Dr. Szlávik János: A COVID tényleg egy háború volt!
-
Kontextus: A Kontroll műsor vendége Dr. Szlávik János infektológus – beszél a pécs? nem, a dél-pesti Centrumkórház osztályvezetői váltásáról (utódja Dr. Lakatos Botond), a covidról és a járvány tapasztalatairól.
-
Osztályvezetői váltás: Szerinte természetes fiatalítás volt, nem fegyelmi ok; osztályuk egyetlen HIV-ellátásra szakosodott, a csapatmunka fontosabb, mint a főorvosi cím.
-
Covid ma: Náthaként érdemes rá tekinteni – már csak súlyos immunhiányos betegeknek veszélyes, egészséges fiatalok halála „gyakorlatilag nem fordulhat elő”.
-
Halálozási adatok: Magyarország mindenkit covid-halottnak számolt, akiben vírus volt; a kelet-közép-európai többlethalálozást a nyugatinál gyengébb intenzív ellátás magyarázza.
-
Operatív törzs: Szakmailag a szakma kezében voltak a protokollok (kéthavonta változtak), de a döntést 3-4 ember hozta meg, Orbán Viktor soha nem volt ott; nyilatkozataihoz engedély kellett.
-
Kilógás a sorból: Nővér-monológja után eltűnt a sajtótájékoztatókról – a szubjektív stílus nem illett a „rendőrös-katonás” tájékoztatásba, de törzstag maradt. Legborzalmasabb élmény: a magányos haldoklás.
-
Intézkedések mérlege: A vásárlási idősávot rossz döntésnek tartja; a 17 ezer kínai lélegeztetőgépnél a politika a darabszámot kereste, nem a minőséget; az oltóanyaggyár-projekt elpazarolt pénz volt.
-
Aktuális helyzet: West Nile láz visszatérő és kordában tartható; mpox újra megjelent itthon; hepatitis A esetszám 90-ről ~1000-re ugrott – ez a hiányos vízellátás/csatornázás jelzője.
-
Tanulság: Ragaszkodik a kötelező oltásokhoz; egy afrikai beteg maláriában halt meg, mert a diagnózis kizárólag covidra koncentrált.
„Ez az ember meghalt maláriában azért, mert a diagnosztika abszolút csak a koronavírusra koncentrált.” – Szlávik János
Részletes összefoglaló megjelenítése
A felvezetés: játékszabályok és az osztályvezetői váltás
A Kontroll-műsorvezető a beszélgetés elején tisztázza a „játékszabályokat": ő kérdez, a megválaszolatlan vagy kitért kérdéseket legfeljebb egyszer teszi fel újra, a beszélgetés várhatóan mintegy 75 perc lesz, és ígérete szerint vágatlanul kerül fel a csatornára. A vendég Dr. Szlávik János infektológus főorvos.
A beszélgetés azzal indul, hogy a műsorvezető az internetről szerzett tudomást arról: 2026. szeptember 1-jétől változás történt a dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetésében – Szlávik átadta az osztályvezetői stafétát Dr. Lakatos Botond főorvosnak. A műsorvezető felsorolja a szóbeszéd különböző magyarázatait (kórházi fertőzések, egyebek), amelyeket Szlávik korábban cáfolt, és rákérdez, miért nem említette ezt korábbi találkozójukon.
Szlávik válaszában a régi orvosi társadalom képét idézi fel, amelyben az osztályvezető főorvos „mindennek az ura", és mindenki egész életében azért küzdött, hogy ő lehessen az. Szerinte viszont léteznek másfajta, valódi csapatmunkán alapuló működések is – és az ő osztálya ilyen, mert egyetlen, különleges betegség (a HIV-fertőzés) fekvőbeteg-ellátásával foglalkoznak Budapesten:
„Itt tényleg nem az a lényeg, hogy ki a főorvos és ki nem." – Szlávik János *
A feladat szerinte változatlan marad: a HIV-fertőzött magyarországi betegek „minél pontosabban, minél diszkrétebben, minél gyorsabban" történő kiszolgálása. Bemutatja a mindennapokat: a fertőzött ember ma már Magyarországon szedheti a gyógyszerét és teljesen jól érezheti magát, de háromhavonta köteles kontrollra járni – a betegek pedig azt akarják, hogy minél gyorsabban áteshessenek a vizsgálatokon, minél diszkrétebben távozhassanak, és mehessenek dolgozni.
A műsorvezető előhozatja Szlávik korábbi nyilatkozatát („időnként meg kell újulni, és ebben teljesen igazuk van a döntéshozóknak"). Szlávik szerint a fiatalítás természetes folyamat, „nincsenek domináns vezetői hajlamaim, hogy körömmel ragaszkodjak az osztályvezetéshez" – de hozzáteszi: ha a járvány idején váltották volna le, egészen biztosan másként élte volna meg.
A covid ma: „itt van velünk, mint egy nátha"
A beszélgetés keretét a covid adja. A műsorvezető felveti, hogy a felvételt megelőző napon az Indexen Ruszvai Miklós beszélt arról, ősszel visszatérhet a covid. Szlávik védekezik kollégája mellett („a járvány idején is rengeteget segített abban, hogy az emberek megértsék, mi a covid"), de leszögezi: a „visszatérés" szerencsétlen szó.
„Tessék most már úgy elképzelni a covidot, mint egy náthát, ami ősszel, télen kicsit gyakoribb, nyáron ritkább, de itt van velünk és velünk él." – Szlávik János *
A náthára sem mondják, hogy „náthajárvány van ősszel" – ez természetes jelenség, és a koronavírus kapcsán senki sem merre bátran jóslani. A műsorvezető felhozza a szennyvízvizsgálati adatokat (a 33. héten egyik vizsgált város mintájában sem mutatták ki a vírus örökítő anyagát, rövid távon emelkedést várnak), mire Szlávik elismeri: a szennyvízadatok megtanulták, hogy jól előrejelzik a járványadatokat – de hangsúlyozza, „ez a járvány már nem az a járvány".
Ma már szerinte pontosan körülírható, kinek veszélyes a betegség. Saját kórházában rengeteg daganatos és hematológiai beteget ápolnak, így jól látják:
„Ez a betegség nem a középiskolai diákokra vagy az egyetemistákra veszélyes, hanem igenis azokra a nagyon-nagyon súlyos állapotban lévő betegekre, akiknek nagyon-nagyon le van gyengülve az immunrendszere." – Szlávik János *
A járvány elején – ellentétben mostanával – teljesen egészséges, semmilyen alapbetegséggel nem rendelkező emberek is meghaltak koronavírusos tüdőgyulladásban; ez ma „gyakorlatilag nem fordulhat elő".
Halálozási számok és egészségügyi infrastruktúra
A műsorvezető egy friss, a Lancetben megjelent cikket idéz: Közép-Kelet-Európában (a nyugat-európaiak szemével „Kelet-Európában") a covid okozta ember-veszteség a hazai egészségügyi infrastruktúra fejletlenségével magyarázható – a szocialista táboron belül pedig Magyarország nem állt olyan rosszul. Szlávik hozzáteszi: Olaszország nem biztos, hogy a legjobb példa, mert ott másképp alakult a helyzet.
Szlávik elmondja: ő maga is tagja volt annak a testületnek, amely a járvány elején meghatározta, kit tekintenek covid-halottnak. Ekkor senki sem tudta egységesen meghúzni a játékszabályokat, minden ország maga döntött – Magyarország azonban szerinte szerencsétlen módon mindenkit covid-halottnak számolt, akiben a halálakor koronavírus volt:
„Magyarország azt az utat választotta, hogy mindenkit covid-halottnak tekintett, akiben koronavírus volt a halálakor." – Szlávik János *
Ezért tűnt úgy, hogy itthon sokkal többen haltak meg. Ugyanakkor szerinte abban a világ Igaza van, hogy Kelet-Közép-Európában valóban magasabb volt a halálozás, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban – ennek „rendkívül egyszerű oka" van: a súlyos betegeket intenzív osztályon, lélegeztetőgépekkel, szigorú higiéniai körülmények között lehetett életben tartani, és a magyar intenzív osztályok felszereltsége, személyi állománya nem ér el nyugati szintet. Párhuzamként azt hozza fel, milyen lenne egy betegség halálozását Közép-Afrikával és Magyarországgal összevetni.
„Lehetünk büszkék arra, hogy nagyon jók a magyar orvosok, nagyon jó a magyar egészségügy, de azt nem mondhatjuk ki, hogy ugyanolyan esélye van egy koronavírusos betegnek életben maradni Nyugat-Európában, mint mondjuk Magyarországon." – Szlávik János *
„Ez egy háború volt" – Szlávik emlékei a járványra
A műsorvezető rákérdez, milyen emléket hagyott Szlávikban ez az időszak, és egybeveti a beszélgetés elején elhangzottakkal (hogy mennyire nem rázza meg az osztályvezetői pozíció elvesztése). Szlávik szerint „egy járvány katonás dolog": kell egy erős vezető, alá egy jó kiszolgáló csapat és egy hatalmas hadsereg, amivel a „háborút" meg lehet vívni. Ha járvány alatt váltották volna le, másként vette volna – így viszont:
„Az a talán egy-két év, ami akkor telt el, az életem egyik legizgalmasabb és talán az egyik legszebb része volt." – Szlávik János *
A figyelem nem rá, hanem a betegségre, a kórházára, a betegeire irányult. A műsorvezető felveti: sokan azt hitték, a covid örök nyomot hagy (társadalmi távolságtartás stb.), de mára elsősorban politikai okokból emlékeznek vissza rá. Szlávik erre a spanyolnáthát hozza fel: az több millió ember halálát okozta, „erősebb dráma volt, mint a koronavírus-járvány", maszk kellett, távolságtartás kellett – mégis, az emberiség nagyon hamar elfelejtette, ahogy most is elfelejti a covidot. Néhány dolog mégis maradt: a maszk és a nagyobb fertőtlenítés.
Az operatív törzs, az első betegek és a protokollok
Szlávik az operatív törzset úgy írja le, mint egy minden területet lefedő csapatot: voltak benne rendőrök, katonák, orvosok, intenzívesek, tüdőgyógyászok, kórházigazgatók, anyagbeszerzők, tanárok, vám- és pénzügyőrök, határellenőrök – mert a járvány elején azt gondolták, a határzárás segíthet megakadályozni a vírus bejutását.
Az első magyarországi koronavírus-betegek iráni diákok voltak – és mivel Irán „magyar szemszögből trópusi ország", őket a Dél-pesti Centrumkórház trópusi osztályára, Szlávik osztályára vették fel. Így csöppent a sodorba, pedig egy tüdőbetegségről lévén szó, a betegek akár a Korányi-kórházba, tüdőklinikára is kerülhettek volna. Nem a vírus iráni mivolta, hanem az épület megléte döntött: egy ideig a trópusi osztály, majd egy egész épület tele volt iráni diákokkal – egészséges kontaktokat is össze kellett zárni, ami kommunikációs nehézségeket és sok problémát szült.
A szakmai protokollokat külföldről tanulták, „ahol már sok ilyen beteg volt", így Kínából. A vírus teljesen ismeretlen volt, senki sem ismerte – a protokoll pedig gyakorlatilag két-három havonta változott. Ki változtatta? „Mi. Gyakorlatilag a szakma, saját kezükben volt a döntés" – a tájékoztatásban viszont nem volt a kezükben a döntés.
Tájékoztatás, engedélyek és a döntéshozatal anatómiája
A műsorvezető emlékeztet: a járvány elején az objektív tájékoztatásnak sem igen lehetett látni a jeleit, az operatív törzs szerinte talán egyszer tartott nyilvános sajtótájékoztatót – és ott Kásler Miklós „olyan emlékeket szerzett", hogy emlékei szerint azután se ő szerepelt többet nyilvánosan, se nyilvános tájékoztató nem volt; kérdezni legfeljebb online, előre beérkeztetett kérdéssel lehetett. Szlávik máshogy emlékszik: őt kérték fel nyilatkozatokra, például Sváby András híres ATV-s esti műsorába is eljárt. A műsorvezetője azt mondta neki, soha ilyen nézettsége nem volt a műsornak, mint amikor a járványról beszéltek – „az emberek itták a szavakat".
Szlávik szerint az is kiderült, hogy „nem minden tudós tud beszélni" – és arra is figyelni kellett volna, hogy ne olyanok nyilatkozzanak, akik soha nem láttak ilyen fertőzést vagy ilyen beteget. Az engedélyezési rendszerről elmondja: a járvány előtt is mindig engedélyt kellett kérnie a szerepléshez, de covid alatt az engedélyek „kevésbé jöttek": volt olyan felkérés, amire nem kapott engedélyt, volt, hogy „nem ért rá", volt, hogy a főorvos „nem fog ráírni" – ami kellemetlen helyzeteket teremtett, hiszen a sajtóval előtte és azóta is jóban volt.
A döntéshozatalról így beszél: az operatív törzsben 20-30 ember ül, de ott nincs szavazás; mindenkinek meghallgatják a véleményét, a döntést azonban „a felső, talán három-négy ember" hozza meg.
„A mi véleményünket meghallgatták, de mi a döntéshozatalban nem voltunk benne." – Szlávik János *
A műsorvezető rákérdez, Orbán Viktor ott volt-e a törzsben:
– „Orbán Viktor ott volt?" – a műsorvezető *
– „Soha nem volt ott." – Szlávik János *
Hozzáteszi: a sajtótájékoztatók előtt soha nem mondták meg, mit mondhat és mit nem; csak azt beszélték meg, miről beszél.
A nővér-monológ és a „kilógás" a sorból
A műsorvezető lejátssza (a nézőknek felajánlva) azt a 2020. májusi operatív törzs-sajtótájékoztatót, amelyből az ő kb. öt-hat perces beszédéből másfél perc került adásba: Szlávik egy nővér egy napját mesélte el – az idős beteget, akinek romlik az oxigénszintje, a szállítót, az intenzív osztályt, a hetekig tartó gépi lélegeztetést, az idős nénit, aki fél, hogy meghal és nem látja többé az unokáját, a pszichológust, a védőfelszerelés fel- és levételének betanult mozdulatait, a tömegközlekedést maszkban, a hazaérkezést, ahol a gyerekét nem ölelheti meg, és a végül álmatlanul elalvó, kimerült ápolónőt:
„Utolsó gondolata, hogy holnap talán már kevesebben jönnek." – Szlávik János (az őszi felvételről) *
Szlávik elmondja: előtte megkérdezte, mesélhet-e egy nővér egy napjáról, és igent kapott – de a szervezők nyilván nem voltak felkészülve arra, ami bekövetkezett. A műsorvezető szerint senki más nem engedhetett meg magának ilyen „luxust", és rákérdez: lát-e összefüggés aközött, hogy ezt mondta, és aközött, hogy eltűnt a sajtótájékoztatókról. Szlávik szerint igen: a szubjektív monológja után az „adatokat közlő, megnyugtatni próbáló, időnként szigorú" tájékoztatás tért vissza, ami szerinte „rendőrös, katonás, tiszti főorvosos" stílus volt – és ebbe „ő egy picit kilógot a sorból". Nem csodálkozott, hogy ezután már nem mehetett minden alkalommal; hangsúlyozza azonban, hogy az operatív törzsnek továbbra is tagja maradt, „csak már nem kellett" a nyilvánosság elé.
A magányos haldoklás – a járvány legsötétebb öröksége
Szlávik szerint aki bent volt a járványban, az másként látta, mint akik kívülről. A nővérek voltak talán a leginkább frusztrálva a betegségtől, a betegeknek pedig az volt nagyon kellemetlen, hogy nem tudtak kapcsolatot teremteni a szeretteikkel. A legborzalmasabb emléke:
„A legborzalmasabb dolog ebben a járványban az volt, hogy idős emberek úgy haltak meg, úgy haldokoltak, hogy nem tudtak egy folyamatos kapcsolatot tartani a rokonaikkal, a szeretteikkel... Azt borzasztó volt látni, hogy a haldokló emberek csak maszk mögé bújtatott orvosokat és nővéreket láttak. A magányos haldoklás az egy borzasztó dolog." – Szlávik János *
A halál előtti találkozást, beszédet, megérintést megengedték, de járványügyi okból folyamatos kapcsolat nem lehetett.
Az intézkedések mérlege: vásárlási idősáv, maszkok, üres ágyak
Szlávik elmondja: a járvány után sok felkérést kapott az értékelésre. Szerinte a döntések nagy része rendben volt, de voltak olyanok, amikkel abszolút nem értett egyet:
„A vásárlási idősáv... ez biztos, hogy nem volt egy jó döntés, mert abszolút ellentétet szült a korosztályok között." – Szlávik János *
A maszkhasználat kapcsán – amelyben sokan ágáltak – a spanyolnáthás történetet idézi: az 1918-as járvány idején az egyik amerikai városban megengedték, a másikban betiltották a tömeges ünneplést, és ott, ahol engedték, rengeteg halott volt, ahol tiltották, jóval kevesebb. „Ezt már akkor tudták" – a megfelelő konzekvens döntések viszont nem mindig születtek meg: a sportrendezvények tiltása mellett egyházi események megmaradhattak, és „a civil ember nem értette a különbséget".
A maszkminőség-vitáról azt mondja: az emberek szeretik magukat totálisan biztonságban tudni, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a maszk minősége (FFP2, FFP3), mint az, hogy egyáltalán hordják. A kettő közötti különbség szerinte kisebb, mint a hordás-nem-hordás közti. Az egészségügyben „nagyon örültek", ha bármilyen jó minőségű maszkot be tudtak szerezni; a vászonmaszk sem értéktelen.
A műsorvezető felhozza, hogy osztályokat ürítettek, betegeket bocsátottak haza korábban, mint ahogy a gyógykezelésük megkívánta volna – Kásler miniszter döntése alapján –, majd kiderült, hogy az ágyak üresen álltak. Szlávik szerint járványban ez ebbe a körbe tartozik: „a járvány egy háború, amit meg kell vívni", és ilyenkor a normál egészségügyi ellátás mindenhol – a daganatos betegek ellátása, a rutin- és tervezett műtétek, a belgyógyászat – hátrányt szenved, nem csak Magyarországon. Ő maga a járvány elején irányította azokat a szülészeket, nőgyógyászokat, sebészeket, patológusokat, akiket a koronavírusos betegek ápolására rendeltek oda – „furcsa dolog, de meg lehet tanítani", gondolhatjuk azonban, milyen helyzet volt, ha egy nőgyógyász foglalkozott tüdőbetegekkel.
Lélegeztetőgépek, konténerkórház, oltóanyaggyár: a számok politikája
A műsorvezető két cikket olvas fel: 2023 augusztusában a Transparency International adatigényléséről (mennyi lélegeztetőgépet adott el az EMMI a 17 000 darabos készletből), valamint 2026 augusztusában megjelent hírt: az Orbán-kormány 2020-ban mintegy 17 000 lélegeztetőgépet vett Kínából kb. 300 milliárd forintért, 28 közvetítő cégen keresztül; a gépek jelentős részét sosem használták, legalább 12 000 idén júniusban is raktárban állt, tárolásuk 2,3 milliárd forintnál is többe került – közölte a Külügyminisztérium.
Szlávik azért nem látja ezt magától közel, mert a járvány alatt naponta többször járt az intenzív osztályon, és pontosan látta, milyen gépek kellenek – az operatív törzsben is volt olyan szakember, aki tudta, mit kellene venni. Szerinte viszont a politikának a számok voltak fontosak:
„Valószínű a politika belefutott abba a csapdába, hogy sokkal inkább törődött a számukkal, mint a minőséggel." – Szlávik János *
Ha a minőséget hallgatta volna, nem tudta volna produkálni azokat a lélegeztetőgép-számokat, amelyek az igényeket messze meghaladták, és amelyektől „mindenki hátradőlhetett" – megnyugodhatott, hogy itt nem lesz amerikai-nyugat-európai típusú triázs. Szlávik szakmailag kiegészíti: ahogy gyűltek a tapasztalatok, kiderült, vannak olyan betegek, akiket hiába tesznek lélegeztetőgépre, a kimenetel végzetes – tehát nem a gépeken múlt a túlélés; a legnagyobb gond a humán erőforrás, az ápolónőhiány volt, és súlyos, elhízott, tüdőbeteg, többszörös alapbetegű eseteknél „akármennyi személyzet, akármilyen szuper gép" sem mentette volna meg a beteget.
Beszerzésekről annyit kérdezve, mennyire kérték ki a véleményét: „Semennyire." Sőt, szerinte még az operatív törzs tagjai sem látták a behozott lélegeztetőgépeket, nem ellenőrizhették őket. Egyszer járt egy maszkokkal, védőruhákkal teli raktárban – „a miniszterelnök úrral" –, de az már későbbi időszak volt, amikor volt mit mutogatni. Arra a kérdésre, mit gondol a politikai felelősségre vonási szándékról, azt mondja: a megfelelő mennyiségű gép a járvány idején megvolt; „az, hogy ehhez hozzáillesztettek még x mennyiségű használhatatlan lélegeztetőgépet, ez politikai kérdés" – ő ezt nem látta, nem tud rámutatni, „ez a mi látókörünkben bőven túl volt", és neki egyébként sem szabad politikailag elköteleződnie, mert sérülne az alapszakmája.
A kiskunlacházi konténerkórházat szépnek, jól felszereltnek mondja – de beteg nem úgy alakult, hogy kellett volna. Saját kórházukban is állt katonai sátor, amelyre végül nem volt szükség. Az értelmezése: a járvány háború volt, és háborúban inkább túlbiztosítanak, mint alulbecsülnek. „Ha emberek azért halnak meg, mert a politika nem gondoskodott valamiről, az nagyon nagy politikai hiba; ha túlbecsülték, és utólag kiderül, hogy pénzkidobás volt, az messze nem akkora baj."
Az oltóanyaggyár-ügyről a műsorvezető idézi a hírt: 2026 május végén nevezték át UD Pharma Operation Zrt.-ről Oltóanyaggyár Zrt.-re a debreceni, oltóanyaggyártásra hivatott céget, és minden bizonnyal az új egészségügyi minisztérium felülvizsgálja a beruházást – az pedig, aminek érdekében létrejött (a külföldi oltóanyag-beszerzés kiváltása), nem valósult meg. Szlávik szerint nem baj, ha egy országnak van oltóanyag-gyártó kapacitása (gondol az influenzára), de ez a döntés nem volt feltétlenül jó: elköltöttek egy csomó pénzt, és nem lett belőle semmi. A célja szerint az volt, hogy a politikai kommunikáció megnyugtassa az embereket („megbízható magyar oltóanyaggyártás lesz") – pedig „sokkal olcsóbb egy olyan multitól beszerezni, aki elképesztő mennyiségben, olcsón gyártja". „Ez nem egészségügyi kérdés."
Ebola: hisztéria és egy éles „próba"
Szlávik már nyugodtan kijelentheti, hogy nem osztályvezető: az ebolával kapcsolatban nemrég „kis hisztéria" volt Magyarországon – épületet kisajátítottak, konténereket, labort telepítettek egy feltételezett ebolás beteg miatt, aki „1000 százalék, hogy nem fog jönni". Ugyanakkor az épület ebola miatt egyszer már tényleg „élesben" működött: a trópusi osztályon két negatív nyomású kórtermet alakítottak ki (amelybe minden – levegő, anyag – csak beáramlik, és kifelé csak a szigorú fertőtlenítésen átjut; ez vonatkozik a vízre és a szennyvízre is), majd egy víruskutató megszúrta magát egy ebolás anyagot tartalmazó tűvel. Az álom valósággá vált: a megszúrt dolgozót be kellett tenni a kórterembe, minden alkalommal beöltözve kellett hozzá menni, és 21 napig – amíg ki nem derült a fertőzés – el kellett „szerelni" a készállapotot. A végén kiderült, az illető nem fertőződött meg.
Érdekesség: az Egyesült Államok – Szlávik szerint Trump annyira fél a fertőző betegségektől, hogy saját, fertőzött állampolgárainak hazaszállítását is megtiltotta – megkérte Csehországot, Németországot, Svájcot, hogy ápolják a misszióikban megbetegedett amerikaiakat, és felmerült, egy ebolás beteget Magyarországra is hoznának. „Ebből aztán nem lett semmi." Valódi afrikai ebolás betegről szó sem lehet: az ebola lappangása rendkívül rövid, az esetek 40–60 százalékában az illető 5–10 napon belül meghal – esély sincs arra, hogy repülőre üljön és más kontinensre jusson.
A „post-covid" félelem áldozatai: West Nile, Nipah, dengue, hantavírus
Szlávik szerint az emberek a koronavírus-járvány óta fogékonyak és érzékenyek lettek minden vírushírra – ennek „áldozata a szegény nyugat-nílusi láz", amely évek óta minden augusztusban megjelenik, októberben eltűnik. A vírust a vándormadarak vonulása idején a szúnyogok viszik át (többnyire a Duna–Tisza közén), az ember viszont „zsákutca": tőle a szúnyog már nem tudja továbbvinni, nagyobb járvány nem lehet belőle. Évente néhány tíz esetről van szó; súlyos, központi idegrendszeri forma ritkán, jellemzően 60–65 év felettieknél vagy súlyos betegeknél alakul ki. Idén eddig négy eset volt.
A műsorvezető a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ heti tájékoztatóját is felolvassa: 2026-ban a 33. héten (tavaly a 31. héten) diagnosztizálták az első nyugat-nílusi láz esetet, egy 66 éves budapesti férfinál. Szlávik a teljes táblázatról (amelyben 20-30 fertőző betegség heti esetszámai szerepelnek) azt mondja: ezek rendkívül alacsony számok – naponta például 40 ember hal meg dohányzás okozta betegségben –, mégis kötelező őket jelenteni, és ha egyetlen eset is akad, az felkerül a listára.
A Nipah-vírus szerinte „más világ": egyes víruskutatók szemöldöke is felnyílik, ha szóba kerül. Elképesztően ritka, de veszélyes: nincs rá oltóanyag és gyógyszer, könnyen terjed, rövid idő alatt el lehetne terjeszteni – „olyan vírus, amiből biológiai fegyvert lehet csinálni". Indiában és Pakisztánban fordul elő, denevérek terjesztik, szerencsére nem járványos formában. Egyetlen dokumentált eset hírére az emberek lemondták az indiai utazást – ez szerinte már túlzás.
A dengue-lázról viszont azt mondja: ez lesz az, ami néhány évtized múlva a gyermekeinknél, unokáinknál megszokott lesz Európában. Dél-Franciaországban és Észak-Olaszországban már voltak olyan járványok, aban olyanok fertőződtek meg, akik soha nem jártak trópusokon: behurcolt esetekből vitték tovább a szúnyogok – mármost az invazív, ázsiai tigrisszúnyog. Az összefüggés a klímaváltozással szerinte egyértelmű.
A hantavírus kapcsán felhozza az antarktiszi kutatóhajón/útihajón kitört járványt: az emberiség azonnal a „következő covidot" hitte benne – „hát erről szó nincs" –, bár a hantavírus 8–10 formája közül ez az egyetlen, amely emberről emberre is terjed.
HIV: Kelet-Európa külön útja
A műsorvezető elmondja, egy HIV-szakértőtől úgy tudja: Kelet-Európában, benne Magyarországon azért speciális a HIV-kezelés, mert Nyugat-Európában a fertőzötteket nem kezelik elkülönítve, nálunk pedig az izoláció és a társadalmi felfogás még „nem elég felvilágosult". Szlávik árnyalja: ez nem magyar sajátosság, hanem azokra az országokra igaz, ahol nagyon kevés HIV-fertőzött van – Horvátországra, Szlovéniára, Szlovákiára ugyanúgy. A valódi sajátosság szerinte az, hogy a lakosság nem tudja: a HIV nem feltétlenül halálos betegség, nem terjed könnyen, emberről emberre „nagyon jól meghatározott útjai vannak". A műsorvezető rákérdez, kinek a felelőssége, hogy az oktatás nem ér el megfelelő szintet egy ilyen fejlettségű országban – a kérdésben rejlik a válasz, mire Szlávik ironikusan reagál: „Hát nagyon szépen köszönöm."
Oltások, oltásellenesség és a tudomány presztízse
Szlávik álláspontját konzisztensnek mondja, „aki látja a tévében, rádióban, az tudja". Az oltásellenzők egy részét érti: sokan nem az oltást, hanem a „kötelező" szót tagadják – ebben van valami, hiszen például Olaszországban nem kötelező az oltás, mégsem engedik iskolába, óvodába az oltatlan gyereket. Amikor azonban Trump és Kennedy kijelentette, hogy az USA-ban kb. 11 oltás nem lesz többé kötelező a gyerekeknek, szerinte nem az volt a baj, hogy vannak valóban felesleges oltások (az amerikai gyereknek pl. dengue-oltás tényleg nem kell, „ő valahol jót akart"), hanem az, hogy „mi jön le a magyar füleknek": hogy már nem kötelező, ki lehet bújni alóla.
Szlávik szerint az egészségügyben nagyon kevés dologra kell „katonás rend", és az oltás ezek egyike:
„Én már úgy fogok meghalni, hogy ragaszkodni fogok a szigorú, kötelező oltásokhoz, bármekkora is demokrácia felé halad az ország." – Szlávik János *
Az érve: a szülők többsége arra hivatkozik, minek oltassa a gyerekét, ha a többiek be vannak oltva – ez egy ideig működik is, de vannak gyerekbetegségek, amelyek nem tűnnek el az oltásokkal, itt maradnak velünk, „és az a gyerek, aki nincs beoltva, az belehalhat".
A műsorvezető egy 2022 februári esetre hivatkozik: valaki rágalmazási pert indított tudósok ellen a Pfizer-vakcina megítélése kapcsán, az MTA pedig kijelentette – a politika támogatása nélkül –, hogy a tudományos viták elintézésére a büntetőjog alkalmatlan. Szlávik egyetért, és felhozza az AIDS-tapasztalatát: számtalan kuruzslóval és csodaszerrel találkozott, és mindig azt hangoztatta, csak a tudomány által bebizonyítottat hiszi el. A covidnál viszont úgy alakult, hogy a nem kellően bizonyított hatékonyságú szereket, ha volt remény a hasznukra és ártalmatlanok voltak, ideiglenesen beillesztették a protokollokba – és kivették őket, mire kiderült, hogy hatástalanok. Az ilyen szerek miatt pereket indítani szerinte rossz ötlet lett volna: „könnyen veszíthető a per".
A műsorvezető szerint maga a politika tovább koptatta az orvostudomány presztízsét: megosztotta a szakmát, és hagytak tudományos vitákat a nagy nyilvánosság elé kerülni, ami a laikusoknak a gyengeség jele volt. Szlávik egyetért, sőt hozzáteszi: maga az akadémia programokat ajánlott, próbált felszólalni a vírustagadókkal szemben, az orvosi kamara viszont nem volt elég kritikus; az akadémiára is az óvatosság volt jellemző – az akkori MTA-elnökről sem mondaná, hogy konfliktusokba menne bele –, de eljött a pillanat, amikor szólniuk kellett, és az mégis sokszor „pusztába kiáltott szó" volt. A műsorvezető említi: akadémiai vezetők magánbeszélgetésben olyan nézeteket osztottak meg vele, amelyeket itt nem hangoztat – Szlávik ezt nem látta; ő csak arra összpontosított, hogy értelmezhetően tájékoztasson. Ezért kapta meg a szóvivők egyesületének „az objektív tájékoztatásért" járó díját, ami büszkeséggel töltötte el – ahogy a Radnóti-díj is, amelyet az elesett, az élet nehéz oldalán álló emberek szolgálatáért kapott.
A heti jelentés számai: majomhimlő és hepatitis A Magyarországon
A táblázat kapcsán szó esik az mpoxról (majomhimlőről) is: Szlávik trópusi betegségekkel foglalkozó orvostársaitól azt hitte, ez örökre Afrikában marad – „szerencsétlen módon" azonban bekerült egy könnyen terjedő közegbe, átjutott Nyugat-Európába, és Magyarországra is. A felvétel előtti héten maga is találkozott egy magyar mpoxos beteggel, holott azt hitte, ez itt már elült; a beteg magyar állampolgár, nem biztos, hogy külföldön szedte össze – „akár itthon is összeszedhette". A maláriára is kitér: Magyarországon kapni nem lehet, de behurcolni igen.
A hepatitis A-ról (A típusú májgyulladás), amely szerinte egy-egy országrész higiéniai viszonyait tükrözi, elmondja: a korábbi évek mediánja körülbelül 90 eset volt, idén viszont kb. 1000-re ugrott fel. Ez Borsod, Szabolcs és Szolnok megyéket jelenti – azokat a helyeket, ahol sokan élnek vezetékes ivóvíz vagy csatornázás nélkül, ahol a higiénia „óhatatlanul" nem fejlett viszonyok közötti. Nem halálos betegség, de – éppúgy, mint a covid halálozási adatai a kórházi infrastruktúráról – ez is azt jelzi: „van még mire odafigyelnünk."
Új kórokozók, klímaváltozás, zoonózis
Záráskor a műsorvezető azt kérdezi, vannak-e új betegségek. Szlávik: „rengeteg" – vannak visszatérőek, variánsok, de újak is: 2026-ban is találnak új vírusokat. Ehhez hozzátartozik, hogy a koronavírus denevértől származik, és a denevérben még több száz ismeretlen vírus lapul, amelyek bármikor átterjedhetnek az emberre – mindehhez jön a turizmus és a klímaváltozás. Két mezőgazdasági példát hoz: az amerikai szőlőkabóca korábban nem volt jelen Magyarországon, és itt van a „fantasztikus nevű" kőrisrontó karcsúdíszbogár, amely a kőrisfákat támadja meg, és szinte 100 százalékosan elpusztítja őket.
Szlávik szerint a nagy járványok szinte 100 százalékban állatoktól származnak (zoonózisok), ezért az emberiségnek a természethez, a bioszisztémához és az állatokhoz való viszonyát kellene rendbe tennie – „ez fogja meghatározni, hogy túléljük-e ezt a felmelegedést".
Diagnosztikai tanulság: a maláriás beteg halála
A műsorvezető elmondja: édesapja orvos, belgyógyász, jó diagnoszta volt, és megkérdezi, Szlávik tapasztalt-e olyan eseteket, amikor a diagnózis túlságosan elhúzódott. Szlávik igen – és a covid utáni szabadságával most már elmondhatja a legsúlyosabbat: egy Afrikából hazatért beteg a járvány idején lázas lett, és az orvosok kizárólag koronavírus-gondolkodással kezelték az ügyet – „Maradj otthon, szedj lázcsillapítót." A beteg nem említette, hogy Afrikából jött, pedig a maláriánál „az idő a legfontosabb faktor": van egy határ, amely után már nem lehet megmenteni a pácienst.
„Ez az ember meghalt maláriában azért, mert a diagnosztika abszolút csak a koronavírusra koncentrált." – Szlávik János *
Amikor kiderült, hogy nem covid, hanem malária miatt lázas, már nem tudták megmenteni az életét.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „ahogy ezt annak idején még farkasháziar mondta kobyási Kenécsír úrra, hogy hazánkban világhírű" – a hivatkozott nevek és a mondás nem rekonstruálhatók biztosan; a lényeg, hogy a műsorvezető szerint Szlávik a covid miatt „hazánkban világhírűvé" vált.
- „svábi Andrásnak a műsorában voltam és veheti naban olyan heti naplóban" – a név valószínűleg Sváby András, a műsornév azonban az átirat alapján nem rekonstruálható egyértelműen.
- „a favi piirrnak a megítélése" – valószínűleg „a Pfizer(vakcina) megítélése" torzult alakja.
- „Fran Tamásról nem az volt híres, hogy pacekba ment volna bele" – valószínűleg az MTA akkori elnökére, Freund Tamásra utal; a „pacekba ment volna bele" kifejezés pontos alakja nem rekonstruálható.
- „Radmóti díj" – valószínűleg „Radnóti-díj" torz alakja.
- „a döm dörödöm örökítő anyagát" – torzult szakasz; a kontextus alapján a koronavírus örökítő anyagának kimutatásáról van szó a szennyvízben.
- „Oxigénszintje 95985" – a számok torzultak (az oxigénszint romlásáról van szó a nővér-monológban).
- „rá tudott volna mutatni a kofárra" – a szó nem rekonstruálható; a kérdés lényege, hogy Szlávik személyesen látott-e visszaélést a beszerzéseknél.
- „a medián az 90 és idén tavaly pedig ez a szám 90-ről 1000-re ment föl" – a hepatitis A-számok pontos időrendje az átiratban nem egyértelmű.
- „páriát ritkító jelenség volt" – torz mondatrész az online, írásos kérdésfeltevésről szóló részben.
- „az akár egy préformájában el lehetne terjeszteni" (Nipah) – torzult mondatrész.
- „Beteg volt-e benne? Nem úgy alakult, volt benne beteg." (Kiskunlacháza) – kétértelmű mondat; a kontextus alapján a konténerkórházra végül nem volt szükség.
- Több helynév és szakszó torzult alakja következetesen javítva: „kis kólas / kiskumalas / kiskumonas" → Kiskunlacháza; „kortermek" → kórtermek; „Dunatiszak" → Duna–Tisza köze; „hívszakértő" → HIV-szakértő; „Kler miniszter" → Kásler miniszter; „Lanszet" → Lancet; „hívtőzött" → HIV-fertőzött; „Nipach/Nipak" → Nipah; „dengláz" → dengue-láz; „MPOX" → mpox (majomhimlő).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]tisztázzuk a játékszabályokat.
[00:00:00]Egyrészt köszönöm szépen, hogy elfogadta a kontroll meghívását.
[00:00:06]Másfelről pedig én kérdezni fogok.
[00:00:06]Ha nem tud válaszolni, vagy nem akar válaszolni, vagy értelmetlen a kérdés, akkor vagy föl tudom tenni értelmesen másodszor, vagy hogyha látható módon nem akar rá válaszolni, akkor még egyszer nem teszem föl.
[00:00:21]Elég sok mindenről fogunk beszélgetni, olyan dolgokról is, amelyek kapcsán lehetséges, hogy ő nem akar megnyilvánulni.
[00:00:29]vissza lehet kérdezni, és szerintem nagyjából egy olyan 75 perc múlva szabadjára lesz engedve.
[00:00:36]Ez így megfelel-e.
[00:00:38]Abszolút.
[00:00:39]Elképzelésem szerint nem lesz megvágva az anyag, tehát úgy fog ja látni a nagy érdemő, hogy mi azt előadtuk.
[00:00:50]A vendég Szlávik János, Dr.
[00:00:50]Szlávik János, infektológus főorvos.
[00:00:57]hogy kötélből vannak-e az idegei vagy ön ilyen, azt nem sikerült megállapítanom, vagy annyira nem ismerem ön, de amikor én ezt a mostani interjút megbeszéltem önnel, akkor ön már nyilvánvalóan tudta, hogy változás fog bekövetkezni az életében.
[00:01:13]Én mégis az internetről tudtam meg azt, hogy 2026 szeptember 1jétől változás történt a délpesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetésében.
[00:01:28]Dr.
[00:01:28]Szlávik János főorvos átadta az osztályvezetői stafétát Dr.
[00:01:32]Lakatos Botond főorvosnak.
[00:01:35]Különböző csatornák, különböző magyarázattal álltak elő.
[00:01:37]Kórházi fertőzések egyebek.
[00:01:39]Ezt ön cáfolta, aztán megadta-e a magyarázatot.
[00:01:42]Egyben kérdezem, hogy amikor mi találkoztunk, akkor tényleg ennyire nem tartotta fontosnak, hogy elmondja, hogy hogy hát, hogy immáron nem ő a ön az osztályvezető főorvos.
[00:01:56]Ugye Magyarországon az emberek képzeletében még a régi orvostársadalom él, ahol ugye a osztályvezető főorvos akár sebész, akár belgyógyász, mindennek az ura, és ő irányít mindent, és ugye mondjuk az előző rendszerben is ő volt mindennek a teteje és mindennek a csúcsa, és mindenki más alatta volt, és mindenki egész életében azon küzdőtt, hogy ő legyen az osztályvezető főorvos.
[00:02:22]De vannak másfajta csapatmunkák, olyan csapatmunkák, ahol az embernek az életében feladatokat kell megoldani, olyan feladatokat, amelyekben nem az a fontos, hogy ki a főnök és ki a beosztott, hanem hogy együtt ezt hogy tudják megoldani.
[00:02:33]Ez kicsit olyan fellengzősen hangzik, de a mi mi életünkben ez tényleg így van.
[00:02:37]Ugye tudja, hogy én olyan emberekkel foglalkozom, akik nagyon súlyos betegségben szenvednek, egy különleges betegségben, és ezzel az egy betegséggel csak fekvőbetegosztályon nálunk Budapesten a Délpesti Centrum kórházban foglalkoznak.
[00:02:53]Ez egy olyan csapat, mármint egy olyan betegcsapat, ahol ez a bizonyos közösségi munka folyik.
[00:02:59]És higgyel, itt tényleg nem az a lényeg, hogy ki a főorvos és ki nem.
[00:03:01]És miután az egész életünket így éltük le, számomra nem annyira fontos, hogy én legyek az osztályvezető főorvos, hanem hogy én is részese legyek ennek a csapatnak.
[00:03:12]Ezzel azt mondja, hogy ez egy ilyen kórház, vagy azt mondja, hogy a szemlélet ilyen módon vagy ilyen mértékben megváltozott, mert azért erről viszonylag ritká hallani.
[00:03:22]Aná én úgy érzem, az összes kollégám között valahogy hasonló volt a szemlélete.
[00:03:26]Értem, hogy ez más kórházra is áll.
[00:03:27]Biztos, hogy nem áll más kórházra.
[00:03:27]Tehát az, hogy ők fiatalítottak, és a fiatal kollégám lett az osztályvezető, ez nem jelenti azt, hogy ez a csapatmunka gyökeresen meg fog változni.
[00:03:35]Nyilván meg fog változni, mert minden ember más vezető, minden ember máshogy látja a vezetést.
[00:03:41]De a lényeg, hogy nekünk egy feladatot meg kell oldani.
[00:03:44]Nevezetesen a hívtőzött magyarországi embereket minél pontosabban, minél diszkrétebben, minél gyorsabban úgymond kiszolgálni, ez nem fog változni.
[00:03:57]Attól, hogy nem én leszek a táblán legfölülre kiírva, attól még ez a munka ugyanúgy fog folyni tovább.
[00:04:02]Itt például arra gondolok, hogy ez egy ez egy nagyon érdekes munka.
[00:04:06]Itt nem arról van szó, hogy nekünk személy szerint főorvos úrnak, az osztályvezető főorvos úrnak, a beosztott orvosoknak xy beteget személyesen kell meggyógyítani, hanem arról van szó, hogy egy betegcsoportot a leggyorsabban, legriczikrétebben úgymond egészségügyileg kiszolgálni.
[00:04:23]Képzelj el, hogy van egy ember, aki hívfertőzött.
[00:04:28]Természetesen ma már Magyarországon ez semmit nem jelent.
[00:04:30]Szedi a gyógyszteret és teljesen jól érzi magát.
[00:04:33]Viszont minden három hónapban el kell mennie orvoshoz.
[00:04:37]De ő nem az orvosával akar hosszásan beszélgetni, hanem ő dolgozni akar menni.
[00:04:42]Ez azt jelenti, hogy minél korábban szeretne bejönni a kórházba, minél gyorsabban szeretne átesni a kötelező vizsgálatokon, és minél hamarabb, minél diszkrétabben szeretne úgy távozni, hogy már ne találkozzon senkivel.
[00:04:53]gyorsan szedje össze a gyógyszerét és menjen dolgozni.
[00:04:55]És ez a mi feladatunk, hogy ezt így meg tudjuk oldani.
[00:05:00]Jó, csak arra utalok, hogy önnek volt olyan mondata, hogy időnként meg kell újulni, és ebben teljesen igazuk van a döntéshozóknak.
[00:05:08]A fiatalitásban természetesen az idő az halad.
[00:05:11]Ha valaki nyugdőjkorúvá válik, vagy eltelik onnan még néhány év, akkor nyilvánvalóan, hogy átadja a stafétát a fiataloknak.
[00:05:17]Ebben igazából semmi nincsen.
[00:05:19]Nincsenek ilyen dominált vezetői hajlamaim, hogy fogal körömmel ragaszkodjak az osztályvezetéshez.
[00:05:26]A mi beszélgetésünket a covid fogja behatárolni az elején és a végén, független attól, hogy ön nem kizárólag, sőt alapvetően nem ezzel foglalkozik.
[00:05:35]De volt egy időszak, amikor ahogy ezt annak idején még farkasháziar mondta kobyási Kenécsír úrra, hogy hazánkban világhírű.
[00:05:45]Tehát amikor ön valójában sajnos a Csabó is folyt, merthogy a covid kapcsán keveseknek jutott osztályrészül az, hogy tájékoztathatott és keveseknek jutott osztályrészül, hogy önnel beszélgethessenek és ez mindenkinek felüdülést jelentett, mert egyáltalán valamilyen információhoz jutott.
[00:06:06]Miután a nézők egyebek között annak okán, hogy beszélgetésünkhöz képest 24 órával ezelőtt az indexen beszélgettek Rusvai Miklóssal, aki kitért arra, hogy ősszel visszatérhet a covid.
[00:06:18]Igaz, hogy ez a covid már nem az a covid.
[00:06:20]Az a covid, ami visszatér, mennyiben más, mint az a covid, amely sajnos híressé tette önt?
[00:06:31]Na, a visszatér az nem jól szó, hiszen itt van velünk.
[00:06:33]Tehát tessék most már úgy elképzelni a covidot, mint egy náthát, ami télen kicsit ősszel, télen kicsit gyakoribb, nyáron ritkább, de itt van velünk és velünk él.
[00:06:43]Tehát nem szabad azt mondani, hogy egy covidjárvány visszatér, hiszen a náthárastra szoktuk mondani, hogy náttha járvány van őszel, hiszen ez egy természetes jelenség.
[00:06:52]Úgyhogy talán kicsit szerencsétlen szó a járvány visszatéréséről beszélni, vagy szerencsétlen jelző, hiszen nem biztos, hogy erről lesz szó, de koronavírus kapcsán senki nem mer semmit mondani, hiszen né mi se gondoltuk volna ugye a járvány elején, hogy mi történik abból a jó, de akkor hadd kérdezzem azt meg, hogy ez hogyan változik, mert mint laikus igyekeztem felkészülni, de ha ez nem sikerült, akkor arra majd rávilágít, de például augusztusban, ami a beszélgetésünkhöz képest azért nem volt olyan nagyon régen Akkor a 33.
[00:07:21]heti szennyvízv vizsgálatban egyik vizsgált város mintájában sem mutatták ki a döm dörödöm örökítő anyagát, és rövid távon emelkedésen várnak.
[00:07:33]Ehhez képest nagyjából egy hónappal később, vagy valamivel később, mint egy hónappal később arról beszélnek, hogy egy egy szakértő beszélt erről.
[00:07:43]Tehát ne általánosítsunk.
[00:07:45]Tehát kollégám a járvány idején is rengeteget segített abban, hogy az emberek megtanulják, hogy mi a covid, hogy viselkedjenek, hogy védekezzenek ellene, hogy tanulják meg azokat az orvosi szakszavakat, kifejezéseket, amikről korábban soha nem hallottak.
[00:08:00]És ez egy ez egy nagyon jó dolog, hogy van olyan ember, aki ezt érthetően tudja nekik elmagyarázni, de nem biztos, hogy ebből egy bármilyen covidjármány lesz az ősszel vagy a télen.
[00:08:11]Ön egyébként mennyire kíséri figyelemmel a szennyvízvizsgálatot e tekintetben, hogy hogyan emelkedik vagy süllyed benne ez az anyag?
[00:08:22]Mi is tanultuk, mi is megtanultuk azt, hogy ez egy hasznos dolog.
[00:08:24]Ugye a szennyvím sok mindenre jó, nem csak fertőző betegségekre, hanem egyéb más dolgoknak a meghatározására is.
[00:08:30]És és igen, és mi is tanultuk azt, hogy a szennyvízadatok egészen jól előrejelzik ezeket a járványadatokat, de hangsúlyozom, most már nem ott tartunk, tehát ez a járvány már nem az a járvány.
[00:08:43]Ön azt nyilatkozta, hogy ez a covid egészen speciálisan fertőz meg súlyos betegeket, dagganatos betegeket, olyanokat, akik kemoterápiát kapnak, vagy idős embereket a komoly betegség szinte teljesen erre a csoportra korlátozódottak.
[00:08:56]Ez pontosan így van.
[00:08:56]Ez pontosan így van.
[00:08:58]Ez az elmúlt egy évben is pontosan így volt.
[00:09:01]Mián az én kórházamban rengeteg daganatos és hematológiai daganatos betegeket ápolnak.
[00:09:06]Tehát mi igazán látjuk azt, hogy ez a betegség jelenleg kire veszélyes.
[00:09:10]Tehát ez a betegség nem a középiskolai diákokra vagy az egyetemistákra veszélyes, hanem igenis azokra a nagyon-nagyon súlyos állapotban lévő betegekre, akiknek nagyon-nagyon le van gyengülve az immunrendszere.
[00:09:22]ellentétben a jó néhány ezelőtti járvánnyal, amikor ki kell, hogy mondjuk szinte mindenkire veszélyes volt, és láttunk igenis teljesen egészséges embereket meghalni koronavírus okozta tüdőgyulladásban, úgyhogy semmilyen alapbetegségük nem volt.
[00:09:35]Ez ma már gyakorlatilag nem fordulhat elő.
[00:09:37]Nem biztos, hogy a legjobb megközelítés a covid halálozási arányával vagy halálozási számával előjönni, de legutóbbi egy Lanszetben is megjelent cikk azzal foglalkozott, hogy itt, ahol mi élünk, Közép-kelet-Európában, nézőpont kérdése lett, hogy a nyugat-európaiak számára ez inkább Kelet-Európa, mint közép-kelet-Európa.
[00:10:04]A covid által okozott veszteség, embereszteség alapvetően a megállapításuk szerint, amelyben egyébként a szocialista táboron belül nem is álltunk olyan nagyon rosszul, az valójában a hazai egészségügyi infrastruktúrának a fejletlenségével volt magyarázható, mert egyébként ez más országokban rendben van.
[00:10:24]Olaszország nem biztos, hogy a legjobb példa másféleképpen alakult.
[00:10:31]Ugye én benne voltam abban az operatív törzsben, akik meghatározták azt, hogy kit tekintünk ebben a járványban covid halottnak.
[00:10:37]Látni kellett azt, hogy ez egy új járvány volt, nem csak Magyarországon, Európában, az egész világon, a földgolyón, és senki nem tudta egységesen meghatározni a játékszabályokat.
[00:10:48]Minden ország magad döntött arról, hogy kit határoz meg covid halottnak.
[00:10:53]És elég szerencsétlen módon Magyarország azt az utat választotta, hogy mindenkit covid halottnak tekintett, akiben koronavírus volt a halálakor.
[00:11:02]Ebből kifolyólag valóban úgy tűnt, hogy Magyarországon sokkal több halott van, de ez nem azt jelenti, hogy abban nincs igaza a világnak, hogy Közép-Európában, Kelet-Európában valóban nagyobb volt a koronavírus halálozás, mint mondjuk Nyugat-Európában, Észak-Európában, az Egyesült Államokban.
[00:11:21]De ennek rendkívül egyszerű oka van, hiszen a súlyos koronavírus betegeket intenzív osztályon, lélegeztető gépekkel, rendkívül úgymond szigorú higiéniai körülmények között lehetett gyógyítani, vagy meggyógyítani, vagy életben tartani.
[00:11:37]És azt senki nem vitathatja, hogy az intenzív osztályok felszereltsége, személyi állománya, a magyar egészségügy úgymond fejlettsége az nincs olyan szinten, mint a nyugat-európai egészségügy.
[00:11:51]És ez párhuzamban vonható azzal, hogy hogy hasonlíthatnánk össze azt, hogy egy betegségnek bocsánat, milyen a halálozása Közép-Afrikában, mint Magyarországon.
[00:12:02]Igenis ez van, ezt tudnunk kell.
[00:12:05]Tehát lehetünk büszkék arra, hogy nagyon jók a magyar orvosok, nagyon jó a magyar egészségügy, de azt nem mondhatjuk ki, hogy ugyanolyan esélye van egy kor volt egy koronavírusos betegnek életben maradni Nyugat-Európában, mint mondjuk Magyarországon.
[00:12:19]Milyen emléket hagyott önben ez a periódus?
[00:12:24]A beszélgetés elején elhangzott, hogy mennyire nem ráz meg engem az, hogy osztályvezetőből most már egyszerű főorvos szakértővel.
[00:12:30]Ezt én fogalmaztam, hogy ön egyébként belül milyen, azt nem tudom megítélni, vagy nem lát.
[00:12:36]Viszont hogyha a járványról beszélünk, akkor akkor az egy teljesen más időszak volt.
[00:12:40]Egy járvány az egy kicsit, hogy mondjam, ilyen katonás dolog.
[00:12:44]A katonás dolog azt jelenti, hogy kell egy nagyon úgymond erős vezető, kell alá egy nagyon jó kiszolgáló csapat, és kell egy hatalmas nagy olyan hadsereg, akivel ezt a úgymond háborút meg lehet vívni.
[00:12:57]Tehát ez egy teljesen más időszak volt.
[00:12:59]Megmondom őszintén, hogyha abban az időszakban váltottak volna le, akkor egészen biztos, hogy máshogy vettem volna ezt a dolgot.
[00:13:05]Úgyhogy ez egy fantasztikus dolog volt.
[00:13:08]Az a talán egy-két év, ami akkor telt el, az életem egyik leg izgalmasabb és és talán az egyik legszebb része volt, hiszen egy fertőző betegséggel foglalkozhattam úgy, hogy tényleg a figyelem hat nem is rám, de a a betegségre, a kórházamra, a betegekre irányult, és és jó volt ebben az időszakban ezzel foglalkozni.
[00:13:33]Sokak szerint amikor ez elkezdődött, ők azt feltételezték, hogy örök nyomot fog hagyni a covid, például a társadalmi távolságtartásban, vagy más jelenségeket illetően, hogy ez így van-e vagy sem, nem az én hivatásom ezt eldönteni, de egy sor olyan dolog történt, amire ma már elsősorban politikai okok miatt emlékeznek vissza, és nem más okból.
[00:14:01]mesél az újszülötteknek arról, hogy mi volt az operatív törzs.
[00:14:06]Az, hogy az emberiség mennyire felejtel egy járványt, arról csak azok gondolhatják azt, hogy hogy nem felejtik el, akik akik nem az egészségüggyel foglalkoznak.
[00:14:15]Tehát főleg aki fertőzőbetességgel foglalkoznak, mint én.
[00:14:20]Én látom akár történelmileg is, hogy mi történt például a spanyolnát.
[00:14:25]Hát követően a spanyolnát több millió embernek a halálát okozta.
[00:14:29]Egy egy egy hasonló nem egy erősebb dráma volt, mint a koronavírus járvány.
[00:14:33]Elképesztő mennyiségű ember halt meg szerte a világon.
[00:14:37]Maszkot kellett hordani, távolságot kellett tartani, ugyanúgy kellett kezelni majdnem, mint a mostani jármányt.
[00:14:44]És akkoriban is azt hitték az emberek, de spanyolnát, ha régen volt rég.
[00:14:48]Hát ez az, de nagyon hamar elfelejtette az emberiség, hogy milyen volt a spanyolnál.
[00:14:52]Azt az emberek közül senki se tudta elképzelni, vagy legfeljebb akik a science fictionben otthon vannak, hogy a világot a maga módján megállítják, aztán megpróbálják újraindítani, majd kiderül, hogy azt olyan nagyon nem könnyű újraindítani.
[00:15:05]Igen, de de a spanyolnát ha után is elfelejtettük, ugye, ahogy most is elfelejtjük, persze néhány dolog maradt.
[00:15:12]Nyilván a maszk, a a nagyobb fertőtlenítés, tehát egy ilyen pici dolog azért maradt, de én hiszem azt, hogy az emberiség ezt teljesen elfelejtette.
[00:15:19]És hogyha el fog tenni 10-20 év, akkor akkor majd meglátjuk, hogy operatív törs.
[00:15:23]Hogy képzeljem abban való szerepét egészen addig, amíg résztvevője volt?
[00:15:29]Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy olyan csapatot próbáltak összeállítani, ami a koronavírus járvány kapcsán minden területet érint.
[00:15:36]Tehát voltak itt rendőrök, katonák, orvosok, intenzíves orvosok, tüdőgyógyászok, kórházigazgatók, ugyanúgy, ahogy anyagbeszerzők, tanárok, tehát az oktatás is részt vett.
[00:15:50]Nyilvánvalóan vámisés pénzügyőrség, határellenőrzés, hiszen emlékszünk a járvány elején, azt gondoltuk, hogy majd megakadályozzuk, hogy bejöjjön a vírus a határellenőrzéssel.
[00:15:59]Tehát mindenkit összegyűjtöttek.
[00:16:02]Így kerültem én is ebbe a csapatba, hiszen először mi foglalkoztunk a betegekkel.
[00:16:07]Miért mi foglalkoztunk először a a tüdőbetegekkel?
[00:16:10]Miért pont a délpest centrum kórházba kerülte be az első beteg?
[00:16:15]És miért?
[00:16:15]Bocsánat, Szlávik János lett az első a nyilatkozó ember, aki a betegekkel kapcsolatban nyilatkozott, hiszen én nem vagyok tüdőgyógyász, és ez egy tüdőbetegség.
[00:16:25]Valószínűleg az infektológusságra kapcsán.
[00:16:27]Nem, emlékezzünk vissza, kik voltak az első betegek?
[00:16:30]Az első magyarországi koronavírus betegek iráni diákok.
[00:16:36]És Irán milyen ország már magyar szemszokból?
[00:16:39]Trópusi ország.
[00:16:42]Úgyhogy amikor az első iráni diákok megérkeztek Magyarországra, akkor úgy döntöttek, hogy a trópusi osztályra, a délpesti Centrumkórház trópusi osztályáról, Dr.
[00:16:50]Slávik János osztályára veszik fel őket.
[00:16:54]Ez így ma már viccesnek tűnik, pedig nem az.
[00:16:57]Absolút.
[00:16:57]Abszolút nem az.
[00:16:57]Semmi köze nem volt Iránnak ehhez.
[00:16:59]De tény az, hogy volt egy épület, a trópusi osztály, ami tele volt iráni diákokkal, aztán később egy egész épületet tettünk tele iráni diákokkal, hiszen akkoriban nem csak a betegeket kellett elkülöníteni, hanem a kontaktokat is.
[00:17:12]Hát teljesen egészséges diákokat zártunk össze.
[00:17:14]volt is ebből probléma, hiszen voltak kommunikációs nehézségek, meg sok-sok minden, de az irán miatt, és így kerültem én ebbe a sodorba, hiszen szerenc más esetben akár semmi közöm nem lehetett volna hozzá, hiszen mint tüdőbetegség kerülhetett volna a korányi kórházba, tüdőklinikára, belgyógyás.
[00:17:35]Így van.
[00:17:35]Miután tüdővetegségről van szó, más a szakmai protokoll és más a nyilvánossággal kapcsolatos protokoll.
[00:17:41]A szakmai protokollt azt hogy állították össze?
[00:17:46]Hát tanultunk.
[00:17:46]Tehát ahogy például az ét kapcsán mindent külföldről tanultunk, itt is mi azoktól tanultunk, ahol már sok ilyen beteg volt.
[00:17:55]Tehát például Kínából.
[00:17:56]Tehát az első nagyobb járvány, ugye, vagy a járvány kezdete az Kínából indult.
[00:18:01]De ugye annak idején én, amikor én még gyerek voltam, vagy később arról volt szó, hogy voltak olyan nyelvtanárok, akik pontosan egy órával voltak a tanítványaik előtt.
[00:18:11]Ha ezt egyébként Kínából tanulták, akkor önök is valójában két-három lépéssel lehettek előtte annak, amit előtte egyébként tudtak, hiszen alapvető tudásuk nem tudom, volt-e ezzel kapcsolatban.
[00:18:23]Nem, semmi.
[00:18:23]Hát senki nem ismert.
[00:18:23]Tehát egy ebből a szempontból tényleg teljesen ismeretlen vírus volt.
[00:18:26]Ráadásul ugye ha már protokolról beszélünk, ez állandóan változott.
[00:18:31]Tehát nem viccelek, talán két-három havonta változtat.
[00:18:35]Ki változtatta?
[00:18:37]Mi?
[00:18:37]Mi?
[00:18:37]Tehát gyakorlatilag a szakma, saját kezükben volt a döntés.
[00:18:39]Így van.
[00:18:41]Így van.
[00:18:41]Tehát ami a tájékoztatást illeti, abban nem volt a saját kezükben a döntés.
[00:18:44]Annak mi volt az oka?
[00:18:48]Hát nyilvánvaló egy járvány idején nagyon szigorú szabályok vannak.
[00:18:50]Tehát egy olyan világjárvány esetén, amiben emberek halnak meg tömegesen, messze nem mindegy, hogy ki mit mond.
[00:18:57]Tehát a pánikkeltés az nagyon-nagyon komoly.
[00:19:02]Jó, de ez egy szélsőség.
[00:19:02]Ugye a tájékoztatás, az egyszerű objektív tájékoztatásnak sem nagyon lehetett akkor a tanújelét venni, merthogy az operatív törzs talán egyszer tartott nyilvános sajtótájékoztatót.
[00:19:13]Ott Kásler Miklós olyan emlékeket szerzett, ami alapján soha többet emlékeim szerint se ő nem szerepelt, se nyilvános nem volt.
[00:19:23]kérdezni legfeljebb online lehetett előtte közönség nélkül ment páriát ritkító jelenség volt.
[00:19:33]Én ugye máshogy emlékszem, mert ugye engem kértek föl általában sose felejtem el a nem mondom a nevét, az ATV-nek egy híres esti műsorában voltam.
[00:19:43]Itt lehet neveket mondani?
[00:19:43]Mehet svábi Andrásnak a műsorában voltam és veheti naban olyan heti naplóban és azt mondta, hogy eddig az életét á én is megpróbáltam önnel beszélni, ahhoz engedélyt kellett tudni szerezni.
[00:19:58]Arra mindjárt visszatérünk.
[00:19:58]Tehát azt mondta, hogy soha büdösben nem volt ilyen nézettsége a Heti Naplónak, amikor persze a járvány köz elején elkezdtünk a járványról beszélni, mert az emberek, úgy mondtam, itták a szavakat.
[00:20:09]voltak abszolút és borzasztóan örültek, hogy hogy végre itt egy arról nem beszélve, hogy kiderült, hogy azért nem minden tudós tud beszélni, nem minden tudós mert beszélni, és ez két különböző dolog.
[00:20:24]Tehát, hogy az emberek mit tudtak a saját életükről, amivel kapcsolatban korábban ilyen problémáik nem voltak, az egy merben új jelenség volt akkor, és soha azóta, hála a jó égnek, nem fordult elő még egyszer.
[00:20:37]Hát persze, mert olyanok is beszéltek, akiknek fogalmuk nem volt erről a dologról.
[00:20:40]Tehát arra azért figyelni kellett volna, az meglehetősen rosszul tűrhette.
[00:20:44]Hát igen, igen, igen, igen.
[00:20:44]Tehát amikor olyan beszélt, aki a se tudta, hogy néz ki egy ilyen fertőzés, vagy nem látott még életében ilyen beteget, azt az ember rosszul tűri, hogyha ő beszél, de nem nagyon volt.
[00:20:54]Tehát tudom, mászó önnek is engedélyt kellett kérnie.
[00:20:58]Menjünk vissza az engedélyre, de nem emiatt.
[00:21:00]Tehát ez a bizonyos engedélykkérés, ez már évekkel előtte megvolt.
[00:21:04]Tehát én ugye elég sokat szerepeltem a járvány előtt is különböző fertőzések témájában, és mindig engedélyt kellett kérni.
[00:21:10]Tehát mindig én ezt értem, de az engedélyek valahogy a covid idején kevésbé jöttek, mint korábban.
[00:21:17]Hogy is mondjam?
[00:21:19]Öndiplomák volt olyan majd hát covid óta igen.
[00:21:19]Volt volt olyan volt olyan felkérés, amire nem kaptam engedélyt.
[00:21:27]Így van.
[00:21:27]Tehát hogyha erre vonatkozik a kérdés, akkor nem hazudok.
[00:21:30]Tényleg.
[00:21:30]Tehát volt olyan, hogy nem értem rá.
[00:21:32]Volt olyan, volt olyan a fölorvosz, de ezt ön is mástól tudta meg, hogy nem fog ráírni.
[00:21:37]Igen.
[00:21:37]Igen.
[00:21:37]Ebből volt is kellemetlenség, hiszen én előtte is és azóta is jóban voltam a sajtóval.
[00:21:43]Tehát amikor engem megkértek, hogy te légy szíves, ma este gyere el a nem tudom hova, ha ráérsz.
[00:21:50]Mondtam, természetesen kérjetek engedélyt.
[00:21:54]És akkor hirtelen nem értem rá.
[00:21:56]Ez elég kellemetlen volt.
[00:21:56]Igen.
[00:21:58]Ön hogy élte meg azt a szakmán belül, amikor arról volt szó, hogy iskolabezárások szó se lehet róla, aztán bekövetkezik maszkhasználat, amiről először azt mondják, hogy nincs rá szükség, aztán ugyanaz az ember, miközben érdemi változás nincs, hirtelen, vagy nem is olyan nagyon hirtelen, az ellenkezőjét mondja, miközben látható módon ön konzekvens próbált lenni, de a többiek nem.
[00:22:19]Most könnyű helyzetben vagyok, hiszen a járványnak már vége, és a járvány után nagyon sok olyan felkérést kaptam, hogy hát értékeljem, tehát értékeljem a múltat, mi volt a jó, mi volt a helytelen.
[00:22:32]És én is el kellett, hogy gondolkodjak azon, hogy voltak jó intézkedések, de voltak-e rosszak?
[00:22:36]Igen, voltak rosszak.
[00:22:39]Egyébként nagyrész rendben volt, de néhány olyan dolog volt, amivel abszolút nem értettem egyet.
[00:22:44]Például vásárlási idősáv.
[00:22:49]A vásárlási időssáv.
[00:22:49]Tehát amikor emlékszik nyugdíjasok, nem nyugdíjasok, ez ez biztos, hogy nem volt egy jó döntés, mert abszolút ellentételt szűlt a a a ugye a korosztályok között.
[00:22:58]Ez biztos, hogy nem volt jó döntés.
[00:23:00]A maszkhasználat ellen tudom, hogy sokan ágáltak, de mint említettem, az első világháború al utána ugye a spanyol nátt idején csak úgy tudtak az emberek védekezni.
[00:23:13]Mindig felhozom a példát, hogy vége a háborúnak, óriási ünneplés Amerikában, de tombol az influenzajárvány, és a közegészségügyi hatóságok az egyik városban megengedik az embereknek a közös ünneplést, a másik városban megtiltják a járvány miatt, és abban a városban, ahol engedték a közös ünneplést, rengeteg halott volt, és ahol megtiltották, jóval kevesebb halott volt.
[00:23:40]Ezt már akkor tudták, nem hogy most a koronajárvány idején.
[00:23:43]De az ennek megfelelő konzekvens döntések nem feltétlen születtek meg.
[00:23:47]Lehet, hogy sportrendezvények nem, ugyanakkor egyházi események igen.
[00:23:52]És a civil ember nem értette a különbséget.
[00:23:57]Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha operatív törzsről beszélünk, hogy ott ül 20-30 ember, de ott nincs szavazás.
[00:24:03]Tehát ott mindenkinek meghallgatják a véleményét.
[00:24:06]Ki dönt?
[00:24:07]Hát a felső a legfelső hát talán három-négy embert, aki ott van.
[00:24:15]Vagy aki meg ott van Orbán Viktor ott volt.
[00:24:17]Soha nem volt ott.
[00:24:20]Soha nem volt ott.
[00:24:20]De a döntést azt bármennyire is szakemberek ülnek ott, orvosok nem, hanem a döntést azt a fölső kör határozza meg.
[00:24:29]Természetesen, mint mondtam, meghallgattak.
[00:24:32]Ez ugyanolyan, hogy hogy igazából nekem a sajtótájékoztatók előtt soha nem mondták meg, hogy mit mondhatok, vagy mit nem mondhatok.
[00:24:41]Azt mindig megbeszéltük, hogy miről beszélünk, de hogy mit mondjak, az azért soha nem húzott el.
[00:24:48]Igen.
[00:24:48]Hát ez annyira így van, hogy most egy 2020 talán május 30-ai operatív törzs sajtótájékoztatóról fognak a nézők látni másfél percet.
[00:24:57]Ő nagyjából öt percig beszélt, vagy hat percig.
[00:24:59]Abból lett által megszerkesztve ez a másfél perc.
[00:25:04]Legyenek szívesek megnézni.
[00:25:07]Idős bácsi lefektetik.
[00:25:07]Oxigénszintje 95985.
[00:25:11]Baj van.
[00:25:11]intenzív osztály.
[00:25:11]Szállító jön, intenzív osztályra viszik.
[00:25:14]Utána néz, visszajön-e még.
[00:25:18]Bár sokan visszajönnek.
[00:25:21]Visszajönnek betegen, nehezen kapnak levegőt, nehezen mozognak, hiszen ez egy nagyon súlyos sokszor hetekig tartó gépi lélegeztetés jelent.
[00:25:28]Csengetnek, újra beöltözik.
[00:25:30]Idős néni, nővérke, félek, meg fogok halni.
[00:25:34]Nem látom már az unokámat.
[00:25:37]Nagyot sóhajt kijön.
[00:25:37]Telefont vesz.
[00:25:40]Doktor úr, pszichológusra van szükség.
[00:25:42]Pszichológus jön, beöltözik, maszk, szemüveg, kesztyű, védőruha, védőcipő, védősapka bemegy és megpróbálja a néninek megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.
[00:25:55]Újra beöltözik, tablettát ad, felültet, fáradt.
[00:25:59]7 óra, vége a 12 órás műszaknak átöltözik.
[00:26:02]Nem csak azt kell megtanulni, hogy hogy vegyük fel a védőfelszalést, hanem hogy vegyük le azokkal a betanult mozdulatokkal, hogy nehogy megfertőzze saját magát.
[00:26:11]Tömegközlekedéssel megy haza.
[00:26:14]A buszon emberek maszkban távolságot tartva.
[00:26:16]Nagyon helyes.
[00:26:16]Védjék magukat.
[00:26:21]Hazaér, gyereke szalad felé.
[00:26:24]Úristen, megölelhetem, nem fertőzöm meg, de vigyáztam, nem kaphattam el.
[00:26:28]Különben is gyerekekre nem veszélyes.
[00:26:30]Vigasztalja magát.
[00:26:33]Vacsorát főz, mosogat, nem néz tévét, fáradt.
[00:26:38]Bezuhan az ágyba egy álmatlan álomba.
[00:26:40]Utolsó gondolata, hogy holnap talán már kevesebben jönnek.
[00:26:45]Aztán vége lett az ön operatív törzs jelenlétének, legalábbis ami a sajtó nagy nyilvánosságát jelenti.
[00:26:52]Ön összefüggést lát a két megnyilvánulás között.
[00:26:55]Az egyik, amely így dönt, a másik pedig, hogy Szlávik János így beszél, mert azért lássuk be annak idején az, hogy öt percen keresztül valaki egy ilyen szubjektív monológot mondjon, miközben társai objektív adatokat mondanak, se ezt megelőzően, se ezt követően emlékezetem szerint nem volt.
[00:27:13]aki látta az operatív törzseket, annak látnia kellett azt, hogy ezután, illetve hát nem csak ezután, hanem ilyen nyilatkozatok után egy, hogy mondjam, egy ilyen adatokat közlő, próbál megnyugtatni próbáló időnként szigorú operatív tör sajtótájékoztatók voltak, amikben persze voltak időnként úgymond vicces vagy kedves jelenetek, de egy más stílusú tájékoztató volt, és én azt hiszem, hogy ez már nem fért bele a abba a bizonyos rendőrös, katonás, tiszti főorvos tájékoztatásba, ami innentől kezdve egészen a járvány végéig tartott.
[00:27:52]Tehát én egy picit kilógtam a sorból, tehát én egyáltalán nem csodálkoztam azon, hogy ezután egy-két alkalommal már én nem mehettem, de hangsúlyozom nyilvánosság elé vagy közben az operatív tör?
[00:28:04]Nem csak az operatív törzsben, ráadásul hangsúlyozom, hanem ide, vagy pedig az operatív törzsnek továbbra is tagja volt.
[00:28:08]Ott törzsbe se nagyon már, de egy indultam már nem is kellettem bele.
[00:28:13]Tehát ezzel nem volt baj.
[00:28:15]Viszont mentségükre szóljon, hogy itt is én megkérdeztem előtte, hogy beszélhetek-e egy nővérnek egy napjáról, és a válasz az volt, hogy igen, nem voltak szerintem felkészülve arra, amik bekövetkezett véletlen ezt a luxust magának akkor senki se engedte meg önönkívül.
[00:28:33]Nem, nem, ez igaz.
[00:28:33]Ez igaz.
[00:28:33]Ez igaz, de az igazság, hogy elfelejtették, hogy ugye persze vezetni kell egy országot, foglalkozni kell a járvánnyal, de vannak, akik benne vannak belül, és akik belül vannak, azok máshogy látják, mint akik kívülről látják.
[00:28:48]És ez nagyon sok mindenkel vonatkozik.
[00:28:50]És aki belül van, az nagyon-nagyon látja az embereket.
[00:28:53]És nem csak a betegeket, hanem az orvoskollégáimat és a nővéreket is.
[00:29:02]Nem akarok az orvos kollégákról sokat beszélni, de a nővérek voltak talán a leginkább frusztrálva ettől a betegségtől.
[00:29:10]És aztán persze a betegeknek is nagyon kellemetlen volt, hogy hogy nagyon gyakran nem tudtak kapcsolatot teremteni a szereletteikkel.
[00:29:18]A legszörnyűbb, amit el szoktam mondani, hogy talán a legborzalmasabb dolog ebben a járványban az volt, hogy itt idős emberekről van szó, hogy idős emberek úgy haltak meg, úgy haldokoltak, hogy nem tudtak egy folyamatos kapcsolatot tartani a rokonaikkal, a szeretteikkel.
[00:29:37]Természetesen megengedtük, hogy a ugye a haláluk előtt találkozzanak, beszéljenek, megérintsék egymást, megpuszilják egymást, de nyilvánvaló járványügyi okokból ez nem lehetett egy folyamatos dolog.
[00:29:51]És azt borzasztó volt látni, hogy a haldokló emberek csak maszk mögé buújtatott orvosokat és nővéreket láttak.
[00:29:58]Tehát a az ez a magányos haldoklás az egy borzasztó dolog.
[00:30:02]Magányos haldoklás.
[00:30:02]Elnéz esköz felírom.
[00:30:06]Nekem az is dolgom, hogy aztán valami címet kell adni a beszélgetésünknek.
[00:30:12]Ön felír egy latin nevet.
[00:30:12]Nekem más szerep jut.
[00:30:15]Most jön az a rész, ahol nem tudom mennyire akar vagy szeretne, vagy tud megnyilvánulni.
[00:30:24]azok az anomáliák, amelyek akkor is voltak, de amelyek aztán később alapvetően az egészségügyi politika, aztán az egészségügyet elhagyva a politika asztalára kerültek.
[00:30:34]Sorolom őket, itt van a dokumentáció, aztán ön eldönti, hogy miben milyen mélységig fogunk eltűnni, vagy éppenséggel nem eltűnni.
[00:30:47]Említette a maszkot.
[00:30:50]cikkek garmadája jelent meg arról, hogy milyen mértékben volt a piacon már amikor egyált, hiszen nagyon sokszor hiányzik volt, mert nem volt egyáltalán.
[00:31:01]Tehát a maszkok minőségével kapcsolatban, beszerzésével kapcsolatban nagyon sok kritika volt.
[00:31:09]Ugye az emberek szeretik magukat totálisan biztonságban tudni.
[00:31:12]Az emberek szeretnek mindentől óvakodni, és szeretnék magukat mindentől megvédeni.
[00:31:20]És ehhez az kell, hogy mindenki mindenből a legtökéletesebbet kapja.
[00:31:23]A legtökéletesebb maszkot, a legbiztonságosabbat és a a legleggle legjobbat.
[00:31:30]Azt persze elfelejti, hogy egy fertőzés szempontjából valóban számít az, hogy milyen minőségű maszk van, de jóval kevésbé, hogy egyáltalán használja.
[00:31:39]Tehát sokkal kisebb a részkok minőségek között, mint mint a a tekintetben, hogy egyáltalán hordják-e.
[00:31:48]És ezt elfelejtik.
[00:31:48]Tehát én nagyon jól tud elfelejtik, vagy nem hívták fel rá.
[00:31:52]Mindenki tudta, hogy persze, hogy a legjobb a FFP 3 45 satöbbi ilyen milyen maszk.
[00:31:58]De nem ez volt a lényeg, hanem hogy egyáltalán legyen maszk.
[00:31:59]Tehát amikor a beszerzéseket próbálták intézni, akkor mi egészségügyben nagyon örültünk, ha már ha már szinte bármilyen maszkot, na jó, nem a sebészít, de mondjuk egy egy jobb minőségű maszkot be tudtak szerezni, mert tudtuk, hogy az már védelmet nyújt.
[00:32:14]Emlékszünk, hát volt, aki vászon maszkokat hordott.
[00:32:15]Egyesek szerint az semmit nem ért.
[00:32:17]Nem igaz, mert az is ért valamit, de sokkal nagyobb hangsúlyt vettek a maszkok minőségére, mint arra, hogy egyáltalán hordják.
[00:32:28]Két dátum.
[00:32:28]2023 augusztus 29 a Transparency International Magyarország még 2021-ben fordult közérdekű adatigénylés az akkor még létező emberi erőforrások minisztériumához.
[00:32:38]Annak kiderítésére, hogy a tárca pontosan hány lélegeztetőgépet tudott eladni abból a 17000 darabos készletből, mert a kormány fürkészei és portyázói gerebjéztek össze a világ minden tájékáról.
[00:32:50]Ez egy 2023-as szikk, de visszautal a 2021-es évre.
[00:32:57]Aztán 2026 augusztus vége, itt vagyunk a kertek alján.
[00:33:01]Az Orbánkormány 2020-ban mintegy 17000 lélegeztető készüléket vett Kínából nagyjából 300 milliárd Ft-ért 28 közvetítő céljén keresztül.
[00:33:09]A gépek jelentőszerés részét sosem használtak.
[00:33:14]Legalább 12000 idé júniusban és raktárban állt.
[00:33:17]A használhatatlan lélegeztetőgépek tárolása több mint 2,3 milliárd Ftba került közölte több mint közölte a Külügyminisztérium.
[00:33:28]Ugye a járvány idején, mint mondtam, egy ilyen hihetetlenül, hogy mondjam nagyon komoly csapatmunka folyt.
[00:33:35]Ez azt jelentette, hogy mindenki mindenben benne volt, és mindenki mindenhol ott volt, és én is ott voltam nem csak a betegek között, hanem a lélegeztetett betegeknél is.
[00:33:45]Magyarul naponta többször jártam az intenzív osztályon.
[00:33:48]Nagyon jól láttam, hogy mi folyik ott.
[00:33:50]Nagyon jól láttam azt, hogy milyen gépekkel, milyen módon lehet betegeket lélegeztetni.
[00:33:57]Tehát eléggé benne voltam ebben.
[00:33:59]Az operatív törzsben is volt olyan szakember, aki nagyon jól tudta, hogy milyen lélegeztetőgépeket kell venni.
[00:34:06]Viszont ne felejtsük el, hogy volt egy hatalmas igény az országban a számokra, azokra a számokra, ami például lélegeztetőgépekkel volt kapcsolatos, és őket nem érdekelte, hogy hány darab szuper használható, modern lélegeztetőgép van, hanem hogy a számok meglegyenek.
[00:34:23]És valószínű a politika belefutott abba a csapdába, hogy sokkal inkább törődött a számukkal, mint a minőséggel.
[00:34:32]Hiszen hogyha meghallgatta volna azt, hogy milyen minőségű gépeket kell venni, és azokat nem tudta volna megvenni, akkor nem tudta volna azokat a számokat produkálni, amitől az emberek úgymond megnyugodtak.
[00:34:42]Emlékszünk?
[00:34:42]Olyan számokat mondtak lélegeztetőgép beszerzés kapcsán, ami jóval meghaladta az igényeket, és akkor mindenki hátradőlhetett.
[00:34:51]Ez csak két és derült ki.
[00:34:54]Így van.
[00:34:54]És mindenki hátha dőlt, hogy jaj de jó, akkor Magyarországon nem járunk úgy, mint egyikmásik akár nyugat-európai országban, ahol nem volt elég lélegeztetőgép, és állítólag el kellett dönteni, hogy kit teszünk lélegeztetőgépre, és kit nem.
[00:35:06]Szakmailag ebbe belemegyünk, nem tudom mennyien látják a műsort.
[00:35:11]Akkor ön miatt, sok miatt?
[00:35:13]Ön miatt sokat.
[00:35:15]Akkor akkor el kell, hogy mondjam, hogy ez sem ilyen egyszerű, hiszen ahogy gyűltek a tapasztalatok, akár az intenzív osztályon, akár nálunk, egy idő után már bocsánat, de lehetett látni azt, hogy ki az, akit hiába fognak lényegeztető gépre tenni, nagy valószínűséggel a a betegség végzetes kimenetelű lesz.
[00:35:36]Tehát magyarul nem a lélegeztető gépeken múllott az, hogy az illető életben marad-e vagy sem, hanem ugye visszaleviszem a humán ererőforrás hiány volt a legnagyobb gond.
[00:35:46]Az ápolónőhiány, nem a betegek tehát egy egy súlyos cukorbeteg, bocsánat, elhízott, tüdőbetege embernél lehetett volna akármilyen hiper, szuper öregeztetőgép, akármennyi személyzet, ez nem nem ment volna, vagy nem lehetett meg.
[00:36:04]De ön, Dr.
[00:36:04]Szlávik János, gondol-e bármit arról, hogy valaki egyébként valamit mennyiségileg teljesít, minőségileg ma így vélekednek erről a beszerzésről, és ezért politikai felelősségre vonást helyeznek kilátásba, hogy kellőképpen elegáns fejezzem ki magam.
[00:36:23]Azért nem gondolok erről semmit, mert a járvány idején a megfelelő mennyiségű gép megvolt.
[00:36:32]Megoldották azt, hogy megfelelő mennyiségű szakember legyen hozzá.
[00:36:34]Az, hogy ehhez hozzáillesztettek még x mennyiségű használhatatlan lillegeztetőgépet, ez politikai kérdés.
[00:36:44]Ön akkor abban az időben mekkora kapacitással bírt ezen hírek befogadására?
[00:36:50]Nem nagyon foglalkoztam a politikus.
[00:36:52]Mennyire kérték ki az ön véleményét ilyen beszerzések kapcsán?
[00:36:55]Semennyire.
[00:36:59]szintén ennek az aktának része, és ez egy közelmúltbeli hír, hiszen 2026 május végén át is nevezték én már UD Pharma Operation Zrt.
[00:37:09]neve az oltóanyaggyár Zrt-nek, amit ugye azért hoztak, vagy hoztak volna létre Debrecenben, hogy ne kelljen külföldi oltóanyagot beszerezni.
[00:37:22]És hát jelen pillanatban az azzal fejeződik be az írás.
[00:37:25]Minden bizonnyal az új egészségügyi minisztérium ezt a beruházást is felülvizsgálja, hozzátéve, hogy az, aminek érdekében létrejött, az nem valósult meg.
[00:37:36]Ugye itt arról van szó, hogy hogy nem baj az, hogyha egy országnak van saját oltóanyaggyártási kapacitása.
[00:37:43]Itt mindjárt az influenzára gondolok.
[00:37:45]Be lehet szerezni drágán külföldről példő influenza oltóanyagot, de mennyivel jobb itt van gyártani, pláne, hogyha ez egy egyszerű oltóanyag és meg lehet oldani.
[00:37:55]Az, hogy akkoriban úgy döntöttek, hogy legyen Magyarországon is egy ilyen oltóanyag gyártóközpont, nem biztos, hogy olyan jó döntés volt, mint ahogy nem is lett belőle semmi.
[00:38:02]Hiszen nekik kezdtek, elköltöttek egy csomó pénzt.
[00:38:06]Jól hangzik.
[00:38:06]Tehát ez megint egy olyan dolog volt, ami ami ugye ne felejtsük el, a politikának az a dolga, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, és azt gondolják, hogy minden rendben van.
[00:38:15]És hogyha azt mondjuk, hogy megbízható magyarországi oltóanyaggyártás lesz a koronavírus ellen, akkor mindenki megint csak megnyugszik.
[00:38:23]Ez egy más kérdés, hogy sokkal olcsóbb beszerezni egy olyan multitól, aki ezt elképesztő mennyiségben olcsón tudja gyártani.
[00:38:34]Nem, ez nem megségügyi kérdés.
[00:38:38]konténerkórház, kis kólas voltam, láttam szép volt, fel volt szerelve, meg is volt minden, hogy ott további munka foljon.
[00:38:50]Beteg volt-e benne?
[00:38:51]Nem úgy alakult, volt benne beteg.
[00:38:55]Hogy is mondjam?
[00:38:55]Szükség volt erre.
[00:38:57]Hogy is mondjam?
[00:38:58]Egy háborúban, egy háborúhoz úgy kell hozzáállni, hogy ez háború volt, úgymond.
[00:39:03]Egy háborhoz úgy kell hozzáállni, hogy inkább mindent kicsit túldimáljunk, mert abból nem lehet baj, mert hogyha alulbecsüljük, abból problémák lesznek.
[00:39:11]És nagyon sok esetben éreztem úgy a járvány alatt, hogy hogy túlbiztosítják a dolgokat.
[00:39:18]És ez volt kis kumalassal is, de akár a saját kórházamban is.
[00:39:22]Nálunk is volt katonai sátor, tehát majd ott, hogyha nagyon sok beteg jön, akkor a sátorban látjuk el őket.
[00:39:29]És végülis nem kellett hasonló kiskumonas is.
[00:39:32]Inkább csináltak egy ilyen kórházat, hogy ha nagyon-nagyon sok beteg lesz, akkor majd ott megoldják a problémák.
[00:39:37]Nem kellett, de ezt utólag lehet csak értékelni.
[00:39:40]Előre nem.
[00:39:43]Politikusok úgy vannak vele, gondolom, hogy inkább ezt megoldják előre, abból baj nem lehet, mintogy utólag hiány van.
[00:39:50]Az emberi élet nagyon fontos, hogyha emberek azért halnak meg, mert előre az egészségpolitikusok nem gondol nem gondoskodtak valamiről, az nagyon nagy politikai hiba.
[00:39:59]Ha túlbecsülik előre és utólag kiderül, hogy ez pénzkidobás volt, fölösleges volt, az messze nem akkor igen, de ehhez ugye társul a minőségtanúsítvány mindaz, hogy egyébként amit beszereztek, ami mennyiségileg stimmelt, hogy vajon minőségét tekintve alkalmas volt-e rá az ebben való odafigyelés vagy hanyagságnak a jelentőségét ön maan látja, ha egyáltalán látja?
[00:40:24]biztosan nem volt szerencsés rossz minőségű lélegeztető gépeket venni nagy mennyiségben újonnan alapított cégektől.
[00:40:30]Ezt én is látom.
[00:40:32]Ez egészen biztos, hogy nem volt egy jó dolog.
[00:40:34]De bőven el tudom képzelni, hogy akkoriban nem volt más.
[00:40:39]És mint az ugyanaz a gondolatmenet, mint előbb említettem, inkább túlbiztosították, mintogy az legyen, hogy no Magyarország nem tud elegendő gépet beszerezni.
[00:40:47]Milyen kormány az, aki nem tud erről gondoskodni?
[00:40:49]amikor osztályokat kiürítettek és betegeket engedtek hamarabb haza Kler miniszter úr döntése alapján, mint ahogy egyébként az ő gyógykezelésük az kívánta volna, majd utólag kiderült, hogy ezek az osztályok üresen állnak, szintén ebbe a körbe tartozik egy járványban ez egy elfogadható dolog.
[00:41:08]Ez sajnos ebbe a körbe tartozik.
[00:41:08]A járvány egy háburg, amit meg kell vívni, és minél több embernek az életét kell megakadályozni úgy, hogy akár a normál egészségügyi ellátás is hátrányt szenved.
[00:41:19]Hátrányt szenvedett, de mindenhol, nem csak nálunk, tehát a világ minden részén hátrányt szenvedett a daganatos betegek ellátása, a rutinműtétek ellátása, a tervezett műtétek ellátása, a belgyógyászati minden minden kicsit a háttérbe szorult a koronajárvány miatt.
[00:41:36]Ne felejtsük el, a járvány elején elképesztő mennyiségű szakma került például az én irányításom alá.
[00:41:46]Én irányítottam szülészeket, nőgyógyászokat, sebészeket, patológusokat, akiket azért rendeltek oda, hogy együtt ápoljuk a koronavírusos betegeket.
[00:41:56]Ez egy ez egy kicsit furcsa dolog, de meg lehet ezt tanulni, vagy meg lehet ezt tanítani nekik, de de hát gondolhatjuk, milyen helyzet volt, hogyha egy nőgyógyász foglalkozott tüdőbetegekkel.
[00:42:09]Gondol-e bármit is arról, hogy ma az egészségügyi kormányzat, illetőleg maga a kormány politikai felelősségre vonást ígér azoknak, akik akkor olyan maszkokat, lélegeztető gépeket szereztek be, amelyekről utólag kiderült, hogy vagy ez kívül van az önkompetenciáján.
[00:42:31]Tehát egyrész kívül másrészt nehéz pálcát törni egy járványhelyzetben hozott intézkedések miatt.
[00:42:36]Tudom, hogy rá lehet húzni, vagy rápróbálják húzni különböző gazdasági hasznokat meg meg nem tudom nem tudom, de egy járvány alatt, járvány ideje alatt lehet olyan intézkedéseket hozni, amit utólag könnyen lehet bírálni.
[00:42:53]Akkor azt kérdezem öntől, volt-e akár egyetlen eset is, anélkül, hogy nevet említene, ahol ön kézen tudta, vagy meg tudta, rá tudott volna mutatni a kofárra?
[00:43:02]Nem, nem, nem, nem, nem.
[00:43:05]Szóval ez a ez a mi látókörünkben bőven túl túl volt.
[00:43:08]Tehát erre mondtam azt, hogy a mi véleményünket meghallgatták, de mi a döntéshozatalban nem voltunk benne.
[00:43:16]Tehát az a és a hétköznapi életében nem találkozott néhen.
[00:43:19]Nem, nem, nem.
[00:43:19]Én ezt nem láttam.
[00:43:19]Tehát ez onnan onnan is tudom, hogy mi nem láttuk, tehát még az operatív törzs tagjai sem láttuk azokat például lélegeztetőgépeket, amiket behoztak.
[00:43:31]Tehát nekünk ezt nem mutatták meg, mi ezt nem ellenőriztük.
[00:43:33]Tehát egy teljesen más körben, gondolom egy jóval szűkebb körben mozgott.
[00:43:39]Egyszer ugyan voltam a egy olyan raktárban, ahol maszkok, ruhák pont a miniszterelnök úrral voltak, és ezeket ellenőriztük, de ez m jóval későbbi időszakban volt.
[00:43:49]Tehát akkor már csak az volt a lényeg, hogy ezek legyenek kellő mennyiségben, és akkor már voltak.
[00:43:53]Tehát akkor már könnyen mutattuk az embereknek, hogy emberek látjátok, most már van megfelelő mennyiségű maszk, fertőtlenítőszer, de ez ez később volt.
[00:44:03]Elnézést, nem kell, hogy válaszoljon, de önem 20 éves.
[00:44:09]Ön és a politika valaha is voltak kéz a kézben.
[00:44:15]Nem.
[00:44:15]Párttagság.
[00:44:15]Nem, nem, nem.
[00:44:15]Soha nem.
[00:44:15]De de én könnyen voltam.
[00:44:18]Említettem, hogy én olyan betegséggel foglalkozom.
[00:44:20]M tehát de nem nem olyan betegsekkel foglalkozom, ami jó, hát mindenhol így minden mindig így van, de egy nagyon érzékeny betegséggel, ami különböző, hogy mondjam, pártú és állású és beállítottságú embereket is érint, és ezáltal én nem tudok elköteleződni egyik oldal mellett sem, mert akkor az alapszakmám sérülne.
[00:44:47]Történhet 90-es évek előtt is tört.
[00:44:50]Igen.
[00:44:50]Nem, nem mondok egyet.
[00:44:50]Én én én prostituáltakkal, rabokkal, menekültekkel, melegekkel, bocsánat, MSM emberekkel, mindenkivel foglalkozom.
[00:45:00]Én nem tudom elkérdeni azt magamról, hogy hogy mondjuk vakon egyfajta csoport felé vonzódjak azért, vagy valamilyen szempontból.
[00:45:09]Nálam ezt elképzelhet vakságot nem említettem.
[00:45:16]Kétségtelen, hogy maga a covid képezi ebben a szendvicsben a két vastag kenyeret.
[00:45:20]Tehát a köztes rész az viszonylag vékonyabb.
[00:45:26]De most áttérünk az ön klasszikus tevékenységére, amit a hétköznapokban végez.
[00:45:33]És most végigmegyek egy egy sorrenddel, vagy végigmegyek egy soron, és arra kérem, hogy mindegyiket úgy jellemezze, hogy egyébként annak a veszélye vagy a mértéke megkívánja Ebola.
[00:45:51]Ugye ebből a kapcsán Kongóról rettenetes hírek vannak, és arról is voltak hírek, vagy én leghozzább legalábbis eljutott, hogy az ön anyakórházában osztályt alakítottak ki ebolás betegek fogadására, független attól, hogy ebbás beteg tudtom még nem volt Magyarországon vagy volt?
[00:46:11]Na most látja, na most jó, hogy én már nem vagyok osztályvezető.
[00:46:13]Tehát én most már nyugodtan kijelenthetem azt, hogy ebből a kapcsán nemrégiben volt egy kis hisztéria Magyarországon, hiszen az hisztéria, hogy ezért akár egy épületet kisajátítunk, kortermeket, labort telepítünk abba az épületbe.
[00:46:29]Eg egy feltételezett ebolás Igen.
[00:46:32]egyel olyan feltételezett ebolás beteg miatt, aki 1000%, hogy nem fog jönni, de ha jönne, akkor is megoldanák.
[00:46:39]Ebolás beteg nem volt, de a kérdés jó, mert ebola miatt ez az épület egyszer már működött.
[00:46:48]Ugye amikor az ebola járványok kitörtek, akkor Magyarország is úgy döntött, hogy hát kell kell egy olyan épület a trópusi osztályon belül, ahol egy ilyen beteget elhelyett biztonságosan helyezni.
[00:46:56]Ezt úgy kell elképzelni, hogy negatív nyomású korterem, ahova minden csak beáramlik, levegő, anyag, minden, kifele semmi, illetve ami a szigorú fertőtlenítőn keresztül, és ez vonatkozik a levegőre, a vízre, a szennyvízre, mindenre egyaránt.
[00:47:11]Úgyhogy csináltunk két ilyen kortermet, és egyszer megtörtént az a sajnálatos esemény, hogy a víruskutatók egyike megszúrta magát egy ebolás anyagot tartalmazó tűvel.
[00:47:24]És akkor hirtelen a az az álom és a a a valósággá vált.
[00:47:28]Úgy kellett viselkednünk, mintha egy ebolás beteget ápolnánk.
[00:47:35]És igenis ezt a megszúrt dolgozót be kellett tenni ebbe a korterembe.
[00:47:39]Igais be kellett öltözni minden egyes alkalommal, amikor bementünk hozzá.
[00:47:43]Igenis ugyanúgy kellett levetkőzni, ahogy megtanultuk előtte ezekkel a mozdulatokkal.
[00:47:47]És addig, amíg az ebola ugye ki nem derült, ez 21 nap, addig ezt el kellett úgymond szerepelnünk.
[00:47:55]És ez jól sikerült, hiszen a végén kiderült, hogy az illető nem fertőződött meg, de láttuk, hogyha egy ilyen eset lenne, akkor hogy kéne viselkedni.
[00:48:02]De ne felejtsük el azt, hogy valódi ebulás érkezzen, arra vajmi kevés esély van.
[00:48:07]A baj ott volt, hogy néhány ország, az Egyesült Államok megkért néhány országot, hogy az ottani misszió, missziójuknak a megbetegedett tagjait ápolják.
[00:48:18]Ugye itt arról van szó, mondhatom, hogy Trump annyira fél a fertőző betegségektől, hogy azt is megtiltotta, hogy a saját állampolgárai, akik megfertőzöttek, az Egyesült Államok területére lépjenek.
[00:48:30]Ezért megkérte Csehországot, Németországot, Svájcot, hogy ápolják már az ő amerikai betegeit.
[00:48:38]És itt merült föl, hogy esetleg Magyarországra is hoznak egy ebolában szenvedő valamilyen ilet orvost, nővért, apácát, bárkit, de ebből aztán nem lett semmi.
[00:48:51]Gondolom nem is lesz.
[00:48:53]És az, hogy egy ottani afrikai ebolás beteg egyáltalán kiusson az országból, arra valajmi kevés esély van.
[00:49:00]Eból tudni kell, rendkívül rövid lappangás nagyon gyorsan az esetek 40-60%-ában az illető 5-10 napon belül meghal.
[00:49:08]Tehát itt esély nincs arra, hogy ő repülőre üljön, vagy átutazzon egy bármilyen más országba, pláne más kontinensre.
[00:49:16]Jó, az ebbírus törzseiről most nem fogom fogatni alapvetően az időszűke miatt, meg hát azért amit mondott, az arra mutat, hogy nyugodtan tovább lehet lépni nyugatnél.
[00:49:31]Az emberek, úgy érzem, a koronavírus járvány óta fogékonyak és érzékenyek lettek a a különböző vírusokra, járványkitörésekre.
[00:49:41]És ennek az áldozata a szegény Nyugat Nélusi Láz, ami hát most már évtizedek óta minden augusztusban megjelenik és minden októberben eltűnik Magyarországról.
[00:49:50]Itt azt kell tudni, amikor a vándormadarak vonulgatnak, akkor amerre ők vonulnak, többnyire a Dunatiszak közén, de máshol is lehetnek Magyarországon.
[00:49:58]Az ott lévő szúnyogok véletlenszerűen átviszik valamilyen emlős állatra, időnként emberre.
[00:50:02]A jó hír az, hogy az ember az egy zsákutca.
[00:50:08]Tehát hogyha az ember megfertőződik, a szúnyog tőle már nem tudja másra átvinni a betegséget.
[00:50:12]Tehát ebből nem lehet nagyobb járvány.
[00:50:14]Marad az az évi szerencsétlen néhány 10 eset, amiről tudunk.
[00:50:18]Viszont ha ezt bejelentjük, akkor az emberek megijednek, elkezdenek félni a szúnyogoktól.
[00:50:24]pedig hát nem kell az a nyugat-nél lázi rendkívül jó indulatú betegség nagyon ritkán fordul az elő, hogy 60-65 év fölötti embereknél vagy véletlenül súlyos betegségben szenvedő embereknél egy úgynevezett központi idegrendszeri formája alakul ki.
[00:50:39]Az illető kórházba kerül, ugye megnézik az a a vérét, az agyvizet vesznek és kiderül, hogy nyugatílusi láza van.
[00:50:46]Ez ezek azok az esetek, amiket lejelentenek.
[00:50:50]Ebből van Magyarországon egyelőre idén négy darab.
[00:50:52]Négy, négy erre még ebben majd segítségét fogom kérni, mert van nálam táblázat, ahol majd oda fogom adni, hogy nehogy rosszul ejtsem az egyes betegségek nevét.
[00:51:03]Nipach.
[00:51:04]Na, a Nipach egymás terítő.
[00:51:04]Tehát a a Nipachn hát, hogyha önnel találkozom, én soha nem tudtam volna meg, hogy van olyan, hogy Nipach.
[00:51:12]A Nipach az egy más világ.
[00:51:12]Tehát a az ember víruskutatókkal beszél, akkor hogyha a Nipach szót kiejti, akkor felvonják a szemöldöket.
[00:51:17]Szóval a Nipak az nem játék.
[00:51:20]Tehát amennyire szintén egy elképesztő ritka betegségről van szó, tehát hallottam, hogy a találtak egy darab difakos beteget, és az emberek úgy döntötték, hogy nem mennek Indiába turistáskodni.
[00:51:31]Szó nincs erről.
[00:51:31]De a nipak az egy veszélyes dolog.
[00:51:34]Tehát az a vírus, ami amiből biológiai fegyvert lehet csinálni, ott el lehet dolgokon gondolkodni.
[00:51:41]És hogy lehet belőle biológiai fegyvert csinálni?
[00:51:43]Úgy, hogy nincs rá semmilyen, nagyon könnyen tud terjedni.
[00:51:47]Nincs rá semmilyen oltóanyag, nincs rá semmilyen gyógyszer.
[00:51:49]és nagyon rövid idő alatt akár egy préformájában el lehetne terjeszteni.
[00:51:54]Tehát edig NIPA az egy nagyon-nagyon veszélyes dolog egyébként.
[00:51:58]Indiában, Pakisztánban fordul elő és denevérek terjesztik hál istennek nem járványos formában.
[00:52:05]Aztán itt van ez a dengláz.
[00:52:05]Jól mondom?
[00:52:10]A dengil megint egy izgalmas dolog, de a dengi azért izgalmas, mert mert a dengiláz lesz az, ami néhány évtized múlva a gyerekeinknél vagy az unokáinknál már, hogy mondjam, egy teljesen megszokott dolog lesz, hiszen azt mondják, hogy Európában az invazív szúnyogfajok terjedésével meg fognak jelenni olyan betegségek, mint a dengiláz, amit a szúnyogok terjesztenek, és nem fogunk tudni ellene védekezni.
[00:52:37]Már most fr dél-franciaországban, észak-Olaszországban voltak olyan dengi járványok, ahol nem az olaszok fertőződtek meg, et olyan olaszok fertőződtek meg, akik soha nem jártak trópusi területeken, viszont valahonnan Ázsiából behurcolták a betegséget, a szúnyogok pedig átvitték arról az egy vagy két beteg emberről helyiekre, és a helyiek úgy betegtek meg, hogy soha nem írtak sehol.
[00:53:03]Nem veszélyes dologról van szó abban a tekintetben, hogy hogy ugye az egyenlítőtől délre északra a földgör egy teljesen megszokott dolog.
[00:53:11]Ez összefüggésben van a klímaváltozás.
[00:53:14]Abszolút.
[00:53:14]Abszolút.
[00:53:14]Tehát meg a szúnyogok számával, illetve a szúnyogok minőségével, hiszen hiszen itt nem a mi hagyományos dalos szulógának van szó, hanem erről a, hogy mondjak, ázsiai tigriss szúnyogról.
[00:53:26]Hantavírus.
[00:53:28]Jaj, jókat kérdez.
[00:53:28]A hantavírus volt ugye a az antarktisi kutatóhajó, vagy antarktiszi, hogy mondjam, turista hajó, ahol kitört kitört egy hanta vírus járvány, és az emberiség megint azt hitte, hogy na itt a következő covidjárvány.
[00:53:41]Hát erről szó nincs, de a hantavírusnak ez a bizonyos formája az egyetlen abból a 8-10-ből, ami sajnos tényleg képes emberről emberre terjedni.
[00:53:53]És ott van a hív, ahol egy olyan tájékoztatást kaptam egy hívszakértőtől, hogy a hívkezelése Kelet-Európában, benne Magyarországon azért speciális, mert Nyugat-Európában a hívfertőzőtteket nem kezeli külön, míg nálunk az izoláció, a társadalmi felfogás az ő betegségükkel kapcsolatban még nem, hát hogy fogalmazzak, nem elég felvilágosult.
[00:54:15]Ez mennyire igaz?
[00:54:17]Azt szoktam mondani, hogy azokban az országban, ahol nagyon kevés hívtőzött van, ez így van.
[00:54:21]Tehát ez nem csak Magyarországon, hanem Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, ott is így van.
[00:54:26]Tehát ez ez nem magyar sajátosság.
[00:54:29]Ez egy olyan sajátosság, hogyha a lakosság, bármennyire is igyekszünk erről akár most is itt beszélni, nem tudja, hogy a HIV vagy az Éc az nem egy feltétlenül halálos megbetegedés, nem terjedő olyan könnyen emberről emberre.
[00:54:44]Nagyon jól meghatározott útjai vannak.
[00:54:45]Kinek a felelőssége az, hogy az emberek ezzel kapcsolatban nem kellően tájékozottak?
[00:54:50]Kinek a felelőssége az, hogy az oktatásunk nem ér el egy olyan szintet, amit el kéne érni egy ilyen Oké, megválaszoltam.
[00:54:57]Egy ilyen fejlettségű országban.
[00:54:58]Hát nagyon szépen köszönöm.
[00:55:01]Itt kicsit már jön a másik kenyér, ugye mármint, hogy a szendvicsnek a zárésze.
[00:55:10]És mindenféleképpen előjönnek az oltások, és előjön az oltásellenesség, és előjön a vírusagadás.
[00:55:19]ezzel a csomaggal ön mit kezd?
[00:55:22]Tehát rendkívül könnyű helyzetben vagyok.
[00:55:23]Aki lát engem tévében, rádióban, az tudja, hogy a véleményem az a járvány előtt is és a járvány alatt végig konzekvensen ugyanaz.
[00:55:31]Tehát az oltás tagadóknak egy részét értem.
[00:55:35]Ugye sokan azt mondják, hogy ők nem a az oltásokat tagadják, hanem a kötelező szót tagadják.
[00:55:43]Igen, igen.
[00:55:43]Ebben természetesen van valami.
[00:55:47]Hiszen vannak olyan országok, Olaszország, ahol nem kötelező az oltás és mégis az iskolába, óvodába, bölcsődében nem engedik be a gyereket, ha nincs beoltva.
[00:55:56]Ez rendben van.
[00:55:56]De ne felejtsük el, hogy amikor Trump és Kennedy kijelentette, hogy az Egyesült Államokban valami 11 oltás most már nem lesz kötelező a gyerekeknek, akkor nem az a baj, hogy tényleg vannak olyan oltások, amiket nem kell.
[00:56:10]például előbb említett dengilázoltás.
[00:56:12]Persze, hogy nem kell az amerikai gyerekeknek dengilázoltást.
[00:56:15]Tehát ő valahol jót akart, de mi jön le a magyar füleknek, hogy már nem kötelező, már ki lehet bújni alóla, már már elutasíthatjuk, már majd mi eldönthetjük a gyerekünknek mi jó.
[00:56:28]Ö nagyon kevés olyan dolog van az egészségügyben, amire én úgy gondolom, hogy katonács rend kell.
[00:56:33]És az oltás az az, tehát én nagyon, én már úgy fogok meghalni, hogy ragaszkodni fogok a szigorú, kötelező oltásokhoz, bármekkora is demokrácia felé halad az ország.
[00:56:44]Én úgy gondolom, hogy az oltások az a nem az a terület, ahol a szülők dönthetik el azt, hogy a gyereküket beoltsák.
[00:56:51]Mondok erre egy jó példát.
[00:56:53]A szülők nagy része azt mondja, hogy minek oltassam be a gyerekemet, hiszen ha a többiek be vannak oltva, akkor megvan a biztonság.
[00:57:05]De most ez egy darabig működhet is, hiszen ha nincs olyan túl sok szülő, akkor úgy gondolnák, hogy ebből nincs baj.
[00:57:11]Igen ám, de van egy-két olyan gyerekbetegség, ami nem tűnik el az oltásokkal, hanem itt marad velünk.
[00:57:20]És hogyha itt marad velünk, akkor az a gyerek, aki nincs beoltva, az belehallhat.
[00:57:26]Az, amiről ön beszél, azért is nagyon elevembe vág, mert ez ugyan visszamegy a covidőszakra 2022 februárjáról van szó, amikor a favi piirrnak a megítélése kapcsán azéi egy rágalmazási pert indított tudósok ellen.
[00:57:47]És ott a Magyar Tudományos Akadémia felszólalt, és a politika nem nagyon támogatta egyébként a Magyar Tudományos Akadémiát, amely azt mondta, hogy tudományos viták elintézésére a büntetőjog alkalmatlan.
[00:58:01]Na most megfogott, megfogott.
[00:58:03]Én ugye az étcel foglalkozom, és a az ét kapcsán számtalan ilyen kuruzsló meg meg mindenféle ilyen csodaszerekkel találkoztam, és mindig azt hangoztattam, hogy engem ezek mind nem érdekelnek.
[00:58:17]Engem egy dolog érdekel, azt hiszem el, amit a tudomány bebizonyított.
[00:58:21]És akkor ezzel úgy úgy gondoltam, hogy le is élem az életemet.
[00:58:25]És erre jön a koronavírus, és jönnek olyan gyógyszerek, amiknek a hatékonysága, hát hogy is mondjam, nem kellően bizonyított.
[00:58:32]Viszont ne felejtsük el azt, hogy lehet, hogy nem kellően bizonyított, de ha bizonyos hatékonysága van egy halálos járvány idején, akkor ezt a háttérbe kellett szorítanunk, hogy ez nem kellően bizonyított.
[00:58:46]És úgy gondoltuk, hogy igenis, hogyha van haszna és ártalmatlan, tehát nem nem bántja a beteget, akkor igenis próbáljuk meg beleilleszteni a protokollokba, és bele is tettük, és benne is volt egy darabig, amíg aztán ki nem derült, hogy teljesen hatástalan, és akkor kiszedtük, de ezért, hogy is mondjam, pereket indítani nem volt megint csak egy jó ötlet, hiszen könnyen veszíthető a per, hiszen ezekről a szerekről nem volt egyértelműen bizonyítva a hatékonyságuk.
[00:59:16]Az a nagyon furcsa az egészben, hogy miközben az orvosokat megtapsolták az elején Olaszországban, aztán Magyarországon is, maga a politika képes volt arra a covidjárvány kapcsán, hogy tovább koptassa az orvostudomány egyáltalán a tudománynak a presztízsét, mármint abban az értelemben, hogy megosztotta őket, hagyta, hogy olyan jellegű viták kerüljenek a nagy nynyilvánosság elé, amelyek egyébként akkor a nagynyilvánosság számára csak a gyengeség jelét mutathatták.
[00:59:54]Igen, ez ez így van.
[00:59:54]Ezzel egyetért.
[00:59:56]Sőt, meg is lovagolta, hiszen maga az akadémia programokat ajánlott.
[01:00:02]az akadémia próbált a vírustagadókkal föl szemben fölszólalni, és ugyanakkor az orvosi kamara korán sem volt olyan mértékben kritikus, mint amilyen mértékben.
[01:00:13]És hát az akadémiára is az óvatosság volt jellemző.
[01:00:17]Azért Fran Tamásról nem az volt híres, hogy pacekba ment volna bele, de ezzel együtt eljött az a pillanat, amikor meg kellett szólalni, és az egész mégis sokszor volt pusztába kiáltott szó.
[01:00:29]Ezt én azért tudom, mert amikor a covid volt, önt sajnos a politika nem engedte hozzám, de nagyon sok orvossal beszélgettem akkor, és nagyon mélyre ment az, ami akkor történt.
[01:00:41]Igen, ezzel abszolút egyetértek.
[01:00:41]Ugye látni kellett akkoriban, hogy hogy ki beszélt, miről beszélt, ki milyen úgymond magas szintekre jutott, kialakult azért egy kör.
[01:00:51]Ugye említette a híres állatorvos kollégámat, ugye híres rektorok beszéltek erről.
[01:00:57]Tehát voltak emberek, akiket úgymond előtérbe, de aztán meg kiderült magánbeszélgetésben, hogy az akadémia vezetői képesek voltak megosztani velem olyan kélyeiket, amelyeket itt most nem hangoztatnék, mert nem arra kaptam felhatalmazást.
[01:01:13]Igen, de én ezt mondjuk nem nagyon láttam.
[01:01:14]Én ezt nem nagyon ebben én nem nagyon voltam benne.
[01:01:16]Én eg arra emlékszem, hogy minden erőmmel és energiámmal csak a a arra szolgált, hogy hogy hogy hogy beszéljek, hogy hogy tájékoztassak, hogy próbáljam értelmezhetően elmondani az embereknek, hogy mi van ez.
[01:01:30]Ez talán sikerül, talán nem, de azért kaptam egy díjat az objektív tájékoztatásért díjat, amire azért büszke vagyok.
[01:01:38]És ezt ki adta?
[01:01:40]A szóvivők egyesületet.
[01:01:40]azok az emberek, akiknek az a feladata, hogy embereket objektíven tájékoztassanak, ők úgy gondolták, hogy kapok egy ilyen díjat, ez ez jól esett.
[01:01:49]Ez hasonlóképpen jól esett, amikor a Radmóti díjat megkaptam.
[01:01:53]Az szintén egy ilyen, hogy mondjam, az elesett emberek, olyan embereknek a szolgálatáért kaptam, akik akik hát nagyon az életnek a nehéz oldalán álltak.
[01:02:04]És akkor eljött az a pillanat, amikor odaadom önnek ezt a papírt.
[01:02:05]Nem, nem ezt, mert ez nem az, hanem ez lesz az, mer itt ugye olyan nevek szerepelnek.
[01:02:20]Igen.
[01:02:27]Ugye aki egy ilyen beszélgetésre készül, Szlávik Jánossal is igyekszik felkészülni, az belefut a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak a járványügyi és infekciókontroll főosztályának a heti tájékoztatójába.
[01:02:42]És akkor ott vegyük mondjuk a 2026 augusztus 10.
[01:02:45]és 16a közötti részt, amely nem volt olyan nagyon régen.
[01:02:51]Hazámban 2026-ban a 33.
[01:02:51]héten, az előző évben a 31.
[01:02:54]héten diagnosztizáltak először nyugatírusi láz megbetegedést.
[01:03:01]Egy 66 éves budapesti férfiél a kezelést végző kórház jelentette az esetet, és kezdeményezte ennél a Nemzeti Népegészségi és Gyógyszerészeti Központnál a laboratóriumban a diagnosztikus vizsgálatot, és ezt igazolta.
[01:03:16]Igen.
[01:03:16]Mondok mondok számokat erről a táblázatról, hogy mindenki lássa.
[01:03:18]50 1310.
[01:03:23]Itt hetekről van szó.
[01:03:23]Hát ugye erre azt tudom mondani, hogy ezek fertőző betegségek.
[01:03:27]Ezek ezek a számok ezek ezek elég alacsonynak tűnnek.
[01:03:30]Pláne, hogyha meggondoljuk azt, hogy naponta például 40 ember hal meg olyan betegségben, amelyiket a dohányzás okoz, vagy vagy nem tudom hány ember hal meg daganatos betegségben.
[01:03:40]Tehát ezek rendkívül alacsony számok, de mégis foglalkozni kell vele.
[01:03:44]Tehát hogyha egy darab nyugatnélusi lázat észlelünk, azt azonnal egy ilyen táblázatban közdik, vagy skarlátót, vagy vagy bárányhíz.
[01:03:54]Mi az?
[01:03:54]MPOX az mi?
[01:03:58]Az MPOX ugye a fekete himlőnek a kistestvére ugye a a majomhimlő.
[01:04:03]Majomhimlő, amiről azt hittem trópus betegséggel foglalkozó orvosként, hogy ez örökre ott marad Afrikában.
[01:04:07]Ugye ez egy afrikai vírus, általában gyermekeket betegít meg.
[01:04:12]Messze nem olyan halálos, mint a fekete himlő.
[01:04:15]Viszont szerencsétlen módon a majomhimlő bekerült egy olyan csoportba, ahol nagyon könnyen terjedt, és Afrikából át tudott terjedni Nyugat-Európába.
[01:04:25]Sőt, Magyarországra is.
[01:04:27]Ez most azért jó kérdés, mert pont a múlt héten találkoztam egy majomhimlős magyar beteggel, holott azt hittem, hogy néhány néhány évvel ezelőtt ez a majomhimlő most már elült Magyarországon.
[01:04:37]De nem külföldi tartózkodás?
[01:04:41]Nem, ráadásul ez egy ez egy magyar állampolgár volt, aki külföldön vagy itthon?
[01:04:46]Azt most nem emlékszem, hogy külföldön szedte össze, de akár itthon is összeszedhette.
[01:04:48]Tehát íme egy olyan betegség, ami eddig kizárólag a trópusokon fordult elő, és már itt van k maláriát lehet-e kapni?
[01:04:55]Magyarországon kapni nem lehet, de behurcolni lehet.
[01:04:58]Behurcolszolni lehet.
[01:04:58]Segítsen ennek a a listának az értelmezésében.
[01:05:04]Szóval itt van 20-30 fertőző betegség.
[01:05:07]Tényleg alacsonyak a számok.
[01:05:07]Ezt mindenkinek látnia kell, hogy itt azért nem több százes vagy ezres megbetegedésekről van szó.
[01:05:12]De ezt így kell tudni, vagy jó tudni.
[01:05:15]Ez azért fontos, mert általában nézzük ezt a van itt olyan, hogy hepatitisz A, ugye az A típusú mággyulladás.
[01:05:22]Az az attípusú mágyulladás az, ami, hogy is mondjam, egy egy bizonyos helyzetben mutatja a higiénés viszonyokat.
[01:05:30]És hogyha megnézzük, akkor érdekes módon csak látszik, hogy a medián az 90 és idén tavaly pedig ez a szám 90-ről 1000-re ment föl.
[01:05:41]Tehát hogyha egy szakember ezt megnézi, annak föltűnik, hogy úristen, akkor valami történt a hepatit, az a típusum ágyúadás vagy történt.
[01:05:50]Tehát ez arra jó, hogy történt bizony az ország bizonyos régióiban ez a, hogy mondjam étellel, itallal, szennyvízzel, tiszta kézzel vagy koszos kézzel terjedő betegség elkezdett drámai módon emelkedni.
[01:06:04]Ez tudod mire?
[01:06:04]Borsod megye, Szabolcs megye, Szolnok megye, azok a helyek, ahol nagyon sok ember él, például vezetékes ivóvíz nélkül, vagy csatornázatlanul.
[01:06:14]És óhatatlan, hogy nem olyan a higiénia, mint mondjuk egy egy fejlettviszonyok között.
[01:06:20]Párhuzam a covid és a fejlet.
[01:06:20]Ez e ez úgy mutatja, hogy hogy azért van még mire odafigyelnünk, nem egy halálos betegségről van szó.
[01:06:29]Zárásképpen ugye ön egy olyan foglalkozást, új betegségek vannak-e?
[01:06:34]Rengeteg.
[01:06:36]Ezek variánsok vagy újak?
[01:06:38]Képzelj, vannak visszatérőek, vannak variánsok, de vannak újak.
[01:06:40]Tehát szinte hihetetlen, hogy 2026-ban is találnak új vírust.
[01:06:46]Mondjuk ehhez hozzá kell tenni, hogy koronavírus a denevértől szám, és a denevérben még mindig több 100 olyan ismeretlen vírus van, ami bármikor át tud terjedni emberre és új vírusként megjelenni.
[01:06:58]Ugye itt van a turizmus és itt van a klímaváltozás.
[01:07:00]És hogy egy olyan területről vegyek két példát, ami azt hiszem önhöz se áll közel hozzá, meg végképpen nem.
[01:07:07]Ugye a mezőgazdaságból fogok venni két példát.
[01:07:10]Tehát, hogy a behurcolás, az invazív és a behurcolás az vagy és mit eredményez.
[01:07:17]Hiszen korábban az amerikai szőlőkabóca az nem volt jelen Magyarországon.
[01:07:24]És van egy egészen fantasztikus nevű kórokozó, aminek egyébként a helye valamilyen rajzfilmben kéne, hogy legyen, de ugyanakkor ez egy létező állat.
[01:07:40]Ö és ez a kőriseket, a kőrifákat támadja meg, és amennyiben megtámadja, szinte 100%-os halálát okozza a kőrifának, amely ugyan nem ugyanolyan légy, mint egy ember, de akkor is ítél velünk.
[01:07:58]Ez pedig a kőris rontó karcsudíszbogár.
[01:08:02]Így van.
[01:08:04]Amelynek fantasztikus neve van, de amellyel nem találkoztak még itthon.
[01:08:08]Ez így van.
[01:08:08]És ugyanez van az emberi emberi gyógyászatban is, nem csak az állatgyógyászatban.
[01:08:11]Ráadásul ami aztán megkoronázza ez az egészet, hogy a nagyobb járványoknak szinte 100%-a állatoktól származik.
[01:08:19]Tehát az emberiseknek szembe kell nézni azzal, hogy az ilyen nagyobb járványok mindig valamilyen állattól vagy állatbetegségből származnak.
[01:08:27]Tehát magyarul zónózis.
[01:08:28]Tehát nekünk sokkal-sokkal többet kéne azzal törődnünk, hogy a a természethez, a bioszisztémához és az állatokhoz való viszonyunkat rendbe tegyük, mert ez hozza az emberiség jövőjét.
[01:08:40]Ez fogja meghatározni azt, hogy túléljük-e ezt a bizonyos felmelegedést és sok minden mást még itt a földön.
[01:08:48]Zárásképpen az én édesapám orvos volt, belgyógyászolt és állt egy nagyon jó diagnoszta.
[01:08:52]ön a saját szakterületén hány olyan példáról vagy esetről tud beszámolni, ahol saját maga is utólag megdöbbent, hogy milyen hosszú ideig tartott diagnosztizálni, hogy valójában a betegnek mi baja van.
[01:09:06]Hiszen ezek a trópusi betegségek, illetve azok a betegségek, amelyekről beszéltünk, ott nem egyszer tapasztal az ember olyan példákat, hogy ezt aztán a sajtó objektíven vagy nem objektíven, szenzációhajhát módon kezeli, vagy sem, nem az én tisztem eldönteni, ahol kiderül, hogy egyebek között a betegnek az egészségromlása, istenne vagy a halála, összefüggésben van a diagnózis elhúzódásával.
[01:09:36]Sok ilyen példa van.
[01:09:36]túl vagyunk a koronavírus járványon, most már elmondhatom, hogy volt egy olyan szerencsétlen eset, ha már trópusi betegséről beszélünk, amikor összekeveredett kicsit a aktuális koronavírus járvány és egy behurcolt afrikai megbetegedés, és volt egy olyan beteg, aki Afrikából tért haza Magyarországra, és más esetben teljesen normálisan megfordult az orvosok fejében, hogy behurcolt valamit, termetesen a maláriát, de a koronavírus járvány idején csak korona gondolkodással tudtak a beteggel bármit is kezdeni.
[01:10:08]Mi volt akkor?
[01:10:08]Maradj otthon.
[01:10:10]Emlékszünk?
[01:10:11]Lázas vagy, szedjél láscsillapítót, maradj otthon, ne menj ki.
[01:10:14]És utána másnap megint telefonáltak, hogy még mindig lázas vagyok, rázza hideg, rosszul vagyok.
[01:10:20]Máskérdés nem említette, hogy Afrikából jött.
[01:10:22]De én tudom, hogy a maláriánál az idő a legfontosabb faktor.
[01:10:27]Van egy bizonyos pont, amiután már nem lehet meggyógyítani.
[01:10:29]És ez az idő eltelt sajnos.
[01:10:31]És ez az ember meghalt maláriában azért, mert a diagnosztika abszolút csak a koronavírusra koncentrált.
[01:10:37]És sajnos akkor már nem tudtuk megmentkelni az életét, amikor kiderült, hogy nem a koronavírus járvány miatt lázas, hanem a malária miatt lázas.
[01:10:46]Köszönöm, hogy elfáradt a kontrójába.
[01:10:48]Kösönöm.
[01:10:49]Viszontás.