KözTér 57:58

NEM FOG LEMONDANI! Fodor és Schiffer beolvasott Magyar Péternek a Sulyok-ügy miatt | KözBeszéd #137

jogállammagyar politikaalkotmányjogválasztási rendszerelemzésközéletmegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
NEM FOG LEMONDANI! Fodor és Schiffer beolvasott Magyar Péternek a Sulyok-ügy miatt | KözBeszéd #137
tl;dr
  • A központi kérdés az, lehet-e jogállamot nem jogállami eszközökkel helyreállítani. Fodor Gábor és Schiffer András egyetértettek: nem lehet, a történelem és a 11/92-es AB-határozat szerint is kudarcra van ítélve, mert a jogállam politikai kultúra is.
  • A jogállamiság helyreállítását hirdető politikai erők részéről visszásnak nevezték, hogy olyanok kérik számon a normákat, akik korábban a Fidesz jogállamromboló lépéseit lelkesen támogatták.
  • „Nem lehet jogállami eszközökkel jogállamot építeni. (...) a jogállam az nem jelent jogot, de jelent kultúrát is, politikai kultúrát." – Fodor Gábor

  • A rendszerváltás konszenzuskereső politikai kultúrájának erózióját elemezve Fodor szerint a valódi paradigmaváltás a közös nevezők megtalálása és a legyőzöttek felé tett gesztusok lennének, nem a kizárólagos hatalomgyakorlás.
  • Sulyok Tamás lemondásának követelését mindketten kategorikusan elutasították, hangsúlyozva, hogy ha a miniszterelnök felszólítására lemondana, az veszélyes precedenst teremtene és ellehetetlenítené az elnöki hatalom alkotmányos rendeltetését.
  • Schiffer szerint aki a jogállamot hirdeti, annak az intézménytiszteletből kell kiindulnia, és Sulyok mandátumának védelme épp ezt a célt szolgálja; Fodor kiemelte, hogy a mandátumok elcsúsztatása tudatos alkotmányos döntés volt a nemzet egységének kifejezésére.
  • Más intézményvezetők leváltásáról szólva Schiffer három csoportot különített el, és a kúria elnökének kinevezését a NER egyik legsúlyosabb közjogi bűneként nevezte meg, míg egyes autonóm szerveket visszahelyezne a kormányzati felelősség alá.
  • A választási rendszerről Fodor az arányosítást szorgalmazta az együttműködés kikényszerítése érdekében, míg Schiffer a kormányozhatóságot és az erős állam szükségességét hangsúlyozta a globális mélyállam hálózataival szemben.
  • Schiffer határozottan elutasította azt a gyarmati gondolkodást, amely az EU-ra fellebbezési fórumként tekint, hangsúlyozva, hogy Magyarországot Magyarországról kell kormányozni, és a belpolitikai problémákat nem szabad állandóan nemzetközi fórumokra kivinni.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Lehet-e nem jogállami eszközökkel jogállamot építeni?

A beszélgetés központi kérdése az volt, hogy a győztes választási oldal vajon helyre tudja-e állítani a jogállamot olyan lépésekkel, amelyek maguk is sérthetik a jogállami normákat. Fodor Gábor már egy korábbi cikkében is foglalkozott a témával, és most is határozottan leszögezte: nem lehet jogállamot nem jogállami eszközökkel felépíteni. Állítása szerint már a bolsevikoknál is megbukott az a kísérlet, hogy „keresztül hazudják magukat az igazsághoz", és a történelem azt mutatja, hogy az ilyen próbálkozások rendre kudarcot vallanak. A jogállamiság ugyanis nem csupán jogszabályok összessége, hanem politikai kultúra is – utalva Sólyom Lászlóék „láthatatlan alkotmány" koncepciójára.

„Nem lehet jogállami eszközökkel jogállamot építeni. A precedens arra van, hogy próbálkoznak természetesen, de ezek általában nem szoktak sikerülni, mert a jogállam az nem jelent jogot, de jelent kultúrát is, politikai kultúrát." – Fodor Gábor *

Schiffer András egyetértett az alapvetéssel, és kiegészítette azzal, hogy ez a probléma nem új keletű: a jelenlegi háttérintellektuel körökben úgy tűnik, hogy „a Lukács-óvoda hosszú az árnyéka", azaz egy sajátos posztbolsevik mentalitás érvényesül. Különösen visszásnak nevezte, hogy olyanok kérik számon másokon a jogállami normákat, akik korábban a Fidesz jogállamromboló lépéseit tisztviselőként, propagandistaként lelkesen üdvözölték.

„...külön humoros ezt azoktól hallani, olvasni, akik ugye a Fideszen pontosan azt kérték számon, hogy nem tartják magukra nézve kötelezőnek a jogállami normákat, és úgy gondolják, hogy erővel bármit meg lehet oldani." – Schiffer András *

Schiffer arra is felhívta a figyelmet, hogy a 11/92-es alkotmánybírósági határozat – egy egyhangú döntés, amelyet még Vörös Imre is aláírt – egyértelműen kimondta: a jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. Aki Orbán Viktor rendszerét a totalitárius rezsimekhez hasonlítja, az nemcsak primitív és tudatlan, de mérhetetlenül cinikus is, és meggyalázza az áldozatok emlékét.

A rendszerváltás politikai kultúrája és annak eróziója

Fodor Gábor részletesen beszélt arról, hogy az 1988–90-es rendszerváltás időszakában kialakult politikai kultúra, az akkori étosz milyen pozitív alapokat teremtett. Felidézte Antall József gesztusát, amikor megnyerte a választásokat, mégis a legnagyobb ellenzéki párt egyik tagját, Göncz Árpádot kérte fel köztársasági elnöknek. Ez a fajta konszenzuskereső magatartás alapozta meg a magyar demokráciát, és ez tette Magyarországot a posztkommunista országok közül a legsikeresebbé az EU-csatlakozásig. Öt olyan közös pont volt (EU- és NATO-csatlakozás, demokrácia, piacgazdaság, szuverenitás visszanyerése), amelyben a kisgazdapártig bezárólag mindenki egyetértett.

Az igazi paradigmaváltás Fodor szerint nem az lenne, amit a Tisza végezni látszik – a kizárólagos hatalomgyakorlás folytatása, minden pozíció saját emberekkel való feltöltése –, hanem éppen a visszatérés ehhez a szemlélethez: viták mellett is legyenek közös nevezők, és a győztes mindig tegyen gesztusokat a legyőzöttek felé.

„A paradigmaváltás az lenne, hogyha végre felfognánk azt, hogy a viták mellett kell néhány közös kérdést is találni, és kell gesztust tennél mindig a legyőzött felé." – Fodor Gábor *

Schiffer András ugyanakkor rámutatott, hogy ez az egyetértés korántsem volt olyan tiszta, mint amilyennek ma látszik. Már a 89-es négyigenes népszavazás is inkább a pillanatnyi hatalmi érdekekről szólt, mintsem elvi alkotmányossági megfontolásról – akkor a liberális pártok teremtettek rossz jogszokást azzal, hogy a politikai érdeknek megfelelően nyúltak az alkotmányos játékszabályokhoz. Hasonlóan, 1994 nyarán az MSZP–SZDSZ koalíció is a saját érdekei szerint reszelgette az összeférhetetlenségi szabályokat.

Fodor erre reagálva emlékeztetett: amikor 1994-ben az MSZP–SZDSZ koalíciónak kétharmados többsége lett, önként vállalták, hogy az alkotmányozás alapelveihez négyötödös többséget írnak elő. Semmi sem kötelezte volna őket erre, de ez volt a tisztességes, mintaszerű hozzáállás.

Választási rendszer: arányosság és kormányozhatóság

A választási rendszerről eltérő hangsúlyokkal, de alapvető egyetértésben beszéltek. Fodor elmondta, hogy a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején több bizottságban is konszenzus volt abban, hogy a választási rendszert arányosítani kellene. Szerinte a kétfordulós rendszer alapvetően jó, és a győztes javára történő torzítás is elfogadható, de a Fidesz által bevezetett módosítások túlzottan eltorzították az egyéni képviselők javára. Az aránytalan rendszer ugyanis nem kényszeríti együttműködésre a feleket, ami aláássa a politikai kultúrát.

„...ha arányos a rendszer, arra vagy kényszerítve, hogy együtt működjél a másikkal. Ha nem arányos, akkor önmagadba lásd, kétharmadod lesz, 53%-ot kapott a Tisza és 71% van a parlamentben." – Fodor Gábor *

Schiffer ezzel szemben a kormányozhatóság szempontját hangsúlyozta. Európa nagy részén – a németeket most kivéve – a stabil kormányzást lehetővé tevő rendszer ritka. Olaszország és Görögország éppen az eladósodottság miatt teremtette meg a stabil kormányzás feltételeit, és Magyarországon 1989-ben a nemzeti kerekasztalon is egyetértés volt abban, hogy az ország csurig eladósodott, ezért stabil kormányzás kell. Aki ma a többi európai országot nézi, azt látja, hogy a kontinens gyakorlatilag kormányozhatatlan. Schiffer ugyanakkor nem magát a magyar modellt kritizálta elsősorban, hanem azt, hogy a kétharmados többség mindent megtehet – ezért javasolták már 2010–11-ben is a többcsatornás alkotmánybíró-jelölést, illetve azt, hogy bizonyos alkotmányos rendelkezéseket a kétharmadnál szélesebb egyetértéshez kössenek.

Fodor ugyanakkor megjegyezte, hogy azok az országok, amelyekben időnként hónapokig nincs kormány, mégis jól működnek, mert egy kialakult demokrácia kibírja az átmeneti krízishelyzeteket.

Mélyállam és a globális trendek veszélye

Schiffer a jogállamiság kortárs kihívásai kapcsán egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet. Míg a jogállam fogalmát korábban a totalitárius rendszerekkel szemben határozták meg, az elmúlt évtizedekben megjelent egy új fenyegetés: a globális mélyállam. Olyan, a nemzetállami keretek közül kiágyazódott struktúrákról van szó, amelyek demokratikus legitimáció nélkül, nemzetek feletti hálózatokhoz lojálisak, és éppen a gyenge, instabil kormányok idején tudnak megerősödni. Schiffer szerint ezért is fontos a stabil kormányzás lehetősége, hogy az állami adminisztrációt ne áraszthassa el ilyen szövedék.

Közvetlen vagy közvetett államfőválasztás?

A műsorvezető villámkérdésére válaszolva Fodor a közvetett elnökválasztás mellett foglalt állást. A rendszerváltáskor kialakult szisztéma alapvetően rendben van, és a demokratikus tradíciót tiszteletben kell tartani. Nem tartja jónak, ha egy kormányváltást rögtön „rendszerváltásnak" neveznek, és állandóan új alapokra akarják helyezni az intézményrendszert. A jelenlegi rendszerben ugyanakkor el tudna képzelni egy kicsit erősebb elnöki pozíciót.

Schiffer ezzel szemben elmondta, hogy már 1989-ben is a közvetlen elnökválasztást pártolta volna. Elismeri ugyan, hogy a magyar történeti alkotmányosság hagyománya (beleértve 1848–49-et is) alapvetően a közvetett választás felé mutat, de egy komplex, mediatizált demokráciában a köztársasági elnök csak akkor tudja betölteni kiegyensúlyozó, regulatív szerepkörét, ha a legitimációját nem a mindenkori kormánytöbbségre vezeti vissza. Európában mindössze öt országban szolgáltatott ki a köztársasági elnök a parlamenti többségnek (Lettország, Koszovó, Albánia, Málta és Magyarország), a németeknél és az olaszoknál például szélesebb elektori testület választ.

Sulyok Tamás lemondása – intézménytisztelet és veszélyes precedens

A beszélgetés egyik legnagyobb súlyú kérdése az volt, le kell-e mondania Sulyok Tamás köztársasági elnöknek. Mindkét vendég kategorikusan elutasította ezt a lehetőséget.

Schiffer szerint önmagában az is elfogadható lett volna, ha a választás másnapján a köztársasági elnök – akár személyes okokból is – úgy dönt, hogy nem folytatja. Attól a pillanattól kezdve viszont, hogy a leendő miniszterelnök impertinens stílusban felszólítja a lemondásra, Sulyoknak egy dolga van: kitartani. Ha engedne, azzal veszélyes precedenst teremtene, és végképp ellehetetlenítené, hogy az elnöki hatalom betöltse alkotmányos rendeltetését.

„Innentől kezdve Súlyok Tamásnak egy dolga van kitartani. Tudnék, hogyha Súlyok lemond, azzal veszedelmes precedens teremt, tehát akkor végképp nem tudja az elnöki hatalom betölteni az alkotmányos rendeltetését." – Schiffer András *

Külön kiemelte, hogy aki a jogállam helyreállítását hirdeti, annak az első számú kiindulópontja az intézménytisztelet kell hogy legyen. Aki nem tiszteli az intézményeket, annak semmi köze a jogállamhoz, bármilyen liberális köpönyeget is ölt magára.

Fodor teljes egyetértésben csatlakozott. Alkotmányos érvként hozta fel, hogy a rendszerváltáskor az ellenzéki kerekasztalon tudatosan döntöttek úgy, hogy a köztársasági elnök mandátuma öt év, a képviselőké négy év legyen. Ennek éppen az volt a célja, hogy a változó többségű parlamenteknek együtt kelljen dolgozniuk egy olyan elnökkel, akit még az előző parlament választott – ezzel fejezve ki a nemzet egységét. A mostani kormányzat ezzel az alkotmányos alappal megy szembe, amikor ilyen módon követeli a lemondást.

„Onnantól kezdve felszólították, hogy mondjon le. Kizárt dolog, hogy lemondjon. Hogy néz ki egyáltalán az alkotmányos struktúra akkor, hogyha a miniszterelnök felszólítására a köztársasági elnök azt mondja, hogy ja, értettem, kérem szépen, akkor megyek és lemondok." – Fodor Gábor *

Az utcaembere is hasonló véleményen volt: Sulyok maradjon, mert ha képes együttműködni az új kormánnyal, akkor békén kell hagyni. Az alkotmány módosítása a leváltásához személyre szabott jogalkotás lenne, ami nem felel meg sem a jogállamiságnak, sem az európai szabályoknak.

A többi állami intézményvezető leváltása

A műsorvezető arra is kitért, hogy a Tisza nemcsak a köztársasági elnököt, hanem más közjogi méltóságokat is le akar váltani (pl. a Kúria elnöke, GVH, NMHH vezetői, ombudsman). Fodor ezeket az ügyeket is egybe kezelte a köztársasági elnök ügyével: nem tartja helyesnek ezt a fellépést, és reméli, hogy a kormánypárt megáll ezen az úton. A többi ügyet ugyanakkor más megítélésűnek látja, mint a köztársasági elnökét – ott vannak vitatható szempontok.

Schiffer három csoportra osztotta a pozíciókat:

  1. Parlamenti szervek (Számvevőszék, ombudsman): Ezek mandátuma nem véletlenül van elcsúsztatva a parlamentétől, és a fékek-ellensúlyok rendszerét szolgálják. A Fidesz még a legdurvább időszakban sem merte felvetni, hogy menet közben leváltsa például Szabó Máté ombudsmant, aki keményen bírálta a kormányt.

  2. Kúria elnöke: Itt Schiffer kiemelte, hogy a valódi probléma Varga Zs. Andrással nem az, hogy politikailag kihez áll közel, hanem az, hogy veretes ítélkező bírói múlt nélkül került a pozíciójába. Ez már a kinevezésekor komoly jogállamisági aggály volt. A NER egyik legsúlyosabb közjogi bűne, hogy három fejűvé tette az igazságszolgáltatást (Kúria elnöke, Országos Bírói Tanács, Országos Bírósági Hivatal), amit előbb-utóbb vissza kell állítani egy egységes rendszerré, amilyen az 1997-es OIT-struktúra volt.

  3. Autonóm államigazgatási szervek és önálló szabályozó szervek (GVH, NMHH, Médiatanács): Schiffer szerint ezeket strukturálisan nem lenne szabad a mindenkori kormányzati felelősség alól kiszakítani. A független jegybank, független médiahatóság egy ócska demagógia, mert egy demokráciában senki sem lehet független a választópolgároktól, akik el kell tudják számoltatni ezeket a szerveket. Fodor ezt a nézetet nem osztotta, és hangsúlyozta, hogy ők azok mellett állnak ki, akiket név szerint le akarnak váltani.

Fideszes jogsértések kontra Magyar Péter lépései – merre tovább?

A beszélgetés során felmerült, hogy a NER 16 éve alatt a Fidesz rengeteg jogsértést követett el, és Magyar Péter ezt a mintát radikalizálta tovább. A műsorvezető úgy fogalmazott: ha most ilyen magasra emeli a lécet, akkor 2030-ban, ha a Fidesz esetleg visszakerül kétharmaddal, kő kövön nem marad.

Schiffer megerősítette, hogy a Fidesz 2010-ben is veszélyes retorikát használt (új rendszer alapítása, rendszerváltás), de bizonyos határokat még ők sem léptek át: élő mandátummal rendelkező alkotmánybírákat sosem mozdítottak el, és Sólyom Lászlót is hagyták kitölteni a hátralevő három hónapját annak ellenére, hogy a nyitóbeszédében figyelmeztette a kétharmadot a túlterjeszkedés veszélyeire.

„...a jelenlegi miniszterelnök volt felesége volt szíves törvénymódosításokkal meg is erősíteni a kúria és a kúriai elnök hatalmát." – Schiffer András (Varga Juditról, aki a kúria elnökének hatalmát növelte) *

Fodor szerint ha a Tisza most végigviszi Sulyok leváltását, és esetleg személyre szabott alkotmánymódosítással el is éri, az nemcsak nemzetközi cirkuszt okoz, de az új köztársasági elnök is súlyos hendikeppel indul. Ráadásul az ilyen lépés olyan indulatokat szül, ami a következő választáson bosszút és revansot eredményez.

„...ebből Magyarország nem fog az elkövetkezendő évtizedekben kilábalni ebből a pokoli mókuskerékből. (...) Ez tökéletesen szembemegy a jogállam eszmélyével, mert a jogállam pontosan arról szól, hogy a mindenkori hatalomnak is vannak jogi korlátai." – Fodor Gábor *

Európai uniós vonatkozások és a nemzetközi visszhang

A műsorvezető azt kérdezte, hogy egy személyre szabott alkotmánymódosítás beleütközhet-e a lisszaboni szerződésekbe, vagy akár bűncselekményt is megvalósíthat-e.

Fodor politikai ügyként kezeli a kérdést, nem büntetőjogiként. Súlyos politikai és társadalmi hatásai lehetnek, de nem számít arra, hogy az EU jogilag közbeavatkozna – legfeljebb negatív visszhangja lesz. Példaként említette Magyar Péter németországi látogatását, ahol a miniszterelnök egy sajtótájékoztatón nekiesett Sulyok Tamásnak, és „Orbán bábjának" nevezte egy interjú miatt, amiről másnap kiderült, hogy a német lap maga ismerte el: teljesen megalapozatlan volt a cenzúrázás vádja.

„...gondoljátok csak bele... jön a lett miniszterelnök, majd egy magyar kérdésre azt mondja, hogy... ez egy vállalhatatlan alak a mi köztársasági elnökünk, egy báb... Mit gondolunk róla? Hát milyen országból jött ez? Hát igen." – Fodor Gábor *

Schiffer ugyanakkor határozottan elutasította azt a gyarmati gondolkodást, amely az Európai Unióra felettes énként, fellebbezési fórumként tekint. Magyarországot Magyarországról kell kormányozni, és az alkotmányos rendszert a magyar választóknak kell berendezniük. A jogállamisági mechanizmus rendelet világos célkeresztje az unió pénzügyi érdekeinek védelme, ehhez a köztársasági elnök leváltásának kérdése köszönő viszonyban sincs.

„...az a helyzet, hogy ez a mi hazánk és nagyon nagy baj az, és sajnos ez igen elharapózott az elmúlt negyed században, sőt 36 évben, az a gyarmati gondolkodás, hogy úgy tekintünk az európai közösségre... mintogyha ez egy felettes énünk, fellebbezési fórumunk lenne." – Schiffer András *

Ráadásul Magyar Péter mozgalma éppen arra épül, hogy ami Brüsszelből jön, az jó – szemben a Fidesz szabadságharcos narratívájával. Azoknak a választóknak, akik mögötte felsorakoztak, éppen az elvárása, hogy a konfliktusok kisimuljanak, és Magyarország vakon kövesse az uniós útmutatásokat. Ha tehát a Tisza most ekkora nemzetközi botrányt csinál a saját államfőjével, az ellentétes a saját táborának elvárásaival.

Schiffer azt is kritizálta, hogy a magyar politikai elit mindig kiviszi a belpolitikai problémáit nemzetközi fórumokra – ezt tette az ellenzék a 16 év alatt, és Orbán Viktorék is 2006 őszén. Ha nincsenek nemzeti minimumok, egy ország nem tud fejlődni.

Június 7-ei tüntetés a Sándor-palota előtt

Az interjú végén a műsorvezető megemlítette, hogy június 7-én a Sándor-palota előtt tüntetést szerveznek a köztársasági elnök melletti kiállás jegyében, ahol több felszólaló is fellép (Hut Gergely, Kohám Mátyás, Krabskipsina, Teleki Béla a City Go részéről, valamint a műsorvezető maga). Fodor szimpátiájáról biztosította a rendezvényt, Schiffer pedig elvi fenntartásai mellett (főként az önálló szabályozó szervek idekeverése miatt) közölte, hogy megfontolja a részvételt, bár hétvégéit inkább írásra fordítja.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Törgyesi Péterrel" – Az átiratban Fodor Gábor az ellenzéki kerekasztal résztvevői között sorolja fel. Valószínűleg Torgyán Józsefről van szó, de a „Péter" keresztnév hibás.
  • „Bárandi Péter" – Aki a Radbruch-formulára hivatkozott. A név pontos azonosítása bizonytalan.
  • „Vindis László" – Varga Judit élettársaként említik. A név helyesírása bizonytalan (lehet Vindisch vagy más alak).
  • A műsorvezető villámkérdéseinek néhány mondattöredéke az ASR hibák miatt nehezen követhető (pl. a vizsgálóbizottsági gesztus kapcsán), de a lényegi tartalom kikövetkeztethető.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Üzenem azoknak, akik itt a jogállam lángpallosát lebegtetik, hogy a jogállam megalapozásához, helyreállításához az első számuk indulópont az az intézménytisztelet.

[00:00:15]Aki nem tisztel intézményeket, csak lekaszabolandó vagy éppen pozícióba juttatandó, pajzsra emelendő személyeket lát, annak semmi köze a jogállamhoz.

[00:00:26]Bármilyen liberális köpenyeget ölt is föl magára.

[00:00:28]onnantól kezdve felszólították, hogy mondjon le.

[00:00:29]Kizárt dolog, hogy lemondjaát, hogy néz ki egyáltalán az alkotmányos struktúra akkor, hogyha a miniszterelnök felszólítására köztársaság elnök azt mondja, hogy ja értettem, kérem szépen, akkor megyek és lemondok.

[00:00:41]Ami az Európai Uniós jog vagy közösségi jogi hivatkozásaidat illeti, hogy jön ez ide?

[00:00:47]Tehát az a helyzet, hogy ez a mi hazánk, és nagyon nagy baj az, és sajnos ez igen elharapózott az elmúlt negyed században, sőt 36 évben, az a gyarmati gondolkodás, hogy úgy tekintünk az európai közösségre, nyugat-Európára, az Európai Unióra, mintogyha ez egy felettes énünk, fellebbezési fórumunk lenne.

[00:01:21]Rendszerváltó ígéretek helyett lénycshangolat.

[00:01:23]Nemzetegyesítés helyett beköltözött a Mónika só a parlamentbe, és Batyányi Lajos székéből fenyegetik a Sándorpalotát.

[00:01:31]Sokan teszik fel napjainkban a kérdést, hogy vajon tényleg helyre lehet-e állítani a jogállamot nem jogállami eszközökkel?

[00:01:38]Hol a határ a demokratikus megtisztulás és a közjogi polgárháború között?

[00:01:40]A közbeszéd mai vendégei, hogy ezekre választ kapjunk, Siffer András és Fodor Gábor.

[00:01:46]Üdvözöllek titeket.

[00:01:48]Mi is üdvözöljük a hallgatókat, nézőket és téged is természetesen.

[00:01:50]Dan köszönjük szépen.

[00:01:53]Kérlek szépen, iratkozzatok fel.

[00:01:54]Most már majdnem 1400-en vagyunk és támogassatok minket az alapítványunkon keresztül.

[00:01:58]Hát akkor tegyük fel az első kérdést, amit mostanában nagyon sokszor ti is föltettek, meg meg is írtatok, hogy vajon tényleg helyre lehet állítani a jogállamot nem jogállami eszközökkel?

[00:02:10]Volt-e erre demokráciában példa az elmúlt 36 évben valahol Európában?

[00:02:15]Hát nézd, hogy hogyha megengedi Andris, hogy kezdjen.

[00:02:17]Nekem az álláspontom elég egyértelmű, ugye én írtam is erről most nemrég, és ott is leírtam.

[00:02:22]Így van.

[00:02:22]Az indexen megjegyzem, hoztam is erre egy pár huzamot, ha már egy olyan műsorban vagyunk, ahol nem csak mondjam, headline-okat, tehát főcímeket lehet mondani, hanem egy kicsit lehet érvelni is mellette.

[00:02:34]Ugye a egy vitacikkre válaszoltam, és abban leírtam azt, hogy a bolsevékoknak az egyik fő dilemmája az volt, hogy keresztül hazudhatják-e magukat az igazsághoz.

[00:02:44]És valahogy rémel erre ez a probléma, amit most te fölvetettél rögtön indításnak, hogy lehet-e nem jogállami eszközökkel jogállam, ahogy a bolsevikoknál is kiderült, hogy nem lehet keresztebb hazudni magunkat az igazsághoz, és a történelembe kiderült, úgy itt is azt gondolom, hogy leszögezhetjük, hogy nem lehet jogállami eszközökkel jogállamot építeni.

[00:03:03]A precedens arra van, hogy próbálkoznak természetesen, de ezek általában nem szoktak sikerülni, mert a jogállam az nem jelent jogot, de jelent kultúrát is, politikai kultúrát.

[00:03:19]Ugye erre szokták mondani azt, hogy vannak úgynevezett íratlan szabályai a demokráciának és a jogállamnak, vagy Sólyom Lászlóék annak idején láthatatlan alkotmányról beszéltek.

[00:03:27]Ez általában egyfajta viselkedési normát, gondolkodási normát is jelent, hozzátenném, és a jogállamhoz ez is nagyon komolyan hozzátartozik.

[00:03:35]Tehát a kultúrának a kérdése, hogyha azt gondoljuk, hogy hogyha van egy többség, egy parlamenti többség, és annak mindent szabad, akkor az nem egy jogállami gondolkodásmód.

[00:03:46]egyébként megjegyzem az Andrissal mind a ketten pont ezért is támadtuk és kritizáltuk a Fideszt hosszú éveken, évtizeden keresztül 2010 óta folyamatosan, mert egyébként a Fidesz is ebben abszolút rossz példát mutatott, tehát volt honnan tanulni ilyen értelemben.

[00:04:01]A Fidesz is folyamatosan hát nem nem is tudom, hogy mennyire hivatkoztak arra, hogy ők jogállamot építenek, mert ők nem szerették az egész jogállamfogalmat, hozzátenném, és hadakoztak ellene.

[00:04:09]De az biztos, hogy nem jogállami módszerekkel.

[00:04:14]Tehát nem lehet úgy alkotmányozni szerintem, hogy pusztán csak a többség teszi ezt.

[00:04:17]Nem lehet úgy választójogi törvényt módosítani, hogy pusztán csak a többség teszi ezt.

[00:04:20]Most is azt látom ezekbe a törekvésekbe köztársasági elnök vizsgálóbizottságok, nyolc éves miniszterelnöki mandátum és az visszamelőleges hatállyal megoldva, merbe ugye ez az érdekes.

[00:04:34]Tehát ezek szerintem szembennek a jogállam normáival.

[00:04:39]András, Gábor fölidézte ezt a Lukácsi igazságot, hogy keresztül hazudjuk magunkat az igazságig.

[00:04:47]Hát erre én meg azt tudom mondani, hogy azért az látszik, nem feltétlenül a Tiszapártra gondolok, hanem a háttértelmiség körére, hogy úgy tűnik, hogy a Lukács óvodának hosszú az árnyéka.

[00:04:57]Tehát pontosan ez a poszbolsevik mentalitás az, ami itt érvényesül.

[00:05:04]És külön humoros ezt azoktól hallani, olvasni, akik ugye a Fideszen pontosan azt kérték számon, hogy nem tartják magukra nézve kötelezőnek a jogállami normákat, és úgy gondolják, hogy erővel bármit meg lehet oldani.

[00:05:24]Tehát ahogyan a legenda szerint a Simicskai mondás szólt 98 után, hogy az erő azért van, hogy éljünk vele.

[00:05:30]Ezt csinálta a Fidesz.

[00:05:32]Hát ebbe szó 2010 egyeb nem csak Magyar Péter, hát a Tisza garnitúrájának a jelentékeny része a NERben szocializálódott.

[00:05:42]A nernek a jogállam romboló lépéseivel szemben az első tüntetést én hirdettem meg 2010 októberében.

[00:05:47]Tehát akkor mi gyorsabbak voltunk most.

[00:05:50]Látod?

[00:05:52]Hát igen de külön vérlászító, amikor engem próbálnak oktatni, meg ledorongolni olyanok, akik tisztviselőként, propagandistaként lelkesen üdvözölték Orbán Viktornak a jogállamromboló lépéseit.

[00:06:08]Na most az, hogy jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani, ezt nem egyszerűen Sólyom László, hanem az általa vezetett alkotmánybíróság mondta ki a 11/92-es alkotmánybírósági határozatban.

[00:06:24]Ez az elévülési törvényről szólt.

[00:06:29]Jegyzem meg, ez egy egyhangú döntés volt.

[00:06:30]Tehát még az a Vörösimre is aláírta, aki már a megelőző, tehát már a 18-22-es ciklusban is az egyik legnagyobb propagátora volt annak, hogy a jogállamot egy pillanatra föl kéne függeszteni.

[00:06:44]Az európai alkotmányfejlődésben volt erre példa.

[00:06:46]Erre szoktak hivatkozni a jogállam ilyen dicsőlov lovagjai, mint Bárandi Péter például a Radbur Formula 45 után.

[00:06:55]Jó, az egy speciális volt.

[00:06:56]Hát ezt mondom, h azért azért tartsunk már mértéket.

[00:06:58]Tehát az aki és ezt ő is tudja, Orbán Viktor rendszerét, a NERT, akár Rákosi Mátyás, akár Adolf Hitler rendszeréhez hasonlítja, az nem egyszerűen végtelenül primitív és tudatlan, hanem legalább mérhetetlenül cinikus, és az áldozatok emlékét is meggyalásza.

[00:07:18]Orbán Viktornak 2010-ben, 14-ben, 18-ban és 22-ben pontosan ugyanolyan legitim felhatalmazása volt, mint a Tiszának most 2026-ban.

[00:07:27]Tehát a helyzet semmilyen szinten nem hasonlítható '5.

[00:07:33]Németországához, arról nem beszélve, hogy ráadásul ott egy világháborús összeomlás, idegen csapatok.

[00:07:39]Nem is ö sorolom tovább azokat a közismert történelmi tényeket, amik hál istennek köszönő viszonyba sincsenek 2026 Magyarországával.

[00:07:53]De azt fontos még megérteni, hogy akkor, amikor jogállamiságot kértünk számon, például a Fideszen 2010 után, akkor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a 20.

[00:08:07]század végétől posztmodern demokráciákban nincsenek olyan egységes magyarázó elvek, mint amik akár a középkorban voltak, akár a 19-20.

[00:08:16]században voltak a klasszikus ideológiák, tehát amiket többé-kevésbé a társadalomnak egy, hogy mondjam, átfedőleges konszenzusa övezett.

[00:08:27]Tehát magyarul ahhoz, hogy legitim döntéseket lehessen hozni, meg kell állapodnunk bizonyos közös játékszabályokban, amik a legnagyobb többséget is, a nemhogy a kétharmadot, de a parlament 100%-át is kötik.

[00:08:41]Egy utolsó, hogy nem, tehát nem önmagában azzal, ebben lehet, hogy vita van közöttünk.

[00:08:48]Nekem azzal így utólag semmi bajom nincsen, hogy a magyar választási rendszer már a 89-es és az Orbán által átdolgozott választási rendszer lehetővé teszi a stabil kormányzást.

[00:09:02]Akár a Tiszának is, bárkinek.

[00:09:04]Szerintem ez egy nagy érték, ha úgy tetszik, egy komparatív előnye Magyarországnak Európában.

[00:09:11]A gond az van, hogy kétharmaddal mindent meg lehet tenni.

[00:09:13]Annak idején mi ezért javasoltuk 10-11-ben, hogy több csatornás alkotmánybíró jelölés legyen, illetve nem is az, hogy az egész egy új alkotmányt se ártana mondjuk népszavazással megerősíteni, de ennél sokkal fontosabb lenne, hogy bizonyos alkotmányos rendelkezéseket eleve a mindenkori parlamenti kéthmadnál szélesebb egyetértéshez kellene kötni.

[00:09:37]Fú, annyi mindent mondtál el, hogy most próbáljunk meg pontokba szedve erre válaszolni, de még megfejelek.

[00:09:41]Megfejelí megfejelk még egy kérdéssel, ami az lenne, hogy az SDS MSZP Fidesz MDF időszakra azért az jellemző volt, hogy bizonyos gentleman agreementeket a láthatatlan alkotmány nyomán, vagy nem tudom, bárminek is neveztétek, betartottatok.

[00:10:01]Tehát még azok is, akik gyűlölték egymást, tisztelték egymást egy pontig.

[00:10:07]Így van.

[00:10:07]Ez örülök.

[00:10:07]hogy én azt látom, hogy ez végetért.

[00:10:09]Tehát most április 12-én, amikor ugye végetért ez a Fidesz hegemónia, úgy tűnik végetért ez a kulturális hát nem is tudom plusz, ami jellemezte a rendszerváltó elitnek még a hagyatékát.

[00:10:24]Ühüm.

[00:10:24]Hát akkor ha megengeded akkor három részre bontanám ezt illetve amit te kérdeztél kettőre plusz reagálnék az Andris egy egy felvetésére mert egyébként alapvetően egyetértünk az Andássalá tehát szerintem 95%-ban egyetértünk amiről itt beszélünk de van egy pont ami ahol tényleg hogy lehet hogy vita van köztünk szóval akkor amit te kérdeztél akkor ez két részre bontva ez az ügy.

[00:10:47]Tehát egyrészről valóban szerintem vissza kellene nyúlni ilyen értelemben a rendszerváltásnak az időszakához, tehát 1988-90-nek a az étoszához, a gondolkodásmódhoz, a kialakult politikai kultúrához, azért, mert abból egészen más következik, mint amit most látunk.

[00:11:06]Ugye kezdem a legegyszerűbb példával.

[00:11:08]Anta József megnyerte a választásokat, majd felkérte Göncárpádot, a legnagyobb ellenzéki pártnak az egyik tagját, hogy köztársasági elnök legyen.

[00:11:16]Természetesen ugye ezt lehetne részletezni.

[00:11:19]A háttérben volt egy megállapodás közben a az SDS meg az MDF közö, de most ez nem ez a fő érdekes benne, hanem önmagában a gesztus.

[00:11:26]Tehát ez szerintem megalapozta a a magyar demokráciát abszolút jól indultunk.

[00:11:31]Tehát ez szerintem egy egy nagyon helyes és egy nagyon kiváló törekvés, mármint az, hogy próbálkozunk minden vitánk mellett azért találni olyan pontokat, amelyekben van konszenzus köztünk.

[00:11:41]És egyébként megjegyzem, ezért is volt Magyarország a poszkommunista országok között a legsikeresebb egészen az Európai Uniós csatlakozásunkig, mert voltak olyan pontok, néhány közös pont, amiben az összes politikai erő egyetértett.

[00:11:53]Erről írtam záróelben mondom korábban egy szikket, és ugye itt öt olyan pont volt, amiben teljes konszenzus volt.

[00:11:59]Európai uniós csatlakozás, NATO csatlakozás, demokrácia megteremtés, piacgazdaság megteremtés plusz a szuverenitás visszanyerése, tehát az orosz csapatoknak a hazaküldése.

[00:12:10]Ebbe az öt pontba kisgazda pártig bezárólag mindenki egyetértett az összes politikai erő zárójel bezáróra.

[00:12:17]Tehát kell néhány, tehát akkor tud sikeres lenni egy ország, ha a viták mellett van néhány közös pont, amiben emviven tudunk gondolkodni.

[00:12:25]Tehát ilyen értelemben teljesen jogos, amit fölvetsz, hogy hogy valójában ez az rendszerváltáskor kialakult politikai felfogással, aminek később része lett egyébként a láthatatlan alkotmány, az később lehet részem, azt később fogalmazták meg a Sólyom Lászlóik az Alkotmánybíróságnál.

[00:12:42]Tehát az ugyanígy a részévé vált ennek a felfogásnak.

[00:12:46]A másik, amit ide tennék, az szintén egy másik cikkbe írtam, ami itt az Andris is ugye a Lukács Györgyöt idéztem, és ugye felhozta a Lukács óvodát.

[00:12:54]Tehát ott írtam ebbe a vitacikkbe, hogy ugye a velem vitatkozó Váradi Róbert filozófus az azt mondta, hogy szerinte ez egy paradigmaváltás, amit a a F Tisza csinál, és én szerintem egyáltalán nem az.

[00:13:06]De amúgy miben lenne az?

[00:13:06]Pontosan, sajnos pontosan annak a folytatása, annak a rossznak a folytatása, amiről beszélünk, a a kizárólagos hatalomgyakorlásnak a folytatása, amit a Fidesz is csinált 2010-től kezdődően, a paradigmaváltás az lenne, amiről most beszélünk, visszatérni végre oda, hogy nem az a cél a győztes oldaláról, hogy mindent vigyen, mindent leradírozzon, minden pozíciót feltöltsön a saját embereivel.

[00:13:30]A paradigmaváltás az lenne, hogyha végre felfognánk azt, hogy a viták mellett kell néhány közös kérdést is találni, és kell gesztust tennél mindig a legyőzött felé.

[00:13:39]Ez lenne a paradigmaváltás.

[00:13:40]A a bennem elnyomott Tiszás szavazó most aztantja fel, hogy Torockai László bemondásra, amúgy az is egy nagyon demokratikus dolog volt, de bemondásra megkapta a vizsgálóbizottság, vagy a segítsetek?

[00:13:52]A az igen, az egyik vizsgálóbizottságnak a Így van.

[00:13:57]Azt is felfoghatjuk gesztus ilm végrehajtó egyébként megjegyzem az tényleg lehetne egy gesztus bár feltételekhez van kötve ugye a tudomásom szerint már azt mondták hogy valami feltételeknek teljesülni kell ahhoz hogy megkapja de de egyébként ez lehetne egy gesztus kétségtelenül deukia kellett volna ez egy apróság apróság több de nem akarom lebecsülni lehetne az ha tényleg nem feltételekhez kötnék ezt a ezt a dolgot de most ez egy alkérdés és ha nem haragszol harmadik elemként akkor amit az Andris mondott arra is visszatérnék Mert itt valóban válaszolgi törvénnyel kapcsolatban ilyen értelemben van köztünk vita annak a megítélésében.

[00:14:30]És nem is a részletekkel kezdenem, mert aztán a közönséget kevésbé érdekli, hanem azzal, hogy miért gondolom én azt, hogy a választójogi törvényben az lenne jobb, ha arányosítás történne.

[00:14:41]Egyébként megjegyzem, én számtalan alkalommal 90-es évek végén, 2000-es évek elején több bizottságnak is tagja voltam, ami választó jogói reformmal foglalkozott, és teljes konszenzus volt köztünk.

[00:14:52]Akkor még hat párt volt ugye a parlamentben.

[00:14:56]Az volt a jó, hozzátenném Magyarországon.

[00:14:57]Tehát teljes konszenzus volt köztünk a tekintetben, hogy arányosítani kellene, de abban egyetértek veled, hogy az alapkiulóhelyzet, amit kitaláltunk a rendszerváltáskor, nevezetesen, hogy két forduló van, és a rendszer torzít a győztes javára, az jó.

[00:15:12]Tehát ebben én is egyértem két fordulót most is jónak tartanád.

[00:15:17]Abol én vissza én egyértelműen visszahoznám a kétfordulót, megtartanám a torzítást, de arányosabbá tenném.

[00:15:23]Tehát amit a Fidesz módosított, az túlon túl eltorzítot egyéni képviselők felé például, mert ugye a kilen az országos képviselőknek a számának a növelése az mindig a torzítást növeli.

[00:15:33]Tehát a listás elem erősítése az az arányosítást növeli.

[00:15:38]De én ezt azért tenném meg, és itt mondanám a filozófiai hátteret, azért tenném meg, mert hogyha arányos a rendszer, arra vagy kényszerítve, hogy együtt működjél a másikkal.

[00:15:47]Ha nem arányos, akkor önmagadba lásd, kétharmadod lesz, 53%-ot kapott a Tisza és 71% van a parlamentben.

[00:15:54]És ha nem kell senkivel se együttműködni, egészen más a politikai kultúra, mert abból az következik, hogy akkor lehet árulónak, gazembernek, börtöntölteléknek tartani a másikat, mert hogyha ezt mondod rá, és közben egy olyan rendszer van, amiből az következik, hogy lehet, hogy három hét múlva együtt kell működnöm a másikkal, akkor kétszer is meggondolod, hogy egyébként milyen mértékben gyalázod a másikat.

[00:16:17]Tehát ilyen értelemben a politikai kultúrát építi az, ha arra vagyunk kényszerítve, hogy együttműködjünk a másik.

[00:16:22]Engem meggyőztél, kivéve a második a két fordulóval.

[00:16:24]András, akarsz viszont válaszolni?

[00:16:27]Hát azért egy-két dologra.

[00:16:27]Az egyik, hogy hogy ugye miben volt konszenzus a poszkommunista korszakban?

[00:16:33]Tehát 899-90 után.

[00:16:35]Ezeket a Gábor nagyjából elmondta, de tudod, amikor azt mondod, hogy a szuverenitás visszaszerzésébe, akkor nekem mindig a fejemben megszólal az idős drámaíró, aki úgy fogalmazott annak idején, hogy kimentek a tankok valóban, de bejöttek a bankok.

[00:16:50]Tehát a szuverenitásnak nem csak egy katonai oldala van, hanem van egy pénzügyi gazdasági oldala, az pedig olyannyira nem teremtődött meg.

[00:17:00]Pont erre utaltam itt a választ, tehát az európai választójogi rendszerek összevetésénél, hogyha megnézed, milyen furcsa, hogy az Európai Unión belül most, hogyha a kisállamokat nem nézzük Mátát összesen három ország van, ahol a stabil kormányzást lehetővé tevő választási rendszer működik.

[00:17:22]Németországot ne vegyük ide, mert pont a harmadik birodalom árnyéka miatt ott egy rugalmasan változó méretű parlament van, és gyakorlatilag nem tudsz úgy nyerni, hogy egyedül alakíthass kormányt, ezért veszem ki a kalabból a németeket.

[00:17:38]A három ország, Olaszország, Görögország, mind a két dél-európai országban az elmúlt évtizedben teremtették meg a stabil kormányzás feltételeit, mert el voltak adósodva.

[00:17:47]A harmadik ország Magyarország, ahol a nemzeti kerekasztalon nem volt vita abban, hogy egy stabil kormányzás.

[00:17:54]A részletekben volt vita, de az elvet illetően nem volt vita, merthogy ez is akkor egy csurig eladósodott ország volt.

[00:18:03]És ha ma a többi európai országot megnézed, hát gyakorlatilag a kontinens, hogyha most országokra lebontod, lassan már nem lehet lebontani, de mindegy, akkor kormányozhatatlan.

[00:18:15]Kormányozhatatlan.

[00:18:15]Olyan nagy koalíciók vannak a németeknél, osztrákoknál, hogy a hollandoknál, hollandoknál jó esetben van kormány.

[00:18:21]A dánoknál detto, belgáknál szintovén szlovénoknál meg a szlovákoknál ugye egy-egy mandátumon billeg a kabinett.

[00:18:29]A franciák csak azért nem omlottak még össze, mert félprezidenciális a rendszer.

[00:18:35]Nem ragozom tovább.

[00:18:36]Na de nem is erről ezt szerettem volna fejtegetni, hanem miközben nagy vonalakban igazad van Gábor, hogy létezett egy olyan hogy mondjam még egyetértés mégis csak bizonyos háttérelvekben, és és azt tükrözve egy tisztelet a politikai ellenfelek versenyzők között, amit egyébként nagy mértékben rombolt egyébként Gyurcsány Ferencnek a kormányzása 2004-től kezdve.

[00:19:09]ami adott egyfajta stabilitást és egy tiszteletet a jogállami kultúrának, de ezzel párhuzamosan tudom, hogy nagyon illúzióromboló leszek, de folyamatosan jelen volt egy ezzel ellentétes irányú folyamat.

[00:19:25]Most függetlenül attól, hogy itt belemennénk a a tartalmi kérdésbe, mert valószínűleg ebben nem fogunk egyetérteni.

[00:19:30]A 89-es négy igenenes népszavazás.

[00:19:35]Oké, hogy kivitte a két liberális párt népszavazásra a kérdést, hogy hogyan válasszuk meg a köztársasági elnököt, de Gábor, hogyha visszagondolsz arra a vitára, az mindenről szól, csak éppen nem arról, hogy elviekben mit tartunk helyesnek.

[00:19:50]Tehát lehet, nem biztos, hogy ezt most érdemes megnyitnunk ezt a kérdést lehet érvelni egyébként a történeti alkotmányossággal leginkább a mellett, hogy közvetett legyen a választás és a mediatizált demokrácia sajátosságai miatt azzal is, hogy közvetlen legyen.

[00:20:05]Egy dolgot nem lehet csinálni, és sajnos ezzel jogszokást teremtettek akkor a liberális pártok, hogy a pillanatnyi hatalmi érdeknek megfelelően rendezgetünk alkotmányos játékszabályokat.

[00:20:15]Tehát akkor, amikor a Fidesz úgy megy be a tejhatalomba 2010 után, hogy a pillanatnyi hatalmi érdeknek megfelelően állítgatja az alkotmányos patmétereket, akkor ott volt 89 ősze és ott volt 94 nyara, amikor ugye a az MSZPSDS szintén a pillanatnyi hatalmi érdeknek megfelelően reszelgette az önkormányzati parlamenti pozíciók közötti összeférhetetlenséget.

[00:20:44]Ugye én azt mondom, hogy h hogy ebben most tényleg nem menjünk be a 89-ben.

[00:20:46]A Dani benne van akár egyszer.

[00:20:48]Erről lehet külön beszélnünk, hogy annak idején érdekli Gábor nem tartalmilag, hanem hogy Igen.

[00:20:56]Én én ebbe valóban vitatkoznék veled, de ha megengeded, mielőtt látom, hogy tovább vinnéd a műsort és jól is teszed, jól is teszed, merthogy nem kell, annyi minden van, hogy nem kell leragadnunk nyilván bizonyos dolgokára.

[00:21:08]Lásd mi az Andristal azért jól el tudunk beszélgetni, vitatkozni a dolgokról.

[00:21:10]Van van még ilyen páros ezek szerint.

[00:21:12]Igen.

[00:21:14]Szóval, hogy hogy azért ha megengeded András, azért annyit hadd mondjak, hogy hogy igen, ezek nagyon jók a példák, amiket mondtál, csak akkor érdemes föltenni azt a kérdést, hogy hogy hogyan mire megyünk vele mindezekkel?

[00:21:28]Tehát azok az országok, amiket felsoroltál, lehet, hogy vannak pár hónapig tartó krízishelyzetek már olyan értelműen politikai krízis nem tudnak kormányozni, de az országok jól mennek, az az igazság.

[00:21:37]Tehát egy egy kialakult demokrácia kibír szerintem akár pár hónapos problémát is.

[00:21:42]Tehát én nem félteném ma már Magyarországot ettől 30 valahány év eltelte után.

[00:21:46]A másik, ha szóba hoztad, és ezt előbb akartam említeni 94-et, azért szeretném most megint a Tisza figyelmébe ajánlani azt, hogy először nekünk volt kétharmadunk a szocialista liberális koalíció.

[00:21:58]Mit csináltunk akkor?

[00:21:59]Azt mondtuk, hogy alkotmánymódosításhoz, alkotmányos szabályok változtatáshoz négy-ötöddel kell fog almányozás alapelveihez.

[00:22:09]Így van.

[00:22:09]Pontosan.

[00:22:09]Hát, mert akkor egy új alkotmány megalkotásának az igénye volt és a négy-5ödös szabályt alkalmaz.

[00:22:15]Semmi nem kötelezett minket erre.

[00:22:15]Ez egy önálló vállalás volt.

[00:22:17]Ez volt a tisztességes szerintem és mintaszerű, hogy mi azt mondtuk, hogy oké, nem akarunk úgy egyetlen egy döntéssel meghozni, hogy ahhoz valamelyik ellenzéki párt ne adja a támogatását.

[00:22:29]András, csak röviden, mer aztán vissza kéne kan itt elérkeztünk egy nagyon fontos elvi kérdéshez, hogyha itt a jogállamiságot vizsgáljuk, mert akkor amikor akárcsak Magyarországon 89-90 után a jogállamiság témája vagy a másik világháború után Németországban a jogállamisság témája előjött, akkor a jogállam fogalmát alapvetően a totalitárius rendszerektől distanciálta a közbeszéd vagy a politikai elit.

[00:22:56]egyébként helyesen, csak az elmúlt évtizedekben lett egy másik fenyegetés, ami nem a totalitárius rendszerek, bolsevik vagy náci rendszereknek a rémképe.

[00:23:05]Ez a globális mélyállam, tehát hogy léteznek olyan a nemzetállami keretek közül kiágyazódott struktúrák, amik abban az esetben, hogyha nem erős stabil kormány van, hanem mint Szlováki mondjuk ilyen egy-egy mandátumon, kis létszámú parlamentben billeg a kabinet.

[00:23:26]vagy Hollandiában, Belgiumban évekig technokrata szakértői kormány van, mert nincs kormányképes többség.

[00:23:30]Ak fél éves van.

[00:23:34]remek táptalja annak, hogy az állami adminisztrációt elárassza egy olyan mélyállami szövedék, ami semmiféle demokratikus legitimációval nem rendelkezik, de az elsődleges lojalitása nem a Nemzet Államhoz, nem a parlamentet legitimáló választó közönséghez tapad, hanem egy nemzetek feletti hálózathoz.

[00:23:56]És akkor most gyorsan elkapom a pillanat, mielőtt még válaszolnék.

[00:23:58]Így villámkérdések vissza vagy ha lehetőség lenne, akkor ti mit támogatnátok?

[00:24:06]Közvetlen államfőválasztást vagy közvetett államfőválasztást?

[00:24:08]És ha igen, azt milyen módon?

[00:24:12]Szerintem abszolút jó a közvetett elnökválasztás.

[00:24:14]Tehát én azt gondolom, hogy ami a rendszerváltáskor kialakult, az alapvetően rendben van.

[00:24:19]Tehát nem azért, mert az maga a tökély, hanem alapvetően rendben van.

[00:24:22]Plusz azért hozzátenném azt is, hogy szerintem tiszteletet érdemel a tradíció, és nekünk ez a demokratikus tradíciónk, ez a 31 néhány év, ami mögöttünk van.

[00:24:31]És erre én mindenképpen alapoznék, tehát hogy én azt nem tartom jónak.

[00:24:36]Tehát már a Fidesz esetében is a hajam szála égnek állt a fülkeforradalomtól, meg a már ott is voltak ezek a rendszerváltásos szövegek, hogy rendszerváltást hoz a Fidesz.

[00:24:48]A most a Tiszánál megint rendszerváltás van.

[00:24:50]Egy kormányváltást hívnak rendszerváltásnak.

[00:24:56]hamisálata, ne is pazaroljunk időt.

[00:24:58]Na, szóval, hogy én szerintem ami hagyomány, ami tradíció, azt tisztelettel kell nézni.

[00:25:02]Jó, ez szerintem jó ez a szisztéma.

[00:25:04]Azon lehet gondolkodni, hogy nem kellene esetleg egy picit erősebbre formálni az elnököt?

[00:25:09]Ez szerinted kéne?

[00:25:12]Én nem lennék ellene például.

[00:25:12]Nem lennék ellene.

[00:25:15]Villámkérdés volt, úgyhogy András esetleg te is ugyanez a kérdés?

[00:25:18]Közvetlen vagy közvetett elnökválasztás?

[00:25:20]Az először is csak annyi, hogy abban a valószínűleg a Gáborral nem értünk egyet, hogy én már életemben először választójogomat a négy igenes nípszavazáson gyakorolhattam.

[00:25:34]Az első kérdés nemet mondtam.

[00:25:36]Tehát én akkor még az is a tanítványom volt megjegyzem.

[00:25:39]Ak még nem akkor még nem.

[00:25:40]89 őszén 89 őszén dolgoztam éppen érettségi után, mert akkor én még a közgázra felvételiztem, voltam akkora marha.

[00:25:51]Na mindegy.

[00:25:51]Szóval, hogy konzekvensen konzekvensen a közvetlen elnökválasztást pártoltam volna.

[00:25:58]Azt viszont elismerem, hogy maga a történeti alkotmányosság is alapvetően a közvetett választásnak teremt táptalajt.

[00:26:07]Tehát nem csak az elmúlt 36 év, hanem a rövidre szabad demokratikus korszakok is, meg a 18-as, meg tulajdonképpen a 849-es is, aminek 849-ben is, amikor még nem volt expressisz verbis kimondva az állam, tehát a nem volt rendezve az államforma kérdése, de az, hogy Kossutot a nemzetgyűlés választja meg, az a régi rendi gyűlések királyválasztó hagyományára volt visszavezető.

[00:26:32]Tehát ennyiben a Gábornak igaza van.

[00:26:34]Viszont én nem véletlenül voltam, és amikor a LMP frakcióval próbáltunk valahogyan megszólalni itt az alkotmányozás vitájában, ott is a közvetlen választást pártoltuk.

[00:26:47]Egyszerűen azért, mert egy komplex társadalomban, egy mediatizált demokráciában azt a kiegyensúlyzó bibóval szólva regulatív hatalmi szerepkörét a kiegyen az elnök, akinek szerintem a hatásköreit egyébként érdemben egyáltalán nem kéne bővíteni, de nem is ez igazán lényeges.

[00:27:09]akkor tudja betölteni, hogyha nem a mindenkori kormányzó többséghez vezeti vissza a legitimációját, csak annyi, hogy egész kontinensen, összesen öt ország van, ahol így vagy úgy, de a mindenkori parlamenti többségnek van kiszolgáltatva a köztársasági elnök.

[00:27:26]Lettország, Koszovó, Albánia, Málta és Magyarország.

[00:27:31]Az olaszoknál meg a németeknél van egy speciális elektori testület, amelyik rögtön szélesebbre tárja a vál az választói bázist, mint a mindenkori kormánytöbbség.

[00:27:41]És szerintem ez ezért ez megfontolandó.

[00:27:46]Másik második villámkérdésem, és akkor most Andrással kezdünk.

[00:27:50]Tényleg csak gyorsan.

[00:27:52]Szerintetek ebben a kialakult helyzetben Súlyok Tamásnak le kellene mondania, vagy nem?

[00:27:56]Isten őrizze.

[00:27:56]Tehát én azt gondolom, hogyha mondjuk a választás másnapján, harmad napján úgy dönt, hogy lemond, a sok szempontból, akár személyes szempontból is, hiszen nem annyira fiatal ember, és igazából ő az első és egyetlen köztársasági elnök, akinek semmiféle politikai, előélete, múltja, tapasztalata nem volt.

[00:28:20]Ezért is durva inszinuáció őt Orbán Bábnak meg Fidesz bábnak nevezni.

[00:28:27]Hát az, hogy ő azt mondja, hogy ő ezt nem kívánja tovább csinálni, az teljesen érthető lett volna.

[00:28:31]Egyéb érvei is lehettek volna szerintem, mármint tartalmérvek.

[00:28:35]Ezt hagyjuk is onnantól kezdve, hogy egy leendő miniszterelnök, majd megválasztott miniszterelnök elkezdi impertinens stílusba fölszólítatni a köztársasági elnököt, hogy mondjon le, ott vége van a dilemmázgatásnak, még akkor is, hogyha neki adott esetben személyes szempontjai is lehettek volna.

[00:28:54]Innentől kezdve Súlyok Tamásnak egy dolga van kitartani.

[00:28:59]Tudnék, hogyha Súlyok lemond, azzal veszedelmes precedens teremt, tehát akkor végképp nem tudja az elnöki hatalom betölteni az alkotmányos rendeltetését.

[00:29:08]Mondom ezt úgy, hogy nyilván Súlyog Tamás tevékenységét is, mint minden köztársasági elnök tevékenységét lehet bírálni, de itt nem a személyről van szó, hanem az intézményről.

[00:29:19]És üzenem azoknak, akik itt a jogállam lángpallosát lebegtetik, hogy a jogállam megalapozásához, helyreállításához az első számuk indulópont az az intézménytisztelet.

[00:29:36]Aki nem tisztel intézményeket, csak lekaszabolandó vagy éppen pozícióba juttatandó, pajzsra emelendő személyeket lát, annak semmi köze a jogállamhoz.

[00:29:46]Bármilyen liberális köpönyeget ölt is föl magára.

[00:29:51]Abszolút egyetértek az Andrissal.

[00:29:51]Én is ezzel folytatnám a villámkérdésedre a választ.

[00:29:54]Fel se merülhetsz.

[00:29:54]Nem szabad szerintem lemondani a köztársasági elnöknek.

[00:29:58]Nem részletezem, amit az András mondott.

[00:30:01]Egyetértek abban, amit politikai érvként mondott, hogy onnantól kezdve őtt felszólították, hogy mondjon le.

[00:30:06]Hát kizárt dolog, hogy lemondjaát, hogy néz ki egyáltalán az alkotmányos struktúra akkor, hogyha a miniszterelnök felszólítására köztársaság elnök azt mondja, hogy ja értettem, kérem szépen, akkor megyek és bemondok.

[00:30:15]Tehát, hogy ilyen nincs.

[00:30:17]És van alkotmányos érvem is erre.

[00:30:20]Itt megint visszakanönyrnék az ellenzéki kerekasztalhoz.

[00:30:22]Én ott ültem az ellenzéki kerekasztalon.

[00:30:24]Nagyon jól ismerem, hiszen én is részt vettem ezekbe a vitákba Sólyom Lászlóval, Törgyesi Péterrel, Anta Józseffel, másokkal, amikor arról beszéltünk, hogy milyen legyen a köztársaság alkotmányos berendezkedése.

[00:30:36]Tudatosan döntöttünk úgy, hogy öt év legyen a mandátum a köztársasági elnöknél és négy év közben a képviselőknek a mandátuma.

[00:30:43]azért, hogy egyértelmű legyen, hogy van egy olyan elem a közjogi berendezkedésünkben, amelynek az a dolga, hogy megmutassa a nemzet egységét, és többek között a változó többségű parlamenteknek együtt kelljen dolgozni azzal, akit még egy előző parlament választott meg.

[00:30:59]Hát ez egy abszolút tudatos döntés.

[00:31:01]Abszolút tudatos döntés volt a részünkről.

[00:31:03]Hát ezzel megy most szembe a mostani kormányzat, tehát ilyen értelemben is ez egy szembefordulás a köztársaság alapjaival.

[00:31:11]Megkérdeztük az utcaemberét, ugyanez volt a kérdés.

[00:31:13]Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit szóltok majd hozzá, hogy le kell mondjon Sulyok Tamás.

[00:31:20]Nem és megmondom, hogy miért, mert szerintem ez egy önmagáért való ember.

[00:31:24]Sügem attól, hogy a Fidesznek az embere, de hogyha ő azt mondja, hogy képes együttműködni az új kormánnyal, akkor nem kéne, akkor végén kéne hagyni.

[00:31:37]Egyrészt az alkotmány biztosítere ki a a jogokat.

[00:31:40]Másodszor pedig Magyar Péter nem teheti meg, hogy lemondásra szólítja föl a köztesági elnököt.

[00:31:48]Ne mondjon le, maradjon, maradjon mindenképp.

[00:31:50]Én rászózok, hogy maradjon.

[00:31:52]Ha a Sök Tamást alkotmány módosítása alatt Tisza leváltja, te tudnád támogatni?

[00:31:58]Hát nem nagyon.

[00:31:58]Nem nagyon.

[00:32:01]Ez egy személyre szabott alkotmány módosítás lenne, ami nem felel meg se a jogállamiságynak, se az európai szabályoknak.

[00:32:10]indokoltnak tartja, hogy így viselkedjen egy kormány főegy köztársasági elnökkel.

[00:32:14]Nem, elítélendő.

[00:32:14]Nem, nem, nem, nem indokolt.

[00:32:17]Nem, szerintem a szerintem ne kéne váltani a Magyar Péter, de sürgősen.

[00:32:24]Az a helyzet, hogy én értem a gondolkodás menetét, hogy a Fidesznek az embere, de még egyszer mondom, ha képes együttműködni a Tiszakormánnyal, márpedig ezt nem tudjuk, mert erről még ninc nem derült ki semmi, ha képes, akkor békén kéne hagyni.

[00:32:43]számomra azért volt meglepő, mert ugye főleg Budapestre rögzítjük ezeket az utcaembere blokkokat, és jellemzően hát a Fidesz ellenzékével, vagy Mi Hazánkossal, vagy Tiszással szoktunk találkozni.

[00:32:54]Itt szerintem vegyes volt a kép, nagyjából mind a három pártot úgy tűnik reprezentálta valaki, de mindenki egyetértett abban, hogy ők Tamás maradjon.

[00:33:02]Most a többi állami intézményvezetőre is egy picit térjünk ki.

[00:33:08]Hogy látjátok, az a magyar demokrácia szem szemszögéből nehéz szó, mondjuk 10 év múlva, 20 év múlva egy töri könyvben, amikor ezt majd a gyerekeknek tanítani fogják, annak milyen optikája lesz, hogyha a kúria elnöke, és tök mindegy, hogy van-e bírói gyakorlata Vargazsi Andrásnak például, aki amúgy egy fantasztikus tanár engem tanított, meg nagyon ő is a tanítványom.

[00:33:32]Ő ő is akkor a tanítá egy évfolyamon volt, de de most még sorolhatnám az összes többit, tehát Vindis László, ha valaki nem tudná, ő Varga Juditnek ugye az élettársa, tehát abban egy személyes bífje van valószínűleg Magyar Péternek.

[00:33:44]Van itt más személyes bíf is, kedves Dani?

[00:33:47]Na, akkor mondtem, a Dr.

[00:33:47]Erős Pál, tehát a miniszterelnök úr nagyapját, többek között Varga Zsé András búcsúztatta néhány évvel ezelőtt.

[00:33:58]Milyen kicsi a világ, mint a elnöke.

[00:34:01]Nem, ez csak mondom, hogy ha már személyes vonatkozásokat emlegetsz, akkor ezt is tegyük tegyük hozzá.

[00:34:07]De akkor a te kérdésedre, amit azért sejtettem, hogy kiviláglott abból, amit mondtál válaszolva, én azt mondanám, hogy olyan értelemben egybe kezelem ezt az ügyet, hogy nem tartom helyesnek most már, főleg, hogy így eszkalálódott a köztársasági elnök szembeni fellépés.

[00:34:22]az összes többi közjogi méltóságnál sem helyénvaló ez szerintem.

[00:34:28]Tehát én azt gondolom, hogy hogy ez nagyon komolyan megfontolandó lenne a Magyar Péterék részéről, hogy itt megálljanak ezen az úton.

[00:34:37]Rossz az egésznek a politikai üzenete.

[00:34:39]Viszont ha a részletekbe belemennénk, a többi ügyet másnak érzem, mint a köztársasági elnököt.

[00:34:44]Tehát más könnyebb lemondatni más a kur hát ott ott vannak olyan szempontok, amik amik neccesek vagy finoman szólva vagy vitathatóak.

[00:34:52]Másé teszem fel a kérdést.

[00:34:54]Gábor, ne haragudj.

[00:34:55]Ugye beszéltetek és nagyon remélem, hogy egy kicsi időnk még lesz azért a a hát a fideszes hatsértésekről is.

[00:35:02]Ugye Andrásnak szerintem ebben egy egy tankönyvnyi példája van, de azért neked is, hogy milyen az, amikor a a amikor a Fidesz bánt méltánytalanul, hogy ilyen szépen fejezzem ki magamat a demokráciával, vagy a jogállamiságnak a játékszabályaival?

[00:35:17]És nyilvánvalóan Magyar Péter ezt is tovább fejlesztette.

[00:35:21]Viszont mi történt?

[00:35:21]H akkor, és amit ugye te mondasz, az pepitában az, amit most próbálok tömörön összefoglalni, hogy úgy bánj a másikkal, ahogy szeretnéd, hogy veled is bánjanak.

[00:35:30]Na most ezek után, hogyha Magyar Péter radikalizálta a Fidesz elmúlt 16 évének vívmányait, akkor mondjuk 2030-ban, ha visszajön a Fidesz kéthaddal, itt akkor vajon mi lesz?

[00:35:41]Tehát ezt valaki végiggondolja, hogy Magyar Péter most olyan magasra emeli ezt a lécet.

[00:35:46]Kő a kövön nem lesz.

[00:35:47]Persze így van.

[00:35:48]Ebből már ott nem lesz visszaút.

[00:35:50]Így van.

[00:35:50]Így van.

[00:35:50]hogy az Andis mondja, és hogyha annyiban kezdhetem itt a a választ, hogy én ezt visszakötném a köztársasági elnökhöz is, hogy én azt gondolom ráadásul, hogyha mondjuk ezt most végigviszik ezt a történetet és valamilyen módon végül is sikerül Syök Tamást leváltani, mert elképzelhetők olyan alkotmánymódosítások, egyebek, hogy keresztül tudj keresztül tudják vinni, nagy nemzetközi cirkuszok áll, mert azért azt se felejtsük el, hogy a velencei bizottsághoz fordult Súlyok Tamás, nem véletlenül a Velencei bizottságnak már voltak olyan olyan típusú állásfoglalásai, amiből kiolvasható, hogy egy ilyen személyre szabott jogalkotást nem támogatnának.

[00:36:23]De várjuk meg a végét, hogy mit mit mond a veli bizottság, hogy azt se felejtsük el, az csak egy ajánlás, amit mond, mert ugye az nem kez érvényű, de akkor is tehát most félretéve ezt a nemzetközi visszhangot és egyebeket is, hogy egy hivatalba lépő köztársasági elnök innentől kezdve már egy súlyos handikappel indul szerintem, tehát egy ilyen cirkusz után.

[00:36:44]Tehát ezt is bele kell kalkulálni.

[00:36:46]Ez pontosan abba illik, amit te mondtál, hogy milyen a társadalmi rombolóhatása egy ilyen fellépésnek, amikor azt gondoljuk, hogy nem jogállami eszközökkel építjük a jogállamot.

[00:36:57]Az egyfelő bosszút szül egy következő választáson.

[00:36:59]Hát óriási indulatok lesznek, akik majd revansot akarnak venni.

[00:37:03]másfelől azok az emberek, akiket így megválasztanak, és ezt hangsúlyoznám megint, hogy ezt az Andrással százszor elmondtuk az elmúlt 16 évben, azok az emberek, akiket így megválasztanak, ez a Fideszre tökéletesen állt, mert Fidesz ezt csinálta, nem lesz meg az a társadalmi hátterük, ami meg kell, hogy legyen ebben a funkcióban.

[00:37:24]Én azt gondolom ezzel kapcsolatban, hogy nagyjából három részre kéne választani ezeket a a nyolc tisztséget vagy a nyolc pozíciót, de mindenek előtt valóban érdemes arra emlékeztetni, hogy ennek a mostani közhangulatnak azért a NER alkotmánypolitikája, hatalompolitikája valóban megyazott.

[00:37:49]azért volt itt egy Lex paka, tehát amikor a legfelsőbb bíróság elnökét egy kuriárvá történő átkereszteléssel elmozdította, de odott azért egy teljes intézményrendszerrel for Oké.

[00:38:01]Oké, de pont azt akarom mondani, hát ott ültem bent a Patkóban 10-ben, 11-ben, még magánbeszélgetésekben sem fordult az elő a legelvetemültebb fideszes rombolás kellős közepén sem, hogy az élő mandátummal rendelkező történetesen a szocialisták vagy az SZDS által ajánlott jelölt alkotmánybírákat megfosszák a mandátumat.

[00:38:29]Hát igen.

[00:38:29]Tovább megyek.

[00:38:29]Az Umbuannak valamiért nincs rajta Magyar Péter étlapján, bár nem akarok neki ötleteket adni, de az Umbuon, ahogyan egyébként a szánvevőszék is, az a parlament szerve, tehát tisztán, tankönyvileg, olyan nagyon nem is lehetne kifogásolni, bár nem véletlenül nem csak Magyarországon, hanem a világon és az ombucon is a számvevőszék mandátumát is elmozdítják időben a parlament mandátumától.

[00:38:57]Az ombucsman 10 után az a Szabó Máté volt, akit Sólyom László talált fel.

[00:39:03]Szabó Máté kőkeményen beleállt a Fideszbe.

[00:39:05]Nagyon keményen alájuk tett és tette a küllőt, a küllők közé a botot.

[00:39:14]Fős merült az, hogy mondjuk 10-be kiszedjék, de kiszedhették volna ugyanezzel a logikával a Szabó Mátét is a rendszerből.

[00:39:20]Még annyi, amire itt a Gábor is reagál, de én meg megerősíteném, hogy én már 10 májusában, talán az egyik első parlamenti felszólalásomban, amit a leendő akkor leendő miniszterelnöknek címeztem, rendkívül veszedelmesnek tartottam, hogy ők itt új rendszer alapításáról meg új rendszerváltásról hadováltak 2010 tavaszán.

[00:39:42]Sólyom László a május 14-i nyitóbeszédében is erre figyelmeztette a berendezkedő Fidesz KDNP kharmadot.

[00:39:51]Hát nem is választották meg újra.

[00:39:53]Persze, nem véletlenül, de őt is hagyták kifutni, és azalatt a három hónap alatt tűrték Sólyomnak is a kellemetlenkedéseit kommunikációs is, meg közjogilag is.

[00:40:01]Csak azt akarom ezzel mondani, hogy bizonyos határokat viszont a Fidesz sem lépett át, sőt még az ötlete sem merült fel.

[00:40:09]Azért mondom, hogy három részre osztanám, mert vannak azok a közjogi pozíciók, az előbb említett parlamenti szervek is ide tartoznak, tehát a számvevő Székonom Buucman, amiknek a mandátuma nem véletlenül van a fékek és ellensúlyok rendszer érdekében elmozdítva mindenkori parlament mandátumától.

[00:40:33]Ugyanakkor ebből a halmazból Gáborral egyezően én is azért a Kúria elnökét kivenném, és nem önmagában Varga Zsé András személye miatt, aki egyébként szakmailag abszolút felkészült és meg is felel a Kúria elnökével támasztott egyébkénti, hogy mondjam, intellektuális követelményeknek maradéktalan megfelel.

[00:40:54]Egy probléma van, amit én én annak idején meg is írtam, amikor őt elnökké emelték, és a jelenlegi miniszterelnök volt felesége, volt szíves törvénymódosításokkal meg is erősíteni a kúrja és a kúriai elnök hatalmát.

[00:41:09]nevezetesen, hogy veretes bírói, ítélkező bírói múlt nélkül került a pozíciójába Kúria elnöke.

[00:41:17]Ez az igazi probléma Varga Zsé Andrással f, nem az, hogy ő most Orbán Viktorral milyen viszonyban van, milyen nézetei vannak és a többi, és a többi.

[00:41:28]Nem ez az érdekes.

[00:41:29]Az valóban egy komoly jogállamisági aggály volt, hogy hosszú évtizedes ítélkez nem alkotmánybírói, ítélkező bírói múlt nélkül töltheti be valaki ezt a funkciót.

[00:41:42]Másik probléma itt, ami valóban valamelyest fölmerül, de Baka András eltávolításánál is itt viszont sokszorosan fölmerül, és tökéletesen független Varga Zsé András személyétől, hogy a fideszes igazságszolgáltatási rendszerben nem véletlenül keletkeztek nagyon súlyos példátlan és a bírói függetlenséget komolyan veszélyeztető feszültségek, mert az, ha úgy tetszik, a NERnek az egyik legalapvetőbb közjogi büntette volt.

[00:42:11]hogy három fejűvé tette az igazságszolgáltatást.

[00:42:14]Kúria elnöke, országos bírói tanács, országos bírósági hivatal.

[00:42:19]Ha Orbán Viktor maradt volna április 12-én, főleg hogyha kétharmaddal maradt volna, ezt a rendszert neki is vissza kellett volna állítani.

[00:42:26]Tehát én azt gondolom, hogy még amit ti csináltatok a 97-es OIT rendszer, én ezt elmondtam 10-11-ben Répásinak is az alkotmány bizottságba.

[00:42:38]Szerintem az helyes volt.

[00:42:38]Annak voltak, nem akarok itt a részletekkel, nem akarom a Danit traktálni meg a hallgatókat, voltak túlhajtásai, vadhajtásai, amit egyébként a legszuggesztívebb módon egyébként Flex Zoltán kikritizált 2010 előtt.

[00:42:52]Ezeket le kellett volna nyesegetnie a nernek, de önmagában az, hogy van egy nevezzük mondjuk nemzeti igazságszolgáltatási tanácsnak, aminek az élén ott van a kúrja elnöke veretes ítélkezői bírói múlttal, de az egyben a bírói önkormányzat legfelsőbb szerve és egyébként a szervezeti igazgatási csútszerve a bíróságoknak szerintem ez egy helyes koncepció volt annak idején az MSZP részéről.

[00:43:15]Tehát én ezért mondom, hogy ebből a halmazból én a kurria elnöki szolgál egy centralizált rendszer, de nem azért azt felejtsük el, hogy az szempont lehetne, hogy Varga Zsé András politikailag kihez áll közel ez nem lehet szempont.

[00:43:30]Viszont bocsánat, ha van egy harmadik halmaz, ez a GVH, NMHHH, tehát ezek az autonóm államigazgatás és főként az önálló szabályozó szervek.

[00:43:42]Igen, azapvénynek az egyik legsúlyosabbele az önálló szabályozó szervek.

[00:43:48]Tehát az is itt nem egy magyar, nem orbáni találmányról van szó.

[00:43:53]Sajnos ez egy globális trend, hogy különböző kormányzati kompetenciákat elak elkezdtek leszakítani a kormányzati rendszerről.

[00:44:02]Szerintem az lenne a helyes, hogyha a médiahatóság és a többi és a többi ezek a mindenkori kormány felelősségi területe alá tartoznának.

[00:44:08]Ez egy ócska demagógia volt a rendszerváltások után, és egyáltalán neoliberális világrendben független jegybank, független médiahatóság.

[00:44:17]Nem egy demokráciában senki nem független a választópolgároktól.

[00:44:21]Ezeket a választópolgároknak el kell tudniuk számoltatni.

[00:44:24]Tehát már bocsánat, hogy itt így privatizálom a beszélgetésünket, de ami nekem például a tüntetésetekkel is a fő aggályom volt, hogy én a köztársasági elnököt alkotmánybírákat semmiképpen nem helyezném egy kalap alá, nem venném egy kalap alá a GVH, NMHh és a többivel.

[00:44:43]túl azon, hogy én Koltai András nagyon kedvelem, nagyon tisztelem, abszolút alkalmas a hivatalára, nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerül, de én strukturálisan nem értek egyet azzal, hogy a NER alaptörvénye ezeket kiszakította a mindenkori kormányzati felelősség alól.

[00:44:58]Ez most majdnem ilyen áldozathibáztatásként hangzott.

[00:44:59]Ugye mi azok mellett állunk ki azóta Péterfalvi Attilával is kiegészítettük ezt a sort, mert Magyar Péter még az első megfenyegetésében őt elfelejtette megemi.

[00:45:09]Biztos nem ismeri Péter Filát és kizár tartom, mert hogy ugye bázványon csak összefutottak, de hogy alapvetően mi azokat tehát azok mellett állunk ki, akiket név szerint le akar váltani.

[00:45:20]Na, mivel nagyon kevés az időnk, ezért a legvégén egy utolsó témára szeretnék rákanyarodni, és Gábor veled szeretnék kezdeni.

[00:45:28]A véletlenül Magyar Péter eléri a célját, és mind a nyolc megjelölt, megfenyegetett ember, tehát Súlyok Tamást és a többi állami intézményvezetőt is leszedi, hogy ilyen pestiesen mondjam.

[00:45:40]Ö az bűncselekménye, ha nem az Európai Unió, most hagyjuk a velencei bizottságot, az Európai Unió lisszaboni szerződéseibe, tehát az EMS-be vagy az EOS-be beleütközik-e, van-e bármi jogi mozgástér?

[00:45:57]ö egy ilyen személyre szabott alkotmánymódosítás esetén.

[00:46:00]Most tudom, hogy ez egy 20 perces kérdés is lehetne, de próbáltok meg kérlek től percben válaszolni.

[00:46:07]Igen.

[00:46:07]Én ezt nem tartom bűncselekménynek, hanem súlyos politikai hibának tartom, politikai ügynek tekintem.

[00:46:13]Tehát ezt nem a a büntető jogoldalár fognám meg ezt a problémát.

[00:46:18]Ez egy állaiv kérdés volt, ugye?

[00:46:18]Tudod Igen.

[00:46:20]Persze, persze nyilván.

[00:46:20]De ennek nagyon súlyos politikai és társadalmi hatásai lehetnek szerintem.

[00:46:24]Tehát innentől kezdve megint akkor jön a revans és a bosszú az a helyzet.

[00:46:28]Tehát ebből Magyarország nem fog az elkövetkezendő évtizedekben kilábalni ebből a pokoli mókus kerékből azt gondolom.

[00:46:34]És nagyon komoly társadalmi romboló hatása lesz, mert akkor ugye mi a társadalmi üzenet?

[00:46:40]Valaki megnyeri a választásokat kétharmaddal, és erre abszolút esélye van a jelenlegi választójogi rendszer alapján Magyarország, annak mindent lehet, mindent szabad.

[00:46:47]Ez tökéletesen szembegy a jogállam eszmélyével hozzátenném ez a felfogás, mert a jogállam pontosan arról szól, hogy igen, a mindenkori hatalomnak is vannak jogi korlátai, amelyeket tiszteletben kell tartani és el kell fogadnia.

[00:47:00]Tehát ez teljes egészében szembe megy vele, de innentől kezdve azt gondolom, hogy egy olyan mértékű rombolás indul el a társadalomba, amiből egy politikai visszacsapást.

[00:47:09]Ha most az Áruk Péter Farkas Török Gábor itt ülne, akkor azt mondaná, hogy de hát ez az abszolút köztársaságnak a lényege.

[00:47:15]Ez a színek vanonja ennek a 2010 óta zabolátlanul áramló hatalom.

[00:47:22]Nem, de ez egy ez egy teljes félreértés, teljes tévedés, mert elnézést nem dehogyis.

[00:47:26]E semmik a jogállam azt még egyszer hangsúlyozám, az nem arról szól, hogy kétharmaddal mind szabad.

[00:47:30]Nem erről szól, hogy két hát ez mi ugye az Andris küzdöttünk, hogy sokat már többször hivatkoztam itt erre.

[00:47:37]Nem erről szól.

[00:47:39]arról szól, hogy a jogállam a mindenkori hatalommal szemben állít korlátokat, már csak azért is, mert természetesen hát hogyan lehet rosszul dönteni?

[00:47:47]Na ugye de ide ment a kérdésem, tehát hogy állít korlátokat, mert ugye Magyarországon tehát a nemzeti jogkörben nem állít korlátokat, de Magyarországon Magyarországon is ennek korlátai épültek ki.

[00:48:02]És azért kritizáltuk 2010 óta nagyon keményen a Fidesz kormányzatot, mert a Fidesz kormányzat is elkezdte ezeket folyamatosan leépíteni.

[00:48:08]Igen, de most erre azért nem menjünk vissza, mert ugye ezt tök jól elmondta a az András, hogy ő még a legvadabb időszakban sem csinált meg olyanokat, amiket most Magyar Péter.

[00:48:17]Ettől függetlenül a Fidesz is ugye követett el ilyen határsértéseket, de az én kérdésem az oda megy ki, hogy ugye van egy uniós meg van egy nemzeti hatáskör.

[00:48:23]Nemzeti hatáskörben nincs védőálló, hogy mondjuk egy személyre szabad alkotni módosításra súlyog Tamást akár mégis csak a legnagyobb közjogi méltóság lekapják.

[00:48:32]Igen, de uniós szinten van.

[00:48:35]Nézd, ennek nemzetközileg rossz visszhangja lesz.

[00:48:37]Tehát nem hiszem, hogy az unió jogilag fog közbe avatkozni.

[00:48:40]Erre nem számítok, az az igazság.

[00:48:40]De rossz visszhangja lesz, mint ahogy csak zárójelbe jegyzem meg, hogy mi a rossz visszhang.

[00:48:45]Például a napokban ugye tegnap előtt láttam azt, hogy németországi látogatásán ugye magyar Péter egy díszemlé fogadták.

[00:48:50]nem egy sajtótájékoztatón neki esett a magyar köztársasági elnöknek és az Orbán Bábjának nevezte egy interjú miatt, amiről másnap rögtön kiderült, hogy a német sajtó, a Német újság, ez a Sziczero nevű lap, ahol lejött a köztársaság elnöke egy interjú, azonnal közzétette azt, hogy teljesen megalapozatlan volt Magyar Péternek a a támadása, mert semmiféle cenzúra nem volt, egyebek.

[00:49:16]Az egy félreértés volt.

[00:49:18]Ők tettek bele plusz elemeket a cikkbe satöbbi.

[00:49:20]És nem is nem is akarom már részleteit mondani.

[00:49:21]Tehát lényeg az, hogy megalapozatlanul Németországban nekiesett a köztársasági elnöknek.

[00:49:25]Most ez szerintem megint egy nemzetközi üzenet.

[00:49:29]Tehát most gondoljátok csak bele, hogy itt vagyunk Magyarországon, ide látogat egy miniszterelnök, bárki bárhonnan jön, mondjuk Lettország, amit már emlegetett más összefüggésbe az And és jön a let miniszterelnök majd egy magyar kérdésre azt mondja, hogy egyébként hát ez egy vállalhatatlan alak a mi köztársasági elnökünk, egy báb satöbbi.

[00:49:45]Mit gondolunk róla?

[00:49:47]Mit gondolunk róla?

[00:49:47]Hát milyen országból jött ez?

[00:49:49]Hát igen.

[00:49:50]Szóval, hogy hogy ez ilyet nem lehet csinálni.

[00:49:52]Tehát hát csinálja.

[00:49:53]Hát ez tapsolnak hozzám.

[00:49:55]Oké.

[00:49:55]Jó.

[00:49:55]Ebbe azt lehet mondani, hogy tapasztalatlan.

[00:49:56]nem ismeri a nemzetközi viszonyokat még satöbbi, satöbbi, friss miniszterelnök, de akár akár csak a az ez az egész, amiről beszélünk, a közjogi támadások egy ilyen fellépés, ezek mind-mind megalapoznak szerintem egy negatív politikai visszhangot nemzetközi téren.

[00:50:13]Ez Orbán Viktor se zavarta, különösebben egyébként belpol, de nem is lett pozitív a nemzetközi visszang.

[00:50:17]Ő az ő legitimitása másból fakadt.

[00:50:17]Tehát ezzel ne hasonlítsuk össze.

[00:50:20]Viszont az eredeti kérdés, hogy követ-e el bűncselekményt?

[00:50:23]Hát nézd, annak idején Rákosi Mátyás követett el bűncselekményt, igaz, hogy megúszta szabadlábon, ahogyan ő mondjuk Tildi Zoltánt vagy Szakasicsárpádot leszedte.

[00:50:32]Az bűncselekmény.

[00:50:34]Én azért egyelőre ezt még nem feltételezem, bár hogyha megnézem a Tiszás komment szekciókat, akkor azt tudom erre mondani, hogy igény volna rá.

[00:50:46]ami az európai uniós vagy közösségi jogi hivatkozásaidat illeti, hogy jön ez ide?

[00:50:52]Tehát az a helyzet, hogy ez a mi hazánk és nagyon nagy baj az, és sajnos ez igen elharapózott az elmúlt negyed században, sőt 36 évben, az a gyarmati gondolkodás, hogy úgy tekintünk az európai közösségre, Nyugat-Európára, az Európai Unióra, mintogyha ez egy felettes énünk.

[00:51:14]fellebbezési fórumunk lenne.

[00:51:14]Az alkotmányos rendszerünket nekünk kell berendezni.

[00:51:21]A Magyarországot Magyarországról kell kormányozni.

[00:51:23]Akkor is, hogyha nem tetszik az, aki kormányoz, én olyan szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy nekem soha nem tetszett az, aki éppen aktuálisan kormányoz.

[00:51:32]Ez van ettől.

[00:51:32]Ez még a mi kormányunk, a mi hazánk és a mi alkotmányos rendszerünk.

[00:51:37]Elég utólag persze mindenki okos, én is utólag én azt is hibának tartom, hogy Orbán Viktor 21 decemberében áldását adta, és nem vétózott a jogállamisági mechanizmus rendeletre.

[00:51:51]Teljesen világos, hogy a jogállamiságot egy kiforgatható bunkos botként használják az európai imperialisták, illetve a globális mélyállam.

[00:52:00]De jegyzem meg a jogállamisági mechanizmusrendelet, hogyha azt nem kiforgatnák, annak egy nagyon világos célkeresztje van, hogyha a jogállamisági problémák közvetlenül érintik az unió pénzügyi érdekeit.

[00:52:13]Az, hogy a köztársasági elnököt hogyan szedik le, hogyan nem szedik le, satöbbi, köszönő viszonyban nincsen az unió pénzügyi érdekeihez.

[00:52:23]Innentől kezdve nem osztottak lapot az Európai Uniónak.

[00:52:27]Csak amikor én azt mondom, hogy nem osztottak lapot az Európai Uniónak, az nem azt jelenti, hogy jó meghelyes.

[00:52:33]Erre mondom azt, hogy ne úgy tekintsünk az Európai Unióra, mint egy fellebbezési fórum.

[00:52:37]Hogyha az Európai Unió ráüti valamire a kóserppecsétet, az rendben van.

[00:52:41]Ha nem üti rá, akkor rossz.

[00:52:41]Ez egy teljes félreértés szerintem.

[00:52:43]Egyebekben pedig szerintem az a fontos, amit itt a Gábor a végén kezdett el feszegetni, hogy azért Magyarországnak egy óriási tehertétele nem az elmúlt két évből, nem az elmúlt 16 évből, hanem a jóik tudja mióta, hogy amíg más országok, akár több nemzetiségű államok, mint Románia, onnantól kezdve, hogy külső hatalommal tárgyalnak, nemzetközi fórumon járnak el, összezárnak, nem viszik ki a belpolitikai problémáikat.

[00:53:14]Főként nem, hogy a miniszterelnök, a köztársasági elnököt, vagy viszont nemzetközi partnerek előtt külföldi ország fővárosában kezdi el gyalázni.

[00:53:23]De ezt nem Magyar Péter kezdte el.

[00:53:26]Tehát az egy dolog, hogy a megelőző 16 évben az ellenzék egyes pártjai ezt hogyan tették nagy kedvvel, és még úszították is az európai döntéshozókat a források elzárására.

[00:53:38]Na de könyörgöm, 2006 őszén Orbán Viktorék nem ezt tették Nemzetközi Fórumokon.

[00:53:45]Erről kéne lejönni, mert amíg ez van, az nem csak Magyarországnak a megítélését, pozícióit rongálja viharsebessen a nemzetközi küzdelmekben, de az a helyzet, hogy teljesen iluzórikus, hogy bármiben is nemzeti minimumok lennének.

[00:54:01]Ha nincsenek nemzeti minimumok, akkor egy ország nem tud fejlődni.

[00:54:06]Ti látjátok jönni, hogy lesz egy mondjuk sargentini asszonyban föl fölpezseg a jogállamiságot védő nem tudom szufrázsát mozgalom.

[00:54:15]És tesz egy jelentést Súlyok Tamás és a többi hét állami intézményvezető miatt?

[00:54:23]Nézd, ahogy mondtam, ezt szerintem politikai ügy, politikai ügyként is kell kezelni.

[00:54:27]biztos, hogy lesz negatív visszhangja a nemzetközi szinten, de nem hiszem, hogy itt még egyszer mondom, uniós aktivitás lenne.

[00:54:33]Az Andris máshonnan közelé tette meg ezt ezt a dolgot, de a lényege ugyanaz, amit mondunk.

[00:54:40]Én nem gondolom, hogy itt uniós fellépés lesz ebben az ügyben, de negatív visszhanguk lesz.

[00:54:44]Tehát, hogy az biztos, hogy hogy ez szerintem kifejezetten negatív kontextusba helyezi a mostani kormányt.

[00:54:51]És itt van egy egy amit az előbb elkezdtünk itt egy közbeszólásodra van egy fontos különbség.

[00:54:55]Magyar Péter Mai és Orbán Viktor 2010 és főleg 2014 utáni helyzete között.

[00:55:01]Orbán 2014-től arra alapozott, és egészen mostanáig így nyerte Rommá magát, hogy ő mint egy szabadságarcot folytat Brüsszellel szemben.

[00:55:12]Gondoljunk erről, bármit megjelentsen ez bármit.

[00:55:17]Magyar Péter, ha nem is személyesen, de a Tisza nevű spektákum projekt, az meg arra alapozott, hogy ami Brüsszelből jön, ami az Európai Unióból jön, az jó, ami azzal szemben van, az rossz.

[00:55:28]Tehát egészen más a nézőpontja a jelenlegi kabinetnek, mint az előzőnek.

[00:55:33]Tehát az előző kabinet volt egyszer még ott ültem mellette Tusnát fürdőn egy fórumon Gulyás Gergelyynek egy megjegyzése.

[00:55:41]Talán pont Sargentinét emlegették föl, hogy hát mi lesz akkor, hogyha a Sargentini jelentésben így meg úgy meg amúgy.

[00:55:46]És erre a Gergő azt mondta, minden egyes jelentés nekünk, mármint a Fidesznek plusz 2% pont növekedés.

[00:55:50]Ez egy ideig működött is.

[00:55:53]Itt viszont egy olyan választói tömeg sorakozott föl Magyar Péter mögött, aki azt várja el, hogy simuljanak ki az ellentétek az Európai Unió, az Európai országok és Magyarország között, és Magyarország vakon kövesse az uniós útmutatásokat, függetlenül attól, hogy annak van-e közösségi jogalapja, vagy nincsen.

[00:56:11]Tehát ez itt most egy egészen más megvilágítás, ami mint amit megszoktunk a Nerben.

[00:56:17]Na és az interjú legvégén az utolsó kérdésem az az lenne, hogy most vasárnap, tehát június 7-én a Sándorpalota elé esetleg eljöttök-e ti is személyesen 4 órától, hogy ti is letegyetek egy fehér bírá a ti tüntetésetek.

[00:56:33]Ez a mi mi szimpátia tüntetésünk.

[00:56:35]Én abszolút szimpátiával figyelem, és hallom, hogy te is fel fogsz szólalni, úgyhogy abszolút drukkolok neked.

[00:56:39]Én még nem tudom, hogy egyáltalán Budapesten leszek-e, és el tudok-e menni, mert ezt mondtad előzetesen, és nem tudtam még választ adni neked, de a szimpátiám ott lesz.

[00:56:50]Én még megfontolom, és nem kibújni akarok.

[00:56:52]Most túl azon van ugye egy elvi jellenvetésem, mármint az önálló szabályozó szervekkelnek az idekeverésével kapcsolatban, de a fő problémám az nagyon önös, bár mondom megfontolom, lehet, hogy ott leszek, hogy nekem ami szabadidőm van például hétvégén, azt igyekszek írássra fordítani és akkor próbálok nem csinálni magamnak kültéri programokat.

[00:57:14]Nagyon szépen köszönöm nektek az interjút.

[00:57:16]Köszönöm szépen.

[00:57:17]Köszönöm szépen.

[00:57:17]Gá én is köszönöm, hogy itt köszönjük szépen.

[00:57:20]Nézzőknek is nagyon szépen köszönöm.

[00:57:22]Bejátszuk a sakparti.

[00:57:23]Ha csak tudtok, gyertek el vasárnap és tegyetek le ti is egy fehér virágot.

[00:57:29]Lesz öt megszólalónk.

[00:57:29]Hut Gergely, Kohám Mátyás, Krabskipsina, Teleki Béla a City Go részéről és Jó magam.

[00:57:35]Köszönöm szépen, hogyha föliratkoztok és támogattok minket az alapítványunkon keresztül.

[00:57:41]Sziasztok!