjaiit.

[01:07:16]Köszönöm szépen.

[01:07:16]Az első kérdésről azt tudom válaszolni, hogy az, hogy késő avatkozik be a rendszer, az szerintem kapacitás probléma.

[01:07:24]A a rendszernek az együtt egymásra épülése az adott, hogy a gyerekjóléti szolgáltatástól haladunk a szakellátás felé.

[01:07:31]Viszont, hogyha nincsen szakember, nincsen szolgáltatás, amivel a családbantartást tudjuk először megtámogatni, aztán pedig nincsen szakember a gyámhivatalok szintjén, mondjuk, ami belassíthatja a döntéseket, és nincsen szakember a szakellátásban, aki a hazagondozást tudja támogatni, akkor ez mutatja azt, hogy későn avatkozik be bemenetnél is a rendszer, és a hazagondozás tekintetében is.

[01:07:55]Nincs hova hazagondozni egyrészről, hiszen hogyha bekerül egy gyerek, akkor a gyerekjületéti szolgatsi központok az új esetek irányába, vagy az akkor éppen krízis lévő családok irányába fordulnak át.

[01:08:10]Tehát a szakellátásban lévő gyerekekkel nem tudnak már szakellátásban lévő gyerekek családjaival nem tudnak együtt dolgozni.

[01:08:19]A 14-17 éves gyerekeknél, ugye, hogyha abból indulunk ki, hogy átlagosan öt-hét évet töltenek a rendszerben a gyerekek, azért nem annyira jellemző, hogy serdülők, tehát a 14-17 éves korban rendszerbe kerülő gyerekek kevésbé maradnak a rendszerbe, hiszen egy nagyon magas szökési számmal számolhatunk.

[01:08:39]Nem arról van szó, hogy tömegével tínédzsereket emelnének ki, hanem arról van szó, hogy ez a korosztály, aki benne van a rendszerben, az tovább veszélyeztetett.

[01:08:48]Ugyanakkor az is van, hogy akik már 12 év kor környékén emelődnek ki, ott is megvannak ezek a veszélyek, hogy esetleg a szakellátás nem tudja őt megtartani, és ők azok a célcsoport, akik leginkább nagykorúságukig fognak a rendszerben maradni.

[01:09:04]Természetesen van olyan, aki nem adható örökbe, nem gondozható haza és élete végéig a vagy hát a tehát a gyermekkorának a végéig a szakellátásban fog nevelkedni, vagy akár utána is.

[01:09:14]Ö, valóban rosszul mondtam a hajléktalan.

[01:09:19]Ö, a február 3a kutatás, a 2021-es adat az a 18-29 éves adott nap az utcán élő embereket felmérő 7300 főre irányult, és ebből 351 közvetlenül került a hajléktalanságba.

[01:09:34]Tehát az adott napon felmért hajléktalan embereknek 20%-a volt állami gondozásban.

[01:09:40]A fordított adatot nem tudom megmondani.

[01:09:42]Ugyanakkor van a gyerekvédelemben egy becsült adatunk.

[01:09:46]40% körül van azoknak az aránya, akik hajléktalanságban, büntetés végrehajtási intézményben vagy prostitúcióra kényszerítve kerülnek ki a rendszerből.

[01:09:57]És ez egy becsült adat.

[01:10:00]Tehát nyilván nagyon jó lenne, hogyha lenne ezekben az intézményekben, a segítő intézményekben kutatásunk erre vonatkozóan, hogy hogyan kerülnek ki.

[01:10:06]Én a saját kutatásaimból azt tapasztaltam, itt ezen a dián visszaléptem épp a fiatal felnőttek támogatására.

[01:10:14]2000-es években több ilyen kutatást is készítettünk, amelyek a fiatal felnőtteknek, a rendszerben lévő nagykorúaknak az iskolai pályafutását, munkaerőpiaci pozícióját vizsgálta volna.

[01:10:28]az látszik, hogy nem kapják meg a szükséges segítséget nagyon alacsony iskolai végzettséggel, általános iskolával, vagy pedig használhatatlan szakmákkal kerülnek ki.

[01:10:38]Ráadásul ugye a 16 éves tankötelezettségi korhatár 18 éves korig is probléma, meg utána is, hogy az utógondozói ellátást milyen jogcí címen veszik igénybe.

[01:10:46]Tehát az iskola az egy kényszer, a munkaerőpiaci pozíciójuk nagyon gyenge ezeknek a fiataloknak.

[01:10:53]Én magam típusokat alkottam az életutak elemzésével.

[01:10:55]a sikeresek és a túlélők típusát próbáltam meg elkülöníteni egymástól.

[01:11:00]Pont az áldozatokat, amelyet ön kérdezett, tehát akik hajléktalanságban vagy börtönben vannak, őket nem tudtam megkérdezni.

[01:11:09]Nagyon nehezen is kutatható ez a terület.

[01:11:11]Ráadásul utánkövetéses vizsgálatok, ahogy a javítóintézetek vonatkozásában, ugy a gyerekvédelembisben is nagyon ritkák.

[01:11:18]hiszen azért azt, hogy honnan jön az ember, főleg akkor, hogyha már sikerült meghaladni ezt a gyerekvédelmi hátterét, vagy akár a bűnelkövetés vonatkozásában a javítóintézeti hátterét, akkor ez nem is annyira szívesen és nem is nagyon érhetőek ők el.

[01:11:33]a fiatal felnőttek támogatására és a kérdéshez kapcsolódóan még azt érdemes elmondani, hogy a szakirodalomban a kutatások alapján gyerekszerepben tartott felnőttekről van szó, hogy a rendszer az utógondozói ellátás 2124-25 éves korig, ugye attól függ, milyen jogcímen veszik igénybe az ellátást, ott maradnak és nagyon diszpozitív ez a rendszer, nem is tudnak feltétlenül a fiatalok arról, hogy milyen típusú támogatásokra van szükség vagy lehetőségük a rendszerben, és nagyon diszkrecionál és sokszor magatartási szabályokhoz kapcsolják azt, hogy milyen támogatást ad, kikkel dolgoznának szívesen a szakemberek.

[01:12:10]És az utógondozói ellátottaknak a számában egy drasztikus csökkenést látunk 97-től kezdve.

[01:12:18]A korábbi 3700 körülről, ugye 2025-ös adatot említettem, 2300-an vannak jelenleg a rendszerben.

[01:12:24]Ez egy komoly rendszerkritika, ami értelmezhető abból a kérdésből, amit ön feltett, hogy nem akarnak a rendszerben maradni 18 éves koruk után kilépnek, viszont sok esetben az utcán találják magukat, vagy hazamennek.

[01:12:40]Ugye ezek ilyen klasszikus példák, elfogyja a megtakarítás, és akkor megint az van, hogy a szociális rendszer ben megjelennek és újratermelődnek ezek a a problémák.

[01:12:53]Tehát a létszámcsökkenés az egy komoly kritikát is jelenthet azzal együtt, hogy lehetne egy olyan utógondozói ellátásunk is, amely képes, hiszen létezik ez az ellátás, egy gyors megtámogatással a munkaerőpiaci helyzetre, az oktatásra, a kapcsolatrendszerre pár év alatt, hisen, hiszen itt önjogú felnőttekről van szó, és ilyen értelemben itt már nem a gyerekvédelmi funkciókat kell tovább vinni, tehát pedagógiai vagy gyógypedagógiai funkciókat.

[01:13:20]Sok esetben az történik, hogy ami elmaradt abban a bizonyos 14-17 vagy 12-18 éves korban a gyerekvédelmi szakellátásban, azt tulajdonképpen korrekciós mechanizmusok mentén próbálják meg a szakemberek korrigálni az utógondozói ellátásban.

[01:13:41]Köszönöm szépen.

[01:13:41]Megadom a szót mellé Barnamáltonnak.

[01:13:45]Bocsánat, ígérem, nem fogom magam hozzragadni a szót többet, csak egy egy hadd kérdezek vissza.

[01:13:48]mondta ezt a 40%-os becsült értéket, hogy hogy hajléktalanság prostitúció vagy pedig büntetés végrehajtásban vannak.

[01:13:55]Ez ez sokkoló szám, de hogy ezt jól értem, hogy ez akik 18 életévüket még a rendszerben töltik el, azok tehát ez nem az összes, aki gyermekvédelen megfordult gyermeknek a fiatal korára vonatkozó adat, hanem csak az, aki egyébként a 18.

[01:14:10]születésnapját az benntölti a rendszeren belül.

[01:14:14]Segítsen, hogy ezt pontosan hogy értsem?

[01:14:17]Nem tudjuk, hogy pontosan ott töltötte-e be, vagy pedig valaha volt gyerekvédelmi gondozásban.

[01:14:22]Ugye itt az a fontos, hogy valamikor a gyerekvédelmi gondoskodásban volt ő.

[01:14:27]Lehet, hogy döntöttek úgy, hogy hazagondozható, de ott további problémák voltak.

[01:14:32]De a legtöbben lehet, hogy itt válnak nagykorúak, akiket sokkal inkább a hajléktalan ellátásban látunk, a többi intézményben kevésbé.

[01:14:39]Nem ismerek ilyen mérést.

[01:14:41]2009-10 környékén publikáltuk ezt az adatot.

[01:14:44]szakemberek becslései alapján félek, hogy ez magasabb, vagy bizonyos szegmenseiben ennek a célcsoportnak sokkal magasabb.

[01:14:52]Sajnos nem tudjuk, mint ahogy nagyon sok mindenről nem tudunk, hogy pontosan hova lépnek ki.

[01:14:58]Azt tudom elmondani, hogy az SOS gyermekfalmak megrendeléséből készült egy olyan kutatás, amelyben az SOS-ből kilépő és az állami intézményekből már kilépett fiatal felnőtteknek egy utánkövetéses vizsgálatát készítettük el interjús kutatás keretében.

[01:15:16]Világosan látszott a különbség, hogy az állami intézményekből kilépettek, egyik helyről csapódtak a rendszerben is és utána is a ö az életük során.

[01:15:27]Az SOS-ben sokkal inkább, ahol egy lakástámogatás, egy sokkal célzottabb támogatási rendszer volt már a kutatás idején is.

[01:15:34]Sokkal jobban meg tudták támogatni, be tudták vonni a családokat, a testvérsorokat együttesen tudták tartani, és mondjuk az oktatásban egy komoly sorsrendezés volt.

[01:15:47]Szintén a egy példát szeretnék hozni, hogy hatékonyságméréseket készítettünk 2015-16-ban a gyerekvédelmi szakellátásban.

[01:15:57]200 gyermek és 50 fiatal felnőtt vonatkozásában.

[01:16:00]Itt az látszott, hogy amikor bekerül egy gyerek a rendszerben, akkor nagyon sok támogatást kap a korábbi hátrányokat.

[01:16:08]Pszichológiai, gyógypedagógiai megsegítés, oktatási hátrányok, elmaradt védőoltások, satöbbi, satöbbi.

[01:16:12]Majd ezt követően a szakellátásban is az újonnan belépőkre fordul a figyelem.

[01:16:16]És igazából a tanulmányok terén van egy erősebb megtámogatás, viszont nagyon hatalmas hátrányokkal érkeznek, és ugye ezek a hátrányok aztán az utógondozói ellátásban is megmaradnak.

[01:16:29]Itt a fiatal felnőtteknél azt találtuk, hogy a készségek terén van egy előrelépés 18 éves korután.

[01:16:37]Tehát mondjuk, hogy be tudja fizetni a számlát, ügyintézést tudjon, vagy megerősödik az ön bizalma, hogy ő néhány év múlva a családtól eltérő módon nagy arányban kapcsolatok nélkül fog kikerülni.

[01:16:48]Nagyon gyengék ezek a gyengeekötéseik, tehát amire alapvetően a társadalomban építünk, hogy az informális kapcsolatainkon keresztül tudunk munkába kerülni, segítséget kérni satöbbi.

[01:17:00]Nekik nincsen ilyen kapcsolatrendszerük, és amit kutatások szintén bizonyítanak az utógondozói ellátás vonatkozásában, a nőknek a kitettsége, hogy a párkapcsolati kötődés az, amivel a kilépést tudják megtámogatni.

[01:17:14]Ezt az összes kutatás, az a kevés, ami az utógondozói ellátásban készült 2000-es évek óta, mind ezt mutatja meg, hogy hogy a nőknél van egy ilyen kiszolgáltatottság a kilépés tekintetében, vagy akár a korai anyávás, ami ugye meghatározza a helyzetüket utána, hogy merre tudnak menni.

[01:17:38]Köszönöm szépen.

[01:17:38]Kérdezem k megadom durúródóra elnökasszonynak a szót.

[01:17:43]Köszönöm a szót, elnökasszony.

[01:17:43]Köszönjük szépen ezt a rendkívül informatív előadást.

[01:17:48]Igyekszem strukturálni a mondandómat, mert nagyon sok mindent felírtam.

[01:17:52]Kezdeném azzal, hogy ami nekem egyébként is szívügyem, hogy ön szerint mi várható a következő 5 10-15 éves táblatban a bekerülő gyerekek mentális állapotát figyelembe véve.

[01:18:06]Tehát az, hogy a fiatalok 40%-a, tehát majd minden második fiatal szorongva éli az életét, és a gyermekpszichiáteri igény az háromszor annyi, mint amennyi az ellátásban jelenleg rendelkezésre áll.

[01:18:21]Az én úgy gondolom a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, hogy még romolhat.

[01:18:25]Hogyha a Betesda Gyermekkórháznak a az ellátottságát nézzük meg, akkor a Betesdának a vezetői elmondja, elmondták több interjúban is, hogy egy generációval ezelőtt egy gyermekpszichiáter dolgozott a Betesda, de a gyermekkórházban most már több mint 20.

[01:18:41]És az, hogy 20szorosára nő mondjuk egy generáció alatt a gyermekpsichiáterigény, abban a gyermekkorásban, ahol a legtöbb gyermekpsichiáter dolgozik Magyarországon, azért az elég durva szám.

[01:18:52]Ezért is igyekszem folyamatosan sürgetni, hogy egy mentális egészségstatégiát a kormány alkosson meg.

[01:18:58]Ö és hozzáteszem, hogy a Betesda ö gyermekkórházban is, meg a gyermekvédelmi szakemberek körében is a digitális eszközhasználatnak a terjedését a gyerekek körében, azt majdnem mindenki az első helyek között említi meg, mint problémát.

[01:19:17]És ugye a szorongásnak a növekedése is tudjuk, hogy főleg a lányoknál összefüggésben van a közösségi média használattal.

[01:19:23]És azt is tudjuk most már, hogy a három év alatti gyerekeknek a túlzott eszközhasználata az visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz.

[01:19:33]Tehát, hogy neuroanatómiai elváltozások történnek a gyerekek agyában három éves korukra, és onnantól kezdve már ezt rendkívül nehéz kezelni.

[01:19:44]Tehát e erre irányulna az első kérdésem.

[01:19:47]A másik ugye ami sz ami szintén egy súlyos probléma meglátásom szerint, hogy a kortársbántalmazás ilyen mértékben növekszik a rendszerben, hogy ennek mik a társadalmi okai, mert nyilván van egy közvetlen kiváltó ok minden egyes konfliktusban, amikor ott vannak és megtörténik akár verbális, akár fizikai bántalmazás.

[01:20:10]De hogyha a probléma mélyét szeretnénk kezelni, akkor úgy gondolom, hogy ezt is fel kellene tárni, hogy mik azok.

[01:20:17]Nyilván nagyjából sejti mindenki, hogy az az élethelyzet, amibe ezek a fiatalok bekerülnek, az nem könnyű az élet az ő életkorukban, de hogy hogyan tudná a rendszer ezt jobban kezelni, hogy ezt már megelőzzük és ezekre a bántalmazásokra ne kerüljön sor, vagy ne rendészeti eszközökkel kelljen kezelni mindezeket.

[01:20:38]Szeretném megerősíteni azt a szemléletet, hogy a prevenciót és a családban való gondozást erősítsük, illetve a családban való maradást és visszakerülést erősítsük.

[01:20:48]És nekem is nagyon jó tapasztalataim vannak az átmeneti otthonok vonatkozásában.

[01:20:52]amikor ilyen intézményekben dolgozó szakemberekkel beszéltem, vagy ö vagy ilyen otthonokban jártam, akkor akkor folyamatosan egybehangzó vélemény volt, hogy hogy ezt ezt a lábat erősíteni kell.

[01:21:08]Tehát erre is majd javaslatot tennék, hogy a a bizottságnak a dokumentumába kerüljön be az, hogy ezt ezeket az intézményeket megerősítsük.

[01:21:17]És rátérve akkor a a dolgozók helyzetére, ö van van néhány zsákutca a rendszerben, amit amit én a a magam részéről annak látok.

[01:21:31]Ez például, hogy az egyszemélyes szolgáltatóknak a száma az ilyen magas, hogy 1egyhada lényegében egy személyes szolgáltató.

[01:21:38]azt azt rendkívül nehéz ezeket a helyzeteket megváltoztatni pontosan azok miatt a az emberi tényezők miatt is amiket említett, hogy ezeknek a ezekből mi miben látja a kiutat, hogy ez ez megváltozzon, illetve hogy ezekben a térségekben egy hatékonyabb, hosszú távon is kiszámítható munkavégzés történhessen, pláne annak figyelembevételével ugye, hogy a dolgozóknak az 1egyharmada távozik a rendszerből, ami szintén egy egy egészen elképesztő.

[01:22:12]Ö sz és most elnézést, hogy ilyen kicsit személyesebb példákat hozok be, de a az én tapasztalataim, amikor a gyermekvédelemblememben dolgozó szakemberekkel beszéltem, nagyon sokszor a zsákutcáknak az oka, vagy az ő akár kiégésüknek az oka olyan, amit nem lehet rendszerszinten kezelni, vagy legalábbis nagyon nehéz, mert emberi tényezőkről van szó.

[01:22:37]Tehát, hogyha sikert is tud elérni egy egy gondozó, vagy akár egy gyám, aki éveken keresztül dolgozik egy gyermekkel, és sikerül pozitív változásokat elérni akár a tanulmányaiban, akár a mentális állapotában, akár a jövőképét tekintve, egyszerűen szerelmes lesz, vagy olyan társaságba kerül, akik azt megelőző évek munkáját egy csapásra gyakorlatilag tönkre tudják tenni, mert bekerül egy drogostársaságba, vagy prostitúcióra kényszerítik, és akkor akkor egy olyan olyan pályán indul el, ahonnan ahonnan meg már nagyon nehéz lesz ki vagy visszaállítani.

[01:23:14]És nyilván ez nagyon fokozza a kiégést azoknál a dolgozóknál, akik nagyon sok ilyet megtapasztalnak, pláne abban a túlterheltségben, amiben dolgoznak, amit itt is hallottunk.

[01:23:31]A amit még szeretnék mondani, hogy a ugye a szakellátásban, hogy a 72%-a az összes férőhelynek az egyházi szereplőknél van, ezért arra tennék majd javaslatot itt a bizottságban, hogy egyházi szereplőket is hallgassunk meg a rendszer működésével kapcsolatban.

[01:23:43]Az első verzióban ez nem szerepelt, tehát szeretném, hogyha hogyha az egyháziak képviselőit is megtudnak.

[01:23:56]Jó, a mostaniban igen, a az elsőben még nem szerepelt.

[01:24:01]Pillanat.

[01:24:03]Igen.

[01:24:03]És akkor kettő kettő konkrét javaslatot fogalmaznék meg.

[01:24:09]Az egyik, hogy szintén gyermekvédelmi szakemberek véleménye szerint régen voltak olyan komplex kapasz, úgynevezett kapaszkodó házak a rendszerben, amelyek a legnehezebb helyzetbe került gyerekeknek nyújtottak kiemelt támogatásokat.

[01:24:28]Tehát nyilván, hogyha egy gyermek, vagy inkább fiatal, aki akár már közel van a 18 éves életkorának a betöltéséhez, és akár bűncselekményt követett el, akár folyamatban van nála, akár a szerználat, vagy ehhez hasonlók, hogy látnának, látna-e ön indokoltságot arra, hogy ilyen intézményeket beemeljünk, vagy visszahozzunk a rendszerbe.

[01:24:57]És a a másik itt kapcsolódva az előző beszélgetéshez, hogy a gyerekeknek a hány százalé-a kerül ki úgy, hogy a társadalom hasznos tagja lesz és el tudja kezdeni a azt az életet, amit mindannyian szeretnénk nekik biztosítani.

[01:25:14]Szerintem ennél a 40%-nál lényegesen rosszabb a helyzet.

[01:25:16]És azok a szakemberek, akikkel én dolgoztam, ők vagy dolgozom, ők azt mondták, főleg olyanok, akik mondjuk már 30-40 éve a pályán vannak, hogy még a 90-es évek elején akár 80% volt azoknak az aránya, akik ki tudtak kerülni a rendszerből úgy, hogy utána egy normális életet tudtak élni, és csak 20% volt az, aki a aki további szociális ellátásokra sorult, vagy a büntető büntetés végrehajtásba került.

[01:25:46]most már ilyen 60-70%-ról is beszéltek, akik akik nem tudnak beilleszkedni a társadalomba.

[01:25:56]Tehát, hogy ez ez rendkívül magas, és erre erre szintén szeretnék nyomatékkal felhívni a figyelmet.

[01:26:01]Nem véletlen, hogy a az előző ülésen érveltem amellett, hogy az utógondozás megerősítése az mennyire fontos.

[01:26:07]Köszönöm szépen.

[01:26:11]Köszönöm.

[01:26:11]Megadom a szót Dr.

[01:26:11]Rác Andreának.

[01:26:14]Köszönöm szépen.

[01:26:14]Igyekszem mindenre nagyon röviden kitérni.

[01:26:18]Az egyik, hogy mi várható 5-10 éves távlatban, főleg a mentális támogatás terén.

[01:26:23]Én is azt gondolom, hogy a mentális egészség terén egy átfogó stratégiára van szükség, amelynek szerves része a gyerekvédelem is, a gyerekjóléti alapellátás és szakellátás.

[01:26:36]És fontos, hogy ezt nyilván az összes gyermek, vagy én kágítanám fiatal felnőttekre is, tehát akár ezt a 029- 030 éves ifjúsági g életkor kategóriájával lenne érdemes dolgozni, ösztársadalmi probléma, tehát ez egyértelmű, és az ellátórendszerek hiánya akár ugye a pszichiátriai osztályokon, ahol gyerekeket elláthatnak, nagyon minimális a férőhely, azzal egyelől, hogy az nagyon jó, hogy egy adott intézményben nő a pszichiáterek száma, de országos szinten látjuk ezt.

[01:27:03]És ugye ez a területi lefedettséget is mutatja, hogy ez elsősorban fővárosközpontú, illetve néhány megyeszékhelyen vannak ezek az intézmények.

[01:27:12]A digitális eszközhasználat az régóta fontos téma, szerintem és érdekes, érdemes vele foglalkozni.

[01:27:20]Gyerekvédelmi fókusszal az óvodai és iskolai segítőknek a szerepét emelném ki, akik eddig is a prevenciós megoldásokkal dolgoztak az iskolába.

[01:27:27]ö a tudásátadás vagy az ezzel kapcsolatos tudásoknak a bővítése fontos.

[01:27:32]Ez nyilván a cyber bulllying kapcsán összefüggésben van a kortársbántalmazásról, ami egyre inkább növekszik, és hogy ez a frusztráció honnan eredhet kérdésére válaszolva.

[01:27:45]Én azt gondolom, hogy a gyerekek mindig tünetet hordoznak, tehát hogyha egy társadalom feszült, agresszív, ez a fajta bántalmazási kultúra akárcsak verbálisan, érzelmileg jelen van, akkor a gyerekek ezt leképezik.

[01:27:58]és az iskolában az ő elem előetelüket nézve, hogyha visszagondolnak az adatokra, hogy egy hátrányos helyzetű gyerek, egy roma származású gyerek, egy szakellátásból kiemelt gyerek, hogy van az iskolai közösségben, akire mindenki mutogat, hogy te milyen státusszal vagy itt közöttünk, az nyilván növeli ezeket.

[01:28:17]Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerek az, aki forrásnek, hiszen tudjuk, hogy a bullyingnak bármi lehet az oka, az hogyan nézünk ki, és az a státusz a a az ilyen értelemben a legkevesebb vagy egy összetevője a soknak.

[01:28:30]Én azt gondolom, hogy ebben egyértelműen a prevenció és az, hogy az iskolai segítés óvodában is megjelenik a szülőkkel való munkában és akár közvetlenül a gyerekekkel, az szerintem fontos lehet, hiszen valóban életkorilag is sokkal hamarabb történnek meg ezek a tevékenységek, és sokkal károsabbak hosszú távon, amit ugye a generáció kutatások is már mutatják, vagy vagy felhívják erre a figyelmet.

[01:29:01]Az átmeneti gondozás kapcsán szeretném azt kiemelni, hogy mindenképpen fontos lenne, hogy pontos adatokkal, felmérésekkel rendelkezzünk, hogy mire alkalmas ez a az ellátás és mire nem.

[01:29:09]És akkor így gyorsan ugranék is egyet a hetedik kérdésére a kapaszkodó házaknál, hogy a gyerekvédelmi funkcióval ellátott ilyen típusú rendszerek korábban ugye voltak a hetes otthonok, de ismerjük a kedves házat, mint jó gyakorlatot, vagy vannak olyan kollégiumok, amelyek gyerekvédelmi funkcióval rendelkeznek.

[01:29:32]Én is dolgoztam ilyen intézményekkel, ahol egyértelműen ezek a jó gyakorlatok jelen vannak.

[01:29:36]A gyerek a családban marad, történik a családdal is egy együttműködés, de a legtöbb esetben hétfőtől péntekig van az, hogy nehéz a gyereket ellátni, és talán a szülő alkalmassá tehető megtámogatással, és akár anyagilag is ez könnyíthető, hogy mondjuk hétvégén kelljen a gyermekét ellátni, és és aztán iskolába indítani.

[01:29:57]De itt is a családgondozásnak fontos szerepe van.

[01:29:59]Ugyanhez kapcsolnám, ami ugyan nem kapcsolódik az átmeneti gondozási kérdéshez, de hogy a terápiás funkciója ezeknek az intézményeknek, hiszen itt lehet súlyos magatartás probléma vagy bűnelkövetés, amire viszont a gyerekvédelem nem alkalmas jelenleg, tehát egy gyerekotthonba, lakásotthonba, főleg egy kisebb lakásotthoni egységbe bekerül egy akár szeró gyermek, az az egész intézménynek az életét megváltoztatja.

[01:30:23]Tehát ezeket is érdemes végiggondolni, hogy az egyes ellátórendszeri elemek milyen kihívásokkal, milyen gyerekproblémákkal dolgoznak az általános céljukon túl, és arra valamilyen megoldásokat keresni, mondjuk egy restztoratív szemletet, egy aszertív kommunikációt, támogatóformát, stresszkezelést satöbbi, satöbbit.

[01:30:45]Ezeket a pedagógiai módszerekbe be lehet tenni.

[01:30:47]Az intézményekben erre nincs kapacitás, és jelenleg forrás sincs arra, hogy külső szolgáltatásokat vásároljanak.

[01:30:54]Nyilván a korábbi pályázatok keretében ezekben tudtak megerősödni az intézmények, mint ahogy az iskolákba is, ugye az óvodai és iskolai segítés előtt így jutottak be elsősorban ezek a programok, hogy pályázati vagy pajlot jelleggel.

[01:31:07]Ezeknek a megtartását is fontosnak tartom.

[01:31:13]Áttérve a dolgozók helyzetére, egyetértek azzal, hogy a vidéki szociális munkának a kérdése és ennek a kihívásai külön témát jelent, illetve az is, hogy mit kezdünk az egyhez személyes szolgálatokkal.

[01:31:25]Én azt gondolom, hogy az ellátási szinteknek az újragondolása és az ehhez rendelt finanszírozás lehet az egyik megoldás, hiszen nem minden településnek kell ugyanazokat az ellátásokat nyújtani, mert mondjuk egy előregedő településen nem ugyanazok a gyerekvédelmi problémák vannak.

[01:31:39]Ezt érdemes egy kicsit rugalmasabbá tenni.

[01:31:44]Ezeket a szinteket úgy meghatározni, hogy minél inkább ott, ahol a család, a gyerekes család él, ott kapja meg ezeket a szolgáltatásokat, de azért magát az ellátást oda lehet szervezni.

[01:31:53]Erre amúgy a koragyerekkori fejlesztések kapcsán elég sok kísérlet is történt, aminek jó eredményei vannak, akár például a vizsgálatok megszervezése utazópedagógusokkal, utazó gyógypedagógusokkal.

[01:32:07]Ö itt is végig lehet gondolni, hogy mi az, amikor a családot érdemes utaztatni, és mi az, amikor a szakembert oda tudjuk szervezni.

[01:32:16]A másik ilyen fontos, ami a 2010 környékén szerintem megszűnt a gyerekvédelemben, az a módszertani hálózatnak a kérdése.

[01:32:22]Ez az alap és a szakellátás vonatkozásában is megszűnt.

[01:32:27]Korábban voltak kijelölve intézmények, akik koordinálták azt, hogy ha érzékelünk egy problémát, arra milyen eszköz kellene.

[01:32:34]A megbecsültség kérdése szerintem a dolgozók vonatkozásában nemcsak a gyermekvédelem belül, hanem a társadalomban is.

[01:32:41]És itt most van egy olyan láthatóság, ami szerintem azért felemes eredményeket tud hozni, hiszen a gyerekvédelemnek a botrányai, de egy-egy haláleset, akár a szakellátás bántalmazásos ügyei, akár amikor családban meghal egy gyermek, ez olyan figyelmet irányít a társadalomban, és tulajdonképpen egy sokkal védekezőbb gyerekvédelmet hoz létre, nem pedig egy szolgáltatás irányába tolja el.

[01:33:07]Szerintem ezzel a kérdéssel a képzések, továbbképzésekben és a megbecsültség láthatóság vonatkozásában, de azért ezt kevésbé a sajtó, és akkor elnézést kérek most, tehát kevésbé a nyilvánosságban gondolnám megerősíteni, mint azt, hogy ennek presztízsel ezen ezt tímen belül is lehet érezni, vagy akár a jelzések számát, hogyha megnézzük, hogy mondjuk a házi gyermekorvos az, aki legkevésbé jelez, tehát a szakmák között is van egy hierarchia, akik együtt kellene, hogy működjenek, és valahogy ezen változtatni A kiégéshez szeretnék egy friss kutatást kiemelni, amit a debreceni egyetem készített.

[01:33:43]Itt az látszik, hogy hogy a kiégéshez leginkább az vezet, hogy nincs megtámogató háttér.

[01:33:49]Tehát az intézményen belül, hogyha van szupervízió, a Team képes az együttműködésre, akkor ott tudjuk tartani a szakembert, meg tudjuk támogatni.

[01:34:00]Nyilván az anyagi megbecsültség az egy fontos kérdés.

[01:34:01]A rendszernek az anomáli azok inkább egy frusztráltságot, feszültséget hoznak, de a személyes kiégéshez is abszolút egyetértek ezzel, hogy ez egyéni szinten történik meg.

[01:34:14]Ott arra kell akár tehermentesítés, egy olyan csapatépítés, amivel a team együtt tud működni, és amiben azt érzi, hogy nincs egyedül.

[01:34:25]Szeretném kiemelni azt, hogy a gyerekvédelemben a sikerarc az önmagában nagyon nehéz ennek a megítélése, mert siker akkor is, hogyha kiemelem őt egy elhanyagoló, bántalmazó családból.

[01:34:36]Meg az is siker, hogyha hogyha hazagondozom esetleg, de nem tudom aztán, hogy mi történik.

[01:34:42]Tehát hogyha megvédtem, vagy pedig ott tehát, hogy ennek a megítélése és ebben a kérdésben nem maradhatunk egyedül.

[01:34:48]És itt ugye vannak különbségek aközött, hogy én mit értek veszélyeztetés alatt, meg mondjuk Borsodban mit értenek veszélyeztetés alatt.

[01:34:57]És ez nem egy filozófiai, fogalmi különbségtétel, elsősorban nyilván lehet szemlet is, hanem az, hogy mit tudok mellétenni, mi az utolsó pont, ameddig tudom tartani a gyereket a családba, kik azok és melyek azok a szolgáltatások, aki amiket mellé tudok rendelni.

[01:35:13]És akkor még a hatodik témát az egyházi szereplőknél.

[01:35:16]Csak azt szeretném kiemelni, hogy né néhány évvel ezelőtt az állami, egyházi és civil fenntartású intézmények vonatkozásában egy nagyon pici kutatást készítettünk.

[01:35:28]Erről nagyon nehezen lehetett a gyerekvédelemben kutatásokat készíteni, de nem találtuk azt, hogy a civil és az egyházi szereplőknek hozzáadott értéke feltétlenül lenne.

[01:35:40]Tehát azon túl, hogy ez egy szervezeti működésben a gyerekek oldaláról és mondjuk a nevelőszülők oldaláról mondom ezt, de érdemes lenne ezt is megnézni.

[01:35:48]Tehát azt is, hogy ők milyen kihívásokkal szembesülnek, de azt is, hogy finanszírozáson túl jelent-e szakmai módszertan valamit, hogy én egyházi intézmény vagyok vagy sem, mi az a többlet, amit hozzá tudok adni szolgáltatásban vagy értékrendben?

[01:36:03]És hogyha a jóléti pluralizmust jól értelmezzük és az értékeknek a diverzitásában ennek tere lehet, akkor van annak relevanciája, hogy egyházi, állami és civil fenntartású intézmények működjenek jól.

[01:36:18]állami felügyelet minőségbiztosítás nélkül.

[01:36:20]Én amúgy nem tudom ezt elképzelni.

[01:36:22]Egyetértek, és erre én is tettem utalást, hogy egyrészt a becsült adat nem adat, nem jó adat, de fontos adat.

[01:36:31]Én is rosszabbra gondolok, mint 40% a a valaha gyerekvédelemben éltek körében.

[01:36:37]És amit ehhez kapcsolódóan szeretnék kiemelni, és vissza is hoztam ezt a diát, hogy az adatok, kutatások biztosítják azt, hogy a rendszer ne feltételezésekre, hanem valós szükségletekre és mérhető eredményekre épüljön.

[01:36:52]Tehát az, hogyha nem rendelkezünk adattal a probléma nagyságáról, a tendenciákról 5-10 évre visszamenőleg, és aztán megnézve, akár becsülve azt, hogy ebből mi fog történni a jövőre nézve, hogyha nem tudjuk a problémákat időben azonosítani, nem tudjuk megmondani, hogy milyen új szolgáltatásra van szükség.

[01:37:11]Ha bevezetünk egy új szolgáltatást, annak mi a következménye?

[01:37:17]2016 óta az átalakított gyerekjóléíti rendszerben nem volt egy kutatás arra nézve, hogy működik-e ez a rendszer, hogy az esetmenedzseri funkció összeegyeztethető-e szakmai tartalmában a családsegítésel, vagy teljesen máshol lenne ennek a helye.

[01:37:32]Ugyanúgy az egyházi átadás vagy térnyerés óta nem volt egy érdemi ránézés a gyerekvédelmi szakellátás működésére.

[01:37:40]Ezeket a területi egyenlőtlenségeket, amiket folyamatosan látunk, ezeket is nézni kell.

[01:37:46]részben a az ellátórendszer teljesítőképessége okán, másfelől amiatt, hogy lehetnek nagyon különböző problémák a különböző országrészben a családok és a gyerekek körül.

[01:37:55]És ugye a bizonyítékalapú szakmai és szakpolitikai döntéshozatal az erre épül, hogy vannak adataink, vannak méréseink, és úgy beszélgetünk, nem csak kollektív bölcsességekre építjük a a szakmát, ami ugye azt jelenti, hogy a szakemberek nagyon jól el tudják mondani, hogy mi az ő problémájuk az adott intézménybe, de ez fontos lenne valahogy ezeknek a belső tagozódásait is látni.

[01:38:20]És amikor kutatásokkal dolgozunk, akkor pont ezeket az innovációkat hozzák magukkal, hogy látunk egy problémát és ki tudjuk próbálni, és az viszont lehet helyi szintű, tehát azt nem kell, hogy országos szinten akkor egyből bevezessünk egy intézkedést, hiszen az egy nagyon drága szolgáltatás lenne.

[01:38:36]De az, hogy a különböző típusú problémákra legyen erre lehetőség a nagy rendszeren belül.

[01:38:44]Nyilván erre a projektszemletre amúgy nem alkalmas egy állami gyerekvédelem rendszere, mint ahogy a gyors krízisreagálásokra is nagyon lassan tud reagálni, még akkor is, hogyha rendszerszintű megoldásokat akar akar hozni, de érdemes ezt akár párot jelleggel, projektekből kipróbálni ott, ahol ennek tere van, és akár ezt a módszertant megosztani, hogy egy kicsit így kísérletezzenek a szakemberek.

[01:39:07]Én amúgy azt tapasztaltam, hogy a kiégés megelőzésére az egy jó módszer, hogyha kicsit kilépve a a megszokott napi rutinból valamiben kipróbálhatják magukat, ahol nincs az a tét rájuk téve, hogy mi az indikátor, meg mi annak a forrása, hanem az van, hogy nézzük meg, hogy mi az, amit mi most itt szakmailag szeretnénk csinálni.

[01:39:28]És hangsúlyozottan ezek szakmai kérdések, tehát bármennyire szakpolitikai döntésekre van szükségünk a rendszer működtetésére, de ezek az, hogy a konkrét gyerekkel mi történik, az szakmai kérdés kell, hogy legyen.

[01:39:40]És ebben a társadalmasításban szerintem ez a kockázat benne van, hogy jobb, hogyha a szakmából kristályosodnak ki ezek a válaszok.

[01:39:49]És természetesen a transzparencia, az pedig fontos akár a finanszírozásban, akár a rendszernek a működtetésében, az elszámoltathatóságnak.

[01:39:58]Most ezt ö szakmai értelemben mondom az elszámoltathatóságot vagy akár a finanszírozásba, mennyibe kerül egy gyerek, mennyibe kerül egy szolgáltatás és nyilván az alapellátás szolgáltatásai azok drágábbak, de hát jól tudjuk, hogy azok hosszú távon jobban megtérülnek.

[01:40:14]De az is fontos szerintem, hogy egyáltalán felmerjük tenni ezeket a kérdéseket, hogy mennyibe kerülnek ezek a szolgáltatások.

[01:40:20]Erre is vannak becsült adataink, de fontos lenne látni ezt országos szinten, fenntartási háttérrel, megyei szinten, vagy akár a gyerekek kockázataihoz rendelve.

[01:40:33]Köszönöm szépen.

[01:40:36]Köszönöm.

[01:40:36]Megadöm a szót Dr.

[01:40:38]Jakabsannának.

[01:40:39]Köszönöm szépen, elnökasszony.

[01:40:39]Én is megköszönöm, hogy egy ilyen komplex rálátást hallhatunk, vagy láthatunk a prezentációban a gyermekvédelmi rendszerre.

[01:40:50]Ö nem tudom, lehet, hogy nem emlékszem, hogy a prezentációban nem tért ki a kórházban maradt csecsemők kérdésére vagy ügyére.

[01:40:58]Ugye azt tudjuk, hogy azért az elérhető számoknak a többszöröse jelenik meg, többszörösen jelenik meg a a kórházban hagyott kisgyermekek tekintetében.

[01:41:12]Ugye maga a egy egészségügyi intézményben a beteg gyermekek gyógyítása a fő fókusz, mégis több 100 kisbaba várakozik a kórházézményekben, hogy eldőljön a sorsa.

[01:41:24]Ön szerint a rendszerelem, melyik rendszerelem működésének az elégtelensége okozza ezt a várakozást, hogy hogy tényleg ezek a kisbabák hónapokat olykor akár évet is vár arra, hogy a sorsával valami valamit foglalkozzanak.

[01:41:43]Köszönöm szépen.

[01:41:47]Köszönöm.

[01:41:47]Megadom a szót Dr.

[01:41:47]Ác Andreak.

[01:41:51]Bocsánat, köszönöm szépen.

[01:41:51]A példák, amir már nem maradt idő, az egyik pont a kórházban hagyott csecsemők kérdése lett volna nagyon röviden.

[01:41:57]Ugye az adatok szerint 325 fő van kórházban, 69 fő viszont betegség miatt.

[01:42:05]És ezt abból a kontextusból válaszolnám meg, hogy a rendszerszintű probléma szerintem komplex, mert azt fontos látni, hogy a kórházban lévő gyermekek, csecsemők milyen státusszal vannak a kórházban azon belül, hogy egészségügyi ellátásra vagy pedig gyerekvédelmi intézkedésre várnak.

[01:42:22]Van-e család, aki fogadja őket, örökbe adhatóak-e, hiszen már lemondtak róla, vagy esetleg testvéreik a szakellátásban vannak.

[01:42:32]És az első hiátus, amit én látok, az a családtámogatás, hogy itt ugye nagyon gyakran összekeverjük a szegénység kérdéseit a gyerek veszélyeztető kérdésekkel a jogszabályi tilalmak ellenére.

[01:42:44]Ezeknek a családoknak a többségének szociális és anyagi segítségre van szüksége arra, hogy ők hazavigyék a a gyermeküket.

[01:42:52]Tehát a családtámogatás, a családmegtartás, vagy amit említettem a hiányzó, vagy csak nagyon érintőlegesen jelenlévő intenzív családmegtartásban, hogy akár már a terhes gondozás idején ez a család megerősíthető lenne anyagi támogatással, természetbeni támogatással, szülői kompetenciák fejlesztésével.

[01:43:11]A krízistámogatás egy ugyanilyen fontos dolog, akár már az ellátórendszer következő szintjén, például, hogy egy helyettes szülőhöz el tudunk-e egy csecsemőt helyezni, vagy mondjuk a nevelőszülői ellátásban lehet-e ilyen rövid ciklusú krízis nevelőszülő, aki mondjuk a testvérekkel együtt fogadja, és aztán a hazagondozáson dolgoznak tovább?

[01:43:31]Tehát akár a nevelőszülőségben, de akár az intézményeknél, hogy van-e ilyen rövid ciklusú gyors támogatás a rendszerben.

[01:43:41]És nyilván itt az örök befogadásra váró gyerekek sorsát pedig külön kell rendezni.

[01:43:45]Szerintem anélkül ez a probléma kör, tehát a kórházban hagyott csecsemőknek a kérdése azt mutatja meg nagyon jól, hogyha azonosítunk, itt is látjuk a fáziskésést, hogy évek telnek el, mire a szakmából a nyilvánosságba azonosítódik egy másik ellátórendszert terhelő probléma.

[01:44:03]És azt látjuk, hogy hogy nem, hogyha nem tudjuk, hogy ez a gyerekcélcsoport milyen egyéb alcsoportokra bontható, mint ahogy az, hogy kik várnak a szakellátásba kerülésre, milyen szükséglet mentén kell az ellátásokat fejleszteni, akkor nagyon nehéz rá válaszokat találni.

[01:44:21]Amit a figyelmükbe ajánlok, egy nagyon rövid pár perces kisfilmi a Tasznak, ami arra nagyon jó, néhány évvel ezelőtti, arra nagyon jó, hogy egy települési összefogás ellenére, amikor maga a polgármester, a teljes szociális rendszer, a helyi közösség támogatja azt, hogy a várandós anya hazavigye majd, de lakhatási szegénység van elsősorban a az esetben, a gyermekét mégis úgy dönt a gyámhatóság, hogy kiemelik a gyermeket, aztán itt megtörténik a hazagondozás, de jól ráirányít arra a rendszerproblémára, hogy még összefogás, még egy ilyen interdiszciplináris együttműködés esetén is felülírhatóak ezek a döntések, azok viszont szemletbeli kérdések, hogy hogy akarjuk kontrollálni ezeket a a családokat.

[01:45:06]Ugye ebben a kórházban hagyott csecsemők esetében is benne lehet ez a kontrollfunkció.

[01:45:10]ki az, akiknek a sorsát akarjuk rendezni, vagy esetleg hol vannak azok a a folyamatok, amikor lenézzük, megbélyegezzük ezeket az anyákat és ezáltal a gyerekeket is.

[01:45:23]Szóval szerintem ez sokkal komplexebb problémáról van szó, még akkor is, hogyha a kórházban hagyott csecsemők létszámához képest egy nagy számról beszélünk, vagy a problémához mérten.

[01:45:31]Az összes gyerek vonatkozásában viszont nyilván ez egy kisebb, de hogy nagyon jól mutatja azt, hogy szerintem az alapellátástól a szakellátásig és a tartósrendezés összes formájáig megjelenik az, hogy milyen kihívásokkal kell itt szembesülnie a szakmának.

[01:45:54]Megadom a szót Dr.

[01:45:54]Pani Miklós alelnök úrnak.

[01:45:57]Én is köszönöm szépen ezt a komplex előadást.

[01:45:59]Igyekszem már akkor gyorsítani itt a idő előrehaladtávra való tekintettel.

[01:46:05]Néhány kérdésem azonban még maradt.

[01:46:09]Mérhető-e a magyar gyermekvédelmi rendszernek működése állapota teljesítőképessége valamilyen szinten európai és nemzetközi viszonylatban?

[01:46:18]Gondolom nagyon komplex, ahogyan az egész intézményrendszer működése is, de van-e esetleg ezzel kapcsolatos információnk, adatunk?

[01:46:29]Több minden elhangzott az előadásában, főleg a konklúzióban, de ki tudná emelni, hogy az elmúlt években, leginkább ugye 2010 óta mi volt az a három olyan legfontosabb intézkedés, amely az önmegítélése szerint érdemben javította a gyermekvédelmi intézményrendszernek a működését?

[01:46:49]gyermekjogi védelem és szabályozási kérdés, hogy itt jelenleg az önmeglátása szerint hol tartunk, megfelelőek-e a jelenlegi jogszabályi keretek?

[01:46:59]És hogyha nem, akkor melyek azok a területek, amelyet önmeglátása szerint még erősíteni volna szükséges?

[01:47:07]felmerült a több vonatkozásban is ugye a ismételten egyre nagyobb számba bekerülő vagy éppen visszakerülő gyerekek a gyermekvédelmi intézményrendszerben.

[01:47:17]Ugye itt van egy új az elmúlt években van itt egy új jelenség, hogy ez annak ellenére csökken a gyerekszám, annak ellenére, hogy kevesebb a gyermek a közoktatásban is.

[01:47:25]mégis a szám ez vagy ugyanaz vagy sok esetben még bizonyos korcsoportokban ő is, hogy látta olyan mintázatot az elmúlt években, aminek ez a ami miatt ez a folyamat ez újra felerősödött.

[01:47:39]Ugye mivel egy ilyen prevenciós jelleggel is vizsgáljuk a kérdéseket, ön is említette, hogy nagyon sokszor az ellátórendszer az olyan problémákkal szembesül, ami kívül gyermekvédelmen kívüli okok.

[01:47:51]hogy különösen a vidéken való a fiatalok körébe terjedő droghasználat ez mennyire hozható ezzel összefüggésből az önmeglátása szerint vidéket járva nagyon sok borzalmas történetet hallok én is ezzel kapcsolatb fiatal édesanyánk esetében is még egy kérdésem zárásképpen hogy elhangzott a nevelőszülői hálózat lesz ezzel kapcsolatban külön blokkunk is de ugye ön hogy látja az év elején bevezet ett jelentős növelése a nevelőszülői díjazásnak, az tudja-e érdemben segíteni azt a helyzetet, hogy a nevelő szülői létszámban ezt a hiányszámot, ezt érem tudjuk tudja csökkenteni az ágazat és a szakma.

[01:48:39]Köszönöm szépen.

[01:48:42]Köszönöm.

[01:48:42]Megadom a szót Dr.

[01:48:42]Ác Andreának.

[01:48:46]Köszönöm szépen a kérdéseket.

[01:48:49]Szerintem mérhető a gyerekvédelemnek a műkö mérhető lenne a gyerekvédelem neek a működése, a teljesítménye annak minden szegmensében, főleg akkor, hogyha először egy ilyen országos helyzetképet láthatnánk a friss adatok alapján, és aztán hogyha azonosítjuk ezeket a problémákat, akkor mélyfúrással, kutatásokkal meg lehetne nézni.

[01:49:06]Nyilván az lenne a jó, hogyha a folyamatokat követve, tehát nem csak utánkövetéses vizsgálatokat, hanem folyamatos mérésekkel néznénk azt, hogy mi történik a rendszerben, szolgáltatások, kliensek vonatkozásában és a benned dolgozó szakemberek vonatkozásában Európai Uniós összehasonlításban ilyeneket nem látunk, pont azért, mertogy a magyar rendszerben nincsenek ilyen kiterjedt kutatások.

[01:49:32]Nyilván országos, más nemzeti mérések vannak az egyes rendszerek alakítására, illetve van, lehetnek olyan adatok, m például a korai iskola elhagyás, a család nélkül felnövő gyermekek helyzete, a ní fiataloknak a száma, amit európai uniós összehasonlításban is meg tudunk nézni.

[01:49:48]Ezekre amúgy vannak is a magyarországi adatközlésekben, vagy a tínédzserterhesség, tehát ilyen típusú adatokkal egy általánosabb képet is fel tudunk vázolni, és lehet európai összehasonlításban is ránézni a rendszer működésében.

[01:50:02]Viszont a rendszerek nagyon különbözőek, ezért nehéz összehasonlítani ezeket akár a jogi fogalmak, vagy hogy mit értünk veszélyeztetés alatt egyik országban, másik országban.

[01:50:12]Én amit kiemelnék, az az, hogy nem kerülhető meg az, hogy mondjuk 10 év, öt éves távlatokban ránézzünk időnként a rendszer működésére, különösen akkor, hogyha átalakít át szeretnénk alakítani, vagy vagy bármilyen irányba szeretnénk formálni ezt a a rendszert.

[01:50:27]2010 óta szerintem történtek fontos és jó intézkedések, és a több az intézkedéseknek a többsége előjel nélkül lehet jó is és rossz is.

[01:50:39]Tehát a kivitelezés, a megvalósítás az, hogy mit tudunk szolgáltatásban, szakemberben hozzánézni, és hogy megnézzük-e, hogy mi történik ezzel az ellátással.

[01:50:49]Ugye ez az egyik probléma, hogy nem nézzük meg, hogy mi történik.

[01:50:52]Az óvodai iskolai segítést említettem, hogy azt kuriózumnak tartom amúgy európai szinten is az iskolában megjelenő szociális segítést vagy a köznevelési intézményekben.

[01:51:04]Ugyanígy a biztos kezdett tanoda programok megerősödését fontosnak tartom a mi hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása szempontjából fontos.

[01:51:15]A gyerekvédelmi gyámság megerősítése is lehet egy ilyen, ami kifejezetten a szakellátásban élő gyerekek sorsrendezéséhez kapcsolódik.

[01:51:27]16-ban én fontosnak tartottam ezt a kétszintű vtételét a gyerekjólétnek.

[01:51:32]Azáltal, hogy a szakembereket nagyon megterheli az, hogy hogy kötelezett együttműködés keretében kell dolgozni a korábban együttműködő szak a családokkal, és hogy ez megváltoztatja az együttműködést, ennek a helyének a megtalálása szerintem fontos, vagy az, hogy megnézzük ezt a rendszert.

[01:51:50]Összességében a 2014-es foglalkoztatási jogviszonyi alakítása is a nevelőszülőknek pozitív tud lenni, és látható változást hoz akár abban, hogy a nevelőszülő milyen ellátást tud biztosítani a család számára.

[01:52:08]A jogszabályi környezetnek a megítélésére azt tudom mondani, hogy attól függ, hogy mi lesz a szakpolitikai iránya a gyerekvédelemnek, a gyerekjólétnek és a védelemnek.

[01:52:18]Ehhez próbáltam felvetni azokat, hogy milyen értékválasztásokat kell végiggondolni.

[01:52:27]Én magam jelen pillanatban azt gondolom, hogy a 97-es törvény legalábbis a nagy egységei, amiben működik, azok alkalmasak arra, hogy egy jó szemléletű gyerekvédelmi rendszerünk legyen.

[01:52:36]De a finanszírozást, a területiség kérdését és a szakemberek kérdését érdemes ebben átgondolni.

[01:52:44]És ahogy itt a kérdésekben is többször felmerült, azokat az új típusú társadalmi kihívásokat, ami amúgy mindannyiunkat érinti, de ott fog leginkább lecsapódni, és ott fog ezekre a problémákra ráterhelődni, ezeket megnézni, és akkor a jogszabályokat ehhez, tehát egy tágabb rendszerben ehhez a részszabályokat már hozzá lehet húzni.

[01:53:05]És részben ehhez az utolsó gondolatomhoz tartozik a negyedik kérdésem, megjegyzése, amelyben, amelyre azt tudom mondani, hogy az újratermelődésben ugye nagy arányban a szegénység, tehát az, hogy a családokkal mit kezdünk, hol nőnek fel ezek a gyerekek, ők kapnak-e támogatást a családban való nevelkedésben, hogyha a drogprobléma, a mentális egészségük, a bűnelkövetéssel való érintkezésük nem tud vá változni akár az alapellátásban prevenció által vagy érdemi ellátásokkal, az ugyanúgy megjelenik a szakellátásban és aztán felnőtt korban is.

[01:53:44]Tehát ezek a mintázatok régóta jelen vannak a magyar társadalomban, nem csak a gyerekvédelemben, hanem a szociális ellátásokból is azt látjuk, hogy aki gyerekkorában nehéz körülmények között nőtt, az sok esetben a szociális ellátásokra szocializálódik, vagy itt és ugye generációs mintázatokat is látunk a gyerekvédelemben.

[01:54:04]A klienseknél is van, hogy már a harmadik generáció, akit szintén a családsegítőszolgálat gondozott, a szerat szerintem egy külön téma, amivel érdemes foglalkozni, részben a mentális egészséghez, de általában a a diktológiai kérdésekhez, és ugye ennek pedig az egészségüggyel és a szociális területtel való kapcsolatát.

[01:54:25]És itt ugye mindig azt látjuk ezekben a kérdésekben, amit ön is felvetett, hogy több rendszernek az együttműködéséről van szó, és az, hogy ezek a rendszerek hogyan fogják a felelősségi köröket, tehát nem az együttműködésnek az érintkezési pontjait kijelölni, hanem a felelősségi köröket.

[01:54:40]Hogyha a gyerekvédelemben azonosítódik egy probléma, akkor az gyerekvédelmi probléma.

[01:54:45]És látjuk, hogy eszközök, szakpolitikai eszközök hiányában ezekre a gyerekvédelem nem tud reagálni.

[01:54:50]És itt szerintem ezeket azért érdemes nézni, hogy egyrészt látunk hosszútávú tendenciákat, mondjuk ami a mintázatok öröklődésében már azonosítódik, és a szakma régóta beszél róla, régóta segítségért most azt érdemes megnézni, hogy ehhez a gyerekvédelem mit fog tudni hozzátenni, és a kapcsolódórendszerekben, hol lesz együttműködés és a kompetenciák kijelölése.

[01:55:14]A nevelői szülői hálózat megerősítése kapcsán pedig az ötödik kérdésre azt válaszolnám, hogy a díjazás, ami ugye egy alap díjból és a a szükségletek mentén meghatározott egyéb összegből, valamint a gyerekre fordítandó ellátmányból tevődik össze, hogy fontos ennek az emelése.

[01:55:36]De ez nem biztos, hogy elegendő, különösen akkor, hogyha a speciális és a különleges szükségletű gyerekek ellátása önmagában egy nevelőszülői hálózatban is nagyon sokat kivesz a nevelőszülői hálózat, vagy a családnak a háztartásából.

[01:55:51]Tehát egyszerűen a szolgáltatás, vásárlás vagy az ehhez való hozzáférés az itt is nagyon költséges.

[01:55:57]És a nevelőszülő az nem önmagában álló szereplője a gyerekvédelmi rendszernek, hanem van egy hálózat, amelyben a nevelőszülői tanácsadók, a fejlesztőpedagógusok, a pszichológusok is jelen kellene, hogy legyenek.

[01:56:11]Ők ugyanúgy hiányoznak ebből a rendszerből, és nagyon nehezen pótolhatóak, mint ahogy például a gyerekvédelmi gyámnak a funkcióit jól meghatározni.

[01:56:19]Szóval, hogy nyilván nagyon fontos a díjazásnak az emelése.

[01:56:24]Ez esetleg a presztízst is növelheti a nevelőszülői ellátás vonatkozásában.

[01:56:29]Ugyanakkor azt is gondolom, hogy érdemes lebontani ezt az anyagi okok miatti nevelőszülőség, megélhetési nevelő szülőségi fogalmainkat, még akkor is, hogyha lehetnek ilyen nevelőszülők, és vannak olyan nevelőszülők, akik nem alkalmasak a gyerekek nevelésére, és ezt mindenképpen felül kell vizsgálni.

[01:56:44]Ugye itt megint az állam szerepét kell hangsúlyoznunk az ellenőrző felügyeleti funkciók vonatkozásában.

[01:56:52]De alapvetően, hogyha jó nevelő szülőket szeretnénk, akkor őket jól meg kell fizetni és jól ki kell képezni, amiben ezeket a terápiás funkciókat is el tudják látni, még akkor is, hogyha nem feltétlen terápiás célú nevelő szülők, mármint hogy speciális vagy különleges gyermeket nevelnek, hanem egyáltalán olyan tudásra van szükségük, amiben képesek ezeket a feladatokat ellátni, és ebben kell, hogy körülöttük legyenek szakemberek és ellátások.

[01:57:19]Ez pedig egy nagyon drága forma.

[01:57:21]Ugye erre azért már több adatot publikáltak, hogy a nevelőszülőjellás önmagában sokkal kedvezőbb anyagilag vagy a finanszírozás tekintetében, mint az intézményes ellátás.

[01:57:32]De azért érdemes megnézni, hogy mit várunk a nevelőszülőktől, és hogy hogyan fogják tudni ők a hazagondozást támogatni.

[01:57:39]azért ott is hosszútávú gondozással rendezkednek be, függetlenül attól, hogy történik-e a díjazásban emelkedés vagy nem, ami a rendszernek a működéséből áll.

[01:57:51]Tehát én azt gondolom, hogy a rendszernek az elemeit először rendszerszintről érdemes megnézni, hogy merre akarjuk fejleszteni, és aztán pedig azt megnézni, hogy kik vannak a rendszerben, milyen szükségletű és mekkora körű gyereknek szeretnének szolgáltatást biztosítani, és valahogy ezt közelíteni, és nem megy a kettő egymás nélkül.

[01:58:08]Tehát ha nevelőszülői ellátást fejlesztjük, akkor a szakellátás intézményes lábát is érdemes fejleszteni, és a szakembereknek a bérét növelni, hiszen tőlük is nagyon hasonló feladatokat látunk el.

[01:58:20]Nyilván teljesen más a két ellátásnak ilyen értelemben a célja.

[01:58:29]Köszönöm szépen.

[01:58:31]Képviselőtársaimnak van-e még kérdése?

[01:58:35]Akkor én átadnám az elnökslést Dró Dóra alelnökasszonynak, mert nekem még lenne kérdésem.

[01:58:40]parancsoljon elnök asszony köszönöm szépen.

[01:58:45]Hát nagyon sok kérdés megfogalmazódott bennem az előadással is a a képviselőtársaim kérdésével kapcsolatban, és nem szeretnék csapongani.

[01:58:54]Próbálok belevágni a a történetbe.

[01:58:56]Az első kérdésem az lenne, ami szerintem fontos lenne tudnunk, hogy az utógondozásban lévő gyerekeknél, tehát hogy milyen anyagi finanszírozási lehetőségekkel lépnek ki ők az életbe.

[01:59:11]Tehát ugye édesanyjukkal, édesapjukkal, hogy tartják a kapcsolatot, vagy hogyha árvák, akkor akkor milyen kapcsolatrendszerük van?

[01:59:18]Ugye tetszett említeni, vagy említette, hogy kábé nulla kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, amikor kilépnek az életbe, de gyakorlatilag milyen lehetőségek vannak, vagy hogyan lehetne azt elképzelni, hogy őnekik legyen egy támogató hálózatuk, illetve hogyha a saját családjukkal tartják a kapcsolatot, akkor ez van-e valamilyen veszélye annak, hogy ide visszakerülnek a szakemberekre, hogyha ránézünk, akkor említ ítette a kifogástalan életvitel vizsgálatot.

[01:59:54]Amikor ezt a vizsgálatot behozták a rendszerbe, akkor ez milyen változásokat idézett elő?

[01:59:58]illetve lehetős vagy lehetséges volt-e, hogyan azt a hatalmas mértékű fluktuációt, amit itt megjelent az ország térképén is, hogy 1eg egymados elvándorlása volt a szakmának innen, és ahogy néztem a nyugati országrceken 42%, hogyha jól emlékszem, tehát hogy hatalmas mennyiségű szakember hagyta el a rendszert, ugye kettő összefügg-e, vagy van-e valamilyen más ok is, ami miatt ez lehetővé vált.

[02:00:29]említette azt, hogy 2010 óta nincsen módszertani hálózata a rendszernek.

[02:00:31]Ez milyen problémákat okoz?

[02:00:34]Tehát miért fontos egy módszertani hálózat?

[02:00:35]Miért van szükség erre erre a szakembereknek?

[02:00:39]És ez hogyan támogatja az ő munkájukat?

[02:00:44]Voltak-e olyan intézkedések vagy olyan jogszabálymódosítások, amik blokkolták a rendszer működését az elmúlt 16 évben, tehát ami nem pozitív irányba ment.

[02:00:56]Milyen mérőszámok lehetnek, ami alapján az objektíven meg lehetne állapítani, hogy egy gyermekvédelmi intézkedés eredményes volt-e vagy nem?

[02:01:02]Ugye azon túl, hogy sikert érzünk, vagy kudarcot érzünk, de hogy van-e valamilyen mérés erre vonatkozóan, hogy mit mit nevezhetünk sikeresnek, illetve ha ön a bizottság számára javasolhatna konkrét jogszabályi, finanszírozási vagy szervezeti változtatást, akkor mi az a három legfontosabb dolog?

[02:01:22]amelyet javasolna, ami egy-két éven belül mérhető változást okozhatna, illetve van-e olyan, ami hosszútávon okozhatna pozitív változásokat?

[02:01:40]Elhangzott, hogy kevés a gyermekpszichiáter, és ugye ez az egész magyar társadalomra is így érvényes, tehát ahogy a a szakellátásban lévők hogyan tudnak eljutni gyermekpszichiáterhez, illetve gyermekpszichológushoz.

[02:01:52]Tehát van-e olyan lehetőségük, illetve milyen lehetőségük van arra, hogy gyermekpszichológus kezelje őket?

[02:01:57]Ugye ez elég nehezen hozzáférhető hétköznapi embernek is.

[02:02:01]Például egy ismerősöm most ADHD vizsgálatra szeretne jelentkezni, és másfél éves várakozási idő, amíg időpontot kapnak.

[02:02:11]És ugye ez itt a gyógyszerezés kérdésében is kérdéseket vethet fel, mert nem jó mondjuk egy, tehát hogy addig nem kaphat például rá gyógyszert.

[02:02:20]Ez a szakellátásban hogy néz ki?

[02:02:20]Tehát ők hogy jutnak el az egészségügybe, ki kezeli őket, illetve a szűrés és a pszichológia, tehát milyen támogatást kapnak ők a hétköznapokban.

[02:02:31]Tehát ugye egy családot elnéz, megnézünk, akkor van édesanya, édesapa, nagymama, tehát vannak rokonok, testvérek, van egy egy kapcsolati rendszerünk.

[02:02:40]Őket kell elképzelni?

[02:02:42]Tehát hogy milyen milyen lehetőségeik vannak a az életben?

[02:02:47]És most a külön a gyermekotthonoknál, külön a a nevelő szülőkkel kapcsolatban ugye mi a a vizsgálati tervünkben az egyházaknak a megkérdezését azt beleírtuk korábban.

[02:02:59]Elég sok kérdést szeretnénk feltenni.

[02:03:02]Amikor egyházi kézbe kerültek ezek a a nevelőszüli hálózat, ez milyen változást okozott a rendszerben?

[02:03:10]Tehát ez ez valamilyen szinten felfedezhető-e, jobb lett-e, rosszabb lett-e, vagy teljesen semleges?

[02:03:19]És hát egyelőre ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni.

[02:03:26]Köszönöm szépen.

[02:03:26]Nem vagyok biztos benne, hogy minden kérdésre tudok válaszolni adatok és kutatások hiányában.

[02:03:31]Az utógondozói ellátásban szerintem az a fontos, hogy ugye életkorokhoz, életkori határokhoz rendelődik az, hogy 18 éves fiatal meddig maradhat ben tanul, dolgozik, önállói ellátását nem tudja biztosítani, vagy pedig felsőoktatásban tanul.

[02:03:51]Ez az ellátás abban tud segíteni, hogy őt megerősítsük abban amúgy a személyes kapcsolatait.

[02:03:56]Itt ugye a kapcsolatok több ponton előkerülnek.

[02:03:58]legyen kapcsolata, legyen végzettsége, legyen olyan munkahelye, amiből aztán valamilyen lakhatást meg tud oldani.

[02:04:04]A finanszírozáshoz tartozik az otthonteremtési támogatás, tehát valamilyen összeget kap az ellátott vagy a gyerekvédelemben töltött idő arányában.

[02:04:15]Ez ugye önálló ingatlanvásárlásra a legkevesebb esetben sem alkalmas.

[02:04:19]Ezzel kapcsolatban 2008-as az a kutatás, amely azt mutatja, hogy tulajdonképpen nagyon sok ingatlan üresen áll.

[02:04:26]ez az SOS gyermekfalvakhoz kapcsolódó kutatás volt, mert ott tudnak venni ingatlant, ahol aztán nincs munkahelyi lehetőség, nem tudnak családot alapítani.

[02:04:35]És ezt követően ez mindenképpen egy probléma.

[02:04:37]Hát ez ugye már erőteljesen foglalkoztatáspolitikai és bérpolitikai kérdésekkel van összefüggésben.

[02:04:44]Én azt gondolom, hogy az utógondozói ellátásnak jó helye van a gyerekvédelem rendszerében.

[02:04:49]Ez pedig egy ez természetesen egy kérdés volt már a elejétől kezdve, hogy ha önjogú, akkor ott kell-e a gyerekvédelemben tartani, és ez eleve egy ilyen ideológiai koncepcionális tévedés, hogy már nem gyerekről van szó, akár kerülhetne a szociális törvénybe, de igazából mint ellátás, tehát mint ami a célja, hogy 18 éven felüljek a családban is, még sokáig otthon maradnak, az ő támogatásukat érdemes szolgáltatással megtámogatni a alakhatásuk biztosításával.

[02:05:15]És ugye ezt nem elég, ez a szakma régóta mondja, és több ilyen tanulmány van, hogy nem elég 18 éves korban beindítani ezt a folyamatot, a nagykorúvá válásnak a az előkészítését.

[02:05:31]Itt azt gondolom, hogy részben ez is finanszírozási kérdés, és az, hogy legyen egy szakember, akivel ő időnként konzultálhat és megtervezhetik az életútját és a kilépést, nem egyéni életútban azokkal a kockázatokkal számolva, amiről itt beszéltünk, hogy mi az a legrosszabb adat, ami a kimenet lehet mondjuk a hajléktalannál válás, hanem ennek az ismeretnek a birtokában a a szakemberek, az utógondozói ellátás ezt megtervezhetné, hogy akkor hogyan, milyen korszerű módszer erekkel milyen problémákra reagálva, és ugyanúgy a finanszírozást hozzá téve.

[02:06:07]Korábban azért voltak olyan szociális bérlakásprogramok, amibe őket ilyen félutasházak jellegű ellátások, amibe ők őket ki tudták léptetni.

[02:06:18]Azt gondolom, hogy ez itt fontos lehetne.

[02:06:20]És hogyha az életkori határokba belegondolunk, akkor a 2124, de a felsőoktatás 25 éves kora is azért olyan, hogy akár további segítségre lehetne szüksége ezeknek a fiataloknak.

[02:06:32]És itt valóban nagyon nagy különbség van a teljesítményük, a kapcsolathálójuk között.

[02:06:36]A ezzel összefüggésben azért a legtöbb gyereknek van kapcsolata a családjával, még akkor is, hogyha ezek rendezetlenek, vagy sok esetben a család nem képes sem a gyerekvédelmi gondozás idején, sem pedig mondjuk a fiatal felnőtt esetében olyan érdemi támogatást, kapcsolatokat nyújtani, ami érzelmileg is meg tudja támogatni, de ezek vannak ezek a kapcsolatok és a legtöbb esetben ettől még érzelmileg fontosak.

[02:07:03]Nyilván ennek a rendezésében, a rendszerbe való bekerüléstől vagy ennek a megerősítésében fontos lenne, hogy legyen szerepe.

[02:07:12]És hát nyilván az informális kapcsolatok, tehát hogyha megnyitjuk az intézményeket és a nevelőszülőket, ezek a gyerekek találkoznak más emberekkel, gyerekközösségekkel, az iskolában, nem szégyen az ő státusza, gyerekvédelmi státusza, akkor nyithatóak ezek a kapcsolatok.

[02:07:30]Az SOS-nek kifejezetten jó gyakorlata van, például arra, hogy akár vállalkozók hogyan támogatják a lakhatásmegoldását, vagy milyen programokat viszünk be.

[02:07:38]De itt azért óvatos lennék az önkéntesek és a programok bevitelével olyan szempontból, hogy ez komplementer kiegészítő jellegű lehet az ellátásban.

[02:07:49]Ettől még szakmai módszereinknek kell, hogy legyen, hogy hogy tartja a kapcsolatot.

[02:07:54]Nem csak, hogy hogy van szabályozva a gyámhivatal alatt, de mondjuk, hogyha a helyezés úgy néz ki, hogy az ország másik végébe kerül a gyerek, és nem is tud odaultazni anyagi helyzete a közlekedési körülmények okán, munkája miatt satöbbi, akkor ebben érdemes lenne segítséget nyújtani és megnézni azt, hogy ezek a kapcsolatok hogyan erősíthetőek meg, hiszen a legtöbb esetben arról van szó, hogy ritkulnak ezek a találkozások.

[02:08:20]egy csomó esetben technikai akadálya van, tehát nem arról van szó, hogy a szülő nem akar a gyerekével kapcsolatot tartani.

[02:08:29]Ezeket mind-mind meg lehetne erősíteni, nyilvánvalóan a fiatal felnőttek esetében.

[02:08:34]Kifogástalan életvitel kapcsán én azt gondolom, hogy egy bizonytalanságot hozott azzal együtt, hogy a kifogástalan életvitel nem ebben a formájában, de a pályaalkalmasság régóta, a 80-as évek óta kérdés a szakmában.

[02:08:50]Hogyan tudjuk szűrni már képzési szinten.

[02:08:52]Tehát például a szociális munkás képzésben, amiben én tanítok, ott régóta egy nyomás is olyan értelemben, hogy szűrjük ki már a képzésbe kerülők esetében, hogy ki alkalmas arra, hogy segítő szakemberré váljon, és ki nem.

[02:09:06]Nincsenek ilyen megbízható módszerek.

[02:09:08]Azt gondoljuk, hogy a képzés, továbbképzések alkalmassá tudnak-e tenni szakembereket arra, hogy jó szakemberré váljanak.

[02:09:15]ehhez kellenek ezek a megerősítő hátterű tímek, szupervízió satöbbi.

[02:09:23]Ö összefüggés van azért a a fluktuációban.

[02:09:28]Váratlanul érte a szakmát a én ismereteim szerint a bevezetés, a bevezetésnek a formája még akkor is, hogyha ennek a szükségessége régóta a szakmában egy fontos téma volt, akár a pszichológiai alkalmasság.

[02:09:44]És és ugye itt egy szerintem az is egy fontos kérdés, hogy a gyerekvédelem milyen ágazatirányítás vagy az ágazatirányítás mely részeként azonosítódik?

[02:09:56]Rendészeti vagy inkább egy a családtámogatást családügyeket, szociális helyzetet középpontba állító megközelítést látunk.

[02:10:06]Ez szerintem sokaknak gondot okozott.

[02:10:06]Az SGF adatai szerint, ha jól emlékszem, 5-7% volt az, aki felmondotta a kifogástalan életvitel miatt kifejezetten.

[02:10:17]Fluktuációnak egyéb okai is vannak.

[02:10:20]Alapvetően az alacsony bér, a megbecsültségnek a hiánya, az a fajta kitettség, amiben nagyon régóta vannak ezek a szakemberek.

[02:10:25]És egy-egy ilyen kontrolláló ellenőrző intézkedésnek a bevezetése akkor, amikor ez a kitettség van.

[02:10:32]Egyszerűen nem jól jön, nem jön jól a területnek tovább növeli ezt a fajta feszültséget.

[02:10:38]Ha jó az ellát eljárásrend, ha a bizottság rendes és kedves, aki meghallgat minket, satöbbi, satöbbi, hogyha a szakmának egy régi hiányát akarjuk kielégíteni, akkor is ez időben ott és a kivitelezés módjában nem biztos, hogy jó.

[02:10:53]Ráadásul a nevelőszülői hálózatoknak nagyon nehéz volt megszervezni, amennyire én hallottam több hálózattól, a felutaztatást, a nevelőszülők kiváltását, helyettesítését ezekre az időkre.

[02:11:05]és ugye a környezettanulmány is bármennyire próbált humánus lenni.

[02:11:09]Sok esetben ezzel kapcsolatban azt élték meg a szakemberek, hogy hogy ehhez nem voltak hozzászokva a szociális ellátásban, vagy egy másfajta megközelítésben működik a szociális ellátás, mint mondjuk a rendvédelemben, hogy ezek ezek az eszközök teljesen természetesek mondjuk azon a szakmai és tudományterületen, mint sem a segítői területeken.

[02:11:32]Ezzel kapcsolatban ezt tudom mondani, de konkrét adatom nincs arra vonatkozólag, hogy hogy hogy szorosan milyen összefüggés volt.

[02:11:40]A kutatások terén szerintem azt érdemes lenne megnézni, hogy ki ez az állomány, aki a ma a gyerekvédelemben van, milyen problémákkal küzdenek szakmai problémákkal.

[02:11:50]És akkor ezekre választathatnánk, hogy hol vannak azok a kiégési pontok, hol vannak azok a frusztrációk, hol vannak azok a támogatási igények, amivel ő megtartható lenne.

[02:12:00]Ugye ennek a hiányában itt azt várhatjuk, hogy magasabb lesz a fluktuáció, magasabb lesz a kilépés és az ilyen típusú beavatkozásokkal nem fogjuk segíteni ezt a rendszert.

[02:12:09]Azért itt megint csak így zárójelben megjegyezném, hogy a társadalomnak ez a védelmező álláspontja, hogy védjük meg a gyerekeket, ez óhatatlanul abba az irányba megy, hogy az ellenőrző büntetőfunkciókat erősítjük.

[02:12:22]Ugye láttunk 2024-ben ilyen egyéni felelősségre vonást a jelzőrendszer tagjai vonatkozásában például.

[02:12:29]Tehát, hogyha ezeket a szigorításokat a rendszer szakmai egységeiben, a szakembereken is akarjuk megjeleníteni, az a rendszernek nem fog, tehát hogy itt két ellentétes irány van, hogy a társadalom is azt szeretné, hogy legyen egy erős állam, egy erős gyerekvédelem.

[02:12:50]miközben koncepciójában, amiről a mai napon beszéltünk, szerintem inkább az rajzolódik ki, hogy egy szolgáltatás típusú a sok probléma együttes jelenlétére és az ellátó rendszereket együttesen mozgatni képes gyerekvédelemre van szükség.

[02:13:03]Ez nyilván egy döntés kérdése.

[02:13:05]Az elmúlt években azt láttuk, hogy itt ebben az irányban mentek el a döntések, amelyek önmagában nem pozitívak vagy negatívak, hanem a hatásuk tekintetében és az időzítettségük tekintetében a a szakmát nagyon rosszul érintették.

[02:13:23]A módszertani hálózatokról szeretném még elmondani, hogy nem teljesen szűntek meg, hiszen a minisztériumi háttérintézményekben, például az NSI-ben a képzések, valamilyen módszertani projektekben vagy akár az SGF-nél voltak ilyen módszertani munkacsoportok, hiszen protokollok, sztenderdek fejlesztése, akár a bántalmazás témaén ezek működtek.

[02:13:47]Sőt, volt olyan munkacsoport, amelynek gyermektagja is volt itt a gyereki jogok erősödése tekintetében.

[02:13:50]Tehát nem egyértelműen szűntek meg, hanem az a fajta két a 97-es törvénnyel létrehozott ellátórendszerben az a fajta módszert tanszűnt meg, amelyben a minisztériumi háttérintézményekben minden egyes ellátásnak referensei voltak.

[02:14:05]És ezek a referensek azt célozták meg, hogy megyei szinten működtetnek egy hálózatot, illetve a budapesti gyerekjóléteknek most is van egy ilyen módszertana, amelyek sok-sok témát feldolgoznak, de hogy ezek rendszerszinten a minisztériumhoz tartozóan működjenek.

[02:14:23]És a módszertannak az az előnye, hogy a szakemberek szakmai kérdésként tudják az ágazatirányításként elsősorban becsatornázni ezeket a kérdéseket.

[02:14:33]És hogyha nem ez civil szervezetként jön ez létre, vagy egy civil kezdeményezésként, hanem mondjuk háttérintézményként, akkor azt feltételezhetjük, hogy van is információlás, és aztán lehet az intézkedések tekintetében is vissza csatolás.

[02:14:52]Az egyházak egyházi átadásnál én nem láttam hatásmérést, ezt ki is emeltem, nem láttam arra vonatkozóan adatot, hogy az egyházi intézményeknek való átadás mennyire ment zökkenőmentesen, milyen módszertan tudtak mellé tenni.

[02:15:11]Nyilván mindenhol voltak és vannak is jó gyakorlatok.

[02:15:13]Ezeknek a felmérése is szerintem várt magára.

[02:15:16]Az egyik nagy téma a finanszírozás kérdése, hogy az hogyan alakult, hogy a működésre fordítandó magasabb összegű normatívat tudott-e esetleg plusz szolgáltatásokat hozni.

[02:15:29]Itt átugranék egy pillanatra a hetedik kérdésre, hogy gyerekpszichológusok a szakellátásban azért elérhetőek még akkor is, hogyha kevés szakember van, mind a hálózatokhoz, mind az intézményekhez kapcsolódóan.

[02:15:42]Az, hogy egy gyerek milyen rendszerességgel jut, milyen mélységű ez, mennyire terápiás, fókuszú, az az már egy másik kérdés.

[02:15:48]Az nyilván az ellátórendszer kapacitásaihoz kapcsolódik.

[02:15:54]És ez ugyanúgy igaz a családban élő gyerekekre, ahol ez sokkal nehezebb.

[02:15:58]Akár szolgáltatás vásárlással történik ez, akár például a gyerekjólti szolgálatokon és központokon.

[02:16:02]Valóban nagyon magas a várólista.

[02:16:04]egy esenésgyerek esetében is a pedagógiai szakszolgálathoz való bejutás vagy bármilyen terápiára a pszichológusi segítségnyújtás vonatkozásában az egyházi intézményekben is vannak ilyen segítő hátterű szakemberek vagy ilyen mentális pszichés támogatást nyújtó szakemberek azt gondolom a az az a kérdés blokkolták-e a rendszernek a működését ahogy elnökasszony kérdezte ezt nem tudom hogy hogy így igaz-e.

[02:16:36]Az biztos, hogy egy feszültséget hozzott a gyerekvédelem működésének egészére, hiszen ez lehetett egy koncepcionális keretezés is, hogy mi történik az egyházi részvétellel, ki vonul-e az állam, ki lesz a felelőse ezeknek az ellátásoknak.

[02:16:50]Nagyon jó lenne megnézni, amit említettem a kutatást, abban nem találtunk pedagógiai módszerekben különbözőséget.

[02:17:00]mindenhol voltak jó gyakorlatok, és a kliensek nem érzékeltek mind a szülők, mind pedig a szakemberek ebből, hogy ez egy egyházi intézmény lenne.

[02:17:08]Nyilván lehetett olyan, de mivel az oktatásban párhuzamosan zajlott ez a folyamat, hogy mondjuk egy gyermek egyházi intézménybe jár, és akkor ez ugye a család életében, mondjuk a nevelő szülői család életében megvolt, de ez az oktatási rendszernek az a a megoszlásából is következik.

[02:17:30]A sikeresség valóban nagyon nehezen mérhető.

[02:17:33]Ö erre az említett hatékonyságvizsgálatoknál tudom azt elmondani, hogy 2015-ben 15-16-ban minden egyes ellátási területre vonatkozóan a szakellátás vonatkozásában úgynevezett evaluációs modelleket dolgoztunk ki, amiben meghatároztuk, hogy mi az az indikátor, amivel lehetne az eredményeket mérni, mi az indikátornak a forrása, honnan származik az adat, a gyerek életében mi az a az adatbázis, adathalmaz, amit érdemes figyelni itt Természetesen a már említett kapcsolatok, a gondozási helyváltások, az iskolai előmenete, az iskolaváltások, a tanulmányi eredménye, az egészségügyi állapota, a mentális állapota, ilyen tématerületeket határoztunk meg minden ellátásban, és ezeknek a célkitűzések mentén való mérésére pott jelleggel készült egy kutatás.

[02:18:25]Az akkor bent lévő gyerekek adatait visszamenőlegesen elemezve bekerüléstől az adott pillanatig.

[02:18:33]Jó lenne ilyeneket csinálni.

[02:18:33]Szerintem alkalmas a rendszer arra, hogy valahogy azt meghatározzuk, hogyha mi mi a célja, a hazagondozás a legfontosabb célja, akkor a hazagondozás mutatóit kell megnézni.

[02:18:44]Milyen idők milyen, mennyi időt töltenek el a rendszerben, mi történik akkor a kapcsolattartás, és mi történik családgondozási szinten a családdal, hogy a család alkalmassá váljon a hazagondozásra.

[02:18:55]Ugye az egyfajta sikermérő, hogyha tehát hogyha nem történik a családdal semmi közben, mert örülünk, hogy szakellátásban van a gyerek, akkor ezek nagyon beragadnak ezek a folyamatok.

[02:19:07]És itt erre mondtam, hogy nagyon szubjektív lesz az, hogy mit tudunk sikerként és kudarcként azonosítani.

[02:19:16]Rövidt távon, egy-két éven belül, és hosszabb távon a hatos kérdésnél a szervezeti változások, jogszabályi változások.

[02:19:23]Ezzel kapcsolatban azt hiszem, hogy több kérdésnél is kiemeltem és az előadásomban is, hogy ez döntés kérdése, hogy merre tud elindulni a gyerekvédelmi rendszer.

[02:19:32]Én úgy érzékelem, hogy a jelenlegi struktúrájában megerősítve az ellátásokat lehet egy-két éven belül változásokat hozni.

[02:19:43]Finanszírozás és a kapacitások megerősítése nélkül nem.

[02:19:45]Ezt követően pedig az ellátások minőségének.

[02:19:48]Tehát itt nem csak a mennyiségről van szó, hanem a minőségi ellátások kérdéséről is.

[02:19:54]Szerintem egy-két évben ezeket végig lehet gondolni.

[02:19:57]Én magam azt gondolom, hogy adatok és kutatások nélkül viszont ebben nem érdemes belekezdeni.

[02:20:01]És és kell hozzá egy stratégia, amiben ezeket az már emlézett értékválasztásokat végiggondoljuk.

[02:20:08]Hosszú távon én amilyen irányba szeretném látni a a gyerekvédelmet, az az, hogy ha fogalmazhatok így, hogy a védelem az egy sokkal szűkebb szegmens és az alapellátás és a jelzőrendszeri működés van megerősítve.

[02:20:23]Érdemes ebben végiggondolni.

[02:20:23]Én már a következő egy-két évben is gondolkoznék azon, hogy a családgondozás és a hatósági funkciók hogyan hova kerülnek, hogyan tudnak a szakemberek megtámogatódni.

[02:20:34]Érdemes lenne a szakmai képzésekre is ránézni, hiszen itt nagyon sokféle szakmai végzettséggel, nagyon sokféle szak és tudományterületről érkeznek a kollégák, hogy ezekben a képzésekben a gyerekvédelmi tudásokat hogyan lehet megerősíteni, egyáltalán van-e benne mondjuk a pedagógus képzésben szociális és fordítva hogyan kapcsolódnak össze ezek a rendszerek?

[02:20:54]és a hosszútávú tervekben, ha a gyerekvédelem minisztériumokon átívelő kérdés, mint ami ma körvonalazódni látszik, de ezzel kapcsolatosan is ugye a sajtóhírekből nehéz még ezt a struktúrát lekövetni, akkor azt látom, hogy hogy itt azért a gyerekeknek az ügyét akár a már említett mentális egészség stratégiájához hozzá lehetne tenni, és akkor ez a fókusz a gyerekvédelemről, a gyerekek ügyéhez tudna hozzámenni vagy hozzákapcsolódni.

[02:21:27]Hosszú távon én inkább egy gyerekkor és ifjúkor politikában gondolkoznék, és nem koncentrálva csak a bajba jutott hátrányos helyzetű gyerekekre egy ilyen kiégetett, kifeszített rendszerben.

[02:21:43]azzal együtt, hogy szerintem nem lehet gyerekvédelmi politika nélkül ezt a rendszert megoldani, hiszen mégiscsak láthatunk különböző szegmenseiben 23000 vagy 34000 vagy 135000 gyereket, akinek viszont súlyos problémái vannak.

[02:22:00]A gyerekpszichológushoz a szakellátásban már említettem, hogy többnyire hozzá lehet jutni.

[02:22:05]A gyerekpszichiátriai ellátások ugyanúgy működnek, mint ahogy a családban élő gyerekek esetében nyilván sürgős esetben a hozzájutás megtörténik, és a gyógyszeres kezelés azt látjuk, hogy ilyen szakmai létszám mellett nagyon rövid konzultációkra és gyógyszerezésre áll be a rendszer.

[02:22:24]Tehát ezen mindenképpen érdemes lenne változtatni.

[02:22:27]Nem ezen a pontján a rendszernek, hanem általában a prevenció és a gyerekek mentális jólétének és amúgy szociális jólétének a a dimenziójában.

[02:22:34]Szerintem mindenképpen nagy falat.

[02:22:37]A szakellátásban még rosszabb a helyzet ilyen értelemben, bármilyen szolgáltatáshoz való hozzáférésben, különösen amiatt, hogy amiről már szintén volt szó, hogy ez azért erősen jön a fővároshoz vagy a nagyobb településekhez, koncentrálódik, és a gyerekek viszont azért az országban, ahogy próbáltam az ábrán is illusztrálni, erőteljesen a hátrányos helyzetű területekhez kötődnek.

[02:23:02]A hétköznapokban a támogatás ugye ennek a hetedik kérdésnek a második része ehhez kapcsolódott.

[02:23:07]A hétköznapokban az, hogy találjunk egy szakembert, egy nevelőszülőt, a nevelőszülői tanácsadót dedikáltan a gyerekvédelmi gyámot, mint életút felelőst, hogy ott legyen a gyerek mellett.

[02:23:20]Ezek azok a kapcsolatok, amik ők meg tudják tartani a szakellátásban azzal együtt, hogy elismerjük azt, hogy a gyereknek van családja és fontosak ezek a családi kötődések, akár azzal együtt, hogy sokféle test sok testvére lehet a rendszerben, vagy akár otthon a a gyereknek, és erre figyelmet fordítunk.

[02:23:37]A szakellátásban amúgy ez a családgondozói funkció nagyon fontos lenne, hogy újra megerősítésre kerüljön, ami korábban kivezetésre kerüljön.

[02:23:44]A nevelőszülő jellátásban amúgy a sikerességhez visszacsatolva és itt maradva a 7.

[02:23:50]A kérdésnél azért egy családiasabb jellegű ellátásról van szó, tehát a családban való integráció a nevelő szülői család esetében meg tud történni és jobbak is a kimeneti mutatók például az oktatás terén.

[02:24:04]Nyilván itt a helyezés egy másik kérdés, hogy bemenetként ki az, aki nevelőszülőhöz kerülhet, és ki az, aki nem.

[02:24:10]Most nem beszélve a 12 éves életkori határtól, tehát a hétköznapi szinten, hogyha ott van egy fejlesztőpedagógus, egy pedagógiai védzettséggel rendelkező szakember, de hogyha egy gyerek otthonban ott van a karbantartó, aki oda tud figyelni és egy szeretetteljes kapcsolódást tud a legpozitívabb, legnemvesebb értelemben mondom természetesen ezt és ugyanúgy a nevelőszülői hálózatban, akkor ezek a kapcsolatok megerősíthetőek.

[02:24:37]Szerintem anélkül nem, hogy a gyereket leválasztom a családjától.

[02:24:41]ha tudnánk közelíteni az alap és a szakellátást ilyen értelemben szemlében és a két nagy rendszert, hogy a család ugye amit az értékválasztás első pontjaként vagy első egyik pontjaként említettem, hogy a családnak vagy a gyereknek akarunk-e segíteni mind az alap, mind a szakellátásban, akkor ezeket lehet szolgáltatási szinten, de tulajdonképpen ez egy szemletváltási kérdés az én értelmezésemben elsősorban, tehát nem feltétlen forrás vagy új szolgáltatások kérdése.

[02:25:13]És a utolsó kérdést nem biztos, hogy jól írtam fel.

[02:25:18]Kérnék szépen egy kis segítséget.

[02:25:24]Milyen változást okozott a rendszerben a válasz?

[02:25:31]Hogyan Hogyan kéne a lehető legjobbá tenni a rendszert, és milyen változások?

[02:25:35]Ennek egy ilyen könnyed lezáró kérdés a végére.

[02:25:42]Én mindenképpen az átmeneti gondozások felülvizsgálatát és annak a megnézését gondolnám.

[02:25:48]Nagyon örülök, hogy szóba kerültek ezek a hetes otthonok és az alternatív megoldások, amik alapellátási intézményként megerősíthetik a családokat és a gyerekeket.

[02:25:57]Tehát pont ez a köztes lába hiányzik és gyenge a gyerekvédelemnek.

[02:26:01]Én azt gondolom, hogy ez egy jelentős változást tudna hozni.

[02:26:06]Tehát, hogyha egyet mondhatok, akkor ez lenne az, illetve erre már korábban említettem a prevenciós megoldásokat, ami az óvodai iskolai segítéssel, de a gyerekéti szolgálatok funkcióinak a megerősítésénél is jelen van.

[02:26:18]Én azt gondolom, hogy ez, de nem mehetünk el amellett.

[02:26:23]És akkor ezt még egyszer elmondanám, tudom, hogy nem szükséges ezt még egyszer elmondani, de talán ezt nagyon fontos mindig kihangsúlyozni, hogy a szakemberek megtámogatása és megbecsültsége nélkül ezt nem fogjuk tudni.

[02:26:35]Tehát én ezt tenném előre és a férőhelyeknek a problémáját és annak az alapos átnézését.

[02:26:39]Amúgy a rendszer összes szintjén és akkor ebben egy nagy téma lehet az átmeneti gondozás és a már emlézett kapcsolódó támogatási rendszerek.

[02:26:50]Köszönöm szépen.

[02:26:50]Van-e még kérdése képviselőtársaimnak, vagy feltennék-e a kérdéseiket?

[02:26:56]Még van, mert gondolom, hogy vannak kérdéseink, de az idő az eléggé korlátoz minket.

[02:27:06]Ha nincs, akkor nagyon szépen köszönöm az előadást és köszönöm szépen áttérnénk a második napirendi pontra.

[02:27:16]ezt a napirendi pontot.

[02:27:20]Ja, igen, bocsánat.

[02:27:22]Tehát akkor ezt a napirendi pontot lezárnám.

[02:27:26]Köszönjük szépen.

[02:27:29]Most következik.

[02:27:30]És a második napirendi pont következik.

[02:27:32]A bizottság munkaterve megtárgyalásának folytatása.

[02:27:34]Lehetőség szerint a munkaterv elfogadása.

[02:27:39]Az előző ülésén a bizottság meghatározta, hogy ezzel a kilenc tematikus blokkal haladunk tovább.

[02:27:44]Ugye az egyik blokk az duplán is számított, és a bizottság döntését is figyelembe véve összeállítottam a bizottsági munkatervnek a tervezetét, amelyet megküldtünk és kiosztásra is került.

[02:27:56]Azt javaslom, hogy három szakaszban tárgyaljuk, illetve döntünk a munkatervvel összefüggésben.

[02:28:02]Először azt javaslom, hogy határozzuk meg az előző ülésen meghatározott tematikus blokkok sorrendjét.

[02:28:08]Én ugye javasoltam egy tematikát ezeknél a blokkoknál.

[02:28:16]Ezeket majd nézzük meg.

[02:28:16]Múlt alkalommal elfogadtuk, hogy elsőként a kórházban reked csecsemőkkel, illetve az örökbefogadási kérdésekkel foglalkozzunk, és a további tárgyalási sorrendet pedig megtalálhatjuk az általam elküldött munkatervben.

[02:28:36]Én amellett gondolkodtam, hogy nagyon fontos, tehát hogy most az előadáson is elhangzott, hogy a gyermekvédelmi szakemberek irányából közelítsük meg először a dolgot.

[02:28:48]A szakemberhiány, kiválasztás, alkalmasság, képzés, megbecsülés, megtartás és a szakemberek mentális támogatása lenne az én javaslatom a második blokkra.

[02:28:58]A harmadikra pedig a finanszírozás és a tényleges ellátási kapacitások irányítása, ellenőrzés és felelősségi lánc.

[02:29:04]A Magyar Gyermekvédelmi rendszer változása 2010 és 26 között az intézményi személyi finanszírozási és ellátási mutatók összehasonlítása a gyermekvédelmi intézményrendszer iránti társadalmi bizalom erősítésében viselt felelősség.

[02:29:20]Én azt gondolom, hogy ez a két kérdés lenne a legfontosabb, amelynek a gyökereit meg kellene vizsgálnunk, illetve fel kéne tárnunk, hogy itt milyen problémák vannak.

[02:29:29]Most nem olvasom föl az összes blokkot, hanem szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, mit gondolnak erről a javaslatról.

[02:29:40]Köszönöm szépen.

[02:29:40]Nagyon gondosan össze van rakva.

[02:29:42]Nekem egy másik szempontom lenne ezzel kapcsolatban.

[02:29:44]Pont a finanszírással kapcsolatos feltárómunka.

[02:29:48]Én azt a végére raknám.

[02:29:48]méghoz azért raktám a végére, mert ma még nem gondolom, hogy olyan mértékben ismerjük a összes elemét ennek a gyermekvédelemnek, hogy meg tudjuk mondani, hogy egyébként elégséges vagy nem elégséges az a szakellátás, vagy az a gyermekvédelmi finanszálás, ami most van, csak hatékonytalanul használjuk fel a vagyonokat vagy rendelkezésú eszközöket, hogy én felvetném azt, hogy ezt a kérdést, ahol a végén kritikát fog megfogalmazni, vagy jóvá hagyjuk, hogy úgy volt tökéletes, ahogy volt, csak hogy legyünk ferek, hogy ezt a ezt a végérak Csak nem akkor, amikor már teljes rendszert egészében láttuk.

[02:30:20]Én nekem ennyi ennyi észrevételem van egyébként.

[02:30:23]Szerintem az összes többi a rendszer felépítés az nekem nekem tetszik.

[02:30:27]Köszönöm.

[02:30:30]Köszönöm szépen.

[02:30:30]Ugye még meg fogjuk hallgatni, mielőtt a blokkokat tárgyaljuk, a gyermekvédelmi diagnózist is, amit majd amikor nyilvánosságrószág, aztán fogunk tudni tárgyalni.

[02:30:41]Megadom a szót Dr.

[02:30:41]Pané Mikló.

[02:30:44]Én pont ugyanezt írtam fel magamnak, hogy nekem a hármas pont az kicsit ilyen konkrudáló jellegű is, tehát anélkül, hogy néhány olyan alrendszert is áttekintenénk, ami mondjuk alapvető fontosságú finanszírozási kérdéseket is tárgyal, illetve bemutat intézeti ellátások akár a nevelőszői rendszerre.

[02:31:00]Én azt gondolom, hogy az a logikus, hogyha az a mindenképpen a második felében van a tematikának, de leginkább valahol a vége felé.

[02:31:08]Én is ezt a javaslatot akartam megtenni.

[02:31:10]Köszönöm.

[02:31:12]További hozzászólásuk ehhez a témához?

[02:31:20]Nincsen.

[02:31:20]A gyermekvédelmi szakemberek, szakemberhiány kiválasztás alkalmassághoz maradhat a második pont.

[02:31:27]Jó, akkor nézzük a további sorrenddel kapcsolatban van-e valamilyen véleményük, felvetésük.

[02:31:35]Hát akkor szerintem szavazzunk először erről a módosítás indítvány, és utána szavazzunk a sorrend részéről.

[02:31:39]Akkor szavazzunk, hogy a utolsó pontba kerüljön a most hármas pontban található finanszírozás és tényleges ellátási kapacitások irányz irányítás ellenőrzés blokk.

[02:31:52]Készftartással szavazzunk róla.

[02:31:55]Támogatta a bizottság.

[02:31:57]A bizottság egyhangúag támogatta.

[02:31:59]És akkor most a sorrend egészét és akkor nézzük a sorrend egészét.

[02:32:04]Az általam felvázolt sorrenddel kapcsolatban van-e valamilyen felvetésük, változtatási javaslatuk?

[02:32:14]Akkor szavazunk.

[02:32:15]Ha nincsen, akkor szavazzunk a blokkok sorrendjéről, hogy ebben a formában elfogadható-e számunkra.

[02:32:18]Készftartással.

[02:32:21]Igen.

[02:32:21]Az elfogadott módosítással, készfeltartással szavazzunk.

[02:32:22]Köszönöm szépen.

[02:32:30]A további felvetéseik vannak-e az elküdött munkatervvel kapcsolatban?

[02:32:36]Változtasszunk-e, beleírjunk-e valamit, kivegyünk-e belőle valamit.

[02:32:45]Megadom a szót Melléi Barna Mártonnak.

[02:32:47]Köszönöm.

[02:32:47]Én azt gondolom, hogy ez egy munkaterv, ami nyilván szükségszerűen módos időközben.

[02:32:50]Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó kiindulási alap.

[02:32:52]Nagyon köszönjük ezt a előkészítő munkát.

[02:32:53]Én Én azt támogatnám, hogy akkor ez alapján kezdjünk el dolgozni érdemben, és ha szükséges, akkor adaptáljuk majd a tervet a végleges formához.

[02:33:06]Köszönöm szépen.

[02:33:09]A harmadik téma az lenne, hogy amennyiben lehetőség van rá, akkor fogadjuk is el ezt a munkatervet.

[02:33:15]Nincs más felvetés.

[02:33:18]És ha nincs több felvetés, akkor készfeltartással szavazzuk, hogy a munkaterv ebben a formájában ezekkel a módosításokkal elfogadható-e a képviselőtestület vagy a bizottság számára.

[02:33:31]Köszönöm.

[02:33:31]egyhangúag elfog.

[02:33:31]A bizottság egyhangúan elfogadta a munkatervet.

[02:33:37]Ennek nagyon örülök.

[02:33:39]Így el fogjuk tudni kezdeni az érdemi munkát.

[02:33:41]És akkor a ezt a napirendi pontot lezárnám.

[02:33:47]És a harmadik napirendi pontunk következik az egyebek.

[02:33:52]Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a bizottság következő ülését attól függönen tudjuk majd meghirdetni, hogy a parlamenti ülésrend hogyan alakul.

[02:34:02]De mindenképpen fontos lenne addig is megvitatunk azt a két kérdést.

[02:34:05]Küldtem önöknek két agot.

[02:34:10]Az egyik a bekérendő adatok listája, a másik pedig a javasolt meghallgatandók listája.

[02:34:15]Én arra szeretném kérni a bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban, egyrészt a javasolt és nyílt bekérendő adatokkal kapcsolatban ezt sikerült-e átnézni ezt a listát.

[02:34:29]Akkor ha van érdemi javaslatuk, én azt szeretném bármilyen kérdéssel, felvetéssel kapcsolatban, akkor ezt ha péntekig megküldik számomra, azt megköszönném, és akkor mi meg elkészítjük azokat a határozatokat, amelyekkel ezek az adatkér adatbekérések megvalósíthatóak.

[02:34:46]Ez elfogadható a vizsgálóbizottság tagjainak számára.

[02:34:48]Akkor készfeltartással szavazzunk erről.

[02:34:55]Jó, akkor péntekig várnám a a bekérendő adatok listáját, mármint javaslatok listáját, hogyha ezen változtatnának, vagy vagy még kérdéseket tennének hozzá, és akkor a következő ülésen a határozatokat meg is néznénk, és el is fogadnánk, és akkor ki tudnánk küldeni azokat az adott kéréseket, amelyeket szükségesnek látunk.

[02:35:14]A másik pedig a javasolt meghallgatandó személyeknek a listája volt.

[02:35:17]Itt ugyanezt szeretném kérni, hogy péntekig tegyenek javaslatot arra vonatkozóan, hogy önök kiket szeretnének ebből a listából meghallgatni, illetve van-e olyan még olyan személy, akit szeretnék erre a listára, hogy felvegyünk, és akkor szavazzunk arról majd, hogy kik kerüljenek a meghallgatandók listájára.

[02:35:39]Kérdésem van, hogy az összes blokkot egyszerre kezeljük-e, vagy most az első három blokkal kapcsolatban, vagy ahány blokkal kapcsolatban Melétai Barna Mártonnak megadom a szót.

[02:35:51]Bocsánat, nekem itt van egy előzetes kérdés, ami a elnökasszony kérdésel tudnék válaszolni, hogy itt a akik szerepelnek ebben a meghallgatottak listában, azok közt vannak nyilván szakemberek, meg kevésbé szakemberek is, hogy a a tekintsük, hogy a szakembert típusú személyeket, azokat a bizottság valamilyen fora megkereste, hogy ők nyitottak-e arra, hogy egyeztessenek, eljöjjenek, vagy pedig ez egy teljesen tudom, hogy közötségük, ezt mi írtuk, de hogy ez egy teljesen váratlan dolog lesz számunkra, vagy ők erről tudnak, mert hogy számítunk az ő segítségükre?

[02:36:21]Ez egyelőre meg egy olyan lista, ahol számba vettük, hogy az adott területhez milyen szakembereket tudunk megkeresni.

[02:36:27]Potenciálisan.

[02:36:28]Potenciálisan.

[02:36:28]És ugye van akit ugye politikusi szinten be tudunk idézni, a szakembereket viszont fel tudjuk kérni, tehát hogy nem kell mindenkit beidéznünk majd.

[02:36:37]Csak először meg kell egyezni a vizsgálóbizottságnak abban, hogy megkereshetjük ezeket a személyeket.

[02:36:42]Egyáltalán azt gondolom, hogy nem kell mind a kilenc blokban most dönten vagy a javaslatokat megküldeni, csak az első pár blokban.

[02:36:49]hogy el tudjuk kezdeni a munkát.

[02:36:51]Megadom a szót Dúródóra elnökasszonynak.

[02:36:55]Köszönöm a szót, elnökasszony.

[02:36:55]Én ismételten a működőképességre hívnám fel a figyelmet, amit már a köv korábbi üléseken is megtettem, hogy egy-egy blokhoz a tervezetben van olyan, ahol 22 alkérdés szerepel és 12 vagy 13 meghallgatandó személy.

[02:37:10]Tehát, hogy ezt nem fogjuk tudni hogyha minden egyes blokkal ennyit szeretnénk foglalkozni, akkor azt nem fogjuk tudni.

[02:37:17]Nem, hogy december 31-éig befejezni, de akár nem tudom a ciklus feléig, vagy akár a végéig sem.

[02:37:23]Tehát az, ami a munkatervben szerepel, az az úgy látom, hogy tartható.

[02:37:29]Egy egy ez egy ez egy rövidített, jobban fókuszált verzió, de én nem látom azt, hogy 12 vagy 15 embert meg fogunk tudni hallgatni minden egyes témával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a mai meghallgatás is két több mint két órán keresztül tartott.

[02:37:45]Tehát ezt javaslom átgondolni, hogy egy-egy blokk kapcsán hány embert tervez a bizottság meg hallgatni, illetve hogy mire helyezzük a fókuszt a esetleges politikai felelősségre, vagy a szakmai javaslatokra, vagy az adott alrendszernek a felmérésére, és ezzel kapcsolatban kérünk be anyagokat, illetve hívunk meg előadókat, illetve hogyha még az egyes pártok is tesznek javaslatokat a meghívandó személyekre, akkor ez végképp.

[02:38:16]teljesen partalan lesz.

[02:38:18]Tehát ezt valahogy át kellene gondolni, hogy hogyan tervezzük a bizottságnak a működőképességét.

[02:38:25]Köszönöm szépen.

[02:38:25]Ugye a a erre a felvetésre csak annyit mondanék, hogy a most elfogadott munkatervünkben azt írtuk, tehát az adatbakérésekkel kapcsolatban, hogy ezt egyénileg a bizottság ülést megelezően szakértői támogatással végzük el a azoknak az elemzését, tehát az az mi egyéni felkészülésünk lenne.

[02:38:43]A másik pedig ugye most javaslatokat kérnénk személyekre, és akkor következő alkalommal pedig eldöntenénk, hogy ezek közül a személyek közül kiket szeretnénk majd meghallgatni.

[02:38:55]És akkor most megmondadom a szót Dr.

[02:38:57]Pannyi Miklós alelnök úrnak.

[02:38:59]Igen.

[02:38:59]Ha jól értem, akkor erről a listáról most még nem döntünk, tehát ilyen egy ilyen át egy ilyen előzetes beszélgetés van róla.

[02:39:06]Én Én nulladikként egy olyan jövőre vonatkozó ügyendi javaslatot szeretnék tenni, hogy szerintem a bizottságnak a a munka munkáját legalább az ülésre három vagy négy órában határozzuk meg a mai tapasztalatok alapján.

[02:39:20]Tehát hogyha csak azér is, hogyha másfél két órával számolunk, mint általában egy bizottságnál szoktunk, akkor abból biztos, hogy ki fogunk csúszni, és nagyon tiszteletlenség lenne a meghívott vendégekkel szemben is, hogyha főleg ilyen témában nem figyelnénk erre.

[02:39:35]Ezt a jövőbeni munkavégzésre vonatkozóan szeretném ezt a javaslatot megtenni, hogy hogy akkor minimum három órában határozzuk meg, és ezzel is számoljunk.

[02:39:45]A másik pedig a megőrzendő a az eddig itt uralkodó konstruktív szemléletet.

[02:39:49]Én már most elő járóba szeretném jelezni, hogy ezen a munkaterven van jó pár olyan név, amiben mi majd nem fogunk tudni támogatni a a ezeknek a személyeknek a behívását.

[02:40:03]Mi szeretnénk ha nem politizálnák át ezt a területet, és semmiképpen sem szeretnénk, ha ez a bizottság egy ilyen elszámoltható bizottsággá alakulna.

[02:40:12]Én úgy gondolom, talán a nem is a cél az nem kifejezetten lesz, hanem hogy a gyermekvédelmi rendszer kapcsán jó javaslatokat tudjunk megfogalmazni, és nem az itt ülő képviselőknek a munkáját vagy hozzáállását értékelve, de nyilvánvalóan van egy olyan általános légkör a politikai közéletben, ami nehézzé teszi azt, hogy bizonyos politikusoknak vagy volt minisztereknek a behívását azt ö jóiszeműen ö jóiszeműgel viseltessük és elvonatkoztassunk attól az általános politikai légkörtől, ami most uralkodik a közéletben, amiben eléggé erős ez az elszámoltatási és szempontrendszer.

[02:41:02]Ezt szerettem volna már itt ebben a körben jelezni azzal együtt, hogy értem, hogy péntekig van lehetőség a listával kapcsolatban írásban jelezni, és úgy vettem, hogy az emaileket is olvassák.

[02:41:13]Köszönöm.

[02:41:15]Igen, a javaslattételre, tehát hogy ez az én javaslatom, illetve mi mi minden képviselő tehet javaslatot.

[02:41:20]Én a politikai szereplőkkel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy itt az SMS-ek alapján néztük meg, hogy kik voltak azok a döntéshozók, akik az adott minisztérium munkájában, illetve az adott terület munkájában részt vettek.

[02:41:34]Így tettük meg a javaslatot.

[02:41:34]Nem az elszámoltatás része, hanem a szakmai része érdekel minket a legalábbis az én javaslatom alapján, hogy az adott intézkedésekről mit tudtak, az adott problémákról mit tudtak, hogyan kezelték az adott jogszabályváltoztatásokat, hogyan terjesztették el ő.

[02:41:49]Tehát, hogy itt nem az elszámoltatásról van, hanem szószín vagy szakmai kérdésekről lenne szó, illetve a döntéshozásnak a felelősségéről.

[02:41:58]Köszönöm szépen.

[02:42:02]Megadom a szót Mellét Barna Márton képviselő úrnak.

[02:42:05]Köszönöm szépen.

[02:42:05]Én csak egy egy felvetésem vagy kérdésem van, mi tényleg nagyon hosszú lesz a a vizsgálati jelentésünk és még arról nem beszéltünk szem egyáltalán, hogy ki és hogyan és milyen formán fogja ezt írni, hogy adott esetben felvetném, hogy fejezeteket osszunk föl magunk között.

[02:42:19]Nyilván mindenki mindenkivel fog foglalkozni, de lehetne felelős egy-egy témának már a írás szempontjából, hogy ezen esetleg, hogyha az elnökasszony tud gondolkodni, hogy ez egy befogadható javaslat-e, ha jól értem, akkor kilenc téma van, hatan vagyunk.

[02:42:35]Van, akinek egy van, akinek két témája lesz nyilvánvalóan.

[02:42:39]Esetleg ha ez ha ez elfogadott, akkor nekem lenne javaslom, hogy én mit szeretnék, de ezt majd külön nyilván meg tudjuk beszélni, ha ha ez ha ez egy irány, hacsak nem az elképzelés, hogy hogy a valamilyen központosított írás lesz ennek az egésznek.

[02:42:49]Köszönöm.

[02:42:52]Köszönöm szépen.

[02:42:52]Ugye elméletileg az elnöknek kell a jelentést összeállítani, de az nagyon jó ötlet, hogy a egyes egyes részterületeknél a képviselők is részt vegyenek.

[02:43:01]Előbb volt egy ügyrendi javaslat a dr.

[02:43:03]Pany Miklós alnök úrnak, amit hát ez felvetése vagy felvetése, hogy tehát én azt gondolom, hogy ezek az ülések nagyon hosszúak fognak lenni, tehát a három-4y óra lehet, hogy alsó hangon kevés is, hogyha egy blokkot egy egyszerre tárgyalunk.

[02:43:18]Ha nem, akkor valószínűleg, ahogyan az első ülésen is megbeszéltük, és ahogy a a munkatervben is benne van, arra kell gondolnunk, hogy majd meg kell hosszabbítani ezt a bizot ennek a bizottságnak a munkáját, és ezt kell majd indítványoznunk.

[02:43:36]Nagyon sok a terület, nagyon sok a probléma.

[02:43:37]Nekem lenne még egy felvetésem, ugye a magának a bizottságnak is lehet szakértője, és a bizottság is felkérhet egy-egy szakembert.

[02:43:45]Én azt gondolom, és most tehát nem a választ kérek, hanem én javasolnám a bizottságnak, Dr.

[02:43:50]Ác Andreának a felkérését, ha majd elvállalja.

[02:43:55]Tehát nem kell ezért elvállani, tehát nem akarom így falhoz állítani, csak én azt gondolom, hogy egy olyan nagy tudásról kaptunk bizonyságot, és egy olyan fajta objektivitásról, ami ami ami számomra ezt a kérdést úgy döntöttem, hogy feltenném a bizottságnak.

[02:44:12]Ugye minden egyes tagnak lehet szakértője és lehet magának a bizottságnak is egy szakértője.

[02:44:19]Én azt tudom magyaráz megfontolja a kérdés külön tudunk dönteni meg a frakciók is tudunk dönteni a következő.

[02:44:31]Mit gondolnak erről a felvetésről?

[02:44:33]Megadom a szót Dr.

[02:44:33]Panyi Miklós alnök úrnak.

[02:44:35]Nekünk nincs kifogásunk a felvetés ellen, tehát hogyha elfogadja a felkérést, akkor mi ezt fogjuk tudni támogatni.

[02:44:43]Akkor Dr.

[02:44:43]Rác Andreának elmondanám, hogy majd szeretnénk felkérni és pontoljon meg, hogy a gyermekvédelmi vizsgáló bizottság munkáját tudja-e támogatni, beleférje az idejébe, és nem kell most válaszolni.

[02:44:57]Ez ügyben meg fogom keresni.

[02:44:59]Jó, köszönöm szépen.

[02:45:09]A bizottság tagjaitól, hogy van-e egyéb.

[02:45:12]Ja, bocsánat.

[02:45:12]Nem, nem, csak ha lehet, hogy oldani a hangulatot, mondjuk, hogyha erre számíthatnak a meghívottak, hogy bejönnek és kapnak utána a nyakubba heti 20-30 óra munkát utána, akkor azért lehet, hogy sok mindenkinek elvesszük a kezét a jövőre vonatkozóan.

[02:45:25]Úgyhogy csak ennyi lett volna a megjegyzésem, de őre is köszön.

[02:45:31]Igen, ezért nem is bocsartottuk szavazásra a kérdést, hanem ez egy felvetés volt.

[02:45:34]Egyébként nem rossz ötlet, mert amekkora ez a terület, és ahány szakember be fog jönni, ha mindenki besegít és egy-egy résznél, mint szakértő a jelentés elkészítésében is segít nekünk, akkor lehet, hogy készen leszünk határidőre.

[02:45:50]Szeretném megkérdezni a bizottság tagjaitól, van-e egyéb javaslatuk, észrevételük?

[02:46:31]Kérdezem a kollégát, hogy hangunk van-e.

[02:46:33]Akkor menjünk is ki, és akkor kintről befejezzük.

[02:46:43]Köszi.

[02:46:45]Köszönöm szépen, hogy velünk tartottak.

[02:46:47]Ez egy kifejezetten hosszúra nyúlt, de mégis csak egy nagyon komplex bizottsági ülés volt most itt a gyermekvédelmi rendszernek az áttekintéséről, ennek a pervizsgálatáról.

[02:46:54]Ugye erre alakult a vizsgáló bizottság, hogy a rendszernek a hiányosságait feltárja és a bekázási pontokat is így lehessen beazonosítani.

[02:47:02]És akkor különböző jogszabálymódosításokkal hogyan lehet javítani a gyermekvédelmi rendszeren.

[02:47:06]Ugy általában ugye Rác Andra most végül jelezte, hogy itt a több mint két órára nyúlt meghallgatását követően már interjút nem kíván további interjút adni.

[02:47:15]Egy nagyon rövid összefoglalót adok csak, és egykor egy-két a kommentekben is megjelenő észrevételre szeretnék például reagálni, ami részben itt is elhangzott a a teremben.

[02:47:25]Például elhangzott az, hogy miért nagyon fontos az, hogy egy olyan gyermekvédelmi rendszer alakuljon ki, aminek az a szemléletmódja, hogy minél tovább a családban lehessen tartani gyermekeket.

[02:47:35]Most anélkül, hogy belemennénk a különböző szociális helyzetekre, szegénységi viszonyokra, ami nyilván fontos, és igenis figyelembe kell venni egy gyermeknek az elhelyezésénél, illetve az, hogy meddig lehet őt valakit a családban tartani, de talán az a szemléletmpód az kevésbé kapott figyelmet, hogy itt azért fontos a gyermekeknek a családbant tartása és hogy minél később kerüljenek kiemelésre, mert ezek olyan érzel az érzelmi fejlődésben olyan változásokat indíthatnak el, hogyha valakit kiemelnek a családjukból, ami aztán nehezebben orvosolható, mint mondjuk egy szociális helyzetnek a megoldása vagy egy problémája.

[02:48:09]Tehát a hátralévő életében a gyereknek, hogyha valaki olyan sérülés és fejlődési probléma keletkezik, alakul ki, vagy egy olyan beavatkozás történik, ami egyfajta traumak traumaként él meg a gyerek, az később a felnőtt életére is olyan kiadással lehet, amit egy állami rendszer nagyon-nagyon nehezen, vagy szinte lehetetlen módon tudna helyreállítani.

[02:48:30]is beszélve arról, hogy akár most belegondolnak azok, akiknek talán volt erre szüksége, akár magánellátásban is szeretnének mondjuk gyermekpszichológusz pszichiáterhez jutni, hát ezek is problémába ütköznek.

[02:48:43]Tehát ebből a szempontból is érdemes nézni azt, hogy miért fontos az, hogy a gyermekvédelmi rendszer mikor avatkozik be, és mikor döntenek arról, hogy egy családdal, egy gyerekkel már külön foglalkozni kell.

[02:48:53]És itt is Rác Andra esetében is hangsúlyos volt egyébként az a szemléletmód, hogy jelen pillanatban a magukkal, a családokkal, a családokkal való kapcsolatartás, az rájuk való rájuk való odafigyelés, mikor avatkozik be a rendszer, ebben azért komoly hiányosságok vannak, és ezeket meg kell erősíteni jellemzően szakemberi oldalról és szakmai szakmai háttér oldaláról.

[02:49:10]Ez kevésbé jogalkotói kérdés, de természetesen hozzá hozzá lehet tenni.

[02:49:14]a végé is hangzottak olyan javaslatok, hogy magának a képzési rendszernek az újragondolása, a területisége az mit jelentene.

[02:49:23]És az intézménystruktúrának a az alapjai az egy 1997-es törvényre vonatkozik.

[02:49:28]Alapvetően itt a szemléletmódot is jónak látni, jónak látta Rác Andrea, de ugye mindig a megvalósításban és a hétköznapi gyakorlatban mutatkozik meg az, hogy mennyire mennyire tud hatékony lenni a gyermekvédelmi rendszer.

[02:49:40]És mint kiderült és ez az adatokat is sikerült felmutatni.

[02:49:44]Most nem szeretnék ezekre egyesével visszatérni.

[02:49:46]Lényegében arról van szó, hogy gyakorlatilag az egyik utolsó pillanatban, amikor már mindenféleképpen szükséges, akkor avatkozik be jelen pillanatban egy a gyermekvédelmi rendszer abban, hogy egy gyereket adatesben kiemeljenek, vagy egy egy családnak olyan segítséget nyújtsanak, és a megelőzésben arra igazából nincsen erőforrás sem anyagi, sem szakemberi.

[02:50:08]Az, hogy a gyermekvédelmi munkacsoport, illetve ez a vizsgálóbizottság, ez hogyan működik a jövőben.

[02:50:12]Itt nyilván olyan ügyeket is fel fognak terni, ami ugye hírekbe is bekerült, a korábbi intézményi abúzusok, vagy a a gyermekvédelmi rendszer és a nevelő nevelőszülői rendszerben történt egyibózusoknak a feltárása is.

[02:50:24]Ezekkel mit érdemes tenni.

[02:50:26]Ezekre a következő hetek során, hónapok során kaphatunk majd választ különböző behívott szakemberek fogja bemutatni azt, hogy egyébként mi történt a gyermekvédelmi rendszerben, és akár az újságcikkeken túl is, amiket ugye mi is akár a kontrollon, illetve más médiumok is bemutattak interjúkban.

[02:50:41]ezen túlmenően önök is mélyebb ismereteket kaphatnak arról, hogy ez egy mennyire komplex és összetett rendszer.

[02:50:47]Miért nem lehet pusztán egyedi esetekből kiindulni, vagy nagyon leegyszerűsítő adott esetben bünteti jogi problémaként és területként kezelni?

[02:50:56]Azt, hogyha valahol problém van, akkor hogyan kell ebbe beavatkozni.

[02:50:57]Nagyon javaslom mindenkinek ezt a szemléletmódot.

[02:51:01]Tudom, hogy ez nagyon sokszor hosszú időbe telik és nagyon összetett, de ez a szemléletmód mégis csak arra vezet, hogy még valahogy összetettebb módon gondolkozunk egymásról, a társadalomról és azokról, akik egyébként segítségre szorulnak.

[02:51:16]Innen a helyszínről szeretném megköszönni, hogy velünk tartottak, de kérem maradjanak velünk, mert annyiban majd, hogy délután 2:00-kor illetve 2 óra előtt indul egy másik élő közvetítésünk, az a kegyelmügyhöz tartozó vizsgálóbizottságnak a munkájával foglalkozik.

[02:51:30]Ott is elindul ugye a munka, onnan is jelentkezünk élőben.

[02:51:34]Én ott leszek a helyszínen, illetve Kaszab Gábor kollégám itt a kamerák mögül.

[02:51:38]Szóval várjuk önöket vissza.

[02:51:40]Nyilván egy politikailag érzékenyebb és túlfutottebb területről van szó.

[02:51:45]Akkor jelentkezünk onnan, és várjuk még egyszer önöket.

[02:51:48]Innen a helyszínő köszönöm szépen, hogy velünk tartottak.

[02:51:51]A viszontlátásra.

[02:51:55]Az elmúlt másfél évben nagyot változott a világ, az ország és velünk is rengeteg dolog történt.

[02:51:59]Voltunk a háború sújtotta Ukrajnában Kárpátaljai magyarokkal forgatni.

[02:52:03]Élőben közvetítettük nektek Magyar Péter 1 millió lépését Nagyváradig.

[02:52:06]Voltunk Csíksomlyón és a Budapest Pride-on.

[02:52:08]Megrendeztük az utóbbi évtized legnagyobb szabású valódi szilveszteri műsorát.

[02:52:13]A választás napján pedig együtt követtünk veletek az eseményeket a Kontroll különleges eredményvárójában, de a választás után sem állt meg az élet.

[02:52:21]Drónfelvételeken bemutattuk az Elveszett Neekit 60 pusztai zebrákat.

[02:52:24]Nálunk jelentette be Balási Gyula cégeinek felajánlását az állam részére, és tovább folytattuk a bemutatását a hazai gyermekvédelmi rendszeren belüli visszaéléseknek.

[02:52:34]Munkánkra a kormányváltás után is szükség van.

[02:52:36]Szükség lesz.

[02:52:36]Ígérjük, hogy a kontroll kontroll marad a mindenkori hatalomgyakorlók felett.

[02:52:40]Ehhez viszont szükségünk van rátok.

[02:52:42]Támogassátok a tabularáza média Alapítványt utalással vagy a PayPál-on keresztül.

[02:52:47]Segítsetek, hogy legyen mit néznetek a jövőben เฮ He.