Tovább gördül a lavina? | Fürcht Pál volt főügyész fegyelmi tárgyalása
- A Kontroll sajtótájékoztatón Fürcht Pál jogi képviselője számolt be: Fürcht hat órán át vallomást tett a fegyelmi vizsgálóbizottság előtt, majd három tanúvallomást (Nagy Gábor Bálint és két ügyész) nyújtott be iratanyagként.
- A vallomás központi állítása: az aranykonvoj-ügy nyomozását vezetői szinten előre kijelölték — előbb jött a gyanú, csak utána a bizonyítás, az AH szerepét pedig „későbbre" halasztották.
- A legfőbb ügyészség vezetőinek kihallgatását szerinte tilos volt kérni, miközben ők egyszerre lehettek az ügy potenciális résztvevői és a nyomozás irányítói.
- A politikai szint (Orbán március 3-i feladatadása a titkoszolgálatoknak) kimaradt a vizsgálatból, mert a felé vezető bizonyítási lánc korábban megszakadt — írásos utasítás nincs, de tanúvallomások utalnak rá.
- A szakfőosztály Hajdú János és Farkas Örs mielőbbi gyanúsítását sürgette; Fürcht szerint ez feloldotta volna az igazmondási kötelezettségüket, és megbénította volna a nyomozást.
- Informális irányítás működött: formális utasítás nélkül jelölték ki a nyomozás irányát, az ügy elvételét kilátásba helyezve; a három tanú egyezően vall egy vezetői megbeszélésről.
- A fegyelmi eljárás folytatódik (jövő csütörtök), a felfüggesztő határozatot munkaügyi bíróság előtt megtámadták; céljuk az eljárás megszüntetése.
- Jövő héten kérelmet nyújtanak be az MVVH-hoz, hogy az aranykonvoj-ügyet közhatalmi ügyként vegye át — mivel az ügyészség önmagát nem vizsgálhatja.
- A jogi képviselő szerint „nem történt rendszerváltás" a legfőbb ügyészségen, és az új legfőbb ügyész első feladata lehet a vallomások alapján a feltárás.
„az irányítói szint nem engedte be saját magát a vizsgálat tárgyába" – Fürcht Pál vallomása alapján
Részletes összefoglaló megjelenítése
A sajtótájékoztató kerete
A Kontroll által szervezett sajtótájékoztatón Fürcht Pál lemondott, volt főügyész jogi képviselője számolt be arról, hogy megbízottja az előző napon hat órán keresztül tett vallomást a fegyelmi vizsgálóbizottság előtt, amelyről 23 oldalas jegyzőkönyv készült. A fegyelmi eljárás középpontjában az az aranykonvoj-ügy áll, amely Fürcht lemondásához vezetett, de – nem ilyen részletességgel, mert nem ez volt az eljárás tárgya – más ügyek is szóba kerültek.
A vallomást követően iratanyagokat is átadtak, amelyben három tanúvallomás volt fellelhető, ezeket csak a helyszínen tudták tanulmányozni:
- Nagy Gábor Bálint volt legfőbb ügyész vallomása, amelyet a jogi képviselő „külön érdekességnek" nevezett,
- a nyomozóügyészség vezető ügyészének vallomása,
- a nyomozást folytató ügyész vallomása.
A jogi képviselő e három vallomás egybevetésével, az egyező pontokra és az egy irányba mutató tényekre koncentrált. A fegyelmi vizsgálat tovább folytatódik: a következő időpont jövő csütörtök 10 óra, amikor a fegyelmi biztos kérdéseire válaszolnak; indítványokat is tettek, és bíznak benne, hogy az eljárásnak lesz további szakasza.
Hogyan szűkült a gyanúsítás iránya az aranykonvoj-ügyben
Fürcht vallomása szerint a legfőbb ügyészség az iratanyagok teljes vizsgálata nélkül alakította ki azt az álláspontot, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársainak helyszíni jelenléte jogszerű volt, a nyomozás központi iránya pedig az elfogás jogszerűségének igazolása volt. Amikor Fürcht felvetette az AH-val kapcsolatos kényszervallatás lehetőségét, azt a választ kapta, hogy „ezzel most nem kell foglalkozni".
Ehhez kapcsolta azt az állítását, hogy a vezetői álláspont szerint:
„ha a felső vezetés eldöntötte, hogy van gyanú, akkor azt senki nem kérdőjelezheti meg" – Fürcht Pál vallomása alapján *
Az ő előadása szerint a sorrend így alakult: előbb kialakult a gyanú és a vizsgálati irány vezetői szinten, ehhez igazodott, hogy kiket kell gyorsan gyanúsítottként kezelni. Az AH saját szerepének vizsgálata későbbre került, a döntéshozói és felsővezetői szint pedig nem vált a gyanúsítás tényleges tárgyává. A modell nem azt állítja, hogy egyetlen személy kihallgatását egyszerűen elmulasztották, hanem azt, hogy a nyomozást úgy alakították, hogy bizonyos szereplők gyanúsítottkénti pozíciója ne kerüljön ténylegesen napirendre.
A legfőbb ügyészség szintjének teljes kimaradása
Fürcht szerint a nyomozás során felmerült, hogy a legfőbb ügyészség vezetőinek cselekvőségét is vizsgálni kellene. Kifejezetten azt állította, hogy a felső vezető kihallgatását kérte, de ezt „kerekperec megtiltották" neki. Ez azért volt különösen problematikus, mert a legfőbb ügyészség vezetői kapcsolatban állhattak az ügy alapjául szolgáló feljelentés elkészítőjével, részt vehettek a nyomozóhatóság kijelölésében, iránymutatást adhattak, és dönthettek arról, mely személyeket kell gyanúsítottként kezelni – később maguk határozták meg a nyomozás irányát.
„a legfőbb ügyészség vezetői egyszerre voltak az eseménysor potenciális résztvevői és a nyomozás irányítói is" – Fürcht Pál vallomása alapján *
A későbbi leiratból éppen a legfőbb ügyészség vezetőségének cselekvősége maradt ki. A gyanúsítási folyamat ezért nem érhetett el a legfőbb ügyészség szintjére:
„az irányítói szint nem engedte be saját magát a vizsgálat tárgyába" – Fürcht Pál vallomása alapján *
A vallomás nem úgy írja le ezt, hogy formális döntés született volna a vezetők védelméről, hanem úgy, hogy az iránymutatásokból, a kihallgatási sorrendből és az elvárt nyomozási irányból következtetni lehetett a kimaradásukra.
Az AH szerepének késleltetése és a tanú–gyanúsított státusz vitája
Fürcht szerint az AH szerepe nem egyszerűen kimaradt: először jogszerűnek minősítették, majd a kapcsolódó jogsértések vizsgálata későbbre tolódott. A legfőbb ügyészség illetékes vezetője az iratok részletes vizsgálata nélkül minősítette jogszerűnek az AH helyszíni jelenlétét, a kényszervallatás kérdését nem tekintette aktuálisnak, az AH-s munkatársak kihallgatását pedig olyan pozícióba kezelte, amely nem veszélyeztette azonnal a gyanúsított státuszukat – vagyis először tanúként, nem potenciális gyanúsítottként kerültek volna a nyomozásba.
„éppen az volt a nyomozóügyészek szakmai aggálya, hogy az alkotmányvédelmi hivatal képviselői olyan adatokról nyilatkozhatnak, amely alapján saját büntetőjogi felelősségük is felmerülhetett" – Fürcht Pál vallomása alapján *
Ezt a tényállítást a nyomozóügyész vallomása is megerősíti: a nyomozók azért nem értettek egyet az AH-sok mielőbbi tanúkihallgatásával, mert velük kapcsolatban a kényszervallatásra is keletkezett adat. A jogi képviselő kitérője szerint a kényszervallatás jelenleg nem szerepel a gyanúsítások között – gyanúsítottkihallgatás kifejezetten a jogellenes fogvatartás kapcsán történt –, de a nyomozás során a kényszervallatás is felmerült bűncselekményként, és ebben volt szakmai nézeteltérés.
A legfőbb ügyészség szakfőosztálya ezzel szemben az AH munkatársainak mielőbbi tanúkihallgatását szorgalmazta, míg a TEK-esek kihallgatását nem tartotta lehetségesnek. A nyomozóügyészség vezetője ugyanezt írta le: amikor felvetette a kényszervallatás lehetőségét, azt a választ kapta:
„ezt később lehet vizsgálni, de most haladnia kell az ügynek" – a nyomozóügyészség vezetőjének vallomása alapján *
A három vallomás együtt azt a képet adja, hogy az AH szerepe nem feltétlenül maradt a nyomozáson kívül, hanem későbbre halasztódott: az esetleges büntetőjogi felelősség vizsgálata nem ugyanabban az időben és nem ugyanazzal a súlyal jelent meg, a gyors gyanúsítási irány más személyekre koncentrált.
A politikai szint kimaradása
Fürcht vallomása szerint a politikai szint vizsgálata már a nyomozás korai szakában szükséges lett volna. A nyomozás akkori állása alapján 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök feladatot adott a titkoszolgálatoknak az ukrán pénzszállítmányok elfogására, majd március 5-én a feljelentés és az ügyészi intézkedés rendkívüli gyorsasággal követte ezt a politikai döntést.
„legalább azt kellett volna vizsgálni, adott-e a miniszterelnök közvetlen vagy közvetett utasítást, tudott-e előre az akcióról, milyen kapcsolat volt a politikai vezetés, az alkotmányvédelmi hivatal, a titkosszolgálati vezetés, a NAV és a legfőbb ügyészség között" – Fürcht Pál vallomása alapján *
Továbbá azt kellett volna vizsgálni, hogy a büntetőeljárás nem egy politikai cél megvalósításának eszköze volt-e. Azt is állította, hogy később a nyomozási irányból a titkosszolgálati vezetés és a felsővezetés szerepe kimaradt. Fürcht „tényről tényre" menő logikája szerint:
„a politikusi szintre azért nem jutott el a gyanúsítási folyamat, mert az odavezető bizonyítási lánc már korábban megszakadt" – Fürcht Pál vallomása alapján *
A bizonyítási lánc: politikai döntés → AH-s és titkoszolgálati végrehajtás → legfőbb ügyészségi koordináció → nyomozási döntések. Ha az első két láncszemet nem vizsgálták, és a legfőbb ügyészség koordinációját sem tárták fel, a politikai szint felé vezető közvetlen bizonyítás nem alakulhatott ki.
A „terelési mechanizmus": a személyi fókusz eltolódása
A Fürcht által leírt terelési mechanizmushoz az tartozik, hogy a legfőbb ügyészség szakfőosztálya bizonyos személyek gyanúsítását sürgette. Ismert tényként hangzott el, hogy Hajdú János felsővezetői gyanúsítása megtörtént, valamint Szatmári István, az AH ezredese is meggyanúsításra került – mindketten kisebb súlyú bűncselekménnyel. A szakfőosztály kérése szerint Hajdú Jánost és Farkas Örsöt kellene minél hamarabb meggyanúsítani.
Fürcht ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy ha a gyanúsítás bekövetkezik, az érintettek igazmondási kötelezettség alól fel lesznek oldva, és ebből fakadóan gyakorlatilag akadályozhatják a nyomozás további kimenetét. Fürcht vezetőként úgy értelmezte a helyzetet, hogy a nyomozás előre kijelölt személyi irányba halad, miközben az AH és a felsővezetés szerepe nem kerül ugyanilyen erővel a vizsgálat középpontjába. A vallomások összevetése alapján ez a konfliktus lényege: nem csupán az a kérdés, mi a központi elem, hanem hogy kit kell először gyanúsítottként kezelni, és kit kell először tanúként meghallgatni vagy vizsgálaton kívül hagyni. A jogi képviselő megjegyezte: ő maga is többször nyilatkozott arról, hogy Hajdú János meggyanúsítása kifejezetten akadályozza a nyomozás további kimenetelét.
Az elakadási pontok és az informális irányítás
- A feljelentés és a kezdeti kijelölés szintje: Fürcht szerint az AH már a feljelentés elkészülte előtt tudta, hogy az ügyet a NAV fogja vizsgálni, miközben a feljelentés még meg sem született. Az ügyet a legfőbb ügyészség rendkívüli gyorsasággal továbbította a NAV-hoz, ami – értelmezésében – azt eredményezte, hogy a nyomozás a kezdetén egy előre meghatározott intézményi és ügyészségi keretbe került.
- A vizsgálati irány kijelölése: a későbbi iránymutatásokban meghatározták, milyen személyek és bűncselekmények kerüljenek előtérbe, miközben az AH, a titkosszolgálati vezetés és a legfőbb ügyészség vezetésének saját szerepe nem szerepelt az irányok között.
- A kihallgatás minősége: az AH-sok tanúkénti kihallgatása azért volt kulcskérdés, mert ez döntötte el, hogy az érintettek tanúként vagy potenciális terheltként jelennek meg az eljárásban.
- Formális felelősség és tényleges irányítás: a nyomozóügyészség vezetője szerint a vezetői megbeszélésen nem hangzott el az ügyészségi törvény szerinti formális utasítás, ugyanakkor konkrétan meghatározták a végrehajtható cselekményeket, és kilátásba helyezték az ügy elvételét, ha az ügyészek nem azonosak az elvárt iránnyal. Fürcht ezt így írta le:
„az instrukció meghatározza, ki mit gondoljon, miközben a formális utasítással szemben alkalmazható tiltakozási lehetőségek ténylegesen már nem állnak rendelkezésre" – Fürcht Pál vallomása alapján *
A jogi képviselő felidézte, hogy Fürcht a sajtó előtt és a vizsgálóbizottság előtt is beszélt arról, hogyan alakíthatják egy nyomozás menetét a „fülbesúgott üzenetek" és a belül szembeállított retorziók. A formális utasítások teljes mértékben elmaradtak annak ellenére, hogy Fürcht többször felterjesztett kéréseket, és azokra érdemi hivatalos választ nem kapott – pusztán megbeszélések voltak. Egy olyan megbeszélésről, amelyet a legfőbb ügyészségen tartottak és amelyen irányokat határoztak meg, mindhárom tanú egyezően nyilatkozik. Ezt követte egy másik, informális megbeszélés, ahová Fürcht Pált már nem hívták meg, és ahol a tanúk szerint szóbeli utasításokat adtak a nyomozással kapcsolatban.
A döntési lánc és a vallomás lényege
A releváns döntési lánc Fürcht előadásában négy szintből állt:
- Politikai szint: a miniszterelnöki szintről indult az ukrán pénzszállítmányok elfogása.
- AH-s és titkoszolgálati szint: az AH és a titkosszolgálati vezetők szervezték vagy hajtották végre a műveleti részt; az AH munkatársai az elfogás helyszínén is jelen voltak.
- Legfőbb ügyészségi szint: a vezetés már a feljelentés teljes elkészülte előtt tudta, hogy a NAV fogja az ügyet vizsgálni, és a feljelentés rövid idő alatt eljutott a NAV-hoz.
- Nyomozási szint: a legfőbb ügyészség szakfőosztálya meghatározta, kiket kell mielőbb meggyanúsítani, miközben az AH munkatársainak és a legfőbb ügyészség vezetőinek saját szerepe nem került azonos súllyal a vizsgálat középpontjába.
A jogi képviselő öt pontban foglalta össze a vallomás lényegét:
- Nem egyszerű szakmai nézeteltérésről volt szó. A legfőbb ügyészség nyilatkozataiból az körvonalazódott, hogy szakmai feszültség van a nyomozóügyészség és a legfőbb ügyészség között – ezt mind Fürcht vallomása, mind a tanúvallomások cáfolják.
- A konfliktus középpontja az volt, hogy a nyomozás milyen mélységben tárja fel az aranykonvoj-ügy teljes döntési és végrehajtási láncát: a politikai döntési szinteket, az AH és a titkosszolgálati szervek szerepét, valamint a legfőbb ügyészség vezetőinek közreműködését.
- Nem pusztán a nyomozási cselekmények sorrendjéről szólt a vita: az AH, a titkosszolgálati vezetés és a legfőbb ügyészség vezetőjének cselekvősége állt középpontban – miközben éppen e szervezeti szintek közreműködésével alakult ki a nyomozás kerete és iránya.
- Azok a szervek, amelyeknek a nyomozás vagy annak felügyelete a feladata lett volna, ugyanúgy szerepet játszottak az elkövetésben, mint a többiek. Ezért nem elegendő kizárólag az elfogást végrehajtó, alsó végrehajtói szintet vizsgálni: fel kellett volna tárni, ki kezdeményezte az eljárást, ki döntött a nyomozóhatóság kijelöléséről, ki határozta meg a gyanúsítások irányát, és ki döntött arról, kiket hallgatnak meg tanúként vagy gyanúsítottként.
- A nyomozás a végrehajtói szinten állt meg: a sajtóban is ezt kommunikálják – a cselekmények a TEK-esek szintjén megálltak, és ennél tovább nem vizsgálták őket. Pontosabban: vannak olyan információk és nyomozati cselekményekből származó adatok, amelyek ezt alátámasztják, de az ügyészség ebbe az irányba tovább nem lépett.
A vallomások közös pontjai: az AH munkatársainak eljárási pozíciója körüli szakmai vita; a legfőbb ügyészség szakfőosztálya nemcsak ellenőrizte, hanem irányította is a nyomozást, pedig a szerepe kizárólag az ellenőrzésre és felügyeletre korlátozódhatott volna; a vezetőügyész szerint bizonyos személyek – köztük Hajdú János és Farkas Örs – mielőbbi gyanúsítását sürgették, ami megakasztotta volna magát a nyomozást, a nyomozóügyész szerint pedig a szakfőosztály Hajdú János gyanúsítását már megalapozottnak látta, miközben a nyomozók ezt idő előttinek vélték.
A jogi képviselő hangsúlyozta: ezek nem csupán vélemények voltak Fürcht Pál részéről, hanem dokumentumokkal alátámasztották őket – benyújtották a belső iratokat, és indítványozták az úgynevezett házi iratok beszerzését is, amelyektől remélik, hogy jövő hétre rendelkezésre állnak.
Kérdések és válaszok
Az eljárás lehetséges kimenete és a korrektség
A 444 tudósítója arra kérdezett rá, milyen végkifejlete lehet egy ilyen fegyelmi tárgyalás, és elégedettek-e a menetével. A jogi képviselő szerint személyes tapasztalata alapján a legfőbb ügyészség a fegyelmi eljárást teljesen szabályszerűen és korrekt hozzáállással végzi, a kijelölt fegyelmi biztos kommunikációja és ügyismerete kielégítő. A lehetséges kimenetelek közül a legsúlyosabb szankció a hivatalvesztés, ezen belül több enyhébb kategória van. Elmondta azt is, hogy a felfüggesztő határozatot munkaügyi bíróság előtt megtámadták: a kereset tegnapelőtt került a bíróságra, az ügy irataihoz csatolták, és támadták a határozat jogalapját és érdemi indokolását is.
Háttérbeli megkeresések
A 444 tudósítója megkérdezte, érkezett-e a háttérből megkeresés a megnevezett érintettektől – politikusoktól vagy a szolgálatoktól –, hogy a jogi képviselő többet vagy kevesebbet mondjon. A válasz szerint nem érkezett ilyen megkeresés.
Fürcht sorsa: „nem történt rendszerváltás" a legfőbb ügyészségen
Buda Barbara, a Kontroll munkatársa arra kérdezett rá, mi lesz Fürcht Pál sorsa, eltávolíthatják-e még az új legfőbb ügyész kinevezése előtt, illetve meghallgathatja-e őt az új legfőbb ügyész egy esetleges belső vizsgálatban kirúgott ügyészként. A jogi képviselő szerint az eltávolítás szándékáról nincs tudomása, ugyanakkor leszögezte:
„a legfőbb ügyészségen nem történt rendszerváltás… ugyanazok a személyek ülnek ugyanazokban a pozíciókban, akik a rendszerváltást megelőzően ott ültek… ebből fakadóan nem is várható el tőlük, hogy ebben érdemi irányváltás lesz" – a jogi képviselő *
Kifejtette: amíg kormányzati és államigazgatási szinten meg tudott történni a változás, addig a legfőbb ügyészség berkein belül semmiféle változás nem zajlott le. Fürcht jelenleg a felfüggesztés hatálya alatt van, otthon tartózkodik, várnak a munkaügyi bíróság döntésére és a fegyelmi eljárás további menetére, illetve keresik azokat a lehetőségeket, ahol különböző ügyekben megszólalhatnak.
A fegyelmi eljárás megszüntetése mint cél
Ugyancsak a Kontroll kérdésére – miszerint látnak-e esélyt arra, hogy a legfőbb ügyészség máshogy álljon hozzá – a jogi képviselő jogi képviselői értékelésként fogalmazott:
„ezt a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni… ennek nem volt jogalapja, és valóban fennálltak azok a körülmények, amik indokolták Fürcht korábbi lépéseit" – a jogi képviselő *
Orbán Viktor írásos utasítása
A kérdésre, hogy van-e írásos adat arról, hogy Orbán Viktor adta ki a feladatot, a jogi képviselő elmondta: Orbán Viktor írásban nem adta ki ezt az instrukciót, utasítást – ez kijelenthető –, azonban vannak bizonyítékok, elsősorban tanúvallomások, amelyek ezt megerősítik.
Egyéb érintett ügyek: a Gundalf- és a Szabó Bence-ügy
A Kossuth Rádió tudósítója arra kérdezett rá, milyen más ügyek is szóba kerültek az aranykonvoj mellett. A válasz szerint ezek az AH tevékenysége kapcsán merültek fel: például a Gundalf-ügy, amelyről egy „nyúlfarknyi", pár bekezdéses vallomás született, de mivel nem volt az eljárás közvetlen tárgya, csak utalni tudtak rá. Az analógia: ahogy az aranykonvoj-ügyben az AH központi szerepe, szervező tevékenysége, koordinációja és jelenléte kimutatható volt, ugyanez érvényes a Gundalf-ügyre és a Szabó Bence-ügyre is – ott is az AH tevékenysége határozta meg az ügy menetét, és erről is volt információja Fürchtnek. Részleteibe a jogi képviselő nem ment bele.
Az egyesített eljárás és a jövőbeli feltárás
A Népszava tudósítója említette, hogy két eljárás is folyik az ügyfél ellen. A jogi képviselő szerint a kettőt egyesítették, így most már csak egy folyik, de a tényállása ki lett bővítve. A kimenetelt nagyon nehéz megjósolni; bízik benne, hogy a felfüggesztést megszüntetik, tehát ilyen típusú szankció nem éri az ügyfelet. El tudja képzelni, hogy lesznek következmények, azonban a vallomásnak mindenképpen generálnia kell az ügyészségen belül egy olyan feltáró folyamatot, amely utánanéz ezeknek az ügyeknek – ezt központi kérdésnek tartja. Szerinte az új legfőbb ügyész szinte első feladata lesz, hogy e vallomásokat alapul véve feltárja a korábbi történéseket.
Mit mondhat nyilvánosan Fürcht Pál
A Kontroll kérdésére – miszerint az eljárás befolyásolhatja-e, mit mondhat Fürcht nyilvánosság előtt vagy a releváns bizottság zárt ülésén – a jogi képviselő elmondta: úgy értelmezik a jogszabályokat, hogy amelyik eljárásban Fürcht nyilatkozatot tesz, mivel ő maga az eljárás alanya, titokzárdaként az ügyről és a vallomásáról nyilvánosságra hozhatja azokat – azzal a megkötéssel, hogy nem közszereplőkről és minősített adatról nem beszélhet. A zárt ülés kapcsán felmerült, hogy engedélyt kell kérni: korábban az ATV-ben nem nevezte meg, ki az a titokzárda, mert ezt nem nevezheti meg. Az engedélykérdésről a jogi képviselő annyit mondott: ezt a bizottságtól kell megkérdezni, mert ők kérik meg.
Kérelem az MVVH-hoz
A jogi képviselő bejelentette: miután részletesen elemezték a vallomásokat, valószínűleg jövő hét elején indítványt, illetve kérelmet terjesztenek elő a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal (MVVH) részére, amelyben kérik, hogy az aranykonvoj-ügyet vonja a hivatal saját hatáskörébe. Bár a hivatal alapvetően közvagyonnal kapcsolatos ügyeket vizsgálhat, a jogszabály ezt kiterjesztően értelmezi, és a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatos ügyeket is vizsgálhatja – a jogi képviselő szerint ez az ügy kifejezetten közhatalmi tevékenységhez kapcsolódik:
„amikor a politika beleszól egy büntetőeljárásba, egy nyomozati cselekménybe… az egyértelműen közhatalmi tevékenységnek minősül" – a jogi képviselő *
Emellett az is indokolja a külső szerv bevonását, hogy az ügyészségnek saját magát kellene vizsgálnia – az álláspont szerint ez a vizsgálat az ügyészség részéről nem lefolytatható, ezért külső szervet kell megbízni, és az MVVH erre kifejezetten alkalmas. A jogi képviselő bízik abban, hogy az MVVH átveszi az ügyet.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A „Fürcht Pál" név az átiratban több torz alakban szerepel („Fürt Pál", „fürd", „Fürst", „Fürtmár", „Fürtmál", „fürál", „Fürtpán", „Fürtnál") – a videó címe alapján egységesen „Fürcht Pál"-ként szerepeltettem.
- Az „aranykonvoj" kifejezés torz alakjai: „aranykonvolvoy", „aranykonvoli", „aranykonyó", „aranykombói".
- „Nagy Gábor Bálint volt legfőbb ügyész" – a név esetleges ASR-torzulása lehet; a helyes névalak nem rekonstruálható biztosan.
- „tekesek" – valószínűleg „a TEK-esek" (a Terrorelhárítási Központ munkatársai); a helyes alak bizonytalan.
- „a nyomozófőügyészség vezető ügyésze" – valószínűleg „a nyomozóügyészség vezető ügyésze/vezetője".
- A NAV rövidítés torz alakjai: „NA", „NAF", „NAP".
- „Gondalfügy" / „Gundalf ügy" – a helyes névalak bizonytalan, a kétszer előforduló „Gundalf" alakot használtam.
- „a bolt vőgész részéről" – valószínűleg „a volt főügyész részéről".
- „Zalá én vagyok a négy négétől" – valószínűleg egy 444-es újságíró bemutatkozása; a neve nem rekonstruálható.
- „Kovács Kovácsán a Kossut rádió" – valószínűleg „Kovács [vezetéknév], a Kossuth Rádiótól"; a pontos név bizonytalan.
- „Talist népszótság" – valószínűleg egy Népszavás újságíró bemutatkozása; a név nem rekonstruálható.
- „relevánski bizottság" – bizonytalan; esetleg „a releváns bizottság" zárt ülése értendő.
- „a véencét a főbesútás az eljárásra" – értelmezhetetlen töredék; kontextusa alapján talán a „fülbésúgásra" utalhat.
- „ellenü titokazdáktól kell elengedni kérni", „Ettől a bizonyos tittaggaól sikerült-e már ezben engedélyké lesz az átés" – értelmezhetetlen szakasz; valószínűleg a titokzáradás alatti nyilatkozathoz szükséges engedélykérésről szól.
- „ha az előjárók nem azonosnak az elvárt iránnyal" – valószínűleg „ha az ügyészek nem azonosak az elvárt iránnyal".
- „szakmai agája" – valószínűleg „szakmai aggálya".
- „Husztán" – valószínűleg „csupán".
- „az alkotmánybíróság szerepe nem feltétlenül maradt a nyomozáson kívül" – a szövegkörnyezet alapján „az alkotmányvédelmi hivatal szerepe" értendő.
- „a nyomozásközpont iránya" – valószínűleg „a nyomozás központi iránya".
- „MVVH" / „MBVH" – a „Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal" rövidítése az átiratban következetlenül szerepel.
- „Hajdú János", „Szatmári István", „Farkas Örs" nevei nem ellenőrizhetők, az átiratban szereplő alakokat használtam.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]előtte meg.
[00:00:09]Igen.
[00:00:13]Szó kezdjem újra.
[00:00:15]Igen.
[00:00:15]Köszönjük.
[00:00:15]Bocsánat.
[00:00:15]Köszönjük.
[00:00:17]Oké.
[00:00:17]Akkor ez volt a próba.
[00:00:21]Tehát nagy szeretettel üdvözlök mindenkit, aki eljött a mai sajtótájékoztatónkra, amelynek a témája Fürt Pál volt főügyész, lemondott főügyész tegnapi fegyelmi vizsgálóbizottság előtt tett vallomása, amely tegnap 6 órán keresztül zajlott, tehát egy kimerítő hosszas vallomásról van szó, 23 oldalas jegyzőkönyvvel.
[00:00:42]A tegnapi események fejleménye azon túlmenően, hogy fürd már pá vallomást tett.
[00:00:50]az, hogy iratanyagokat is kaptunk, és az illatanyagban három tanúvallomás volt fellelhető, amit csak ott a helyszínen tudtunk tanulmányozni.
[00:00:56]A három vallomás egyike, Nagy Gábor Bálint volt legfőbb ügyész vallomása, ami egy külön érdekesség.
[00:01:03]A másik kettő pedig a nyomozófőügyészség vezető ügyésze, illetve a nyomozást folytató ügyésznek a vallomása.
[00:01:14]A sajtótájékoztatón kísérletet teszek arra, hogy ezeket a vallomásokat is egybevetem, tehát azokat a egyező pontokat, egy irányba mutató tényeket, illetve vallomásokat fogom majd ismertetni önök előtt, amelyek a törzsét adták ennek a ennek a hosszas feltáró vallomásnak.
[00:01:31]Az ügy középpontja, a fegyelmi eljárás középpontja a lemondáshoz vezető aranykonvolvoy ügy.
[00:01:39]Azonban majd kitérek később arra is, hogy nem pusztán ez az ügy alapozta meg fürd lemondását, hanem más ügyek is szóba kerültek.
[00:01:45]Nyilván, hogy nem ilyen részletességgel, mert ez nem volt az eljárásnak a tárgya.
[00:01:49]Amit még meg kell említenem, hogy a fegyelmi vizsgálat tovább folytatódik, és a következő időpontunk az jövő csütörtök 10 óra.
[00:01:59]Tehát jövő csütörtökön 10 órakor fogunk a fegyelmebiztos kérdéseire válaszolni, amik az eljárással kapcsolatban felmerülnek, illetve indítványokat is tettünk, és nagyon bízunk benne, hogy annak lesz még további eljárási szakasza.
[00:02:17]Jó, első körben összefoglalom azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban fürtál lényeges bizonyítékokat tárt a vizsgálóbizottság elé.
[00:02:31]És azt követően pedig összefoglalom pár pontban azt, hogy hogy végülis miről szólt ez az egész vallomás.
[00:02:40]Az első pont vagy az első lényeges kérdéskör, amiről beszéltünk, az az, hogy az aranykonvoli nyomozásban hogyan szűkült a gyanúsítás iránya.
[00:02:47]Ez volt az első témakör.
[00:02:52]És Fürt vallomása szerint az iratanyagok teljes vizsgálata nélkül alakította ki.
[00:02:58]a legfőbb ügyészség azt az álláspontot, hogy az AH munkatársainak helyszíni jelenléte jogszerű volt.
[00:03:05]A nyomozásközpont iránya pedig az elfogás jogszerűségének igazolása volt.
[00:03:10]Állítása szerint amikor amikor felvetette az AHS kényszervallatás lehetőségét, mert ez felmerült a nyomozás közben, azt a választ kapta, hogy ezzel most nem kell foglalkozni.
[00:03:25]Fürt ehhez kapcsolta azt az állítását, hogy a vezetői álláspont szerint, ha a felső vezetés eldöntötte, hogy van gyanú, akkor azt senki nem kérdőjelezheti meg.
[00:03:33]Az ő előadása szerint tehát a sorrend a következőképpen alakult.
[00:03:37]Előbb kialakult a gyanú és a vizsgálati irány vezetői szinten.
[00:03:42]Ehhez igazodott, hogy kiket kell gyorsan gyanúsítottként kezelni.
[00:03:48]Az ah saját szerepének vizsgálatá későbbre került, és a döntéshozói és felsővezetői szint pedig nem vált a gyanúsítás tényleges tárgyává.
[00:03:58]A vallomás alapján a gyanúsítási folyamat szűkítésének a modellje nem azt állítja, hogy egyetlen személy kihallgatását egyértelműen egyszerűen elmulasztották, hanem azt, hogy a nyomozás elve úgy lett alakítva, hogy bizonyos szereplők gyanúsítotti pozíciója ne kerüljön ténylegesen napirendre.
[00:04:17]Második tényállítása a legfelsőbb ügyészség szintjének teljes kimaradása az ügyből.
[00:04:25]Fürd szerint a nyomozás során felmerült, hogy a legfőbb ügyészség vezetőinek cselekvőképességét, cselekvőségét vizsgálni kellene.
[00:04:34]Kifejezetten azt állította, hogy a felső vezető kihallgatását kérte, de ezt kerekperec megtiltották neki.
[00:04:38]Hallomása szerint ezért ez azért volt különösen problematikus, mert a legfőbb ügyészség vezetői kapcsolatban állhattak az ügy alapjául szolgáló feljelentés elkészítőjével, részt vehettek a nyomo nyomozóhatóság kijelölésében, nyomozás indulásakor vagy később iránymutatást adhattak, és dönthettek arról, hogy mely személyeket kell gyanúsítottként kezelni.
[00:05:02]Később maguk is meghatározták a nyomozás irányát.
[00:05:06]fürd szerint a legfőbb ügyészség vezetői egyszerre voltak az eseménysor potenciális résztvevői és a nyomozás irányítói is.
[00:05:14]Azt állította, hogy a későbbi leiratból éppen a legfőbb ügyészség vezetőségének cselekvősége maradt ki.
[00:05:25]Ezek alapján a gyanúsítási folyamat a legfőbb ügyészség szintjére azért nem érhetett el, mert fürdt előadása szerint az irányítói szint nem engedte be saját saját magát a vizsgálat tárgyába.
[00:05:35]A vallomás az feltétlenül úgy írja le, hogy formális döntés született a legfőbb ügyész vezetőinek védelméről, hanem úgy, hogy az iránymutatásokból, kihallgatási sorrendből és az elvárt nyomozási irányból következtetni lehetett a kimaradásukra.
[00:05:53]Harmadik tényállítása.
[00:05:55]Az ah szintjének kimaradása vagy késleltetése.
[00:06:00]Fürd szerint az AH szerepe nem egyszerűen kimaradt, hanem először jogszerűnek lett minősítve, majd a vele kapcsolatos jogsértések vizsgálata későbbre tolódott.
[00:06:08]Állítása szerint a legfőbb ügyészség illetékes vezetője az iratok részletes vizsgálata nélkül jogszerűnek minősítette az alkotmányvédelmi hivatal helyszíné jelenlétét.
[00:06:19]A nyomozás célját az elfogás törvényességének igazolásában jelölte meg.
[00:06:24]A kényszervallatás kérdését nem tekintette aktuálisnak.
[00:06:27]Az alkotmányvédelmi hivatal munkatársainak kihallgatását olyan pozícióba kezelte, amely nem veszélyeztette azonnal a gyanúsítotti státuszukat.
[00:06:38]Főd szerint ez odavezetett, hogy az AH munkatársai először tanúként és nem potenciális gyanúsítottént kerültek volna a nyomozásba.
[00:06:47]A vallomása szerint éppen az volt a nyomozőészek szakmai agája, hogy az alkotmányvédelmi hivatal képviselői olyan adatokról nyilatkozhatnak, amely alapján saját büntetőjogi felelősségük is felmerülhetett.
[00:07:02]ezt a vallomást, vagy ezt a tényállítást a nyomozóűrész vallomása is részletesen megerősíti, aki szerint a nyomozók, az alkotmányvédelmi hivatalosok mielőbbi tanú kihallgatásával azért nem értettek egyet, mert velük kapcsolatban a kényszervallatásra is keletkezett adat.
[00:07:20]Csak egy nagyon kis kitérő, hogy a gyanúsítások között a kényszervallatás nem szerepel jelen pillanatban.
[00:07:26]Tehát kifejezetten a jogellemes fogvatartás kapcsán történt gyanúsítotti kihallgatás, de a nyomozás során a kényszervallatás is, mint bűncselekmény felmerült, és itt volt egy szakmai nézeteltés.
[00:07:42]A legfőbb ügyészség szakfőosztálya ezzel szemben az alkotmányvédelmi hivatal munkatársainak mielőbbi tanú kihallgatását szorgalmazta, míg a tekesek kihallgatását nem tartotta lehetségesnek.
[00:07:55]Ugyanezt a helyzetet írta le a nyomozóügyészség vezetője, amikor felvetette a kényszervallatás lehetőségét, és azt a választ kapta, ezt később lehet vizsgálni, de most haladnia kell az ügynek.
[00:08:08]A három vallomás tehnát azt a képet adja, hogy az alkotmánybíróság szerepe nem feltétlenül maradt a nyomozáson kívül, későbbre halasztódott.
[00:08:14]Az alkotmány védelmi hivatal esetleges büntetőjogi felelősségének vizsgálata nem ugyanabban az időben, és nem ugyanazzal a súlyal jelent meg.
[00:08:22]A gyors gyanosítási irány más személyekre koncentrált, és az alkotmányvédelmi hivatalosoknál a tanúkénti kihallgatás került előtérbe.
[00:08:33]Négyes állítás a politikusi szint kimaradása.
[00:08:37]Fürt vallomása szerint a politikai szint vizsgálata már a nyomozás korai szakában szükséges lett volna.
[00:08:42]Azt állította, hogy a nyomozás akkori állása alapján az volt látható, hogy 2026.
[00:08:47]Március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök feladatot adott a titkoszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók elfogására, majd március 5-én a feljelentés és az ügyészi intézked intézkedés rendkívüli gyorsasággal követte ezt a politikai döntést.
[00:09:03]Fürd szerint az eseményekből az következett, hogy legalább azt kellett volna vizsgálni, adott-e a miniszterelnök közvetlen vagy közvetett utasítást, tudott-e előre az akcióról, milyen kapcsolat volt a politikai vezetés, az alkotmányvédelmi hivatal, a titkosszolgálati vezetés, a NAV és a legfőbb ügyészség között.
[00:09:24]Továbbá a büntetőjárás nem egy politikai cél megvalósításának eszköze volt.
[00:09:26]Ezt kellett volna nyomozniuk.
[00:09:28]Azt is állította, hogy később a nyomozási irányból a titkosszolgálati vezetés és a felső vezetés szerepe kimaradt.
[00:09:35]Ebből fürt tény tényről tényre való logikája szerint a politikusi szintre azért nem jutott el a gyanúsítási folyamat, mert az odavezető bizonyítási lánc már korábban megszakadt.
[00:09:50]A bizonyítási lánc úgy nézett ki, hogy politikai döntés, alkotmányvédelmi hivatal és titkoszolgálati végrehajtás.
[00:09:58]Ezt követően az a legfőbb ügyészség koordinációja, és ezt követték a nyomozási döntések.
[00:10:05]Ha a nyomozás az első két láncszemet nem vizsgálta, és a legfőbb ügyészség koordinációját sem tárta fel, akkor a politikai szintz vezető közvetlen bizonyítás sem alakulhatott ki.
[00:10:20]Következő állítás a személyi fókusz eltolódása.
[00:10:24]A fürt által leírt terelési mechanizmus terelés alatt azt érti, hogy hogyan csúszott el a egészséges vágányáról a nyomozás.
[00:10:31]Tehát a fürdt által leért terelési mechanizmushoz hozzátartozik, hogy a legfőbb ügyőség szakfőosztálya bizonyos személyi gyanúsításá személyek gyanúsítását sürgette.
[00:10:43]Ugye amit tudunk a személyek gyanúsítása körében, Hajdú János felsővezetői gyanúsítása történt meg, illetve Szatmári István az alkotmányvédelmi hivatal ezredéjé.
[00:10:53]Mind a kettő kisebbsúlyú bűncselekménnyel lett meggyanúsítva.
[00:10:59]A szakfőosztály áll vagy a szakfőosztály kérése szerint Hajdú Jánost és Farkasőrsöt kell mi minél hamarabb meggyanúsítani.
[00:11:06]Ezt azzal hozza fürt összefüggésbe, hogy amennyiben a gyanúsításuk bekövetkezik, igazmondási kötelezettség alól fel lesznek oldva, és ezért vagy ebből fakadóan gyakorlatilag a nyomozás további kimenete akadályozhatják.
[00:11:26]Fürt úgy értelmezte a helyzetet, mint vezető, hogy a nyomozás előre kijelölt személyi irányba halad, miközben az alkotmányvédelmi hivatal és a felsővezetés szerepe nem kerül ugyanilyen erővel a vizsgálat középpontjába.
[00:11:38]A vallomások összevetése alapján ez a konfliktus lényegi, elleme.
[00:11:44]Nem csupán vizsgálni kell, nem csupán azt kell vizsgálni, hogy mi a központi elem, hanem hogy kit először gyanúsítottként kezelni, kit kell először tanúként vagy vizsgálaton kívül hagyni.
[00:11:56]Ez egy nagyon fontos és lényeges szerepe mindig a büntető eljárásoknak, hogy kit milyen státuszban hallgatnak meg.
[00:12:02]Ezt csak úgy kommentként mondom.
[00:12:04]tudnék a különböző státuszok más-más eredményre vezethetnek.
[00:12:06]És ebben az esetben egyébként én is többször nyilatkoztam arról, hogy Hajdúj János meggyalúsítása kifejezetten akadályozza a nyomozás további kimenetelét.
[00:12:19]A következő állítása, hogy a gyanúsítási folyamat tényleges elakadási pontja.
[00:12:22]Mi történt?
[00:12:28]Az első állítás ezzel kapcsolatban az, hogy a feljelentés és a kezdeti kijelölés szintje hol lett meghúzva.
[00:12:33]Fürd szerint az alkotmányvédelmi hivatal már a feljelentés elő elkészülte előtt tudta, hogy az ügyet a NA fogja vizsgálni, miközben a feljelentés még meg sem született.
[00:12:43]Azt is állította, hogy az ügyet a legfőbb ügyészség rendkívüli gyorsasággal továbbította a NAFhoz.
[00:12:49]Az ő értelmezésében az azt eredményezte, hogy a nyomozás mára a kezdetén egy előre meghatározott intézményi és ügyészségi keretbe került.
[00:13:00]Következő állítás a vizsgálati irány kijelölésének szintje.
[00:13:02]Für szerint a későbbi iránymutatásokban azt határozták meg, hogy milyen személyek és milyen bűncselekmények kerüljenek előtérbe, miközben az alkotmányvédelemhivatal, a titkosszolgálati vezetés és a legfőbb ügyészség vezetésének saját szerepe nem szerepelt az irányok között.
[00:13:22]A kihallgatás minőségével kapcsolatban.
[00:13:24]Az alkotmányvédelmi hivatalosok tanúkénti kihallgatása, fürdt és a nyomozóügyészek álláspontja szerint azért volt kulcskérdés, mert ez meghatározta, hogy az érintettek az eljárásban tanúként vagy potenciális terhelként jelenek meg.
[00:13:41]Következő pontban a formális felelősség és tényleges irányítás szintje.
[00:13:45]A nyomozóügyészség vezetője szerint a vezetői megbeszélésen nem formális ügyészi törvény szerinti utasítás hangzott el.
[00:13:54]Ugyanakkor konkrétan meghatározták a végrehajtható cselekményeket és kilátásba helyezték az ügy elvételét, ha az előjárók nem azonosnak az elvárt iránnyal.
[00:14:07]Fürt ezt a jelenséget úgy írta le, hogy az instrukció meghatározza, ki mit gondoljon, miközben a formális utasítással szemben alkalmazható tiltakozási lehetőségek ténylegesen már nem állnak rendelkezésre.
[00:14:20]Erről egyébként több nyilatkozatában beszélt a sajtó előtt is, illetve a vizsgálóbizottság előtt is, hogy ezek a fülbesúgott üzenetek, illetve a belük szembe állított retorziók, azok hogyan alakíthatják egy nyomozásnak a menetét.
[00:14:40]Jó.
[00:14:42]Nem megyek bele a többi vallomásnak a részletes ellemzésébe, hanem csak egy kiemelést teszek ezzel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy mi volt a releváns döntési lánc fürt előadásában, vallomásában.
[00:14:55]Az első a politikai szint, fürd szerint a miniszterelnöki szintről indult az ukrán pénzszállítók elfogása.
[00:15:05]Második szint az alkotmányvédelem hivatal és titkoszolgálati szint.
[00:15:07]Az alkotmányvédelmi hivatal és a titkosszolgálati vezetők szervezték vagy hajtották végre a műveleti részt.
[00:15:13]Fürst szerint az alkotmányvédelmi hivatal munkatársai az elfogás helyszínén is jelen voltak.
[00:15:21]Ezt követi a legfőbb ügyészi szint.
[00:15:21]für szerint a legfőbb ügyészség vezetése már a feljelentés teljes elkészülte előtt tudta, hogy a NAP fogja az ügyet vizsgálni és a feljelentés rövid idő alatt jutott el a NAVhoz és ezt követi a legalsó szín, nyomozási szint.
[00:15:38]Később a legfőbb ügyészség szakfőosztály meghatározta, hogy kiket kell mielőbb meggyanúsítani, illetve miközben az OH munkatársainak és az LF vezetőinek saját szerepe nem került azonos súlyal a vizsgálat középpontjába.
[00:15:55]Jó, ezzel nem mutatom önöket.
[00:16:00]És akkor adok az egésznek egy keretet, ami pedig azt jelenti, hogy öt pontban összefoglalom ennek a vallomásnak a lényegét.
[00:16:12]Tehát az ismertetett vallomás alapján itt nem egyszerű szakmai nézeteltésről volt szó.
[00:16:17]Ezt azért nagyon fontos kiemelni, mert a legfőbb ügyészség nyilatkozataiban egyértelműen az körvonalazódott, hogy egyfajta szakmai feszültség van a nyomozóügyészség és a legfőbb ügyészség között.
[00:16:29]Ezt teljes mértékben mind fürtál vallomása, mind pedig a kihallgatótanú vallomása cáfolja.
[00:16:36]A konfliktus középpontjában az állt, hogy a nyomozás milyen mélységben tárja fel az úgynevezett aranykomboy ügy teljes döntési és végrehajtási láncát.
[00:16:43]a politikai döntési szinteket, az alkotmányvédelmi hivatal és a titkosszolgálati szervek szerepét, valamint a legfőbb ügyészség vezetőinek a közreműködését.
[00:16:55]A konfliktus lényege abban állt, fürdt vallomása szerint az ügyben nem pusztán a nyomozási cselekmények sorrendjéről volt a vita.
[00:17:03]állítása szerint az alkotmányvédelmi hivatal, a titkoszolgálati vezetés és a legfőbb ügyészség vezetőjének cselekvősége is középpontban állt, miközben éppen e szervezeti szintek közreműködésével alakult ki a nyomozás kerete és iránya.
[00:17:17]Tehát arra szeretnénk rámutatni, hogy azok a szervek, akiknek egyébként mondjuk a legfőbb ügyészség, akinek a nyomozás a feladata lett volna, vagy a nyomozás felügyelete a feladata lett volna, ezek a szerbek ugyanúgy szerepet játszottak az egész elkövetésben, mint a többiek.
[00:17:35]Vallomás szerint ezért nem elegendő kizárólag az elfogást végrehajtó személyek, illetve az alsó végrehajtói szint vizsgálata fel kellett volna tárni azt is, hogy ki kezdeményezte az eljárást, ki döntött a nyomozóhatóság kijelöléséről, ki határozta meg a gyanúsítások irányát, és ki döntött arról, hogy kiket hallgatnak meg tanúként vagy gyanúsítottként.
[00:17:54]Ezt azért nagyon fontos hangsúlyozni ezt a hierarchiát, mert gyakorlatilag ugye azt látjuk és a sajtóban is ezt kommunikáljuk, hogy a végrehajtói szinten ennek a nyomozásnak a a cselekményei megálltak.
[00:18:09]Tehát gyakorlatilag a tekesek szintén megállt, és ennél tovább semmilyen módon nem vizsgálták.
[00:18:16]Pontosabban azt kell mondanom az iratok ismeretében, hogy hogy vannak természetesen olyan információink, illetve nyomozati cselekményekből származó adatok, amelyek alátámasztják ezt, de az ügyészség ebbe az irányba tovább nem lépett.
[00:18:34]A vallomások egyik közös pontja, hogy az AH munkatársainak eljárási pozíciója körül jelentős szakmai vita alakult ki.
[00:18:42]A nyomozó ügyészek ezért azt kifogásolták, hogy az AH munkatársainak gyors tanúkénti kihallgatását, mert a kényszervallatásra utaló adatok merültek fel velük szembe, tehát további bűncselekmények merültek fel.
[00:18:56]A másik tanú ezt a problémát másik oldalról írja le, de gyakorlatilag ugyanezzel a felütéssel.
[00:19:00]Fürtmár szerint azonban éppen az a probléma, hogy az AH szerepéhez kapcsolódó esetleges jogsértések vizsgálata teljesen háttérbe szorult, miközben az alkotmányvédelmi hivatal munkatársait tanúként akarták kihallgatni.
[00:19:17]A legfőbb ügyészség szerepének vizsgálata körében a vallomások egyértelműen a legfőbb ügyészség szakfőosztálya szerint a a legfőbb ügyészség szakfőosztálya ellenőrizte a nyomozást.
[00:19:31]és nem csak ellenőrizte, hanem irányította is és meghatározta a szerepét.
[00:19:35]Bár hozzáteszem, hogy a szerepe az kizárólag az ellenőrzésre, illetve a felügyeletre kellett volna, hogy korlátozódjon, de ettől függetlenül azt állítják a a tanúvallomásokban, hogy konkrétan beleszóltak a a nyomozás irányába.
[00:19:51]A vezetőügyész szerint bizonyos személyek köztük Hajdú János és Farkas Örs mielőbbi gyanúsítását sürgették, ami ugye megakasztotta volna magát a nyomozást.
[00:20:00]A nyomozőügyész szerint ugyanez ebben a körben a legfőbb ügyészség szak szakfőosztálya már megalapozottnak látta Hajdújános nyalúsítását, miközben ők ezt idő előttinek vélték.
[00:20:14]Jó, a következő pont, amit meg kell említenem, ez már a negyedik informális irányítás és formális utasítás.
[00:20:18]Itt ugye hosszan beszéltünk arról, hogy hogy gyakorlatilag a formális utasítások teljes mértékben elmaradtak, annak ellenére, hogy Fürtmál is utalt arra, hogy többször kért, tehát felterjesztett bizonyos kéréseket, és azokra érdemi hivatalos választ nem kapott.
[00:20:34]Pusztán megbeszélések voltak egyébként.
[00:20:36]Itt van egy egy olyan megbeszélés, amelyről mind a három tanú egyezően nyilatkozik, ami a legfőbb ügyészségen történt, és ott irányokat határoztak meg.
[00:20:46]Ezt követte egyébként egy másik informális megbeszélés, ahova a Fürt Pált már nem hívták meg valamilyen oknál fogva, és ott szintén a tanúk nyilatkoznak arra, hogy milyen szóbeli utasításokat kaptak a nyomozással kapcsolatban.
[00:21:02]Jó, szerintem én ennyit szerettem volna elmondani önöknek, hogyha esetleg van kérdésük, akkor nagyon szívesen válaszolok.
[00:21:07]Még annyit közölnöm kell, hogy ezek nem Husztán vélemény vélemények voltak Fürtpán részéről, hanem ezeket dokumentumokkal alátámasztottuk.
[00:21:15]Tehát benyújtottuk azokat a belső iratokat, illetve indítványoztuk azoknak a úgynevezett házi iratoknak a beszerzését, amelyek ezt alátámasztják.
[00:21:26]Nagyon bízzunk benne, hogy akár már jövő hétre ezek rendelkezésre állnak, és további tájékoztatást tudunk adni az ügyől.
[00:21:35]Parancsolj.
[00:21:35]Zalá én vagyok a négy négétől több kérdésem is most lenne.
[00:21:36]Az első például az, hogy egy ilyen fegyelmi tárgyulásnak egyébként milyen végkfejlete lehet, illetve elégedettek el ennek az ügynek a menetével korrektnek tartják-e ezt?
[00:21:49]Az én személyes tapasztalatom az, hogy a legfőbb ügyészség ezt a fegyelmi eljárást teljesen szabályszerűen és és és egy korrekt hozzáállással végzi.
[00:21:56]a kijelölt fegyelme biztos kommunikációja, illetve ügyismerete az teljes mértékben kielégít kielégítő.
[00:22:09]Az, hogy mi lehet ennek a kimenete, mert nagyon sok kimenete lehet a ugye a legsúlyosabb szankció maga a hivatalvesztés, azon belül több enyhébb kategória van.
[00:22:18]Alapvetően még azt is el kell mondanom, hogy magát a felfüggesztő határozatot munkaügyi bíróság előtt megtámadtuk.
[00:22:26]Ez a kereset tegnap előtt ment be a bíróságra.
[00:22:29]Egyébként ezt is az úgy iratok csatoltuk, és ott többek között mind a jogalapját támadtuk ennek a felfüggesztő határozatnak, mind pedig az indokolását érdemben.
[00:22:41]Illetve a másik kérdésem az, hogy az elmúlt hetekben, az elmúlt hónapokban borzasztóan súlyos állítások hangzottak el a bolt vőgész részéről.
[00:22:47]Ö és hogy nagyon érdekelne, hogy az által megnevezett érintettek politikusok esetleg a szolgálatok részéről érkezett a háttérben valamilyen megkeresés önökhöz, hogy többet mondjon, vagy esetleg kevesebbet a háttérből?
[00:23:04]A háttérben.
[00:23:04]Aha.
[00:23:05]Nem, érkezem.
[00:23:06]Köszönöm.
[00:23:11]Buda Barbara kontroll.
[00:23:11]Engem az érdekelne, hogy látja-e, van-e már valamilyen benyomása, hogy mi lesz fürdt párnak a a sorsa, hogy esetleg céle az, hogy őt még azelőtt eltávolítsák, hogy az új legfőbb ügyészt kinevezik, illetve hogyha megtörténik a ez, hogy őt addig eltávolítják, akkor van-e arra mód, hogy az új legfőbb ügyész egy esetleges belső vizsgálat során meghallgathatja-e kirúgott ügyészként?
[00:23:37]Azt, hogy őt el akarják-e távolítani vagy sem, erről nincsen tudomásom.
[00:23:43]Azt viszont le kell szögeznem, hogy a legfőbb ügyészségen nem történt rendszerváltás.
[00:23:48]Tehát nagyon sok olyan visszajelzést kapok, hogy miért nem így történik, meg miért nem úgy történik.
[00:23:51]Erre nagyon egyszerű a válasz, hogy amíg kormányzati szinten, államigazgatási szinten ez meg tudott történni, addig a legf legfőbb ügyészség berkein belül nem zajlott le semmiféle változás.
[00:24:02]Tehát ugyanazok a személyek ülnek ugyanazokban a pozíciókban, akik a rendszerváltást megelőzően ott ültek.
[00:24:07]Tehát ebből fakadóan én azt gondolom, hogy nem is várható el tőlük, hogy ebben érdemi irányváltás lesz.
[00:24:13]Hogy neki mi lesz a sorsa.
[00:24:16]Ezt egyelőre nem tudjuk.
[00:24:16]most a felfüggesztés hatálya alatt van, tehát otthon tartózkodik és várjuk a munkáügyi bíróságnak a döntését, illetve a fegyelmi eljárás továbbmenetelét, illetve keressük azokat a lehetőségeket, ahol meg tudunk szólalni különböző ügyekben.
[00:24:34]És most, hogy ennyire sok új információ már napvilágot látott, van már valamilyen korrekció ezekben a vizsgálatokban, vagy látnak rá lehetőséget, hogy most a legfőbb ügyészség esetleg máshogy áll hozzá?
[00:24:45]Én azt tudom mondani, hogy mint jogi képviselőnek mi az értékelésem erről.
[00:24:51]Tehát én azt azt gondolom, legalábbis a eddig beszerzett bizonyítékok alapján, hogy ezt a fegyelmi eljárást, ezt meg kell szüntetni.
[00:24:58]Tehát, hogy ennek nem volt jogalapja, és valóban fennálltak azok a körülmények, amik indokolták Fürtnál korábbi lépéseit.
[00:25:07]Még egy utolsó kérdésem lenne, hogy arra van valamilyen írásos adat, hogy Orbán Viktor adta ki a feladatot?
[00:25:13]Írásot adott?
[00:25:13]írásos adat, hogy van róla adat, amibe tudják bizonyítani.
[00:25:18]Tehát Orbán Viktor írásban nem adta ezt ezt ezt a kétségkívől kijelenthető, hogy Orbán Viktor írásban ezt az instrukciót utasítást senkinek nem adta ki.
[00:25:27]Nyilván, hogy vannak olyan bizonyítékok, elsősorban tanúvomások, amelyek ezt megerősítik.
[00:25:34]Köszönöm.
[00:25:37]Kovács Kovácsán a Kossut rádió és megy.
[00:25:37]Azt szeretném kérdezni, az elején ügyvéd úr említette, hogy az aranykonyó ügy mellett más ügyek is szóba kerültek.
[00:25:42]Ezt lehet tudni, hogy ezeket hogyan érintették, vagy mik voltak ezek?
[00:25:50]Olyan szempontból érintettük, hogy a alkotmányvédelmi hivatal tevékenysége kapcsán jöttek szóba.
[00:25:56]például a Gondalfügy, amire van egyébként egy nyúlfartnyi párbekezdéses vallomás, de mivel ez nem volt tárgya közvetlenül ennek a az eljárásnak, ezért csak utalni tudtunk rá.
[00:26:09]Az utalás pedig annyiról szólt, hogy ugyanúgy, ahogy az aranykombói ügyben az alkotmányvédelmi hivatal központi szerepe, szervező tevékenysége, koordinációja, illetve jelenléte kimutatható volt.
[00:26:20]Ugyanez az analógia érvényes a Gundalf ügyre, vagy a Szabó Bence ügyre.
[00:26:25]Tehát ott is az alkotmányvédelmi hivatal tevékenysége határozta meg az ügynek a menetét.
[00:26:33]Erről is, erről is volt információja.
[00:26:35]Nyilván, hogy erről nem beszélk, tehát az eljárások analógiája az hasonló bizonyos hogy a formális utasítás kéréső nem jön formális válasz, csak ahogy ön is idézte a a véencét a főbesútás az eljárásra.
[00:26:48]Tehát ez másérben is val ez így van.
[00:26:51]Köszönöm.
[00:26:51]Talist népszótság.
[00:26:54]Bocsánat ott van, még két eljárás is folyik az ügyfele ellen.
[00:26:59]Két kettőt egyesítették.
[00:27:02]Egyesített, most már csak egy, de de ugye ki van bővítve a tényállása.
[00:27:06]Hogy így említettük dolgot is, mondjuk az önése szerint mi a legvalószínűbb kimenetele ennek a akkor egyesített eljárásnak?
[00:27:16]Az, hogy ennek a fegyelmi eljárásnak mi lesz a kimenete, ezt nagyon nehéz megjósolni.
[00:27:22]Én nagyon bízom benne, hogy az ügyfelemet nem fogják, vagy a a felfüggesztését meg fogják szüntetni, tehát ilyen típusú szankció nem fogja érni.
[00:27:30]Az, hogy lesz-e egyébként következménye, még el tudom képzelni, hogy igen, azonban ennek a vallomásnak, illetve ennek a folyománynak mindenképpen generálnia kell az ügyészségen belül egy olyan feltáró folyamatot, ami ami utánan néz ezeknek az ügyeknek.
[00:27:47]Tehát, hogy én ezt egy nagyon központi kérdésnek tartom.
[00:27:48]Az új legfőbb ügyész szinte, azt mondom, első feladata lesz, hogy ezeket a vallomásokat alapul véve feltárja a korábbi történéseket.
[00:27:57]És most még egy kérdés, hogy az eljárásnak lehet-e bármilyen hatása arra, hogy fürál mit fog elmondani akár a nyilalmasság előtt, akár ugye volt szó, hogy lesz zárt ülés ugye relevánski bizottságban akár hogyha megvalós a zárt ülés akkor az átülés ezt nem értettem ezt a kérdést tehát hogy az, hogy ő mit kommunikálhat, milyen információkat adhat át akár a nyilvánosság előtt, akár az áttülésen, arra van-e bármilyen hatással az, ahogy most jelenleg áll ez az ösesítő?
[00:28:24]Ö ugye itt itt mi úgy értelmezzük a jogszabályokat, illetve úgy is kommunikálunk, hogy amely eljárásban ő valamilyen nyilatkozatot tesz, mivel ő ennek az eljárásnak az alanya, ezért ő mint titokazda szerepel, és ő ezeket nyilvánosságra hozhatja.
[00:28:42]Nyilván, hogy azokkal a megkötésekkel, hogy aki nem közszereplő, arról nem beszélhet, minősített adatról nem beszélhet, de úgy összességében az ügyről és a vallomásáról minden további nélkül.
[00:28:51]És ugye a zeltő kapcsán az is felmerült, hogy ugye az ellenü titokazdáktól kell elengedni kérni.
[00:28:58]Ugye korábban azt az ATV-ben nem nevezte meg, hogy ki ez a titokazda, mert ezt nem nevezti meg.
[00:29:04]Ettől a bizonyos tittaggaól sikerült-e már ezben engedélyké lesz az átés?
[00:29:08]Ezt a bizottságtól kell megkérdezni, mert ők kérik meg.
[00:29:13]Jó, annyit még hadd mondjak el, hogy miután részletesen elemezzük majd ezeket a vallomásokat, azok után valószínűleg jövő hét elején indítványt fogunk, pontosabban kérelmet fogunk előterjeszteni a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi hivatal részére, amelyben kérni fogjuk azt, hogy az aranykomboy ügyet vonja a hivatal saját hatáskörébe.
[00:29:37]felmerülhet a kérdés, illetve önökben is, hallgatókban is felmerülhet a kérdés, hogy ugye a vagyon visszaszerzési és védelmi hivatal alapvetően köz közvagyonnal kapcsolatos ügyeket vizsgálhat.
[00:29:50]Azonban a jogszabály ezt kiterjesztően érték értékeli vagy értelmezi, és pontosabban azt a megjelölést használja, hogy a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatos ügyeket is vizsgálhatja.
[00:30:03]Tehát közhatalmi és közvagyont érintő.
[00:30:05]És mi úgy értelmezzük, vagy úgy látjuk, ahogy most itt a vallomásokat, illetve az ügymenetét értékeljük, hogy ez kifejezetten közhatalmi tevékenységgel kapcsolatos.
[00:30:16]Tehát amikor a politika beleszól egy büntetőeljárásba, egy nyomozati cselekménybe, hogy maga rendezi meg ezeket, az egyértelműen közhatalminőség vagy tevékenységnek minősül.
[00:30:26]És bízunk benne, hogy az MBVH ezt az ügyet átveszi.
[00:30:31]tudni illik.
[00:30:31]Ezt az is indokolja másokból, hogy az ügyészségnek saját magát kellene vizsgálnia.
[00:30:39]Szerintem ez a vizsgálat, ez nem lefolytatható az ügyészség részéről.
[00:30:44]Erre egy külső szervet kell megbízni, és álláspontunk szerint az MVVH erre kifejezetten alkalmas.
[00:30:55]Még valami esetleg?
[00:31:03]Ennyi.
[00:31:03]Köszönöm szépen mindenkinek, hogy eljött.
[00:31:06]Bármi kérdésük van, akkor forduljanak hozzám bizalommal.
[00:31:08]Köszönöm szépen.
[00:31:49]Persze.
[00:32:22]szeretné Mig próbáltam kiszedni.
[00:32:49]Majdnem sikerül, de mindjárt nem láttam, nem látom.
[00:33:00]Vettem ki.
[00:33:02]Szépen be.
[00:33:04]Köszönöm szépen.