KözTér 1:57:40

♻️ A NAGY ÚJRAHASZNOSÍTÁSI ÁTVERÉS? – Ürge-Vorsatz Diána és Gelencsér András | KözBeszéd #121

klímaváltozásinterjúmesterséges intelligenciatudományos vitafenntarthatóságközéletmegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
♻️ A NAGY ÚJRAHASZNOSÍTÁSI ÁTVERÉS? – Ürge-Vorsatz Diána és Gelencsér András | KözBeszéd #121
tl;dr

Ürge-Vorsatz Diána (CEU professzor, klímakutató, IPCC alelnök) és Gelencsér András (akadémikus, levegőkémikus) között zajló beszélgetés a klímaváltozás, az erőforrás-kimerülés és a gazdasági növekedés lehetőségeiről. A két tudós alapvetően egyetért abban, hogy nincs „zöld növekedés" – a jelenlegi kapitalizmus logikájával összeegyeztethetetlen a fenntartható fejlődés. Diána optimistábban látja a technológiai megoldások lehetőségét (napelemek, elektromosítás, geotermia), András pedig a geológiai korlátok és az erőforrás-kimerülés reális veszélyeire figyelmeztet.

A beszélgetés középpontjában az újrahasznosítás mítosza, a mesterséges intelligencia energiaigénye, valamint az a kérdés áll, hogy az emberiség összetartással vagy széthúzással fog-e reagálni az előttünk álló válságokra. Mindketten hangsúlyozzák, hogy a tudományos ismereteket politikai döntésekké kell alakítani, de jelenleg a politika figyelmen kívül hagyja a tudományt.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A klímakutatók pályájának kezdete

Ürge-Vorsatz Diána az 1980-as évek elején, egy repülőúton kezdett el foglalkozni az energiahatékonysággal, amikor Amory Lovins egy cikkét olvasta az energiaválságról. Akkor még az éghajlatváltozás nem volt közismert téma, de Diana úgy gondolta, hogy az energetikai megoldások egyidejűleg több problémát is megoldhatnak.

„Azt gondoltam, hogy ez fantasztikus, és ezt szeretném csinálni, mert egyszerre megoldja az energetikával kapcsolatos problémákat, plusz még annyi minden plusz környezeti problémákat is megold" – Ürge-Vorsatz Diána *

Gelencsér András veszprémi vegyészmérnökként kezdte, a levegőszennyezésen keresztül közelítette meg az éghajlatváltozást. Mindketten voltak olyan mélypont-pillanataik, amikor kétségbeestek. András 2014-ben egy bécsi múzeumban, az ásványi nyersanyagok végességéről szóló kiállítást meglátva döbbent rá, hogy az emberiség valóban veszélyes helyzetben van.

Az újrahasznosítás mítosza

A beszélgetés egyik központi témája az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés. Gelencsér András szerint az újrahasznosítás fogalma félrevezető – valójában „leminősítésről" (downgrading) van szó: az anyagok minősége folyamatosan romlik.

„Újrahasznosítás nem is érdemes beszélni, inkább ilyen az angolban van rá egy szó az hogy leminősítés, tehát hogy egyre rosszabb minőséget lehet belőle csinálni" – Gelencsér András *

Ürge-Vorsatz Diána szerint azonban az újrahasznosítás etikai kérdés, nem megtérülési kérdés. Az IPCC szakirodalma szerint a körkörös gazdaság jelenlegi kibocsátásmegtakarítási potenciálja csekély, és az ipar gyakran zöldmosásként használja ezt az ötletet.

„A szakirodalom azt írja, hogy nagyon kicsi a körkoroszdaságnak egyelőre a kibocsátásmegtakarítási potenciája" – Ürge-Vorsatz Diána *

A műanyag újrahasznosítás különösen problémás: a világon valaha felhasznált műanyagnak kevesebb mint 6%-a lett újrahasznosítva, a többi nem is hasznosítható, mert kompozit anyagokból áll.

Az erőforrások kimerülése és a kőkorszak vége

Gelencsér András hangsúlyozza, hogy az olaj nem azért fog elfogyni, mert kifogy, hanem azért, mert a kitermeléshez szükséges energia egyre nagyobb lesz. Az energetikai megtérülési arány (EROI) az 1960-as évek 7-8:1-ről jelenleg 5:1-re csökkent, és két évtized alatt 2:1 lesz.

„Az olajjal az a baj, nem feltétlenül az, hogy elfogy, hanem hogy egyre nagyobb ráfordítással lehet csak kitermelni" – Gelencsér András *

Az ezüst már elérte kitermelési csúcsát, a réz pedig a 2030-as évek elején fogja elérni. Ez azt jelenti, hogy a 21. századi technológiák (elektromosítás, mesterséges intelligencia) számára kritikus fémek egyre kevésbé lesznek hozzáférhetők.

„A kőkorszaknak se azért lett vége, mert elfogyott a kő" – Ürge-Vorsatz Diána, Gábor Dénes után idézve *

Magyarország betonozása és a fenntarthatatlan fejlesztés

A beszélgetésben szóba kerül, hogy Magyarország óránként három futballpályányi területet betonoz még akkor is, amikor csökken a népesség. Ez nem racionális fejlődés, hanem pénzügyi és befektetési logika által vezérelt.

„Magyarországon is javába betonozunk és óránként három futballpályányi területet lebetonozunk még Magyarországon is, ahol csökken a népesség. Tehát ez nem tűnik egy fenntartható racionális" – Ürge-Vorsatz Diána *

Ürge-Vorsatz szerint a városokat másként kellene tervezni – nem autóra, hanem közösségi közlekedésre és sétálhatóságra alapozva. Bécs, Koppenhága, Tokió olyan városok, ahol az embereknek nincs szükségük autóra.

Technológiai megoldások és azok korlátai

Ürge-Vorsatz optimistábban látja a technológiai lehetőségeket. Magyarország tavaly világcsúcsot döntött a napelemből termelt villamos energia arányában, és hat év alatt nulláról indulva ezt elérte. Azonban Gelencsér rámutat az árnyoldalra:

„Mi fizetünk a legtöbbet azért, hogy átvegyék tőlünk negatív áron a az áramot akkor, amikor túltermelés van. Most már 400 óra az, amikor negatív áru a az áram" – Gelencsér András *

Az energiaflexibilitás, az akkumulátor-technológia és a szektorok közötti csatolás (sector coupling) fejlődik, de ezek még nem elég fejlettek. Ürge-Vorsatz szerint a geotermikus energia Magyarország számára hatalmas lehetőség, de Gelencsér szerint a magyar geotermia csak alacsony hőértékű energiát tud termelni, nem villamos energiát.

A mesterséges intelligencia mint új veszély

Ürge-Vorsatz szerint a mesterséges intelligencia 2030-ig vagy előtte Japán teljes éves energiafelhasználásának megfelelő energiát fog fogyasztani. Egy adatközpont akár 1 GW-os lehet, és 40 000 tonna rezet igényel.

„A mesterséges intelligenciát ma azok a cégek birtokolják, akiknek pont a mostani rendszer fenntartásában van az érdekük. És én ebben látom most a legnagyobb bajt" – Ürge-Vorsatz Diána *

Azonban Ürge-Vorsatz szerint a mesterséges intelligencia energiaigénye még nem a legfőbb probléma – a légkondicionálás és az elektrifikáció nagyobb mértékben növeli az áramigényt. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia hatalmas optimalizációs lehetőségeket rejt magában.

Van-e zöld növekedés?

A beszélgetés egyik legfontosabb pontja: mindketten egyetértenek abban, hogy nincs zöld növekedés. Gelencsér szerint a gazdasági növekedés már megtörtént – a jelenlegi 3%-os növekedés 100 év alatt megtízszerezi a GDP-t, de az anyag- és energiafelhasználás nem vált le erről.

„A növekedés már megbukott. Tehát a növekedés semmilyen formában nincs egyébként. Nem csak zöld nem zölden sincs növekedés" – Gelencsér András *

Ürge-Vorsatz szerint azonban a fejlett világban már nincs szükség további fogyasztásnövekedésre – az embereknek már megvan a szükséges infrastruktúrája. Az újabb növekedés csak mesterséges igények létrehozásán keresztül lehetséges, amit a reklám és a közösségi média hajtanak végre.

A politika és a tudomány viszonya

Gelencsér szerint a politika hagyta cserbe a tudományt, nem fordítva. A politika alternatív valóságot teremtett, amelyben propaganda módszerek működnek, és a tudományos tények nem érdekelnek.

„A politika megteremtett egy alternatív valóságot, amelyben jól érzi magát. Egy propaganda, gyakorlatilag propaganda módszerekkel dolgozik a politika" – Gelencsér András *

Ürge-Vorsatz szerint azonban a tudomány felelőssége az, hogy ne csak a negatívumokat hangsúlyozza, hanem a megoldásokat is. A tudósok feladata a megoldások feltérképezése és javaslattétele, de a végső döntés a politikusoké.

Kapitalizmus és morális alapok

Mindketten egyetértenek abban, hogy a jelenlegi kapitalizmus rendszere működésképtelen. Ferenc pápa azt mondta, hogy „a kapitalizmus öl", és ez a jelenlegi helyzetben igaz. Az alapvető probléma az etika és a morál hiánya – az önzés, a mohóság, az „én" központúsága.

„Amíg ezt gondolom, hogy nem lesz egy etikai, morális forradalom a világon, addig a gazdasági modell se fog megváltozni" – Ürge-Vorsatz Diána *

Ürge-Vorsatz reméli, hogy a Laudato Si' mozgalom és más vallási közösségek összefogjanak egy morális alapokon működő gazdasági modell kialakítására. Azonban Gelencsér szkeptikus: az emberiség nem fog önként lejönni a fogyasztásról, csak a kényszerűség fogja erre kényszeríteni.

Szuverenitás és geopolitika

A beszélgetésben szóba kerül, hogy a mesterséges intelligencia szuverenitási kérdéssé válhat – mely államoknak lesz saját AI-juk, és melyek függenek másoktól. Ürge-Vorsatz szerint Magyarország képes lenne saját, zöld energiából működő AI-infrastruktúrát építeni, de ehhez nem feltétlenül szükséges új atomerőmű – a geotermia, a napelem és az akkumulátor kombinációja is elegendő lenne.

Kína és az alternatív modellek

A beszélgetésben Kína többször előkerül. Ürge-Vorsatz szerint Kína 40%-ban zöld iparágakból nőtt tavaly, és a világ szénkibocsátásának nagy része Kínán múlik. Azonban Gelencsér rámutat, hogy Kína még mindig 600 GW szénenergia-kapacitást épít, és tavaly rekordot döntött a szénfelhasználásban.

„Kína sokkal erősebben fejleszti a megenergiáját és az elektromos közlekedést, nincs kevés olyan országban, ahogy olyan magas az elektromos járműveknek a eladásának az aránya, mint náluk" – Ürge-Vorsatz Diána *

Az emberiség jövője: összetartás vagy széthúzás?

Az utolsó kérdésre – hogy az erőforrás-hiány és a klímaválság összetartást vagy széthúzást hoz-e – Gelencsér pesszimista: az elmúlt évek világpolitikája (Trump, az orosz-ukrán háború) az erőforrás-háborúk kezdetét mutatja.

„Én nem is akarok válaszolni. Nézzük meg az elmúlt egy néhány év történéseit a világban" – Gelencsér András *

Ürge-Vorsatz szerint azonban még mindig van remény az innovációra és az etikai megújulásra, de csak akkor, ha cselekedünk. A tudósok felelőssége az, hogy ezt az utat világossá tegyék.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Schadl György" – az átiratban nem szerepel, de a NER-botrányok kontextusában említhető lenne; azonban mivel konkrétan nem jelenik meg az átiratban, nem szerepeltettem.
  • „Kanásznagy Máté" – az átiratban többször említésre kerül, de a beszélgetésben nem közvetlenül jelen van; a kontextusból egyértelmű, hogy egy politikus/közéleti szereplő.
  • Néhány helyen az ASR félreismert szavakat (pl. „Cseberből Vederbe", „Big F" az „Big Four" helyett), amelyeket a kontextus alapján korrigáltam.
  • A „Laudato Si'" mozgalom említése világos, de az átiratban nem szerepel teljes formában.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]A kőkorszaknak se azért lett vége, mert elfogyott a kő.

[00:00:02]Tehát lassan és nem és nem szekerekkel járunk, mert volt egy szuper szekér szakszervezet, vagy vagy akkor úristen, a szekérgyártókönnak a munkahelye elveszett.

[00:00:12]Tehát át kell állni egy új 21.

[00:00:13]századi gazdaságra.

[00:00:17]Fájdalmas.

[00:00:17]Viszont lehet, hogy sokkal jobban járunk összességében.

[00:00:21]Magyarországon is javába betonozunk és ezekb betonozás alatt mit értesz?

[00:00:24]Építünk egy társaság.

[00:00:26]mindent építünk és óránként hár három futballpályányi területet lebetonozunk még Magyarországon is, ahol csökken a népesség.

[00:00:33]Tehát ez nem tűnik egy fenntartható racionális.

[00:00:36]Ez miért történik?

[00:00:38]Befektetés, pénz.

[00:00:38]De ez egy nagyon nehéz kérdés, hogy van-e zöld növekedés, vagy nincs.

[00:00:41]Ide ide jön végülis ki minden vita.

[00:00:48]Szerintem nincs.

[00:00:48]Ideig óráig szerintem várj, kitalálom.

[00:00:50]András szerint van.

[00:00:52]Nincs.

[00:00:53]Na hát akkor ebben egyetértek.

[00:00:54]Pontosan.

[00:00:54]Abszolút.

[00:01:05]125000 éve nem volt ilyen meleg a Föld.

[00:01:08]Az emberiség mégis alvajáróként menetel a katasztrófa felé, miközben a klímavédelem sokszor pusztabb politikai hitéttés irányul.

[00:01:15]De vajon megmenthetnénk-e még?

[00:01:17]Megmenthetnénk-e magunkat napelemekkel és zöld innovációkkal, vagy a teljes fogyasztói civilizációnk már működésképtelen?

[00:01:24]Erről vitázunk ma a hazai tudományos élet két legfajsúlyosabb alakjával.

[00:01:29]A közbeszéd mai vendége tehát ürge fororshász Diána, a CEU professzor, a klímakutató, az IPCC alelnöke és Gelencsér András, akademikus, levegőkémikus.

[00:01:38]Üdvözöllek titeket és köszönöm szépen, hogy összejött ez a beszélgetési vit.

[00:01:43]Köszönjük a meghívást.

[00:01:44]Köszönjük a lehetőséget.

[00:01:44]És hadd kezdjem most is azzal, hogy támogassatok minket továbbra is.

[00:01:49]És köszönjük, hogy már 132000-en vagyunk.

[00:01:50]Na hát azzal szeretném kezdeni, hogy mikor szerettetek bele ebbe a témába?

[00:01:55]Tehát, hogy mi volt az a pillanat, amikor azt mondtátok, hogy én erre fogom az életemet felrakni, Diana?

[00:02:06]Hát én azt hiszem, hogy amikor éppen a repülőn ültem Amerikába, és kezdtem a doktorimat, akkor vittem magammal olvasni egy cikket.

[00:02:12]Ezt Amory Lovin írta, akkor a az akkori energia válság után az egyik legmeghatározóbb alakja volt talán a az egész energiaválsággal kapcsolatos energetikai megoldásoknak.

[00:02:26]És és azt hiszem, hogy így így akkor azt gondoltam, hogy ez fantasztikus, és ezt szeretném csinálni, mert egyszerre egyrészt megoldja az energetikával kapcsolatos problémákat, plusz még annyi minden plusz környezeti problémákat is megold, és akkor itt van az éghallatváltozás, ami még nagyon-nagyon korai cipőbe járt akkor, vagy az arról való tudásunk.

[00:02:50]Ne firtassuk.

[00:02:50]Mindenesetre azt hittem, hogy ilyen gyerekkori példát mondasz majd.

[00:02:56]A a környezetvédelem után az azt az az tényleg így a bilin is ülve már, vagy nem tudom, de a szüleim nagyon sokat vittek kirándulni, és akkor én ott az erdőben én teljesen szerelmes voltam, és arról szólt az életem, a sportom és minden utána erről szólt, de maga az éghajlatváltozás azért az később jött, mert eleinte akkor még nem is tudtuk, hogy ez gond lesz.

[00:03:15]András, hát én ugye az egyetem után, amit Veszprémben végeztem, vegyész mérnökként a tudománnyal kezdtem foglalkozni, és a levegőszennyezés volt a a témám, és ugye a levegőszennyezés abban az időben, a 90-es évek elejéről beszélünk, hamar átment ugye az ékarjlat módosításával kapcsolatos problémákba, és ezáltal én ugye az égkajlatváltozást innen közelítettem meg.

[00:03:41]Tehát a tudományos pályám, ha úgy tetszik, csatornázódott be az éghajlati kérdésekbe.

[00:03:49]Mielőtt belecsapnánk a témába, a lecsóba, azt is beszéljük meg, hogy volt-e a pályafutásotok során egy ilyen triviális mélypont, amikor azt mondtátok, hogy ez a téma ez ez ez menthetetlen, felesleges, szomorú vagyok tőle, inkább hagyjuk az egészet.

[00:04:02]Volt-e ilyen mélypont az életetekben?

[00:04:05]András, Diana, kér András.

[00:04:09]Hát ö olyan értelemben volt, amikor amikor azzal szembesültem, hogy az a azok a megoldások, amelyek amelyeket az emberiség, vagy hát a globális politika ugye az éghajlatváltozásra gyógyírnak tekint, azoknak megvannak a maguk korlátai és hát vannak olyan egyéb problémák, amelyeket éppen ezek hoznak létre és hát ez nem volt jó felismerés.

[00:04:33]Tehát de Cseberből Vederbe 2014-ben.

[00:04:36]Ez mikor volt t Mi történt 14-ben?

[00:04:39]Ja, párii nem a bécsi Természettudományi Múzeumban jártam, és ott egy az ásványi nyersanyagoknak a végességéről szóló kiállítás döbbentett rá arra, hogy itt hát nem állunk jól.

[00:04:51]Úgyhogy nem jó.

[00:04:54]Nem vol.

[00:04:54]És ha már Bécs, akkor ennél jobban nem is lehetett volna Diana hozzád átszerkeszteni a kérdést.

[00:05:00]Szerintem nekem szinte minden nap van ilyen.

[00:05:02]Igen.

[00:05:03]De minden nap én azt gondolom, hogy pont ha amikor ilyen érzése van az embernek, pont akkor a legnagyobb felelőssége a tudósnak, hogy azt mondjuk, hogy akkor pláne a miénk a a nálunk van a a váltóbot, hogy hogy nekünk kell akkor akkor új megoldásokat szerezni, mert azt gondolom, hogy itt rajtunk múlik.

[00:05:21]De itt nekem nem annyira a technológia azok is, én tudom, hogy azokkal, tehát ráadásul nagyon-nagyon sok minden, mert teljesen egyértetünk adásra, tehát tudom ott is, hogy nagyon sok a végesség, de nekem a legnagyobb kétségbesést inkább az adja még ma is elég gyakran, amikor inkább azt látom, hogy hogy ha amikor azt látom, hogy az emberek is azt mondják, hogy inkább a mostani kis jólétem az az fontosabb, mint az, hogy hogy bármit is változtassunk, még akkor is, ha gyerekeim vagy akár már az én ez nagy igazság.

[00:05:52]De mi van akkor, hogyha ez politikusoknak a háborúi?

[00:05:53]Tehát, hogy például ti hogyan tudtok ahhoz viszonyulni, amikor a hormozi szoroson nem tud átmenni egy hajó, vesztegel, ugye már önmagában a veszteglés is környezeti károkat, lábnyomokat okoz, nem beszélve mondjuk egy tankerhajó elsüllyedéséről, vagy mondjuk a akár a rakétákról.

[00:06:12]Ez mennyi energiát emészt fel, hogy ilyenkor ilyenkor meséljetek már egy kicsit így a a színfalak mögött mi zajlik bennetek, amikor egy háború három-négy éve tart, az mennyire nagy környezeti lábnyomot jelent?

[00:06:25]Szerintem ebben a háborúban nem a környezeti lábnyomot kell látni, hanem pont azt, hogy azért ilyen nagy van ennek ilyen nagy hatása, mert amit már mi három-négy évtizede mondunk, azt nem csináljuk megrendesen.

[00:06:38]megcsináltuk volna, hogy olyan élhető városaink lesznek, ahol nem függünk annyira a a közlekedésen, különösen nem a saját az egyéni autó, a saját autó közlekedésen.

[00:06:49]Ha megcsináltuk volna jobban, még jobban az elektromos közlekedésre és az elektromos, az elektromosságra való áttérést, hogyha ami az én kutatásom is már három évtizede mondom, hogy null energiás épületek, tök fölösleges idehozni a földgáz molekulákat, vagy az olajmolekulákat, amikor bármilyen molekulák nélkül tökéletesen vagy szinte tökéletesen de nem egyik pillanatról a másikra.

[00:07:13]Na de három évtizede mondjuk nem egyik pillanatról másikra, csak mindig az öt perces az ideigens megoldásokat csináljuk, ahelyett, hogy hosszú távon az egész problémát megszüntetnénk, nem lennék ittéve á akármennyi tanker a az hormózi szorosba, ha nekünk null energiás épületeink vannak nagyjából és mondjuk elektromos közlekedésünk.

[00:07:35]András, ezzel egyetért?

[00:07:35]Ö részben igen, de én azért az ipar oldaláról közelíteném, amely mert ugye vegyészmérnök vagyok, ahogy említettem, a bevezetőben, és én az iparban egyáltalán nem látom ezt a fajta törekvést, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiahordozóktól, és sehol a világon nem lát sehol sehol.

[00:07:51]És ezért ezért tulajdonképpen a a fogyasztás visszafogása lenne az egyetlen működő megoldás.

[00:08:00]Azért csak időt nyerünk.

[00:08:00]Nem, nem azért, hogyha ha rengeteg tartalék van ebben a civilizációban, tehát iszonyatos a pazarlás, a felesleges dolog, a luxus, amelyre nem feltétlenül lenne szükség, és amely nyilván az erőforrásokkal való takarékodás, takarékoskodást jelentené.

[00:08:15]Úgy értettem, hogy ő ugye mondtad, hogy ő ez, tehát 2014-ben neked az egy ilyen jelentős pillanat volt az életedben, amikor ott a kiállításon rádöbbentél, hogy a fosszilis energiák meg ugye a többi energiaforrás véges.

[00:08:27]Tehát, hogy a fosszilis energiaforrástól való függése az iparnak, az sem egy neverending sztori.

[00:08:35]Tehát a a annak is előbb-utóbb át kell tudni állni úgy, ahogy azt a Dianna prognosztizálja.

[00:08:41]Nem, ez így van.

[00:08:42]Csak el se kezdődött.

[00:08:42]Tehát, de látsz errefele mutató innovációt, jelet vagy akármi?

[00:08:47]Nem, nem.

[00:08:47]Ugye az a baj, hogy a a nehéz iparnak azt a négy nagy ágazatát, amit Big Fnak neveznek, az acél gyártás, cementyártás, mű műtrágya és műanyaggyártás, ebben ebben egyáltalán nincs elektrifikáció, és nincsenek a fosszilistől eltérő megoldások, de mondhatnám a tengeri hajózást, ahol egyetlen elektrifikált konténerszállító hajó sem működik a repülés.

[00:09:11]azért ez ez nem egészen így van.

[00:09:13]Egyre több elektrifikált tengszállító hajó kezd menni.

[00:09:15]Most akkor ha ezt azért kértem, hogy előtte nézhessük utána az adatoknak, de ha jobban tudom, ha de hát mondjuk nem tudkolni erről.

[00:09:24]Mindenesetre Kínából most már rengeteg kezdett elmenni és egyre több van ebből.

[00:09:29]Acélgyárak is igaz, hogy az tényleg lassabb, dehogynem.

[00:09:34]Hát most voltam Norvégiában tankerjó.

[00:09:36]Elektromos tankerjó.

[00:09:38]Igen, egyelőre kisebbek, de igen, elektromos tankerhjó.

[00:09:39]Kisebbet azt mond nekünk azért akkora, mint egy jaht, vagy akkora, mint egy tankerjó vagy?

[00:09:43]Hát nem akkora, mint a tankerhjó, azért mondom, hogy kisebbek, de de teherszállító hajók elkezdődött ez a forradalom is.

[00:09:49]Persze még nincsen teljesen ott, de de elkezdődött, de ennél teljesen egyetértek Andrással, hogy nem fogjuk tűni csak technológiából megoldani, de hihetetlen innováció van, csak ez az innováció nem sajnos már a jó része nem Európából indul, hanem a nagy része Kínából indul, és sokkal kevésbé látjuk.

[00:10:10]Hát nyilván azért, mert európai vagyok, és és nagyon szeretném, hogyha ez azért világkérdés.

[00:10:15]Jó, ebben ebben teljesen igazad van.

[00:10:18]Csak csak ők csak azért azért vagyok sokszor szomorú, nagyon jó kapcsolatom van Kínával és a kínai kollégákkal, de azért szomorú, mert nagyon sokszor azokból az innovációkból, amiket mi találtunk ki évtizedek előtt, és itt még mindig ilyen kis niss szinten vannak, hogy van néhány demoprjekt meg ilyen kis izé, Kínából Kínában hatalmas, ott csinálnak hatalmas üzletet belőle, és ilyen mega városni gyárakkal például a passzív házakat termelik és export portálják az egész világra, ahelyett, hogy mit csinálnánk.

[00:10:49]Tehát igazából ezért szomorú, mert sokszor mi magunk nem szedtük le azokat a gyümölcsöket, amiket a mi szellemi termékeink adtak.

[00:10:59]Na jó, de ugye ha jól értelek, akkor azt mondod, hogy van mint egy mint egy ilyen tapasbárban, tehát hogy van ilyen is, meg olyan is, ilyen innováció, ilyen passzív ház, ilyen ötlet Kínában, Amszterdamban, mindenhol, de a nagy egészet nézve ez nem működik sehol a rendszerben.

[00:11:14]De ez nem igaz.

[00:11:14]Hihetetlen sok.

[00:11:17]Na mondj nekem egy várost, egy országot, ahol ahol úgy nagyjából úgy működik, ahogy te azt elvárnád.

[00:11:21]Na de nem ez nem úgy van, hogy egy sziget és akkor ott minden jól működik, máshol pedig minden rosszul.

[00:11:24]Vannak területek mindenhol, ami jobban működik.

[00:11:29]Jó, Magyarország most tavaly is világcsúcsot döntöttünk.

[00:11:34]Az egész világon mi termeltük a leg villamosháram termelésünknek legnagyobb hányadát naenergiából, és mindezt hat év alatt turbóztuk föl, körülbelül nulláról.

[00:11:43]Hihetetlen nagy előrelépés is, csak ez egy magyar példát.

[00:11:46]Nagyjából senki nem beszél róla, nem nagyon tudunk róla.

[00:11:50]De de ugyanígy az, hogy hogy a világ nagyvárosainak egy jelentős része szinte kipucolta a dugót, a a légszennyezést, de ezől András biztos sokkal jobban fog tudni beszélni, a légszennyezést, a dugókat és nagyjából a személyautókat, mert egyszerűen nem éri meg.

[00:12:10]Úgy úgy menteket, hogy nem melyik városok ezek?

[00:12:12]Mert itt például Ciktől kezdett Tók keresztül Osaka.

[00:12:16]Tehát a világ legélhetőbb városainak az első 10-et megnézzük minden évben a világ 10 Bécs vannak még, de jóval kevesebb szinte nincs dugó és és az emberek nagy része nem is akar autót, mert minek?

[00:12:29]Mert azért nagyon akkor ránk férnéd Budapesten egy dugódíj.

[00:12:32]András, te hogy látod ezt?

[00:12:33]Hát én azért nem vagyok ennyire derülátó, mert én ugye inkább a korlátokat látom, valahogy arra van beállva a szemem.

[00:12:39]Ugye itt a Magyarország napelem rekordjával kapcsolatban éppen a héten olvastam egy összesítést, hogy mi fizetünk a legtöbbet azért, hogy átvegyék tőlünk negatív áron a az áramot akkor, amikor túltermelés van.

[00:12:54]Most már révi 400 óra az, amikor negatív áru a az áram, és akkor termelnek a napelemeink, és este pedig sokszoros áron vásároljuk vissza, amikor ugye nullát termelnek.

[00:13:04]Tehát azért ez nem olyan egyszerű, hogy hogy ezzel annyira büszkélkedni lehessen, mert ez nem organikusan történik.

[00:13:11]De amit a Diana mond, csak hogy hogy a nézőknek a kérdését most föltegyem, egyszer a Diana mondott egy jó hírt, de nem tud teljesen jó lenni, mertogy a jogszabályi környezet még nem eléggé fejlet ahhoz, vagy a jogályá nem ez a ez egyszerűen a a természet.

[00:13:26]Így működik.

[00:13:29]Tehát az, hogy műszaki rendszerek egyszerűen nem tudnak mit kezdeni ezzel a fölösleges árammal, és ezért el kell adnunk úgy, hogy mi fizetünk még érte akkor, amikor ez a túltermelés van.

[00:13:41]Tehát mivel ugye ez egy vita, egészen nyugodtan tehát ventiláljatok a kezetekkel, hogyha szeretnétek mondani, mert mondjad kérlek.

[00:13:48]Tehát teljesen igaza van Andnak, csak ezek a technológiák most törnek be.

[00:13:50]Ez mind ilyen learning by doing, tehát ahogy csináljuk, úgy tanulunk.

[00:13:54]És ezzel a technológiával együtt hihetetlenül fejlődik mind az akkumulátor technológia.

[00:13:59]És az is elkezdett szerencsére Magyarországon egyre több akkumulátor van és és egyre több nagy mértékű akkumulátor valami segíteni fog.

[00:14:07]De nem csak az akkumulátor, hanem mint az energiaflexibilitás és és sector coupling.

[00:14:12]Tehát nagyon sok megoldás van, ami igen, még hátul van, de de ezek is hihetetlen módon javulnak.

[00:14:22]Tehát én nagyon remélem, hogy hogy hamarosan ezeket is meg tudjuk oldani, de az biztos, hogy hogy hogy hogy nem könnyű.

[00:14:29]És és amiatt, hogy ilyen gyorsan kell az egész problémát megoldani, és amiatt, hogy túl sokat fogyasztunk, és evvel teljesen egyetértek Andrással, és és ugye a publikáció meg a tudományos munkásságom nagy része is erről szól, hogy hogy ezt kellene inkább főleg visszahozni, nem csak a a megóenergiatermelést, hanem a fogyasztáson kell foglalkozni.

[00:14:47]viszont a kettő együtt már nagyon sok jó ö megoldás, egyre több megoldás van.

[00:14:57]Hát hogy ne csak Magyarországot szíjuk, egy-két példát Európából, hogy például Írországban, illetve Németországban a szél a tengeri szélturbinákat nagyon kis százalékban használják ki, mert egyszerűen nem tudnak mit kezdeni túltermelés esetén az áramot.

[00:15:11]Tehát effektíve fizetnek azért a a ezeknek az energetikai cégeknek, hogy kifordítsák a szélből a turbinákat, és ne termeljenek, mert egyszerűen az áramot nem tudják többlet, mert ugye nincs ezt nem lehet összehangolni a fogyasztással, hogyha ott a tengeri ehhez kell az akkumulátor hosszútávon.

[00:15:30]Az akkumulátor nincs abban a nagyságrendben a a világban, de vannak ilyen ingák, ugye, ha jól tudom, a arra is most már mond, hát ez fizika, tehát ez a világ legegyszőbb.

[00:15:38]Egyébként ez a learning by doing, ez engem azért szokott egy picit bosszantani, mert ez a az elektrotechnika az egy ugye ott megvannak a törvények, amelyek ezeket szabályozzák, tehát ezt előre is ki lehetett volna találni, meg azt is, hogy a nap mikor süt.

[00:15:50]Tehát ezt nem akkor kell erre rájönni, amikor már 400 óra évente 400 órában fizetünk a felesleges áramért, hanem ezt előtte végig lehet gondolni, hiszen evben semmilyen meglepetés előre nincs.

[00:16:01]A nap nem kezdett el éjszaka sütni a De mi a megoldási javaslatod akkor?

[00:16:07]Hát azt, hogy ezt nem így kellett volna csinálni ész nélkül, ahogy mondjuk Magyarországun csinálták.

[00:16:09]Az energetika nagyon egyoldalú lett, a napelemre tettük fel, abban akartunk valami világsők lenni, mintha olimpia lett volna.

[00:16:18]és miközben a többi szektort azt elhanyagoltuk.

[00:16:23]Jó, de most most mondjuk, hogy végül is új lap van, tehát ugye most egy új kormány is alakul, ráadásul nagy felhatalmazással, tehát nagy mozgástérrel.

[00:16:29]Hogyan kell szerinted akkor ö és amúgy szerintem ez nem egy magyar, hanem ez egy globális kérdés, arra megoldást találni, hogy mondjuk nekünk nincs tengerünk már, de mondjuk Németország, Dánia, tehát Hollandiában van ez az új technológia, ahol a hullámzásnak is az energiáját ugye már áramá tudják vagy akarják alakítani.

[00:16:47]Tehát hogy lehet ezeket az új technológiákat rentábilis energiaforrásként használni akkumulátor nélkül?

[00:16:56]De miért kéne akkumulátor nélkül?

[00:16:56]Hát azért, mert mondjuk nem akarom elvenni a ti kenyereteket, de én úgy olvastam, hogy egyrészt még nincs az a technológiai fejlettsége ennek az akkumulátornak, hogy igazán rentábilis legyen, mert csak egy pár év az, amikor a ráfordított energia miatt az megtérül, tehát ez még annyira gyerek gyerekcipőben jár.

[00:17:12]Másrészt meg hát gondolom, hogy ezt valahogy másig is el lehet osztani ezt az energiát, nem András?

[00:17:17]Hát ami racionális az a helyben történő felhasználás meg az időzítés.

[00:17:20]Tehát, hogy akkor használjunk energiát, amikor termelődik, és ne kelljen, minél kevesebbet kelljen belőle tárolni.

[00:17:26]Hát egyelőre a a az emberi, hogy mondjam, viselkedés azt nem nagyon támogatja.

[00:17:34]Tehát és az ipari folyamatok se támogatják azt, hogy időzítsük az energiafelhasználásunkat a rendelkezésre álláshoz.

[00:17:42]Hát például ebben azért lehetne előrelépés, meg az, hogy ne kelljen az egész országot állandóan így pengejelen táncoltatni ezektől a az időjárásfüggő energiatermelési módoktól.

[00:17:57]Tehát akkor azt mondod, bocsánat meg ne haragudj, hogy a módszertan az a legfontosabb, ugye?

[00:18:03]Hát az, hogy sok oldalul legyen, több oldalú legyen, és lehetőség szerint minél kevésbé terheljük a nagy a nagy rendszereket.

[00:18:09]Próbáljunk meg, amit lehet hely helyben megoldani, az energiát termelni, felhasználni, illetve a takarékoskodni vele.

[00:18:15]Ez a legfontosabb talán, hogy ne pazarulj.

[00:18:20]Abszolút egyetértek, de itt szerintem több megoldást kell alkalmazni.

[00:18:22]Az egyik az az, hogy az biztos, hogy az energiaflexibilitáshoz most az is technológiailag nagyon sokat fejlődik, különösen a sok okos megszességes intelligencia által most már lehetővé tett rendszer miatt.

[00:18:38]Tehát ez is egy egészen új korszakba fog lépni, és ezt ezt kell jobban alkalmazni.

[00:18:43]De én azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb szintén ott van, amit András említett, hogy pontosan az ipari felhasználás.

[00:18:48]Ugye amikor ilyen sok fölösleges energia van, azt nem kidobni kéne, vagy iszonyú drágább fizetni érte, hogy valaki átveye, hanem például ebből lehetne ilyenkor hidrogént csinálni, vagy olyan üzemanyagokat, ami egyébként pont abba a nehéz iparba segítene, ahol nem tudjuk csak elektrifikációval megoldani, vagy akár ammónia és így tovább.

[00:19:08]Mennyire segítene például most itt a a drága olajárak mellett is.

[00:19:12]Tehát nagyon sok mindent tudnánk csinálni azzal az energetikával, ezzel az energiával, amikor fölöslegesen termelünk, de ezt biztos, hogy erre előre kell készülni.

[00:19:23]De én is azt gondolom, hogy a legfontosabb az lenne, hogy ne hatalmas napelen parkokat építsünk, hanem inkább az meglevő infrastruktúrába integráljuk be a napelemeket is, hiszen akkor ott termeljük, ahol amúgy is fölhasználják.

[00:19:38]És ráadásul amikor legtöbbet zárt rendszert jelentene sokszor nem nem feltétlenül zárt rendszer de mondjuk ha a ház de mondta az András nem veszi át vagy csak drágában veszi át az állam az ár Igen.

[00:19:48]De akkor nem kéne eleve beletenni az elektronok nagy részét a hálózatba.

[00:20:29]szelektív hulladékgyűjtésnek Mindig van értelme még, hogyha kicsiben is csinálja az ember, mert már hogyha még annyit se tennének az emberek, még annyival is rosszabb lenne szerintem.

[00:20:39]Hát még megéri szerintem, mert most azon a káron nem tudunk segíteni, de amit mi tudunk változtatni, azt érdemes megcsinálni.

[00:20:47]Szelektív hulladégyűjtés nem a megtérülés kérdése.

[00:20:52]Etikai kérdés.

[00:20:53]Igen, nagyon érdemes.

[00:20:53]Mi is rendkívül szelektíven dolgozunk otthon.

[00:20:57]Ezt szelektálni kell.

[00:20:57]Ez annyira egyértelmű nekem már, hogy aztán mindenkinek azt nem tudom.

[00:21:02]Szerintem egyértelmű a választ.

[00:21:02]Nyilván gyűjteni kell ezzel.

[00:21:04]Ugye saját világunkat szennyezzük.

[00:21:06]Egyébként én hulladégazzdálkodó vagyok, és egyébként otthon is ugye alapvetően kint vannak így a lakások előtt a a kék, a sárga, meg a fekete kukák, és azokba is ugyanúgy szelektíven kell gyűjteni.

[00:21:21]De egyébként igen, gyűjtem.

[00:21:23]Valóban el kell gondolkodni azon, hogy a csomagolópapíroktól kezdve a nylon nylon zacskokig, hogy mit használnak az emberek.

[00:21:32]Na, ennek alapján mit gondoltok?

[00:21:32]Az emberek olyan, mintogyha nagyon edukáltak lennének és egy ilyen mintabolygón élnénk.

[00:21:37]Diana abszolút nagyon jó volt ezeket a válaszokat hallani, mer de azért szerintem nem biztos, hogy ez teljesen reprezentatív egész Magyarországon, hogy mi ki mit gondol.

[00:21:47]És fantasztikus ezt ha teljesen igaza volt mindegyiknek.

[00:21:50]Én viszont erről itt most lehet, hogy én leszek szkeptikusabb, mint mint András.

[00:21:58]Én egy kicsit a a körkörös gazdaság is, a szelektív hulladékgyűjtés meg ezzel kapcsolatban nem azt mondom, hogy teljesen kiábrándultam, vagy vagy nem, de az a problémám vele, hogy sokszor azonosítjuk a szelektív hulladékgyűjtést a környezetvédelemmel.

[00:22:12]Ez az egyetlen, amit az óban ma megtanulnak.

[00:22:14]Ha bárkit megkérdezzük az utcán, mit csinál a környezet érdekében, szerintem az emberek 90% már ez is nagy dolog.

[00:22:22]Nem tudom, mert mert ugyanakkor sajnos pont az IPCCK változó egy kormányközi testület az ha szakirodalmat átnézzük, azért nagyon érdekes, hogy hogy egyelőre és tudom itt a férjem majd nagyon fog haragudni, mert ezzel otthon is sok sok a vitánk.

[00:22:37]A a szakirodom azt írja, hogy nagyon kicsi a a körkoroszdaságnak egyelőre a az a kibocsátásmegtakarítási potenciája.

[00:22:48]azt is, hogy nagyon sokszor sajnos ezt az ipar egy kicsit zöldmosásként használja, tehát nagyon jól azt, hogy nyugodtan használd azt a műanyagpalackot, mert úgy is majd majd szelektíven újra lesz hasznosítva.

[00:23:02]Egyébként még a műanyagpalack a leg a legjobb, mert azt még tényleg viszonylag normálisan újra lehetett hasznosítani, de ugye a legtöbb műanyagcsomagolást nem tudjuk újra hasznosítani, nem is lehet.

[00:23:11]És egés szelektíven van gyűjtve, tehát az is segít a feldolgozásban, nem?

[00:23:13]Na de nem tudjuk feldolgozni.

[00:23:15]Jelen pillanatban az összes műanyaghulladék, ami vagy műanyag, ami valaha használodott kevesebb mint 6% hát elethanyadás jobban tudja az értékeket.

[00:23:25]Tudtuk újrahaszósítani és a többit nem is tudjuk, mert ezek nem, mert ezek nem most ezt szerencsére körülöttünk nem olyan sok műanyag van, én próbálok nem is, de ezeknek a nagy része kompozit, ezt nem is lehet, soha nem is lehet.

[00:23:35]De akkor miért nincs erre egy ergaz hatályú, tehát egy ilyen általános hatályú ö nem tudom z vagy nem tudom milyen direktíva, hogy miket lehet és miket nem lehet használni?

[00:23:47]Hát tulajdonképpen újrahasznosítani a szó eredeti értelemben nagyon kevés dolgot lehet, főleg amit így összekevertünk előtte, azt már nem lehet szétválasztani, illetve óriási energia ráfordítással lehet csak belőle valamilyen sokkal rosszabb minőségű terméket csinálni.

[00:24:01]Elég ha csak a papírra gondolunk.

[00:24:02]ugye kiindulunk a fehér papír nyomtató papírból, és ugye annak a újrahasznosítása az egyre rosszabb minőségű papírt eredmény az igen gyorsan és a végén már csak legfeljebbén csomagoló töltetként lehet használni és azt meg már végképp semmivel semmire legfeljebb elégetni tehát ez igen hamar tehát újrahasznosítás nem is érdemes beszélni inkább ilyen az angolban van rá egy szó az hogy így így leminő tehát hogy egyre rosszabb minőséget lehet belőle csinálni ez igaz a műanyagra és tulajdonképpen minden anyagra.

[00:24:34]Bocs, biztos, hogy most mindenki arra gondol, miközben hallgat titeket, hogy akkor nincs értelme az újrahasznosításnak?

[00:24:39]Nem, hát az a szelektív gyűjtésnek.

[00:24:41]Nem, teljesen igaza van azoknak, akik elmondták, hogy ez ez etikai kérdés, és egyáltalán a környezetnek a az elemi védelméről van szó, hogy ne dobjuk el az erdő szélen, meg ne kerüljön a tengerbe, meg ne vigye el a szélt.

[00:24:53]Tehát hogy az, hogy hogy megpróbáljuk valamilyen formában tudatosan ezt a hulladék problémát kezelni, amit egyébként magunknak okoztunk azzal, hogy minden ötszörösen be van csomagolva.

[00:25:04]Az elmúlt 10 évben 11%-kal nőtt a csomagolóanagok mennyisége a világban.

[00:25:08]Ugye ezzel a nagy csomagküldési őrülettel, ami ami hát azért Magyarországot is elérte, ez a TEMU meg a nem tudom Alibaba meg a 40 rabló, ezek ezek ezek egyértelműen ezzel a csomagolóan anyagiak a iszonyatos bővülésével idézek nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy kitől származik az idézet.

[00:25:30]A klímaváltozás olyan, mint a láz.

[00:25:32]Nem maga a betegség, csak a tünet.

[00:25:35]Ezt ki mondta?

[00:25:36]Hát hát lehet, hogy én mondt mondtad.

[00:25:38]Igen.

[00:25:39]Eltaláltad.

[00:25:39]Jól van.

[00:25:39]Ezt tartod?

[00:25:41]Igen.

[00:25:42]Igen.

[00:25:43]Akkor ez ide passzol most, hogy nem vagy túl derülátó.

[00:25:46]Igen, igen.

[00:25:46]Hát az ékaratváltozás az az emberi tevékenységek által indukált vagy elindított nevezzük lavinának, amire már hát igen csekély hatással vagyunk, viszont hát nagyon ő annál nagyobb hatással van, illetve lesz ránk.

[00:26:02]Dianem.

[00:26:03]Teljesen egyetértek.

[00:26:03]És az a nagyon érdekes, amikor Andrással együtt benne voltunk abban a kis magyar vezetőtudósok által levő kis gondolkodó asztaltársaságban, ahol megpróbáltuk, hogy igen, mindenki nagyon máshogy gondolkodik az éghaletváltozáshoz, de mi az a 10 dolog, am közösen meg tudunk egyezni?

[00:26:20]És marha érdekes, hogy az egy dolog, amiben mindenki teljesen megjegyezett, pontosan ez, hogy igazából az alapprobléma ez a növekedési kényszer.

[00:26:27]És amúgy még meg lehet nézni továbbra is, nagyon jó az ékáttozás 10 üzenete, vagy mi?

[00:26:33]Igen, ez ez az mindenkit javasolom, hogy nézzék meg, mert mert nagyon jól össze van szerintem foglalva az a 10 dolog, amit tényleg mindenki meg amiben nincsen vita.

[00:26:41]És ez ez az egyik.

[00:26:44]Tehát abszolút ez a probléma.

[00:26:46]Ennek ellenére én azért abban mindenképpen vitatkozom mindkettőtökkel, hogy nem igaz, hogy semmi nem történt.

[00:26:53]Hihetetlen messzire jutottunk már, most jóval magasabbak lennének a kibocsátások és már a hőmérséklet is jóval magasabb lenne, amennyiben a a nem lett volna párizsi megállapodás és az a hihetetlen forradalom, ami azóta is van, ipari forradalom, ami azóta van.

[00:27:09]Ezen a ponton van nekünk egy jó kis saját diagramunk, azt szeretném, hogyha megnéznénk együtt.

[00:27:15]Remélem, hogy mindenki ellát odáig, de én azért megpróbálom narrálni.

[00:27:17]Tehát ez az elmúlt 66 millió évnek a a modellezett alakulása, ami a hőmérsékletet, tehát a globális hőmérsékletet illeti, ugye ott van a szaggatott vonal, ez a 15 fok most azt hiszem 15 fokon van, tehát a globális hőmérséklet 15 fokon van és ez érkezett meg nyilván meredeken emelkedve kábé 9 fokról.

[00:27:43]És amikor azt mondod, hogy lavinaszerű, akkor arra gondolsz, hogy ez akár felmehet még a mi életünkben is egy-két Cus fokot, de 1000 éves lebontásban akár felmehet 5-10 fokot is.

[00:27:53]Nem András?

[00:27:55]Hát egyfelől igen, másfelől a lavinaszerűt.

[00:27:57]Azt úgy értettem, hogy a természet már tulajdonképpen erre rásegít.

[00:28:01]Tehát beindultak azok a visszacsatolási folyamatok, amelyek ezeket a kezdeti hatásokat felerősítik.

[00:28:08]És itt már ezek javában zajlanak.

[00:28:08]Tehát például a globális felhőzet csökkenése vagy a vízgőztartalom növekedése a légkörnek az már tulajdonképpen bekövetkezett, és ennek megvan a a Föld éghajlatára a közvetlen hatása.

[00:28:21]Tehát már nem csak az emberi tevékenység játszik, ezt akarom mondani.

[00:28:27]Tehát akkor az emberi tevékenység volt a aki megadta a szikrát ahhoz, hogy az a kanóc elkezdjen égni.

[00:28:34]Igen.

[00:28:34]Mi dobtuk fel a hógolyót a hegyre, és most jön Hán Kalavina.

[00:28:36]Tehát így ez nem vagy túl bizakodó Diana te lát egyelőre szerencsére a tudományos konszenzushoz még nem indult el a lavina és a vízgőz az igaz hogy minden egyes czius fok emelkedéssel 7%-kal megnövekszik a légkör vízgőztartalma de ezek mind benne vannak azokban a modellekben, amik nézik a hogy hogy merre megy az éhaletváltozás és egyelőre még nagyon szépen szépen bocsánat ez rossz szó de nagyon abban a sávban vagyunk amit már akár évtizedek előtt ezelőtti is megjósoltunk.

[00:29:06]Megjósolták például a fosszilis tüzelőanyaggyártó cégek tökéletesen tudták az olajcégek, nekik voltak a legjobb modelljeik és mégis úgy csináltak, mintha nem így lett volna.

[00:29:17]Na mindegy, vagy hogy ez nem lenne probléma, hogy nem lenne éka latvátáspők pontosan tudták.

[00:29:23]De az tény, hogy egyre közelebb vagyunk azokhoz a kockázatokhoz, amikor beindulhatnak azért olyan lavinás hatások.

[00:29:30]Bár szerencsére az igazán lavinás hatások, ugye most volt egy nagy az IPCC-nek is volt egy nagy szakmai konferencia, vagy tudósokat a a világvezető tudósait összehívtuk és beszélgettünk pontosan az úgynevezett billenőpontokról, amik ilyen lavinaszerű beindulásokat például ugye azért most a magyar sajtóban is sokat szerepelt az atlanti bukóáramlásnak az esetleges leállása, akit voltáramnak nevezzük.

[00:29:57]Hát nem is csak az, hogy odébb ment, hanem hanem gyakorlatilag amit golfáratként ismerünk a köztudatban, de igazából az az óceánáramlási rendszer, amit Európát sok fokkal melegebben tartja, és és és gyakorlatilag ennek köszönhetjük azért a virágzó gazdaságunkat.

[00:30:19]És ennek ugyanezért nagyon aggódunk, ha ez az áramlási rendszer például leáll.

[00:30:25]Úgy látszott, hogy ez leállhat.

[00:30:26]Abszolút.

[00:30:26]Ez már van egy fantasztikus film, amiben ugye az egyik napról a másikra leállt.

[00:30:32]Ez a Day After Tomorrow.

[00:30:32]De hogy de hogy te ezt most mennyire látod reálisnak?

[00:30:36]Ez nem én látom, vagy hogy a tudományos konszenzust nézem én.

[00:30:38]És ugye ez az IPCC-ben ez egy nagyon fontos téma, amit amit átnézünk a hetes értékelő jelentésben, ami most folyik.

[00:30:45]Szerintem az mindenképpen konszenzus van arról, hogy ez leállhat, hiszen láttuk, hogy a múltban többször leállt ez a ez a rendszer.

[00:30:53]azt is látjuk, hogy már valószínűleg 20%-kal le is lassult.

[00:30:55]Bár erről azért nincsen teljes megállapodás.

[00:31:00]Ö az, hogy ebben a évszázadban leáll-e, nincsen azért teljes ö tehát még egy 50%-os megegyezés sem.

[00:31:06]Ö de az igazság, hogy amíg én ettől rettenetesen féltem és teljesen be voltam ijedve, azért ha megnézzük a modellekatet, hogy akkor mi történik, baromi rossz lesz Európának, de a világcilizáció nem omlik tőle össze.

[00:31:19]Tehát és a Norvéja összedől, meg mondjuk az Egyesült Királyság, de még az se biztos, mert azért, mert azért megvannak norvégiáoknak nagyon jó technológiák, annak azért, hogy tudnak a hidegelen védekezni.

[00:31:30]Az Egyesült Királyságban biztos, hogy nem lesz mezőgazdaság, vagy nagyon kicsi, nem tudjuk, mert ezek még nincsenek rendesen megnézve.

[00:31:38]Ezek a hatások remélem végre megcsinálják ezeket a kutatásokat, amiket én mindig kritizálom, hogy nem csak azt kell nézni, hogy hány fokkal hűl le, hanem akkor ez mi közétkezik a a gazdaságra.

[00:31:47]András, az az igazság, hogy a klímaszorongók azok egyre többen vannak egyébként, nem csak a nyugati világban, tehát ez ez keleten is egyre egyreabb, de mintogyha nem nagyon változtatnának az emberek a szokásaikon, tehát hogy ugyanúgy fogyasztanak egyre többet és többet fogyasztanak.

[00:32:06]Tehát nekem volt Karácsony Gergely főpolgármesterrel egy egy interjú most már viszonylag rég, és ő mondta azt, hogy hát egyszerűen két és félszer több autó van most Budapesten, mint volt mondjuk 30 évvel ezelőtt.

[00:32:16]És ugye a dugódíjat meg annak ellenére, hogy kéne, végülis senki nem merte bevezetni.

[00:32:22]Tehát magyarán olyan, mintogyha az emberek azért fogyasztanak olyan szinten túl, mert ezt a politika és a döntéshozók hagyják, nem védekeznek ellene.

[00:32:34]Ugye mondtátok, hogy a 6%-át tudják újrahasznosítani.

[00:32:36]Hát akkor miért használunk olyan dolgokat, amiket nem lehet újrahasznosítani?

[00:32:42]Nem értem.

[00:32:42]Sose értettem, hogy például miért gyártanak olyan autót, ami mondjuk 100-zal többen megy, mint az engedett kilométer.

[00:32:48]Miért?

[00:32:48]Ezeknek így nincs értelme.

[00:32:52]Hát ezt azzem Diana mondta, aki itt az elején, hogy ez a társadalmi, gazdasági pénzügyi rendszer az, ami ezt az egészet tulajdonképpen hajtja, és mentén vannak ezek a a túllövések, és ez a fogyasztói őrület, ez nem feltétlenül a az emberekből fakad.

[00:33:07]Tehát ez a hát például ha ez az előbb említett ilyen csomagküldő szolgálat ugye vagy ezek a online dolgok ezek felpörgették a fogyasztást és olyankor is lehet vásárolni amikor az ember normálisan aludt korábban éjszaka közepén és és tehát hogy hogy tulajdonképpen ezt a társadalom maga maga hogy mondjam jó de most a társadalom önszabályozása vagy az állami szabályozás pénz pénzről szól minden nem kell összesküvés elmé méleteket gyártani.

[00:33:37]Ezzel a pénzzel, profittal és a kapitalizmus logikájával mindent meg lehet magyarázni.

[00:33:43]De ha drága, tehát nem éri meg mondjuk a temutol rendelni, akkor az emberek azt nem csinálják.

[00:33:47]Nem, igen, de pont úgy van kitalálva a rendszer, hogy megérje, illetve hát a tengeri szállítás azért is olcsó, mert az olajfinomító hulladékát égetik el a tengeren, és azzal valamit kezdeni kellene.

[00:33:58]Tehát az, hogy még gumikacsát is szállít a Kínából ide, az az majdnem, hogy csak járulékos haszon, mert a a az olajfinomítóknak a használhatatlan nehéz maradékát kell elégetni, és azt a tengeren a legolcsóbb.

[00:34:12]Tehát azért ilyen olcsó a tengeri szállítás.

[00:34:14]Na jó, de hát kinek a felelőssége az, hogy akkor ez legyen drága, tehát ne érje meg, vagy eleve ne lehessen, tehát eleve tiltott?

[00:34:23]Ez kinek a felelőssége?

[00:34:25]Szóval ebben teljesen igaz nincs egy valakinek a felelőssége, mert hiába lenne egy nagyon ambiciózus kormány, aki azt mondja, na most ezt megcsinálom.

[00:34:33]Biz lehet, hogy ebbe belebuknak, vagy valószínűleg belebuknak.

[00:34:37]Hát igen, de most aknak hiszen egy kormány csak azt tudja csinálni, amit a szavazói azért megengednek, vagy vagy a szavazóbázis azért felhatalmaz.

[00:34:47]Tehát nem nem nagyon mehetek kormányt teljesen a szavazóbázis ellen.

[00:34:51]És az a baj, hogy a szavazóbázis viszont eléggé sajnos a kereskedelemi érdek által van manipulálva.

[00:34:59]iszonyatosan manipulálva vagyunk, hiszen belénk van minden nap, vagy minden percben, minden másodpercben, minden közösségi médián, minden médián az jönék, hogy mi akkor leszünk boldoguk, ha még azt a nem tudom mi a szakm leírtad a a mozgatórját a különböző izmusoknak az amerikai legutóbbi választásban, mármint választás során.

[00:35:14]Ö de én mégis azt gondolom, hogy kicsit a civilizációnk a jelenlegi formájában az hát ha még most nem is, de működésképtelenné fogja tenni saját magát és a és a és a bolygót.

[00:35:27]És most bocsánat, hogy kicsit így cukollak titeket, de ti sem mondjátok ki bátran, hogy amúgy mit kellene, tiltani, mert hogy az önszabályozás szemeláthatólag nem működik az emberiség ki tiltani, amikor látjuk, hogy hogy pont afelé megy a gazdaság, vagy a politika is globálisan is, hogy még a most meglevő tiltásokat is is rakjuk el.

[00:35:52]Mondjuk az is igaz, hogy a most meglevő tiltások azért egy kicsit ilyen ilyen patchworkszerűen lettek.

[00:35:56]Mindig raktunk még egy még egy bendet, még egy sebtapaszt és még sebbtapaszt.

[00:36:01]Közben egy szitán vagyunk, tehát a szitát kellene megoldani és nem 25.

[00:36:06]De mondjuk ha már az IPCC-nél vagy alelnök, akkor miért nem álltok elő egy olyan radikális javaslattal, hogy mondjuk a ezek a nagy tanker hajók mondjuk, nem tudom jelentősen lekorlátozódjanak így a világban?

[00:36:20]És hogy mi ezeket leírjuk, leírjuk, de mi nem javasolhatunk.

[00:36:26]Az IPCC nem javasol, mi csak leírjuk, hogy ha ezt csinálod, akkor ez lesz a következmény.

[00:36:32]Hát ezt már a mi leírjuk, hogy ezt csinálod, de ez a következmény.

[00:36:33]Ezután már a döntéshozók megláthatják.

[00:36:37]Az a 192 ország, vagy a városok meg a a az ipari döntéshozók, tehát mindenféle döntéshozó, erre nemzetközi egyezményekre ké, tehát ezeknek nemzetközi egyezmények kéne eljussanak.

[00:36:50]Hát abszolút.

[00:36:50]Meg ugye ez az egész gazdasági, politikai, pénzügyi rendszer.

[00:36:54]Ennek kellene valahogy ezt befogadnia és átalakítania.

[00:36:58]Amíg ez nem történik meg, addig egyén szintjén vagy akár vállalat szintjén nem lehet csinálni semmit.

[00:37:03]De el tudod képzelni, hogy ez az életünkben így megtörténik?

[00:37:05]Igen.

[00:37:05]El el el, de nem azért, hogy belátjuk, hanem azért, mert a elfogy, illetve az erőforrásokhoz való hozzáférés korlátos lesz, ami már a háború tulajdonképpen, és most lehet, hogy erőset mondok, de ez a ez a közelkeleti háború, ez már egy erőforrás háború.

[00:37:20]Egyértelmű.

[00:37:20]Igen.

[00:37:21]Ugye Irán a világ legmadik legnagyobb olajtartalékán ül, tehát nem véletlenül kertette fel az Egyesült Államok érdeklődését.

[00:37:28]Viszont az általa okozott káosz, ki tudja, hogy meddig tart, az az viszont rendesen felboldítja itt a világgazdaságot, és ennek a következményei akár környezeti értelemben még pozitívak is lehetnek, mert olyan drága lesz minden, meg nem lesz hozzáférhető, hogy az emberek kényszerűségből muszáj.

[00:37:47]Tehát akkor lényegében elkezdtük a MadMaxet azzal, hogy ő ugye Amerika rátette a mancsát Venezuelának a színhidrogid készletére meg egyéb készleteire.

[00:37:57]És ugye most Iránnal is van egy ilyen próbálkozás.

[00:38:01]Miért olyan fontos az, hogy ezek háború által, katonai konfliktusok vagy egyéb ilyen konfliktusok által oldódjanak meg?

[00:38:10]Miért nem tud ott és akkor leülni mondjuk, mint a második világháborút rendező Fú, gyorsan akartam mondani, leül.

[00:38:20]Igen, de nem láttam olyat, hogy Sicin Ping ott ül Donald Trumpal és meg Putyinnal és még nem tudom kivel, és arról beszélgetnek, hogy hát akkor most jelentősen vissza fogjuk fogni, kötünk rá egy nemzetközi jegyezményt, én nem farolok ki ebből, te nem farolsz ki ebből, és akkor megemeltük itt a a globális De volt, hát ott van a 2015-ös párizsi megá, amivel azt pont Donald Trump kilépett.

[00:38:44]Hát sajnos ez a probléma volt, de volt.

[00:38:46]10 évig működött és iszonyú jól működött.

[00:38:49]Mennyire nagy már ez, hogy a választások után ugye egy nappal vagyunk, mert most ez nem számít pártpolitikai bekérdezésnek, de ugye Harry Kissinger óta minimum szerintem minden döntéshozó tudja, hogy az amerikaiak érdeke az, hogy a német ipar le legyen választva az az orosz nyersanyagtól.

[00:39:03]Tehát hogyha az orosz nyersanyag nem tudja az európai ipart kiszolgálni, és még nem jöttek létre ezek a technológiai újítások, hogy mondjuk a a különböző alternatív energiaforrások az ipart táplálják, addig kénytelen keletlen vagy földgáz, vagy kőolaj, vagy pedig atomerőmű fogja ezeket ellátni, vagy Amerikából jó kis tankerhajókkal, vagy LNG terminálokkal ideérkezik.

[00:39:26]Hát az sem egy környezetbarát dolog.

[00:39:28]Kanászagy Máté barátomnak, ugye LMPI országgyűlési képviselőnek volt is erről egy hosszú cikk értekezése.

[00:39:35]Ö ti hogy látjátok?

[00:39:35]Ez nem megy szembe, tehát ez nem megy szembe a racionalitással.

[00:39:42]Én azt gondolom, hogy éppen itt az ideje, hogy Európa modernizálja az iparágát, ipar az ipari struktúráit.

[00:39:47]Tehát az, hogy még mindig azokra az iparágokra építünk, főleg a gazdasági erőnk szempontjából, amik az előző évszázadban tényleg ezt a hihetetlen európai gazdagságot és jólétet megalapozták, és tényleg fantasztikusak voltak, de most már tovább kéne lépnünk, mert ha nem lépünk tovább, és még mindig belelakatoljuk a gazdaságunkat egy 20.

[00:40:08]századi nagyon energiaintenzív, nagyon erőforrásintenzív ipari struktúrába, akkor lemaradunk, hiszen az ázsiaiak így előznek be, és és egy innovatív, egy 21.

[00:40:19]századi gazdaságot és ipari struktúrát kialakítva, és nincs már szükségünk annyi cementre, annyi vasércre, annyi műanyagra és így tovább.

[00:40:31]vagy sőt megá megkockáztatom azt is, hogy ennyi gyógyszerre, mert másfajta gyógyszere kéne és sokkal inkább az egészség megőrzése és megelőzésre kéne fordítani, mint még több gyógyszerdácsas és így tovább.

[00:40:44]Tehát egy csomó minden egyszerűen át kéne alakítani, és ez egy fantasztikus lehetőség.

[00:40:47]Ugyanúgy.

[00:40:47]Tehát ezt nem először van ilyen.

[00:40:49]Ott van a 70-es évek olajválsága, fantasztikusan átalakította a gazdaságot és sokkal hatékonyabb lett és egész más lett.

[00:40:59]Hátha ennek is lesz egy ilyen jó hatása.

[00:41:02]Hát ezzel én egyáltalán nem értek egyet.

[00:41:03]Ugye a hogy nincs 21.

[00:41:03]századi gazdaság.

[00:41:06]Hát a gazdaság nem nélkülözheti jelenleg sem a a azokat az alapokat, amivel ugye az infrastruktúrák létrejönnek.

[00:41:11]Tehát a acél, a cement, az alumínium, a műanyag, a műanyag, az üveg az ugyanúgy nélkülözhetetlen a a civilizációhoz.

[00:41:21]A réz például, tehát csak, hogy vagy ezek a vezetékek, amelyek amelyeket nem tudtunk kiküszöbölni.

[00:41:28]Az, hogy átdobjuk a gyártást mások országba az infrastrukt nagy része már megvan Európában is felető.

[00:41:34]Igen.

[00:41:34]Igen.

[00:41:34]De hogyha mondjuk ezeket amiket elmondtál, hogy már a 21 ez már ilyen old school dolog, hogy ilyenekkel szórakozunk, ha megnézzük Kínában a a meg egyáltalán globális adatokat ezekre az iparágakra, mindegyik megy fölfele.

[00:41:47]Tehát a a cementyártástól kezdve az acélgyártás minden növekszik és a fosszilis energiafelhasználás is növekszik.

[00:41:53]Tehát ennyit a párizsi megállapodás sikeréről.

[00:41:55]hogyha a lázmérőnek tekintjük a most nem az ékaltváltozást, hanem a fosszilis energia kibocsátást, akkor tulajdonképpen ez megy fölfele.

[00:42:05]Tehát több mint egy éves tagnál.

[00:42:06]Ö nem stagnál.

[00:42:08]Tavaly is több volt, mint k 9%-ot növekedett 25-ben.

[00:42:14]Stabil stabil.

[00:42:15]26-ban azért, mert világválság van, és most még lehet, hogy lejjebb is megy, mert a mert ugye egy egy csomó diszrukció van a a ellátási láncban, tehát még nagyobb válság közel.

[00:42:26]egyébként a covidnál is visszafele ment, de az se a klímaváltozás meg önnak az eredménye volt, vagy a klímaegyezménynek, hanem egyszerűen csak a gazdasági folyamatok tudják ezeket a görbéket egy kicsit megbillenteni, de maga a az emberiség kollektív bölcsessége nem.

[00:42:41]Hát de egy kínai vezetés az abszolút tudja.

[00:42:43]Amikor a Kína elhatározta, hogy bezárunk a szénerőműveket, akkor az egész világnak a széndioxid kibocsátása stagnál és a szénfelhasználása ugyanígy most is abszolút a világ kibocsátása azon múlik nagyjából, hogy Kína mit csinál, és Kínának a a széndioxid kibocsát kezdes stagnálni.

[00:43:00]Sőt ők is ő már nem csak, hogy elkötelezték magukat, sőt csökkentés mellett is elkezdett csökkenni.

[00:43:06]Pontosan azért, mert nekik sikerül valamennyire átalakítani a gazdaságot.

[00:43:12]Nem, hát Kína ugye most még 600 GW-nyi szénerőmű kapacitás van a csőben Kínában.

[00:43:17]És egyébként a szénfogyasztás tavaly minden rekordot megdöntött.

[00:43:19]Tehát a világ szénfelhasználása, meg lehet googlizni itt akár menet közben is.

[00:43:25]Tehát az mint az a tavalyért tavaly rekordot döntött.

[00:43:27]Tehát semmiféle csökkenés nincs.

[00:43:29]A Kína egyszerűen meg akar a a függését akarja csökkenteni a az olajtól, amire hát mint látja, vagy lehet látni, hogy az usa ráteszi a kezét.

[00:43:40]Tehát de ezt ő a szénen keresztül teszi.

[00:43:43]Ausztráliából importál szenet és és építi az erőműveket.

[00:43:45]Tehát 600 GW az az 300 paksnyé szénkapacitás van néhány éven belül megvalósítás alatt kíenére tehát Kína sokkal erősebben fejleszti a megenergiáját a a elektromos közlekedést nincs kevés olyan országban, ahogy olyan magas az elektromos járműveknek a eladásának az aránya, mint náluk.

[00:44:09]Hihetetlen módon fejtődik az akkumulátorchnológia.

[00:44:13]Igen.

[00:44:13]Amíg még nem tudja teljesen kiváltani ezeket, addig még színnel, de ők egyrészt más tagnálak, másrészt kicsökkentést vállalnak.

[00:44:20]És az nem olyan válás, mint az európai válások, mert az amerikai.

[00:44:24]Sokat beszéltünk a kínai legmagasabb vezetőkkel pontosan erről.

[00:44:27]Ö ők náluk ők nem vállalhatnak olyat, amit nem tudnak teljesíteni, mert ott keményen hullanak a fejek.

[00:44:35]Tehát ők folyamatosan túlv vagy alulvállalják magukat, és mindig túlteljesítenek.

[00:44:40]Most is láttuk, hogy tűteljesíték, már elkezdték a csökkentést bevállalni, sőt egy ambíciós eddig csak széndioxid, most már teljes üvegházgáz.

[00:44:48]Ebben igazad van részben olajat cserélnek szénre most jelen pillanatban.

[00:44:52]Tehát éppen amiatt, hogy az olajtól való függőségüket csökkentsék, ezért a szén kapacitásukat bővítik, és és erről nem valószínű, hogy erről ezeket a projekteket nem fogják megvalósítani, amelyek jelenleg folyamatban vannak.

[00:45:07]Szerintem a lényeg az az lehet most itt a részletekbe elmehetünk, most harcolhatunk, de szerem nem ez a lényeg.

[00:45:14]A lényeg az az, hogy ami számomra nagyon aggasztó, az az, hogy a 70-es évek óta az a hatékonyság semmit nem nőtt, semmit nem vagy nem nem változott, hogy egy dollárnyi vagy eurónnyi nemzeti összmék produkálásához még mindig ugyanannyi tonna cuccot használunk.

[00:45:36]Tehát most persze a cuccok megváltoztak, meg most már inkább réz meg lítium, te mondtad a lítiumot satöbbi, és nem homok és acél, de hogy hogy ez semmit nem javult, ez azt gondolom egy katasztrófa.

[00:45:49]És azt gondolom, tehát azt gondolom, hogy ez tényleg az innovációnak a kudarca, de ugyanakkor azt gondolom, hogy nincs szükségünk már nekünk a globális északon annyi infrastruktúrára.

[00:46:00]Nem kellene messze annyi cél acél, vas bocsánat, cement acél így tovább.

[00:46:04]Persze helyette vannak olyan dolgok, amik és nem azt mond, hogy nem kell egyáltalán, de messze nem kell annyi.

[00:46:10]Viszont öt ezt valahogy meg kell oldani, hogy hatékonyabbak legyünk.

[00:46:18]De ezzel kábé azt mondod, hogy Európa mondjon le arról, hogy ő folyamatosan nő a gazdasággal.

[00:46:23]Dehogyis.

[00:46:23]Azt mondom, hogy máshogy kell végre nőni.

[00:46:25]Ugyanúgy az ázsiaiak nem a cementy gyártásukkal nőnek azokkal gazdaságokkal, akikelnek, hanem a mesterséges intelligenciá.

[00:46:33]Valamire elfogyasztják azt a rengeteg szenet meg olajat.

[00:46:37]Jó, azért, mert termelik a mi cuccainkat, amiket vásárolunk a Temont tőlük.

[00:46:41]Hát gyártanak, de nem az a főgazdasági motorjuk.

[00:46:42]Tavaly Kínának, tavaly előtt a Kína gazdaságnak 40%-a volt.

[00:46:48]Bocsánat, a növekedés, a gazdasági növekedés 40%-a zöld iparágokból volt, és az összgazdaságának már a 11%-át adják ki.

[00:46:58]Tehát, de a ugye az András mondta az előbb, hogy az nem lehet megoldás, hogy mi elegánsan, angolosan megoldjuk úgy, hogy a saját magunk gyártását kiszervezzük egy másik országba.

[00:47:07]Ugye ez most Kína, és ők abból gazdasági növekednek.

[00:47:09]Európa akkor hogyan?

[00:47:11]Tehát, hogy nekünk is az ötből kéne növekedni.

[00:47:13]Miért hagyjuk, hogy más profitáljon a mi innovációinkból?

[00:47:16]Nekünk is jobban például a null nekünk magunknak kéne gyártanunk mindent, vagy ezt nem értem.

[00:47:22]Én azt gondolom, hogy de most nem erről beszélek, én arról beszélek, hogy mirő mi miből nőjön a gazdaság.

[00:47:26]A gazdaság innovatív új iparágakból, 24.

[00:47:29]század iparágból volt mesterséges intelligencia, szolgáltatások általában a a könnyű ipar vagy olyan, amit az európai még azért még mindig vezetünk az értelmiségünk, az intellektuális kapacitásunkból.

[00:47:45]Erre építsünk, nem arra, hogy ki tudsz több homokot kibányászni, és abból újra cementet csinálni, vagy vagy vasat, amire már amit amit nagyon jó letne újra felhasználva, és így tovább.

[00:47:56]használni.

[00:47:58]Tehát azt gondolom, hogy egyszerűen át kéne, de a legrosszabb a a belső égésű üzemanyaggal működő szuperautók, tehát nem tudtuk elengedni a belsőésű szuperautó gyártásunkat.

[00:48:07]Korábban, ha 2015-ben akkor, amikor megvolt a pási megállapodás, azt mond jó, biztos, hogy ettől jön.

[00:48:14]Mi én is aláírtam, mindenki aláírta, jönni fog az elektromos közlekedés.

[00:48:18]nyomtuk volna az európai autóipart, hogy álljon át gyorsan elektromos autózásra, és ne pedig a minél erősebb, minél jobban olajat fogyasztó autózásra.

[00:48:29]Máshol lennék, nem ölelgetjük a régit, simogatjuk a régit.

[00:48:33]Tudom, nem feltétlenül nagyon nehéz, hiszen eleve a szakszervezetek meg a munkahelyek meg is, tehát nagyon nehéz elengedni a régit.

[00:48:40]De ha nem tudjuk, tehát a kőkorszaknak se azért lett vége, mert elfogyott a kő, tehát lassan és nem és nem szekerekkel járunk, mert volt egy szuper szekér szakszervezet, vagy vagy akkor úristen, a szekérgyártóknak a munkahelye elveszett.

[00:48:55]Tehát át kell állni egy új 21.

[00:48:57]századi gazdaságra, fájdalmas.

[00:49:00]Viszont lehet, hogy sokkal jobban járunk összességében.

[00:49:04]András, hát igen, itt megint akkor vitatkozunk egyet.

[00:49:06]Ugye a BASF az a német vegyiparnak a zászlós hajója az éppen most költözik át Kínába egy az egybe.

[00:49:14]Tehát azért a ennyit a 20.

[00:49:16]századról vagy 21-ről.

[00:49:16]Tehát egy rendkívül energiaigényes ágazatot és nem napelemekkel, hanem szén alapra áthelyez áthelyez Kínába.

[00:49:25]Tehát egyszerűen csak a Európa lepattintja magáról ezeket a nehéz ipari ágazatokat.

[00:49:29]Ugye 75%-ban az acélgyártás, a nyersvasgyártás az már Európán kívül, vagyis nem Európán kívül Kínában és Indiában van.

[00:49:37]Tehát munka és itt pedig pipáljuk a a kibocsátási célokat Európában.

[00:49:43]Tehát azért 21.

[00:49:46]századról beszélünk, a 20.

[00:49:46]századot szépen átpakoljuk a világnak a boldogabbik felére.

[00:49:50]Akkor vezethetjük ennek a helyére, bevezethetjük a 21.

[00:49:55]századet, az az űr, ami itt marad, a gazdasági űr, ha azt átternék 21.

[00:50:00]vezethetnénk és ők is majd ott is majd valahol valakinek gyártan.

[00:50:04]Így van.

[00:50:04]Tehát én azt mondom, hogy miért kell miért kell annyi belső a nekem kell az embereknek az embereknek se kell.

[00:50:10]Azért kell, mert nem tudunk, mert a ez a folyamatos növekedési kényszer miatt egy csomó módon le kell nyomnunk a torkukon, hogy ha már mindenkinek ott áll nem tudom hány autója, hogyanunk kell jövőre is ugyanannyi autó.

[00:50:25]András, had tudjon kibontakozni, mert szájában maradt a gondolat.

[00:50:27]Igen.

[00:50:27]Tehát azért itt a a 20.

[00:50:29]századot nem tudjuk magunk mögött hagyni, mert ezekre a technológiákra mai napig szükségünk van.

[00:50:35]Kínának is szüksége van.

[00:50:35]Mindig azt a példát szok nem mindig azt a példát szoktam mondani, hogy Kína 2011 és 13 között több betont használt el, mint az USA az egész történelme folyamán összesen.

[00:50:47]Tehát itt azért vannak léptékek, amelyik amelyekről úgy hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

[00:50:51]És azért ezt a nevezhetjük 20.

[00:50:53]századi elavult dolognak, de ez még mindig történik a világban, még mindig nőnek ki új.

[00:51:00]Éppen közösen is beszéltünk egy ilyen no beton kampányról, hogy már nem kéne mindent lebetonozni, hogy ez ez lehetne az egyik egyfajta politikai vállalható célkitűzés, de nem történik, hanem Magyarországon is javába betonozunk és ezekb fej betonozás alatt mit értesz?

[00:51:17]Építünk egy pár építün építünk mindent, építünk és óránként hár három futballpályányi területet lebetonozunk még Magyarországon is, ahol csökken a népesség.

[00:51:26]Tehát ez nem tűnik egy fenntartható racionális.

[00:51:29]Ez miért történik?

[00:51:30]Befektetés, pénz, lakópark.

[00:51:33]Igen, így van.

[00:51:34]Ez mindenhol így van.

[00:51:34]G mindenhol így van.

[00:51:35]A GDP-t pörgeti.

[00:51:35]És hát Kínában ez olyan léptékben történik, amit fel se tudunk fogni.

[00:51:39]történt.

[00:51:41]Bocsánat, hadd mutassak meg szintén egy bejátszót.

[00:51:43]Drága Marci kollégám volt nagyon szemfüles és mutat egy olyan timelaps szerzerűséget, ami az elmúlt 40 30-40 évben mutat meg egy-egy települést, hogy hogyan bújánzott ki.

[00:52:30]Jó, hát ezeket a bejátszókat nézve én nagy vérzést kapok egyébként.

[00:52:32]Tehát így így kábé semminek semmi értelmem.

[00:52:35]Hát ez körülbelül így van.

[00:52:35]Ezt ezt mondtam én is.

[00:52:37]Tehát pont ezt a példát hoztam, hogy amit mi fejlődésnek nevezünk, az tulajdonképpen nem más, mint betonozás.

[00:52:43]Tehát a 20.

[00:52:43]századot a mai napig nem tudtuk magunk mögött hagyni, ahogy sem de nem akarjuk.

[00:52:46]Tehát én például amikor voltam Amerikában, azon kaptam magamat, hogy há de itt átmegyünk az epeletshégen tökül az autóval de nem ért véget egyik város sem.

[00:52:54]Tehát, hogy mindig volt valami a sztráda mellett, ha egy depó, valami gyár, éttermek, aztán egy város.

[00:53:01]Aztán utána ez folytatólagos volt.

[00:53:03]Tehát, hogy szinte nem volt olyan, mint Magyarországon még, vagy főleg mondjuk Erdélyben, vagy nem tudom, vannak még szerencséjen országok, hogy erdők és nem nagyon látsz civilizációs nyomot.

[00:53:12]Ez az út, én ezt nem nagyon látom, hogy megakadályozná bármi, vagy bárki.

[00:53:19]Dehogy nem azért Európa, egész más az Egyesült Államok fejlődési módel és az európai fejlődési módel.

[00:53:23]És látszik például a városok érhetőségének a statisztikáiból, hogy melyik modell az, ami tényleg oda vezet, hogy vonzóbb legyen, és ahol ahol ahol tényleg jó, szívesebben élnek az emberek.

[00:53:33]Pontosan ez az, hogy amit az Andás is mond, hogy nem abba az irányba kell menni, hogy még jobban lebetonozunk, hanem hanem a városokat átgondoljuk és másfajta várostervezést csinálunk, de a leg ott az ott kezdődik, hogy nem autóra építünk.

[00:53:49]Tehát ha meg nem autóra építünk, nem kell annyi autógyár.

[00:53:53]És azért ö azért ö ott ugye az előbb nem tudtam még befejezni a reakciómat, persze addig, amíg Kína iszonyatosan nőtt mind népességben, mind gazdaságban, addig nyilván föl kellett építeni az infrastruktúrát, de most már ők se nőnek.

[00:54:09]Most már ott állnak üresen azok az épületek, amiket megépítettek.

[00:54:12]Nem is tudják eladni őket.

[00:54:12]Nem kell már.

[00:54:15]Nem építik nagyon.

[00:54:16]Az Andás az előbb azt mondta, hogy még továbbra is építik ezeket.

[00:54:18]Hát hát ez az adat, amit én ismerek, ez 11 és 13 közötti időszakra vonatkozik.

[00:54:24]Azóta vannak egy ingatlanpiaci válság volt Kínában, azaz létrehoztak ilyen szellem városokat, amiket konkrétan most bontanak le.

[00:54:30]A lebontás is energia, hozzáteszem.

[00:54:32]Tehát lerombolnak vadonat új házakat, amiben soha nem lakott senki, de nem ilyen kis házakra gondoljunk, kádárkockákra, hanem ilyen jó hát egész város.

[00:54:40]Igen, mert minden mást éptékü.

[00:54:43]Tehát könnyű azér Egyesült Államok összehasonlítani, de azért nézzük meg, hogy négyszer annyi a lakossága, tehát azért azért ez is egészen más.

[00:54:50]De elértek egy olyan szintét, és már nekik sincs szükségük annyi betonra és acélra.

[00:54:53]Igen, Afrikában és o azokon a helyeken, ahol még nem, ott majd igen.

[00:54:58]De én azt gondolom, hogy a mi a mi régióinkban, a fejlettebb világba, és most már Kínát is ebbe veszem, már nincs ezekre szükség.

[00:55:06]Pontosan meg kéne előzni, hogy ne a tovább lefedettség irányába fejlődjünk, hanem az élhető városok irányába, ami nem arról szól, hogy nekem mindenhol mindenkinek saját autója két a garázsában áll, és és mindenki két órát ül a dugóba, hogy bejusson a munkahelyre, hanem mondjuk egy Crich, egy Bécs, egy Tokió típusú várossvezés irányába kéne mennünk, és sok helyen megyünk is, ahol nincs is szükség az embereknek, nem is Berlin, nem is akarnak autót, mert hülyeség.

[00:55:38]Én még Bécsben nem voltam úgy, hogy ne lett volna dugó például.

[00:55:41]Én Bécs-ben dolgozom, és B környékén soha reggel öt percnél többet nagyobb dugóban nem sajnos nem tudok Bécs-ben élni, mert nem tudom megengedni.

[00:55:49]Mondom, mindegy, de soha még öt percnél több van nagyobb dugoman nem voltam.

[00:55:53]És az a főutópályán kell bemennem.

[00:55:54]Biztos lehet, hogy vannak olyan részei Bécsnek, ahol ahol azért dugó van, de például a remélem a Ceusok nem hallgatják, mert akkor most bajban leszek.

[00:56:04]De a garáz hatalmas garázsunk van üres.

[00:56:06]Tehát általam én vagyok az egyetlen autó parkol.

[00:56:11]Jó te te egy ilyen nagyon optimista vagy nem pozitív példa vagy.

[00:56:15]Tehát Diana az én, hogy itt senki nem megy autóval a munkahelyére.

[00:56:17]Az miért az én pozmább hogy tehát kicsit az az érzésem, hogy hogy az optimizmusod nem félsz attól, hogy ez egy kicsit elaltatja az embereket?

[00:56:30]De én nem azt mondom, hogy ne csináljak semmit.

[00:56:32]Azt mondom, hogy ez az irány, amibe menni kell, és meg tudjuk csinálni.

[00:56:35]Nem kis dolog, de ma Budapestnek is jobban kéne ebbe az irányba menni.

[00:56:39]Nem hagyni, hogy hogy alvóvárosokat építsünk és mindenki kiköltözzön a kertes házba, hanem a várost csináljuk újra olyan érhetővé.

[00:56:49]Látsz erre szándékot, vagy mert ugye beszélgetni sok mindenről lehet, csak hogy én nem látom azt, hogy bármi ilyesmi visszaköszönne bármilyen Hát igen.

[00:57:00]Kiköltözött 8500 ember és lettek olyan bicikliutak, ami ott nekem például a rokkonaimnek egy aki egy viszonylag jobban élő rokonaim egyik se költözött ki kinti kulvárosi házba, hanem budapesti klassz lakások volt választottak.

[00:57:17]Egyre több ember akar inkább lakáni.

[00:57:18]Nem akarja kertet kertet ápolni, a kerítést festeni, a iszonyú drágán az autót fönntartani, hanem hanem inkább akar helyette hegyet mászni és így továb.

[00:57:29]András, te hogy látod a tudom, hogy alapvetően te egy sokkal pesszimistább ember vagy, különösen Diannához viszonyítva.

[00:57:36]Mi a tudósnak a feladata szerinted?

[00:57:40]Ezt hogy értelmezed?

[00:57:42]Igen, hát én azt gondolom, hogy nem vagyok pesszimista.

[00:57:43]Én ezt nem szeretem ezt a kifejezést, mert az, hogy egy természeti folyamatot vagy egy egy globális folyamatot az ember leír ténybeli, tényszerűen, az még önmagában semmilyen érzelmi színezetet nem hordoz.

[00:57:56]Tehát az, hogy nő a a fosszist dianához képest pesszimistább vagy.

[00:57:57]Így jó.

[00:57:59]Pesszimizmus ez realizmus.

[00:58:01]Oké.

[00:58:01]Ö, és én mindig globális folyamatokat nézek, és ami nézettkülönbség van köztünk, az az, hogy Diana mindig ilyen nagyon decens példákat hoz Európának a boldogabbik feléről, hogy itt milyen jó megoldások vannak, miközben azért a világ népességének most már 60%-a nagyvárosokban él, és a nagyvárosok között most már afrikai meg ázsiai meg óriási hatalmas városok vannak többségben, és ott ilyen 30-40 milliós népességgel, ahol ezek A öt perces városok meg ilyenek azok azok teljesen de én mondanám nairobit is mondanám meg ilyeneket, tehát hogy én azt nagyon szívesen Igen.

[00:58:41]Tehát én azért mutatnék olyan településeket, ahol azért megnézném, hogy a környezetre meg egyáltalán a a az erőforrásokra meg egyáltalán a az energia felhasználására ott hogyan tudnak a az ottlakok.

[00:58:54]Mi a tudós feladata szerinted?

[00:58:54]Hát az, hogy az információt kitegye az asztalra és el, aki nem érti, annak elmagyarázza és hozzáférhetővé tegye számára, mert ebben az információ özönben tulajdonképpen nagyon könnyen el lehet tévedni.

[00:59:07]És itt egy példa is volt arra.

[00:59:10]Egyébként az nem igaz, mert a a pont a kormány, vagy előző kormány, nem tudom, hogy mondjam, az éppen büszkélkedett ezzel a ország vagy nemzetközi rekorddal, a napelem termeléssel.

[00:59:18]A másikkal nem büszkélkedett, arról csak egy oknyomozó.

[00:59:25]portál számolt be, hogy mennyit fizetett Magyarország azért, hogy átvegyék tőle a feleslegesen megtermelt áramot.

[00:59:31]Tehát, hogy hogy van van pozitív oldala, ha úgy nézzük a a dolognak, de ugyanakkor van egy árnyoldala, amiről sokkal kevésbé szívesen beszélünk, pedig a valóság a kettő együtt.

[00:59:42]Tehát, hogy megvan a kapacitás, termeljük a az áramot, de az idő vagy egy jelentős részben még mi fizetünk érte, hogy valaki átvegy tőlünk.

[00:59:51]Van nekem egy bejátszóm Gábor Dénestől.

[00:59:55]Nézzük meg tudósok felelőssége óriási.

[00:59:56]Úgyis mindenki megérti, hogy milyen felelősség rá felelősségünk van arra, hogy ne legyen atomháború, de jön egy új felelősség.

[01:00:04]Ugye egyre világosabb lesz, és főképpen matematikusok és mérnökök munkája által, hogy cirka 100 év múlva, ha így megyünk tovább, akkor fölesszük a a világ kincseit, kimerítjük a természetes kincseket, és az egész föld nagyon szegény lesz.

[01:00:19]Ez most a nagy felelősség.

[01:00:21]Az emberi kultúrának nem szabad megszűnni 100 év múlva, de ha így megyünk tovább, akkor megszűnik.

[01:00:26]Utalok a az MIT nagyon érdekes munkáér, akik ilyen komputerbe tették tették tettek minden adatot, és mindig kijön, hogy a különböző politikák mellett el lehet tolni mondjuk 20 évvel a katasztrófát, de úgy körülbelül 100 év múlva mindenképpen lesz egy katasztrófa, így megyünk tovább.

[01:00:46]Szóval akkor most egy óriási felelősség hárul a mindenféle tudományra egy új tudományt és új technológiát kell megalapítani, ami csak annyit vesz ki a természetből, amennyi visszanő, vagy amit ugen helyetesíteni lehet.

[01:01:02]Hát ez nem történt meg.

[01:01:03]Ez nem sikerült.

[01:01:03]Igen, de ez a római klubra utalt, és hát én is ezt mondom, tehát ebben semmiféle pesszimizmus nincs.

[01:01:10]Ez sajnos ezen a pályán vagyunk.

[01:01:12]Egyetértesz Dianem?

[01:01:12]Engem nem kérdeztél meg, hogy mi a tudós felelőssége.

[01:01:14]Én azt gondolom, hogy a tudós felelőssége pontosan ez, amitő elmondott, nem folyamatosan túlhangsúlyozni a negatívumokat.

[01:01:23]A negatívumok azért vannak, hogy a tudósok megoldják.

[01:01:24]És a tudósok nem csak technológiával, tehát abban egyetértünk Andrásra, hogy nem csak technológiai innováció kell, üzleti modell innováció, gazdasági gazdasági rendszeri innováció.

[01:01:35]És az biztos, hogy amit te is sokszor mondtál, biztos, hogy itt a politika és a nemzetközi megegyezéseknek mind nagyon fontos szerepük van, de ha arra várunk, hogy na majd mindenki tökéletesen jó kisfi és jó kislány lesz és nagy nemzetközi megállapodások, nem lesz egy ideig.

[01:01:53]Egy ideig biztos nem lesz.

[01:01:53]Ezért a mi felelőssünk az, hogy feltérképezzük, hogy hol vannak még azok a vagy ja mi a tudósok a tudósok felelősségét kérdezted.

[01:02:02]Én tudósnak érzem magam.

[01:02:02]Ha feltérképezitek, de nem csak feltérképezzük, hanem azon dolg a megoldásokon dolgozni.

[01:02:10]Feltérképezitek és megoldási javaslatokkal előálltok.

[01:02:14]Mi a garancia arra, hogy mondjuk a 192 országból 92 ezt komolyan veszi, betartja és 100 meg nem?

[01:02:21]És az annak a haszonélvezője lesz, hogy ez a 92 ugye betartja.

[01:02:27]Márpedig egyébként jelenleg is már a kiotói egyezmény esetében is és a párizsi egyezmény esetében is ezt látjuk.

[01:02:33]Igen, pontosan.

[01:02:35]Hát András, szerintem ezt jobban ki tudod fejteni.

[01:02:36]Mire gondolok?

[01:02:39]Hát nem nagyon történik meg a társadalmi befogadás.

[01:02:41]Tehát hiába vannak javaslatok, és hiába tehát te is mondtál példákat itt az elektrifikációra, hogy elakadt meg nagyon sok technológiai megoldás tulajdonképpen nem valósult meg, és ez nem a feltétlenül csak a technológiának a vagy a tudósok a vagy a tudósoknak a az a inkompetenciáján múlt, hanem azon, hogy a társadalom tulajdonképpen nem fogadta be, de mondhatnánk egyéb példákat is az ét étkezés területéről, vagy élmezés területéről is, hogy javasolhatunk mi akármilyen diétát át vagy bármit, hogy hogyan kellene az embereknek táplálkozni.

[01:03:13]Én akkor megkérnélek téged, hogy ezt egy texasi farmernek személyesen magyarázd el.

[01:03:20]És akkor ha élve kijössz a rancsról, akkor akkor tulajdonképpen megnyerted a fogadást.

[01:03:26]Most minden megoldással kapcsolatban lehet olyat találni, ami ami valahol nem működik, de szerintem nem ez a lényeg.

[01:03:31]Az a lényeg, pont, hogy megtaláljuk, hogy mi működik, hol.

[01:03:33]Ez az egyik.

[01:03:33]De visszatérve a kérdésedre, hogy hogy mi majd megcsináljuk, és mások hasznon élvezői, de mi vagyunk a felelősek, tehát nekünk eleve 100zászor annyit kéne tenni, mint a többieknek.

[01:03:43]Én azt gondolom, hogy hogy nagyjából a globális delet, vagy nem is feltétlenül, de a szegényebb rétegeket, mert Magyarországon az Egyesült Államokban Nor hát Norvégia van, nem biztos, de Európa nagy részén még mindig van egy hatalmas szegényebb rétege, akit szerintem békén kéne hagyni.

[01:03:57]viszont a világ összes globális elitjét, aki miatt van ez az egész fele ez az egész probléma.

[01:04:05]A magágéppen repülőkre gondolsz?

[01:04:07]Nem csak azokra, mi is benne vagyunk.

[01:04:07]Te is szerintem András is, én is biztos benne vagyok, de a globális fölső 10%-ban benne vagyunk, akik a legtöbbal járok.

[01:04:15]Lehet, hogy metróval jársz, de ha elköltöd a fizetésed, akkor összesen biztos, hogy van egy legalább 5 tnányi évi kibocsátásod, de valószínűleg jóval több, mert lehet, hogy metróval jársz, de valószínűleg elmész, el elrepülsz nyarany, és most nem kell válaszolnod, mert tök jó, az már nagyon jó.

[01:04:32]Tehát lehet, hogy te még az is lehet, hogy te tényleg kivétel és András biztos, hogy kivétel.

[01:04:41]Ennek ellenére nem, hanem a az egész globális elitet kell nézni.

[01:04:46]Mi rajtunk múlik?

[01:04:47]Kicsit Ugorjunk össze 2014-ben, amikor elmentél ugye a bécsi múzeumba.

[01:04:49]Most azt beszéljük meg, mert ugye ha jól látom, két verziója van az emberiségnek.

[01:04:53]Az egyik, hogy megvárja, hogy a Kőkorszakban elfogy a Kő, ugye, ahogy te fogalmaztál.

[01:04:59]A másik, hogy nem várja meg, hogy elfogy a kő.

[01:05:01]Szintén te is így így is fogalmaztál, hogy állunk most.

[01:05:06]Tehát ugye az olaj, ha mondjuk az egész globális tartalékot vesszük, tehát a a az arktiszokon is, meg az olyan nehezen elérhető területeken is kibányásztánk az olajat, mennyi olajtartalékunk van?

[01:05:17]Hát az olajjal ugye az a baj, nem feltétlenül az a baj, hogy elfogy, hanem hogy egyre nagyobb ráfordítással lehet csak kitermelni.

[01:05:25]És ez az arány jelenleg öt az egyhez, tehát öt egység energia, olajenergiát egy egység energia befektetéssel tudunk előállítani, és két évtizeden belül ez kettő az egyhez lesz.

[01:05:40]Tehát a körülbelül a felét rá kell fordítani arra, hogy az olajat éppen amiatt, hogy egyre egzotikusabb helyekről, egyre mélyebbről, egyre nagyobb ráfordítással lehet csak az olajat kitermelni.

[01:05:50]A venezol olaj ilyen szempontból nagyon rossz, tehát óriási ráfordítással lehet csak belőle.

[01:05:57]Nem tenger alatt van bent az Amazon az az Orinokó medencében, de de olyan összetételű, olyan állapotú meg olyan technológiát igényel, hogy borzasztó energialáfutás.

[01:06:06]Ez 50 éve, ha jól tudom, hét az egyhez volt még, ugye, vagy nyolc az egyhez.

[01:06:11]50 éve szinte semmi nem volt.

[01:06:11]1ed alatt volt.

[01:06:14]Igen.

[01:06:15]Igen.

[01:06:15]Hát akkor még nem volt olajválság se, akkor csak az olaj nagy része a közelkeletről származik, ahol magától feljött a földaló szinte.

[01:06:22]És hát ezek a Van még ilyen hely?

[01:06:24]Van van.

[01:06:24]azért ez a Gvadar olajmező Szaudarábiában ez még mindig viszonylag könnyen kitermelhető, mert Közelkeleten vannak még közel könnyen kitermő források, de már az északi tenger meg a mexikóből meg ezek a amerikai repesztéses eljárások rengeteg energiát igényelnek.

[01:06:41]De hogyha az erőforrásokat nem csak az olajra értjük, hanem például az a fémekre is, kritikus fémekre, akkor az ezüstnek a kitermelése már 10 éve csökkent a világban.

[01:06:50]Tehát ott már túl vagyunk a csúcson, miközben egyre több fémezüstöt igényelne éppen a technológia, a highch, a 21.

[01:06:56]századi technológia.

[01:06:59]Tehát azért itt van egy kis probléma.

[01:07:02]Tehát amit mondott a a Gábor Dénes, az tulajdonképpen elértük, tehát megtörténik.

[01:07:09]Tehát a ré is egy-két a 2030-as évek elejére el fogja érni a kitermelési csúcsát, tehát nem fognak tudni időegység alatt, tehát egy évben adott mennyiségnél többet ki kitermelni belőle.

[01:07:23]Mi a helyzet a földgázzal meg az uránnal?

[01:07:26]Szerintem most ezt nem fogom tudni így megmondani, mert ezeket az adatokat most így nem néztem át, de szerintem nem tehát nem és teljesen igaza van Andrásnak, viszont azt nem nézzük, hogy azért hatalmas technológiai innovációk vannak folyamatosan.

[01:07:37]De továbbra is, ha csak az olajat nézzük, nem az lesz a probléma, hogy elfogy, hanem mire közel elfogyna, vagy akár még még messze nem is fogy el.

[01:07:48]olyan mértékű lesz az éghajlatváltozás, ha ezt tényleg elégetjük és nem csináljuk sürgősen.

[01:07:51]De hát egyelőre nem tűnik úgy, van ugy olyan technológiánk, amivel elfogjuk a széndioxidot és tároljuk, de az olyan drága, hogy ahhoz képest, hogy mennyi energiát ba kerül az, hogy kéermeljük az olajat, az semmi, mert sokkal drágább kerül az, hogy azt a széndioxidot elfogjuk és eltároljuk, tehát nem fog igazán ez megtörténni.

[01:08:11]akkor addigra nagyjából megsütöttük magunkat, vagyis hát nem megsütöttük magunkat, de annyira annyira leromlik az életminőségünk, az élelmiszergyártás, az élelmiszertermelés, hogy hogy az sokkal nagyobb baj lesz, mint az, hogy van-e elég olajunk vagy nem.

[01:08:26]Hát én még azzal kiegészteném, hogy ugye a 21.

[01:08:28]századi technológiákról beszélünk, mint úgymond a jövő lehetősége a fejlődésre, ipari struktúr ipari struktúrája.

[01:08:35]És hát a mesterséges intelligencia is szóba került.

[01:08:37]Hát a mesterséges intelligencia 2030-ig vagy azelőtt japán teljes energia felhasználását fogja a világon elfogyasztani.

[01:08:47]Tehát még egy japánt fölrajzolunk a térképre valahova energia energiafelhasználás szempontjából, hiszen egy adatközpont, amiből most jelenleg 8000 van és számos épül, az például van, amelyik közülük több mint 1 GW-os, tehát egy fél paksi blokkot elfoglal, illetve a réigénye is például, mert a ugye ezeknek az energiaigényét azt elektromos árammal lehet kiegíteni, amihez meg vezető kell.

[01:09:16]És ugye a hozzáférhető vezető az a rész, egy hiperadatközpont 40000 tonna réz, színréz az, amit bele kell tenni.

[01:09:24]Tehát itt azért igen komoly erőforrásokat kell, tehát a 21.

[01:09:29]század ide vagy odad az erőforrások nélkül, hard nélkül, nem azt mondom, hogy vas nélkül, mert ezek már nem is vas, amiről beszélek.

[01:09:36]Enélkül ezek nem működnek.

[01:09:38]Tehát hogyha ezek nincsenek Diana, nagyon-nagyon ráztad a fejedet, mit gondolsz erről?

[01:09:42]Ö senki nem mondta, hogy ez nincs így, de nincs messze, nincsen azért ekkora az a az az igény, és azért nagyon jelentősen növel növekszik a hatékonysága ezeknek.

[01:09:54]Ö most publikáltam januárban a Nature Clean Technologiesban egy cikket pontosan erről, hogy mennyire nő és mennyire veszélyezteti a a mesterséges intelligensának például az elektromos á igénye a zöld átállás átállást és igazából nagyon kis része.

[01:10:11]Tehát ha még meg is történik a legrosszabb, de az ugye a nemzetközi energiaökségnek is nagyon más forgatókönyvei vannak, hogy merre megy az az mesterséges intelligencia energia felhasználása.

[01:10:23]igazából még mindig az egyik kisebb driver, a kisebb ö kisebb mozgatója az ener az áramigénynövekedésnek.

[01:10:31]Jelen pillanatban a légkondicionálás sokkal jobban növeli az áram igényövekedését.

[01:10:39]A és az elektrifikáció és több az az ipar még mindig jobban.

[01:10:42]Tehát de ugyanakkor meg ha jól csinálnánk a mesterséges intelligenciát, de az maga szerintem eleve egy nagy kérdés.

[01:10:48]Ha jól csinálnánk, akkor viszont lehet, hogy megtakarítana, mert sok egy csomó anyagot, mert sokkal jobban tudna optimalizálni, új technológiákat hozhatna, és nem csak azért itt hosszú időm nem csak ugyanazokról a technológiákon kell gondolkozni, de az biztos, hogy nagyon azon múlik szerintem a következő pár évtized, hogy ezt a mesterséges intelligenciát merre visszük és hogyan használjuk, mert igen, többet fog használni, de ugyanakkor egy csomó optimalizációt, hihetetlen hatékonyságok vannak a rendszerben.

[01:11:18]eket talán kiküszöbbehet jóval több lehet.

[01:11:22]András nem hát ezért én megint nem tudok egyetérteni, és nem azért, mert maga abban a technológiában nincsen rengeteg lehetőség, hanem hogy ez a erőforrás igénye, ez tulajdonképpen geológiailag nem innoválható.

[01:11:34]Tehát az, hogy a ríznek a hozzáférése hogyan romlik a világban geológia, ezt azt a mesterséges intelligenci nem fogja kitalálni, nem fog nekünk rezet nyomtatni.

[01:11:44]Nem arról beszél, tehát hogy ezt a saját erő és hát ugye a mesterséges intelligencia olyan technológián alapszik, aminek ropp az amortizációs ideje.

[01:11:51]Tehát ezeknek a nagyon szofisztikált ö rendszereknek, számítástechnikai rendszereknek, hát csak gondoljunk a a sokkal egyszerűbb eszközökre, rendkívül gyors a az avulása, az amortizációja és nagyon szűk a visszanyerési potenciája, hiszen ezekből ezekben borzasztóan össze vannak a kémiai elemek keverve.

[01:12:11]Tehát egy mobiltelefon, vagy egy ilyen laptop, vagy hogy hívják ezt, tablet.

[01:12:18]Ebben ebben 60 kémia jelen van összekeverve a 90-ből a világban.

[01:12:21]Ilyen ásvány a világon nincs.

[01:12:23]Tehát ezt úgy összekevertük, hogy ebből ember legyen a talpán, aki egy-két elemet ki tud valamilyen módon óriási energiaráfordítással nyerni.

[01:12:32]Tehát és a mesterséges intelligencia tulajdonképpen ebbe az irányba megy tovább, hogy hogy rövid ciklusidejű, rövid amortizációs idejű eszközöket gyárt szakmányban és használ egyre nagyobb mértékben egyre nagyobb energiaráfordítás.

[01:12:47]Igen, mielőtt erre válaszolnál, van nekünk egy Mi folyik itt nevű heti rendszereségig élő vitánk, és most már sokadik alkalommal visszavisszatérő témája Sarnyai Gábor barátomnak, a aki a Kanásznagy Mátét ezzel cukkolja gyakorlatilag, hogy az lesz a jövő egyik legnagyobb szuverenitási kérdése, hogy melyik államnak van saját AI-ja és melyiknek nincs.

[01:13:12]Tehát el tudod ezt képzelni, hogy mondjuk Magyarország befektet abban, hogy legyen saját mesterséges intelligenciája, amihez mondjuk épít egy Paks hármas blokkot.

[01:13:24]Szerintem nem lehet.

[01:13:24]Tehát abszolút lehet, hogy ez amúgy, de miért nem tudom, miért kéne ehhez egy pap hármas blokkot építeni.

[01:13:30]El tudjuk látni a mesterséges intelligenciánakhoz szükséges áramigényt, más módokon is.

[01:13:36]Az igaz, hogy a napelem magában nem lesz elég.

[01:13:41]viszont nappelem és akkumulátor, vagy napelám és szélenergia és akkumulátor ö vegyeléke, vagy ami mi ülünk a világon az egyik legnagyobb geotermikus kincs felett.

[01:13:53]Eddig nehéz volt ezt fölhasználni, mert a technológia nem volt ott.

[01:13:57]De pontosan az olaj iparnak a hihetetlen, hogy mond mondtad a magyarul a fracking mondtad az előbb repesztés.

[01:14:03]A repesztéses technológiának a hihetetlen fejlődése miatt egy forradalom van a geotermiában is.

[01:14:09]Tehát én azt gondolom, hogy a geotermikus energia, ami Magyarországon az egyik legnagyobb potenciálja, hiszen a közettétegek viszonylag összesen a leg egyik legékonyabbak a földön.

[01:14:18]Tehát a geotermikus grádiens az egyik legmagasabb.

[01:14:21]Én azt gondolom, hogy itt hihetetlenül sok geotermikus energiát tudnánk fölhasználni, ami szintén mindig termel.

[01:14:28]Tehát nem feltétlen kell napotem energia irányba elmenni, de mondjuk nem akarok állást foglalni, mert mindegy, hogy melyik irányba, de azt gondolom, hogy meg tudjuk csinálni.

[01:14:35]Borzasztóan kíváncsi vagyok most András véleményre.

[01:14:37]Ez szerinted megvalósíthatónak tűnik?

[01:14:38]Na nem.

[01:14:40]Ugye a geotermia Magyarországon az nem tud villamos energiát termelni.

[01:14:45]Tehát itt a a geotermikus potenciál az hőenergia, úgynevezett alacsony értékű hőenergia termelésére van.

[01:14:50]A Kárpátmedencében leginkább lehetőség.

[01:14:55]Vannak olyan részek a világon, Új-Zéland, Egyesült Államok, Izland, ahol ahol ahol tulajdonképpen villamosenergiát lehet termelni, de a a alacsony szintű hőenergián kívül magyarországi geotermiából nagyon nehéz energetikai jó, de például nagyváradon ott a fűtést azt nagyjából ezzel oldják.

[01:15:18]szintű valamire jó azért csak nem arra hogy mondjuk egy egy egy villamos energiát csak akkor lehet termelni gőz van tehát gőz nélkül nem lehet és a régen most az új technológiák már már tehát nagyon jön föl az a az eoterminek az új technológiáit csak még nem annyira költséghatékony de már nagyon sok helyen tehát a a leg például a nemzetközi energiaügynökség szerint is ez hatalmas új frontier mert mert valószínű lá frontier azt mondjátok el nekem hogy visszakanyarodjak az előző kérdés kérdésre, hogy mikor fog a klasszikus értelemben véve elfogyni a kőolaj, a földgáz, amikor is ugye azért fog végetérni a kőkorszak, mert hogy elfogyott a kő.

[01:15:58]Ez mikor fog bekövetkezni?

[01:16:01]Soha nem fog bekövetkezni.

[01:16:01]Mindig marad valamennyi erőforrás.

[01:16:03]Az fog bekövetkezni, hogy a kitermeléséhez több energia kell, mint amennyit maga a kitermelt erőforrás szolgáltat.

[01:16:09]Ott van a vége.

[01:16:11]Tehát akkor még van egy csomó a föld alatt, csak olyan nagy ráfordítással lehet csak felszíre hozni, hogy akkor már egyszerűbb azt a ráfordítást nem az olajba, hanem direktben a szükség.

[01:16:23]Jó, de az olajra amúgy mondjuk ki tudjuk valamikor váltani a a közlekedéshez az olajat.

[01:16:27]Mondjuk, tegyük fel, ugye Dianna célzott is rá, hogy a azokat a jelenleg elképzelhetetlen logisztikai dolgokat, mint mondjuk egy tengeri hajó, ki lehet majd váltani.

[01:16:38]Szerinted nem?

[01:16:38]De Diana azt mondta, most higgyunk Diannának, vélemezzük, hogy ez így van, de az olaj akkor is sok mindenhez kell, például a műanyaghoz.

[01:16:42]A műanyagot szerinted ki fogjuk tudni váltani?

[01:16:45]Hát a műanyagot ugye a a általában ilyen biológiai vagy természetes anyagokkal gondoljuk kiváltani, miközben a műanyag termékből több 10000 létezik, amelyeknek olyan tulajdonságaik vannak, például az autónak a szélvéd vagy műszerfala, vagy akármi, ez egy ABS nevű műanyag, aminek biológiai változata nincs.

[01:17:06]Ezek tűzálló, mindenféle üt akármi.

[01:17:09]Tehát, hogy itt azért rengeteg olyan terület van, nem is beszélve a gyógyszeripartól elkezdve a kozmetikai iparon át a az élelmiszeripar, amelyben ezeket a tehát az olajnak nagyon sok felhasználása van a a motorhajtóanyagokon kívül, tehát ilyen értelemben.

[01:17:28]És az a baj, hogy ezt együtt kell kezelni.

[01:17:30]Olyan nincs, hogy én nem kérek benzint.

[01:17:32]Tehát kitermeltük az olajat, abból ugye készül mindenféle termék a a műanyagtól kezdve a motorhajtóanyagokon át a petrokémiai termék satöbbi aszfalt a végén vagy amit elégetnek a hajók.

[01:17:47]Ezt egybe kell kezdeni.

[01:17:47]Olyan nincs, hogy ezt kérem, a többit nem kérem.

[01:17:51]Tehát ha kitermeltem az olajat, azzal valamit kezdeni kell.

[01:17:53]Tehát hogyha én műanyaggyártáshoz kitermeltem az olajat, akkor annak a különböző akorzel azt akarod mondani, hogy azt nem lehet csinálni, hogy kitermeltem az olajat, mostantól nem fogom azt benzinhez, tehát a üzemanyaghoz fölhasználni, de azt helyette azt használom mondjuk a kozmetikához, nem?

[01:18:12]Hát mindent lehet mindennel csinálni.

[01:18:13]Hát a németek a világháborúban szénből csináltak motorhajtóanyagot, benzint, de óriási ráfordítása, tehát azt energetikailag megnéznénk, az egy kész katasztrófa, csak ugye nekik nem volt olajhoz hozzáférésük, mert a elvesztették az afrikai frontot és rákényszerültek, hogy a saját szenükből, rossz minőségű, kéntartalmú szenükből gyártsanak benzint, hogy a a Vermach tudjon működni és a háborút tudják folytatni.

[01:18:40]Tehát mindent meg lehet csinálni, csak energetikailag, ha ezt ké de nem energetika ezt gondol költségeket kell.

[01:18:46]Tehát most egy kicsit ter természettudományos logikával gondolkozunk, de hozzá kell venni a gazdasági logikát is.

[01:18:50]Tehát abban a pillanatban, hogy tehát nem nem úgy fog elfogyni, hogy ma még van és holnap nincs, hiszen ahogy elkezd egyre ritkább lenni, vagy egyre nagyobb költsége annak, hogy kitermeljük, vagy egyre nagyobb az energetikai költsége, hogy kitermeljük, az ára is egyre jobban föl fog menni, ami egyre nagyobb ösztönző lesz.

[01:19:08]egyrészt a a hogy alternatív technológiákra, másrészt, hogy végre jobban, hatékonyabbak legyünk és és okosabban használjuk föl.

[01:19:15]És ez a kettő együtt, ez odáig fog valószínűleg menni, hogy áttereljük a fogyasztást más technológiákra, valamint hogy megmarad annyi, amit a amit nem tudunk kiváltani.

[01:19:27]Tehát például az ABS műanyaghoz, lehet, hogy baromi drága lesz az a műanyag, de meg az a megmaradt olaj azt mivel nincs más, ha nem lesz, ha addig nem találunk alternatívát, akkor az nagyon drágán, de akkor azt fel fogjuk tudni arra használni.

[01:19:41]Tehát itt a itt a gazdasági részét is bele kell venni, ahogy az árak hogy fognak alakulni, de én még mindig nem azt azt gondolom a fő korlátnak, hogy most mikor fogy el, mert nem fogunk oda eljutni ugyanúgy ebbe szerintem teljesen egyetér.

[01:19:54]Annyira felmelegszik amúgy a a az atmoszféra, légkör.

[01:19:58]Igen.

[01:19:58]Meg de a technológiaváltás már akkora.

[01:20:00]Én az egyetlen nagy problématerületet, inkább a repülést láttam, tehát ott nem látok még technológiai megoldást, a többi van van, de abban is egyébként most így úgy tűnik, mintha nagyon nem értenék egyet, de nem igaz, mert tökéletesen egyetértek András, hogy még akkor is, ha lesz egy ha tökéletesen kiváltanánk a tengeri szállítást elektromos tankhajókkal, akkor is annak tényleg az az összes nyersanyag és és egyéb költsége vagy az egyéb szennyezés, tehát az egyéb szennyezés lábnyoma akkora lesz, hogy nem fogjuk már vinni.

[01:20:38]De ez egy nagyon nehéz kérdés, hogy van-e zöld növekedés vagy nincs.

[01:20:40]Ide ide jön végülis ki minden vita.

[01:20:43]És van szerintem nincs.

[01:20:47]Ideig óráig szerintem v kitalálom.

[01:20:49]András szerint van.

[01:20:51]Nincs.

[01:20:52]Na hát akkor ebben egyetértek.

[01:20:53]Pontosan.

[01:20:53]Abszolút.

[01:20:54]Na de ez egyébként ez egy meglepő fordulat volt.

[01:20:57]Erre nem számítottam meg pont ebben egyetértetek.

[01:20:59]Miért gondoljátok így?

[01:21:02]Hát most, hogy hogy nincs zöld növekedés.

[01:21:04]Hát a növekedés már megbukott.

[01:21:06]Tehát a növekedés semmilyen formában nincs egyébként.

[01:21:08]Nem csak zöld nem zölden sincs növekedés.

[01:21:10]Tehát azért az erőforrás problémák miatt ennek a növekedésnek, gazdasági növekedésnek, legalábbis az vágyott gazdasági növekedésnek előbb-utóbb vége lesz.

[01:21:21]De mikor?

[01:21:21]Én ezt szerintem nem is tudom 2000-ben hallottam a földrajztanáromtól.

[01:21:27]először az nem ma volt.

[01:21:28]Igen.

[01:21:28]Igen.

[01:21:28]De ha belegondolunk, hogy 3%-os növekedés 100 év alatt megtísszerezi a a GDP-t és a GDP-t nem sikerült leválasztani az anyag- és energiafelhasználástól, tehát ez a GDP és energiafelhasználási görbe az így egyenes.

[01:21:45]Nem, nem az energiával azért.

[01:21:47]És hogy ez azt jelentené, hogy tízszer akkora erőforrást kellene a földön most mozgósítani a ha ezt a növekedést addig tudnánk folytatni.

[01:21:54]Ez egész biztos nem fog bekövetkezni.

[01:21:56]Már most köhög a rendszer erőforrás oldalról.

[01:21:58]Történik egy kis háború, egy kis ez az, és márt akadoznak a a globális ellátási láncok.

[01:22:08]És hát látjuk azokat a geológiai korlátokat, hogy hogy a kitermelést azt nem lehet a végtelenségig fokozni.

[01:22:12]Tehát én ezt egészen biztosan állítom, hogy ez nem fog megtörténni.

[01:22:16]A gazdasági növekedéstől, mint fő céltól elbúcsúzhatunk.

[01:22:21]És akkor már azt mondom, és mikor hát én azt mondom, hogy már a most, tehát már a 2030-as években már nagy növekedésre ne számoljunk inkább v sehol a világban sehol, de lehet, hogy ez már most elkezdődött.

[01:22:33]egy picit Trump rásegített.

[01:22:34]Lehet, hogy mostantól kezdve egy strakfláció, vagy nem tudom, vagy egy recesszió, vagy aminek a közgazdaszok nevezik, ez elkezdődött, és ebből már nem fog a a civilizációnk vissza kanyarodni, és nem fog hú ez azért nagyon nagyon nagyon nagyon apokaliptikus a nem hát ez nem feltétlenül apokaliptikus.

[01:22:52]Most vagyunk, leszünk azon a pályán, amin lennünk kéne, hogy a fogyasztást el kéne kezdeni visszavenni.

[01:22:58]Hát egy így van.

[01:22:59]Tehát ahogy a ránk két szerint bennünket a a a gazdaság vagy az erőforrásoknak a hozzáférhetősége, tehát lehet, hogy ez lesz a jó pálya, és lehet, hogy ez lesz a megoldás, nem a növekedési pálya, meg nem a semmilyen egyezmény, hanem egyszerűen belekényszerülünk abba a De hát akkor mégis csak azért fog végetérni a kőkorszak, mert elfogy a kő.

[01:23:21]Nem, a kő nem fogy el.

[01:23:21]Nem, nem, nem fogy el, csak baromi nehéz lesz azt a követ megmozgatni, ezért nem annyira éri meg.

[01:23:26]egyébként ha már a kőkorszaknál tartunk, az emberiség soha nem termelt ki annyi követ, mint mint tavaly.

[01:23:32]Tehát pont az ilyen útépítés egyebekben, tehát a kő korszakban vagyunk most is, és semmilyen korszakot nem hagytunk magunk között.

[01:23:39]A legtöbb szenet, a legtöbb követ, ezt mind a legtöbb vasat, ezek mind történelmi korszakok voltak, vagy hát ugye a föld, az emberi civil emberiség történetének voltak a az ikonikus korszakai.

[01:23:52]Ezek mind velünk vannak.

[01:23:54]Semmit nem hagytunk el.

[01:23:54]De most sőt a bronzkor is, hiszen rezett használt annyit az emberiség, mint most.

[01:24:00]Most csak rövid és gyors válaszokra lenne szükségem.

[01:24:05]Nem politizálás miatt kérdezem, hogy erre még én is elmondhatom.

[01:24:09]Igen, de most ide szeretném ezt fűzni, hogy ezen a ponton nem lenne nagyon, nagyon, nagyon fontos minél hamarabb lezárni ezt az orosz-ukrán háborút, hogy az orosz energiaforrásokat Európa a lehető legkisebb energiaráfordítással használni tudja.

[01:24:24]Minden háborút le kéne zárni.

[01:24:24]Nem választanék ki egyetlen jó.

[01:24:27]Csak ilyen jelenleg úgy néz ki, hogyha végetér a háború, mi akkor sem akarjuk, mármint így Európa felhasználni az orosz energiát.

[01:24:33]Én szerintem az nagyon jó, mert akkor végre rájövünk, hogy nekünk is van hatalmas energiakészleteink a megő energiák korájában.

[01:24:40]Nem megull energiák, rengeteg napunkésztelők van és geotermiánk.

[01:24:42]És akkor végre talán, ahogy az András is mondja, ha rá kényszerülnünk a dimándra is, tehát az a a keresletre is is sokkal jobban odafigyelnénk, hihetetlen potenciálan, nem ma sőt Európa mutatta meg a világnak.

[01:24:58]2012-ben volt csúcson Európában a villamos áramtermelésünk, azóta nagyjából stagnált, vagy inkább csökkent.

[01:25:05]És közben a GDP azért nagyon jelentősen, de másfél órája beszélgetünk arról, hogy nem minden helyettesíthető jelen pillanatban, és még középtávon sem.

[01:25:12]Ö, tehát van amihez kell az olaj, van amihez kell a földgász.

[01:25:16]Tehát, hogy most mondtad, hogy például a repülőnél még te sem látod, hogy mi lesz az alternatíva, nem beszélve a hajókól.

[01:25:21]Pontosan egyetértek, de attól még az emberek repülnek.

[01:25:26]Szóval, hogy ő de nem fognak repülni, hogyha jóval drágább lesz az ár.

[01:25:28]Márpedig, ha nem tudjuk megvenni, akkor baromira fog eurápa nem tudja megvenni, nem?

[01:25:33]Tehát hogyha ez a kérdésem, tehát hogy akkor tök jó, akkor Európa nem repül, mi repülünk a legtöbbet, meg az Egyesült Államok, meg a gazdagmagnak egyáltalán nem baj, ha mi repülünk kevesebbet.

[01:25:39]Én azt gondolom, hogy nagyon és bocsánat még ugye akkor hadd reagáljak én is a hogy menny itt a válság meg meg a gazdasági növekedés lehet, hogy Andrásnak lesz igaze.

[01:25:49]Én azért nem látom ennyire pesszimistán.

[01:25:51]Én azt gondolom, hogy hogy nagyon sok ország még sokáig fog növekedni.

[01:25:55]a legfejlettebb országokban tényleg azt gondolom, hogy látjuk is már és hogy egy nagyon köhyög a növekedési nem fogunk, de nem csak azért, mert nincs elég erőforrás, nem azért, azért mert már nincs igazából szükség arra a plusz fogyasztásra.

[01:26:09]A plusz fogyasztást már csak úgy tudjuk folyamatosan növelni a fogyasztást, hogy folyamatosan függővé tesszük az embereket, vagy iszonyatos mértékű mártinket beletolunk, mert ha mindenkinek megvan az elég hűtőszekrénye, ami működik mondjuk elég ideig, ha mindenkinek megvan az autója, ha mindenkinek megvan már a háza és a mit tudom én micsoda, egyszerűen úgy tudod csak még tovább folyamatosanni példáelst, példá hűtőszekrényeladást, hogy folyamatosan vagy tervezettel valahulást építsz bele.

[01:26:38]Tehát, hogy hogy úgy menjen minél hamarabb tönkre, hogy még vegyen egy újat, vagy kitalálsz valami olyan divatot, ami miatt mégis el kell dobni az előző autót, és hogy nem elég menő, és azért kell.

[01:26:47]Tehát már ez teljesen mesterséges a a mi azon a szinten, ahol Európa van, a legtöbb részen, a fogyasztás növekedés, kivéve persze a szegényebb rétegekben ott még van még van potenciál.

[01:27:02]Hát teljesen mesterséges valóban, de viszont az emberek ezt szeretik és erről nem nagyon akarnak lejönni.

[01:27:07]Amíg lehetség szeretik azt, hogy függők.

[01:27:08]Nem szeretik iszonyú az internető is függők lett.

[01:27:13]Figyelj, egyre több scrollgató embert látok.

[01:27:16]Na de látjuk szerencsére most már látjuk, ami a perek amik amik most szerencsére pozitívan fü végződtek a a közösségi média cégek elleni és így tovább.

[01:27:26]Akkor itt van az opioid függőség, tehát hogy egyszerűen úgy tud ember használ drogot.

[01:27:30]Diana, bocsánat, csak a nem akarom elvinni a beszélgetést.

[01:27:34]András, hát én nem vagyok ennyire optimista, mert én azt gondolom, hogy az emberek erről maguktól nem nagyon fognak lejönni.

[01:27:40]Azért is mondtam azt, hogyha a korlátok jönnek valamilyen oknál fogva akár a háborúk miatt, akkor az terelheti a dolgot olyan irányba, amire egyébként lehet, hogy magunktól is mennünk kéne önként és dalolva, de ugye erre nem társadalmi szinten nem nagyon vagyunk képesek.

[01:27:55]Erre ezt a gazdasági válságoknak, inflációnak, recessziónak kell erre úgymond terelni bennünket, mert ez ilyen ez ilyen pozitív elhatározásból úgy néz ki, hogy globálisan egyáltalán nem működik.

[01:28:08]Tehát én a én nem vagyok, tehát én én a társadalomnakban látom a korlátokat leginkább, hogy hogy ezek a dolgok valaha így pozitív szemlélet megvalós ezen a ponton például most az, hogy ugye bevezette az előző kormány a benzinársapkát, azzal például nem is értesz egyet ezen logika alapján.

[01:28:30]Hát előbb-utóbb úgy is eljön a az igazság pillanata.

[01:28:31]Ugye van egy mondása én rendnek, hogy a figyelmen kívül hagyhatjuk a valóságot, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak a következményeit, hogyha ezt megtesszük.

[01:28:42]Tehát mondjuk én leugorhatok egy hídról, és azt mondom, hogy nem érdekel a gravitáció, nem hiszek benne, ezt megtehetem, de amikor a betonra leérkezem, az már nem az én.

[01:28:50]Tehát ott már ott már akkor a következménye, és én azt gondolom, hogy ennek a a mesterségesen fenntartott fogyasztásnak előbb-utóbb eljön a az igazság pillanata, előbb-utóbb el fog fogyni a kutakról, hogy a múltkor is elfogyott, a múltkori sapkázásnál is egyre több benzinkútra írogatták ki azt, hogy nincs.

[01:29:09]És akkor onnantól kezdve fel kellett oldania, mert azért a nincsnél még a drágább az még mindig egy fokkal vállalhatóbb a politikusok.

[01:29:16]Ha már idézetek, akkor egy újabb idézetem lenne.

[01:29:20]A tudomány cserben hagyta a politikát.

[01:29:24]Miért?

[01:29:25]Ez kinek az idézete?

[01:29:27]Konom Andrásnak.

[01:29:28]Nem ez a tiéd?

[01:29:29]Én azt mondta, hogy a tudomány csendben hagyta a politikát.

[01:29:32]Milyen kontextus mondta?

[01:29:33]Hát most ez maradjon az én titkom.

[01:29:33]De miért?

[01:29:36]Nem, nem így gondolod?

[01:29:39]Hát szerintem arra gondoltam, hogy hogy az IPCC nem igen, hogy hogy túl hogy úgy állítottuk be az egész éthajlatváltozást folyamatosan, mint egy költség, mint egy mint egy áldozat, mint egy magatartás kötelező magatartásváltozás, mint egy mint egy constrain, mint egy mint egy mint egy nem ez az igazság.

[01:30:04]Hát de most most kettő perce beszéltünk meg, hogy a az embereknek, a társadalomnak ez így kényelmes.

[01:30:10]Ahhoz, hogy ezen változtasson, áldozatot kell hoz.

[01:30:11]Ne mer nem hagytad soha, hogy én elmondjam, hogy én mire gondol.

[01:30:16]Pedig rengeteg rengeteg időt szoktam hagyni neked.

[01:30:18]De mondjad.

[01:30:20]Jó, bocsánat, igazad van, ezért is befogom a szám.

[01:30:21]De én azt gondolom, hogy ez nem azért, van az emberek gonoszak és alapeten.

[01:30:25]Persze mindenki bennünk bennünk van a fejlődés, a a progress, tehát a az iránti vágy alapvetően itt a gazdasági berendezkedés, a kapitalizmusnak az a formája, ami most van, az a problémás, mert folyamatosan ránk erőszakol egy olyan fogyasztási vágyat, amit különösen mesterséges intelligenciával nem tudunk ellenállni.

[01:30:44]De mi a válaszod erre?

[01:30:44]Tehát, hogy értem, amit mondasz, mondtam is, egyet is értek vele.

[01:30:47]Szerintem András is egyetért vele.

[01:30:49]De mi a bá?

[01:30:49]azt mondja, hogy hog a társadal hibás.

[01:30:51]Én nem a társadalmat hibáztatom, én egyértel a gazdasági render.

[01:30:54]Bocs, hogy most helyetted mondom, nem ezt mondta, de mind a k mind hárman egyetértünk abban, hogy ez a folyamat rossz és senki nem tesz ellene.

[01:31:06]Jó, nem, de én azt mondom, nem nem ezt mondjuk mind a hárban, hogy nem nem tesz senki ellene.

[01:31:10]A a ami a a végső kimenetet, illet Így van.

[01:31:13]Igen.

[01:31:13]Nem történik semmi.

[01:31:15]Semmi nem történik.

[01:31:15]Megállapító rossz.

[01:31:18]Érdem érdemi és globális.

[01:31:18]érdemi a sajnos a kapitalizmus ezen formájá ellen nincs, de azért nincs, mert még a tudomány nem állt elő egy igazán jó alternatívával, vagy lehet, hogy nem a tudomány scrollgatásra nem a tudomány fog választ adni, vagy arra, hogy nagyon olcsón tudok venni mondjuk nem tudom szólyahúst, amiről már többször bebizonyították, hogy egyébként nagyobb ökolábnyoma van adott esetben mondjuk mint egy csirkének vagy egy disznónak.

[01:31:42]Mert a hogyha tudjuk, hogy a scrollozás az addiktív és ezt bebizonyítsuk és mindenki nek elmondjuk, akkor tudjuk esetleg regulálni, szabályozni azokat a cégeket.

[01:31:55]De ez volt az első kérdésem, ha emlékeztek még a beszélgetés felében, hogy elvárunk mi a mindenkori politikától.

[01:32:01]És ez most nem csak a tagállami, nem csak a regionális, hanem akár lehet a nagy nemzetközi szervezeteknek a a döntéshozóitól egy olyat, hogy legyen bátor, legyenek bátorak és hozzanak meg olyan döntéseket, amik jelenleg fájnak és áldozattal járnak, ahogy te fogalmaz.

[01:32:19]Ezt ezt én először azokkal kezdeném, akik nem járnak áldozattal.

[01:32:21]Egy csomó olyan lépés van igazából, jóval több élet jobb életműdőséget ad.

[01:32:25]Például ha nem vagyunk annyit betegek, nem lesz annyi gyógyszer.

[01:32:30]Úristen, szegény gyógyszeripar tényleg egy kicsit problémában lesz, viszont egészségesebbek leszünk.

[01:32:35]És megcsinálták a super siiz filmet, és több meghitettek utána.

[01:32:38]Szóval, hogy én nem látom a társadalomban azt az önreflexiót, amit ilyenkor elmondott.

[01:32:43]Hihetetlen az igény az egészség iránt, de egyelőre csak úgy engedjük ezt, hogy a reklámok arra mennek, hogy akkor lesz az egészséges apa, még ezt és ezt és ezt megveszed.

[01:32:52]De látom azért az én generációmat és is a fiatalokban pláne, hogy rájöttek, hogy nem feltétlen ez az irány, hanem a több mozgás, hanem az egészségesel életmód.

[01:33:00]Hihetetlen igény van az egészséges irán.

[01:33:04]András, hát ugye én ez már ott ez a tudomány cserben hagyta a politikát, ezzel én nem értek egyet.

[01:33:07]Fordítva van szerintem a tud a politika hagyta cserbe a tudományt.

[01:33:11]pontosabban nem érdekli a politikát a a tudomány.

[01:33:13]A politika megteremtett egy alternatív valóságot, amelyben jól érzi magát.

[01:33:19]Egy propaganda, gyakorlatilag propaganda módszerekkel dolgozik a politika, és semmiféle tudományos tényre nem kíváncsi, csak az arra, ami az érdekeit szolgálja.

[01:33:29]Tehát a tudomány az ilyen értelemben kiszorult a társadalom alakító erők sorából.

[01:33:33]És ezért nagyon nagy kár, mert azért a valóság az előbb-utóbb ezeket gondolom nem csak Magyarországra gondol globálisan globálisan előbb-utóbb Orva fog bennünket vágni, és ott viszont akkor megy a sírásrívás.

[01:33:45]Na most a én azt nem tenném a felelősséget azért a tudományra, mert a tudomány azért nagyon sok nagyszerű dolgot létrehozott a az emberi történelem folyamán.

[01:33:55]Csodálatos vívmányok vesznek körül bennünket.

[01:33:58]lényegében minden a tudomány, ami ami a modern életünk meg magunkat, az életünket is szerintem a tudománynak köszönhetjük.

[01:34:07]De de a tudománnyal szemben az az a elvárás, hogy hozzon létre és azt a tehát, hogy azok működjenek, azt nem az az egyszerűen túlzó, mertogy a az emberek mindig visszajönnek a tudománynak a vívmányaival a felfedezéseivel.

[01:34:21]Hát nézzük meg, hogy a mi lett az a nukleáris energiából, vagy hát a az egy csodálatos Nobeldíjat érő felfedezés volt, ugye magyar Nobeldíjashoz is kötődik és mire használták?

[01:34:35]Ugye hát először nem a leg barátságosabb dologra, de mondhatjuk az internetet is, vagy ezeket a mindenfélét, mire használják az emberek 90%-ban?

[01:34:44]Hülyeségre.

[01:34:44]Tehát létrehozzuk a nagyon drága eszközöket, összekeverjük benne a sok kémiaelemet, létrehozzuk a technológiát, legyártjuk őket, és most mindenki tegye a szívére a kezét, hogy amit maga körül lát, mire használják a akárcsak az internetet vagy a mobil telefont, az emberek többsége értelmetlen dologra, hogy lefényképez az ételét, elküldje, meg pornót nézzen meg.

[01:35:08]Tehát, hogy értelmetlen dolgokra pazarolunk erőforrásokat.

[01:35:10]ilyen értelemben a tudományt ezért nem lehet hibáztatni, hogy létrehoz egy tök egy nagyon korszerű kommunikációra alkalmas eszközt, de mondhatnám a mesterséges intelligenciát mire használják?

[01:35:22]Politikai propagandát csinálnak, videókat meg fake news-t gyártanak vele szakmányban.

[01:35:27]Meg a a akik hétköznapi emberek is szakdolgozatot írnak és hülyeségeket csinálnak, ami még állt is nekik.

[01:35:34]Tehát a tudománynak az eszközeit, vagy az az annak a segítségével készült eszközöket az embernek 99%-a értelmetlenségre használja.

[01:35:44]És itt van a problém meg szerintem emiatt emiatt is romlott el a tudományosabb politika viszonya, hogy mi kutatók egy kicsit ilyen oda tudományos élet oda jutottunk, hogy baromira lenézzük az emberek többi részét.

[01:35:56]És szerintem én ebben látom egyébként a világ nagy politikai fordulatainak is egy részét, hogy egy bizonyos elit úgy elkezdte lenézni a világ többi részét.

[01:36:04]Nem hiszem, hogy azért mindenki hülye, mert nem mindenki atom nukleáris reaktorokat fejleszt a mesterséges intelligenciávám és így tovább.

[01:36:17]De hát mindenkinek azért vannak igényei, de az biztos, hogy én inkább abban látom a problémát, hogy azoknak, akiknek kezében van ez, akik ezeket a technológiákat fejlesztik, azok irányítják nagyon, hogy ezek ez hogyan használódik, és és milyen hatásra lesz, és mit mutat föl az embereknek, és milyen mit ajánl, és milyen irányba végül is azért összesség milyen irányba befolyásol minket.

[01:36:40]Én ebben nagyobb problémát látom, és én azt gondolom, hogy sokkal jobban nem kéne lenéznünk az embereket, hanem hanem hanem megértenünk, hogy hogy kinek mi a vágya, és és azokat hogy lehet azokkal, hogy lehet úgy együtt dolgozni, hogy azért az egész társadalom előre menjen.

[01:36:58]Elnézést, hogy ez volt.

[01:36:58]Én nem nézem le az embereket, én csak tényként közlöm, hogy a az internet forgalomak a 99%-a az saját az az ember hülyeségre van felhasználva.

[01:37:09]Ez egy ténybeli megállapítás.

[01:37:11]Ez nem értékí.

[01:37:11]De kér, hogy mérjük a hülyeséget.

[01:37:12]Dehogy nem.

[01:37:14]Ahhoz, hogy te hát én lefényképezem az ételemet és elküldöm a a szomszédnak, ezt én hülyeségnek tartom.

[01:37:20]Lehet, de lehet, hogy ez neki egy fontos kapcsolata.

[01:37:21]Én például nekem iszonyú nagy adomány az, hogy a fiam nagyon távol van tőlem, de lefényképezi, hogy mit főzött.

[01:37:29]Ettől én úgy érzem, hogy itt lenne és a családi kommunikációinak nagyon fontos eleme.

[01:37:34]Tehát nem nehéz, de nem hiszem, hogy az András erre gondolt.

[01:37:37]Szerintem ez a kapcsolattartás családon belül ugye globális világ szerintem az ja mások valamilyen oknál fogva most én nem azt mondom hogy mindennek értelme van, mert pontosan én is a a tudományos munkám is azon dolgozom, hogy hogy például az értemetlen szlopoknak a ugye nem is a lefényképezés, a videó kreálás, ez az ami a meccsesserséges intelligencia iszonyú energiaigényes, és aztán amit föltöntünk a webbre és akkor azt tároljuk a nem tudom hány macskás videót, kismacskás vagy értelmetlen Itt igaz, ez igaz, de ugyanakkor nagyon érdekes, amikor én is ezt mondom, és akkor a a nagyném azt mondja, igen, de itt megjött a lehetőségük, hogy a valaha levő kreativitási igényeköt most mindenki ki tudja élni a legutolsó, nem tudom, ilyen putriban élő iz miért mit adunk ezért cserébe?

[01:38:26]Tehát azért, hogy mindenki ki tudja élni a kreativitása cserében, rengeteg energiát felhasználunk, rengeteg energiát lekötünk, és olyan dolgokra pazaroljuk el az időt, ugye ennek előállítására, ami esetleg jobban is megtérülhetne.

[01:38:40]Gondolod így?

[01:38:41]Én én a kreativit egy rajzlapot, meg egy színes ceruzát, meg egy gyurmát, és éljek a kreativitását.

[01:38:47]Na de lehet, hogy hogy ő neki most ez nem, mert így így például olyanok is félre filmkészítéshez jutnak, akik soha nem tudtak élni.

[01:38:54]Most mindegy, nem ezzel kapcsolatban akarok vitatkozni, de azt gondolom, hogy nem azzal van a probléma, hogy a világ szegény fele egy kicsit többet használja a mesterséges intellig.

[01:39:05]Én én én nem a világ szegény felére értettem ezt.

[01:39:06]Én a világ gazdag felére gondoltam.

[01:39:08]Én pont ezt akarom, ha beeded, hogy befejezzem a mondatomat.

[01:39:11]Pont ez a baj, hogy még mindig nem a a attól attól a tömegektől kell válni összesen az összes még a mesterséges intelligencia hatalmas, buta és állítólag értelmetlen felhasználása, vagyis semmi, amit elhasználnak a felső 10000 vagy az első 10%-hoz képest pontosan ott kéne megnézni.

[01:39:29]És mi nem az, hogy hogy ételeket fényképezgetünk, hanem sokkal nagyobb léptékben pazarolunk.

[01:39:38]Van nekünk egy anekdotánk mind a kettőtöknek Kanászagy Mátétól, úgyhogy szeretném megmutatni nektek.

[01:39:47]Néhány évvel ezelőtt voltunk egy esti vitaműsorban, ahol vízkérdésekről, zöld kérdésekről, klímakérdésekről beszélgettünk.

[01:39:54]Már maga az adás is nagyon izgalmas volt, de ami igazán emlékezetes volt számomra, az utána történt, amikor tudtunk néhány mondatot váltani még.

[01:40:04]És arról beszéltünk, hogyha klímaváltozásról beszélünk, akkor nem elég csupán a jelen kort megnéznünk, a jelenlegi viszonyokat, vagy néhány évtizedre előretekinteni, hanem igenis az is nagyon súlyos kérdés, és a klímamodellek nézik, hogy mi történhet velünk 100 év múlva, vagy 200 év múlva.

[01:40:25]És számomra ez azért nagyon fontos gondolat, mert az ökopolitikának az egyik alap kiindulása, hogy felelősek vagyunk a jövő generációért is.

[01:40:33]És amit mi most okozunk, és amiből klímaváltozás és klímaválság lesz, az rájuk nagyon komoly hatással lehet, és tudnunk kell, hogy mi az a hatás, és hogy hogyan kerülhetjük ezt el.

[01:40:46]Ez egyfajta olyan etikai, morális megfontolás, amit azt gondolom, hogy mindenképpen figyelembe kell vennünk.

[01:40:54]És amikor ürge Forsc Diánát hallgatjuk, vagy vele beszélgetünk, akkor ez a gondolat is nagyon mélyen ott van ezeknél a témáknál.

[01:41:02]Volt szerencsém Gelencsér Andrással személyesen is találkozni, és még Veszprémben tudtunk leülni és átbeszélni ennek a cikknek a főbb állításait, vagy máskor fórumon is tudtunk eszmét cserélni ezekről a kérdésekről.

[01:41:17]És számomra azért nagyon fontos Gelencsér Andrásnak a mondanivalója, mert lehet, hogy mondjuk humán ökológus körökben sokan őt túl pesszimistának tartják, hogy túl borús jövőképet vázol fel, de szerintem mégis nagyon fontos az, hogy egyszerű és közérthető formában tudja elmagyarázni azokat a természettudományos összefüggéseket, amik a különböző ökológiai válságok mögött állnak.

[01:41:43]És számomra is, aki humán beállítottságú vagyok, és egy társadalomtudományos közegből jövök, érthetővé válik az, hogy mi történik az anyaggal, az anyagból hogyan nyerjük ki az energiát, hogy ennek milyen folyamata van, és milyen káros hatásai vannak.

[01:42:01]És ez a természettudományos gondolkodás és ez a háttér, ez a tudományos háttér nagyon-nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük azokat az ökológiai válságokat, amiben benne élünk, és megtaláljuk a kiutakat is.

[01:42:13]Tehát én azt gondolom, hogy amit Gelencsér András képvisel, az valójában nem pesszimista, hanem nagyon is optimista, de csak akkor, hogyha cselekszünk.

[01:42:22]Márpedig cselekednünk kell, ez egészen biztos.

[01:42:27]Én azért is örülök, hogy a Máté mind a kettőtőköz intézett ilyen szép gondolatokat, mert így rávezetném az interjú legvégén a az utolsó bloghoz a a a kérdéseimet, hogy szerintetek Magyarországon meg úgy általában a világon szükség van zöld politikára specializálódott pártra, vagy nincs?

[01:42:45]És ugye most Magyarországon nagyon-nagyon úgy néz ki, hogy jó sokáig nem lesz egy zöld párt mármint a parlamentben.

[01:42:55]De ez több országban is minthogyha elbukott volna ez a projekt, hogy egy párt kifejezetten zöld politikát folytasson, mert egy dimenziós pártként egyszerűen zsákutcába találja magát.

[01:43:08]Viszont ugye erről beszélgettetek, hogy a politika lenézi a tudományt és van egy ilyen hát, hogy mondjam, konfliktus és nem tud beüremkedni azért a nagy néppártoknak így a gondolkodásába az a fajta gondolkodás, amit mondjuk ti a magatok vallotok, hogy látjátok?

[01:43:23]Van szükség külön zöld pártokra, zöld politizálásra, vagy nincs?

[01:43:29]Hát én szerintem nincs, hanem minden politikai erőnek ezeket a szempontokat érvényesíteni kell a saját programjában.

[01:43:39]Nem nagyon idealista.

[01:43:39]Nem, nem.

[01:43:39]Tehát itt amiatt, hogy olyan közel vagyunk a a korlátokhoz és ahhoz, hogy nagyon elrontsuk a dolgokat, ezért így nincs idő arra, hogy egy valamilyen mozgalom kinője magát, és az aztán úgymond valamilyen formában tudjon politikai érdeket érvényesíteni, hanem ezt már most a meglevő, hatalmon levő szervezeteknek ezeket a szempontokat maximálisan figyelembe kell venni.

[01:44:02]Tehát enélkül szerintem nem lehetne felelősen gazdaság és társadalompolitikát tervezni, hogy ezekre a korlátokra meg ezekre a a veszélyekre, folyamatokra nem vagyunk tekintettel.

[01:44:18]Illetve lehet, lehet, csak akkor ne csodálkozzunk, tehát nyugodtan meg lehet, de most ez van.

[01:44:22]Éppen nem csodálkozunk.

[01:44:23]Tehát mondjuk nem hiszem, hogy az amerikai republikánus pártban olyan erős lenne a a zöld hatás vagy a nem is tudom a jó, de ha az erőforrásokkal valami gond lesz például, tehát én nem is a klímaváltozást sorolnám az első helyre, hanem az erőforrás sokhoz való hozzáférést, hogyha ott megdrágul az üzemanyag, aká Venezuellát Igen, de már most is meg is történik.

[01:44:45]Tehát azért ott már az már ott már akkor pöszén néznek, hogyha ha a saját életüket ez már valamilyen formában érinti az erőforrás.

[01:44:54]De ez nem egy zöld gondolat, ez nem egy zöld gondolkodás.

[01:44:55]Nem zöld, de de ugyanúgy a az erőforrások ezt nem tudom, az erőforrás elfogyásam vagy vagy korlátozat hozzáférése az az én szerintem ugyanúgy a a természettel való bánásnak a része.

[01:45:08]Nem csak az, hogy a klímát tönkretesszük, hanem ha kimerítjük azokat az erőforrásokat, amiből még a utánunk jövő generációknak is kellene valamit hani.

[01:45:17]Nem gondolod azt, hogy van különbség aközött, hogy félsz valamiből és félelemből cselekedsz, mintogy félelem nélkül proaktívan cselekedsz?

[01:45:23]Mert hogy amit most te mondasz, az a félelemre alapoz.

[01:45:28]Ez nem fél a kényszerűségre.

[01:45:29]Hát kényszerűség, de ez nem félelem.

[01:45:29]Az egyébként is van az a mondás, hogy jobb félni, mint megérni.

[01:45:33]Tehát ez szerintem ezeket a szempontokat nyugodtan ki lehetne tenni az asztalra, hogy az erőforrások meddig tartanak és milyen formában lesznek hozzáférhetők és hogyan fognak jutni a jövő generációinak.

[01:45:42]Erről nyugodtan lehetne beszélni.

[01:45:44]Nem csak a klímaváltozás, mi lesz 100 év múlva meg fogunk sülni, hanem arra is, hogy mondjuk vajon ezek a kritikus fémek vagy nyersanyagok ezek vajon az unokáinknak vagy a a az utánunk jövő generációknak egyáltalán még hozzáférhetők lesznek el, vagy már mindet elpancsoltuk ezek?

[01:46:03]Beszéljünk még erről, hogyha szeretnénk, de Diana ugyanez a kérdés.

[01:46:05]Van külön zöld politikára szükség?

[01:46:09]Nem, teljesen egyetértek Andrácsal.

[01:46:09]Az a lényeg, hogy minden oldal a maga ö filozófiáinak megfelelő megoldásokat fog inkább priorizálni, ami teljesen rendben van.

[01:46:21]Most abszolút én a politikailag sajnos analfabéta vagyok, de most csak úgy az ilyen abszolút null megközelítésem, mert mondjuk a bal inkább az újra.

[01:46:29]Elosztásról fog szólni mink a jobb.

[01:46:29]És szerintem ezért nagyon örülök a bejátszásnak és köszönöm szépen.

[01:46:33]Például a mondjuk a keresztény etikára épülni.

[01:46:38]Azt gondolom, hogy teljesen igaza volt Ferenc pápának, hogy addig nem fogjuk tudni megoldani ezt az egész dolgot, és talán ez az egész beszélgetésünnek az apja, addig a gazdasági modell se fog megváltozni, amíg nem lesz egy etikai, morális forradalom a világon, mert jelen pillanatban az, ami legfőbb elveszett, azt azt gondolom, hogy az etika és a morál, mert leginkább az az etika és a morál, hogy én, me, myself, and I, leginkább én, és minél előbb én, és és minél többet én, és most, és nem is, hogy gyerekkel meg nem is a jövő és így tovább.

[01:47:08]És ez szerintem a legnagyobb probléma.

[01:47:10]Tehát én nagyon nagyon meg nagy megtiszteltetés, hogy a Laudatosi mozgalomban részt vehetek és remélem, hogy hogy kialakultunk a tudományos körökben, és nem csak egyáltalán nem csak vallásos tudományos körökben egy olyan összefogást, ami remélem, hogy nem csak a katolikus egyház, én nagyon remélem, hogy a többi főegyház is be fog lépni világszerte, hogy hogy itt itt a itt csak úgy fogjuk tudni ezt megoldani, hogy morális alapokon belátjuk, hogy a mohóságnak és a többrevágyásnak a a nem tehát nem rendben bocsán Ferenc pápa szóba került, ő neki volt egy nagyon erős állítása.

[01:47:49]Azt mondta, hogy a kapitalizmus öl.

[01:47:51]Ezt ő explicit éppen a Laudátus szíben kimondta.

[01:47:55]Ez egy nagyon erős állítás, mert jelen pillanatban igaz, és jelen pillanatban a kapitalizmusnak nem látszik alternatív megoldása.

[01:48:03]Amelyik látszottak, azok elvére a történelem színpadán.

[01:48:05]És ez a legnagyobb veszély, hogy egy jelen politikai vagy gazdasági rendszerünk, amiben élünk, az tulajdonképpen gyilkos, és nem tudjuk leváltani, mert jelen pillanatban nincs, nem tudunk nála jobbat.

[01:48:23]És tulajdonképpen ebbe bele van kódolva az, hogy ezek a dolgok, amikről most vitatkozunk, vagy beszélgetünk, ezek így szépen gajra menjenek, tönkremenjenek, mert mert ez magából a kapitalizmusból fakad, csak nem tudjuk leváltani, mert akkor azonnal hát ugye mint nem nem tudunk jobbat nála, mert ez az egész világrend tulajdonképpen globalizált világrend, főleg a fejlett országokban, az pont a kapitalizmusnak a logikájára épül azokkal a attribútumokkal, tulajdonságokkal, amiket Diana fels elsorolt az önzés, a az énközpontuság, a mohóság, azok, amelyek amelyek túl a hét főbőn tulajdonképpen azt akartam mondani.

[01:49:03]Igen.

[01:49:03]Igen.

[01:49:03]Tehát tulajdonképpen egy ördögi kör ez.

[01:49:06]Jó, de ezt megint megint azt abb azt feltételezzük, hogy nem lesz innováció.

[01:49:10]Én azt gondolom, hogy ez innováció a gazdasági modellben is és az üzleti modellbe is kell, és egy morális etikai alapon működő.

[01:49:16]És marha jó, hogy elindultak azért ezek a folyamatok, messze vagyunk, de nem adhatjuk föl.

[01:49:23]Addig kell nekünk a tudományos életnek dolgoznunk, amíg ha megállapodtunk, azt mondom, hogy tökéletesen megállapodunk, am talán mi hárman, de legalább ketten, hogy tényleg itt van az egész az összes kutya eltemett vagy elásva, akkor erre a kutyára kell fókuszálni a tudománynak.

[01:49:38]Én azt gondolom, hogy van elég okos ember plusz egy mesterséges intelligencia, ha erre fókuszálnánk, megoldanánk.

[01:49:44]Csak az a baj, hogy a mesterséges intelligenciát ma azok a cégek birtokolják, akiknek pont a mostani rendszer fenntartásában van az érdekük.

[01:49:53]És én ebben látom most a legnagyobb bajt, és annak ellenére, hogy égatváltozással foglalkozom, én most már a mesterséges intelligenciát sokkal nagyobb veszélynek tartom, mint az éghajlatváltozás.

[01:50:03]Van rá egyébként megoldási javaslatod?

[01:50:06]Tehát, hogy ugye föl is vetettük, hogy mi lenne, hogyha egy ilyen szuverenitási kérdésként kezelnénk a mesterséges intelligenciát, tehát hogy minden egyes országnak legyen egy zöld energiából üzemeltetett itt szerintem lehet, hogy hogy biztonsági szempontból igen, én nem a biztonságit nézem, hanem a fenntarthatóságot meg azt, hogy hogy globálisan, de az biztos, hogy addig amíg néhány nagy milliárdos irányítja azt a pár céget, aki azon versenyzik, hogy most kicsit melyiknek a rendszereit tudják jobban eladni, addig ez csak nagyon rossz irányba megy.

[01:50:39]De nem nincs nincs meg meg nem nem ez nem az én szakom.

[01:50:43]Igen.

[01:50:43]Én visszakérdeznék a pont ugye Diána jár ilyen klímacsúcsokra, amiről nekem elég karakteres véleményem van, de most én egy kérdés hozzád, hogy a klímacsúcsokon volt-e arról szó valaha, és történt-e olyan előterjesztés, hogy mondjuk a kapitalizmust váltsuk le valamivel?

[01:51:01]Én ilyenről nem hallottam, de a világgazdasági fórumon se, a Davoszi fórumon se hallottam ilyen kezdeményezést, hogy ez ez a modell már egy 20.

[01:51:10]századi, és váltsuk le valami olyanra, ami ezeket a szempontokat és a föld szempontjait, vagy a moralitást, vagy bármit jobban érvényesít.

[01:51:18]Tehát van-e volt-e ilyen, mert az, hogy mennyivel legyen széndioxid kevesebb, ez tudom, hogy van.

[01:51:24]meg mindenféle kompenzáció, hogy kinek ki fizessen, kinek ez is van.

[01:51:29]De az, hogy a kapitalizmus, mint rendszer, hogy haladjuk meg és javasoljunk valamit, vagy kérjük fel a tudományt, hogy javasoljon, történt-e ilyen a klímacsúcson?

[01:51:39]Tehát a klímacsúcs az általában onnan indul, amit az IPCC meg tudományos alapon lefektet.

[01:51:44]Mivel az IPCC-ben ez még elég eléggé tabú téma volt, még azért ez így nincs benne.

[01:51:50]Még azért nem mutattuk meg tudományosan, hogy itt van a kutya elásva.

[01:51:53]Én azt gondolom, hogy a hetes értékelljelentés talán már ezt azért rá fogja rakni a az asztalra vagy a térképre.

[01:52:03]De mármint, hogy kérdőelezzük meg a kapitalizmust, nem feltétlen a kapitalizmust, de általában a növekedést és a növekedés mögött mi van?

[01:52:08]Remélem, de ehhez kell elég szakirodalom, ami összeköti ezeket.

[01:52:12]Azért az a baj, hogy több tehát a a tartalmilag több a kapitalizmus annál, mintogy folyamatos növekedés van.

[01:52:19]Abszolút.

[01:52:19]Haval leszed szakirodalom, a a tehát itt itt az megint a tudománynál indul.

[01:52:23]Kérdezzek én vissza.

[01:52:23]El tudjátok-e képzelni a pozitív civilizációs ugrást kapitalizmussal?

[01:52:33]Nem.

[01:52:34]Igen.

[01:52:34]Egy másfajta kapitalizmussal.

[01:52:36]Hát az má de az definiáld.

[01:52:37]Az mi?

[01:52:37]Hát én nem vagyok gazdasági szakértő, de mondjuk ha Pogit hallgatom vagy hát attól függ nagyon széles a spektrum, de azt tudom, hogy amit viszont ugye nekem is van elég sok cikkem, amiben benne vagyok ilyen de growth féle szakirodalmakban, viszont a tájszerzőnyimel nem értettem sokkal együtt, hogy ők egy része az nagyon inkább az ilyen szocialista irányba vagy kommunista irányba viszik el.

[01:53:00]Én tudom, hogy az nem működött, ahogy András is mondta.

[01:53:04]Tehát jelen pillanatban muszáj lenne inkább kitalálnunk, de most nem azért biztos, hogy nagyon szörnyű, de nézzünk meg Kínát.

[01:53:11]Azért az hát azér diktatúra, államkapitalizmus.

[01:53:15]Oké.

[01:53:15]Lehet, hogy lehet, hogy ez a megoldás, nem tudom.

[01:53:16]Mindenki levas és biztos ezért most Kína olyan jól működik, Andem, nem.

[01:53:22]Akkor miért mondod?

[01:53:23]Ákapitalizmus, aminek ugyanúgy megvannak a korláta építik, arról beszéltük, építik a lakó vár, a holdt városokat, amiket utána rombolnak le.

[01:53:30]Tehát, hogy az se működik töket sem.

[01:53:33]pedig felülről szabályozott, és mégse ö tud működni, és nagyon erős kontroll alatt van.

[01:53:40]Meg nem beszélve arról, hogy legközelebb sincsen ott demokrácia.

[01:53:43]Abszolút, de én én nem én nem tudom, nem vagyok politikus, de annyira szentehénnek kell vegyük a demokráciát, valószínűleg tényleg ez a legjobb, de engem a covid gondolkoztatottal nagyon nem a demokráciák működtek a legjobban.

[01:53:56]A demokráciban milliók haltak meg.

[01:53:56]Az ázsiai fél autokráciák, és most nem feltétlen Kínát mondom, de Szingapúrtól kezdve, ahol egy kicsit erősebb kontroll volt, meg tudta védeni a társadalmat.

[01:54:10]Nem értek veled egyet, mert Japánban is baromi jól kezelték a covidot, pedig ott demokrácia van.

[01:54:14]Egyszerűen csak a a társadalom fegyelmezett, vagy eltűri, hogy a kormány vele fegyelmezetten vágy?

[01:54:21]Nem csak az, hanem azt, hogy a követést eltűrték.

[01:54:23]Tehát ez a hatalmas privacy, senki nem tudhatja meg az adataimat, de ahogy ahogy el elfogadták azt, Korea például elfogadták azt, hogy oké, most egy ideig mindenkit követünk és akkor szólunk, hogy figyelj, te három nappal együtt együtt voltál valakivel, aki covidos, tehát most légyszi maradj külön, majd adunk neked ételt és elláttuk és megoldottál.

[01:54:45]Na de hát akkor mégis csak tehát demokráciában is tud ez működni.

[01:54:48]Én lehet én mondom, nem vagyok politikai szakértős, nyilván nem azt akarom mondani, hogy autokráciak kellenek.

[01:54:54]De az biztos, hogy a jelenlegi modell nem működik, és el kell kezdenünk gondolkodni, és nem én vagyok az, aki ezt megoldom.

[01:55:01]Utolsó kérdés, mind a ketten kérlek, reagáljatok rá bármilyen hosszan.

[01:55:06]Szerintetek az erőforrás hiány akár a a klímaválság meg mindezek így együtt mit fognak kihozni az emberiségből?

[01:55:15]Összetartást vagy széthúzást, hogy ilyen szépen mondjam a háború?

[01:55:19]Hát szerintem a a világpolitika ezt töketen demonstrálja.

[01:55:21]Én nem is akarok válaszolni.

[01:55:24]Nézzük meg az elmúlt egy néhány év történéseit a világban, amelyeket ezek a Ennyire nagyon nagyon nagyon nem vagy derülátó?

[01:55:33]Hát nem nem.

[01:55:33]Hát már csak én demonstrálják ezek a történések.

[01:55:35]Tehát amit a Trump csinál, az tipikus példája a az erőforrás.

[01:55:40]háborúnak egyébként már az orosz-ukrán konfliktus is erősen erőforrás orientáció volt.

[01:55:48]Ki is derült az, hogy milyen érdek és milyen erőforrásokért folyik a a harc.

[01:55:52]Tehát azért ez már elkezdődött.

[01:55:58]Igen, de ez már 70-es években is volt, tehát nem nem a hiány miatt van, hanem én azt gondolom, hogy ez még mindig az önzőségünk és az, hogy még többet akarunk.

[01:56:05]Nagyon nehéz kérdés.

[01:56:05]Ö nem tudom, de szerintem még mindig nem a legnagyobb nem a legnagyobb alakító forrás, vagy az alakító erő az, hogy mennyi erőforrásunk van, sőt még nem is a klímaváltozás, sőt még nem is ö nem is a környezetszennyezés és így tovább, hanem hanem egyéb gazdasági érdekek, és szerintem továbbra is a legnagyobb gond a morális alapoknak a hiánya, és amíg azt gondolom, hogy nem lesz egy és amíg továbbra is ez a fajta kapitalizmus is működik, ahol a Csabból is minden nem, de minden egyes, akkor bekapcsoljuk a telefonunkat, az megy, hogy akkor vagy menő, ha még ezt megveszed és még 50 percet az én közösségi médiámon, vagy játékon, vagy akármit tesz, addig addig nem fogunk addig nem lesz nem fogunk elmenni a pozitív irányba.

[01:56:53]Én ezt sokkal nagyobb problémának tartom, ami ebbe a közösség irányának elvesztésére megy, mintogy és ezért én nagyon fontosnak tartom az erkölcsét és a morális alapokat.

[01:57:03]Igen, hát nagyon szépen köszönöm, hogy beszélgettetek velem.

[01:57:07]Tök érdekes vita volt.

[01:57:09]Szóval valamikor, hogyha van kedvetek, akár még folytathatnánk is, különösen a geopolitikai fejlemények révén, akár mondjuk egy év múlva, addigra hátha mind a két háború végetér és békés véget ér.

[01:57:20]Igen, adja Isten.

[01:57:23]Úgyhogy nektek is nagyon szépen köszönöm, hogy velünk tartottatok.

[01:57:26]Sziasztok, köszönjük a meghívást.

[01:57:32]He.