Kontroll 48:59

Oszkó Péter: Eljött az ideje, hogy „ne a Fidesznek politizáljon” a kormány

oszkó pétermatolcsy györgytőzsdegazdaságpolitikaeuróbevezetésközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Tisza-közeli
Oszkó Péter: Eljött az ideje, hogy „ne a Fidesznek politizáljon” a kormány
tl;dr
  • Oszkó Péter a Kontroll csatornán a Matolcsy elleni nyomozásról, a tőzsdéről, a TISZA gazdaságpolitikájáról és az euró-bevezetésről beszélt.
  • A jegybank-ügyet „elképesztően abszurd" történetnek nevezte: devizahiteles-mentésre szánt összegek alapítványokon keresztül magánkézbe kerültek.
  • Szerinte az ügy nincs hatással a jegybanki intézményre és a piacokra; a bizalom április óta javult.
  • A BUX a kormányváltás előtt is emelkedett; most a „politikailag bekötött" papírok gyengélkednek, a piacszerűen működő cégek erősödnek.
  • A lakossági megtakarítás a GDP 100%-a felett: kétszer annyi készpénz, mint részvény — bőven van mozgósítható likviditás a tőzsdén.
  • A TISZA-gazdaságpolitikát tudatosnak és célratörőnek tartja: fiskális szigor (7,5%→4,9% hiány) és lakossági átcsoportosítás egyszerre.
  • Kritikája: a rezsicsökkentést szociális alapon kellene célzni, és a kormány még mindig „kampányol" a Fidesz csapdáira való tekintettel.
  • A presztízsberuházások helyett bérlakás-programra, út- és vasútfejlesztésre, érdemalapú tenderekre lenne szükség.
  • A vagyonvisszaszerzésnél a tőzsdén való lakossági értékesítést javasol; veszély, hogy külföldi befektetőknek kerülnek a cégek.
  • Az euró-bevezetési célt (2030–2032) reálisnak tartja; leminősítést nem vár, cégük novemberben tervez nyilvános részvénykibocsátást.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Kontroll csatorna adásában a műsorvezető Oszkó Péter volt pénzügyminisztert kérdezi a jegybank körüli botrányról, a tőzsdei viszonyokról, a TISZA-kormány gazdaságpolitikájáról és az euró-bevezetésről.

A jegybank-ügy és a Matolcsy-ellenes eljárás

A beszélgetést a Matolcsy György ellen indult nyomozati eljárás kapcsán a műsorvezető arra kérdez rá, mit jelent ez a jegybank renoméjára és a gazdaságra nézve. Oszkó szerint a jegybankra mint intézményre nézve nincs hatása, mert az ügy „nagyon konkrét személyekhez kötődő, elképesztően abszurd történet":

„szerintem ezt még a történelemben is emlegetni fogják, hogy ezt valaha Magyarországon meg lehetett csinálni." *

A lényeg az ő összefoglalása szerint: volt egy időszak, amikor a forintárfolyam ingadozása a devizahiteles lakosságnak óriási veszteséget, a jegybanknak pedig sok száz milliárdos nyereséget hozott, amit aztán alapítványokba „kipakoltak". Szerinte ebből az összegből devizahiteles-mentő alapítvány is létrejött volna, ehelyett „ez egy családi vadászterület lett", „sok Porsche és sok luxusingatlan keletkezett belőle". A részletek kinyomozását a hatóságokra bízza.

Szerinte az új jegybanki vezetés – bár Arga Mihály „ugyanabból a politikai családból jött" – szigorúan lépett fel, és az első nyomozati cselekmények is az új vezetés mentési kísérleteiből keletkeztek. A piacokra ez nincs hatással: a forintárfolyam és a kamatszint április óta „óriásit változott", „a bizalom állapota látszik a piacokon".

A budapesti tőzsde és a kormányváltás hatása

Oszkó elmondta, hogy a BUX már a kormányváltás előtt is dinamikusan emelkedett, mert a magyar részvénypiac rendkívül olcsó volt: 2022-es beszakadás után „árazási jogból" folyamatosan emelkedett. Emlékeztetett, hogy abban az évben, amikor a lakossági állampapír 18%-ot fizetett, a BUX 40%-ot ment fel, majd 31%-ot, majd 39%-ot hozott (2023–2025).

A kormányváltás fő hatása a papírok differenciálódása:

„van, aki nyertese annak, hogy most egy érdem szerinti világban piacgazdasági körülmények között az tud teljesítményt felmutatni, aki jól dolgozik, és nem az, akinek politikai kapcsolatai vannak." *

A „politikailag bekötöttnek" tekintett papírok gyengébben teljesítenek, a többiek jobban. Tanácsa a befektetőknek: meg kell nézni, melyik vállalkozás „piacszerűen működő, valós teljesítményt felmutató".

Cége tőzsdei működése és a tőkebevonás

Oszkó elárulta, hogy cége most tőkebevonást tervez a tőzsdén, mert jó árazással tud cégeket felvásárolni. A tőzsdelépés költségeiről: 2021-ben az Extend piacra lépéskor 40–50 millió forintba került a felkészülés (belső folyamatfejlesztés, tanácsadói és ügyvédi díjak). A standard piacra lépést novemberre tervezik, nemzetközi számviteli standardokkal, szigorúbb riportálással. A cég piaci kapitalizációja 3–4 milliárdról 10 milliárd fölé nőtt 2021 és 2026 között – szerinte ez még mindig KKV-kategória, de pont ezért van nagy növekedési lehetőség előtte.

Likviditás és a lakossági megtakarítások

A budapesti tőzsde likviditása korlátozott: a világ tőzsdei forgalmának fele New Yorkban van, Európából kicsit több mint 10%, Magyarország „kerekítési hányad". Ugyanakkor Oszkó szerint itthon jelenleg pénz van – és előre reagálva a kommentelőkre: „Oszkó Péter, ha megint milyen hülyeségeket beszél. De tényszerű" –, a háztartások pénzügyi megtakarítása meghaladja a GDP 100%-át, 100 000 milliárd forint felett van. Ebből:

  • 10 000 milliárd felett lakossági állampapír,
  • 20 000 milliárd felett bankszámla és készpénz,
  • 7000 milliárd felett készpénz,
  • 3–4000 milliárd felett tőzsdei papírok.

Vagyis az emberek kétszer annyit tartanak készpénzben, mint részvényben, és három-négyszer annyit állampapírban. Szerinte bőven van mozgósítható likviditási tartalék; nem akar senkit rábeszélni, hogy minden pénzét részvénybe rakja – „ez egy kockázatos műfaj" –, de a diverzifikációban a részvények aránya most nagyon alacsony.

A TISZA gazdaságpolitikájának értékelése

Oszkó szerint a jelenlegi gazdaságpolitika „nagyon tudatos és nagyon célratörő", és ugyanazokat a problémákat kezeli, mint amikkel a világ küzd:

  1. Szétvert költségvetés – „a közpénzek egy igen jelentős része az egy szűk politikai kör magándagodását szolgálta", másfél évtized alatt semmit nem javult az államadósság-helyzet, az utolsó fél évtizedben „elképesztő mennyiségű pénzszórás és harácsolás" zajlott.
  2. Szétnyíló vagyoni olló – a fejlődésnek nagyon szűk kör a nyertese, leszakadó rétegekkel, feszültségekkel (francia, szerb fiatalok utcai fellépése, itthon a fiatalok szavazata).

Szerinte az Orbán-kormánynál voltak 3% alatti hiányévek, de „az nem erőfeszítések miatt volt", hanem a külső környezet (olcsó pénz, EU-transzferek) okozta; „igazi erőfeszítést sosem tette az Orbán-kormány". Emlékeztetett, hogy Varga Mihály még nullás egyenlegű költségvetésről is beszélt.

A mostani kormány egyszerre hajt végre szigorú fiskális politikát (7,5%-os idei hiányról 4,9%-ra jövőre) és jelentős átcsoportosítást a lakosság felé; a vagyonadó szűk körre céloz, pár száz milliárdos hatású, míg a teljes korrekció 1000 milliárdos nagyságrendű.

Mutatók, növekedés, vállalati beruházások

A költségvetési hiányt egyszerűen magyarázta: „az ország több pénzt költ el, mint amennyit beszed. Magyarán a jövőt éljük fel." Az EU 3%-os szabálya azért elfogadható, mert feltételezi, hogy a hitelből nagyobb növekedés termelődik. A tervek szerint 2030-ra 2,8%-os hiány és dinamizálódó növekedés lenne, amikor a hiány „bőven kitermelhető". Az első félévi mintegy 2,5%-os növekedést a lakossági fogyasztás hozta (4,5%-os fogyasztásnövekedés), jövőre 2,6%-os növekedést terveznek – ezt ő konzervatívnak tartja.

A legizgalmasabb kérdés szerinte a vállalati beruházások elindulása, mert azok még nem indultak el; tartós növekedés anélkül nem lesz. Ehhez „nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható környezet" kell, és az, hogy a vállalkozások ne állami támogatásokkal, hanem a piacról való növekedéssel foglalkozzanak. Saját cégük „világéletünkben piacszerűen" működött, sose állami pénzből finanszírozták magukat.

Építőipar és állami beruházások

A presztízsberuházásoknak (stadionok, kastélyfelújítások) szerinte nincs jövője – „ez inkább egy hiba volt a Mátrixban". Az állam feladata inkább bérlakás-program: az MFB 650 milliárdos tőkemelésének kb. harmadika bérlakás-fejlesztésre megy, az észak-csepeli diákváros tervét is felkarolták. A Vitézy Dávid vezette minisztérium sok ésszerű infrastruktúra-fejlesztést indít, a visszahozott uniós/RRF-pénzek egy része is ilyen célú. De:

„nem stadionépítőkre lesz szükségünk... hanem út, vasút, bérlakás típusú építőipari kapacitások kialakítására és fenntartására." *

És „az is izgalmas kérdés, hogy ezeket olyan cégek csinálják, akik nem politikai alapon nyernek tendereket, hanem érdem alapján". Szerinte az építőiparban jelentős strukturális váltás elkerülhetetlen.

Rezsicsökkentés: a konstruktív kritika

Oszkó összességében pozitív és bizakodó a TISZA-gazdaságpolitikával kapcsolatban, de egy kritikát fogalmaz meg:

„szerintem érdemes lenne egyre kevésbé a Fidesznek politizálni... még mindig vigyázni kell a Fidesz politikai csapdáival... egy csomó döntés úgy születik meg, mintha még kampányban lennénk." *

Szerinte „a Fidesz már semmit nem tud kihasználni", „szép lassan át lehet gyalogolni a Fidesz politikai csapdáin". A kormány máshol bátor volt (adócsökkentésekből visszavett), de a rezsicsökkentésbe nem mert – ezt részben megérti, mert az energiaárak kiszámíthatatlanok (pl. a Hormuzi-szoros konfliktusa). Ugyanakkor a rezsicsökkentés „legnagyobb baj, hogy azt mindenki kapja", pedig szociális alapon, a rászorulóknak valóban állami feladat lenne. Szerinte a kormány abban reménykedik, hogy az energiapiac konszolidálódik, és akkor lehet rajta változtatni – ahogy a kamatok oldalán már megtörtént a váltás (a 3%-os kedvezményes hitel, pl. az Otthon Start-program, szűkebb körben érhető el).

Politikailag bekötött cégek és vagyonvisszaszerzés

Két dolgot kell szerinte szétválasztani: (1) a politikailag bekötött cégek megrendelésvesztése – „aki azért fektetett egy cégbe, mert politikailag bekötöttnek minősülte, az ezt a kockázatot viseli" – ez látszik Mészáros Lőrinc tőzsdei cégeinek árfolyamán; (2) a vagyonvisszaszerzési folyamat, amelynél visszaélés kimutatása esetén az államhoz kerülhet a tulajdon. Szerinte nem cél lehet, hogy „az állam a magyar gazdaság jelentős részének hirtelen a tulajdonosa legyen" – ez átmeneti állapot, utána piaci tulajdonosi körnek kell kialakulnia. Erre jó a tőzsde: a visszaszerzett vagyont a lakosság széles köre vásárolhatja meg, ahogy a rendszerváltásnál más régiós országban sikerült. Reális veszély viszont, hogy ha nincs elég nagy hazai tőketulajdonos, „majd jön az osztrák, lengyel nagy befektető", és a bankok, építőipari cégek megint külföldi tulajdonba kerülnek.

Hitelminősítések és az euró-bevezetés

Oszkó szerint egy hónapon belül várhatók a hitelminősítői jelentések (Fitch és társai), de leminősítést nem vár, mert a kormány erős vállalást tett a hiánycél tartására. A részletek még nem láthatók, mert a költségvetési törvény nincs benyújtva; a kormány majdnem 1500 milliárdos kiadáslefaragást ígért a saját működésén – ezt fogják vizsgálni a minősítők.

Az euró-bevezetési céldátumot (2030-ra a feltételek teljesítése, 2032-re a bevezetés) reálisnak tartja: „ambiciózusnak, de végrehajthatónak". Emlékeztetett, hogy ő maga 7%-os recesszióból 2,5%-os növekedésbe adta át a kormányzást. Cége részvényeit már euróra állította át a nemzetközi befektetők igénye miatt – „mi 10 évvel korábban bevezettük az eurót, mint ahogy az ország próbálja". A bevezetés vesztesei csak a devizaátváltásból élő szereplők (valutaváltók, bankok árfolyamkülönbség-nyeresége) lehetnek, de szerinte ez a gazdaság számára nyereség.

Zárás: „tőzsdére, magyar!"

Oszkó kifejtette, hogy évek óta folytatja az „evangelizációt" a hazai részvénypiac felé. A lakosság a 18%-os állampapír-kampány révén ugyan tömegesen lett kötvénybefektető (európai összehasonlításban a legnagyobb kötvényállománnyal), de a részvények felé még egy lépés kell. Cégük 2025-ben euróalapon kb. 12%-os osztalékhozamot produkált, az árfolyamnövekedés is 10% feletti – historikus adatok, de szerinte „a két számjegyű hozam az nem olyan rossz". Novemberi nyilvános részvénykibocsátásukra felhívva a figyelmet hangsúlyozta: mindenki olvassa el a prospektust, és mérje fel a kockázatokat.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a Matrixban" – az átiratban „ez inkább egy hiba volt a Matrixban" szerepel; valószínűleg a „mátrix" szó torzítása, pontos jelentése bizonytalan.
  • „hormói szoros" – valószínűleg a Hormuzi-szoros félreismerése, de az átirat alakja bizonytalan.
  • „202-ben mi fog történni" – évszám-torzulás, nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „a Badolcsék" – valószínűleg a Bokros-csomag/Bokros Lajos félreismerése, bizonytalan.
  • „Arga Mihály" – a jegybank új elnökének neve az átiratban így szerepel, a helyes alak nem ellenőrizhető az átiratból.
  • „Vitézi Dávid" – a miniszter nevének torz alakja az átiratban, javításra került Vitézy Dávidra.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:03]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.

[00:00:05]Ma egy kicsit a tőzsdézésről beszélünk, és ebben a legjobb partnerem ebben Oszkó Péter volt, pénzügyminiszter.

[00:00:09]Szervusz!

[00:00:11]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:13]Mielőtt belemélyedünk ebbe a tőzsdizésre, van egy gondolat, ami bánt engemet.

[00:00:17]Mégpedig az, hogy hogy a a a Matcsi György ellen indult eljárás és a jegybanknak ez a meghurcolása egészen tulajdonképpen az ászjelentéstől.

[00:00:26]Ez ez mit jelent egyébként a magyar gazdaság szemszögéből, vagy ugye a renomé a jegybanknak ez ennek van-e hatása, gazdasági hatása?

[00:00:38]Szerintem általában a jegybankerójára nincs.

[00:00:40]Ez ez nagyon konkrétan nagyon konkrét személyekhez kötődő, elképesztően abszurd történet.

[00:00:44]Tehát szerintem ezt még a történelemben is emlegetni fogják, hogy ezt valaha Magyarországon meg lehetett csinálni.

[00:00:49]És ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor volt egy nagyon speciális helyzet, amikor a az ide-oda mozgó forint árfolyam az a devizahiteleseknek még a még a devizahitellel rendelkező lakosságnak óriási veszteséget jelentett, és a jegybanknak óriási nyereséget.

[00:01:08]És ezt a veszteséget a lakosság igen széles körben elszenvedte és a mi nyereségetnek sok szá milliárdot a jegybank elkönyvelt.

[00:01:14]Ezt meg fogták és kipakolták alapítványokba.

[00:01:16]Ugye ez a mondat valószínűleg sokáig velünk maradt, hogy elvesztette közpénz jellegét, és és aztán majd az hiszem mostani nyomozati eljárásokból derül ki, hogy azok hova kerültek, azok a azok a nagyobb összegek, de hogy ebből a sok 100 milliárdból egyébként lehetett volna egy devizahiteles segélycsomagot is kialakítani.

[00:01:35]Tehát egy lehetett volna olyan alapítvány belerakni, aminek az a feladata, hogy egyébként, hogy a valóban nagy arányban vesterséget szenvedett devizahiteleseket valamilyen módon jobb élethelyzetbe ö hozzák, de nem ezt csinálták, hanem ez egy ez egy családi vadászterület lett.

[00:01:50]Ö sok sok Porsche és sok luxusingatlan keletkezett belőle, de mondom hagyjuk meg a részletek kinyomozását a nyomozóhatóságokat erről én akkor szeretek beszélni, amikor már tényleg minden konkrétum látszik, de nem gondolom, hogy ez a magyar jegybankra jellemző történet.

[00:02:08]Tehát senki nem fogja azt gondolni, nem fog ráni, senki nem fogja azt gondolni, hogy a Magyarországon így működik a a központi bank.

[00:02:16]Mindenki azt gondolja, hogy ez a konkrét társaság működött így.

[00:02:18]Sőt, hát az új jegybankivezetés még annak ellenére, hogy Arga Mihály azért ugyanabból a politikai családból jött, mint mint az elődje, azért igyekezett ebben szigorúan fellépni.

[00:02:27]És az látszik, hogy az első nyomozati cselekmények azok abból keletkeznek, ahogy az új vezetés egyébként megpróbálta még menteni a menthetőt.

[00:02:36]Úgyhogy már csak ezért is azt gondolom, hogy a mostani vezetés az ebben legalább a váltás után úgy lépett fel, ahogy ahogy fel kellett lépni.

[00:02:44]Tehát ez szerintem most már a piacokra nincs befolyása.

[00:02:46]Meg lehet nézni a forintárfolyamot, meg lehet nézni a kamatszintet.

[00:02:48]Az az április óta óriásit változott, és egyelőre a a bizalom állapota látszik a piacokon.

[00:02:55]Nézzük akkor ezeket a piacokat.

[00:02:55]A maga a kormányváltás hozott-e valami változást a tőzsd?

[00:02:59]Én most nem csak arra gondolok, hogy hogy az árfolyamokra, nem csak erre, hanem a a viszony, tehát hogy más-e most tő tőzsdézni, mint mondjuk a kormány vátása előtt.

[00:03:11]És ha más, akkor miben?

[00:03:11]azért azt kell látni, hogy a budapesti értéktőzsbe tőzsde az jó pár éve egy nagyon izgalmas terep.

[00:03:19]Tehát nyilván a a covid az nagyon felforgatta a viszonyokat, és utána a régiót nagyon csúnyán érintette a a amikor az oroszok megindították a háborús agressziót Ukrajna ellen.

[00:03:27]Tehát azért 2020 2020 az egy nehéz év volt.

[00:03:29]27 egy az volt egy felfelé kanyarodás, de 22 az megint egy egy beszakadás, de azt követően annyira olcsó lett a magyar részvénypiac, de annyira olcsó lett a tőzsde, hogy hogy egyszerűen árazási jogból onnantól folyamatosan nagyon dinamikusan emelkedett.

[00:03:47]Ugye mindenki a lakossági befektetők arra emlékeznek, hogy volt olyan, amikor 18%-ot fizetett a a lakossági állampapír, most már azért inkább ilyen 5,5%-okat fizet, de abban az évben, amikor 18% volt az állampapír kamata, abban az évben 40%-ot ment fel a Book Index.

[00:04:02]Tehát ha valaki csak a Bookosár szerinti részvényekbe berakta a pénzét, akkor 40% hozzámot csinált egy év alatt, és aztán 31%-ot, és aztán még 39%-ot.

[00:04:10]Tehát 23, 24 25 az nagyjából ilyen hozamokat hozott a a tőzsdén.

[00:04:16]Tehát a tőzsde egyébként sajátos módon bármennyire is rossz volt az ország megítélése, meg bármennyire is voltak bizalmi problémák, annyira olcsó szintről indult, hogy hogy folyamatosan tudott komoly hozamokat hozni még a kormányváltás előtt is.

[00:04:27]A kormányváltás lényegében azt hozta el, hogy nagyon differenciálódtak a papírok.

[00:04:32]Tehát nyilván van aki nyertese annak, hogy akkor most egy érdem szerinti világban piacgazdasági körülmények között az tudményt felmutatni, aki jól dolgozik, és nem az, akinek politikai kapcsolatai vannak.

[00:04:45]És aztán vannak olyan papírok, akik pedig megszenvedik ezt a ezt a váltást, mert hogy mindenki azért hit bennük, vagy aki befektetett azokba a papírokba, az azért hit bennük, mert hogy azt gondolták, hogy politikailag jól be vannak kötve.

[00:04:55]A politikailag bekötöttnek tekinthető papírok azok nem hoznak olyan jól idén, viszont a többi papírok meg még jobbat hoznak.

[00:05:01]Tehát igazából most is szépen megy felfelé a a budapesti értéktőzsde indexe.

[00:05:05]Tehát még mindig igaz az, hogy részvényekből egyébként sokkal jobb hozamot lehetett csinálni, mint mint kötvényekből.

[00:05:10]Csak most már nagyon oda kell figyelni, hogy milyen papírokba fektet az ember.

[00:05:16]Tehát nem lehet csak úgy elhinni, hogy a budapesti értékűsdén minden jól működik, hanem meg kell nézni, hogy mi az, ami tényleg piacszerűen működő, valós teljesítményt felmutató vállalkozás, és azokban még mindig van lehetőség.

[00:05:28]Hát ugy ez az egyéni befektetésről beszélünk és mondom ugye a vállalata, aki akik mondjuk a tőzsdére akarnak jutni, milyen üzleti modelle vagy mi hogyan érdemes most vállalatként a tőzsdére lépni?

[00:05:42]Hát akkor érdemes a tőzsdére lépni, hogyha hogyha van miért tőkét bevonni, és azt a tőkét azt jól el lehet költeni.

[00:05:49]De ez általában is igaz.

[00:05:49]Tehát ha valaki valaki általában finanszírozást akar bevonni, akkor mindig azt kell megnézni, hogy azt mire akarja felhasználni, és nagyobb hozamot tud-e elérni, mint amennyinek amennyiben neki ez a forrás kerül.

[00:06:01]Hogyha hitelt veszek fel, akkor meg kell nézni, hogy mennyi a hitelkamat, és amire elköltöm, az egyébként többet termel, mint amennyi kamatköltséget nekem ki kell fizetni.

[00:06:09]Ha tőkét vonok be, akkor meg azt kell megnéznem, hogy boldoggá fogom tudni tenni a befeketőimet, legyen az egy-két nagy befektető, vagy legyen legyen sok kis részvényés.

[00:06:17]És akkor érdemes lépni, amikor azt látja az ember, hogy olyan fejlődési lehetőség áll előttem, olyan fejlesztéseket tudok csinálni, olyan új termékeket, szolgáltatásokat tudok piacra vinni, vagy amit mi csinálunk például, olyan akkizíciókat tudok csinálni, olyan célket tudok felvásárolni, olyan jó árazással, hogy abból annyi hozam termelődik, hogy nekem jobban megéri bevonni a tőkét és aztán kifizetni a hozamot a beszálló részvényeseknek, mint hogy csak üljek a papírjaimon.

[00:06:40]Ugye a mi cégünk erre jó példa.

[00:06:42]Én jelenleg is ugye az egyik legnagyobb tulajdonos vagyok a cégünkben.

[00:06:46]Ha mi tőkét vonunk be, akkor én úgy úgymond higok, tehát hogy kisebb tulajdonos leszek, de egy jóval nagyobb tortából tartok kisebb szeretet, akkor az én részvényem is felértékelődik.

[00:06:56]Mi is tervezünk most tőkebevonást, és pont azért tervezzük, és pont azért a tőzsdén, mert azt látjuk, hogy most olyan piac van, olyan jól tudunk cégeket vásárolni, olyan jól tudjuk elkölteni a pénzt, hogy ebből a pénzköltésből igazából én is nyerek, meg azok is nyernek, akik beszállnak mellénk.

[00:07:13]Milyen egyszeri költségek, vagy folyamatos költségek vannak, amikor mondjuk egy cég jelentkezik a a tőzsdén?

[00:07:19]Hát amikor valaki belép a tőzsdére, annak nyilván van egy egy felkészülési költsége, mert át kell alakítani a működést, átlátható módon kell folyamatosan riportolni.

[00:07:28]Tehát nem elég, hogy a a meglévő zárt körben már ott lévő tulajdonosok értik a cég működését, hanem a nyilvános piacok számára is érthetővé kell tenni.

[00:07:37]Tehát nagyon sok belső folyamatot ki kell alakítani ahhoz, hogy hogy minden információ transzparens módon mindenki számára hozzáférhetővé legyen.

[00:07:44]Tehát a tőzsdé hozzáférhető legyen.

[00:07:47]Tehát a tőzsdére lépés az egy komoly felkészülés.

[00:07:50]Emlékszem, amikor mi 2021-ben a a budapesti értéktőzsdének az extend piacára léptünk, ami a sztenderd piacnak egy ilyen előszobája, akkor körülbelül olyan 40- 40-50 millió Ftot költöttünk el arra, hogy azt a felkészülést ezt megtegyük.

[00:08:03]És ezek belső folyamat fejlesztések, tanácsadói díjak, ügyvédi költségek.

[00:08:07]Tehát egy egy hazai KKV-nak azért nagyjából ennyibe kerül az, hogy hogy képes legy képesse tegyél képessé tegye magát arra, hogy tőzsdére lépjen.

[00:08:18]Ez egyébként már egy csökkenő költség.

[00:08:20]Ez abból fakad, hogy az extend piacon, tehát ezen az előszó, ebbel az előszobában nem olyan nagyok a az elvárások, tehát egy ilyen bevezetőfázisú riportálást és adatszolgáltatást és információszolgáltatást kell tudni vállalni.

[00:08:32]De ha valaki ezt megtette, a mi működésünkön az látszik, hogy most nekünk a sztendpiacra lépni, ezt ugye novemberre tervezzük, ez nem nem érdemi jelentős költség.

[00:08:41]Tehát most már egyébként folyamatosan fejlesztve a a működésünket, most már automatikusan készek vagyunk arra, hogy a sztendiacra lépjünk.

[00:08:50]Ott már nyilván azt, ott már nemzetközi számvideli sztenderdek szerint kell majd információt szolgáltatni és befeketési tájékoztatást adni gyakrabban szigorúbb határidőkkel.

[00:09:02]mások az audit auditorral szembeni elvárások is.

[00:09:04]Tehát magánál a sztendiacon lenni az egy picit drágább, de hát növekedtünk már annyira, most már 10 milliárd felett van a piaci kapitalizációnk.

[00:09:12]Bízunk benne, hogy mostani sztendiacra lépéssel egy nyilvános tőkebevonással az még tovább tud nőni.

[00:09:16]Tehát ilyenkor már meg tudja engedni magának a cég.

[00:09:18]De ez mind benne van abban a költségben, amit az előbb mondtam.

[00:09:21]Tehát amikor tőkebevonást csinálunk, akkor ki kell számolnunk, hogy a bevont pénzből a szükségszerű költségek mellett milyen hozamot tudunk csinálni.

[00:09:29]És ez a tőkebevonás költsége, tehát hogy ez ez nyilván az a költség, amit számba kell vennünk, amikor kiszámoljuk, hogy a végén mekkora hozzám fog keletkezni.

[00:09:38]Ugye ez a cég, amiről beszélsz, ez ez nyilván nem a középvállalati nagyságrendbe tartozik, hanem a nagy vállalatiba, úgy gondolom, vagy még a középvá közép mi mi szépen a a az aljáról kezdtük a a lépcsőfogok végigjárását, tehát mint mondtam, extend piacra vezettük be a részvényeket, akkor volt egy ilyen 3-4 milliárd Ftos nagyságrendű piaci kapitalizációnk, ami pici.

[00:10:00]Ez most már felment, 10 milliárd fölé tett, szépen fokozatosan növekedtünk 2001 és 2021 és 2026 között.

[00:10:08]De ez még most is ez a ez a hát leg legjobb esetben is középk vállalati kategória.

[00:10:13]Tehát a nagy vállalatok azok azok azok ennél jóval nagyobb nagysgrendben működnek, de Magyarországon egyébként nyilván általában egy kritikus kérdés a finanszírozáshoz, a tőkéhez való hozzáférés.

[00:10:25]Nekünk hál istennek ez nem volt eddig gond, mertogy mertogy mindig volt megfelelő kapcsolatrendszerünk nagyobb magán befeketőkkel, intézménybefeketőkkel.

[00:10:31]egyébként sose csináltunk nyilvános kibocsátást, sose mentünk így a a a nyilvános piacok a lakosság felé, mindig zárt körben vontunk be tőkét még a tőzsdén is, de mi is abban a helyzetben vagyunk, ahol a ahol nagyon sok, ahogy nagyon sokan, hogy egyébként azoknak, akiknek van forrásuk, azoknak nagyon jó befektetési lehetőségeik vannak, azoknak jó a piac.

[00:10:51]Látjuk, hogy hol lehetne elkölteni a pénzt, de ehhez tőkét kell bevonnunk, finanszírozást kell bevonnunk, és innen kell tudni folyamatosan növekedni.

[00:10:57]Ezért szólítjuk meg a piacot, de most tehát, hogy hiba lenne minket nagyon átnak tekinteni.

[00:11:04]Mi egy kis középvállalati, tehát még KKV méretben működő cég vagyunk, de pont ezért van nagy növekedési lehetőség előttünk.

[00:11:10]Csak azért kérdezem, hogy van elegendő likviditás ott a bétán, mert ugye az az egy kérdés ilyenkor, hogy hogy megéri a középvállalatokn odamenne, mert hogy a tőzsdén az a az a lényege, hogy igen.

[00:11:21]A nyilván a budapesti értéktősde likviditása az jóval korlátozottabb, mint egyébként nyugat-európai tőzsdékké, és összesen vethető a a nagy amerikai tőkepiacokkal.

[00:11:31]Tehát azért azt látni kell, hogy mondjuk a a világ összes tőkepiacának nagyjából úgy néz ki a rangsódlása, hogy az összes pénz, az összes tőzsdémozgó pénz fele az az New Yorkban van.

[00:11:40]Tehát ezt úgy nagyjából elviszi a a USA tőkepiaca.

[00:11:44]És akkor az összes többin osztoznak egyébként a különböző földrészek, és Európából kicsit több mint 10%, és Magyarország meg ebben egy egy kerekítési hányad.

[00:11:56]De az a fura helyzet van, hogy egyébként Magyarországon pénz jelenleg van.

[00:11:58]És ezzel tudom, hogy olyat mondok, amitől majd mindenki kommentelget a a YouTube videó alatt, hogy Oszkó Péter, ha megint milyen hülyeségeket beszél.

[00:12:09]De tényszerű, hogy Magyarországon a háztartások megtakarítása az most már a GDP 100%-át, háztartások pénzügyi megtakarítása az a GDP 100%-át meghaladja.

[00:12:19]És ebben nagyon sok minden benne van.

[00:12:21]Benne van az is, hogy az utóbbi jó néhány évben a a lakosság nem költ, nem fogyaszt, mert nagyon óvatos és nagyon nagyon meg van ijedve a folyamatos válsághelyzettől, és inkább félretesz, inkább takarékoskodik amennyit tud.

[00:12:33]Benne van az is, hogy az állampapírokon brutális mértékű kamatot fizetett ki az ő költségvetés a lakosságnak.

[00:12:38]Tehát sok ezer milliárdnyi plusz kamatkifizetés ment ki a költségvetésből, mert egyszerűen kétszemegyű kamatokkal lehetett csak eladni a lakosságnak az állampapírokat.

[00:12:47]benne van egy csomó politikailag is és is és kompromitált ügy.

[00:12:52]Tehát nyilván van egy külön csoport, ahova nagyon nagy vagyon ahol nagyon nagy vagy gyarapodás mutat.

[00:12:59]Meg a cig pénz is gondolom benne van.

[00:13:01]Mindenféle benne van, de 100000 milliárd Ft fölött van a lakosságnál lévő megtakarítás.

[00:13:06]És mondjuk 10000 milliárd fölött van, ami csak lakossági állampapírban van, de 20000 milliárd fölött van, ami csak bankszámlán és készpénzben van.

[00:13:16]7000 milliárd fölötti, ami készpénzben van, és 3-4000 milliárd fölött körül van a tőzsdei papírokban a tőzsdei tehát több van, többet tartanak az emberek készpénzben összesen, kétszer annyit nagyjából, mint amennyi tőzsdei részvényekben.

[00:13:29]És a tőzs részvényekhez képest háromszor négyszer ennyit tartanak állampapírokban.

[00:13:33]Tehát bőven lenne likviditási tartalék a budapesti értéktőzsdén, hogyha a lakossági megtakarításoknak nem 3-4%-a lenne ott, hanem hanem annál több.

[00:13:43]Nem véletlen, hogy mi is próbálunk most nyitni, és nem csak szűk kapcsolatrendszerbe bevonni tőkét, hanem elkezdeni kommunikálni bármilyen potenciális lakossági befektetők felé, és elmondani nekik, hogy a a a készpénzben meg bankszám tartott pénz az nagyjából semmit nem hoz, tehát annak nincs hozama, nincs keresménye.

[00:14:00]Az állampapírok most már 5 és 6% között hoznak, tehát az éppen egy pár százalék-os alkamat.

[00:14:07]És akkor meg lehet nézni, hogy egy tőzsdei részvény egyébként mit produkál.

[00:14:10]Senkit nem arról akarunk rábeszélni, hogy minden pénzét rakja a tőzsdei részvénybe, mert ez egy kockázatos műfaj.

[00:14:15]A kötvényből visszakapom a pénzem valamikattal.

[00:14:17]Egy részvény az lehet, hogy sokkal többet ér, de akár az is lehet, hogy kevesebbet, mint amikor beraktam.

[00:14:21]De igazából megtakarításokat gyarapítani az úgy lehet, hogy hogy sokféle eszköz néz ki magának az ember és mindegyikbe pakol valamennyit, és a részvényekben most nagyon-nagyon keveset pakol pakolunk még.

[00:14:34]Tehát, hogy egyszerűen nem nincs nincs ilyen megszokás, nincs ilyen kialakult gyakorlat, tehát nem korlátóta likviditás a budapesti értéktőzsdén.

[00:14:39]De lenne honnan tartalékokat mozgósítani.

[00:14:46]volt pénzügy miniszterként ezt a ugye nem tett még sok idő el a kormányváltástól de ez hogyha ha így nagyon sok hiszem azt tudod hogy az én volt pénzügyi miniszterségem azóta sok azóta azóta se tehát sok maradjuk abba de hogy a április óta nyilván nem lehet még ezt átfogni sommásan a a jelenlegi gazdaságpolitikát azt hogyan értékeled a gazdaságpolitika azt gondolom hogy nagyon tudatos és és nagyon célra és azokat a problémaköröket kezeli, amit Magyarországon is kezelni kell, de érdekes módon ez nem áll távol attól, amilyen kihívásokkal a világ küzd.

[00:15:22]Ugye mi Magyarországon a két fő probléma.

[00:15:26]Egyrész volt egy szétvert és és a és használhatatlan állapotba hozott költségvetés.

[00:15:32]Tehát a közpénzek egy igen jelentős része az az egy szűk politikai kör magándagodását szolgálta, és elképesztő adósodott állapotba került a költségvetés, és ez ez több éve zajlik.

[00:15:42]Ugye hiába mondta azt a Fidesz 2010-től, hogy ők majd háborúznak az államadósság ellen, gyakorlatilag másfél évtized alatt semmit nem javult ez a helyzet.

[00:15:52]Úgyhogy egyébként volt ebből egy olyan évtized, ahol ahol brutális pénzbőség volt.

[00:15:56]Tehát nem kellett semmit csinálni ahhoz, hogy javuljon a költségvetés egyellege és az államadóssághelyzete.

[00:16:01]De aztán a másfél évtized utolsó fél évtizedében elképesztő mennyiségű pénzszórás és harácsolás zajlott.

[00:16:07]Tehát egy egy rettentő állapotban lévő költségvetést vett át a az új kormány.

[00:16:12]És azért mondom, hogy ez nem ismeretlen probléma, mert egyébként az egész világ költségvetési adósság problémákkal küzd, kezdve az USA, ahol brutális mértékű a költségvetésel adósodottsága.

[00:16:21]És mi a másik főkihívás?

[00:16:23]És érdekes módon megint Magyarországon ugyanúgy, ahogy globálisan, hogy van egy szétnyíló vagyoni olló.

[00:16:30]Tehát úgy van gazdasági fejlődés, hogy annak nagyon szűk kör a nyertese.

[00:16:34]Nagyon szűk kör az, aki egyébként jelentősen gazdagodott az elmúlt évtizedekben.

[00:16:39]És van egy leszakadó társadalmi réteg, ami nyilván óriási problémákkal küzd, tele van feszültségekkel és és egyre feszültebb a politikai helyzet.

[00:16:47]És ez mindenhol látszik.

[00:16:48]ez a franciaországi tüntetéseken, ahol egyébként valójában egy generáció fiatalok ment ki az utcára és és rendezett óriási tombolást, azért, mert úgy látja, hogy nem megfelelő módon kezeli a politika az ő helyzetüket.

[00:16:59]De tessék megnézni, Szerbiában pár nappal ezelőtt ott is kimentek a fiatalok az utcára, és azt mondták, hogy radikális váltás kell, és Magyarországon is egyébként a fiatalok mentek elszavazni, fiatalok is elmentek szavazni, és ez óriási aránybeli módosulást okozott, mert amellett, hogy hogy feladat egyszerűen fenntartható államháztartást és fenntartható költségvetési pályát teremteni, az is feladat, hogy kiegyensúlyott társadalmi viszonyokat tudjon teremteni az aktuális gazdaságpolitika.

[00:17:26]És ez érdekes módon egyébként olykor egymás ellenható két igény, mert a francia fiatalok is azért mentek ki az utcára, hogy költsön rájuk többet az állam, holott egyébként a költségvetési egyensúlyt kellene helyreállítani mindenhol.

[00:17:43]És nyilván mindenhol máshol is az az igény, hogy egyébként az állam azért adjon perspektívát, adjon gondolskást.

[00:17:48]És akkor egyszerre kell csinálni költségvetési egyensúlyhelyreállítást, szigorú fiskális politikát és kell beavatkoznie vagyoni viszonyokba.

[00:17:54]És nagyjából ez történik Magyarországon.

[00:17:57]Tehát van egy nagyon-nagyon szigorú költségvetési szemlélet, és az idei várhatóan 7,5%-os költségvetési hiányról ugye 4,9-re akarják egy év alatt lecsökkenteni a költségvetési hiányt.

[00:18:09]Azért ez nagyon jelentős lefaragása a a költségvetés negatív egyenlegének, és közben hajt végre a gazdaságpolitika egy nagyon jelentős átcsoportosítás.

[00:18:17]Tehát úgy van költségvetési hiánylefaragás, hogy közben a lakosság egy nagyon jelentős részének plusz juttatásokat akarnak adni, és elvárják egy másik részétől, hogy vállaljon több terhet.

[00:18:29]Ennek ugye talán a leg legrezentatívabb eleme a vagyonadó, bár az nyilván egy nagyon szűk körre céloz, és azért annak pár száz milliárd a költségvetési hatása, hallott itt a teljes költségvetési korrekció az inkább 1000 milliárdokba mérhető, de ez ez a fajta ez a fajta egymást egyébként olykor ö olykor felülíró vagy egymás megvalósítását nehezítő két alapvető gazdasági célkitűzés történik.

[00:18:54]javítsuk a költségvetés adósság pozícióját, és közben javítsuk a a a jövedelem és a vagyunk megoszlási viszonyokat is.

[00:19:01]És nagyjából ezt csinálja Tisza.

[00:19:03]És mondom ebben az az érdekes szerintem, hogy Magyarország ugyanazokkal a kihívásokkal küzd, amit amit most globálisan is látni és érdekes lesz, hogy más országok, akár nagyobb országok is hogy küzdenzenek meg ugyanezekkel a kihívásokkal.

[00:19:14]spanyolok is ezt csinák volt, lakhatási válság volt, ami tulajdonképpen ugyanez az oldal, amiről beszéltem.

[00:19:20]Igen.

[00:19:21]Jó, de de a azért az Orbán kormány is igyezett erről ebből lefaragni, tehát nem az volt a cél, hogy hogy ez túlmen.

[00:19:28]Tehát voltak erre irányuló lépések és voltak olyan időszakok, amikor a a költségvetési hiány csökkent.

[00:19:32]Tehát alapjában véve nyilvánvalóan minden de az magától csökkent.

[00:19:36]Tehát én még emlékszem arra, amikor Varga Mihaly felvetette azt az ötletet, hogy lehetne nullás egyenlű költségvetést is csinálni, mert annyi pénz volt, tehát olyan alacsonyak voltak a kamatterhek, és annyi plusz támogatás jött, és annyira olcsó volt a pénz, hogyha kis erőfeszítést tettek volna, akkor akkor lehetett volna költségvetési hiány nélküli költségvetést csinálni.

[00:19:53]És ebbe az időszakba volt pár év, amikor 3% alatt volt a költségvetési hiány, de az nem erőfeszítések miatt volt.

[00:19:59]Azt egyszerűen a külső környezet okozta.

[00:20:00]És abban a pillanatban, hogy a külső környezet ezt már nem biztosította, jött a civ, jött a háború, onnantól elengedték a költségvetési hiányt.

[00:20:07]Tehát igazi erőfeszítést sosem tette az Orbán kormány.

[00:20:10]Egyszerűen csak kiélvezte, a külső környezet adta a lehetőségeket.

[00:20:15]Melyek azok a mutatók, amely meg beszélünk költségvetéséről, költségvetési hiányról, de ezt igazából a CBA-ban a Erzsiker a pénztárnál ő nem nem tud ezekkel az adatokkal mit kezdeni.

[00:20:25]Mégis melyik azok a mutatók, amely alapján azt mondanád, hogy majd középtávon ez már növekedési jó növekedési pályára állt ez a gazdaság, és azt mutatja, amit érzékelhetünk mi is a hétköznapokban.

[00:20:38]Aha.

[00:20:38]Hát a CBá-ban Erzsika néninének is azt lehet elmondani, hogyha a hiány produkál a költségvetés, az azt jelenti, hogy az ország több pénzt költ el, mint amennyit beszed.

[00:20:49]Magyarán a jövőt éljük fel.

[00:20:52]Tehát ez olyan hitelvállalás, amit majd azt vissza kell fizetni.

[00:20:54]Tehát ez azt jelenti, hogy a kölcsögvetés mindig kölcsönt kér, és utána azt a kölcsönt, azt vissza kell törleszteni.

[00:20:59]Ez olyan, mintogyha ő egyébként többet költen el, havonta, mint amennyi pénze van, és állandóan a szom szomszédtok kér kérnek ölcsön.

[00:21:06]Az nem tűnik el, az az adósság, azt vissza kell fizetni.

[00:21:08]Tehát én ilyen egyszerűen elmagyarázhatónak tartom a költségvetési hiányt.

[00:21:11]És persze mondhatja bárki azt, hogy ez már nem az én gondom, de azért a gyerekeink, unokáink gondja lesz.

[00:21:15]Tehát nagyon nem mindegy, hogy el elfeléljük-e a jövő év a következő évek bevételeit.

[00:21:20]Persze mindenki szeret úgy gondolkodni, és a politikusok is mindig így magyarázzák, hogy most azért veszünk fel hitelt, mert ebből majd növekedés lesz.

[00:21:29]Tehát olyan dolgokra költ a költségvetés, ami ami GDP növekedést okoz.

[00:21:33]Ez ugyanaz, mint az előbb, amit a vállalati példán elmondtunk, hogy ha arra vonok be pénzt, hogy olyan dolgokra költsem, aminek nagyobb a növekedési hatása, mint amennyiben nekem a pénz kerül, akkor összességében pozitív az egyenleg.

[00:21:45]Tehát szabad költségvetési hiány mellett működni.

[00:21:49]Nem véletlen, hogy az EU is csak annyit mond, hogy 3% alatt legyen a költségvetési hiány, mert azt feltételezzük, hogy egyébként meg képesek vagyunk nagyobb arányban növekedni, mint amennyi hitelt felveszünk.

[00:21:58]Tehát elköltjük a költségvetési pénzt pici hiánnyal, [torokköszörülés] de közben van olyan százalék-ú GDP növekedésünk, hogy abból egyébként több termelődik vissza.

[00:22:07]Abban a pillanatban, mert nem jövőt éltünk fel, hanem jól fektettük be a bevont pénzt.

[00:22:11]És most nagyjából ez zajlik, ez a költségvetési konszolidáció, mert azt reméljük ugye a gazdaságtól, hogy csökken a költségvetési hiány és dinamizálódik a növekedés, ami nem nehéz, mert az elmúlt öt évben nagyjából nem volt.

[00:22:24]Most az első félévben volt már% és ugye 2,6%-os növekedést tervez a jövő évre a a ez egy elég konzervatív megközelítés.

[00:22:36]Van, aki azt mondja, hogy konzervatív, van, aki azt mondja, hogy vannak kockázatai.

[00:22:38]Ugye nagyon sok minden múlik a külső környezeten, tehát azért nagyon nehéz pontosan modellezni, de ennek kell nagyjából, tehát jövőre még 4,9% a költségvetési hiány, 2,6 a növekedés, tehát ez még azért nem egysúlyódik ki, de ha majd ugye 2030-ra megy 2,8-ra a költségvetési hiány és tovább dinamizálódik a növekedés, akkor már nyilvó, hogy azt a hiányt azt bőven kitermeljük.

[00:22:58]Ugye ami látszik, hogy a mostani növekedést, ami az első félévben már kimutatható, ezt nagyjából a lakossági fogyasztás hozta.

[00:23:05]Tehát egy más5%-os növekedés mellett van egy 4,5%-os fogyasztásnövekedés.

[00:23:14]A lakosság elkezdett költeni, megnőtt a bizalom, meg ugye a választások során még volt egy jelentős kiköltekezése és osztogatása a költségvetésnek, azt is költötték azt a pénzt az emberek.

[00:23:22]Tehát ebből van most pillanatnyag növekedés.

[00:23:26]Ez önmagában nem baj, mert a lakosság nagyon nem fogyasztott, tehát hogy nagyon nem nőtt a fogyasztás sok év.

[00:23:28]Hát de voltak olyan időszakok régebben, amikor még a pont a Badolcsék mondták, hogy hát a kereslet, tehát majd a lakosság fogyasztása fogja föl.

[00:23:38]Hát ez sokáig mondták és aztán sokáig nem is teljesült, illetve amikor sok pénz volt és olcsó volt a pénz, akkor igen, de azt nem tekintem referenciaidőszaknak, mert akkor tényleg akkor nem volt infláció, nagyon alacsony volt a kamat, ami 2013 és 2020 között volt, az egy nagyon speciális időszak volt, és az nem fog visszatérni.

[00:23:52]Tehát más időszakban kell tudnunk képesnek lenni, jól használni a pénzt és növekedni.

[00:23:58]A lakossági fogyasztás jövőre is lesz szerintem, mert azért az a ebbe a költségvetési koncepcióban az látszik, hogy a lakosság egyébként rászorultabb része fog jelentős juttatásokat kapni, és ők várhatóan elköltik.

[00:24:10]Tehát akinek egyébként kevés pénze van és kap valamennyit, azt nagyjából fogyasztásra költi el, mert nem nagyon van amúgy sem lehetősége megtakarítani.

[00:24:17]Ami a legizgalmasabb kérdés szerintem ehhez képest, hogy a vállati beruházások azok mikor indulnak el, mert azok még nem indultak el.

[00:24:25]Tehát az még mindig nagyon visszafogott, még mindig nagyon óvatosak a vállatok, még mindig nagyon konzervatívan ítélik meg a növekedési lehetőségeiket, és azt, hogy egyébként hol érdemes beruházniuk, hol érdemes fejleszteniük, milyen kockázat érdemes vállalniuk.

[00:24:38]És egyébként tartós növekedés anélkül nem lesz, mert alapvetően a növekedés egy jelentős részét a vállalatok hozzák, és azok a vállalatok, akik hajlandóak egyébként fejleszteni és kockázatot vállalni ezekben a fejlesztésekben, ehhez egy nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható környezet kell.

[00:24:52]Nem tudom, hogy globálisan lesz-e olyan a közeljövőben.

[00:24:56]Nem nagyon bízom benne.

[00:24:57]Meg volt-e valaha.

[00:24:58]Igen.

[00:24:58]Hát voltak ilyen, ilyen fél évtizedes, egy évtizedes aranykorszakok.

[00:25:03]Igen, igen, de legalább itthon az kell, hogy legyen, amire egyébként látható a törekvés, de az látszik, hogy ez az egyetlen pont, ahol még van hova fejlődni, mert egy ennyire radikális politikai váltás és a politikai váltásból fakadó mindenfajta elszámoltatási és és és személyiállományváltási feladat, az nem két hónap alatt zajlik le, hanem az az hosszabb idő alatt.

[00:25:27]A elszámoltatás az nyilván még hosszabb idő alatt, de ez lehetőleg egy jól definiált személyi és cégkört érintsen egy idő után, és akkor lehet tudni, hogy kik azok, akik ennek a ennek a szükségszerű célpontja, és egyébként meg a gazdaság normálisan tudjon tovább működni, meg a minisztériumok, meg az államigazgatás, meg minden egy stabilizált, kiszámítható, hatékony modellben tudjon működni.

[00:25:51]És akkor van legalább itthon olyan környezet, ahol már a vállalkozások is azt fogják mondani, hogy jó, most már értem, hogy hogy működik ez a világ, most már értem, hogy egyébként vannak, akik akik olyan dolgokat követtek el, hogy számolni kell a következményükkel, de ezen kívül a politika nem ártja bele magát a gazdaság működésébe.

[00:26:07]És mindenki a mindenki úgy működtet, hogy a hogy a teljesítményt kell felmutatni, és annak alapján tud lehetőségekhez jutni.

[00:26:14]És egyébként meg nem lenne baj, hogy a vállalkozások nem azzal számolnának állandóan, hogy most milyen támogatás van, meg holat az állramtól pénzt kapni, hanem alapvetően elkezdenek azzal foglalkozni, hogy a piacról hogy lehet növekedni.

[00:26:25]És ha ez az állapot bekövetkezik, akkor már nem csak a lakossági fogyasztás fogja a növekedést táplálni, hanem egyébként a vállalkozások is elkezdenek piacszerűen működni, és tudják a növekedést táplálni.

[00:26:35]Mi hál istennek erre egy jó példát adunk, mert mi világéletünkben piactszerűen működtünk, sose állami pénzből finanszíroztuk magunkat, és sose állami lagag bekötött cégekbe fektettünk be.

[00:26:45]Tehát mi ezen a pályán szeretnénk tovább járni, és erre egyébként jó tőzsdei modellt építettünk fel, és hogyha egy ugyanezt a fajta működési modellt a lehető legnagyobb számban tudják vállalkozások adaptálni, amire azt gondolom, hogy van étvágy és van készség, akkor végre lesz egy normál normálisgazdaság Magyarországon.

[00:27:01]Ez egy tök jó dolog, hogyha valaki nincs rászorulva, de azért mégis csak vannak olyan helyek meg van vannak olyan ágazatok, ahol azért szükséges az állam beavatkozása.

[00:27:11]És itt itt most gondolok kiemeltem például az építőiparra, ahol azért látszik az állam szerepe is, és azért az eléggé rossz számokat produkál most már azért hosszú évek óta.

[00:27:22]Arra látsz valamiféle esélyt, hogy ott ott valami változás lesz, hiszen a nagy vállalatok beindulnak, de ezek közül kimondottan fontos dolog az építőb.

[00:27:34]Hát amilyen jellegű presztízsberuházásokkal tartotta életben az állam az építőipart, arra nem látok esélyt, hogy ilyen jellegű, nem tudom én, stadionépítések meg kastélyfelújítások meg meg államileg pénzelt ilyen nagyságrendű beruházások történjenek, mert ez egy ez inkább egy hiba volt a Matrixban.

[00:27:52]Tehát ez nem a normalitás állapota volt.

[00:27:54]Vannak területek, ahol egyébként azt gondolom, hogy az államnak van feladata, de az nem feltetlen még több luxus kormányzati épület felújítása, hanem mondjuk a bérlakás jellegű beruházások megindítása.

[00:28:12]És erre például van konkrét célkitűzés és van konkrét program.

[00:28:14]Azt látjuk, hogy az MFB-nek a nagyságrendileg 650 milliárdos tőkemeléséből káb.

[00:28:20]Ugye a harmada az például ilyen ilyen béllakásfejlesztés célú költésekre fog menni.

[00:28:25]Elhangzott most ugye az északcsepeli diákváros fejlesztésére vonatkozó tervek újragondolása és felkarolása.

[00:28:35]Ugye látszik, hogy a hogy a Vitézi Dávid vezette minisztérium az rengeteg beruházási programot el akar indítani.

[00:28:41]Tehát kifejezetten ésszerű infrastruktúrafejlesztési állami beruházások azt gondolom, hogy lesznek és vissza fognak jönni.

[00:28:46]Ráadásul a visszahozott uniós ö támogatások, RRF pénzek egy jelentős része, ilyen infrastruktúrális beruházásokra lesz majd elköltendő.

[00:28:55]Csak az az érdekes, hogy ez más típusú építőipari kapacitások kialakítását és fenntartását igényli.

[00:29:06]Tehát nem stadionépítőkre lesz szükségünk, meg nem a várban ilyen historizáló épületek felújítását végző építőipari kapacitásokra lesz szükségünk, hanem út, vasút, bérllakás típusú építőipari kapacitások kialakítására és fenntartására.

[00:29:23]És majd az is izgalmas kérdés, hogy ezeket olyan cégek csinálják, akik nem politikai alapon nyernek tendereket, hanem egyébként érdem alapján.

[00:29:30]Tehát azt sajnos elkerülhetetlennek látom, hogy az építőiparban egy nagyon jelentős strukturális váltás történjen, és hogy az állam megrendelőként csak olyan helyeken lépjen fel, amely helyeken annak tényleg van társadalmi hasznossága, hogy ő költse a pénzt.

[00:29:47]Azért van egy csomó békó még, ami itt maradt.

[00:29:49]Tehát nyilván 16 év az nem múlik el nyomtalanul.

[00:29:51]És ebbe az egyik ilyen békót, amit a társadalom is úgy érez meg jómam, és ez a rezsicsökkentés kérdése emellett nem szabad elmenni, hogy hogy ez mennyire szükséges, mennyire nem szükséges.

[00:30:04]Attól függetlenül, hogy nem vagy mondjuk energetikai szakértők, vagy én legalábbis nem vagy gondolom te se ő vagy az mégis ennek azért van jelentős költségvetési vonzata.

[00:30:12]Egyrészt látjuk azt, hogy most a kormány azért mégis bentartja ezt a tartalékot.

[00:30:16]Ugye Magyar Péter az egyik interjújában azt mondta, hogy hát egyszer fordulhat jobbra is, meg szerencsésebbre is a dolog ugye a nemzetközi, és akkor akár ezt még át is lehet csoportosítani a költségvetésed.

[00:30:30]De hát az nem a szerencsejáték Zrt.

[00:30:32]csinálja a költségvetést, hanem a kormány.

[00:30:33]Úgyhogy ettől mintogyha nem akarna elfordulni.

[00:30:37]És már csak azért is kérdezem, mert itt sok dologról beszéltünk, hogy lehet akar, tehát hogy hogy mennyire mennyire másabb azért ez a a fajta gondolkodás, mint a korábbi, hiszen ezeket a a dolgokat bentartottuk a rendszerbe.

[00:30:52]Igen.

[00:30:54]Azt gondolom, hogy amit elmondtam, abból azért alapvetően látszik, hogy összességében én pozitív véleménnyel vagyok és bizakodó vagyok a tiszagazdaságpolitikával kapcsolatban.

[00:31:02]Ha egyetlen ponton lehet konstruktív jellegű kritikát megfogalmazni, az az, hogy szerintem érdemes lenne egy egyre kevésbé a Fidesznek politizálni.

[00:31:09]Tehát picit azt érzem, hogy hogy a hogy a rendszer az egy elképesztően nehéz kampányt vívott meg elképesztő intenzitással.

[00:31:20]És és úgy benne maradt ez a többeksodrás, és benne maradt ez a lendület, hogy még mindig vigyázni kell a Fidesz politikai csapdáival, és még mindig harcolni kell lennünk, és még mind egy csomó döntés úgy születik meg, mintha még kampányban lennénk, hogy ezt majd egyébként a jelenleg ellenzékként működő Fidesz az az ki tudja-e használni.

[00:31:37]Szerintem a Fidesz már semmit nem tud kihasználni.

[00:31:39]Lehet, hogy ebben egyébként pontatlanabb vagyok, mert nem látom közelről a a politikai realitásokat, de szép lassan át lehet gyalogolni a Fidesz politikai csapdáin.

[00:31:49]Az egyik ilyen az eredsicsökkentés volt.

[00:31:51]Volt más is, amin egyébként átgyalagolt a kormány.

[00:31:52]Tehát azért a a az adó csökkentés előre adócsökkentésekből hajlandó volt visszavenni.

[00:31:58]Tehát be bevállalta annak a politikai kockát, hogy nem mindent tartott meg, amit a Fidesz megígért.

[00:32:03]De a rezsicsökkentésbe ezt nem nem merte megtenni.

[00:32:06]Én értem annak a logikáját, hogy miért volt ebbe a legóvatosabb, mert ez nem csak politikai csapda, hanem ez egy valós probléma.

[00:32:13]Tehát azért az energiapiaci viszonyok azok nagyon kiszámíthatatlanok.

[00:32:16]És van a lakosságnak egy olyan része, ami nagyon meg tudja szenvedni, hogyha éppen mit tudom én, a hormói szoros környékén tovább fokozódik a konfliktus, és ez az energiaárak jelentős emelkedését okozza.

[00:32:25]És ez tényleg kiszámíthatatlan, hogy most éppen 202-ben mi fog történni.

[00:32:28]Tehát, hogy nem pont a rezsicsökkentésből akart visszavenni a kormány, azt értem.

[00:32:32]De nyilván előbb-utóbb, hogyha azt akarjuk, hogy egy normális gazdaság úgy működjön, hogy az ott az állam csak arra költ pénzt, amire érdemes, akkor ez az energia árakba való beavatkozás is csak azokat kellene, hogy célozza, akik enre erre rá vannak szorulva.

[00:32:48]Ugye a rezsicsökkentés az a legnagyobb baj, hogy azt mindenki kapja.

[00:32:50]Tehát az is kapja, akinek nincs rá szüksége, meg az is, akinek van.

[00:32:54]Az, hogy azt kapja, akinek szüksége van rá.

[00:32:56]Tehát, hogy szociális alapon egyébként extrém világpiaci ármozgásoktól a lakosságot megkímél a költségvetés, az valóban egy állami feladat, de ebben most nem volt bátor a kormány.

[00:33:06]És értem, hogy miért nem.

[00:33:10]Tehát értem, hogy ez ilyen ez ilyen fokozott vagy lépésekben való haladás a a politikai csapdák kikerülésében, és ami egyébként pénzügyileg tényleg érzékeny, abban abban nem akart vállalást tenni, de hogy az örökre így maradhat-e, azt az kétlen.

[00:33:25]Pláne, hogyha majd egyszer 2,8% alá kell csökkenteni a költségvetési hiányt.

[00:33:32]Feltételezem, hogy abban reménykedik a Tisza, hogy majd konsolidálódik az energiapiac és az energiaárak, és majd ahogy a kamatok oldalán is látjuk, hogy ki lehet vissza lehet jönni az otthonstart programból, mert egyszerűen jóval alacsabb kamat kamatköltségek mellett lehet majd már hitelt felvenni, és aki megengedheti magának, az lehet, hogy felveszi 5%-on is, 6%-on is, és nem szívja a fogát, hogy miért nincs 3%-os hitel, és csak azok kapnak 3%-osat, akik tényleg rászorulnak.

[00:33:56]Ugye ezen az oldalon megtörtént ez a váltás.

[00:33:58]Tehát ott itt most arról van szó, hogy sokkal szűkebb keretben érhető el a 3%-os kedvezményes hitel, mert már nem 8-10%-a a hitelkamat egyébként, hanem jóval kevesebb.

[00:34:07]Tehát aki meg megteheti, az meg ki tudja fizetni a kicsit magasabb kamatot is.

[00:34:10]A kamatkölcségek azok láthatóan és tervezhető módon csökkentek.

[00:34:14]Az energiaárak még nem tervezhetőek.

[00:34:16]Tehát szerintem abban reménykedik a kormány, hogy majd itt is lesz egy piaci konszolidáció, és akkor azzal párhuzamosan lehet valamit csinálni a rezsicsökkentéssel.

[00:34:26]Ebben nem volt bátor.

[00:34:26]Részben megértem, részben szeretném látni, hogy az, hogy most mit mond a Fidesz, az már irrelevánssá válik, és nem aszerint politizálunk.

[00:34:33]Hát persze azt és én nehezen képzelem el, hogy majd mondjuk az MVM számlán euróekbe lesz odaírva a rási csökkentéses.

[00:34:39]Tehát ezzel ennek a ha nem lesz szükség rá.

[00:34:41]Igen, akkor már ezt a ennek a nehézségét érzem.

[00:34:43]Másban viszont eléggé bátor volt a kormány.

[00:34:45]És várhatunk még ebbe a tisztító tűzbe bizonyos dolgokat.

[00:34:50]És akkor most itt visszakanyarodnék arra, hogy a hogy és hát mondjuk akkor mi lesz a tőzsdén, amikor majd mondjuk a Mészáros Lőrincnek a a tőzsdei cégei kezdenek.

[00:34:59]Ugye ebben már láttunk egy ilyen kis eséseket, tehát hogy azt nem mondhatnánk, hogy teljesen összezuhant volna, de azért már mondhatjuk azt, hogy most egy szerintem szét kell választani két kérdést.

[00:35:13]Az egyik kérdés, és annak lehet árfolyamása, hogy egy cég, ami valamilyen módon politikailag bekötött volt, és ezért megrendeléseket kapott az államtól, az esik-e el megrendelésektől?

[00:35:26]Kevesebb lesz a bevétele és a profitja, és ezáltal nyilván a részvényeség szabójá.

[00:35:30]Erre volt már példa, de ez elkerülhetetlen, ha azt mondjuk, hogy egyébként most már legyen egy érdem szerinti piacgazdaság Magyarországon, és mindenki úgy jusson megrend megrendelésekhez, ahogy megérdemli, és ahogy teljesítményt nyújt.

[00:35:40]És itt aki vállalt kockázatot azért, mert egy azért fektetett egy cégben, mert politikailag bekötöttnek minősülte, az ezt a kockázatot viseli.

[00:35:48]Ö amikor valaki egy cégbe azért fektetett, mert úgy gondolta, hogy az attól kap megrendeléseket, mert jobban van a kormánnyal, akkor számolnia kellett azzal, hogy egy kormányváltás az bizony ezt a helyzetet változtathatja.

[00:36:01]Mindenki, aki részvénybefektető, mi ezt most is ezt mondjuk, tehát aki hozzánk befektet, az is nagyon részletes tájékoztatást adunk, mérje fel a a kockázatokat, és annak alapján fektet be.

[00:36:10]Hál istennek mi egyáltalán nem vagyunk politikailag kitettek, tehát nem a nem attól függ a mi teljesítményünk, hogy melyik politikus milyen hangulatba kell, de ha valaki Mészáros Lőrinc vagy bárki más cégébe fektetett, aki esetleg politikai előnyök köz jutott, annak számolnia kellett ezzel a kockázattal.

[00:36:25]És és nyilván amikor kormányváltás volt, akkor tudnia kellett, hogy mi történik.

[00:36:29]Ez látszik valamennyire az árfolyamon.

[00:36:29]A másik kérdés az, hogy egy elszámoltatási és ag vagyon visszaszerzési folyamatban előfordulhat-e, hogy jelenleg adott vállalkozói körnél lévő tulajdon az átvándorol máshol?

[00:36:45]Tehát, hogy nem ők maradnak a nem ők maradnak a Igen.

[00:36:47]Igen.

[00:36:47]Nem.

[00:36:47]Hát nyilván ebben az esetben, hogyha bármilyen visszaélés történt és ez kimutatásra kerül, akkor az állami lehet.

[00:36:52]Ilyen előfordulhat.

[00:36:54]ilyet bizonyos iparágakban ennek a kezdeményét itt már látjuk, de ugye ez a vagyon visszaszerzési folyamat, ez úgy lett kialakítva, hogy itt vagyon visszaszerezhető [torokköszörülés] legyen.

[00:37:03]Annak nem feltetlenül kell, hogy hatása legyen az árfolyamra.

[00:37:06]Tehát attól, mert egy adott cégnek nem XY a tulajdonosa, hanem valaki más, ebbe ebbe zajlik egy ilyen nagyon félrevezető nyilván védekező jellegű kommunikáció, hogy adott tulajdonosi körök azt mondják, hogy hogy az nekik köszönhető, hogy itt embereknek állásaik vannak.

[00:37:25]Tőlük függ az, hogy ezek a cégek létezzenek és ezek de az alvállalkozókat érinti ez?

[00:37:28]Hát ő hát attól függik az alvállalkozók, hogyha családtagok az alvállalkozók, azokat érintheti.

[00:37:33]De egyébként meg ha normális teljesítmény nyújtó alvállalkozók, akkor azért, mert egy cégnek nem xy a tulajdonosa, hanem valaki más, akár egy állami intézmény, az az ugyanúgy működik tovább, és ugyanazt a bevételt és ugyanazt a profitot tudja realizálni.

[00:37:46]az nem lenne cél szerintem, vagy nem szabadne, hogy cél legyen, hogy az állam gyakorlatilag a magyar gazdaság jelentős részének hirtelen a tulajdonosa legyen.

[00:37:55]Tehát ez normális eszetben egy átmeneti állapot, de aztán nyilván annak majd meg kell teremteni a lehetőségét, hogy itt piaci tulajdonosi kör alakuljon ki.

[00:38:03]És bocsánat, most nem akarok nagyon elkalandozni, de ezt már szűkebb körbe felvetettem, hogy például erre is jó a budapesti értéktőzsde.

[00:38:14]Tehát ha azt mondjuk, hogy óriási mértékű lakossági megtakarítás van pillanatnyilag, amely lakossági megtakarításnak nagyon pici része folyik vissza pillanatilag az értéktőzsdére, nagyon pici része van részvényekben, és a lakosságnak újra meg kell tanulnia a részvénybefeketéseket.

[00:38:30]És van egy vagyoni kör, amely vagyoni kör egyébként lehet, hogy pillanatilag jogszabálysértések eredményeként érdemtelenül van bizonyos helyen, és ott az államnak feladata van.

[00:38:39]Akkor itt nem csak arról lehet szó, hogy az állam majd valakitől elveszi és valaki másnak odaadja.

[00:38:44]Arról is lehet szó, hogy az állam végrehajtja a vagyon visszaszerzést, és utána növeli a tőzsdei befeketési lehetőségek körét, és általában a lakosságnak lehetővé teszi, hogy ilyen ilyen cégbe tulajdonossá váljon.

[00:38:56]Ez valamikor a rendszerváltásnál, a szocializmusból való kijövetelnél nálunk nem nagyon, de más régiós orszakban sikerrel lezajlott.

[00:39:04]Most elkalandoztunk kicsit, de ugye visszatértük, de visszatérünk ugyanz a tőzsdére, hogy már már máris likvidebb lesz a tőzsde.

[00:39:09]Sokkal több megtakarítás tud oda visszasotornázni, és sokkal több izgalmas és nem politikailag befolyásolt.

[00:39:16]Hát csak az emberek arra kíváncsiak, hogy hogy mi garantálja azt, hogy hogy jó, most elvettük a Mészáros Lincpé a dolgokat és és majd nem ugyanez fog történni, hogy a a politika által vezérelt tulajdonoscsoportok jönnek létre.

[00:39:28]Hát úgy, hogy például ez a tőzsdén kerül értékesítésre.

[00:39:30]abban a pillanatban nem lehet azt mondani, hogy XY kapta meg a korábbi preferált tulajdonosok helyett.

[00:39:38]Nem is feltétlenül kell a, mert egyébként azért veszélye a a ilyen ennek a gazdasági átállásnak, hogy nem lesznek kellően nagy tőketulajdonosok Magyarországon, akik ilyen célket tudnak vásárolni, és majd jön a osztrák, lengyel satöbbi, nagy befekető, és gyakorlatilag megint az lesz, hogy ez egy reális veszély.

[00:39:53]Ez egy reális veszély, hogy bankcsoportok meg építőipari cégek, azok gyakorlatilag innentől megint nem a hazai tulajdon körben lesznek.

[00:39:57]mondom, nagyon nagy mértékű lakossági megtakarítás halmozódott fel általában széles körben.

[00:40:06]És azok nem feltetlenül csak politikailag bekötött vagyonok.

[00:40:10]És nem is feltetlenül egy ember, hanem sok emberre szétporlasztva.

[00:40:11]És erre van a budapesti értéktőzsde, hogy egyébként általában széles részvényesi kört tulajdonossá lehet tenni érdekes cégekben.

[00:40:22]Még két kört érintsük.

[00:40:22]Az egyik az, hogy hogy jönnek a hitelminősítők.

[00:40:24]Most már nem csakára.

[00:40:27]Ugye itt a nézőink jelentős része nem tudja.

[00:40:30]Nyilván aki ismeri a pénzügyi dolgokat, azt tudja így ősz őszidőben azért jelentkeznek a fitch és a satöbbi, azt standard plusz vagy nem tudom.

[00:40:39]Ezek szerintem egy hónapon belül várhatók.

[00:40:42]Hogy állunk most itt?

[00:40:42]Mennyire csüngünk a bóvli szélén?

[00:40:45]Milyen hatása lesz, hogyha leminősítenek?

[00:40:47]Lesz-e leminősítés?

[00:40:49]Szerintem nem várok le minősítést, mert erős vállalást tett a a kormány a a költségvetési hiány tartásában.

[00:40:55]A hitelminősítők egyet tudnak csinálni, hogy ennek a realitását vizsgálják.

[00:41:00]És ugye ebben még azért nem tudok én se pontosat mondani, mert nem látjuk a részleteket.

[00:41:05]Tehát tehát úgy úgy ahogy mondtam, azt azt a sajátos egymásnak részben ellentmondó vagy egymást nehezítő vállást tette meg a kormány, hogy lakossági juttatásokat jelentős mértékben ígér, és közben a költségvetési hiány lefaragását is ígéri.

[00:41:20]ennek egy részét, hogy a lakossághoz hogy kell azt a juttatást látjuk, de hogy a költségvetési hián hogy lesz majd lefaragva a minisztériumi előirányzatokon a a az egyes kiadási tételeken.

[00:41:29]Ennek még nem látjuk a részleteit, mert hogy nem nincs benyújtva még a költségvetési törvény a parlament elé.

[00:41:34]Tehát gyakorlatilag most ez egy ilyen előkészítő általános szakmai vita, ami zajlik, és lehet, hogy a hitelminősítők többet látnak, mint én, ha ők ezt már megkapták a részleteiben.

[00:41:45]Ugye a költségvetési tanács már megkapta.

[00:41:46]Ő majd ki fog állítani róla egy véleményt.

[00:41:48]Tehát picit ilyen ilyen előkészítő fázisban vagyunk.

[00:41:52]Azért az egy majdnem 1500 milliárdos tétel a költségvetésben, ahol kiadás lefaragásokat ígér a kormány.

[00:41:57]Ez nem lakossági, hanem saját működésén ígért kiadás, lefaragás.

[00:42:02]És ennek a részleteit kell majd látni.

[00:42:04]És szerintem ezt fogják megnézni a hitelminősíték, hogy ezt mennyire látják reálisnak, és mennyire látják végrehajthatónak, és akkor fogalmaznak meg kritikát, hogyha ebbe kockatokat látnak, és akkor adnak ki majd megerősítő véleményt, hogyha nem.

[00:42:17]De mondom, miután láthatóan egy szigorú költségvetési politikát céloz a kormány, azért nem gondolom, hogy a leminősítés veszélyének most lennénk leginkább kitéve.

[00:42:25]Ha most te lennél a abba a székbe, ahol ültél már, akkor ezt reálisnak tartod, ezt a euróbevezetési céldátumot, vagy még azon hozzigálnál ide-oda oda?

[00:42:37][horkantás] Reálisnak tartom, a ambiciózusnak, de de végrehajthatónak.

[00:42:42]azért amikor én ültem a pénzügyminiszteri cégben, akkor is erős ambíciókkal ö terveztünk és hajtottunk végre költségvetést, és ott is sikerült erős ambíciókat teljesíteni hiány céltartásában is, meg meg növekedési fordulatban is.

[00:42:57]Azért ne felejtsük el, hogy mi én amikor pénzügyminiszter voltam, 7%-os recesszióval vettük át a kormányzást és más5%-os növekedésbe adtuk át.

[00:43:03]Én azt gondolom, hogy úgy kell kormányozni, hogy az ember erős ambíciókat megfogalmazva tűzi ki a célokat, és aztán azt próbálja tartani.

[00:43:12]Ne értsük félre, nem 2030-ra ígérte a a Tiszakormány az euró bevezetését, 2030-ra a feltételek teljesítését ígérte, és ha 2030-ra teljesülnek a feltételek, és be tudunk lépni ugye a az önszerbe, tehát egy fix árfolyamot tudunk onnantól fogva garantálni, akkor 32-re reális az euróbevezetés.

[00:43:33]Én magam részéről drukkolok neki, mert mi ugye a saját részvényünket már a tőzsdén euróra állítottuk át, mert a nemzetközi befeketőink ezt igényelték.

[00:43:41]De most e ezzel viccelődünk, hogy ez nagyjából 22-vel zajlott, tehát mi 10 évvel korábban bevezettük az eurót, mint ahogy a ország próbálja bevezetni, de a mi működésünket is egyébként jelentősen megkönnyíteni, hogyha nem kell állandam forint euro árfolyamkockatokkal számolni, hanem egyébként az egész ország Euróban működne.

[00:43:59]Azt mindig fölmeről az a kérdés, hogy mondjuk egy ilyen euróátállásnál ilyen nagy változásnál lehetnek-e vesztesei ennek?

[00:44:06]És ha lehetnek kik a vesztese vagy k melyek az a réteg, amelyik a legjobban kitett annak, hogy vesztese lehet-e egy ilyennek.

[00:44:14]Ugye nagyon fontos az árfolyam kérdése.

[00:44:18]És ez egy fontos kritérium, hogy reális a gazdaságteljesítőség képességét tükröző árfolyamon vezessük be az eurót.

[00:44:26]Mert onnantól fogva nincs árfolyamolitika, tehát onnantól fogva, hogy sem erősödés, sem gyengülés nem tudja befolyásolni a gazdasági pályát.

[00:44:34]Az erős árfolyam az ugye alapvetően a a az exportőröknek okoz nehézséget, az importőröknek meg a fogyasztóknak jó.

[00:44:41]Nagyfolyam ennek a ennek a fordítottja az annak kedvező, aki forintban, alacsony költségeken eurón akar eladni, de ennek valahogy a metszetét kéne megtalálni.

[00:44:53]De egyébként meg, hogyha egy egy reális gazdaságteljesítő képességéhez illeszkedő árfolyamban történik a a bevezetés, akkor a szereplők szinte mindegyike nyer.

[00:45:02]Tehát nagyon sokan költségektől szabadulnak meg, nagyon sokan egyszerűsítik a működésüket, egy jóval nagyobb gazdasági zónához kerülünk sokkal közelebb és válik sokkal nyitottabbá számunkra.

[00:45:12]Most nagyon példát kell mondanom.

[00:45:15]Akik mondjuk devizaátváltásból kerestek pénzt, azoknak megszűnik az üzleti lehetősége.

[00:45:21]Tehát a valutaváltóknak vagy általában a bankoknak a az árfolyamkülönbségen realizált nyeresége az megszűnik, de ez csak azt mondhatja, hogy ez a gazdaság számára nyereség, tehát hogy ezt a fajta költséget nem kell megfizetni, és majd ezek a szereplők nyilván megtalálják a maguk működési modelljét.

[00:45:36]Ha egyébként a gazdaság növekszik, akkor a bankrendszer se jár rosszul.

[00:45:40]bőven ők is megtalálják természetesen.

[00:45:42]Úgyhogy akkor lehet azt mondani, hogy tőzsdére magyar.

[00:45:46]Igen.

[00:45:46]És ezt azért szeretném elmondani, hogy én ezt nem most kezdtem el ezt a fajta propagandát, és csak azért, mert hogy mi most éppen részvény kibocsátásban vagyunk.

[00:45:52]Tehát én évek óta mondom, hogy a lakosságnak érdemes lenne felfedezni a a hazai részvénypiacokat, és ez azért is előnyös, mertogy a nagyobb hozam potenciál kockázatosabb, de nagyobb hozam potenciál rendelkező befeketés eszközöket is felfedeznének.

[00:46:08]egész Európának hasznos lenne, de azon belül középkelt Európában és Magyarországon még inkább.

[00:46:14]Tehát ezt én évek óta folytatom ezt az evangelizációt, de nyilván most ennek van egy momentuma, tehát mi novemberben csinálunk egy nyilvános részvénykibocsátást, és ha már ez itt a reklám helyett értelemszerűen mindenki csak úgy döntsön róla, hogy olvassa el a prospektusunkat, és minden kockázatról meg minden részletről tájékozódjon.

[00:46:27]De hát hogyha közben az elmúlt években folytatott ilyen edukációs hadjáratom céltér, ez a kérdés, hogy hogy egyébként Magyarországon jó ennek az edukációja, tehát ismerik az emberek normálisan azt, hogy hogyan működik a pénzügyi piac.

[00:46:44]Van aki ismeri, van aki nem.

[00:46:45]Nyilván iskolában oktatják.

[00:46:47]Iskolában nagyon korlátozottan oktatják.

[00:46:49]Ami érdekes, hogy az az egyébként sok szempontból irtózatosan költséges időszak, amikor a amikor a magyar állam igyekezett a lakosságot rábeszélni, hogy jegyezzel állampapírt, mert valahonnan finanszírozást kellett találni, és a lakosság jegyzett állampapírt, mert ugye két szemjügyő hozzamot kapott rajta.

[00:47:04]Az egy ilyen fura első lépése volt az edukációnak.

[00:47:08]Az emberek értékpapírszámlát nyitottak és értékpapírt vásároltak.

[00:47:10]nyilván egy könnyebben kiszámítható értékpapírt, mert a kötvény, pláne egy államkötvény az vissza fogja fizetni azt a pénzt, amit beleraktam, és ki fogja fizetni azt a kamatot, amit egyébként vállalt, de legalább elkezdtek ilyet csinálni az emberek, hogy megnézték, hogy milyen papírt lehet vásárolni ahelyett, hogy csak a bankszámlán ülne a pénz, és az mennyi kamatot fog fizetni, és van van hozzáérték papírszámlájuk.

[00:47:31]Elképesztő mennyiségben kötvénybefekető lett a magyar lakosság.

[00:47:33]Tehát miközben azt mondom, hogy részvénybe nem fektetnek, európai összehasonlításban jóval nagyobb a kötvényállománya a magyar lakosságnak, mint bárki másnak.

[00:47:40]Most ez egy ilyen ez egy ilyen furcsa torzulás, de miután most már mondom 5-6% között fizetnek forint alapon kötvényhozamot a magyar állampapírok, és közben ott van a budapesti értéktősde már évek óta mutatott jelentős hozzámpotenciállal, innen egy lépés az, hogy az, hogy részvényt vásároljanak.

[00:47:58]És most ha valaki megnézi a mi részvényünket, ez most már ugye mondtam euró alapú részvény, azért ez amikor osztalékot fizettünk 25-ben, akkor nagyságrendileg 12%-os osztalékhozamot produkáltunk Euróalapon.

[00:48:12]És mondjuk a tavalyi meg idei évben, hogyha összehasonlítom az egy éves árfolyamnö növekedést, az is 10% felett van.

[00:48:17]Ezek historikus adatok, tehát ez nem azt jelenti, hogy mindig ennyi lesz, de azért euró alapon a két szemjegyű hozam az nem olyan rossz.

[00:48:22]Főleg ha megnézzük, hogy most a forint kötvényam az már egy egy szám együtt.

[00:48:27]Tehát van miért elkezdeni gondolkodni az ilyen ilyen lehetőségeken.

[00:48:32]És mondom, ha már legalább a kötvényt elkezdte felfedezni a lakosság, akkor akkor érdemes elkezdeni megnézni a részvénypiacokat is.

[00:48:39]Hát megnézzük milyen lépéseket tesznek.

[00:48:41]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.

[00:48:42]Köszönöm a lehetőséget.

[00:48:44]Önöknek is köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

[00:48:45]Ne feledkezzenek el feliratkozni és támogatni bennünket akár tőzsdé alapon is.

[00:48:49]A viszontlátásra.