Pokol Béla: EGY ÚJ ÁVH LESZ, A PÁRT ÖKLE!🔥 – Magyar Péter alkotmánymódosításáról | KözBeszéd #143
- Az Alaptörvény 17. módosításának tervezete öt napos, rendkívül szűk határidejű társadalmi egyeztetésre került, amit jogvédők élesen kritizáltak.
- Pokol Béla alkotmányjogász a teljes tervezetet jogállam- és demokráciaellenesnek nevezte, kiemelve a passzív választójog 12 éves korlátozását és a visszamenőleges hatályú rendelkezéseket.
- A képviselői mandátum 12 éves maximalizálása szerinte sérti az európai emberi jogi egyezményeket, és meggátolja, hogy a politikusok kellő tapasztalatot szerezzenek az államapparátus kontrollálásához.
- A Sulyok Tamás elnök elmozdítását célzó "Lex Sulyok" a jogállamiság legsúlyosabb sérelme, mivel egy visszamenőleges hatályú, politikai ellenfél leszámolására szolgáló eszköz.
- A 70 éves korhatár visszaállítása az Alkotmánybíróságon négy bíró, köztük az elnök megbízatását szüntetné meg visszamenőlegesen, amit Pokol Béla nem tart elfogadhatónak.
- Az Alkotmánybíróság elnökének belső választására való visszatérés tervezete technikai hiányosságot tartalmaz, mivel nem szabályozza a megbízatás időtartamát.
- Pokol Béla 90%-ra becsli, hogy Sulyok Tamás előzetes normakontrollra küldi a törvényt, és 60%-ra, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt, ami súlyos közjogi válsághoz vezethet.
- A bírói önigazgatás erősítését a demokrácia korlátozásának tartja, mivel egy senki által nem választott bírói karnak adna politikai hatalmat.
- A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt (MVVH) a tervezet legveszélyesebb elemének nevezte, mivel egy parallel ügyészséget hoz létre, amelynek vezetője akár nem jogász is lehet, és folyamatos gazdasági ellenőrzési jogkörrel bír.
- A sarkalatos törvények számának csökkentését egyértelműen pozitív lépésként értékelte, ami a többségi demokrácia elvéhez való visszatérést jelenti.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az Alaptörvény 17. módosításának előkészítése és társadalmi egyeztetése
A beszélgetés a 2026. június 22-én társadalmi egyeztetésre bocsátott 17. Alaptörvény-módosítási tervezetről szól. Az egyeztetésre mindössze öt nap állt rendelkezésre – a véleményeket június 27-én, szombaton éjfélig lehetett benyújtani. A rendkívül szűkös határidőt több civil és jogvédő szervezet is élesen kritizálta.
Pokol Béla alkotmányjogász, volt alkotmánybíró a műsor vendégeként elemezte a tervezet egyes pontjait és azok várható következményeit.
„Hát mindenképpen olyan... nem tudom meddig fog elmenni ez a folyamat, milyen hosszan fog tartani, de tény, hogy csupa olyan van benne, ami jogállamellenes, demokráciaellenes.” – Pokol Béla *
A képviselői mandátum 12 éves korlátozásának demokráciaellenes hatása
Pokol Béla részletesen kifejtette, miért tartja súlyosan demokráciaellenesnek a passzív választójog 12 évre történő korlátozását. Álláspontja szerint a demokrácia egyik alapvető előfeltétele, hogy a politikusok hosszú időn keresztül, akár 20-40 évig is képviselők lehessenek, időnként miniszteri vagy államtitkári pozícióban, máskor ellenzékben, így sajátítva el az államapparátus kontrollálásának képességét. E nélkül a ciklikusan választott politikusok nem tudják hatékonyan ellenőrizni a folyamatosan működő, 15-30 éve hivatalban lévő köztisztviselői kart.
„Ahhoz, hogy lassanként beletanuljanak, hogy kontrollálni tudják a 15-20-30 évig a főosztályvezetőket, a főembereket az államapparátusban, oda legalább 12-15 évig képviselőnek kell lenni, mindig vissza kell tudni menni a kormányba.” – Pokol Béla *
Hozzátette: a társadalmi egyeztetésre beérkezett vélemények többsége még a 12 évet is sokallta, és nyolc évre akarta korlátozni a képviselői mandátumot, ami szerinte végzetes csapás lenne a demokráciára nézve. Példaként felvetette, hogy ha egy hasonló logika mentén 50 év után a választójogot is megvonnák az idősektől, azt is sokan támogatnák, ami jól mutatja a népakarat és a jogállami elvek közötti feszültséget.
Tordai Csaba elemzésére hivatkozva megjegyezte: míg a miniszterelnök mandátumának korlátozása nem sért nemzetközi egyezményeket (kivéve, ha visszaható hatályú, mint a Lex Orbán esetében), addig a képviselői mandátum 12 éves maximalizálása már ütközik az európai emberi jogi egyezményekkel, és Strasbourgban megtámadható lenne.
„Mindenképpen, mivel ez egy nagyon-nagyon fontos döntés lenne, és nagy mértékben sérti az európai egész jogállamiságot, nagyon gyorsan kitűznék, és az biztos, hogy egy-két éven belül... meglenne a válasz, és elmeszelnék.” – Pokol Béla *
A Lex Sulyok – a köztársasági elnök elmozdításának jogállami megítélése
A beszélgetés egyik központi eleme a Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását célzó, személyre szabott alkotmánymódosítás, az ún. Lex Sulyok volt. Pokol Béla egyértelműen kijelentette: az ilyen jellegű, visszamenőleges hatályú elmozdítás a jogállamiság legsúlyosabb sérelme.
„Ami a Lex Sulyokban jelenleg van, az... abszolút nem kóser. Jogállamnak a legnagyobb sértése. Ez a megoldás a politikai ellenfelek leszámolásának módja és teljes mértékben a jogállamiságnak a legnagyobb sérelmét jelenti.” – Pokol Béla *
Kifejtette: az európai demokráciákban alapelv, hogy a már megválasztott tisztségviselők mandátumát ki kell tölteni, a szabályokat csak a jövőre nézve lehet megváltoztatni. Ellenkező esetben bármelyik kormány „lefejezhetné” az állami intézményrendszert politikai ellenfelei eltávolításával. Példaként hozta fel, mi lenne, ha Franciaországban Bardella, Ausztriában pedig Kickl hasonló eszközökkel élne.
A Sulyok elleni vádak és támadások
Pokol Béla elemezte a Sulyok Tamás elleni vádak természetét is. Az egyik fő kritika szerint a köztársasági elnök „hagyta, hogy a Magyar Nemzeti Bankból kilopják a pénzt”, és nem lépett fel Matolcsy György jegybankelnökkel szemben. Pokol Béla rámutatott: a köztársasági elnöknek semmilyen jogköre nincs arra, hogy a jegybankelnököt nyilvánosan megleckéztesse, így ez a vád jogilag megalapozatlan.
Hosszasan beszélt Matolcsy tevékenységéről is: miközben a média folyamatosan támadta a jegybankelnököt, kevesen említik, hogy egyetlen döntésével – aranyvásárlással – 3000 milliárd forint nyereséget hozott a Magyar Nemzeti Banknak. Az arany ára az időközben háromszorosára emelkedett, az 1500 milliárdból vásárolt aranykészlet értéke 4,5 milliárd forintra nőtt. Ugyanakkor elismerte, hogy a Matolcsy fiához és baráti köréhez köthető alapítványok körül lehetnek problémák – az utolsó adatok szerint mintegy 91 milliárd forint lehet problémás.
Közvélemény-kutatási bejátszás
A műsorban bemutattak egy utcai közvélemény-kutatást, amelyben a megkérdezettek többsége támogatta Sulyok Tamás menesztését. A megszólalók a választói akaratra hivatkoztak, és úgy vélték, Sulyok „kiérdemelte” a leváltást azzal, hogy „nem csinált semmit soha”. Az egyik válaszadó elismerte: valószínűleg nem jogszerű a menesztés, de „megoldást kell rá találni”.
A 70 éves korhatár visszaállítása az Alkotmánybíróságon
Az alkotmánymódosítási tervezet visszaállítaná a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybírók számára, ami négy jelenlegi tag (köztük az elnök) megbízatásának megszűnését eredményezné. Pokol Béla ezt a módosítást nem tartja helyesnek, különösen annak visszamenőleges hatálya miatt.
„Amellett most van egy gond... visszamenőleg... kilóg a lóláb, tulajdonképpen az AB elnököt mindenképpen el akarták mozdítani, meg minél több alkotmánybírót el akartak mozdítani és erre vezették be ezt a 70 éves határt.” – Pokol Béla *
Hangsúlyozta: a hasonló változtatásokat mindig csak a jövőre nézve lehet bevezetni. Példaként hozta fel a 2011-es módosítást, amely a 70 éves korhatárt a jövőbeli alkotmánybírókra nézve törölte el, lehetővé téve a már hivatalban lévők számára a 12 éves mandátum kitöltését. Az amerikai gyakorlatra utalva megjegyezte: ott bevett dolog, hogy a szövetségi bírák akár 85-90 éves korukig, életfogytig szolgálnak, ami biztosítja függetlenségüket.
Az Alkotmánybíróság elnökének választása: parlamenti modell vs. bírói önigazgatás
A tervezet visszaállítaná azt a korábbi rendszert, amelyben az alkotmánybírók maguk közül választják meg az elnököt, szemben a 2011-ben bevezetett német modellel, ahol az Országgyűlés kétharmada dönt erről. Pokol Béla mindkét megoldás mellett és ellen is felhozott érveket.
A parlamenti választás mellett szól, hogy a demokrácia által közvetlenül felhatalmazott Országgyűlés befolyásolhatja az Alkotmánybíróság működését. Ugyanakkor – mint volt alkotmánybíró – elismerte, hogy a belső választásnak is megvannak az előnyei. Felhívta a figyelmet egy technikai hiányosságra: a jelenlegi tervezet elfelejtette szabályozni, hogy a bírók hány évre választanák meg az elnököt – három évre (mint a 2011 előtti rendszerben), vagy a teljes ciklus végéig.
Az Alkotmánybíróság aktivizmusa és a demokrácia viszonya
Pokol Béla hosszasan elemezte az alkotmánybírósági aktivizmus kérdését. Felidézte, hogy a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 1990-től kezdve az összes törvény egyharmadát megsemmisítette, amit súlyos demokratikus deficitként értékelt, hiszen a milliók által választott parlament törvényeit néhány, közvetlen demokratikus felhatalmazással nem rendelkező bíró semmisítette meg.
„Hát a Sólyom alkotmánybíróság 1990-től az összes törvény egyharmadát megsemmisítette. Utólag mutatták ki... Hát hogyne lenne baj? Azt milliók választják meg. Ezt az alkotmánybíróság, ez a pár képviselő választotta meg és aki milliók megválasztanak, az a fő fejük fölé választ alkotmánybírákat és egyharmadát megsemmisítette.” – Pokol Béla *
Ugyanakkor elismerte, hogy az aktivizmusnak voltak hasznos következményei is – például a halálbüntetés eltörlése, amit az Országgyűlés nem mert volna meglépni. A halálbüntetés kapcsán személyes álláspontját is kifejtette: halálbüntetés-párti, de csak rendkívül precízen szabályozott keretek között, a legbizonyítottabb, legsúlyosabb esetekben. Hivatkozott Richard Posner kutatására, amely szerint amikor az Egyesült Államok egyes tagállamaiban eltörölték a halálbüntetést, 50%-kal megemelkedett a gyilkosságok száma.
Az összeférhetetlenség kérdése az Alkotmánybíróságon
Pokol Béla személyes tapasztalatait is megosztotta az összeférhetetlenség megítéléséről. Elmondta: amikor Szabó Máté ombudsman (korábbi tanszéki kollégája és barátja) tucatjával adta be beadványait az Alkotmánybíróságra, sem ő, sem az akkori elnök, Paczolay Péter (aki könyvszerzőtársa volt Szabó Máténak) nem jelentette be összeférhetetlenségét, mert nem érezték magukat elfogultnak.
Ezzel szemben felidézett egy esetet, amikor egy fővárosi bírósági bíró azért kérte kizárását, mert a 600 bíró közül az egyik kollégája volt az adott ügyben. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az összeférhetetlenség megítélése nagymértékben szubjektív: azon múlik, hogy a bíró akar-e az adott ügyben részt venni, vagy sem.
A "paktum bírák" és az alkotmánybírósági döntések politikai dimenziója
A műsorvezető és Pokol Béla között vita bontakozott ki az alkotmánybírók feltételezett politikai motivációiról. Pokol Béla életszerűnek tartja, hogy létezik egy "Szabó Marcel–Melléthei Barna paktum", amelynek keretében bizonyos alkotmánybírók – főként a Pázmány Egyetemhez köthetők – összehangoltan léptek fel.
A műsorvezető elmondta: anonim interjúkat készített öt alkotmánybíróval, akik közül hárman ítélték összeférhetetlennek a Sulyok Tamás által feltett absztrakt alkotmányértelmezési kérdést, ketten pedig nem. Az interjúalanyok egybehangzó véleménye szerint a köztársasági elnök által feltett kérdés „nem volt elég jól megfogalmazva” – ha az állami intézményvezetőkre vonatkozott a kérdés, akkor az alkotmánybírókra is, így összeférhetetlen volt arról nyilatkozni.
Pokol Béla ugyanakkor hangsúlyozta: a mostani helyzet alapvetően más, mint a korábbi absztrakt értelmezési kérelem volt. Most egy konkrét, szövegszerű alkotmánymódosítási törvényről kell dönteni, ami csak négy alkotmánybírót érint hátrányosan. Ráadásul aki közülük most azt mondaná, hogy elfogult és nem vesz részt a döntésben, az lényegében elfogadná saját „lefejezését”.
„Tehát amikor megszavazom, ha én azt mondom, hogy nem akarok dönteni róla, akkor lefejezem önmagamat, ami a jogállamiságot sérti.” – Pokol Béla *
Az előzetes normakontroll lehetséges forgatókönyvei
Pokol Béla részletesen elemezte a lehetséges eljárási forgatókönyveket, ha Sulyok Tamás előzetes normakontrollra küldi az alkotmánymódosítást az Alkotmánybíróságnak.
A határozatképesség kérdése
Kiemelte: a korábbi absztrakt értelmezési kérelemtől eltérően itt egy szövegszerű alkotmánymódosításról van szó, ahol a testületnek konkrét döntést kell hoznia. Míg előzetes normakontrollnál 10 fő kell a határozatképességhez, Pokol Béla úgy látja, hogy a többség (legalább nyolc bíró) meglesz a jogállamiságra hivatkozó megsemmisítéshez.
Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a módosítást és visszaküldi az Országgyűlésnek, az államfő nem írhatja alá. Ha az Országgyűlés változatlan formában újra elfogadja, az államfő ismét az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ami formális ülésen megerősíti korábbi döntését.
„Hát az államfő teljes jogában, hogy kérdez... meg van tiltva, hogy aláírja. Újra elküldöm az AB-nak. Az AB pedig egy napig tárgyal arról és mondja, hogy... ez alaptörvény-ellenes, ezt fenntartjuk, tessék átdolgozni.” – Pokol Béla *
A közjogi válság lehetősége
Ha az Alkotmánybíróság határozatképtelenség miatt nem válaszol, az súlyos közjogi válságot idéz elő: az államfő nem írhatja alá a törvényt, a kormány nem tudja leváltani sem az államfőt, sem az alkotmánybírókat. Pokol Béla szerint ebben a helyzetben az alkotmánybírók lelkiismeretére kellene apellálni – ahogy azt szerinte Sólyom László is tenné –, hogy a jogállamiság sorsáról döntsenek, ne egyéni sorsukról.
„Elért a határai végére, visíthat, tombolhat, mint a parlament üléstermében szokott, de nem tehet semmit. Nem tehet semmit... Mivel rendőrökkel nem vitetheti el az alkotmánybírókat, az államfő pedig nem tehet semmit.” – Pokol Béla *
Pokol Béla 90%-ra becsüli annak esélyét, hogy Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul előzetes normakontrollra, és 60%-ra annak valószínűségét, hogy a testület alkotmányellenesnek találja és megsemmisíti a módosítást.
A strasbourgi út és a kártérítési perek lehetősége
Ha a 12 éves képviselői korlátozás hatályba lépne, azt Strasbourgban bármely érintett képviselő vagy párt megtámadhatná. Pokol Béla felvázolt egy forgatókönyvet, amelyben ügyvédek formanyomtatványokkal keresnék meg az érintett mintegy 100-150 képviselőt, és tömegesen indítanának kártérítési pereket – a Baka-ügy mintájára, ahol a strasbourgi bíróság 30 millió forintot ítélt meg.
„Van vagy 100 képviselő, aki effektíve nem lehet... tessék itt a formanyomtatvány, támadja meg, fele a magáé, fele az enyém, és akkor újra lesz néhány ügyvéd milliomossá válik... 3 milliárdnál tartunk.” – Pokol Béla *
Hozzátette: a strasbourgi bíróság nem kötelezheti ugyan Magyarországot az alkotmány módosítására, de a sorozatos marasztaló ítéletek és a jogállamsértő helyzet fennállása – a magyar állam napi 1 millió eurós luxemburgi bírságának mintájára – gyakorlatilag rákényszerítené a jogalkotót a szabályok megváltoztatására.
A bírói önigazgatás erősítése – veszélyek és visszásságok
A módosítási tervezet egy keveset tárgyalt, de Pokol Béla szerint „az egyik legneccesebb” pontja a bírói önigazgatás erősítése. Ennek lényege, hogy az Országos Bírói Tanács nagyobb beleszólást kapna a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiválasztásába, és kétharmados többséggel kezdeményezhetné visszahívásukat is.
Pokol Béla ezt a demokrácia korlátozásaként értékelte: míg a demokratikusan választott Országgyűlés a nép felhatalmazása alapján jár el, a bírói kar egy zárt, évtizedek óta együtt dolgozó, önálló politikai entitássá válhat, amelyet senki nem választott meg.
„...a bírói hatalom csúcsait odaadom a demokrácia csúcsának... a bírói kar egészen politikai entitás, nem a bírói függetlenség, egy-egy bíró döntési függetlensége, a bírói kar egészen egy politikai csapat, az kap egy nagyobb hatalmat.” – Pokol Béla *
Különösen ironikusnak nevezte, hogy miközben Varga Zs. András kúriai elnököt azért akarják visszahívhatóvá tenni, mert korábban legfőbb ügyész-helyettes, majd alkotmánybíró volt, és nem „igazi kúriai bíró”, addig az újonnan létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (MVVH) vezetőjének még jogásznak sem kell lennie.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal – egy új ÁVH
A beszélgetés utolsó nagy témája az MVVH volt, amelyet Pokol Béla a legnagyobb veszélyt hordozó elemként jellemzett. A tervezet szerint ez a hivatal egy parallel ügyészséget hozna létre, amelynek vezetője lehet nem jogász végzettségű, hanem „társadalomtudományi végzettségű”, legalább 10 év gyakorlattal és tudományos fokozattal rendelkező személy is – például egy szociálpszichológus PhD vagy történész PhD.
„Tehát röviden egy szociálpszichológus PhD vagy egy történész PhD lehet majd ezután a legfőbb ügyészség szerűnek a vezetője. Pont parallel olyan jogkörrel, mint a legfőbb ügyésznek.” – Pokol Béla *
Pokol Béla rámutatott: míg a Kúria elnökénél a bírói múlt hiányosságait kérik számon, addig itt egy bölcsész is vezethet egy olyan szervezetet, amely nyomozati és vádemelési jogkörrel rendelkezik, ráadásul az egész gazdasági élet felett állandó ellenőrzési jogosítvánnyal bír. A szervezet nem csupán a vagyon-visszaszerzésre jön létre (ami néhány év alatt lezajlana), hanem folyamatosan működő, a gazdasági életbe mélyen beavatkozó hatósággá válhat.
„Úgy is lehet mondani, a párt ökle. A párt ökle momentán a kormányzati párt ökle az MVVH.” – Pokol Béla *
A hivatal működése során komoly hatásköri összeütközések várhatók a rendes ügyészséggel – és 2027-től az Európai Ügyészséggel is, amely uniós pénzeket érintő ügyekben primátust élvez. Hosszabb távon a szervezet nehezen lesz felszámolható, hiszen évekig tartó ügyek tömege kötődik majd hozzá. Pokol Béla emlékeztetett: már Keller László államtitkárnak sem sikerült 2002 után a vagyon-visszaszerzés, mert a jogot be kell tartani, és a „kilopták az ország szemét” típusú politikai retorika nem elég a jogi sikerhez.
A sarkalatos törvények számának csökkentése
Az egyértelműen pozitív elemként értékelt módosítás a kétharmados törvények számának csökkentése. Pokol Béla szerint ez jó irány, és felidézte a kétharmados szabályok 1990-es bevezetésének történetét: eredetileg azért hozták létre őket, mert az akkori ellenzék azt hitte, az MSZP nyeri a választásokat, így akarták megnehezíteni a kormányzást. Amikor aztán az MDF nyert, az Antall-kormány szembesült azzal, hogy szinte semmilyen törvényt nem tud elfogadni – ez vezetett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaihoz és a kétharmados kör szűkítéséhez. A Fidesz 2011-ben néhány területen még bővítette is a sarkalatos törvények körét, így a mostani ritkítás visszatérést jelent a többségi demokrácia elvéhez.
A kormány mozgástere, ha az Alkotmánybíróság útját állja a módosításnak
Pokol Béla szerint, ha az Alkotmánybíróság akár határozatképtelenség, akár érdemi döntés alapján megakadályozza a módosítás hatályba lépését, a kormánynak nincs alkotmányos eszköze ennek felülírására: nem vitetheti el rendőrökkel az alkotmánybírókat. Ilyen helyzetben az egyetlen út a politikai nyomásgyakorlás és a közvélemény befolyásolása marad – hasonlóan ahhoz, ahogy a kormányzati média eddig is támadta a testületet.
Idővonal és várható forgatókönyv
A beszélgetés végén a műsorvezető összefoglalta a lehetséges idővonalat: július 20-án szavazhat leghamarabb az Országgyűlés a 17. Alaptörvény-módosításról. Ezután Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni vagy előzetes normakontrollra küldeni. Ha az Alkotmánybírósághoz kerül, a testületnek 30 napja van dönteni, ami augusztus végéig elhúzódhat.
Pokol Béla összegző becslése szerint:
- 90%, hogy Sulyok elküldi az AB-nak
- 60%, hogy az AB alkotmányellenesnek találja
- Ha az AB mégis jóváhagyja, Sulyok aláírja a „halálos ítéletét”, és két nappal később megszűnik a megbízatása
- A négy érintett alkotmánybíró megbízatása a következő hónap első napján szűnik meg, ami után 11 főre csökken a testület, és négy új bírót, valamint új elnököt kell választani
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Tuduk az öregek 68 éves koruk után már merevek, nem engedik a megőlást, és a támogatja, hogy 50 év után a választójog megszűnjön, és akkor már ne legyen választójog.” – a mondat szerkezete töredékes, a gondolatmenet valószínűleg egy hipotetikus példa része, de a pontos logikai kapcsolat nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „Varga Zsi Andris” – valószínűleg Varga Zs. András, a Kúria elnöke. A „Zs.” rövidítés ASR-hibás feloldása.
- „Matolcsi Ádám” – több előfordulás alapján egyértelműen Matolcsy Ádámról, Matolcsy György fiáról van szó. Az ASR következetesen „Matolcsi”-ként írja.
- „Keller Laci”, „Keller Ló” – az utalás Keller Lászlóra, a 2002-es Medgyessy-kormány vagyon-visszaszerzési államtitkárára vonatkozik. Az ASR többféle torzult alakban ismerte fel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ami a legsúlyokban jelenleg van, az így kóser.
[00:00:03]Nem, abszolút nem kérer.
[00:00:03]Jogállamnak a legnagyobb sértése.
[00:00:05]Ez a megoldás a politikai ellenfelek leszámolás módja és teljes mértékben a jogállamiságnak a legnagyobb sérelmét jelenti.
[00:00:11]A jogállamiságra tekintettel teljesen nyilván jogállam sértő ez a alkotmány módos.
[00:00:17]Elért a határai végére, visíthat, tombolhat, mint a parlamentűrészen ember szokott, de nem tehet semmit.
[00:00:23]Úgy is lehet mondani, a párt tökle.
[00:00:25]A pártökle momentál a a kormányzati pártökle az ABH.
[00:00:42]Magyarország alaptörvényének 17.
[00:00:44]módosítási tervezetét 2026.
[00:00:44]június 22-én hétfőn bocsátották társadalmi egyeztetésre.
[00:00:49]A véleményeket június 27-én, szombaton éjfélig lehetett benyújtani hivatalos felületen.
[00:00:54]Így a társadalmi egyeztetés időtartma mindösszesen öt nap volt.
[00:00:58]Még Isten is csak hat nap alatt teremtette meg a világot, de a viccet félretéve a rendkívül szűkös határidőt több civil és jogvédő szervezet is élesen kritizálta.
[00:01:09]Aki segít, hogy megértsük, mi történik jelenleg Magyarország közjogi berendezkedésével, a közbeszéd mai vendége, Pokol Béla alkotmányogász volt alkotmánybíró.
[00:01:18]Béla, üdvözöllek.
[00:01:20]Szervusz!
[00:01:20]Üdvözöllek és üdvözlöm a nézőket.
[00:01:21]Köszönöm a meghívást!
[00:01:24]Az lenne az első kérdésem, hogy szerinted az alaptörvény 17.
[00:01:25]módosítása már része az út a diktatúrába programnak?
[00:01:34]Hát mindenképpen mindenképpen olyan olyan olyan nem tudom meddig fog elmenni ez a folyamat, milyen hosszan fog tartani, de tény, hogy csupa olyan van benne, ami jogállamellenes, demokrácia ellenes.
[00:01:47]hogy méghozzá nem is úgy lehet mondani, hogy jobb vagy bal oldalról mondják ezt, hanem például a Tordai Csaba ugye Karácsony Gergőnk a fő jogásza, meg hát a régi Bajnai Bajnak a jobb bajnaak a jobb keze, a Tordai Csaba volt valamikor, és hát ő írta éppen ma, hogy hát ez teljes mértékben nem fog átmenni az emberi jogi egyedben Stratburan, mert tudnék a passzív választójogot a 12 évre korlátozást azt nem lehet megtenni, mer tud nem csak az aktív, hogy ki kiválasztani kell minden pontosabban meg lehet tenni meg lehet tenni csak mi fog történni megteszik hát egyrészt tehát ő azt mondta bárki megtámadja akkor akkor ezt a staduli bíróság elmeszeli a magyar államot büntetés fog kiszabni nem éri meg ő úgy írta hogy nem fogja megérni a következő választást na ez tehát a jogi oldalról jogi oldalról csak a 12 év de ennek a 12 évnek van egy demokrácia oldalra még egy súlyosabb tig arról van szó hogy a demokráciában ban ugye 1850 körül kezdőtt.
[00:02:51]Hát Angliában már 1820-30 körül, de a világ egés európai világ egészében ugye 1800-as évek végén kezdődött, tehát egy bő 140-150 éves a demokrácia és kontrollálni kell tudna ciklikusan megválasztják a politikusokat és ezek lesznek az állam urai ciklusra és van egy nagy gond 130 140 éve nem tudják kontrollálni az államparátust ott vannak 10 20 30 éve és bejönnek egy ciklusra és mire megtanulják A szerencséjük van újra választják és még tovább megy a kormány, de meguknak mehetnek képviselőnek ellenzékbe és újra kedik röviden.
[00:03:27]Ahhoz, hogy lassanként beletanuljanak, hogy kontrollálni tudják a 15-2030 évig a fő osztálytőket, a főembereket az államapparátusban, oda legalább 12-15 évig azt mondja képviselőn kell lenni, mindig vissza kell tudni menni a kormányba.
[00:03:43]Na, ennek hatására a világ egészében, ahol régen van demokrácia, álltam 20 30 40 évig képviselők, néha miniszterek, államtitkárok oda visszanek képviselőnek és jön az öregség és elmennek, meghalnak.
[00:03:57]Na de nem véletlenül, tehát ez a nagyon fontos, ez egy elementáris előfeltétel az, hogy a demokrácia kontrollálni tudja a folyamatos államparátust.
[00:04:06]Na, nálunk ezt támadta meg most a 12 év.
[00:04:10]Csak szedjük össze.
[00:04:10]Jó, mert ebben a 17.
[00:04:12]alaptörvény módosításban azért több dolog is van, és de ilyen ilyen bullet pointokba szedjük össze.
[00:04:16]Ugye az egyiket már említettük, de még azért ki fogunk erre térni.
[00:04:19]Ez az időkorlát a képviselőknek, tehát hogy jelenállás szerint maximum 12 évig tölthet be országgyűlési képviselői mandátumot, bár szó van arról, hogy ez csak nyolc év legyen.
[00:04:28]A második a Lex SUlyok, tehát ez a személyre szabott alkotmánymódosítás ugye az államfőnek, tehát Súlyok Tamásnak az elmozdítására.
[00:04:35]Erre is ki fogunk térni.
[00:04:37]Akkor a nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatalnak a a beiktatása, a kétharmados törvényeknek a ritkitása, függetlenebb alkotmánybíróság, a közpénz fogalmának kibővítése és erősebb bírói önigazgatás.
[00:04:54]Kihagytam valamit?
[00:04:56]A alkotmánybírók egy részének a megkurlítása.
[00:05:01]Né négy alkotmány.
[00:05:01]Négy szá nem csak akkor a a Súlyok Tamás elnök úré, hanem a a közszársági elnök úré, hanem a alkotmánybírák is a 70 év fölötte, mert négyen vannak a 15-ből benne a Dáb elnöke, és nekik megszűnne akkor a egy pár hét múlva a megbízásuk.
[00:05:18]Jó, de igazából vannak benne jó dolgok is, nem?
[00:05:21]Tehát, hogy például a 70 éves felső korhatárt, hogyha levesszük, tehát visszaállítják például a teljeskörű jogkörüket az adó és költségvetési ügyekben.
[00:05:27]Illetve szerintem az se rossz, hogy a testület maga választja meg az elnökét.
[00:05:33]Á hát mint volt alkotmánybíró, ezt hogy látod?
[00:05:37]Hát hadd mondjam, hogy ennek is vannak előnyei meg annak is, amit a Németországból vettük át.
[00:05:41]11-ben tűnik a németeknél a bundeszták kétharmada választja meg az AB elnököt, a szövetségi alkotmánybíróság elnökét.
[00:05:47]És a 11-es új alaptörvény ezt vette át.
[00:05:50]Ezt vette át.
[00:05:53]És egy egész ciklussalra, tehát egész év megbízással, tehát úgy lehet mondani, hogy 12 évre, amíg tart.
[00:06:00]Na most, hogy ennek is megvan a maga előnye, például többek közödött, de a demokrácia, ami a a bundesztában, vagy nálunk az országgyűléről csapódik le, tudja befolyásolni az alkotmán bíróságot.
[00:06:10]Hát tulajdem azáltal, hogy az alkotmánybíróságnak óriási a jogkör és ezt pont a némettek kezdték sajnos 1949-ben ugye és ezt veszte át a világ többek között mi is 90-től kezdve.
[00:06:20]Ez gyakorlatilag sok szemen a demokráciát megfolytja.
[00:06:24]Hát a súlyom alkotmánybíróság 90-től az összes törvény egymadát megsemmisítette.
[00:06:32]Utólag mutatták ki.
[00:06:32]Én is egy nyugati cikkben olvastam.
[00:06:34]Én akkor nem néztem még csakítette meg.
[00:06:36]Az tény, de úgy tört összes törvény egymadát megsemmisítette az baj.
[00:06:43]Hát hogyne lenne baj?
[00:06:43]Hát a azt milliók választják meg.
[00:06:45]Ezt az alkotmánk ez a pár képviselő válaszotta meg és akit millió megválasztanak, az a fő fejük fölé válasz.
[00:06:52]Alkotnán bírákat és 1egyharmadát megsemmisítette.
[00:06:54]De hadd mondjam még itt egy gondot.
[00:06:56]Nem ugye vannak precíz alkotmányos szabályok, hogy beleütközik, mese nincs, meg kell semmisíteni.
[00:07:01]Ilyen, hogy az emberi méltóság sérthetetlen.
[00:07:03]Na mit jelent az?
[00:07:06]Nagyon sok mindent.
[00:07:06]Tehát attól én hogy látom, ha én egy keresztény még egészen másképp látom, mint egy városi anarhista szülők gyermeke, ugye teljesen másik érzéken na és ilyen lyuk, ilyen lyuk alapján azt mondja, hogy a 15-ből n sérti az emberi méltatóságot.
[00:07:19]Azt mondják azt dehogy is sérti, de kisebbség is megsért.
[00:07:22]Na és ez alapán sokaságával semmisítették meg a törvényeket.
[00:07:26]Sőt volt olyan is, amal nem volt benne az alapjuk, hanem ők a birák találták ki.
[00:07:30]Alkotmány birák.
[00:07:30]Ezt tudják, hogy az egyik jog szüli a másikat, és jó alaposan megszülették a jogokat.
[00:07:37]Na most röviden tehát azt csináltak, amit akartak.
[00:07:39]Hát ezt tudom én 12 évig alkotmány bíró voltam, ezt örököltem és a sok szempont igyekeztem vissza, megpróbáltam de visszafogni az alkotmánybíróságot röviden.
[00:07:49]Na jó, de ha most mondjuk a Sólyom László vezető alkotmánybíróság lenne, akkor szerinted összeférhetetlenséget mondott volna Be Sulyog Tamás köztársasági elnöknek az előzetes kérdésére?
[00:08:05]Nem, dehogy is mondott volna.
[00:08:05]Dehogyis már teljesen nyilvánvalóan az absztrakt alkotmány értelmezés az a az hát, hogy mondjam, mindenkit érint.
[00:08:12]Hát olyan nincs, hogy ne érintené az egyes embert is.
[00:08:17]Tehát valamit lehet találni.
[00:08:19]Lehet találni, hogy őt érinti.
[00:08:19]Hadd mondjak egy példát.
[00:08:22]Na a Szabó Mát Ombucman mikor volt, akkor neki az én elnököm meg a régi barátom, Pacolai Péter az AV elnöke könyv szerzőtársak voltak.
[00:08:32]tanítják az egyetem meg a Szabó Máté a Pacalép Péter könyvet.
[00:08:37]Én pedig sok-sok éve 30 éve tanszéki kollégája voltam Máténnak.
[00:08:39]A Zombus tucatjával adta be a beadványokat és hát ha én akarom meg a Pacolja elnök úr, hát akkor hát 30-40 együtt szil szeretünk többször, mint amikor nem.
[00:08:50]És ezek ellen ellen nem mondtuk, mert hát kicsi az ország.
[00:08:54]Hát nem mondjuk azt, mert gyakorlatilag Máté nem nevébe adta, ő adta be, mint a Magyarországban alapvög.
[00:09:00]biztosan még alkotmánybírók alkotmánybíróság elnöke, de nem mondtuk.
[00:09:05]Ezzel szemben volt egy bírónő, aki jött a fővárosi bíróságtól, és nagyon nem akart benne lenni az adott ügyben, és egy bíró volt, aki beadványozott egy ügyet, és mondta, hogy ő kiszáll, mert ő elfogult, mertogy a fővárosi Bíróság 600 bírójából ő is benne volt és kollégák voltak.
[00:09:20]És eszembe jutott, hogy Bzeg én a Szabon Máté kollégámmal régi szilverszerező társammal meg a pacolaiz mi nem mondtuk.
[00:09:26]Tehát tulajdonképpen, hogy mikor vagyunk elfogult, mikor nem, az sok szempontból benne akarok lenni, vagy nem akarok lenni.
[00:09:32]Az igazá jó, csak ugye most azt mondtad, hogy az nem annyira jó azért, hogyha az alkotmánybírósága annyira aktív, merthogy a demokratikus felhatalmazásuk nekik csekélyebb, mint a közvetlenül megválasztott országgyűlési képviselőknek.
[00:09:44]Ugye most kicsit visszaterelve a beszélgetést oda, hogy a azzal egyetértessz-e, hogy az országgyűlés válassza meg az alkotmánybíróság elnökét, vagy az alkotmánybírák maguk közül.
[00:09:52]zárójelben megjegyzem, hogyha esetleg valaki nem tudná, hogy az alkotmánybírókat továbbra is az országgyűlési képviselők fogják megválasztani.
[00:10:02]Mind a kettőt elfogadom.
[00:10:02]Mondom én én magam támogattam, hogy a parlament kéthamaddal válassztja meg, de ahogy bent voltam, azért láttam, hogy sok szempontból vannak annak is előnyei, hogyha mi választottuk volna meg.
[00:10:11]Tud van még egy másik, amit véletlenül ki is hagyott hadd mondja.
[00:10:15]Van itt egy Luka módosításnál máris hadd mondja.
[00:10:17]tudni a korábban úgy volt, hogy az alkotmán birk-tól vagy 90-től 210-ig úgy volt, hogy 20 éven keresztül, hogy az alkotmánybirák három évre választják meg saját tagjai közülüm és újra válták például Sómot háromszor újra válták kilenc évig.
[00:10:33]Na most ellenben az új ami átért a bundesztag megoldására, hogy végig a ciklus végét 12 évre, amíg tart a megbízása.
[00:10:41]Ez benne volt.
[00:10:44]Na most úgy változtattam vissza, hogy újra az alkotmánybírák válasszák meg, hogy elfelejtett választ adni, hogy hány évre, hány évre.
[00:10:49]Tehát ez egyszerűen kimaradt valahogy, hogy jó al és hány év fogják tessék mondani, megválasztani?
[00:10:56]Ebben lesz egy gond.
[00:10:56]Jó, lesz egy alkotmánybírósági törvénymódosítás, és lehet, hogy oda akarják tenni, oda akarják ezt tenni, hogy hogy csak annyit mondtak ki, hogy most az alkotmánybírák választják ezzel ezen túl, és akkor majd ő pontosan mire három évre újra, mint régen, vagy ciklusa végéig.
[00:11:12]Hát nem nem mindegy, nem mindegy, hogy úgyhogy ez ez tehát még egy nyitott kérdés, de én mind a kettőt mondom, mikor belül voltam alkotmánybíró, hát mondom, annak is megvan az előnye, a bírák maguk választják.
[00:11:25]És mit gondolsz a 70 éves korhatárral?
[00:11:31]Amerikában nagyon sűrű 85-90 éves korban mennek el.
[00:11:33]Nagyon az a többség a amíg meg nem hal.
[00:11:36]Meg nem hal.
[00:11:37]Hát igen, a téig van.
[00:11:39]Téletig van.
[00:11:39]Megvan a maga előnye, megvan a maga előnye, megvan a maga előnye, tehát nem lehet befolyásolni, hogy utána mi lesz az én pályám majd, ha vége lesz.
[00:11:48]Mi lesz az én pályám, ha vége lesz.
[00:11:51]Tehát itt ilyen szempontból ez is ez is, hogy hogy a tud a 70 év után úgy lehet mondani, hogy hát én 73 éves koromig voltam alkotmánybíró, de aki most megszüntetik, lett volna, aki 78 éves lett volna Amerikában.
[00:12:02]Bevett dolog a ben a birák között, a szövetség alkotmán birák között, hogy ez legyen.
[00:12:10]Tehát tulajdonképpen ez a 70 év visszatétele én nem nem ezt nem helyesnem.
[00:12:13]Amellett most van egy gomb.
[00:12:15]Jó, meglettenni a jövőt illetően.
[00:12:17]Na de hát ez visszamenőleg már megbot.
[00:12:19]Ezt akarom kérdezni, hogy ez visszamenőleges tulképpen és kil kilóg a lólábát tulajképpen az AB elnököt mindenképpen el akarták mozdítani, meg minél több alkotmánbírót el akartak mozdítani és erre vezették be.
[00:12:30]Erre vezették be ezt a 70 éves határt.
[00:12:33]Ezt meg lehetett volna tenniem.
[00:12:35]A következő alkotmánybírók úgy, ahogy volt, hadd mondjuk, a 11-ben volt egy módosítás, akkor is az volt, akkor is az volt, hogy bennünket 12 évre választottak meg.
[00:12:44]12 évvel válaszottak meg.
[00:12:47]És a akkor akkor ennek hatása a jövőt illetően eltüntették a 70 éves határt.
[00:12:52]És így a 12 év, amire meg lettem válaszva nem kellett kilenc évre befejezni, hanem hanem 12 év végig tudtam menni.
[00:12:59]Tehát ezzel mindig a jövőt illetően lehet.
[00:13:01]Csak még visszatérünk az alkotmánybíróságra, de még egy kicsit ugorjunk a legelejére, mert szerintem a legnagyobb horderejű, ami a legnagyobb vízhangot váltja ki, azért az mégis csak a lexúlyok.
[00:13:16]azt szerinted meg lehet csinálni.
[00:13:19]Tehát ez ha majd majd kiszámoljuk, hogy ennek mi lesz a leghamarabbi elfogadási napja, de ugye valószínűleg július 20, hogy egy kicsit prejudikáljunk.
[00:13:28]De szerinted azt meg lehet csinálni?
[00:13:31]Tehát ami a legsúlyokban jelenleg van, az így kóser?
[00:13:36]Nem abszolút nem jogállamnak a legnagyobb sértése.
[00:13:37]Ezt kimondta a stradburgi bíróság, a Luxemburg is többször kimondta, hogy hogy meg lehet változtatni a jövőt illetően, de ha van egy határozó ciklusa már a múltban megválasztották, annak ki kell tudni tölteni.
[00:13:49]Hát tudnék, ha nem nem ezen a főszabály az egész európai demokráciában, akkor leszámolhatnék a a politikai ellenfelemmel.
[00:13:55]Mintogy meg is történik.
[00:13:59]Hát azt persze, hát ezért van a főszabály szerint már hosszú-hosszú évek óta, és ezt elfogadják.
[00:14:03]Hát kör jön a bardella a jövőében franciáknál.
[00:14:05]Mi lenne lefejezni az egész francia államot?
[00:14:09]Ő mint a közösság elnök, nagyon nagy jó köre van ott a kö ott az a főhatalom.
[00:14:13]Majd jön a jön a a kikla a osztrák nép 40%-unuk már régen nekik kéne ennek kancellának lenni és van egy nagyon gyenge köztársaság elnökük vagy államelnökük.
[00:14:22]Mi lenne a lefejezni őket úgy, ahogy itt meg a parl tehát röviden azért nem szabad ezt tenni, mert a ez a megoldás a politikai ellenfelek leszámolás módja és teljes mértékben a jogállamiságnak a legnagyobb sérelmét jelent.
[00:14:36]De mi a konkrétum?
[00:14:36]Tehát hogy a a az, hogy legsúlyok, ezt magyarázza el, hogy ez ez mit jelent pontosan?
[00:14:40]Tehát mi az az űrügy, amivel leveszik a szaktábláról a köztársasági elnököt?
[00:14:48]Össze-vissza beszélnek.
[00:14:48]Össze-vissza beszélnek.
[00:14:50]Hát például ilyen, hogy nem amikor az újságokban megjelent, hogy bajok vannak a Magyar Nemzeti Bankkal, hát nem lehet tudni.
[00:14:57]Tudik a a aki és úgy lehet mondani, amiben volt egy bizonyos fokig a Fidesz kormányzaton belül is egy kis ellentnéz az utóbbi egy két-három évben ugye a jegybankelnök és a kormányzat vezetése között és ilyen ilyen szempontból úgy lehet mondani, hogy hogy a az, amit kialakot inkább kormányt támogató média, az se nagyon támogatta a Matolcsit.
[00:15:16]Na most a másik oldalról meg mindig is gyűlölték az egész kormányzat benne Matolcsit.
[00:15:20]És ezért például olyan egyoldalú volt a támadás ellene, hogy tehát elképzelhető tud hadd mondjam, volt egy nagyon óriási olyan döntése a Matolcsinak, ami 4000 milliárd Ftot ho nemzeti 4000 milliárd Ftot hozott a a nemzeti banknak.
[00:15:35]Nemzeti Banknak tűnik egytel fogta meglévő aranyot, a a meg meglévő pénzt és 2000 milliárd Ft-ért vett aranyat.
[00:15:45]Az idők fölment háromszorosára.
[00:15:49]Háromszorosára.
[00:15:49]És az 1500 milliárdból meg megvett arany most 4, fé milliárd négy és fé milliárdot ér.
[00:15:54]3000 milliárdot hoottolcsi.
[00:15:59]Oké.
[00:15:59]Ettől függetlenül a Matolcsi Ádám az még mindig nincsen még csak a vád alatt sem.
[00:16:05]Persze.
[00:16:05]Na de csak pillanat.
[00:16:05]Azt akartam mondani, hogy miközben 3000 3000 milliárdot hozott a banknak, és úgy tűnik, hogy alapítványokban raktak és sok a politikai nagyon zavarta őket, hog biztos egyetemek létre például olyan közgazdaság egyetemi képzés, ami a a puszta piaci egyetem piaci közgazdasági szemület szemben más ugye a kecskeméti egyetemen más prioritásai voltak.
[00:16:30]Lényeg, tehát támadták, mert régóta támadják Matolcsit és ezt az óriási 3000 milliárdos nyereségét az ő döntés nem lett volna kötelező, hogy ezt tudta hozni.
[00:16:39]Eleve volt úgy tűnik, hogy egy olyan alapítvány, amiv a fia és a baráti köre is bizonyos előnyt élveztek, sőt még el is olyan pénz, ami el els el hát, hogy hogy tűnt rosszul.
[00:16:49]Nyilván nem akarták rossz üzletbe fektetni azt lent által na el lehet 91 milliárdnál tart az utolsó, ahogy látom 91 milliárd az ami problémás lehet.
[00:17:01]Na most ez állandó, hogy hát fogták és kitaliskázszák a pénzt.
[00:17:03]Ez ez a és a magyar Péter ezt mondta, hogy mivel ez ja 3000 milliárd az, hogy ennyit hozott be, az az nem is senki nem beszél róla.
[00:17:13]Hát azért mondod ezt engem egy vicc.
[00:17:13]Na most ez az újságcikkek ellenben csak.
[00:17:15]És amivel az újságcekre magyar a a köztársaság elnök nem szólt bele, hogy így bajok vannak a nemzeti bankal, már a megnyitó beszédében ez volt az első támadás.
[00:17:27]Hagyta, hogy a magyar nemzeti bankok kilopják a pénzt.
[00:17:30]Hát nem is szólhatott volna bele, főleg nem újságcek al egyáltalán.
[00:17:33]A közszársaság elnök semmiféle joga nincs, hogy a magyar nemzeti mka elnökét meg leckésztesse nyilvánosan.
[00:17:39]És jó.
[00:17:39]Oké, értem, értem.
[00:17:43]Nem csak az a az a helyzet, hogy ezt az emberek nem így látják, és hogy mennyire nem így látják, mi elkészítettünk neked egy utca embere blokkot, úgyhogy azt most nézzük is meg.
[00:17:52]Az ezzel kapcsolatos.
[00:17:53]Egyetért Sullyog Tamás menesztésével?
[00:17:56]Igen, nagyon egyetértek.
[00:17:57]Igen.
[00:17:57]Menjen, menjen.
[00:18:01]És egy új új ember jöjjön, aki aki aki egy kicsit tisztességesebb.
[00:18:04]Nem, egyet.
[00:18:05]Egyet teljesen.
[00:18:05]Hát erről nem akarnék szólni.
[00:18:10]Mit gondol a vagyon visszaszerzási hivatal felállításáról?
[00:18:15]Hát valamilyen módon vissza kellene szerezni.
[00:18:16]Ha hivatal, akkor hivatal.
[00:18:19]Igen, azzal is csinálják, szedjék vissza, amit tudnak, aztán majd meglátjuk.
[00:18:25]Nagyon egyetértek azzal.
[00:18:25]Persze, nagyon egyetértek vele.
[00:18:28]Miért ért egyet Sulyog Tamásnak a menesztésével?
[00:18:30]Tulajdonképpen a Tisza azt a programot hirdette meg, és arra szavazott több mint három millió ember, hogy itt most rendszert vált, és ennek része az, hogy Fők Tamásnak mennie kell.
[00:18:45]Választói akaratra hivatkozva a kormány hozhat- jogszerűtlen döntéseket.
[00:18:49]Nem vagyok jogász, valószínűleg nem jogszerű, de megoldást kell rá találni.
[00:18:54]Mi a definíciója jogszerűtlenségnek?
[00:18:56]Például az előző köztársasági elnök lemondatása jogszerűtlen volt, mert nyilván nem magától mondott le, és ezt tudjuk is, hogy nem magától mondott le.
[00:19:07]Ez kicsit ugyanilyen az, hogy a az, hogy ez jogszerűtlen lenne, szerintem lehet akkorát hibázni, hogy ne legyen az.
[00:19:14]És azt gondolom, hogy Sőt Tamás ezt kiértlemelte azzal, hogy nem csinált semmit soha.
[00:19:19]Most 12 évre korlátozták, vagy akarja korlátozni a Magyar Péter és a többsége a képviselő megbízást, és a kiküldték, vagy beküldtek vagy 5-8000 vagy mennyit javaslatot, vagy hozzászólást hozzá a kormányhoz, és mondta, hogy a nagy többsége nyolc évre akarja korlátoz, hogy túl kevés a 12 év.
[00:19:40]Szerintem a négy évet mondan még azt is szeretnék, miközben lefejezi a demokráciát.
[00:19:43]És mondtam is, hogyha betennek voltam egy bejegyzés be ez a passzív válaszol korlátosan ha betennék, hogy 18 évben megkapják a a az ember a válaszögot, mi lenne, ha 50 év után vége lenne?
[00:19:57]Tuduk az öregek 68 éves koruk után már merevek, nem engedik a megőlást, és a támogatja, hogy 50 év után a választójog megszűnjön, és akkor már ne legyen választójog.
[00:20:07]Szerintem a biztos vagyok benne, hogy végre eltűnnek az öregek és nem fogják ilyen konzervatívan lebinít az államot és talán kapn egy többsé és képzeljük el a választókbő kireztenik az 50 év elég volt rá nem akarom én is bármint vagy az állami tisztviselő ne kapjanak csak minimál bírt ha fölteném sokan támogatnák reng talán többség hát aki nem kapja meg az állami tisztelőnek a nagy fizetését azt mondja legyen szegény minimál bérni ne kapjon többet és nem akarom tovább sorolni gyakorlatilag ez a így körbe Visszaí a néppel.
[00:20:39]De így most akkor körbeér a kör, mert ugye azt mondtad, hogy Sollyom László féle, a Sollyom Lászlóféle alkotmánybíróság már majdnem, hogy visszaélt a hatalmával, merthogy annyi törvényt módosítómisít semmisített meg.
[00:20:53]Igen, de például ugye ennek voltak nagyon hasznos része is, mint amikor például a halálbüntetést az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy Magyarországon már nem lehet bevezetni, mert az országgyűlés ezt nem merte megtenni.
[00:21:05]Na most ez is egy ugyanilyen dolog, nem?
[00:21:08]hogy attól hát hadd mondjam halálbinden és nem olyan egyszerű a világ a tömégek nagy része sok szemponton jogosan támogatja csak na azért nem olyan egyszerűen Amerikában például van és a nagyon nagy tömegek mi csak mindig fokozzák és sok szempont a halálbüntetés én m halálbüntetés párti vagyok csak az a fontos hogy nagyon precízen tehát nem le tehát a csak azok leg leg leg leginkább bizonyítottak csak amikor duplán minősített emberölések vagy a leggaládabb dolgok vannak és teljesen bebizonyítva Ha nem, akkor nem lehet kiszabni.
[00:21:39]Tehát jó körben lehetne írni, mert mindig az És mi van?
[00:21:42]Hártatlant ítélekel.
[00:21:43]Meg lehet azt csinálni meg lehet az csinálni.
[00:21:46]És akkor pedig elképzelő tűnik, hadd mondjam, én látnam egy látnam tűnik Amerikában néha megszüntetik, visszaállították és volt csodás úgy jogga jellése a Richard Pozner csinálta amikor megszüntették a halálbüntetést 50%-an megemelkedett a gyilkosságok száma abba abba a tagá 50 tagállam megemelkedett.
[00:22:03]Tehát a halálbüntetésnek van visszatartóás.
[00:22:07]Értem, csak ugye az Európai Unióban az emberi jogi, európai egyezmény miatt nem lehet bevezetni.
[00:22:14]De ha mondjuk Magyar Péter azt mondaná, hogy én is halálbüntetés párti vagyok, hát nyilván a nép megszavazná, nem?
[00:22:21]Többség nálunk is halálbüntetéspárti.
[00:22:23]Igen, igen, igen.
[00:22:24]Na a ezt mondjuk a köztársasági elnök és Súlyok köztársasági elnöknél maradjunk, elküldi az alkotmánybíróságnak.
[00:22:30]az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollban egyáltalán foglalkozhat az üggyel, mert ugye ez egy tartalmi alkotmányogi kérdés lenne.
[00:22:41]Igen.
[00:22:41]Az élethez való jog.
[00:22:41]az élethez való jog is annak a keretei.
[00:22:43]Annak a kerete meg tudná magyarázni meg Igen.
[00:22:46]Így foglalkozhatna vele.
[00:22:46]Én mondom én magam személyesen én halálbüntetés párti vagyok csak nagyon precízen szabályoz és nagyon-nagyon kivételesen és a többi és a többi.
[00:22:54]De mondom és ismerem, hogy emberek tucatjai azért haltak meg Amerikáb tagállában, mert eltörölték és kimutatták, hogy amikor visszaák, akkor csökkent a a legkeményebb gyilkosságok száma.
[00:23:04]Ezt én tudom.
[00:23:07]Ja, ezt nem szokták mondani.
[00:23:07]Nem szokták mondani.
[00:23:09]Sőt, ilyen külön bölcsészek szokták, hogy semmiféle visszatartó hatály van mullatok rajta.
[00:23:14]Európában által bölcsészek uralma a a közpolitikába és az egész emberi jogi európai európai jogfelfogás.
[00:23:22]És ők határozzák meg Amerikában nem Egyesült Államokban nem.
[00:23:26]Ezért ott a halálbüntetés létezik.
[00:23:28]Nálunk nem létezik, de mondom ennek ellen tudom, hogy az alkotmánybíróságon nem menne keresztül.
[00:23:31]Az ott én kisebbségben voltam ebbe az álláspontal.
[00:23:35]Ezért biztonság vagyok benne, hogyha bevezetnék egy halálbünet és akkor az alkotmánybíróság ezt megsemmisítené és megintézne az egyebet és a a strandi bíróságot.
[00:23:43]Na jó, csak akkor témánál vagyunk.
[00:23:43]Tehát a társadalmi egyeztetés amiről még azért nem beszéltünk, de majd egy picit még beszéljünk, mert ez is egy ilyen rekord rövid idő volt.
[00:23:52]Ez ugye összesen öt nap a az alaptörvény 17.
[00:23:54]módosításával kapcsolatban.
[00:23:57]Szóval július 20-án tud leghamarabb a magyar országgyűlés szavazni a 17.
[00:24:01]a alaptörvény módosításról.
[00:24:04]Ez azt jelenti, hogy onnantól kezdve van öt napja maximum Súlyok Tamásnak aláírnia, vagy nem aláírnia ezt a módosítást.
[00:24:12]Ha aláírja, akkor lényegében még aznap ő már nem köztársasági elnök.
[00:24:18]Jól mondom?
[00:24:20]Hát nem aznap, de aláírja, kihirdetik másnap és a határből követő napon nem, tehát harmadik nap mondjuk már nem közsák.
[00:24:26]Így köszönöm szépen a pontosítást.
[00:24:28]Ö igen, de ugye van neki egy lehetősége, és ezt Hak Péterrel nagyon jól kibeszéltük a múltkor, hogy elküldi előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.
[00:24:40]Szerinted hogy fog eljárni Sujlyok Tamás?
[00:24:43]És az alkotmánybírósághoz, ha ez eljut, ők hogy fognak eljárni?
[00:24:48]Hát egy látni kell, hogy a magyar alkotmánybíróság nem textualista.
[00:24:50]Ez nagyon fontos.
[00:24:52]Például ha van a 13/213-as döntése, amikor bejött az alaptörvénybe, behozták azt, hogy az összes régi ABH alkotánybírósági döntés, amit 2015 hoztak, hatályukat vesztik, tehát nem lehetett volna kamni.
[00:25:06]A 13/213 AB határozatban 13-ban kimondták, hogy de használjuk azért, mert a olyan jogtudás van benne, hogy meg kell indokolni, de használjuk.
[00:25:17]Ugye kifetten szemenállóan, nem textualista.
[00:25:20]Na, tehát röviden, amikor valami szöveghez hozzáér, akkor nem egyszer a szöveget nézi, hanem van az egész alkotmány, például jelen van a demokratikus jogállam elv a BC-ben.
[00:25:31]Magyarország demokratikus jogállam.
[00:25:33]A demokratikus a jogállamból pedig folynak például egy visszaható hatály tilalma.
[00:25:37]Ezért az eljárási szabályt is amikor elfogadják kétharmaddal, akkor tön az az eljárás jogállamba ütköző ütköző.
[00:25:47]És ezért a jogállamba ütközés miatt megsemmisíti.
[00:25:50]Na, tehát röviden, és m a Sullyok Tamás alkotmánybíróság elnöke volt 10 éven keresztül, ismeri ezt a jogfelfogást, jogfelfogást és ennek ha mondom, ez nem az én személyes, mert nekem soksz módon szemben álltam ezzel, de elfogadtam, hogy ez Magyarországban 30 év a súlyom még még inkább ez volt.
[00:26:08]Tehát 30 éve Magyarország, most már 36 éve Magyarországon ez a jogfelfogás, amit az alkotmánybíróság, tehát a nem textualista felfogás, és ezt kell figyelembe venni.
[00:26:19]Na most a Tamás, a súlyog Tamás tudja nagyon jól és tehát a jogállamiságra tekintettel teljesen nyilván jogállam sértő ez a alkotmány módos.
[00:26:27]Visszaküld tessék megvizsgálni.
[00:26:30]Na most jön a következő.
[00:26:30]Már hét alkotmánybíró azt mondta a absztrakt értelmezés kér kérésénél, ami absztraktal lett föltéve, hogy az bennünket is érinti, és ez egy elfogultságot jelentünk be.
[00:26:40]Végül ez fölmegy nyolcra, ha jól tudom, még egy csatlakozott hozzá.
[00:26:44]Igen ám, de az más volt.
[00:26:46]Most arról van szó, hogy van egy új, az nem erről szól.
[00:26:48]Most van egy ekte egy szövegszerű alkotmány módosítás, ami nem érinti csak négyet benne.
[00:26:54]A négy alkotmánybírót, akinek megszűnne, a többit nem érinti.
[00:27:00]Hát azért ezen lehetne vitatkozni, mert azért az alap, tehát a a módosításban nem csak azt akarja módosítani ugye az alkotmánybírókra nézve, hanem lényegében a a tartalmi jogaikat, tehát a az, hogy adójogi kérdésekben foglalhat-e állás, nem?
[00:27:14]vagy hogy maguk választhatják meg az elnököt, tehát hogy ez is egy összeférhetetlenségi ok lehet.
[00:27:17]Nem, nem, nem.
[00:27:20]Hát tulajdonképpen hát helyz helyzet az, hogy hogy tehát mondom az a négy alkotmánybíró, aki valóban hátrányosan érinti, hátrányos de őnek is meditálni kell.
[00:27:29]Hát pillanat, hát érinti hátrányosan ez a dolog, de tulajdonképpen én a jogá mivel az egész az a a teljes magyar jogállamisságot érint, és nem csak őket, ezért úgy lehet mondani ja pillanat az, hogy elfogult az ön a szubjektív ítélet mondtam talán mondtam az előbb, hogy hogy a a Pacolai Péternek a a szerzőtársa a Ombucman Szabó Máté vagy az én 30 éves régi barátom, kollégám, a tanzéi kollégám, nem éreztünk majd elfogónak.
[00:27:56]Máté nyugodtan küldhette a beadványit.
[00:27:58]Mi meg nem néztük, hogy milyen régóta ismerjük a Máté.
[00:28:02]Az szubjektív dolog, hogy elfogultnak érezzük magunkat.
[00:28:05]El Mi azt gondoltuk, hogy nem.
[00:28:07]És nem is voltunk elfogultak a Mátéban, tehát röviden ezért a négy alkotmánybíró azt mondja, hogy nem nem a jogállamiságra figyel, én nem érzem magam.
[00:28:14]Elfognak és dönteni fogok.
[00:28:17]Jó.
[00:28:17]És hogyha döntenek akkor mi történik?
[00:28:19]Igen, egyszer arról van szó, hogy hogy mivel teljesen nyilván jogállamiságot sérti, és ez a nem textualista felfogás minden ott bent lévő gyan nagyon akar a nagyon a úgy lát van egy ilyen paktum gyanú amit a megis jelte a Fidesz közleményébe és én elég életszerűnek tartom.
[00:28:35]Olyan nincs, hogy egymás után nyolcszor alkot membőn elfogult vagyok.
[00:28:39]Ez nincs.
[00:28:39]Itt csak egy ahogy kiderült, hogy a Szabon Marcel más hadd a Pázmányosság.
[00:28:43]Ez csupa pázmányosról volt szó.
[00:28:45]Pázmányon tanító Szabó Marcel, az ott végzett melétei, tehát ott van egy ilyen kör vagy valami, nem tudom, hogy hogy de az a lényeg, hogy a Szabó Marcel melétei paktuma, hogy a közge nagyon életszerűnek tartom.
[00:29:01]Tud ma egyáltalán fölott és fölpattant elte egyedül, hogy a a a leg volt legfőbb ügyész állam ábi elnöki átnevezés kétharodan megválasztották, az sért bennünket, ezért kéri, hogy mondjon le.
[00:29:16]Azt tudod, mert elküldtem neked, hogy én készítettem anonim öt alkotmánybíróval interjút, és hát igazából ezek közül három olyan volt, aki összeférhetetlenséget mondott, és kettő olyan, aki nem.
[00:29:31]Most anélkül, hogy fölfednék részleteket róluk, mert akkor még a végén kitalálnád, hogy vagy bárki kitalálná, hogy kik voltak az interjú alanyok.
[00:29:41]Innen köszönöm nekik.
[00:29:41]Egyébként mindegyik elmondta, hogy az az indítvány azért tényleg elég nagy elég magas labda volt.
[00:29:48]Ugye ez egy titkosított dokumentum, tehát ezt a nyilvánosságra még nem lett hozva.
[00:29:51]De mindegyik elmondta, hogy nem volt elég jól megfogalmazva.
[00:29:55]Tehát ha az állami intézményvezetőket kérdezte a köztársasági elnök, akkor abba az alkotmánybírók is benne vannak.
[00:30:02]Tehát emiatt összeférhetetlen arról nyilatkozni.
[00:30:07]Persze volt, aki azt mondta, hogy ettől függetlenül meg lehetett volna ugrani a kérdést, és ők úgy ezt meg is tették, de az azért nem áll meg teljesen az elmondásuk szerint, hogy ők most hirtelen tiszásak lettek, mert te most ezzel azt mondod, tudod, hogy a Szabó Marcel a mellétei Barna miatt hirtelen most akkor tiszás lett.
[00:30:29]Tehát nem lehet az, hogyha egy jó kérdést tesznek fel.
[00:30:31]Tehát például most itt lenne egy előzetes normakontroll július 20-án, akkor az alkotmánybíróság meg tudja mutatni, hogy milyen fából faragták.
[00:30:40]Tehát már nem nem bízol bennünk mé 12 év körülbelül né 4000 beadványt láttam meg külbő megfogalmazzák tudom nagyon jó, hogy ha nem akarok dönteni, akkor nem fogadok.
[00:30:50]Sőt ez volt az egyik legtiikusabb, hogy akarom dönteni, vagy hogy és akkor hir nem mer és akkor talán olyan nincs, hogy ne találjak.
[00:30:58]Hát például hadd mondjam például ha nem akarom ami az egyik leg népszaáb föltett kérdés elég egyértelmű ez ugye evides egy csomó nézőnek sűrű most már nem nagyon volt de állnap föltették népszaási kérdést és elég egyértelmű és azért volt nem nem nem elég egyértelmű akarom vemhes akarom nem vemhes tehát nagyon majdnem mindegyiket elég precí ja nem akartam hogy a népszás elé menj és akkor azt nem az elég egyértelmű ezt gondolom ha aki figyeli majd ezt a beáldását körül azt mondja ig újabban már alig Még voltak ilyenek, de röviden azért mondom, hogy amit a a kolléga volt kolléga urrak mondtak, azok tulajdonképpen ugyanerről van szó.
[00:31:34]Hát ha nagyon akarom, akkor nem volt megfel fogalm.
[00:31:38]Ez ké függebb len na jó, de oké.
[00:31:40]Oké, de ha mondjuk ugye itt az előzetes normontroll kapcsán az eljárási részét, tehát az eljárási részét kérdezi meg a köztársasági elnök, abba bele lehet-e kötni?
[00:31:52]hiszen azért ez az öt nap, ez nagyon-nagyon kevés volt.
[00:31:57]A ez most csak egy dolog, tehát nagyon sok mindent tudom, tudom nagyon sok mindent már írtak a Helsinki bizottság is, Tordai Csaba meg nagyon sokan több jogvédő szervezet is leírta, hogy mi a baj ezzel az alkotmánymódosítással, meg annak az eljárási rendjével.
[00:32:08]De a társadalmi egyeztetésre öt nap állt rendelkezésre, ami egy alaptörvénymódosításnál, ami ilyen kaliberű dolgokat tartalmaz, de aztán pláne nagyon kevés.
[00:32:16]Szóval ebbe akár beleköthetne az alkotmánybíróság.
[00:32:18]Nem, á nem, nem volt, amikor nem is volt egyáltalán.
[00:32:23]Alkotmány módosítás az más, mint egy alkotmánynak a létrehozása.
[00:32:27]Tehát jó, hogy mikor úgy 2010-ben volt egy új alkotmány, elindult, alaptörvény lett belőle a elnevezésben, akkor az tartott 10 hónapig.
[00:32:35]10 hónapig tartott, keveselték, gyengének tartották úgy, hogy ez volt az egyik, hogy nem volt legitim az a alaptörvény előkészítés.
[00:32:41]10 hónapig tart meg igaz, de az egész alaptörvény alkotmányozás volt, ez pedig egy öt ez hadom, hogy lehetne hosszabb is persze, de ahhoz hogy egy ilyen kardinális kérdésekben dönt, mert ez nem egy sima alkotás módosítás, abban esetleg hosszabb is lehetett volna valóban, hogy tényleg annak nevezzem, tényleg annak nevezzem, de ez a legkevesebb.
[00:33:02]Tehát nem erről van szó.
[00:33:04]Egyszerűen az az a azok a problémák, ami benne van, na és maga így az eljárás egy alkotmányellenes alk úgy jogállamiság ellenes alaptörvénymódosítás jönne létre, és az eljárása is jogállam ellenes.
[00:33:16]Jogállam ellenes ezért.
[00:33:16]És ennek h és az benne van az alaptörvénybe.
[00:33:21]De mitől lesz az eljárás a jogállam ellenes, hogyha most azt mondod, hogy ez az öt nap, ez még oké is?
[00:33:26]Nem, nem, nem egyáltalán ezek nem is nem jön számba.
[00:33:28]A a a, hogy az a ahogy elfogadták, ahogy elfog most ahogy elfogadják a a ott ott a kétharmad megvan, de ahogy elfogadják egy jogállami jogállamiság sértő alaptörvény, az maga az eljárás is jogállamsértő.
[00:33:43]Arra is kiterjed, arra is lehet mondani, hogy ha én nem vagy texualista lennék, akkor nem ezt mondanám.
[00:33:50]illetve az nem az AB többségnek nem, de mivel az AB többség nem texualista, a a az jogállamiság benne van a az alaptörvénybe és az eljárásnak a megítélését lehet a jogállamiság fényébe nézni, és azt mondja, hogy mivel jogállam ellenes az egész az eljárás is a és ezért megsemmisítenem és ennek hatására meg az jön és mivel én úgy gondolom, hogy hogy ténylegesen van nyolc a 17-ből én nyom tűnik eleve hét volt aki eddig kis aki meg aki benne ne volt a döntésbe.
[00:34:19]Most hadd mondjam, hogy teljesen nyilvánvaló volt egy nyolcadik, aki aki úgy tűnik, ahogy lehet mondani, hogy ő is átáltál, hogy a paktum bírák közé, vagy mindenképpen ki akarta magát vonni, de most tulajdonképpen kiderül, hogy ő az négyek egy négy egyik, aki el megszűnik.
[00:34:37]Tehát amikor megsz, ha én azt mondom, hogy én nem tart nem akarok dönteni róla, nem akarok dönteni róla, akkor lefejezem önmagamat, amet a jogállamiságot sért.
[00:34:46]Én úgy gondolom, hogy így összejönne a nyolc alkotmánybíró, az a többség ilyen elég nyolc a többség a 15-ből nyolcnak kell lenni.
[00:34:53]Na jó, de 10nek kell lennie.
[00:34:56]Nem, nem pillanat.
[00:34:56]10 az csak a határozott képesség.
[00:34:57]Ez az.
[00:34:57]És hogyha Na jó, pillanat félre, amit te most mondasz összekered valamivel, ha majd megfosztási eljárás lenne, oda kéne a 10, de itt nem megfosztás elá.
[00:35:09]Jó, de az előzetes az előzetes normakontrollhoz is kell, hogy határozatképes legyen az alkotmánybíróság.
[00:35:13]De hogyha a 15-ből nincs meg 10, aki azt mondja, hogy határozatképesek vagyunk, akkor megint határozatlanépes az alkotmánybíróság, tehát nem tud válaszolni az előzetes normál.
[00:35:25]Igen, de most most föl se merül, csak mondom négynél.
[00:35:28]Négynél meg nő.
[00:35:28]Hát de szerintem, mert hogy eddig ugye nyolc emberről volt szó, aki nem akart.
[00:35:32]Pillanat, de akkor de egész másról volt szó.
[00:35:34]Egész másról volt szó.
[00:35:37]Egész másról volt szó.
[00:35:37]Az abszakt alkotmányértelmezés.
[00:35:39]Most meg van egy precíz, van egy jogal alkotmányú módosítási törvényszöveg, és erről kell nekik dönteni jogállam ellen.
[00:35:46]Tehát úgy mondom, hogy az ami a korábban volt, az nem automatikus, hogy itt újra kimondják.
[00:35:51]Újra k lehet hogy és mivel mondom az az nem volt természetes kimondták ott egy megegyezés volt h fügefalevél amit mondtam tehát röviden ennek hatására elk nagyon is valószínű hogy egy-kettő talán tovább is kitart nem én azt mondom hogy ez én elfogult vagyok és ez szubjektív meg kérdés nem kötelező neki mondhatja azt és akkor lesznek 12en de akkor ezt vegyük végig de akkor ezt vegyük végig tehát hogy az a szenárió van amit te mondasz hogy határozott képes az alkotmánybíróság Az előzetes normakontrollra azt mondják, hogy nem megsemmisítik, meg egyáltalán megsemmisí nem semmisíthet pillanat.
[00:36:28]De én még hadd mondjam, itt van egy különbség, majd majd ha jön a 30 képviselő 30 napon belül a képviselő utólag akkor semmisítik.
[00:36:35]Most csak azt mondják, hogy alkotmány ellenes és visszaküldi.
[00:36:40]Igen.
[00:36:40]Mi történik?
[00:36:41]De most nem semmisít.
[00:36:41]És az államfő ez ennek hatása nem kell aláírnia.
[00:36:45]visszaküldi a házelnök asszonyának és mondja az AB mellékeli az AB-nak a döntése, hogy kérem szépen ez ez is ez is halkotmány ellenesben.
[00:36:52]Tessék átdolgozni, tessék átdolgozni és megy a tovább maga útján.
[00:36:56]Tehát így nem semmis meg nagyon fontos.
[00:36:59]Hát nem semmisíti meg, de az országgyűlés újratárgyalja a annyiban igaz, hogy kezdheti előre az egészet.
[00:37:06]Kesztiheti egészre az egészet és beadhatja ugyanúgy.
[00:37:10]Ugyanúgy nem adhatja már be.
[00:37:10]Hát olyan kimondta rá, hogy izé ez alkotmány ellenes, akkor automatikusan az államfőről és az államfő maradt, mert úgy csak akkor, amikor ez hatályba lépne, akkor szűnék meg másnap.
[00:37:20]Ekkor ha az úgy ha úgy dönt az alkotmánybíróság, akkor visszaküldik, a négy alkotmánybíró megmenekül, tovább marad, nem nem lép hatályba.
[00:37:31]Az államfő is megmenekül és dolgozhat rajta.
[00:37:34]Ez mindezt körülbelül augusztus utolsó napjaiban tartunk.
[00:37:39]augztus utolsó napjában 30 napjuk van rá.
[00:37:41]Utolsó napjában tartunk káb 27-ig 28 visszajelő ez így alkotmányes.
[00:37:44]Tessék akkor csak akkor súlyog Tamás hat két napot rá hármat visszaküld a házasszonyának és mondja, hogy tessék akkor dolgozni rajta és az egész szeptember rámegy és valamit kihúznak, valamit de ugyanúgy ugyanedől döntenk az alkotmánybírók ugyanúgy benne maradnak és és akkor várják a következő menetet szeptember-októberben.
[00:38:06]Oké.
[00:38:06]De mi történik akkor most ezt a kedves nézőknek azért fedjük fel, hogyha visszaküldi az előzetes normakontroll követően az alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az alkotmánymódosítást, amiben az van benne, hogy én ezt alkotmánysértőnek tartom, és az országgyűlés nem módosítja.
[00:38:24]Tehát persze, hogy kéne, de nem módosítva ugyanúgy elküldi a köztársasági elnöknek.
[00:38:31]És azért én ezt kinézem ebből a Tiszás országgyűlésből, hogy csak azért is ugyanazt a szöveget akarom elfogadni.
[00:38:38]Akkor mi történik?
[00:38:38]Az egy saknad helyzet.
[00:38:41]Ez előad olyan fej fejjel megy a falnak.
[00:38:43]Hát az államfő hát azt az államfő teljes jogában, hogy kérdez mondta már az ABkotmányellenes.
[00:38:52]Hát meg van tiltva, hogy aláírja.
[00:38:52]Újra elküldöm az AB-nak.
[00:38:54]Az AB pedig egy napi tárgyal arról és mondja, hogy hogy egyrészt 30 napja van rá.
[00:38:59]Lehet, hogy ki is várja, hogy ne bombázzák őt másnaponként.
[00:39:04]Ilyen absz abszurditás.
[00:39:07]Hát egyszer én azt mondom, hogy hogy az alkotmányenes és az visszavisa nem módosítja, akkor az államfő azt mondja, kéne mondtám már, tessék.
[00:39:13]Hát jó, maú dolga belemennek felj a falnak.
[00:39:15]Én újra átküldöm az AB-nak, ami azt mondta tegnap előtt egy hete, hogy hogy az alkotmány jelenés látják, hogy semmit nem változatott.
[00:39:23]Ülnek összeülnek egy formális ülésre összeülnek egy három hét 30 napjuk van rá újra.
[00:39:29]összeg két-három négy hét múlva és mondják egy soros egysort mint jeleztük az előbbi döntésünkben ez alaptörvényeles ezt fönnt tartjuk tessék átdolgozni ezt így nem enged az államfőnek jelék ezt nem írhatja alá rendben.
[00:39:43]Mi történik akkor hogyha az előzetes normakontrollt meg sem válaszolja az alkotmánybíróság, mint ahogy ezt most nem rég két hete megtette, mert azt mondja igazából hat ember kell hozzá, nem?
[00:39:55]hogy összeférhetetlenek vagyunk.
[00:39:58]Tehát a 15-ből hat ember azt mondja, hogy összeférhetetlenek vagyunk.
[00:40:02]Igen.
[00:40:02]Na az már ez egy érdekes dolog, mert az a múlt a múltkor nem az egy absztrakt alkotmányértelmés volt.
[00:40:06]Azt nem nem a mi nem vagyunk hatképes, csak levesszük a napirendről.
[00:40:10]Ellenben van itt egy gond.
[00:40:13]Itt nem lehet kihirdetni addig, amíg ne amíg nincs egy válasz rá.
[00:40:18]Igen.
[00:40:19]Mi?
[00:40:19]Az államfő a pedig elküldi.
[00:40:19]Elküldi az államfő és vár.
[00:40:22]Nem, 30 napjuk van rá.
[00:40:25]És ha nem tudom, hát egy utána nincs válasz, akkor nem lehet az én ki így nem lehet hirdetni, nem tudnak dönteni.
[00:40:34]államf ez a őneki joga van megvárni egy hát tessék akkor ha nincs válasz igen ez egy közjogi közjogi válságot hoz létre alkotmányogi válságot mer az alkotmány bíróság azt j hogy hogy tehát hogy haták képtelenség alámegyek az államf én nekem ne az a dolgom hogy jöjjön egy alkotmányosságot megerősítő hat amíg nincs én ugyan nem írom alá sóom lászló hogy csinálná sólyom lászló ő ő ő rávenné mert teljesen nyilván tudja hogy ezek viccel viccelődések viccelő fügefalevél tehát a vég a bend a belső megbeszélés hogy uraim bíróuraky ott mindig magáztunk még én is a legjobban barátok voltunk kinn a kávézóban és ott bíró úr voltunk hát ez nagyon fontosan hogy nem az hogy tegeződünk mint a miniszterelnök engedi meg hát abszurdum a parlament ülésén hát mi is a kávézó tegzőtünk oda leírtunk akkor ettől kedve bírórak voltunk egymás számára nagyon fontos ez a form forma formaiság hát nem tudom lehülyézni vagy valamit Mi mert mi bíróurak vagyunk ennyi más számára, meg elnökurak voltunk a másik számára.
[00:41:38]Tehát röviden ez így marad.
[00:41:40]És akkor itt ez egy közjogi válság jön létre.
[00:41:42]És azért mondom, hogy a a súlyom rávette volna rávette volna lehet a a meg tudja tenni a Péter, hogy uram nagyon jól tudjuk az elfogultság a sok szempontból ez ez így nem áll.
[00:41:51]Hát a jogállamiságról kell dönteni, nem az önök sorsáról vagy nem az a nem az a fontos jogá emelkedjenek fölül és a jogállamiság sorsáról döntsenek.
[00:42:02]És akkor én inkább azt hiszem, hogy ez a közögi válság úgy menne, hogy egy-kettő, bár lehet egy-kettő se marad.
[00:42:09]Ugye a 10 mindenképpen 10 fölé megy és akkor hatáképesség visszajön és akkor tudnak dönteni.
[00:42:16]Tehát ez a fő szabály ugye ez lesz akkor belőle.
[00:42:19]Rendben.
[00:42:20]De ennek még a végig kell szaladni az mégis csak azt mondják a többség, hogy nem ez úgy ahogy alkotmány ellenes.
[00:42:23]Mi négyen vagyunk és úrunk a Dunában, lefejezzük önmagunkat.
[00:42:28]Mondjuk, hogy ez is egy lehetőség.
[00:42:32]Azt mond el, bocsánat csak Béla, azt mondd el, hogy milyen eszköze marad Magyar Péter kormányának, a Tiszán országgyűlésnek, hogyha az alkotmánybíróság vagy határozat határozatképtelenségből nem válaszol, vagy az előzetes normakontrollra azt a választ adja, hogy az alaptörvény 17.
[00:42:51]módosítása az alkotmány ellenes.
[00:42:54]Hát akkor mit tud csinálni, hogy mindenképpen áramoljon a Tiszásak?
[00:42:59]Nem fog áramolni.
[00:42:59]Nem tud áramni.
[00:42:59]Nem tud nem tud áramolni, mert a mert nem tudja leváltani.
[00:43:04]Hát o nincs, hogy bemegy rendőrökkel is elvitett az alkotmány világkat.
[00:43:07]Ez tehát röviden megáll a helyzet.
[00:43:10]Nincs, úgy lehet mondani, elért a határai végére, visíthat, tombolhat, mint a parlament űrészszerember szokott, de nem tehet semmit.
[00:43:19]Nem tehet semmit.
[00:43:19]Akkor ez egy nem tehet semmit.
[00:43:22]Hát mivel rendőrökkel nem vitelteti az alkotmány bírókat el, az államfő pedig nem tehet semmit.
[00:43:26]Hát ha egyszer nem kapom vissza alkotmányos, akkor én én nem tehetem meg.
[00:43:31]Ha pedig megkapom, hogy alkotmány jellemes, akkor csak egyet tehetek.
[00:43:35]Én egy postás vagyok.
[00:43:36]Megküldöm az AB határozatot a ház elnökasszonyának, hogy tessék, nem alkotmány jellenes, nem tudom aláírni.
[00:43:45]És itt megállunk.
[00:43:45]Itt megállunk.
[00:43:45]Érzem.
[00:43:47]Beszéljünk akkor még egyenként a ugye mert a tordai Csabát én nem duplikálnám, mert baromi jól kifejtette, meg nagyon sokan szemlézték, meg már mi is beszéltünk róla, csak egy érintőleges dolog, hogy ő leírja és te is megerősítetted, azt hiszem egy Facebook posztodban, hogy ha nyolc évben maximalizálja a miniszterelnöknek a mandátumát az új alaptörvény, az lényegében oké, mert nem sért nemzetközi jegyezményeket, kivéve, hanem visszaható hatályú, mert azért a Lex Orbán azért visszaható hatályú, de úgy tűnik, hogy ez nem ment valamiért amúgy előzetes normakontrollra, ami eléggé meglepő volt.
[00:44:24]A viszont, hogyha a az országgyűlési képviselőknek a mandátumát maximalizálnák 12 évben, az már alkotmányellenes lenne, és az és a straszburgi emberjogi Bíróság is helytelenítené.
[00:44:36]De ennek mi az útja?
[00:44:39]Tehát akkor egyenként kellene Kunhalmi Ágnesnek vagy Márkizaj Péternek vagy bárkinek elmenni Strasburgba, hogy kártérítést kapjon.
[00:44:49]Mi?
[00:44:49]Sokan megtámadhatják, meg megtámadhatja például megtámadhatja példá bármely pártnak a jogásza, megtámadhatja a Fidesz frakció nevében, de az is azok a képviselők, akik ki vannak zárva, egyesé alkotmányos panasz, alapjogi panaszt nyújtanak be.
[00:45:04]Mindenképpen, mivel ez egy nagyon-nagyon fontos döntés lenne, és nagy mértékben sérti az európai egész jogállamiságot, nagyon gyorsan kitűznék, és az biztos, hogy egy-két éven belül, vagy egy éven belül meglen a válasz, és elmesszelné el, tehát nem érné a úgy, ahogy a Tordai Csaba leírja, hogy nem érné, amire ez 30-ba kerültünk, úgy van benne, hogy 30-szor indul a a hat az alkalmazása.
[00:45:26]nem érné meg.
[00:45:27]De miért nem érni meg a kártérítési perk miatt?
[00:45:31]Kötelezni a magyar államot.
[00:45:31]Kötelezni a magyar államot, hogy hogy hogy semmisítse meg, mert Európa egyede.
[00:45:35]És meg meg ha mondjuk aki megtámadja megtámadja például Baká esetében volt egy gond.
[00:45:43]A BKA esetében a Fidesz úgy tette őt le, hogy nem találta a jogállam jogállamsértőnek találta a jelje a szabadbögi bíróság és megint 30 millió Ftba kerül.
[00:45:52]Na most jelen esetben, ha bead, de nem azt találta jogellenesnek, bocsánat, azt azt találta jogellenesnek, hogy a mandátuma végéig nem fizették ki.
[00:46:02]Nem, nem, nem az, hogy egyáltalán az, hogy nem nem az, hogy gyakorlatilag a ciklusát lerövítették jogállal visszamenő.
[00:46:08]rövide és ez hogy hogyon alakult, hogy miért 30 millió összes ilyen Európa, de egyszer átszámoltam kábé 30 millió járt neki.
[00:46:15]Na most itt röviden van vagy 100 képviselő, aki effektíve nem lehet és akkor egyesé beny mondjuk nem akarom a magyar győnek hozni.
[00:46:26]A magyar győr volt, aki a ugye a bűnözőknek a a börtönbe levő, akik kevés volt a cella, a négyzetméter számú, az rá egy-két élelmes ügyvéb rájött, hogy hát van egy forma nyomtatás, beszalok a börtönbe, 17000 vannak ott és aláíatott 6000 börtön lakóval és kiküldték ő csak alák és mondták, hogy megkapod a felét, a fele az enyém.
[00:46:45]Ezeká sok-sok milliót, ha jól tudom, Magyar György volt az egyik ész ugye börtön, ez a börtön börtön nagy méretnek a nagysága, és utána jöttek egymás után.
[00:46:55]egy egymás után a megítélések és felét megkapta az elítéltét mert hogy kicsi szellával ak másik felé az ügyvény.
[00:47:02]Tehát jelen esetben akkor körbesz 100-150 képviselni, hogy tessék itt a formanyomtatvány támadja meg fele a magá fel az enyém és akkor újra lesz néhány ügyvéd milliomossá válik sokszoros milliomossá sem kötelez milliárd de az eljebb az nem kötelezheti Magyarországot hogy módosítson alkotmányt hát egyszerűen arról van szó az jogállamellenes volt az az alkotm az az a jogállamot sértő és megkér megsér meg minden képviselőnek mondja megíti 30 milliót.
[00:47:33]Hát 3 milliárdnál tartunk.
[00:47:33]És folyamatosan az ott van, hogy az a magyar állami jogállamsértő pozícióban van.
[00:47:40]Meg kell változtatni azt a szabályt.
[00:47:42]Zömmel meg is szokták.
[00:47:42]Hát a legritkább az, amikor ellenáll neki.
[00:47:44]Nem nem szoktak másk ellenállni.
[00:47:47]Egyedül a egyedül a a magyar állam állt szembe a a a kerítés korláttal, ugye a ez a migrációs fő.
[00:47:55]De hát végül a nem az eljebb volt.
[00:47:58]Az eljebb is egyszer meg megbírság.
[00:48:00]Egy afgán család kapott egy 5 millió Ftot.
[00:48:03]Igen.
[00:48:03]Ezek mind egyedi esetek.
[00:48:05]Igen.
[00:48:05]Igen.
[00:48:05]De ami igazán nagy volt, a napi 1 millió azt a Luxembő, de az az uniós bíróság volt, tehát az európai.
[00:48:10]Igen, azért mondom, mind a kettő belejátszik a dologba.
[00:48:12]Belejátszik a dologba.
[00:48:14]Elképzel, akkor ő mondja utána, mert teljesen nyilvánvaló, hogy akarták, hogy az Orbán Viktornak nem ártana vége lenne a kormányzásának, de nekik úgy lehet mondani, hogy az egész európai jogálliságot sérti.
[00:48:24]És ha ha már azt az örömet, hogy megtörtént a kormányváltás, ugye elmúlik, mert az nem tart örökké, akkor egy kérdez ne bolondozzon már ez egész demokráciát sérti, és akkor Luxemburgba is kiszabnak napi 1 millió eurót.
[00:48:39]Mivel kevés a műsoridőnk, a menjünk arra rá, ami szerintem az egyik leg, hát hogy mondjam, neccesebb módosítás, és szinte senki nem beszél erről, az pedig a az elvileg erősebb bíró bírói önigazgatás.
[00:48:54]Ö hát lényegében arról van szó, hogy a bírák az országos bírói tanácson keresztül nagyobb beleszólást kapnak a kúria és az országos bírósági Hivatal elnökének kiválasztásába, és kétharmados többséggel kezdeményezhetik a visszahívásukat is.
[00:49:11]Na most ez nekem olybá tűnik, hogy olyan, mintha visszatérnénk 89.
[00:49:13]október 23-a elé, amikor ugye a bírákat vissza lehet hívni.
[00:49:22]Hát inkább arról van szó, hogy itt nem itt a csúcson levőkről van szó.
[00:49:24]A csúcson levőkről van szó.
[00:49:27]Biz csak a csúcson levőkről.
[00:49:28]Csúcson.
[00:49:28]Persze, persze.
[00:49:28]De hát az a helyzet az, hogy hogy ez jó néppen arról van szó, hogy a a bírói hatalom csúcsait odaadom a demokrácia csúcsának, hogy ő úgy mint Amerikáb a szövetségi minden szövetségi bírót a az a a többség nevet kiír, tehát a a kongresszusi többség és a szenátus az, aki ellenőrzi és a elnök, aki effektív az ki lévő bírót visszahívni az a na most a másik az, hogy visszahívás az nincs.
[00:49:57]Az valóban valóban erről van szó.
[00:50:00]Hát igen, de mondom én inkább az első felérnél hangsúlyt, hogy egyáltalán az, hogy a bírói hatalam csúcsait, ami eddig a bírói hatalam csúcsait, a demokrácia csúcsa, a a Országgyűlis kétharmada választja, ez biztonsági előzetesen a bírói karnak a belső erőviszonyaihoz kötik.
[00:50:19]Sok szempontból lehet a bírói kar egészen politikai entitás, nem a bírói függetlenség, egy-egy bíró döntési függetlenség a bíróik egészen egy politikai csapat az kap egy nagyobb hatalmat.
[00:50:31]Az nagy tehát a demokrácia hatalma milliók megvánzák a nép egy ciklusra.
[00:50:35]Ezzel szemben ott pedig van egy folyamatos sok évig együtt dolgozó, együttműködő bírói kar egy korpusz.
[00:50:40]Egy óriási 2700 nem is tudom hány bíró van Magyarországon.
[00:50:46]És ennek a testülete most egy nagyobb jogkört kap, hogy önálló politikai testületté váljunk.
[00:50:50]Én ebbe látom az a demokráciának egy korlátozását jelenti.
[00:50:54]Korlátás hadd mondjam, hogy itt is van egy aranyos.
[00:50:59]Hát nem aranyos, mert fölháborító, de hogy inkább csak ironikusan hadd mondjam.
[00:51:03]Arról van szó, hogy a a kurria elnök ellen sok szempontja.
[00:51:06]A kuria elnökét vissza lehessen hívatni a Vargaszsi Andrá.
[00:51:10]Na most igen ám, mert azt mondják, hogy 10 évig ugye a legfőbb ügyész helyettes volt, utána 10 év nyolc évig alkotmánybíró volt és a kúriai döntések tucatjait semmisítette meg, de nem volt igazi kuriai bíró előtte rendez, de egyébként volt egy pár hónapig még az is volt hát egy fél évig, egy év, de én azt és ez nagy hiba, ez direkt miatta kellett módosítani.
[00:51:34]Ez van tehát a ezt a problémát vették föl, és ezért kell eltávolítani.
[00:51:38]Na most ellenben hadd mondjam, hogy létrehozzák most a parallel legfőbb ügyészséget.
[00:51:42]Erről nem volt időnk beszélni, pedig ez az utolsó a ez a de utó ez az utolsó tém jó ez a MVVH.
[00:51:51]MVVH tehát a vagyon visszaszerő vagyonvédelmi hivatal.
[00:51:53]Ez lényeg egy parallel legfőbb ügyészségű lesz.
[00:51:57]Pontosan én végignéztem tika itt ebben alig van pár szó, de itt is van.
[00:51:59]Utána megvan a a már ott fut fönt van a kormány honlapján.
[00:52:03]Én alaposan átnéztem azt a törvényjavaslatot, törvénytervezetet még abban a pozícióban van.
[00:52:10]És gyakorlatilag a van egy nagyon fontos szabálya, hogy az egész egy új a aki a központ vezetője úgy mint a legfőbb ügyész, ő vezeti az egész ügyészséget, az egy katonai hírá szervezet.
[00:52:19]Ez is egy katonai hírá szervezet lehet, hogy aki a vezetője az az egésznek a az atja.
[00:52:23]Na most az egész vezetője ez nem kell jogásznak lenni.
[00:52:28]úgy van, hogy vagy jogi végzettség, vagy nem jogi, társamtudományi végzettség és társal tudományi végzettség és legalább 10 évig 10 év gyakorlata van, és és minimum tudományos fokozata van.
[00:52:40]Tehát röviden egy szociálpszichológus piis vagy egy vagy egy történész piis az lehet majd ezután a legfőbb csúcsogás szeretnek a a vezetője.
[00:52:51]Pont parallel olyan jogá, mint a legfőyészne.
[00:52:54]Na most mikor ezt behozzák, még jogásznak se kell lenni.
[00:52:58]párhuzamosan az előbb elmondta Varga Zsi Andris mi a probléma.
[00:53:03]Azért mondom ez egyszerűen irónikus, szóval ne egyszer ez egy teljesen nyilvány.
[00:53:06]Nem vagyok elégedett vele politikailag és valamit kiogok találni és miközben behoznak egy parallelfőbb ügyész bölcsészként bölcsészként addig az ő bírói múltjában hibát, pöttyöket találod.
[00:53:19]Hát ennyit erről tart.
[00:53:21]Teljesen ennyi, hogy kilóg a lóláb.
[00:53:22]De most egy picit ö ugye Varga Zs Andrásra ö nagyon rászállt egy ideig a a most már kormányzati média meg Magyar Péter is.
[00:53:32]Viszont arról nagyon-nagyon keveset szól a fáma, hogy hogy nézne ki, ha ez az alaptörvény módosítás végül aztán érvényes és hatályos lenne.
[00:53:42]Tehát hogy ugye most már van az Európai ügyészség ö az is lesz.
[00:53:48]Akkor van a magyar ügyészi rendszer, van a bírói meg a rendőri rendszer, és akkor lesz az a vagyon visszaszerzési hivatal.
[00:53:54]Tehát hé ezz ki az életben?
[00:53:54]Tehát hogy ő mit tudom mondjuk Matolcsi Ádám esetét.
[00:54:00]Szerintem azt már baromi sokan megírták, amikor egyszer elkezd nyomozni a bölcsészekből és jogászokból álló nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatal a rendőrség az ügyészséggel.
[00:54:09]És mivel van benne külföldi pénz, akkor az európai uniós ügyészség is fog.
[00:54:14]Vagy ne adj isten az Interpol.
[00:54:16]Tehát hogy ez hogy fog kinézni, mint az amerikai filmekben, amikor a rendőrakadémia elkezdődött, vagy ezt ezt ezt hogy kell elképzelni?
[00:54:23]Na először is várjunk.
[00:54:23]Nem az nem mindenki bölcsét.
[00:54:25]Ott csak a vezető.
[00:54:25]Ez nagyon fontos már már a vezető helyettese is nagyon fontos.
[00:54:29]Ott legfőbb ügyészek volt legfőbb ügyészek vagy inn tehát szakmabennek kellen helyettesekkel nincs gond szakmailag ilyen szempontból.
[00:54:37]A vezető az, hogy nem muszáj jogásznak lenni.
[00:54:39]Szórek így értette.
[00:54:41]Jó, semmi baj, semmi baj, de az a lényeg.
[00:54:43]Tehát arról van szó, arról van szó, hogy ez tulajdonképpen úgy néz ki, mint a románoknál van léte, hogy egyik külön ügyészség, a korrupció ügyészség, aminek a a ez a nem tudom, hogy hívják, magyar neve van, de csak ugye a férje miatt van magyar neve.
[00:54:58]Ködi, köve és utána ki, mert ő lett aztán az európai.
[00:55:01]Igen, igen.
[00:55:01]Na korre mindegy.
[00:55:04]Igen, mindegy, mindegy.
[00:55:05]Tehát lényegében ez nem más, mint az a parallelügyészség, ami ott létrejött.
[00:55:08]Csak annak kez vagyon vissza és vagyon védelmi, de fontos a vagyon visszaszerzés ez egy négy-öt évig, három- négy évig valami fontos.
[00:55:17]Van egy font, ez nem egyszerűen vagyon visszaszerés, az lezajlik egy-két három év, ahogy lezajlik elleme van egy nagy.
[00:55:23]Ez folyamatosan itt marad és ez tulajdonképpen egy folyamatosan az egész gazdasági életet egy állandó jellege fölül és nagyon rajtai, rendőrségi, nyomozati és vádemelési joga van.
[00:55:36]Tehát vátemelésem kell ügy ügyésznek odalagy, mert én nekem is jogom van.
[00:55:40]Sőt, volt egy nagyon még egy irónikus én ezt nem értem.
[00:55:42]Tehát, hogy illetékességből ki fogja eldönteni, hogy mi tartozik az ügyészséghez és mi tartozik a a vagyonvisszaszerzési hivatalhoz.
[00:55:52]Igen.
[00:55:52]Valóban ez majd lesznek néha erre van az alkotmánybíróság, amikor összeütködések vannak.
[00:55:56]lesznek gondok vele.
[00:55:59]Lesznek gondok vele.
[00:55:59]Lesznek gondok vele.
[00:56:01]Főleg ráadásul azért, mert hogy ha bejön az Európai Ügyészség 27-től, akkor az tény, hogy úgy az Európai Ügyészség primátust élvez.
[00:56:10]Amikor az Európai ügyészség azt mondja, itt európai pénz van, én vagyok a főnök, csak össze kell vágni a magyar ügyészségének a lábát, ahogy én néztem a eddigi anyag.
[00:56:17]És akkor ő a főnök.
[00:56:17]Mi maximum részt veszünk az ő által elrendelt nyomozásba nyomozásba elrendelt nyomozásba beszélünk.
[00:56:25]Én úgy gondolom a ilyenkor mindig az Európa ügyészségnek össze kell vágni a lábát itt most akkor az új parallelügyészségnek is.
[00:56:30]Ellenben a a rendes ügyészség és a parallel új ügyészség, ami mondom, ez a román korrupciós ügyészének a magyar verziója lesz.
[00:56:40]Ez a kettő között lehet néha átfedés vagy probléma.
[00:56:42]És akkor hogy melyikünk nyomozzon?
[00:56:44]Mind a k van tűnik a sőt a ügyészség esetében arról van szó, hogy hogy neki van nyomozati jogköre és a rendőrséget utasíthatja.
[00:56:55]Tehát Magyarországon lé a rendőrség fölött ott áll az ügyészség nagyon erőteljes befolyással és így tudja nyomozati dolgait végrehajtani, mert sokszor átveszi a nyomodát.
[00:57:02]Na most ezt nem lehet tudni, hogy mennyi embert paterolnak ide át, hogy ilyenek a nyomozás is maga tud nem lehet tudni hány embert vesznek ide 100-at, kettőt, hármat, négyet.
[00:57:12]Aztem 1200 ügyész van összesen Magyarországon.
[00:57:14]1500 nem tudom mennyi ez mennyi?
[00:57:16]K 400, aki csak itt a avvh-nál lesz.
[00:57:20]AVH-nál, hogy mondjuk magyarosan román román mintára létrejött magyar.
[00:57:26]Egy új ABH egy új AVH lesz.
[00:57:26]Tehát nem lehet tudni az a lényeg, hogy mindenképpen egy óriási szervezet lesz és amit mondtál az előbb, az áll, hogy itt komoly hatáskörü ütközések legyenek, de ez a ami fontosabb, hogy ez nem csak egy vagyon visszaterés most erről van szó.
[00:57:40]Ez egy folyamatosan létrejövő az egész gazdasági élet fölött egy akkora és akkora beleszólást kap.
[00:57:45]És hát korán sem biztos, hogy a a például nyugati cég itt vannak, hogy hát állandóan bolygatnak bennünket.
[00:57:51]Úgy is lehet mondani, a pártökle, a pártökle momentál a a kormányzati pártökle az AVH.
[00:57:56]Tehát nem lehet tudni milyen funkciót kap.
[00:58:02]Nagyon fél, hogy hát tudni az, hogy mikor van valami közé magányokirathamisítás vagy valami valami úgy egy üzletnél például az akarom Vemes, akarom nem vemes.
[00:58:10]És írtá mondom hoppá mondom mennyi baj van ezzel nekiugrok és akkor a üzlet az megáll.
[00:58:14]Ö nyomozók nyomoznak, megy le az értékem a tőzsdén, hogy lehetnek vele, de nem lehet tudni, hogy mi jön ki belőle.
[00:58:22]Az tényleg, hogy egy problematikus szervedet, úgy tűnik számomra.
[00:58:25]Azt mond el nekem utolsó előtti kérdés, hogy a a Nemzeti Vagyon visszaszerzési hivatalt azt hiszem Kohám Mátyás kollégám Magyar Péter szuverenitás hivatalához hasonlította, hogy ez egy olyan szerv lehet-e, amit pont annyira könnyű lesz majd megszüntetni, ha mondjuk 2030-ban nem a Tiszanyer, mint amennyire könnyű létrehozni?
[00:58:53]Hát ez nem a szuverenitás védelmi hivatal, az egy sok nem ez csak egy analógia.
[00:58:56]Tehát, hogy a magyar Péterik szuverenitás védelmi hivatala az a nemzeti vagyon visszaszerzési hivatal.
[00:59:02]Igen.
[00:59:02]Na azért, mert fondos ezt könnyű megszüntetni.
[00:59:04]volt ott egy 100 ember, papírokat írogattak, szerintem nagyon fontos funkciókat is elláttak, ha nem tudja mi minden.
[00:59:09]Talán nem volt annyi jogkörük, és ezért de a titkosszolgát beszivárgását is nem tudták őket föl tudták tárni bizonyos fokókig, de nem volt nekik arra ez az összefonuló világ, hogy tényleg föl tudjanak ezel lépni, de jó okos volt, hogy létezett egy ilyen talán túl sokan voltak azt így ez meg könnyű fölszámolni.
[00:59:27]Ezt nem lesz olyan könnyű fölszámolni.
[00:59:30]Nem lesz.
[00:59:30]Jó, hát nem, hát ez csomó megult eljárás majd lesz.
[00:59:32]Hát ez mondom, nem úgy van, hogy ez ezek évekig tartó ügyek lesznek, csak maga vagyon visszaszerzés.
[00:59:39]Hát a vagyon visszaszerzés egy-kettő megoldás.
[00:59:41]A budai volt a Fidesz részéről akkor volt a Keller, Keller Laci volt a 2002 Keller Ló volt, aki a a MSP oldaláról beletört a bicskájuk, ők állam titkán rangban volt a Keller is például nem sikerült igazán.
[00:59:56]Nem olyan egyszerű a jogot be kell tartani.
[00:59:59]Jogot be kell tartani.
[00:59:59]A könnyű mondani, hogy kilopták az ország szemét és a többi.
[01:00:03]Nem, ezek nem olyan egyszerűek.
[01:00:05]Na most ezek éveig eltartanak.
[01:00:06]Azért mondom, tehát ügyek tömege menni fog folyamatos.
[01:00:08]És amellett az nem csak erre van.
[01:00:10]Ez a ezután következő gazdasági ügyleteket is vizsgálhatja és ezér ez az ügyek tömegei menni fognak át.
[01:00:17]Ez nem úgy a megszüntette.
[01:00:19]És mi lesz az a 200 üggyel, ami már tart három éve?
[01:00:21]200 üggyel.
[01:00:23]Tehát szemben a szuverenitás hivatalnak van neki egy egy vagonnyi papírja, és akkor bedaráljuk őket, hogy ennyi volt, mert nem volt szükség rájuk.
[01:00:31]Tehát ez egy veszélyesebb és hosszabb távon működő dolog.
[01:00:33]Hosszabb távon működő.
[01:00:34]És nem tudjuk, hogy mi jön ki belőle.
[01:00:36]Az tény, hogy a vezetője nem lesz jogász.
[01:00:38]Elképzelhető.
[01:00:38]Elképzelhető.
[01:00:41]Ennek és az egésznek ő az ura.
[01:00:41]Ura.
[01:00:41]Nem nem egy más adagot tényzer ember.
[01:00:43]Ez ez gyakorlatilag a legnagyobb veszély van benne.
[01:00:47]Nekünk még kit.
[01:00:47]Még az utolsó előtti kérdés, bocsánat, az lesz, hogy a azt viszont én pozitívnak értékelem, nem tudom, hogy te minek látod, hogy hogy a kétharmados törvényeket megritkítják, tehát hogy jelentősen csökken a sarkalatos törvényeknek a száma.
[01:01:05]Szerinted jó vagy rossz?
[01:01:07]Jó, nagyon jó.
[01:01:07]Megmondom 90-ben tulajdonképpen az egész egy tévedésből történt.
[01:01:11]90-ben úgy vezették be, hogy nagyon tudták, hogy aki hatalomra kerül, azt hitték, hogy az MS fog hatalomra kerülni.
[01:01:18]MSNP volt, nem akkor MSZP-nek hívták, átnevezték és teljesen elvideles ő fogják a pozsgaival megnyerni ezért, hogy ne tudjon majd egyedül többségben dolgozni minden kétharmadossá tettek.
[01:01:26]és kiderült, hogy nem nyerte meg az MSP-t tisztára kap a ez NBF nyerte meg, akit szintén nem nagyon kedvelte a a fővárosi média, ami egy csak akkor az volt országos média, fővárosi média volt és akkor fölötte, hát így nem lehet kormányozni vettetek egy jó szabad minden olyan törvény, ami emberi jogokat érint, azt két harmaddal kell elfogadni.
[01:01:49]Minden törvény érint, minden emberi jogot, minden törvény érint.
[01:01:50]És rájött a Antal József az első napokban, hogy hát a költségvetést nem tudom elfogadni mindenképp.
[01:01:58]És akkor leültek a legnagyobb ellenéki párt elnöke akkor volt a Tölgyesi Péter és akkor leültek és kötötték a Antal Antal Tölgyesi Paktumot, ami megritkította a korábbi totális kétharad képben.
[01:02:10]Na de annyi maradt, annyi maradt.
[01:02:12]És ezen nem lett változás.
[01:02:15]2011-ben a Fidesz ugyanúgy viszont, sőt a Fidesz még egy párat fölemelt kétra.
[01:02:21]fölemelt kéthad, de ez kilencen be kezdődött és az előbb oknál fogva azért mondom ezt tehát tűnik a demokráciában a többségnek kell a törvényeket hozni.
[01:02:29]Azt, hogy kétharmadra fölemelem, az egy volt akkor egy, hogy az ellenzé nélkül nem lehet kormányozni.
[01:02:34]Az az igazi demokrácia van, hogy a a SDS is a Bozóki Andris volt régi kollégám, meg tanítottam is nagyon-nagyon régen.
[01:02:41]És ők hát nagy SZDS-es volt, miniszter is volt késő.
[01:02:45]És a Monkloa paktumot hozták tő a spanyoloknál volt egy ideig, hogy a Monkloa paktum az összes pártnak ötre kellett fogni, hogy tudjanak működni és mondták az igazi demokrácia.
[01:02:55]mondták 91-et tő gyűlöltük a kormányt, Antal kormányról volt szó, ezért, hogy ne tudjon működni és ezért mondjuk hát nem is mer tulajdonképpen és és sztalinizmus maradványa ez a többségi demokrácia az ellenzékekkel együtt kormányozni és a monkloa paktum, ha emlékszem rá én írtam alkotmányogi tankönyvet és én tudtam vicc az egész mond azt mondták, hogy tulajdonképpen az az igazi demokrácia az ellenzék együtt együtt kormányoz a kormány ez a és a monklo paktum ez volt az ez a spanyol megoldás.
[01:03:25]Így kell.
[01:03:25]Ja.
[01:03:25]Amíg amíg nem ők voltak kormány ezt 94-ben megszűnt.
[01:03:30]Na de akkor még egyszer szedjük össze.
[01:03:31]Tehát hogy a ugye ma Magyarországon, aki most így a nyári szünetben, az uborkaszezonban is fogyasztja a belpolitikát, hát most van mit, akkor arra számíthat, hogy július 20-án valószínűleg az országgyűlés előtt lesz szavazásra az alaptörvény 17.
[01:03:48]módosítása, ami egyáltalán nem biztos, hogy ő ugye Súlyok Tamás aláírja, nem biztos, hogyha elküldi előzetes normakontrollra, akkor az Alkotmánybíróság nem mondja, hogy az alkotmányellenes.
[01:03:59]Szóval simán lehet, hogy az augusztus 20-ára nem lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak, és az alaptörvénymódosítást sem fogják tudni megszavazni, tehát nem lesz belőle egy érvényes és hatályos jogszabály.
[01:04:15]És én erre ha kéne fogadni Londonban valami fogadóirodánál, akkor én erre tennék nagyobb téteket.
[01:04:19]Hogy augusztus 25 előtte nem jön énekes halott, nem lesz ez ahogy szokták mondani nem megy végig, hogy de nem lehet tudni.
[01:04:27]Azt mondja a Súlyok Tamás, hogy el fogja küldeni, ezt nagyon valószínűleg tartom.
[01:04:32]Azt nagyon valószínűleg tartom és mondom még itt van egy akkor, amin már az előbb beszéltünk, hogy hát nem lehet tűni az Alkotmánybíróságnak a hozzállását.
[01:04:38]Én úgy látom, hogy igazán a többség az ak döntenünk kell és itt van egy nagy, hogy még hogy döntenek.
[01:04:46]Én itt is a nagyobb esélyt annak adnám, de talán nem annyival, mint a az, hogy sülök elküldi színek 90%-ra vesze.
[01:04:52]Az, hogy itt a többség meg fogja semmisíteni a a jogállamiságnak a formuláját támaszkodva.
[01:04:59]Ezt olyan 60%-ra veszem, mert kicsit többre, mint az, hogy átengedi.
[01:05:03]Átengedi kicsit többre, de arra is van.
[01:05:05]És akkor augus 25-e körülre kijön egy megjön az AB döntés, Súlyok Tamás fölsuhajt és aláírja a halálos ítéletet írja már, hogy a mint köztársasági elnök, mert utána átküld, hogy ki uraim az AB jóvá hagyta ezt, és akkor utána a a kihirdetik másnap, és két nap múva megszűnik az ő megbízása, mert és van még itt egy érdekes dolog.
[01:05:29]Tud az ő megbízása megszűnik két nap múlva, de amennyiben például szeptember mááig átzna az egész, ki tudja, akkor az alkotmány, négy alkotmánybíró csak a következő hónap első napjára, október 1jére.
[01:05:42]De hát ez már csak másodlagos kérdés, mert akkor 11-re csökken le, és akkor neki kell válni négy új alkotmánybírót.
[01:05:48]Na mindegy.
[01:05:48]Hát akkor október 1 és nem szeptember még az És ja és egy elnököt kell választani.
[01:05:52]Elnököt kell választani.
[01:05:54]De ez mind akkor de ez mind akkor, hogyha az alkotmánybíróság nem találja jogellenesnek.
[01:05:59]Alkotmány ellenesnek.
[01:06:01]Nem.
[01:06:01]Igen.
[01:06:01]Igen.
[01:06:01]Helyben hagyja a lefejezésüket.
[01:06:03]Tehát a részleges részleges önlefejezés mondjuk a harakiri.
[01:06:08]Ezt ezt hívják japán a japán harakire.
[01:06:11]Ugye beszúrom a has és fölvágom.
[01:06:11]Itt gyakorlatilag ugye a négy alkotmánybíróval a lefejezi ez a döntés.
[01:06:18]Majd meglátjuk, hogy hogy megy ez.
[01:06:20]Rendben.
[01:06:20]Akkor én megkérnélek majd, hogy augusztus végén, szeptember elején akkor egy újat beszélgessünk, elemezzük a helyzetet, hogy éppen akkor hogy áll Magyarország.
[01:06:28]Nagyon szépen köszönöm neked az interjút, Béla.
[01:06:32]Köszönöm szépen és köszönöm még egyszer, hogy meghívtál.
[01:06:35]Én pedig mindenkit szeretnék továbbra is buzdítani, hogy iratkozzon föl.
[01:06:39]1400en vagyunk, és támogassatok minket az alapítványunkon keresztül.
[01:06:41]Köszönjük szépen, hogy velünk tartottatok.
[01:06:44]Sziasztok!