Holoda Attila: Paks II.-nél egyelőre két gödörnél tartanak
- Diplomata-kiutasítás: Magyarország 10 orosz diplomatát utasított ki – Holoda szerint tudatos külpolitikai mozdulat, amely az agresszorrá nyilvánítást cselekvéssel is megerősíti; Moszkva valószínűleg tükörválaszt ad.
- Paks I.: a Duna fenékküszöbének emelését energiabiztonsági szempontból a legjobb döntésnek tartja, az osztrák tiltakozást atomfóbiával magyarázza – de az elmaradt előzetes bejelentésnek lehetnek következményei.
- Paks II.: a több mint 200 milliárdos keretemelés a duzzadó költségeket jelzi; három forgatókönyv lehetséges – folytatás, nyugati partnerekkel átszervezés, vagy felmondás és új, akár 2030-as kiírás.
„A szuverenitás az a választás szabadsága, hogy soha ne lehessen olyan eladó, aki minket zsarolni tud." – Holoda Attila
- Gázelátás 2027-ig: a fizikai kapcsolatok adottak (norvég, algériai, LNG, swap-ügyletek), de a beszerzést szerződésekkel is diverzifikálni kell az uniós határidőig – pereskedés várható.
- Szélerőművek: a tervezett 4000 MW régi lemaradást pótol, ám évente ~2000 szélcsendes-napos óra miatt a zsinórüzemű atomenergia nélkülözhetetlen marad; a lapát-elásásos történetek propaganda.
- Dízelválság: az ok az elégtelen európai finomítói kapacitás – India orosz olajból, nagy finomítói kapacitással látja el Európát dízzel; a nyersolajból nincs hiány.
- Hazai üzemanyagpiac: a fogyasztói oldalas dízelkompenzáció pozitív fordulat, de az egyetlen, 60%-on futó finomító, a borult árszerkezet és a kis kutak különadója ellátási kockázat.
- Rezsicsökkentés: Holoda nem megszüntetni, hanem rászorultság alapúvá alakítaná – önkormányzati szűréssel; a veszteséges, gázzal fűtő távhőrendszer pedig az energiapolitika elhanyagolt aknája.
- Első intézkedések energiaügyi miniszterként: Paks II-döntés és hosszú távú gázszerződések, rezsi-átalakítási és távhő-munkacsoport, valamint egyszerű épületenergetikai pályázati rendszer.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Diplomáciai fordulat: orosz diplomaták kiutasítása
A beszélgetés napjának érdekessége, hogy Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki. A műsorvezető felveti: a hétvégén az orosz parlamentben is felmerült, hogy mivel a magyarok „kicsit másképp állnak Oroszországhoz", a magyar energiafüggőség útján esetleg problémák merülhetnek fel – jó helyre időzött-e ezért a diplomáta-kiutasítás?
Holoda Attila szerint a lépés a jelenlegi magyar külpolitika tudatos mozdulata volt. Az orosz külügyminisztérium „kemény választ" ígért, de valószínű, hogy a reakció a diplomáciai vonalon marad: tipikusan ugyanannyi magyar diplomatát utasítanak ki cserébe. A kormányzó Dumai képviselő által lebegtetett energiafüggőségi fenyegetéshez a Kreml hivatalosan nem „csimpaszkodik rá", de a magyar lépés ennek ellenére üzenetértékű:
„az orosz egyoldali függőségünk az pontosan egy ilyen lépéssel bizonyítja azt, hogy ez mennyire nem csupán energiabiztonsági és ellátási kérdés, hanem sokkal inkább nemzetbiztonsági kérdés és geopolitikai kérdés is." – Holoda Attila *
Holoda emlékeztet: Oroszország az elmúlt egy-két évben erőteljes képközpontot tartott fenn Budapesten, köszönhetően az előző kormányba való beágyazottságának, és a lépést már korábban is hiányolták sokan. A kiutasítás a NATO és az Európai Unió felé is fontos jelzés: nemcsak kimondták, hogy Oroszországot agresszornak tekintik, hanem léptek is ennek jegyében – olyan lépést, amelynek visszhangja van Moszkvában, de Brüsszelben is. Innen az átvezetés: „ha oroszok, akkor Paks, Paks 2".
Paks I. és a fenékküszöb emelése – miért támad az Ausztria?
A Paks I körüli friss hírt a Duna fenékküszöbének feltöltése jelenti, amelyet az osztrákok támadnak azzal, hogy nem tájékoztatták előzetesen a környező országokat – Holoda szerint „házmesterszerepbe kerültek". A szakértő szerint ez mögött osztrák atomfóbia áll:
- Az osztrákok bíróságon támadták az angol Hinkley Point-i atomerőmű építését is, akárcsak a Paks II-ét; céljuk egyszerűen az, hogy Európában ne legyen atomerőmű. Ez nem csupán az aktuális kormánypárt, hanem az egész osztrák politikai spektrum álláspontja.
- Holoda álláspontja: minden ország olyan energiamixet állítson össze, ami számára adott és lehetőség. Ausztriának a vízerőművek bősége adott, Magyarországnak ez nem. Az energiaigény-bővülés miatt tartósan szükség van a megújulók mellett olyan termelőkre is, amelyek kevéssé károsítják a környezetet – az atomenergia nem véletlenül kapta meg az EU-ban a „félig-meddig zöld" minősítést, hiszen CO₂-kibocsátás szempontjából az egyik legpozitívabb.
- Ugyanakkor elismeri: a Duna nemzetközi víz, Romániát, részben Bulgáriát is érinthet, és elképzelhető, hogy van előzetes bejelentési protokoll – ha történtek adminisztrációs hibák, annak lehet következménye.
Az energiabiztonsági háttér: a Duna alacsony vízállása miatt a Paks I. nem tudott teljes kapacitással működni, alig tudták a rendszerben tartani. Holoda szerint „ha az osztrákok csak figyelemmel kísérték volna a magyar miniszterelnök posztjait" az elmúlt három hétben, láthatták volna az égető energiaigényt. Hozzáteszi: Ausztria alatt lévő országok elfogadták az osztrák és német duzzasztókat is, így ellentámadás is elképzelhető lenne.
A fenékküszöb megemelését – hogy a szivattyúcsonkok beömlési magasságát biztosítsák – Holoda energiabiztonsági szempontból „a talán legjobb és legjobban végrehajtható döntésnek" nevezi. Ugyanakkor kritikát fogalmaz meg az előző kormánnyal szemben: 2018 októberében már volt hasonló (kevésbé éles) korlátozás, szakértői jelentés is jelezte a problémát, a pénzt viszont „egészen mára költötték". A jelenlegi stabil villamosenergia-ellátásban Paks nem nélkülözhető.
Paks II.: két gödör, duzzadó költségek, nyitott döntések
A fenékküszöb-projekthez a korábban előirányzott, mintegy 91 milliárd forintos keret mellé további 111 milliárd forintot tettek hozzá. Holoda szerint ez annak következménye, hogy a leigazolt munkákat ki kellett fizetni, de egyben jelzés arra is, hogy az eredetileg 12 milliárd eurós Paks II-beruházás máris jóval többe kerül. Hogy eléri-e a 20 milliárd eurót, „szemantikai kérdés".
Fontos árnyalat: a keretemelés nem jelenti automatikusan a folytatást – a kormány vizsgálja a szerződés jelenlegi állapotát, hogy az oroszok hogyan tudják teljesíteni kötelezettségeiket, és azt is, miért nem lett eddig lekötvélezve a csúszás. „Most azt tudom mondani, hogy 2026-ban már mind a két blokknak működnie kéne, legalábbis az eredeti 2014-es előterjesztés szerint" – Holoda ezt akkor is szkeptikusan kezelte, de:
„azért azt még én se feltételeztem, hogy eddig csak két gödörrig jutunk el." – Holoda Attila *
Holoda elhárítja az EU-ellenes vádakat: az Európai Unió „semmi extra dolgot nem kért", csak a szokásos nukleáris biztonsági, környezetvédelmi, szerződéses és közbeszerzési feltételeket, amelyek minden más projektnél is elvárást jelentenek – és „ezek az előírások minket, magyarországi polgárokat is védenek". Az orosz referenciák pedig kétesek: a korábbi, megszakadt finn projektre utal vissza, és most egy hasonló biztonsági problémákról beszámoló egyiptomi projekt is napvilágra került. A nukleáris szakértők sincsenek meggyőződve, hogy az oroszok képesek és akarják-e megépíteni az erőművet az eredeti tervek szerint.
A kormányzat – mintegy 110 nap elteltével – Holoda szerint lassan „végére kell hogy jusson" a szerződés áttanulmányozásának. A lehetséges forgatókönyvek:
- Folytatás a meglévő szerződéssel – minden biztonsági előírásnak megfelelve.
- Átszervezés: a szerződés „föltörése", nagyobb külföldi (francia, német, egyéb uniós) partnerek bevonása; az oroszok megtarthatnák a már gyártott nagy méretű acélkomponenseket (pl. reaktortest), a fővállalkozó pedig egy magyar cég (a Paks II. projektet felügyelő társaság) lenne.
- Felmondás és új kiírás: elpereskedés az oroszokkal, majd teljesen új pályáztatás. Holoda szerint ez akár uniós jóváhagyásokkal együtt 2030-ban elindulhatna, és az új generációs technológiákkal (francia, amerikai, dél-koreai, kanadai, SMR-erőművek) a mostani 2040 közeli átadásnál korábban is elkészülhetne. A csehek–dél-koreai megállapodást említi: a dél-koreaiak nagy erőműveknél is négy-öt éves építési idővel számolnak, ami hihetetlennek tűnik, de otthoni tapasztalatuk miatt hihető. Az SMR-ekből egyébként még mindig nincs működő prototípus.
Összegzése: „nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy minden maradjon a régiben."
A betonozásról: a munkálatok állítólag 80%-os előkészítettségben vannak, de a Rosatom saját, rendkívül szigorú előírásai szerint speciális betonra van szükség (vízzáró, speciális adalékanyagok; Holoda viccel megjegyzi: „majdhogy nem szemenként kiválogatott sóder"). Az előző kormány külügyminisztere nagy lelkesen jelentette be, hogy januártól indul a betonozás – Holoda szarkasztikusan: „amúgy már az erőműnek kéne indulnia, nem a betonozásnak."
Gazdaságossági kérdések: ki mennyit fizet majd a paksi áramért?
Holoda idézi a korábbi kormányzati kommunikációt: Lázár János mondta 2015 környékén, hogy a Rothschild-bankház tanácsadó cége is kimutatta: a Paks II. „a világ legnagyobb üzlete". A szakértő meggyőződése, hogy a korábbi miniszterelnököt félretájékoztatták, és ő őszintén hitte, hogy a Paks II. olyan olcsón termel majd, mint a Paks I. – amely viszonylag közismerten 12–14 forint körül állít elő egy kilowattórát. Ez azonban még mindig a duplája annak, amennyit a lakosság fizet az áramért, és annak, amennyit a lakossági napelemes termelésért kifizetnek.
Kulcsközgazdasági logika: egy új beruházásnál a termelés indulásával az amortizációs költségek is „elölről kezdenek ketyegni" – a hetvenes években épült, már leírt Paks I.-vel ellentétben. Ezért a Paks II. biztosan nem lesz olyan olcsó, mint eredetileg ígérték, vagy mint a Paks I. Ugyanakkor az atomenergia előnye a zsinórüzem: időjárástól független, megszakítás nélküli, nagy mennyiségű termelés – a két, darabonként 1200 MW-os blokk (összesen 2400 MW) jó egységköltséggel dolgozhat a többi erőműtípushoz képest.
Gázelátás 2027-ig: fizikai kapcsolatok vannak, szerződések nincsenek
A beszélgetés átterül az orosz gáz- és olajfüggőség 2027-ig (novemberig) megoldandó kérdésére. Holoda: „elég sok idő" van rá, de feltétel a fizikai kapcsolat megléte – ez ma már adottság. A magyar földgázrendszer az európai infrastruktúra szerves része, minden szomszéddal összeköttetésben vagyunk, így „elhozható a norvég molekula is, az algériai molekula is, ahogy az LNG is". A gond: ezek nincsenek szerződéssel lefedve. A hazai fogyasztás évi 8–8,5 milliárd köbméter, ami az uniós 300 milliárdos fogyasztáshoz képest töredék – ennyit le lehet fedni szerződésekkel, a kereskedőknek 2027 őszéig dönteniük kell a beszerzési összetételről.
A jelenlegi orosz hosszú távú szerződést 2021. október 1-jén kötötték 10+5 évre (2036-ig szólna), de egy uniós belső rendelkezés miatt hatályát veszti. Holoda várhatóan pereskedéssel számol: a szerződések tipikusan tartalmaznak force majeure / vis maior klauzulát, az oroszok majd azt mondják, „ők erről nem tehetnek", és fizetést követnek majd. A Paks II-t vizsgáló jogászok szerintük előbb-utóbb a gázszerződéseket is átnézik.
A szuverenitás értelmezése Holoda szerint kulcskérdés:
„A szuverenitás az a választás szabadsága, hogy soha ne lehessen olyan eladó, aki minket zsarolni tud, zsaroló pozícióba tud minket térdre kényszeríteni." – Holoda Attila *
Ezért vásárolnak drágább gázt is máshonnan: az oroszok a spotpiacon „hihetetlen diszkontot" adnak, a hosszú távú szerződések pedig formulázott, rögzített árazásúak. A fizikai diverzifikáció mellett szerződéses diverzifikáció kell. Ugyanakkor az orosz molekula kerülőutakon így is idejuthat: swap- (lecserélési) ügyletekkel például türkmén gázt lehet vásárolni olyan partnertől, amely orosz vezetékrendszerrel is rendelkezik – a molekula orosz lesz, de nem az oroszokkal vagyunk leszerződve, így a kiszolgáltatottság megszűnik.
„hogyha meg tudnánk festeni az orosz molekulákat, akkor itt [Kelet-Európában] azért elég sok mindenki piros vagy rózsaszín lenne." – Holoda Attila *
A beszélgetés terelgető megjegyzése: a Barátság-olajvezeték ügye megmutatta, hogy bizonyos dolgokat „mégis csak lehet olyan gyorsan intézni".
Szélerőművek: pótolandó lemaradás és gerjesztett félelmek
A kormányzat – Kapitány István miniszter legutóbbi megnyilvánásai alapján – elkötelezett a szélenergia iránt, ami Holoda szerint „egy régi lemaradásunkat pótolja":
„Tarthatatlan, hogy Magyarországon az utolsó szélerőművet 2011-ben adták át, miközben Európa mindenhol a szél–nap kombót igyekezett használni." – Holoda Attila *
A tervezett 4000 MW beépített szélkapacitás szerinte „nagyon szép dolog", de reálisan kell nézni a számokat:
- A szélerőművek kihasználtsága 26–29%, a naperőműveké 16–19% – a szél „egy szinttel" jobb, hiszen „este, amikor lemegy a nap, akkor is fúj a szél, sőt akkor fúj a legjobban".
- Ugyanakkor egy év 8700 órájából mintegy 2000 óra az, amikor se szél nem fúj, se nap nem süt. A 4000 MW szél nem fog 4000 MW-ot leadni, míg a Paks zsinórüzemben (Duna-probléma nélkül) képes a maximális teljesítmény megszakítás nélküli leadására.
A társadalmi ellenállást Holoda nagyrészt gerjesztett propagandának tartja (a Kossuth Rádió állítása szerint „termékeny talajra hullott"): a lapátok elásásáról szóló történetek nem igazak – Németországban a lejárt lapátokat feldolgozzák, aprítják, az acélt és alumíniumot újrahasznosítják. A valós környezeti hatásokat (madárvonulás, zaj) viszont nem szabad szőnyeg alá söpörni: „el kell dönteni, hogy energia kell, és akkor elfogadjuk a hozzátartozó kellemetlenségeket, lehetőség szerint minimalizálva." A termőföld-elfoglalás-ellenérv szerint a turbinák alatt továbbra is művelhető a föld.
A technológia gyorsan fejlődik – Holoda a mobiltelefonok fejlődéséhez hasonlít: a németek ma már a lejárt üzemidejű, 2–3,5 MW-os turbinákat 6–7 MW-osokra cserélik (repowering), majdnem ugyanakkora területen akár háromszoros energiatermeléssel. Fun fact: maga a Kossuth Rádió ma már arról tudósít, hogy a németek olyan szélturbinát építenek, amely a rádiótorony után a második legmagasabb építmény lesz.
Dízelválság: a finomítói kapacitás a szűk keresztmetszet
A magas dízelárak okát Holoda egyértelműen az elégtelen finomítói kapacitásban látja: „mindenki felejtse el, hogy az azért van, mert Hormuzon nem tud átjönni a nyersolaj – nyersolaj van elegendő." Az Egyesült Államokban a gallon dízel most bőven 5 dollár felett van, és ez egész Európában így van.
A mechanizmus: 2022 után Európa nemcsak az orosz nyersolajról, hanem az orosz dízelről is leszokott, és ott egy luk keletkezett. Az indiaiak megtöltötték: olcsó orosz kőolajat vásárolnak, hatalmas (a saját szükségletüknél nagyobb) finomítói kapacitásukon feldolgozzák, és dízel formájában Európát látják el. Erre utal, hogy Trump elnök az indiai oroszolaj-vásárlással fenyegetőzött – az európai finomítói kapacitás hiányáról ez önmagában is árulkodik.
Miért nem építenek új finomítókat? Holoda: a világ a fosszilis energia szűkítése felé megy, és „ki az a bátor vállalkozó, aki milliárdokat – euróban – fektet egy olyan üzletbe, aminek nem látja a megtérülését?" Ehelyett világszerte dízel-exportőröket keresnek; Holoda el képzelhetőnek tartja, hogy előbb-utóbb Kínában feldolgozott üzemanyag is érkezik – Kína ugyanis nemcsak olajmezőket szerzett, hanem finomítókat is épít, és a legnagyobb finomítotttermék-kibocsátóvá válhat.
Az üzemanyag-piac itthon: kormányzati szemléletváltás és kis kutak válsága
Holoda nagyon pozitívnak tartja, hogy a jelenlegi kormány a dízelár-kompenzációt – a mezőgazdaságot és a teherfuvarozást támogatva – a fogyasztói oldalon, és nem a kiskereskedelmi árba nyúlva szeretné megoldani. A korábbi kormány beavatkozásai (rezsicsökkentés, árstop) mindig a kiskereskedelmi árat szorították, ami a kereskedőknek okozott kárt – még a késve és részben fizetett kompenzációkkal is.
Kritikus tények a hazai üzemanyagellátásról:
- Az ország egyetlen finomítója mostanra kb. 60%-os kapacitáson üzemel, és teljes kapacitással is csak a hazai igény mintegy 75%-át fedné; 20–25%-ot importból kell behozni. Egy durva piaci beavatkozás azt eredményezné, hogy az importőrök „oda viszik a terméket, ahol többet kapnak érte" – és megint egyetlen finomítónál kötnénk ki.
- Az árszerkezet felborult: korábban a termékára a végső ár 20–25%-a, a kisker+nagyker árrés 16–18%-a, a maradék adótartalom volt. A dízelhiány miatt ma a termékár részesedése 40–45%. A MOL a finomítói szinten a példa szerint ~200 forint/liter haszonkulcsot szed be, ezért engedheti meg, hogy a kiskereskedelmi árrést 10–15 forintra nyomja; a nagykereskedelmi árrés a múlt héten már mínuszban volt.
- A benzinkutaknak literenként 16,80 forint kiskereskedelmi különadót kell fizetniük – bevételarányosan, nem profitarányosan –, miközben a befestett adókat is ők szedik be az állam helyett, sőt tranzakciós díjat fizetnek érte.
- Amikor a rögzített ár 480 forint volt, a kis kutak közül 85 bezárt. Ha most újabb ~100 zárna be, régiókban ellátási zavarok keletkeznének: egy faluból 5 kilométer helyett a következő megyeszékhelyig, 40 kilométert oda-vissza kellene tankolni járni – környezetvédelmi szempontból is rossz.
A fogyasztói támogatás mechanizmusáról Holoda találgat (hangsúlyozza, a hivatalos tervet nem ismeri): valószínűleg a tankolt mennyiség alapján lehetne igényelni, nem a kiskutakra róná a feladatot, az önkormányzatok lehetnének az első szűrők.
Rezsicsökkentés: átrendezni, nem megszüntetni
Holoda éles kitételre kész, amit a volt kormánypárti sajtó szerint „rezsicsökkentés-megszüntetésként" szokás félrevezetni:
„Nem, a jelenlegi formájában nem jó a rezsicsökkentés." – Holoda Attila *
Az érve:
- Igazságtalanság: ugyanolyan kedvezményes áron fogyaszt az, akinek 5 millió forintos fizetése van, mint akinek 200 ezres – ez nem méltányos. A támogatást a rászorultsághoz kellene igazítani.
- Előzmény: Holoda a minisztériumi évei alatt (az Emberi Erőforrások Minisztériumánál) több sávos rendszert szerettet volna bevezetni, de jövedelmi adatokat nem kapott – a hazai jövedelemhamisítás miatt („nagy Mercedes GL-szel jönnek a minimálbérre bejelentett vállalkozók"). Szerinte attól, hogy valakik megtalálják a kiskaput, nem a rendszer a hibás – a kiskapukat kell bezárni.
- Az önkormányzat mint szűrő: a legjobb rászorultsági kép bennük van, naponta találkoznak a segélykérőkkel; őket érdemes bevonni a támogatás elosztásába.
- Nem magyar különlegesség a rezsivédelem: Európa minden országában van valamilyen védőháló – a magyar sajátosság „csak" az, hogy a kiskereskedelmi árba nyúltak bele, ami egyébként tönkretette ezt a piacot is (ki akar veszteséggel kereskedni, ha nincs kompenzáció?).
- Nemzetközi összevetés: egy átlagos 80 nm-es magyar lakás rezsije kb. 120 euró havonta, a hasonló hollandé 170, a németé 190 euró – de ott jóval magasabbak a jövedelmek, így könnyebben viselik az emelkedő terheket.
- Akompenzáció ára: a most kifizetett kompenzáció máshol hiányzik – ezért kellett vasútvonalakat, postákat, orvosi rendelőket bezárni.
- Nagyon szegények és nagyon gazdagok: akinek a védett ár is nehezen kifizethető (sárga csekk vagy a gyerek cipője?), azt föltárni és támogatni kell; akinek annyi pénze van, hogy észre sem veszi az energiaszámlát, annak egyáltalán nem kellene támogatás – akár piaci áron is vásárolhatna.
Holoda szerint a kommunikáció kulcs: az embereket felnőttként kezelni, elmondani a probléma hátterét – és „hál' istennek a miniszterelnök ebben eléggé profi".
A műsorvezető ellenvetése: az edukáció önmagában kevés. Példája egy kétgyermekes, irodai munkából délután négykor hazatérő anya, akinek a családja összesen 800 ezer forintból gazdálkodik, és este – amikor drágább az áram – muszáj mosnia, mert nem ugorhat haza délben; a távhős panellakók pedig eleve nem tudják befolyásolni, mikor kapnak fűtést, ráadásul panelházakban 15 fokos hőmérséklet-különbség is lehet az első és a tizedik szint között. Holoda teljesen egyetért: nem csak edukáció kell, hanem pénzügyi és fizikai lehetőség is – a korszerű hőszivattyúhoz, az okoseszközökhöz pénz kell, és bár léteznek okos mosógépek, a példa anya gépe nem ilyen.
Távhő és energetikai tanácsadás: a komplex megközelítés
Holoda szerint a magyar távhőrendszer „az egyik elásott vagy szőnyeg alá söpört aknája a magyar energiarendszernek":
„a magyar távhő … az egyik elásott vagy szőnyeg alá söpört aknája ennek a magyar energiarendszernek." – Holoda Attila *
A rendszer korszerűtlen, döntően drága gázzal fűt, a távhőcég a gázt piaci (nem rezsicsökkentett) áron veszi, ezért folyamatosan veszteséges, amit a távhőalapból kompenzálnak – ott pedig az is valahonnan hiányzik. A rezsicsökkentésbe még bele sem mertek nyúlni.
Konkrét javaslatai:
- Önkormányzati energetikai tanácsadó irodák: a pályázati űrlapok bonyolultsága miatt a „normális ember" nem vállal bele; önkormányzati szintű, ingyenes tanácsadás megoldás lehetne. Három-négy település közösen már meg tudna fizetni egy energetikust, aki a lakosságnak segít: felméri a házat, összeveti a lehetőségeket és a pénzügyi kapacitást, és megmondja, mivel lehet a legtöbbet spórolni.
- Lépéssorrend a lakóházaknál: a nyílászárók cseréje már 15–20%-os megtakarítást hoz; utána jöhet a szigetelés, de nem mindegy, hol: a födémszigetelés gyakran többet ér, mint a körbeszigetelés – egy nagyon régi háznál viszont akár nem is éri meg, mert „többe kerül a szigetelés, mint maga a ház".
- Apró lépések filozófiája: „ez nem szakadék… pici árkokat lépkedünk át" – ne várjuk meg az összkorszerűsítést, hanem darabonként haladjunk, otthon is, állami szinten is.
- Önkormányzati hitellehetőség: 2010-ben, az első Orbán-kormány első intézkedéseként megtiltották az önkormányzati hitelfelvételt (kormányengedéllyel kivéve) – előzménye a korábbi időszakban fideszes önkormányzatok „nyakló nélküli" hitelezése volt. Holoda szerint a megtérülő energetikai beruházások kiszámolhatók, a kormány vállalhatna kezességet egy felülvizsgáló apparátus mögött, amely eldönti, mely projekt megalapozott.
- Komplexitás: az energiarendszer „egész komplex rendszerként" kezelendő – a paksi fenékküszöb is jó példa: gyors intézkedés volt, de a Paks I. és a Paks II. hűtővízellátását hosszú távon nem oldotta meg (az építők ezt eleve tudták, ezért terveztek nem vízhűtéses rendszereket is).
Mi lenne az első intézkedés energiaügyi miniszterként?
A záró, „villán" feltett kérdésre Holoda Attila így sorol:
- Paks II.-döntés és hosszú távú gázszerződések – „ez most az égető dolog", mert határidők szorítják (a gáznál az uniós rendelkezés, a Paks II-nél az, hogy az országnak a nagy, zsinórban termelő villamosenergia-kapacitásra mihamarabb szüksége van – „lehet utálni vagy szeretni az atomenergiát, egy biztos").
- Munkacsoport a rezsicsökkentés átalakítására szakmai szervezetekkel közösen.
- Önálló munkacsoport a távhőrendszer felülvizsgálatára – nem egyik napról a másikra megoldva, de elindulva valamilyen irányba.
- Épületenergia-hatékonysági pályázati rendszer – egy energia- és klímapolitikai minisztérium legégetőbb feladata. A kritérium: „ne legyen bonyolult, ne legyen extrém, ne oldjunk ki sok milliárdot feleslegesen, mert azt látjuk, hogy előző kormány alatt is mire eszméltek azok, akik igazán rászorultak volna, a csókosok már rég elvitték a pénz nagy részét."
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a korábbi előirányzott 91 néhány milliárd Fttal szemben még további 111 milliárdot hozzátettek" – az eredeti, kb. 91 milliárd forint körüli előirányzat pontos összege az átiratban torzult.
- „akár a filmprojekre utalok vissza" – a korábbi orosz atomprojektre utalás szava torzult; a szövegkörnyezet alapján valószínűleg egy korábban megszakadt északi (finn) projektre gondol a vendég, de ez nem rekonstruálható biztosan.
- „Úgy is van rá egy pakskettes cégünk, az lenne a fővállalkozó" – valószínűleg a Paks II. projektet működtető/kezelő magyar társaságra utal, de a pontos cégnév az átiratból nem derül ki.
- „hogyha én mondjuk az abszurdon veszek Turkmenisztánból gázt" – a szó („az abszurdon") torzult; valószínűleg egy ország- vagy régiónevet takar (esetleg Azerbajdzsán), de ez nem bizonyítható az átiratból.
- „mind a kettőnek. A kedvezménye 102 Ft-os áron az 1729 köbm." – a rezsi-példa számai (102 Ft, 1729 köbméter) torzulhattak, pontos egységük nem rekonstruálható.
- „kí német energiaipari cégnél van ugye összesen van 800000 Ft keresete" – a műsorvezető példatörténetének ez a része töredékes, a férj munkahelyére és a kereset összefüggésére vonatkozó mondat nem rekonstruálható pontosan.
- „vagy kijukadt az okni" – értelmezhetetlen töredék a példatörténetben.
- „tökéletes szélcsend, vakcsend van" – a „vakcsend" szó torzult; a kontextus alapján „sötétség" (se nap, se szél) lehet.
- „a korábbi 2,sés53 MW-os típus méretekhez képest" – valószínűleg „2–3,5 MW-os" típusméretről van szó.
- „EKR áfa, jövedéki adó, kiskereskedelmi különadó" – az adótételek felsorolásának eleje („EKR") torzult.
- „Tudomásul kell venni, hogy a 13 finomító" – a szövegkörnyezet alapján „az egyetlen finomító" értelmezésű.
- „minthogyha egy nagy tény Istvánok országa lenne" – értelmezhetetlen mondatrész az osztrák támadások kapcsán.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:03]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.
[00:00:05]Paks 1, Paks 2, Regiökkentés csomó érdekes téma.
[00:00:08]Vendégünk Holoda Attila Energia szakértő.
[00:00:10]Szervusz!
[00:00:12]Szervusz!
[00:00:12]Köszönöm a meghívást!
[00:00:13]Látom nagy menetben vagy egyik helyről a másikban.
[00:00:16]Most van itt az ideje, hogy beszélgessünk.
[00:00:18]Ezek szerint igen, mert mindenhova hív.
[00:00:20]Örülök, hogy elfogadtad a mi meghívásunkat is.
[00:00:21]Nos, a mai nap érdekessége talán az, hogy ugye 10 diplomatát kiutasítottak.
[00:00:28]Most csak azért dobom föl ezt a kérdést, mert ugye a hétvégén volt már egy olyan jellegű dolog, hogy hogy a az orosz parlamentbe is fölmerült az, hogy mivel a magyarok kicsit másképp állnak Oroszországhoz, azért tulajdonképpen a az energia függőségünk útján esetleg problémák merülhetnek fel.
[00:00:49]Jó helyre van időzítve ez a diplomata kiutasítás szerinted ebből a szempontból?
[00:00:57]Hát ugye a mindig kérdés az, hogy az oroszoknak milyen lesz-e a reakciója.
[00:01:00]Ugye az orosz külügyminisztérium egy olyan reakcióval szolgált, hogy hogy kemény választ fognak adni, vagy valami hasonlót mondtak.
[00:01:06]Aztán persze majd meglátjuk, hogy ez mennyire lesz valóban kemény.
[00:01:12]Az, hogy az időzítés számít-e vagy se, én szerintem direkt.
[00:01:16]Tehát, hogy ah amennyire én látom a jelenlegi külügyi politikánknak a lépéseit, ez ez egy tudatos lépés volt.
[00:01:24]Hogyha az oroszok valamit befenyegettek, most függetlenül attól, hogy ez nem volt egy hivatalos jelzés, hanem hanem az egyik a az orosz dumának egyik képviselője lebegtetett egy ilyen dolgot, és ugye a krem nyilván egy ilyenre nem fog rá csimpaszkodni, de egy valamire mindenképpen jó volt.
[00:01:41]És ugye a válasz is mondhatnám, hogy ezt tükrözi, hogy a az orosz egyoldali függőségünk az pontosan egy ilyen lépéssel bizonyítja azt, hogy ez mennyire nem csupán energiabiztonsági és ellátási kérdés, hanem sokkal inkább nemzetbiztonsági kérdés és geopolitikai kérdés is.
[00:02:01]hogy erre aztán milyen lesz a tényleges reakció, azt persze könnyen el tudom képzelni, hogy hogy ez csak megmarad a diplomáciai vonalon, és mondjuk kiutasítanak ugyanannyi, ahogy szokták, ugyanannyi magyar diplomatát is k kiutasítanak.
[00:02:15]Ugyanakkor az azért viszonylag nyilvánvaló volt azért az elmúlt egy-két évben, hogy Oroszország mondhatni egy erőteljes képközpontot tart fönt itt Budapesten, köszönhetően az előző kormányban való beágyazottságának.
[00:02:31]Ö nyilvánvaló, hogy ez a lépés ez várható volt elég sok felé, már korábban olvastam erről, hogy hiányolják ezt a fajta diplomáciai lépést.
[00:02:38]Öakkor a másik irányba, tehát a NATO és az Európai Unió irányába ez egy fontos jelzés, hogy nem csak kimondtuk azt, hogy Oroszországot agresszornak tekintjük ebben a háborúban, és veszélyezteti Európa és ezen belül Magyarország biztonságát, hanem léptünk is ennek ügyébe, méghozzá egy olyan lépést, aminek azért visszhangja van Moszkvába is, de Brüsszelbe épp úgy ugye ha oroszok, akkor Paks Paks 2.
[00:03:01]És kezdjük a Paksegyel tulajdonképpen, mert arról nem nagyon beszéltünk eddig, vagy nagyon rég beszélgettünk.
[00:03:08]Ez ugye ez a fenék küszöbnek a a feltöltése.
[00:03:10]Itt itt az az újdonság, hogy talán az osztrákok ugye most a odaszaladtak Európa közepére, hogy hogy akkor most végül is volt ennek engedélye, meg hogy miért nem tájékoztattuk a környező országokat.
[00:03:25]Ilyen kicsit házmesterszerepbe kerültek.
[00:03:27]Aztán nem is tudom, hogy ennek, hogy miért pont ők, tehát on már elfoly tulajdonképpen a a Duna, vagy visszadúzasztja, vagy mi ez a az osztrákoknak ez a az erőszakos fó?
[00:03:39]Az osztrákoknak van egy nagyon erős fóbiájuk mindenféle atomerőművel.
[00:03:43]Ennek pontosan annyi a logikája ebből a szempontból, hiszen őket nem érinti, mondhatnánk.
[00:03:47]Bár azt mondják, hogy turistahajókat a hajózás szempontjából érintheti.
[00:03:51]Nem hiszem, hogy ez volt ennek az egésznek a motivációja.
[00:03:53]Az osztrákok megtámadták bíróságon az angolok által épített hekli pointi atomerőműnek az építését is, épp úgy, mint a Paks 2-t.
[00:04:03]Ők egész egyszerűen azt szeretnék, hogyha Európában nem lennének atomerőműek.
[00:04:09]Ők az egész politika egyébként beáll emögé érdekes módon.
[00:04:11]Nem csupán a jelenleg éppen aktuálisan kormányzópárt, hanem az összes többi egy követ fújnak.
[00:04:19]Én erre mindig azt szoktam mondani, hogy hogy ki minden ország olyan energia mixet állítson össze, ami számára adott és lehetőség.
[00:04:27]A mi számunkra nem adott és lehetőség az a fajta vízerőmű bőség, ami az osztrákokat jellemzi.
[00:04:35]Könnyen beszélnek ők, hogy hát meg kell oldani megújuló energiával, hogyha nem lehet, vagy nem olyan könnyedén lehet megoldani.
[00:04:41]És igenis tudomásul kell venni, hogy az a fajta energiaigénybővülés, ami Európát is, de a világot sokkal inkább jellemzi, az bizony azzal jár, hogy tartósan szükségünk van a megújulók megújuló energiák fejlesztése mellett azoknak a energiatermelő egységeknek a fejlesztésére is, amelyek nem vagy nem annyira károsítják a környezetet.
[00:05:03]És ebből a szempontból az atomenergia nem véletlenül kapott, ha nem is zöld, de azért féligmeddig zöld minősítés az Európai Unióban, hiszen kibocsátási szempontból, CO2 kibocsátás szempontjából az egyik legzitívabb.
[00:05:19]Ezt az oszákok sosem fogják elfogadni.
[00:05:22]Bárhol építsenek Európába atomerőművet, ők azt meg fogják támadni.
[00:05:25]Vagy így, vagy úgy, vagy hajánál előfogva előrángatott indokokkal, mint mint például az angoloknál volt, vagy például mint ez, ami nálunk van.
[00:05:34]minthogyha egy nagy tény Istvánok országa lenne, de ez a ez a mostani eljárás, vagy hogyha elindul a a az Unióban, ez ez jelenthet valamit, vagy vagy mi lehet ennek a következménye?
[00:05:47]Nyilván lehet olyan következménye, hogyha valóban történtek olyan adminisztrációs hibák, hogy nem jelentették be.
[00:05:51]Ugye ez egy olyan téma, mert ugye a a Duna az egy nemzetközi víz, ugye elég sok országon keresztül folyik.
[00:05:58]Lehet, hogy az osztrákokat direkben nem érinti, mert csak a turizmust, de mondjuk az utánunk jövőket is érintheti.
[00:06:03]Érinti utána Európai Uniós tagállamokat is, hiszen Romániát is érinti, részben még Bulgáriát is, ugye határfolyóként.
[00:06:13]Elképzelhető, hogy van ennek valamilyen protokoll előírása, hogy ezeket be kell jelenteni előzetesen, és megfelelő indoklást kell tenni, hogy miért tették ezt.
[00:06:21]Én azt gondolom, hogy ha az osztrákok csak figyelemmel kísérték volna mondjuk a magyar miniszterelnök posztjait és azokat a videókat, amiket megjelenített az elmúlt három hétben, akkor pontosan láthatta volna, hogy igenis Magyarországnak égető szüksége van arra az energiára, amit Paks egyből jelenleg is ki tud venni.
[00:06:38]És bizony nagyon erősen hiányzott a mi energiaellátás biztonságunkhoz az, hogy éppen a Duna alacsony vízállása miatt nem tudtuk azt a erőművet a teljes kapacitással működtetni, és éppen hogy benne tudtuk tartani a rendszerbe.
[00:06:52]Ennyi erővel egyébként pontosan jöhetne olyan támadás is, hogy hogy lehet az, hogy náluk magasabban van a vízszint.
[00:06:59]És akkor ugye ezek a nem akarok felülni ezeknek az összeesküvés elméleteknek, de nyilván megkapargatni biztosan lehetne, hogy annak idején az alatta lévő, Ausztria alatt lévő folyásirányba lévő országok elfogadták, hogy Ausztriában annyi erőmű van, annyi duzzasztó van Németországban szintén.
[00:07:18]Ö akkor igenis tudomásul kell venni, hogy vannak olyan lépések, amik az adott ország energiaellátás biztonságához mindenképpen szükségesek.
[00:07:28]Ezt te hogy minősítetted végülis ezt a megoldást, amit a a magyar kormány, illetve azok a szakemberek itten véghez vittek?
[00:07:35]Ugye én nem vagyok vízügyi szakember, és nyilván meg környezetvédelmi se, tehát nem tudom, hogy ennek milyen típusú későbbi hozadéka lesz.
[00:07:41]Olvastam pro és kontra mindenféle érveket.
[00:07:44]egy biztos az energiabiztonság szempontjából, ha nézem, hiszen én onnan nézhetném másról.
[00:07:51]Mindenképpen egy hasznos és a talán a legjobb és legjobban végrehajtható döntés volt az, hogy megemelték ezt a szintet, ezzel biztosították a a szivattyú csonkoknak a a beömlési magasságát.
[00:08:02]Hogy a hogy ez miért nem történt meg korábban, és miért nem figyeltek oda, hogy a Duna mélyülésével gyakorlatilag ez előbb-utóbb előforduló lehetőség.
[00:08:12]Azt azért nem értem, mert hasonlóan volt már ilyen korlátozás, nem is ennyire éles 2018-ban, amikor nem is a nyári időszakban, hanem októberi időszakban volt ilyen alacsony vízszín.
[00:08:26]Ugye azóta a kormány is közétette, hogy volt már ezzel kapcsolatos szakértő jelentés, amelyik jelezte, hogy ez problémát okozhat a jövőben.
[00:08:32]Hogy miért nem lépett az előző kormány?
[00:08:35]Hát ezt majd előbb-utóbb vagy kiderítik, vagy nem.
[00:08:38]Pontosan látjuk, hogy egészen más költötték azokat a pénzeket, amiket erre kellett volna.
[00:08:43]Egy biztos, a magyarországi stabil villamosenergiaellátásban jelenleg Paks nem nélkülözhető.
[00:08:51]És Paks 2 nélkülözhető lesz-e, vagy nem lesz nélkülözhető?
[00:08:54]Ugye most a támogatását megkétszerezték tulajdonképpen, ami lehet, hogy arra utalójel, hogy ez a beruházás folytatódik, aztán vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy hogy persze hát ez természetesen csak benne volt a szerződésben, tehát ezt ki kell fizetni.
[00:09:10]Aztán megjelent az is, hogy egy kicsit a határidő az úgy látszik csúszik egy ilyen hát ilyen jó egy 10-est.
[00:09:18]Ugye ezek a problémák adottak, ezek ismertek.
[00:09:20]Ö te hogy látod ennek a beruháznak a jövőjét?
[00:09:25]Először is nagyon fontosnak tartom az, hogy most megtörtént ez a megemelés ugye a korábbi előirányzott 91 néhány milliárd Fttal szemben még további 111 milliárdot hozzátettek.
[00:09:35]Ez valóban annak a következménye, hogy a munkák el lettek végezve és azokat időarányosan, amik le lettek igazolva, ki kellett fizetni.
[00:09:42]Az, hogy többe került, az azért már egyfajta jelzés arra vonatkozóan, amit ugye szintén a kormányváltást követően hallottunk, hogy bizony az eredetileg írt 12 milliárdos eurós beruházás, az már régen nem annyi, hanem annál jóval több.
[00:09:59]Ö várható, hogy az most eléri-e a 20-at vagy nem éri el.
[00:10:02]Ez szerintem szemantikai kérdés.
[00:10:03]És talán nem is olyan lényeges.
[00:10:06]Egy biztos, ezzel, hogy megemelték ezt a keretet, ez nem azt jelenti, hogy a kormány azt mondta, hogy jó, akkor mehet tovább, hanem azt mondta, hogy vizsgálja ennek a szerződésnek a jelenlegi állapotát, azt is, hogy mennyiben és hogyan tudnak megfelelni az oroszok a szerződésben foglalt kötelezettségeiknek.
[00:10:22]azt is, hogy ez a szerződés miért lett módosítva például olyan módon, hogy mondjuk az ilyen csúszás, amit te is említettél, az még mindig nem lett lekötbérezve.
[00:10:33]Azt látjuk, hogy még mindig mi fizetünk, és semmi fizettség nincs a csúszásért.
[00:10:38]Ugye azt folyamatosan tologatták valóban a határidőt.
[00:10:42]Most azt tudom mondani, hogy 2026-ban, hogy már mind a két blokknak működnie kéne, legalábbis az eredeti 2014-es előterjesztés szerint.
[00:10:49]Én akkor jeleztem előre, hogy nagy valószínűséggel ennyi idő alatt ezt nem lehet elkészíteni, de azért azt még én se feltételeztem, hogy eddig csak két gödörrig jutunk el.
[00:11:00]Persze ilyenkor mindig meg szoktam kapni a kommentelőktől, hogy és arról nem beszél a holoda, hogy ezt az Európai Unió akadályozta.
[00:11:06]Nem, nem az Európai Unió.
[00:11:08]Az Európai Unió ragaszkodott ahhoz, hogy azok a nukleáris biztonsági, környezetvédelmi és sok és mondjuk szerződéskötési és közbeszerzési feltételek, azok úgy történjenek meg ennél az projektnél is, mint ahogy azt valamennyi projektnél elvárjuk.
[00:11:22]Én azt gondolom, hogy senki nem várja, vagy nem várhatja el komolyan, hogyha belegondol, hogy ugyan már hagyjuk majd az oroszok megépítik, hiszen láttuk, hogy az oroszok nagyon sok esetben, akár a filmprojekre utalok vissza, de nemrégen például egy egyiptomi projektről derült ki, ami ugye hasonló biztonsági problémák vannak.
[00:11:41]Tehát innentől kezdve én nem vagyok a atomenergia szakértő.
[00:11:45]a szakértőket meghallgathatva azt tudom mondani, hogy ők sincsenek arról meggyőződve, hogy ott oroszok képesek és egyáltalán akarják-e már megépíteni ezt az erőművet úgy, ahogy eredetileg tervezték.
[00:11:56]Ez mindenképp egy döntési pont a jelenlegi kormányzatnak, az energiakormányzatnak.
[00:12:02]Lassan azért így 110 akárhány nap elteltéve már végére kell jutnunk annak, hogy áttanulmányoztuk ezt a szerződést.
[00:12:10]jogászok hada valószínű olvasgatta ezt azt is, amit korábban nem ismertünk, meg kell nézni, hogy mi éri meg nekünk jobban továbbvinni ezt a szerződést, esetleg föltörni úgy a szerződést, hogy bevonni nagyobb külföldi, francia, német, egyéb más európai uniós partnereket, az oroszokat meghagyni az alapnál, de mondjuk nem ők lennének a fővállalkozók, hanem mondjuk egy magyar cég.
[00:12:32]Úgy is van rá egy pakskettes cégünk, az lenne a fővállalkozó.
[00:12:35]Ö, és ő, az oroszok hozhatnák mondjuk azokat a nagy részeket, amiket ők már elkezdtek gyártani, például a reaktortest és hasonlók, tehát a nagy méretű vasból, acélból készülő elemeket.
[00:12:46]Az összes többinél meg direkben behozni a nyugat-európaiakat.
[00:12:51]Ez lehet egy alternatíva.
[00:12:53]Lehet alternatíva, hogy azt mondjuk, hogy jó, akkor felmondjuk ezt a szerződést, majd elpereskedünk az oroszokkal egy ideig, hogy ki és hol hibázott, hogy még mindig nincs ilyen erőművünk, és mondjuk csinálni egy teljesen új kiírást.
[00:13:04]és az új kiírás alapján kiválasztani egy új vállalkozót, egy új építőt, aki ezt megépíti.
[00:13:10]Ön azt is el tudom képzelni, hogy akár Európai Uniós jóváhagyással mindennel együtt, mondjuk 2030-ban már elindulhatna akár egy ilyen újnak is az építése.
[00:13:20]És hogyha a mostani határidőket nézzük, ami már inkább 2040 közeli átadásról beszél, vagy valószínűsít, 2040-re könnyen elképzelhető, hogy ezek az újabb, korszerűbb erőművek, amik jelenleg vannak a piacon, legyen az francia amerikai, dél-koreai vagy éppen kanadai vagy ar kis minőművek, amelyekől beszél, ami mondjuk azért érdekes, mert abból még mindig nincs működő prototípus.
[00:13:44]Na de én olvastam olyanokra, amelyek nem 30 évig készülnek, hanem így öt abol abolút.
[00:13:52]Tehát ami ami legutóbb ugye nyilvánosságra került, a csehek egyeztettek a dél-koreaiak.
[00:13:58]A dél-koreaiak egy ilyen számomra egyelőre elég hihetetlennek tűnő, de négy-öt éves építési idővel elszámoltak.
[00:14:04]Hasonlóan nem SMR típusú, tehát nem ezek a pici moduláris erőművek, hanem nagyobb méretű erőműveknél könnyen elképzelhető, hogy azért mernek ilyet bevállalni, mert otthon dél-Koreában azért elég sok atomerőművükű van, ott már építettek egy ilyet.
[00:14:21]Én akár ezt is el tudom képzelni, azt nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy minden maradjon a régiben.
[00:14:27]Ilyen szorgos nép ez a délkora.
[00:14:27]Mondjuk én azt olvastam valahol, hogy 80%-os készültségben vannak a betonozáshoz, mert valam őszintén nem tudtam nagyon ezt értelmezni.
[00:14:35]Tehát, hogy a az emberek már mit tudom én, be vannak öltözve meg mindegy, csak a kávét már meg azt kell nézni, hogy a zsaluzás és egyebek megtörtént olyan minőségben, egyebek is nagy valószínűsége, hogy be lett hozzászerezve valamennyi anyag.
[00:14:50]Ugye itt speciális betonról beszélünk.
[00:14:52]Ezek ilyen visszaszítóan anyagokat kell, hogy tartalmazzon, ugye ahhoz, hogy távol tartsa az egész bloktól magát a a vízbetörést.
[00:14:58]Tehát nyilván azért kellett a sok egyéb más előkészítő dolognál is ezt a vízzárást megcsinálni, de ettől még maga a beton is speciális.
[00:15:06]Nem véletlen, hogy mondjuk az ember azt gondolná, hogy ugyan már betonozni mindenki tud, hát az udvaron mi is összedobunk egy kis betont.
[00:15:13]Azért például saját magának a rosszatomnak az ilyen jellegű előírásai alapján azért nem akármilyen cég vehet részt ebbe a munkába.
[00:15:23]Ez egy nagyon gondosan kikevert cementről van szó.
[00:15:26]önal, sórel együtt.
[00:15:29]Tehát mondjuk úgy, hogy válogatott a majdnem majdnem kis vodkával ö majdnem szemenként kiválogatott sóderre, de de majdhogy nem ilyen szigorú.
[00:15:36]Még az orosz belső előírások is ilyen szigorúak.
[00:15:39]Az kérdés valóban, hogy hogy lehet, hogy még mindig csak most jutottunk el idáig.
[00:15:46]Ugye úgy jelentette be az előző kormány külügyminisztere nagy lelkesen, hogy januártól indul a betonozás.
[00:15:49]És akkor mindenki nézett, hogy amúgy már a a az erőműnek kéne indulnia, nem a betonozásnak.
[00:15:57]Na de mert izé meg az Európai Unió persze könnyű rákenni.
[00:16:00]Az Európai Unió semmi extra dolgot nem kért, tehát hogy világos legyen, semmi olyat nem kért, amit mástól nem kért.
[00:16:09]Akkor pedig az azt jelenti, hogy ezek az előírások minket, magyarországi polgárokat is védenek azzal, hogy olyan erőművet engednek csak megépíteni, ami mind a nukleáris biztonság, mind az egyéb biztonság, mind az ellátásbiztonság, mind a környezetvédelem szempontjából itt Magyarországon mindenki szívesen látna.
[00:16:28]tételezzük föl, hogy majd minden biztonsági előírásnak megfelelése a kormány is úgy dönt, hogy jó, akkor mégis csak csináljuk meg ezt a parketőt, ha már ennyi pénzt bele áldoztunk, és mondjuk el is készül ez az elkészült atomerőműről tudunk valamit mondani gazdasági szempontból, hogy például olcsóbban állítja elő, vagy milyen hatása lesz akkor a a gazdaságra.
[00:16:49]Tehát vannak ilyenfjta megközelítéseink.
[00:16:51]Nyilván a a amikor így felülvizsgálnak egy szerződést, magát az egész projektet, akkor ezeket a gazdaságossági számításokat is újra el kell végezni.
[00:17:02]Ugye sokat hallottuk annak idején, hogy hogy még a Róchild Bankház tanácsadó cége is kimutatta, hogy ez a világ legnagyobb üzlete.
[00:17:09]Mondta ezt Lázár János talán 2015 környékén.
[00:17:11]Ö a nekem meggyőződésem, hogy a a korábbi magyar miniszterelnököt félretájékoztatták, és neki meggyőződése volt, hogy a Paks 2 ugyanolyan olcsón fog előállítani villamosenergiát, mint a Paks 1.
[00:17:25]Ugye az viszonylag közismert, hogy olyan 12-14 Ft környékén állítja elő kiló óráját.
[00:17:33]Ami egyébként megjegyzem, még mindig duplája annak, mint amennyit a lakosság fizet érte, meg amennyit a lakosság által napelemmel termelt áram fizetnek, zárójá bezárva.
[00:17:41]Ö ezzel együtt azt azért tudni kell, hogy egy új beruházás ö amikor elindul annak a termelő része, akkor elindul annak a amortizációs költségek ketyegése is.
[00:17:54]És mivel új eszközökről van szó, és nem olyan régiekről, mint a Paks egy esetén, ugye azon olyan 70-es években készült el, gyakorlatilag ott már a leíródott minden, itt meg még most kezd elölről ketyegni, tehát biztos, hogy nem lesz olyan alacsony a az energiaelőállítási költsége, mint arról eredetileg, vagy mondjuk akár paksegyel összevetve beszélhetnénk.
[00:18:17]Ugyanakkor mivel atomerőműről beszélünk, az azt is jelenti, hogy gyakorlatilag zsinór üzembe időjárástól független.
[00:18:25]Függetlenül attól, hogy most éppen befejhősödött vagy se, vagy van-e víz a jó mondjuk a víz a Dunába az időnként beleszólhat ebbe, de ezzel együtt mondjuk úgy, hogy zsinó termeléssel nagyon nagy mennyiséget.
[00:18:36]Ugye ez a két blokk, ez darabonként 1200 MW-os lesz.
[00:18:41]Az 2400 MW-nyi blokk.
[00:18:41]hirtelen nyilván, hogy sokkal jobb egységköltséggel tud dolgozni, mint mondjuk összevetve más típusú erőművekkel.
[00:18:53]Maradjunk még egy picit az oroszoknál, csak engedjük el az atomot.
[00:18:56]Ugye gázoskőolaj 2027-ben, úgyis novemberben el kell engedni ezt a sztorit.
[00:19:03]Tehát itt Igen.
[00:19:05]Tehát hogy mit lehet még ez alatt az egy év alatt csinálni, amit egy divatos szóval diverzifikálás, ugye?
[00:19:11]Mindenki erről beszél.
[00:19:13]Egy év laufunk van még hozzá, kicsivel több mint egy év.
[00:19:16]Ez kicsi, sok idő szerintem elég sok idő.
[00:19:19]Még elég sok idő.
[00:19:20]Ugye azt kell látni, hogy ahhoz, hogy egyáltalán diverzifikálni tudjunk, a fizikai kapcsolat meglétére van szükség.
[00:19:26]Ma már elmondhatjuk, hogy Magyarország esetében ez adottság.
[00:19:29]A magyar földgáz ellátó rendszer gyakorlatilag szerves részévé vált az európai földgázinrastruktúrának.
[00:19:39]azaz összeköttetésben vagyunk a valamennyi szomszédos országgal és azokon azokkal is, akikkel ők vannak rajtunk kívül összeköttetésben.
[00:19:46]Tehát gyakorlatilag abszurdum Magyarországra elhozható a norvég molekula is, de az algériai molekula is épp úgy, mint ahogy az LNG molekulát is elhozzuk.
[00:19:55]Ugyanakkor ebből a szempontból nagyon lényeges, hogy ezek nincsenek szerződéssel lefedve.
[00:20:04]Tehát amikor arról beszélünk, amit te is utalsz, hogy vajon föl lehet-e ezt tölteni szerződésre, az egy szép kihívás a kereskedőknek.
[00:20:10]De ennyi idő alatt azért nem egy őrült nagy mennyiségről beszélünk.
[00:20:15]A magyarországi földgázfogyasztás 8 milliárd és 8,5 milliárd között van valahol évente.
[00:20:20]Ezt azért az európai mondjuk 300 milliárdos fogyasztáshoz képest, vagy a azt meghaladó fogyasztáshoz képest, ez azért töredék.
[00:20:30]Ennyit le lehet fedni szerződéssel.
[00:20:31]El lehet dönteni, hogy ezek közül lesznek-e hosszútávú szerződések hasonlóan az orosz vagy nem.
[00:20:37]Azoknak nyilván egy viszonylag jó árazással, stabil árazással, egy stabil ellátásbiztonságot lehet hozni.
[00:20:43]Mennyit fednek le ebből mondjuk a középtávú és az egész rövidtávú szerződésekkel?
[00:20:47]Meg lehet ezt oldani?
[00:20:50]Mertogy pontosan erről szól a mi diverzifikációs útvonalunk, amit ugye elkezdtünk már a 2000-es évektől kezdődően, hogy meg kell teremteni a fizikai kapcsolatot.
[00:21:00]majd utána mögé kell rakni ezeket a szerződéseket.
[00:21:04]Azért nem történt meg ez eddig, bárki ezt egyébként számon ére, hogy jó, de akkor eddig miért nem?
[00:21:08]Hát azért nem, mert az oroszokkal volt egy hosszútávú szerződésünk.
[00:21:14]Méghozzá 2021 október 1jén kötöttünk egy újat 10 plusz 5 évre.
[00:21:17]Az azt jelenti, hogy az 2036-ig fog kiketyegni.
[00:21:19]Na most ez a szerződés, ez jelenleg hatályát fogja veszteni egy Európai Uniós belső rendelkezés miatt.
[00:21:28]hogy azért most pereskednek az oroszok vagy nem pereskednek, ez megint egy érdekes kérdés, mert minden szerződésben, minden nemzetközi szerződésben, különösen a mi határokon átível elő szerződés, mindig van egy olyan klauzula, hogy a saját országra, tehát az adott országra vonatkozó jogszabályok megváltozása, vagy éppen az adott szövetségi rendszer jogszabályainak megváltoztatása, ami független kvázi az adott országtól, az egyfajta fzmsor vagy viszmajor esetként értelmezhető.
[00:22:01]Nyilván ezt az oroszok vitatni fogják és azt fogják mondani, de hát ők erről nem tehetnek.
[00:22:05]Ott egy szerződést, ki kell fizetni.
[00:22:06]Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy ezeknek a szerződéseknek, a hosszútávú szerződéseknek a felülvizsgálatára is előbb-utóbb sort kerít az a sok-sok jogász, aki most még éppen a Paks 2-t vizsgálja.
[00:22:17]Meg kell nézni ezt, de ezt félre kell rakni, hogyha 2027 őszéig, ugye, ahogy te is mondtad, novemberig van kvázi a leghosszabb határidő főgáz esetén.
[00:22:28]addigra ezeket a szerződéseket meg kell kötni, el kell dönteni a nagy kereskedőnek, hogy a milyen összetételbe és milyen beszerzéssel fogja csinálni.
[00:22:38]Egy biztos.
[00:22:38]Arra mindenképpen ügyelni érdemes.
[00:22:41]Ugye nagyon sokszor elhangzott az elmúlt kormány alatt a másra hallottunk csak szuverenitás.
[00:22:45]A szuverenitás az nem azt jelenti, hogy mi magunk, hogy állítunk elő mindent.
[00:22:49]Ha nincs, akkor nincs.
[00:22:52]Abból gazdálkodunk, amink van.
[00:22:54]A szuverenitás valójában a választás szabadságát jelenti, ami nem más, mint az, hogy nem tehát nem mindig azért vesszük a legolcsóbbat, mert az a legolcsóbb, mert ezzel pozícióba hozzuk mondjuk azt, aki kizár mondjuk olcsóbban, másoknál olcsóbban kínál nekünk akár főgázt, akár kőolajat, de ezzel kiszolgáltatjuk magunkat, és akkor jön egy bolond duma képviselő, aki azt mondja, hát akkor el kéne zárni.
[00:23:21]És abban a pillanatban mindenki azt mondja, hogy hoppá, miért vagyunk ennyire kiszolgáltatva?
[00:23:24]Tehát a szuverenitás az a választás szabadsága, hogy soha ne lehessen olyan eladó, aki minket zsarolni tud, zsaroló pozícióba tud minket mondjuk térdre kényszeríteni.
[00:23:35]És pontosan erről szól a dolog.
[00:23:38]Ezért van az, hogy vásárolunk olyan helyről is fölgázt most is, ami drágább, mint esetleg, mint az oroszoktól megvásárolt fölgáz.
[00:23:47]különösen a spotpiacon megvásárolt, mert az oroszok ott hihetetlen diszkontot adnak.
[00:23:50]Hosszútávú szerződés ebbe nem tartozik bele.
[00:23:53]Annak egy viszonylag jól rögzített és jól átlátható kliséje van.
[00:23:56]Van egy formula.
[00:24:00]Ezzel együtt meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a fizikai diverzifikáció mellett egy szerződéses diverzifikáció is létrejöjjön.
[00:24:09]Arról nem is beszélve, hogy az orosz gáz különböző kerülőúton még így akkor is ide juthat.
[00:24:13]Hogyne.
[00:24:13]Tehát molekulárisan így.
[00:24:15]Molekulárisan nagy valószínűséggel, ahogy szoktam mondani, kelet-Európa nagy részében, hogyha meg tudnánk festeni az orosz molekulákat, akkor itt azért elég sok mindenki piros vagy rózsaszín lenne.
[00:24:26]Tehát nyilvánvaló, hogy nagyon sok esetben tudomásul kell venni, hogy a vezetékek azok nem úgy vannak, hogy minden országból van minden országban vezeték, ahol gázt állítanak elő.
[00:24:38]Nem a normál kereskedelmi rendszerben, hogyha én mondjuk az abszurdon veszek Turkmenisztánból gázt, és neki van kapcsolata Oroszországgal, vezetékes kapcsolata, márpedig van, akkor az megoldható úgy, hogy úgynevezett swappal, lecseréléssel ő eladja az orosz, hogy berakja az orosz rendszerbe.
[00:24:55]Az oroszoktól meg ugyanannyit veszünk ki.
[00:24:57]Molekuláris szinten orosz lesz, de nem az oroszokkal vagyunk leszerződve.
[00:25:01]Azaz az a fajta kiszolgáltatottságunk már nem él, mint amiről az előbb beszéltem.
[00:25:05]Hát meg így gyorsan lehetett intézni a barátság olajvezeték hételen kiderült, hogy azért mégis csak lehet olyan gyorsan intézni ezeket a dolgokat.
[00:25:12]Jó, térjünk át más energiaforrásokra, alternatív megoldásokra, ami nem atom, nem gáz.
[00:25:20]Szélerőművek kérdése.
[00:25:20]Ebben van egy ilyen természetes ellenállás is a társadalom egy részéről, ami érdekes számomra.
[00:25:27]Másrészt mennyire látod eltökértnek a kormányzatot ebbe az irányba való elmozdulásra?
[00:25:38]Az eltökétség az szerintem abszolúten érhető.
[00:25:41]Tehát ugye talán az utolsó három- négy ilyen megnyilatkozás a kapitány miniszter úrnak az mind erről szólt, hogy mennyire elkötelezett ebbe az irányban.
[00:25:48]És én azt gondolom, hogy egy régi elmaradást vagy lemaradásunkat pótolják most ezzel.
[00:25:57]Tarthatatlan, hogy Magyarországon az utolsó szélerőművet 2011-ben adták át, miközben Európa mindenhol a szél, nap, kombót igyekezett használni.
[00:26:05]És ugye van lehetőség Magyarországon is, több területen is szélerőműveket működtetni.
[00:26:13]Amit te mondtál, ez egy nagyon érdekes kérdés, hogy van egyfajta ellenkezés.
[00:26:16]Ö mondhatnám azt, hogy a Kossut rádió ilyen jellegű propagandája a termékeny talajra hút.
[00:26:22]Kicsit ilyen összeesküvés elmélet, hogy az mekkora problémákat okoz, és hogy egyébként is mit kezdenek majd a majd amikor lejár az egész, akkor majd elássák a lapátokat, lám a németek is hova tökítik, elássák a föld alá.
[00:26:34]Ez nem igaz.
[00:26:34]Tehát, hogy világos legyen, ezek mind-mind annak a annak az elterelő propagandának a részei, akik ellene voltak ennek, és ehhez hoztak elő, hajánál fogva rángattak elő indokokat.
[00:26:47]Németországban sem lehet elásni ezeket a régi propellereket.
[00:26:51]Ezeket feldolgozzák apróra vágva, apróra őrölve, szétszedik alkotóelemekre és újra hasznosítják.
[00:26:59]Egyébként meg a többi része az acél, alumínium és sok egyéb más olyan fém, ami hasznosítható.
[00:27:06]Általában azért azt lát így van.
[00:27:06]Igen.
[00:27:09]Amit már ők is ismernek.
[00:27:09]Én azt gondolom, hogy azoknak a félelmeknek egy jelentős része az egy gerjesztett propaganda által gerjesztett félelem.
[00:27:17]Nem kellene annyira komolyan venni.
[00:27:20]Ugyanakkor természetesen, és azt nem szabad a szőnyeg alá söpörni, van ennek olyan környezetvédelmi hatása, hogy környezeti lábnyoma.
[00:27:27]Ö például akár a madárvonulás, a madarakra, a zajra és egyéb terhelésekre, mint mindennek.
[00:27:36]Tehát a el kell dönteni, hogy energia kell, és akkor elfogadjuk a hozzátartozó ilyen kellemetlenségeket.
[00:27:43]Lehetőség szerint a legminimálisabbra csökkentve, hogy nem kell energia, és akkor visszamegyünk a barlakba.
[00:27:48]Én ezeket a szélsőséges megnyilvánulásokat, hogy vagy ez, vagy az, azt mindig elutasítottam.
[00:27:54]Magyarországon van szélerőmű működtetéséhez elegendő szabad kapacitás bőséggel.
[00:28:02]Ez amit betervezett és a miniszter is mondta, hogy 4000 megwnyi beépített kapacitásra szeretnék bővíteni.
[00:28:07]Ez egy nagyon szép dolog.
[00:28:08]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezeknek az erőműveknek a kihasználtsága 26-29%, nem több.
[00:28:15]Tehát reálisan kell nézni az erőműveknek a bevethetőségét.
[00:28:20]Még mindig magasabb, mint a naperőművek.
[00:28:24]Naperőművek 16-19 környékén vannak, tehát annál egy egy szintel mondjuk egy 10-essel magasabb a kihasználtságuk.
[00:28:30]Nem véletlen, hogy azt szoktuk mondani, hogy este amikor lemegy a nap, akkor is fúj a szél, sőt akkor fúj a legjobban.
[00:28:35]Ebben van valami.
[00:28:37]Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyarországi területen a a mondjuk egy éves szinten, a 8700 akárhány órából, ami egy évben van, 2000 óra, az körülbelül olyan, hogy se szél nem fúj, se nap nem süt.
[00:28:51]Tehát tökéletes szélcsend, vakcsend van.
[00:28:54]Tehát se nap, se szél.
[00:28:56]Ez azt jelenti, hogy bár ugye a miniszter úr is úgy kommentálta, hogy a két paks soha nem fog tudni az a 4000 MW-nyi beépített szélkapacitás 4000 MW-ot leadni.
[00:29:08]Paks meg igenis képes arra, hogy ő az ő maximális teljesítményét leadja.
[00:29:13]És ráadásul az zsinór üzemként mondjuk úgy, ha nincs ilyen Duna probléma, Duna vízszín probléma, akkor gyakorlatilag megszakítás nélkül.
[00:29:24]Hát változnak az idők a Kosut rádióban.
[00:29:26]Most ma most mást mondanak, de például ma mondták azt, hogy a a németek akkora szélet építenek, amely tulajd a második legmagasabb építménye lesz a a rádiótorony után.
[00:29:40]Ez egy mostani tervezetük.
[00:29:40]Tehát, hogy azért ahogy az időjárás változik, így változik.
[00:29:46]Meg hát a a technológia korszerűsödik.
[00:29:49]Tehát én ilyenkor mindig azt szoktam mondani, amikor én előadást tartok, hogy és ugye előjönnek, hogy egy csomó olyan sztereotípia van, ami még azt gondolja, hogy például a vízerőművek úgy néznek ki, mint 1988-ban.
[00:30:01]Már régen nem az a technika van.
[00:30:01]És ilyenkor mindig azt szoktam kérni az én hallgatóságomtól, gondoljon bele, hogy például a mobil telefonok mennyit fejlődtek.
[00:30:09]Mondjuk onnantól kezdve, hogy bejött az első ilyen nagy táskás telefon ahhoz képest, hogy egész piciket is csinálnak, oldalukon vittük.
[00:30:14]Na most ne gondoljuk azt, hogy például az energiaiparban nem történtek ugyanilyen típusú fejlesztések.
[00:30:20]Amit említesz, hogy a a németek ugye most elkezdték már a a lejárt üzemidejű szélerőműveket lecserélni, és jóval magasabbakat építek, jóval nagyobb teljesítménnyel.
[00:30:31]Ezek már ilyen 6-7 MW-osok a korábbi 2,sés53 MW-os típus méretekhez képest két-háromszoros ár, ami ami azt is jelenti, hogy majdnem ugyanakkora területet foglal, és mégis háromszor akkora energiát tud rendelkezésre bocsátani.
[00:30:48]Tehát mindazok a környezetvédelmi aggályok is úgy jó, de hát akkor ugye hallottam ilyet, hogy hát akkor a termőföldek egy jelentős részét elveszítetjük.
[00:30:56]Nem.
[00:30:56]Miért veszítenénk át?
[00:30:58]Ugyanúgy.
[00:30:59]Na jó, de majd kérdezik és a lapátokkal mi van?
[00:31:02]Semmi.
[00:31:02]Tehát azért mondom, azért mondtam el a lapátokkal, hogy a lapátok újrahasznosítása az egy tényszer az ez probléma.
[00:31:08]Tehát félreértés ne essék.
[00:31:08]Ha csak az energetikával foglalkozókra lett volna rábízva, valószínű az egyszerűbb modell, ássuk el valahol, tüntessük el.
[00:31:18]nem hagyta a környezetvédelem, és itt van felelőssége például a környezetvédőknek a megújulókkal foglalkozó satöbb, hogy igenis ha megújuló energiát erőltetik például a zöld szervezetek, akkor lássák ők is, hogy ennek azért vannak olyan hátulütői, ami mondjuk a környezeti hatásban, ha nem is annyira durva, mint a fosszis energiá, de igen, és ezt kezelni kell.
[00:31:42]váltsunk témát, mert még vannak fontos témáink, és szeretnék a a dízelről is és a ragysi csökkentésről is beszélgetni.
[00:31:48]Hogy gondolod ezt a a a dízel magas dízel árokat és az annak megmentésére törekvő kormányzati intézkedések?
[00:31:55]Ugye a korábbi kormányzat bármiféle beavatkozás az mindig azzal járt, legyen az rezsicsökkentés, vagy legyen az például az ármaximalizálás, hogy a kiskereskedelmi ába szóltak bele.
[00:32:06]És ez azoknak, akik a kiskereskedelemben értékesítésként, cégekként részt vesztek, azoknak általában ez kárt okozott.
[00:32:15]Még akkor is, hogyha utólag kaptak kompenzációt részbenni vagy egészet, általában inkább kevesebbet, mint a tényleges veszteségeik.
[00:32:23]És ez egyértelműen káros.
[00:32:25]Én ezt nagyon pozitív felismerésnek tartom a kormány részéről, hogy azt mondja hasonlóan akár egy jól megvalósítható rezsicsökkentés, hogy a fogyasztót kell támogatni, hogyha ő valóban rászorul, hogyha most akár a mezőgazdasággal, akár a tehergépjármű forgalommal, szállítással foglalkozókat meg akarják ebből a szempontból támogatni, akkor a fogyasztónak kell ehhez kompenzációt adni, és nem azt mondani a kereskedőnek, legyen az kis vagy nagy kereskedő, hogy ennyiért adhatod.
[00:32:55]Mert az egyfajta szorítást jelent.
[00:32:58]Ráadásul ugye Magyarország nem teljesen önellátó üzemanyagból.
[00:33:00]Hogyha belenyúlunk az árakba, legyen az kiskereskedelmi vagy éppen nagykereskedelmi ár, az azzal jár, hogy az az import üzemanyag mennyiség, amire az ország el biztonságos ellátáshoz szükség van, az nem fog bejönni, mert azt fogják mondani az importőrők, hogy én odamegyek, ahol én többet kapok a az én termékemért, oda fogom vinni.
[00:33:19]És akkor itt maradunk megint egyszem finomítóval.
[00:33:22]Tudomásul kell venni, hogy a 13 finomító még akkor is, hogyha teljes kapacitással működik.
[00:33:28]Most éppen nem, nagyjából 60%-os kapacitásom van.
[00:33:34]Ha teljes kapacitássalára működik, akkor is az ország nagyjából 75%-át képes ellátni üzemanyagigény tekintetében.
[00:33:41]A maradék 20-25%-ra importból kell behozni.
[00:33:44]Hogyha van egy durva beavatkozás a piacban, amit én mindig is elleneztem, az mindig azzal jár, hogy akkor kiszorítunk valakiket a piacról.
[00:33:53]Nem azért, mert azt mondjuk, hogy nem hozhatod be.
[00:33:54]Egészen egyszerű olyan feltételrendszert csinálunk, amire azt mondja, hogy nem hozom be.
[00:33:57]Tehát hogyha a kormány azt akarja, hogy biztonságos üzemanyagellátás legyen.
[00:34:01]És ugye látjuk, hogy euró ez a ez a dízel hiány, nem hiány, magas ár, ez egyébként nem magyar eset.
[00:34:09]Tehát egész Európában így van.
[00:34:11]Sőt, az Amerikai Egyesült Államokban egy gallon dízel az most jelenleg bőven 5 dollár felett van.
[00:34:18]Hát arra azért fölkapja egy egy olyan valaki, aki mondjuk 20 évvel ezelőtt Amerikában volt, és emlékszik le, hogy mennyivel olcsóbb volt ott az üzemanyag.
[00:34:27]Ez egy általánosan ismert dolog, és ez nem abból adódik, hogy nincs elegendő nyersolaj.
[00:34:31]Tehát mindenki felejtse el, hogy az azért van, mert hormuzon nem tud átjönni a nyersolaj.
[00:34:37]Nem azért.
[00:34:37]Nyersolaj van elegendő.
[00:34:37]Az alapprémát az jelenti, hogy nincs elegendő finomítói kapacitás, amelyik ezt a terméket le tudja gyártani sem Európában, sem úgy nagyságrendileg a világon, vagy ahol van, az nem biztos, hogy mindig ide fog jönni.
[00:34:51]Nem véletlen, ahogy biztos emlékszel rá, amikor a a Trump elnök megfenyegette az indiaiakat, hogy ne vegyenek több orosz üzem nyersolajat, mert az indiaiak egész egyszerűen rájöttek arra, hogy amikor 2022 után Európa elkezdett leszokni az orosz kőolajról, akkor elkezdett leszokni az orosz dízelről is.
[00:35:12]Európa nagy mennyiségben importált orosz dízelt.
[00:35:14]És ott maradt egy luk, amit el kellett látni.
[00:35:19]Az indiaiak meg jól megérezték ennek a luknak a lehetőségét, és azt mondták, hogy az oroszoktól nagyon olcsón tudok kőolajat behozni.
[00:35:25]Hatalmas finomítói kapacitása van Indiának, még több is, mint Indiának szükséges.
[00:35:30]És elkezdte Európát ellátni az eredetileg orosz olajból készített dízellel.
[00:35:38]Ez arra utal, hogy az európai finomítói kapacitások nem elegendőek.
[00:35:41]Most kérdezhetnéd, hogy de hát akkor miért nem építenek egy finomítót?
[00:35:47]Igen, ezem is, ugye?
[00:35:49]Merthogy és ez nagyon egyszerű rá a válasz.
[00:35:51]Jelenleg a világ abba az irányba megy, hogy a fosszilis energiahordozóból minél kevesebbet és kevesebbet szűkítsük ezt a ezt az irányt.
[00:35:57]Na most ki az a bátor vállalkozó, aki azt mondja, hogy te figyelj, most akarsz befcölni hatalmas itt milliárdokról van szó, és nem forintba, hanem euróba.
[00:36:08]Milliárdokat akarsz befektetni egy olyan üzletbe, aminek nem látod, hogy meg fog-e térülni, és ezért nem csinálják meg.
[00:36:17]ehelyett keresik azokat a dízel exportőröket a világszerte, ahonnan be lehet ezt hozni.
[00:36:21]Tehát a jelenlegi dízelhelyzetet pontosan az okozza, és ezért ment föl ennyire a dízel ára is, mert dízelf fogyasztás Európában jelenleg nincs elegendő dízel készettel lefedve.
[00:36:32]Ez mindig fölnyomja ilyenkor az árakat, hogyha a keresletkínálat alapján működik a piac.
[00:36:38]Valahogyan meg kellene szervezni ennek a pótlását.
[00:36:40]ö nagy valószínűséggel Európán kívüli területekről fognak majd hozni ilyet.
[00:36:49]Akár még én azt is el tudom képzelni, hogy előbb-utóbb még Kínában feldolgozott üzemanyag is érkezhet.
[00:36:55]Miért?
[00:36:55]Meg Kína szemben azzal, amit mondjuk 15-20 évvel ezelőtt csinált, amikor leginkább ő maga is finomított terméket vásárolt, ma már Kína a legnagyobb finomított termékkibocsátóvá is válhatott, azért, mert nemcsak olajmezőket és olajkoncessziós jogokat szerzett meg világszerte, hanem elkezdte építeni a kínai finomítókat.
[00:37:16]És ugye ismerjük a kínaiak méreteit, hogyha ott finomítót építenek, annak a az mondjuk a 100 finomítónak a többszöröse lesz azonnal.
[00:37:26]Tehát el tudom képzelni, hogy hogy lesznek ilyen gócpontok, ilyen nagyobb pontok, ahol az üzemanyeg ellátás majd meg fog lódulni és el fogja látni Európát.
[00:37:35]De amíg ez nem történik meg, addig bizony Európában jelenleg ez a feszültség érződik az árakon.
[00:37:42]Visszatérve a a az itthoni dízelárakra, ugye hogyha én most egy traktoros lennék, mint ahogy nem vagyok az, hogy engem az érdekelne, hogy akkor ez hogy fog működni?
[00:37:50]Bemegyek a kiskútra, akkor lesz valami bilétem, vagy mondom, vagy bemondom, hogy én ki.
[00:37:57]Hogyan működhet egy ilyen típusú támogatási rendszer szerinted, vagy mi volna jó?
[00:38:01]Hát ugye, hogyha ha belegondolsz, akkor ugye a a az ilyen esetekben nem a kis kút lesz az, aki erre föl lesz hatalmazva, hanem hanem mondjuk a az összegyűjtött hát nyilván aztán majd a visszaéléseket majd látjuk, hogy hogy tudják kezelni.
[00:38:18]Mindenesetre az összegyűjtött, tankolt mennyiség alapján valószínű be lehet nyújtani.
[00:38:22]Én nem a kiskutakra rónám ezt a feladatot.
[00:38:25]Pont elég bajuk van, hogy az adót ők szedik be az állam helyett, ugye az üzemanyagó, hanem azok, de mondjuk az önkormányzatokon keresztül, és az önkormányzatok lennének akár az első szűrőnek.
[00:38:36]Nem tudom, hogy milyen kormányzati elképzelés van, hangsúlyozom, de hogyha azt mondják, hogy hogy nem a kiskereskedelmi ároldaláról, hanem a másik oldalról, akkor nyilvánvaló, hogy ki kell dolgozni hozzá egy rendszert.
[00:38:47]És azt nehezen tudom elképzelni, hogy a kiskutasok még újabb terhet kapjanak a nyakukba.
[00:38:54]Különösen azért, mert ugye itt azért látni kell, hogy van egy átfolyatott adótétel az üzemanyagban, ugye az áfa jövedéki adó, meg hát még sok egyéb más, amikor ezt beszedik a magyar állam helyett, és utána amikor összeszedik az összeget és befizetik a magyar államhoz, akkor ők fizetnek tranzakciós díjat, miközben a magyar államkasszának adják oda azt, amit a magyar államnak kellett volna beszedni.
[00:39:18]és még ebben sem kaptak kedvezményt.
[00:39:21]Tehát érdemes lenne a teljes üzemanyag a struktúrát újra struktúrálni, megnézni, hogy mik azok a minimálisan elvárható kis és nagy kereskedelmi járések, ami alá nem lehet menni, mert ugye azt kell látni, hogy a azok a nagy vállalatok, mint például a MOL, de mondjuk mindegyik, amelyiknek saját finomítója is van, azok egy sokkal nagyobb értékláncot birtokolnak.
[00:39:41]Most a finomító járésről beszéltünk az előbb, hogy fölment a dízelnek a jegyzési ára.
[00:39:45]Ez azt jelenti, hogy a finomított dízelen például a MOL, most mondok rá egy példát, hogy mindenki számára megfogható legyen, 200 Ft/ L az a haszonkulcs, amit ezen össze tudsz szedni.
[00:39:59]És akkor ő konnyan mondja azt, hogy jó, akkor én a kisker árést azt leviszem 10 Ft-ra, most ilyen 10-15 Ft környékén van.
[00:40:06]A nagy kerárés az most már éppen a múlt héten már mínusz volt a nagyárés mínusz.
[00:40:14]Mert én a dízel előállításon, tehát a finomítói profiton, azt én beszedem, sőt annak többszörösét szedem be.
[00:40:20]Tehát hogyha a magyar kormány azt várja, hogy az üzemanyag ár ennyi legyen, ennyi lesz.
[00:40:25]De azt elfelejti mindenki, hogyha belső struktúráját nézzük az üzemanyagnak, akkor mindig korábban az volt, hogy a termék ára az olyan 20-25% között változott, ennyit tett ki.
[00:40:35]Jött a kisker, nagykerár és az olyan 16-18% körű.
[00:40:41]És a maradék az valamilyen adótétel volt.
[00:40:43]EKR áfa, jövedéki adó, kiskereskedelmi különadó, sok egyéb más.
[00:40:49]És ez felborult úgy, hogy a termékára éppen a a dízelhiány miatt, amit te említettél, sokkal magasabb lett.
[00:40:54]És jelenleg a a terméknek a részvétele az árban, amit mi megfizetünk a piacon, 40% felett van, sőt 45%.
[00:41:03]Az azt jelenti, hogy a maradékra ugye az adótartalom az ugyanannyi mindig picit változik.
[00:41:11]akkor a maradékra nagyon kevés jut.
[00:41:11]Ki jár rosszul, aki ott abból abból a kevésből kellene, hogy hogy kigazdálkodjon.
[00:41:17]És ugye ma már ott tartanak ezek a benzinkutak, hogy hogy csak a kiskereskedelmi külön adó nagyjából literenként 16 Ft 80 fillért jelent nekik, amit be kell fizetni.
[00:41:27]Ugye ez bevételarányos és nem profit arányos.
[00:41:32]ők meg kapnak 15 Ft, 16 Ft kiskereskedelmi aszont, és még nem fizették ki a melósokat, még nem fizettek a villamosenergiáért, nem fizettek semmi egyébért, a fűtésért, a mit tudom én, fűvágásért és egyebekért.
[00:41:45]Rengeteg költségük van.
[00:41:45]Ez azt jelenti, hogy ezt rendbe kell rakni, hogy miért.
[00:41:49]Azért, mert most már ott tartanak, hogy a vannak, akik tényleg a bezárás előtt vannak.
[00:41:53]Amikor 480 volt az a a rögzített ár, 85 benzinkút zárt be a kis kutak közül.
[00:42:00]hogyha most megint bezár egy ilyen 100-as nagyságrendbe, az bizony azokon a régiókon nagyon fog hiányozni, és az adott régióban bizony az okozhat ellátási zavart, mert ugye ott is, ahogy te is említetted, jön a traktoros, és akkor bement a benzinkútra.
[00:42:14]Hol a benzinkút?
[00:42:16]Hát bezárt.
[00:42:16]Miért?
[00:42:16]Mert nem tudott megélni.
[00:42:17]Hát én hajlandó lettem volna akár többet.
[00:42:19]F Tehát ezeket a dolgokat az embereknek is az egész rendszert érdemes látni.
[00:42:24]Ha nem látják és nem tartjuk életben a benzinkutakat, az jó a nagykutaknak, mert mindenki a nagykutakra fog menni, meg a nagy cégekhez, de a ellátásbiztonsági szempontból bizony nem mindegy, hogy egy kis faluból 5 km-t kell összesen menni a tankoláshoz, vagy be kell menni a következő megyeszékhelyre 40 km oda vissza és még nem csinált semmit, csak elment tankolni megkörnyezetvédelmi szakba és rossz.
[00:42:48]Így van.
[00:42:51]A rezsi csökkentés ez egy nagyon szép szó.
[00:42:53]Ugye a társadalom egyik fele az imába foglalja, a másik Sitokszónak hívja mostanában.
[00:43:00]Talán esetleg meglehet most a politikai alapja, vagy a a annak eljöhetett-e az a pillanat, hogy már úgy beszéljünk arról, hogy ez a megszűnés szélére sodoródhat?
[00:43:13]Én azt gondolom, hogy nem.
[00:43:13]Tehát és erről senki nem beszélt, én sem.
[00:43:15]Bár mindig a számba szokták adni.
[00:43:17]A a volt kormánypárti sajtó most is ezzel szokott operálni, hogy én meg akarom szüntetni a rezsicsökkentést.
[00:43:23]Nem, a jelenlegi formájában nem jó a rezsicsökkentés.
[00:43:26]A jelenlegi formájában, mert hogyha a miniszterelnöktől hallottam ilyen újságírói kérdést, megkérdezték, hogy hogy megszünteti-e a rezs csökkentést, és akkor persze egy ilyen politikai jellegű kérdés nem fogja azt mondani, hogy igen, mert mert bármit kezd el mondani, ami egy tőmondatnál hosszabb lesz, abba már bele tudnak kötni.
[00:43:46]Én mondhatok, mert ugye én csak egy független szakértő vagyok.
[00:43:49]De hogyha mondjuk úgy tettné föl az újságíró a kérdést a miniszterelnöknek, hogy ön szerint igazságos-e az, hogy akinek 5 millió Ftos fizetése van, meg akinek 200000 Ft-os fizetése van, ugyanúgy jár mind a kettőnek.
[00:44:03]A kedvezménye 102 Ft-os áron az 1729 köbm.
[00:44:06]Erre mindenki azt mondja, hogy ja, hát ez azért nem egy méltányos dolog.
[00:44:10]Tehát most az igazságosságról meg az egyenlőziről el kellene mozdulni oda, hogy hogy nem méltányos.
[00:44:17]Tehát vegyük már igenis figyelembe, hogy az adott társadalmi réteg csoport az rászorul, nem szorul rá, és úgy legyen megtámogatva.
[00:44:25]Ezért örülök annak a amit az előbb említettél, vagy elkezdtünk beszélni ugye az üzemanyagoknál, hogy nem a kis kerárba nyúlok bele, hanem a fogyasztót támogatom meg, mert egyébként minden ellenkező híreszteléssel ellentétben rezsivédelem vagy valamifajta védőháló Európa valamennyi országában van.
[00:44:42]Ez nem egy magyar sajátosság.
[00:44:44]Az a az magyar sajátosság, de csak nálunk van az, hogy a kis kereskedelmi árba nyúltak bele, amivel tönkretették egyébként önmagában ezt a piacot is, hiszen már ki akar ilyen kis áron kereskedni, ki akar veszeséggel működni, főleg, ha nem kap kompenzációt, miközben más országok ezt úgy oldották meg, hogy direkt módon a fogyasztót segítik.
[00:45:05]Tehát persze senki nem örül se egy osztrák, se egy német, se egy holland, hogy növekszik az ő terhe.
[00:45:12]Hát kiörül annak, amikor nő a az energiára senki.
[00:45:15]De hogyha mondjuk azt tetem össze, hogy igen, Magyarországon a legolcsóbb a rezsiár, egy magyarországi átlagos 80 nmes lakóháznak a rezsi költsége körülbelül 120€ havonta.
[00:45:26]Egy hasonló méretű holland, vagy egy német, mondjuk egy Holland, az 170, egy német az meg 190€ és erre mindenki azt mondja, hogy hát igen, az több mivel kevesebb.
[00:45:39]Igen, de nézzük már meg a jövedelmeket.
[00:45:41]Tehát, hogy ott mennyivel keresnek többet, persze nem szereti senki, hogy többet kell fizetni, de könnyebben kifizeti az energiaár emelkedésből származó terheket, mint az, aki nálunk.
[00:45:52]Özony tényleg vannak olyanok, akiknek még az előző ár is, akár az a védett ár is nehéz kifizetni, amikor ott tartanak hónap végén, hogy akkor sárga csekket fizetem be, vagy veszek a gyereknek, aki havonta növi ki most éppen a cipőjét, egy újabb cipőt, vagy kijukadt az okni, vagy akár, tehát a megélhetési dolgokat, akinek ez problémát okoz, azt igenis föl kell tárni.
[00:46:14]És ugye szemmel láthatóan ugye én még annak idején, mikor a minisztériumban dolgoztam, én ezt kezdeményeztem.
[00:46:19]Ott szerettem volna több sávos rendszert kialakítani.
[00:46:24]És kerestem az akkori emmit, ugye ez volt az emberi erőforrásminisztérium.
[00:46:29]Azt mondták, hogy ők nem tudnak ilyen adatot adni.
[00:46:30]Főleg azért nem, mert Magyarországon sokan hamisítják az ilyen adatokat.
[00:46:37]Ezért látunk olyat, mondták ők nekem, hogy Nagy GL Mercivel jönnek a minimál bérre bejelentett vállalkozók.
[00:46:42]Igen, ez is van.
[00:46:44]Bár én azt szoktam mondani, hogy attól, hogy hogy minden rendszerben megtalálja, valakik megtalálják a kiskaput, attól nem a rendszer a hibás, hanem ezeket a kiskapukat kellene bezárni.
[00:46:54]És aki leginkább jól értesült arról, hogy hogy a hogy az embereknek milyen a szociális helyzet, az az önkormányzat.
[00:47:02]Ott naponta megjelennek, hogy segélyelér megjelennek.
[00:47:05]Ott nem fognak ott ott ha könnyen kiszűrik a vállalkozót, aki a nagy Mercivel jön be segélyért, azt annak valószínű nem fognak adni.
[00:47:12]Tehát én azt gondolom, hogy az önkormányzatokra rót feladatok közé bőven be lehetne azt tenni, hogy például az ilyen jellegű szociális rászorultságban közreműködjön a kormány számára a legjobb módszer lenne.
[00:47:27]Ezt a kis kereskedelmi beavatkozás, úgyhogy mindenkinek egyformáján ezt el kell felejteni.
[00:47:33]Vannak olyan rétegek, akiknek többet is lehetne adni.
[00:47:35]Vannak középrétegek, akik ezt még úgy nagyjából tudják kezelni.
[00:47:40]És vannak bizony olyanok, akik észre se veszik, hogy mennyi energiát fogyasztanak, mert annyi pénzük van.
[00:47:45]Nekik nem kellene adni egyáltalán támogatást.
[00:47:47]Őket akár még az ad abszurdum azt is el tudom képzelni, hogy piaci körülmények.
[00:47:51]Tehát nem azt mondom, hogy meg kell szüntetni a rezsicsökkentést, hanem jelen formájában át kell alakítani.
[00:47:56]És én nagyon örülnék neki, hogyha ez a kormány merne lépéseket tenni ebbe az irányba, de ahhoz az is kell, hogy ez megfelelően elő legyen készítve kommunikációs oldalról.
[00:48:08]Hál istennek a miniszterelnöke ebben eléggé profi, kommunikálja le.
[00:48:10]Meg kell értetni az embereknek a meggyőződésem, hogyha az embereket emberként kezeljük és nem gyerekként kezeljük őket, és nem gügyögünk nekik, hanem elmondjuk a a probléma mögötti dolgokat, egy kicsit tanítjuk őket, hogy ez hogy is néz ki, hogy megértsék, akkor azt is meg fogják érteni, hogy az amit összességében a kompenzációra kifizettünk, az bizony máshonnan került oda, máshol hiányzik.
[00:48:33]azért kellett vasútvonalat bezárni, postát bezárni, sok egyéb orvosi rendelőt azért nem.
[00:48:40]Tehát egy csomó oldal máshol kötjük be, ahogy szoktuk mondani.
[00:48:44]Mondod ezt az edukációt és és annak a fontosságát, és ezt már többször is mondtad, hogy hogy az embereket meg kell tanítani, hogy hogy tudjanak tényleg spórolni az energiával, de de ebbe egy kicsit vitatkozom.
[00:48:55]Tehát amit az előbb mondtál, Erzsike hazamegy az irodai munkából délután 4 órakor két gyereke van.
[00:49:01]Ugye már a férje elhagyta, mert kí német energiaipari cégnél van ugye összesen van 800000 Ft keresete.
[00:49:08]Ebbe akarja fönntartani magát.
[00:49:11]Az egyik probléma, hogy este használja az áramot, amikor drágább ugye ezt számos helyen elmondtad.
[00:49:17]Na de hát ő akkor tud mosni, akkor kapcsolják föl a villanyt, hogy ne essenek hasra.
[00:49:22]Tehát hogy azért mégis csak a realitás ő tudja azt, hogy akkor drágább és tudhatja, hogy akkor nem 5 Ft-ba kerül, hanem majd 45 Ft-ba.
[00:49:29]De hát neki mégis akkor kell élnie este 5-től 10-ig, és nem ugorhat haza mosni lélőtt, mert nem engedik haza az irodából.
[00:49:38]Tehát a értem, hogy hogy vagy a másik része, amit mondunk annak a 200000 embernek vagy 300000 embernek, aki távütésen van a a panellakásban, hogy majd hát nem tudom mikor küldik rám a fűtést, tehát hogy főleg egy olyan panelban, ahol mit tudom 15 fok különbség van a az első meg a 10.
[00:49:58]Tehát, hogy hogy értem ezt az edukációt, de lehetséges az, hogy a társadalom igazából már tudja, csak nem tudja megvalósítani ezt a dolgot.
[00:50:06]Teljesen igazad van.
[00:50:06]Tehát nem csak az edukáció hiányzik, egyrészt hiányzik hozzá a pénzügyi lehetőség, hogy mindenki mondjuk megcsináljon egy korszerű hőszivattyús fűtést és akkor lecserít.
[00:50:16]De ahogy mondtad az előbb, az a cipőre kell a Így van.
[00:50:18]De de éppen ezért én azt gondolom, hogy hogy a rezsicsökkentéshez való hozzányúlás és átalakítás mellett sok egyéb máshoz hozzá kell nyúlnunk.
[00:50:29]Például amit említettél a távő, a magyarországi távhfő én szerintem az egyik elásott vagy szőnyag alásepelt aknája ennek a magyar energiarendszernek.
[00:50:39]Ott még a rezsicsökkentés csökkentését se merték megcsinálni, tehát ott annyira nem le nem mertek hozzányúlni.
[00:50:46]Miközben mindenki pontosan tudja, hogy rossz a magyar távőrendszer, korszerűtlen, nem azt használjuk, drága gázzal fűt leginkább a távőrendszer, miközben mindenki pontosan tudja, hogy a gáz ára az meg a piacon az megy föl, és a távőcég ő nem rezsicsökkentett áron kapja, hanem sokkal magasabb áron, tehát folyamatos veszteséget emel, amit kompenzálni kell a távől alapból, de hát az is valahonnan mégis csak hiányozni fog.
[00:51:10]Ugyanígy igaz az is, hogy nem fogja tudni Marika, hogyha hazamegy, persze az ő mosógépe nem alkalmas rá.
[00:51:14]Létezik a piacon ilyen mosógép, akkor össze kell kötni.
[00:51:19]Tehát, hogy az edukáció mellett, hogy van egy ilyen igény, hogy ő szívesen odafigyelne erre, csak nincs rá fizikai vagy pénzügyi lehetősége, akkor a a ezeket a pályázati rendszereket össze kellene terelni.
[00:51:31]Most hogyha az ember látott már egy ilyen pályázati űrlapkitörtést, akkor azt mondja, hogy isten őriz, hogy én ennek nekiállom.
[00:51:39]normális ember nem kezdeb be és akkor mindig igénybe szoktuk venni azokat a szakértőket, tanácsadókat, akik segítenek nekünk ebből némi pénz ellenébe.
[00:51:48]Én azt szeretném, hogyha az önkormányzatok mellett működnének olyan energetikai tanácsadó irodák, és erre az önkormányzatok akár plusz pénzt is kapnának, akinek az lenne a nagyon kevés, nagyon-nagyon kevés.
[00:52:02]Tehát én én körbejártam tavaly tavaly előtt az önkormányzatok egy jelentős részét.
[00:52:06]volt egy ilyen közös program az önkormányzati szövetsége, és mindenfelé mentünk.
[00:52:13]Voltak olyan önkormányzatok, akkor ez remekül működött, és volt, ahol meg nem.
[00:52:17]És elmondtam, hogy hogy hogy nagyon sokszor nincs is arra pénze egy önkormányzatnak, hogy ő megfizeten egy főállású energetikus, de mondjuk három-négy önkormányzatnak közösen már van, és nagy valószínűsége az már kitölteni a munkát.
[00:52:30]És ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzathoz tartozó óvoda, orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal fűtéséről megvilágításáról kell neki gondoskodni, nem ez lenne a feladata, hanem a helyi lakosságnak segítsen abba először ötleteket megnézni, hogy a az adott lakónak milyen lehetőségei van, milyen házban él, milyen fűtési eszközei vannak, milyen pénzügyi lehetőségei vannak, és ehhez mérten segítene kiválasztani hogyan lehetne átalakítani, és senki nem várja azt, hogy egyik pillanat a másikra van egy régi lakóház, és akkor hopp, már át is alakítottam holnapra, és tökéletesen működik.
[00:53:05]De ö mondjuk egy ilyen energetikai szakértő vagy energetikus tanácsadó, akit az önkormányzat fizet és ingyenesen a saját polgárai részére rendelkezésre bocsát, ő akkor el tudja neki mondani, hogy akkor megszámolja, hogy lehet-e, érdemes-e itt bármit csinálni, vagy mi az a mi az a rész, amivel a legtöbbet tudjuk az ön házán.
[00:53:27]Megnézi a házát, és azt mondja, hogy hát itt most mondhatnám, hogy szigeteljünk körbe minden házat.
[00:53:31]A világ pénze nem lenne elég, de nagyon sok esetben bőven elég, ha csak a nyílászárókkal kezdjük, mert azzal már lehet 15-20 százalék-ot elérni.
[00:53:39]Utána jöhet a szigetelés.
[00:53:43]Majd megnézzük, ez egy régi ház, nem biztos, hogy érdemes már, mert többe kerül aztán a szigetelés, mint maga a ház.
[00:53:47]De mondjuk a födémnél meg kell nézni, hogy egy föddém rásegítése, akármilyen típusú szigetelése, az már sokkal többet jelent, mintha körbeszigeteltük volna a házat.
[00:53:58]Én tudom, és mindig megkapom ezeket a jelzéseket, ő én már régen okos mérővel meg otthonról irányítom.
[00:54:03]De én is ilyenkor azt szoktam mondani, amit most te mondtál nekem, hogy értem, a realitás az viszont nem az a magyarországi Magyarországon lévő lakosság jelentős része nem használ okos eszközt, nem tudja beprogramozni, és még ha akarná sem tud spórolni, mert tudomásul kell venni, hogy bármilyen korszerűsítést hajtunk végre, ahhoz pénz kell.
[00:54:25]Ehhez egyszerűsíteni kellene a pályázati rendszereket, az önkormányzatokat bevonni ezzel, hogy segítjük a a saját lakosunkat és segíteni kell nyilván az önkormányzatoknak is, mert nagyon sok esetben azt látom, hogy az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei éppen az elmúlt 16 évben bizony erőteljesen megcsappantak és nem vehetnek föl még hitelt sem.
[00:54:47]Ugye ez volt az első intézkedése még 2010-ben az Orbán kormánynak, hogy megtiltotta az önkormányzatoknak a hitelfelvételt, kivéve, hogyha a kormány engedi.
[00:54:55]Na most az onnantól kezdve pofára ment.
[00:55:00]Ők tudják, hogy miért, hiszen az azt megelőző kormány időszakába ők nyakló nélkül vették föl a hiteleket a fideszes önkormányzatok, de tudomásul kell venni, hogy hogy igenis ez egy olyan beruházás lehet, ami megtérülő beruházás.
[00:55:11]Ezek megszámolhatók, tehát közgazdászok mindenütt vannak.
[00:55:15]Egy projekt megszámolható.
[00:55:16]Ennyibe kerül, ennyi idő alatt hozza vissza, vissza fogja hozni.
[00:55:20]Nem biztos, hogy most van rá forrásom, de a hitelfételrel tudok segíteni.
[00:55:22]Mit tud ehhez mellé tenni a kormány?
[00:55:25]mondjuk kezességet vállal a hitelér.
[00:55:28]Ehhez nyilván nem fogja azt mondani, hogy a te két szép szemedért vállalom, hanem akkor egy olyan aparátus kell, aki ezeket felül tudja vizsgálni, és azt mondja, hogy igen, ez mehet, ez nem mehet, nincs kellőképpen kidolgozva, nincs megalapozva, nem fog megtérülni, satöbbi.
[00:55:42]Tehát én azt gondolom, hogy ha az energetikához nyúlunk hozzá, teljesen igazad van az egészet komplex rendszerként.
[00:55:49]Nem lehet úgy, hogy kiragadva most csak ezt megoldom.
[00:55:50]Ez pont olyan, bocsánat a példáért, mint most megoldottuk a fenék küszöböt Pakson, de pontosan tudja mindenki, hogy azért hosszú távon nem oldottuk meg a Paksegynek sem a biztonságos vízellátását, hűtővízellátását, sem pedig a Paks 2-re nézve nem tudtunk semmit, kivéve az, hogy azt látjuk, hogy ha így folytatódik tovább, a Duna kevés lesz hozzá.
[00:56:15]Ezt egyébként tudták már eleve az építők, ezért be is terveztek különböző nem vizesütésű rendszereket.
[00:56:23]Meg kell nézni, hogy hogy ezeknél a dolgoknál mi az, ami gyors intézkedéssel megvalósítható, rezsicsökkentés átalakítás, kiszórni belőle azokat, akik nagyon nincsenek rászorulva.
[00:56:33]Lehet, hogy nem kell minden lépést egyből meglépni, de én azt szoktam mondani, hogy ez például nem szakadék.
[00:56:40]Tehát ezt, mert ugye tudom jól, hogy egy szakadékot nem lehet sok kis lépéssel átugrani, ott egyet, nagy kell ugrani, de ez nem szakadék, azon már régen túl vagyunk.
[00:56:51]Most pici árkokat lépkedünk át, és ha egyesével lépjük meg, akár a lakossági, akár az államoldaláról jól megalkot energiastratégiánál, akkor többet tudunk vele tenni, és mondjuk 10 év múlva leülünk veled beszélgetni itt a kontroll stúdiójába, akkor azt mondjuk, hogy milyen jó, hogy hogy nem nem vártak arra, hogy most az egészet egyszer.
[00:57:09]Ez egy ilyen tipikus magyar, még csak azt se mondanám, hogy magyar, hogy akkor jó, de akkor már azt is korszaítjék meg azt is, és akkor vége a hát ez a világ pénze nem elég rá.
[00:57:19]Csináljunk meg piciket.
[00:57:21]Ugyanúgy, mint otthon.
[00:57:21]Az embernek, hogyha nincs az összes nyílászáró cserére pénze, akkor kicserél kettőt, mondjuk az északi oldalon, aztán meg jövőre kicseréje másik kettőt, utána meg halad tovább.
[00:57:33]Az államnak is így kell gondolkozni, különösen akkor, hogyha szegény az eklézsia és bizony cincognak az egerek.
[00:57:41]Jó lenne még egy folyó.
[00:57:41]Egy utolsó villam kérdés, hogy ha holnap te lennél az energiaügyi miniszter, nyilván nincs ilyen minisztérium, de mondjuk lenne.
[00:57:52]Akkor mi lenne az első intézkedésed?
[00:57:56]Hát én nagy valószínűséggel a Paks 2-vel kezdeném, meg a hosszú távú gázszerződéssel.
[00:57:59]Ez most az égető dolog.
[00:58:02]Különösen azért, mert ott van határidő.
[00:58:04]A Paks 2-nél nincs, illetve van az a határidő, hogy szorít minket.
[00:58:06]Most mindenki számára világos volt, hogy lehet, hogy lehet utálni, vagy nem utál, vagy nem szeretni a az atomenergiát.
[00:58:12]Egy biztos, arra a villamosenergia kapacitása, amit egy új ilyen örömű képes adni az országnak, szükségünk van méghozzá mihamarabb.
[00:58:22]Tehát ez az egyik.
[00:58:24]A másik, az orosz hosszútávú szerződésnél az uniós előírások miatt sokkal gyorsabban kell lépni.
[00:58:28]A harmadik nyilván munkacsoportot állítanék rá a például a rezsicsökkentés.
[00:58:33]Dolgozzunk ki, üljünk le szakmai szervezetekkel mit lehet tenni.
[00:58:38]Nagyon fontos önálló munkacsoporttal kellene felülvizsgálni a távhőrendszerét.
[00:58:42]Ott sem azt mondom, hogy egyik pillanatra a másikra meg tudjuk oldani, mert nem.
[00:58:45]De kezdjük el, induljunk el valamilyen irányba.
[00:58:47]És hát ne felejtsük el, hogy egy energiaminisztérium az általában klímapolitikai intézkedések is tartoznak.
[00:58:54]annak pedig a legekletánabb feladata az lenne a legsürgősebb feladata, épületenergiahatékonyságban milyen típusú pályázati rendszert kell elkészítenünk ahhoz, hogy minél nagyobb számba tudják az emberek igénybe venni.
[00:59:12]Ne legyen bonyolult, ne legyen extrém, ne oldjunk ki sok milliárdot feleslegesen, mert azt látjuk, hogy előző rendszerben vagy előző kormány alatt is mire eszméltek azok, akik igazán rászorultak volna, a csókosok már rég elvitték a pénz nagy részét.
[00:59:29]Nem tudom, hogy lesz-e ilyen közeljövőben, de ha lesz, akkor ismét visszahívlak, de egyébként is várlak.
[00:59:35]Szerintem kivesztük ezeket a dolgokat, és úgyis most nagy turnéban vagy, úgyhogy engedlek tovább.
[00:59:38]Köszönöm, hogy elfogadtad a Köszönöm szépen a meghívást.
[00:59:43]És önöknek is köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
[00:59:44]Ne feledkezzenek el föliratkozni és támogatni bennünket.
[00:59:45]A viszontlátásra.