Krekó Péter: „Ugyanaz a magyar társadalom tartotta hatalomban Orbánt, mint amelyik leváltotta”
- Fiala János interjúja Krekó Péter politológussal a 2026-os választás után: mi volt az Orbán-rendszer, miért dőlt meg, és mi vár most a társadalomra és a médiára?
- Krekó „információs autokráciáról" beszél: a fő eszköz nem az elnyomás, hanem az információ manipulálása — de a rendszer választáson leváltható, ha „varázstalanodik".
- A 2010-es „autokratikus áttörés" a 2002-es hatalomvesztés leckéje volt; a romló eredményeket virtuális valóság helyettesítette — a covidban is (második halálozási arány az EU-ban, mégis újraválasztás).
- Kutatásuk: álhírek ellen a racionális érvelés és a nevetségessé tétel hat, az empátiakeltés nem; „szakértői szerepben" többen ismerik fel a fake-et — ezért kell a prebunking az oktatásba.
- Az AI-generált hadifogoly-kivégzést ábrázoló videó megtörte a propagandagépezetet: a választók közel 90%-a utasítja el a deepfakeeket a politikában.
- Erőszak miért nem volt: a Fidesz nem az elnyomás logikájában szocializálódott, az EU is mederben tartotta — „nem tudták, hogyan kell igazi diktatúrát csinálni".
- A 16 év kárai: bevándorlás- és ukránellenesség, összeesküvés-hajlam, intézményekkel szembeni bizalmatlanság — hosszú traumafeldolgozásra van szükség.
„Ugyanaz a magyar társadalom tartotta 16 évig hatalomban Orbán Viktort, mint amelyik utána nem." – Krekó Péter
- A média újjáépítése lassú: most „Facebook-kormányzás" van; a pluralizmus és a fideszes szavazók médiája is fontos, az államnak nem szabad dominálnia.
- Zárótétel: spindiktatúrából spindemokráciába megyünk — a kontrollált kommunikációs logika megmaradt; a bukást szerinte a nyilvánosság túlkontrollálása okozta.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés kerete
A Kontroll YouTube-csatorna hosszú interjújának házigazdája Fiala János, vendége Krekó Péter politológus, aki évek óta az összeesküvés-elméletek, az álhírek és a dezinformáció kutatójaként dolgozik (kutatásai kötődnek a Political Capitalhoz és a Magyar Digitális Média Obszervatóriumhoz is). A beszélgetés a 2026-os választás utáni helyzetben, az Orbán-rendszer bukása után készült, és központi kérdései: milyen rendszer volt az orbáni kormányzás, hogyan működött, miért dőlt meg, és mi vár most a magyar társadalomra és médiára.
Információs autokrácia és hibrid rendszer: hogyan írható le az Orbán-rendszer?
Fiala azzal indít, hogy a rendszereket nem szokták öndefiniálni – vajon a Fidesz elfogadná-e az „információs autokrácia" vagy „spindiktatúra" jelzőt? Krekó szerint a fideszes politikusok finoman visszautasítanák: miért beszélnek autokráciáról, amikor a választás bebizonyította, hogy a rendszer legyőzhető – tehát minden szempontból demokratikus volt.
Krekó elmagyarázza: a fogalom nem az övé, hanem Gurjev és Trejszman szerzőpárosé, akik Magyarországot is példaként hozzák fel arra, hogy a modern autokratikus rendszerek fő eszköze nem az elnyomás:
„A fő eszköz már nem a direkt elnyomás, nem az erőszak, nem a bebörtönzés és nem a tüntetések szétverése, hanem az információ manipulációja." – Krekó Péter *
A tömeges hazugságok, dezinformáció és összeesküvés-elméletek útján olyan nyilvánosság építhető, amely már nem demokratikus – ugyanakkor:
„Az információs autokráciáknak vagy spindiktatúráknak pont az a jellemzője, hogy leválthatóak választáson abban az esetben, ha varázstalanodik a rendszer." – Krekó Péter *
A két állítás – hogy a rendszer autokratikus és hogy legyőzhető volt – tehát nem ellentmond egymásnak. A hibrid rendszerek a „szürke zónában" helyezkednek el a tökéletesen demokratikus (pl. svéd, norvég) és a tökéletesen autokratikus (pl. észak-koreai) ideáltípusok között: a közmédia hangneme és a valósághoz való viszonya az autoriter oldalhoz állt közel, míg más elemek – a bíróságok működése, a tüntetés lehetősége, a véleménynyilvánítás – inkább demokratikus logikával működtek. Krekó állítása szerint az Orbán-rendszer a hibrid rendszerek között is a szelídebbek közé tartozott.
Az autokratikus áttörés: 2010 és a hatalomvesztés leckéje
Krekó szerint nem lehet egyetlen pontot jelölni, de volt „valamiféle szükségszerűség" abban, ami 2010 után történt. Orbán Viktor 1998–2002 között sikeres kormányzást folytatott, majd leváltották – és a lecke, amelyet ő, valamint Robert Fico, Donald Trump és más visszatérő politikusok megtanultak: ha egy politikus nem foglalja el határozottabban az intézményrendszert, kipenderíthető.
2010-ben elkezdődött az alaptörvény megfogalmazása, a médiatörvény készítése, és sor került arra, amit Kis János nyomán „autokratikus áttörésnek" nevezhetünk: nagyon sok intézmény élére párhuzamosan olyan személyeket neveztek ki, akik biztosították a rendszer működését. Ez az első fél évben belerántotta a rendszert a szürke zónába – és már akkor híre volt, hogy kormányközeli politikusok „faltól falig terjedő médiarendszerről" beszélnek.
Krekó szerint a kormányzás szakpolitikai kimenetei (gazdasági mutatók, egészségügy, oktatás, korrupció) nemzetközi mérások alapján 2010 után gyorsan romlani kezdtek – ezt helyettesítette a Fidesz egy „alternatív, virtuális valósággal", miközben más területeken (pl. a nemzeti öntudat visszaadásával) valódi identitásbeli értékeket is adott.
Covid, torzított adatok, virtuális valóság
Krekó konkrét példával illusztrálja a torzítás hatalmát: Trump és Bolsonaro mindketten „belebuktak" a rosszul kezelt covidválságba, és egy ciklus után elveszítették az elnöki posztot. Magyarországon ezzel szemben:
„Magyarországon Orbán Viktor úgy tudta magát 2022-ben újraválasztatni, hogy Magyarország az uniós országok mezőnyében második volt az 1000 főre jutó halálozások számában." – Krekó Péter *
Ebben szerinte szerepe volt annak, hogy a kormány visszatartotta a halálozási információkat, nem közölte a fertőzések területi adatait, a kínai oltással kapcsolatos problémákról nem jelentek meg információk, és az oltások kapcsán az ellenzéket sikerrel vádolta be. A válságból tehát sikeresen „kikeveredett" a kormányzat.
A hatalom megtartása mint cél és a „legkevésbé rossz választás"
A műsorvezető rákérdez: nem lehet-e, hogy a cél egyszerűen a hatalom megtartása volt, amelyért „semmi sem volt drága"? Krekó szerint erre a Fidesz politikusaitól kellene őszinte választ kapni – de szerinte „mindenki Stockholm-szindrómában szenvedett":
„Mindenki Stockholm-szindrómában szenvedett és beleszeretett a fogvatartójába, és el kellett, hogy 16 év teljen ahhoz, hogy azt mondják: itt valami azért nagyon nincs rendjén." – Krekó Péter *
2014-ben a Fidesz csak 45%-ot ért el a listán, és a 2014-es, 2018-as választások előtt is felmerült a kormányzat fenntarthatóságának kérdése. Krekó nem gondolja, hogy a kormányzás végig „cukormázban" volt – a Fidesz abban volt nagyon jó, hogy mindig elhitette: az aktuális helyzetben ő a legkevésbé rossz választás. A magyar választók nagy többsége amúgy is inkább azért szavaz valahova, mert odaszíjazza a másik oldalt – a taszítás erősebb, mint a vonzás. A választók valóságérzékelése sokáig torz volt (covidhalálozások, a háborús veszély felnagyítása), és a kormányzat ezt „becsapással" használta a hatalom megtartására és saját anyagi haszna maximalizálására.
A fideszes narratívák egyre árnyaltabbak: 15 évig „minden rendben volt", csak az utolsó egy-másfél év nem. Krekó szerint a cinizmus és a fanatizmus pszichológiailag megfér egymás mellett: a vezető politikusok többsége valóban azt hitte, csodálatosat csinál, és közben azt is, hogy jól jár belőle – a kettő nem zárja ki egymást. Új, finoman önkritikus mondatok is elhangzanak, ami lehet társadalmi nyomás eredménye.
Krekó Péter útja és a kutatások: mi fegyver az álhírek ellen?
Krekó 2009 körül, egy antwerpeni hétvégi sétán „akadt rá" a témára, doktori disszertációs témát keresve. Addig is az emberi gondolkodás „sötét oldala" érdekelte: az előítéletek, tévhitek, politikai sztereotípiák és a polarizáció. Szerinte a politika megértéséhez inkább a negatív érzelmek visznek közelebb: a politikai viszonyulásban a taszító erők erősebbek, mint a vonzók.
Fontos árnyalat: az ember képes virtuális valóságokban, fikciókban élni – ez „csodálatos dolog". Az összeesküvés-elméletek és álhírek természete, hogy összecsúsztatják a két világot: a képzelőerőt belevisszék a valóságmagyarázatba. Ugyanakkor az emberi közösségek működéséhez mítoszok kellenek – Krekó nem „vaskalapos szkeptikus", nem tartja a vallásokat sem „ördögtől valónak", és ironikusan megjegyzi: nem várhatja el senki, hogy mindenki reggelt-estéig tudományos publikációkat olvasson.
Két konkrét kísérletet ismertetett:
- Összeesküvés-elméletek elleni retorikai eszközök: egy Drábik János-i munkán alapuló, antiszemita csengőzésű pénzügyi rendszer-összeesküvés-elméletet használtak. Három módszert vizsgáltak: racionális érvelést (sok adat, tételes cáfolat), empátiakeltést az elmélet célszemélyei iránt, valamint a nevetségessé tételt („aki ilyesmibe hisz, az gyíkemberekben és ufókban is hihet").
- Dezinformáció-felismerés „szakértői szerepben": a résztvevőknek egy álhír-felismerési szempontlistát (erős érzelmi töltet, hiányzó hivatkozások stb.) adva kellett saját maguk üzenetet fogalmazniuk egy családtagnak vagy barátnak.
„A racionális érvelés volt, ami szignifikáns eredményt mutatott [...] a nevetségessé tétel szintén hatékony eszköz volt [...] az empátiakeltés az abszolút nem volt sikeres." – Krekó Péter *
Ez szembemegy azzal a nézettel, hogy az érzelmi manipuláció felülírja a racionális gondolkodást – „nem ilyen egyszerű". A második kísérletben a szakértői szerepbe helyezett résztvevők sokkal könnyebben ismerték fel az álhíreket, mint a semleges feladatot végző kontrollcsoport. A társadalmi üzenet: a populista korszakban a hagyományos tekintélyek (politika, tudomány, újságírás, véleményformáló elit) szerepe csökken, ezért a tudásnak a diákokba és állampolgárokba „sajátított" formában kell átadódni – a felülről lefelé irányuló kioktatás nem hatásos. Krekó szerint a társadalomtudománynak társadalmi felelőssége van: ha a tudomány közpénzből működik, vissza kell adnia a finanszírozó közösségnek.
Oktatás, prebunking és a tudomány kontra populizmus
A Magyar Digitális Média Obszervatórium (Political Capital, Mérték, Idea, Lakmusz) 23 pontos javaslatcsomagjának része az oktatás. A legfontosabb elv: az álhíreket nem lehet eltüntetni a nyilvánosságból, ezért a „beoltási logikát", az előcáfolatot (prebunking) kell bevezetni: a diákokat meg kell ismertetni a retorikai túlzásokkal és dezinformációs technikákkal – a fekete-fehér világteremtéssel, a megszemélyesítéssel, a bűnbakképzéssel.
„Be kell oltani a diákokat valami olyan ellenszerrel, ami alapján ők saját maguk képesek lesznek immunitást szerezni." – Krekó Péter *
Krekó kitér a tudomány és a populizmus feszültségére is. A populista logika – „a nép szava az Isten szava" – ott válik tudománytagadóvá, ahol a közvélemény erős tendenciái ütköznek a tudományos állásponttal. Példaként említi a génmódosított élelmiszerek körüli és a jégeső-elhárító rendszerekkel kapcsolatos, tudományosan megalapozatlan félelmeket (miszerint a jégeső-elhárítók okoznák a szárazságot) – az új kormány sem mert ezekkel szembemenni, mert az átalakulási időszakokban a technológia könnyen bűnbakká válik. Szerinte a jelenség nem ért véget a Fidesz távozásával.
A műsorvezető felhozza: a Magyar Tudományos Akadémia az oltásellenesség ellen „10-es skálán kilencesre-tizesre" küzd, miközben a kormány támogatása „ötös-hatos" – Krekó ehhez hozzáteszi: Magyarországon magas a tudományba vetett bizalom, de alacsony a tudományos ismeretszint, így bárki, aki fehér köpenyt vesz fel és „doktor" néven ír, akármit mondhat – ezt a covid alatt vissza is élték. A PISA-mérések tragikus eredményei is alátámasztják: a kritikai szemléletmódnak érdemi tudással kell párosulnia.
Érdekesség a Fidesz „védelmében": sok jobboldali populista kormány (Trump, Bolsonaro, nyugat-európai szélsőjobboldali politikusok) sokkal oltás- és covid-szkeptikusabb volt – Magyarországon ez nem volt így; ott inkább erőltetett oltáspolitika és erős bűnbakkereső retorika volt, amely az ellenzéket vádolta oltásellenességgel. A miniszterelnök eskütétel-napi első beszédében arról beszélt, hogy a társadalomkutatók lenézték a magyar társadalmat, amely erre azzal válaszolt, mennyire „szolgalelkű": fellázadt a szavazófülkében. Krekó leszögezi: nem létezett olyan társadalomtudományos kánon, amely a magyarokat hülyének és szolgalelkűnek, a lázadásra képtelennek tartotta volna.
Az AI-videó, amelyiken megtört a propagandagépezet
A beszélgetés egyik kulcstörténete az a mesterséges intelligenciával generált videó, amely az ukrán–orosz háborúban a hadifoglyok kivégzését ábrázolta – és amelyen „egész egyszerűen megfordult a közhangulat". Krekó nem mondaná, hogy ott fordult meg a közhangulat, de azt biztosan állítja: „beleütköztek". Egy 16 éve bármitől többséget teremteni tudó kommunikációs gépezet futott bele egy határokba.
A Political Capitalnél végzett kutatásuk szerint a magyar választókban erős a bizonytalanság, hogy az online térben meg tudják-e különböztetni a valósat az igazitól, és nagyon erős az AI-generált tartalmak politikai használatának elítélése:
„Majdnem 90 százalék a magyar választóknak azt mondta, hogy deepfakeeket nem kérünk a politikában." – Krekó Péter *
Ami „bekapcsol": a veszélyérzet, hogy valami olyasmit mutatnak, aminek semmi köze a valósághoz. Krekó nincs nagy pánikban a deepfake-ek miatt – amíg felismerhetők (címkék egyre több videón), élhető velük; aki ennyi nem valós tartalmat kénytelen gyártani, az elárulja: a valóság önmagában nem elég hozzá.
Miért éppen ez a videó ütött? Egyrészt AI-generált volt, a magyarok pedig nem szeretik az AI-videókat a politikában – ráadásul az nem is állította magáról, hogy valós. Másrészt nagyon durva érzelmi manipuláció volt, legalább négy éve tartó ukránellenes, háborús kampány után, amelytől a választók „ráuntak". Krekó emlékeztet: volt már sikeres érzelmi manipuláció (Kövér László 2002-es, „kételyes" beszédéhez kapcsolt kampány), tehát a magyarok fogékonyak – de 16 év, és különösen az elmúlt négy év után, amikor „az Origo címlapja alapján minden nap kitört a harmadik világháború", ez az agydöngölő tartalom túlment a határon.
Miért nem lett erőszakos a rendszer?
A műsorvezető felveti: az információs autokrácia előnye, hogy nem alkalmaz erőszakot – de ez nehezíti a morális határok meghúzását („hisz ez csak kommunikáció volt"). Krekó szerint az Orbán–Rogán propagandagépezet a választók lelkivilágában végzett rombolása nagyon súlyos és nem múlt el nyomtalanul; ugyanakkor a rendszer nem alkalmazott rendszerszintű erőszakot, mint putyini Oroszország vagy erdogaáni Törökország. A műsorvezető hozzáteszi: látványos erőszak nem volt, de vannak történetek a népszavazással kapcsolatos Alkotmány utcai tüntetésekről, ahol táblákat tüntetőkkel együtt távolítottak el.
Volt-e forgatókönyv az erőszakra? Krekó: igen – előkészítették például, hogy Magyar Pétert hogyan lehetne egy bennfentes kereskedés miatt megfosztani EP-képviselői mandátumától, bíróság elé állítani, és akár választójogától is elesni; az átláthatósági törvény is az asztalon volt. De szerinte a Fidesz „soha nem volt igazi kemény autoritár csapat": eredettörténete szerint liberális demokraták, értelmiségiek voltak, akik beszélgettek. Aki nem az elnyomás logikájában szocializálódott, nem tud egyik pillanatról a másikra átkapcsolni. Amikor komoly erőeszközökhöz kellett volna nyúlni, a rendszer visszafordult – például a Pride körül, és az átláthatósági törvényt is visszavonta. Az EU kényszerítő ereje és normatív környezete is mederben tartotta: Orbán Viktor és a rendszer vezetői tudták, hogy a Rubikon átlépése után az EU-n belüli élet sokkal nehezebb lesz – az EU rosszabbat is csinálhatott volna a szavazati jog megvonásánál. De:
„A főok szerintem az, hogy nem ismerték azt, nem tudták azt, hogy hogyan kell igazi diktatúrát csinálni." – Krekó Péter *
Bűnösség, bocsánatkérés, kutatásetika
A videó kapcsán szó esik Ráz Ágoston Sámuelről is, aki – a műsorvezető szerint – a maga suta módján beszélt az ügyről, amiért elismerés jár (nem pedig a korábbi tevékenységéért); azt a politikai tábort és vezetőit pedig, akiket információkkal kiszolgált, „10-es skálán talán kettesre sem" lehetne jellemezni. Krekó szerint a politikai felelősségre vonás megtörtént; jogi lépéseken túl a megvetés megilleti azokat, akik tudatosan félrevezették a nyilvánosságot.
Mi történik, ha a tartalomelőállító egyszer csak megtörik és bocsánatot kér? Krekó kérdése: miért nem történt ez meg előtte? Akkor könnyű belátni a hibát, amikor mindenki körülöttünk követeli. Aki tudta, hogy nem igazat mond (kutatásokkal vezette félre a nyilvánosságot, adatokat hamisított), annak két lehetősége van: kitartani a törzsi fideszes álláspont mellett – amit megnehezít, hogy a „törzsfőnök" sehol a világban, és a tábor sem zárult össze –, vagy hamut szórni a fejére. Szerinte az előzőből látunk többet; van, aki halkan evez át a túloldalra, abban reménykedve, hogy senki nem veszi észre – ez „egyszerű arcmentési folyamat, rendkívül hiteltelen".
Felmerül az érv: aki tudatosan hosszú időn át vezette félre a nyilvánosságot, oktathat-e egyáltalán egyetemen? Krekó szerint ez önmagában nem jó érv – a tudomány története a tévedésekből való tanulás története. A probléma az egyre egyértelműbb tudatos félrevezetés, és az, hogy így lehet szétverni a tudományos intézmények, megállapítások és módszerek presztízsét: manipulatív használatukkal használhatatlanná válnak. Szerencse, hogy voltak kutatók, akik tartották magukat az etikai szabályokhoz – ők nagyobb valószínűséggel mérnek pontos eredményeket a választások előtt.
A 16 év sebhelyei a társadalmon
A műsorvezető kérdésére – „megbetegítette-e a társadalmat a 16 év?" – Krekó úgy válaszol: a komoly rombolás kimondható, és vannak mérhető területek:
- Menekült- és bevándorlás-ellenesség: az Orbán-kormánynak nagyon erős szerepe volt a felkorbácsolásában, és Krekó ezen több folytonosságot lát az új politikában is, mint törést – ezt nem tartja jónak. Szerinte „a fejlett nyugati társadalom nem létezhet komolyabb bevándorló csoportok nélkül"; az erős társadalmak titka, hogy vonzók és integrálni tudnak, a magyar gazdaság is működésképtelen bevándorlás nélkül.
- Ukránellenesség: történelmi okok és a 90-es évek eleji „ukrán maffia" hírei miatt Ukrajna régóta népszerűtlen, de a propagandagépezet nagyon erősen hozzátette ehhez.
- Összeesküvés-elméletekre való hajlam és általános bizalmatlanság: az intézményekkel szembeni alapvető bizalmatlanság a politikából indult, de átterjedt a nagyvállalatokra és a tudományra is; az „ők a háttérben szervezkednek" narratívák nagyon könnyen fogékony talajra találnak egy országban, amely a történelemben a nagy hatalmak játékszere volt – ezt az Orbán-kormány tovább rontotta.
- Áltudományos állítások iránti fogékonyság: ez sem szűnik meg egyik pillanatról a másikra.
Krekó hangsúlyozza: van egy „propagandára, összeesküvés-elméletekre és gyűlöletre szocializált társadalom 16 éven keresztül" – ami közel fele a 40 éves államszocializmusnak, amely szintén hatott. Szerinte nem elég a rossz politikusokat hibáztatni és a társadalmat áldozatként kezelni: érdemes végiggondolni, kinek mi volt a személyes szerepe a rendszer fenntartásában, és milyen rombolást okozott bennünk. Hosszú traumafeldolgozásra és a károkkal való szembenézésre van szükség. És itt hangzik el a beszélgetés címadó tézise:
„Ugyanaz a magyar társadalom tartotta 16 évig hatalomban Orbán Viktort, mint amelyik utána nem." – Krekó Péter *
Szerinte „elnagyolt állítás", hogy Magyarország most bebizonyította, képes bölcs döntést hozni, és innentől a magyar népnek mindenben igaza van – a demográfiai átalakulás, a politikába belépő fiatalok is hatottak. A magyar társadalomban a hatalomhoz „furán ambivaláns viszony" van:
„Egyszerre tud lenni egy nagyon erős ellentartás és egy nagyon erős szembeszegülés, és tud lenni egy hosszú időn keresztül tartó erős konformizmus és hatalomnak való behódulás." – Krekó Péter *
Ez a hajlam nem tűnt el; ő egy olyan rendszerben reménykedik, amely bátorítja a hatalom szavával való szembeszegülést – „ebben még van mit tanulnia a magyaroknak".
A média újjáépítése: bizalom, hitelesség, pluralizmus
A műsorvezető Krekót idézve mondja: az átalakulás lassú lesz, a moralitás helyreállítása nem 24 órás program, a demokratikus nyilvánosság helyreállításához bizalom és hitelesség kell. A jelenlegi helyzetet így írja le:
„A kormánynak nincs médiája, van egy Facebook-kormányzás." – Fiala János *
Mindenki a saját Facebook-oldalán tesz közzé híreket önmagáról, a hírügynökségi munkát többé-kevésbé lehetetlenné téve; a rádióknak és televízióknak is másképp kell működniük. A beszélgetés napján döntött a médiahatóság: a Nemzeti Sportrádió gazdasági okokból november 1-jétől megszűnik.
Krekó szerint ez „hosszú, fájdalmas, nehéz folyamat lesz" – a kezdeti eufória utóhatásai még elfedik. Az állam szerepe kettős: ha az állam és vezetője a nyilvánosság főszereplője akar lenni, „az soha nem sül el jól", mert az autoritásrendszerek jelölik ki és kontrollálják a megszólalás kereteit. Ugyanakkor komoly bizodalma van, hogy az NMHH új vezetése politikailag és szakmailag is jobb döntéseket hoz; a szabályozásban, a közmédia kereteinek kijelölésében és a források allokációjában az állam szereplő – de ha dominálni akarja ezt a területet, „az messze nem jó". Az elmúlt 16 év, különösen az utolsó nyolc év, megmutatta: magánmédiacégek közszolgálati funkciókat tudnak betölteni – klasszikus, „unalmas" beszélgetőműsorokkal és dokumentumfilmekkel sokszázezeres, néha milliós nézettséget produkálva. Egy jól működő nyilvánosságban a sokszínűség az érdek; a közmédia ennek egy szereplője, nem egyedüli és nem feltétlenül domináns szereplője.
Komoly kérdés a pluralizmus megőrzése: a Fidesz a saját médiáját is alig tudja vagy akarja fenntartani – pedig a 25%-os támogatottság masszív társadalmi csoportot jelent, amelynek van igénye saját médiára. A független médiában pedig túlnyomó többségben azok a szerkesztőségek vannak, amelyek nagyon kritikusak voltak az Orbán-rendszerrel szemben, és az új kormánnyal szemben sem mindig ugyanolyan kritikusak – Krekó itt lát veszélyforrást. Hosszú távon szerinte odáig kellene eljutni, hogy a nagyon konzervatívtól a nagyon liberálisig minden hang megjelenhessen – egy kicsi, alulfinanszírozott médiapiacon ez komoly kihívás. Fontos: a médiaszabadság helyreállításának záloga nem az, hogy minden korábbi kormányzati propaganda-szócső elhallgat; sok, a tisza-szavazók számára antipatikus vélemény és műsor a továbbra is meglévő fideszes szavazók számára nagyon fontos. „A demokrácia és a tolerancia azt jelenti, hogy a nekünk nem tetsző véleményeknek is van helye a nyilvánosságban."
Permanens kampányállapot és a spindemokrácia kérdése
A műsorvezető szerint központi jelentőségű, hogy a felek kifejtett beszélgetésekben vegyenek részt, ne Facebook-üzenetekben adják ki a válaszokat: a problémák napi problémák – „a beteg naponta szeretne az orvostól választ kapni", miért nem csökken a láza. Szabó András ünnepelt megjegyzése – hogy a kitartó politikai figyelem önmagában megoldja a dolgot – szerinte csak mérsékelten állja meg a helyét: a köztársasági elnökválasztással kapcsolatos pillanatok megmutatták, hogy ezt egy gombnyomással ki lehet kapcsolni (egyes portálokon átmenetileg nem lehetett kommentelni), és ezt az átmeneti időszakot nehéz elfelejteni.
Krekó kettébontja a kérdést. Egyrészt: lehet-e hatékonyan kormányozni a permanens magas politikai felfokozottság mellett? Ő is úgy látja, ez megnehezíti a tartós visszajövetelt – amikor a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetőjének kiválasztása „lázba hozza az egész országot" és táborok alakulnak körülötte, azt lehet látni, hogy visszazökkentünk a törzsi politizálásba; ő viszont kultúraváltást lát: szembe lehet menni a kormányzati hatalommal, lehet azt vitatni.
Másrészt – és ez szerinte a veszélyesebb rész:
„Spindiktatúrából spindemokráciába megyünk át, ami ugyanúgy kontrollált, ugyanúgy központosított, mások az értékei, és máshogy kezeli a kritikát." – Krekó Péter *
Nincsenek plakátkampányok, fizetett hirdetések – ez nagyon fontos különbség –, de a mentalitás, hogy „én vagyok az, aki megmondja, miről szóljon a közbeszéd, a nyilvánosság munkásai is szolgáljanak ki engem", szerinte megmaradt. Vajon ez jó-e? Politikológusként csak annyit mond: négy év múlva a választók megmondják – ha mesterségesnek, mesterkélten propagandisztikusnak érzik, kifejtik a véleményüket. És a záró tétel:
„Szerintem lényegében ez okozta az Orbán-rendszer bukását, hogy túlkontrollálta egy ponton túl a nyilvánosságot." – Krekó Péter *
A beszélgetés végén a műsorvezető megjegyzi, hogy nézői között nem tesz különbséget nők és férfiak, zsidók és nem zsidók, fideszes és tisza-szavazók között – majd megköszöni a figyelmet.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „2002-ben 50% feletti szavazattaránnyal nyelte meg a vás" – a szövegkörnyezet (a 2022-es újraválasztás, a covid-halálozások) alapján valószínűleg 2022 és a választás megnyerése értendő; a mondat záró része torzult, nem rekonstruálható.
- „a magyar Dávid iroda tevékenységét többé-kevésbé ellhetetleníti" – a kontextus (a Magyar Távirati Irodával folytatott versengés) alapján valószínűleg a hírügynökségre (MTI) vonatkozó utalás torzult alakja.
- „mint ahogy a talpraoknál átmenetileg nem lehetett kommentelni" – feltehetően „portáloknál" értendő.
- „KKEA úr" és „KKUR" – Krekó úr nevének ASR-torzulásai.
- „Kövér László kételes beszéde" – valószínűleg a „kételyes"/„kételyről szóló" 2002-es beszédre utal.
- „autőteljesen fénythető szövege ott a gomba jellegű emberekkel kapcsolatban" – értelmezhetetlen mondatrész, nem rekonstruálható.
- „a körösény után szabadon" – feltehetően Körösényi László politikológusra utaló szójáték.
- „Gurjev és Treman" – Gurjev és Trejszman nevének torz alakja.
- „pizza kutatások" – PISA-mérések; „prebanking" – prebunking; „benfentes kereskedés" – bennfentes kereskedés.
- „Ráz Ágostol Sámuellel", „Bráz Ágoston Sáuelhez" – ugyanannak a névnek (Ráz Ágoston Sámuel) következetlenül torzított írásmódjai.
- „dolgoz-e receptet adni a kihúzanudáshoz" és „akinek zálóga a kezedben van" – a mondatok jelentős része torzult, pontos jelentésük nem állapítható meg.
- „Krek tévedtem, bocsánatot kérek" – a megszólalás kezdete bizonytalan (esetleg „Krekó, tévedtem").
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]kicsit elnagyolt állításnak tartom, hogy most Magyarország bebizonyította, hogy hogy képes bölcs döntést hozni és le rázni magáról a láncokat, és innentől kezdve a a magyar népnek mindenben igaza van.
[00:00:14]Én azt gondolom, hogy hogy ugyanaz a magyar társadalom tartatta egyébként ugyebár 16 évig hatalomban Orbán Viktort, mint amelyik utána nem.
[00:00:30]Köszöntöm önöket.
[00:00:30]Fiala János vagyok.
[00:00:32]Legyenek szívesek, iratkozzanak fel a Kontrol YouTube csatornájára, kövessék a Facebook oldalát, lájkolják és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a digitális médiatérben minél nézettebb, látogatottabb legyen a csatorna.
[00:00:49]Krekko Péterrel a találkozó nem könnyen, de nehezen összejött.
[00:00:53]Sikerült rábeszélnem, és köszönöm szépen, hogy eljöttél.
[00:00:56]Én köszönöm a meghívást.
[00:01:01]Vágjunk a közepébe.
[00:01:04]Rendszerek önndefinícióval nem szoktak foglalkozni.
[00:01:06]Mások szoktak leírni rendszereket.
[00:01:11]Vajon a Fidesz azzal a leírással, hogy ők egy spin vagy információs autokráciát építettek?
[00:01:22]Mit mondanának neked, ha így titulálnád őket?
[00:01:26]Hát én, ha jól emlékszem, voltak olyan fideszes politikusok, akik az ezzel kapcsolatos állításokat finoman visszautasították.
[00:01:35]fogalmazzunk így.
[00:01:35]Hát ők azt mondanák, hogy hogy miért beszélünk autokráciáról egyáltalán, meg diktatúráról, hiszen mint ahogy a választás is bebizonyította, ezek a ez a rendszer legyőzhető volt.
[00:01:53]Tehát ez bizonyítja azt, hogy minden szempontból demokratikus volt.
[00:01:56]Oké.
[00:01:56]Akkor miért nevezed ezt, hogy miért nevezted ezt autokráciának?
[00:01:59]Igen.
[00:01:59]Ö igazából szívesen vagy jó lenne, hogyha azt mondhatnám, hogy ez az én fogalmam, de ez nem az én fogalmam.
[00:02:06]Ez ez de ezt csak azért mondom el, hogy ít én én is így fogalmaztam és egyet is értek vele, de hogy maga a fogalom nem az enyém.
[00:02:16]Ez ez Gurjev és Treman fogalma, két kiválós szerző, akik gyakorlatilag a mellett érvelnek, és erre példaként hozzák Magyarországot, hogy manapság a legtöbb autokrata rendszerbe, vagy olyan rendszerbe, amely nem demokratikusak nevezhető, mondjuk mondjuk azt, hogy ebben az esetben egy hibrid rendszerről rendszerről beszéltünk.
[00:02:40]Általában a fő eszköz már nem a direkt elnyomás, nem az erőszak, nem a bebörtönzés és nem a tüntetések szétverése, hanem az információ manipulációja.
[00:02:50]viszont az információ manipulációján, a tömeges hazugságok terjesztésén, az összeskéselméletártáson, a dezinformáció terjesztésén keresztül is lehet egy olyan nyilvánosságot felépíteni, ami vég végső soron már igazából nem demokratikus, és Magyarországon erről volt szó, de az információs autokráciáknak vagy spindiktatúráknak pont az a jellemzője, hogy leválthatóak egyébként választáson abban az esetben, hogyha varázstalanodik.
[00:03:21]ö a rendszer tehát hogyha hogyha azt látjuk, hogy ez a mítosz teremtő képessége a rendszerek, ami korábban megvolt, az az szétesik, de a két állításhoz nem ellenkezik egymással.
[00:03:32]Tehát én azért is örülök, hogy hogy ezt a ezt a jellemzést választottam a a választottuk a az Orbán rendszerre, mert mert ez megengedi azt, hogy ez a rendszer legyőzhető, és ahogy látjuk, legyőzhető is volt választásokon.
[00:03:49]Mennyiben hibrid?
[00:03:51]annyiban hibrid, hogy és szerintem ez nagyon fontos.
[00:03:53]A hibrid rendszereknek valahogy az a jellemzője, hogy egy ilyen valahogy a szürke valamelyik árnyalatát képvis.
[00:03:58]Azt mondjuk, hogy a persze ezek ideáltípusú, a fehér a tökéletesen demokratikus, a fekete a tökéletesen autokratikus, nem tudom, mondjuk képzeljünk el országokat, amelyek közel vannak az ideípusokhoz.
[00:04:09]nem tudom, Svédország vagy Norvégia és mondjuk Észak-korea, akkor a ö a hibrid rendszerek azok valahogy a szürke zónába helyezkednek el.
[00:04:22]Egyes elemeik demokratikusak, mások más elemeik inkább autokratikus logikával működnek.
[00:04:30]Mondjuk, hogyha Magyarországra gondolunk, akkor azt mondjuk nehéz az ellen érvelni, hogy a közmédia hangs tehát, hogy tartalma, hangneme, illetve mondjuk a valósághoz való viszony az inkább idézett olyan rendszereket, amelyek a az autoritás spektrumnak az erősebb részéhez állnak közel, míg voltak olyan a rendszerei, mondjuk ennek a hibrid rendszernek, talán a bíróságok működését említhetjük, mondjuk később már ez is kevés.
[00:04:58]bé, vagy mondjuk a nem tudom a demokratikus véleménynyilvánítás és szabadságot, mondjuk a tüntetések lehetőséget, amiben pedig inkább demokratikusan működött.
[00:05:09]Tehát, hogy hibrid rendszerek azok valahogy a a szürke zónában helyezkednek el, a szűrye szürke valamelyik árnyalatát képviselik.
[00:05:15]Habár Igen.
[00:05:17]Én azt állítom egyébként, hogy az Orbán rendszer az még a hibrid rendszerek között is a a szolidabb hibridek rendszerek közé tartozott.
[00:05:23]Ugye azoknak az nyelvein kellene beszélnünk, bár én tettem föl a kérdést, akik ezt nézik.
[00:05:30]Igen, igen.
[00:05:31]Hogyha a mi kettőnk beszélgetését vennénk eddig alapul, akkor orvosok beszélnek a betegről, és akkor a beteg előbb-utóbb megunja, és azt kérdezi, hogy oké, de ebből mi következik rám nézve doktor úr, ide is el fogunk jutni természetesen, de a kérdés az, hogy miközben te vagy mások, így írták le a rendszert, a nép biztos, hogy nem így írta le.
[00:05:56]Maga a rendszer tudatosan vált-e ilyennél?
[00:05:59]És ha igen, akkor mikortól?
[00:06:02]Mertogy 2010-ben még nem ilyen volt.
[00:06:05]Ühüm.
[00:06:05]Igen, ez nagyon jó kérdés.
[00:06:08]Ez nagyon jó kérdés, és erről azért is lehet jókat spekulálgatni, mert ugyebár nem tudjuk visszatekerni a történelem kerekét, hogy megnézzük, hogy nincs egy konkrét pont, hogy hogy pontosan, hogy történhetett volna másképp, és nem nincs egy konkrét pont.
[00:06:21]Én azt gondolom, hogy hogy volt valamiféle talán szükségszerűség abban, hogy azok után, hogy Orbán Viktor 2010-ben visszatért a hatalomba, azzal a tapasztalattal egyébként, hogy 98 és 2002 között egy sikeres kormányzás mit, amely egyébként gazdaságilag is viszonylag jó eredményeket hozott.
[00:06:45]Közelebb került Magyarország ugyebár a az EU-hoz.
[00:06:50]Ezek után leváltották a hatalomból, és a lecke, amit megtanult, ez az, amit egyébként Robert Ficó, Donald Trump és sokan mások, akik visszatérnek a hatalomba, az elvesztett hatalom után megtanultak, vagy amit próbálnak érvényesíteni, hogyha nem ö foglalja el az intézményrendszert határozottabban, az adott politikus, akkor kipenderíthető a hatalomból.
[00:07:12]És hát láttuk azt, hogy 2010-nek, hát a 2010-ben ugyebár elkezdődt a az alkotmánytör a az alaptörvény szövegezése, médiatörvény készült, ugyebár az egész ilyen autokratikus áttörés, amikor nagyon sok intézmény élére párhuzamosan olyan személyeket neveztek ki, amelyek biztosították ennek a működését.
[00:07:38]Ö tehát én én azért azt gondolom, az első fél évben már történt egy olyan hát ez egyébként Kis Jánosnak a kifejezése, egy ilyen autokratikus áttörés, ami alapvetően már a szürke zónába tolta be a a az Orbán rendszert.
[00:07:56]És azért voltak arról hírek már akkor is, hogy egyes kormányközeli politikusok faltól falig terjedő médiarendszerről beszéltek.
[00:08:04]Tehát, hogy a az információs autokráciáknak a fő vonása az az, hogy a média és a nyilvános terek elfoglalásában látják a fő ö fő lehetőségét a a hatalom.
[00:08:16]De ez egyben azt jelenti, hogy maga a nép fontosabbnak fogja ezt tartani, mint amilyen a konkrét valóság, amiben élnek.
[00:08:25]Igen.
[00:08:25]Igen.
[00:08:25]És az a helyzet, hogyha egyébként megnézzük, tehát hogy ez ez nagyon vadállításnak tűnik, de hogyha megnézzük azt, hogy Magyarországon egyébként mondjuk a kormányzásnak az érdemi mutatói, gazdasági mutatók, nem tudom, az egészségügyi oktatási szolgáltatások színvonala, a a a nem tudom a sikeres vállalkozások működtetéséhez szükséges környezet, satöbbi, satöbbi.
[00:08:51]Erről vannak ilyen nemzetközi mutatók, és ezekben már nagyon hamar, 2010 után elkezdődött egy viszonylag ö hát gyors ütemű romlás.
[00:09:00]Tehát, hogy a a kormányzás minősége, a korrupciót is itt említhetjük, a kormányzás minősége azért az az, hogyha az ilyen szakpolitikai kimeneteket nézzük, az viszonylag hamar kiderült, hogy hogy ott vannak problémák.
[00:09:17]És én az nekem az az állításom, hogy ez ezt sikerült egy ilyen hát egy ilyen alternatív valósággal, vagy mondhatjuk azt, hogy egy ilyen virtuális valósággal helyettesíteni a Fidesznek, vagy persze mondhatjuk azt is, hogy volt olyan terület, ahol sokat adott az embereknek, mondjuk az identitás terén, mondjuk a a nemzeti öntudat visszaadásával satöbbi.
[00:09:40]Tehát, hogy valószínűleg ezt nem mindenki ugyanúgy éli meg.
[00:09:43]De nekem azért itt az lenne az állításom, hogy hogy a az Orbán kormány sok vonatkozásban azért tudott ilyen sokáig hatalomon maradni, mert sikeresen torzította az információt.
[00:09:54]És erre egy konkrét példát hadd mondjak.
[00:09:56]Ugyebár Trump és Bolson ároó, tehát a az Amerikai és a és a a brazil elnök is belebukott korábban abba, hogy rosszul kezelték a a covidválságot.
[00:10:11]Ö komoly szerepe volt ennek abban, hogy ők hogy ők elvesztették a a az elnöki ciklust egy ciklus után.
[00:10:20]Ugyebár Trump visszavért, Bolsonaro nem, és a és a fia sem, de ez csak záróes megjegyzés.
[00:10:25]Magyarországon mi történt?
[00:10:27]Magyarországon Orbán Viktor úgy tudta magát 2022-ben újraválasztatni, hogy Magyarország az uniós országok mezőnyében második volt a az 1000 főre jutó halálozások számában.
[00:10:41]Tehát, hogy a második legmagasabb halálozásirát tudta felmutatni lakosság arányosan.
[00:10:49]Ö és én azt állítom, hogy ebbe például komoly szerepe volt abban, ahogy a kormány visszatartotta a halálozási információkat, ahogy a mondjuk területi adatokat nem nagyon közölt azzal kapcsolatban, hogy a fertőzések hogy állnak.
[00:11:03]Ö, tehát összességében azért azt láthatjuk, és igen, és az egészet az a ö az ellenzékre tolta elég sikeresen a az oltások kapcsán hatalmas kampányt folytatott az, hogy a hogy milyen problémák voltak mondjuk a kínai oltással, erről nem jelentek meg információk a nyilvánosságba.
[00:11:22]Tehát összességében az, hogy ebből ilyen sikeresen tudott ö kikecmegni, sőt hát emlékezhetünk arra, hogy 2002-ben 50% feletti szavazattaránnyal nyelte meg a vás de még mielőtt olyan lenne az egész, mintogyha felmondanánk kölcsönösen egy leckét.
[00:11:41]Mi volt a cél?
[00:11:41]Mert miközben én lelkesen kérdezek, te lelkesen válaszolsz, azért azzal talán szembesülnünk kéne, és ezt közölni kéne, ha van ilyen egyáltalán a néppel, amelyik néz és hallgat bennünket, hogy ez milyen célból történt, és hogy ez a cél egyébként jó volt-e, mert amit én emögé látok ennyi idő után, az bármennyire is tűnik képtelenségnek, az semmi más nem volt, mint a hatalom megtartása, ami számú nem mond semmit.
[00:12:12]Egy politikus számára nyilvánvalóan mond valamit, mert ő hatalmon akar lenni, de a hatalmonban való maradás érdekében gyakorlatilag semmi sem volt drága a szószoros értelmében.
[00:12:22]Mi volt a cél?
[00:12:24]Hát erről egyrészt a Fidesz politikusait kell megkérdezniem.
[00:12:27]Biztos, hogy ők erre őszinte választ fognak adni.
[00:12:28]Másrészől.
[00:12:31]Hát én azt gondolom, hogy pont az, amit elmondtál az imént.
[00:12:33]Hát ez én én azt hiszem, hogy ebben nem lehet nagyon eredetit mondani mindenki Stockholm szindrómában szenvedett és beleszeretett a fogvatartójába, és el kellett, hogy 16 év teljen ahhoz, hogy azt mondják, hogy itt valami azért nagyon nincs rendjén.
[00:12:48]Hát egyrészről ugyebár nézzük meg, hogy már 2014-ben azt láthattuk, hogy vannak voltak volt bőven társadalmi elégedetlenség.
[00:13:03]Egyébként 2014-ben a Fidesz 45%-ot tudott csak szerezni egyébként listán.
[00:13:11]És a 14-es meg 18-as választások előtt is egyébként nagyon sok kérdő felmerült azzal kapcsolatban, hogy hogy mennyire tud sikeres maradni, milyen hosszú távon fenntartható ez a kormányzat.
[00:13:24]Én nem gondolom, hogy hogy végig minden szempontból egy ilyen hogy mondjam, abszolút cukormázba tudta volna burkolni a saját kormányzását a Fidesz.
[00:13:33]Én azt gondolom, hogy amiben nagyon jó volt hát 16 éven keresztül, az az, hogy mindig elhitesse azt, hogy az aktuális helyzetben ők a legkevésbé rossz választása.
[00:13:45]Azért tegyük hozzá, hogy Magyarországon a választók nagy többsége általában nem lelkesedésből szavaz valahova, hanem azért, mert oda odaszítja a másik oldal.
[00:13:55]Azt jobban tudja, hogy melyik az a politikai oldal, amelyik nag amelyiket nagyon nem szeret, mint az, amelyiket szeret.
[00:14:00]Ö és ö és azt Orbán Viktornak szerintem sikeresen sikerült el magyarázni a választóknak mindig, hogy miért ő a legkevésbé rossz választás, kivéve 2026-ban, hogy következtethetünk-e ebből arra, hogy a magyar választóknak rossz volt a a valóság érzékelése következtethetünk-e ebből arról, hogy rossz ítéletet hoztak.
[00:14:27]Nyilván ez ilyen messzire én nem feltétlenül mennék, de azt biztosan tudjuk, hogy voltak olyan ténye vagy tényezők, például az előbb említett mondjuk covidhálozások, amiről nagyon torz észlelése volt a a a magyar választóknak sokáig.
[00:14:47]Voltak olyan kérdések, például mondjuk a igen, a háborús veszély átterjed Magyarországra, ennek a ennek a veszélyt sikerült felnagyítani a magyar választók számlá.
[00:14:58]Tehát én azért azt gondolom, hogy sok olyan vonatkozás van, amiben meg lehet azt ragadni, hogy hogyan tudta, hát ezt nem tudjuk máshogy mondani, becsapni a választókat annak érdekében a kormányzat, hogy megtartsa a hatalmat és igen a saját gazdasági és anyagi hasznát maximálja.
[00:15:15]Nyilván a Fidesz politikusai nem ezt mondják.
[00:15:16]A fidesz politikusai azt mondják, hogy ők egy jobb országot akartak építeni.
[00:15:21]A fidesz politikusai azt mondják, hogy 15 évig itt jó formán minden rendjén ment.
[00:15:25]Az utolsó év vagy az utolsó másfél év talán nem volt olyan, amilyennek kellett volna lenni, de nehogy már ezt a 16 évet egybe vegyük.
[00:15:33]Igen.
[00:15:33]Egyre árnyaltabban fogalmaznak.
[00:15:35]Egyébként azt is érdemes meghallgatni, hogy azért azért már többször elhangzanak finoman önkritikus mondatok.
[00:15:43]Nyilván ez lehet, hogy a társadalmi nyomás eredményei is, de azt is tegyük hozzá, hogy szerintem az, hogy valaki bizonyos vonatkozásban cinikus legyen a hatalomgyakorlás, vagy akár a korrupció tekintetében, és bizonyos szempontból fanatikus, tehát egyszerre gondolja azt, hogy ő nagyon-nagyon jót tesz az országnak és a és valójában a a ő a lehető legjobb választás minden politikai vezető közül, és egyszerre pedig nagyon aktívan tegyen azért, hogy saját maga hasznát is lefölözze a kormányzásból.
[00:16:16]Ez a kettő, ez megengedi egymást, tehát hogy pszichológiailag ez ez a kettő, ez nem egy ilyen teljes dihatómia.
[00:16:22]Tehát én azt gondolom, mind a kettő egyszer igaz.
[00:16:26]Nyilván a Fidesz politikusainak, vezetőpitikusainak a többsége azt gondolta, hogy csodálatos az, amit csinálnak, de de közben azt is gondolta, hogy azért jó, hogyha mi is jól járunk belőle.
[00:16:36]Röviden beszélgessünk Rekó Péterről.
[00:16:40]Ugye a fűfolyam az, amiről eddig beszéltünk.
[00:16:44]Ühüm.
[00:16:44]Te ezt a fűfolyamot vizsgálod a dezinformáció oldaláról, a tájékoztatás és a tájékoztatlanság oldaláról.
[00:16:54]Valójában ez miért kezdett el téged foglalkoztatni?
[00:16:58]Ühüm.
[00:16:58]Hát ez egy jó kérdés.
[00:16:58]A miért és mikor?
[00:17:04]Nem szeretek magamról beszélni, úgyhogy most muszáj egy kicsit összeszednem a gondolataimat.
[00:17:06]A na hát ö igazából ö igazából én az összes kövéselméletekkel kezdtem el foglalkozni 2009 körül.
[00:17:17]Miért?
[00:17:19]Antverpenben sétáltunk egy egy hétvégén, és valahogy ez az ötlet ez így beleállt a beleállt a fond csak volt.
[00:17:29]Hát kíváncsi voltam rá.
[00:17:31]Én nem nem érdekes témának tartottam.
[00:17:34]Éppen egy doktori disszertáció témát kerestem magamnak.
[00:17:39]Hát ami ami foglalkoztatott addig is nagyon intenzíven, az igazából, hogy is mondjam, az emberi gondolkodásnak, az emberi megismerésnek annyi abból számoló a sötét oldala, hogy mi mik azok a tényezők, amelyek az embereket az előítéletek felé viszik, mik azok a tényezők, amelyek a tévhitek felé viszik, akkor elkezdett érdekelni, hogy mi az, ami a az összeesküvés elmélet felé viszi.
[00:18:02]korábban foglalkoztam azzal, hogy hogy a politikai sztereotípiák, ami végső soron valahogy a polarizációval kapcsolatos, hogy azok hogy tudják az embereket.
[00:18:10]Persze, miért kezdünk el olyan miért kezdünk el mondjuk egy teljes szavazótáborról úgy gondolkodni, hogy ők csak zombik, hogy ők agyatlanok, hogy ők hogy ők mind fanatikusak és és én azt gondolom hogy a politikának a megértéséhez valahogy érdekes módon sokkal inkább a negatív érzelmek visznek minket közel.
[00:18:32]mint a pozitív érzelmek, ahogy az előbb mondtam, és erről sok kutatás is van.
[00:18:37]Általában a politikai viszonyulásunkban a taszító erők azok erősebbek, mint a eddig eljutottunk.
[00:18:43]Ugyanakkor, amikor te ezt elkezdted tanulmányozni, amit egyébként abba se hagytálm, hiszen azóta is ezzel foglalkozol.
[00:18:52]Igen, igen.
[00:18:52]Rajta maradtam.
[00:18:52]Akkor azt áruld el már nekem, légy, hogy bátyám, hogy ennek mennyire része, mint tudományos embernek az, hogy ennek az ellenszerével is előjöjjön, mert ugye ez egyáltalán nem automatikus vagy evidens, de az emberben mégis az van benne, hogy ahogy valaki elesik és utánanyúl, hacsak ezt nem tartja pozitívnak, gondolom nem tartotta pozitívnak.
[00:19:20]Nem, nem feltétlen érdekes volt, mint a rák.
[00:19:21]Hát egy egy patológus számára.
[00:19:26]A kifelé vezető út az mennyire része annak a tudománynak, amit te művelz?
[00:19:33]Abszolút.
[00:19:33]És erről és az a baj, hogy most ez szinte felszólítás arra, hogy hosszú előadást tartsak arról, hogy milyen kiváló kísérleteket végeztünk, arról, hogy hogyan lehet egyébként nem tudom nevetségessé tétellel, vagy éppen a tehát hogy hatal, hogy ilyen szakértői szerepbehelyezéssel meg ilyenekkel.
[00:19:52]fellépni a dezinformáció összeesküés elméletek ellen.
[00:19:55]Még mielőtt ebbe belekezdek ebbe a hosszú mondókába, azt annyit hadd mondjak, hogy én annyiban azért tehát, hogy ami amit amit szerintem egy ilyen érdekes kérdés, és ennyiben nem feketefehér se az összeskéselmetek, se a téfitek világa, hogy nyilván az emberben egyébként megvan az a képesség, hogy virtuális valóságokban éljen.
[00:20:15]Ugyebár fikciókat gyártunk és fikciókban élünk.
[00:20:17]milyen hogy szeretjük a filmeket, a regényeket, a művészetet satöbbi.
[00:20:23]Ugyebár az embernek van egy ilyen képessége, hogy képes a a tényleges nagybetűs valóságon túlié, vagy azzal szembeni alternatív valóságokat teremteni.
[00:20:33]És ez egy csodálatos dolog.
[00:20:34]Ugyebár a az összeskés elméleteknek meg az álhíreknek a természete az, hogy összecsúsztatják ezt a két két világot.
[00:20:41]Tehát, hogy a hogy a az emberi ö képzelőerőt, azt belevisszék a valóságmagyarázatba és politikai mítoszokat teremtenek, satöbbi, de másoldal azt is hozzá lehet ezzteni, hogy az emberi közösségek működéséhez valamiféle mítoszok márpedig szükségesek.
[00:20:59]Tehát én ebb ennyiben nem vagyok ilyen vaskalapos szkeptikus.
[00:21:00]Én azt gondolom, hogy mindenkinek reggeltől este tudományos publikációkat kell olvas olvasnia.
[00:21:08]Ö egyébként nem gondolom azt sem, hogy amit sok szkeptikus gondol, hogy mondjuk nem tudom vallások önmagukba ilyen ördögtől való dolgok, merthogy csak elbutítják az embereket, meg a nép ópiuma meg satöbbi.
[00:21:19]Szóval én én ezzelem ebből szem kicsit megértőbb vagyok, de hát persze azért kezdtem el az összeskéselekkel meg állhírekkel foglalkozni, mert azt gondoltodam ez probléma alapvetően.
[00:21:31]És mi lehet a mi lehet a az ellenszer?
[00:21:33]A hát a pszichológiai kutatások igazából arra mutatnak rá, hogy hogyha találkozunk egy összes kövéselmélettel állhírrel, mondjuk nem tudom, vegyünk egy konkrét példát, oltás ellenesség, akkor önmagában amiatt, mert hogy olvassunk róla, hallunk róla, és akkor mindenféle ez ilyen erős képekkel meg szokták támogatni a a meg szimbólumokkal, gyerekek védelmes satöbbi, az érveiket, szóval ez mindenféleképpen hat ránk.
[00:22:06]Tehát ebből a logikából elvileg az következne, hogy a legjobb legjobb fellépés ezen jelenségek ellen igazából az, hogyha egy olyan információs valóságot teremtünk, amelyben ezek nincsenek.
[00:22:19]Csak hát ez egy kicsit orvelli világ lenne.
[00:22:23]Nem feltétlenül tűnik a helyzet az, hogy ugye talán a körösény után szabadon, talán más után szabadon beszélnek az orbáni rendszer varázstalanodásáról.
[00:22:30]De most maradjunk a te területednél.
[00:22:35]összeesküvés elmélet.
[00:22:35]Egyrészről ott van az az álnaiv kérdés, hogy vajon Krekó Péternek van-e bármilyen szemüvege, ahol belelát abba a laboratóriumba, ahol éppen előállítják az összeesküvés elméletet valamilyen pipettákból való csöppentéssel.
[00:22:53]Állnai a kérdés, de talán nem teljesen hülye.
[00:22:55]És ez működik.
[00:22:59]A kérdés az, hogy be kell-e azt várni, hogy ez varázstalanodjon, ami egyébként időben kibabrált hosszú, vagy hozzá lehet nyúlni kívülről?
[00:23:06]Mert hogyha a te területedet nézzük, oltásellenesség, akkor mit tapasztalunk Magyarországon?
[00:23:15]azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy 10-es skálán, legalább kilencesre, ha nem 10-esre küzd az oltásellenesség és rokonai ellen, és ehhez a kormány támogatását és segítségét nagyjából ötös, hatos szinten kapja meg, ami diplomatikusan megköszön, de nem túlságosan hálás.
[00:23:36]Ennek következtében az egész folyamat sokkal tovább tart, mint ahogy az egyébként ideális lett volna, miközben egyáltalán nem lehetett volna ideális.
[00:23:45]Ez hogyan van, KKUR?
[00:23:47]Ühüm.
[00:23:47]Hú, hát itt nagyon sok kérdés van, és annyit hadd bocsássak előre, hogy én annyiban egy egy igazi klasszikus unalmas tudós ember vagyok, hogy azt gondolom, hogy minden jelenségnek sok magyarázata, vagy sok majózlak téged, mer paprikázlak.
[00:24:00]A én annyit ö tehát ez azért izgalmas ez a kérdés, mert ö azt nagyon fontos látni, hogy az a az a hajlamunk, hogy torzítsuk a valóságot, és nekünk kedvező ir torzítsuk a valóságot, az mindannyiunkban benne van.
[00:24:18]Tehát hogy az, hogy hogy neked is vannak valószínűleg kedvenc összeesküvés elméleteid.
[00:24:22]Én is volt, hogy bedőltem összeskéselmeteknek, álhíreknek és ugyebár a az embernek, ahol van nagyon erős véleménye.
[00:24:32]Egy pillanatil elnézést, az összeesküvés elmélet, amíg csak rád vonatkozik, magánügy, de amikor ezt egy táborra vonatkoztatod, akkor rabul ejted őket.
[00:24:40]Az már nem magánügy.
[00:24:41]Persze nem magánügy.
[00:24:41]Nem magánügy.
[00:24:41]Én azt mondom csak, hogy hogy ez politikai oldalaktól nem független, és általában nem is ugyanolyan szinten jelenik meg politikai oldalok között.
[00:24:51]Most nálunk pont egy politikai átalakulás van.
[00:24:53]Ez izgalmas lesz ebből a szempontból, de az de ugyebár ez nem ez nem Fidesz specifikus, tehát hogy az mind az, amiről beszélünk a magyar politikai valóságban, sem csak Fidesz specifikus.
[00:25:06]És hogyha oltásellenségről beszélünk, ez mondjuk nem egy nem egy ez most nem a figyelem előterében levő dolog, de én azért azt gondolom, hogy voltak olyan intézkedések az elmúlt időszakban is, ahol szerintem már itt ott megjelent az a logika, ami nem feltétlenül a a tudományos tudás hogy mondjam, elsődlegességén alapul.
[00:25:33]mondjuk a gém módosított élelmiszerek körében, mondjuk a jégerrendszerrel kapcsolatban, ahol azért a gazdáknak az a hát a tudományos bizonyítékok alapján inkább meg megalapozatlan félelme, hogy ez a hogy a különböző ö tehát, hogy ezek a a hogy mondjam, a jégesőt megelőző rendszerek okozzák, voltaképpen valahogy a globális felmelegedést és magát a szárazságot.
[00:25:58]Szóval ez nem nagyon megalapozott, de a politika, az új kormány nem mert ezeknek ellentartani.
[00:26:03]Egész egyszerűen azért, mert hogy vannak olyan vaskos ö félelmek, és általában az ilyen átalakulási időszakokban, és most mondjuk van egy ilyen klíma változási periódus, ugyebár ebbe a technológiai vívmányok általában előkerülnek, mint ilyen bűnbak.
[00:26:21]Ez ezeket elég könnyű kielégíteni, ezeket a filmeket.
[00:26:23]Szóval azt akarom mondani, hogy hogy a jelenség az nem ért véget azzal, hogy a Fidesz kormány kikerült a hatalomból.
[00:26:34]Neked ebben teljesen igazad van, de ugye ott van ugye az a helyzet, hogy a politikusoknak sajnos vagy hál istennek megfelelő a része aláhúzandó, nincs hipokrát eseszélyesk esküjük, vagy amennyiben van, az nem nem úgy hat rájuk, mint ahogy az általam ismert orvosokra.
[00:26:50]Az én általam ismert orvosok azok ilyenek.
[00:26:52]a Hipokrázi esküvnek megfelelő.
[00:26:54]Magyarul, ha az érdekükben az áll, hogy ezeket a jégesőkkel kapcsolatos berendezéseket használják, akkor azt egészen addig használják, amíg nem tapasztalják azt, amiről te beszélsz, hogy ez egyben arra szólítja föl a népet, hogy ettől van kevesebb csapadék, és akkor visszavonulnak, és akkor ezt abbahagyják.
[00:27:22]Az a kérdés, hogy itt valójában a politika és a szakma logikája az konkrétan így van, mint ahogy így volt az MTA és a Fidesz kormány is a covid idején.
[00:27:35]Egészen konkrétan.
[00:27:35]És hogy a hogy Igen.
[00:27:38]Szóval én itt látok egy olyan veszélyt, hogy a azért a populista politikának van egy olyan természete, és most egy másik típusú ö ö ö populizmust látunk.
[00:27:50]Te tegyük hozzá, hogy én a populizmust azt nem ilyen szitok szóként használom.
[00:27:54]Az modern politika mindig él a populizmus eszközével, retorikájával satöbbi, de azért az a fajta populista logika, amelyik a közvélemény ben rejlő, na tehát a közvélemény aktuális erős tendenciáival nem, mert nem akar szembenni, mert azt mondja, hogy a nép szava az Isten szava.
[00:28:17]Az olyan esetekben, amikor mondjuk a a nép ö szava az ütközik a tudományos véleménnyel, az automatikusan egy tudományszkeptikus vagy tudománytagadó álláspontba helyezkedik.
[00:28:31]azért egyébként hallhattunk olyat is a miniszterelnöktől még ez a egyébként a ha jól emlékszem a a az eskütétel napján a parlamentben elmondott első miniszterelnöki beszédében, hogy a magyar társalamtudósok egyébként hogy lenézték a magyar társadalmat és erre rácfolt az egész magyar társadalom arra, hogy hogy milyen szolgalelkű azzal, hogy a a Fidesz kormány ellen ugyebár a szavazófülkében ben fellázadt.
[00:29:03]Azért annyit hadd tegyünk hozzá ehhez, hogy én társadalomtudósként azt mondhatom, hogy nem volt ilyen társadalomtudományos kánon, ami azt mondta volna, hogy a magyarok, mint hülyék és szolgalelkűek, és nem soha nem fognak fel lázadni valamiféle mondjuk a szavazófülkékben egy autőteljesen fénythető szövege ott a gomba jellegű emberekkel kapcsolatban.
[00:29:28]Elnézéstére pontosan.
[00:29:28]Igen, de nem biztos, hogy őt a a társadalom kutatók köré sorol.
[00:29:34]Kö nem.
[00:29:35]És nem is adatott ezzel nagy sikert.
[00:29:37]És nem is adatott ezzel nagy sikert.
[00:29:38]Igen.
[00:29:38]Tehát hogy azt azért el lehet mondani, hogy na tehát szerintem van egy ilyen veszély, és ez a veszély ez ez lesz a továbbiakban.
[00:29:46]És ez az oltása oltással kapcsolatos politikáját szerintem egyébként a a meg a coviddal kapcsolatos politikáját részben ez táplálta annak idején a Fidesznek.
[00:29:57]Annyit tegyünk hozzá a Fidesz védelmében egyébként, hogy sok ö ö jobboldali populista kormány szerte a világon, és erre meg politikus, de ezt elmondhatod Trumpra, Bolsonáróra és sok nyugat-európai szélső jobboldai politikusra egyébként sokkal oltásszkeptikusabb volt és covid szkeptikusabb volt.
[00:30:19]Ez Magyarországon nem volt.
[00:30:20]Magyarországon mi volt?
[00:30:20]volt egy ilyen erőltetett és hát nem biztos, hogy a jó vakcinákat előtérbe helyező oltási politika, és egy nagyon erős hát ilyen bűnbakkereső retorika, ami ugyebár azt mondta, hogy a hogy az ellenzék és a és az ellenzékhez közelálló szereplők azok valamiféle oltásellenes retorikát terjesztenek, ami egyébként abb a formában nem nagyon volt igaz, de a Krekó féle fejezet epilógusa az, hogy amit már felvetettem, hogy dolgoz-e receptet adni a kihúzanudáshoz.
[00:30:58]Igen, köszönöm, hogy visszatértünk erre a kérdésre.
[00:31:00]Szerintem, szerintem dolga a tud társadalomtudomosnak, és tegyük azt is hozzá, hogy a hogy ennyiben szerintem a társadalom tudományoknak van társadalmi felelőselőssége.
[00:31:10]Én azt gondolom, hogy ezt Magyarországon komolyan veszik viszonylag a társadalomtudósok, és jó az, hogy sokat vannak a nyilvánosságban, de hogy ha közpénzből működik java részt a tudomány, akkor ez azt is jelenti, hogy vissza kell adni ö amennyit lehet a az ezt finanszírozó közönség közösségnek.
[00:31:28]És ö és ez a nyilvános megjelenéseket és a a hát valahogy a megoldásokban való gondolkodást szerintem egyaránt jelenti, hogy konkrétan választak két gyors dolgot mondanék.
[00:31:41]Mind a kettő egy ilyen kísérleti eredmény, amelyelt a kollégáimmal az eltén meg máshol végeztünk és már publikáltuk.
[00:31:49]Az egyikben azt találtuk, ez egy Igen, az egyikben azt találtuk, hogy azt vizsgálgattuk, hogy az összesküvés elméletek ellen milyen milyen retorikai eszközök lehetnek sikeresek, és három módszert vizsgáltunk.
[00:32:06]Az egyik az a racionális érvelés volt, sok szám, sok adat ö tételesen megcáfolni a egy ilyen hát egy ilyen kicsit antiszemita ízű ilyen pénzügyi rendszerrel kapcsolatos összeesküvés elméletet vizsgáltunk.
[00:32:19]Még még a a Drábik János egyik munkája lette egyébként a a magát a kísérletet.
[00:32:29]Ö volt egy másik feltétel, amiben azt vizsgáltuk, hogyha empátiát próbálunk ébreszteni, tehát hogy az összesküvés elméletek tárgyával szemben, akiket céloz ez a retorika, velük szemben empátiát ébresztünk, akkor az sikeresen.
[00:32:45]És a harmadik az pedig a nevetségessé tétel volt.
[00:32:47]A nevetségessé tétel logikája az gyakorlatilag az, hogy azt mondjuk, hogy aki ilyen dologba híz, az az hihet akár a gyíkemberekben is, meg az ufókban satöbbi.
[00:32:55]És hát amit picit minket is megleptek az eredmények, azt találtuk, hogy a racionális érvelés volt, ami egyébként szignifikáns eredményt mutatott.
[00:33:04]Ez kicsit szembem megy ugyebár azzal a az elképzeléssel, hogy igazából egy ilyen ö hogy mondjam, ilyen érzelmi pornográfia közepette élünk, ahol az egész a az érzelmi érvelés és a és a a emocionalitás felülírja a a racionális gondolkodást.
[00:33:23]Az szerintem nem ilyen egyszerű.
[00:33:25]A amit megtaláltunk, hogy a hogy a hogy a a nevetségessé tétel az szintén hatékony eszköz volt az összes késelméletek, hogy mondjam vonzereének a csökkentésére.
[00:33:39]Az empátiakeltés az abszolút nem volt sikeres.
[00:33:44]És egyébként voltak más olyan kutatások, amik hasonló eredményre jutottak.
[00:33:48]És elmondok egy másikat, és ebbe talán jobban fogják a nézők is érezni azt, hogy hogy ennek van részigazsága, mert szerintem ennek társadalmi üzenete van.
[00:33:59]Másik kutatásban nem összeskelmetekre, hanem dezinformációra fókuszáltunk.
[00:34:04]Ö és alapvetően azt találtuk, hogyha szakértői szerepbe helyezzük a az embereket, és azt mondjuk nekik, hogy itt van egy lista arról, hogy milyen módon ismerheted fel az álhíreket, és akkor ott van az, hogy hogy igen, a a nagyon erős érzelmi töltet, hogy hogy nincsen benne hivatkozás, satöbbi, satöbbi.
[00:34:28]De itt van ez a lista.
[00:34:28]Ennek alapján te fogalmazd meg egy üzenetet, amit te elmondanál egy családtagodnak vagy egy barátodnak, és próbáld meg te magad elmagyarázni azt, hogy valójában hogy lehet felismerni a a az álhíreket.
[00:34:44]És akik részt vettek ebben a a kísérletben, szebbel a kontrollal, akik egy semleges feladatot végeztek, időre elsentést olvasgattak.
[00:34:52]Ö ö akik részt vettek ebbe a kísérletbe, azok utána sokkal könnyebben fel tudták maguk ismerni az álhíreket, illetve meg tudták különböztetni a valós híreket, a ö valós híreket a ö becsapástól és a és az álhírektől.
[00:35:10]És mi ennek a társadalmi jelentősége?
[00:35:12]Szerintem az, hogy egy olyan populista korszakban élünk, ahol a hagyományos tekintélyeknek, és ebben benne van egyébként benne van a politika is, most ez kevésbé látszik, benne van a tudomány, benne van az újságírás és benne van úgy általában a véleményalkotó elit is.
[00:35:28]Én azt gondolom, hogy hogy csökken a szerepe ezeknek a hagyományos hát ilyen tudás tudást teremtő tudásátó intézményeknek, és minél inkább be lehet vonni mondjuk a diákokat, az állampolgár a diákokat nyilván oktatásba, az állampolgárokat abba a folyamatba, hogy valahogy közösen találjuk ki a megoldást arra, hogy hogyan lehet egyes nyenségekkel szemmel fellépni.
[00:35:54]Mondjuk te mondd meg azt, hogy hogy lehet az álhíreket felismerni.
[00:35:57]bizonyos támpontok alapján annál inkább magukénak fogják érezni.
[00:36:03]Tehát ez a ez a a felülről lefele irányuló ilyen kioktató ö szem szemlélet, ami tegyük hozzá a dezinformáció elleni fellépéstől nem pénteken.
[00:36:15]Ez ez ez valószínűleg nem hatásos.
[00:36:17]Akkor jöjjön ide a napi Filippov, ugye, akivel én minden pénteken beszélgetek, Filippov Gábor, aki ugye arról beszél, hogy mi mindent kéne oktatni az iskolában.
[00:36:25]Ühüm.
[00:36:26]Akkor ugye az a kérdés, hogy akkor az, amiről te beszélsz, a napi krekkó megjelenik-e majd oktatási anyagként?
[00:36:37]Ki tudja a hanyadik osztályban az iskolában, mert arról permanens van szó, hogy edukáció, de annak a részleteiről valószínűleg teet tudsz beleértve, hogy milyen mértékben van már meg.
[00:36:46]Igen, mi írtunk egy egy 23 pontos, tehát hosszú javaslat csomagot egyébként a magyar digitális média obszvatórium.
[00:36:56]Tehát ezt azért mondani, nem csak a political capitel a írta, hanem hanem a mérték, az idea és más ebben résztvevő szervezetek is, a lakmusz.
[00:37:07]Tehát közösen összeállítottunk egy olyan javaslatcsomagot, aminek része az oktatás is, és a több pontot megfogalmazunk.
[00:37:14]A a legfontosabb szerintem az lenne korábbi logikából kiindulva, hogy nem lehet eltüntetni a az árhíreket a nyilvánosságból.
[00:37:21]Az, hogy ez az úgynevezett ilyen beoltási logik, vagy prebanking, ilyen előcáfolat, előzetes cáfolatként említhetjük talán ez meg kell, hogy jelenjen az oktatásban.
[00:37:35]Ez mit jelent a gyakorlatban?
[00:37:36]Ez azt jelenti, hogy például a legjobban a politikai propaganda, az összeesk elméletek és az árhírek ellen úgy lehet felvétni egyébként a hallgatókat meg a diákokat, hogy megismertetjük őket azokkal a retorikai túlzásokkal, dezinformációs technikákkal, a nem tudom, a a az ilyen fekete-fehér világteremtése, a megszemélyesítés, a bűnbakképzés satöbbi.
[00:38:01]Tehát, hogy a hogy az áhíreknek az összes késelmeteknek, a politikai mítoszoknak a logikájával, ami alapján ők sokkal könnyebben fogják tudni ezt a jövőben ö felismerni.
[00:38:11]Tehát bizonyos szempontból hát igen, be kell oltani ö a diákokat valami olyan ellenszerrel, ami ami alapján ők ezt ők saját maguk képesek lesznek arra, hogy hogy immunitást szerezzenek, mert nem várhatjuk el azt, hogy minden esetben ugyebár valaki megmondja nekik, hogy valami helyes vagy sem.
[00:38:34]Tehát ez az egyik dolog.
[00:38:34]A másik dolog, ami erre egy picit rímel, hogy például, hogyha az oltásellenségről beszélünk, én azt gondolom, hogy hogy általában ott tudnak nagyon erősen terjedni az álltudományok, ahol magas tudományba vetett bizalom, Magyarország a magas tudományba vetett bizalom, de alacsony a tudományos ismeretszint, ami mit jelent, hogyha valaki felvesz egy fehér köpenyt és kiírja a nevellé, hogy doktor, akkor onnantól kezdve akármit mondhat, mert akkor neki hitele lesz.
[00:38:59]És az a helyzet, hogy a covid alatt láttunk ilyet, és láttuk azt, hogy ezzel vissza lehet élni.
[00:39:06]Tehát, hogy a hogy hogy egy reálisabb tudományképet kell kialakítani, és és tudom, hogy ez nagyon ilyen ilyen old schoolnak hangzik, de igenis része ennek az, hogy egyébként a természettudományos oktatást és igen, és a tudását részét az oktatásnak erősíteni kell.
[00:39:22]Az a helyzet, hogy a pizza kutatások tragikus eredményei egyébként pont azt húzzák alá, hogy igen, az a helyzet, hogy az ismert szintben is vannak problémák, tehát nem elég önmagában egyébként a kritikai szemléletmód.
[00:39:34]A kritikai szemléletmód az érdemi tudással kell, hogy párosuljon, például azzal kapcsolatban, hogy hogy mik a tudományosság kritériumai ahhoz, hogy fel tudjuk ismerni azt, hogyha valami nagyon nem tudományos.
[00:39:48]Meg lehetett tudományosan válaszolni azt, hogy az az AI, hiszen az AI még aztán a következő fejezet lesz videó, amelyben ugye az ukrán orosz háborúban a hadifoglyokat kivégezték.
[00:40:00]Az miért volt az a videó, ahol egész egyszer megfordult a közhangulat?
[00:40:08]Ühüm.
[00:40:08]Ühüm.
[00:40:10]Ha visszaemlékszel rá, bár nehéz rá nem visszaemlékez persze, persze nehéz rá nem visszaemlékezni.
[00:40:13]Ö és a nézők is nyilván emlékeznek rá.
[00:40:16]Igen.
[00:40:16]Ö azt azt én nem merném állítani, hogy ott fordult meg a közhangat.
[00:40:24]Azt biztosan mondhatjuk, hogy beleütköztek.
[00:40:26]Tehát egy olyan kormány, igen, egy olyan kommunikációs gépezet, ami egyébként 16 évig azt tapasztalta, hogy akármit mond szinte, abból egy idő után társadalmi többséget tud teremteni.
[00:40:40]És volt sok olyan kérdés, amivel tényleg érdeméiben át tudta formálni a a gondolkodását a magyar társadalomnak.
[00:40:47]És például az ukrán ellenség erősítése az egy az egy olyan dolog, amiben láthatóan hatott a kormány a magyar közvéleményre.
[00:40:56]Miért ez volt az?
[00:40:58]végeztünk egy kutatást a a munkatársaimmal a politik kapitánnél, és azt találtuk, hogy a magyar választókban egyrészt erős a félelem azt illetően, hogy nem biztos, hogy meg tudják különböztetni a valódit az igazól az online térben.
[00:41:16]Persze van egy olyan érzés, hogy én jobban meg tudom különböztetni, mint mások, de mégis van egy ilyen van egy ilyen egy ilyen bizonytalanság ezzel kapcsolatban.
[00:41:24]és nagyon erős önmagában a deepfékeknek és a és az ilyen generált, tehát az ilyen igen ilyen AI generált tartalmaknak a politikai használatával kapcsolatos elítélő megközelítés, ami ami talán meglepő lehet, de majdnem 90% a magyar választóknak azt mondta, hogy hogy nemfékeket nem kérünk a politikában.
[00:41:48]Az az minket nem Hogyan különbözteti meg a nem deepféktől?
[00:41:53]Mi kapcsol be?
[00:41:53]Mi kapcsol be?
[00:41:56]Igazából szerintem az kapcsol be, hogy hogy egy olyan veszélyérzet kapcsol be, hogy lehet, hogy valami olyan valóságot mutatnak nekünk, ami aminek semmi köze a tényleges valósághoz.
[00:42:13]És szerintem a a deepfékekkel kapcsolatban éppen ezért én éppen ezért nem vagyok egyébként annyira ö nagy pánikba azt illetően, hogy úristen, ez teljesen átírja majd a nyilvánosságunkat.
[00:42:27]Hát egyrészt itt van velünk és látjuk azt, hogy ezzel együtt lehet élni.
[00:42:30]Másrészt pedig persze amíg az emberek fel tudják ismerni, az más, mint amikor már nem tudják felismerni, de de amíg némi támpontot kapnak, azt illetően fel tudják-e ismerni.
[00:42:41]És ugyebár ebben már egyre több címke lesz, ami ott lesz a a videókon satöbbi.
[00:42:45]Szerintem azt fogják érezni, magyar választók biztos, hogy ezt fogják érezni, hogy na tehát, hogy akinek ennyi, hogy mondjam ö nem valós tartalmat kell gyártani ahhoz, hogy minket meggyőzzön, az annak biztos, hogy érdemes-e hinni, mert akkor ezek szerint a valóság önmagában nem elég abban, hogy ok.
[00:43:04]De akkor mi történik ráz Ágostol Sámuellel, aki viszont elhiszi saját magának, vagy küzd azzal, hogy amit leír, az egyébként ő is tudja, hogy nem igaz, de evvel kapcsolatban neki skrupulusai vannak.
[00:43:17]Hát még az, hogy amikor elolvassa a főnökség, akkor talán majd ennek megfelelően fognak viselkedni.
[00:43:23]Ez ugye a Fidesz vezérkarára vonatkozik.
[00:43:26]Ezt már egyszerű buborékokkal leírni nem lehet.
[00:43:28]Ez már valaminek úgy a felső foka, ami már egy kicsit sok a jóból.
[00:43:36]Igen.
[00:43:36]Még mielőtt belemennénkoston Samuel pszichoanalízisébe, azelőtt még az előző gondolatot annyiban zárjuk le, mert ez szerintem egy nagyon fontos kérdés, hogy miért az a videó volt, ami kiverte a biztosítók.
[00:43:46]Az egyik az, hogy AI generált és a magyarok nem szeretik az AI generált videókat a politikában.
[00:43:52]Ez tényleg egyértelmű.
[00:43:54]és hát egy részét egy részét felismerik, illetve ez ugyebár nem is próbálta magáról azt állítani, hogy abban az értelemben valós, hogy erről egyértelmű volt, hogy ez hogy ez egy ez egy fiktív helyzetet ábráz.
[00:44:07]A másik szerintem az a nagyon durva érzelmi manipuláció, és mindez egy olyan helyzetben, hogy ez már négy éve zajlik, tehát hogy legalább négy éve megy ugyebár egy nagyon durva ukrán ellenes kampány.
[00:44:18]És azt gondolom, hogy ebbe meg egy háborús kampány.
[00:44:20]És szerintem egy kicsit ráuntak erre a a választok, mert azért emlékezünk arra, hogy volt már olyan hát nagyon erősen érzelmileg manipulatív kampány annak idején mondjuk a ö Kövér László kételes beszédével kapcsolatban 2002-ben, amikor sikeres volt az érzelmi manipuláció.
[00:44:41]Tehát azt nem mondhatjuk, hogy a magyarok ugye általában nem fogékonyak az érzelmi manipulációra, de szerintem van egy telítődés és egész egyszerűen 16 év után, és különösen szerintem az elmúlt négy év háborús ö kampányai után, ahol ugyebár az Origo címlapja alapján minden nap kitört a harmadik világháború, ezek után ez a ez a további ilyen agydöngölő ö és ilyen érzelmileg manipulatív AI generált tartalom, szerintem ez valahogy vagy valahogy már már túlment a határ még mielőtt a Ráz Ágoston Sámuelre térnénk is, ez is a te ez is a te területed.
[00:45:22]Ugye a vagyonvisszaszerzés az pénz, azt mindenki fogja, azt mindenki tudja.
[00:45:30]A morális bukásnak vagy az amoralitásnak a büntethetősége jogi kategóriákkal nehezen megvalósítható.
[00:45:40]De maradjunk ennél a videónál.
[00:45:40]Mit érdemel az a bűnös, akinek zálóga a kezedben van?
[00:45:45]Érdemel-e bármit is, vagy azt érdemelte, hogy megbukott?
[00:45:48]Miközben egyébként maga, aki gyártotta, az könnyen lehetséges, hogy egy filmrendező volt.
[00:45:54]Tehát ő egyáltalán nem biztos, hogy fideszes volt.
[00:45:55]Ő megrendezte és megcsinálta.
[00:45:57]De a kitalálója, ennek a spin doktorai mit érdemelnek, miközben a zálog a te kezed van, az ő zálogó?
[00:46:08]Érdemelnek-e bármit is?
[00:46:08]Egyrész politikai verességet, ami megtörtént, tehát a politikai felelősségre vonás én azt gondolom, hogy az az hát oldals szinten nyílváló megtörtént.
[00:46:19]Igen.
[00:46:19]Igen.
[00:46:22]ezen túl, hogyha a kérdés arra vonatkozik, hogy jogi lépések szerint hát és megvetés igen, érje érje én azt gondolom, hogy hogy tényleg az a rombolás, amit a hát a a az orbáni rogáni propagandagépezet végezvét a magyar választók lelkivilágában és és tegyük hozzá, hogy nem múlt el mindez nyomtalanul, az szerintem nagyon nagyon súlyos.
[00:46:51]És ez a nehéz helyzet egyébként, és ebből a szempontból ez a nyilván azt mondhatjuk, hogy egy spindiktatúrának vagy információs autokráciának az az előnye, hogy nem alkalmaz erőszakot és ez jó.
[00:47:01]És tegyük hozzá azt, hogy az Orbán rendszer alapvetően nem alkalmazott erőszakot és és nyilván ez jó.
[00:47:08]Másoldalról nyilván ez nehe ez teszi egy kicsit nehezebbé a morális határok meghúzását, hogy erre csak azt mondhatjuk, hogy hát ez csak kommunikáció volt, hát mi a probléma?
[00:47:18]Hát azt, hogy nem nem alkalmazott látványos erőszakot, mert azért népszavazási kérdésekkel kapcsolatban nyakunuk tudna mesélni, hogy mi történt az Alkotmányutcában tüntetéseknél, ahogy eltüntetnek táblákat emberekkel együtt.
[00:47:34]Átmenetileg azért azok szintén nem szóra sem érdemes történet.
[00:47:40]Akkor úgy fogalmazok, hogy nem alkalmazott úgy rendszerszintű erőszakot, mint mondjuk a a putytini Oroszország, vagy a vagy az erdogáni Törökország, amellyel sokszor párhuzamba állították mondjuk a magyar kormány.
[00:47:55]Tehát tovább tolódik a Amráz.
[00:47:55]Az a kérdés, ez egy természetes fék, vagy az minek a következménye, hogy nem haladt el abba az világba?
[00:48:03]Na ez ez megint nagyon jó kérdés.
[00:48:06]És nekem erre az a válaszom, hogy én azt gondolom, hogy voltak ilyen forgatókönyvek a rendszerben, és hát tudjuk azt, ugyebár előkészítették például annak a lehetőségét, hogy hogy Magyar Pétert hogyan lehet ugyebár egy egy egy egy benfentes kereskedés miatt ö megfosztani az EP képviselői mandátumától, és utána bíróság elé állítani, ami ugyebár abba is kifuthatott volna, mondjuk, hogy ne lehessen rá szavazni választáson.
[00:48:35]Tehát voltak itt ott volt az az úgynevezett átláthatósági törvény, tehát a a bürókratikusan erőszakosabb eszközök azok ott voltak az asztalon egyébként és és gondolkodott róluk a rendszer.
[00:48:47]Nekem az a véleményem, hogy egész egyszerűen a Fidesz az soha nem volt egy igazi keményező autoritár csapat.
[00:48:57]Ö és hát és ennek örüljünk egyébként, hogy hogy azok az az eszköztár, amit mondjuk látunk, nem tudom, Belorusban, amit egyébként kicsiben, de láttunk korábban Szerbiában is, ami azért egy erősebb ö erőszakosabb rendszer volt, amit látunk Oroszországban satöbbi.
[00:49:15]Ez az eszköztár, ez szerintem egész egyszerűen nem volt ismert a a Fidesz politikusai számára.
[00:49:22]Tehát mégis csak ez a ennek a pártnak az eredett története az az, hogy ezek ezek liberális demokraták voltak.
[00:49:29]Bocsánat, ők ők liberális demokraták voltak, akik akik alapvetően ö hát igen értelmiségiek, akik beszélgettek.
[00:49:38]Nem csak arra mondtam, hogy igen, hogy én is az ezeknél ki szoktam javítani, hogy őket ennek a nyelvi finomság.
[00:49:41]Igen Igen, igen, igen.
[00:49:44]Ez fontos.
[00:49:44]Szóval, hogy hogy hogy én azt gondolom, hogy hogy azok, akik nem ebben a logikában szocializálódtak, azok azok nem fognak tudni egyik pillanatról a másikra átkapcsolni egy teljesen más ilyen elnyomó rendszert logikában, mert én azt gondolom, hogy abban azért tényleg van érdemi különbség, hogy hogy valaki tömegesen igen, börtönze be ö ellenzékieket, hogy csuknak-e le újságírókat, hogy likvidálnak politikai ellenfeleket és vernek-e szét tüntetéseket.
[00:50:18]Magyarországon azért azt látjuk, hogy amikor komolyabb erő eszközökhöz kellett nyúlni, akkor általában a rendszer visszafordult, gondoljunk például a Pride-ra annak idején, vagy gondoljunk arra, hogy az átláthatósági törvényt is visszamondta a Fidesz.
[00:50:32]Tehát egész egyszerűen idegen volt.
[00:50:34]Én azt gondolom, hogy hogy gondolkodás volt róla, de hogy hogy én én hogy mondjam, hogyha valaki soha életében nem verekedett, akkor valószínűleg, hogyha a kezébe adnak egy, nem tudom, egy húángot, meg egy pisztolyt, meg egy meg egy boxzert meg satöbbi, és akkor beküldik valahova, hogy na akkor most mutasd meg, akkor valószínűleg ott azért hezitálna, hogy mit kell mit kell csinálni.
[00:50:55]Tehát hogyha valaki nem ebbe szocializálódott, akkor nem tudja ezt az eszközrendszert alkalmazni.
[00:51:00]És még annyit azért tegyünk hozzá, hogy az Európai Uniónak annyi kényszerítő ereje talán volt, vagy annyi korlátot kijelölt, hogy ezt pontosan tudta öbán Viktor és a rendszer összes vezetője, hogy ha átlépik a Rubikont, akkor onnantól kezdve azért az EUN belül az élet sokkal nehezebbé válhat, és ugyebár sokkal rosszabb is, rosszabbakat is csinálhatott volna az EU egyébként annál, minthogy csak megvonja Magyarország.
[00:51:30]országtól a szavazati jogát.
[00:51:32]Tehát ne és az az sem igaz, hogy hogy ne ne lennének ilyen kényszerítő eszközök, illetve egy normatív környezet, ami ami szerintem azért valahogy mederbe tartotta ezt a rendszer, de a főok szerintem az az, hogy nem ismerték azt, nem tudj nem tudták azt, hogy hogy kell igazi diktatúrát csinálni.
[00:51:50]Ahogy te mondtad szerencsénkre, akkor eljutottunk Bráz Ágoston Sáuelhez, aki egyébként bizonyos szempontból egy jelképe is valaminek, hiszen az amibe ő belebotlott és a maga suta módján, de beszélt róla és emiatt az én szememben csak elismerést érdemel, mármint az, hogy erről beszélt nem a korábbi tevékenysége.
[00:52:13]arra a politikai táborra és annak a vezetőire, akiket egyébként ő információkkal kiszolgált, egy 10es skálán talán kettesre se jellemző.
[00:52:24]Ühüm.
[00:52:25]Hát nem tudom, hogy mennyit érdemes ennél a pontnál elidőzni, mert én is azt gondolom, hogy hogy alapvetően itt inkább egy ilyen rendszertünetről van szó.
[00:52:33]Még nem annyira biztos, hogy a konkrét szereplő.
[00:52:35]Mi van akkor, amikor az egyébként ezt a tartalmat előállító ember egyszer csak megbicsaklik és azt mondja, hogy Krek tévedtem, bocsánatot kérek, mert ugye ez ilyen nincs.
[00:52:49]Hát igen, nekem azért az a kérdésem, hogy ez miért nem történt meg előtte?
[00:52:52]Tehát, hogy a bocsánat, azért akkor nagyon könnyű belátni a hibánkat, amikor a világon mindenki körülöttünk azt kéri, hogy lássuk be a hibánkat.
[00:52:57]És egyébként, hogyha nem látjunk be, akkor annak kiközössítés a szeredményeit.
[00:53:01]Szerintem ez az egy.
[00:53:03]Tehát, hogy ugyebár itt igazából azok számára, akik korábban már tudták azt, hogy nem mondanak igazat, mert itt nyilván azért erről van szó, tudták azt, hogy nem mondanak igazat, hogy hogy kutatásokon keresztül nyilván sem megvezetik a nyilvánosságot, hogy hogy adatokat hamisítanak, hogy olyan híreket hoznak le, mondjuk, amelyek amelyeknek köszönő viszonya sem volt a valósággal.
[00:53:26]Szóval két lehetősége van, vagy tovább kitartanak igazából egy ilyen törzsi fideszes álláspont mellett, amit mit nehezít meg az, hogy a törzsfőnök az hát szerte van a világban, de Magyarországon sehol.
[00:53:39]És egyébként nincs egybe tartva maga a a tábor, tehát hogy nem is még nem zárt össze, pedig vereségek után azért sokszor össze tudnak zárni táborok, de itt ez nem történt meg.
[00:53:53]Ö vagy a másik az az, hogy hamut szór a fejére, és azt mondja, hogy hát igen, akkor akkor hibáztam, és innentől kezdve valami mást szeretnék tenni.
[00:54:00]Az előbből még szerintem kicsit többet látunk, az utóbbiból kevesebbet.
[00:54:04]Persze van az is, aki aki halkan próbál ávezni a a túloldalra, abban reménykedve, hogy senki nem emlékszik arra, vagy veszi észre azt, hogy ő a másik oldalról evezett át.
[00:54:18]De hogy én én én azt gondolom, hogy ez egy egyszerű arcmentési folyamat.
[00:54:23]rendkívül hiteltelen.
[00:54:23]Én egyébként azokat az érveket is jogosnak tartom, ugyebár ezek a az eltén merültek fel, amelyek azért azt kérdőjelezik meg, hogyha valaki tudatosan hosszú időn keresztül kutatásokkal megvezeti a nyilvánosságot, az egyébként a a magukat, a diákokat tudja-e megfelelően oktatni, hogy a diákok esetében ez a megvezető szándék, ez biztos, hogy nem jelentkezik-e.
[00:54:48]Tehát, hogy a hogy mertogy ő tanít, mert hogy ő ő tanít.
[00:54:50]Igen.
[00:54:50]Tegyük ezt hozzá egyébként, hogy nyilván van elhangz elhangzott egy olyan érves, hogyha valaki ilyen nagyot téved, akkor oktathat el az egyetemen.
[00:54:59]Szerintem ez nem jó érv abból a szempontból, hogy hogy azért a a tudomány története is a a tévedések és a tévedésekből való tanulásnak a története.
[00:55:08]Tehát önmagában szerintem ezzel nincsen probléma.
[00:55:10]A probléma az azzal van, hogy nagyon egyre egyértelműbbé látszik az, hogy itt tényleg tudatos félrevezetés zajlott.
[00:55:16]És sajnos ez mutatja azt is, és egy picit visszautalva arra, amiről korán korábban beszéltünk, hogy hogyan lehet szétverni ö mondjuk tudományos intézményeknek, tudományos ö megállapításoknak, vagy akár tudományos módszereknek, tudományos alapú módszereknek mind a közvény kutatás a presztízsé.
[00:55:36]Tehát például úgy, hogy hogy olyan célokra használjuk őket, és olyan manipulatív módon használjuk őket, hogy a végén teljesen használhatatlannákká válnak.
[00:55:45]És ezért szerencse az, hogy vannak voltak olyanok a kutatói szakmában, akik azért jobban tartották magukat a a az etikai szabályokhoz, és azért azt látjuk, hogy ezek nyilván az se jelenti azt, hogy mindig pontos egy kutatás.
[00:56:00]Ö, és nem minden kutatása meg pontatlan.
[00:56:02]Azért pontatlan, mert manipulatív.
[00:56:07]De hogy azt biztos, hogy jelenti, azért, hogyha valaki hosszabb időn keresztül tartja magát a kutatásetikai szabályokhoz, az nagyobb valószínűséggel fog jó eredményeket és pontosabb eredményeket mérni a választások előtt.
[00:56:21]A beszélgetésünk záró szakaszában a jelenről, de még inkább a jövőről fogunk beszélgetni.
[00:56:27]Ugye akkor múltról már nem.
[00:56:29]Hát 56.
[00:56:33]percnél tartunk.
[00:56:33]Csak kérdezed, hogy milyen hosszú lesz.
[00:56:45]Én még a magyar rádióba tanultam azt, meg hogy olyan létezik, hogy az ember gondolkodik és akkor csöndben van.
[00:56:48]Csak ettől a mai néző elszokott szóval és tettel.
[00:56:55]Ugye amikor mi beszélgetünk, legalábbis az én szándékom az, hogy a nézőim között nem teszek különbséget nők és férfiak, zsidók és nem zsidók, ezenkívül Fideszre szavazók és Tiszára szavazók között, mert nem nem van ilyen szempont.
[00:57:16]Azt se mondom, mert az meg nagyon fellengzős, hogy a társadalomhoz szólok.
[00:57:20]De a kérdés mégis ezzel kapcsolatos, hogy mint szakember, ki lehet-e azt jelenteni, hogy ez a 16 év ezzel, amiről eddig beszéltünk, ezzel a dezinformálással, ezzel az informális elnyomással, ezt én használtam, ezt a kifejezést, bizonyos szempontból megbetegítette a társadalmat.
[00:57:40]Hogyha ezt nem lehet mondani, akkor mi a helyes kifejezés, KKEA úr?
[00:57:44]Hát az, hogy komoly rombolást végzett a magyar közvéleménybe, azt szerintem lehet mondani.
[00:57:53]És hogy én konkretizálnám, hogy mik azok a területek, ahol mérhetően látszott az, hogy komolyan hatott a az orbáni retorika, amit ugyebár honnan gondolunk?
[00:58:05]Onnan, hogy amikor nagy kampányok jöttek, akkor akkor erősödtek bizonyos vé véleményáramlatok.
[00:58:12]a menekült ellenség felkorbácsolásában nagyon erős szerepe van a a az Orbánkormánynak.
[00:58:19]És az a helyzet, hogy ezen a téren én több folytonosságot látok a a politikában, mint mint törést.
[00:58:26]Én ezt nem tartom jónak.
[00:58:26]És tegyük hozzá azt egyébként, hogy fejlett nyugati társadalom nem létezhet komolyabb bevándorlékcsoportok nélkül.
[00:58:33]Én szerintem az erős társadalmaknak a a titka alapvetően az az, hogy vonzóak tudnak lenni és integrálni tudnak.
[00:58:42]Vonzóak tudnak lenni külföldiek számra, és integrálni tudják őket a a társadalomban, ez nem mindig egyszerű, de hogy bevándorok nélkül nem fog működni egyébként a magyar gazdaság sem.
[00:58:54]És ezt ez erre azért érdemes lenne már egy picit érzékenyíteni a magyarokat.
[00:58:59]egy kettő ukránellenes érzelmek felkorbácsolása.
[00:59:02]Elmondható az is persze, hogy Magyarországon történelmi okokból és egyébként részben egyébként a 90-es évek elején a ha még emlékszünk az ukrán maffiával kapcsolatos hírek.
[00:59:13]Ez is hatott ebbe szerintem, de régóta nem népszerű ország Ukrajna, de azért ebben a Ukrajna népszerűtlenségéhez nagyon erősen hozzáadott a hát a a propaganda gépezet, az összeeskéselmetekre való általános hajlam, ami nagyon erősen szintén jelen van a a magyar társadalomban, illetve ami ami szerintem és ami szintén több kutatásból ö előkerül, az valamiféle hát alapvető bizalmatlanság.
[00:59:51]ö nem nagyon sok intézménnyel szemben a a és ez a politikából indult, de azért ez ez átterjedt egyébként bizonyos szempontból nagy vállalatokra, bizonyos szempontból egyébként a tudományos, érted satöbbi.
[01:00:02]Szóval, hogyha valamiben megjelenik egy ilyen egy ilyen összeesküvéses narratív, aki ami azt mondja, hogy na hát valamit ők ott a háttérbe szervezkednek ellenünk, és akkor ez magyarázat mindenre, ezt nagyon könnyen ö megvesszik a magyarok.
[01:00:15]Ö lehet azt mondani, hogy erre volt hajlama alapvetően is egy olyan országnak, ami azt élte meg a történelemben, hogy egyébként a nagy hatalmak játékszere.
[01:00:25]De én azt gondolom, hogy ebbe ebbe ezt ezt tovább rontott a a az Orbán kormány.
[01:00:33]És amit még egyértelműen láthattunk, az igazából az, hogy van az áltudományos állítások iránti fogékonyság, és ezért is gondolom igazából, hogy hogy ez nem fog egyik pillanatra a másikra megszűnni.
[01:00:46]Tehát, hogy van azért egy propagandára, összeskelmetekre és gyűlöletre szocializált társadalom 16 éven keresztül, ami hát tegyük hozzá, hogy hát közel fele ugyebár a 40 éves 40 éves államszocializmusnak, ami szintén hatott a magyar társadalomra, és és én azt gondolom, hogy hogy lehet, hogy érdemes azon azon is egy kicsit gondolkozni, hogy kinek mi volt egyébként a személyes szerepe ennek a rendszernek a fenntartásában.
[01:01:15]Azt is nagyon könnyű mondani ugyebár, hogy igazából itt voltak csúnya rossz politikusok és az egész társadalmi áldozat.
[01:01:20]Ez nem mindig így szokott lenni.
[01:01:21]Másrésztől pedig azt is érdemes végiggondolni egyébként, hogy hogy bennünk milyen rombolást okozott ez, és mi az, ami velünk velünk tovább, és mi az, amit amit ami ellen érdemes egy egy kicsit küzdeni.
[01:01:33]Szóval én azt gondolom, hogy itt azért kell egy hosszabb traumafeldolgozási időszak, nyilván ez zajlik, de én azt gondolom, hogy a károkkal való szembenézés is.
[01:01:40]És én azt egy kicsit elnagyolt állításnak tartom, hogy most Magyarország bebizonyította, hogy hogy hogy képes bölcs döntést hozni és le rázni magáról a láncokat, és innentől kezdve a a magyar népnek mindenben igaza van.
[01:02:00]Én azt gondolom, hogy hogy ugyanaz a magyar társadalom tartatta egyébként ö ugyebár 16 évig hatalomban Orbán Viktort, mint amelyik utána nem, persze volt demográfia átalakulás új, tehát fiatalok bejöttek a politikába, nyilván ez is hatott, de hogy hogy hogy ami amivel szerintem érdemes még szembenézni, azért az az, hogy itt van van szerintem a magyar ö ö magyar társadalomban a hatalomhoz egy ilyen furán ambivaláns viszony, ami egyszerre tud lenni egy nagyon erős ellentartás és egy nagyon erős szembeszegülés, és tud lenni egy hosszú időn keresztültartó erős konformizmus és hatalomnak való behódulás.
[01:02:46]És én azt gondolom, hogy ez a hajlam nem tűnt el.
[01:02:47]És én abban reménykedem, hogy egy olyan politikai rendszer épül itt ki, ami ami bátorítja bizonyos szempontból a a hatalom szavával való szembeszegülést, mert én én azt gondolom, hogy ebben még van mit tanulnia egyébként a magyaroknak.
[01:03:05]Igen, de Krekó Pétert idézem, aki azt mondja, hogy az átalakulás lassú lesz, a moralitás helyreállítása az nem egy 24 órás program.
[01:03:13]a demokratikus nyilvánosság szabályozásának helyreállítására alapvetően bizalom és hitelességre van szükség.
[01:03:18]És hogyha most csak a médiát vesszük, akkor ugye az van kimondva, kimondatlanul elénk tárva, hogy márpedig a kormánynak nincs médiája.
[01:03:29]Van egy Facebook kormányzás, ami Facebook kormányzás azt jelenti, hogy a magyar távirati irodával versenyezve mindenki a saját Facebook oldalán tesz közzi saját magáról híreket, amely egyébként a magyar Dávid iroda tevékenységét többé-kevésbé ellhetetleníti, és alapvetően másféleképpen kell működnie a rádiónak meg a televíziónak, amelyek jelen pillanatban is egészen eltérően léteznek.
[01:03:56]Hozzátéve, hogy éppen a beszélgetésünk napján döntött úgy a nemzeti médiahatóság, hogy november 1jétől az egyik rádió, mint olyan alapvetően gazdasági okokból megszűnik, ez ugye a Nemzeti Sportrádió, de az, hogy milyen módon, milyen csatornán állítódik helyre a bizalom és a hitelesség, milyen módon, mert közben ugyan a Krekó Péter azt mondja, hogy a közmédiát depolitizálni kell, tehát megannyi olyan szabály születik, vagy elvárás, ami mentén ezt a folyamatot kvázi magára kell hagyni.
[01:04:32]De akkor az a kérdés, hogy ami 16 év alatt felépült, ahhoz van 16 év kell, hogy normalizálódjon.
[01:04:40]És ezekre Igen, hogy ezekre a kérdésekre és ugye itt jutottunk el a jelehez, de még inkább a jövőhöz.
[01:04:46]Igen, én azt gondolom, hogy ez egy hosszú, nyilvánvalóan sok vonatkozásban, és ezt még ez a kezdeti eufória szerintem tartak az utó utóhatásai még megvannak, tehát hogy ez egy kicsit elfedi, de itt ez egy ez egy hosszú fájdalmas nehéz folyamat lesz.
[01:05:03]A nyilvánság átalakítása az azért egy izgalmas dolog, mert hogyha ebben az állam azt állítja és az állam vezetője, hogy ők ők játszák a főszerepet, az soha nem sül el jól, mert azt tudjuk, az az autoritárendszerekre jellemző, hogy ők jelölik ki a nyilvánosság kereteit, és kontrollálják azt, hogy ki hol és hogyan szólalhat meg.
[01:05:24]más oldalról ugyebár nyilván van itt az államnak szerepe, egyrészt igen, komoly bizodalmam van abban, hogy a hogy az NMHh új vezetése az hát politikai szempontból és szakmai szempontból sokkal jobb döntéseket foko hozni, mint a mint a az előző, de hogy nyilván van a szabályozásban, illetve a a keretek kialakításában szerepe és a a közmédia kialakításánál és annak a kereteinek a kijelölésénél a források allokálásánál nyilván megint fontos szereplő az állam, de alapvetően én egyetértek abban, hogy hogy ha ezt túl akarja dominálni az állam, az messze nem jó.
[01:06:03]És már csak azért sem, mert szerintem az elmúlt 16 év, és különösen annak mondjuk az utolsó nyolc éve talán azt mutatta meg, hogy hogy hogy magán média cégek gyakorlatilag közszolgálati funkciókat tudnak betölteni és nagyon komoly klasszikus, unalmas beszélgető műsorokkal és és dokumentumfilmekkel sok százezzres néha milliós nézettséget produkálni.
[01:06:31]Tehát én azt gondolom, hogy a hogy egy jól működő nyilvánosságban alapvetően a sokszínűség az érdek.
[01:06:36]És ebbe egyébként a közmédiának is nyilván fontos szerepe van, de nem az egyedüli és nem feltétlenül domináns szerepe, tehát ez egy szereplő a média rendszer szereplői közül, amit szerintem ami ami egy még egy egy komoly kérdés lesz, az hogy mennyire sikerül a pluralizmust megőrizni egyébként egy olyan ö helyzetben, amikor azt látjuk, hogy a hogy a Fidesz a saját médiáját, amire egyébként azért van komoly társadalmi igény.
[01:07:11]Tehát hogyha most csak azt mondjuk, hogy 25%-os a Fidesz támogatottság, azért az is egy egy masszív társadalmi csoport.
[01:07:17]Tehát még a saját médiáját is alig tudja fenntartani, vagy alig akarja fenntartani érdekes módon.
[01:07:24]És nyilván a a független médiában egyébként pedig azért túlnyomó többségben vannak azok a a szereplők és szerkesztőségek, amelyek nagyon kritikusak voltak az Orbán rendszerrel szemben, és amelyek azért változó szinten, különböző szinten, de nem mindig ugyanolyan kritikusak azért a a az új kormánnyal szemben.
[01:07:45]Én ebbe ebbe érzek egy némi veszélyforrást, és és én azt gondolom, hogy hosszabb távon hátha el tudunk oda jutni, hogy tényleg legyen egy olyan sokszínű ö nyilvánosság, amiben egyébként a nagyon konzervatívtól igen a nagyon liberáliség mindenféle hang meg tud jelenni.
[01:08:04]És mindez ugyebár egy olyan médiapiacon, mint a magyar, amely alapvetően kicsi, alulfinanszírozott.
[01:08:11]Ez nyilván egy komoly kihívás, de hogy azért azt fontos hozzátennünk, hogy ne abba lássuk a médiaszabadság helyreállításának a az egyetlen fontos zálogát, hogy hogy minden korábbi ö kormányzati propaganda ö szócső elhallgat, mert azért közben arról is van szó, hogy hogy sok olyan vélemény meg meg műsor, meg szereplő, ami mondjuk a a mostani tehát a a tiszzavazók számára nagyon antipatikus.
[01:08:41]Az egyébként a a még továbbra is meglövő Fidesz szavazók számára.
[01:08:46]Ö viszont nagyon fontos lett tehát hogy a hogy hogy tanuljuk egy kicsit azt újra, hogy a hogy a demokrácia és a tolerancia az azt jelenti, hogy a nekünk nem tetsző véleményeknek is azt gondoljuk, hogy van helye a nyilvánosságban, ami én azt gondolom, hogy egy kicsit ebbe a forradalmi hebe minimális fogok vitatkozni veled és erről beszéltünk először akkor, amikor megbeszéltük, vagy elkezdtük köronalazni a mostani találkozónkat.
[01:09:11]Ugyanakkor az, hogy a felek azok kifejtős beszélgetésekben vegyenek részt, és ne Facebook üzeneteket adjanak, annak központi jelentősége van, mert a problémák azok napi problémák.
[01:09:27]A beteg az naponta szeretne az orvostól választ kapni arra, hogy neki miért nem csökken a láza, vagy miért fáj mindig a lába.
[01:09:36]És erre eléggé minimális figyelem van a politikai vezetés részére, hogy nincs rá idejük, vagy nem értenek hozzá.
[01:09:45]Ezt én nem tudom eldönteni, de azt látom, hogy ez a tevékenység, tehát az a Szabó Andrának az a megjegyzése, amit ünnepeltek, mely szerint a a kitartó politikai figyelem az önmagában megoldja a dolgot, ez szerintem mérsékelten áll meg, hiszen önmagában a köztársasági elnök választással kapcsolatos pillanatok azt mutatták, hogy azért ezt egy gombnyomással ki lehet kapcsolni, mint ahogy a talpraoknál átmenetileg ugye Ugye nem lehetett kommentelni, aztán helyre áll, de azt az átmeneti időszakot, azt azért nehéz elfelejteni.
[01:10:21]Igen, ez ez szerintem ketté bontanám.
[01:10:25]Az egyik egyik nagyon érdekes kérdés ebben, hogy lehet-e egyébként hatékonyan kormányozni ilyen permanens magas igen politikai figyelem és felfokozottság mellett, ami ma a magyar társadalomban van.
[01:10:40]Én annyiban egyetértek a Szabó Andival, hogy szerintem ez megnehezíti egyébként azt, hogy tartósan valaki visszajélhessen a hatalommal.
[01:10:49]Hiszen lát látjuk azt, hogy hogy hát amikor mondjuk a igen a Nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjének a kiválasztása lázba hozza az egész országot, és ekkörül táborok alakulnak ki.
[01:11:03]Azt lehet úgy is látni, hogy úristen, visszazökkentünk ebbe a törzsi politizálásba, de én inkább azt látom ebbe, hogy itt igen, hogy hogy lehet, hogy szembe lehet menni a a a kormányzati hatalommal és lehet azt vitatni.
[01:11:17]És ebben én azt gondolom, hogy van egy van egy kultúraváltás.
[01:11:18]A másik része annak, amit mondasz, az szerintem biznes az az szerintem veszélyesebb.
[01:11:25]Én én azt látom, hogy egy spin diktatúrából, egy ilyen spindemokráciába megyünk át, ami ugyanúgy kontrollált, ugyanúgy központosított, mások az értékei, és máshogy kezeli a kritikát, és ez nagyon fontos, és mellette a a ugyebár nem teremt, tehát nincsenek plakátkampányok, fizetett hirdetések satöbbi.
[01:11:48]És ez ez egy nagyon-nagyon fontos különbség, de ezzel együtt az, hogy én vagyok az, aki meg akarom mondani azt, hogy miről szóljon a közbeszéd, én vagyok az, aki meg akarom határozni, az az újságírók hozzám igazodjanak, és és nem én szolgálom ki a nyilvánosságot, hanem a nyilvánosság munkásai is szolgáljanak ki engem.
[01:12:08]Én azt gondolom, hogy hogy ez a mentalitás megmaradt, hogy ez jó-e vagy sem.
[01:12:13]Én most erre nagyon bölcsen politológusként azt tudom mondani, hogy négy év múlva a választók megmondják, hogyha ők ezt mesterségesnek érzik és mesterknek és propagandisztikusnak, akkor lehet, hogy hogy kifejtik az ezzel kapcsolatos véleményüket.
[01:12:30]Szerintem lészben ez okozta egyébként az Orbán rendszer bukását, hogy hogy túlkontrollálta egy ponton túl a nyilvánosságot.
[01:12:38]Én nagyon élveztem a beszélgetést.
[01:12:40]Remélem, hogy Krekó Péter is élvezte, és amibenne a leginkább bízom, hogy önök se unták magukat halálra.
[01:12:44]Köszönöm a figyelmet, viszontlátásra.