Stumpf-Biró Balázs: 3°C melegedés 2050-re👀 Ezt a katasztrófát titkolják el előled! | KözBeszéd #145

[00:00:00]A megszokott, modernek gondolt életünk, ahogy azt mi a szüleink éltük, ez évtizedeken belül ellhetetlenül.

[00:00:08]És mint ilyen, a polikrízis folyamatáról van szó.

[00:00:10]Tehát itt nem egy darab válság van, hanem válságok sorozata, amelyek kapcsolatban állnak egymással és hatnak egymásra.

[00:00:19]Jellemzően negatív visszacsatolási urokban súlyosbítják egymás hatásait.

[00:00:24]egészen a közelmúltig elég intenzíven hallható bűvös máfél cus szokos számot mostanában annyira nem halljuk már három ennek nagyon egyszerű oka van az hogy most már egy nagyjából két éves idődimzióban elhagytuk ezt a számot összeomláskutató a hazai mélyalkalmazkodás mozgalom legismertebb arca és a Kassandra program társalapítója.

[00:00:56]Munkásságával a globális polikrízis és a rendszerszintű kockázatok elkerülhetetlen hatásaira készíti fel a társadalmat.

[00:01:02]Előadásaiban nem pánikot kelt, hanem a rideg tényekkel való bátor racionális szembenézésre és a helyi közösségek erejére inspirálja a hallgatóságát.

[00:01:12]A közbeszéd mai vendége Stunf Bíró Balázs és üdvözöllek.

[00:01:17]Köszönöm, hogy eljöttél.

[00:01:19]Üdvözlöm a nézőket és köszönöm a lehetőséget.

[00:01:21]Ö és innen buzdítanék továbbra is mindenkit, hogy támogasson minket, illetve iratkozzatok fel.

[00:01:25]Most már majdnem 1400-en vagyunk.

[00:01:27]Köszönjük szépen.

[00:01:29]Hát kezdjük azzal, hogy én meghallgattam a Runai Egonnál nem olyan rég adott interjúdat, és volt egy olyan rész, amol te elkezdtél lényegében szabadkozni, hogy nincsen rajtad az alusisak.

[00:01:40]Te ezzel találkozol, hogy elmondod azokat a rideg tényeket, amiket ugye el szoktál mondani, akkor azt mondják, hogy rajtad van az alusisak.

[00:01:49]Alapvetően igen, ez is előfordul.

[00:01:49]De a paletta rendkívül színes.

[00:01:52]Tehát hogyha a tagadás különböző szintjén tanyázó polgártársakat nézzük, akkor minden irányból kapok hidegetmeleget.

[00:02:03]Kedvencem a videók alatti kommenteket elnézve, hogy a a grade rezett hazai és jól fizetett szekért tolója vagyok.

[00:02:11]Hát amint azt többször elmondtam, már sajnos egyik sem.

[00:02:15]Viszont valóban nem vagyok összefüggés elméletívő.

[00:02:21]Nem csak azért, mert alapvetően nem gondolom, hogy szóról szóra minden igaz lenne, hanem azért is, mivel tisztában vagyok vele, hogy se pro, se kontra nem tudom ezeket az állításokat bizonyítani.

[00:02:33]Innentől kezdve pedig minden perc, amikor ezzel foglalkozom, akkor a legdrágább erőforrásomat, az időmet veszetteem el, amit hát nagyon nem szeretnék.

[00:02:41]Mielőtt így Isten igazából belecsapnánk a lecsóba, mondd el kérlek azt, hogy mert egy rádióinjúban vagy egy podcastben ezt elmondtad, hogy hogy jött neked ez a felismerés, mert én úgy tudom, hogy hazaköltöztél Lírországból, és az volt az a pillanat, amikor na jó, én most ezzel fogok foglalkozni.

[00:02:56]Tehát az volt egy ilyen megváltó pillanat neked?

[00:02:59]pillanat nem hívnám, sokkal inkább folyamat volt, de valóban én akkor ott egy nagyot váltottam azért közel évtized két évtized után hagytam maga mögött az egészségügyet és kerestem a helyemet.

[00:03:13]Megvallom őszintén, hogy a nagykeresésben még egy nagyon aranyos kis food truckom is volt, mert legalább annyira szeretek enni, mint etetni.

[00:03:23]És akkor ez egy egy nagyszerű kalandnak tűnt, amit én szerettem volna kipróbálni.

[00:03:30]De valójában a költözés időszaka alatt ismerkedtem meg egy angol professzorral, akit Jem Bendelnek hívnak, és ugye 2018-ban ő jelentetett meg egy meglehetősen nagy nemzetközi VR-okat keltő rövid, ám annál ütősebb tanulmányt, aminek a Deep Adaptation nevet adta.

[00:03:49]És ebből a tanulmányból keletkezett végül egy nemzetközi mozgalom, és rám olyan nagy hatással volt meg az ember is, illetve a gondolatai, hogy végül meggyőzött, hogy indítsuk útnak Magyarországon is a mély alkalmazkodásmozgalmat, ami hát oda fejlődött az évek során, hogy a Nemzetközi Deep Adaptation hálózatban a magyar a legnagyobb és a legaktívabb csoport.

[00:04:16]De hogy jutottál te annak idején ahhoz a tanulmányhoz?

[00:04:18]Gondolom nem az volt, hogy így egyszerre hároman, négyen nyúltak a könyves boltban ezért a tanulmányért.

[00:04:24]Tehát valahogy eljutott hozzád?

[00:04:25]Ott biztos nem, mert csak az interneten volt, sőt szerintem csak ott elérhető.

[00:04:30]De pardon, de valóban nem volt tőlem ez a fajta gondolkodás vagy érdeklődés idegen a korábbiakban sem, csak egyrészt volt más dolgom, másrészt fogalmam se volt, hogy miről is van szó, és mi az, ami érdekel.

[00:04:48]És ezzel én úgy látom, hogy nagyon sok ember van és volt így, főleg a korábbiakban, amikor még minden szép volt és mindenki fényes tekintetű.

[00:04:58]akkor abban a világban ezt úgy nehéz volt megfogalmazni, de meglehetősen régóta éreztem én úgy, hogy a dolgok nem a megfelelő irányba mennek, és ez a fajta parttalan fejlődni és fogyasztani vágyás, ez előbb-utóbb hát egy olyan kifejléshez vezethet, ami amit nem biztos, hogy kívánunk.

[00:05:21]És ahogy megismertem a professzort, úgy döbbentem rá egy több hónapig tartó folyamat során, hogy igazából én már csak ezzel szeretnék foglalkozni.

[00:05:33]Ugyanakkor a mély alkalmazkodásnak, a deep adaptationnek végül is franchiser-ról lévén szó, hát vannak műfaji korlátai, mivel ez a polikrízis feldolgozásának elsősorban a belső megközelítésére fókuszál, amivel kapcsolatban sajnos mind a mai napig unikális, pedig a legtöbb problémánk ebből fog eredni az emberek reakciójából.

[00:05:57]Tehát bocsánat, ezt most akkor helyezzük kontextusba.

[00:05:59]Tehát azt mondod meg, hát igazából ugye Jan Bendel azt mondja, hogy azt kell majd az emberiségnek feldolgozni, hogy egy eléggé sorozatos és összetett hanyatlás még az életünkben akár be tud következni, és erre hogyan reagál majd a az emberiség, és erre ad egyfajta választ, ha jól értem, ugye a professzor útmutatást, de valóban igen, mondhatjuk így is, milyen útmutatást ad, mert ugye aki nem ismeri a munkásságodat a bendel munkásságát, akkor az most itt tudja meg, hogy miről is szól ez az egész.

[00:06:32]Alapvetően a mély alkalmazkodás, maga a tanulmány, ugye ne felejtsük el, hogy 2018-ról beszélünk, az még egy nagyon más világ volt.

[00:06:40]Ott még minden CP szupernek tűnt.

[00:06:46]Így Bendel professzor elsősorban az éghajlatváltozás következményeiből és hatásaiból indult ki, ami egyébként szépen bontakozik ki körülöttünk.

[00:06:55]Én úgy gondolom, hogy ma már mindenki érzékeli, de valójában itt rendszerszintű felbomlásról, hanyatlásról és összeomlások sorozatáról beszélünk.

[00:07:07]És mint ilyen, a polikrízis folyamatáról van szó.

[00:07:10]Tehát itt nem egy darab válság van, hanem válságok sorozata, amelyek kapcsolatban állnak egymással és hatnak egymásra.

[00:07:16]Jellemzően a negatív visszacsatolási urokban súlyosbítják egymás hatásait.

[00:07:21]És amikor rendszerszintű változásokról beszélünk, akkor a földi rendszereken belül megkülönböztetünk természeti és emberi rendszereket.

[00:07:30]Természeti rendszerek lehetnek az éghajlat vagy az ökoszisztémák, az emberi rendszerek, politika, gazdaság, társadalom, sok minden más.

[00:07:38]Ezek alapvetően hatnak egymásra.

[00:07:42]És például az emberi rendszerek elfogadható szintű működése az feltételezi a természeti rendszerek kiegyensúlyozott állapotát, amitől rendkívül messze vannak.

[00:07:51]Tehát ezek az összetett rendszerszintű folyamatok billennek ki ebből a dinamikus egyensúlyi állapotból, illetve hát ez már megtörtént.

[00:08:01]És ezeknek a következménye, ami problémaforrása tulajdonképpen középen a globális ipari civilizáció működése, ami termel kimeneti és bemeneti problémákat.

[00:08:13]Ö, ezek a folyamatok vezetnek el oda, hogy a megszokott, modernek gondolt életünk, ahogy azt mi a szüleink éltük, ez évtizedeken belül ellhetetlenül.

[00:08:26]Ugye itt volt egy tanulmány, amit átküldtél, nem is tanulmány, inkább egy publikáció, egy cikk.

[00:08:31]Ö és ebben ugye ez volt az egyik számomra az egyik legdurvább felismerés, hogy ez a 3% v 3 CUS fokos emelkedés ezt ezt ezt így nagyjából mint névelőként használja sokszor a a popkultúra, a tudomány pedig azért az sem jó.

[00:08:46]És hogyha ezt a három Czius fokot egy kicsit gorcső alávesszük, akkor és most erre meg is foglak kérni, merthogy szerintem ez az első lépés abban, amit mondasz, hogy megérthessük.

[00:08:57]meg a nem fenntartható gazdasági fejlődés, ha jól értem, ez a kettő főbb dimenziója a dolognak.

[00:09:01]Akkor akkor ez mit is jelent mondjuk egy 2050-re nézve?

[00:09:05]Az nincs annyira messze, tehát az az 24 év.

[00:09:10]Igen, valóban amire az előbb próbáltam utalni a a mi alkalmazkodás alapjain álló Kassandra programnak, egyébként az egyik legfontosabb küldetése a szemléletformálás, mert ha a miértet nem tudjuk megértetni az emberekkel, hogy miért van szükség olyan léptékű változtatásokra és alkalmazkodásra, amilyenekre szükség van, ahhoz, hogy mondjuk a végkifejletne a legrosszabb legyen, akkor akkor nem fogják csinálni, vagy még annyi eső sem lesz rá, mint Amennyi ami a globális átlaghőmérséklet növekedést illeti, hát nem tudom, föltűnt-e valakinek, de a egészen a közelmúltig elég intenzíven hallható bűvös máfél cuszámot mostanában annyira nem halljuk.

[00:09:56]Ennek nagyon egyszerű oka van az, hogy most már egy nagyjából két éves idődimóban elhagytuk ezt a számot.

[00:10:02]Na most azért itt a művészkedés a számokkal az természetesen megvan.

[00:10:08]Tehát a hivatalos éghajlatváltozás tudomány szempontjából akkor mondhatjuk ki, hogy elhagytuk a más5élus fokot, ha az több évtizeden keresztül ebben az állapotban van, és kijelenthetjük, hogy már túl vagyunk rajta.

[00:10:26]Hát erre mondta a munkatársam az azt, hogy ha egy forrásban levő lábos vízbe dugjuk az ujjunkat, akkor vajon abban a pillanatban mi a fontosabb nekünk, hogy az elmúlt 30 percben, ami forraljuk, akkor mennyi volt az átlag hőmérséklete, vagy abban a pillanatban milyen a hőmérséklet, amikor belenyomjuk az ujjunkat.

[00:10:43]Tehát ilyen tekintetben lehet a számokkal játszani, de valójában ezt ezt már elhagytuk, és a konszenzus is megvan azzal kapcsolatban, hogy itt nem kziusz fokban fog megállni, hanem ez a bizonyos három vagy inkább 3,8us fok az, ami most a nagy nemzetközi mainstreamben is elfogadottnak tekinthető.

[00:11:04]Mondjuk tegyük fel ennyi.

[00:11:04]Ez mikorra következhet be?

[00:11:06]Egyáltalán megáll-e vagy ez ugye permanens növekszik?

[00:11:08]Tehát a 3,8-ból lesz 4,4,5.

[00:11:13]Hát a ha itt konkrét dátumokat kellene mondanom, az ugye már jóslás volna, de itt folyamatokról beszélünk, és a jelenlegi tanulmányok és eredmények alapján ezt a 2 cus fokos átlaghőmérséklet, globális átlaghőmérséklet emelkedést, ezt valószínűleg az elkövetkezendő évtizedben, de az is lehet, hogy 10 éven belül elérjük a 3us fokos globális átlaghőmérsékleten emelkedés pedig teljesen reális lehet akár még az évszázad közepe előtt, de valóban ez vélhetőleg itt nem áll meg.

[00:11:50]már csak azért is, mert James Hansen professzor, aki az éghajlatváltozás kutatás tudományak az atja, ugye ő tett egy beszámolót 1988-ban Washingtonban a megfelelő bizottság előtt, és onnan datáljuk ezt a dolgot, hogy komolyan foglalkozunk vele.

[00:12:10]Ő három évvel ezelőtt, ha jól emlékszem, publikált egy cikket a munkatársaival, akik közül az egyik áprilisban itt volt Budapesten, és ők azt mondták három évvel ezelőtt, hogy ha most azonnal leáll minden emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás, és akkor itt nyilván nem számoltak azzal, hogy egyébként egyre nagyobb mértékben növekszik a természetes eredetű üvegházhatású gázkibocsátás is, például az olvadó permafrost rétegekből.

[00:12:38]Tehát hogyha azonnal akkor leállt volna az üvegházhatású gázkibocsátás, akkor az ekvilibrium hőmérsékleti pont, tehát ahonnan már beáll egyensúly állapot, nem kezd el még azonnal csökkenni, de nem nő tovább, a az 8 és 10 cus fok közé tehető.

[00:13:02]Tehát az alapján, ami benne van a levegőben, már most, bocsánat, 2023-ban benne volt.

[00:13:08]Ez nyilván nem holnap után következik be, de egy geológiailag szinte értelmezhetetlenül rövid időtávon akár egy-két 100 éven belül is bekövetkezhet.

[00:13:19]Na most talán nem furcsa módon nem igazán vannak kutatások azzal kapcsolatban, és még kevésbé közik ezt az emberekkel, hogy mit is jelent 2 3 4 5 6 CUS fokos átlaghőmérséklet emelkedés.

[00:13:36]És ez a cikk, amit említett, ebben volt benne lényegében annak a felgöngyölítése, hogy ez a 3 Cus fokos globális átlaghkőméréseket emelkedés, ami adott esetben akár 20-25 éven belül bekövetkezhet, ez gyakorlatilag a globális ipari civilizáció végét jelenti, mert a gazdaság minimum 50%-kal, a mezőgazdasági termelés 40 kötőjel 45%-kal csökkenhet, ami lényegében kvázi azonnali globális élelmezési válságot, vagyis één jelent ezen a bolygón.

[00:14:17]Tehát akkor lényegében a tevékenység, amit te is és ugye sokan sokatok csinál, az arra terjed ki, hogyan lehet a mint amikor a rákos betegnek van egy felkészítése, ha jól értem.

[00:14:32]Tehát ti most hospice tevékenységet csináltuk a jövőre nézve.

[00:14:34]Hát fogalmazhatunk így is, de nem gondolom, hogy az emberek többségének a vegye ezt bevenné, de valójában.

[00:14:42]Hát hogyha hat kötőel nyolc csziusz fokos emelkedésről beszélünk, akkor az nem tudhatjuk, hogy mikor következik be, de valójában nincs ennyire szükség.

[00:14:51]Tehát már két cszius fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés fölött gyakorlatilag elkezdenek szétesni a rendszereink, de nyilván, hogy ezt értsük, tehát nem arról van szó, hogy a hőmérő mutat valamit, és akkor mindenki eladó kapát, kaszát, hanem valójában a természeti folyamatok egy olyan kiszámíthatatlan pályára állnak, ami például olyan szélsőséges, olyan súlyosságú, olyan gyakoriságú, szélsőséges időjárás vezet, ami például a az infrastruktúra rendszeres időközönkénti elpusztítása által például tönkreteszi a biztos a teljes biztosítási szektort.

[00:15:36]Erről nagyon komoly tanulmányok szólnak.

[00:15:39]Én bízom benne, hogy egyszerűen majd magyarul is meg tudjuk értetni az emberekkel és a döntéshozokkal.

[00:15:43]Ez az úgynevezett britanness bubblek a a jelensége, amikor tekintve, hogy jól tudjuk, hogy a biztosítók nem járhatnak rosszul, amikor eljutnak arra a pontra, amikor hát vagy nagyon drágán fognak a többség számára elérhetetlen áron fognak biztosítást kötni bizonyos ingatlanokra.

[00:16:06]És aztán nagyon hamar bekövetkezik az, amikor egyáltalán nem.

[00:16:08]Tehát teljesen mindegy, hogy az ember egyébként mennyit fizetne nekik.

[00:16:10]Na most ha ez valakinek a lakóingatlanja, hát akkor szegénykén.

[00:16:12]De ha ezek termelőegységek, gazdasági termelőegettségek, és azokra nem lesz biztosítás az épületekre, az eszközparkra, az emberek ott dolgozó emberek életére, akkor ugye hát az hova vezet?

[00:16:28]Hát akkor mondhatjuk ez, hogy ez a holocén vége.

[00:16:33]Hát még nincsen teljes mértékű konszenzus, de elég ütemesen haladunk afelé, hogy igen, az már 1950 óta végetért.

[00:16:44]Onnant toldatáljuk az úgynevezett antropocénk korszakot, ami azt jelenti, hogy ez egyébként icipicike, hiszen ha kellően összepasszíroznánk ezt a 8,5 milliárd embert, elférne a Bakonyba.

[00:16:58]mondta egy kiváló magyar professzor.

[00:16:58]Ez a picike emberiség már olyan léptékű hatást fejt ki, hogy gyakorlatilag az új lenyomata az ott van a bolygó minden egyes komplex rendszerén, és érdemben befolyásolja a folyamatokat.

[00:17:13]Mi a megoldás?

[00:17:13]Szerintem mindenkit ez érdekel.

[00:17:15]Ugye amikor volt a Gerencsér András ürge forsas Diana vitánk, akkor én többször is azt megkérdeztem, hogy ő hogy vajon mi lehetne a a megoldás, és végül is mondták, hogy csak és kizárólag olyan drasztikus minden kontinensre, országra, emberre kiterjedő változások, összkormányzati változások kellenének, amit nyilvánvalóan nem fognak tudni végrehajtani.

[00:17:42]Így van.

[00:17:42]Tehát mielőtt megkérdezném, hogy ennek mi a realitása, akkor hadd kérdezzek vissza a megoldás tekintetében, hogy először is tisztázzük, hogy mi a cél, tehát milyen cél érdekében kellene megtalálnunk a megoldást.

[00:17:54]Ez most nagyon érdekes számomra, mert ritkán jut el ide egy beszélgetéspá egy való párbeszédé.

[00:18:03]Ö de kíváncsi vagyok, tehát amikor laikus, a nép szava azt mondja, hogy jó, de erre a cunamira akkor legyen megoldás.

[00:18:13]Milyen céllal?

[00:18:13]Tehát mit mit szeretnénk a megoldással elérni?

[00:18:17]Hát ugye amikor arról beszélünk, hogy hány fokos ez a globális hőmérséklet emelkedés, akkor az ipari forradalomtól számítjuk, ugye?

[00:18:24]Hát gyakorlatilag a a 19.

[00:18:24]század közepétől, amióta hivatalos mérések vannak, de azóta több tanulmány kijött, hogy a 19.

[00:18:31]században valószínűleg valamit nagyon elmértek, tehát az alapvető pont sem ott volt, ahol, tehát már eleve magasabban járunk, mint ahogy egyébként kellene.

[00:18:41]De jó, de mondjuk, hogy akkor mondjuk az ipari forradalom.

[00:18:44]Igen.

[00:18:46]Igen.

[00:18:46]Tehát még mielőtt őszintén és gyorsan és tömören válaszolnék, azért azt mindenképpen el kell mondanom neked, hogy mindenféle ilyen Instagram oldalakat követek, ahol különböző ilyen hát természetvédelemmel vagy hát természettel foglalkozó oldalak.

[00:18:59]És az egyik kedvencem az az, hogy például Magyarország az élen jár a különböző szelektív hulladékok gyűjtésében, de ugye több európai ország is.

[00:19:06]És miközben mi a kupakókat válogatjuk ki, addig Pakisztánban a folyóban mutatják, hogy hogyan öntik bele a szemetesek szervezett módon a szemetes autó tartalmát a folyóba, ami aztán ugye az induson keresztül belemegy az óceánba és így tovább és így tovább.

[00:19:21]Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy ez egy farizeus beszélgetés mindenképpen, mert hogyha most itt ül egy egy pakisztáni tisztviselő, akit nyilván nem lehet azon az alapon hibáztatni, hogy ezt nem tudja végrehajtani, hát ugye sokkal szerényebb körülmények között élott 250 millió ember, de mégis közös kollektív felelősségünk van.

[00:19:42]Szóval, hogy a kollektív felelősség, tehát akárhogy is tetszik, ha mindenki kisebb léptékkel tud élni és környezettudatosabb, akkor gondolom nem megállítható, hanem lassítható ez a folyamat, hiszen az emberi populáció meg folyamatosan nő.

[00:20:01]Így ha a szemedbe nézek, látom is ezt a kis cinikus mosolyt, hogy már nem nagyon lehet mit tenni, hiszen odafele vezetnek a dolgok, hogy mivel az emberek többen vannak és képtelenek önmérsékletre, ezért vagy így, vagy úgy lassabban, vagy gyorsabban, de ez be fog következni.

[00:20:18]Ezt nem vitatom.

[00:20:18]Ö még mindig szeretnék egy választ kapni, hogyha ha bármilyen megoldást találhatnánk, akkor azzal milyen célt szeretnénk elérni, milyen állapotot szeretnénk elérni azzal a megoldással?

[00:20:30]Hát a 2%-os 2 Cusos emelkedés alá visszamenni.

[00:20:35]És hát ezt én nem tudom másképp elképzelni, mint ugye vannak ezek a nagy ergaomness hatályú nemzetközi szervezetek, mint például ugye az ENS és kötelező kötelező érvényű szabályokat kell hozni.

[00:20:48]az összes 193 országra.

[00:20:48]Tehát más nincsen.

[00:20:52]Oké.

[00:20:53]Tehát ez egy civilizációs kérdés igazából.

[00:20:55]Akkor most megpróbáljak jelképesen átülni oda.

[00:20:57]Ö ez azt gondolom őszintén, hogy az emberiség többsége számára az nem, hogy nem cél, hanem nem is értelmezhető.

[00:21:09]A a másik ugye ez a fajta redukcionista hozzáállás, hogy az éghajlatváltozáson lovagolunk félreértés nehessék.

[00:21:16]A polikrízis összes tényezője közül középhosszú távon a legsúlyosabb következményekkel ez fog járni.

[00:21:23]Nem csak ránk, hanem számos földi életformára nézve.

[00:21:27]De de alapvetően ennél jóval összetettebb a kérdés.

[00:21:31]Ö a az én meglátásom az, hogy amikor az emberek szembesülve ugye így a valósággal, ahogy rájuk, ömlesztjük, ö szükségszerűen jobban vagy kevésbé párikba esve kapnak a megoldás kifejezése után, akkor nem biztos, hogy ez így letisztultan megfogalmazódik bennük, de valahol a cél az, hogy hogy élhessünk tovább ilyen szépen és jól Hol?

[00:22:02]Ha ha lehet, akkor egy picit jobban holnap, mint tegnap előtt, és akkor minden jó lesz.

[00:22:10]De ez nem fog menni.

[00:22:10]Tehát, tehát a bármit szeretnénk is elérni mondjuk a fogyasztás csökkentésével, ami elkerülhetetlen.

[00:22:25]Tehát amikor így gyanítom, Gelencsér András azt mondta, hogy sokkal szerényebben kellene előadnunk magunkat, és egyfajta tervezett kényszerleszállás módjára csökkenteni a civilizáció kibocsátásának méretét.

[00:22:42]Én is ezt mondtam most nagyjából, csak kevés tulajdonképpen.

[00:22:44]Igen.

[00:22:47]Hát már attól függetlenül, hogy ez mennyire reális vagy nem, és akkor remélem, hogy ebbe a válasz is benne volt.

[00:22:53]Ez is tulajdonképpen kevés.

[00:22:53]Tehát ami amit nehéz lesz sok minden más mellett megemészteni, hogyha itt nagyon drasztikus önkéntes alapon There it goes.

[00:23:08]Ha önkéntes alapon vállalnánk olyan életszínvonal csökkenést, nem életminőség, ugye ezt különtsük el, életszínvonal csökkenést, amivel esetleg érdemi hatást érhetnénk el.

[00:23:26]csökkentenénk a a kibocsátást, de nem csak az üvegházhatású gázkibocsátásról van szó, hanem például a műanyagról.

[00:23:36]Tavalyi évben 550 millió tnát állítottunk elő.

[00:23:38]Ha minden így megy tovább, ez 2030-ra meg négys szereződik.

[00:23:44]többek közt azért is, mert hát a kőolaj keresi magának a az utat, és hogyha üzemanyagként kevésbé van meg a jövője, akkor majd műanyagot csinálnak belőle, mert hát el kell adni.

[00:23:54]Na most ennek a a jelölt műanyag mennyiségnek egy jelentős része, nagyjából hozzávetőleg 80%-a, az vagy a föld alá kerül hulladéklárakókban.

[00:24:10]Ez a kisebbik része, ennek a 80%-nak a nagyobbik része az alapvetően az óceánokban köt ki, és ott továbbra sem bomlik le, viszont mivel fizikai mozgás történik, azért törik egészen addig, amíg mikromműanyag lesz belőle.

[00:24:26]Ugye ez a milliméter ezred része, majd utána még tovább törik, amíg nanoműanyag lesz belőle, ami a millim milliomod részen.

[00:24:33]Ez az igazi gonosz, mert olyan pici, hogy átlép a sejtfalon.

[00:24:38]És ezeket a műanyagokat ma már mindenhol megtalálták, nem csak a szaharában, meg a Himalája tetelé, a Marianna árok fenekén, hanem a felhőkben, a vízkörzésben, a szívben, az ivarszerveinkben, az agyszövetünkben, a csecsemők köldök zsinorvérében, mindenhol ott van.

[00:24:53]És ettől már nem tudunk érdemben megszabadulni.

[00:25:00]Tehát hogyha mi valóban a két út közül választanánk, persze a kérdés költői, az egyik, hogy hogy vagy magunk döntjük be az ipari civilizációt tudatosan, ahogy Gelencsér András mondta, de talán annál még egy kicsit ambiciózusabban csukva be ezt a boltot, az az minden egyes jelenségével együtt összeomlásként lehetne megélhető az emberek számára.

[00:25:24]Ezt nem fogja választani.

[00:25:24]Nem csak a döntéshozók vagy az üzleti világ, de a mindennapi emberek sem.

[00:25:29]Lelkében mindenkihanovista.

[00:25:31]Hát én már alapvetően ezen vagyok a magam szintjén, bár nem erőltetem, és én ezt nem is gondolom, hogy lehet erőltetni bárkinél, de én önmagamhoz képest elképesztően keveset fogyasztok.

[00:25:43]Nem utazom sehova, nem használom az autómat, és nem azért, mert ultra zöld akarok lenni, vagy megnyugtatni a lelkemet, hanem mert megértettem az igény és a szükséglet közötti különbséget.

[00:26:00]Rájöttem, hogy sokkal több dolg van az életemben, sokkal több dolgom van, mint amennyire szükségem van.

[00:26:05]Ö egyrészt, másrészt pedig azt gondolom, hogyha önként jutok el oda, hogy nélkülük is boldogulok, akkor kevesebb trauma ér majd amikor majd le kell mondani róla, és hát az emberek többsége számára az meglehetősen megterhelő lesz.

[00:26:20]Tehát hogyha mondjuk azt nézzük, hogy az elmúlt négy évben, tehát a covid óta Európában azt hiszem egy olyan kormány volt, aki újrázni tudott úgy, hogy a gazdasági növekedés, tehát a reál bérnövekedés, tehát a permanens gazdasági fejlődés, amit ugye most körbejárunk lényegében, az nem ugrotta meg a 3%-ot.

[00:26:46]Ez azt jelenti, hogy ez egy ez igazából egy politikai kérdés, amiről mi most beszélünk, hiszen hogyha egy kormány nem tud gazdasági növekedést biztosítani, akkor elbukik.

[00:26:54]Tehát ebben ösztársadalmi konszenzus nélkül öngyilkosság bármit tenni, és ezért nincsen áttörés.

[00:27:00]Hiába van tudom, kiotói egyezmény, meg párizsi egyezmény, meg Donald Trump, meg minden ilyen dolog.

[00:27:09]Ö, hogy h hogy lehet ebből kijönni?

[00:27:12]Mert gondolom valami remény csak van.

[00:27:14]Nem, hát a tekintetedben minden benne volt, és azt gondolom, én sokszor elmondtam sok hely a reménnyel kapcsolatos véleményemet, meg hozzáállásomat.

[00:27:25]Én mindenkinek meghagyom, ahogy jól esik neki, úgy reménykedjen.

[00:27:30]Én őszintén úgy gondolom, hogy a remény és a reményteljes az ugyanannak a hamis érmének a két oldala.

[00:27:36]Tehát ebbe kapaszkodni az csak egy fokkal jobb, mint az illúzióinkat táplálni.

[00:27:40]Ezt annál jobb lesz mindenkinek, mennél inkább feladja ezeket.

[00:27:46]És én megértem, hogy ez ez egy traumatikus érzés, főleg, ha az ember szülő.

[00:27:54]Szülő vagy?

[00:27:55]Nem, nem vagyok az.

[00:27:55]Nem, tudatosan nem vagyok az, de ez az én döntésem.

[00:27:58]Tehát ez senki számára ne legyen útmutatás vagy példa.

[00:28:05]Én döntöttem így.

[00:28:05]Mindenki hozza meg a maga döntéseit a megfelelő információk alapján.

[00:28:10]De az alapján, amit itt elmondtál, hát megint csak térjünk vissza arra, hogy ennek mennyi a realitása.

[00:28:17]Én ezt értem, mert valóban így működik a világ, hogy politikus azzal nem fog választást nyerni, hogy akkor mondom, milyen rossz lesz, és akkor szavazzanak rám.

[00:28:27]És majd 200 év múlva az megtérő.

[00:28:29]Vagy nem?

[00:28:29]Tehát nyilvánvalóan ez így nem, de ugyanakkor a a kulturális változásokhoz meg nagyon sok idő kell, ezt Csányi tanár úr úr is elmondta, generációk, annyi időnk itt nincsen, ráadásul semmi nem abba az irányba mutató.

[00:28:45]Na most és akkor még mindig ott van az, ami ugyanúgy jelen van, egy egyén meg egy kis közösség, mint az államok szintjén is, mert egy társadalomról beszéltél, mondjuk egy ország társadalmáról.

[00:28:54]Mondjuk, ha egy ilyen kicsi ország, de bármelyik, mint Magyarország ezt megteszi, társadalma megteszi, egy olyan világban élünk, ami egyszerűen nem tűri el a vákuumot.

[00:29:07]Tehát hogyha valaki legyen az egy egyén, vagy egy vállalkozás, vagy egy ország hátralépésén azt mondja, hogy bedobom a törölközőt, azt azt hülyének fogják nézni konkrétan.

[00:29:20]ö és azt a azt a azt a terepet amit ott hagyott, arra rá fognak nyomulni mások.

[00:29:26]Ez ilyen egyszerű.

[00:29:26]Tehát tehát ez csak egyszerre lehet.

[00:29:30]Na most amikor két ember sem tud például kishaánkban egyetérteni, akkor milyen esélye van 8 és fél milliárd embernek erre úgy, hogy valójában semmi nem kondicionálja ebbe az irányba, hiszen a vezetői is abból élnek, hogy az ellenkező irányba nyomják meg maga a rendszert.

[00:29:50]Az azért mondom a covidot, mert egyébként értem.

[00:29:53]Ugye az volt az utóbbi, hát nem is tudom, talán a második világháború óta az egyetlen olyan olyan esemény, amit nagyon sokáig az emberiség nem tudott irányítani.

[00:30:05]És egyébként ugye erről viszonylag keveset beszélnek.

[00:30:08]Bár teht tudom, hogy szoktál meg meg azért szoktak beszélni, csak úgy a mainstream kommunikációban ez már nincsen benne, hogy hogy azért a környezetnek, tehát így a a nem épített környezetnek kifejezetten jót tett a covid, hiszen de ezt fejtsd ki inkább te.

[00:30:28]Hát szerintem Jordán Ferenc a megfelelő ember ezzel kapcsolatban, hogy mennyire is szereti és értékeli a természet azt, hogyha egyszerűen békén hagyjuk, mert a környezetet nem védeni kell meg góbni, pláne, hanem a földet az egy bolygó, hanem egyszerűen csak békén kellene hagyni.

[00:30:46]De ezelőtt mit értesz?

[00:30:46]Hát az, hogy az, hogy semmilyen tevékenységet nem végzünk egy hatalmas területen, ami persze önmagában kevés, mert nyilván az, amit a légkörbe juttatunk, annak is hatása van, vagy az éghajlatváltozás módosító hatásainak, de egy adott óceánterület, egy szárazföldi terület, de itt nyilván nem négyzetméterekről beszélünk, hanem több 100 meg több 1000er meg 100000 négy kilométernyi területről, amiben nem lép be ember, nem csinál álunk ott semmit, nincs közünk hozzá, lebontottuk az infrastruktúrát, vagy inkább hagyjuk rohadni, mert majd a természet elvégzi.

[00:31:24]Ez teljes mértékben elképzelhetetlen.

[00:31:27]Ez elképzelhetetlen.

[00:31:28]Egyébként ugye a főleg az amerikai irodalomban meg film filmes kultúrában ez, amiről most beszélgettünk, ez nagyon régóta megvan.

[00:31:36]Tehát, hogy ez ez a postapokaliptikus világ az mindezekre épít, és ezek ma hát nagyon sikeres alkotások, min mind könyvben, mind filmben.

[00:31:46]Tehát például a Last of Us meg még sorolhatnám ezeknek a társai, bár igaz, ezek mindig egy kicsit ilyen zombi irányból közelítenek, de az a lényeg, hogy ő hogy az emberek azért er ezzel találkoznak, tehát most kicsit hígítva, egy kicsit hollywoodiasabban, de találkoznak azért ezekkel a percepciókkal és mégis a valóságmegélésük egyszerűen nem működik.

[00:32:08]Sőt, ahogy ugye te is fogalmaztál többször, van egy ilyen reményd, van egy remum hópium.

[00:32:19]Pontosan.

[00:32:19]Van egy ilyen reményd.

[00:32:21]Ez egyébként vegyünk engem.

[00:32:21]Tehát én én én kifejezetten követem a munkásságodat, meg úgy általában ezzel foglalkozok.

[00:32:28]Te szeded a hópiumot?

[00:32:30]Én de nem nem szedem a hópiumot, de mégis azon kapom magamat, hogy két kisfiam van.

[00:32:34]Hát én tök pozitív vagyok a jövőre nézve, mert hogy az agyam egyszerűen nem hiszi el, amit mondasz, mert kikapcsol egy perc után.

[00:32:42]Valószínűleg így dolgozom fel ezt az egészet.

[00:32:43]Nem, ez egy teljesen természetes reakció, főleg családosoknál.

[00:32:49]Ö ugyanakkor az a valósággal kapcsolatos hozzáállásuk ö és az azzal kapcsolatos a jövővel kapcsolatos döntéseik azok már túl vannak azon a kategórián mint mondjuk az én esetemben, hogy ez egy választható opció hanem ez kötelesség hiszen az utódaikról van szó természetesen a döntés szabadsága adott csak míg az én döntéseimnek én fogom megfizetni az árát a te döntéseidnek a gyermeke ig is.

[00:33:20]Jó, de most tényleg egy kicsit beszéljünk ilyen recepttről.

[00:33:21]Tehát most komolyan, tehát hogy mi az, amivel oké, Kisország vagyunk, csak 10 millió ember lakik Magyarországon, de azért bármit, hogyha teszünk, annak lehet előremutató, példaértékű bármilyen vonzata más országoknál?

[00:33:37]Tehát lehetünk mi a jó példa, mondjuk, tegyük fel.

[00:33:42]Mi az, amit az átlagembertől hát minimum kérsz, hogy változtasson azért, hogy kisebb lábnyoma legyen?

[00:33:52]Hát én alapvetően nagyon nehezen kérek bárkitől bármit, pláne a tömegektől.

[00:34:01]Azt sem azért tenném, hogy kisebb lábnyoma legyen.

[00:34:03]Tehát még egyszer mondom, földanyát nem kell megmenteni.

[00:34:07]Ez egy bolygó.

[00:34:07]Meglehetősen régóta itt van.

[00:34:09]És amíg a nap gondol egyet és be nem nyeli vörösként, addig valószínűleg még itt is lesz.

[00:34:15]Tehát nekem sokat segített, azért mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy gondolkodjan a saját maga, meg úgy által az emberiség végtelen térbeli és időbeli jelentéktelenségén.

[00:34:31]teljesen jelentéktelen.

[00:34:31]Nem csak az, hogy nekem itt fáj, ott fáj, vagy hogy ki bántott meg, hanem ennél jóval nagyobb skálát nézve is teljesenálisan, rövid maga az emberi történelem vagy történet, tehát tulajdonképpen amit még csak írottnak se mondhatjuk, mert ez nagyjából 5000 éves, de a amire úgy tekintünk, hogy történt már valami, hát az is egy 10 nagyjából 10000 évnél 10-12000 évnél nem régebbi, az pedig hát értelmezhetetlenül rövid a egy geológiai időskálán.

[00:35:14]Számomra ez egy rendkívül megnyugtató dolog.

[00:35:16]Amit én javaslok az embereknek, úgy mint amit szerintem érdemes megtenni, az, hogy picit kukkantsanak ki a buborékból.

[00:35:34]A kollégám szokta sokszor elmondani, teljes mértékben egyetértek vele, hogy az emberektől nagyon sok időt, energiát igénye, hogy tekerjék a mókuskereküket, egybe tartsák a kis buborékat.

[00:35:46]Kinek van ezek után még kedve, ideje időt, energiát centelni egy olyan dologra, amit ő aztán csak szomorúbb lesz, meg inkább másra gondol.

[00:35:53]Tehát ez ez egy teljesen érthető dolog.

[00:35:57]viszont ahogy az életünk, és ezt sajnos szinte már lassacskán írásba is tudom adni, évről évre rosszabb lesz, úgy egyre több időt és energiát fog igényelni az, hogy egyben tartsák az emberek a kis buborékaikat, annál kevésbé lesz kedve, ideje, energiája, hogy kinézzen belőle, pedig soha nem lesz rá akkora szüksége, mint majd akkor.

[00:36:19]Tehát alapvetően amit én javasolni tudok, hogy az emberek értsék meg, majd éljék meg a szükséglet és az igény közti különbséget.

[00:36:32]Ismerjék meg és értsék meg az őket körülvevő folyamatokat, és ne azért, hogy levelező tagok legyenek az akadémián, hanem hogy illúziók nélkül a valóság ismeretében hozhassanak meg igazán fontos döntéseket a saját maguk és a szeretteik életével kapcsolatban.

[00:36:50]Most föltesztek csak ilyen gyors villámkérdéseket.

[00:36:51]Mi van akkor, hogyha az Európai Unió mondjuk hoz egy olyan irányelvet, hogy minden ami fast fashion és az Unió területén kívülről származik, az mit tudom én, ilyen brutális extra adó, mert ugye például most tudom, tudom, hogy a polikrízisnek mi a lényege.

[00:37:10]Ugye sok egymásnak ható olyan válságelem kulkumálódik, vagy nem tudom, hogy kell ezt kiejteni ezt a szót, de az a lényeg, hogy ez csak az egyik.

[00:37:18]viszont valahol el kell kezdeni, tehát hogyha drága valami, akkor az emberek azt nem tudják olyan mértékben fogyasztani, ahogy eddig.

[00:37:24]És hogyha ez mondjuk egy megoldás, azt lehet, hogy előbb-utóbb átveszi más ország vagy kontinens, de látom szkeptikus vagy.

[00:37:35]Ez nem nem egy jó irány szerinted?

[00:37:38]Hát nem is tudom, hogy hol álljak neki.

[00:37:41]Tehát alapvetően nagyon sok szempontból megpróbálhatjuk, nézzük meg az Európai Unió súlyát, jelentőségét akár a gazdaság területén, demográfiailag, nagyon sok más szempontból a világban.

[00:37:57]Az, hogy itt mi mit hegeztünk, az a világ nagy részét egyáltalán nem érdekli, és érdemben nincs befolyással rájuk, sőt évről éve egyre kevésbé van.

[00:38:08]Tehát ez nem egy friss adat, de néhány éve olvastam azt, hogy amit az akkor még 28 EU tagállam egy év alatt megspórol itt nagy feszületében a kibocsátás tekintetében, az Kína egy hét alatt pöffenti bele a levegőbe.

[00:38:22]Tehát ezeket azért vegyük figyelembe.

[00:38:25]A másik, ami szerintem fontos, ennak az elfogadása, hogy az emberi világunk, ez különösen igaz a kapitalizmusra, és pláne igaz, legújabkori formája a hitelalapú pénzügyi rendszerünkre.

[00:38:41]Itt kizárólag két dolog számít.

[00:38:41]a hatalom és a haszon maximalizálása.

[00:38:50]Minden egyéb beleértve kettőnket és minden a szobába tartózkodót, illetve a ezt a beszélgetést nézőket is járulékos veszteség.

[00:38:59]És itt még egyszer elmondom, nincs a fejemen alusisak, mert bármi igaz lehet, meg annak az ellenkezője is, de nem számít.

[00:39:06]Nem számít, hogy mit szeretnénk, mert ez a két dolog, amit elmondtam, felülírja.

[00:39:13]És a harmadik dolog ezzel kapcsolatban az, ami szintén egy érthető megközelítés, hogy amikor hegesszük meg úgy, hogy jól legyen című megközelítés jön, az szinte mindig az emberi rendszereinkre, sőt az emberi rendszereiken belül egy a rendszerre, vagy annak egy alegységére vonatkozik.

[00:39:36]De ez az egész egy összefüggő kerekegész, és a természeti rendszereink léptéke és változásának súlya, gyorsasága, üteme az olyan elképesztő és olyan elgondolhatatlan, hogy ezt a kártyavárat, amit mi borzasztó komolynak gondolunk itt az emberi rendszerünkre, azt egyszerűen el fogja fújni.

[00:40:00]Pont.

[00:40:00]Tehát akkor kicsit azt is mondod, hogy sztoikus nyugalommal dőljünk hátra, az emberőség úgy is kinyírja magát, de a bolygó, tehát a Föld meg fogja oldani, tekintve, hogy pár milliárd évvel idősebb maga a a a létezés a földön, mintogy mintogy egyáltalán az emberiség, a civilizáció kialakult volna.

[00:40:17]Tehát te kevésbé félted a földet emiatt, mert úgy úgy is túléli, mint az emberiséget.

[00:40:23]Hát az életet azt meglehetősen nehéz kiirtani.

[00:40:28]Ennek ellenére vannak tanulmányok, amik azt vizsgálják, hogy Vénusszá változhat-e a Föld, mert lehet, hogy tudunk akkorát pöccinteni rajta, de de valójában az, hogy itt mi érdemben tovább toljuk-e még ezt a biciklit vagy már nem sokáig, az én meglátásom szerint csak azt befolyásolja, hogy amikor eljön ez az ekvilibriumpont és a Föld újra képes lesz egyfajta egyensúlyra törekedni, az nem a száményeg, hanem az arányok az csak 10000 év múlva fog bekövetkezni, vagy már 5000 év múlva, de mondhattam volna 500et meg 200zret is, mert fogalmam sincs, de alapvetően a a ma élő meg a belátható időszakban születő emberiség számára ez már teljesen irreleváns.

[00:41:21]Tehát ne a bár hozzám személy szerint nagyon-nagyon közel áll a sztoicizmus és nagyon szeretem, de még egyszer mondom, hogy ez én vagyok.

[00:41:29]Tehát itt én soha nem fogok sem megoldást mondani embereknek, sem azt, hogy mit kell csinálni, vagy mi a helyes, ezt mindenki döntse el maga, de hozzám nagyon közel áll, és nagyon sok mindenen segít át, segít meglátni.

[00:41:44]Az élet törékenysége segít valójában értékelni az életet, azt amin van, azt, akik körülvesznek engem is, és ez sokkal élhetőbbé teszi az egész bolha cirkuszt, ami szerintem nagyon fontos, de az, hogy ki hogy közelíti meg ezt, az mindenkinek a saját döntése.

[00:42:05]alapvetően én őszintén úgy hiszem, hogy sőt akkor inkább visszamegyek oda, hogy két évvel ezelőtt, amikor itt volt Bendel professzor Magyarországon, ugye tőle származik az a Deep Adaptationben sokat forgalmazott alapmondás, hogy az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa, valószínű, a kihalás lehetséges, tehát bármi lehetséges.

[00:42:28]Ö de most ezt kiegészítette, mikor legutóbb itt járt azzal, hogy valójában nem az a lényeg, hogy túléljünk valamit, amiről azt se tudjuk, hogy mit, mikor, hol, hogyan, hanem az, hogy tanuljunk meg élni az odavezető úton.

[00:42:46]Valóban élni, mert az még ha nem is tudjuk, hogy mi lesz, mikor lesz, hogy lesz, de az egyre inkább vélelmezhető, hogy igencsak göröngyös út vezet el odáig.

[00:42:55]És ennek ismeretében minden ember egy tanuljon meg újra felelősséget vállalni az életéért és a saját döntéseiért annak fényében, hogy értse meg mindennek megvan a következménye és meg fogja fizetni az árát a döntéseinek.

[00:43:13]Kettő találja meg az idő eltöltésének azt a formáját, azt a munkát, azt a küldetést, azt a feladatot, amit ennek a folyamatnak az ismeretében jó szívvel tud úgy végezni, hogy élhetőbbé és örömtelibbé teszi a saját maga meg a közvetlen környezete életét.

[00:43:38]Pont.

[00:43:38]Én ennyit tudnék javasolni mindenkinek, amit természetesen le lehet bontani számos akciótervre meg pontra, mert nagyon komoly döntéseket kell meghoznunk, hiszen az egész világunk ahogy működik, továbbra is úgy működik, hogy a folytonosság, a folyamatosság elmélete mentén haladunk.

[00:43:57]Amit eddig csináltunk, jól csináltunk, majd itt még igazítunk rajta, de alapvetően minden így megy tovább.

[00:44:04]már most sem hasonlít a világunk arra, ami néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt volt.

[00:44:08]És ez még inkább így lesz az elkövetkezendő években és évtizedekben.

[00:44:12]Ezért soha nem volt ilyen fontos, hogy hiteles és őszinte döntéseket hozzunk az életünkkel kapcsolatban.

[00:44:21]Ugye említetted többször, hogy már most az életünkben is vannak olyan természeti katasztrófák, amiket az emberiség hát vagy nehezen, vagy sehogy, vagy például most nem olyan régen Spanyolországban viszonylag jól kezelt az áramszünetre.

[00:44:36]az áramszünetre.

[00:44:36]Igen, de hogy ő sokszor, és ezt egyébként Demeter Szilárd egy interjúban itt nem olyan régen elmondta nekem, hogy ő például nem biztos, hogy vannak arra nem csak Magyarországnak, más kisebb európai országnak arra válasz, hogy mi van akkor, hogyha csak négy napig nincsen áram.

[00:44:50]Üm, csak négy napig nincsen áram, mertogy azért az nem olyan sok idő, tehát hogy vagy legyen három nap, tehát azalatt pont megromlik minden, ami a hűtőben van, leáll minden, ugye ha nincsen éppen nálad készpénz, akkor alapvető élelmiszereket sem tudsz begyűjteni, és az csak három nap.

[00:45:06]Ö látsz arra elsejét, hogy mondjuk a mert én tudom, hogy látsz, de hogy ilyen álnai teszem fel a kérdést, hogy hogy ez az életünkben bekövetkezhető a mi életünkben, tehát mondjuk nem tudom a következő 30-40 évben, hogy egyszerűen leállnak ezek a nagy rendszerek és nem tudunk majd azzal a helyzettel mit kezdeni, mert az akkor az első.

[00:45:27]Tehát nincsen ilyen rossz tapasztalatunk, nem készülünk fel rá egyáltalán.

[00:45:36]Egy ponttal nem értek egyet, az a 30-40 év.

[00:45:41]Én azt gondolom, hogyha a globális ipari civilizációt ebben az évtizedben nem éri nagyon komoly súlyos megrázkodtatás, azt vegyük ajándéknak csodára.

[00:45:52]De az természetesen lehet egy gazdasági pénzügyi összeomlás, hiszen a orlóféle összeomlásot fázisának amúgy is az az első két eleme, aminek során tömegek fognak elninsteledni, de ez párosulhat az élelmiszer válságtól kezdve az energiaválság nagyon sok mindennel.

[00:46:12]Arra szintén így van, érdemes felkészülni, hogy egyre gyakrabban, egyre hosszabb időre lesznek áramkimaradások.

[00:46:18]És mivel ez egy áramalapú civilizáció, ezért tulajdonképpen mindent érint, még a csapból folyó vizet is.

[00:46:25]És hát milyen szinten van felkészülve egy lakótelepi, vagy egy belvárosi lakos arra, hogyha nem tudja lehúzni a WC-t és ott marad az anyag, akkor mit is kezdjen x napig ezzel a szituációval?

[00:46:38]Tehát igen, a kezdjük onnan, hogy én továbbra is azt gondolom, hogy az, ami senkinek nincs a homlokára írva, hogy mik a lehetőségei, de az ami mindenkinek rendelkezésére áll a felkészüléssel kapcsolatban, az a valóság megismerése és elfogadása, és egyfajta belső felkészülés.

[00:46:57]Egyszerűen azért, mert amikor eljutunk oda, akkor ha úgy tetszik élethalál kérdése lesz az, hogy mennyire kiegyensúlyozottan vagy hideg fejjel tudunk meghozni fontos döntéseket, de ugyanakkor valóban ott van annak a kérdése, hogy a saját ellenállóképességét hogyan fokozhatja egy ember, vagy egy olyan kicsi közösség, mint egy család.

[00:47:21]Milyen szinten van felkészülve?

[00:47:22]Olyan problémákra, hogy például nem folyik a csabból a víz, nem lehet a boltban élelmiszert kapni, nem fér hozzá a pénzéhez vagy éppenséggel több mint 72 óráig nincsen áram?

[00:47:39]Sehogy sincs semmilyen mértékben, és ez nem csak az emberekre igaz, és nem csak Magyarországon, hanem a szervezetekre, a közösségekre és magára az államra is.

[00:47:51]Éppen ezért döntöttünk úgy májusban, ugye áprilisban tartottuk a harmadik World Adaptation Fórum konferenciát, ami ennek a témának, tehát mondjuk ki, a kollapszológiának most már a legnagyobb nemzetközi fóruma lett.

[00:48:07]harmadik alkalommal tartottuk itt meg Budapesten két és fél nap volt 16 nemzetközi eladó szuper izgalmas témák semmilyen média nem foglalkozott vele semmilyen anyagi támogatást nem kaptunk tehát ez az igazi klasszikus szélmalom harc amiben most már hét hét éve nagyon rutinosak vagyunk de felbuzdulva a a nemzetközi támogatáson szakmai támogatáson amit kaptunk rádöbbenve arra hogy ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak nak az ország több a világ több országában, ezért elkészítettük a nemzeti rezilienciaözpont elég masszív és részletes tervezetét, amit hát minden úton, módunk próbálunk eljuttatni a kormányzatnak, mert meggyőződésünk, hogy egy ilyen szervezetnek a léte és a megfelelő működése az szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek élete az elkövetkezendő években, évtizedekben egy kicsit kevésbé legyen rossz.

[00:49:04]pár pontot elárulsz ebből a tervből, programból?

[00:49:08]Hát például, mert akkor mégis csak van egy cselekvési terv, hogyne.

[00:49:15]Nincs neki sajnos megfelelő magyar fordítása, mert még a rugalmas ellenállóképesség is igen izzadságszagú, de a rezilienciát leginkább úgy lehetne jól leírni, mert hogyha a megfelelő korosztály nézi ezt, akkor a Keelyfej Jancsi talán még mond valamit.

[00:49:30]Ugye ez egy ilyen baba, aminek egy súly van az aljában, egy félgömb a talpa neki.

[00:49:34]És tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy pöcögtetjük, vagy egy irgalmatlan nagyot küldünk be neki.

[00:49:42]Nyilván annál nagyobb lesz a kihingása, de előbb-utóbb visszatér abba az egyensúlyi állapotba, ahol lényegében ennél egyszerűbben és plasztikusabban nem lehet a rezilienciát elmagyarázni.

[00:49:54]Tehát oda lenne érdemes eljutni lentről felfele és fentről lefele, de még a lentről felfelét is valójában fentről kellene támogatni és segíteni, hogy az emberek, a családok, lakóközösségek, a települések, a cégek, a szervezetek és maga az állam is készen álljon ezekre a dolgokra.

[00:50:17]Amit amit említettünk az előbb, az aszály, a vízellátási problémák, az gondolom ez ismerősen hangzik itt az elmúlt néhány hétből egy hosszú áramszünet összeomló pénzügyi rendszer.

[00:50:34]M kettő összefügg, hát akár össze is függhet, de más kérdés, hogy nem férünk hozzá a pénzünkhöz, és megint más kérdés, hogy elértéktelenedett.

[00:50:47]Ö, ez mind a kettő benne van a a csőben, és abszolút reális lehet.

[00:50:50]Ezzel együtt is érdemes azt látni, hogy csodaszer nincsen, de vannak országok, akiktől nagyon sokat lehet tanulni.

[00:50:59]Például a Skandinávia, azon belül is kedvenc Liblingem, Finnország, akik szintén baromi messze vannak a tökéletestől, de nagyon messze vannak tőlünk is pozitív irányba.

[00:51:12]Rendelkeznek olyas, amivel amivel, hogyha itten volnának korlátlan erőforrásaink és szándékunk és politikai akarat, akkor sem tudnánk utolérni őket, mert ott olyan társadalmi kohézió van, ami a Dögöljön meg a szomszédé is című országban.

[00:51:27]Ezt valószínűleg nem lehet RIPS Rops abszolválni, de ezzel együtt is nagyon sok mindent lehetne tenni annak érdekében, hogy az embereket ne érje készületlenül egy-egy ilyen helyzet.

[00:51:40]Például azt mondod, hogy aszáj szerintem ez azért a legkönnyebben befogadható két, mert aktuális.

[00:51:47]Így van.

[00:51:47]Hát évente van nagyjából most már egyre több hét, de mondjuk másfél hónap, amikor az emberek csak ezzel foglalkoznak.

[00:51:58]Ugye régebben volt Magyarországnak egy pere, az a Nagymaros bős víztározó.

[00:52:04]Én akkor, amikor fiatal jogász voltam, akkor csillogó szemekkel hallgattam a a jogász professzorokat, hogy az mennyire nagy dolog volt Magyarországtól, hogy ezt megakadályozták.

[00:52:17]Most is egy kicsit így gondolom, hiszen ugye most eléggé máshogy nézne ki Magyarországnak a a az arca, főleg ott a Dunakanyarban.

[00:52:24]viszont öséges, hogy kevésbé asszályos lenne Magyarország, nem feltétlenül a Bős Nagymarós víztározóval, de egyéb víztározókkal, egyéb nem tudom ilyen víztározó rendszerekkel.

[00:52:38]viszont én nem nagyon látom azt jönni, hogy az elmúlt 16 évben, de maga de az azt megelőző 20 évben sem, hogy ki hogy erre ráment volna a kormányzat, hiszen ez lassan tér meg, nem látványos és hihetetlenül költséges.

[00:52:52]Tehát, hogy mi kell ahhoz történjen, ahogy te mondod a dögöljön meg a szomszéd tehene.

[00:52:56]mentalitás át tudja ezt hát nem tudom át lehessen ütni ezt a mentalitást azzal, hogy most be kell áldozni akár a gazdasági növekedés oltárán is sok-sok adópénzt erre, hogy mondjuk a talajvízszint emelkedjen, hogy mondjuk az elsivatagodást elsivatagódást meg lehessen állítani satöbbi satöbbi.

[00:53:21]Ezt te el tudod képzelni?

[00:53:23]Nem.

[00:53:24]alapvetően addig nem lesz érdemi mentális változás, amíg erre az embereket a valóság rá nem kényszeríti.

[00:53:32]Hogy a valóságon belül hol lesz ez a pont, az egy másik kérdés.

[00:53:38]Akkor meg már meg késő, nem?

[00:53:38]Hát nagyon sok szempontból már igen, de és abszolút mértékben, de nem ezt ne csak a Kárpátvonra értsük, hanem úgy globálisan is abszolút túltoltuk Béláim és toljuk megveszekedett módon gőzerővel mind a mai napig.

[00:53:56]Tehát a kollégám mondta, hogy sok jót nem teszünk a föld érdekében, de megvan az a csodálatos emberi képességünk, hogy a létező legrosszabb helyzeten is tudunk drasztikusan rontani nap mint nap, és ezt tasszik is teljes mellélességgel és gőzerővel.

[00:54:14]Úgyhogy hát ennek figyelembevételével érdemes a a valóságot szemlélni.

[00:54:16]Én nem vagyok vízűszakember, sokat beszélgetek velük.

[00:54:22]Azt látom, hogy valószínűleg nem egy giga mega vízlépcső lehet a megoldás.

[00:54:28]Nagyon sok szempontból nem, mert minden folyóra igaz ez, amit egyre, amiket egyre inkább be vízlépcsőznek a világon, hogy hát a feljebb levő jár jobban, tehát hogyha ő ott megfogja a vizet, akkor lehet nekünk itt bármilyen duzzasztógátunk, ha nem jut bele víz.

[00:54:46]Márpedig érdemes megnézni a Tiszát, hogy néz ki mostanság, de vannak alternatív sokkal régebbi technológiákra visszautaló megoldások.

[00:54:55]Kimondtam a szót, de végül is ez egy technikai ez egy technikai kérdés, amire léteznek megoldások, hogy milyen távon és milyen léptékben lehetnek, azok az más kérdés.

[00:55:09]De ahhoz képest, ahogy most állunk, hogy érdemben nem tudjuk megfogni a vizet, és nemrég olvastam egy idézetet Kvassaitól, aki már akkor, mikor itt összehegesztette nekünk a különböző gátjait és kapuit, akkor elmondta, hogy mi most mindent megteszünk, hogy minél gyorsabban levezessük a vizet, míg utódaink körömszakadtuk küzdeni fognak azért, hogy megtartsák.

[00:55:33]Úgyhogy hát látnak bizonyult.

[00:55:36]Mindenesetre ez nem nagyon sikerül, mert hát Magyarország a történelmi adottságai folytán abszolút rosszul áll felszínű vizekben, több mint 90%-ban és nagyjából ugyanolyan arányban, ami befolyik, az ki is folyik, mert a úgy általában a földre elmondható, mert hát itt mindig is annyi víz volt, meg van meg amennyi, tehát az nem változik.

[00:55:58]De Magyarországra is a csapadék tekintetében igaz, hogy nagy átlagban nem a mennyisége fog csökkenni, hanem az eloszlása nagyon durván.

[00:56:07]Ö, és ezért amikor hetekig, hónapokig nem fog esni, bár szerintem a jövő idő már nem biztos, hogy annyira praktikus, akkor utána az a megspórolt mennyiség az néhány nap vagy néhány hét alatt jön le, és akkor azt a vizet érdemes lenne majd megfogni, amire egyébként most semmilyen rendszerünk szinte nem áll készen, de hát akkor ott van az a tipikus mondjuk mezőgazdasági vagy magántulajdon érdek, hogy miért az én szántomra eresztézék rá ezt a vizet, ki fogja azt nekem kifizetni.

[00:56:41]És hát valahol ez is érthető, mert hát egy olyan világban élünk, ahol minden fontosabb annál, ami mindennél fontosabb.

[00:56:47]Úgyhogy mindig is meg fogják találni az emberek a magyarázatot, hogy mit miért ne.

[00:56:53]Csináltunk egy utcaembere blokkot neked, ahol az emberektől hasonló dolgokat kérdeztünk meg.

[00:56:59]Nagyszerű.

[00:57:02]Mit gondol, veszélybe rohan-e az emberiség?

[00:57:03]illetve meddig tartható fenn a megszokott modern életforma?

[00:57:08]Hát eléggé élvesztébe rohan.

[00:57:08]Ez borzasztó, hogy itt most csináltam egy kört.

[00:57:12]Hát ez a ez a szemét meg mindenki szétdobál mindent, meg nem figyelnek egymással, meg nekem jön.

[00:57:19]Szerintem fent fenntartható az lett az életforma.

[00:57:21]Nem biztos, hogy ezek között a keretek között meg ezek ezekkel a módszerekkel, de nagyjából visszafelé szerintem sose fogunk fejlődni.

[00:57:27]Ez mindig egy folytonos előrehaladás.

[00:57:31]Szerintem fenntartható alapvetően csak meg kellni az útját.

[00:57:35]Inkább ez itt a globális felmelegedéssel jár, inkább nagyon veszéllyel ez a fenntartóság, amit az emberiség csinál.

[00:57:41]Szóval szerintem rohanunk szépen lassan felé.

[00:57:46]Hallottatok-e az összeomlás kutatásról?

[00:57:49]Olvastatok-e esetleg cikkeket, vagy hallottatok-e témában beszélgetést?

[00:57:53]Én még nem hallottam róla.

[00:57:53]Én se hallottam.

[00:57:56]Még nem.

[00:57:56]Milyennek gondolod a Földet egy globális összeomlás után?

[00:57:59]Egy összeemlás után mindig újjáépülés kezdődik, azaz idővel egy összemlás után egy élhetőbb környezet, egy élhetőbb föld jön létre.

[00:58:09]Szerintem szerintem a mai típusú emberek, nem csak magyar arc, hanem egész világon nem is tudna megélni ilyen globális összeomlás után kevesebb pénzből, forrásokból, ételekből.

[00:58:22]Szerintem a legtöbb embernek se tudna élni.

[00:58:28]Most föl fogok olvasni neked egy kérdést.

[00:58:29]A klímaváltozás miatti gazdasági sokok akár 50%-kal is visszavethetik a globális növekedést.

[00:58:37]Hogyan képes egyáltalán túlélni a modern társadalom egy ekkora összeomlást?

[00:58:41]Szerinted komoly áldozatokkal?

[00:58:44]Te túl tudja élni?

[00:58:46]Hát megint a kérdés az, hogy mi vagy ki?

[00:58:51]Tehát a az emberi faj, mint olyan, szerintem rendkívül alkalmazkodó, tehát nagyon sokáig el fogjuk húzni.

[00:59:01]Az egyes emberek szintjén ez komoly áldozatokkal jár.

[00:59:07]míg hát a globális ipari civilizáció, mint végtelenül komplex, összetett just in time beszállítói és ellátói láncok halmaza.

[00:59:18]Hát az rendkívül sérülékeny, tehát nem nem gondolom, hogy az ebben a formában túl sokáig fennmarad, és amikor túl sokáigról beszélek, akkor az elkövetkezendő néhány évtizedet értem.

[00:59:30]Hát akkor miért kell például Amerikának, és most egy kicsit akkor menjünk azért ilyen globális politikai kérdésekre, a világ túloldalán háborúzni úgy, hogy ezeket a globális ellától láncokat veszélyeztesse.

[00:59:42]Ugye most gondolok kifejezetten az iráni háborúra.

[00:59:43]És na ezeket a nyilvánvaló politikai okokat mond, hogy Izrael, Irán, Amerika satöbbi, hanem az, hogy ha már ez egy energiaválság és az energiaforrásokért vívott háború, márpedig ez az, akkor akkor nem a tűzzel játszanak, amikor hetekig, hónapokig, lassan fél évig nem tudnak a hormóziszoroson úgy áthaladni, ahogy kéne, és veszélyeztetnek globális ellátási láncokat.

[01:00:14]Nem is akármilyen tűzzel játszanak, de nem politikai választ adok rá, hanem sokkal inkább biológiait.

[01:00:19]Azért, mert emberek.

[01:00:22]Ráadásul a a politikus egy olyan állatfaj, ami abszolút mértékben egy szelektált vagy kontraszelektált folyamat eredményeként jut el oda, ahova eljut.

[01:00:36]És amikor ilyen rendkívül összetett dolgokról van szó, mint amikről most beszélgetünk, akkor ez egy átlag politikus esetében sem éri el az ingerküszöböt, nem beszélve arról, aki már egy oldalt sem hajlandó felolvasni, hanem oda kell állnia mellé annak, aki kettő kötő három mondatban, de maximum elmondja a világ létező legösszetettebb problémáját, hogy annak ismeretében ő a megfelelő döntést hoza meg.

[01:01:04]Egyszerűen emberek vagyunk, és ez az emberi agy, ez a törzs fejlődésének 97%-át a Kőkorszakban töltötte.

[01:01:13]A mai döntési mechanizmusaink is pontosan annak megfelelőek, csak alapvetően olyan mélységben, léptékben változott meg körülöttünk a világ, hogy ami amely típusú döntések a túlélésünket segítették, azok ma teljesen kontraproduktívok, és pontosan visszafelesülnek el.

[01:01:32]De hát a amit én például nagy problémának látok e tekintetben, az, hogy nézzük meg, hogy a világ legerősebb vagy egyik legerősebb hatalma, például Oroszország mit tudott elérni ennyi év alatt egy háborúban?

[01:01:52]A világ legerősebb katonai hatalma mit tudott elérni?

[01:01:56]Szerintem a legerősebb katonai hatalma az az USA.

[01:01:58]De hogy ő hát mondtam például Oroszországot, mint egyik legerősebbet, de akkor nézzük a legerősebbet, milyen szinten tudott áttörést elérni hagyományos fegyverzettel, úgyhogy közben gyakorlatilag elpuffogtatta elképesztő anyagi áldozattal azokat az eszközeit, amiknek a pótlása rettentesen mennyiségű pénzbe és sok időbe kerül.

[01:02:22]Ezzel arról nem is beszél.

[01:02:26]Ezzel arra szeretnék utalni, hogyha egy ilyen többé, de talán inkább kevésbé erőforrásháborúnak nevezhető eseményben, a világ legerősebb hatalma nem tud döntésre vinni dolgokat a a maga legkiemelkedőbb hagyományos fegyver arzenájával, akkor egy olyan helyzetben, amiről én azt gondolom majd, hogy az valódi erőforrásháború lesz, mert nem az a lényeg, hogy ki az olaj, hanem mondjuk ki a víz, vagy ki az élelmiszer, ahol nincs párdon, tehát ott nincs megegyezés, mert vagy a mi embereink esznek, vagy a tiitek.

[01:03:09]És hogyha egy ilyen fajsúlyú kérdésben a legerősebb hatalmak nem tudnak a a hagyományos fegyverzekeikkel döntést elérni, akkor mi marad?

[01:03:23]Akkor semmi más nem marad, amire J Bendel azt mondta, hogy az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű.

[01:03:30]A katasztrófa ebben az értelmezésben egy globális nukleáris konfliktust jelent.

[01:03:34]Mi marad akkor, hogyha a hagyományos fegyverzettel nem lehet döntést elérni, és impulzív embereknek remeg az ujja a piros gomb fölött?

[01:03:45]Na most itt nem kell egy globális nukleáris háborúra gondolni ahhoz, hogy itt komoly baj legyen.

[01:03:53]Én egy olyan think tankkel dolgozom, egy egy nemzetközi tudóscsoport, aminek az a neve, hogy all fed.

[01:03:59]Ez egy rövidítés.

[01:03:59]Ez a feeding everyone no matter what.

[01:04:02]Tehát a különböző globális kibontakozó globális katasztrófák forgatókönyveinek a tanulmányozása révén keres azokat a lehetőségeket, hogy egy-egy ilyen problémahalmasz kibontakozása folytán hogyan lehet majd megetetni ezt a 8,s fél milliárd embert, és mivel ezzel komoly problémáink vannak egyébként Magyarországon is.

[01:04:27]Úgy érted, már most már már most is.

[01:04:30]Mert az is illúzió, hogy Magyarország élelmiszerben önellátó.

[01:04:36]Másrészt, ha én egyszer a rezilienciaözpont kapcsán a megfelelő emberrel beszélgetnék, akkor megkérdezném, hogy hogy nem lenne itt az ideje megtervezni egy olyan rendszert, nem a mibőlt, hanem a a hogyan épül fel és hogyan működik, ami alkalmas arra, hogy 10 millió embert megetessen ma ennyiből, holnap fele annyiból, mert teljesen mindegy, hogy mennyi élelmiszer áll a rendelkezésünkre, mindenkinek ennie kell.

[01:05:01]ennek a mechanizmusnak sem sincsenek kidolgozva a feltételei.

[01:05:05]De visszatérve az olfedre, tehát azt vizsgáljuk, hogy különböző forgatókönyvek esetén mit lehet, mit nem lehet, hogyan lehet és különböző ugye az angolok nyáv nagyon szereti ezeket a betűrövidítéseket a globális infrastruktúra katasztrófák, illetve a a hirtelen napfény csökkenés forgatókönyvek, ami ugye lehet egy meteorit, lehet egy komoly vulkán, vagy egy szupervulkánkitörés, és lehet egy nukleáris konfliktus.

[01:05:38]Az egyik modell az pontosan azt mutatja, hogyha nem tudom ismerősen hangzik-e, párszor voltunk közel hozzá, de hogyha két marginális nukleáris hatalom, India és Pakisztán elkezdi dobálni egymást, nem a teljes készletüket, hanem mondjuk 24-48 órán keresztül hajigálják egymást, akkor annak milyen hatásai lennének?

[01:06:06]egyrészt nyilván ott helyben, másrészt tágabb értelemben.

[01:06:09]Hát részben kijelenteném, hogy akik akik tűzközelben voltak, nem biztos, hogy rosszabbul jártak.

[01:06:17]Ugyanis az a fajta aeroszol mennyiség, ugye az aeroszol az a légkörben úszó kis porszemcsék lényegében, ami most is telve van a levegő, a légkör velük.

[01:06:33]az ipari kibocsátás, a légiközlekedés, ami egyébként úgy működik, mint egy napernyő, tehát a tüdönnre nézve káros, de és erre a covid jó példa volt, vagy szeptember 11 is, hogyha megszűnik a kibocsátás bármilyen abból kifolyólag, ez néhány hét alatt, egy-két hónap alatt kiűröl a légkörből az önmagában akár közel egy 1 Cus fokos globális átlagkőmérséklet növekedést eredményezt, hiszen becsukjuk a napernyőt.

[01:06:59]De visszatérve egy ilyen lokális nukleáris konfliktus, megáll az aeroszol mennyiség, tehát csökken az aeros nem pótoljuk folyamatosan légkörben.

[01:07:07]Tehát nem koszolunk a légkörben.

[01:07:11]Így van.

[01:07:11]Akkor pont rosszat teszünk, merthogy a az a napernyő hatás meg nem teszünk jót, mert nem csak a napernyő hatás megszűnik, tehát jobban süt.

[01:07:19]Igen, az árnyékoló hatása.

[01:07:19]Így van.

[01:07:19]Így van.

[01:07:21]És ezt először szeptember 11 után mérték, hogy két-három hetekig nem lehetett az Egyesül Állakba repülni és azonnal érzékeltő változásai voltak.

[01:07:29]Hát így, hogy tele van a légkör vele, így meg az egészségünknek káros.

[01:07:34]Ha becsukjuk a napernyőt, akkor meg más szempontból nem lesz túl szerencsés.

[01:07:39]De ha összeomlik a világgazdaság, akkor ez kéretlenül is megtörténik.

[01:07:44]Tehát lehet, hogy nem nő olyan ütemben, majd a kibocsátás, majd mindenki tönkrement.

[01:07:49]De becsuktuk a napernyőt, és ez önmagában fölpörgeti a melegítést.

[01:07:53]És akkor nem beszéltünk olyan jelenségekről, mint a Blue Ocean Event, az északi sarkörön, ami azt jelenti, hogy ugye hát ott fél évig sötét van, fél évig nappal, tehát nyilván a a napos fél év számít.

[01:08:08]gyakorlatilag egész évben jégmentessé válik a az északi sark, ami azt jelenti, hogy az összefüggő jégfelülete 1 millió négy km alá csökken.

[01:08:18]És itt nem csak a sajnos nem csak a kiterjedése, hanem a vastagsága is nagyon gyors mértékben csökken.

[01:08:25]És itt két tényező játszik szerepet.

[01:08:27]Az egyik az úgynevezett látenső, ami azt jelenti, hogyha egy példával élve, hogyha a pohárban jég van, mindegy, hogy csurig van, vagy egy jégkocka, a víz hőmérséklete 0us fok, mert ameddig jég van benne, addig az a hő, ami kívülről közlődik a vízzel, az elnyelődik a abban a folyamatban, hogy a víznek segítsen halmaz állapotváltozást megugrani.

[01:08:55]a szilárdból a folyékonjá, de amint eltűnt az utolsó égkocka, azonnal lötty lesz a pia.

[01:09:00]Ö ez a helyzet az északi sarkon is, ugyanis ezt számszerűsítve az az energia, ami ahhoz kell, hogy 1 kg jégből 1 l víz legyen, ugyanaz az energia anélkül, hogy változott volna a mennyisége, ha már nincs jég, csak víz van, azt az 1 l vizet 79 fosra képes melegíteni, és ez csak a látenső.

[01:09:24]A másik az úgynevezett albedó jelenség.

[01:09:27]Ez lényegében azt jelenti, hogy milyen színű a föld felülete.

[01:09:33]Ha világos, hó, jég, akkor az több mint 90%-át a belső fénynek, vagyis energiának visszaveri.

[01:09:43]Ha sötét víz, akkor nagyjából ugyanannyi, több mint 90%-át elnyeli.

[01:09:51]Tehát ez a két jelenség, ha kombinálódik, vagyis nem lesz nyáron jég az északi sarkon, az nagyjából 25 évnyi üvegházhatás azonnali melegítő hatásá ér fel, mintogyha otthon a gázt, azt a takarékról jól föltekertük volna, és ez gyakorlatilag azonnal érezhető lesz.

[01:10:13]És hát a Blue Ocean Event a számítások szerint legkésőbb a 30-as években bekövetkezik.

[01:10:18]Tehát itt számos olyan dolog van, hogy ami kapcsán érdemes megismerni a kanadai összeomláskutató Polcsefurkának a azt az elméletét, ami a tudatosulás öt lépcsőfokára vonatkozik.

[01:10:32]Az első, ahol a az emberiség jelentős része van, és saját elhatározás alapján marad is.

[01:10:42]Ez az édes tudatlanság.

[01:10:43]Utána az egy problématudosulása.

[01:10:46]Á ilyen van ez a ZKATváltozás lehet, hogy elég nagy baj, de nem most lesz.

[01:10:51]A a második a majd megoldjuk a számos problématudosulása, ahol leginkább aktivisták lesznek az emberek, mert ja hát van az a szegénység is, meg az ökológiai összeomlás, meg az erőforráskimerülés, de ha mással is foglalkozunk, mint a legfontosabb problémával, éghajlatváltozás, akkor elvonjuk az energiát a legfontosabb probléma megoldásától.

[01:11:13]A a következő szint a számos probléma összefüggésének a tudatosulása az amikor az ember leteszi a megoldás című lantot és megszületik a rendszerszintű gondolkodás.

[01:11:25]Megértjük azt, hogy lehet, hogy itt gőzerővel valahol nagyon ott javítani akarunk valamit, de ugyanazzal lendülettel, energiával máshol rontunk is.

[01:11:34]És az utolsó pontja ennek az, amikor az ember ráébred, hogy itt valójában ezek a változások életünk minden területét érintik és érinteni fogják.

[01:11:43]Tehát itt én értem, hogy az emberek egy ilyen receptkönyvre várnak, vagy checkliszre, hogy akkor mit most mondjam meg, kipipálja, és akkor hát valakin kiene írni egy ilyet.

[01:11:56]Nincs benne olyan forgatőköm, ami az embereknek tetszene.

[01:11:59]És akkor mi marad?

[01:12:03]Hát nem tudom, az esélye az életrem.

[01:12:06]Hát azt egyrészt mindenkinek magának kell majd megteremtenie, mert ilyen állás szerint túl sok segítséget nem kapunk ehhez.

[01:12:12]És én szeretnék is jelezni mindenkinek, hogy megoldást, segítséget kívülről, felülről ne várjanak az emberek.

[01:12:20]Mindenki saját magára és a közvetlen környezetére számíthat.

[01:12:24]Ezért ismerjék meg a valóságot maguk körül és hozzanak meg valóban fontos döntések az életükkel kapcsolatban.

[01:12:32]Hát, Balázs, ez nem akármilyen végszó volt.

[01:12:34]Én szeretném majd folytatni veled ezt a beszélgetést egy kicsit később.

[01:12:38]Én nagyon élveztem.

[01:12:39]Nagyon szépen köszönöm.

[01:12:42]Köszönöm szépen.

[01:12:43]Kedves nézőknek pedig mondanám, hogy ezt a beszélgetést többször is hallgassák vissza, mert nagyon tanulságos volt.

[01:12:50]Köszönöm szépen, hogy velünk tartottatok.

[01:12:51]Legközelebb Marcival fogtok találkozni, és kifejezetten a foci lesz a téma.

[01:12:56]Tehát egy kicsit pozitívabb, mint a mai volt.

[01:12:58]Ugyanakkor hát nem tudom, hogy volt-e az elmúlt időszakban ennyire fontos interjú, mint ez a mostani.

[01:13:04]Köszönöm, Balázs Én is köszönöm a lehetőséget.