Jaksity György: „Rendkívül sok kárt okoz a vagyonadó”

[00:00:03]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.

[00:00:05]Napokon belül megkezdődik a költségvetés tárgyalása a parlamentben.

[00:00:07]Ugye 30 órás idő kerete, hogy ezt ki mivel tölti el, bingózással vagy érdemi vitával, azt majd látjuk.

[00:00:14]Mi erről fogunk beszélni mindenesetre bingózás nélkül Aksi György közgazdás Szala Concord csoport társalapítójával.

[00:00:21]Szervusz Gyuri.

[00:00:23]Köszönöm a meghívást.

[00:00:23]Ugye amióta volt a a választás, és igazából a kormányalakítás igazából csak öt-hón telt el, és máris le kellett rakni valami gazdasági programot, ami így a költségvetésben manifesztálódik.

[00:00:35]Ennyi idő alatt lehet kitalálni egyáltalán új gazdasági struktúrát, vagy még a 2027 az Orbán kormány békójában telik?

[00:00:48]Szerintem nagyon szűk a mozgástér, hogyha az összes szempontot figyelembe vesszük, és nyilván a a kormánynak az összes szempontot valamilyen szinten figyelembe kell venni.

[00:00:57]Tehát it egyszerre kellett egy stabilizációs mechanizmust beépíteni, és nem csak a 27-es, hanem a középtávú tervezésbe nem lehet kiragadni az éveket, hiszen ezeknek az egymás utánisága ad egy logikát.

[00:01:12]Ö akkor amikor arról beszélünk, hogy az államadósságot csökkenteni kell, a deficiteket csökkenteni kell, akkor abban látni kell ezt a középtávú pályát.

[00:01:20]A másik oldal viszont vannak jogos igények a társam részéről, olyan társadai csoportok részéről, akiknek a jövedelme nem nőtt, vagy például a családi pótlék.

[00:01:30]Tehát nagyon sok olyan téma van, ami vaskos összegeket érint a költségvetésben, és bizony bármennyire fontos lehet csökkenteni a deficitet, ezek növelik a kiadási oldalról.

[00:01:39]És aztán egy harmadik nagy csoportja a megoldandó problémáknak a hogy ez hogy jön be adó és egyéb bevételeken keresztül és ez hogyan befolyásolja a növekedést, hiszen hogyha a költségvetés mozgástere szűkül, a kereslete a gazdaságban szűkül, annak ceteriszparibusz van egy negatív hatása a növekedésre.

[00:02:02]Tehát, hogy lehet olyan gazdaságpolitikát folytatni, ami ellensúlyoz, minimum ellensúlyozza ezt a negatív hatást, és legalább egy közepes szintű növekedést fenntart.

[00:02:11]Hát azért ezt most így röviden elmondva is látszik, hogy a majdhogy nem a lehetetlennel kell megküzdjön a a kormány, meg hát az egész társadalom, mert hogy ez nem a kormánynak a magánügye, ez mindenkit valahogyan érint.

[00:02:24]Én azt hiszem, hogy amit pár hónap alatt így első körben a 27-es, illetve a középtávú pálya kapcsán ki tudtak hozni a pénzügyminisztériumban, az nagyjából az, ami ebből kihozható volt.

[00:02:37]Tehát ebbe ennél lényegesen most persze az elemeit lehet boncolgatni, de hogy a az egész gazdaság, az egész társadalom szempontjából lényegesen másra nincs lehetőség, meg idő se volt.

[00:02:48]De az látszik, hogy ez egy másfajta gazdaságpolitika, mint a korábban.

[00:02:52]egyáltalán a korábbit nem tudom, lehet-e úgy nevezni, mint a nagymártoni féle gazdaságpolitika, vagy nem tudom, nem is biztos, hogy kell egyébként a magyarországpolitika történet, hogy nagymártani gazdaságpolitika, de annak voltak azért jellemzői, vagy tehát nyilván voltak irányvonalon, és ahhoz képest látszódik egy kirajzolódik egy másfajta gazdaságpolitika, vagy csak annak a nem tudom a keretre szabása.

[00:03:15]Szerintem a kiindulópont, és az a legfontosabb deklaráció, hogy a kormány kinyilvánította, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a lehető legrövidőbb legrövidebb időn belül teljesítse a masrichti feltételeket, belépjen az úgynevezett ERM2-be, vagyis az uniós csatlakozás előszobájába, illetve belépjünk az euro zónába és euróval fizessünk a valamikor ott a 30-as évek elé.

[00:03:45]ez azért fontos, mert ezzel gyakorlatilag egy a szó jó értelmébe vett békjót húzunk magunkra, hiszen ezek a feltételek, amelyeket ma kivétel nélkül szinte nem teljesítünk, ezeket kinkeserves munkával, ahogy az előbb említettem a költségvetés kapcsán, rendkívül nehéz és egymásnak ellentmondó problémák megoldásával fogjuk elérni.

[00:04:05]De ez a békjó pozitív értelemben azért hasznos, mert rákényszerít minket, hogy csökkentsük a deficitet, csökkentsük az államadóssá, féken tartsuk az inflációt.

[00:04:18]Tehát az a fajta felelőtlenség, ami vissza-visszatérő módon ott volt a gazdaságpolitikában az elmúlt években, de az elmúlt évtizedekben is.

[00:04:25]És nagyon ritka volt az, hogy egy időszakra azt mondtatok, hogy nagyjából jó a növekedés, nagyjából jók az egyensúlyi mutatók.

[00:04:32]Ez egy-egy év volt, és az év az évek nagy részében pedig ez val mi vagy mind a kettő, vagy legalább egyik eleme sérült.

[00:04:40]Most ugye a bizalom abba az irányba halt, hogy remélhetőleg el lehet érni ezeket a a mutatókat nagyon kemény munkával és minél kisebb gazdasági növekedési áldozattal és társadalmi áldozattal.

[00:04:53]De ez rettenetesen sok bonyolult kérdés megoldásától függ.

[00:04:58]Az egyik kérdés egyébként, amit a közgazdászok vitatkoznak, hogy ebbe az ER2-be, vagy be kell lépnünk, hogy ez most ak egy hosszú tartózkodás tegyen, vagy egy rövide, vagy odázzuk el, húzzuk el.

[00:05:11]Egyrészt ugye még nincs is időpontja ennek, de úgy, úgy nagyjából saccolni lehet ezt a 30 vagy 32 környéki időpontot.

[00:05:18]És az a kérdés, hogy hogy sokat akarunk-e ott tölteni ebbe ebbe a az RM2 gúnyájában.

[00:05:23]Szerinted melyik a jobb?

[00:05:27]Szerintem nincs.

[00:05:27]Az a kérdés, hogy mik a prioritások, illetve hogy mik a realitások.

[00:05:31]Tehát, hogy egyrészt el kéne odáig jutnunk, hogy az RM2-be egyetbe tudjunk lépni.

[00:05:36]Azok, akik azt gondolják, hogy minél előbb, azok azért gondolják ezt, mert abba bíznak, hogy ez egy újabb fék az ellen, hogy újabb őrültségek történjenek, mondjuk az államháztartás tervezése, menedzselése kapcsán.

[00:05:52]Ugyanakkor nagyon komoly áldozatokat vállalni azért, hogy egy évvel előbb vagy később kerül-e ebbe a rendszerbe az ember.

[00:05:58]És most az RM2-t nézzük, vagy a Végső állomást az előzát.

[00:06:02]Nem azon az egy éven fog múlni Magyarország élete, de azon az áron egy évet nyerni, vagyis előbb mindent előrehozni egy évvel, hogy ennek nagy társadalmi, gazdasági ára van, abban én nem látom a rációt.

[00:06:16]Tehát ezért a kettő között meg kell találni a józanegyensúlyt, hogy ne tologassuk, hogyha képesek vagyunk rá és megfelelünk.

[00:06:24]viszont ne törjük össze magunkat a cél előtt, mert akkor meg minek indulunk a versenyen.

[00:06:30]Persze a a az emberek, de a nézőink és általában a a a az állampolgárok mindig azt a kérdést teszik fel, hogy jó, jó, de ez egy olyan átalakulás lesz, amnek biztos lesznek nyertesei meg vesztesei.

[00:06:43]Ö, és figyelembe véve, hogy a a környezetünkben ugye több országba is bevezették már a a az eurót olyan helyeken is, amire nem is számítottunk mondjuk korábban, abból kirajzolódik-e valami ezzel kapcsolatban egyfajta modell, hogy kik azok, akik jól járnak, kik azok, akik rosszul járnak, mondjuk annak a függvényében, hogy az adott valóata éppen milyen árfolyamon van.

[00:07:07]Szerintem, hogyha az euró mint mint eszköz, nem mint célt nézzük, és egy kicsit visszakanadok az elmúlt néhány mondatomra, hogyha ezt egy olyan eszköznek tartjuk, a a bevezetésének a kényszerét egy olyan eszköznek tartjuk, ami a fegyelmezettebb, jobb, hatékonyabb működésre kényszeríti a magyar gazdaságot, a kormányzatot, akkor akkor ez az eszköz, ez egy olyan gazdaság felé visz el minket, amiben Kevesebb kockázat van, kevesebb ingadozás van, kiszámíthatóbbak a folyamatok.

[00:07:41]Szerintem minden normális, akár üzleti vagy nem üzleti vállalkozásnak, vagy az átlagos családnak, állampolgárnak ez a fajta kiszámíthatóság jobb, mint amikor állandóan valami csapkodott körülöttünk.

[00:07:55]Itt egy villám, ott egy vilám, hol az infláció, hol az államadósság, hol egy pluszadó.

[00:08:01]Tehát, hogy már a hangulata is nagyon rossz.

[00:08:02]Tehát arra kelni, tehát most egy nem kell nagyon bonyolult makrogazdas jellemzés, hogy az ember nem akar ándan arra kelni, hogy valami nem jól alakul.

[00:08:10]Tehát egy olyan országban szeret szerintem minden normális ember inkább élni, ahol többé-kevésbé a dolgok úgy alakulnak, ahogy közösen eltervezzük.

[00:08:17]Persze időnként vannak olyanok, amikről nincs ráhatásunk, világgazdasági válság, háborúk, tehát hogy bőven van külső tényező, amiatt aggódni kell, legalább saját magunknak ne csináljunk problémát.

[00:08:28]Ha ez megvalósul, akkor szerintem ezen a társadalom nagy része nyerni fog, de ez is egy olyan folyamat, mint számos egyéb dolog például a szintén mindenkit foglalkoztató mesterséges intelligencia hatása a társalakra, gazdaságra, hogy akik ezzel a vonattal utaznak és alkalmazkodnak ennek a vonatnak az indulási idejéhez ahhoz, hogy hova kell ülni és hogyan kell viselkedni a vonaton, azoknak az egy jó utazás lesz, akik nem helyegyük van.

[00:08:58]Akik nem, azoknak meg egy rázós utazás lesz, vagy nem lesz utazás egy ponton túl egyáltalán.

[00:09:05]A az is benne van a pakliban egyébként, hogy nem vezetik be az eurót.

[00:09:08]Maradjunk annyiban, hiszen lesz egyrészt addig egy választás.

[00:09:12]Jöhet egy másik kormánynak azt mondja, hogy á az vicc volt az egész, felejtsük el.

[00:09:18]Az a forgatókönyv, amikor nincs bevezetve az euró, az az mihez vezet?

[00:09:25]Hát szétbontanám.

[00:09:25]Ugye egyrészt azért nincs euró, mert végül nem bírjuk teljesíteni a feltételeit, az egy nagyon rossz hír a magyar gazdaságnak és Magyarországnak.

[00:09:34]Tehát épp a napokban látott a portfol egy elemzés napvilágot, ami azt mutatta, az volt a címe, assassiszem, hogy kármánék az utolsó pillanatban rántották félre a kormányt.

[00:09:45]hogyha nincs ez a kényszer, és nem próbálunk meg tényleg az egyensúlyban, a növekedésben, az inflációban egy működőképes és az ország számára egy jobb jövőt adó csomaggal működni, akkor gyakorlatilag a következő akár kisebb válság is megint hasonló károkat okoz, mint a 2008-910-es, mert annyira rosszak az egyensúly mutatóink, annyira magas az államadósságunk, annyira magas volt az államadósság, és még mindig magas a finanszírozása.

[00:10:15]Most ugye olyan hozamokon tud az a magyar államadósság kezelő központ állampapírokat kibocsátani, meg a franciához vannak közel.

[00:10:23]Hát erről egy évvel ezelőtt álmodni se mertünk volna.

[00:10:28]Tehát most van egy hatalmas bizalom, amit a pénzügyi piacok megszavaznak az országnak, mert azt látják, hogy kormányváltás volt, politikaváltás van, gazdaságpolitika váltás van, és van egy ilyen cél, az euro eurozónába való bekerülés, és ezeknek a feltételeknek a teljesítése.

[00:10:44]Abban a pillanatban, hogy azt érzi a piac, hogy ez mégse olyan fontos cél, és már nem igazán akar Magyarország emellett elköteleződni, hát utána majd megnézhetjük, hogy hogy néznek ki ezek a gazdasági mutatók.

[00:10:56]egyébként a mi hiányunk ez olyan kimagasló, vagy ez egy általános hiány most Európa szerint, hogyha összehasonlítjuk?

[00:11:02]Hát a a hiányunk is magas, a tendenciája is számít, tehát hogy nem mindegy, hogy csökkenő magashiány van, vagy egy egy eddig növekvő magashiány volt.

[00:11:11]Az államadósságunk szintje nem kirívó Európába, csak hát mi nem Euróba finanszírozzuk magunkat, hanem forintban.

[00:11:20]ö forintba magas hozamokat vagyunk, és voltunk kénytelenek fizetni ennek az adósságnak a finanszírozására.

[00:11:28]És ez ugye egy jelentős tétel a költségvetésben, tehát nem mindegy, hogy a költségvetéshiánynak a fele az kamat, vagy mondjuk csak a harmada, vagy az ötöde a kamat.

[00:11:36]Tehát ez egy nagyon fontos célja ennek a folyamatnak, hogy a költségvetési hiány minél kevésbé a kamatból álljon, és minél inkább olyan tételekből, amelyek mondjuk egy jobb oktatást, egy jobb egészségügyet, egy magasabb növekedést, egy innovációt és modernizációt a zászlajára tűző társadalmat mutat.

[00:11:55]Most sajnos ennek a lehetőségei például pont a magas kamatfizetéssel jobban korlátozottak.

[00:12:02]Az előbb elmondtad, hogy nagyjából a lakosságot hogyan érintheti, és a pénzintézeteket és a bankokat hogyan érinti?

[00:12:07]Ők nyertesei, vesztesei, vagy az megint csak az árfolyamtól függ?

[00:12:12]A ugye a bankrendszerre azt szokták mondani, hogy az egy makro játék, ugye a a mi szóhasználatunkban, ami mit jelent?

[00:12:22]Hogy nem tud elszakadni a gazdaság és a a makrohelyzet adottságaitól.

[00:12:26]Tehát hogyha egy gazdaság jól működik, növekszik, fejlődik, az a bankrendszernek is jó.

[00:12:31]Az euro felévezető úton nyilván, hogyha euró lesz a mi fizetőeszközünk is, akkor azok a banki szolgáltatások, amelyek a devizák váltásához, devizák tartásához kapcsolódnak, ehhez kapcsolódó díjak satöbbi, ezek nyilván kiesnek, bizonyos részük kiesik.

[00:12:50]Nyilván a dollár és a az euró közötti átváltás nem esik ki, de minden ami forint és vele szemben valami valuta, az megszűnik, mert lesz egy euró és az euróval szembeni valuták.

[00:12:59]De sokkal nagyobb a bankrendszer számára, és szerintem az egész gazdaság számára, amit nyerzen azáltal, hogyha egy jól működő, stabil, növekvő gazdaságunk van, mint az, ami ugye beszéltünk róla, hogy az elmúlt évtizedekben alig volt olyan időszak, amikor ezt kimondhattuk, hogy na alapvetően jól mennek a dolgok.

[00:13:20]Ebben a gazdasági stabilitásban milyen szerepet játszanak a a kötvénykibocsátások?

[00:13:26]Az állami kötvénykibocsátások.

[00:13:28]Hát az állam a legnagyobb kötvénykibocsátó, hiszen ezt a hihetetlen államadósságot kell folyamatosan finanszírozni, refinanszírozni, kockázat kezelni.

[00:13:35]Ez adja azt a a mércét, amihez képest bármilyen más kibocsátó árazni tudja a saját kötvényeit, vagy más befektetési eszközöket.

[00:13:46]Tehát ez az egyik legrelevánsebabb információ, legrelevánsabb piac a pénzügyi piacokon belül.

[00:13:53]És hogyha ennek a finanszírozási költségei csökkennek, akkor az egész gazdaságra pozitívan, hiszen ott is csökkenni fognak a finanszírozási költségek.

[00:14:02]Olcsóbban tudunk lakáshitelhez jutni, beruházási hitelhez jutni, fogyasztói hitelhez jutni.

[00:14:06]És ez nyilván jót tesz a gazdaság működésének, fejlődésének.

[00:14:12]De elég jó véleménnyel vagy az államadóságkezelésről összességében, legalábbis a múltkori interjúdat hallgattam.

[00:14:22]Ebbe ebben van még valami mozgástér?

[00:14:25]Hát szakmailag nyilván mindig mindent lehet jobban csinálni, de igen.

[00:14:29]Tehát amire hivatkozol, hogy ezt én már többször elmondtam, hiszen együtt élünk a pénzügyi piacon.

[00:14:33]Hát mindenki mindenkivel, de hogy az államadósság kezelő központról beszélve, hogy az egyik legprofesszionálisabb része volt mindig is az állam igazgatásnak és a és a makro pénzügyi menedzsmentjének az országnak.

[00:14:50]Én és természetesen én nem vagyok az államadósság kezelésnek a a legfelkenttebb szakértője, mint piaci szereplő.

[00:14:56]Nyilván mi ennek nagyon sokféle formában ki vagyunk téve, illetve kapcsolatban vagyunk.

[00:14:59]Tehát szerintem ők nagyon jól végzik a dolgokat.

[00:15:03]Nekik nem mindegy, hogy a dolgokat az állandó válságok kezelésével kell tölteni, vagy egy egyre inkább stabil, növekvő fejlődő országnak a a az államadósság kezelésével foglalkoznak.

[00:15:16]És nyilván nagyon-nagyon jó hír, hogyha a mozgástér bővül.

[00:15:18]Egy olyan ország, amitől félnek a befektetők, nagyon drágán hajlandóak csak finanszírozni, az az ő munkájukat is megnehezíti.

[00:15:25]akkor amikor és reméljük, hogy évről évre bizonyítani fogjuk tudni, hogy tényleg reális cél az eurozónába való belépés, az ő munkájuk is könnyebb lesz, sőt nem csak könnyebb lesz, hanem több sikerélményük lesz.

[00:15:39]És szerintem ezt mindenki a maga életében látja, hogy fontos, hogy legyenek sikerélmények.

[00:15:45]Szóval az állandó válságkezelés az nem az nem sok sikerélményt ad.

[00:15:47]Eb csak azért kérdeztem, mert ugye nem régiben, vagy tegnap vagy tegnap előtti dolog, hogy hogy de közben meg az Orbán kormány ugye hitelekért a ajtot fölvenni.

[00:15:55]Na most ez a kínai hitel, de voltak már előtte is nagy hitelek, és ezeknek még a kamatjait nyögjük.

[00:16:06]Úgy úgy gondolod, hogy ezekre azért föltétlenül szükség volt, hogyha ha már ilyen jól működik az állam adósságkezelése?

[00:16:12]Mennyire volt szükséges ezeknek a hiteleknek a fővétele, vagy mennyire jó kondíciókkal voltak fölvéve?

[00:16:19]Én azt gondolom, hogy az államadóság kezelőközpont az pontosan tudja mindig, hogy a piac mit tesz lehetővé, próbálja jól időzíteni, és gyakorlatilag szerintem amit fel tudok idézni kivétel nélkül jó időpontba ment ki, jó kondíciókkal az adott időszakon belül jó kondíciókkal tudott finanszírozáshoz jutni.

[00:16:40]Az, hogy ezt milyen devizában teszi, az függ egyrészt attól, hogy az adott devizáknak a a hoamszintje hogy alakul.

[00:16:48]A piaci szegmensek, amelyekbe ki tud menni pénzért Európa, Észak-Amerika, Ázsia.

[00:16:54]De nyilván ez valamilyen szinten egy ilyen gazdasági, diplomáciai vetülettel is bír.

[00:17:00]Tehát hogyha egy kormánynak a stratégiájában a a távolkeleti befektetőkkel való együttműködésnek a növelése áll, akkor nem annyira meglepő, hogyha megjelenik egy mondjuk távolkelti devizában való adósságprogram is a az összes többi programelem mellett.

[00:17:19]Ö de előford olyan is, hogy igazából nincs is sok racionalitása ö mondjuk öbölmenti arabbefektetők részére egy egy kisebb kötvénykibocsátást csinálni, de az egyéb együttműködések figyelembevételével a a csomag részeként elmegy.

[00:17:35]Tehát itt nagyon sokféle dolog van.

[00:17:37]Nem csak az, hogy minél olcsóbban finanszírozzuk a magyar állmados elet, ennél sokkal bonyolultabb a helyzet.

[00:17:42]térjünk össze a a büdzséhez már, mégpedig ahhoz, hogy hogy most ugye ma jött ki reggel, hogy 2%-os az infláció, lesz-e neked költségvetés?

[00:17:52]Hát mi lesz, hogyha ez el fog szabadulni itt még éppen tárgyalgatják, és akkor máris a számok föl fognak borulni?

[00:17:59]Hát egyrészt üdvözöljük a 2%-ot a 18%-hoz képest, ami nem volt olyan régen.

[00:18:04]A 2%-kal vidáman el lehet, hogy mondjam, működgetni.

[00:18:09]Ö jó lenne, ha már csak ez lenne a problémánk, és nem csak azért, amit az előbb említettem, hogy azért lényegesen magasabb szintekkel voltunk az elmúlt években szembesítve, hanem azért is, mert a 2% az a várható inflációs célunk.

[00:18:23]Hát ugye háromról jövünk le, most a következő lépésbe két, fél.

[00:18:27]Valószínűleg majd lesz egy utolsó lépés, amikor az inflációs célja a jegybanknak 2%-on lesz, mint ahogy a az eurozónában ez megszokott.

[00:18:35]Ö ebben nincs nagy mozgásterünk.

[00:18:38]Részből ez egy elméleti gazdaság, elméleti, makroelméleti kérdés.

[00:18:42]Másrészt a zóna, ahova tartunk, az ad egy keretet.

[00:18:44]És hogyha az európai országok többségének az inflációs célja és az eurozónának az inflációs célja 2%, akkor mi se nagyon térhetünk el ettől.

[00:18:55]És ennek kell alárendeljük azt, hogy a gazdaságpolitika mit csinál.

[00:18:59]Most persze ez is olyan, mint amiről az elején beszéltünk, hogy nem tűzzelvassal kell óriási áldozatok á elérni, hanem az adott lehetőségeket minél jobban kihasználva ezt az inflációs pályát kijelölni, és utána azon dolgozni, hogy hogy ettől ne nagyon szakadjunk el.

[00:19:14]De az infláció csak eggyel emelnek a rendkívül bonyolult képletnek.

[00:19:18]Talán az embereket evvel ezzel a költségvetéssel kapcsolatban az érdekli, főleg a munkavállalókat, hogy hogy a minimálbért emelése hogyan történik, és milyen gazdasági föltételek mellett lehet emelni a minimálbért, és ez ez milyen lesz.

[00:19:36]De hogy látod, hogy ebben mekkora mozgástere van most a kormánynak?

[00:19:40]Hát van egy olyan problémánk, hogy ha az inflációtól megtisztított béreket és az inflációtól megtisztított gazdasági teljesítményt nézzük, akkor az elmúlt 10-15 évben Magyarországon a bérek jobban nőttek, mint az a teljesítmény, ami mögöttük van.

[00:19:55]Tehát lényegesen magasabb volt a reál bérnövekedés, mint a termelékenység növekedése.

[00:19:59]A kettő nem szakadhat el egymástól, mert az komoly problémákhoz vezet például a növekedésben.

[00:20:05]De adott esetben az elmúlt évtizedekben nagyon sok példa volt rá, hogy amikor ez a kettő elszakadt, tehát lényegesen jobban nőttek a bérek, jövedelmek, mint a gazdasági teljesítmény, akkor az kicsapódott egy magasabb inflációban és kicsapódott egy negatív vagy romló fizetési mérleghelyzetben.

[00:20:22]Tehát erre nagyon-nagyon oda kell figyelnie Magyarországnak, mert most az egy áldott állapot, hogy 2%-os inflációról és még egyelőre pozitív kereskedelmi mérlegszóról beszélünk, de megint csak az elmúlt évtizedekre visszanézve nem ez volt a jellemző.

[00:20:37]Tehát jó lenne, ha ebből nem esnénk vissza abban, amikor magas hiányok, magas infláció és amit mondtam, hogy ami mindenkit sújt, a kiszámíthatatlanság.

[00:20:47]Tehát egy kiszámítható, kicsit magasabb infláció, kicsit, hogy mondjam, rosszabb egyensúlyi helyzet, az még mindig jobb, mint amikor évről évre senki nem tudja, hogy mivel számoljon.

[00:20:59]Mondjuk egy adott bérigény az sújtja a kis és középvállalkozókat is, akik foglalkoztatnak embereket.

[00:21:04]Ebből a költségvetésből látod?

[00:21:11]megfelelő képviseletet kaptak, megfelelő támogatást a kis és középvállalkozók, vagy hova billen ez most az a mérleg?

[00:21:21]Ugye egyrészt a bérek egy nagyon jelentős, vagy inkább úgy mondom, hogy a jövedelmek nagyon jelentős része Magyarországon és ez alapján inkább azok közé tartozunk, akik ebbe a majd mindjárt elmondom, hogy mire vonatkozik a magasabb, hogy nagyon magas része a jövedelmeknek az direkt vagy indirekt módon az államból van.

[00:21:39]És hogyha megnézzük, hogy Franciaországban, csak hogy egy rossz példát mondjak, gyújtogatnak, városrészeket tesznek tönkre, miközben 34 millió ember Franciaországban az államból él direkt vagy indirekt mondani, és csak 21 millió dolgozik nettóban a a privátgazdaságban.

[00:21:59]Márpedig a privátgazdaság termeli meg azt az állami bevételt, amiből lehet juttatni akár állami alkalmazzottnak, vagy szociális juttatás, egészségügyi bármilyen juttatást vagy transzfert nézünk.

[00:22:11]Tehát nem véletlen, hogy az öt legnagyobb európai gazdaság mindegyikére igaz az kisebb vagy nagyobb mértékben, hogy többen élnek az államból, mint a privát szférából.

[00:22:22]És ez, hogyha egy romló tendencia Magyarországon nem rövid válaszom, hogy nem tudom.

[00:22:32]Jó, rövid válaszom, hogy nem tudom.

[00:22:34]Inkább mondok más számot, ami viszont ide kapcsolódik.

[00:22:38]Csak ezt befejezem gyorsan.

[00:22:40]Ö tehát, hogy ha ez egy romlótendencia, akkor azt fogjuk látni, hogy se a gazdaság nem működik jól.

[00:22:44]Az államadósság egyre kevésbé finanszí finanszírozható, amit most ugye a francia költvényt tulajdonosok éreznek a bőrükön, és mégis nagy az elégedetlenség.

[00:22:53]Tehát ez egy olyan ördögi körbe viszi bele, és Franciaország ebben benne van, és egyébként benne van Spanyolország, benne van Olaszország.

[00:23:01]Ezek nagyon sérülékeny országok ebből kifolyólag.

[00:23:04]Ma egyetlen egy dolog maszkírozza ezt el, hogy az európai központi bank különböző műveletek ellen tudja tartani az államadósságoknak é az adósságaiknak a finanszírozási kölcsé.

[00:23:15]Magyarországon mondanék más számot, ami nyilván erősen összefügg a a azzal, hogy hogy a társam mekkora része állami vagy nem állami jövedelmekkel rendelkezik.

[00:23:24]A 27-es, a 26-os, tehát amit lassan már tényként kezeltünk költségvetésben, amit az állam kiadási oldalán látunk, az a bruttó hazai terméknek több mint a fele.

[00:23:40]Az OECD országok között mi vagyunk a három legrosszabb egyike ebből a szempontból.

[00:23:45]Tehát óriási az állami redisztribúció, de hogyha a bevételi oldalt nézem, az is 40% fölött van.

[00:23:52]azzal is a a a rosszabbak közé tartozunk.

[00:23:54]Tehát túl nagy az állam, túl nagy részét osztja újra a gazdaságnak, és hát, mint látjuk, nem biztos, hogy jól és hatékonyan teszi ezt.

[00:24:02]Tehát a cél az mindenképpen Magyarországon is az, ami látszik is a a 2728-2930-as költségvetési tervben, hogy csökkenjen az államnak a redisztribúciós szerepe, kevesebb pénzt vonjon el a gazdaságból, hagyja, hogy több pénz maradjon, és a gazdaság használja azt fel.

[00:24:24]Ha ez sikerül, az nyilván áldás nem olyan egyszerű.

[00:24:27]Ennek társadalmi, az előbb említettem lehet gazdasági növekedési negatív hatása.

[00:24:31]Tehát ez egy ez egy vékony jégen táncolás, hogy lehetőleg egyik cél se sérüljön nagyon egy másik cik cé cél elérése okán.

[00:24:43]Van itt egy másik fontos kérdés, ez a a rezsicsökkentés.

[00:24:45]Tehát ezt nem lehet egyszerűen elkerülni ezt a dolgot.

[00:24:47]És és most már nagyon hosszú ideje megy erről a társadalmi vitta is, hogy kell ez nekünk, h kell akkor mi hogyan kellene?

[00:24:56]Meg lehet ezt változtatni.

[00:24:56]Ö szerinted fenntartható ez még?

[00:25:00]És hogyha fenntartható, meddig?

[00:25:05]Hát ez egy társadalmi preferencia kérdése.

[00:25:07]Akarunk-e évente több mint 1000 milliárd Ft-ért fenntartani valamit, aminek szinte csak káros hatása van?

[00:25:14]Tehát te azt mond haarlásra ösztönöz, nem ösztönöz energiakorszerűsítésre, nem ösztönzi a háztartásokat arra, hogy rás az állam által részben finanszírozott korszerűsítéseket, energiamegtakarítási lehetőségeket kihasznál.

[00:25:28]Nincs semmilyen pozitívuma, csak negatívumon és plusz elköltünk rá több mint 1000 milliárd Ft-ot évente.

[00:25:35]Tehát az, hogy ez a rendszer így ebben a formájában nem mehet sokáig tovább, az nem kérdés, hogy ki bírja a magyar gazdaság?

[00:25:40]Hát tizenvalahány éve bírja, csak hát nézzük meg, hogy milyen káros hatásai vannak.

[00:25:45]Lehet ezt mondjuk a jövedelemhez kötni, vagy valamiféle olyan fajta változtatást, ami ami mondjuk kiveszi azokat a fölösleges támogatásokat belőle?

[00:25:55]Szerintem a az első kérdés az az, hogy hogy mi az észerű, amit nem biztos, hogy pont így és ezen a néven és ebben a struktúrában, de mi az, amit tényleg az államnak magára kell ebből vállalni?

[00:26:07]Mert mondjuk a háztartások mondjuk alsó 10%-a jövedelmi szempontból nem tudná megfizetni a a piaci, vagy nem mindig tudná, mert ugye a piaci árak mozognak.

[00:26:18]Tehát, hogy ugye ez a ez a ez a ez a ez a költség, ez ez részben nem csak azért nagy, mert a piaci árak milyenek, hanem az energia elosztási rendszer egésze.

[00:26:29]Tehát ugye amikor megkapjuk a villanyszámlát, ott van egy állandó fix díj, van a fogyasztásunkból fakadó díj, ami pedig megbomlik, vagy megbontható ugye a termelésére a az áramnak, vagy az import költségére, illetve a szállítására.

[00:26:44]Na, akkor viszont jön az a kérdés, hogy hogy működik ez a rendszer, a szállítás, tárolás, mi a szerkezete?

[00:26:49]Ugye mi saját magunk is előállítunk energiát.

[00:26:54]A ugye azt mindenki tudja, mert ez egész nyáron folyt a csabból is, hogy milyen elképesztő napenergiakunk van.

[00:27:03]Hát igen, csak nem tudjuk tárolni azt az energiát, amit napközben ugye tud tudnánk használni, de nem tudunk teljesen felhasználni.

[00:27:09]Ezért éjszaka meg iszonyú drágán importálunk áramot.

[00:27:14]napközben meg lehet, hogy mi fizetünk időnként, hogy elvigyék tőlünk.

[00:27:16]Tehát, hogy mi mi ennek a rendszernek a szerkezete?

[00:27:21]Nyilván az átlagháztartásnak nincs nagy ráhatása arra, hogy az energiapolitika ezekre a kérdésekre milyen választott.

[00:27:27]Hát nem is fair, hogy ő szenvedyen miatt.

[00:27:30]Tehát mi az állam szerepe ebben?

[00:27:33]És akkor visszatéve a kérdésre, akkor mennyit kéne magára vállaljon ezekből a költségekből?

[00:27:36]De az, hogy magas jövedelmű, jó anyagi ezzetben lévő háztartásokat dotáljon a az állam, az biztos, hogy arra nem fogunk olyan választ kapni, hogy ez jó.

[00:27:46]hogy hol húzzuk meg a határt, hát rendkívül bonyolult kérdés, de ha a legfontosabb energiakorszerűsítési folyamatok működnek, és remélhetőleg eredményt is hoznak, az önmagába javít az a helyzeten, hogyha kivesszük a a arra teljesen nem érdemtelen, hanem értelmetlenül támogatott háztartásokat, az nyilván egy óriási változás a költségvetést tekintve.

[00:28:11]Hogyha az egyéni háztartások szintjén van egy felelősebb magatartás, rendkívül fontos.

[00:28:16]rendkívül.

[00:28:16]Tehát hát ugye egy fok az nem is tudom 6-7%-ot jelent, ugye?

[00:28:22]Tehát hogy egy fok ugye egy fokkal mindig lejjebb lehet egy picit, vagy éjszaka nem kell, hogy mindenhol huszon valvány fokra len.

[00:28:28]Tehát annyiféle dolog van, ami nem épül be akkor a gondolkodásba, hogyha hát tulajdonképpen 60 Ft-ért, vagy 30 valahány Ft-ért az az áram annyira nem.

[00:28:39]Tehát hadd menjen most az a párégő nem nem baj, hogyha ég.

[00:28:41]Ö de nem ez a párrégű a gond, hanem hogy az ország egészét nézve az a pár százalék az sok 100 milliárd Ft.

[00:28:50]Hát számszerűsítve van egyébként most a büdzsében, hogy hogy mennyit kap.

[00:28:54]Mint ahogy az is számszerűsítve van, hogy hogy nagyjából mennyi fog befolyni a vagyonadóra, és térünk rá erre a vagyonadóra, ami ami azért kap most hideget, meleget.

[00:29:03]Te azok közé tartozol, akik azt mondod, hogy üdvözöljük ezt a dolgot, vagy azok közé, aki azt mondja, hogy á hát ezt gondoljuk át még egyszer?

[00:29:14]Érdemes szétválasztani a költségvetési hatást, a gazdasági hatást, és és van egyfajta ilyen szociális érzékenysége ennek a kérdésnek.

[00:29:21]Ugye az elemi matematika, hogy az adók nagy részét a gazdagabbak fizetik.

[00:29:27]100 millióra 15% 15 millió, 10 millióra 15% más5él millió.

[00:29:34]Tehát itt ez ez ezen a pontján nem is értem a vitát.

[00:29:39]Az, hogyha az összes adót, az összes jövedelmet nézzük, az alapján ilyen somás kijelentéseket tenni, hogy mikor arányosabb, meg mikor aránytalanabb a közterviselés, ez megint nem a tudományos beszélgetések kategóriája.

[00:29:53]Az, hogy ez politikailag adott pillanatba hozott, az nem kérdés.

[00:29:54]Az, hogy ennek ma már nincs semmi hatása, az sem kérdés.

[00:29:59]Viszont az, amit okoz, az 10,15-20 éves távlatban rendkívül sok kárt okoz az országnak.

[00:30:05]Ugye kezdjük a következő pár hónappal.

[00:30:07]15000 ember és a családjaik és az értékbecslőik és az adótanácsadóik és a vállalati értékelőik ezzel fognak foglalkozni.

[00:30:15]Mi helyett?

[00:30:18]Ahelyett, hogy vezetnék a vállalkozásukat, beruháznának, azon gondolkoznának, hogy hogy tudnának finanszírozni beruházásokat.

[00:30:24]Nem sorolom.

[00:30:27]Nyilván ez következő évben ugyanígy felmerül.

[00:30:30]Már lesznek tapasztalatok, de lesznek tapasztalatok valószínűleg a törvényalkotó old is.

[00:30:34]Lehet, hogy változni fog a jogszabály.

[00:30:35]Tehát akkor visszatérünk a 27-es programhoz, hogy ülünk és egy naponta egy pár órába megpróbáljuk jól kitölteni a a ezt a ezt a bevallást.

[00:30:46]Hát a szakértők meg közben jön a pénz.

[00:30:49]Igen.

[00:30:49]Hát igen.

[00:30:49]Szóval van vannak szakmák, amelyek most dőzsölik a tenyerüket, mert bizonyos részei a szakmának most nem működnének.

[00:30:56]Mondjuk a műtárpiac részben a vagyonodó okán most nem fog annyira pörögni, de akkor a műtárspiacről az értékbeslők a vagyonadó értékbeésben tudják a felszabadult kapacitásokat kihasználni.

[00:31:09]Igen.

[00:31:09]Szóval van, ahol ilyen kompenzációként is megjelenik.

[00:31:15]hogyha pusztán a költségvetés helyzetét nézem, ugye az előbb kerekszámok 100000 milliárd Ft, a magyar GDP 500 milliárd a kiadási oldal, akkor 100-150- 200 milliárd nem az a része, amiért az elsők között kell lehajolni.

[00:31:31]Ez hát az MTV ezt elégetik egy év.

[00:31:31]Tehát 1000 valahány 100 ugye az előbb emegetett rezsi és még tudunk mondani pár ilyen tételt, tehát hogy nem releváns, de ha mindenképp szükség van rá, ha már mindenképp a 150-nél tartunk, azt már nagyon szeretnénk, mert már az 1000ret megoldottuk, meg az 5000et, akkor mondjuk 15,5%-ra elemeljük az esiát, az pont ennyi.

[00:31:51]9-ről 11-re elemeljük a tányát, az pont ennyi.

[00:31:53]Nem sorolom, vannak nagyobb tételek is.

[00:31:57]Tehát, hogy ha csak a bevétel része lenne érdekes, akkor ezt egyetlen egy mondatban, ez most egy nagyjából 50 oldalas jogszabály a mellékleteivel együtt, nem találkoztam még élő emberrel, aki az első öt kérdésemre viszonylag egyszerű körmondba tudott volna válaszolni, hogy akkor ezt hogy kell számolni és hogy kell bevallani.

[00:32:18]Tehát egy rend már most rendkívül komplikált dolog.

[00:32:20]Ö tehát, hogy ez egy nagyon-nagyon nagy költséggel beszedhető, viszonylag kevés bevételt hozó valami, ami nagyon sok embertnek egy nagyon rossz üzenetet küldött el, és szeretjük, nem szeretjük, ezek az emberekken múlik nagyon nagy mértékben, hogy ez a bizonyos bruttó hazai termék hogyan növekszik, és hogyha nem úgy növekszik, akkor elosztogatni is kevesebbet lehet belőle.

[00:32:44]Ez az ír.

[00:32:47]Hát igen, de hát és meg hát ezt nem lehet igazából adóreformnak nevezni.

[00:32:51]önmagát ezt a tételt, de látszik valami adóreform, vagy vagy létezhet most még ebbe a költségvetés alapján, abban gondolkozunk, hogy most valódi adó reform lesz, és ha igen, akkor annak milyen elemei hiányoznak szerinted?

[00:33:05]Én én nem hiszem, hogy hogy kompletten át kéne szabnia a magyar adózás rendszerét.

[00:33:11]Rául ezekbe a dolgokba, hogyha belenyúlunk, az sohase olyan, hogy máshol nincs hatása, és nagyon sokszor máshol negatív hatása van.

[00:33:20]rendkívül komplikált a a egy kormányzatnak a szociális, gazdasági és egyéb célrendszere, és ez nagyon sok ponton találkozik az adórendszerrel.

[00:33:29]Tehát az a kérdés, hogy hogy akár gazdasági vagy értékalapú, vagy bármilyen más megfontás alapján mi a kormány célja, és ehhez hogyan rendeli hozzá az adórendszer meglévő vagy megváltoztatott vagy megváltoztatandó elemeit?

[00:33:45]Mikbe lehet gondolkozni?

[00:33:45]Valóban a 9%-os társasági nyereségadó kirívóan alacsony.

[00:33:50]Hát igen, csak hogyha hozzátesszük az iparűzési adót, akkor egy átlag magyar vállalkozás nem kilencet, hanem 20 és 30 között itt fizet.

[00:33:57]Azzal meg már ott vagyunk a a tetején inkább, mint az alján.

[00:34:01]És akkor még a külön adókról nem beszéltünk.

[00:34:03]Az egy újabb az egész gazdaság szintjén nézve körülbelül 1000 milliárdos tétel.

[00:34:07]De lehet abban rezon, hogyha most csak ezt az egy tételt nézzük.

[00:34:13]hogy fölemeljük a a társasági nyereségadó kulcsát, viszont kivezetjük ezzel párhuzamosan a a különböző különadóknak, ami belefér, mert nem tudjuk az összeset, ami belefér, és nem vezetjük be a vagyonadót, hiszen a vagyonnak az elsődleges forrása az, hogy vállalatok jól működnek, nyerséget termelnek, osztalékot fizetnek és akkor egy nagyon bonyolult, nagyon ellentmondásos, nagyon sok jövőbeli problémát hozó adót nem vezetünk be.

[00:34:41]egy másikat egy tolvonással fölemelünk, mert arra nem kell 50 oldalt írni, hogy 9-ről 15-re menjen.

[00:34:46]És egy nagyon-nagyon sok problémát okozó különadók rendszeréből a legidiótábbakat és a legkárosabbakat kivezetjük.

[00:34:53]Ez lehet egy gondolat.

[00:34:55]Tehát ez a gondolat nem született meg.

[00:34:56]Tehát ez most csak egy ilyen kísérlet volt és nem gondolat.

[00:35:01]Persze a a politikai cél az egyértelműen a a vagyon visszaszerzés volt, és itt itt azért működik mellett egy másfajta vagyon visszaszerzés, amire a hivatalt is állítottak föl, és ugye megkísérlik.

[00:35:12]ügyészeken keresztül, gazdasági szakembereken keresztül majd a nem tudom a Ferrarikat meg a a szatyambőr táskákat hazahozni, és akkor meg a a pénzalapokat.

[00:35:20]Önmaga ez a vagyon visszaszerzésbe te mennyi tőkét látsz, vagy te hogy látod, hogy ez ennek a működőképessége milyen?

[00:35:32]Ahogy az előbb említettem, a magyar állam egy picit túlnőtte magát a gazdaságon belül, és eddig csak a költségvetési oldalról beszéltünk, de ugye egy másik nézete, hogy ahol az állam mint tulajdonos megénik, tehát ahol szerintem van mit tenni, és ezek nagy nagyságrendi dolgok, ha nem 100 milliárd Ftról beszélünk, az ahova meg ahova a magyar állam az adófizetők pénzét különböző csatornákon keresztül MFB, EXIMB bank, direkt állami támogatások, olcsó hitelek, felsorolni is nehéz.

[00:36:04]Ezek itt itt 1000 milliárd Ftokról beszélünk.

[00:36:07]első, az állam lépjen föl, mint tulajdonos, tehát ne egy ilyen a legolcsóbban pénzt adó forrás legyen, hanem egy valós tulajdonos nézze meg, hogy ami a tulajdonában van, az jól van-e kezelve, az ő érdekeit szolgálja-e, vagy egy kisebbségi tulajdonosnak az érdekeit, és ahol hozzá kell ehhez nyúlni, ott ott védje meg az adófizetők és a magyar állampolgárok érdekeit, mert ez a ez a mi pénzünk, ez a mi közös pénzünk, amit ő eddig osztogatott.

[00:36:36]Ebben szerintem nagyon-nagyon sokféle módon lehet jobb helyzetet teremteni, visszavenni pénzeket onnan.

[00:36:43]Ö, és ez a mi pénzünk, tehát ez nem valaki másét vesszük el, ez a magyar adófizetők pénze.

[00:36:48]Tehát ez még nem a vagyon visszavétel, vagy a különböző, hogy mondjam, ilyen BTK-s ügyeknek a rendezése.

[00:36:55]Ez semmi.

[00:36:55]Ez az államháztartásnak a kezése, ahol ez megfelően hasznosul és gazdaságilag megindokolható, racál és ott akkor figyelni, hogy ez így maradjon a jövőben is.

[00:37:07]Tehát, hogy ezek azért olyan nagyságrendek, amelyek befolyásák a gazdasági növekedést, az államháztartásnak a bevételit, hiszen hogyha ez a ezek a befektetések jól fialnak, akkor ez bevételt is fog hozni az államnak, tehát nem csak kiadási oldala van.

[00:37:20]Tehát én ezt látom egy talán a legnagyobb ilyen csoportnak, az, hogy az ügyészek, rendőrség satöbbi végzi a munkát, hála Istennek, hát eddig is eddig is volt munkája, most úgy tűnik, hogy több van.

[00:37:35]majd kiderül, hogy ezeknek az eljárásoknak a végén milyen, most csak a vagyoni oldaláról beszélünk, hogy hogy mi az, ami visszatérhet a a jogos tulajdonosaihoz.

[00:37:46]És aztán van az a kérdés, hogy mi az, amit a jövőben tud az állam vállalni?

[00:37:51]Valószínűleg ugye amik eddig elmondtam, abból az következik, hogy inkább kevesebbet, mint többet, de az viszont lehet, hogy jobban.

[00:37:57]Az viszont lehet, hogy jobban kösen és és valóban, hogyha azt nézzük, hogy kinkeserves szenvedés árán 77-78%-ról talán 74-re visszük le az adósságot, és ez négy év kemény munka nem csak a pénzügyminisztériumos kollégáknak, hanem 9,s fél millió embernek az életéről beszélünk.

[00:38:15]És mondjuk hasonló adósságcsökkenést el lehetne érni, hogy jobb tulajdonosok kezébe adjuk és megkérjük az árát.

[00:38:23]Tehát nagyon-nagyon professzionálisan végrehajtott tranzakciók keretében értékesítjük szépen, lassan, fokozatosan, ésszerűen piaci viszonyokat figyelembe véve, megfelen időzítve, ami nem az állam tulajdonában hasznosul a legjobban, abban benne van ez a lehetőség.

[00:38:40]És ez fontos, hogy ez egy egyszerűbb lehetőség, mint amennyire nehéz ugye a költségvetés folyamatosan konsolidálva ezt a pár százalékpontot megnyerni.

[00:38:53]Tehát ebbe ilyen ebbe ilyen komoly lehetőségeket látok.

[00:38:55]Hát meg ott vannak a dilemmák, hogy hogy mondjuk egy egy elkezdett beruházás, hogyha nem olyan jó, és akkor most fejezzük be, melyik a nagyobb veszteség most rosszul végigvinni, vagy az egészet abbahagyni, akkor hol keletkezik nagyobb veszteség.

[00:39:07]Jó, ezt darabonként kell megvizsgálni, de nem biztos, hogy hogy darabonként lehet vizsgálni például a Forási tekintetében.

[00:39:17]Hát én azt gondolom, hogy hogy nemzetbiztonsági fontosság szerint haladnék, ami nem csak méretbeli kérdés, mert van amikor nem feltétlen a a a az adott befektetésnek vagy vagyontárgynak a a számszerű mértéke, ami fontos, hanem az, hogy milyen mondjuk külsődleges hatásai vannak más ágazatokra, más gazdaságpolitikai célok megvalósítására, de biztos, hogy a a nagyobb ügyekkel kellene kezdeni először aztán a ha már mindenen túl vagyunk és kipipáltuk és jól működik, akkor jöhetnek a 100 milliárdos ügyek.

[00:39:50]De hát itt azért arról beszélünk, hogy a magyar állam akár költségvetés oldalát nézve, akár a különböző az előbb említett finanszírozási konstrukciókban 1000er milliárdos nagyságrendben van jelen befektetőként, finanszírozóként a gazdaságban.

[00:40:04]Tehát ezeket kéne ezeket az állami eszközöket valahogy jobban hasznosítani.

[00:40:12]Reagálhat-e rosszul a tőzsde a vagyon visszaszerzése?

[00:40:18]Hát ugye azért bonyolult ez a kérdés, mert az említett Forási meg más cégek például amelyek tőzsdén vannak, ott vannak mellette intézményi befektetők vannak mellette magyar vagy nem magyar egyéni befektetők.

[00:40:31]Tehát arra nagyon-nagyon kell vigyázni, hogy nem az a cél, hogy topkárt okozzunk.

[00:40:36]az a cél, hogy a meglévő károkat minimalizáljuk, és minél több adóforintot visszatereljünk a a magyar gazdaságba, illetve a az államháztartás környékére, de nem annak az árán, hogy más befektető társainknak a jogos érdekeit sértjük, kvázi törvényt sért a a magyar állam.

[00:40:57]Tehát, hogy ebben nagyon óvatosan kell menni, még akkor is, hogyha egyértelmű a cél, hogy visszaszerezni azt a vagyont, ami a magyar állampolgároké úgy összességükben.

[00:41:07]Szerinted melyek azok a legfontosabb gazdasági intézkedések most így a középtávon vagy rövid távon amelyet amit meg kellene hozni a költségvetés stabilizásá érdekében, hogyha rajtad múlna?

[00:41:21]Hát tulajdonképpen ami amit látunk a a középtávú pályában, illetve a 27-es költségvetésben, ott ezek történnek.

[00:41:30]Nincs nagy mozgástér, de azok történnek.

[00:41:32]Egy kis bevételnövelés, máshol kiadáscsökkentés, és persze megjelenik mellette egy szociálpolitikai szempont is nagyon helyesen egyébként, mert való igaz, hogy Magyarország most akár az OLCD vagy az Európai Uniós tagországa között nézzük, például a szociális kiadásoknak a mértéke, akármihez viszonyítom, az alacsonyabbak közé tartozik.

[00:41:55]De például a gazdasági támogatások mértékét nézve meg valószínűleg az első helyen vagyunk.

[00:42:01]Rásul, nem azt látjuk, hogy túl jól hasznosulna.

[00:42:03]Tehát, hogy az állam szerepének az észszerű csökkentése szerint nekem is szerintem minden oles embernek a vezérelve, és a és ezt látom a a költségvetés mögötti gondolatokban is.

[00:42:15]Lehetőleg úgy, hogy az azokat a szociális válsággócokat közben kezelje, ahol van mit tenni.

[00:42:25]Úgy, hogy közben a hiány területek, vagyis az oktatás, az egészségügy több forrá több forrás, tehát nem kérés, hogy több forrás kell, tehát ott nem azon arról beszélünk, hogy racionalizál, nem effektíve több forráshoz kell jusson, tehát ezt is meg tudjuk valósítani.

[00:42:38]És hát reménykedni kell, hogy közben a növekedési lehetőségeinket nem semmi nem csökkentjük, se a külső tényezők nem romlanak.

[00:42:48]Most, hogyha a meglévő geopolitikai krízisektől eltekintünk, és bizakodunk benne, hogy újabbak nem jelennek meg, és szerencsénk van, a 20-as évek még lehet egy olyan időszaka a világgazdaságnak, hogy talán nagyobb válságok nem alakulnak ki.

[00:43:04]Az amerikai gazdaság rendkívül jó állapotban van.

[00:43:10]Nagyon sok fejlődő ország hosszas, nehéz időszak után egy nagyon jó állapotban.

[00:43:16]Európa sajnos nagyon alacsony szinten tud fejlődni, megújulni, növekedni, de legalább nincs egy egy nagyon erős és tartós válságban.

[00:43:23]Tehát azt gondolom, hogy a külső körünk a mai állapotokat nézve inkább jók, mint mint rosszak.

[00:43:27]És és talán lehet benne bizakodni, hogy van pár évünk, mielőtt mondjuk a következő nagyobb válság vagy lassulás beüt.

[00:43:36]Ezek a külső kockázatok.

[00:43:36]De van a belső kockázat.

[00:43:39]Mi a mi a mi a legnagyobb belső kockázat?

[00:43:44]Az szerintem mindig az, hogy hogy ahol ahol sérülnek a társadalom bizonyos részének vagy csoportjainak az érdeke azt, hogy lehet a a lehető legkisebb érdeksérelemmel megvalósítani, hogy lehet felismertetni, hogy ez ez hosszút távon adott esetben nem sérelem, hanem inkább egy befektetés a jövőben.

[00:44:04]Tehát nagyon sok múlik azon, hogy hogyan kommunikál egy egy kormány, vagy az állam milyen jelzéseket ad a piac, a háztartások, a vállalatok felé.

[00:44:17]Nem tudom eléggé aláhúzni, hogy hogy ugyanazt a döntést el lehet jól is adni, meg el lehet rosszul is adni.

[00:44:23]És hát nem kérdés, hogy rendkívül nagy energiát fordít minden politikus egyenként is, meg kormányzatként is erre a kommunikációra, csak ne ez nem olyan egyszerű, tehát hogy könnyű azt mondani, hogy ezt jól kell tudni kommunikálni, de hát ugye kivel kommunikálod?

[00:44:39]Mindenki más választ vár, más stílusút, máshogy sérülnek, vagy vagy a vullnak a az érdekviszonyai, ugye.

[00:44:48]Tehát nincs egy egyenruha, amit rá lehet húzni erre a kommunikációra, és az mindenkinek jó lesz.

[00:44:52]És innentől kezdve válik ez, válik ez nehézzé.

[00:44:55]Azt kell tudni megítélni, hogy van ahol igen, nem fog mindenkinek tetszeni, de akikre nagyon számítunk, hogy segítenek ezt vinni és az országot fejlődni, elősegíteni, csinálni, beruházni, visszatérek az előző gondolathoz.

[00:45:13]Velük jó lenne azért egy jó együttműködést kialakítani, fenntartani, fejleszteni, javítani.

[00:45:23]Mert ha nem, akkor ez nem fog menni.

[00:45:26]Az adott politikai környezetben látod azt, hogy ebbe a költségvetési vitában még valamás történjen, ami ami mondjuk szignifikáns, vagy valami jelentős, vagy ez már ilyen ott vannak a sarokszá?

[00:45:37]Szerintem igen, szerintem én nem várom azt, hogy nagy tételek mozogjanak.

[00:45:39]Az, hogy sok változás lehet a a kisebb mértékben, biztos persze.

[00:45:45]Hát ilyen erről szól a demokrácia, hogy kormányzat beterjeszt valamit és utána nagyon sokféle érdekcsoport nagyon sokféle csatornán keresztül próbálja ezt mozgatni.

[00:45:57]De nin nem vagyunk sajnos nem vagyunk abb a helyzetben, hogy itt nagy tételek tudjanak mozogni.

[00:46:01]Ezt is elég nehéz volt összeeszkábálni.

[00:46:04]Ugye az embereket az érdekli, hogy egyszer majd a gazdasági növekedésben, ami most meg van határozva, hogy hát most bemondunk számokat, tehát még sose voltak azok a számok, amiket bemondtak, ez mindig olyan volt, mint az ulti, de most olyan 2% fölött is mondogatnak, hogy abból ők mikor éreznek valamit ők a saját pénztárcájukon, mert a közgazdászoknak az elemzéséből ők nem tudnak vásárolni 10 a Parizát.

[00:46:29]Hát itt visszatérnék ahhoz a gondolathoz, ami valószínűleg nem biztos, hogy teljesen illeszkedik ahhoz, amit az emberek éreznek, de a számok azok ezt mutatják, hogy sokkal több jövedelem áramlott ki Magyarországon az elmúlt mondjuk 10 évben, mint amennyit a gazdasági teljesítmény nőtt.

[00:46:47]Ez hosszú távon nem fenntartható.

[00:46:52]Köszönöm szépen, hogy itt voltál és mindezt elmondtad.

[00:46:55]Köszönöm a meghívást.

[00:46:56]Önöknek is köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

[00:46:58]Ne feledkezzenek el föliratkozni és támogatni bennünket.

[00:46:59]A viszontlátásra.