„Senki nem hitt bennem” – Hogy lett világmárka a Sziget Fesztivál? Gerendai Károly | KözBeszéd #127

[00:00:00]a szüleim nem engedtek egy olyan dologgal foglalkozni, amiben én nagyon határozottan.

[00:00:04]Másik oldalról pedig azt tapasztaltam már mind a szüleimnél, mindutána, amikor eljöttem otthonról a környezetemben is, hogy senki nem hiszi el azt, hogy én ezt meg tudom csinálni.

[00:00:14]Én mérlegre teszem azt, hogy mi kell ehhez, mi nem.

[00:00:15]És és egy tehát mit tudom, az, hogy én sose ittam alkoholt az életemben, az annak köszönhető, hogy úgy gondoltam, hogy egyébként ez engem távolabb visz a célomtól, és és megnehezíti.

[00:00:26]Nyilván nem érzem azt, hogy most már annyira megfiatalodtam, hogy újra jobban értek hozzá, vagy újra, hanem egyszerűen azt gondoltam, hogy nem engedhetem meg, hogyha ezen múlik, hogy legyen vagy ne legyen sziget, hogy meg nem is adok egy esélyt annak legalább, hogy megpróbáljuk.

[00:00:51]Következő vendégem a magyar fesztiválok, de hát mondhatni az egész európai vagy világfesztiválok egyik ősapja és generációk megtáncoltatója.

[00:00:56]De hát hogy ő mennyire szeret táncolni, ezt is meg fogom tőle kérdezni.

[00:01:01]Kíváncsi vagyok, hogy az igazi régi nagyágyúk hogyan és miből, hogy gazdálkodnak úgy azon a piacon, ami nagyon nehéz.

[00:01:08]Ezt úgy hívják ma, hogy fesztiválpiac.

[00:01:10]Kérdésem a következő vendégemhez.

[00:01:12]A mai közbeszéd vendége Gerendai Károly, kulturális menedzser, a Sziget Fesztivál alapítója.

[00:01:19]Üdvözöllek.

[00:01:20]Helló!

[00:01:21]Nagyon köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:01:23]Én köszönöm a meghívást.

[00:01:24]És most szeretnék szólni egy pár szót a nézőkhöz.

[00:01:26]Nagyon köszönjük szépen, hogy itt vagytok és hogy velünk vagytok.

[00:01:29]Kérlek szépen titeket, hogyha hisztek a mi közös ügyünkbe, akkor támogassatok minket.

[00:01:33]Ezt megtehetitek Donablin Patreonon keresztül vagy a Köztér Alapítványi bankszámla számán keresztül.

[00:01:39]Hogyha akartok és szeretnétek hallani és látni kritikus jobboldali hangot a médiában és bárhol, akkor kérlek szépen titeket, adjatok esélyt arra, hogy még több tartalmat tudjunk gyártani.

[00:01:47]Nagyon fontos, hogy ki tudjuk balanszírozni azt, ami a médiának az egyik legfontosabb szerepe, hogy tudjunk tájékoztatni titeket.

[00:01:54]Ennek köszönhetően sok műsorunk van.

[00:01:55]Mi folyik itt?

[00:01:57]Boomsal, Pigeon Sessions és a közbeszéd, de mellette a dokumentumfilm sorozatunk a közérdek és nemrég új résszel debütelt.

[00:02:04]Úgyhogy köszönjük szépen, támogassatok minket, írjátok meg véleményeteket, hogyha van, az infogukacköztér.com-ra.

[00:02:11]És most kezdjük is az adást.

[00:02:11]Sziasztok!

[00:02:14]A következő idézetet szerinted kimondta, és hát egyben ez egy felhívás is, hogy itt mindent szabad, de semmit sem muszáj.

[00:02:20]Hát ezt annó mi mondtuk, de ha jól emlékszem, akkor Müller Péter Számi volt, aki megfogalmazta ezt a konkrét szlogent, mert hogy akkor ugye két szlogenünk volt.

[00:02:30]Ez volt az egyik, a másik meg a Kell egy hét együttlét az elején, amivel még így anno akkor még diákszigetnek hívott sziget elindult.

[00:02:39]Hogyha most találkoznál a fiatalkori gerendai Károlyal, mondjuk egy 17 éves Gerendai Károlyal, és elvinnéd őt a Szigetfesztiválra, és együtt elmennétek, akkor melyik évbe és melyik koncertre látogatnátok el?

[00:02:53]Hűha, ez nehéz kérdés, mert hát ha egy évet meg egy koncertet kell választani, akkor talán nekem a legemlékezetesebb az, ha jól emlékszem, akkor talán 98, de most ebben már nem vagyok biztos, a David Bowi koncertje.

[00:03:14]Egyrészt egy nagyon jó koncert volt, másrészt meg szerintem az a sziget történetében is egy picit az ilyen felnőtté válás momentuma volt, hogy onnantól volt az, hogy így a nemzetközi fellépők is így elkezdték komolyan venni a szigetet, mert ugye a Bovi akkor is hát tényleg egy nagyon nagy sztár volt.

[00:03:31]Másrészt meg nem volt jellemző, hogy sokat ment volna fesztiválokra koncertezni, és azzal, hogy eljött hozzánk, és egy picit ezt a gesztust megtette, ezzel tulajdonképpen sokak mások számára ezzel felhívta a figyelmet arra, hogy hogy van itt egy ilyen fesztivál, amit érdemes megnézni.

[00:03:50]Tehát David Bovi etalon és azt meghallgat meghallgattatnád a fiatal Gerembei pároljá.

[00:03:54]Igen, tehát én nekem egyébként is személyes egyik kedvenc előadóm volt, úgyhogy milyen értelemben mindenképpen szívesebb meghallgattatnám a későbbi magammal is.

[00:04:04]Azt tudom, hogy nem használod a social médiát, de Spotify-t használsz YouTube-ot, tehát van lejátszási listád.

[00:04:09]Szóval mit hallgat Gerendai Károly?

[00:04:09]Ez nálunk nagyon fontos kérdés, mindig meg szoktuk kérdezni.

[00:04:12]Én Én tényleg ilyen szempontból elképesztően old school vagyok.

[00:04:15]Nekem még ilyenek sincsenek.

[00:04:17]A YouTube-on néha van, de inkább az van, hogy így dobál be, hogyha valamire rákeresek, akkor újabb, és akkor azokat így esetleg megnézem.

[00:04:25]Mert ugye ott elkezd így fölsorolni, hogy még akkor mik vannak, amiket ajánl.

[00:04:29]De én amikor zenét hallgatok, akkor én még mindig az a helyzet, hogy én én csináltam magamnak kvázi CD-ket, amiket így utazásnál az autóba szoktam betenni, és ezt így rendesen összevásárolgattam különböző helyekről, és letöltöttem olyan számokat, amik nekem így a kedvenceim, vagy a fiatalkorom kedvencei.

[00:04:49]És így a gyerekeim mindig röhögnek, és amikor így az utazások előtt így keresgélem, hogy hol vannak a CD-im, amiket így viszünk majd az útra magunkkal, hogy legyen mit hallgatni, mert hát ugye nekik már ugyanezek a számok megvannak a telefonjukon letöltve, vagy nem tudom, és akkor mindig mondják, hogy hát azért boomer.

[00:05:08]Ezt akartam mondani, hogy ez egy nagyon klasszikus dolog, CD ráérni festollal berakod, tehát más meg ugye rámegy bluetoothzal és így tovább.

[00:05:13]Ha már utazás és autóban való zenehallgatás zenehallgatás.

[00:05:17]Ugye te több mint 100 országban voltál.

[00:05:20]Lehet, hogy azóta ez nőtt, amióta én ezt néztem, ezt az egyik riportot veled.

[00:05:23]Nagy ország és világjáró hírében állsz.

[00:05:26]Azt mondd el nekem, hogy melyik volt az az ország, melyik volt az a kontinensis ország vagy város, amelyikben azt érezted, hogy mondjuk Magyarországon kívül így otthonra lehet, és azt mondad, hogy itt el tudnád képzelni az életed?

[00:05:40]Igazán olyan, ahol egy ilyen klasszikus otthonos érzem volt, az kevésbé inkább azt mondom, hogy volt egy-két olyan város a világon, vagy egy-két olyan ország, ahol úgy azóta is úgy vagyok vele, hogy oda még szívesen visszamennék, de az, hogy én máshol éljek, azt úgy nem nagyon tudnám elképzelni.

[00:05:57]Tehát, hogy az a cak Magyarországon Igen.

[00:05:59]Tehát, hogy soha eszembe se jutott innen sehova így úgy elmenni, hogy akár hosszabb időre.

[00:06:06]Tehát én utazni nagyon szeretek, nagyon szeretem látni a világot, de de sose azzal a tudattal, hogy máshol jobban érezhetném-e magam.

[00:06:13]Ráadásul nyilván az embernek onnantól, hogy alapvetően minden tevékenységem ide köt, onnantól még kevésbé, tehát hogy ezt nem is tudnám elképzelni, hogy én mondjuk máshonnan foglalkozzak azokkal a dolgokkal, amik ide kötnek.

[00:06:27]Úgyhogy így ez nem fogalmazódott meg bennem, de például nem tudom Új-Zélandon vagy nem tudom Argentínában, Buana vagy nem tudom, szóval, hogy volt egy-két olyan hely a a világon, ahol úgy úgy azt éreztem, hogy hogy itt valami, de pont attól egyébként, hogy hogy nagyon messzi helyeken, nagyon európai közegben éreztem magam, akár az építészeti szempontból, akár a nem tudom, a gasztronómiától a sok mindenig olyan volt, ami úgy úgy ilyen komfortos volt számomra.

[00:07:03]Miközben a világ nagyon más tájin jártam, és én nagyon szeretem azt is, hogyha valami nagyon más milyen, de az amikor amikor valami sok-sok 1000 kmre is azt az érzetet adja, mintogyha akár Budapesten vagy Magyarországon lennél.

[00:07:17]Nyilván természetileg sok szempontból nem, de a városokban kifejezetten ilyen ilyen európai közérzetem volt ezekben az országokban.

[00:07:26]Budapest Szigetfesztivál.

[00:07:26]De itthon melyik a kedvenc városod?

[00:07:28]Hogyha azt mondod, hogy Budapest, az lehet, hogy nem annyira meglepőd, de esetleg más.

[00:07:34]Én nagyon szeretem Budapestet is, de van pár olyan város, amihez valamiért kötődöm még.

[00:07:38]Van, ahol csak egyszerűen szeretem, mit tudom én, ilyen Pécs például, ami úgy valamiért megszerettem.

[00:07:46]kultúváros az egyik sopró de de egyébként van még pár ilyen hely sopron például ugye ott azért hosszú időn keresztül a volt fesztiválhoz közöm is volt és ilyen szempontból ott is meg ott nagyon szerettem azt hogy annak a városnak mennyire erős az a fajta lokál patriotizmus ami szerintem jó lenne ha mindenütt hasonlóan erős lenne.

[00:08:04]De hát vannak olyan városok, Eger, milyen, mit tudom én, Veszprém, tehát amik úgy olyan mit tudom én, tehát ahogy úgy szívesen visszavissza megyek.

[00:08:18]Igen, Igen.

[00:08:18]Volt olyan, tehát mivel te világjárul vagy, volt olyan, ahol negatív élményed volt.

[00:08:21]Ezt azért kérdezem, mert ugye a Szigetfesztivál az nagyon, nagyon nagyon világfesztivállá vált az utóbbi években, és nagyon sok nemzet megfordulott.

[00:08:30]És gondolom, amikor te utazol és javíts ki, hogyha tévedek, akkor azért inspirálódsz, veszed innen-onnan a kultúrából egy kis szeletet.

[00:08:36]Ha már csak a gasztró, ha már csak az étterméid miatt is, ha már zene, ha már művészet, akkor pedig a fesztiváljaid miatt.

[00:08:42]Szóval azt mondd el nekem, hogy hol volt az, amire azt mondtad, hogy ez negatív, vagy azt mondod, hogy hát két lépés hátra, egy lépés előre az adott régióval, vagy annak a nemzetnek a képviselőiv?

[00:08:55]inkább azt mondom, hogy hogy nekem valahogy olyan most így nem ugrik be, ahol ilyen nagy csalódás volt.

[00:09:00]Inkább azt azt tudom mondani, hogy voltak olyan országok, ahol ahol egyszerűen hamar túl voltam az azon, ami ami izgatott, vagy nem tudom, de de inkább az azokra emlékszem vissza, hogy mik voltak azok az országok, amik még ahhoz képest is sokkal jobbak voltak, mint amire számítottam.

[00:09:19]Ö vagy van olyan, ahol mondjuk mit tudom én, tehát én például jártam az Antartison is, ami egy fantasztikus környezet természetileg, de kicsebb most.

[00:09:28]Igen, de az például nekem abból a szempontból egyszerre volt egy fantasztikus élmény, hogy tényleg egy ilyen érintetlen világ, de közben meg abból a szempontból egy számomra picit ilyen ijesztő élmény is volt, hogy hogy valójában, hogy mondjam, azok az emberek, akik mondjuk ott dolgoznak, az ugye ott vannak ilyen különböző kutatóbázisok, és akkor úgy elgondolkodtam, hogy azért ez mennyire ingerszegény közeg lehet itt élni mondjuk egy ilyen kutatóbázison, és akkor egész évben ott lenni.

[00:09:55]Úgyhogy ráadásul egy jelentős részében tök sötét van az évnek, egy jelentős részébe nagyon hideg van és tényleg kilépni se nagyon lehet, és szélsőség.

[00:10:05]Tehát, hogy tehát inkább ilyen szempontból gondolkodtatott el, hogy hogy mennyire más az, amikor az ember csak úgy odamegy megnézni valamit, meg mennyire más, amikor mondjuk ott kéne éljen.

[00:10:14]És hát ilyen értelemben persze vannak olyan helyek, ahol mondjuk az ember, hogyha nagy szegénységet lát, hogyha nem tudom, volt olyan, hogy mondjuk közvetlenül akkor jártam valahol, amikor éppen valamilyen természeti katasztrófa történt, és akkor az is azért egy ilyen nagyon fura dolog megélni azt, ahogy embereknek egyik pillanatról a másikra tönkremegy mindene, és és elveszítik a a akár a konkrét lakhelyüket, akár a munkájukat, a megélhetésüket, a nem tudom, tehát hogy ilyen értelemben voltak elég erős élmén vagy hogy mondjam, amik megérintenek téged, tehát ilyen empatikus szimpátiát magába gyűjtő ember vagy, aki könnyen át tudsz szellemülni adott által említett szegénységgel vagy problémával.

[00:10:55]Te hogy ezekre rezonálsz elég könnyen, vagy nagyon kimért vagy.

[00:11:01]Ez azért kérdezem, mint az üzleti életben az a fajta az a fajta gondolkodás ahhoz nagyon kimértnek kellené.

[00:11:07]Te amúgy magát, személyként, magánemberként is ilyen kimért vagy, vagy empatikusabb?

[00:11:11]Én szerintem az üzleti életben sem vagyok egy ilyen klasszikus kimért üzletember.

[00:11:15]Tehát én így mindig is inkább egy picit ilyen emocionális alapon közelítettem egy csomó mindenhez, akár a vállalkozásaimhoz is.

[00:11:24]De szerintem ez nem tudja nem megérinteni az embert, amikor amikor azt látja, hogy mondjuk nem tudom, emberek olyan körülmények között élnek, ahol tényleg a a mindennapi túlélés is önmagában már egy komoly kihívás.

[00:11:39]Ö vagy amikor azt látod, hogy különben akár viszonylag rendezett körülmények között élő embereknek egyik pillanatról a másikra mondjuk jön egy tűzvész és elviszi a házát, vagy nem tudom, volt olyan, amikor mondjuk egy olyan hurikán volt, ami például akkor éppen francia Polinéziában voltunk.

[00:12:01]Ezeket láttad saját szemedel vagy tapasztalt?

[00:12:02]Ott ott azt át is éltem, csak ugye mi a a szállodában minket elvittek egy olyan helyre, ahol kőfalak voltak, és oda be zsupoltak az ottlakókat.

[00:12:11]De utána amikor mondjuk így elment a a vihar és és utána így valamennyire így körbejártuk a szigetet, azért ott akkor ott ugye olvastam utána a sajtóban, hogy a a konkrétan annak a szigetnek, ahol mi voltunk, annak a lakó ingatlanjainak a kétharmada semmisült meg.

[00:12:31]Tehát és az amikor te azt látod, hogy ezek az emberek előtte még egy ilyen viszonylag boldogtető erek voltak egy ilyen paradicsomi szigeten, és akkor egyik pillanatra a másikra így megváltozik az életük, azért ezek ezek olyan dolgok, amik szerintem nem tudnak nem megérinteni.

[00:12:48]Egyedül utazni jobb vagy társaságban, barátokkal, családtagokkal?

[00:12:52]Szeretsz magadban így elmélyedni és elmenni valahova a világ másik felére, vagy mindig megvan az, hogy kivel és hogyan?

[00:12:56]Nem, nem.

[00:12:56]Én én igazság szerint én nagyon nem tudom elképzelni azt, hogy egyedül menjek.

[00:13:00]A nekem már az is elég, hogyha a feleségemmel kettesbe megyünk, de kifejezetten szeretem, hogyha a családdal tudunk menni, vagy ha akár nagyobb baráti társasággal.

[00:13:07]Most az elmúlt, és már nem is tudom, szerintem ilyen bő 10 évben évi két-három alkalom is volt, hogy akár nagyobb baráti társasággal mentünk el különböző helyekre, és ezt én kifejezetten élvezem ezeket a helyzeteket.

[00:13:21]Ha már baráti társaság és utazás, van egy kedves történetem, egy általad és általam is jól ismert személlyel.

[00:13:27]Kérlek szépen, hogy tekints a tévére, és szeretne neked üzenni valamit, és fölidézni egy ilyen utazással kapcsolatos emléket.

[00:13:35]Hát jó nehéz feladatot adtatok nekem, hiszen Karcsival, ha jól számolom, közel 35 éve vagyunk barátok.

[00:13:38]És hát ennyi idő alatt azért azt gondolom, hogy nem egy, nem kettő, hanem rengeteg olyan sztorit, helyzetet, szituációt tudnék elmesélni, amin ami akár szívmelengető, akár jókat nevettünk rajta.

[00:13:51]Most néhány azért eszembe jut, amiket amiket elsőre szívesen elmesélek.

[00:13:55]Talán érdemes azzal kezdeni, ami nem sztori, inkább csak egy bevezető gyanánt, hogy hát azért az én karrierem vagy az én pályámnak az elindulásában óriási szerepe volt Karcsinak, amiért igazán hálás vagyok neki, és csak remélni tudom, hogy volt alkalom ezalatt a pár évtized alatt meghálni neki visszaadni valamit abból, hogy hogy valamikor a 90-es évek közepáján ő elhívott maga mellé a szigethez és együtt dolgozhattunk, tulajdonostársak lehettünk, és sok mindent csináltunk.

[00:14:28]együtt ebből a 30 valahány évből, hogyha néhány sztorit említhetek, akkor talán az első az egy az egy budapesti élmény, amikor valamikor 90-es évek erején mi még a Zoli Barátomban Sopronban éltünk, és éppen a Prodigi akkor még a Pecs a szabadtéri színpadán lépett fel.

[00:14:44]Ez volt az apropó, hogy mi Budapestre jöttünk, és a Karcsi Nemré nem sokkal korábban vásárolta meg első Mazerátiát, ami ami durván hangzik, de ez egy ez egy használt kocsi volt.

[00:14:56]Nem túl jó állapotban állandóan lerobbant, mindig volt vele valami baj.

[00:15:00]És hát mi, mivel Sopronban laktunk az osztrák határszélen, hozzá lehetett jutni olyan extra dolgokhoz, mint például a CD játszós autóádió, amikor ezt Karcsinak meséltem, látta az én régi postás Volkswagen pólómban.

[00:15:14]megkért, hogy hozzak neki egyet.

[00:15:16]És amikor följöttünk Pestre még a Lónyai utcai irodában, adtam át neki, és hát meséltem neki, hogy hogy indulunk Prodigire, ami ami aztán egy elég fontos zenekar volt mindkettünk életében.

[00:15:27]A Szigeten, Szandon, Sportfesztiválon.

[00:15:32]Rengetegszer léptek fel és mindig nagy sikert aradtak.

[00:15:35]Sok sikert a beszélgetéshez.

[00:15:37]Sziasztok.

[00:15:39]Köszönjük szépen.

[00:15:39]Lőbegy Norbi ült abban a székben, amiben te is.

[00:15:42]Kérlek szépen, ne én, hanem te mutasd be, hogy számodra mit jelent Norbi és hogy esett ez az üzenet.

[00:15:50]Hát Norbi egyrészt valóban az egyik legrégebbi kollégám meg barátom, akivel így azt gondolom, hogy sok-sok éven keresztül dolgoztunk együtt, és a mai napig még vannak közös különböző ügyeink, amiben így azért most is tartjuk a kapcsolatot, meg így beszélünk viszonylag gyakran.

[00:16:09]Én azt gondolom, hogy a a Nores meg hát nyilván a Füli is, ők szinte ilyen párban ugye mindig együtt Sopronból együtt jöttek föl és együtt dolgoztak nálunk és azóta is a projektjeiket együtt csinálják.

[00:16:21]Ők az Igen, igen, bocsánat.

[00:16:21]Fülöp Zoli.

[00:16:25]Igen.

[00:16:27]A tehát ő ők nekem ugye egyrészt én őket Sopronban ismertem meg még, úgyhogy akkor még egy micsoda buli nevű bulisorozatot szerveztek, mielőtt a mielőtt belekezdtek a volt fesztiválba, és aztán én már ott voltam a legelső Wolfesztiválon is, akkor még a Számi zenekar menedzsereként, és ugye abba az évbe indítottuk el mi is a szigetet, úgyhogy tényleg azt gondolom, hogy így nagyon pár évvel fiatalabbak ugyan nálam, de hogy hogy alapvetően így Így együtt nőttünk föl és és így azt gondolom, ahol tudtuk, mindig is segítettük egymást.

[00:17:00]Úgyhogy én nagyon szeretem a Norest, meg tényleg nagyon nagyon sok közös emlékünk van és és közös élményünk, akár közös utazásélmény is, tehát mit tudom én, voltunk együtt Kínában, meg nem tudom, meg mit ott is, ami már nem ilyen munkaügyek, hanem ilyen utazás.

[00:17:17]Igen.

[00:17:17]De egyébként azt azt tudom mondani, hogy egyik oldalról irigyeltem is őt egy picit, hogy ő neki még volt, hogy mondjam, hite, kitartása újra és újra így próbálni megtanulni a mai világot, mert ugye én amikor elengedtem a szigetet 2017-ben, akkor ők még mindig nyomták tovább, és a mai napig aktívan szervezik a maguk fesztiváljait, és én nem gondoltam, hogy én egyszer csak visszatérek ebbe a a közegbe, És ő mindig mondta nekem, hogy ő irigyel engem azért, hogy én ezt meg tudtam csinálni.

[00:17:51]Még mondtam neki, hogy én meg irigylem őt azért, hogy ő meg azt meg tudja csinálni, hogy még mindig nyomon követi ezt, hogy milyen a mai világ és mit szeretnek a fiatalok, és még mindig tudre így lelkesen pörögni, mert ugye én azért annó azért hagytam abba 25 év után a szigetet, mert egyszerűen úgy éreztem, hogy kiöregedtem belőle, és már nem adja meg azt a fajta örömöt, azt a kihívást, azt a nem tudom, ami ahhoz kell, hogy az ember ugyanúgy keljen föl hétfő reggelenként, és ugyanolyan lelkesedéssel menjen be végezni a munkáját.

[00:18:20]Ezt tudom, mert bocsánat, a egyik pénzügyi podcastben ezt meg is említetted, hogy neked számodra az a az életedben a legfontosabb mozgatóró, hogyha hétfőn reggel fölkelsz, és tudod azt, hogy mi az értelme, mi a tudója a fejedben, a napodnak, hetednek, és tudod, hogy annak van értelme, és hogy hova vezet, és hogyha abban van egy ger, vagy egy probléma, akkor addig nem tudsz tovább haladni egyről a a kettőre.

[00:18:42]És ezt érezted a szigetnél is, hogy így keltél föl ott is egyszerűen eluralkodott rajtam az az érzés, hogy már nem ugyanazzal a jó érzéssel kelek föl, hogy jaj, de jó hétfő van, és mehetek és csinálhatom a dolgom, hanem már máshol járt az agyam, máshol nem nem.

[00:19:00]Tehát egyszerűen úgy éreztem, hogy hogy eljön az a pont, amikor én már inkább hátrányára vagyok, mint előnyére annak, hogyha én vagyok az első számú döntéshozó, mert azt gondolom, hogy az fontos, hogyha csinálsz valamit, akkor lehetőleg azt úgy csináld, hogy abban te is jól érzed magad, meg hasznára vagy annak, amit csinálsz.

[00:19:15]És hogyha ez bármelyik eleme nem működik, mert már úgy érzed, hogy nem tudsz hasznára lenni.

[00:19:21]Ráadásul még ez jó eséllyel azt is eredményezi, hogy ettől aztán te is egy picit szorongsz, és és úgy érzed, hogy már nem nem olyan lelkesedéssel csinálod a dolgodat, akkor akkor érdemes elgondolkodni, hogy akkor mi az, amin változtatni kell.

[00:19:35]Lehet, hogy csak ki kell pihenni magad, vagy valamiben meg kell újuj, vagy nem tudom, de az is lehet, hogy valami más irányba kell elindulni, merthogy ez az utca ez már lassan zsákutcává válik.

[00:19:44]És én így éreztem akkor szigetnél, hogy egyszerűen, és ez egy nagyon, hogy mondjam, nem egy váratlan újött helyzet volt, hiszen én erre készültem.

[00:19:53]Tehát én már a Kádáromit előtte x évvel azzal hívtam oda a szigethez, hogy őt néztem ki az utódomnak, és tanuljon bele, és majd vegye át tőlem, mert úgy éreztem, hogy ez be fog következni ez a helyzet azzal, ahogy te is említetted, hogy én nem vagyok a social médiában egyáltalán jelen.

[00:20:10]Például pontosan tudtam azt, hogy ettől én lemaradok egy olyan közegben, ami meghatározó a célcsoportunk életében, hogyha nem értem, hogy ők hogy gondolkodnak, hogy kommunikálnak, mit szeretnek, mit akkor én nem fog tartani.

[00:20:24]Amúgy bocsánat, erre akarok kérdezni, hog hogy ha már utazás, a belső utazásra muszáj kitérni, tehát ugye az, aki itt ül velem szemben ma, az egy családból nevelkedett, egy mérnöki apa és egyetemi tanár, anya által és és kíváncsi vagyok, hogy neked mi volt az a gyermekkorodban?

[00:20:44]Volt-e bármi törés?

[00:20:44]Tehát például a szüleid elvállása, nekem is elváltak a szülők, hogyha nem vagyok túl indiszkrét, ezt meg szeretném kérdezni, hogy nyomod-e egy olyan bélyeget neked a fejlődésedre, ami eldöntötte, hogy te olyan irányba akarsz elindulni vagy változtatni az éeden, ami miatt lett Gerendai Károly fesztivál guru, vagy szervező vagy kulturális menedzser, aki itt ül velem szemben.

[00:21:03]Mi volt az a törés neked a gyermekkorodban, vagy a fiatal, vagy akár sergyülő korodban?

[00:21:10]Hát itt inkább azt mondom, hogy megint néhány dolgot tudok fölsorolni.

[00:21:12]Nekem az első ilyen törés, vagy nem tudom, amire úgy emlékszem, az például az, hogy én bármennyire is szerettem a a zenét, a koncerteket, a nem tudom, de nekem nagyon hamar fiatal koromban, már hat éves koromban gyakorlatilag kiderült, hogy nekem nincs ritmusérzékem és olyannyira nincs, hogy a tehát vannak ezek a legegyszerűbb ilyen kis iskolás feladatok, amikor a tanár tapsol valamit és vissza kell tapsolnom.

[00:21:38]Én már ezt se tudtam.

[00:21:41]Akkor itt most lecsapjuk el azt itt, amit az elején kérdeztem.

[00:21:42]Szeretsz táncolni?

[00:21:44]Úgyhogy hát éppen ezért egyáltalán nem tudok táncolni, úgyhogy ezt kerülöm ezt a lehetőséget, hogy táncoljak, mert az biztos közrőhely tárgya lenne.

[00:21:52]Bocsánat, de pont előbb Norbi mondta, hogy volt egy ilyen fesztivál, ahol te megjelentél a színpadon és táncoltál és átadtad magadat.

[00:21:57]Tehát van nálad is akkor az az eufóikus pillanat.

[00:22:00]Hát azért az szerintem az a táncolás az egy erős túlzás, amit erre azér szóként használt.

[00:22:05]Valószínűleg ott valamit ott szerencsétlenkedtem és lépkedtem össze-evissza.

[00:22:08]De hogy a tehát én még a szalagavotó táncomon is föl voltam mentve a gimnáziumba, mert hogy egyszerűen tényleg az volt, hogy a tánctanár egy darabig próbálkozott, hogy ezt próbáljad meg az, és a végén azt mondta, hogy jó, akkor legyen az, hogy én majd az ősember táncotem egy ilyen tánctörténetet mutattunk be az osztállyal és a különböző korok különböző táncait.

[00:22:26]És akkor én voltam, aki az ősember táncot kellett előadja, semmi más dolgom nem volt, mint ugrabugrálni.

[00:22:31]Úgyhogy a tehát, hogy annál ma egy picivel több feladatod van a mai világban.

[00:22:35]Én azt látom, mint hogy mint Oké.

[00:22:37]Csak azt mondom, hogy tehát hogy nekem az egyik ilyen, hogy visszatérjek a kérdésedre, az hogy én nagyon hamar azzal szembesültem, hogy bármennyire is érdekel a zene világa, én mondjuk zenélni sose fogok tudni, mert ahhoz kell a ritmusérzék.

[00:22:47]És akkor onnantól valószínűleg ez így a tudatalattimban is megerősödött, hogy akkor én egy picit a másik oldalról, a szervezői oldalról közelítek ahhoz, hogy mi hogyan történik ebben a világban, mert közben meg maga ez a showbiznisz vagy ez a szórakoztatóipar világa ez nagyon izgatott, azon belül is elsődlegesen a a koncertek világ.

[00:23:06]Lehet úgy fesztiválszervezőnek lenni, hogy nincsen fesztiválon megmutatkozó zenei előadók, performance való ritmusérzked?

[00:23:16]Hát úgy tűnik.

[00:23:16]A másik, amire így emlékszem még ilyen nagyon határozott pontra az én életemben, töréspontnak, vagy nem tudom minek nevezzem-e.

[00:23:27]De ez már jóval később, tehát ugye én 16 éves múltam, amikor én elköltöztem a szüleimtől, és az annak az elsődlegesen két oka volt.

[00:23:35]Az egyik, hogy hát ugye elhangzott az a konkrét beszélgetés, hogy amíg a mi kenyerünket eszed, addig az történik, amit mi akarunk.

[00:23:42]És akkor én erre mondtam azt, hogy akkor inkább nem eszem a kenyerüket.

[00:23:46]egy apa inó volt, vagy igen, hát egy ilyen családi, hogy mondjam?

[00:23:51]Igen.

[00:23:51]A De ebben ennek az előzménytörténete az volt, hogy ők azt látták, hogy én a suli mellett akár a suli kárára is próbálok folyamatosan valamit szervezni.

[00:24:02]Nyilván amikor még egész kisgyerek voltam, akkor csak a haveroknak a szülinapi buliját meg az osztálykirándulást, meg a nem tudom mit szerveztem meg.

[00:24:10]Aztán már 14 évesen már indítottam Gödölőn egy Rockklubot.

[00:24:12]Aztán a gimnáziumban már Budapesten jártam, és akkor ott az iskolarádió üzemeltetéstől az iskolai rendezvények szervezésig mindenféle ilyesmivel foglalkoztam.

[00:24:23]És ezt úgy egyre inkább hát mondjuk úgy, hogy hogy nehezményezték a szüleim, hogy ez a tanulás rovására megy és erre jött ez a bizonyos beszélgetés.

[00:24:33]Én meg akkor már elég tudatosan úgy képzeltem el a saját jövőmet, hogy márpedig én valamilyen rendezvényszervezéssel fogok foglalkozni.

[00:24:43]vagy van ilyen végzettséged rendezvényszervezés bármi ehhez hasonló akkoriban még nem is volt ilyen hát az igazság ugye én 88-ban érettségiztem tehát utána a 90-es években kezd jelentek meg ezek a művelődésszervezői meg ilyenolyan szakok akkor még nem volt ilyen.

[00:24:59]Tehát akkor még a könyvtár meg a népművelés szak volt, ahova lehetett menni egyébként, ami abszolút nem azt jelentette, ami amivel én foglalkozni akartam.

[00:25:08]Úgyhogy én ezt teljesen mondjuk úgy, hogy ilyen autodidakta módon persze később sok minden volt, amit már lehetett akár utánanézni vagy tanulni, vagy előadásokon meghallgatni embereket, de de ilyen fajta végzettségem nekem egyáltalán nincs.

[00:25:22]És bocsánat, még arra azt akartam, tehát hogy volt egyrészt ez a helyzet, hogy a szüleim nem engedtek egy olyan dologgal foglalkozni, amiben én nagyon határozottan.

[00:25:31]Másik oldalról pedig azt tapasztaltam már mind a szüleimnél, mindutána, amikor eljöttem otthonról a környezetemben is, hogy senki nem hiszi el azt, hogy én ezt meg tudom csinálni.

[00:25:41]Tehát mindenki óv, tehát mindenki óvni próbált attól, hogy ebből nem lehet megélni.

[00:25:45]Ez nem egy rendes szakma, menjek vissza, mondjam meg a szüleimnek, hogy hát izé meggondoltam magam, és nem tudom.

[00:25:52]És nekem minden egyes ilyen helyzet, amikor valaki úgy éreztem, hogy nem hisz bennem, nem bízik bennem, az inkább erőt adott arra, hogy márpedig én akkor is megmutatom, és akkor is bebizonyítom, hogy ezt én meg fogom tudni csinálni.

[00:26:04]és egy csomó mindent azért akkor én nagyon komolyan ennek érdekében, ahogy gondoltam, hogy hogy egy ilyen tudatos gondolkodással, hogy akkor én mérlegre teszem azt, hogy mi kell ehhez, mi nem, és egy tehát mit tudom az, hogy én sose ittam alkoholt az életemben, az annak köszönhető, hogy úgy gondoltam, hogy egyébként ez engem távolabb visz a célomtól, és és megnehezíti.

[00:26:25]Azért ez ez óriási.

[00:26:25]Tehát, hogy nem iszol alkoholt, nincs ritmusérzék, de fesztiválszervező vagy.

[00:26:30]Hát én mindig azt szoktam, hogy nem nekem kell ott bulizni, hanem a közönségnek azért az nem baj a józan a szervező.

[00:26:36]Apropó igen, sőt ez egy erény.

[00:26:36]Ezt ebben egyetértünk abszolút, hogyha józan a szervező, mert rálát a dolgokra racionálisan anélkül, hogy az emóciója elvinné rossz irányba.

[00:26:44]De hogyha már a zene, és ha már a ritmusérzék, akkor a hangerő volt ebben volt ebben a székben szintén egy olyan úriember, aki már ugye a családodról beszéltünk, aki egészen jól ismeri a te családodat, és egészen különleges módon hozzott össze az élet vele téged.

[00:27:02]Úgyhogy nézzünk meg egy régebbi adásunkat 2010 2024-ből, méghozzá október 29-l, hogy ki mit mondott itt rólad ebben a székben, amiben most te ülsz.

[00:27:13]egyébként furcsa volt ez az egész szigetrendezvény, mert például azt hitték, hogy Gerendaival mi valami haragos kapcsolatban vagyunk, ami ami így butaság volt, mert én rövid nadrágos kora óta ismertem őt.

[00:27:26]Az apja jó kollégám volt még, amikor az építőiparba dolgoztam.

[00:27:30]Később aztán az egyik feleségével én adtam össze polgárilag, nem tudom tudja-e.

[00:27:36]Na, kért meg rá.

[00:27:40]Igen, itt Kurus Dani beszélgetett Tarlós Istvánnal.

[00:27:44]beszéltetek azóta ugye egészségben, 77 évesen kívánunk neki még sok szép.

[00:27:50]Tartjátok valamilyen úton módon a kapcsolatot, vagy hát azért most már kevésbé, de még miután már befejezte a politikai pályafutását, még utána is volt, hogy találkoztunk, meg elmentünk egyszer így ebédelni és így beszélgettünk, de azért nincs egy intenzív kapcsolat köztünk.

[00:28:06]korábban se volt túl intenzív, hiszen elsődlegesen ugye a különböző funkciói miatt volt, hogy tartottuk a kapcsolatot, de valóban nekem a kisgyeremkorom óta édesapámnak kollégája volt, van ilyen szempontból ismeretségünk.

[00:28:19]Én nem mondom, hogy az édesapám kollégáit én annyira számon tartottam kisgyerekként, hiszen nem volt ez számomra annyira érdekes.

[00:28:25]De az egy vicces helyzet volt, amikor először elmentem hozzá még, amikor a sziget indult, és ugye akkor ő még kerületi polgármester volt, és elmentünk hozzá Möller Péter Sziámival így egyeztetni, hogy mit szeretnénk, mit tervezünk, és akkor úgy fogadott, hogy szevasz Kareszkám, hogy van apukád.

[00:28:43]Hát azért ez nem mindenkivel fordul el már, bocsánat.

[00:28:45]Szóval ehhez kell egy ilyen fajta ismeretség.

[00:28:46]De abszolút csak azt mondom, hogy nekem ez ez egy olyan nekem is meglepő helyzet volt, mert hogy nem nem volt meg nekem előtte, hogy tényleg így gyerekkoromból még megvan ez a kapcsolat, és aztán annak kapcsán idéztük föl.

[00:28:59]Volt bármely más politikussal, közgyűlésben résztvevő személlyel vagy hasonló beosztásban szereplő közéleti személyiséggel, politikussal csörtéd vagy nézheteltésed?

[00:29:11]Hát volt pár azért egy pár baj vj be minket kérlek, hogy hátha valamiről nem tudunk még, vagy ami nem hallatszott ott soha médiában.

[00:29:19]Hát én én inkább azt mondanám, hogy mindig mindig olyanokkal volt, tehát hogy nekem azért alapvetően mindig a tevékenységem kapcsán, tehát én eleve nem egy, hogy mondom, egy elég konfliktuskerülő alkat vagyok, és nem szeretek alapvetően olyan helyzeteket magam körül, amikor bárkivel egy ilyen feszültség van köztünk.

[00:29:35]De voltak mindig az életben olyan helyzetek, amikor a sziget valami olyan helyzetbe került, ahol valami konfliktus volt.

[00:29:42]A az, hogy most éppen mikor, mivel kapcsolatban.

[00:29:47]Nyilván ugye Tarlós úrral is ilyen szempontból voltak azért csörtéink, de volt olyan, amikor egyébként mit tudom én, Demski Gáborral kerültem abban nézeteltésbe, hogy ő mondjuk a Szigetnél a bérleti díjat, amit meghatározott, az egy olyan irreális mértékű bérleti díj volt, ami egyszerűen ellhetetlenítette volna a szigetet, és aztán végül visszakoztak belőle.

[00:30:10]De ott is ment egy ilyen csörtel, vagy voltak olyanok még, mit tudom én, a kezdetekkor, hogy nem tudom, Tordyá József meg az akkori kisgazda képviselők szólaltak föl a parlamentbe, és mondták azt, hogy be kell tiltani ezt a rendezvényt, mert mi megrontjuk a magyar fiatalságot.

[00:30:24]És nem tudom, volt olyan, amikor nem tudom, hát ugye most a legutolsó időszakban is, amikor visszatértem a szigethez, akkor is azért ugye itt volt egy ilyen helyzet, hogy akkor a fővárosi közgyűlésben ugye akkor a két nagy frakció gyakorlatilag karkarba öltve nem szavazta meg a szigetelt, és akkor utána ebből ugye más napra lett egy ilyen helyzet, hogy akkor ugye a most már azóta választásokat nyert, és mindjárt miniszterelnökké választot Tandó Magyar Péter üzent rám, hogy akkor másnap találkozzunk és valami megoldást próbáljunk szülni erre a helyzetre, vagy a nem tudom, tehát volt számos olyan helyzet, hogyha most így visszanézem azt a sok-sok évet, amit én ezzel töltöttem, akkor inkább azt tudom mondani, hogy hogy kevés olyan vezetőpolitikus volt, akivel valamilyen szintű nézeteltésbe a sziget kapcsán nem kerültünk, de azért mindig minden helyzetben sikerült szerintem a végén megtalálni azokat a kompromisszokat, amivel ez a mindenki úgy érezte, De hogy egyébként ez a megelégedésére szolgál a a a végső megoldás.

[00:31:30]Magyar Péterrel milyen volt egyeztetni, vagy hogy nézett ki ez a megkeresés?

[00:31:36]Hát ugye ez valamikor késő este született meg maga az a határozat a fővárosi közgyűlésben, hogy nem szavazták meg a szigetet.

[00:31:43]És akkor utána még kikerült egy közlemény a Tiszapárt részéről, amiben indokolták ezt a nem tudom minek nevezzem ezt a döntésüket, tehát hogy a a és abban ugye valamilyen picit fura módon ott így hát túlzás, hogy elküldtek anyámba, de az volt a lényeg, hogy ők a milliárdos érdekeit nem fogják szolgálni, mert nekik a a város érdeke az első rendű.

[00:32:10]Ö amit hát ugye én akkor se teljesen értettem, mert ugye azért az a város érdeke alapvetően, hogy megmaradjon a sziget legalább annyira, mint a az én érdekem.

[00:32:19]De erre aztán hirtelen nagyon sok reakció érkezett az ő felületeikre.

[00:32:27]Én, mint említettem, ugye én nem vagyok a ezeken a felületeken föl fönt, és akkor engem is csak már hívtak késő este ismerőseim, hogy láttam-e, hogy milyen reakciók vannak meg nem tudom.

[00:32:38]És aztán valószínű mit válaszoltál nekik.

[00:32:40]Nem láttad, mert nem vagy felhasználó.

[00:32:41]Hát igen, a feleségemet megkértem, hogy mutassa meg egyébként.

[00:32:45]Bocsánat.

[00:32:45]Bocs.

[00:32:45]Áj.

[00:32:45]Ezt így képzeljük el, hogy otthon otthon vagytok.

[00:32:47]Ő nem tudom könyvet olvas vagy főz, közben nézi a telefonján.

[00:32:50]Te figyelj már kareszt ezt olvasd el.

[00:32:52]Nem nem mutatta, mert ő nem nézegette így ilyen folyamatosan, hanem mondom engem hívtak ismerősök, hogy láttam-e, hogy nem tudom.

[00:32:59]És akkor megkértem Erikát, hogy segítsen már, mert ő neki van Facebook hozzá.

[00:33:03]Hogy érinted téged?

[00:33:04]Tehát így, aki nem vagy felhasználó, így aki nem látod, hogy a social médiában, pláne a magyar közösségi médiában, és akoreditről ne is beszéljünk, elképesztő mocskolódás, ormótlan, egymást vulgaris vulgarikus kommentekkel illető cunami had az, ami történik.

[00:33:22]Pláne például a választások felé közeledve, ami volt.

[00:33:24]Remélhetőleg ez csillapodni fog a későbbiekben minden oldalról.

[00:33:27]Téged ez hogy érint akkor, hogyha nem használod?

[00:33:29]Szerintem úgy, mint ahogy minden magyart, hogy azért a közérzetére szerintem mindenkinek rányomta a bélyegét az, ahogyan így eldurvult akár a közbeszéd, akár az ehhez kapcsolódó közhangulat.

[00:33:38]Tehát ezt nem tudtad elkerülni, hogy az utcán az emberek sokkal feszültebbek, anyáznak, dudálnak, nem tudom, mit csinálnak.

[00:33:46]Tehát, hogy ez én azt gondolom, hogy persze ez valahol valószínűleg minden országban úgy van, hogy amikor van egy választás, akkor a a akkor akkor az emberek egy picit feszültebbek meg mit tudom én.

[00:33:57]De azt nem tudom, hogy hogy ennyire máshol is eldurvul-e a helyzet.

[00:34:01]Én azt láttam, hogy itt tényleg akár barátságok, családok, nem tudom mik szakadnak már azon szét, hogy emberek kit mire szavaznak, vagy kivel szimpatizálnak.

[00:34:09]És azért ez én én tényleg azt gondolom, hogy ez nem jó senkinek.

[00:34:12]Láttad valahogy, láttad valaha, vagy tapasztaltad valaha, hogy önaratodon kívül a politika be akar türemkedni a szigetnek az életébe, vagy hogy át akarja valaki, vagy valamilyen erőpolitizálni a te gyermekedet, hogyha nevezzük úgy?

[00:34:25]Hát persze, hát számtalan olyan helyzet volt, amikor abból fakadt a konfliktus, hogy bele akarnak szólni politikai szempontok szerint a a abba, hogy mi történjen, vagy mi ne történjen a szigeten.

[00:34:40]És nyilván ezek mindolyan helyzetek, amiket az ember nem teljesen ért, hogy egyébként mi mit a ami keresnivalója akar lenni ott egyáltalán a politikának.

[00:34:50]Tehát az IGnek úgy gondolom, hogy a kezdetektől fogva volt egy koherens értékrendje, ami mellett mindig próbáltunk kiállni.

[00:34:54]Ez mindig is arról szólt, hogy mi próbálunk nyitottak, elfogadók lenni.

[00:35:00]Egyszerűen azért, mert egy tömegrendezvénynek azt gondolom, hogy ez az alaphelyzet, ami egy nagyon fontos alaphelyzet kell, hogy legyen.

[00:35:05]Hiszen hogyha nem nem úgy állsz a a sokféle emberhez, hogy az tisztelet, hogy sokfélék vagyunk, hanem azt gondolod, hogy mi valamilyenek akarunk lenni, és azok nem velünk vannak, vagy azok nekünk nem szimpatikusak, akik másképp gondolkodnak, akkor abból előbb-utóbb egy tömegrendezvényen konfliktusok lesznek.

[00:35:23]Erre erre van külön csapatod, vagy erre ki figyel?

[00:35:25]Erre te is figyelsz, vagy ilyenkor hogy néz ki, hogy óvainti valaki valamilyen szempontból, és itt most nem biztonsági szolgálatokra gondolok, hanem aki ideológiailag meg, hogy minden szempontból átlátja ezt az egészet, és egyengeti?

[00:35:36]Hát azt nem mondom, hogy erre külön csapat van.

[00:35:38]Inkább azt gondolom, hogy ez egy ilyen picit így átsződte mindig is ezt az egész műfajt, vagy ennek az alapjait.

[00:35:43]És ebben annyi, hogy próbáltunk mindig odafigyelni, tehát mit tudom én, én személyesen is tartottam mondjuk a nem tudom a szigeten dolgozóknak rendszeresen olyan elő olyan eligazításokat, ahol ahol ugye próbáltam mondjuk mit tudom én rendezőknek, akik azért ott összességében ugye több mint 1000 rendező van, akinek az a dolga, hogy ott fönntartsák a rendet, de mindig megpróbáltam nekik azt elmagyarázni, hogy egyébként értsék meg, hogy ők azért vannak itt, hogy miuk érezzék biztonságba magukat a többiek, és nem azért, hogy tőlük félj.

[00:36:13]Igen.

[00:36:21]Őkek, akik úgy kvázi ott a rendfenntartóként azt a fajta, hogy mondjam, ilyen megjelenést garantálják, amitől majd mindenki úgy érzi, hogyha itt a közelemben van egy rendező, akkor én jól viselkedek.

[00:36:32]De a határozott fellépés ez sokszor félre és és azt gondolom, hogy ez ez át tud esni sajnos a ló túloldalára.

[00:36:38]És hogyha az emberek úgy érzik, hiszen ide nyaralni jönnek, jól érezni magukat jönnek az emberek, hogy egyébként ők azért nem érezhetik jól magukat, mert ott folyamatosan árgus szemekkel nézik őket, és próbálják őket fegyelmezni, akkor az probléma.

[00:36:52]És az az ilyen apró nanszokon sok múlik.

[00:36:54]És ilyen értelemben azt gondolom, hogy a szigetnek mindig is az volt a lényege, hogy mi arra próbáltunk fókuszálni, hiszen az elején magunknak csináltuk.

[00:37:01]Tehát amikor ebbe belekezdtünk, akkor én is 22 éves voltam, és a barátaimmal kezdtük el ezt az egészet magunknak, meg a haveroknak, meg a haverok haverjainak csinálni.

[00:37:11]Tehát, hogy nekünk az egy nagyon fontos attitűdünk volt, hogy hogy az azért csináljuk, hogy ott jól érezzék magukat az emberek, és mi kell ahhoz, hogy egyébként ők jól érezzék magunkat, és mi az, ami meg nem kell ahhoz, hogy egyébként a vagy ami megrontja ezt az érzést.

[00:37:25]Gondoltál arra, hogy megnéztem veled több interjút, a Hajdú Péterrel készített interjúdban is ugye elhangzik ez a szó, hogy tudtad-e, hogy így ez át lesz politizálva, vagy te átpolitizálódsz?

[00:37:35]Figyelj, én nem akarlak ilyen kérdésekkel fárasztani, hanem tényleg azt akarom megkérdezni, hogy te tudtad-e, hogyha ennek van jelentősége, hogy mondjuk Magyar Péterrel kiteszel egy képet, és gondoltad-e volna, hogy ő mondjuk, vagy bocsánat, ő k Igen.

[00:37:45]hogy gondoltál-e vol készül egy közös fotó, amit Magyar Péter kitesz a közösségi oldalára, amiben kvázi meg vagy nevesítve, tehát hogy láttad-e ezt előrejönni, nyilvánvalóan nem okoz neked problémát, egyrészt nem használod, másrészt ahogyan eddig hallgattalak és láttam téged a nyilatkozataidat nem érint annyira személyesen.

[00:38:03]De hogy gondoltad-e azt, hogy ezek alapján téged meg fognak ítélni, be fognak skatulyázni és hogy számoltál ezzel?

[00:38:09]Nem az aeg, hogy akkor ott nem mértem föl ennek a súlyát vagy a lehetséges következményeit, mert akkor én ott örültem, hogy egyáltalán a tegnap esti elutasításból sikerült átfordulni oda, hogy van egy olyan lehetőség, amiben meg tudunk egyezni és amivel megmenthetjük a szigetet.

[00:38:27]Tehát én akkor ott ezt az egész helyzetet úgy éltem meg, hogy az, hogy ő ezt most kiposztolja, az tulajdonképpen egy üzenet ország világnak, hogy akkor mégis lesz megoldás, hiszen előtte néhány órával még azzal volt tele a sajtó.

[00:38:38]Ugye az este, amikor kijött a hír a közgyűlésről, akkor mindenütt azok voltak a szallag címek, hogy nem lesz sziget.

[00:38:45]Ehhez képest rád, nem tudom 12 órával örültem, hogy akkor most meg tudjuk üzenni a világnak, hogy mégis van esélye arra, hogy lesz sziget.

[00:38:51]Tehát már igen, tehát nem ezen gondolkodtam, hogy most ennek milyen politikai vonatkozásai lesznek.

[00:38:58]És utána tényleg az, ami ami engem nagyon elkeserített, és ami ilyen nagyon méltánytalannak éreztem ebben a helyzetben, hiszen én azt is elmondtam több helyen, hogy meg vagyok róla győződve, hogyha egyébként ő nem tette volna meg ezt a lépést gyorsan, akkor egyébként valószínűleg 24 órán vagy 48 órán belül akkor valószínűleg a Fidesz frakció részéről hívtott volna föl valaki, merthogy senki nem akarhatta azt komolyan, hogy ne legyen sziget, hanem eltaktikázták magukat.

[00:39:23]Tehát én azt gondolom, hogy itt ők arra játszottak, hogy majd kirántja előbb félre a kormányt, és mivel egyik se rántotta félre a kormányt, ezért a végén majdnem a sziget lett ennek a balesetnek az áldozata.

[00:39:34]És akkor, amikor ezt fölismerték, és Magyar Péter legalább gyorsan fölismerte ezt, és mondom, amikor látta ezeket a a reakciókat a saját posztjuk alatt, akkor valószínűleg rájött, hogy ezzel ő most abból a szempontból önólt lőtt, hogy hogy egy olyan réteget haragít magára, vagy egy olyan hát ugye azt láttuk, hogy azért a fiatalok sokkal inkább mellette álltak most a választásoknál is, akiknél ez nem nem egy jó pont, hogyha ő egyébként elveszi tőlük ezt a lehetőséget, hogy akkor akkor ezt fölismerve gyorsan reagál.

[00:40:04]állt és már másnap reggel mondom, tehát még éjszaka azzal írt rám, hogy akkor reggel találkozzunk.

[00:40:09]És milyen volt amúgy személyesen?

[00:40:09]Milyen milyen volt vele beszélni?

[00:40:11]Vagy te milyen embert láttál benne?

[00:40:13]Miként ítélted meg?

[00:40:16]Bár az ítélet az egy csúnya szó, mert nem ítélkezünk senki felett, hanem hogyan ismerted őt meg?

[00:40:21]Hát én korábban egy más apropóból találkoztam vele először.

[00:40:24]Van egy Szeretem Magyarországot klub nevű szervezet, aminek én vagyok az egyik alapítója meg ügyvivője, és mi meghívtuk őt kétszer is ilyen beszélgetésre ebbe a klubba.

[00:40:36]És akkor ennek kapcsán volt már némi benyomásom róla, hogy egyébként ott ott már volt szerencsém vele beszélgetni.

[00:40:43]Ö, ezért nem teljesen ismeretlenként volt ez a találkozónk, de a találkozó az egy viszonylag rövid, nem tudom, szerintem nagyjából 15-20 percet tartott, és nagyon pragmatikusan arról szólt, hogy ő már úgy jött oda, hogy akkor mi az, amiben akkor ki tudunk egyezni, mi az, amit elfogadtak abból, amiket mi javaslatokat benyújtottunk, mert ők ugye benyújtottak különböző módosító javaslatokat, és akkor azt beszéltük végig, hogy mi az, ami működhet, mi az, ami nem.

[00:41:10]És akkor amikor erre pontot tettünk, akkor ő rögtön ezt ki is gosztolta.

[00:41:13]És végül az lett a vége, hogy 90% kedvezményt kaptatok, hogyha minden igaz, azért ugye 220 millióból indult, és azért a 90%-ához azért az egy elképesztő nagyon nagyon nagyon kedves gesztus.

[00:41:27]Azért ez hogy meg picit, bocsánat, azért ezt ezt megint helyre kell tenni, mert nem nem az történt, hogy mi 90% kedvezményt kaptunk, hanem az történt, hogy egyébként mi kap, tehát mi arra kértünk egy lehetőséget, hogy egyébként ne kelljen most, amikor a sziget egyébként azért volt veszélyben, hogy egyáltalán lesz vagy nem lesz, mert egy nagyon nagy, nagyon gazdag cég is úgy döntött, hogy már ezt nem tudja tovább finanszírozni, mert mert akkora veszteségeket produkált.

[00:41:56]Tehát egy ilyen helyzetben, amikor több milliárdos vesztesége van a rendezvénynek, akkor mi annyit mondtunk, hogy ahhoz, hogy egyáltalán esélyt adjunk a folytatásnak, ahhoz kérünk egy arra egy lehetőséget, hogy később kelljen kifizetnünk.

[00:42:09]Tehát nem azt mondtuk, hogy engedjenek el, vagy adjanak extra kedvezményt, vagy bármi, mit tudom én, hanem annyit mondtunk, hogy most ebben a helyzetben azt kérjük a fővárostól, hogy azzal segítsen, hogy a mi kérésünk az volt, hogy egyébként az első három évre adjanak egy kedvezményt, amit hét év alatt, mert 10 évre kértük a közterületfog a maradék hét év alatt kelljen visszafizetnünk.

[00:42:31]És ehhez képest amibe megegyeztünk végül Magyar Péterrel, az az, hogy ugye a negyedik-ötödik évben kell visszafizetnünk, és nem hét év alatt, hanem két év alatt.

[00:42:40]Tehát a ez volt az, ami ami a a különbség abban, amit mi kértünk, meg amit ők javasoltak.

[00:42:46]De egyébként itt azért volt nekem abszurd, hogy eleve úgy jött ez le a sajtóban például, hogy mi azt akarjuk, hogy engedje el a főváros meg mit tudom én.

[00:42:57]Ezt nem erről volt szó.

[00:42:57]Azt mond, mer hallottam, hogy vásárolni kellett volna autókat vagy kamionokat meg ilyeneket.

[00:43:01]Voltak ilyen extra ötletek, amiket aztán már még ott ilyen módosítóítványként újabb és újabb ilyen vicces javaslatok születtek, de mondom, ez volt az egyik része.

[00:43:11]Másik, amit, bocsánat, csak amit be akartam még fejezni, hogy hogy az, ami nekem igazán méltánytalan, és ami egy ilyen tényleg abszurd helyzetté vált számomra, az, hogy onnantól, hogy megjelent ez a fotó, ami valóban nekem is egy picit lehetett volna több realitásérzékem, és végiggondolhattam volna, hogy ezzel egy politikai választási kampány idején belekerülök egy ilyen politikai közegbe, a a amit nehezen tudok majd kivédeni.

[00:43:37]De gyakorlatilag másnapra ilyen vezényszóra gyakorlatilag beindult egy olyan gépezet, ami onnantól fogva megpróbálta elmagyarázni, hogy én gyakorlatilag a CIA ügynöktől a nem tudom micsodáig minden lettem gyakorlatilag egy pillanat alatt.

[00:43:51]Ö és szóval tényleg a abszurd volt, hogy tehát előtte már volt egy kör, amikor ezt megéltem még az előtte levő nyáron, amikor szintén nem teljesen volt világos számra, hogy miért, de az volt, hogy van egy arab üzletember, akit egyébkén akitől mi bérelünk egy éttermet egy szállodájában, és azért, mert őt megpróbálták megtámadni, csak ő valószínűleg nem volt elég ismert, ezért mindenütt úgy jött le a szallag címekbe, hogy gerendai barátja, meg gerendai üzlettársa, meg gerendai nem tudom micsoda.

[00:44:21]És akkor is teljesen értetlenül álltam, és ráadásul az egészet úgy próbálták meg összekombinálni, hogy a Knikep nevű zenekarra, akiről talán tudod, hogy a szigeten úgy volt, hogy föllépnek még tavaly, aztán utána végül ugye a kormány Igen.

[00:44:34]Igen.

[00:44:34]hogy ezt ő intézte rajtam keresztül.

[00:44:37]Tehát és akkor a a azért, mert ő egy ilyen palesztin, aki egyébként a terroristákat támogatja, és már akkor is ilyen értetlen álltam a helyzet előtt, hogy miről beszélünk.

[00:44:47]Tehát én egyrészt ugyanúgy a sajtóból szereztem tudomást arról, hogy egyáltalán föllépne ez a zenekar.

[00:44:51]Másrészt nem az üzlettársam meg nem a barátom, hanem egyébként egy szállóatulajdonos, akitől én bérelek egy ingatlant.

[00:44:56]És akkor utána még azt is megpróbálták megmagyarázni, hogy ezt én hazudtam, mert lebuktam, és kiderült, hogy az ő szállodájába én adom a reggelit, tehát az üzlettársam.

[00:45:05]Tehát, hogy azért, mert az éttermünk adja a reggelit.

[00:45:09]egyébként az attól valaki az üzlettársam lett egy ilyen tényleg az volt, hogy úgy éreztem, hogy hogy annyira túlmegy a politika ebben a kampány időszakban azon, hogy már mindegy, hogy mi az igazság, mindegy.

[00:45:19]Az a lényeg, hogyha most valaki valami olyan módon támadható, és azt, de nem is engem akartak ráadásul támadni, mondom, hanem hanem itt a ő ellene ment ki ez az egész történet.

[00:45:31]És akkor így így így tényleg úgy éreztem, hogy hogy ez ez kezd ilyen abszurd méreteket ölteni ez a helyzet.

[00:45:37]Abszolút a és most utólag például hogy látod mondjuk így tehát kéthadra például számítottál?

[00:45:43]Tehát lát én egyáltalán nem számítottam rá, hogy őszinte legyek.

[00:45:46]Meg voltam lepődve rajta.

[00:45:50]Nem mondom, hogy hogy ilyen szempontból nem nem örülök annak, hogy ez egy tiszta helyzetet teremt, mert azt gondolom, hogy ahogyan az előző kétharmadda is egy tiszta helyzetet teremtett abból a szempontból, hogy ha valaki akarta, akkor végigcsinálhatta a programját.

[00:46:05]Most megint nem lehet majd azt mondani, hogy hát akadályoztatva vagyunk, hogy az ígéreteinket betartsuk, vagy valamilyen módon végigcsináljuk azt, amit szeretnénk.

[00:46:13]És hát nagyon remélem, hogy ettől akár lehet jobb is a majd ebben az országban, de ilyen értelemben én egy picit már az előző kétharmadoktól is féltem, és most is van bennem egy pici, hogy azért ez látszik, hogy ezt lehetett akár nem csak arra használni, hogy egyébként valaki majd minden ez elképzelését nyugodtan a az ország érdekében végrehajthassa, hanem arra is, hogyha úgy ér, mit tudom én, az érdeke azt kívánja, vagy a valamilyen vitában máshogy nem tud úrá lenni, akkor majd a jogalkotás eszközeivel dönti el Avitás kérdéseket, ami ami szerintem nem jó.

[00:46:46]Milyen volt az a nap, amikor ugye hétfő reggeli felébredésekről beszélgettünk már, és az neked mennyire meghatározza az életed?

[00:46:52]Milyen volt a következő hétfő reggel, amikor fölébredtél úgy, hogy tudod, hogy menni fog tovább, és tudod úgy, hogy megmentettél valamit, ami nagyon sok millió embernek egy közös ügye.

[00:47:02]Te te magad úgy értem, hogy te Igen.

[00:47:04]Tehát nekem azért egy picit talán kevésbé volt felhőtlen attól még ez a hétfő reggel, mert hogy azért ezzel párhuzamosan azzal is szembesülnöm kellett, hogy akkor mostantól viszont az enyém a felelősség.

[00:47:15]És azért ahogyan a a családom, vagy legalábbis a feleségem meg a környezetem is azért próbált óvni ettől az egész helyzettől, hogy azért mégis csak most már 56 éves leszek, és az azért nem, tehát én tényleg azért hagytam annó abba, mert mert egyébként úgy éreztem, hogy kiöregedtem nyolc évvel nyilván nem érzem azt, hogy most már annyira megfiatalodtam, hogy újra jobban értek hozzá vagy újra, hanem egyszerűen azt gondoltam, hogy nem engedhetem meg, hogyha kez ezen múlik, hogy legyen vagy ne legyen sziget, hogy meg nem is adok egy esélyt annak legalább, hogy megpróbáljuk, hogy lehet-e ezt jobban vagy sikeresebben csinálni.

[00:47:54]És innentől azt gondoltam, hogy jó, hát akkor akkor vágjunk bele, de de akkor kellett azzal szembesülnöm, hogy akkor mostantól bele is kell vágni, és nem csak azt azt mondani, hogy jó, hát majd megpróbálom.

[00:48:04]És azért az azóta eltelt néhány hónap sajnos azokat a félelmeimet erősítette meg, hogy azért ez egy sokkal nagyobb falat, mint amit úgy elsőre gondoltam, mert valahogy az elején még úgy azzal átadtam magam, meg meg otthon is azt mondtam, hogy jó, jó, hát majd akkor majd heti egy-két napot majd akkor megpróbálok ezzel foglalkozni, és akkor majd az próbálom úgy alakítani az életnevet, hogy akkor majd most kevesebbet fogunk utazni, de akkor majd majd azért lesz időm erre is, meg az egyéb dolgaimra is.

[00:48:33]És azóta azért azzal kellett szembesüljek, hogy ez sokkal több időt, energiát kell erre fordítani, mint amit én az elején reméltem, ami egyik oldalról jó érzés is, mert mert szívesen foglalkozom vele, meg egy picit még úgy meg is fiatalodtam attól, hogy most akkor újra olyan dolgokkal foglalkozom, amivel fiatalkoromban meg eleve olyan fiatal emberekkel vagyok körülvéve, akik között úgy jó érzés dolgozni, csak a a másik oldalról meg meg azért egyre jobban nyomaszt az, hogy hogy azt látom, hogy ennek a jéghegynek, ennek Eddig láttam belőle ennyit és sejtettem, hogy ott van alatta még valamennyi, de annál sokkal több van alatta, és sokkal nagyobb ez a hegy, mint ha már sok van alatta, akkor egy pár szót ez ügyben.

[00:49:13]92-ben Siami nyaralásként indult Siami ugye Müller Péter Siamval, aztán utána a diáksziget, ugye az lett kvázi az elődje.

[00:49:23]Eurowoodstoknak hívtátok még ugye a legelején, és aztán ugye lett belőle a Szigetfesztivál.

[00:49:27]Itt ugye 92-ről 93-ra ugrottunk, és hát ugye 93-ban 43000-en látogattak el, és 2025-ben a már ma Island of Freedom néven működő szigetfesztivál, ez az én 16-os, tehát pontosan 10 évvel ezelőtti útlev, útlevelem volt a szigeten és a belépőm, ott már 416000-en voltak a tavalim.

[00:49:47]Úgy, hogy volt ez a nagy delay, úgy, hogy volt ez a nagy huzavona, úgyhogy ez egy nagyon nehéz helyzet volt mindenfajta manír nélkül őszintén.

[00:49:57]Borzasztóan nehéz így búkolni, így szervezni, így gondolkodni.

[00:50:03]Hogy lesz ez piacilag neked, nektek a családnak jó, és hogy milyen számokra tudtok számítani ez alapján?

[00:50:14]Hát figyelj, én ugye azt azért nem tudom mennyire tudjátok, vagy mennyire láttátok, mert erről adtam pár interjút, hogy én most hogyan tervezem alapvetően itt stabilizálni a sziget létét.

[00:50:24]Itt most ez pont egyébként a az elmúlt napokban meg is történt, hogy aláírtunk kis befektetőkkel egy olyan megállapodást, hogy a szigetnek a 30%-át összesen, de ilyen apró kis százalék-okat, 1,25-től 5%-ig terjedő kis csomagokat, azokat a a nagy partnereinek a szigetnek, a nagy alvállalkozóinak felajánlottam, hogy kvázi ők, akiknek ugyanúgy valahol fontos, hogy megmaradjon a sziget, hiszen csak akkor lesz belőle megbízásuk, és akkor tudnak ott vállal pénzt keresni.

[00:50:57]Őket kértem, hogy segítsenek most abban, hogy feltőkésítik úgy a céget, hogy legalább most az elején esélyt adunk arra, hogy kipróbáljuk, hogy tudunk-e sikeresebb jobb szigetet csinálni.

[00:51:07]Hiszen én ugyanannó elég sok pénzért adtam el a szigetet, de azt közben én befektettem különböző vállalkozásokba, meg hát egy részét elköltöttem nyaralásra, utazásra, lakást, mit tudom én meg a és gyakorlatilag egyetlen egy olyan rész van, amit a gyerekeknek félretettünk egy vagyonkezelő cégnél, amihez én meg ígértem a feleségemnek, hogy nem nyúlunk, és nagyon remélem, hogy nem kell majd a végén még ahhoz nyúlni, ahhoz, hogy a a későbbiekben is olyan veszteségeket termelünk.

[00:51:34]De most azt el tudtam érni, hogy ezek a nagy partnerei a szigetnek, ezek most hittek annyira a szigetben, és valahol talán bennem is, hogy hogy van esély arra, hogy hogy újra olyan pályára állítsuk a szigetet, hogy hajlandóak voltak tulajdonrészt vásárolni a sziget cégben.

[00:51:50]És ezzel most bebiztosítottuk azt, hogy az idei évben úgy, hogy az eleve a tervezett idei költségvetés az egy más5él milliárdos veszteséggel számol.

[00:52:00]Ö de azt mondtam, hogy hogy most nem lehet esélyünk se arra, hogyha csak abban gondolkodunk, hogy úgy megvágjuk a költségeket, hogy a mondjuk arra a szintre levigyük, mint amennyi a tavalyi bevétel volt, akkor nem lesz annyi a bevétel se, hiszen a egy még rosszabb, még kevésbé érdekes szigetre miért tudnánk eladni akár csak ugyanannyi jegyet is, akkor még kevesebben fognak jönni.

[00:52:22]És ez egy ördögi spirál, amiből nem lehet akkor kiszabadulni, hogyha egyre kevesebbet költünk, akkor egyre kevesebb lesz a bevételünk.

[00:52:30]És ezért abban kell gondolkodni, hogy mitől tudunk egy olyan szigetet csinálni, amivel meg tudjuk győzni a közönséget arról, hogy ez most jobb, hogy jobb több embernek érdemes már legközelebb eljönni, mert így lehet visszaállítani arra a pályára, ahol esélye van arra, hogy hosszú távon újra stabilan tudjon működni.

[00:52:46]És ebben én azt tudtam mindig is mondani, akár most a befektetőknek, akár az elején, amikor visszajöttem a kollégáimnak, hogy én egyetlen egy dolgot hiszek, hogy azt legalább jól tudom, hogy szerintem mik voltak azok az alapvető stratégiai hibák, amiket az elmúlt időszakban elkölvettek.

[00:53:04]Azt én már réges rég nem tudom, hogy hogy kell megoldani ezeket a problémákat, hiszen azt már nyolc évvel ezelőtt se tudtam meg, de hogy ne lépjünk ugyan, hogy legalább de azt még mindig azt gondolom, hogy jól látom szerintem, hogy hol voltak azok a döntési pontok, ahol rossz irányba indultak és azt el tudom mondani, hogy itt most nem arra kéne mennünk és szerintem valami ilyen irányba kéne menni, de hogy ott pontosan hogy kell, mit kell csinálni, ahhoz ott vannak szerencsére az én kollégáim, akik megmaradtak továbbra is a sziget csapat.

[00:53:35]Másik részről meg hát próbáltam egy csomó külsős embert és az ő tudását is ebbe bevonni, hogy együtt találjuk ki, hogy mi kell ahhoz, hogy újra jobb legyen.

[00:53:43]A Superstruck Entertainmentnél 80 plusz fesztivál van elképesztő nevekkel, és hozzám amúgy nagyon közel áll az elektronikus zene, és szoktam is követni figyelemmel és járni ezekre, amennyire van rá lehetőségem.

[00:53:54]Azért az borzasztó nagy meló, amit ők csinálnak.

[00:53:56]Ők úgy gondolták, hogy ez számukra nem lesz piacilag kedvező.

[00:54:02]Az elején még úgy gondolták, aztán nem de ehhez mennyi év kellett az átvételtől az így gondolás?

[00:54:09]Hát gyakorlatilag ugye jól emlékszem akkor két sziget maradt ki közben 202 és 21 és ugye igen 17 volt az én utolsó évem.

[00:54:20]Tehát akkor a 18 és utána 22 23 24 25 akkor ez hat sziget a a amit megvalósítottak.

[00:54:31]Ö és ö hát igen, tehát a a Superstrnak nem eleve rossz volt az a gondolata, hogyha ő egy nagy portfóliót összevásárol, annak lehetnek előnyei akár a booking szempontból, akár kommunikációs vagy egyéb szempontból.

[00:54:43]Én azt gondolom, hogy nekem abból a szempontból tiszta a lelkiismeretem, hogy én már az első pillanatban elmondtam nekik, hogy ez egy kicsi piac, ahol csak a hazai piacról nem lehet egy ekkora rendezvényt sikeressé tenni, vagy életben tartani.

[00:54:57]Ezért ennek a rendezvénynek a kulcsa a sikerének az az, hogy mennyire tud más lenni, mint a többi versenytárs nemzetközi fesztivál, mert hogyha ha olyan próbál lenni, mint a többiek, akkor azt gondolom, hogy akkor nekünk nincs nagyon hosszútávú perspektívánk ebben, mert egy kicsi országba miért idejönnének, tehát hogyha olyan ez a fesztivál is, mint egy angol fesztivál, vagy egy holland fesztivál, akkor miért akarnának az angolok idejönni, vagy a hollandok idejönni?

[00:55:26]Nekünk azt kellett hosszú éveken keresztül megértetni a közönséggel, hogy ez mitől más, mitől több egyébként a szigeten megnézni ugyanazokat az előadókat, akiket otthon is megnézhetnének.

[00:55:36]És ezt egy darabig sikerült ebben építkeznünk, és egyre több embert megszólítani a határokon túlról is.

[00:55:42]Sajnos ezt az utóbbi időben ők azzal, hogy megpróbálták egy ugyanabban a portfólió logikában egy kapta fáradt csinálni a szigetet is, meg a többi rendezvényüket, ezzel viszont elhanyványultak azok a színek, amitől másmilyennek tűnt a sziget, és egyre inkább olyannak tűnt, mint a többi, ami viszont egy külföldi fejével, tehát azt látni kell, hogy a magyar közönség nem csökkent érdemben az elmúlt években a szigeteltet, viszont a nemzetközi közönség az látványosan elkezdett visszaesni.

[00:56:09]Na, ezt el akartam mondani, és azért mondtam azz, és nem akartam a szavad vágni, hogy egyszerűen ráéreztél a lényegre, mert mi nagyjából hasonló kérdéssel fordultunk az utca emberéhez.

[00:56:19]Nálunk mindig van egy ilyen blokk, ahol megkérdezzük az utcaemberét, hogy mennyiben volt másabb régen, mennyivel jobb most, és hogy kinek milyen véleménye van arról, hogy a szigetnek mi a pikantériája.

[00:56:28]Úgyhogy kérlek szépen, hogy nézzük meg az utcát, hogy hogy gondolkodott.

[00:56:34]Mennyire ismered a szigetet?

[00:56:36]Hát voltam egyszer-kétszer.

[00:56:36]Volt, hogy dolgozni voltam, volt pedig, hogy csak élvezni voltam.

[00:56:41]Hát én a Billy Isisos évben voltam, az egy nagyon jó élmény volt.

[00:56:44]Jó voltak a hangeffektek, világítások, minden.

[00:56:47]Nekem az ez az nagyon nagyon tetszett.

[00:56:49]Én még egyszer se voltam, de unokatesó minden évben kint dolgozik, és ő nagyon szereti, úgyhogy idén is megy.

[00:56:56]Szerinted miben különbött a többi fesztivált?

[00:56:57]A sziget fesztivál?

[00:57:01]Talán régen a szigetnek a milliője volt az, ami miatt a a az emberek odajártak.

[00:57:07]A sziget az nagyon nagy, ez egy nagyon nagy fesztivál.

[00:57:09]Az összes összes magyarországi fesztiválhoz képest azért egy kicsit nagyobb terjedelemben is és fellépőszámban is.

[00:57:15]És emellett azért a programok is mások egy kicsit.

[00:57:19]Hát nemzetközileg is sokkal nagyobb.

[00:57:21]Sokkal több a külföldi, mint bármilyen másik magyar fesztiválon.

[00:57:22]Szerintem tudod, hogy ki alapította a szigetet?

[00:57:26]A gerendai károly.

[00:57:26]Na azt nem.

[00:57:29]Azt nem tudom.

[00:57:30]Nem, egyébként nem.

[00:57:30]Nem tudom.

[00:57:30]Nem, nem, én sem.

[00:57:35]Hú, azi is volt.

[00:57:35]Azt hiszem, hárman vagy négyen voltak az alapítóiak.

[00:57:38]Jó pár év egy amerikai befektetési társaság kivásárolta, csak ugye tavaly problémák merültek fel, és így került vissza Károlyhoz.

[00:57:48]Hát ha Károlynak üzenhetnék, akkor én azt mondanám, hogy próbálja meg megcsinálni azt a a hangulatot, hogy valóban egy sziget élmény miatt menjen ki az ember, és ne azért, mert a Bieber fellép.

[00:57:57]Továbbra is legyen sziget, mert azért szeretik az emberek.

[00:58:01]Hatalmas király volt.

[00:58:01]Jó, jót alkotott.

[00:58:03]Hát ugyanez.

[00:58:03]Gratulálunk neki.

[00:58:05]Csak így tovább.

[00:58:06]Kitartást.

[00:58:09]Azt mondja a kedves hölgy, hogy hatalmas királyt, csak így tovább.

[00:58:13]De nem tudta, hogy ki vagyok.

[00:58:13]Igen, de a szigetet tudta és tudja.

[00:58:18]Persze, de hát nem is azt kell tudni, hogy én ki vagyok nyilván, hanem a szigetet.

[00:58:21]A hát igen, tehát ugye ebből a bejátszóból is az derült ki, hogy azért vannak, akik ezt átlátják, és nem kell hozzá nem tudom milyen komoly szakmai háttér, hogy valójában a szigetnek szerintem a sikerének az elsődleges titka az volt, hogy a sziget egy egyrészt egy olyan élményt tudott adni, ami akár egy generációs, tényleg életre szóló élmény volt sokak számára.

[00:58:44]És ennek persze fontos eleme volt az is, hogy milyen sztárokat láthatsz ott, de önmagában a sztárokat a szólókoncertjeiken is, vagy más rendezvényeken is meg lehetne nézni.

[00:58:55]az, hogy ezt milyen körülmények között egy nyaralásélménnyel összekötve, egy ilyen nagyon sokszínű kulturális, nem tudom minek nevezzem már már káoszba, de de valójában mégis van benne egy olyan rendszer, amitől úgy azt érzed, hogy tényleg ott ott mindig valami történik, ami ami jó ott lenni, ami ami izgalmas, ami ami élményszámba megy.

[00:59:19]Mindent szabad, de nem muszáj.

[00:59:19]Igen, ez azt gondolom, hogy ez ez egy nagyon erős eleme volt nyilván magának a fesztiválműfajnak is valahol, de azért, hogyha valaki ismeri a fesztivál világot, akkor pontosan tudja, hogy hogy ebben többféle iskola van, és Nyugat-Európában, vagy a világ más részein sokkal inkább ezt a hagyományos nagy koncertek típusú fesztiválokat űzik, és kevésbé ezt az ott lehet lakni ennyire sokszínű kulturálisan, ennyire eleve már az is kevés hely van, ahol ahol mondjuk egy világvárosban zajlik a fesztivál, és nem valahol kint egy mezőn.

[00:59:49]vagy egy, nem tudom, vagy egy stadionba, vagy valami olyan helyen, ami ami azért sokkal kevésbé adja meg azt a fajta nyaralásélményt, vagy azt a fajta ilyen különleges érzetet, ami amikor így átvonulsz a Káhídon, és akkor egy ilyen külön világba érkezel.

[01:00:06]Úgyhogy én én azt gondolom, hogy ezt a részét kell újra megerősítenünk, mert ez az, ami amiben tényleg egyedi a sziget, és amit nem kaphatsz meg máshol.

[01:00:13]Jó fellépőket nyilván sok helyen már kaphatsz.

[01:00:17]említetted a káoszt, és hogyha már jó így, így az utolsó szóban mondtad a fjépőket, meg az úri ember mondta a Biebert, hogy ne amiatt ugye Justin Bieber ugye a coach ellen YouTube diszkót rendezett, ami azt jelenti, hogy ült egy rövid nadrágban és egy papucsban és YouTube-ról rakott be zenéket.

[01:00:32]Elvileg 10 millió dollár volt a keresete.

[01:00:33]Reméljük, hogy jó helyre ment.

[01:00:36]Na, a szigetet ennél azért egy kicsit nívosabbnak tartom.

[01:00:38]Én, mint fesztiválozó és szigetező már jó pár éve.

[01:00:43]Lassan én is huszonvalahány éve.

[01:00:43]Azt kell, hogy kérdezzem tőled, hogy volt-e olyan előadó, volt-e olyan performance, aki a káosz volt, és akt mondtad, hogy na te haver, te soha többet.

[01:00:55]Hát aki így elsőre eszembe jut ilyen szempontból, az Rianna volt, ami ugye az egyik legsikeresebb előadó volt abból a szempontból, hogy nagyon sokan voltak kíváncsiak rá, nagyon sokan vettek jegyet, és tényleg ő egy szupersztár a maga kategóriájában, de ahhoz képest nekem az például egy ilyen nagyon nagy csalódás volt, hogy tényleg mennyire nem, hogy mondjam, nem akarom őt megbántani, de hogy hogy tényleg úgy éreztem, hogy ő gyakorlatilag teljesen leszarja már a közönségét, és már nem nem azért jött ide, hogy ő örömet okozzon nekik, hanem egyszerűen az volt, hogy úgy kellett ugye kikönyörögni őt az öltözőből, hogy menjen már föl a színpadra, és akkor végül nagy nehezen 45 percre fölment, mert a szerződésben az volt, hogy minimum 45 percet kell játszon.

[01:01:40]Ö és tényleg ez nekem egy olyan csalódás volt, hogy hogy valaki, akiért ilyen tömegek rajonganak, az ennyire nem akar valamit adni ezeknek a a az embereknek, hanem sok embernek ráadásul.

[01:01:54]Igen.

[01:01:54]És és mondom attól színű, aki ott volt és meghallgatta a koncertet, lehet, hogy nem volt számukra akkora csalódás, mert ők azt a részét nem látták, ami a színpad mögött zajlott.

[01:02:02]De én én nekem inkább ebben ilyen ilyen jó benyomásaim vannak, hogy nagyon sok olyan előadó volt, akinél azt láttam, hogy mennyire komolyan veszi és mennyire próbál persze vannak sztárolni kicsik jellemző vagy a nagyokra is és is is.

[01:02:18]Tehát ez teljesen változó.

[01:02:19]Tehát sajnos nyilván lehet látni azt is, hogy vannak sztáralűrők, amik de azt gondolom, hogy ez egy picit vele jár meg ennek a műfajnak.

[01:02:26]Nyilván ha már sztár lett valaki, akkor akkor kihasználja, hogy neki már lehettek sztáralőriei, és vannak olyan extra kérések, hogy akkor nem tudom, hát mondjuk a kedvencem az volt, amikor egy zenekar azon hisz tizet, hogy milyen színű a törölköző, mert hogy egyébként szerinte a kék törülköző az nem volt megfelelő, feketét kért.

[01:02:44]Hát nem nem MTKsok voltak ezek szerint.

[01:02:46]Igen.

[01:02:46]Nem csak azt mondom, hogy tehát hogy amikor már valaki ilyenen is hisztizni tud, az már nyilván vicces, de a az igaz, hogy Prince azt mondta, hogy a szerződésében volt ilyen, hogy nem szabad ránézni a show előtt.

[01:02:53]Ezt nekem nem ilyen ilyen nem volt a Princnél ott ott inkább más volt, hogy ott ott vele egyébként szerintem ott egy kifejezetten kellemes zsalódás volt, mert hogy előre nagyon fölkészítettek minket, hogy iszonyú hiszt is, és tényleg az öltözőben meg volt határozva, hogy milyen színűre kell, hogy a az öltözőt megcsinálni és milyenek lehetnek a bútorok benne, és milyen minden.

[01:03:16]Aztán ahhoz képest viszonylag laza volt és mit tudom én, után végetért a koncept közölti, hogy ő másnap is vissza akar jönni a szigetre, mert látott valami fellépőt, amit meg akar nézni, meg a nem tudom, tehát hogy egyáltalán nem volt aztán olyan megközelíthetetlen vagy olyan problémás előadó, de mondom a Riannánál sajnos ott ott a pont a fordítottja volt, hogy ő egyrészt teljesen elkülönült a saját zenészeitől is, tehát hogy még az ő zenészei se mehettek oda hozzá, a turné menedzser, aki azért volt itt ugye, hogy így intézze a dolgokat, és ugye mi vele kommunikáltunk, hogy csinálj már valamit, és mondta, hogy értsük meg, hogy nem tud mit csinálni, mert hogy ő nem emelheti föl a hangját, mert akkor egyáltalán nem fog fö fölmenni a színpadra, hogyha esetleg megsértődik a művész, és a mit tudom én, hogy ő is csak könyörögni tud neki, hogy teljesítse azt, amit a szerződésben vállalt.

[01:04:01]Kitörlöm a Ned lejátszás listemről.

[01:04:04]Basszus kulcs, nem gondoltam kára, hogy ezt most itt kell, hogy megtudjam.

[01:04:05]De amúgy a backstage kérésekn az még egy ilyen külön hozzáteszem egyébként az ő védelmébe, bocsánat, hogy pont ez a turnémenedzser volt, aki próbálta nekünk elmagyarázni, hogy azért értsük meg, hogy ez a lány ez gyakorlatilag ez nem volt gyerek, tehát hogy ő már tizen valahány éves korától egy világsztár, aki amikor kimegy az utcára már 16-17 évesen is paparazzik követték és nem tudom, ezért tehát ő nem volt hol megtanulja azt, hogy hogyan működik normálisan a világ, tehát hogy ő ő neki értsük meg, hogy hogy nincs honnan meglegyen ez a fajta érzése vagy értékrendje, hogy ő ezt a helyén tudja kezelni ezeket a dolgokat.

[01:04:46]Őrületes gázsi, amely ami így megosztható és ami ilyen picit ilyen bulvárpos, hogy téged is meglepett, hogy mondjuk zenekar vagy előadó elkér ennyit.

[01:04:55]Van-e ilyen azt hát nálunk van egy egy felső korlát nagyjából, hogy hogy tehát itt a sziget történetében eddig a 2,sés5 millió euró volt a maximum, amit egy előadónak ki tudtunk fizetni.

[01:05:05]Egynek igen.

[01:05:05]Ami nagyon sok pénz és a sziget esetében már egy messze, hogy mondjam, a a lehetősége túlmutat, mert hogyha valaki el tudja ezeket sajnos konkrétan nem szabad összekötnöm, mert a a szerződések szerint ezt így nem mondhatjuk el.

[01:05:20]pár éve volt, tehát ilyen két millió körüli meg ilyen az több előadó is volt, de eddig ez volt a legtöbb, amit egy előadóért a sziget kifizetett.

[01:05:28]És azt tudom mondani, hogy hogy ez már tényleg az a nagyságrend, ami sajnos a a sziget lehetőségein azért túlmutat, mert hogyha valaki elkezdi ezt visszaosztani, hogy ehhez mennyi napi jegyet kell eladni a a napi egy árakon, akkor gyakorlatilag azt jelenti, hogy arra a napra nagyjából el kell adjuk az összes hegyet ahhoz, hogy azt a fellépőt ki tudjuk fizetni, és akkor még az összes többi programot miből fizetjük.

[01:05:52]Nyilván vannak bérleteladások, vannak szponzorok, vannak vendéglátásbevételek, és akkor ez összességében kell, hogy valamilyen módon a végén ebből kigazdálkodjuk a szigetet, de azért az nem normális, hogy egy előadóra elköltjük az aznapi bevételt.

[01:06:05]Tehát a tehát ebből úgy kéne kigazdálkodni, hogy hogy tehát az, ami mondjuk reális, az nagyjából ez az ilyen 1 millió körüli egy-egy sztárér.

[01:06:15]A csak hát vannak olyan sztárok, akiknél el kell döntenünk, hogy akkor nem lesz, vagy inkább hajlandóak vagyunk még többet fizetni érte.

[01:06:22]És itt ebbe a csapdahelyzetbe óvalta szerintem az elmúlt években a szuperstrát is belemagát, hogy annyira minden áron azt akarta mutatni, hogy milyen jó előadók vannak, vagy hogy akár túlköltötték magukat, és utána nem tudtak annyi jegyet eladni rá, mint amennyit egyébként meg elköltöttek.

[01:06:38]A illetve erre mondom azt, hogy a külföldiek felé ez nem egy extra vonzerű egy mondjuk egy angol fiatalnak azt mondani, hogy itt föllép a nem tudom ki, aki egyébként az angol fesztiválokon is föllép.

[01:06:49]Ő ettől nem fogja azt, hogy hú akkor hú akkor mindenképp odamegyek.

[01:06:53]Hiszen neki ez nem egy akkora dolog.

[01:06:55]Az itt Magyarországon vagy a környező régióban lehet, hogy még nagy dolognak számít, de nekünk a a tradicionálisan a legnagyobb nemzetközi piacaink, Anglia, Hollandia, Franciaország, Németország, ott mind olyan komoly fesztiválok vannak, amihez képest a szigetfellépői nem tűnnek akkora dobásnak.

[01:07:12]Mégis azért idejöttek onnan ezek a fiatalok, mert azt érezték, hogy a szigeten jobb megnézni ezeket az előadókat, akiket otthon is megnézhetnének, mert annyival többet ad nekik a sziget, mint az ottani fesztivál.

[01:07:24]Csak Igen, csak az a baj, hogy pont ezt kezdték el visszaépíteni az elmúlt években, mert azt mondták, hogy minden pénzt arra kell csoportosítani, hogy meg tudjuk fizetni ezeket a nagyon drága sztárokat, és arra már egyre kevesebb pénz jutott, hogy mitől lesz az élmény is izgalmas.

[01:07:39]Emlékszem, amikor mondtad, hogy 300 Ft-ról 500 Ft-ra emeltétek meg a belépőjegyet.

[01:07:44]Mennyi 2026-ban a Szigetfesztivál belépőjegye mondjuk egy napi egy?

[01:07:49]Hát attól függ, hogy mikor veszed, meg attól függ, hogy milyen típusú jegyet veszel, mert ugye úgy van, hogy a legolcsóbb bérlet a vagy napi jegyet mondtál, a napi egy az az ha jól emlékszem, az úgy volt, hogy az 33000 Ft volt a a a legolcsóbb, és akkor ez ilyen 39-ig, vagy hogy mennek most föl az árak.

[01:08:10]Ami elsőre megint lehet azt mondani, hogy ez egy drága jegy, hiszen sok ember van sajnos ma Magyarországon, akinek ez sok.

[01:08:17]De hogyha valaki azt nézi meg, hogy egyébként árértékarányban mit kapsz, ezért, tehát ma nagyjából ennyibe kerül egy bármilyen nemzetközi sztárnak a fellépésére egybépője, egy egy másfél órás koncertre.

[01:08:38]odamenni a László arénába, kibérelni azt és ott fölléptetni egy zenekart és a bevételből azt kigazdálkodni, hogy annak volt valamennyi bérleti díja, meg kifizeted a ellépő díjat, meg a marketing kampányt, meg ilyenek, meg más az, hogyha neked kéne hozzá a pap László arénát is fölépíteni.

[01:08:57]Persze.

[01:08:57]Igen.

[01:08:57]Tehát, hogy itt a mi esetünkben arról beszélünk, hogy itt van egy sziget, ahova most bárki kisétál, akkor azt fogja látni, hogy ott nincsenek színpadok megyzók, megc közvilágítás meg semmi.

[01:09:05]Azt mind nekünk kell hozzá fölépíteni.

[01:09:08]És ebből azt nekünk abból a bevételből kell ezt mind kigazdálkodnunk, nem csak a fellépti díját a fellépőnek.

[01:09:16]Ki lesz az az előadó vagy banda, aki vagy DJ, aki nagy szám lesz most idén, aki már be van jelent.

[01:09:23]Ki a nagy szám?

[01:09:23]Hát igazából már nagyjából a headlinereket bejelentettük.

[01:09:27]Én azt látom, hogy ez egy ilyen nagyon szubjektív műfaj, hogy kinek ki a a sztár.

[01:09:31]Nyilván vannak olyanok, akiket én is ismerek, a Scrilex vagy a nem tudom, a Zara Larzon, vagy a nem tudom a a 21 Pilots, vagy mit tudom én.

[01:09:40]Tehát vannak olyanok, akik még még nekem is megvannak, tehát akik még nekem is megvannak.

[01:09:45]De nekem őszinte legyek egy része a fellépőinknek.

[01:09:48]Nem mondott semmit, de attól még voltak olyanok, mint például ez a Somber nevű előadó.

[01:09:51]Az egyik legnagyobb hype körülötte volt, meg legnagyobb örömködés, hogy hú jön.

[01:09:55]Én előtte nem is hallottam róla, hogy őszinte legyek, de hát szerencsére nem nekem csináljuk a a rendezvényt, de a másik részről meg meg azt is valamilyen szinten azért így így tisztába kell tenni az emberek fejében, hogy hogy én én úgy gondolom, hogy az elmúlt években nagyon erősen rámentek arra, hogy kifejezetten ezt a 102 éves célcsoportot kell megszólítani, és olyan előadókat kell elhívni, akik az ő számukra ismert előadók.

[01:10:24]Igen.

[01:10:25]Tehát nem véletlen, hogy most például csinálunk majd egy olyan nulladik napot, amit ugye most a múlt héten jelentettünk be, ami kifejezetten ennek a a régi sziget közegnek a megidézése, és ott például ugye nem tudom mennyire tudod a azért, hogy ott ugye a a Feless a Morcsiba, Gorán Bregovic, tehát hogy hogy ott ott azt mondtuk, hogy azt a a hangulatot meg azt az életérzést szeretnénk egy picit felidézni, és azokat is megszólítani, akik esetleg szívesen visszajönnének a régi szigetközönségből, mert mert a nem ez nem nem egy korosztályos kérdés, hogy jól érezhesd magad, vagy nem.

[01:10:59]Tehát én azt gondolom, hogy nekünk volt annó még ilyen poén szlogenünk is, hogy hozd el anyádat is, meg a nem tudom, de hogy valójában, hogy megnézed, hát egyrészt most már tényleg 30 valahány éve van sziget, most már generációk nőttek föl, és én én nekem meggyőződésem, hogy még akár az én generációm is, ha nem is kiköltözik egy sátorba, de ha kijön, akkor egyébként ugyanúgy jól tudja magát érezni.

[01:11:21]Nem kell ezt azt mondani, hogy ez csak és kizárólag a fiataloké.

[01:11:22]Persze ők lesznek mindig a legnépszerűbb vagy a legnagyobb létszámban megszólítandó célközönség, mert a fiatalok a leginkább, akik eljárnak bulizni.

[01:11:33]De én én ezzel is szakítani szeretnék, hogy ez csak és kizárólag az égációnak szól ez a rendezvény, hanem valahogy úgy kell majd az arányokat összeállítani, hogy mindenki megtalálja benne azt, ami őt érdekli.

[01:11:45]Levezető kérdéseim, hogyha te fiataloknak részben készítesz fesztivált, de nem vagy a YouTube-on annyira, nem hagatod a Spotify-t, nem használod a Facebookot, Instagramot, Tiktokot, bla bla bla bla bla bla, sorolhatnál még, akkor téged mi és hogy informál te és te hogyan inspirálodsz?

[01:12:05]Hát egyik oldalról nyilván azért így próbálom a nyomón követni a híreket, meg a szaksajtót, meg a nem tudom, főleg amióta most megint ezzel próbálok foglalkozni.

[01:12:15]Ö, meg hát azért vannak körülöttem olyan emberek, akiktől tudok kérdezni, tanácsot adnak, illetve sokszor akár a ma már a gyerekeimmel, tehát hogy közben nekem van három gyerekem, akik pont így életkorba 17-től 32-ig különböző korúak, és és azt gondolom, hogy nagyjából leképezik egy picit azt is, hogy hogy a a különböző korosztályok mit hogyan gondolnak vagy élnek meg.

[01:12:41]Ezért sokszor őket is kérdezem, meg az ő haverjaikat is, meg a nem tudom.

[01:12:43]Tehát így próbálok amennyire lehet képbe lenni, de azzal nem álltatom magam, hogy én képben vagyok, hanem azt gondolom, hogy a mai világ már úgy működik, egy csomó mindent meg lehet mérni, egy csomó mindennek utána lehet nézni.

[01:12:55]Tehát és ebben kell venni a fáradtságot, és minden egyes felmerülő kérdést egy picit megtesztelni, hogy akkor erről mit gondolnak az emberek.

[01:13:04]kezd ma és hát erre ma már léteznek olyan megoldások, tehát hogy korábban mondjuk nem tudom 20-30 évvel ezelőtt az, hogy egy előadóra mennyien lesznek kíváncsiak, az egy picit ilyen vakrepülés volt, hogy hát nem tudtuk, hogy mondjuk Magyarországon hány lemezt adtak el abból az előadóból, de ma már ez tényleg hát meg tudod nézni az összes ilyen lejátszási listát, nézettséget, izét, minden adatot, minden izét, mind.

[01:13:27]Tehát azt gondolom, hogy ma már sokkal könnyebb ezekre optimalizálni.

[01:13:30]Csak azt azt kell közben megérteni nekünk vagy az én kollégáimnak is, hogy hogy lehet, hogy ez úgy tűnik, hogy akkor ebből már egy csomó következtetést le lehet vonni, de addig a szintig, ameddig ez nem egy érzelmi faktorral párosul, és a szigetnek az volt mindig a nagy előnye tulajdonképpen, hogy volt egy olyan plusz a benne, amitől az emberek nem egyszerűen úgy tekintettek rá, mint a Pap László arénára vagy a Puskásadionra, hogyha jó koncert van, elmegyek oda, hanem hogy volt egy ilyen ilyen érzelmi kötődése is az embereknek hozzá, hogy hogy mi ugyanarra a zenekarra, hogyha mondjuk az arénába lépett föl, vagy a szigeten, akár kétszer annyi jegyet eladtunk, a a szigettel lépett föl, mert az emberek a szigetre akartak jönni, és ott megnézni ezeket az előadókat, és ezt kell valahogy újra visszaépíteni.

[01:14:19]Említetted a paplászlót?

[01:14:19]Budapest parkban mikor voltál utoljára?

[01:14:24]Hát most nyitott ugye, és még nem voltam idén, tavaly voltam utoljára, mert most egyáltalán nem volt időm ezzel még ránézni se, hogy egyáltalán mi lesz idén a a parkprogram.

[01:14:33]Ugye most a parkosokkal én rendszeresen egyeztetek, de amiatt, mert most a szigeten is lesz parkszínpad, meg ott most ugye együttműködünk ebben a dologban, de szerencsére maga a Budapest park az kellően önjáró és sikeres nélkülem is.

[01:14:47]Lilit innen is puszilom.

[01:14:47]Az lenne a kérdésem, hogy magyar kedvenc előadó van-e a repertoárodban, a tarsolyodban olyan, akire szívesen vagy a gyermekeid mutatták, vagy belefutottál és azt mondod, hogy na őt például el tudom képzelni Szigeten, vagy már volt és szeretném újra látni, vagy egyszerűen tényleg egy ilyen esős napon beraktnád szívesen egy háttérzenek?

[01:15:07]Hát vannak olyan magyar zenekarok, akiket én a mai napig szívesen hallgatok, de ezek azért inkább már a korábbi generációk, a Kis Páltól a könyvén állt a tankcsapdáig, vagy a nem tudom, a hiperkarmától a pálu utcai film.

[01:15:21]De jó, csináltunk most velük egy dokumentumfilmet.

[01:15:22]Nézd megs a magyar alter sztori.

[01:15:25]Hiperkarma, Queenbe 30y és Kispál és a Borz.

[01:15:27]Mind megszólnak benne.

[01:15:31]Úgyhogy ajánlom figel megnézem.

[01:15:33]És például egy picit nekem ez ilyen szívfájdalmam is volt, hogy van olyan közülük, aki most idén például a szigetre egyszerre azért nem tud jönni, mert pont pár nappal előtte már ott a környéken játszik egy másik koncertet, és akkor már nem akarták azt ilyen szempontból kannibalizálni, és ezért nem vállalták, de a azért a nagy részük még a az általam ismert vagy kedvelt és még működő zenekaroknak is azért ott lesznek a szigeten.

[01:15:57]De megint csak azt tudom mondani, hogy mivel nem nekünk vagy nem nekem csináljuk, ezért a nekem ugyanúgy az van, hogy egy csomó olyan magyar előadót látok, akit meg úgy kellett utána néznem, hogy ezek kicsodák, meg meghallgatni, meg a gyerekeimet megkérdezni, meg a nem tudom, de attól még tehát ahogy a parkba is azt látni kell, hogy ott egy csomó olyan előadó van, aki már egy parkot megtölt.

[01:16:17]Én meg nem tudnék egy számot se mondani tőle, mert mert nem ismerem.

[01:16:21]De ez ez azt gondolom, hogy ez a világon ez a világ rendje, hogy hát egyébként nem kell egy 56 éves embernek feltétlenül képbe lenni, csak akkor ne csináljon fesztiválokat.

[01:16:31]Én most azért vagyok egy ilyen abszurd helyzetben, mert én ezt egyszer elfogadtam és beláttam, hogy akkor én már nem értek ehhez, akkor nem kell nekem fesztivált csinálni.

[01:16:38]Majd egyszer csak úgy alakult az élet, hogy ahhoz, hogy lehessen fesztivál, ahhoz újra ebbe most bele kell tanulnom, és hát most igyekszem ezt valamennyire bepótolni.

[01:16:47]De ez a nulladik nap a Morsibától kezdve azokkal, akik a 90-es évektől ott voltak, és nekem is édesapám és én is hallgattuk, az egy nagyon nagyon nagyon szép választás és gratulálok hozzá.

[01:16:59]Lezáró kérdésem, a gasztronómia és te milyen kapcsolatban álltok?

[01:17:05]Különben közeli kapcsolatban, vagy jó kapcsolatban, hiszen ugye nekem van egy csomó gasztróvállalkozásom, mindenféle éttermeim.

[01:17:13]Én egy picit ilyen fordítottan jöttem a gasztronómába, hogy én ugye az első vállalkozásom az egy fine dining étterem volt, illetve azt megelőzően még volt a List Ferenc téren egy próbálkozásunk, egy Buenena Vista nevű eljel, de az igazából az a Liszt Ferenc térről szólt, és nem magáról a a gasztronómiáról még az én fejemben.

[01:17:31]És aztán utána meg egyszerűen az a hiányérzetem, hogy úgy hiányzik ez a magas minőségű gasztronómia, így ennek kapcsán fogtam bele a vendéglátásba, és akkor ott sikerült is viszonylag hamar pozitív visszajelzéseket kapni, hiszen ugye a Kosteszéteremben mi voltunk az elsők, akik mistlencsillagot érdemeltünk itt Magyarországon, és azóta lettek újabb és újabb éttermeim köztük jó pár, aminek akár szintén csillaga van.

[01:17:56]Igen.

[01:17:56]Vagy mit tudom én.

[01:18:00]Van a Platángmé, aminek ugye két csillaga van, meg a nem tudom a ugye a Rádi utcának az egy csillaga megmaradt továbbra is meg a Damtán aminek volt, de aztán ugye most az Michlen ajánlott, tehát hogy így közbe lettek, de de egy idő után ott is be kellett látnom azt, hogy ez egy szűk elefántor csontorony ez a ez a fine dining világ.

[01:18:20]Tehát hogyha ha ezt azt szeretném, hogy ez egy működőképes vállalkozási modellben is értelmezhető vá dolog legyen ez a ez a gasztronia az én életemben, és ne csak egy ilyen hobbiztori, akkor akkor össze kell rakni egy olyan menedzsmentet, meg egy olyan portfóliót, ami egy szélesebb réteget megszólít.

[01:18:40]Azzal sajnos nyilván az ember nehezen tud mit kezdeni, hogy közben olyan külső hatások is vannak, hol covid, hol infláció, hol rezsiválság, hol nem tudom munkaerőproblémák hol.

[01:18:49]Ja, hogy hogy azért most már évek óta ne nehezen él meg ez az egész vendéglátós ágazat, de én abból a szempontból a mai napig nagyon bizakodó vagyok, hogy azért úgy érzem, hogy hogy ebből a szempontból az embereknek még a a az igénye vagy az kíváncsisága a gasztrómia iránt az inkább fejlődik.

[01:19:12]Csak az lenne jó, hogyha a kedve meg a pénze is hozzá fel csak felzárkózna.

[01:19:16]Ö mert ebből a szempontból ez az ország eleve egy ilyen nehéz helyzetből indul, hogy itt ugye volt 40 év, amikor ez gyakorlatilag gyalázatos volt, ami itt történt, és mindenki úgy tekintett erre, hogy ez csak valamilyen úri hóbort, hogy a nem tudom a turisták elmehetnek étterembe, de rendes magyar ember erre nem költ, mert az pénzszórás.

[01:19:40]És innen kell most ugye egy picit újra tanultnanunk azt, hogy valójában a normális életnek az része kéne legyen, hogy aki csak megenged, mert persze nyilván vannak nagyon drága meg nagyon az éttermek, de hogy hogy egyébként azt gondolom, hogy hogy a az a polgári életformának a világ minden részén normális része, hogy időnként az emberek elmennek étterembe a családdal, a barátokkal, ha mást nem egy házassági évfordulóra, egy születésnapra, egy nem tudom, és ez nem valamilyen ilyen kiváltságosoknak a nem tudom a része.

[01:20:12]Persze itt is ki kell mondani azt, hogy sajnos sok olyan ember van ma Magyarországon, aki nem, hogy étteremben nem tud elmenni, meg otthon se biztos, hogy mit tud enni.

[01:20:20]De ebből nem lehet kiindulni, hogy akkor ezért aztán a többiek se járjanak inkább, mert hogy az nem szép dolog, hogy akkor az másoknak rosszul esik.

[01:20:28]Hiszen ez ez azt gondolom, hogy ez a minőségi életnek a része.

[01:20:32]És itt nem a luxizós minőségi életről beszélek, hanem egyszerűen arról, ami ahhoz kell, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkbe.

[01:20:39]Lesz még Gerendai Károly a szigetnek az élén 10 év múlva?

[01:20:44]Nem hiszem.

[01:20:44]Tehát én azt remélem, hogy ez két-három év alatt olyan szintre visszahozható, hogy újraönjáró tud lenni, és már nem kellek hozzá én, hiszen a napi operatív munkába én nem tudok érdembe beleszólni.

[01:20:56]Tehát én azt gondolom, hogy nekem most az a feladatom, hogy mindent újra gondoljunk, meg egy picit azokat a a stratégiai irányokat meghatározzuk, amitől elhiszem azt, és majd remélhetőleg a számok is visszaigazolják, hogy újra jó irányba megy a sziget, és hogyha ez megtörténik, akkor örülök, hogy akkor újra megint utazgathatok majd.

[01:21:18]A stúdió vendége Gerendai Károly a Szigetfesztivál alapítója, kulturális menedzser volt.

[01:21:22]Nagyon köszönöm szépen, hogy megosztottad a gondolataidat velem.

[01:21:25]És kedves nézők, nektek is köszönöm szépen a figyelmet.

[01:21:27]Iratkozzatok fel a csatornánkra, nyomjátok meg a subscribe gombot, amit itt elhelyeztem most, ugye, kedves vág úr, és csengőt 1000errel.

[01:21:36]Iratkozzatok föl frissen az újannan érkező tartalmainkra.

[01:21:38]Lájkoljatok, szuper lájkoljatok, írjátok meg a kommenteket, és írjátok meg véleményeteket akár privátba is nekünk az említettinokaccköztér.com címünkre.

[01:21:48]Kérlek szépen titeket, hogy nézzétek keddenként a Mi folyik ittet is, ami egy általános trash talk kibeszélőműsorunk.

[01:21:53]Zsanival és Danival, a Z és Y generációval, illetve ne felejtsetek el nekünk mindenfajta olyan segítséget nyújtani, amennyiben van hozzá kedvetek, időtök, energiátok és anyagilag is megtehetitek, amivel tudunk nektek még több tartalmat készíteni.

[01:22:07]Ezt nem másképp tudjátok megtenni, mint támogatási formában az alapítványunkon keresztül, illetve Donablin, Patreonon vagy akár Byin is.

[01:22:15]Nagyon köszönjük mindazoknak, akik kitartóan velünk voltak és maradjatok is velünk.

[01:22:19]Én búcsúzom mára.

[01:22:21]Ez volt a közbeszéd.

[01:22:23]Gerendai Károlya.

[01:22:23]Sziasztok!

[01:22:30]เฮ