Hol vannak a megújuló energia legjobb befektetési lehetőségei?
- A Kontroll csatorna vendége Róbert, az O3 Partners alapítója, akivel a zöldenergia-átállásról és a cég közel másfél éve készülő zöldenergia-befektetési alapjáról beszélgetnek.
- Magyarország és Európa széles körű átállás előtt áll; a hazai adottságok (napsütés, szélcsatorna, geotermia) kedvezőek, de még sok fejlődési lépés van hátra.
- Az alap fókuszban nap- és szélerőművek, vízenergia és energiatárolás áll; a tárolás még „vadnyugati" fázisú, ezért tartanak ott nagy üzleti lehetőséget.
- Ready-to-build (beruházásra kész) fázisú projekteket keresnek, így az engedélyeztetési kockázatot a fejlesztő viseli, ők a finanszírozást adják.
- A 100 millió eurós célból 70 millióra van már befektetői kötelezettségvállalás; 5 éves befektetési és tartási periódus, max 12 év hosszabbítással.
- A források legalább 30%-át Magyarországra, kb. 80%-át az EU-n belül, legfeljebb 15%-ot a Balkánra tervezik.
- A hozam elsősorban az exitből származik: 100 egység befektetése a szerződéses cashflow alapján 5 éven belül 120–130 egységet érhet.
- A fő vevőkör kis-közepes és nagy vállalatok, akik infrastruktúrájukra építenének naperőművet vagy energiatárolót; a kész projekteket intézményi befektetők, nyugdíjalapok megvehetik.
- A világpolitikai és partnerkockázatok szerződéses logikával és alapos átvilágítással kezelhetők, a vendég szerint kisebb kockázat, mint egy hagyományos vállalkozásba fektetni.
- Kihívás a szabályozás: egy projekthez kb. 30–35 engedély kell; a versenyelőny a nemzetközi tapasztalatú csapat, kapcsolatrendszer és átlátható, gyors döntéshozatal.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Kontroll csatorna adásának vendége Róbert, az O3 Partners alapítója, akivel a megújuló energiára való átállás magyarországi és európai helyzete, valamint a zöldenergia-befektetések lehetőségei körül beszélget a műsorvezető. A beszélgetés középpontjában az O3 Partners közel másfél éve készülő zöldenergia-befektetési alapja áll.
Hol tart a megújuló energia átállása?
A vendég szerint nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában – sőt megkockáztatja, hogy a világon – egy nagyon fontos folyamat zajlik: sok ország és iparági szereplő fontolgatja, hogy mekkora volumenben és milyen formában álljanak át a zöldenergia részleges vagy teljes felhasználására. Magyarországon az elmúlt 5–10 évben komoly átalakulás zajlott, az ESG-megfelelés pedig különböző vállalkozások számára nemcsak marketing, hanem működési szemponttá vált.
„Magyarország jó úton van, de azt gondolom, hogy még nagyon sok fejlődési lépés előtt állunk." – a vendég, Róbert (O3 Partners) *
Ezért hozza létre az O3 Partners azt a zöldenergia-befektetési alapot, amely elsősorban európai, de azon belül kifejezetten magyar befektetéseket is szeretne megvalósítani. A fókusz három terület: nap- és szélerőművi energiatermelő projektek, vízenergia, valamint energiatárolási projektek. Utóbbi szegmenst az alap egy kedvenc szakemberbarátja nyomán „vadnyugati, illetve vadkeleti állapotnak" nevezi: a szabályozás elindult, de az egész terület még nagyon új, és pontosan ezért tartanak benne komoly üzleti lehetőségeket.
Földrajzi adottságok és technológiák
- Napelemek: Magyarország, főleg a déli országrész, jó helyzetben van – a besütött órák száma magas. Nemzetközi összehasonlításban Olaszország vagy Spanyolország napsütésben nem hasonlítható össze, de konkrét mérésekkel itthon is kiszámítható a hozam.
- Szélerőművek: Ausztria felé egy szélcsatorna húzódik, amelyben rengeteg szélerőmű épült; ennek a csatornának Magyarország is a folytatólagos része, de nálunk ez az energiatermelési irány eddig nem volt ennyire engedélyezett, illetve különböző külső körülmények miatt nem épültek ki ilyen kapacitások.
- Geotermia: a vendég szerint „Magyarország hőforrásokból is nagy hatalom" – ez is tisztább forrás, amely megfelelő technológiával energiatermelésre hasznosítható, és ott is felmerül a tárolás kérdése.
A műsorvezető kérdésére – melyik technológia igényli a legtöbb befektetést – a vendég nem ad konkrét mérőszámot, mert szerinte más-más technológia más-mási befektetési volument igényel. A legjellemzőbbek szerinte a nap- és szélerőművi kapacitások, amelyeknél a beruházási költség jól kalkulálható, és pontosan számítható LCOE-hozamot (hoamot) generálnak. Fontos elve a kockázatterítés: nem csak földrajzilag (Magyarország és más országok), hanem termelési formák között is érdemes szórni a kockázatot, nem szabad kizárólag egyféle termelési módra koncentrálni.
Vásárlás vagy finanszírozás – a piaci működés alapjai
„Egyik nincs a másik nélkül." – a vendég a vásárlás és a finanszírozás kapcsolatáról *
A vendég a korábbi kötelező átvételi tarifát (KAJT-os erőműveknél) hozza példaként: az nagyon stabil, kiszámítható átvételi árat garantált a beruházóknak, ez azóta megszűnt, ma szabadpiaci, tőzsdei árazás van – de múltbeli historikus adatok alapján ez is kalkulálható. A logikája: nincs finanszírozás, ha nincs megfelelő átvételi ár, és alapos pénzügyi számítások alapján – az elmúlt tíz év átlagárán – meghatározható, hogy mekkora megtérülés mellett érdemes beruházni.
Az O3 Partners és az új alap
Az O3 Partners holdingvállalatként működik, több egységgel: van startup-finanszírozás, másodlagos finanszírozás, illetve portfóliók megvásárlása. Körülbelül másfél éve dolgoznak azon, hogy zöldenergia-termelésre és -tárolásra alkalmas alapot hozzanak létre vagy működtessenek.
A cél kettős: az alap üzletileg „megáll a lábán", de a vendég a környezettudatosság mellett is érvel – szerinte a kettő párhuzamosan is végezhető.
„Nem biztos, hogy szimpatikus kapitalista szemlélet alapján, hanem egy korrekt befektetési politikával korrekt hozamokat adni a befektetők számára, illetve a nagyközönség számára." – a vendég, Róbert (O3 Partners) *
Milyen fejlettségi fázisú projekteket keresnek?
A beruházásoknak abban a fázisában kívánnak belépni, amikor az első hosszú és kockázatos időszak – az engedélyeztetés – lezárult, vagyis a „ready to build" (beruházásra kész) állapot elérésekor. Ez nem szűkíti nagyon a piacot, mert sok előkészítés alatt álló projekt van, és Magyarország most egy új politikai iránnyal engedélyezi és támogatja a szélerőmű-beruházásokat. Az Európai Unión belül szerte sok jó projektből tudnak válogatni.
A logika egyszerű: a ready-to-build állapotban a két-három, esetleg négy-öt éves előkészítési kockázatot nem ők futják, hanem a fejlesztő társaság; az O3-alap pedig a finanszírozást biztosítja ahhoz, hogy a projekt ténylegesen megvalósuljon. A cél, hogy energiatermelés és energiatárolás – együtt vagy egymástól függetlenül – megvalósuljon a megtett finanszírozásból.
Az alap mérete
- Az alap nem egy „hatalmas összeg" ezen a piacon: 100 millió euró a cél, amelyből már 70 millió euróra van befektetői kötelezettségvállalás – ennek alapján nagy magabiztossággal állítható, hogy a befektetés megvalósul.
- Egy-egy nagyobb projekt valósítása több száz millió eurós is lehet, tehát ők „nem lesznek nagy halak" a szegmensben, inkább kis-közepes, közepes méretű befektetőnek minősülnek.
- A cél a sikeres projektek után minél rövidebb időn belül egy újabb, nagyobb alapot létrehozni.
Befektetési időtáv
- Öt éves befektetési periódus és öt éves tartási időszak, amely a nemzetközi trendek alapján további két évvel meghosszabbítható – összesen 12 év.
- A megvizsgált projektsorozat (pipeline) alapján a vendég szerint nem kell öt évet várni a pénz elkölésével: valószínűleg két-három éven belül el tudják köteni a rendelkezésre álló összeget.
- A projektek megvalósítása a befektetési döntést követően egy-három év, de ők azokat részesítik előnyben, amelyek maximum két éven belül megvalósulnak.
- Tartási időszakban a végső zárástól tíz év áll rendelkezésre, de ha értékesíthető egy projekt, azt el lehet adni – ezzel generálva hozamot az alap befektetőinek, és az O3 részvényei is értékesebbé válnak.
Kiknek adnak el, kiktől vásárolnak?
A vendég szerint a piac tele van új szereplőkkel: sok vállalkozó szeretne projekteket engedélyeztetni és létrehozni. De az alap elsődleges célkeresztjében azok a közepes, kis-közepes és nagy vállalatok lesznek, amelyek meglévő infrastruktúrájukra szeretnének energiatárolási vagy naperőmű-projektet megvalósítani. A forrást az alap adja, és szerződést kötnek az energia átvételére – ebből kalkulált cashflow származik.
A források körülbelül 30%-át minimum Magyarországon szeretnék befektetni. A beruházási oldal másik csoportja a projektjeiket megvásárolni szándékozó, fix hozamot kereső intézményi befektetők, nyugdíjalapok: egy ilyen projektet megvásárolva 10–12 éves szerződéses, folyamatos bevétel érhető el, így könnyen kikalkulálható a megfelelő értékelés.
„Ön maga is meglepődtem, mikor egy-két projektet értékesítettünk, hogy milyen sokan jönnek, érdeklődnek." – a vendég, Róbert (O3 Partners) *
A vendég erősen bizakodó: ha a projektek jól vannak kivitelezve, a számok alátámasztott, aláírt szerződéseken nyugszanak, akkor ez teljesen vállalható üzleti modell.
Kockázatok: megbízhatóság és világpolitika
A műsorvezető felveti a közép-kelet-európai megbízhatósági kérdést. A vendég válasza: nincs kockázatmentes befektetés, de alapos átvilágítással és nagyon komoly szerződéses rendszerrel a kockázat kezelhető. Az is fontos, hogy nemcsak a beruházó partner és a technológia legyen megbízható, hanem az is, akinek eladják az energiát. Ráadásul – állítása szerint – a partnerkockázatokat is csökkentik: a vevő számítható, kalkulálható áron vásárol energiát, így stabil szereplőket vonzanak be. Szerinte ez nem nagyobb – sőt talán kisebb – kockázat, mint bármilyen működő vállalkozásba befektetni. A recept: prudens előkészítés, átvilágítás, komoly szerződés és partnerség.
A világpolitikai kockázatokra (háborúk, energiaárak) vonatkozóan a vendég kimondja: a világhelyzetre minimális vagy nincs hatásuk, nincs 100%-os védelem, de van szerződéses logika: lemodellezik, hogy ha az árak pozitív vagy negatív irányban elmozdulnak, a befektetés és a partneri együttműködés kövesse ezeket a változásokat, úgy, hogy mindenki tudja, mi lesz benne.
A hozam eredete és nagysága
A vendég elkülöníti az O3 Partners tőzsdei befektetőit és a zöldenergia-alap befektetőit:
- O3 Partners befektetői: tőzsdei befektetők, akik egy sokkal szélesebb portfólió kockázatát futják; a cég különböző befektetéseiből generált folyamatos cashflow/osztalék befolyásolja a részvényértéket.
- Zöldenergia-alap befektetői: elsősorban intézményi befektetők (magányszemélyek nem tudják elérhetővé tenni számukra az alapot – az a tőzsdei O3-ban érhető el). Az alapban az O3 pénzügyileg is részvételt vállal, de a pénz többségét magyar és külföldi intézményi partnerektől szerzik.
A hozam mechanizmusa: a pénz lehívásos alapon érkezik – ha a befektetési bizottság azonosít egy projektet, annak mérete alapján arányosan hívják le a forrásokat. A beruházástól (T nap) számítva T+2 évre a projekt termelővé válik, onnantól folyamatos, kalkulálható cashflow-t termel. A valódi hozam azonban az exitből származik:
„Tegyük föl, T napon befektettünk 100 egységet, T+2 napon elkezd termelni a mi 100 egységi befektetésünk. 10–15 éves szerződésünk van, ami kalkulálható cashflow-val rendelkezik. Ez alapján ez a projektum remélhetőleg 120–130 egységet fog minimum érni." – a vendég, Róbert (O3 Partners) *
Ha tehát 100-at tesznek be és 130-at vesznek ki egy ötéves ciklus alatt, a befektető 30 egységet keres.
Befektetői és projekt-méretek
- A jellemző befektetői méret 5 millió euró fölött indul; jelenleg két 40 milliós eurós partnerrel is folynak tárgyalások (bár a vendég nem tudja garantálni, melyik és mikor zárul).
- 70 millió euróig nagy valószínűséggel rövid időn belüli első zárás (első kötelezettségvállalási dokumentum) valószínű; a 100 milliós méretig további 30 milliót kell 5, 10, 15, 20 milliós befektetésekből összegyűjteni.
- Projektoldalon a szakmai szabály (hüvelykszabály): a rendelkezésre álló források maximum 10%-a megy egyetlen projektbe. A minimum a ráfordított munka és tanácsadói díjak miatt nem lehet túl alacsony.
- Várható befektetési minimum projektenként: kb. 5 millió euró equity, maximum 15–17 millió euró equity.
- Tőkeátellettel (banki vagy mezzanine-finanszírozás) egy-egy projekt 10–30 millió euró közötti összköltségű is lehet. A kalkulált kamatú bankhitellel az equity-hozamoptimalizálás alapján sokkal nagyobb hozam generálható.
Környezeti haszon vagy pénzügyi megtérülés?
A vendég szerint a prudens, gondos eljárás a befektetői pénzekkel elsődleges, de ez a terület „szerencsés kettősséget" biztosít: alapos átvilágítás és korrekt szerződés mellett olyan ágazat, amely a környezetnek is kedvező, és benne van a tisztes haszonszerzés lehetősége is. Nem „mindenáron hozamot" keresnek – azért csinálják, mert fontos a környezeti hatás pozitív volta is.
Földrajzi kiterjedés
- A források kb. 30%-a Magyarországra.
- Kb. 80%-a az Európai Unión belül marad.
- Legfeljebb kb. 15% allokálható balkáni projektekre: ott nagyobb a hozamlehetőség, de a kevésbé fejlett szabályozói múlt miatt alaposabb munkát igényel; a nyugat-európai szabályozási kockázatok jobban értékelhetők, ezért nekik a biztonság is fontos.
A szabályozás hiányosságai
A műsorvezető kérdésére – milyen szabályozást hiányol – a vendég válasza:
- A korábbi KÁJT-os (kötelező átvételi tarifás) projektek „gyönyörűek voltak", mert kiszámítható hozamot adtak; ma az átvételi árgarancia a piaci viszonyok között torzítaná a piaci mechanizmust.
- Amit kér: a projektek engedélyezési folyamatát kevésbé körülményessé tenni. Egy projekt ready-to-build fázishoz elérése rengeteg idő és munka – ha ez felgyorsul, sokkal több projekt állna rendelkezésre.
- Ez nem pusztán adminisztrációs kérdés: technológiai és környezetvédelmi engedélyek is közrejátszanak; a vendég szerint kb. 30–35 különböző engedély beszerzéséről van szó egy projektnél, ami körülményes folyamat – ezt egyszerűsítené, hogy hamarabb elindulhasson a megvalósítás.
Az O3 versenyelőnye
A vendég három állítást sorol fel, amiben mások, például induló vagy kevésbé tapasztalt csoportok felett állnak:
- Szakembergárda: olyan szakemberekkel dolgoznak, akik nem csak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is járatosak az ilyen típusú projektek elemzésében, értelmezésében és végrehajtásában.
- Nemzetközi kapcsolatrendszer: a befektetési szakemberek – magát is ideértve – tapasztalata alapján gyorsabban tudnak kockázatot felmérni és partnert kiválasztani.
- Átlátható döntéshozatal: nagyon tiszta, érthető befektetési döntéshozatali folyamat; nemcsak transzparensek, hanem gyorsak is szeretnének lenni, és egyértelmű, hogy mikor, mit és miért csinálnak.
„A partnereink számíthassanak ránk nemcsak a befektetés elején, hanem amikor meg is történt egy beruházás… hogy annak a lebonyolítása, illetve az exit, eladás során is partnerségben azért vagyunk." – a vendég, Róbert (O3 Partners) *
Az üzemeltetésben és az exitnél is a saját tudásuk és kapcsolatrendszerük révén igyekeznek magasabb hozamot, jobb technológiát és hatékonyabb üzemet elérni. A műsorvezető szerint is remélhető, hogy a partnerek számíthatnak rájuk.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A vendég neve az átiratban „héja Róbert"-ként szerepel – a pontos helyes alak (pl. vezetéknév helyesírása) nem rekonstruálható egyértelműen a szövegből.
- Több mondat (pl. a hozamkalkulációt lezáró rész, „hoamot/hoam" kifejezések) többször, következetlenül hangozott az átiratban; a legvalószínűbb helyes alakot (LCOE / hozam) használtam a kontextus alapján.
- Az átirat végén a „ال" betűsor értelmezhetetlen technikai torzítás.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:03]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.
[00:00:05]Vajon hol tart Magyarország a megújuló energiaforrásokra való átállással?
[00:00:07]És hol van ebben a helye a befektetéseknek?
[00:00:13]Erről beszélgetünk mai vendégünk héja Róberttel az O3 Partners alapítójában.
[00:00:17]Szervusz!
[00:00:18]Szervusz!
[00:00:18]Üdvözlözök mindenkit szeretettel.
[00:00:21]Na nézzük, hol tartunk ebbe.
[00:00:23]Azt gondolom, hogy azt kell felismerni, hogy nem csak Magyarország, de egész Európa, sőt talán megkozgáztatom a világon is egy nagyon fontos folyamat zajlik, amikor nagyon sok ország beleértve adott esetben iparági szereplőket is megfontolják azt, hogy milyen volumen és milyen formában át álljanak át a zöld energia részbeni, vagy akár teljesbeni felhasználására.
[00:00:46]Ennek keretében Magyarországon is egy nagyon komoly átalakulás zajlott az elmúlt 5-10 évben a jelentős mértékű zöld energiával való működésnek a felismerése, beépítése, az ESG kompatibilitása különböző vállalkozások számára fontos.
[00:01:05]nem csak marketing, hanem működési szemponttá vált.
[00:01:10]Magyarország jó úton van, de azt gondolom, hogy még nagyon sok fejlődési lépés előtt állunk.
[00:01:15]Ezért is foglalkozunk mi is az O3 partnét azzal, hogy létrehozzunk egy olyan zöld energiabefektetési alapot, amely elsősorban európai, de azon belül nagyon fontos szempont, hogy magyar befektetéseket is létrehozzon.
[00:01:33]Nemcsak naergia, de ez az egyik fő szempont, amit keresünk naenergiaprojekteket, esetleg szél vagy vízelőművel vagy víz segítsével előállított energiatermelő projekteket, illetve energiatárolási projekteket, amelyek még viszonylag kezdetleges állapotban vannak.
[00:01:51]Egy a kedvenc szakemberbátom azt mondta, hogy az a vadnyugati vagy vadkeleti állapot még, mert már a szabályozás elindul, de még nagyon újszerű ez az egész nap energiatárolási vagy energiatárolási szegmens.
[00:02:08]Mi azt gondoljuk, hogy ebben komoly üzleti lehetőségek vannak.
[00:02:12]Szeretnénk erre koncentrálni a következő években.
[00:02:16]Ugye mennyire lehet kihasználni a földrajzi adottságainkat?
[00:02:21]Szerintem Magyarország nagyon jó helyzetben van bizonyos mérések alapján, főleg a déli ország részben a besütött órák száma nagyon magas.
[00:02:33]Ezt egyértelműen ki kell és ki is lehet használni.
[00:02:35]Nyilván nemzetközi összehasonlításban, hogyha nézzük Olaszországot, Spanyolországot, például nem összehasonlítható, mert hogy sokkal magasabb a naponta besugárzott órák száma, de ezzel együtt is nagyon konkrét méréseket lehet végezni.
[00:02:51]Ugyanez igaz a szélerőművek adott esetben való megvalósítására.
[00:02:53]Nyilván ha valaki ját Ausztria fele látja, hogy van egy bizonyos csatorna, szélcsatorna, ahol rengeteg szélerőmű van.
[00:03:01]Ennek a csatornának egyébként Magyarország is a folytatólagos része, de nálunk eddig ez a ma ez az energiatermelési irány nem volt annyira engedélyezett, illetve mondjuk úgy, hogy voltak különböző külső körülmények, ami miatt nem történtek meg.
[00:03:21]De egy másik fontos szempontot is mondanék, hogy mindig beszélünk arról, hogy Magyarország hőforrásokból is nagy hatalom.
[00:03:28]Tehát ez is egy olyan tiszta forrás, amit meg lehet próbálni fölhasználni megfelelő technológiával energiatermelésre, illetve ezt követően ugyanúgy mint a három esetben igaz a tárolási folyamatoknak a felépítése.
[00:03:41]Na mindig az a kérdés, hogy mekkora befektetés kell egy-egy bizonyos mennyiségű energia kényeréséhez, melyik a az, amelyik a legtöbb befektetést igény a fölsoroltakból?
[00:03:54]De itt akár a geotermikustól kezdve beszéltő a a vízenergiánál, melyik melyik a legigényesebb ebből szempontból?
[00:04:03]Nem tudok ilyen konkrét mérőszámot mondani, és nem is szeretnék, mert más-más technológia, más-más befektetési volument igényel.
[00:04:09]Inkább azt vázolnám, hogy a legjellemzőbbek elsősorban a nap és szélerőművi kapacitásoknak a kiépítése és felhasználása.
[00:04:18]Erre vannak olyan technológiák, amik nagyon könnyen és pontosan számítható a beruházási költséget követően, nagyon jól számítható, kalkulálható a hoamokat is generálnak a befektetőknek, illetve az a hoamok mellett nyilván fontos az, hogy milyen energiamennyiséget tudnak megtermelni, mennyi idő alatt, és azt hogyan lehet későbbiekben felhasználni.
[00:04:43]Én szerintem fontos az, hogy egy befektetési szempontból is a kockázatokat terítsük.
[00:04:47]És ezt nem csak földrajzi élteremben mondom, hogy Magyarország és adott esetben más országok, de a termelési formákon belül is nem szabad csak kizárólag egyféle termelési formára koncentrálni.
[00:05:00]Érdemes kockázatot egy picit szórni ennek a területnek a kapcsán is.
[00:05:09]Hogy milyen fontosabb a vásárlás vagy a finanszírozás?
[00:05:13]Egyik nincs a másik nélkül.
[00:05:15]Ugye a vásárlás, hogyha megnézzük a például megint csak magyarorsz példát hozva a különböző kártos erőműveknek a létrehozata, nem tudom ugye mennyire ismert az a kárt, ez egy kötelező átvételi tarifa volt a korábbi időszakban.
[00:05:32]Ez egy nagyon stabil számítható átvételi árat garantált azoknak, akik beruháztak.
[00:05:40]A kát azóta megszűnt, hanem inkább szabadpiaci értékesítés van, ami viszont egy tőzsdei szabad árazásot alapul, de ez is azért kalkulálható múltbeli historikus adatok mellett.
[00:05:51]Ha nincs finanszírozás, akkor nincsenek ezek a erőművik kapacitások kiépítve.
[00:05:56]viszont nincs finanszírozás akkor, hogyha nincsen megfelelő átvételi ár.
[00:06:02]Ezért viszonylag alapos pénzügyi számítások alapján lehet azt feltételezni, hogy ha és amennyiben az elmúlt 10 év átlagárán számolunk egy átvételjárat, akkor ilyen megtérülés mellett ilyen beruházást érdemes végrehajtani.
[00:06:21]Azért elnézve a az O3-nak a a működését, itt ezért az energiatermelés és az energiatárolás, ugye a fókusz miért pont ezek?
[00:06:30]És ugye lehetne más is tulajdonképpen a fókuszban.
[00:06:36]Az O3 egy holding vállalatként működik.
[00:06:39]szívesen beszélek a a társaságról is, hiszen én alapító tagként már elég régóta a működést támogatom, illetve részese vagyok a döntéseknek, és ennek a tevékenységnek van startup finanszírozás, van másodlagos finanszírozás nyújtássa, vagy esetleg megvásárolni más portfóliókat.
[00:06:56]Ez mind-mind különböző egység a holdingban.
[00:07:02]Körülbelül másfél éve dolgozunk azon, hogy egy zöld energia termelés tárolásra alkalmas alapot hozzunk létre, vagy ennek a befektetések végrehajtására alap meg létrehozott alapot működtessünk.
[00:07:19]Nyilván azért csináljuk, mert azt gondoljuk, hogy ennek olyan pénzügyi eredménye tud lenni, ami a befektetők számára, tehát az O3 partners befektetői számára is, illetve majd a zöld energia befektetők, zöld energia alap befektetői számára is megfelelően vonzóhozabot fog tudni generálni.
[00:07:36]egyébként meg egy olyan szempontot is azért érdemes felemlíteni, hogy üzletileg természetesen megáll a lábán, de azért itt a környezettudatosság mellett is szeretnénk érvelni, hogy lehet azt a két dolgot párhuzamosan is végezni.
[00:07:51]Nem biztos, hogy csak a nem biztos, hogy szimpatikus kapitalista szemlélet alapján, hanem egy korrekt befektetési politikával korrekt hozamokat adni a befektetők számára, illetve a nagyközülség számára.
[00:08:03]Ez is egy portfóliem az O3-nál.
[00:08:05]a többi mellett reméljük egy sikeres portfólé fog válni.
[00:08:10]És milyen fejlettségi projekteket keresnek?
[00:08:13]Tehát kialakult vagy Igen, Igen, igen.
[00:08:18]Ez egy szintén eléggé sokáig érlelt és kidolgozott koncepció.
[00:08:25]Egy beruházásnak nagyon sok fázisa van.
[00:08:28]A én nem személyesen is már részt vettem néhány ilyenben, tehát van személyes tapasztalatom, ezért a beruházszásoknak abban a fázisában szeretnénk belépni, amikor már az első hosszú és kockázatos időszak lezárult.
[00:08:41]Ezt elsősorban az engedélyezés, ami időigényes, bonyolult, hosszadalmas.
[00:08:50]szaknyelven egy ready to build vagy beruházásra kész állapotnak a az elérésekor szeretnénk belépni ezekbe a projektekbe.
[00:08:58]De ez nem szűkítő nagyon egyébként a piacot.
[00:09:02]A piacot azt hiszem, hogy nem, mert elég sok előkészítés alatt álló projekt is van.
[00:09:08]De gondoljunk arra, hogy például a széleművekre vonatkozó Magyarország most egy új politikai iránnyal engedélyez, és ő támogatja a beruházásokat.
[00:09:18]Tehát azt gondolom, hogy ebből nekünk is mindenképpen egy pici szelet juthat, de adott esetben más országokat is, tehát nem csak a magyar példát kell alapul venni, hanem miután az Európai Unión területén belül szeretnénk a pénz nagy részét ölteni, ezért sokból, sok jó projektből tudunk válogatni.
[00:09:37]Igen, szűri, de pont ez a lényeg, hogy szűrjük meg azokat a projekteket, amelyek már azt a kockázatot nem tartalmazzák, amit egy pénzügyi befektetőnek óhatatlanul értékelnie kell.
[00:09:49]Nagyon egyszerű szavakkal, hogyha mondjuk valahova befektetem a pénzemet, nem mindegy, hogy mennyi idő alatt tudok megtérülést termelni.
[00:09:56]Ebben az esetben a Ready to Build állapotban már az a akár több, négy-öt éves folyamat, de akár ha még két-három éves folyamat kockázatát nem mi futjuk.
[00:10:05]azt egy fejlesztői társaság futja, és onnan pedig mi a finanszírozást biztosítjuk ahhoz, hogy effektív meg is valósuljon az adott projektum.
[00:10:14]Nekünk az a fontos, hogy energiatermelés vagy energiatárolás együtt is vagy akár egymástól függetlenül is meg tudjon valósulni abból a finanszírozásból, amit mi adunk.
[00:10:26]És igen, leszűkíti.
[00:10:26]Ugyanakkor azt is mondom, hogy az a pénz, ami rendelkezésünkre áll, vagy tervezünk elérni, nem egy olyan hatalmas összeg ezen a piacon.
[00:10:35]100 millió euróról beszélünk, amiből körülbelül 70 millió euróra van olyan kötelezettségvállalásunk befektetőktől, ami alapján nagy magabiztossággal állíthatjuk, hogy ez most már meg fog történni.
[00:10:46]Ugyanakkor egy-egy nagyobb méretű projekt több 100 millió eurós is lehet megvalósítás, tehát hogy hafti beruházást számolunk, tehát mi azért nem egy olyan nagy halak leszünk ebben a szegmenszel a vérettel.
[00:11:03]A cél az, hogy egyrészt nyilván sikeresek legyünk, sok projektet megvalósítsunk, és lehetőleg minél rövidebb időn belül egy újabb hasonlapot hozzunk létre.
[00:11:13]Amennyiben a sikereink ezt alátámasztják, akkor nagyobb befektetési volumenekkel, nagyobb alapmérettel.
[00:11:19]De ez a befektetési alap nagyság, ez ebben az ágazatban ez ez mekkora?
[00:11:24]Közepesnek minősülnek, kicsinek magnak.
[00:11:26]Kés közepes és közepesnek minős jó.
[00:11:27]Milyen időtávra tervezn?
[00:11:32]Egyrészt az ilyen befektetési alapoknak megvannak a befektetők számára adott fix konstrukciói időben, hozamban, projektípusban, méretben.
[00:11:46]Ez a felek, tehát a befektetők és a alapkezelő írásban kötelezettséget vállal, hogy nem fognak eltérni.
[00:11:52]A mi esetünkben öt éves befektetési periódussal, öt éves tartási időszakkal számolunk.
[00:11:59]nemzetközi trendek alapján ez a utóbbi még további két éven meghosszabbítható, tehát összesen 12 év az, amíg mi számolunk egy-egy projekttel.
[00:12:10]őszintén én azt gondolom, hogy ismerve a azt a projektsorozatot, amiket már megvizsgáltunk, vagy pipelineak hívjuk, csak a magyar szót nem találom ehhez megfelelőképpen, tehát azokat az ötleteket, amiket már már láttunk, az alapján mi nekünk nem kell öt évet várni azzal, hogy elköltsük ezt a rendelkezésre álló összeget, hanem valószínűleg inkább két-három éven belül el fogjuk tudni írni azt, hogy befektettünk egy-egy befektetési döntést követően, ameddig megvalósul az adott projektum, egy-három éves időszak, a beruházási időszak, nyilván minél rövidebb, annál hamarabb termel.
[00:12:49]Tehát nekünk érdekünk azokat kiválogatni, akik egy maximum két éven belül már megvalósulnak.
[00:12:55]És akkor utána a tartási, úgynevezett tartási időszak megint csak a szerződés alapján egészen a végső zárástól 10 év rendelkezésre áll, de középben, hogyha esetleg úgy látjuk, hogy értékesíthető egy projekt, akkor el tudjuk adni magát az adott projektvállalatot.
[00:13:14]Ezzel generálva hozamot a befektetőinknek, és végső soron az O3 befektetőinek is ezzel tudunk a hoamot generálni, hiszen akkor az O3 részvényei is értékesebbek lesznek ezáltal.
[00:13:26]De lehető összességében a piacon van annyi részve, ahol ezek a dolgok megvalósulhatnak, adottes átadások, átvételek.
[00:13:35]Tehát tulajdonképpen itt a a piac likviditásáról azt gondolom, hogy én elég régóta dolgozom már ebben a szegmensben, azt látom, hogy nagyon-nagyon sok új szereplő van.
[00:13:45]Egyrészt van egy nagy mennyiségű vállalkozó, aki szeretne projekteket engedélyeztetni, létrehozni, de szerintem a három zöld alapnak az elsődleges célkeresztjében azok a vállalatok lesznek, tehát közepes, kisközepes és nagy vállalatok.
[00:14:02]akik a már meglevő infrastruktúrájukra szeretnének egy energiatárolási, vagy ott esetben egy naperőmű projektet megvalósítani.
[00:14:12]Ez amihez a forrást viszont mi adjuk és velük tudunk szerződést kötni arra, hogy át is veszik a megtermelt energiát.
[00:14:17]Ergo nekünk egy kalkulát cashflunk tud ebből származni.
[00:14:24]És ebből a vállalati halmazból nagyon-nagyon sok van, és megint csak nyilván nagyon-nagyon fontos, és szeretnénk azért a körülbelül 30%-nyi összeget a forrásainkból Magyarországon befektetni minimum.
[00:14:42]De hát azért nem csak a magyar piacról beszélünk.
[00:14:44]Az Európai Unióban rengeteg hasonló szereplő van, aki projektet, fejleszt, projektet szeretne.
[00:14:48]Ugyanúgy ESG kompatibilitást vállalnak el a befektetők, tulajdonosok a vállalatoktól más országokban is.
[00:14:55]Ez a beruházási rész, értékesítési rész esetén rengeteg olyan nyugdíjalap, befektetési alap, intézményi befektető van, aki keresi a fix hozamuk jelentő befektetési formákat.
[00:15:12]Ugye mit értek fix hozam alatt?
[00:15:14]Nagyon könnyen kalkulálható az, hogyha megvesz valaki egy ilyen projektet egységnyi pénzért, és abból 10-12 éves szerződéses folyamatos bevétele származik, hiszen valaki megveszi ezt az áramot, akkor könnyen kikalkulálható, hogy milyen hozzam, milyen értékeléssel az önmény megveszi, és amit tud ezáltal realizálni.
[00:15:36]És meglepően nagyon sok ilyen átvevő intézmény van.
[00:15:39]Ön magam is meglepődtem, mikor egy-két projektet értékesítettünk, hogy milyen sokan jönnek, érdeklődnek.
[00:15:46]Nyilván ezt majd a jövő fogja eldönteni, hogy ez rendelkezésre fog állni körülbelül három négy év múlva, de én erősen bizakodó vagyok, és az egész piaci trend az, hogy ezek a fajta projektek, ha jól vannak kivitelezve, prudensek a eljárások, a számok megfelelően alátámasztott szerződéseken vagy aláírt szerződéseken állnak, akkor akkor ez egy teljesen vállalható üzleti modell, és viszonylag sok transzakciót lehet lebonyítani.
[00:16:19]Jó, de hát középkelet-Európában vagyunk, és ilyenkor mindig az audit a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak ezek a cégek.
[00:16:25]Ezek ezzel hogy állunk?
[00:16:29]Amikor egy befektetési döntést meghozunk, akkor mindig fontos az, hogy melyek azok a szereplők, akikkel együtt kell dolgoznunk.
[00:16:35]Nyilván nincs kockázatmentes befektetés, ezt én nem állítom.
[00:16:39]Ugyanakkor azt állítom, hogyha egy alapos átvilágítás, egy nagyon komoly szerződéses rendszert, ha fel tudunk építeni, akkor ez a kockázat kezelhető.
[00:16:49]Egész befektetési játék, ha lehet ezt mondani, vagy befektetési folyamat azon múlik, hogy ezeket a kockázatokat hogyan kezeljük.
[00:16:59]része az, hogy nem csak a beruházó partner, nem csak a technológia, amit veszünk, hanem akinek eladjuk, az is a lehető legmegbízhatóbb partner legyen.
[00:17:08]Nyilván ezek alkufolyamatok, nyilván ezek szerződések, nyilván átvilágítási folyamokat, folyamatokat követően hozunk mi is kötelezettségvállalást.
[00:17:20]Én azt gondolom, hogy ez nem nagyobb, sőt talán kisebb kockázatot jelent, mintogyha egy bármilyen működő vállalkozásba bele vág az ember, vagy adottesten befektet.
[00:17:29]Azért, mert mi egy vállalkozás esetén inkább a kockázatát csökkentjük a a partnernek.
[00:17:38]Mit értek ez alatt?
[00:17:40]számítható, kalkulálható áron fog energiát vásárolni, illetve kalkulátó módon fogja a megtárolt energiát szintén fel tudni használni.
[00:17:49]Ergo, nekik is fontos, hogy a ő munkájuk mellett mi egy stabil szereplők vagyunk.
[00:17:58]Mi is arra számítunk, hogy ő is stabilan fogja tudni a saját munkáját végezni.
[00:18:02]Tehát prudens előkészítés, átvilágítás, komoly szerződés és partnerség.
[00:18:06]Én azt gondolom, hogy ha ez a konstelláció fönn áll, akkor a kockázatok jelentős részét tudjuk kezelni.
[00:18:16]Igen.
[00:18:16]De hát mégis energiaárakról beszélünk, amiben azért a külpolitikának, a világpolitikai helyzetnek azért nagyon sok nagyon nagy szerepe van.
[00:18:25]Ezt a kockázatot, hogy lehet lecsökkenteni, hogy hogy nem tudom, olyan az Egyesült Államok elnök éppen nem fog újabb három háborút kirobbantani és és akkor nem fogjuk tudni egyáltalán, hogy lesz vizünk, vagy nem, hogy nem vagy áramunk.
[00:18:40]Á nap mindig lesz, szél mindig lesz, az embereknek enni kell, az emberek termelő tevékenységet fognak folytatni.
[00:18:49]Ehhez viszont nagy hát a kockázati tényezők azért ott vannak.
[00:18:52]Igen.
[00:18:52]Amit én ezekkel a állításokkal szeretnék mondani, hogy a világpolitikára értelemszerűen minimális, vagy inkább nincs hatásunk.
[00:19:01]Ahogy mondtam, nincsen 100%-os védelem, de van egy olyan szerződéses logika, amelyet egyébként is szoktunk használni.
[00:19:11]Nem tudunk azzal mit kezdeni, hogy a világ melyik részén milyen háború tör ki.
[00:19:15]azt tudjuk, hogy lemodellezzük azt, hogy ha és amennyiben pozitív negatív irányban eltérés el elmozdulás van az árakban, akkor a mi befektetésünk és a partnerekkel való együttműködésünk lekövesse ezeket a változásokat úgy, hogy mindannyian tudjunk, hogy mi leszítsuk ebben az esetben.
[00:19:33]Tehát egy kockázatkezelési kérdésre próbálnám ezt lecezőni inkább.
[00:19:39]Hát akkor nem kerülhetjük meg ezt a hozamkérdést, hogy nagyjából és nyilván nem számszerűsíteni kell ezt a hozamot, csak valamiféle iránymutatást adni, hogy a akkor a a hozam az tulajdonképpen melyik részből, eladásból, befektetésből honnan is fog eredni.
[00:19:58]Tehát a befektető a hozamra honnan számíthat és és mekkorára hozzávehetőlegesen a piacon a többihez képest.
[00:20:06]Szerintem a válaszhoz különítsük el az O3 partners befektetőit.
[00:20:08]illetve a zöld energia alapbefektetőit.
[00:20:12]Ez két külön csoport.
[00:20:16]Az első az O3 partners befektetői, ezek tőzsdei befektetők, ami a mi esetünkben egy nagyon egyedülálló konstrukció, hogy az O3 Partners befektetői egy sokkal szélesebb portfólió kockázatát futják, és a folyamatos cashflow vagy osztalék, amit az O3 partners a különböző befektetéseiből generál, fogják tudni a tőzsdei részvények értékét befolyásolni.
[00:20:43]reményeink szerint a befektetők számára pozitív módon.
[00:20:48]A zöld energiaalap befektetői egy másik csoport.
[00:20:50]Nyilván ez az O3 partners egyik befektetése.
[00:20:53]Egyébként az O3 partners pénzügyileg is részese ennek a alapnak, de a pénz többségét intézményi befektetőktől, magyar és külföldi partnerektől szerezzük be.
[00:21:08]A zöld energia alap befektetőjének a hoama abból fog származni, hogy egyrészt nem azonnal kapjuk meg azt a pénzt, amiről beszéltem, hanem ez lehívásos alapon történik.
[00:21:17]Ha és amennyiben azonosít a befektetési bizottság egy projektet, akkor annak a projektnek a mérete alapján PRáta hívjuk le a befektetőktől a elforrásokat.
[00:21:29]T napon megkapjuk a pénzt, elkezdjük a projektet finanszírozni, és mondjuk T+ két évre termelővé válik.
[00:21:35]magyarul energia termelése, vesszőtárolása fog tudni történni az adott projektben.
[00:21:43]Innentől T+ k év után fog hozamot úgy generálni, hogy folyamatos befektetés utáni bevétel származik a projekt cégben.
[00:21:53]Most ez a bevétel, amiből generálódik, innen származható az, hogy egységnyi befektetésre egységnyi idő alatt milyen hozam fog tudni keletkezni.
[00:22:04]És a O3 energiaalap befektetői számára az igazi lényeg az, hogyha ezt a projektumot eladjuk, akkor milyen értékelésen, milyen összegen tudjuk eladni.
[00:22:17]Tehát tegyük föl, Tnapon befektettünk 100 egységet, T+ két napon elkezd termelni a mi 100 egységi befektetésünk.
[00:22:27]10-15 éves szerződésünk van, ami meg ami kalkulálható cashlowval rendelkezik.
[00:22:31]Ez alapján ez a projektum remélhetőleg 120-130 egységet fog minimum érni, attól függ, hogy melyik időfázisban fogjuk eladni.
[00:22:41]Tehát ha mi 100-at beteszünk, 130-at kiveszünk öt éves ciklus alatt, akkor 30 egységet keresett a befektetője a zöld energiaalapnak.
[00:22:52]Mekkora befektetőkre lehet számítani?
[00:22:52]És vagy vagy van ennek ideális befektetési nagysága?
[00:22:58]Mármint az alap által?
[00:23:00]Igen.
[00:23:00]Oké.
[00:23:00]Mert mások a befektetőkre vonatkozunk nagyságrendek meg a konkrét projektek.
[00:23:04]Tehát de az is érdekel egyébként a mondom mind a kettőt a ahogy mondtam az O3 partners zöld energia befekteti zöld energia alapbefektetű elsősorban intézmények ezt magánszemélyek számára nem tehát tudjuk elérhetővé tenni hiszen a egy szint elföntebb a OHM partners tőzsdei cégben lehet magánszemélyeknek részesedni de a jellemző befektetési méret az 5 millió euró fölött indul, és a jelenlegi tárgyalásaink két 40 milliós 40 millió eurós partnerrel is zajlanak.
[00:23:45]Nyilván ebből nem tudom garantálni, hogy melyik és mikor fog tudni lezárulni, de egyelőre azt látjuk, hogy 70 millió euróig nagy valószínűséggel rövid időn belül egy úgynevezett első zárást, első kötelezettségvállalási dokumentumot tudunk generálni innen.
[00:24:02]Ahhoz, hogy eljussunk a 100 milliós méretig, értelemszerűen további 30at különböző méretekben 5, 10, 15, 20 millió euró befektetésekből el kell érnünk.
[00:24:13]De ami szerintem érdekesebb lehet az a potenciális partnerek számára, hogy mi milyen méretű befektetésekkel tervezünk.
[00:24:21]Megint csak szakmai szabálya az, hogy egy befektetési alap, és ebben nem más a zöld energiaalap, mint más a befektetési alapoknál, jellemzően hüvelykszabály szerint a rendelkezésre álló forrásainak 10%-át teszi egy projektbe.
[00:24:35]Tőkében.
[00:24:40]Mindig hozzá kell tenni, hogy amiről beszélünk, ez mindig equity részesedés.
[00:24:46]A hüvegszabály szerinti 10% nyilván le és fölfele eltérhet.
[00:24:49]Van egy alsó minimum, aminél már ugyanannyi munkát kell beletenni, mint a fölső maximumnál.
[00:24:58]Tehát a ráfordított emberi, illetve munka, illetve tanácsadói díjazásokat is érdemes figyelembe venni.
[00:25:06]De azt gondolnám, hogy a befektetési minimum az durván ilyen 5 millió euró körül fog kialakulni, és a maximum ilyen 15-17 millió euró equityről beszélünk.
[00:25:16]Most minden egyes projekt, amit megvalósítunk, bizonyos mértékig tőkátellel is még tovább növelhető.
[00:25:24]Értem ez alatt, hogy ha van egy olyan cashlow, amit ugye magyaráztam az előbb, hogy hogyan tudunk értéket teremteni, akkor egy finanszírozó intézmény bank például vagy mezanin finanszírozó hajlandó valamilyen százalékban ezt még finanszírozni.
[00:25:41]Ez nekünk azért jó, mert alacsonyabb összegű tőkére hit egy számítható kamatú banki hitellel valószínűleg sokkal nagyobb hozamot tudunk generálni.
[00:25:51]Tehát a mi optimalizáljuk a tőkeméretet, tehát összességében az a válaszom, hogy equityben 515.
[00:26:00]Hogyha ehhez hozzátesszük még a tőkét-t vagy hitel felvételi lehetőségét, akkor egy-egy projekt adott esetben 10 és 30 millió euró közötti nagyságrend lehet a ebből az alapból.
[00:26:16]A ilyenkor amikor döntéseket hoznak, akkor a környezeti hasznap prioritás vagy a vagy a pénzügyi megtérülés, mer hogy az nem mindegy egy ilyen befektetésnek, hogy hogy mi a prioritása?
[00:26:29]Szoktam azt mondani, hogy nagyon fontos számunkra a fenntarthatóság, ugye ezt utaltam is rá az előbb, de azért alapvetően mi nekünk a szakma szabályai szerint prudensen és gondosan kell eljárnunk a befektetői pénzekkel.
[00:26:46]Ez az egyik olyan terület, ami ezt a szerencsés kettősséget tudja biztosítani, mert bár nagyon fontos az, hogy alapos átvilágítást követően korrekt szerződést kössünk a a projekteladóival, de ez egy olyan terület, ami a világ, a környezetünk számára is előnyös és kedvező, De benne van a haszonszerzés a tisztes haszonszerzés lehetősége is.
[00:27:21]Ahogy utaltam rá itt egy exit esetén, egy projekt eladása esetén azért megint csak kamatos kamattal különböző hozomszámításokkal nézve azért azt látjuk, hogy tisztességes, korrekt huzamot tudunk a befektetőknek biztosítani.
[00:27:37]Tehát ez egy érdekes kettőség, mert azt gondolom, hogy hogy mi nem csak kizárólag azt nézzük, hogy mindená hozam legyen.
[00:27:43]Igen, fontos, mert különben nem ezt a üzletet csinálnánk, de nagyon fontos az, hogy ennek a környezeti hatása is pozitív.
[00:27:54]Határon túra mennyire terjeszkedik az alap?
[00:27:58]A jelenlegi befektetési politika az, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak durván 30%-át szeretnénk Magyarországon elkölteni.
[00:28:09]Körülbelül a a rendelkezési forrásnak a 80%-át az Európai Unión belül szeretnénk elkölteni.
[00:28:18]Lehetőségünk van, ha megfelelő projekteket és partnereket találunk, hogy a Balkán területére is el merészkedjünk.
[00:28:28]Ez szabályozás szerződéses feltételek esetén picit alaposabb munkát igényel, de azt mondanám, hogy maximum egy 15% körüli forrást, amit a Balkán területén megtalált projektekre is allokálhatunk, nekünk azért fontos a biztonság, és azért az Európai Unión belüli szabályozói kockázatok sokkal jobban értékelhetőek, mint egy kevésbé fejlett szabályozói múltal rendelkező Valkánter.
[00:28:57]terület.
[00:28:57]Ezzel együtt viszont a hozamlehetősége nagyobb.
[00:29:00]Tehát ezért meg kell fontolni azt, hogy megfontolt kockázatvállalás mellett adott esetben a Balkánról származó projekteket is vizsgáljuk meg.
[00:29:13]Na jó, de az union belül is van több sebességesség, és hát Magyarország nem biztos, hogy a a leggyorsabban haladó vonat ebből a szempontból.
[00:29:19]És a a beszélgetés elején is mondtad, hogy a szabályozásnak a fontossága meg, hogy nem volt, nem alakult ki.
[00:29:28]mint mint piaci résztvevő, mit hiányolsz a szabályozásból, ami kimondottan segítene mondjuk törvényalkotás részére?
[00:29:40]Ugye má más logik ez egy konkrét kérdés így.
[00:29:44]Igen.
[00:29:44]Tudod a az elsődleges mondásom az az lenne, hogy a a kártos projektek gyönyörűek voltak, mert akkor ott egy kiszámítható hozam volt.
[00:29:52]Nyilván ez egy ideális helyzet és ma a piaci körülmények között azt mondani, hogy az átvételi árgarancia torzítja a piaci mechanizmust.
[00:30:04]Amit talán mondanék, hogy a szabályozás részéről az engedélyezési folyamatot érdemes lenne egy picit kevésbé körülményessé tenni.
[00:30:14]Ugye egy-egy projektnek a Ready to Build fázishoz való elérése rengeteg idő, rengeteg munka.
[00:30:23]Ha ezt lehet felgyorsítani, akkor sokkal több projekt áll rendelkezésre.
[00:30:29]Tehát én amit talán szeretnék, hogy egyszerűsíteni, gyorsítani a projekt engedélyezési folyamatokat, sokat segítene.
[00:30:38]Ez puszá adminisztrációs kérdés, nem?
[00:30:40]Ez nagyon sok szakmai kérdés is van benne.
[00:30:42]Tehát például, hogy milyen technológiát használunk, ez már a RTB fázisban meghatározásra kerül, hogy hol milyen elhelyezését lehet az adott például energiatárolókapacitásnak megtenni.
[00:30:56]az, hogy milyen környezetvédelmi engedélyeknek kell megfelelni.
[00:30:59]Tehát, hogy rengeteg, legalább most nem fejből nem tudom, de egy olyan 30-35 különböző engedélynek a beszerzéséről beszélünk, azért ez egy körülményes folyamat.
[00:31:08]Én ezt egyszerűsíteném, nyilván nem a végtelenségig, de egyszerűsíteném annak érdekében, hogy hamarabb lehessen eljutni oda, hogy egy projekt elindulhasson a megvalósítás irányában.
[00:31:20]Persze ez nem iganja, hanem néha szellemi tőke kérdése.
[00:31:22]És abszolút így van.
[00:31:23]Ö az ra mit tud a ezen a piacon olyat nyújtani, amit más nem?
[00:31:29]Vagy vagy mert ez n hát nyilván az a saját reklám helye érthető, de de mégis, hogyha kikerül a piacra ez a cég, mint mondtad, azért többen vannak itt konkurencia.
[00:31:40]Mi az, amiben más nyújt?
[00:31:45]Három állítást mondanék.
[00:31:45]A az egyik az, hogy nekünk olyan szakembergárdánk van, olyan szakemberekkel dolgozunk, a akik nem csak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is járatosak az ilyen típusú projektek elemzésében, értelmezésében, végrehajtásában.
[00:32:03]Ez jelent egy olyan előnyt, ami adott esetben más induló vagy kevésbé tapasztalt csoportokkal szemben előnyt jelent.
[00:32:15]a befektetésekkel foglalkozó szakemberek közül magamat is beleértve olyan nemzetközi kapcsolatrendszerünk, tapasztalatunk van, ami alapján gyorsabban tudunk egy kockázatot fölmérni, vagy egy partner kiválasztásánál meggyőződni arról, hogy jól tudunk-e működni vagy sem.
[00:32:33]És a harmadik állításom pedig az, hogy egy nagyon tiszta, érthető befektetési döntéshozatali folyamat van.
[00:32:42]Nem minden esetben világos ez más partnereknél, hogy hogyan lehet onnan eljutni, hogy egy projektet elkezd elemezni valaki, hogy egy befektetési döntés meg is születik.
[00:32:52]Mi ebben nem csak transzparensek, hanem gyorsak is szeretnénk lenni.
[00:32:56]Ö ebben azt gondolom, hogy ö szeretnék egy olyan áll olyan állását pontot vagy egy olyan olyan helyzetet teremteni, hogy nagyon egyértelmű legyen, hogy mikor mit és miért csinálunk.
[00:33:12]a partnereink számíthassanak ránk nemcsak a befektetés elején, hanem amikor meg is történt egy beruházás, vagy egy befektetés, hogy akkor annak a leonulítása, illetve az exit eladás során is partnerségben azért vagyunk, mert együttműködünk, hogy a mi tudásunk, kapcsolatrendszerünk képes legyen minél magasabb hozamokat, minél jobb technológiát, minél hatékonyabb üzemetrendelkezésre bocsájtani, megvalósítani.
[00:33:39]Hát remélem számíthatnak rátok a partnerek.
[00:33:42]Én köszönöm szépen, hogy számítottam rád, hogy elmondod.
[00:33:46]Köszönöm, hogy elmondtad mindent.
[00:33:48]Önöknek is köszönöm a megtisztelő figyelmeket.
[00:33:50]Ne felejtsenek el föliratkozni, támogatni bennünket a viszontlátásra.
[00:33:55]Én is nagyon szépen köszönöm.
[00:33:56]Viszontlátásra.