„Az egész NER-ben jellemző volt, hogy leszólnak valaki miatt” – Darázs Lénárd, az ELTE rektora
TL;DR – Kontroll-interjú Darázs Lénárd ELTE-rektorral
- Gulyás Balázs az ELTE rektorával beszélget a NER 16 évének felsőoktatásra gyakorolt hatásairól, a finanszírozásról, a kutatóhálózatról és az Orbán Balázs-féle doktori ügyről.
- Miniszterek (pl. Hankó Balázs) rendszeresen telefonáltak az egyetemre konkrét oktatók miatt – a rektor szerint ez a NER egészére jellemző „kordában tartó" eszköz volt.
- A leghatékonyabb nyomóeszköz a hallgatói létszámhoz kötött kapacitásszám volt, amelyet az ELTE-nél szisztematikusan a felére vágtak.
- A finanszírozás torz: az ELTE a 851 milliárdos állami felsőoktatási keretből 4%-ot kap, miközben a hallgatók 12–13%-át oktatja; a dolgozók 60%-a kevesebbet keres egy tanítónál.
- Kéréseik: kb. 10 milliárd Ft évente a bérkülönbség bezárására, és 120 milliárdos egyetemfejlesztési koncepció a 2027-es költségvetésben – de nem akarnak „Tisza-háttéregyetem" lenni.
- Szerinte 64 egyetem helyett kb. 20 kellene, profiltisztítással; a mostani kormány „utolsó esély" a strukturális átalakításra, különben „NER kötőjel Tisza" rendszer alakul ki.
- A négy kutatóközpont ELTE-hez csatolása kényszer volt, nem alku: a megszüntetés alternatívájával szemben időt nyertek; a visszacsatolást a HUN-REN-be és az MTA alá támogatják, pénzt nem kaptak.
- Az Orbán Balázs-féle doktori ügy „morálisan elfogadhatatlan" volt, de az egyetem a szabályozott szakmai eljárást követte; a tudomány szabadsága szerintük megkívánta az eljárás lefolytatását.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Kontroll interjúsorozat új epizódjában Gulyás Balázs az ELTE rektorával, Darázs Lénárd egyetemi tanárral beszélget az egyetem elmúlt 16 évről, a NER felsőoktatásra gyakorolt hatásairól, a finanszírozási torzulásokról, a kutatóhálózat ügyéről és az Orbán Balázs-féle doktori botrányról.
A „Hankó-féle telefonok": nyomásgyakorlás a NER alatt
A rektor visszautalt egy korábbi Kontroll-interjúra, amelyben elmondta, hogy Hankó Balázs – és korábban más miniszterek, államtitkárok – rendszeresen telefonáltak az egyetemre, konkrét oktatókra panaszkodva, mert nyilvános megszólalásaik „nem illeszkedtek a képbe".
„Igen, így kell elképzelni. Illetve hát még annyit finomítanék a dolgon, hogy most a Hankó Balázsról beszélünk, aki ilyen értelemben szimbólum lett nagyon sok mindennek, de azért ne hallgassuk el, hogy azért nem csak ő volt – az egész NER-ben jellemző volt, hogy leszólnak valaki miatt." – Darázs Lénárd *
A panaszok leggyakrabban konkrét személyekhez kötődtek: Ferge Zoltán professzor, Polyák Gábor jogszociológus vagy a társadalomtudományi és pedagógia-pszichológiai kar kollégáinak nyilvánulásai esetén jött a telefon. Egy alkalommal például egy heti egyetemen arról tárgyaltak, hogy egy tantárgy szakirányában szereplő „diverzitás" szót próbálják átalakítani („sokszínűségre"), ám ezek a kezdeményezések végül elhaltak.
„Ezek ilyen eszközök voltak a kormányzat kezében, ami az egész egyetemi világnak a kordában tartását szolgálta." – Darázs Lénárd *
A rektor szerint az egyetem soha nem regulázta meg az oktatóit, sőt az ELTE bizonyos védelmet is nyújtott: kifelé nem engedtek nyomást a tudományos véleménynyilvánításra. Kiemelte, hogy az ELTE-nek hatalmas társadalmi és nemzetközi reputációja van, ezért „kattintásra érett intézmény": ha egy ELTE-s professzor megszólal, az hiteles – és ez fájhatott az előző kormányzatnak.
A kordában tartás legnagyobb eszköze: a kapacitásszám
A leghatékonyabb nyomóeszköz a hallgatói létszámhoz kötött finanszírozás volt. Minden ősszel (október–november környékén) „kapacitásszámot" határoztak meg az egyetemnek, ami a következő évi felvételi kapacitást jelöli ki – és ezt az ELTE esetében szisztematikusan az előző évi tényadatokhoz képest a felére vágták. Ez novembertől júniusig félelmet keltett („csődbe megyünk?"), majd a jelentkezési számok függvényében alakult a helyzet.
Adatok, amelyeket a rektor idézett:
- Tavaly 30–38 ezer hallgató jelentkezett az ELTE-re, 25%-kal több az előző évnél.
- 10 éves távon kb. 130 000 hallgatója volt az egyetemnek, és évente kb. 32 000-en jelentkeztek – a 27–28 éves és nyugdíjas kor közötti népességhez viszonyítva ez milliós tétel, ami mutatja az egyetem ráhatásának kiterjedtségét.
Ezért is működött a „Hankó-féle telefon" mint regulázási eszköz: az ELTE megszólalásai az egész társadalomban visszhangra találnak.
Reparálhatók-e a NER sebei?
A műsorvezető azt kérdezte, okozott-e a NER 16 éve reparálhatatlan sebeket. A rektor válasza árnyalt:
„Olyat nem, ami ne lenne reparálható, és ami hosszú, nagyon hosszú távon reparálható. Viszont a jelenlegi magyar felsőoktatási és tudománystruktúra – nem a konkrét kutatók és nem a konkrét egyetemek, hanem a struktúra – a NER terméke, az előző 16 év politikai torzulásai miatt jött létre." – Darázs Lénárd *
Szerinte ez igaz az állami egyetemek számosságára és finanszírozására, a kiválósági egyetemek politikai betagozódására, valamint a kutatóhálózat (HUN-REN) ökoszisztémába ágyazottságára. Két szintű reparálást javasol:
1. Rövid távú: a jól látható torzulások javítása már a készülő 2027-es költségvetésben, majd egy „jelreparálási folyamat" elindítása.
2. Strukturális: a „teljesen beteges rendszer" átalakítása, mert így nem fenntartható és nem jövőképes.
„Nem vagyunk a térképen. Egy-egy kutató, egy-egy intézmény – és ezt azért merem mondani ilyen keményen, mert talán mi még ott vagyunk az ELTE-ben, de már az egész magyar felsőoktatás csúszik le." – Darázs Lénárd *
Hangsúlyozta: az 1,1–1,2% GDP-ről szokott beszélni a politika, de senki nem tudja kontrollálni, az milyen struktúrába csatornázódik. A mostani, erős politikai felhatalmazottsággal rendelkező Tisza-kormány szerint „utolsó esély" a strukturális átalakításra – ha ezt kihagyják, rövid-középtávon már nem lesz ismételhető lehetőség.
A műsorvezető felhozta az SZFE-ügyet és a CEU kibuktatását mint lehetséges irreverzibilis károkat. A rektor szerint felsőoktatási reparálhatatlan kár nincs, de a tudomány–egyetem kapcsolatban igen: ha egy szak, egy PhD-képzés, egy kutatási ökoszisztéma kiesik, az már nem helyrehozható. Ráadásul minden beavatkozás hatása csak 3–5 év múlva látszik – ezért kell most lépni, mind a jó, mind a rossz struktúrák esetében.
A finanszírozási torzulás számai
A rektor részletes számokat adott:
- A magyar állam a felsőoktatásra (klinikumok és köznevelési kapcsolódási pontok nélkül) kb. 851 milliárd Ft-ot fordít.
- Ebből az ELTE részesedése 4% (kb. 37 milliárd Ft), miközben a kb. 300 000 magyar egyetemi hallgatóból 45 000 (12–13%) az ELTE-n tanul; minőségi mutatókkal együtt az ELTE „megérdemelt" részesedése 15–18% körüli lenne.
- A Zeneakadémia és a képzőművészeti egyetemek állami finanszírozásával együtt az állami fenntartású egyetemek összesen kb. 5,5%-ot kapnak – a többi a kiválósági, egyházi és magánegyetemekhez megy.
„Tehát ez önmagában szerintem egy teljesen beteges struktúra." – Darázs Lénárd *
Bérprobléma: az ELTE-n dolgozók kb. 60%-a kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanító átlagbére – és a tanítók bére sem magas. Az ELTE átlagbére 450–750 ezer Ft között mozog, miközben a diplomás átlagbér 1,2 millió Ft körüli. A bér a legnagyobb prioritás, de nem az egyetlen probléma: leromlott az épület- és a működési infrastruktúra is (laborok, adatinfrastruktúra), miközben a kiválósági egyetemek „teniszcsarnokokat, lovakat" és felesleges infrastruktúrát kaptak. A partneri külföldi egyetemek „fényévekre elhúztak" mellettük.
Konkrét kérések az ELTE részéről:
- kb. 10 milliárd Ft a 30%-os bérkülönbség bezárására évente;
- legalább 120 milliárd Ft-os egyetemfejlesztési koncepció a 2027-es költségvetésben.
A rektor elutasította, hogy az ELTE „a Tisza MCC-je" lenne: „Nem leszünk a Tisza háttéregyeteme – és jó lenne, ha senki nem lenne ilyen." A kéréseket nem azért fogalmazták meg, mert „kitartottak", hanem mert a rendszer igazságtalan. Nem azt kérik, hogy a szociális ágazattól vegyenek el, hanem hogy a 851 milliárdot strukturálják át. Kármán András pénzügyminiszterhez mindenki jár – ezt megérti –, de a megoldás nem elvétel, hanem átstrukturálás.
Konzultációról: az oktatási tárca fenntartóként napi kapcsolatot tart, az igényeket megfogalmazták, de strukturális átalakításról szóló beszélgetés még nincs.
64 egyetem helyett 20 kellene – az egyetem funkciójának tisztázása
A rektor szerint Magyarországon nincs tisztázva, mi az egyetem funkciója:
„Mi nem egy vagyonkezelő szervezet vagyunk, és nem is az a feladatunk, hogy egy versenyképtelen gazdaságban ránk hazudják azt, hogy majd mi leszünk a versenyképesség záloga. Az egyetem a tudomány és az oktatás szimbiózisa. Mi egy tudásgyár vagyunk, a hallgatókért vagyunk." – Darázs Lénárd *
Ma 64 felsőoktatási intézmény van Magyarországon; nemzetközi benchmark-elemzés alapján kb. 20 egyetemre lenne szükség. Nem összevonogatásról beszél, hanem profil tisztázásáról: számos felsőoktatási intézmény nem egyetemi feladatot lát el. Például a „megtartó erő" szerepe elvándorlással sújtott térségekben szociális feladat, nem egyetemi funkció; a gyáraknak bedolgozó szakképzés pedig főiskolai/szakképzési feladat. A tudományegyetemek és a tudomány viszonya sincs rendezve a kormányzaton belül – amíg felsőoktatás és tudomány nem lesz organikus egység, „borítékoljuk a rendszer versenyképtelenségét".
A műsorvezető ellenvetése – hogy a profiltisztítás növelné a felsőoktatási lemaradást – a rektor szerint „hazugság lenne, ne csapjuk be magunkat": az EU-átlagokhoz való felzárkózás a tudásalapú társadalom alanyi körének bővítését jelenti, nem statisztika-javítgatást.
Visszatérés a nemzetközi vérkeringésbe: Horizon, Erasmus, ranglisták
A kiválósági egyetemek kiszorulása a Horizonból komoly reputációvesztés volt – de a rektor kiemelte: nem azok szorultak ki, akik a kiválósági státuszt kérték és nem szóltak fel ellene; az egyházi és magánegyetemek, valamint az ELTE sem szorult ki, mégis „visszahullott ránk az egész teher". Az ELTE-nek levelet kellett írnia az Európai Bizottságnak, hogy elmagyarázza: nem olyan egyetem ők – „mint amikor a magyar elmegy nyugatra, és magyarázkodni kell Orbán Viktor miatt".
- A Horizon-forrásokhoz az ELTE hozzáfért, és keményen versenyezhetett – ez nem reparálhatatlan kár, de a helyreállítás nem két perc.
- Erasmus: az ELTE-nek 500 egyetemmel van Erasmus-együttműködése (Erasmus+ Európán kívüli mobilitással is) és 350 bilaterális partnersége. A kérdés, hogy a kiválósági egyetemek kapcsolatai fennmaradtak-e.
- Országos szinten nincs verseny az egyetemek között: az érdek az, hogy minél több magyar hallgató menjen ki és minél több külföldi jöjjön be.
Ranglisták: hol áll az ELTE?
A világon kb. 3000 felsőoktatási intézmény van, ebből kb. 300-at rangsorolnak. Az ELTE a felső 2%-ba tartozik, rangsorolt egyetemek között a 400–600-as sávban van – az összeshez képest jó, a rangsoroltakhoz képest középmezőny. Egyes szakterületeken (pszichológia, régészet, filozófia) a 100–150 között vannak, humán-bölcsészettudományokban a 200-on belül. A STEM-területek infrastruktúra-függőek – „ki gondolhatja őszintén, hogy a porfólióba burkolózott lágymányosi kampuszon érdemi versenyt tudunk folytatni".
A rektor szerint a rangsoroknak valódi szerepe van: a külföldi hallgatók, a nemzetközi mobilitás, a vállalati együttműködések és a Horizon-programok mind figyelik a rangsorokat. Gúnyolódott a korábbi kormányzat célkitűzésén:
„Amikor Hankó Balázs bemondta, hogy 2030-ra az első 100-ba kerül egyetem – a Hofi Géza sem röhögte el magát –, akkor már csak azon nevetgéltünk, hogy nagyon fogy az idő, de nem mozdul meg a rendszerünk." – Darázs Lénárd *
A pénz önmagában nem váltó rangsorpontszámra: kiváló emberek, nemzetközi kapcsolatok és az egyetemi tudomány kell hozzá. Ráadásul a rangsorolási adat késleltetett: amit 2026-ban szolgáltatnak, az a 2025-ös tevékenységet tükrözi, és 2027-ben jelenik meg. Az ELTE ezért szisztematikusan építi fel, melyik tudományterületen mely publikációk (Q1, Nature stb.) számítanak rangsorpontnak – „én nem értem a »publikáció« szót: nem mindegy, hogy egy napilapban vagy a Nature-ben jelenik meg egy professzor".
Ideológiai nyomás és a szakindítási egyenlőtlenség
Direkt ideológiai beavatkozás – szakindítás tiltása ideológiai okból – formálisan nem történt, de a szakindítási rendszer önmagában torzított: a szakindításhoz fenntartói engedély kell, a kiválósági egyetemeknél ez a kuratórium volt („házon belül"), az ELTE-nél viszont az állam. Volt időszak, amikor 10 szakindítási kérelmük volt függőben.
„Ha van két élelmiszer-kiskereskedő az utcában, egyiknek megtiltják, hogy árulhat tejet, a másiknak meg nem. Ez ilyen egyszerű." – Darázs Lénárd *
Példák:
- A genderszak megtiltása (régebbi ügy) – „akkor nem így hívtuk", utólag elismeri a rektor.
- A tanítóképző karon a „serdülőkori szexuális nevelés" kurzust kőkeményen megtámadták, holott az szakmai módszertani kérdés volt (a gyermekvédelmi riasztórendszer működése).
- A tanárképzésben nem tudtak viszonyulni ahhoz, hogy a három kiválósági egyetem kelet-magyarországon 20–30 milliárdért „szélsőjobboldali ideológusokkal" alkotta meg a Nemzeti Alaptantervet.
- Amikor a későbbi államtitkár (Varga-Bajusz Veronika?) konferencián mutatta be a pedagógusképzési elképzeléseket, az ELTE nem is szerepelt a diákon – „nem számoltak velünk", pedig az ELTE viszi a pedagógusképzés jelentős részét.
- Az NKE tanárképzésének elindítását szakmai körökben nyíltan az ELTE tönkretételének céljával magyarázták – földrajzilag is közel, a Pázmány-kampusz mögötti Józsefvárosi lerombolással együtt.
Lannert Judit és az államtitkár: előny vagy nem?
Lannert Judit minisztériumában a felsőoktatási államtitkár (a rektor szerint egy „nagyon kiváló" ELTE-s professzor, Kac Sándor?) nyárig maga is ELTE-s oktató volt. A rektor szerint ez előnyt nem jelent, legfeljebb annyit, hogy „végre egy normális ember, aki szakmailag és tisztességesen tevékenykedik". Elvárás, hogy az államtitkár vigye előre a felzárkóztatást és az egyenlő méltányosság alapú finanszírozást, valamint elindítsa a strukturális közbeszédet.
A rektor reális: a választás óta eltelt fél év kevés a strukturális átalakításhoz, de az elvárható, hogy „érzékeljék a strukturális kérdéseket és elinduljon az érdemi egyeztetés" – nem a „mindenkit meghallgatunk" típusú konzultáció. Éles figyelmeztetés:
„Ha konzerváljuk ezt a struktúrát – nagyon nyersen fogalmazok –, most még NER-ről beszélünk. Aztán ha minden így marad, 27-ben már NER kötőjel Tisza struktúráról beszélünk, 28-tól meg Tiszáról." – Darázs Lénárd *
HUN-REN és a négy kutatóközpont története
A NER alatt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot az ELTE-hez csatoltak. A rektor elutasította azt a felvetést, hogy ez „politikai alku" lett volna az ELTE békén hagyásáért:
- Az ELTE soha nem jelentkezett kutatóintézetért, nem akarta bontani a HUN-REN egységét – a Palkovics-féle lecsatolásokkor az egyik leghangosabb ellenzőjük voltak.
- 2024 végén–2025 elején kétoldali prés alá kerültek: a HUN-REN vezetői körében nyílt titok volt, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó finanszírozni a humán-társadalomtudományi intézeteket („ellenzéki töltetnek" tartották őket). A választás a megszüntetés, a szétdarabolás (egyes részek a Pázmánynak és másoknak) vagy az átcsatolás volt. Gulyás Balázs állítólag a megszüntetést visszautasította.
- Az ELTE feltétele az átcsatoláshoz az volt, hogy a négy központ egyben kerüljön hozzájuk, autonómiájukat biztosítva. „Kettő bölcsész sérülékenyebb, mint öt bölcsész, ha ez így egyben van."
- A rektor vállalja a kritikát: „nem most mosdatja magát" – az első perctől elmondta a Telexnek is, hogy kényszerítették bele, de ha már benne voltak, időt nyertek és megvédték az egységet. Vannak, akik a „hasznos idióta" szerepet játszották, mondván majd az ELTE-t fogják támadni a kutatók, nem a kormányt.
- Ígéretét betartotta: ha 2026 tavaszán az MTA vissza akarja venni az intézeteket, az ELTE támogatja ezt. Megszavaztatta a kutatókat, akik vissza akartak térni – ezt elmondta Tarr Zoltán kutatási miniszternek is.
A kormány most azt valósítja meg, amit mindenki akart: először a négy központ visszakerül a HUN-REN-be, majd a hálózat egésze az MTA fenntartása alá. Az ELTE ezt támogatja, „semmifajta rossz érzésünk nincsen". Kitérte a kritikákat: „nettó hazugság", hogy pénzt kaptak az ügyből – sőt kb. 400 millió Ft-ba került nekik az átcsatolás (SAP-rendszerek, e-mail rendszer átállítása), az átcsoportosított költségvetési sorokat nem kapták meg.
A rektor a HUN-REN-ről általában is kritikus: egy ilyen kutatóhálózatot csak olyan ország engedhet meg magának, amelynek kiválóan működő egyetemi rendszere van – „olyan a földön nincsen, hogy kiváló HUN-REN és nincsen tudomány az egyetemeken". A HUN-REN jelenlegi működése „kiüresíti az egyetemeket": ha a kutatók és PhD-hallgatók a hálózat felé húzódnak, 5–7 éven belül eltűnik a tudósutánpótlás. Ráadásul a HUN-REN tudományos teljesítménye nemzetközileg „teljes mértékben láthatatlan". A minisztérium (Tarr Zoltán) szerint komoly feladat volt a HUN-REN rendezése és a törvénytervezet, de az egyetemekkel való kapcsolódás még hiányzik – ez strukturális rendszertani probléma.
Az Orbán Balázs-féle doktori ügy
A legérzékenyebb témához a rektor egyértelműen állt hozzá:
„Ha létezik a morális és az immorális szó, akkor ez volt. Hogy lehet egy ilyen ötlet, hogy egy olyan ember – aki minden mozdulatával az ELTE elpusztítására törekedett –, majd ugye beadja hozzánk." – Darázs Lénárd *
Orbán Balázs doktori disszertációját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon védte meg. A rektor szerint „végtelenül inkorrekt" volt, hogy egy főpolitikai potentát olyan helyzetbe hozta az egyetemet, hogy a tudomány szabadságára kelljen hivatkozniuk az eljárás lefolytatásához – miközben a társadalom döntő része nem értett egyet vele. Polyák Gábor tiltakozását 100%-ig indokoltnak tartja.
Ugyanakkor az egyetem a szakmai eljáráshoz tartotta magát: nem ugráltak el a helyzet elől, az opponensek és a szabályozott eljárás döntött. Unger Annamáriát is sokan támadták, hogy nem utasította vissza az opponensi feladatot – de „egy tudományegyetemen nem lehet szempont, hogy az adott embernek milyen politikai attitűdjei vannak". A tudomány szabadsága azt is jelenti, hogy nem kell egyetérteni az eredménnyel, ha az szakmailag nem hibás.
A rektor jogi tisztázást is adott: a doktori eljárás közigazgatási jellegű, érdekeltség esetén bíróságon támadható lett volna; plágiumra utaló bizonyíték esetén az tudományetikai, akár jogi útra terelhető vétség. Németországi példák (miniszterek plágiumbotrányai) ellenében elmondta: az ELTE-n belül nem volt ilyen eljárás – aki bizonyítékot lát, indítson eljárást, „akkor ki fog derülni az egész". Most már lezártnak tartják az ügyet; az egyetemi szabályzatok „megvédték Orbán Balázst, de megvédték sok mindenki mást is az ilyen, a tudomány védelme ürügyén bejövő támadásokkal szemben".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Flex Zoltán" / „Freg Zoltán professzor": az átiratban többször torzított név; a kontextus (jogszociológus, a köztársasági elnök Tisza-győzelemmel kapcsolatos viszonyulása) alapján nem rekonstruálható egyértelműen a helyes név.
- „Kac Sándor professzor" / „ka Sándor": a felsőoktatási államtitkár neve az átiratban csak torz alakban szerepel, a helyes név nem azonosítható biztosan.
- „Varga Bajusz Veronika": államtitkárnév az átiratban így szerepel, valószínűleg torzított, helyes alakja bizonytalan.
- „kekvás egyetemek" / „kekvásítási mánia": az átiratban többször szereplő kifejezés; a kontextus (kuratóriumi fenntartás, vagyonjuttatás) alapján a kormányzati fenntartású „kiválósági egyetemek" kifejezést valószínűsítjük, de a pontos eredeti szó bizonytalan.
- „Herób / Herb Egyetem": a lágymányosi kampusz összehasonlítási partnereként említett külföldi egyetem neve torzított, nem rekonstruálható biztosan.
- „a Hofi Géza is, és nem röhögte el magát": a mondat kontextusa (Hankó 2030-as rangsorcélja) alapján valószínűleg vicces utalás, de a pontos eredeti megfogalmazás bizonytalan.
- „a hetes államtitkár": az átiratban torz alak, mely államtitkárról van szó, nem egyértelmű.
- „Deus források": valószínűleg EU-s vagy Horizon-források, de a pontos kifejezés bizonytalan.
- „a korábbi LKS": Maróth Miklós melletti titulus az átiratban torzított, nem rekonstruálható.
- „az SP rendszereket": valószínűleg SAP-rendszerek, de bizonytalan.
- „a BM-ből kijövő gazdaságtudományi vagy szombathely": a mondat erősen töredezett, a képzés/egyetem pontos azonosítása nem lehetséges.
- „43. visszazuhantak a 47-re": a külföldi egyetemi rangsorhelyezésre utaló mondat kontextusa hiányos.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]érzed olyat, hogy hogy afelé megy ez a hangós vagy más honnan érkező beszélgetés, hogy hogy mondjuk rúgják ki azt a bizonyos munkavállalót, vagy hogy ne foglalkoztassák, tegyék félre bármi ilyesmit?
[00:00:17]Hát igen, igen.
[00:00:17]Hát alapvetően ez is ez is így megfogalmazó, de ezek azért nagyon komolyabb esetekhez kapcsolódó.
[00:00:29]azán Balázsnak a doktori diszertációja befogadások vagy a flex Zoltán, amikor a köztársasági elnöknek a mikénti viszonyulását egy Tiszagyőzelemhez ecsetelte, akkor ezek megfogalmazótak.
[00:00:45]Üdvözlöm önöket, Gulyás Balázs vagyok.
[00:00:47]Folytatódik a kontroll interjú sorozata.
[00:00:49]ezúttal Darázs Lénárdal, egyetemi tanárral, az Ötvös Lórán Tudományegyetem rektorával.
[00:00:54]Jó napot kívánok rektor.
[00:00:56]Jó kívánok.
[00:00:56]Ö beszéljünk az eltérről, de először szeretnék visszanyúlni egy eggyel korábbi interjúrára, ahol hát azt ecsetelte, hogy Hankó Balázs hogyan szólt le önöknek, önnek konkrétan abban az időszakban, amikor még Fidesz kormány volt és bizonyos kollégákra panaszkodott.
[00:01:20]Hogy kell elképzelni?
[00:01:20]Nekem ez vetődött fel, amikor néztem ezt az interjúját.
[00:01:23]Hogy hogy kell elképzelni egy ilyen jelenetet?
[00:01:25]Tehát csörög a telefonja, kiírja, hogy Hankó Balázs, és akkor ön felveszi, és mi történik?
[00:01:32]Igen, így kell elképzelni.
[00:01:32]illetve hát még annyit finomítanék a dolgon, hogy hogy most a Hankobalázsról beszélünk, aki ilyen értelemben szimbólum lett nagyon sok mindennek, de azért ne hallgassuk el, hogy azért nem csak ő volt m megdolgozott ezért a hírnevél, azt elismerem, de azért a korábbi miniszterek, korábbi államtitkárok ez az egész nel rendszerbe gyakorlatilag ez jellemző volt.
[00:01:53]Hát meg Hankó Balázsnak, meg a korábbi minisztereknek is volt főnöke.
[00:01:56]Igen, igen.
[00:01:56]Hát igen.
[00:01:56]És ez azért mindig úgy ki is jött tulajdonképpen, hogy ők nem okvetlenül csak a saját véleményüket közvetítik úgy felénk.
[00:02:02]De hát ezeket nagyon nehéz igazából mondjuk így, hogy bizonyítékon ellátni, de ezt így kellett elképzelni.
[00:02:09]Igen.
[00:02:09]Igen.
[00:02:09]Tehát, hogy csörgött a telefon, és akkor ebben a sz ebben a beszélgetésben az szerepelt, hogy mindig konkrét személyhez kötődött, inkább nem mindig, leggyakrabban konkrét személyhez kötődött.
[00:02:20]Tehát, hogy ezek a nagyon komoly tudósként is megnyilvánuló nagyon komoly szakemberek, akik egyébként jelen voltak a a közbeszédben, úgymond Freg Zoltán professzor Polyákp, hát ő egy kiváló jogszociológus a jogi karon, de ugyan Polyák Gábor, aki szintén jogász végzettségi és ugye bölcsészettudományi karon működik, de ugyan a társadomtudományi kar vagy a pedagógus pszichológika számos kollégája megnyilvánulás esetén hát jött ez, hogy most ez megint megint ez nem illeszkedik a ké meg ez, hogy képzeljük meg máskor ilyen legyen ilyen szöveg, hogy hogy képzeljük körülbelül Igen, igen, igen, igen.
[00:02:56]Illetőleg hát voltak ugye ennél általánosabb problémák is.
[00:02:58]Például volt egy nagyon érdekes egy hetem, amikor a arról ment a beszélgetés, hogy a pedagógiai pszichológű karon, ami tantárnak a szakiránya, tehát nem egy ilyen fő fő diszciplina, hogy a diverzitás szerepel benne, és hogy a diverzitás szót azt próbáljuk meg átalakítani.
[00:03:16]Én próbáltam érvelni, hogy a biodiverzitás az is egy szakszó, mondjuk így, vagy hogy rakjuk-e be sokszínűséget esetleg, ami szintén egy húzószó volt.
[00:03:26]De aztán az is hozzátartozik, hogy ezeknek ezek elhaltak valójában ezek a beszélgetések, mert ő nem tudott mit csinálni, én nem akartam semmit se csinálni.
[00:03:35]Úgyhogy így aztán ezek ilyen csak hát csak hát voltak olyan eszközök mondjuk így a kormányzat kezében, ami mondjuk így az egész egyetemi világnak a a kordába tartását szolgálta.
[00:03:48]És ezt ezt igazából mi is megtább eszközök.
[00:03:53]Hát a legkiválóbb eszköz például az volt arra, hogy egy olyan rendszerben, ahol alapvetően hallgató alapú a finanszírozás, sajnos ez így van.
[00:04:01]Magyarány a nagyrészt a hallgató finanszírozza a saját tanulmányait.
[00:04:03]Ne ne ne ne hallgatóra kapjuk a hallgató után kapjuk az az állami támogatást, illetőleg ahol meg nem kapunk állami támogatást, ott azért egy eléggé szegény országban ugye ki kell fizettetni úgymond a magyar családokkal, hogyha mondjuk az Eter akar tanulni egy hallgatók, akkor ehhez ki kell fizetni, ha nem kap állami támogatást.
[00:04:21]És a legjobb ilyen kordába tartó módszer az volt, hogy nagyjából ebben az időszakban ilyen október-nvember környékén ezt úgy hívják ilyen szakszó, hogy kapacitás számot határoznak meg az egyetemnek, ami azt jelenti, hogy ő nagyjából mekkora hallgatói kapacitással számolhat akkor, amikor majétel időszak.
[00:04:38]És ez szisztematikusan az ET esetében úgy volt, hogy az előző felvett tényadatokhoz képest ezt levágták a felére.
[00:04:48]És akkor elindult a novembertől mondjuk így júniusig tartó időszakban egyrészt a hát a félelem, hogy akkor egészen pontosan mi lesz, csődtbe megyünk, fejre állunk-e vagy nem.
[00:04:59]És akkor utána a jelentkezési számok függvényében, ami az EHT esetében állandóaneket súolta.
[00:05:03]Hát például a tavalyi évben 30 38000 hallgató jelentkezett a DTre, ami pontosan 25%-kal az egyetemre jelentkezetteknek a számára.
[00:05:14]De ezt történelmi távatba is tudom tenni.
[00:05:16]Tehát hogyha mondjuk 10 évet nézünk, akkor 130000 ember 130000 hallgatója volt a DT-nek és körülbelül 3200 ember jelentkezett a DTre.
[00:05:27]hogy egy kicsit, hogyha úgy néznénk, hogy mennyi a most a 27-28 éves és mondjuk a nyugdíj korszak közötti embereknek a száma, akik a DTre jelentkeztek, vagy a DRT-n tanultak, akkor ez gyakorlatilag milliós tételt, vagy több szeretes tételt is ez egy ilyen akkor egy ilyen megregulázásnak számított ez a Hankféle telefon, és és ez annak tudható be, hogy hogy ilyen nagy kiterjedésű az a az embertömeg, amelyre önök nek ráhatása van.
[00:05:57]Ennek tudható ezbe?
[00:06:00]Vajon biztos, hogy az ET-nek van egy nagyon komoly társadalmi reputációja, egy olyan társalmi gazdasági reputáció, ami nemzetközileg is értelmezhető, meg Magyarországon is, hogy nagyon nem mindegy, hogy az mit mond, mit csinál, milyen mi mi kattintás, hogy is mondjam, kattintásra érett intézmény vagyunk.
[00:06:18]De ezt úgy kell elképzelni, hogyha mondjuk leszakad egy légkondicionáló a bölcsészkar épületének a külső feléről, akkor azt valamelyik úgymond független média azt meg fogja írni, merthogy merthogy erre odafigyelnek és és nyilvánvalóan nem máshonnan is vannak kibeszélések, de hogyha egy ET-s professzor, egy ET-s kutató mond valamit, akkor az hiteles, mert az egész társadalomban az ET-nek a kiválóságra való törekvése, tudományos oktatási halm missziós kiválósága egyébként a több év százados múltból táplálkozó kiválósága.
[00:06:53]Ez hitelessé teszi az egyetemnek a a megszólalásait, és nyilván fájhatott az előző kormányzatnak, hogyha egy eltés professzor vagy egy eltés kutató bármire is véleményt fogalmaz.
[00:07:02]szerint vagy érzed olyat, hogy hogy afelé megy ez a hangós vagy más honnan érkező beszélgetés, hogy hogy mondjuk rúgják ki azt a bizonyos munkavállalót, vagy hogy ne foglalkoztassák, tegyék félre bármi ilyesmi.
[00:07:22]Hát igen, igen.
[00:07:22]Hát alapvetően ez is, ez is így megfogalmazó, de ezek azért nagyon komolyabb esetekhez kapcsolódó.
[00:07:34]az Orbán Balázsnak a lehíresült doktori diszertációja befogadások vagy a Flex Zoltán, amikor a köztársasági elnöknek a mikénti viszonyulását egy Tiszagyőzelemhez ecsetelte, akkor ezek megfogalmazódtak, de hát ezek olyanok, hogy mondta, tehát ennyire ilyen értelemben gyenge volt ez az egész előző időszak, hogy keresztül nem tudták, lehet, hogy nem is akarták erőszakol rendszeren.
[00:07:57]azért féltek attól, hogy ebből nagyon komoly botrány lett volna.
[00:08:02]És akkor önnel akarták volna elvégeztetni a piszkos munkát.
[00:08:05]Hát igen, igen.
[00:08:05]De hát erre meg azért nagyon nem nagyon voltunk nyitottak, fogalmazzunk így.
[00:08:09]Sőt, egy kicsit tovább megyek, de hát nyilván ez már ilyen ok, vagy ha is mondjam, ezt a konkrét emberek pontosan tudják, hogy egyfajta védelmet is nyújtott ez a fajta a tit az egyetem részéről.
[00:08:20]Úgy soha senkit nem akartunk megregulázni, még azt sem, hogy akkor erről ne beszéljen, vagy ne ne fogalmazza meg a pláni a tudományos véleményét.
[00:08:30]Jó, térjünk rá az oktatáspolitikai kérdésekre.
[00:08:33]Ön szerint a ejtett olyan sebeket a NER 16 éve, ami ami már nem reparálható?
[00:08:43]Olyat nem.
[00:08:43]Olyat nem, ami ami ne ami nem ne lenne reparálható, mer és ami hosszú nagyon hosszú távon reparálható.
[00:08:49]olyan viszont hát csak ebbe a rendszerben vagyunk, tehát egy egy rehalárásra szoruló rendszerben vagyunk, tehát én nem nem akarok túlzásokba esni, de szerintem ez, ha belegondolunk, akkor nem egy akkora nagy mondás ez a részemről, hogy a jelenleg a magyar felsőoktatás és tudomány struktúrájában, tehát nem a konkrét kutatók és nem a konkrét egyetemek, hanem struktúrájában, az egy ner termék.
[00:09:10]Az előző 16 év politikai torzulásai miatt jött lét tulajdonképp.
[00:09:15]És ez igaz a arra, hogy a mondjuk az állami egyetemek számossága, finanszírozása, a kekvás egyetemek, azoknak a politikai betagozódása a húm, mint kutatási hálózatnak a mikénti ökoszisztémába, tehát az egész rendszerbe való ágyazódása, ez ezt hogyan kell elképzelni és milyen jövőképet vetezét?
[00:09:35]Azt állítom, hogy amennyiben nem változtatunk alapvető struktúrákon, tehát nem csak azon, hogy az ET most kapjon több pénzt, nem csak erről van szó, erről is van szó természetesen, mert ez egy végtelen, igazságtalan, inkorrekt, fenntarthatatlan rendszer.
[00:09:50]És tulajdonképpen az ELT esetében ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy nem egy kibeszélő egyetemről beszéljünk.
[00:09:55]Nem arról van szó, hogy most mi beállunk a sok sok sok sok pénzkérőnek a sorában.
[00:10:00]Lee nélkül nincs sem felsőoktatás, sem tudományos tevékenység.
[00:10:07]gyakorlatilag eltüntetjük a jövőnket ilyen szempontból, és nem velünk szemben, mert mi most már ebben benne vagyunk a rendszerben.
[00:10:14]Nyilván, ha többet keresnek a kutatók, ezt ő ezt nagyon kiváló és nagyon örülnek, de hogy nézünk így a következő generációk szemébe, és nem felmenő rendszerekről, sok-sok évről beszélünk, hanem nekünk ki kell bocsátani a munkaőpiac úgymond a jövőben is embereket, meg a következőben is jönnek be tulajdonképpen azok az emberek, akik utána aztán formálják ezt a társadalmat.
[00:10:36]Úgyhogy ilyen szempontból egyáltalán nem kibeszélésről van szó, vagy egy ilyen öncélú igényekről.
[00:10:41]Ha lehetnek mondjuk ezt a 20-25%-os körüli észesedését nézzük a magyar felsőtatásban, akkor azért óvaintenék mindenkit, most jó értelemben mondom ezt természetesen, hogy ne figyeljen az egyetemre a a a akár akár az eltérre, mert olyan mély mélyzulások vannak ebben a rendszerben, amit két módon lehet természetesen reparálni és kell is reparálni.
[00:11:05]Tehát ezt a jelenlegi struktúrában lévő jól látható tozulásokat, ezt nagyon rövid távon mondjuk így, hogy akár még az idén vagy a most az idén alatt azt értem, hogy az éppen készülő 2021-es költségvetésben, és természetesen figyelembe véve minden ágazatnak, minden területnek és a kormánynak is a nagyon összetett és komplex feladatrendszerét, de valamilyen szinten ezzel javítani kell, és a 27-es költségvetésben pedig el kell indítani egy egyfajta jelreparálási folyamatot.
[00:11:34]És van egy másik szint, egy strukturálási átalakítása ennek a teljesen beteges rendszernek, mert ez így nem fenntartható, nem jövőképes.
[00:11:40]Hát ha megnézzük a nemzetköst, most már nincs oka senkinek hazudni a magyar felsőatás helyzetéről nemzetközi viszonylatban.
[00:11:50]Nem vagyunk a térképen.
[00:11:53]Nem vagyunk [torokköszörülés] a térképen.
[00:11:53]Egy-egy kutató, egy-egy intézmény.
[00:11:55]És ezt azért merem mondani ilyen keményen, mert talán mi még ott vagyunk a Delete, de már az egész magyar felsőtalás csúszik le.
[00:12:02]Tehát ha megnézzük, hogy és nem csak arról, hogy mennyit fordítunk rá pénzben, tehát mondjuk így, hogy nominál értéken, hanem hogy annak a belső szerkezete micsoda, hogy az a 1,1,2% GDP, amiről szoktak mondani a [torokköszörülés] a mondjuk így a politikusok, ezt ember nem tudja egyébként szerintem kontrollálni, hogy ez hogy ez milyen struktúrába kerül be felsőoltatásba.
[00:12:24]Tehát, hogy tényleg az oktatást, a felső okoktatást, a minőségi felső oktatást támogatja-e, vagy esetleg megjelennek teljesen más célok is, ami nem is okvetően a felsőásba tagozódik.
[00:12:35]Úgyhogy reparálhatatlan károkat nem okozott az elmúlt 16 év, de ezt fenntartjuk és ezen változtatunk, akkor szerintem ebben a struktúrában, amit most a Tisza kormány a mögötte lévő társadalmi támogatottsággal elért, ez valószínűleg rövid közévtávon újra nem megismételhető esetleg egy másik politika előrészéről.
[00:12:58]Tehát ezért tulajdonképpen utolsó esélyünk van arra, hogy ebben a nagyon erős politikai felhatalmazottsággal rendelkező kormányzattal és a mögötte lévő politikai erővel egy strukturális tulajdonképpen az európai működési modelleknek megfelelő struktúrára vállalakítsuk a felsőtatást.
[00:13:13]Én olyan reparálhatatlan károkra gondoltam, mint például a színházi és Filművészeti Egyetem ügye, vagy a CEU kiebrudálásának ügye.
[00:13:22]Szóval ezek azért okoznak, ha nem is reparálhatatlan károkat, mert akár újra lehet az SZ-t struktúrálni megint, de például a CEU nem biztos, hogy visszavágyik már egy olyan városba, ahonnan elüldözték.
[00:13:38]Szóval ilyen ilyen ilyen károkra gondolt.
[00:13:40]Ilyen ilyen nincsen.
[00:13:40]Ilyen nincsen, mondom még egyszer, de olyan olyan biztos, hogy van.
[00:13:43]majd nem tudom és nem akarok így így csapongolni, de hogy például azért reparálhatatlan kárnak az oktatási, a felsőoktatási részben nem látok ilyet, de a tudomány és az egyetemek közötti kapcsolatban viszont ha ezen változtatunk a mostani helyzeten, vagy ezen a most kővonalódó helyzeten, akkor az már nem lesz reparálható, mert itt azon, tehát a reparálhatóságnál azt muszáj látni mindenkinek, hogy itt nem egyszeri beavatkozás azonnali hatásáról beszélünk, hanem arról beszélünk, hogyha mondjuk egy szak kiesik, egy PHD kiesik egy olyan kutatási ökoszisztéma, egy együttműködés, akkor az az nem reparálható.
[00:14:24]Ezek bárhol beavatkozunk a felsőatásba, annak legalább három ny, 5- hat év tulajdonképpen az igazi hatása, amik amikor majd látszik, hogy mi történik.
[00:14:33]Ezért muszáj most lépnünk, illetőleg muszáj a rossstruktúrákat változtatni, mert annak a hatása is majd csak pár év múlva tudhatni.
[00:14:40]Ett a rosstruktúrák aztán meg még jobban rontják a képet.
[00:14:45]Én úgy tudom, hogy hogy az ELTE oktatóinak a fizetése, járandósága az nagyjából 30%-kal kevesebb, mint azoknak az egyetemeknek, amelyek hát csúnya szóval befeküdtek ennek a kekvásítási mániának.
[00:15:01]Gondolom, hogy ez lenne az egyik pont, amiben szeretnének kompenzációt kérni, és kérem, hogy egyrészt erősítse ezt meg, illetve mondja el, hogy ezenkívül van-e még olyan, ami ami ami ön szerint a DT-nek hát járna, vagy vagy amit önök kérnének?
[00:15:18]És de az is érdekelne nagyon, hogy ezt azért kérik, mert önök kitartottak és és vállalták azt, hogy kevesebb forrást kapnak, vagy egyszerűen azért, mert így igazságos önök szerint.
[00:15:29]Igen, nem azért kérjük, mert hogy kitartottunk.
[00:15:33]Tehát ez ezt ezt soha nem ismerült fel, és nem ennyire, hogy is mondjam, lineáris a kapcsolatrendszer, és és ez a kitartottunk, ez egyfajta ilyen politikai mezőbe helyeződne.
[00:15:42]Meg is tudom így is nagyon nyersen fogalmazni.
[00:15:47]Tehát amennyire mi nem voltunk a Nerben MCC, ugye a ugye a Tiszának se leszünk úgymond háttérgyeteme, vagy én nem tudom micsodája.
[00:15:54]Tehát nem politikál nem önök lesznek a Tisza MCC-je.
[00:15:57]Nem, nem.
[00:15:57]És és jó is lenne, hogyha nem is lenne ilyen senki, de mi biztos, hogy nem leszünk.
[00:16:01]De tudok mondani egy-két számot, ami ennek a aminek az egész rendszernek a tózulását okozza.
[00:16:05]Ha megnézzük azt, hogy mondjuk mekkora, mennyi összeget forintban fordít a magyar állam a felsőtatásra, és ebből kivesszük a klinikumokat meg a köznevelési kapcsolódási pontokat, akkor 851 milliárd Ft körüli összeg fordítódik jelenleg a magyar felsőtársa.
[00:16:22]Ebből azért ez jelentős összegnek tűnik.
[00:16:25]Igen.
[00:16:27]851 milliárd.
[00:16:27]Ebből az RT-nek 4%-os részesedése van.
[00:16:31]4%-os részesedése van a 37 milliárd Ft körüli finanszírozásunk.
[00:16:37]Miközben hogyha mondjuk a hallgatói finanszírozás oldaláról nézzük, akkor egy kicsivel kevesebb, mint 300000 magyar egyetemi hallgatóból 45000 az ET-én van.
[00:16:46]Tehát ez azt jelenti, hogy ott ott 12-13%-os részesedésünk van.
[00:16:52]És hogyha még ebbe belekavarunk minden mást is, ami ami nagyon nehezen mérhető, minőségi publikációk satöbbi, akkor az ET részesedése úgymond, amit az állam finanszíroz, az egy ilyen 15-17-18% körül van.
[00:17:05]Ehhez képest van egy 4%.
[00:17:08]hogyha megnézzük még a két másik egyébként ugyanilyen kiváló saját tereletén kiváló zeneakadémiát, aki a világranglisták első 10ében benne van, vagy a képzőművészeti egyetemek, csak ők nagyon pici egyetemek és az ő állami finanszírozásuk mondjuk még akkor 1%-kal javítja az ábi fenntartású egyetemeknek a finanszírozását.
[00:17:28]Tehát a 851 milliárdból akkor 5 5,5% lenne az ámi fenntartás.
[00:17:33]A többi megy a kekvár meg az egyházi egyetemekre, meg a magánegyetemekre.
[00:17:37]Tehát ez önmagában szerintem egy egy teljesen beteges struktúra.
[00:17:41]A bérkérdés az természetesen mindig prioritást élvez, mert azt muszáj látni mindenkinek, el kell fogadni.
[00:17:51]Megint szerintem közhelyszerű dolog, de ezt kőkeményen így van, hogy egyetem az embereken múlik, hogy milyen minősége az a professzor, hol tanul, milyen nemzetközi bevállottsága van.
[00:18:00]Enélkül az enélkül a faktor nélkül úgymond nincsen felsőtatási minőség.
[00:18:07]Most jól tudom, hogy egy általános iskolai tanárnak nagyobb a fizetése, mint egy eltés oktatónak?
[00:18:13]Hát ezek ilyen átlag átlagok.
[00:18:14]Tulajdonképpen valóban így van, hogy mondjuk az ETN ETN-n dolgozóknak a 60%-a az kevesebbet keres, mint a mint az általános iskolában lévő tanítók átlagbére.
[00:18:23]Hogyha így nézzük, ezér a a tanítók átlagbére se sok, tehát nem az a baj, hogy ők magasan vannak, hanem hogyha ilyen viszonyokat nézünk is egészen katasztrófális.
[00:18:32]Hát hogyha megnék a diplomás átlagbért, ami ugyan 1,2 millió Ft körül van, ez egy átlagbér, akkor annak nagyjából ugye nálunk az átlagbér 450000 és 7500 között mozog attól föl, hogy támogató kollég vagy professzorról beszélünk, megint az átlagbér.
[00:18:49]Igen, de a bér az az a leg legnagyobb prioritás természetesen.
[00:18:53]De nem csak ez a probléma.
[00:18:56]Sőt mondhatnám így, hogy egy össze egyetemi összrendszer szinten nem ez a probléma, hanem az a probléma, hogy az egész egyetemnek a finanszírozottsága nagyon alul reprezentált, mondjuk így a így az egész finanszírozásban leromló, szűk, versenyképtelen infrastruktúrában működünk.
[00:19:13]Amíg a kekvás egyetemek megkapták azt a fajta vagyonjutatást, és teljesen mindegy, hogy az a kuratóriumnak vagy kinek a úgymond a túajadonába kerő, használják vagy nem használják az infrastruktúrát, mivel ők használják ezt az elképesztően nagy fejlődésen, bővülésen keresztül átment infrastruktúrát, ennek egy nagy része teljesen felesleges a felsőtodásban, teniscsarnokok meg lovák meg ilyen nem tudom micsodák.
[00:19:37]Addig az RT-n és a kekvás egyetemekkel szemben, az ám egyetemeken, mondjuk a zeneakadémián, ahol ahol egészen kiváló művészeti tevékenység zajlik, hát nincsenek eszközök, amivel zenéljenek.
[00:19:52]Nekünk nincsenek olyan infrastruktúrák, ahol rendes laborokat tudunk, ahol a hallgatókat a megváltozott oktatásmódszertani keretek között tudjuk tudnánk oktatni, de nem azt jelenti, hogy nem tudjuk, hanem hogy nem versenyképesen tudjuk, nem tudjuk fejleszteni ezeket az infrastruktúrákat.
[00:20:09]Ezért valójában van egy leromlott épületinstruktúránk, mondjuk így.
[00:20:11]Aztán van egy másik infrastruktúrális problémánk, ami a működési infrastruktúra.
[00:20:17]Tehát amennyiben adatvezér működésről beszélünk, termődik az adat már egy ekkora egyetemen 50000 ember, nem is az 50000 ember, hanem a nemzetköli kapcsolatrendszerünk, társadalmi beáldozottságunk, hát nem tudunk tulajdonképpen olyan infrastruktúrát teremteni a kutatáshoz, működéshez, ami mondjuk nemzetközleeg versenyképes legyen.
[00:20:35]És még egy dolog, hogy az egyetemünk finanszírozása, abból egy rész persze megy a dolgozókra, de legtöbb ez nem nem így kell elképzelni.
[00:20:45]Hát ez ezek visszacsorog a hallgatói szolgáltatásokba, dolgozói szolgáltatásokba, az egész kutatási infrastruktúrának a működtetésébe.
[00:20:53]Látjuk egyébként a partneri egyeteminken, a külföldieken, hogy fényévekre elhúztak mellettünk, és nem tudjuk tulajdonképpen azt a fajta minőségi környezetet biztosítani most már, ami egyébként egy nemzetközi egyetemi környezetben jelentős lenne.
[00:21:08]Úgyhogy ezért az RT-nek a kérése, mondjuk így, az két irányú.
[00:21:11]És ez tudom, hogy nagyon, hogy is mondjam, merésznek tűnik, de ezt egyszerűen így így kell szerintem felfogni, hogy nem teljesen értek egyet azzal a kormányzati elképzeléssel, hogy ne legyen úgymond különbség a kekvás és a és az ámegyetemek között, mert ez az egyetértek, hogy ne legyen, hanem hogy ezzel kipipáltuk a problémát, mert ez csak azután lehet, hogyha reparálták az állami egyetemeknek ezt az elképesztő lerubbant, lepukkat Tehát hogyha van egy kiegyenlítés, onnantól kezdve az az a nulla, az a start, az a startvonal, és akkor onnantól kezdve persze minden oké, de az, hogy most elkezdünk egy olyan rendszerben működni, ahol ahol úgymond minden versenyalapú, minden mindenhol kell önrész, minden most az állam és az egyetemek között, ez nem fer valójában, mert ezzel lényegében egy rossz struktúrát konzerválunk.
[00:22:05]Tehát ezen a tótúrában cak egy más szinten, de tzítás az mindegy, hogy ekkora szinten magasabb a struktúra attól még tolz.
[00:22:16]Ezért az egyetemnek, és nem arról van szó, tehát ezt is nagyon sokszor elmondtam, nem arról van szó, hogy itt aztán nem tudom mennyi miát, hanem hogy kezdjünk el beszélgetni arról, hogy hogyan tudná a kormányzat és az állmi egyetemek ezt időben is behúzni valami fejlesztési koncepcióba, és hogy hogy tudjuk ezt az egész töltetet beárazni.
[00:22:38]Egyébként ez nagyon konkrétan számszerűsíthető.
[00:22:39]Tehát hogyha mondjuk az egyetemnek, az ET-nek körülbelül, ha ideig évet nézzük, akkor volt ugye egy bérigénye, hogy ez a 30%-os lesz be csukódjon.
[00:22:50]Ez egy ilyen 10 milliárd Ft körüli tétel.
[00:22:53]És persze mindig nagyon nehéz, hogy mihez képest hogyan, honnan nézzük, mert vann ez nagyon soknak számít, valahogy nagyon kevésnek.
[00:22:59]És a jövő évi költségvetésben egy ilyen legalább egy 120 milliárd Ftos ET egyetemfejedztési koncepciónak kell lenne megvalósulni.
[00:23:06]Ez egy egyszerű összeg lenne.
[00:23:09]Ne ne ne, hát ez egy ez ebben a a 27-es évben és akkor utána és utána ez folyamatosan így van.
[00:23:14]De hát ugye jönnek a az EU és még egy még egy nagyon fontos dolog, hogy nem arról van szó, hát ezt kikérem magamnak, amikor azt mondják, hogy de hát a Kármán Andráshoz mindenki is megy, és hogy és hogy akkor a szociális ágazat, a gyermekvédelem és a tűzoltók is meg minden.
[00:23:29]És tényleg így van.
[00:23:29]is le a kalappa, hogy ezt az egész zagyvaságot, ezt a romhalmazt, amit keletkezett Magyarországon, ezt tudja a kormányzat kezelni.
[00:23:38]De nem azt akarjuk mi, hogy vegyünk el a szociális ágazattól, hanem a 851 milliárd Ftot struktúráljuk át.
[00:23:46]Hát ez ez nem jól van így elrendezve.
[00:23:49]És nem csak azért nem az a probléma, hogy ők többet kapnak mi meg kevesebbet, hanem hogy mire kapnak, és hogy mit csinálnak az egyetemek annak fényében, hogy hogyan vannak finanszírozva.
[00:23:59]Ö van konzultáció erről a kormányzattal, akár a már említett pénzügyminisztériummal, akár a az ön önök területért felelős táral?
[00:24:09]Ez egy nehéz dolog ugye, hogy mit éltünk konzultáció alatt, mert mert mert a Igen, mert mert természetesen van kapcsolat, mondjuk a a Tudományos technológia minisztérium nincs, de ez ez azért nagyon majd erre esetleg ha még föl fölvetik, akkor szívesen beszélek, mert azér nagyon komoly külön bugyor probléma a tudomány és az innováció.
[00:24:26]Ha a felsőoktatást nézzük, ugye a az oktatási gyermekügyi minisztriumot, ott ugye hát ők a fenntartónk, tehát mondjuk így, hogy napi kapcsolat is van közöttünk bizonyos témakörökben természetesen, illetve hát megfogalmaztuk a saját igényünket.
[00:24:42]Nyilván most a államtitkárnak vagy a miniszternek kell képviselni a drágadati dolgokat, úgyhogy mi ezeket megfogalmaztuk, de ha úgy úgy gondolkoznánk a konzultáción, hogy strukturális átalakítás beszélgetése erről a nagyon beteg struktúráról, ilyen ilyen nincs, ilyen nincsen, de mélyebbek a problémák.
[00:25:01]Még egyszer mondom, most most annyi zajlik, hogy a hogy nyilván a a kekvás egyetemeknek aét valamilyen módon rendel, kuratóriumok satöbbi, meg hogy ezt a fajta egyetemi autonómiát a rendszerben helyreájtsa a kormányat, de ennél sokkalsokkal brutálisabb, mélyebbek a problémák.
[00:25:16]Tudok egy-két egy pár dolgot arra is mondani, hogy hogy mi mik a problémák.
[00:25:20]Ez ez nagyon nagyon messzevedetű dolog lesz, de azért muszáj, hogy ezt egy kicsit kirakjuk az asztalra.
[00:25:26]Tehát először is nincsen tisztázó Magyarországon, hogy mi egyetemnek a funkciója.
[00:25:32]Én szerintem erről azért érdemes lenne beszélgetni.
[00:25:37]Az mi értelmezésünk szerint mi nem egy vagyonkezelő szervezet vagyunk, és nem is az a mi feladatunk, hogy egyébként egy versenyképtelen gazdaságban ránk hazudják azt, hogy majd mi leszünk a versenyképesség zálga.
[00:25:48]Az egyetem az a tudomány és az oktatásnak a szimbiózisa.
[00:25:54]Mi egy tudásgyár vagyunk.
[00:25:54]Mi a hallgatókért vagyunk, és ezt azért jó lenne egyszer kimondani, hogy mi az egyetem feladhatom.
[00:26:00]Tudom, nem illik kérdezni egy interjúban, de tudja-e a kedves néző, hogy hány felsőtatási intézmény van ma Magyarországon?
[00:26:08]64 felsőztatási intézmény van Magyarországon.
[00:26:12]Benne van főiskola is.
[00:26:14]Hát már nagyon kevés főiskola van, de de de azok is, aki aki van, benne van.
[00:26:18]Megnézegettük, hogy mennyi lenne mondjuk egy olyan ilyen benchmark elemzés alapján, hogy nemzetközileg is megnéztük, hogy hogy egyetemi működő mennyi PSD kibocsátás van, felsoroltási portfólió, tudományos eredmények satöbbi.
[00:26:32]Nagyjából 20 körüli egyetemre lenne szükség ma Magyarországon.
[00:26:36]el kéne kezdenünk beszélgetni arról, nem összevonogatni, hanem megnézni, hogy ez az egyetemi szerkezet, ez most hogyan néz ki, mert ebben az egyetemír szerkezetben van egy csomó olyan ellátott feladat, úgymond a felsőtalási intézményeken által, am nem egyetemi feladat.
[00:26:52]Tehát az, hogy például munka munkanélküliséggel küzdő teljesen lerobbant, gazdaságilag népességszerkezetben elhagyott, mármint on elvándornak az emberek környezetben vagy réte vagy mondják ezt, tehát ilyen földrazi tereteken, országrészekben.
[00:27:13]Megtartó erő.
[00:27:13]Ez nem egy egyetemi fal, tehát ez szociális feladat.
[00:27:15]Én nem tudok olyat Németországban, hogy olyan egyetem lenne, vagy vagy bármelyik Svédország, vagy bárhol, ami ilyen ilyen társalmi szociális kiegyenlítési funkciókat látna el, mert ez a versenyképtelenség záloga, hogy milliárdokat öntünk abba, hogy ipar iparágakat kiszolgáló azok meg a szakképzésnek a feladat, vagy il főiskolai feladat, hogy egy gyárnak úgymond bedolgozzanak.
[00:27:37]Tehát tisztázni kéne ezt, tehát nagyon nagyon rossz a szerkezet.
[00:27:42]nincs igazából megmondva, hogy az egyetemeknek egészen pontosan mi a feladata.
[00:27:46]És most úgy látom, hogy nincsen az sem megmondva, hogy a tudományegyetemeknek a tudományhoz milyen viszonya van, mert itt van a kormányzaton belül is egyfajta szerkezeti hát kérdéskör, így is lehet működtetni jól, hogyha jó jól működtetik, hogy ugye máshol van a felsótás és máshol van a tudomány.
[00:28:05]Tehát amíg ez nem lesz egyfajta organikus egységbe, addig tulajdonképpen borítékoljuk ennek a rendszernek a versenyképtelenségét.
[00:28:14]Ha kevesebb felsőoktatási intézmény lesz, vagy egy ilyen profiltisztítás történik, az nem jelenti azt, hogy az egyébként is meglévő lemaradásunkat a felső oktatásban végzettek számát illetően meglévő lemaradásunkat ez csak tovább növeli?
[00:28:33]Hát de ez egy hazugság lenne, tehát ne csapjuk be magunkat, hogy hogy beveszünk olyan vagy olyan helyeken van egyetem, akinek az lenne a feladata, hogy mondjuk felzálkóztassa, vagy becsatornázza a felső.
[00:28:45]Amikor az EU átlagokat nézzük, hogy hányan végeznek a felsőatásban, akkor nem egy ilyen tozott, hódozgatott mondjuk így, hogy statisztikát javító történet, hanem a tudásalapú társadalom alanyi körét akarják bővíteni.
[00:28:58]És az egyetemeknek nem tudunk, tehát ugye tehát értem, hogy van egy nagyon komoly szakadék is akár az elit képzés és az átlagképzés alatt, de azért a a itt azért egy egy jó egyensúlyt kellene szerintem találni.
[00:29:13]És ebben a struktúrában fel elaprózódnak a kutatásforrás, vagy a felső kutatásra szánt pénzek.
[00:29:19]Azt gondoljuk, hogy szuper minden, de egyébként meg nem szuper minden, mert ezt a 851 milliárd Ftot úgy költjük el jelenleg, hogy nem látszik a magyar felsótárs a nemzetközi térben most már, mert a kekvások azok kiszorultak és mindent meg is tettek.
[00:29:34]át beperelték a Európai Bizottságot ott.
[00:29:39]Tehát azért ez nagyon komoly reputációvesztés volt és ugyan elte ugye jó kommunikáció, hogy a magyar egyetemek kiszorultak a a horázon.
[00:29:46]Azért váljunk már egy pillanatra a hát nem csak, hogy mi nem azok szorultak ki, akik kekvások lettek és nem is nagyon szólaltak fel ellen egyébként, hogy hogy akkor kekvások legyenek.
[00:29:56]Tehát ők kiszorultak, de az egyházi egyetemek se szorultak ki, meg a magánegyetemek se szorultak ki, meg az ETE sem szorult ki, de visszahullott ránk az egész töltet, mert azért megkaptuk mi is a nemzetkö együttműködésünk.
[00:30:08]Azért nagyon nehéz úgy egy egyetemek közötti kooperációról beszélni, hogy egyébként mi nem olyanok vagyunk, hanem azért mások vagyunk, de egyébként magyarok vagyunk, de egyébként mi nem úgy vagyunk.
[00:30:18]És mondjuk a DT-nek azért nem származott ebből igazából közvetlen kára, mert az a nagy erős sok-sok generáción átfelépített reputációnk a nemzetközi együttműködési rendszerekben, az ezt nem sérhette meg.
[00:30:33]De hát de hát kellett írnom a bizottságnak levelet, hogy mi nem olyan egyetem vagyunk és hogy amikor nézik a Ez ugyanaz, mint amikor a magyar elmegy nyugatra és akkor magyarázkodni kellett Orbán Viktor miatt meg a kormány miatt.
[00:30:46]Igen.
[00:30:47]Ön szerinttebben, ha már beszéltünk itt a reparálásról, vissza lehet kerülni ebbe a nemzetközi vérkeringésbe?
[00:30:55]Vissza, de ez sem, ez sem két perc.
[00:30:57]Vissza lehet természetesen.
[00:30:57]Tehát ugye most az, hogy a hozzáférnek a a kekvás egyetemek is a horizon forrásokhoz, vagy inkább fogalmazzunk másként, hogy ez ELTE hozzáfért az elmúlt időszakban a Horizon forrásokhoz.
[00:31:08]Ha nem úgy jelenti, hogy hogy ott van a spájban a nagymama befőtje és akkor bej és akkor hozzá.
[00:31:15]Hát az egy csak annyi volt a DT-nek az előnye ilyen szempontból a kekvásokkal szemben, hogy mi kiléphettünk a piacra és akkor kőkeményen versenyezhettünk a Deus forrásokért.
[00:31:23]Most már erre persze lehetőség van.
[00:31:25]Azt nem látom át, hogy mondjuk egy egy európai egyetem egyből [torokköszörülés] elhiszi azt, hogy mondjuk egyszer csak feloldották és most már lehet, hogy akkor azonnal helyre lehet állítani tudományos együttműködéseket, kapcsolatokat, egyebeket, de biztos, hogy helyre lehet természetesen.
[00:31:41]Tehát úgyhogy ilyen szempontból ez nem egy reparálhatatlan kár, csak hát ennek is megvan a maga a helyreállítási ideje.
[00:31:48]És ha a Horizont értem, de az Erasmus vonatkozásában az könnyebb, nehezebb visszatérni.
[00:31:53]Most az teljes magyar felsőoktatást meg nyilván elsősorban a kekvás egyetemeket kérdezem, hogy az Erasmus az az nem csak úgy van, hogy hogy kapjuk az Erasmus pénzt, hanem az adott egyetemnek kell, hogy legyen Erasmus együttműködési megállapodása egy egyetem nekünk a DT-nek van 500 olyan egyetem 500 egyetem, aki ahova mi küldhetünk és ahonnan fogadható, az Erasmus Plus is benne van, tehát Európán kívül is hallgatókat, nem csak hallgatókat, hanem staff mobility is van, tehát a támogatók, meg van oktatókutatói együttműködés is az Erasmuson belül 500 egyetem és még van 350 olyan bilateriális partnerségünk, ami nem Erasmusz, hanem hanem minden egyéb más világ minden részéről.
[00:32:34]Ühüm.
[00:32:37]Tehát az, hogy egy Kekvás egyetemről egy hallgató ki tudjon menni, ahhoz kell lenni egy olyan fogadókészségnek, ahol ezt elfogadják.
[00:32:45]hogyha ezek nem romlottak le ezek az együttműködések vagy ezek a szerződéses kapcsolatok, akkor persze el tud indulni a hallgatói mobilitás.
[00:32:52]Egyébként országos szinten az lenne a iszonyatosan kívánatos.
[00:32:55]Itt nincsen versenyhelyzet az egyetemek között.
[00:32:59]Nekünk az az érdekünk, hogy minél több magyar hallgató menjen el fél évre vagy valamennyi időszakra Erasmusszal.
[00:33:06]Persze minél több esetleg külföldi hallgatót fogadjunk nálunk, mert ez gazdagítja az ő tudásukat, a módszertanukat, az egyetemet satöbbi, satöbbi.
[00:33:18]Volt részben azért már érintettük, de megkérdezem, hogy volt ideológiai nyomás az eltén ebben a 16 évben, a Ner 16 évben?
[00:33:29]Hát ideológiai nyomást azt így így ebben a formában nem nagyon volt olyan, hogy nem nem visszatartottak szakokat ideológiai vagy más okokból, hogy hogy milyen okokból azt nem tudom, hogy ideológiailag-e voltak ilyenek is természetesen, de valójában a szakindítás na az egy az egy eléghúzós történet volt.
[00:33:46]Tehát amennyiben mondjuk a kekvás egyetemek meg az ETE közötti működési következmény szakadékot nézzük, akkor ennek nagyon komoly szerepe volt.
[00:33:56]Tehát tök egyszerű a dolog.
[00:33:56]Tehát az van a szabályban, hogy egy szakindítást a fenntartó engedélyhez.
[00:34:00]Az ő fenntartójuk a kuratórium volt, ami még meg a bé házon belül.
[00:34:05]Házon belül meg hát ott a igen, nálunk meg a fenntartó.
[00:34:08]És akkor volt olyan időszak, amikor 10 szakindítási kérelműben volt.
[00:34:11]Ezt úgy tudom nagyon egyszerűen el el vagy képetesenni, hogy ha van két élelmiszer kiskereskedő az utcában, egyiknek megtiltják, hogy árulhat tejet, a másiknak meg nem.
[00:34:22]Tehát ez ilyen egyszerű.
[00:34:22]És és ezért az is a probléma, hogy ezzel persze hallgatót vesztettünk, ezzel nem tudtuk megcsinálni azt, hogy olyan kurens vagy a a modern folyamatokra fenntatóság összekombinálva nem tudom mivel olyan szakokat indítsunk, amíg amíg ugye a kekvás egyetemek meg kuratórium engedte és akkor azonnal ment.
[00:34:43]És ebben lehetett olyan szak, ami mondjuk érintett ideológiai kérdést, és esetleg azért nem.
[00:34:47]Tehát sejthetően most nyilván informálisan vagy informálisan esetleg elmondták, de formálisan nem azt mondták, hogy az nem volt ilyen ennyire direkt benne, hogy a a legutolsó ilyen vagy a legnagyobb ilyen nagy szak nem tudom akkor ez az a genderszaknak a a megtiltása volt úgymond 16 vagy hét vagy nem is tudom mikor.
[00:35:07]Tehát az még nagyon régen volt, de hát azt meg megoldottuk most úgy utólag vagy most már el merem mondani, hogy akkor nem így hívtuk.
[00:35:14]Tehát azért más szociológia kettő most nem biztos, hogy így volt, de hogy azalatt aztán mit tanítanak, abba igazából nem tudtak így beleszólni, de azért voltak bizonyos, tehát nem szakinításnál jelentkezett ez.
[00:35:25]Ezt elmondtam más is.
[00:35:27]Tehát mondok egy példát, hogy kőkeményen megtámadtak bennünket amiatt, hogy a tanítóvólképző karon volt egy ilyen képzés, hogy serdülőkori szexuális nevelés a tanítókat akartuk erre ugye kiképezni.
[00:35:42]És akkor jött a nagy támadás, hogy akkor mi miért tanítunk ilyeneket a hallgatóinknak?
[00:35:47]A leendő tanítóknak.
[00:35:47]a leő tanítoknak, akinek aki ez nem egy ilyen szex kurzus volt, hát azért normális ember erre nem gondolhat, hanem arra, hogy a tanítókat, akik amíg is ezt el is mondta, hogy neki felkeli hát így működik a gyermekvédelmi rendszernek ez a ez a ez a szegmentuma, hogy felismeri, van egy riasztórendszer, hogy felismeri a tanító, szól a szülőnek, felismeri a szülő, szól a tanítónak, ő ő kinek szóljon.
[00:36:10]Tehát ez egy szakmai módszertani kérdéskör, ez kőkemény szakma.
[00:36:15]De hát hogyha ezt nem, tehát hogy ilyenek voltak, állandóan piszkálódtak azzal, hogy a mi pszichológusaink azok nem az emberrel foglalkoznak, hanem foglalkoznak mindenféle társal egyéb majd az egyházi egyetemek lesznek ennek a letételése.
[00:36:30]tanítók, vagyis a mondjuk így a tanárképzésbe, főleg nem a egész pedagógus képzés, a tanárképzésben nem nagyon tudtunk viszonyulni ahhoz, hogy egészen pontosan mit csinálnak a három kekvás egyetem ott kelet-magyarországon 20-30 milliárd Ft-ért, hogy a nemzet, hogy a nemzeti alaptan tervet mondjuk így megalkotják egyébként szélső jobboldali ideologisták.
[00:36:52]Ehhez mi nem nagyon tudtunk viszonyulni, és ez persze piszkálta a kormányzatnak a csörét.
[00:36:56]Ez olyan szintig elment egyébként, hogy amikor a hetes álltitkár vagy a később álltitkár egy konferencián felvázolta egy PPT-n mondjuk a fantasztikus elképzeléseiket a felsorásról meg a pedagógus képzésről, akkor nem voltunk ott, tehát nem volt ott az elte.
[00:37:15]De azért, mert nem írták meg önöket.
[00:37:16]Nem, a slideon nem voltunk, tehát hogy nem számol, tehát hogy nem, hogy nem számoltak.
[00:37:20]Ja, értem.
[00:37:20]Nem számoltak.
[00:37:20]Na de de lehet valakivel nem számolni, csak azért mi mondjuk visszük a harmadát, vagy nem tudom melyit a a pedagós képzésnek, de azért nélkülünk ez nem nagyon tud működni, vagy hát hosszabb távon persze lehetett volna, ugye lett erre kísérlet egyébként a Nemzeti Közszolgált egyetemen.
[00:37:36]Melyik államtitkár volt?
[00:37:36]Bocsánat, hát ez a Varga Bajusz Veronika, aki aki éppen akkor ezt ezt felvázolt ezt utolsó időszakot tudom csak mondani.
[00:37:43]De hát a az NKN a tanárképzésnek a mondjuk így, hogy a mindenki általi értelmeztetlen elindítása, azt kifejetten ezt a cél szolgált eltét tegyük tönkre.
[00:37:53]Ez tervetem ráadásul földrajzilag is közel vannak egymáshoz.
[00:37:58]Ö meg igen, látható volt, hogy azt azért indították, hogy önöknek versenytársat Hát de ezt ki de ezt ezt is mondjam, ez közbeszéd témája volt úgymond szakmai bel pontosan tudta mindenki és az is mindenki tudta, hogy a Pázmány kampusznak a a saját a lehetett fortkelt mögötti lerombolása József város azon részének ez nagyjából ezt a célt szolgálja.
[00:38:23]Úgyhogy ezek ezek ilyen értelemben, de olyan ideológiai beavatkozás nem volt így direkben, hogy akarsz, mer ugye ez már ahhoz kéne, hogy valami konferencián vagy valamilyen tudományos publikációba, vagy valami ideológiai elvárás lett volna.
[00:38:36]Ezt inkább úgy úgy láttam, hogy akek más egyetemeken indultak el, nem tudom, keresztény menedzsment, kurzus meg hasonló, tehát ilyesmivel nem nagyon voltunk vevők.
[00:38:44]Tehát ilyen típusú ideológiai beavatkozás így nem volt.
[00:38:50]Jelente-e az önöknek előnyt, hogy Lannert Judit minisztériumában a felsőoktatási államtitkár korábban, hát nem is korábban, hanem egészen nyárig egy eltés oktató volt.
[00:39:05]Most is eltés oktató, aki egyszer eltés.
[00:39:07]Nem, nem, nem, csak viccelek.
[00:39:07]Ő ő egy egy nagyon kiváló ka Sándor professzor.
[00:39:12]Igen, igen, igen.
[00:39:12]Nem, nem, hát előnyt ez semmilyen formában nem jelent.
[00:39:14]Tehát azért azt kell látni, hogy én én mondjuk rektorként, tehát teljesen hozzájok, ahhozok, vagy bármerre jövök, megyek az országban, vagyis magát nemzetközlegi, hogy biztos, hogy van egy-két eltés.
[00:39:27]Tehát ezért az, hogy most az egy ET-n lévő professzor lett az államtitkár, ez legfeljebb arra garancia, hogy végre egy normális ember, aki aki aki szakmailag is és tisztességesen tevékenykedik, nem jelenthet-e nem jelenthet előnyt.
[00:39:39]Nem is gondolunk semmit.
[00:39:42]Ebben a felzárkóztatásnak vagy a nulla pont elérésének, amiről beszéltünk néhány perccel ezelőtt, az biztos, hogy jobban érti szerintem az ET-nek a belső belső problémáit, a belső, mármint ugye itt a belső struktúráját, meg ezt a kifelé vonatkoztatott problémáit.
[00:39:56]Ön őt nem kell meggyőzni nyilván arról, hogy a hogy milyen alul finanszírozottság, infrastruktúrális egyéb már bérprémák vannak azér saját bőre.
[00:40:05]Igen, ennyi előnyt jelent, de ő egy teljesen korrekt most nem tudom, egy ámtitka az politikus, tehát hogy politikus lett úgymond.
[00:40:15]Tehát ezt valójában azt várjunnánk tőle, vagy várjuk tőle, hogy ő a saját felsőtatási államtitkári pozíciójában képviselje vagy vigye előre tulajdonképpen ezt az ügyet, tehát ezt a fajta kekvás egyetemek meg az álmegyetemek felzálkoztatási pontja, majd utána egy egyenlő módszer tan alapján történő finanszírozása.
[00:40:38]Meg az sem lenne önöktől való, hogy egyébként ezeket a strukturális kérdésekről elinduljon egy közbeszéd.
[00:40:44]Ez nem tud egyik napról másikra megtörténni.
[00:40:49]És lehet, hogy nem is ilyen egyszerű, sőt biztos, hogy nem ilyen egyszerű, hogy a 64-ből legyen 25 egyetem.
[00:40:54]Tehát nyilván ez egy nagyon összetett témakör, de ha nem kezdünk el erről beszélgetni, erről strukturális rendszerszintű átalakításról, akkor tényleg tényleg nagyon a saját jövőnkkel játszunk.
[00:41:05]Akkor ha jól értem, akkor ezek szerint nem kezdték el még ezt a beszélgetést se Kac Sándorral, se Lannert Judittal.
[00:41:12]Beszélgetés nem nem.
[00:41:14]Miben látja ezt, hogy most már azért egyrészt fél éve eltelt a választások óta, másrészt ugye volt ez a eltéss évnyit, ahol a miniszterelnök beszédet mondott, és ugye ott megkereste őt a szakszervezet vezetője, felhívta a figyelmet erre a 30%-os bérkülönbségre, és ha jól értem, az már legalább egy hónapja volt, vagy most már több is talán.
[00:41:35]Igen, igen.
[00:41:35]Hát szeptember nem, de nem ebben szerintem legyünk nagyon reálisak és hígattak szerintem.
[00:41:40]Tehát, mert értek egy érz mindenki érez egy felfokozott elvárásrendszert.
[00:41:45]Nyilván egy politikai felszabadulás volt ez a ez a áprilisi választás, de azért ha őszinték akarunk lenni, nem tud hát hogyha valaki bekerül, nem tudom én, műszaki főigazgatónak egy helyre, ahol fogalma nincs az, tehát azért egy fél év biztos még egy meg Igen.
[00:42:07]Tehát teljesen egyértelmű, hogy ennek a kormánynak fel kellett magát építeni.
[00:42:09]Új emberek, új struktúrák.
[00:42:11]Nyilván volt egy csomó mindent, el akartak határozni egyébként nagyon helyesen, tehát nem tudják szerintem hat hónap alatt megoldani a minden problémát, a strukturális kérdéseket.
[00:42:24]Ami elvárható, az az igazából ennyi idő alatt, hogy érzékeljék ezeket a strukturális kérdések, és kezdjene el kezdődjön el egy egyeztetés, egy beszélgetés.
[00:42:32]Az nem, azt nem tartom érdemi egyeztetésnek, hogy mindenkit is meghallgatunk, mindenhova mindenki megy, mindenki elmondhatja a véleményét, mert ez nagyon erre erre szükség van, tehát ennek lennie kell, de vannak olyan szakmai kérdések, amik mélyebb szakmaegyeztetések kellnek, és itt is meg kell találni a jó jó arany középutat, tehát nem köznevelési módszertani kérdések nagyon fontosak, de az egy az egy alcsó szint.
[00:42:57]És az is fontos, hogy az egyetemi autonómia kérdések meg ez a átmeneti finanszírozás ez helyreálljon.
[00:43:06]De ha konzerváljuk ezt a struktúrát, hát én meg tudom nagyon nyersen fogalmazni azért most még nerről beszélünk.
[00:43:10]Aztán hogyha minden így maradna akkor 27-ben már NER kötője Tisza struktúráról beszélünk, 28-tól meg Tiszáron.
[00:43:18]Értem.
[00:43:21]Tehát ez szerintem nem érdeke senkinek sem.
[00:43:23]Tehát ezért ilyen szempontból egy érdemi beszélgetésnek elkéni ez nagyon sok fórum, nagyon sok szereplővel, nagyon sok minden, csak be kell menni ebbe a szintbe, ahol ezeket a struktúális kérdéseket is kibontjuk.
[00:43:35]Beszéltünk ezekről az európai ranglistákról, egyetemi ranglistákról, meg a nemzetközi ranglistákról.
[00:43:39]Ezen nagyjából most hol helyezkedik el az ELTE?
[00:43:43]Ö ez az kérdésem egyik fele, másik fele pedig az, hogy ez a amiről beszélünk, ez a felzárkóztató finanszírozás, hívjuk akkor így, ez ez javíthatna ezen a ezen a ranglistán elfoglalt pozíción, vagy ez csak arra lesz jó, hogy hogy egyáltalán megkapaszkodjanak?
[00:44:05]Ez a kérdés, ez nem válaszolható meg a tudományos szempontok nélkül.
[00:44:07]Ugye most eddig eddig főleg felső oktatásról beszéltünk, hallgatóról satöbbi, szakók, ilyesmi.
[00:44:15]Igen.
[00:44:16]Ugye itt van egy másik lába a kérdéskörnek, a tudományos tevékenysége.
[00:44:20]Mondjuk az egyetemnek, ugye ez nem a oktatási gyermekügyi minisztériumhoz tartozik, hanem a tanár Zoltán miniszter által vezetett Tomás technok minisztériumhoz.
[00:44:29]Igen.
[00:44:30]Szerintem ők egy sokkal nehezebb, mondjuk így portfólióval küzdenek, nem?
[00:44:35]Ugye ott a mostani kormázati feladatrendszerük az az előző rendszerben legalább négy vagy öt vagy nem tudom hány minisztérium hozta hatod állami informatikától elkezdem minden otthon Igen.
[00:44:46]Szerintem ő őket felépíteni egy szakpolitikai szempontból az az egy nagyon komoly feladat.
[00:44:50]Az első dolog amivel ők nagyon brutálisan szembesültek szerintem ez a kutatóhálózat.
[00:44:55]Tehát a hurnek a kérdéskö és azt láttam én így kívülről ez nagyjából le is kötötte ő kapacitásukat a hú ennek a kérdésének a rendezése megad egyébként ez a feltán hogy mi történt megadám meg a személyi kérdések rendezés hát azt azt igen igen biz én is szug pont a napok eseménye hogy az én névrokonomat gulyás balást ugye leváltották vagy hát közös megegyezéssel megegyeztek hogy nem nem folytatja a tevékenységünk ig azért majd biztos Itt elindul a komment szekció, tehát hogy azért ez mondjuk így egy nagyon fontos szereplője húen ennek az egész történetnek, de azért azért nem ő róluk szól, csak a világ.
[00:45:37]Tehát most és csak úgy tűnik, mintogyha de ezt is értem, mert most láttam az elmúlt napokban ilyen közvetett módon, hogy ugye törvénytervedet alakult reakalappal.
[00:45:47]Tehát, hogy ebben a diverz rendszerben a tanár Zoltánék rendet tudnak majd tenni, hogy visszakerülnek az akadémiához, a kutatóához, ott egységes lesz újra a kutatózat.
[00:45:56]Ez szuper.
[00:45:56]És hogy hogy ez megtör és nem is nem hiszem, nem gondolom, biztos nem így van, hogy a tanár Zoltán ne gondolkozz az egyetemekben, vagy az egyetemi tudományos tevékenységben, de eddig egyel semmilyen kapcsolódás nincs a minisztérium megad egyetem között, a Tommáyetem között.
[00:46:13]És ez nagyon nem jó van így, mert a és ez nem a Hurren, ez megint strukturális rendszertani probléma.
[00:46:22]Egy ilyen kutatási hálózatot, mint a Huren, csak akkor engedhetne meg magának egy ország, hogyha van egy kiválóan működő, tudományos tevékenységben is kiváló a működő egyetemi rendszer.
[00:46:33]olyan a földön nincsen most persze lehet ilyen specialité majd akkor a Magyarországon lesz egy kiváló hú az egyetemek nincsen tudomány ez nem is még így kimondani is értelmetlenség mert azért nézzük meg bárhol a világon csak akkor van ilyen hálózatos di maxbank és társai hogyha egyébként van egy kiválóan működő egyetemi rendszer az egyetemek nem képzelhetőek el tudomány nélkül és a tudomány alapvetően az egyetemeken termelődik ez már csak egy ilyen luxus, ez már egy kiemelt speciális téma, magas szinti kutatásnak a szintere tud lenni egy kutatási hálózat, de a rendbe kell tenni forrásszinten is és a minisztériumnak szerintem szakpolitikai szinten egy prioritásának kell lennie a Hurrennek, mert az a baj, hogy ebben az indikátorrendszerben, amire vállalkoznak a sok pénzért a URMen, ez tönkreteszi az egyetemeket, kiüresíti az egyetemeket.
[00:47:33]És ez tudom, hogy erős állításnak tűnik, de ez így van.
[00:47:35]Tehát amennyiben a kutatás a tudományletéteményesé kutatóhálózat és jó sok pénzt is kapnak azért akkor az egyetemeken lévő kutatók, professzorok vagy a lejjebbi kategóriákban, a tanácsegédek, agyunkusok satöbbi, meg a PSD hallgatók is a Hurren felé fognak húzódni és öt-hét éven belül eltűnik az a tudósutánpótlás, ami egyébként Magyarországon tudn ezt még egy dolgot mondok.
[00:48:02]A Hennek a tudományos teljesítménye nemzetközi szinten teljes mértékben láthatatlan.
[00:48:07]Azért ugye itt így kanyarodnék vissza a kérdéshez, hogy a egyetemi nem a rangsorok azok egyetemi rangsorok és az egyetemi működést mérik meg.
[00:48:19]Az egyetemek között van öldöklő verseny a nemzetközi piacon, aminek szignifikáns, meghatározó eleme a tudomány.
[00:48:28]Nem azt nem abban versenyeznek az értelek, hogy hány hallgató van, meg hány szak van, meg ilyen nem tudom micsoda van.
[00:48:32]hanem hogy milyen publikációk vannak, milyen citációs indexük van, milyen külföldi professzorok satöbbi, satöbbi, vannak egy egyetemi ökoszisztémában, de nem látjuk ebben a rendszerben, hogy mondjuk a Hurennek a teljesítménye az hogyan csatornázódnak be az egyetembe, mert egyetemi teljesítményt gyengíti ebben a formában a UREN, de nem a Uren ellen van.
[00:48:53]Én csak azt mondom, hogy nem úgy van a rendszer, hogy a húm majd megtalálgatja a kapcsolatát a felsőtatással, hanem a felsőoktatási tudományegyetemi tevékenységet kell erősítenünk, amihez hozzá tudja állni persze egy ilyen kutatási hálózat, ami oda van rendelve az alá meg, ahogy akarják, de valójában ennek a hiányossága ez része tulajdonképpen ennek a torstruktúrának.
[00:49:16]Ez nem maradhat így.
[00:49:18]Nem azért, mert hogy akkor az egyetemekken kenutómáis teljesítménye eltűnik, hanem nem leszünk láthatóak a nemzetközi piacon.
[00:49:26]És hogy igenis nagyon fontos szerepe van a rangsoroknak.
[00:49:28]Ugyan elherdálta az elmúlt kormányzat a rangsoroknak a ezt a reputációs értékét, hogy miért van erre szükség.
[00:49:37]Mert amikor a Hankó Balázs bemondta, hogy 2030-ra az első 100-ba kerül egyetem, most a Hofi Géza is, és nem röhögte el magát, akkor akkor már csak azon nevetgétünk, hogy hát nagyon fogy az idő, majd nem sokára 2030 lesz, de nem nagyon mozdul meg a rendszerüm.
[00:49:54]De azt meg mindenki figyeli, hát amik a külföldi hallgatók a nemzetközi mobilitásban, a vállalati együttműködésekben, a horázon programokban, hogy ki hova van sorolva ebben a rendszerben, és hogy az elte hogyan keltk és hogyan hogyan lehet ebben lépni.
[00:50:08]Ugye most azt kell ehhez látni, hogy nagyjából jelenleg olyan 300 egyetem van a a világon, amit lehet, hogy több-ke kevesebb, de nagyjából ennyit a 300.
[00:50:19]Ennek a fölső ebből adódik, hogy ennek a döntő részét meg se mérik a rangsorok, mert nagyon gyengék.
[00:50:26]Körülbelül a a a rang tehát az össz 30000-ből mi a felső 2%-ba tartozunk most már, de a rangsorolt egyetemek közül azt körülbelül ilyen öt-5 hat.
[00:50:36]Ugye Magyarországról mindig a legjobbak vagyunk.
[00:50:39]Most ezt általáoságban lehet mondani, mert van, ahol egyszer fölugrik az egyik egyetem, másik a másik, de huzamosan sztendizált módon aze, mondjuk a legjobbak ilyen mondjuk ilyen 400 és 600 között mozgunk.
[00:50:51]Ez egyébként az összeshez képest nagyon jó, de rangsóakhoz képest meg nagyon nem jó, mert egy ez egy ilyen középmező.
[00:50:57]És ezen segíthet a pénz?
[00:50:59]Na hát itt jön egy nagyon nehéz kérdés, hogy pénz nélkül ez nem megy.
[00:51:02]Tehát nem hogy segíthet, el kell dönteni, akarunk vagy nem akarunk nemzetközileg láthatók lenni.
[00:51:08]Ühüm akén szállni ez egyszer olyan mintogy nem példát mondjak erre pénz nélkül ez nem tud működni a pénz tudjuk megvenni a külföldi kutatókat a saját embereinket mot ebből lesz publikáció ebből lesz kutatási együttműködés de az a kérdés hogyha most egyszer odaadunk valakinek ennyi milliárd Ftot hogy tessék itt van csinálja akkor rangsor előre merát ez nem fog működni tehát mondok egy tehát nem lehet átváltani rangsor pontszámra a mondjuk van az 1 milliárd Ftot, hogy az nem tudom 10 10 plusz helyett.
[00:51:42]ahhoz ahhoz kellenek kiváló emberek, kellenek nemzetközi kapcsolatok, kell a tudomány, az egyetemen lévő tudomány.
[00:51:46]És még egy nagyon fontos dolgot mondok, hogy amit most adatot szolgáltatunk mondjuk a rangsoros adatkészítőknek, mondjuk 2026 novemberében vagy októberében, az a 2025-ös tevékenységünk, ami 2027-ben fog majd megjelenni a rangsokat.
[00:52:03]Tehát amit 2027-ben látunk, hogy az egyetem milyen rangsorban van, az egy 2025-ös adaton nyúszik.
[00:52:11]Ezért ez azt jelenti, hogyha most bele elkezdjük finanszírozni az egyetemnek a működését, akkor az majd csak akkor fog látszódni, ha látszódik.
[00:52:21]Látodik.
[00:52:22]Na és akkor mi azt csináltuk az egyetemen az RT-n, hogy elengedtük ezt a hanyadikak vagyunk a rangsorba című történetet, hanem azt mondtuk, hogy nézzük meg, hogy milyen indikátorok, milyen szempontok alapján hangolják az egyetemeket.
[00:52:34]a nemzetkö rangsor gondom idézettség idézettség publik ugye ez egy nagyon összetett dolog mert vannak úgynevezett szakterületi rangsorok am van ilyen, hogy mit tudom pszichológiától kezdve kémi meg bármi is és akkor vannak még társalomtudományok meg életten satöbbi természettomak és vannak az összegyetemi rangsorok ezek a globális rangsorok és elkezdtük nézni az indikátorokat hogy hogyan lehet nemzetköi reputációt kutatói együttműködések reputációs indexét javítani.
[00:53:02]Mit jelent az, hogy publikáció?
[00:53:04]Ez is van ennek egy furcsa terméke a kekvás egyetemekkel szemben.
[00:53:09]Én nem értem ezt a szót, hogy publikáció.
[00:53:10]Hát nem mindegy, hogy a nem tudom most bocsánat, bármelyik napilapban publikál egy professzor, vagy mondjuk egy Q1-es vagy D, vagy a Nature, hát egyáltalán nem mindegy.
[00:53:19]Ugye csak azokat a publikációkat nézzük meg, és ezt m nagyon részletesen kidolgoztuk a lehet, hogy minden egyes tudományterületületen, nem csak a karok, hanem tudományterületeken mi számít rangsoros adatnak, hogy melyik hol publikája, mit csináljon, hol idézzék az adott publikát, hol megjelent publikációt, hol idézzék, mert különben nem kapunk rá pontot.
[00:53:41]Milyen témakörökbe kell fejlődni?
[00:53:41]Mert nem úgy van, hogy csak úgy a rangsorokban vagyunk, hanem vannak bizonyos szakterületi kérdések és vannak persze ilyen ilyen horizontális példá mondjuk a fenntarthatósághoz hogyan viszonyul egy egyetem.
[00:53:52]Tehát elkezdtük szisztematikusan felépíteni és oda visszakanyarodva, hogy amennyiben a dee megkapna ezt a 120 milliárd Ftos éves finanszírozást, a Hurren nem rombolja le az egyetemi tudományos tevékenységet.
[00:54:10]És figyelembe véve a mostani eredményeinket, mert azért az ET-nek most van egy ilyen középmezőnyös helyezése, de egyes szakterületeken benne vagyunk a 100-150-ben.
[00:54:19]Melyek szakletek?
[00:54:22]Pszichológiában, régészetben, filozófiában.
[00:54:25]Hogyha megnézzük mondjuk a a ilyen általánosság, akkor humán bölcsészetben messze 200-on belül vagyunk, erősek vagyunk.
[00:54:32]egyébként nagyon érdekes, hogy a stemes területeken, ahol nagyon, hogy is mondjam, ott nagyon kutatási infrastruktúra függő a törtel, tehát nyilván hát ki gondolhatja azt most őszintén, hogy a porferhőbe burkolózott lágymányosi kampuszunkon érdemi versenyt tudunk folytatni mondjuk a Herób Egyetemnek a azzal a azzal természettomás kutatásával, amit ott éppen csinálnak.
[00:54:55]Tehát ez ez egy érteszeret, de ettől még az is része a rendszernek, és azt is szépen felképíteni.
[00:55:02]Tehát ha ez megtörténik, akkor én azt gondolom, hogy egy egy három-öt év körülbelül, mert hogy a meglévő dolgaink meg az fejlesztési folyamat, akkor el tudjuk azt élni, hogy a valójában, amit a adott esetben a Tiszakormány is egyébként céltűzött ki.
[00:55:15]Nem tudom egyébként kire gondoltok, amikor ezt megfogalmazták, hogy mondjuk lesz olyan egyetem, amelyik a 150-be, vagy a 200-ba és utána majd a 150-be be fog kerülni.
[00:55:25]értelmezhetetlen célokat fölösleges kitűzni magunk elé, mert ahhoz nagyon-nagyon jelentős finanszírozási többletnek kell lenni egy egészséges struktúrában, ami ha meg is tölténik majd 10 év múlva meghozza a hasznát, hogy mondjuk befogjuk a hát engem egyszer fölhívott a Herb Egyetemnek a rektóhelyettese, hogy hát ott sajnálkozott, hogy a hogy a 43.
[00:55:48]visszazuhantak a 47-re, és akkor mondta, hogy azért át tudom érezni a problémát, de ez ténylegesen így volt.
[00:55:54]Tehát e ezt nem tudjuk nyilván megfogni.
[00:55:58]Nagyon elszaladt az időnk és nem szándékosan, de két kényesebb kérdés került a végére.
[00:56:02]Az egyik az kapcsolódik a Hunrenhez meg a kutatóintézetekhez.
[00:56:08]Ugye itt a Ner alatt négy kutatóintézetet önökhöz átsoroltak, vagy önökhöz csatoltak.
[00:56:14]Ö egyrészt nagyon röviden kérem mondj el, hogy hogy miért történt így, mert sokan, én megkérdeztem egy-két laikust erről a kérdésről, és sokan úgy vélték, hogyha ez egy ilyen politikai alku volt, hogy egy kicsit akkor éppen békén hagyják az ELT-t, nem birizgálják, de önök megvállalják, hogy ezt a négy kutatóintézetet elviszik.
[00:56:38]Másrészt meg az érdekelne, hogy ebben a kérdésben most így a NER után mi az álláspontjuk, visszaadnák ezt a négy kutatóintézetet, maradna az LT-nél, hogyan látja ezt a kérdést?
[00:56:49]Igen, hát ennek a kérdésnek egyetlen nagyon nehéz oldalon röviden megválászolni, mert ez egy nagyon összetett problémakör és akár külön misét is megére, de azért azért megpróbálom röviden elmondani.
[00:57:00]Köszönöm.
[00:57:00]Tehát mi soha nem jelentkeztünk kutatóintézetért, hogy szétbontsuk a Hurennek vagy a bármelyik kutatóháózatnak az egységét.
[00:57:08]Amikor ez felmerült lehetőségként, még a Palkovics miniszterség alatt, mikor lecsatolták a áldozatot, mi voltunk az egyik leghangosabb ellenzője ennek, hogy hogy bármelyik intézetet is az RT-hez vonjuk, mert szerettük volna így egybe látni az egész történet.
[00:57:22]nem asszisztáltunk ehhez a témakörhöz, de két oldalról 2025 elején, 24 végén egyébként is hazudik, aki azt mondja, hogy ezt nem tudta és nem volt róla tudomása, mert ez már egy köztudomású történet volt a főigazgató körében, meg az egész lehet, hogy a konkrét kutató szintén nem, de hát a hálózat szintén igen, hogy két oldalú présbe került az adott szituáció, az ugye ez a mind a két alany az egyik a hú kezdjük a húrennel a hurreneseknél teljes teljesen nyílt titok volt az a vezetői körben is.
[00:57:54]Ezt megfogalmazta Marót Miklós, a korábbi LKS Aulyás Balázs is megfogalmazta, mindenki megfogalmazta, hogy az az Orbánék, ezt mondjuk ki nyíltan, nem hajlandó finanszírozni a humán társamtudományi tőteket a Hurrenen belül, merthogy ennek azt ilyen hombnak tartják.
[00:58:13]buknak meg, hogy a nagyon ilyen ellenzéki töltet.
[00:58:17]Ezért azt mondták, hogy vagy az történik, hogy a Húenen belül megszüntetik őket.
[00:58:23]Ebbe Gulyás Balázsnak legyen becsületére mondva, hogy állítólagja azt mondta, hogy erre nem hajlandó, de föl volt nekivetve.
[00:58:32]vagy szédarabolják ezt a négy humán társalományatók központot úgy, hogy fogalmazzunk ilyen szépen, nem túl kulturáltan, hogy mindenki szívjon a rendszerben.
[00:58:41]Tehát odak NKS csatolják a nem tudom kiket a pázmányhoz, mi meg megkapjuk mondjuk a nem tudom micsodát.
[00:58:48]És ez egy ilyen elsorvadáshoz, ez egy elsoráshoz, vagy lehetség, vagy vegyünk mi át egy vagy kettőt ebből.
[00:58:54]Ugye itt az egy vagy kettő, ez a ez a vagy vegyünk mi át ez egy elég erőteljes nyomás gyakorlásként volt, hogy vegyünk.
[00:59:01]És az mondja, ha már át kell vennünk, akkor vegyük át egybe az egészet, ezt a négy humánt társaladó központot.
[00:59:06]Tehát magyarul én ezt állítom és ezt továbbra is tartom, hogy ne essünk ilyen interpolációs problémába, hogy ma ma meg ma demokratikus hirtelen mindenki fejjel megítéljük, hogy mi volt egy helyes magatartás ebben a tévak 25-ben.
[00:59:21]Mert csak egy szavazattal győzött volna a Fidesz április 12-én.
[00:59:25]Ők lehet, hogy már mi se, sőt biztos, hogy már mi se már nem is lennénk.
[00:59:30]Tehát ők ebben a formációban, hogy hozzánk kerültek, egy tudományegyetemi keretrendszerbe.
[00:59:34]Tatom rektor úr, hogy én sem tudnám önt kérdezni.
[00:59:38]Igen, igen, igen, igen, igen, igen.
[00:59:40]Az ELT részéről, az ELT részéről ott volt, hogy megbontották a tanárképzésünket, a DNK-t megcsinálták a pázmányon elindult a bölcsészképzésnek a leépítése.
[00:59:53]Abban a szituációban olyan prés alá került az egyetem, hogy erre vagy azt mondtuk volna, hogy hagyjanak bennünket békén, de abban a viszonyrendszerben ez egy ez egy ez nem lett volna egy helyes történet.
[01:00:05]És ez nézőpont kérdése.
[01:00:05]Tehát én azt gondolom, hogy kettő bölcsész sérülékenyel, mint öt bölcsész, vagy négy bőcsész, hogyha ez így egyben van.
[01:00:14]Tehát abban gondolkoztam, hogy amennyiben ezek hozzánk kerülnek, a négy kutatóközpont, úgy bekerülnek egyel időt nyerünk, ott vannak nálunk nagyobb massza vagyunk, nem vagyunk olyan könnyen kibillenthetők ők se meg mi sem.
[01:00:29]És ez egy nagyon és még egy dolog, hogy és ezt bizonyos emberek aztán ezt a hasznos idióta funkciót föl is vették, hogy azt kimondták az Orbánék, hogy ez milyen király, mert majd az a egyes mondjuk ilyen hőbölgők meg a társadok majd akkor egy kupacban leszünk, és akkor ők az ET-t fogják támadni, és nem a kormányt, és akkor és ez mondjuk ez így finoman szó bizonyos értelben is de egy nagyon fontos dolgot szeretnék elmondani és ez visszakövethető, tehát nem egy ilyen Most majd mindenki mosdatja magát ilyen szerencsem.
[01:01:00]Tehát azért tehát az első perztől kezdve elmondtam mindenkinek a Telekzen például meg is írták egy hosszas interjúban, hogy ha már belekényszerültünk ebbe a történetbe, ebből is látszik egy kicsit egyébként a Nernek ilyen szempontból rendiánsága, hogy bele voltunk kényszerítve, de ha már benne voltunk, ott meg volt bizonyos mozgást, tehát úgymond egyfajta ilyen feltételeket idézelben megfogalmazni.
[01:01:23]És a mi feltételünk az az volt, hogy egybe kapjuk meg őket.
[01:01:28]Mi egyben tartjuk ezeket, tehát nem engem, mert az első hát ott volt a szenátusi ülésen, amikor döntünk, hívott egy másik egyetemrektor, hogy adjuk, vagy hogy tárgyalgassunk a meg behívott a Marót, hogy akkor mit adnánk ebből, aki a Orbán főbizalmasának tüntette fel magát.
[01:01:43]Tehát ugye itt azért önmagában a kutatóhálózatnak ennek a részének az egybetartása volt egyéget.
[01:01:50]És az volt az ígéret a részemről, hogy amennyiben 26 tavaszán úgy alakul a helyzet, senki nem látta a a Tisza győzelmét, de azért azért azért mindig volt ilyen olyanom olyan erőtcsoportosulás a a Fideszben is.
[01:02:04]Úgy alakul a helyzet 26 tavaszán, az MTA vissza akarja őket venni, a kutatók vissza akarnak menni, akkor az ET egybe tartja őket és ezt támogatja, ezt a folyamatot.
[01:02:16]Ezt betartottuk.
[01:02:16]egyben van a kutatóhálózat, semmilyen befolyásolás nem volt az ő működésükben.
[01:02:23]Ebből is jött egy csomó tám megszavaztattam a kutatóhálózatnak a tagjait, hogy mit szeretnének a kutatók, hiszen ők voltak az egyik paraméter ebbe az egész törtbe.
[01:02:31]Ők nyilván azt mondták, hogy szeretnének visszakerülni.
[01:02:33]Ezt elmondtam a a tanár Zoltán miniszter úrnak is, amikor egyszer találkoztunk még nagyon az elején, tehát amikor amikor megalkult a kormány május környékén, én elmondtam, hogy az ETE nyitott ehhez.
[01:02:46]Mi nem akarjuk, mi egy kicsit ez a szükségből erőnyt akarni kovácsolni dolog volt, mert ebben azért volt gyakorlatunk, tehát azért kaptunk egy csomóat a most csúnyán fogalmazva a nyakunkba, ami akkor úgy tűnt, hogy a nyakunkba, de aztán előnyös lett nekik is az egyetem megkaptuk a BM-ből kijövő gazdaságtudományi vagy szombathely, amikor ott teljes le lerobbant tanárképzéses konstrukciót ott a nyugat-magyarország egyetemtől is majd elbajlónak vele, abban is mondjuk siker sztori lett.
[01:03:17]És mi a kutatóhálózatnak ennek a négy elemén vagy ennek a négy kutatóközpontnak biztosítottuk az autonómiájukat.
[01:03:23]Ember nem szólt be működésükbe.
[01:03:25]És nagyon örülök neki, hogy végülis a kormány megtalálja azt a jogi keretet, jogszabályt, ami tulajdonképpen az ő igényüknek megfelel.
[01:03:32]Mondják meg, hogy mi csináljunk.
[01:03:35]Tehát hogyha kell szenátus döntést csinálunk hozzá, megszűnt az oka.
[01:03:42]május 9-én azem ugye akkor alakult meg a Tiszakormány.
[01:03:44]Megszűnt az oka, hogy nálunk vannak.
[01:03:47]Igen.
[01:03:47]Tehát akkor ha jól értem, akkor akkor önök visszaadnák.
[01:03:53]Van, van tudja az, hogy mi a szándéka a kormánynak ezzel a Én Én úgy tudom, hogy Igen, igen, igen, igen.
[01:03:59]Tehát ő ő a most a kormány, ha jól értem, akkor ő azt valósítja meg, amit a kutatók akarnak, vagy a kutatóáhozat akar, hogy először első lépésben a négy nálunk lévő kutatóközpont az kikerül tőlünk és bekerül a a hurrembe, ilyen érte helyre áll a kutatóáhozat egysége.
[01:04:17]És akkor majd egy másik lépésben, vagy egy második lépésben pedig a Hurren hálózat egésze az MTA alá kerül, tehát az MTA lesz a fenntartója ennek a hálózatnak.
[01:04:26]Ezt akarták, tehát mindenki ezt akarta.
[01:04:28]Úgyhogy ilyen szempontból ezt valósítja meg a a kormányzat.
[01:04:30]És mi pedig ezt az egész történet ezek első perctől kezdve támogattuk ilyen értelemben.
[01:04:36]Tehát semmifajta rossz érzésünk vagy vagy problémánk nincsen.
[01:04:41]Jó sokat szívtunk az egész törtettel, mert azért pont fordítva van, tehát néha bekommentelgetik, hogy mi ilyen pénzt meg olyan pénzt meg nem tudom micsodákat át elvettünk.
[01:04:50]Ez ez nettó hazugság.
[01:04:50]Mert nekünk került körülbelül 400 millió Ftba az RT-nek az, hogy ők jöttek hozzánk, mert az SP rendszereket át kellett alakítani, a az email rendszert, a nem tudom mit is, mindent is, amit ugye nem kaptunk meg ebben a átjövetelnél az ő költségvetési soroknak az átcsoportosítására.
[01:05:09]Jó, végül meg akarnám kérdezni a szűkebb almamáterérről, az állami és jogtudományi karról.
[01:05:16]Ugye ott hát másfél évvel ezelőtt volt egy ilyen ügy vagy botrány, amikor Orbán Balázs készítette a doktoriát, és azt sikeresen meg is védte végül.
[01:05:29]Ön mit gondolt akkor erről a doktoriról?
[01:05:32]Egyáltalán figyelemmel követte az eseményeket, Netán olvasta ezt a dolgozatot.
[01:05:40]Ez ha létezik, nem tudod a a morális szót, hogy lehet a legjobban fosztóképzővel ellátni, immorális vagy igen igen dolog, akkor ez ez volt.
[01:05:49]Tehát hogy lehet egy ilyen ötlet, hogy egy olyan ember, aki az Orbán Balázs, aki minden mozdulatával lényegében elpusztítására törekedett a akkor cinikus.
[01:06:02]Hát vagy igen, igen, akkor az nem tudom mi.
[01:06:03]Na mindegy.
[01:06:05]Szóval, hogy ő majd majd ugye beadja hozzánk, mer a mi doktoriskolánkban volt egyébként itt mindenféle jogszabályi dolog van, hogy a nem tudom mikor elkedett doktorikat, meddig lehetett befejezni, úgyhogy elitotta.
[01:06:15]Nyilván nem, ez végtelen inkorrekt dolog volt, hogy az eltét olyan helyzetbe hozza egy főpitikai potentát, hogy nekünk az ő védelme érdekében a tudomány szabadságára kelljen hivatkoznunk.
[01:06:29]Gondom szüksége volt, amiről a beszélgetés elején beszéltünk, hogy az ELTE reputációja, tehát a presztízsre szüksége volt, ugyanakkor máshol megfúrta az ELT-t.
[01:06:39]Igen, igen.
[01:06:39]Hát ez ez az ő ő szempontja, de ugye a Polyák Gábornak az a nyilatkozata az 100%-ig indokolt volt.
[01:06:46]Ugye ő bojtotta a Bilit, fogalmazzunk így.
[01:06:48]És nem lehet elvitatni semmilyen felvetését, hogy természetesen ez nem elfogadott, és az egyetemnek ezt nem szadna befogadni.
[01:06:55]De mit csináljunk?
[01:06:57]Tehát az a probléma, hogyha egy ilyen esetben úgymond politikai döntést hozunk, akkor majd a másik esetben is jön a nyomás.
[01:07:04]Mi ahhoz tartottuk magunkat, hogy ez egy szakmai kérdés.
[01:07:05]És tudom, hogy az Ungerannát is nagyon-nagyon sokan támadták amiatt, hogy jó volt az egyik kijelölt oppon miért nem adta vissza?
[01:07:13]Mert nem ugrunk el ilyen helyzetek elől.
[01:07:15]Egy tudományegyetemen nem lehet az szempont, hogy éppen az adott ember, aki éppen most meg akarja védeni a doktoriát, neki milyen politikai meg nem tudom milyen attitűjei vannak.
[01:07:27]Soha nem bizonyosodott az be igazából, amennyire én nyomon tudtam követni, hogy plágium, nem plágium, nem volt erre utaló, nem a közvéleménynek kell ezt, vagy hogy is mondjam, politika attitűd alapján megítélnie, hanem az oponensek meg az egész folyamat egy szabályozott rendszer.
[01:07:42]Ez végtelenül szánalmas és, hogy egy tudományegyetemet olyan helyzetbe hozzon egy ember, hogy nekünk kelljen tulajdonképpen magyarázkodnunk az adott helyzetben azért, hogy hogy a tudomány szabadsága, védelme érdekében lefolytatunk egy eljárást, ah egyébként a társamnak egy döntő része meg nem ért egyet.
[01:08:02]Igen, ez végtenül végtelenül hát elfogadhatatlan, de továbbra is azt gondolom, hogy azok az emberek és vállalva ezt a sok támadást, Ungerannát például, de ez hát nem nem egyedül volt mások is, csak mások nem lettek ilyen híresek úgymond ebben az egész témak vagy az egész elmúlt hónapokban, hogy bevállalták ezt az egész történet és tulajdonképpen ez szakmai döntést hoztak.
[01:08:25]Ilyen értelemben méltó helyzetet teremtettek, mert nem lenne jó semmilyen szempontból nem lenne jó.
[01:08:32]hogy ott egy olyan politikai nyomás alapján csak azért, mert az Orbán Balázs, akkor majd ott elkezdünk kekeckedni, és akkor azt mondjuk, hogy a tudományos értékel dolgozott meg én nem érted az egész téma, amivel ő foglalkozik, nem is nagyon értek hozzá, de hát most ezek nagyon szubjektív most elértelműen a tudomány szabadságában belartozik az is, hogy adott esetben nem értünk egyet azzal a tudományos eredményel, amik jön, de nem szakmailag hiba ilyen értel, csak nem értünk egyet.
[01:08:58]Azt el kell fogadnunk olyannak, hogy azért tudom az egyetem az egyetem szabályai szerint ez ez az egész folyamat, ahogy ahogy megadták neki a doktoriát, ez még felülvizsgálható, vagy ez egy teljesen lezárt ügy és nincs nincs felülvizsgálati lehetőség?
[01:09:17]Nincsen felülvizsgált.
[01:09:17]Ez ugye maga a doktori eljárás az egy közigazgatási eljárás ilyen szempontból.
[01:09:22]hogyha valakinek nem tetszett volna, akkor érdeké tudja bizonyítani, akkor akár bíróságon is meg tudta volna támadni.
[01:09:30]Hogyha valaki a plágiumra utaló egyétel bizonyítékot talál, ez egy tiszta jói kérdés, hogy a plágium, mint olyan, az egy olyan tudományetikai vétség, akár büntetőjogi vagy szenz jogi sértés témakör, ami aztán később jogi útra is terelhető.
[01:09:45]Valszűleg ott még nem épvült el a dolog.
[01:09:47]Például utalok arra, hogy nem tudom, aki követik mondjuk a német gyakorlatot, Németországot, ott időnként fölfmerül, hogy egy-egy miniszternél vagy államtitkárnál előtúrják a a régi doktoriát, meg megnézik, és akkor azt mondják, hogy azt plagizál, le is mondtak, mert nem tudom ennek leonják a következmény tehát nem néhány hónapon belül tud ennek csak következménye lenni, de az ET-n belül nem volt ilyen.
[01:10:09]És ugye ez is egy kicsit problémás, hogy más puffogni a Facebook posztokba vagy a vagy a bejegyzés, akkor indítson eljárást, és akkor akkor ki fog az egész konkrét derülni.
[01:10:18]De most már mi ezt egy lezárt dolognak tartjuk.
[01:10:20]Szerintem a Leel szabályzataival teljesen rendbent.
[01:10:25]Lehet szabályzatai megvédték ilyen értben Orbán Balázs, de megvédtek talán sok mindenki más is az ilyen típusú mondjuk így a tudomány védelme űrügyén bejövő támadásokkal szemben.
[01:10:37]Rektor úr, nagyon hálás vagyok, hogy eljött hozzánk és ilyen részletesen tudtunk erről beszélgetni.
[01:10:41]Köszönöm, hogy itt volt velünk.
[01:10:44]Köszönöm szépen.
[01:10:44]Kívást.
[01:10:45]Önöknek nagyon köszönjük a figyelmet.
[01:10:45]Ne felejtsenek el feliratkozni a csatornánkra.
[01:10:50]Jövünk legközelebb is.
[01:10:50]A viszontlátásra.
[01:10:56][zene]