LEGFONTOSABB KÉRDÉS: meg tudunk maradni a Kárpát-medencében? Sallai Róbert Benedek | KözBeszéd #153
- Vendég: Sallai Róbert Benedek, Túrkeve polgármestere és volt LMP-s képviselő – a vidéki valóságról, vízgazdálkodásról, energiáról és politikáról beszélgetett a KözBeszéden.
- A megyei közgyűlések megszüntetését drasztikusnak és fogyasztói gondolkodásnak nevezte: szerinte reform lett volna a megoldás, nem eltörlés.
- Az önkormányzati finanszírozás kiszámíthatatlan: Túrkevének 400 millió forint hiánya van, és kb. 900 település lehet hasonló helyzetben.
- A duzzasztó-vitában a folyók lassítását és a meanderek visszaállítását javasolja – szerinte a medermélyülés az Alföld száradásának fő oka.
- „Lassítani kell a folyók folyását. Ez a titok."
- Energiaügyön: geotermáliát támogat, a napenergiát nem termőföldre, a debreceni akkumulátorgyárakat vízigényük miatt a Kárpát-medencébe illőnek tartja.
- Az agráriumot át kellene alakítani: gyepgazdálkodás és állattartás reális az Alföldön, a talajforgatásos eke helyett talajélet-megőrző technológiák kellenek.
- A közösségi média politikát lájkokra és populizmusra redukálta, parlamenti munka „cirkusz", a valódi ellenzék hiányát hibáztatja.
- A mostani kormányról vegyesen nyilatkozott: jó szándékú embereket lát, de rendezőelv és szervezeti kompetencia híján nincs vízió.
- Figyelemfelhívás szerintem télen kell: ha tavasszal nem tartják meg a vizeket, nyáron már nem lehet javítani rajta.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A vendég és a beszélgetés kerete
A KözBeszéd #153. adásának vendége Sallai Róbert Benedek, Túrkeve (kb. 7700–8000 lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei város) polgármestere, volt LMP-s országgyűlési képviselő. A műsorvezető bevezetője szerint vendégük „országos botrány közepette hagyta ott a nagy politikát, de azóta is a hazai zöldpolitika egyik legkarakánabb hangja", ráadásul idén újra polgármesterré választották. A beszélgetés fő tengelye a vendég saját bőrén tapasztalt vidéki valóság: megállítható-e az Alföld elsivatagosodása, megfér-e a maradék vízkincs az akkumulátorgyárak mellett, és hogy a nagy tőke vagy a családi gazdaságok felé húzzon a magyar vidék.
„Hadüzenet az önkormányzatoknak": a megyei közgyűlések megszüntetése
Az adás napján jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy véget ér a megyei önkormányzatok kora – állítása szerint ezek „Fidesz-kifizetőhelyek" voltak, és „okafogyottá váltak". Sallai a hírre azt mondta, meglepte, mert változásokat várt, de „nem gondoltam ilyen drasztikusra".
- Szerinte a miniszterelnök érve azzal egyenértékű, mintha valaki azt mondaná: egyetlen napig sem működött jól a kormány, ezért szüntessék meg az egészet:
„Amit mondott, az kb. azzal legyen értékű, mintha azt mondta volna, hogy idén április 12-én nem működött a kormány és a parlament, ezért szüntessük meg." – Sallai Róbert Benedek *
- Sallai szerint vannak jogos kritikák a megyei közgyűlések működésével szemben, de a megoldás a reform lett volna: a Fidesz-féle fővárosi mintára a polgármesterek bevonása a megyei szintű döntéshozatalba, esetleg listáról bejutott képviselőkkel kiegészítve. „Ami ne fejünk fölött döntsenek" – így fogalmazott az elvéről.
- Kistelepülési polgármesterként arról is beszélt, hogy ma is kirekesztve érzi magát: megyeszékhely-távolságok miatt alig tud egyeztetni Jászberény vagy a Jászság vezetőivel, pedig „egy a sorsunk" alföldi szinten. Ha a megyei szintet eltörlik és a döntések EU-s régiók szintjére kerülnek, „még ennyire sem lesz beleszólásunk".
- Emlékeztetett: a Fidesz-korszak centralizációja miatt a városának nincs beleszólása például a városi szakrendelések megszüntetésében sem. „Semmiben nincs beleszólásunk."
- A TISZA-kormány korábban már próbálkozott a polgármesteri bérek megnyirbálásával, majd kihátrált belőle, de Sallai szerint a kedvezőtlen hatások már „megvalósultak": a bérezésből kivették az inflációkövetést, és megszüntették a költségtérítést.
- A rendszer eltörlését fogyasztói gondolkodásnak nevezte:
„Ez egy fogyasztói társadalmi gondolkozás, hogy kidobom mindenestől az egészet, de nem tudom, mi lesz utána." – Sallai Róbert Benedek *
A centralizáció öröksége és az önkormányzati finanszírozási válság
Sallai szerint a „Fidesz mindent megtett a decentralizáció felszámolásáért, de legalább a vármegyéket visszahozta" jellegű internetes komment lényegében pontosan összefoglalja az elmúlt 16 év önkormányzati politikáját: az önrendelkezési jog csökkentését forráselvonás kísérte – az utolsó ciklus példájaként említette a covid idején beolvasztott bevételeket és a szolidaritási hozzájárulás megjelenését.
A finanszírozási rendszer lényegi problémája nála a kiszámíthatatlanság:
- A normatíva a saját közhatalmi bevételektől függ, miközben lehet, hogy csak a feladatellátás költségének 40–60%-át fedezi. Túrkevén rekordév volt 2024-ben az iparűzési adóban, a késleltetett (2026-os) finanszírozási logika viszont ehhez képest csökkenti a normatívát.
- Az aszály miatt csökken a helyi iparűzési adó, de a finanszírozás nem követi lefelé: „nyilvánvalóan így működésképtelenné teszi a várost".
- Túrkevének decemberig kb. 400 millió forintos hiánya van, és szerinte kb. 900 önkormányzat van hasonló helyzetben. Emlékeztetett: ugyanezek a problémák Budapesten is fennállnak – Karácsony Gergely városa „kb. hány napra van a csődtől" –, csak a főpolgármesternek komoly médiafigyelme van.
- A szolidaritási hozzájárulás elvét egy ponton igazságosnak tartotta (ha az állam milliárdokat önt egy nagy gyárba, ne csak a település szedje be a hasznot), de a jelenlegi számítást igazságtalannak nevezte: az adóerőképességet úgy számolják, hogy egy társadalmi év (több halott, mint született) miatt „javul" Túrkeve gazdasági helyzete, miközben a vidéki demográfiai válságot nem kezeli.
- Szerinte sosem lesz Túrkevének, Tiszabürének vagy Jászberénynek olyan iparűzési adóbevétele, mint Törökbálintnak, Dunakeszinek vagy Érdnek – a földrajzi helyzet központosító hatásáról van szó. A megoldás a kiszámítható, normatív alapfinanszírozás lenne, nem pedig újabb központosítás.
- Érdekes ellentmondásként említette Navracsics Tibort: „kiváló szakembernek látom, egy nagyon jól gondolkozó szakembernek", aki az önkormányzati kérdésekről értelmes dolgokat mond, mégis az a kormány tagja volt, amelyik ellenkező irányba ment.
Az önkormányzatiság mint ideológiai kérdés
Sallai szerint a helyi önrendelkezés nem pártügy, hanem érték- és ideológiai kérdés: vagy az „állam mindent jobban tud" elve, vagy a subsidiaritás – hogy „azokat a döntéseket a legalacsonyabb szintre viszik, amelyek a legalacsonyabb szintet érintik". Történelmi fundamentumnak nevezte a rendezett tanácsú városok 19. századi rendszerét, a Nagykunság szabadságjogait (ahol nem volt jobbágyság és feudalizmus), I. Lipót császár Jászkunságot a Német Lovagrendnek történt zálogosítását, majd annak kiváltását Mária Terézia korában – miközben maga is beismerte, hogy a részletekben esetleg összecserélheti a jászkun és a jászói jogokat.
Említette, hogy Navracsics is ugyanezekről a gondolatokról beszél, és hogy „ugyezekről beszéltek már 15 éve az olaszok", és abból egy teljesen új társadalmi-politikai formáció nőtt ki – utalva arra, hogy az önkormányzatiellenes lépések a TISZA-szavazók között is elégedetlenséget keltenek.
A duzzasztó-vita: egy Facebook-poszt, ami országos témát csinált
Augusztus végén Sallai egy poszttal az egész ország figyelmét magára vonta. Nyitósora így hangzott:
„Ki találta ki azt a baromságot, hogy duzzasztó kell a vízmegtartáshoz?" – Sallai Róbert Benedek Facebook-posztja *
A poszt kommentháborút robbantott ki; a vita a paksi fenékküszöb (a Duna fenékküszöbét duzzasztószerű megoldásként javasló ötlet) köré is kiterjedt. Sallai elgondolkodónak nevezte, hogy hirtelen „mindenki ért a vízgazdálkodáshoz": az emberek részinformációkból – ami eladható fél-egy órában – vonnak le gyors következtetéseket, és azt hiszik, „tisztán látják, mert józan paraszt megértették". Az ő szavai:
„A probléma azzal van, hogy bonyolult kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok." – Sallai Róbert Benedek *
Vásárhelyi Pál védelme: miért nem a szabályozók a hibásak
Sallai határozottan visszautasította azt a Facebook-komment-típust, hogy „Széchenyiék elcseszék az országot". Szerinte Széchenyiék és Vásárhelyi Pálékkor a társadalmi igénynek és a kor lehetőségeinek megfelelő legjobbat csinálták: a Tisza-szabályozás kb. 20 000 négyzetkilométer termőföldet szabadított fel a Duna–Tisza közén egy növekvő népesség számára.
- Már a szabályozás korában is voltak hangok, hogy a nagyobb kanyarok meghagyása célszerűbb lenne, de Vásárhelyi azt az utasítást kapta: a legtöbb termőföldet kell szerezni.
- A 19. században évente mosott el településeket az ár – a szabályozásnak volt realitása.
- A mai párolgási viszonyok, a klímaváltozás, a világ más részein (Kína, India, Amerika) zajló folyamatok nem Vásárhelyi hibája. „Az, amit ő csinált, csiszolható" – egy adaptív rendszer kellene, ha lenne rá politikai akarat.
Miért szárad az Alföld? A geomorfológiai magyarázat
A vendég lényegi tézise: a magyar vízgazdálkodás a víz elvezetésére épül – átvágták a kanyarokat, egyenesítették a folyókat, hogy a víz gyorsabban távozzon. Ennek következményei:
- A szabályozások után mindkét nagy folyón megnőtt az esés és a sodrás (a Tiszán kb. 4–4,5 cm-ről 6–6,5 cm/folyókilométerre), ezzel a hordaléklehordás, majd a medermélyülés. A lesüllyedt meder elhúzza a mellette lévő szántók talajvizét – ez az egyik fő oka az Alföld száradásának.
- A duzzasztók nem megoldás: a gáttól lefelé elindul a hordalék, medermélyülés, a következő duzzasztónál feltöltődés. Példának a Tisza-tót hozta: 2004 óta kb. 33 milliárd forintot kellett mederkotrásra és -rendezésre költeni, miközben a tó ökológiailag eutrofizálódik, folyamatosan irtani kell a sulyomot és a rucaörömöt – éppen azt a hordalékot szedik ki, amire az alvízszakasznak szüksége lenne.
- Az osztrák példát elvetette: a Duna osztrák szakaszán folyókilométerenként kb. 40 cm az esés, a magyar alföldi szakaszon 5–6 cm (Mohácsnál 4,5 cm), ráadásul 1200–1300 mm éves csapadék mellett, míg nálunk kb. 600 mm – „nem tudjuk ugyanazokat a megoldásokat használni". A Dunakanyar után a folyó alvízi szakaszt vesz fel, a völgyzárós logika nem működik.
- A „jó megoldás" a folyók saját logikája: a meanderezettség olyan, mint a hegyi út szerpentinja – a kanyarban lassul a folyó, csökken a medermélyülés kockázata, a víz nem lefelé rohan, hanem oldalra terül.
„Tehát lassítani kell a folyók folyását. Ez a titok." – Sallai Róbert Benedek *
- Konkrétan: holtág- és kanyarrekonstrukciók, meandering-visszaállítás, felszíni víz visszatartása, ezzel a felszín alatti vízkészlet újratermelése és kis éghajlati körök fejlesztése. Azt, amit a 93000-as (93 ezer km²-es) medencén vissza lehet építeni, „vissza kellene építeni" – de „nincs olyan megoldás, amit jövőre meg tudunk csinálni"; útnak kell indulni.
- Szolnoknál szerinte nem azért fogy el a víz, mert duzzasztó kell, hanem mert a Kiskörénél visszafogott víz lejjebb már nincs – egy helyreállított kanyar automatikusan duzzasztaná és lassítaná a folyót.
- A termőföldeknek jelenleg csak 2–3%-a öntözött; a csatornákat elutasította, mert azok elvezetik a vizet, öntözési rendszerek önmagukban nem működnek.
- Nemzetközi példák: az EU LIFE-programja („10 LIFE-programot tudok csak" – 30 éve pályáznak erre a tagállamok), az USA-ban pedig gátakat és zöldzáró gátakat bontanak az eredeti kanyarok visszaállításáért. A németeknál jogszabály rögzíti, hogy a folyóknak az országterület kb. 2%-át oda kell adni.
- A Fidesz „víz a tájba" programját jó iránynak, de félresikerültnek tartotta: az utolsó nyáron, kampányszerűen, a legmagasabb párolgás idején indult, és a jelentkezési rendszer „figyelmen kívül hagy minden létező talajszelvényt, vízközelséget, hidromorfológiát". Szerinte a helyes munkafolyamat: első és második katonai felmérés térképei, tájhasználati és talajtérképek – és ehhez igazítva a beavatkozás. Túrkeve térségében 80 méteres távon is 8 méteres talajviszony-különbségek vannak (szikes, agyagos záróréteg vs. lösz).
- A nagy ráfordítások alternatívája szerintem katasztrofális:
„Rámenhet a GDP-nek egy része, vagy megszűnhet a GDP. Tehát ezek a lehetőségeink." – Sallai Róbert Benedek *
- Tágabb keret: a Kárpát-medence medence, 10 millió évvel ezelőtt tengeri ökoszisztéma volt; Trianon a vízgyűjtők jelentős részét más országokhoz tette, de a medence jellege megmaradt – a vízzel kell gazdálkodni. A világ minden őszi civilizációját (Egyiptom, Mezopotámia) a víz jelenléte és gazdálkodása hozta létre. Az éghajlatváltozás mellett a több mint 5 millió hektár termőföld – az ország fele – termőképessége fenyegetett:
„Gazdaságunk alapját adó termőföld – több mint 5 millió hektárról beszélünk, az ország feléről beszélünk –, annak a termőképessége megszűnhet." – Sallai Róbert Benedek *
- Darwin-példával zárta: nem a legerősebb, hanem a legjobban alkalmazkodó faj marad fenn – ez igaz a Kárpát-medence népességére is.
Energia és táj: mi hol fér meg?
Vízenergia
Fekete-fehéren: „nincs olyan megoldás Magyarországon, ahol a vízenergiát hasznosan ki lehet használni." Ha már valamiért duzzasztó épül, butaság nem termelni vele – de tisztán vízienergia-célokból nem éri meg.
Napenergia – de nem termőföldön
A napenergiát jó lehetőségnek tartja, de: a rezsicsökkentés politikai ára az volt, hogy a hálózatfejlesztés és a tárolás elmaradt; délen 2000 napsütéses óra fölötti potenciál van, amit nem lehet hasznosítani. A legnagyobb dilettantizmusnak nevezte a termőföldre telepítést – „ki mondta azt a baromságot, hogy ezt a termőföldre kell tenni?" – miközben szürke területek és háztetők állnak rendelkezésre. Túrkevén a napelempark a város szinte kizárólagos öntözhető területére került, a Nagykunsági 2-es öntözőfőcsatorna mellé, miközben kb. 20 000 hektár alkalmasabb hely lenne. A polgármester tehetetlen, mert „a napelempark oda fog menni, ahol meg tudja venni a földet" – ezért kellene bölcs szabályozás:
„Ezért kell olyan jogalkotást csinálni, ami lekorlátozza az ostobaságnak a lehetőségét." – Sallai Róbert Benedek *
Akkumulátorgyárak
A debreceni akkumulátorgyárakra vonatkozóan óvatosan, de egyértelműen foglalt állást: az energiatárolás megkerülhetetlen igény, de „ennek a legrosszabb helye a Kárpát-medencében van". Óriási édesvízigényű technológiákat hoztak olyan tájra, ahol pont a víz a hiányzó erőforrás; a környezeti terhek szerinte nagyobbak, mint amit a technológia visszaad. Rossz szabályozások tették lehetővé, hogy „szándékosan ide kerüljenek". Példaként említette: az alumíniumot Izlandon érdemes gyártani, ahol a magma közelsége olcsó energiát ad – „minden technológiának megvan az a földrajzi helye, hogy hol a legjobb csinálni". Arra a host kérdésére, hogy nem lesz-e az ország „csak összeszerelőüzem" (ez az LMP-üzenet volt kb. 2013-ban), vízzel, élelmiszerrel és termőfölddel szemben foglalt állást: a magyar tájszerkezetnek az élelmiszer-előállítás felel meg.
Geotermália: „itt ülünk az energián"
Sallai kedvenc iránya. Budapest is „elképesztő" geotermális hőkészlettel rendelkezik, Réykjavík és Nagyvárad példája mellett osztrák kisvárosok és magyar távfűtéses önkormányzatok is mutatják az utat. A kontrafaktuális host-kérdésre (a világ összes pénzét kapná Túrkeve 30 km-es körére – Dévaványa, Kisújszállás, Mezőtúr, Törökszentmiklós, ~45 000 ember – atomerőmű nélkül), válasza: geotermális + napenergia. Túrkevének egy termálkútja van, de Berekfürdőnek és Cserkeszőlőnek több – ezek kapacitása egy fürdő és a teljes város távfűtését is ki tudná szolgálni; most új kutat fúrnak, a 60–80 fokos feljövő vízzel a teljes hőenergiát fedeznék.
Kritikaként elmondta: évtizedekig csak kinyerték a vizet, nem sajtolták vissza – a Túrkevei strand 50-es évekbeli, 1200 méteres, 80 fokos kútja „elképesztő hő- és kémiai terhelést" okozott. Ma már az engedélyezés előírja a visszasajtolást, és az ő tudomása szerint ez nem okoz olyan megoldhatatlan problémát, mint egy óriási gát – de az elvi óvatosság betartandó: a beavatkozások irreverzibilis folyamatokat is elindíthatnak.
Szélenergia: óvatos nem
A 30 km-es lakóingatlan-védőtávolság szabályát nehezen megítélhető, de jelenleg szimpatikusabbnak tartja, mint a feloldását: természetvédelmi szakemberként a táj- és madárvédelmi, tájképi hatásokat látja erősebben, és mivel sem energetikus, sem szakterületi jogorvosla, nem szívesen állást foglal. Konkrét lépésként előterjesztést kezdeményezett, hogy Túrkeve helyi építési szabályzata jelentős részén semmiképp ne lehessen szélerőművet telepíteni – akkor sem, ha a felsőbb szabály erre lehetőséget adna.
Fosszilis, fa, hatékonyság
A faégetést ma „megújulóként" kezelik, szerinte ez is rosszabb mutatókkal bír, mint hinnénk; a szociális tűzifa-növelést rövid távon rossz iránynak tartja, mert kifejezetten tüzelőanyag felé tolja a szegényebb rétegeket. Az első lépés mindenkinél a felhasználás csökkentése: „Magyarországon még mindig hihetetlen magas az energiapazarlás."
Tudomány a politika fölött?
A műsorvezető felvetésére – hogy kellene egy politikán felüli, MTA-szerű szakhatóság, mintegy Széchenyi Akadémia-ötletének folytatásaként – Sallai elmondta: a magyar tudományos háttér erős, jócskán van szürkeállomány, de annak jelentős része kivándorol vagy „nem jut levegőhöz". Az MTA kutatóintézet-hálózatának felszámolásával, a K+F-források kivonásával ez a kapacitás elveszett. Egy debreceni oktatója amerikai PhD-dolgozata évtizedekkel ezelőtt leírta azt, amit ma a duzzasztókról elmond – „csak el kellene olvasni, amit leírt". Állítása: a teljes egyetemi szektor kutatóhálózatai „sokkal jobban tudják azt, amit mondok".
A Facebook-politika kora: lájkok, populizmus, parlamenti cirkusz
Sallai keményen ítélte meg a közösségi média politikai hatását:
„Ma már a politikai fokmérő nem az, hogy mivé tettem az országomat, és 20-30 év múlva milyen hatása lesz egy tettemnek, hanem az, hogy hány lájkot kapok." – Sallai Róbert Benedek *
- Szerinte nincs már ideológiai alap és értékrend a politikában – az irányt az határozza meg, „mit akarnak látni az emberek". Példaként hozta fel, hogy a miniszterelnöki fizetés csökkentése („olyan fizetése van, ami a versenyszférában már egy középvezetői fizetés lesz") populista lépés: így majd azok mennek miniszterelnöknek, akik „eleget összegyűjtöttek bármilyen forrásból" – és nem biztos, hogy ők a legalkalmasabbak.
- A parlamenti munkát „cirkusznak, sárdobálásnak" nevezte: három hónapja „azt hallgatjuk, ki mennyit lopott és hogy lopott" – a lopás fontos téma, „de ez a rendőrség dolga és nem a parlamenté".
- A host a Manfred Weber-i kijelentést emlegette (Magyar Péterről: „ő volt a legjobb befektetésünk") és azt kérdezte, miért nincs nagyvonalú energiaátállási koncepció. Sallai: erről nem folyik valódi közbeszéd, pedig lenne mit.
- Az ellenzékről:
„Hibásnak érzem azt a parlamentáris berendezkedést, mikor már nincs szerepe az ellenzéknek. Hibásnak érzem azt, hogy nincs ellenzék." – Sallai Róbert Benedek *
- Az LMP-t nem hiányolja – főleg mióta láta a hétvégi tisztújításukat: szerinte az LMP is elindult abba az irányba, hogy „mit akar hallani a közvélemény, azt mondja, és nincs értékrendem". Ideálként a Schiffer András-féle, erős ideológiai alapokra épülő, értékrendi politizálást említette. Azt is elmondta: a Fidesznek is megmaradt hébe-hóba egy ideológiai alap – mellyel párhuzamosan „történelmi bűnöket" is elkövetett, amikkel szembe kellene nézni.
- A 2010–14-es Fidesz rendezőelve a „nemzetpolitika" volt („innen lett minden nemzeti – még a trafikok is") – a mostani helyzetben ilyet nem lát.
Tájhasználat és agrárium: gyep, állattartás, talajélet
- Erdősítési kontrafaktuálra (nagyobb összefüggő erdő az Alföldön, megoldott vízgazdálkodással) Sallai válasza: még így sem lenne tartósan pozitív, mert a fának is jelentős vízigénye van; a tájátalakítás nagyobb részét gyepesítésre vinné, kisebb részét célzott fásításra – figyelve, hogy ne károsítson más ökológiai funkciókat (pl. szakadópartok, folyótér).
- Az agrárpolitika felé fordulva felháborodva említette: az agrárminiszter bejelentette, hogy a múlt évi napraforgó-veszteséget is kompenzálja – „leesett a székem". Egy barátját idézve: ma már nem támogatni, hanem büntetni kéne az ilyen kultúrákat. A mélytalajműveléses technológiák növelik a talaj kiszáradását.
- A kukoricát ökológiai igényei miatt neccesnek tartja, a napraforgót viszont nem tiltaná.
- Talajhasználati metaforája: „a föld is olyan, mint egy test" – a természetben nincs csupasz, fekete szántás; mindig van mulcs, falevél, takarás. A talajforgatásos eke és tárcsa helyett talajéletet megtartó technológiák kellenek; a talajbiológia alulkutatott téma.
- Az Alföld jelentős részén szerinte a gyepgazdálkodás és állattartás a reális: a talajok nagy része nem alkalmas zöldségtermesztésre, viszont a pázsitfűfélék megmaradnak – és mivel az ember a cellulózt nem bontja, a szarvasmarha közvetíti számára. Két lánya vegán – „én nagyon tudok azonosulni az ilyen újhullámos dolgokkal" –, ennek ellenére a Kárpát-medence hagyományos gasztronómiája állattartáson alapul. Túrkeve történetéből is hozott példát: kb. 250 éve egy hatalmas aszályban a szarvasmarha-állomány 90%-a elpusztult, és rengetegen elvándoroltak.
- Az élelmiszeripar visszaesett, „elképesztően nagy behozatalra szorul", miközben a Kárpát-medence képes lenne jó minőségű élelmiszert előállítani. Juhász-Nagy Pál óta az ökológiát nem lehet a társadalmi igényektől elválasztani – minden összefügg: talaj, víz, levegő, demográfia.
- Zárásként: minden ország gazdasága az elsődleges természeti erőforrásaira épül. Izlandnak energia adatott, a Székelyföldnek a fa, „nekünk ebben a medencében a termőföld a legfontosabb természeti erőforrás… Ezt biztosan állítom."
Társadalmi normák: vízár, hulladék, vasárnapi boltzár
Sallai szerint „mindenért a kormányzat felelős" – a támogatás- és adópolitika két karja révén. Konkrét vízpolitikai modellje:
- Az alapvető életviteli vízhasználatot (mosakodás, ivás, főzés, mosás) akár „ingyen vagy fillérekért" adná, de ami afölött van – medence, napi kocsimosás, fúrt kút –, azt olyan drágán, hogy az állampolgár érezze az árát. Ez a szemlélet az első vízszámlák után megértené.
- Túrkevén a hulladéknál már bevezettek hasonlót: havi fix díj + súlyalapú fizetés chipelve, és szerinte működik.
- Az ivóvízhálózat elöregszett: „50-60 éves csövek vannak a talajban", egész nyáron csőrepedések, és nincs pénz a helyreállításra – mert senki nem érzékeli, mibe kerül a pazarlás.
- A host Fokváros példáját hozta: ott bajban mindenki gyűjti a vizet, majd elmulasztja, ha elmúlik a krízis. Sallai: „az ember univerzális – ha baj van, változtat; amint elmúlik, mos kezet." Ezért kell tartós ösztönzőrendszer, nem epizódos felhívás.
- A vasárnapi boltzár példáján vizsgálta a puritánság kikényszeríthetőségét: a magyar ember meg tudná tenni (mint az osztrák), ha kellene – „az a kérdés, mennyit ér egy másik ember munkaideje". „Mondjanak már nekem egy olyan élelmiszert, ami csak aznap megvásárolva jó" – mondta az aznapi fogyasztás kultuszáról.
- Hosszú távú szemléletváltást oktatással, példamutatással és a médián át lehetne teremteni: „Társadalomkultúrát kell teremteni, példát kell mutatni." A host ironikus képét (Magyar Péter szelfizik a fürdővízmérőről) Sallai úgy válaszolta meg: ha a miniszterelnök nem az ellenzék „emberségében megalázásával, személyiségében gyalulásával" töltene napról napra felszólalásokat, hanem ezzel magyarázkodna, akkor erről beszélne az ország. Ha a parlamentben nap mint nap az szólna, hogy „nem lesz termés, a termőföld kiesik, vidékek fognak elnéptelenedni" – az lehetne a vezérhír.
A mostani kormányról: vegyes érzések
- A Fidesz-KDNP-érával szemben „történelmi bűnöket" látott, de „valamilyen szintű kompetenciát, szervezettséget" is – ez utóbbit most hiányolja: „jó szándékú embereket látok, akik közül egy-egy tenni is akar valamit, de a szervezeti működés eszközeit még nem látom."
- Pozitívumnak tartotta Gajdos László környezetvédelmi miniszter megszólalásait és elképzeléseit – „egészen jó megszólalásai is vannak" –, és több szakterületen talál azonosulni valót. Ugyanakkor nincs kormányzati irány: a környezetvédelmi miniszter mond valami olyat, ami a földművelési miniszter cselekvésének „szöges ellentétje"; nincs rendezőelv a vidékfejlesztés, önkormányzatok és víz kérdésében. A miniszterelnök politikai kultúráját, kommunikációs stílusát nem tartja előremutatónak, és attól fél, ez elnyomhatja az itt-ott látszó pozitív törekvéseket. Ideje még kevés ahhoz, hogy ítéletet mondjon.
- A paksi fenékküszöböt és Kapitány István gazdasági miniszter takarékoskodási felszólítását leszámítva szerinte nem került központba új, fejlődőképes zöldpolitika.
- A média szerepéről: az, hogy a közbeszédben most a szélenergia jelent meg (míg 2020-ban csak az atomot emlegették volna), jól mutatja, hogy az energia- és klímakérdésekben nincs szakmai, csak mediális iránymutatás.
- Kormányzati vízióként a „bölcs kormányokat" említette – „olyan államférfiakból álló kormányokat, akik a következő generációkra is gondolnak" –, de elismerően tette hozzá: ezek önkorlátozást, fegyelmet, népszerűtlen döntéseket igényelnek, és nem látja, hogy a világ jó irányba menne.
„Jelen pillanatban nincs nagyobb kérdés annál, mint hogy meg tudunk-e maradni a Kárpát-medencében." – Sallai Róbert Benedek *
Utcai blokk és zárás
Az adás végén lejátszották a megszokott utcai blokkot: négy megkérdezett közül többen az aszályt nevezték a legégetőbb környezeti kérdésnek, szóba került az erdőirtás, a szelektív hulladékgyűjtés és a klímaváltozás. Nemzeti túlélési stratégiára mindannyian szerintük van esély, ha szakemberek készítik és betartatják; energiapreferenciáik megoszlottak az atom, a geotermikus, a nap- és a szélenergia között.
Sallai értékelése: a megkérdezettek „helyesen látják az irányt", de az aszály nála nem puszta környezetvédelmi kérdés, hanem alapvető tájhasználati-gazdasági probléma. A diverz energiapreferenciák szerinte éppen a politikai iránytalanságot tükrözik: az Orbán-kormányok egyértelműen az atomenergiára voksoltak, most pedig a szélenergia tért vissza a közbeszédbe – ez a média felelőssége és lehetősége, hogy hiteles, szakmailag megalapozott információt vigyen el.
Személyes kérdésekre elmondta: zenei ízlése hangulatfüggő és széles – Zorán és Balázs Fecó után a német Helloween a nagy kedvence, az utóbbi időben sok skót-ír zenét (pl. The Dubliners) hallgat, és imádja a Greatest Showman dalait. Három lánya és egy fia van; a lányai nagy koncertjárók (Girl in Red koncertjére vitt már őket), a fia matematikai érdeklődésű.
A zárásban a host tréfásan júliusra – a várható új aszály idejére – hívta vissza a vendéget, aki inkább korábbi időpontot kért: a figyelemfelhívást télen kell csinálni, mint a bikinis alakot. Ha tavasszal, alacsony párolgáskor nem tartják meg és nem vezetik a vizeket, nyáron már nem lehet rajta javítani – mire a host megállapította: „Akkor a március az új július."
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a súlyalónak a beolvasztására a covid idején" – az önkormányzati forráselvonás példájaként említett kifejezés nem rekonstruálható pontosan; a szövegkörnyezet alapján egy átszentelt/központosított önkormányzati adóbevételre utalhat.
- „erősíteni kell a Tiszapátot és a megyei közüléseket" – a „Tiszapát" kifejezés torz alak; feltehetően településekre vagy helyi szintre utal, de nem állapítható meg biztosan.
- „például a PK a szabályozása már akkor azt mondták" – a Tisza-szabályozással kapcsolatos mondat eleje („a PK") nem értelmezhető; a mondat többi része (a nagyobb kanyarok meghagyásának célszerűsége) értelmezhető.
- „Ismer minden nézőnek, hogy a steróval lemosom a kocsit" / „mint ahogy a Sterimo húzdalkozt" – a nyomóerőt illusztráló hasonlat eszközének neve torzult; valószínűleg valamilyen nyomás alatti vízsugárral (mosóval) kapcsolatos utalás.
- „azt mondják, duzzasztó kell, ló pikulát kell" – a „ló pikulát" kifejezés nem értelmezhető; a kontextus alapján egy helynév vagy földrajzi utalás torzulása lehet.
- „vagy ürja forces DNet van néhány ember" – a névsor részlete nem rekonstruálható; a kontextusból csak annyi derül ki, hogy a vendég olyan ismert, odafigyelt szakértői/médiafigurákat említett, mint Gelencsér András.
- „a faháfacsökkentést, vagy a szociális tűzifa növelését" – az első kifejezés torz alak; a szövegkörnyezet alapján gáz/fa tüzeléssel összefüggő ár- vagy támogatáspolitikai intézkedésre utalhat.
- „Gémesi György Revi Zoltán" – a harmadik említett polgármester neve („Revi Zoltán") bizonytalan alak, pontos név nem rekonstruálható.
- „nehéz ezeket törökvészel meg ilyenekkel összehasonlítani" – a kifejezés nem értelmezhető (feltehetően történelmi katasztrófákra vagy háborús pusztításokra utalhat).
- „Nézzük már meg, hogy hogy néz ki az OB" – a rövidítés torz alak; a mondat lényege (melyik táj hasonlítható az alföldi folyószakaszokhoz) rekonstruálható.
- „Donablin" – a támogatási platform nevének torz alakja (valószínűleg Patreon-szerű szolgáltatás).
- „itt a Kávintérén ezt mindig elmondom" – műsor-/csatornanévre utaló torz alak; a lényeg (a négy utcai megszólaltatott nem reprezentatív) értelmezhető.
- Nyilvánvalóbb, konzisztensen javított ASR-torzulások (nem említendők külön szövegközben): Kárpát-medence, Túrkeve, Jászberény, Dévaványa, Domahida, Berekfürdő, Tisza-tó, Navracsics Tibor, Schiffer András, tisztújítás, K+F források, fenékküszöb, sulyom és rucaöröm, „Orbán-kormányok" (átiratban „Urbán kormányok"), „Fidesz, Mi Hazánk, KDNP" (átiratban „Fidesz Mihaján"), régi/új katonai felmérések térképei, Helloween, Girl in Red, Reykjavík.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]rámehet a GDP-nek egy része, vagy megszűnhet a GDP.
[00:00:02]Tehát ezek a lehetőségeink.
[00:00:04]Gazdaságunk alapját adó termőföld, több mint 5 millió hektárról beszélünk, az ország feléről beszélünk, annak a termőképessége megszűnhet.
[00:00:10]Azt látom, hogy mond valamit a élőkörnyezetért felelős miniszter, aminek a cselekvése mondjuk a földművelési minisztének a szöges ellentétje.
[00:00:18]Ezt kell súlykolni az embereknek, hogy megértsék, hogy jelen pillanatban nincs nagyobb kérdés annál, mintogy meg tudunk-e maradni a kápátmedencében.
[00:00:36]Országos botrány közepette hagyta ott a nagy politikát, de azóta is a hazai zöld politika egyik legkarakánabb hangja.
[00:00:42]Ráadásul újra választott polgármester.
[00:00:42]A saját bőrén tapasztalja meg a magyar vidék valóságát, azt, hogy megállítható-e még az Alföld elsivatagosodása, vagy megfér-e a maradék vízkincsünk az akkumulátorgyárak mellett, vagy a nagy tőke a családi gazdaságok mellett.
[00:00:57]A közbeszéd mai vendége, Sallai Róbert Benedek volt LMP-s országgyűlési képviselő Turkeve polgármestere.
[00:01:06]Üdvözöllek.
[00:01:07]Én is üdvözöllek és tisztelettel köszöntöm a nézőket is.
[00:01:10]Mindenkit szeretnék továbbra is buzdítani, hogy iratkozzatok fel.
[00:01:11]Most már több mint 142000-en vagyunk, és támogassatok minket az alapítványunkon keresztül, vagy a Donablin, vagy a Patreonon keresztül.
[00:01:19]Na és mivel hát izzik a parlament meg a belpolitika, kezdjünk egy olyan dologgal, ami téged is érint, mint egy 8000 fős településnek a polgármesterét.
[00:01:31]Na hát ugye a mai hír, hogy Magyar Péter megerősítette azt, amit Facebook kommentben ugye előzetesen megüzent, hogy véget vett a megyei önkormányzatoknak, merthogy a miniszterelnök szerint ezek a Fidesz kifizető helyei és okafogyottá váltak.
[00:01:47]Mennyire hallottad ezt a hírt, illetve mennyire értesz ezzel egyet?
[00:01:51]Reggel óta úton vagyok ide, így aztán csak futólag hallottam.
[00:01:52]Ö meglepett a hír, tudtam, hogy valamilyen átalakulások és változások várhatóak, de nem gondoltam ilyen drasztikusra.
[00:02:01]Miniszterelnök úr, amit mondott, az kábé azzal legyen értékű, mintha azt mondta volna, hogy idén április 12-ét nem működött a kormány és a parlament, ezért szüntessük meg.
[00:02:09]Nyilvánvalóan nem ez a megoldás, hogyha vannak hibák és vannak akadozások, hogy milyen célja van egy megyei közgyűlésnek, akkor azt meg kell javítani és helyre kell hozni, nem pedig egy 1000er éves múltú közigazgatási egységet kell átalakítani.
[00:02:22]Nyilvánvalóan vannak jogos kritikák, hogy merre kellett volna menni a megyei közülésnek, hogy kellett volna átalakítani.
[00:02:29]Jó ideje hangoztatom azt, hogy csak úgy, mint amikor a Fidesz meghozta azt a döntést, hogy például a fővárosi közgyűlés ne csak listás legyen, hanem a polgármestereknek is legyen beleszólása.
[00:02:40]egy ilyen jellegű reformot el tudtam volna képzelni a megyei közüléseknél polgármesterekkel akár a polgármesterek is hadd vegyenek már részt amit ne fejünk fölött döntsenek ez szerintem egy legitim bíkat de az hogy megszüntetik a teljes rendszert úgy, hogy még így is túl nagy, hiszen én Jászakon Szólok megyén belül egy déli települést vezetek, hát alig tudok beszélni Jászberének a polgármesterével vagy mondjuk a jászsági kollégákkal.
[00:03:02]Holt a sorsunk, ha már az elsivatos adás szóba került, az ugyanaz.
[00:03:07]Itt a párbeszédnek és az együttműködésnek és a közös gondolkozásnak szerintem növekednie kellene.
[00:03:12]Valószínűleg a kritikáiban miniszterelnök úrnak van néhol igaza, de nem ez a megoldás.
[00:03:17]Egy demokratikus megoldás az, hogy erősíteni kell a Tiszapátot és a megyei közüléseket tartalommal kell feltölteni.
[00:03:22]Ennek a lehetősége biztosított jelen pillanatban, nem pedig eltörölni mindent, ami nem tetszik.
[00:03:28]Tehát akkor azt mondod, hogy szükség van a megyei önkormányzatokra, nem ebben a formában, ahogy eddig, de szükség van rájuk, akár úgy, hogy mondjuk a polgármestereknek egy ilyen állandó fórumává, megyei szintű fórumává varázsolni, mondjuk kiegészítve egy-két listáról bejutott képviselővel.
[00:03:47]Azt gondolom, hogy így lenne tőképesek.
[00:03:48]Azt gondolom, hogy növelni kellene a párbeszédet.
[00:03:50]Azt gondolom, hogy egy a sorsunk nem pusztán Szolnok megyében, hanem szinte alföldi szinten.
[00:03:54]Ezeket a párbeszédeket fejleszteni kell, hogyha ezt központosítják és mondjuk EUs régiók szintjére emelik, még ennyire sem lesz beleszólásunk abban, hogy mi történik körülöttünk.
[00:04:05]Meghozza a kormányzati a döntéseket, mint ahogy idáig is történt.
[00:04:09]Megmondják, hogy melyik út a fontos, melyik fejlesztés a fontos, és nem lesz semmire beleszólása és önrendelkezése a településeknek.
[00:04:15]Hát vagy mikor készültem az interjúr, akkor néztem, hogy az egyik utolsó ilyen országos hír veled kapcsolatban az a városi szakrendeléseknek a megszüntetése, megnyilvánása volt, és elmondtad, hogy konkrétan nincs beleszólásod?
[00:04:29]Semmiben nincs beleszólásunk.
[00:04:31]Hozzáteszem, a Fidesznek egy nagyon szerencsétlen törekvése volt az a fajta központosítás, hogy azt mondta, hogy sok helyen nincs meg a szaktudás, nincs meg a jó motiváció, ezért majd én megteremtem.
[00:04:42]De ez nem jelenti ezt, hogy 3300 önkormányzatból ne lett volna meg egy jó részénél.
[00:04:47]Ugyanígy a mezei megyei közülések, amit a mostani miniszterelnök úr mond, az, hogy ő azt látja, hogy most ezek kifizető helyek, hát ők fizetik ki.
[00:04:55]Hát töltse meg tartalommal.
[00:04:55]Hát jelen pillanatban nem eltörlök valamit.
[00:04:57]Ez egy fogyasztói társadalmi gondolkozás, hogy kidobom mindenestől az egészet, de nem tudom, mi lesz utána.
[00:05:03]Nyilvánvalóan azt gondolom, hogy hogy van létjogosultsága a megyei szintű párbeszédnek.
[00:05:08]Ez szerintem a közgyűlés kifejezés több 100 éves hagyományelennek megfelel.
[00:05:13]Át kell alakítani a rendszert, jobbá kell tenni, de nyilvánvalóan ezt majd a magyar országgyűlés eldönti.
[00:05:21]Olvastam egy kommentet, most nem fogom tudni pontosan idézni, miért ilyen hosszú komment volt, de a lényege az volt, hogy a a Fidesz mindent megtett azért, hogy a 1000er éves magyar hagyományoknak megfelelő decentralizációt megszüntesse és centralizáljon, de legalább a vármegyéket visszahozta.
[00:05:35]Ez így egy pontos összefoglalás az elmúlt 16 év önkormányzati politikájának?
[00:05:40]Nem akarom összefoglalni.
[00:05:40]Az biztos, hogy a centralizáció egy rendkívül hibás gondolkozás volt, mert az önkormányzatoknak az önrendelkezési jogát csökkentette, és a központosítás, ami főleg forráselvonással is járt, ugye az utolsó ciklusra gondolok például a súlyalónak a beolvasztására a covid idején, vagy a szolidaritási hozzájárulás megjelenésére.
[00:05:57]Ezek mind csökkentették a mozgásterünket, még nehezebbé tették a működésünket, miközben megmaradt az állami feladatellátás.
[00:06:05]Most azzal küzködünk, hogy egy kiszamíthatatlan financiális rendszerben, ami az saját közhatalmi bevételek és az állami normatíva között mozog, hogyan maradjunk meg.
[00:06:14]Mi szeretnénk stratégiában gondolkozni, szeretnénk térségi együttműködést, szeretnénk régiós együttműködést.
[00:06:19]Ehhez a megyei közülés lehetett volna egy jó irány.
[00:06:24]Most ki voltunk rekesztve nagyon sok mindenben kistelepülési polgármesterek a megyei közülésnek a munkájából.
[00:06:30]Szerintem a megoldás sokkal inkább az lett volna, hogy fejleszteni és javítani azt a struktúrát, ami nem jól működik, de nem kidobni valamit és betöltetlen űrként ottni egy olyan részt, amit tovább tudjuk, hogy mi lesz.
[00:06:44]Tehát mondjuk azt mondod, hogy a jövő szempontjából szerencsés lenne inkább abba gondolkodni, hogy a főleg a kistelepülések és azért az ország nagy része jelenleg is kistelepüléseken él.
[00:06:52]ö nagyobb hatalmat, több jogkört és hatástkört kapnak az állami centralizációnak a kárára.
[00:07:01]Ezt most azért is kérdezem ilyen didaktikusan, mert nekem több polgármester vitám is volt itt.
[00:07:08]Tehát például Nemény András, Cserpalkovics András vagy Gémesi György Revi Zoltán.
[00:07:13]Tehát nekem több ilyen vitám is volt, és mindenki elmondta, hogy az egy pártok felett álló kérdés, aki polgármester, vagy aki a polgármestereket kedveli és támogatja, hogy helyben kell, tehát szubszidiaritás, helyben kell eldönteni, hogy mi a jó és mi a nem, és azt maximum lehet egyeztetni a a kormányzattal, a mindenkori kormányzattal.
[00:07:34]De most olyan, mintogyha a Tisza kormány hadat üzent volna az önkormányzatoknak.
[00:07:39]Ugye volt erre egy kísérlet a béreknek a megnyirbálásával, abból végül kihátráltak, de még az is lehet, hogy ennek lesz majd még utózöngéje.
[00:07:49]Effektív megvalósították azt, tehát tegyük hozzá, hogy az inflációkövetős rendszert kithették belőle és megszüntették teljesen a költségtérítést.
[00:07:55]Tehát az, hogy hozzányúltak már a polgármesterekhez, az már megtörtént.
[00:07:58]Legk de nem úgy, ahogy tervezték.
[00:08:01]Nem úgy, ahogy tervezték.
[00:08:01]De ennek ellenére a kedvezőtlen hatásokat már elkezdték.
[00:08:04]Az a baj, hogy ezeknek a kérdéseknek sokféle megközelítése lehet.
[00:08:10]és nem jelenti azt, hogy az egyik megközelítés vagy a másik az helyes vagy helytelen.
[00:08:13]Ez egy ideológiai kérdés.
[00:08:13]Én azt gondolom, nagyjából ez a önkormányzati örend rendelkezés Prius pápa óta az alap.
[00:08:20]Hozzáteszem, Magyarországon még régebbi alap, mert a rendezettanácsú városok rendszere a 19.
[00:08:27]századtól ezt erősítette nálunk a nagykunságban, ahol nem volt jobbsora és fedalizmus nagyjából a redemp óta tehát a nagykun szabadogok óta 1735 majdnem később történt ugyanis az történt hogy első lipó császár zálogosította le jászkonságot a német lovagrendnek és gyakorlatilag ugye már terzer után aki 1740 1780 de ny látom a történ lehet hogy a jászókal lehet hogy a jászókkal kevertem össze mert nekik is voltunk ezen a rövid rövid lényeg annyi hogy azok az önrendelkezési jogok rendelkezésre áltak.
[00:08:56]Na most a ez egy ideológiai kérdés, mint mondtam.
[00:08:59]Lehet azt mondani, hogy az állam mindent jobban tud.
[00:09:03]Egy bölcsgondoskodó állam jobban megszervez mindent.
[00:09:04]Én nem hiszek ebben.
[00:09:06]Én azt gondolom, hogy minél nagyobb önrendelkezés, minél nagyobb társadalmi jólét teremthet azáltal, hogy az emberek konkrét közvetlen részvétele erősödik a demokráciában.
[00:09:16]Azt gondolom, hogy erősebb demokrácia az, ami a legalacsonyabb szintre viszi azokat a döntéseket, amelyek a legalacsonyabb szintet érintik.
[00:09:25]Navracsis Tibor ugyanezekről beszél, sőt ő elmondta, hogy ugyanezekről beszéltek már 15 éve az olaszok, és abból nőtte ki magát egy teljesen úikai formáció.
[00:09:32]Lehet, hogy ez lesz, mert amúgy nagyon sok önkormányzatnál hallok hasonló hangokat, hogy hiába szavaztam mondjuk a Tiszára, ez nagyon nem jó út, amit az önkormányzatokkal látunk.
[00:09:43]Ugye például Karácsony Gergelynek volt most erre a legékesebb bizonyítványa azzal, hogy kábé nem tudom hány napra van most éppen a csőttől a város, és hogy amúgy már nem fogják befizetni a hozzá a szociális hozzájárulási adót.
[00:09:56]Annyi a lényeg, ugyanazok a problémák, amik a fővárosban vannak, csak Karácsony Gergő egy komoly média szereplőjérő rá figyelnek.
[00:10:01]Ugyanez van Turkevén is.
[00:10:03]Turkevén is 400 milliós hiányunk van decemberig.
[00:10:06]És nem tudjuk, hogy hogy fizetjük ilyen novemberi 400 milliós hiány.
[00:10:08]Hát az nagyon sok.
[00:10:09]Egy 7000es 7500 vagy nem tudom lehet soknak mondani vagy kevésnek, de ezek a hiányok nem csak nálunk vannak, hanem másik 900 önkormányzatnál.
[00:10:16]Működés képtelenné teszik az önkormányzatokat.
[00:10:20]Az a gond, hogy Magyar Péter miniszterelnök úr minden bizonnyal joggal mutatott rá kormányzati hibákra, amelyek felmerültek a Fidesz kormányzatok idején.
[00:10:28]A központosítás egy ilyen hiba volt szerintem az önkormányzat részére, de erre nem az a megoldás, hogy még jobban központosítok.
[00:10:36]Még a köztestületét is elveszem.
[00:10:36]Hát nyilvánvalóan a decentralizáció lenne a megoldást, visszaadni jogokat, nem pedig még elvenni többet.
[00:10:42]Ez egy szerintem azt a hibás irányt mondja, amit az előző kormányzók mondtak, és azért volt jöttem zavarba itt a válaszadásnál, mert Navracsic Tibort egy kiváló szakembernek látom, egy nagyon jól gondolkozó szakembernek.
[00:10:57]Ennek ellenére az a kormány, aminek tagja volt, más irányba ment, mint amit ezek szerint mond.
[00:11:00]Mert nyilvánvalóan a ha az önkormányzatoknak meglenne a lehetősége egy kiszámítható működésre, mikor az alapfeletatellátás egy állami normatívával biztosított, akkor nem kellene azon küzködnie, hogy hogyan teljesítsük a jogszabályi kötelezettségeinket.
[00:11:15]Te most akkor itt konkrétan arra gondolsz, hogy van fix adóbevétele az önkormányzatoknak, amihez nem nyúl hozzá a politika, tehát nem nyúl hozzá a mindenkori kormányzat, abból akkor tud gazdálkodni a város, és ezek ez egy nagyobb forrást jelent, és eltörölni ezt a szociális hozzájárulási adót, szolidaritási adót.
[00:11:35]szolidsartásait mindenképpen el kellene törölni, de hozzáteszem, hogy annyira szeretnék az oszályról meg a vízmegtartásról beszélni, hogy hogy nehézbe belemenném, mert ez egy nagyon összetett dolog.
[00:11:44]Egy rendkívül hibás önkormányzati finanszírozás van.
[00:11:46]Azt mondja az önkormányzati finanszírozási rendszer, hogy a kötelező jogszabályban meghatározott feladatok ellátására adok x normatívát, de az a normatíva lehet, hogy csak 40 50-60%-a a feladatellátás költségének, mert ebben figyelembe veszem a saját közhatalmi bevételeidet, hogy te mennyi adót tudsz be be beszedni.
[00:12:04]Viszont ennek az aránya ez kiszámíthatatlanságot teremt.
[00:12:09]A túkev én is látom, de sok más település is van hasonló cipőben.
[00:12:11]24-ben volt egy nagyon rekordmagas évünk iparűzési adóban, és miután két évvel későbbi finanszírozást most 2026-ot ahhoz az iparűzési adóhoz számítja, lecsökkenti a normatívát.
[00:12:25]Hát nyilvánvalóan így működésképtelené teszi a várost, mert ha van egy recesszió és a helyi termelés leáll bármi miatt, tegyük fel túkev mező város a a legnagyobb van.
[00:12:34]Aszály van.
[00:12:34]Két éve oszály van.
[00:12:36]Így csökken lefele a iparizés adó bevételünk.
[00:12:38]De ezt a finanszírozást nem követi le.
[00:12:40]Ugyanakkor a Fidesznek egy fontos dologban volt egy helyes meglátása.
[00:12:44]Rémesen igazságtalan az, hogy csupán geopolitikai helyzete egy településnek, vagy a földrajzi helyzete, úgy alapvetően az, hogy egy autópálya mellett vagyok, a főváros mellett vagyok, az a saját közhatalmi bevételeire ilyen komoly hatást gyakoroljon.
[00:12:59]Túkevének, Tiszaburának, Jászberének soha nem lesz olyan iparűzés adó bevétele, mint Török Bálinnak, Dunakeszinek vagy érnek, mert van egy centralizációs hatás.
[00:13:07]A szoliditási hozzájárulással azt jól látta meg, hogy az mikor az állam nagyon komoly befektetéseket tesz egy településre, akkor nem igazságos, hogy az csak a település önkormányzatában jelent bevétel növekedés.
[00:13:20]Te mégis azt mondtad, hogy eltörölnéd.
[00:13:22]Igen, mert most igazságtalan és hossz rendszer.
[00:13:24]egy fűnyíróelvet használ, egy olyan rendszert használ, hogy Turkev esetében van legyen 7700 település, v bocsánat, 7700 lakosunk, igen.
[00:13:33]Megnézi az iparűzés adóbevételeimet, majd elosztja ezekkel, és ez meghatározza az adóerőképességemet.
[00:13:39]Ez azt jelenti, hogyha egy évben többen halnak meg, mint ahányan születnek, és csökken az osztószám, az azt mondja, hogy Turkevénynek a gazdasági helyzete javult, mert na magasabb az adóerőképességünk.
[00:13:52]És nem azt mondja, hogy hogyan állítsuk meg a vidéki demográfiai kedvezőtlen helyzetet, és hogy tartsuk meg a népességet.
[00:13:58]Jó, de akkor magyarul azt mondod, hogy nem az eszmeiségeivel, az izmussal van itt a baj, hanem azzal az elosztóelvvel, ahogy ezt kiszámolják.
[00:14:06]nagyon rossz algoritmusokkal számolják ki, és rettesen igazságtalan rendszerben számolják ki.
[00:14:11]Mi lenne az igazságos?
[00:14:11]Van erre egy konkrét definíciód?
[00:14:14]Ezek olyan matematikai modellek kellenek hozzá, amit meg kell nézni gyakorlatilag.
[00:14:18]Meg jó számok.
[00:14:18]Nagyon egyszerű a dolog, mikor egy kormány a saját bevételeiből, az adófizetők pénzéből valahova megtámogat milliárdokkel egy rohadt nagy gyárat, bocsánat a kifejezés, egy piszok nagy üzemet odavisz, Kecskemét, Debrecen vagy bármiről, Szeged, bármiről be egy nagyon nagy járat, akkor nyilván azt várhatja az adófizető és az állam, hogy az nekem majd megtérül, és nem pusztán az önkormányzatnak.
[00:14:39]Az, hogy az önkormányzat részesüljön ebből, az természetes, mert ő viseli el a társadalmi kárait, esetleg a környezenyezést vagy bármi mást.
[00:14:45]kell, hogy részesüljön belőle, de az, hogyha pusztán a településnek a saját teljesítőképességével van egy egyensúly, és onnan elveszek azért, mert az adóerőképességgel akarom meghatározni ezt a számot, az egy rossz rendszert teremt, mert bennem vagy bennünket Turkevén vagy bármelyik mást Turkeve vagy Szolnok megyei települést ugyanazzal az elvvel, mérlegel, mint ahogy törökbálint érdett vagy a bármelyik agglomerációs települést.
[00:15:11]Nekem van egy olyan meglátásom, hogy nagyjából 90-ben volt egy ilyen áldott pillanat, amikor az emberek meg tudtak beszélni dolgokat és kialakítottak ilyen közös politikákat.
[00:15:20]Azóta olyan, mintogyha maréknyi ember döntené el az ország sorsát szakpolitikákban.
[00:15:29]És most minthogyha ez átköltözött volna a Facebookra, ezért demokratikusabbnak tűnik.
[00:15:32]Így az egész ország figyelt rád oda, amikor ezt posztoltad ki augusztus végén.
[00:15:36]Ki találta ki azt a baromságot, hogy duzzasztó kell a vízmegtartáshoz?
[00:15:40]Olvasom az alázi alábbi bejegyzésemhez fűzött kommenteket, és közben fogom a fejem, mert el nem tudom képzelni, hogy honnan ered az a fénysebességgel terjedődő baromság, hogy a bőst, nagyost kellett volna megépíteni, és már régen végig kellett volna építeni duzzasztókkal a Dunát.
[00:15:59]Imádtam azt a kommentháború, ami nálad kialakult, de az szerinted nem egy újabb szélsőség, hogy most az egész ország hirtelen ért a vízgazdálkodáshoz, a zöld politikához, az agráriumhoz.
[00:16:10]Azelőtt meg senki, de mondok egy durvábbat, eltelik kettő hónap, mondjuk november van, esik az eső, és akkor mindenki azt mondja, jaj, hát akkor most még sincsen globális felmelegedés, még sincsen semmi baj a talá talajvíz megtartással.
[00:16:23]Hogy látod ezt?
[00:16:25]Hát az a baj, hogy lehet, hogy koromnál fogva vagy szocializációmnál fogva én annyira nehezen tudom kezelni ezt a Facebook népét.
[00:16:35]Mert mert ez ahogy hirtelen mindenki mindenhez értenik ez, ez abb adódik, hogy elolvas az interneten ezt és azt is, meghallgat a YouTube-on és rész információkból, amit el lehet adni fél óra alatt, 30, tehát 45 perc alatt, egy óra alatt, azokból próbál következtetéseket leszűrni.
[00:16:48]És nagyon-nagyon gyorsan nagyon sokan azt gondolják, hogy ők tisztán látják, mert józon paraszt megértették.
[00:16:54]A probléma azzal van, hogy bonyolult kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok.
[00:16:59]A ökoszisztéma, a kárpátmeden működése rettenetesen összetett.
[00:17:04]A nem lehet irtózom a szélsőségektől, mikor mondják azt, hogy Széchenényék, hogy elcseszték az országot.
[00:17:12]Ez egy butaság.
[00:17:14]Széchenényék a legjobbat tették, amit abban a korban a társadalmi igény alapján tenni lehetett.
[00:17:17]Vásárhelyék azt vették végig, ami akkor igény volt és a politikai megrendelés hozott, amit a társadalom igényelt.
[00:17:24]Azt hiszem 20000 n km volt a Tisza szabályozás kapcsán felszabadított termőföld mennyisége.
[00:17:31]20000 n km ez a Dunatisza közényi termőföld, ami az embereknek kellett egy növegvő populáció mellett.
[00:17:36]Nyilvánvalóan az, hogy majd 30 év múlva, 40 év múlva a világban zajló események, nem a Kárpátmedencében, hanem Kínában, Indiában, Amerikában milyen klímaváltozási hatásokat fogélyezni?
[00:17:50]Ez nem Vásárhelyi Pálnak a hibája.
[00:17:50]Az, hogyan nőtt a párolgási mennyiségünk és vesztiségünk, az, hogy milyen vízviszonyok lettek, ez nem az ő hibája.
[00:17:58]Az, amit ő csinált, csiszolható, lehet alakítani.
[00:18:00]Egy adaptív jó rendszerre kellene lenni, ha meglenne a politikai akarat erre.
[00:18:04]De nem lehet azt mondani, hogy ők elrontottak mindent.
[00:18:06]Nem lehet azt mondani, hogy pusztán a vízügyések elrontottak mindent.
[00:18:10]Nem lehet azt mondani.
[00:18:11]Azt lehet mondani, hogy nagyon bonyolult változásokon megy át a kárpátmedence.
[00:18:15]Az éghajlatváltozás az egyik legsúlyosabb hatás, amivel a kárpátmedence szembesült az elmúlt évszázadokban.
[00:18:21]Nyilván nehéz ezeket törökvészel meg ilyenekkel összehasonlítani, de most arról van szó, hogy a gazdaságunk alapját adó termőföld, több mint 5 millió hektárról beszélünk, az ország feléről beszélünk, annak a termőképessége megszűnhet.
[00:18:33]Ez gaz tehát volt, ahol megszűnt már idénre, tehát már már most nagyon-nagyon kedvezőtlenek a jelek, de ennek az az oka, hogy nincs meg az a szakpolitikai akarat, hogy ehhez alkalmazkodni próbáljak.
[00:18:45]Van a darwini példa, amikor megkérdezik, hogy melyik faj sikeres a legerősebb, a legszínesebb, és azt mondja, hogy nem, amelyik legjobban alkalmazkodik.
[00:18:52]A Kárpátmedencében élő népességre is ez az igaz, hogy amennyiben elkezdünk alkalmazkodni a változó körülményekhez, és elkezdjük lassítani azokat a körülményeket, amik a kedvezőtlen változásokat okozzák, abban az esetben van esélye a következő generációnak.
[00:19:06]Ha minden gyors vonat sebességgel halad tovább abba az irányba, ami a pusztulás felé viszi a kápátmedencét, és a klíma alapján ez már nem pusztán félsivatagos, hanem sivatagos jelleget eredményezhet a kápátmedence élőhelyének egy jó részén, akkor beszélhetünk rendbe adható fejlődésről, meg hozhatunk kormányrendeleteket.
[00:19:24]Ez ugye bocsánatot kérek nem, hogy bántó legyek, tehát jogászi gondolkozás, hogy hozok egy papírt, azzal majd biztos megoldódik valami.
[00:19:31]Nem oldódik meg.
[00:19:31]Ide nagyon gyors, nagyon aktív cs cselekvések lenne szükség.
[00:19:36]De mikre?
[00:19:36]Mert ugye nekem, aki a mondjuk, hogy egy ilyen hobbi amatőr zöld politikával foglalkozó ember vagyok gyerekkorom óta, az a mániám, hogy ugye minél több a víz, minél jobban meg tudjuk tartani a vizet, annál jobban tud a mezőgazdaság is, meg úgy általában a bioszféra ebből profitálni.
[00:19:55]És ugye erre a legjobb példa Mezopotámia, Egyiptom satöbbi.
[00:20:00]Tehát a azok a civilizációk, akik hát nem nem a legesősebb vidékeken voltak sikeresek.
[00:20:05]És erre én úgy tudom, hogy pont Vásárhelyi Páléknak is ugye megvoltak a a tervei, például ugye a most már Szerbiához tartozó Ferenc József csatornával, csak nem mindegyiket fejezték be, tehát hogy azokat a a holtágakat, azokat a mocsaras részeket ki akarták váltani ilyen kis erekkel, ilyen kis csatornákkal, mint ami egy-kettő van, csak hát nem túl sok.
[00:20:31]azt látod, hogy ezzel ez megoldható lenne, vagy ez sem lenne elegendő, mert hogy egyébként erre rámehet a teljes magyar GDP-nek egy nagyon, tudom én, akár a negyede is egyes számítások szerint, mármint, hogy Nyugat-Magyarországtól egészen Szabolcsig ezeket megcsinálni.
[00:20:46]Rámehet a GDP-nek egy része, vagy megszűnhet a GDP.
[00:20:47]Tehát ezek a lehetőségeink, mert ne gondoljuk azt, hogy Magyarország más, mint a világ összes többi népe és országa a víz és az ivóvíz eléréshez.
[00:20:56]Itt is egy alapvető igény.
[00:20:58]A világ összes olyan történelmi régiójában, amelyek ősiek, az ivóvízhez való közelség és a vízzel való rendelkezés és gazdálkodás volt, ami létrehozta Egyiptomtól Mezopotániái bármit.
[00:21:10]A víz az a meghatározó.
[00:21:10]A kápát medencében egy medencében vagyunk.
[00:21:12]A Trianon utáni Magyarország rendkívül szerencsétlen helyzetet teremtve azt eredményezte, hogy a vízgyűjtő területeinknek egy jelentős része átkerült másik országba.
[00:21:21]Ettől még a Kárpátmedence egy medence marad.
[00:21:24]ami 10 millió évvel ezelőtt egy tengeri ökosistémát tartott fent.
[00:21:30]Tehát en itt kell, hogy a vizet vízzel tudjunk gazdálkodni.
[00:21:34]Az a baj, hogy vásárhelyi párról, hogyha beszélünk, én magam azt gondolom, hogy a vásárhelyi pár időszakában is volt már jobb szabályozási gyakorlat, és helytelenül volt az az irány a legjobb szándékkal is.
[00:21:47]Ugyanis például a PK a szabályozása már akkor azt mondták például a Tisza esetében, hogy a nagyobb kanyarok meghagyása célszerű lehet, míg Vásárhelyének azt az utasítást adták, hogy a legtöbb termőföldet kell szerezni, de abban a korban a 19.
[00:22:02]században a csapadékviszonyok és a kárpátok vizei olyan árvizeket eredményeztek, amelyek évente mostak el településeket.
[00:22:08]Szem zárjuk is lesz, mert te tök jól összefoglaltad, hogy az nem az ő hibájuk az ismert okok miatt.
[00:22:12]Ez a körülmény.
[00:22:15]Ebből milyen várat lehet építeni?
[00:22:15]Ezt mondd el, erre vagyok nagyon kíváncsi.
[00:22:18]Nagyon egyszerű.
[00:22:18]A vízgazdálkodási rendszerünk a víz elvezetésére épül.
[00:22:23]Most az egész rendelkezés úgy úgy történik, hogy fogtuk, átvágtuk a kanyarokat és leegyenesítettük az összes folyót.
[00:22:28]Két nagy lefolyó, hogy tud minél gyorsabban távozni.
[00:22:31]Így van.
[00:22:31]Erre van felépítve.
[00:22:31]Ezt kell helyreállítani és visszahozni.
[00:22:33]Nagyon egyszerű.
[00:22:35]Csatornákkal, tavakkal.
[00:22:36]Nem, nem.
[00:22:36]Én nem hiszek a csatornákban.
[00:22:38]Miben hiszel?
[00:22:39]Én a eredeti, én geomorfológiában hiszek, hidrodinamikában hiszek.
[00:22:44]Abban hiszek, aminek van tudományos alapja.
[00:22:46]Nem a jó Isten egyéni döntése az, hogy hol folyik egy folyó, hanem sajátos földrajzi adottságokból adódik.
[00:22:53]Milyen a talajszerkezet?
[00:22:55]Egy olyan medencében vagyunk, ahol hordalék rakódott le.
[00:22:59]Ezeknek a különböző helyeken az őrségtől az alföldig teljesen más a vízáteresztő képessége.
[00:23:03]Itt gyakorlatilag két dolgot kell tudomásul venni.
[00:23:06]Az egyik az, hogy a felszíne alatti vízkészletet kell rekonstruálni.
[00:23:09]Az a legfontosabb, hogy ott a nagyon sok olyan időszak van az évben, amikor nincs jobb tárolókapacitásom a felszín alatti víznél, és azt kell megtartanom, és a talviszüppedést megállítanom.
[00:23:22]De ettől még szükségem van felszíni vizekre is.
[00:23:24]De milyen felszíni vizekre és hogy a csatorna egy mesterséges találmány, aminek kiássuk a medrét.
[00:23:30]Nem lesz rá megoldás.
[00:23:30]A csatornákat arra építjük ki, hogy elvezessük a vizet, meg valahova vezessük a vizet.
[00:23:35]Az egy öntözési rendszerhez lehet használatos, de az öntözési rendszerek önmagukban nem működnek.
[00:23:42]Tegyük már hozzá, hogy Magyarországon jelenleg 2-3% között a termföldek mennyisége, amit öntözünk, ott van meg az a lehetőség, hogy egyáltalán ez éljünk.
[00:23:49]Hihetetlen vízveszteséggel.
[00:23:51]Még ha a tá szerkezetet helyrehoznám, elkezdeném a meanderezettséget helyreállítani, az ősi kanyarokat rekonstruálni, ahol meg tudom tenni, mert önkormányzati vagy állami tulajdonban van egy holtág, vagy egy volt ér.
[00:24:04]Ha ezeket feltöltöm vízzel és elkezdem itt tárolni, kettős hatást érek el.
[00:24:09]Növelem a felszíni vízmennyiséget, ott a paró párolgásból a kis éghajléti köröket fejlesztem, de egyben segítem a felszín alatti vízkészletnek a rekonstrukcióját.
[00:24:20]Ezt te mondtad, hogy nem lehet mindenhol.
[00:24:21]Mondjuk mondjuk, hogy ez az egyes pont, ez az egyes stáció, de onnantól még nagyon-nagyon sok út vezet odáig, hogy ezt még a pici Magyarországon is, tehát mind a 93000 nkenmenen rekonstruálni utólag egy 200 éves, egy 200 éves ez egy több ezt nem lehet, nincs olyan megoldás, amit jövőre meg tudunk csinálni.
[00:24:40]El lehet indulni egy úton, azon az úton kell elindulni, ami ezt a célt szolgálja, hogy az Alföldnek a felszín alatti vízkészletei tudjanak rekonstruálódni és növekedjen a víz útja.
[00:24:52]Azt kell látni, hogy nem a folyókba nem kis tavakat kell csinálni duzzasztókkal, mert azzal növelni fogom a problémát, mert párolog.
[00:25:01]Nem csak a párogás miatt.
[00:25:01]Hidro, hidrodinamika.
[00:25:05]Ismer ismert minden nézőnek, hogy a steróval lemosom a kocsit.
[00:25:07]A víznek van egy ereje.
[00:25:09]Mikor a folyóvíz is megy, akkor van egy ereje.
[00:25:12]Ezért az eredeti küszöb, amire vagy bocsánat, az eredeti bejegyezzés, amire reagáltam az általadzettel, az a paksi fenéküszöbről szólt, hogy a fenékküszöb nem jelenthet tartós megoldást.
[00:25:23]Ugyanis az történik egy folyóval, mint ahogy a Sterimo húzdalkozt, hogy folyik lefele a folyó.
[00:25:29]A folyóvízszabályozások után mind a két nagy folyónknak megnövekedett az esése.
[00:25:34]Tehát gyorsabb, gyorsabb és nagyobb a mechanikai erő, amivel a hordalékot hozza magával.
[00:25:39]De akkor erre mégis csak azért lehet egy megoldás, és nyugodtan szedj szét egy duzzasztó, ami lassítja, mert azt mesterségesen lehet kiengedni.
[00:25:45]Nem, nem, ez egy rossz megoldás.
[00:25:47]Ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy onnantól kezdve, hogy beteszed a a duzzasztót, a duzzasztótól lefele eső szakaszon elindul lefele a hordalék.
[00:25:58]Ezzel megindul egy medersüljedés, ami most már egy nagyon komoly probléma.
[00:26:00]Ezt a hordalékot a következő duzzasztóig tudja elvinni, ahol egy feltöltélés indul meg.
[00:26:06]Na jó, de fölöttünk öt ilyen duzasztó van.
[00:26:09]Hol?
[00:26:10]Hát Ausztriában, Németországban és felvidék.
[00:26:12]Öt nem öt, hanem 20 fölötti.
[00:26:12]20 Ja, bocsánat.
[00:26:15]Csak Ausztriában van öt.
[00:26:16]Ott is több, de a Dunán igen, kilen kilenc van, ami nagy hatásfokkal üzemelen.
[00:26:20]Jó, akkor beszéljünk erről.
[00:26:22]Akkor minden, bocsánat a nézőknek.
[00:26:23]Nem, semmi gond, semmi gond.
[00:26:23]Ez nem is kell tudni a nézőknek sem.
[00:26:25]Csak azt kell megérteni, hogy a Dunának a szakasza, miután a Dunakanyart elérjük, vagy még picivel visszebb, megváltozik a vízfolyás.
[00:26:33]Egy alvízi szakaszt kezd el átvenni.
[00:26:37]A összes osztrák azért rossz péld, nagyon sok példa van, hogy miért rossz példa, de csak a legegyszerűbbet mondom.
[00:26:42]A folyókilométerenként a Dunán, az oszták szakaszon 40 cm a folyónak az esése.
[00:26:48]Ahogy beér a magyar alföldi térségbe, ez lecsökken átlagban ilyen 5-6 cenre.
[00:26:53]Ez mire leérünk Mohácshoz 4,5 cenre lecsökken.
[00:26:57]Itt a duzzasztó teljesen másképp működik, mint egy völzáró gátasrendszerben, egy felvízen.
[00:27:04]A teljes osztrákszakasz egy hibás példa sok ok miatt.
[00:27:07]Az egy ez az egyik alapok, hogy egy teljesen v De mondom a másikat.
[00:27:12]Hát mondom a legegyszerűbbet.
[00:27:12]A osztrák éghajtott viszonyok között 1200-1300 mm az éves csapadék mennyisége, Magyarországon meg 600 felannyi.
[00:27:19]Nem tudjuk ugyanazokat a megoldásokat használni, mint az osztrákok, mert táj adottságok teljesen más.
[00:27:24]Az alföldi szakaszon rá kell nézni egy olyan tájra, ami egy picit hasonlít.
[00:27:29]Nézzük már meg, hogy hogy néz ki az OB, vagy mi az a táj, amihez hasonlítunk.
[00:27:33]Az alföldi folyószakaszoknak a kanyarulatosság az, ami megnöveli ennek a potenciálját, hogy vizet tartsunk meg, feltöltsük a felszíni alatti vízkészletet és lassítsuk a folyót.
[00:27:44]Ugyanis nagyon egyszerű ez a történet.
[00:27:46]Magyarországon ezek a folyók ugye működnek?
[00:27:47]Bejenek az Alföldre és még mindig van esésük.
[00:27:49]Ez növekedett a Tisza esetében.
[00:27:52]Ez mondjuk 44,5 ct-ről folyó kilométerenként 6 cm 6,5 cmre növekedett az Ase is, de növekedett a sodrás, a hordaléknak a lehúzása.
[00:28:02]AK és akkor bocsánat, beindul a medermélyülés.
[00:28:05]A medermélyüléssel egyre lejjebb kerülnek a vizek.
[00:28:08]Ez mit eredményez?
[00:28:10]Az, hogyha van egy van egy folyómedrem és mellette ott vannak a szántók, hogyha fent van a víz a folyókkal egy vagy a szántókkal egy szinten, megtámasztja a talajvizet, hogy az ne menjen kifele a talajból.
[00:28:21]Megtámasztja a vizet, sőt még pótolni is tudja, de a medermélyüléssel ezek a talajvizek, amik a szántóban vannak, elindulnak feszáró folyó felé.
[00:28:27]A medermélyülés az egyik oka annak, hogy miért szárad az alföldünk, és miért?
[00:28:34]Mert lefele jön.
[00:28:34]Jó, de erre lehetne megoldás egy víztározó, mert ha mesterségesen fenntartja a medernek a szintjét, akkor ugye nem tud a talajvíz beszivárogni.
[00:28:41]Nem, nem lehet.
[00:28:42]Ott van a Tiszató, meg kell nézni ennek a példáját.
[00:28:43]Nem jó példa azért, mert a víztározóban meg egy tó térségében a hordalék lerakódik.
[00:28:48]Egy másik későbbi posztomban kigyűjtöttem, hogy most lehet vitázni, és nem akarok pontatlan lenni.
[00:28:55]33 milliárdot számoltam, ami csak a Tiszatóban a mederkotrásokra meg mederrendezésekre kellett fordítani.
[00:29:00]Ez egy örökös befektetés.
[00:29:03]Mekkora időintervallumról beszélünk?
[00:29:05]2004 és most között, tehát 20 év alatt nagyjából 33 milliárd.
[00:29:08]Ez egy bődületesen nagy pénz ehhez képest ebből az összegből.
[00:29:13]Miért történik ez?
[00:29:13]Azért, mert tiszolők alatt megindul a folyó és a kiskörénél áll meg.
[00:29:18]A tiszató, mint minden tó ökológiailag feltöltődik, eutrofizálódik.
[00:29:23]Itt folyamatosan ölni kell a súlymot, a brucörömöt, minden mocsári fajta, amihez kell.
[00:29:27]Folyamatosan szedni kell ki a hordalékot, azt a hordalékot, amire az alvizen szükségem lenne, hogy ne történjen meg a medermélyülés.
[00:29:37]Én ezt értem.
[00:29:37]Csak az van, hogy olyan mintogyha ez egy szuperfilozófia lenne, mert bármire mutatunk rá, az valamiért mégsem jó, mert például bocsánat, hát van jó megoldás.
[00:29:45]Hát de a folyók ezt kitalálták.
[00:29:47]Gond gondolj bele, vagy gondoljon bele bármelyik kedves néző, hogyha megindul egy hegyről lefele, hogy szokott a kocsival jönni?
[00:29:55]Serpentinen, mert úgy lehet biztonságosan közlekedni.
[00:29:57]A folyók meanderezettsége ugyanaz, mint egy szerpentin, csak más léptékben.
[00:30:01]A folyónak ahhoz, hogy lelassuljon, bele kell menni egy kanyarba.
[00:30:06]belemegy egy kanyarba, ott a szakadópartoknál meg ilyeneknél lebontja a hordalékot, mert a mechanikai erő, mikor a vízbe érkezik, bontja a ezt a hordalékot, lerakja, amikor kiér az egyenesbe.
[00:30:17]Ezért a medermélyülésnek a kockázata lecsökken.
[00:30:21]Mikor kiér egyenesbe, csak úgy mint a szerpenténél, lecsökken a folyónak az esése.
[00:30:25]Nem lefele rohan a folyó, hanem oldalra megy el.
[00:30:27]Majd egy újabb kanyarnál, ahol a geomorfológiaz lehető visszakanyarodik, mint egy szpent valósítható.
[00:30:33]Például a Tisza esetében vissza vissza lehet építeni azt, amit a Vásárhelyi Pálék 200 éve átépítettek.
[00:30:39]Nem, nem lehet mindent nem lehet, de amit igen azt mondod, hogy ha csak a felét, negyedét vissza lehetne építeni, tök mindegy, hogy mennyibe kerül, az megoldás lenne?
[00:30:47]A nagy amit vissza lehet építeni, vissza kellene építeni a mai tehát először is csak azért, hogy világos legyen, hogy engem ugye zöldként mutattál be, tehát hogy a nem vagyok méregzöld annyira, hogy azt állítsam mondam, hogy méregzöld, nem csak nem tudom mit jelenten ezek ezek a kifejezések, mert még csak zöldnek se érzem magam, mert azt gondolom, hogy azért mert a kápát jövője fontos nekem és szeretném, hogy a gyermekeimnek meg az unokáimnak esetleg itt legyen még él és a családi földvagyon mondjuk tovább menjen.
[00:31:12]Ettől nem vagyok zöld.
[00:31:14]Azt mondtam, hogy a hazai zöldpolitika egyik legkarakánabb hangja.
[00:31:19]Jó, ne ne menjünk ebbe bele, hogy mi a zöld.
[00:31:20]Tehát egy a lényeg.
[00:31:20]Nem hiszem azt, hogy a 19.
[00:31:23]századokat a magyarországi fagyoknál rekonstruálni lehet.
[00:31:26]Nem lehet, de nagyon-nagyon nagy a potenciálja annak, hogyha most egy kormányzat azt mondaná, hogy elkezdem az első kettő holtágrekonstrukciót, és elkezdem azokat a problémákat megoldani, amit napi szinten mondanak.
[00:31:40]Azt mondják, Szolnoknál elfogy a víz.
[00:31:41]Hát miért fogy el?
[00:31:41]Mert kisköre visszafogja.
[00:31:42]Emide az alvízen ugye csökkön a víz, azt mondják, duzzasztó kell, ló pikulát kell, duzzasztót.
[00:31:46]Nem duzzasztóra van szükség, arra van szükség, hogy tisza alatt egy kanyart helyreállítani, mert a kanyarba, amikor beérkezik a víz, automatikusan duzzad, és abban a pillanatban emeli a szintet, majd elkanyarodik, lassítja a folyását.
[00:32:00]Tehát lassítani kell a folyók folyását.
[00:32:02]Ez a titok.
[00:32:03]Egyértelen.
[00:32:03]Igen.
[00:32:03]A de és mi a helyzet?
[00:32:04]Bocsánat, mert ugye azért mégis csak van műsoridőkén még rengeteget akarok kérdezni, de ne haragudj.
[00:32:08]Mi a helyzet azzal, mert ezt mostanában hallom, főleg Redditen, hogy volt olyan kormányzati terv, csak nem lépte meg a Fidesz, hogy egy víz, egy föld alatti csatorna a Dunaja és a Tisza között.
[00:32:22]Te hallottál-e már erről az ötletről?
[00:32:24]Nem hallottam.
[00:32:24]Alapvetően a a annyi az ez megint egy ideológiai kérdés.
[00:32:27]Azt gondolom, hogy rengeteg ilyen rendszert nem értünk.
[00:32:30]Azért, mert a csatornákat mérnökök tervezik.
[00:32:33]Húzzák így a vonalat.
[00:32:35]A felszín alatti vízkészletnek attól függően, hogy a hordalék lerakása milyen nagyokat hozott oda, befolyásolja a vízbefogadási képességét.
[00:32:41]Hogyha megnézzünk csak egy tájat túrkeve térségét, ha már saját település 80 mes különbségek vannak.
[00:32:47]Egyik helyen szikes, agyagos záróréteg van, másik helyen meg lösszebb, ami el tudja inni a vizet.
[00:32:54]Nem csak az a kérdés, hogy hová teszem a felszíni vizet, hanem az is, hogy a mellette lévő területeknek a talajszerkezetének milyen a vízbefogadó képessége, melyik az, amelyik olyan, mint a szivacs, és be tudja inni, és melyik az, ami nem lesz alkalmas.
[00:33:07]Az volt a baj nagyon-nagyon későn.
[00:33:09]Én azt gondolom, hogy a vizet a tájba a programot, hogyha a Fidesz évekkel ezelőtt kezdi el, és nem az utolsó nyáron akar ebből a kampányt csinálni, a legrosszabb időpontban, amikor a legmagasabb a párolgás, mikor a legrosszabbak a feltételek, akkor ez egy jó irány lehetett volna, hogy a vizet kell a tájba jut vagy tájba juttatni.
[00:33:24]Ez odáig világos, csak nem mindegy, hogy hová.
[00:33:29]Az, hogyha valaki azt mondják, hogy jelentkezzenek a gazdák, hogy én jelentkezek a vizetájba programhoz, és az figyelmen kívül hagy minden létezőt, talajszelvényt, vízközelséget, hidromorfológiát, mindent.
[00:33:38]Hát ez egy butaság.
[00:33:40]Hát nyilván a táj adottságokhoz való igazodás az alap.
[00:33:42]Most első előszedek egy fedvényt, megnézek egy első katoné térképet, második katon térképet, hogy hol mentek a kanyarok.
[00:33:51]Megnézek most egy tájhasználati rendszert, megnézek ehhez egy talajtérképet, hogy hol milyen, és ez alapján elkezdem csinálni.
[00:33:57]Van egyébként nemzetközi példád arra, hogy valakik ezt így csinálták, és sikeres?
[00:34:03]Nagyon sok nemzetközi példa van, csak ha már szóba került Ausztria, Ausztria mellett ezek a holtág rehabilitációk meg vizes élőhely fejlesztések, ezek már rég beindultak.
[00:34:12]30 éve pályáznak az Európai Unió különböző alapjaira.
[00:34:14]Csak most 10 live programot tudok, amit pont a posztok írásokor ilyet ilyet látogattam.
[00:34:21]Ez a Európai Unió Természetvédelmi alapja, ami ilyen jellegű holtágrekonstrukciókat támogat.
[00:34:24]Tehát minden további nélkül, akár EU-s forrásból, akár nemzeti forrásból meg lehetne tenni azt, hogy hogyan állítsunk vissza a kanyarokat.
[00:34:33]Bocsánat még annyit, azon kívül még több a gyakorlat.
[00:34:37]Az Egyesült Államokban már konkrét gátokat meg zöldzárógátokat bombáztak szét, meg szedtek szét azért, hogy eredeti kanyarokat helyreállítsák.
[00:34:44]Tudsz elképzelni Magyarországon olyat, ami mind zöld politika szempontjából egy kicsit piszkáljalak, mind pedig energia szempontok alapján hasznos lehetne?
[00:34:55]Tehát gátat valahol Magyarországon érdemes lenne építeni, vagy nem?
[00:34:57]Ezt nagyon jó lenne, ha nekem így feketefehéren el tudnák fekete fehéren azt mondom, hogy nincs olyan nincs olyan megoldás Magyarországon, ahol ki lehet használni a vízenergiát hasznosan.
[00:35:07]Ha már betesznek bármilyen öntözhetőségi vagy más szempontból egy duzzasztót, akkor butaság nem kihasználni erre a célra is, de csak vízi energia létrehozása szempontjából sokkal hatékonyabb és jobb lehetőségek vannak.
[00:35:21]Nagyon sok mást például napenergia.
[00:35:26]Jó, de a naenergia jó termális energia.
[00:35:28]Na, ezekről is fogunk beszélni, de akkor menjünk lépésenként, és örülök, hogy a szélenergiát nem mondtad, mert azt is meg szeretném kérdezni, de hogy a napenergia fantasztikus.
[00:35:35]Ehhez a 16 év nem volt elég, hogy a hálózatot hozzáépítsék.
[00:35:40]Plusz ugye azért Magyarországon nagyon sok meg egyre több a napos órák száma, de azért nem vagyunk mondjuk egy egyenlítői ország, bár ez nem jó példa, mondjuk nem vagyunk Algériának a szivatagi része, és azért mégis csak ugye ott vannak az éjszakák, szóval az sem tudja teljesen megoldani a problémát, amíg nem lehet normálisan táró tároló kapacitással ezeket a napenergiákat, napenergiarendszereket felruházni.
[00:36:07]Meg hát nem beszélve arról, hogy rengeteg hasznos területet elvesznek.
[00:36:11]Hát a hogyha itt ettem föl a kérdést, hogy ki mondta ezt a baromságot, hogy csak duzasztók, megkérdezhetnem volna, ki mondta azt a baromságot, hogy ezt a termőföldre kell tenni?
[00:36:19]Hát ugye, tehát hogy dugik vagyunk olyan szürke területekkel, háztetőkkel, meg olyan amit mindenne na napalemmel szólni.
[00:36:28]Ehelyett mi történt?
[00:36:28]Magyarországon elkezdtünk termőföldeket kivonni.
[00:36:30]Tehát ez ez számomra az egyik legnagyobb dilettantizmus, de nem nagyon látom, hogy ez hangosan az emberek kiállnának nem látják, nem látják.
[00:36:38]Ezért fontosak az ilyen műsorok, meg azért jöttem el ide Turkevérről, hogy ezekről beszélgessünk, hogy minél több emberhez eljusson ezeknek a döntéseknek a szakmaiatlansága.
[00:36:47]Turkevén konkrétan meg tudom neked mutatni, hogy a Turkeves szinte kizárólagos öntözhető területre telepítettek be napelen parkot.
[00:36:54]A nagykúsági kettes számú öntöző főcsatorna mellett van Apelen Park, miközben 23000 hektáron másik 20000 hektár alkalmasabb lett volna erre.
[00:37:03]De ilyenkor amúgy mit csinálsz?
[00:37:05]Mert ugye kábé tehetetlen vagy, és ha mégis csak ugye a városod és közvetlen környezetében abszolút tehetetlen vagyok, mert önrendelkezés van.
[00:37:14]A napelempark oda fog menni, ahol meg tudja venni a földet, ahol kedvező feltételeket talál.
[00:37:18]De ezért kellene bölcs kormányzás, ezért kell olyan szabályzókat létrehozni, ezért kell olyan jogalkotást csinálni, ami lekorlátozza az ostobaságnak a lehetőségét.
[00:37:30]Az a baj, hogy nagyon sokszor a jó szándék hiába párosul tenni akarással, ha mellette hozzán nem értés van.
[00:37:36]Az előző kormányzatnak voltak nagy mellélövései, többek között tájtervezésben.
[00:37:42]Ez ilyen jellegű intézkedéseket ennek tekinten.
[00:37:43]De én azt gondolom, hogy ennek ellenére vízive energiatermelésre célú használatában nincs jövő.
[00:37:53]Nekem van egym a kárpátmedencében, mert az osztrákoknál van.
[00:37:55]Nekik mászíuk van, vagy akár mondjuk a bulgároknál is lehetne ilyet mondani.
[00:38:00]Nekem van egy nagyon régi elméletem.
[00:38:02]Most bedobom.
[00:38:04]Kíváncsi vagyok, hogy mit gondolsz erről.
[00:38:05]Magyarországon kellene, sőt ég kiáltóan kellene egy ilyen ö szerű hatóság, amibe a politika fölött álló olyan értelmes emberek vannak, akik rá tudnak tapintani például arra, hogy hát ez egy löszöst talaj, ez meg ez meg nem az, mertogy nagyon sokszor én azt látom, hogy ugye a szakértelem hiánya és a nagyon okos dolgot mondasz, annyira okos dolgot, hogy hogy a leg hogy a legnagyobb magyaroknak is eszébe jutott.
[00:38:33]Hát képzeld el, volt egy Szécheny, akinek eszébe jutott, hogy csinálni kéne egy ilyet.
[00:38:36]Csinálni kéne egy Magyar Tudományos akadémiát, ami a politika fölött van, és egy tudományos hátteret teremt annak, hogy hogy kellene hozni a döntéseket.
[00:38:44]De az MT nem nagyon csinál most ilyeneket, nem?
[00:38:45]Hát nézd, hogyha ki el megszüntetem a kutatóintézeteit, kiveszem a kutatási kapacitásokat, ha nem fordítok K+1 forrásokra, hanem kiveszem az EU-s rendszerből még azt is, hogy ezt, sőt, ha még meg akarom tölteni politikával, hát persze, hogy nem fordít.
[00:38:58]De hát Magyarországnak ez a rendszer, amit te kitaláltál, ez egy létező rendszer.
[00:39:02]A Magyar Tudományos Akadémia tartalmazza azt a szaktudást, ami régebben, mikor még a kutatóintézetek hálózata függetlenséget az MTH tartozóan működött, tudta biztosítani.
[00:39:14]Akkor ahogy a holtágok esetében úgy itt is vissza kéne építeni a a folyóknak azt a részét, amit még vissza lehet, akkor az MTA-hoz vissza kéne társítani ezeket a kapacitásokat forrásokkal?
[00:39:26]Alapvetően azt gondolom, hogy a magyar tudományos háttér meglehetősen erős.
[00:39:27]Van jócskán szürke állomány, de ennek egy jelentős része vagy kivándorol az országból, vagy nem kap, nem jut levegőhöz.
[00:39:36]A Magyar Tudományos Akadémia és a Teljes magyar egyetemi szektor tudományos egyetemeinknek egy jó része, olyan kutatóhálozatokkal rendelkezik, amelyek sokkal jobban tudják azt, amit mondok.
[00:39:46]annak egy részét, amit elmondok az duzzasztókról, az egyik debreceni oktatómnak a PhD-ja például egy amerikai PhD-n amit végzett, és csak el kell olvasni, hogy mit írt le most az a recept.
[00:39:56]Most már ott egyetemi tanár leírta x évvel ezelőtt a a PhD-ban, most már MTA doktor és professzor és csak figyelembe kéne venni, amit leírt évtizedekkel ezelőtt.
[00:40:06]Intermedzóként dobom be ezt a témát.
[00:40:06]ö akkumulátorgyárak Debrecenben.
[00:40:10]Na most hát ugye a nagyon régóta volt vita, meg van vita, hogy miért pont Debrecenbe kellett azt az akkumulátorgyárat, ami hihetetlen nagy vízigényű, szemben mondjuk egy egyébként Szegeddel, vagy akár mondjuk még egy Miskolcot is ide vehetünk.
[00:40:24]Ö ennek most még nem biztos, hogy látjuk, de 10-20 év múlvára prognosztizálod, milyen hatással lesz egy ekkora vízigényű meg egyébként energiaigényű szektornak Hajdúihar megyére, vagy akár mondhatnám a ti térségeteket is.
[00:40:43]Nagyon nem szívesen térek el az ökológiától meg a földrajztól, mert más szakterületekre határterület.
[00:40:49]Igen.
[00:40:49]Mond ennek, de ettől még ezek nagyon összetett kérdések.
[00:40:51]ugyanis az a kérdés, hogy mit nyerünk, mit veszítünk, ha egy ökológiai méleget felállítunk, hogyha az a jövő, hogy az energiát tárolni kell, mert a napból jön egyébként bőségesen energi, csak éjszakára meg orossz időre, meg nem tudom mire félre kell tennünk, akkor az a akkumulátorok vagy az energia tárolásának a technológiája egy megkerülhetetlen igény lesz.
[00:41:11]Az más kérdés, hogy ez hogy és milyen technológiával valósuljon meg.
[00:41:15]Jelen pillanatban szerintem, de ez a szerény saját véleményem, ennek a legrosszabb helye a Kárpátmedencében van.
[00:41:21]Tehát egy olyan tájba betenni azokat a technológiákat, amiknek elképesztően magas az édes vízigénye, nem szabad hiba, bűn, mert itt pont kevés van abból a vízből, amit ez használni akar.
[00:41:34]De hol van sok?
[00:41:34]Tehát mondjuk ő meg azt mondod, hogy édes víz, mert azért azt mondjuk tengervízzel is lehetne, nem?
[00:41:40]Tehát hogy ezt akár meg lehetett volna csinálni Algériában, hogy megint Algériát mondja.
[00:41:44]Az a az a baj, hogy ez egy ezek politikai döntések.
[00:41:45]Én azt gondolom, hogy ezek hibás politikai döntések, mert olyan technológiákat hoztak Magyarországra, amelyeknek a környezetkárosító hatása olyan szintű, hogy szándékosan ide került, és ezt a rossz szabályozások teremtették meg.
[00:42:00]Én azt gondolom, hogy eznek a környezeti terhei, és azok az erőforrások, amit igénybe vesz, sokkal nagyobb áldozatot hoz nekünk a kárpátmedencében, mint amit vissza tud adni maga a technológia.
[00:42:12]Én nem tartom szerencsésnek azt, hogy ezek ide kerültek.
[00:42:14]Vannak a világnak olyan részei, amelyek csapadékmennyiség miatt, lehulló vizek miatt, vagy más vízkészletek miatt sokkal alkalmasabbak lettek volna.
[00:42:22]És nyilván képmutató lennék, ha azt mondanám, hogy fosszilis energiahordozókal álljunk át megújulókra.
[00:42:28]Ugyanakkor megtagadnám az energia tárolásának a lehetőségét, de ezek nagyon-nagyon összetett energetikai témák.
[00:42:34]Most anélkül, hogy külön szálat nyitnék, pedig nagyon érdekelne ugye annak, hogy ne legyünk összeszerelőmű üzeme.
[00:42:40]Ez 2013-ban azt hiszem hangzott el először az LMP részéről.
[00:42:43]Tehát anélkül, hogy ezt most kinyitnám, zárójel intermezzo bezár mondtad, hogy napenergia, de Magyarországon azt mondod, hogy annyira nem szerencsés előállítani ezeket az akkumulátorokat.
[00:42:55]Tehát, hogy azt mondod, ugye a most ismertetett okok miatt, tehát akkor azt mondod, hogy mi használjunk értelmesebb módon, trükkösebben napenergiát.
[00:43:03]Tehát mondjuk parkolókra, mondjuk épületekre.
[00:43:09]Egyébként már azt hiszem van olyan technológia, hogy cserépek, tehát cserépeknek álcáznak, cserepek így van.
[00:43:16]Már már mindent is feltalálnak.
[00:43:16]Hát mi még nem vagyunk ezen a trekken, de majd lehet, hogy egyszer leszünk.
[00:43:20]Szóval az a lényeg, hogy ilyen módon használjuk, de ne nálunk állítsák elő.
[00:43:27]Ezek nagyon egyszerű témák.
[00:43:27]A minden egyes országnak megvannak a gazdaságának az alapjai, az elsődleges természőforrások, amire építi a gazdaságát.
[00:43:34]Hogyha aluminiumot akarok előállítani, akkor nem a kápátmelencében fogom csinálni, hanem mondjuk Izlandon, ahol a azok a hőenergiák, amik rendelkezésre állnak a magma közelsége miatt, vagyis a a azok sokkal hatékonyabbá teszik.
[00:43:46]Minden technológiának megvan az a földrajzi helye, hogy hol a legjobb csinálni.
[00:43:50]Én nem értek az akkumulátorgyáltáshoz, és nem is akarok emiatt jobban elmélyedni benne.
[00:43:56]Azt gondolom, hogy egy hiba a kápatmencébe behozni egy olyan technológiát, ami az egyik legértékesebbé váló kincsünknek egy elképesztő nagy részét akarja használni, az pedig a víz.
[00:44:07]Hogyan lehet, és ezt most úgy kérdezem, hogy nem a következő négy éves ciklusra gondolok, hanem mondjuk 30, 40, 50, 100 évre.
[00:44:15]Tehát hogyan lehet Magyarországnak úgy csáfárkodnia a a területéből fakadó lehetőségeivel, hogy a lehető legolcsóbban megtartja az energiát, de olyan munkahelyeket tud adni az energia, tehát az olcsó és könnyen hozzáférhető energia által, ami nem teszi tönkre a környezetet, hiszen ha megnézed, szinte már mindenhez nagy energiaigény kell, mert mindenhez kell egy számítógép, szerver, valamilyen energiaigény.
[00:44:44]egyszerűen il egyszerűen ilyen az ember, tehát egyre többet és többet fogyaszt.
[00:44:48]Ehhez meg kell az energia.
[00:44:53]Nem vagyok energetikus, elmondom a véleményemet.
[00:44:54]Alapvetően az első a felhasználás mértékének a csökkentése.
[00:44:59]Magyarországon még mindig hihetetlen magas az energiapazarlás és nagyon-nagyon hatékonytalan rendszereket használunk.
[00:45:05]A rezsicsökkentés politikai ára az, hogy nem tudott fejlődni az energiaszállításnak és raktározásnak a technológiája.
[00:45:12]olyan rosszak az energiaelosztló rendszereink, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy mondjuk, hogyha a Magyarország déli részén, ahol jócskán 2000 fölött van, mondjuk a nappési sorák száma, azt az energiát fel lehessen használni azokon a helyeken, ahol ahol nincs meg ennek a potenciálja.
[00:45:28]Ö alapvetően megint az a kérdés, milyen irányba megyünk, ha Magyarországon először is csökkentjük az energiaigényt és korszerűsítjük az lakóházaktól kezdve az ipari létesítményig mindent és minden technológiát egy energiahatékonyabb rendszerába viszünk, akkor jön az, hogy melyik energiához, a hőenergiához, a közlekedésenergiához, a villamosenergiához milyen források állnak rendelkezésre, ahol most ülünk, itt ülünk az energián.
[00:45:50]Budapest olyan geotherotermális vízkészlettel rendelkezik, vagy hőkészlettel rendelkezik, amit hasznosítani lehetne.
[00:45:57]Itt ülünk.
[00:45:57]Magyarországon káp van energia.
[00:45:59]Az a kérdés, hogy ezt hogyan tudjuk, milyen technológiával a saját hasznunk á tehát azt akarod mondani, hogy akármint Rejövikban vagy Nagyváradon például lehetne geotermikusan mondjuk fűteni.
[00:46:10]Elképesztő potenciál van egy geotermális hőben?
[00:46:12]Elképesztő potenciál.
[00:46:12]De ha véletlenül és azért mondjuk azt, hogy az embernek nem mindig sikerülnek a húzásai, még a jó szándék ellenére is, ha megpiszkáljuk ezt a geotermikus energiát, tehát a vizet, a víz vízhálózatot, az olyan visszafordíthatatlan is tud lenni, tehát olyan irreverzi folyamatokat tud beindítani, azt már ember, élő ember már nem tudja megcsinálni, megjavítani, mint minden, amibe beavatkozunk.
[00:46:33]Az a kérdés, hogy mi a nagyobb beavatkozás?
[00:46:35]a fosszilis energiahodozóknak az égetése, amiről tudjuk, hogy elfogy, de már geotermális energiában megvan az összes technológia, hogy hogyan sajtolják vissza.
[00:46:45]A talajban lévő hő, az aszternoszférának a a energiái, a földnek az energiái melegítik a vízkészleteinket több 1000 mterig.
[00:46:53]Amennyiben ezt visszatesszük és kerintetjük, ebből energiát tudunk nyerni.
[00:46:58]Ma már megvan az a tudás, hogy ezeket az energiákat hogy lehet a legkisebb környezetterheléssel és a legkisebb kockázattal hasznosítani.
[00:47:06]Miért?
[00:47:06]Ezt mond mondd el nekem, és ez nem egy naív kérdés.
[00:47:08]Tehát mondjuk itt van Magyar Péter, akire ugye azt mondta Manfred Weber, hogy hát ő volt a legjobb befektetésünk.
[00:47:14]Az a Manfred Weber, aki a CSU-nak a lényegében első embere.
[00:47:17]És a CSU az a mértékadó része az Európai Uniónak.
[00:47:23]Mind a bizottságban, mind a tanácsban, mindenhol.
[00:47:25]Miért nem mondja azt jelen pillanatban, hogy leválunk az orosz energiaforrásokról, cserébe kérjük a világ összes pénzét, hogy át tudjunk állni arra a trekre, amit most elmondtál.
[00:47:39]Hiszen ez gondolom ez egy baromi drága, baromi lassú.
[00:47:41]És most most most jön a lényeg.
[00:47:46]Hát ez egy nagyon profi dolog kéne, hogy legyen.
[00:47:48]Nem, nem nagyon látom, hogy erről beszélnénk.
[00:47:50]Egyáltalán olyan szinten, hogy mondjuk te mondjuk posztolsz egyet Facebookon, arra odajön rengeteg ember, és akkor vagy vagy Gelencser András, vagy ürja forces DNet van néhány ember, hogy akire odafigyelnek, de nem ez a közbeszéd ma Magyarországon pedig történelmi aszály volt.
[00:48:09]Valamikor a beszélgetés legelején említetted a Facebookot, a közösségi médiát és egyetlen hatásait.
[00:48:13]Igen, jelen pillanatban nem mondom, hogy az emberiség megrontói, de hogy a politika megrontói ezek a felületek, ebben biztos vagyok.
[00:48:21]Én is csak amíg aktív politizálásban részt vettem, akkor is ezt éreztem.
[00:48:24]Most meg még hatványozottan azt érzem, hogy a Facebook népének, a tömegeknek való megfelelési igény felülír minden tudományos érvet és minden tudományos szempontot.
[00:48:36]Ma már a politikai fokmérő nem az, hogy mivé tettem az országomat, és 20 év múlva, 30 év múlva milyen hatása lesz egy tettemnek, hanem az, hogy hány lájkot kapok.
[00:48:46]Igen.
[00:48:46]Mennyien nézték azt, amit mondtam.
[00:48:46]És ez őrületesen felelőttlen magatartás a politikusok részéről, mert ma már azt látjuk a politikában, hogy nincs egy ideológiai alap, hogy milyen irányba akarok menni.
[00:48:58]Nem egy értékrend határozza meg, hogy hogyan gondolkozom, hanem az, hogy mit akarnak látni az emberek, mit akarnak hallani.
[00:49:04]Ha a tömegek mondják azt, hogy Paks elé fenépküszöbkell, akkor tegyünk azt, mert úgy fogok megfelelni, és úgy kap fogom a legjobban kielégíteni a igényt.
[00:49:11]Ez mindenre igaz.
[00:49:14]Az legtöbb döntéshozásnál azt látom, hogy kifejezetten populista célokat szolgál egy-egy intézkedést.
[00:49:20]Mai nap csökkentették a miniszterelnök úrnak a fizetését.
[00:49:23]egy olyan fizetése van, ami a versenyszférában Jofa már egy középvezetői fizetés lesz.
[00:49:27]Kik fognak menni akkor miniszterelnöknek?
[00:49:30]Azok, akik megengedhetik maguknak, akik akik már eleget összegyűjtöttek bármilyen forrásból, és azt mondják, hogy nem számít a fizetése, én akkor is elvállalom.
[00:49:38]Nem biztos, hogy legalkalmasabbak.
[00:49:40]Ezek demagó populista intézkedések és a és a politikai döntéshozásban, ha nincs meg a szakmaiság, ha nincs meg az a te nem tudom minek mond a tudományos CIA a vagy a magyar törmások ökozi, bocsánat, de jó az is.
[00:49:55]Igen.
[00:49:55]Ha nincs meg ennek a igénye, hogy márpedig szakmailag megalapozottak legyenek a döntéseink, vegyen figyelembe lehető legtöbb szempontot, akkor nem mehet jó irányba dolog, mert mindig ha nyerek valamit, másút veszíteni fogok.
[00:50:08]És most a napi politikában sajnos ez látszódik nagyon-nagyon erősen, hogy nagyon kevés területen van konkrét beavatkozás, de ahol van, ott is az externális hatások teljes mértékben figyelmen kívül vannak hagyva, és ennek vannak a kedvezőtlen hatásai, amit látunk nap mint nap.
[00:50:25]Mondjuk, hogy megbeszéltük a vízenergiát, a naenergiát mondjuk.
[00:50:27]Most beszéljünk egy kicsit a szélenergiáról.
[00:50:32]Ugye ez azért is egy akut kérdés, pláne annak fényében, amit most elmondtál, és teljesen egyet is értek veled, mert jelenleg a hatályos törvények szerint Magyarországon 30 kmes körzetben nem lehet lakó ingatlan.
[00:50:47]Ha van szélerőmű.
[00:50:49]Most az első kérdésem az még ilyen bemelegítő kérdés.
[00:50:51]Egyetértesz ezzel a hatályos szabályozással-e, vagy nem?
[00:50:57]Hú, ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés nekem, mert mint mondtam, nem vagyok energetikus.
[00:51:00]Alapvetően szimpatikusabb, azt tudom mondani, a mostani szabályozás, mint ennek a feloldása, mert habár tudom, hogy nagyon sok jó műhely pártolja a szélenergiát, én alapvetően természetvédelmi szakemberként nem értek ezzel egyet.
[00:51:16]Tájtervezéssel foglalkozom, madarakkal foglalkozom.
[00:51:21]Ennek a negatív hatásait sokkal jobban látom.
[00:51:23]És nem azt mondom, hogy nincs létjogosultsága a szélenergiának, hanem azt mondom, hogy a Kárpátmedencében, ameddig vannak sokkal kevésbé konfliktusos energianyerési lehetőségek, biztos, hogy sokkal inkább annak az irányába mennék el, mint egy olyan technológiára, ami a tájainkra, az ökológiai állapotokra, a tájképre negatív hatással lehet.
[00:51:41]Nem ismerjük ezeknek a technológiáknak a pontos hátterét.
[00:51:45]Mit akarnak betenni?
[00:51:45]Milyen ezek borzasztó, elképesztő méretű technológiák.
[00:51:49]Nagyon-nagyon rosszak az érzéseim vele kapcsolatban.
[00:51:52]De miután sem energetikus nem vagyok, sem ennek a szakjetője, nem szívesen foglalnék állást.
[00:51:58]Annyit hadd mondjak el, Turkevő város polgármestereként most kezdeményeztem előterjesztésben, hogy a helyépítési szabályzatba belekerüljön, hogy Turke város jelentős részén ne lehessen semmiképpen telepíteni ilyet akkor sem, hogyha a magasabb szintű szabály egyébként erre lehetőséget teremtene.
[00:52:14]Na hát a kalappal most fölteszek egy abszolút hipotetikus kérdést és ugye játszunk el ilyen kontrafaktuálisan ezzel a dologgal.
[00:52:20]Mondjuk húzunk egy tudom 30 km sugarú kört úrkevje körül.
[00:52:25]Tehát ez azt jelenti, hogy Déva Ványa, Kisújszállás, Mezőtúr és Törökszentmiklós.
[00:52:29]Jó ebben a körben te megkapod a világ összes pénzét az EU-ól és azt mondják neked, hogy figyelj Benedek old meg ezeknek a településeknek.
[00:52:39]Ez úgy nagyjából 45000 ember az energia igényét.
[00:52:44]Nem építhetsz atomerőművet.
[00:52:46]Hajrá!
[00:52:46]Mit csinálnál?
[00:52:46]abszolút geotermális energiákra, azonban geotherotermális energiákra és napenergiára építenék mindent.
[00:52:54]Gyakorlatilag a fűtési energiát.
[00:52:54]Most jelenleg had mondjak példákat.
[00:52:59]Turkevének ugye sajnos csak egyetlen egy termákútja van, de Beregföldőnek, cserkeszőlőnek, ilyeneknek több termákútja van.
[00:53:04]Ezeknek a a kapacitásai, amit ki tudunk nyerni, elég egy termáfürdőnek az üzemeltetésére plusz a teljes termásnak az üzemeltetésére.
[00:53:10]Most egy új kutat szeretnénk furatni.
[00:53:13]A régi kutat abszolút áttesszük hőenergiává, mert a feljövő 60-80 fok közötti víz az tudja biztosítani az összes hőenergiát, amire szükségünk van.
[00:53:22]Napelep potenciál azt mondod, hogy az összes akkor mind a 7800 ember erre így gond nagságrendileg igen kép képesek lennénk távhővel ezt ellátni.
[00:53:30]A mindig keverem ezeket a elnézést kérek a budapesti agglomerációs településeket.
[00:53:36]Semmi baj mondom.
[00:53:37]Tudom, hogy az egyiknél kifejezetten jó ilyen távfőrendszer van, ami megújulá alapul.
[00:53:41]Tehát olvastam róla egy részletett cikket, hogy az önkormányzatnak milyen bevételt teremt ez.
[00:53:45]És látom, hogy már Magyarországon is megindult.
[00:53:48]Izlandon, vagy rejavíton említetted az előbb, ennek teljesen hétköznapi gyakorlata van, hogy a távhőt biztosítják, de már osztrák kis településeken, igaz, hogy nem geotá Nagyon, tehát Nagyváradon lakótelepeket csatoltak.
[00:54:00]Erről van szó.
[00:54:00]Tehát ennek a lehetősége biztosított.
[00:54:02]Tehát én, hogyha most kapnék egy ilyen lehetőséget ebben a 30 km-es ugorókörben, biztos, hogy azon nyomban van a napenergia és a geothermális energia felékez geothermikus energia szerintem az amúgy a amiről legkevesebbet beszélünk, pedig az a legegyszerűbb.
[00:54:15]Tehát ugye egy két cső, az egyik ami felszívja, a másik ami meg visszaküldi, ugye, de ezt is azért el lehet rontani, mert ugye mindent is el lehet rontani.
[00:54:25]Sok évszázad, bocs, évtizedeken keresztül nem termeltük, nem kellett visszasajtolni a vizet, csak kifele szedtük a meleg vizet.
[00:54:30]Igen.
[00:54:32]Túkei strandnál a ugye a 50-es évőben jött lésre a strand.
[00:54:34]Teljesen természetes gyakorlat.
[00:54:36]Egy 1200 mes kútról van szó.
[00:54:38]Feljön a 80 fokos víz és belengedjük a kis baretyóba.
[00:54:40]Ott egy elképesztő hőtermelést és kémiai termelést okozunk ezzel.
[00:54:44]És ez a gyakorlat.
[00:54:45]Ma már ezeket ma már ezeket csak úgy lehet, hogy vissza is sajtoljuk a vizet.
[00:54:50]De visszasajtoljátok?
[00:54:50]Mármint hogy mindenhol visszasajtolják.
[00:54:52]Most már az új technológiával vissza kell.
[00:54:54]Tehát van, de van még, ahol nem.
[00:54:56]Van még ahol nem, amik régen működési engedélyt kaptak, de ma már csak úgy lehet ilyet létrehozni, hogy visszasajtolással.
[00:55:00]Tehát te azt mondod nekem, hogy a Hajdúzoboszlói Békefürdőben például ott visszasajtolják a vizet.
[00:55:05]Nem mondom ezt, mert nem ismerem a Hajdúszoboszlói békefürdőt, és nem szeretek ilyenekben állást foglalni, de azt állítom, hogy a jelenlegi engedélyezési körülmények között már előírás az, hogy visszakell.
[00:55:13]Nagyon egyszerű.
[00:55:15]Kijön a melegvíz, leadja a hőt, visszamegy a melegvíz és újból a Igen.
[00:55:20]De ez nem káros egyébként, mert mégis csak ugye a 80 fokos víz helyett mondjuk 20 fokos megy vissza.
[00:55:27]Az én a legjobb tudomásom szerint nem okozon olyan megoldhatatlan problémát, mint mondjuk egy duzzasztógát, amit Kínában létrehozunk, és a egész földre hatással van.
[00:55:36]Most egy kicsit hadd legyek akkor én a méregzöld.
[00:55:37]Most relativizálod ezt, mert hogyha a 80 fokosból 20 fokosat töltesz vissza, annak csak van valami hatása.
[00:55:45]Nem tudjuk milyen hatása van, de ezek olyan kisléptékű kivételek a felszín alatt rendelkezésre álló készletekből, aminek még nem látjuk a végét.
[00:55:51]Ha az egész világ, az egész bolygó semmi mást nem akarna használni, akkor vizsgálni kellene ezt a területet.
[00:55:58]De ezért kell aé, hogy ezeket a területeket vizsgálja és megnézze, hogy milyen hatással lesz.
[00:56:06]Mostani tudományos állítás szerint nem ismertek olyan negatív hatások, amelyek magasabbak lennének, mint bár bármelyik más energyerésnél.
[00:56:13]Sokkal jobb nincs széndiozit kibocsátási technológiám.
[00:56:18]Abszolút megújuló a teljes rendszer, abszolút talajhőt, földth megújuló rendszereket használ.
[00:56:22]Tehát nincs olyan mutatóm, amiben ne lenne jobb, mint bármilyen más fosszilisre, de hozzáteszem, például a a faégetést ma megülenergiának tekintik, ami szintén rosszabb.
[00:56:32]Most rövid távon éppen azért tartom például a a faháfacsökkentést, vagy a szociális tűzifa növelését egy rossz iránynak, mert kifejezetten egy tüzelőanyag felé tolja el a szegényebb szociálisan rászóló rétegeket.
[00:56:45]Ez egy hiba, mert jelenleg, bocsánat, hogy témát váltottam, csak azért tartozik ide, mert hogyha olyan rendszereket építené ki az ország, amelyeknél nincs ilyen kockázat, akkor csökkenteni tudná a hosszútávú hatásokat.
[00:56:57]És na jó, de nem lehet mindent bejelenteni Facebook posztban.
[00:57:00]Hát amiről most mi beszélünk, azt képzeld, az a világ leghosszabb Facebook posztja lenne.
[00:57:05]Évekig tartaná el, lehet, hogy évtizedekig.
[00:57:06]Nem így igen.
[00:57:07]Tehát rettenetes én engem mindig azzal vádolnak, hogy rettenetesen hosszan írok.
[00:57:11]Ö pedig pedig így is a töredékét tudom leírni annak, mint amit egy szempontnál mérlegelnie kellene.
[00:57:17]Nem véletlen, hogy ezek a tanulmányok, ezek hosszúak.
[00:57:21]Mindent figyelembe kell venni.
[00:57:23]A fa, a fa égetése esetében, vagy a tüzifa esetében nem csak azt kell megnézni, hogy milyen a szénmérleg, meg az, hogy milyen kazánok vannak, hanem azt is, hogy a jelenlegi éghajlati tényezők mellett milyen az erdőknek és a fáknak a megújulási képessége.
[00:57:38]De jó, beharangoztad a következő témámat.
[00:57:40]Hol?
[00:57:40]Ott még a az egyiket te se zártuk, de mindegy, mert ez nagyon szépen fölvezett.
[00:57:43]Szóval azt szeretném kérdezni, hogy ugyanez a kérdés mesterségesen létrehozni mondjuk egy 10000 négy kényi erdőt az Alföldön, ugye az egy erdős terület volt, még nem is olyan rég.
[00:57:58]Anélkül, hogy most azt mondanád, hogy ez egy hülyeség, vagy hogyha jó, akkor az milyen fa lenne az?
[00:58:01]Akác vagy nem tudom, kocsányos tölgy bármi, nem az a lényeg, hanem hogy erdő.
[00:58:06]És mondjuk valahogy a víz, tehát az öntözése ennek meg lenne-e oldva valahogy.
[00:58:14]Annak milyen környezeti hatása lenne Magyarország leginkább elsivattagosó területeire, például Turkevés kérségére?
[00:58:24]10000 n kmt mondtam.
[00:58:26]Jó, mondjuk akkor nagyot mondtam, de mondjuk tényleg Déva Ványától mondjuk Kisúlyszállás és Túkve között abban a háromszögben az úgy 3000 n km van.
[00:58:35]Jó.
[00:58:37]Tehát az a döbbenetes válaszom, hogy nem jelentene tartósan pozitív megoldást.
[00:58:43]Ugyanis jelen pillanatban, ha ezt megtesszük, miután a fának is egy jelentős vízigénye van, bármelyik fajról beszélünk, tehát ebből kifolyólag de megköti, ha van gyökere normális.
[00:58:55]A folyamatos növekedéséhez vízre van szüksége.
[00:58:56]Hogyha azt mondanád, hogy egy tájrehabilitációt hajtok végre, ezen a tájon, amit rendelkezésre már bocsátasz, legyen 300 hár, bocsánat.
[00:59:03]De így kezdtem a kérdést.
[00:59:04]A víz meg van oldva.
[00:59:06]Most azzal ne törődj.
[00:59:06]A víz meg van oldva.
[00:59:07]Van ezen a területen egy ekkora erdő, mesterséges, és a víz meg van oldva.
[00:59:12]Így szól a kérdés.
[00:59:15]Ha meg van oldva a víz, akkor mi a kérdés?
[00:59:17]Milyen hatása van a környezetre?
[00:59:20]Alapvetően nyilvánvalóan ugye a faállamáninak van egy szmekkötő hatása, van egy folyamatos párlogtató hatása, van egy árnyékoló hatása.
[00:59:26]Alapvetően lehet pozitív is a rendelkezésre állása.
[00:59:31]Ennek ellenére ez egy nagyon ideális körülmény, mikor minden víz és ökológiai körülmény biztosított.
[00:59:35]Akkor is azt mondom, hogy az által említett táji léptékben 300 hektárt mondtál nagyságrendileg második módosított törekvésben, ez túl egyszerű, hogy mindent berdősítsek az alföldön és túlságosan nem szerencsés tájhasználat.
[00:59:51]Kína ilyeneket csinál, csak azért akartam ide rámenni, és úgy tűnik, hogy nem annyira nagy hülyeség, mint amennyire először ez tűnt.
[00:59:57]Kínának is teljesen mások az éghallati viszonyai és sok más baromságot csinál egyébként, amit amit nem győz helyre hozni.
[01:00:02]Ö, ennek ellenére Magyarországon a tájhasználat változásának egy jó részét azonnal gyepesítésre vinném át, és csak egy részét fásításra.
[01:00:08]A fásításnak a helyét úgy választanám meg, hogy más szempontokat ne károsítson.
[01:00:15]Ugye amilyet eredetileg ide hívtál beszélgetni, ezek a folyók voltak.
[01:00:16]Igen.
[01:00:19]Például a folyómederbe, ha beteszem, akkor nem tudok szakadópartot létrehozni azért, hogy létrejöjjön, mert a gyökér meg fogja kötni.
[01:00:24]Tehát nagyon sok olyan szempont van, amit együttesen kell figyelembe venni.
[01:00:28]Ha vizet akarok megtartani, szükségem van a folyónak térre.
[01:00:32]Németek már azt mondták, hogy jogszabályba rögzítik, hogy a folyóknak minimum két az ország területének 2% literet oda kell adni, mert nem lehet kevesebb.
[01:00:40]Akkor oda nem tehetek be nemes nyárosú?
[01:00:43]Én nem azt mondtam, hogy a Tiszának egy lehetséges holtágába erdősítsünk.
[01:00:45]Én csak azt mondtam, hogy tegyük föl, mondom kontrafaktuálisan.
[01:00:49]Mi történik akkor, hogyha véletlenül ez az újra holtágasítás, vagy mi volt az a terminus technikus, amit mondtál?
[01:00:56]re meanderingnek hívják.
[01:00:58]Ez a volt egy egyszerűbb szó.
[01:01:01]Meanderezettség helyreállítása, kanyarulutosság helyreállítása.
[01:01:02]Nem tudom mit mondhattam.
[01:01:03]Mindegy, akkor hívjuk ezt az újra holtágasításnak, az is egy nehéz szó.
[01:01:07]És így létrejönnek olyan vizes területek, ahol nem lehet nem annyira nagy butaság mondjuk újraerdősíteni, mert annak van pozitív hatása.
[01:01:17]Mondjuk sok ilyet, de nem tudod megoldani a vizet.
[01:01:19]azért túlságosan azért túlságosan teoretikus a feltételezésed, mert ha visszanézünk évszázadokra, akkor is néhány 10 mm mozgásáról beszélünk, amiben az éves csapadékmennyiség mozog.
[01:01:32]Tehát nem tudjuk azt mondani, hogy ha ha Turkeve és Domandroid meg Dévaványa között 1100 mm lenne a a csapadékonk, akkor mi lenne?
[01:01:41]Mert nem lehet annyira a csapadékon.
[01:01:44]Tehát, hogy nyilvánvalóan az alapvető ökológiai szempontokat, ha nem veszed figyelembe, akkor csak rossz válaszokat adhatsz.
[01:01:50]Ezek csak gondolkodok azon, hogy hogyan lehet ebből az egyelőre vesztes helyzetből nyerni.
[01:01:57]Egyszerűen le, tehát nem egyszerűen, nagyon sok pénzzel, nagyon sok munkával és hosszú idő lett.
[01:02:00]De első, amiről elkezdtünk eredetileg beszélgetni, egy igazi zöld csörcsill volt alapvetően helyre kell állítani a vízházhatását az Alföldnek.
[01:02:08]Ezt követően a tájhasználatot meg kell változtatni.
[01:02:11]Fogalmam nincs mennyi időnk van, de egy szót nem beszéltünk arról, hogy az agrárium olyan hibás gyakorlatban van, ami tarthatatlan.
[01:02:19]Mikor bejelentette most a a regnáló agrárminiszter, hogy még a múlt évi napaforgó veszteséget is akarja kompenzálni a gazdáknak, leesek a székről, mikor ilyet látok.
[01:02:27]Ugyanis ahogy egy barátom mondja, ma már nem támogatni kéne az ilyen ketés kultúrákat, hanem büntetni.
[01:02:34]Gyakorlatilag minden olyan technológia, ami mondjuk a mélytalajműveléses technológiákat támasztja, növeli a kiszáradását a talajnak.
[01:02:40]egy teljes tájátalakításra lenne szükség megváltoztatni azt, ahogy most gazdálkodunk, azt a gyakoreken tiltani bizonyos tehát napraforgót nem engednél a kör közeletekből?
[01:02:51]Nem, a napraforgót azt még most pont igen.
[01:02:53]Kukoricának viszont már az ökológiai igényei nagyon-nagyon neccesek, és már inkább nem felülünk meg a a kukorriza termesztéséhez.
[01:02:57]De nem csak erről van szó, hanem az, hogy milyen technológiával.
[01:03:01]Azt kell elképzelni, hogy a föld is olyan, mint egy test.
[01:03:05]Ha a hóba kifekszel meztelenül, nyilvánvalóan nem lesz jó neked.
[01:03:08]Be be szeretnél takarózni.
[01:03:08]Ilyen a talaj.
[01:03:11]Soha nincs a természetben fekete talaj, mint amit az agrártechnológiák teremtenek a szántással, torlóhántással meg minden ilyennel.
[01:03:18]Nincs ilyen a természetben.
[01:03:20]Azért nincs, mert azon mindig van múlcs, mindig van falevél, mindig van valami, ami betakarja.
[01:03:24]És az a korszerből agrártechnológiák pont azért jobbak, mert ezek segítenek a talajnak a kémiai összetételét, biológiai összetételét megtartani, mert a az a baj, hogy annyira szertágazó talajbiológiáról nem beszélget.
[01:03:37]hogy van egy csomó időnk még csak ki akartam ezt az erdősítést is beszélni, mert szerintem ez összefügg a vízzel egyébként hogy összességében mindezek mindezeknek együttes beavatkozásra van szükség, ezért nem jó az, ha csak a vízügy gondolkozik.
[01:03:49]Ö mikor döntenünk kell egy megoldásról, ha felteszel egy vízügyesnek egy kérdést, egy BME egyetemi oktatónak, ő arra a kérdésre fog válaszolni, de ő nem fog tudni arra válaszolni, hogy a tájhasználatra ez milyen hatással lesz, mert az már nem az ő szakterülete.
[01:04:03]Ezért nem jó az, mikor egy-egy szektorális választ adunk.
[01:04:06]A agrár gyakorlat átalakítása nélkül csinálhatjuk mi a holtág rekonstrukciót, csinálhatunk egy csomó mást.
[01:04:13]Nem fog működni.
[01:04:16]Hát ez nagyon komplex.
[01:04:16]Ez ez így van.
[01:04:18]Ezért mondtam ezt az ökosziái dolgot, mert kellene valami, ami okosabb, mint a politika, kellene valami, ami okosabb, mint egy-egy szektorális okosember.
[01:04:24]Nem.
[01:04:27]Az a lényeg, hogy nincs mindenre műszaki megoldás.
[01:04:28]Rendszerek vannak és alkalmazkodási képesség.
[01:04:30]Az élővilágban minden egyes fajnak azon múlik a sikere, hogy hogyan alkalmazkodik a környezetéhez.
[01:04:35]Az emberi fajleg az összeomlás felé tart.
[01:04:38]Ez így van.
[01:04:40]Eg egy és nem képes alkalmazkodni rá.
[01:04:40]Az alföldi tájaink jelentős része, a magyar tájak jelentős része csak gyebgazdálkodás jó.
[01:04:47]Van, ahol az erdőgazdálkodást fejleszteni kell, a szántóföldi művelést visszább szűkíteni, a szántóföld művelés technológiáját meg kell változtatni és a talajforgatásos hagyományos ekét, tárcsáthasználót át kell alakítani olyan technológiákká, amelyek segít megtartani a biológiai életet.
[01:05:05]A talajpusztulás egy tök más területnek tűnik, pedig szorosan összefüggésben van mindenütt.
[01:05:09]A talaj éve volt egy-két évvel ezelőtt, meg így tovább.
[01:05:13]A talaj is pusztul, és ezek mind összefüggésben van azzal azzal, hogy mondjuk milyen melioráció öntözési tevékenységeket fogok folytatni.
[01:05:20]Mit fej nem függ a vízzel egyébként.
[01:05:24]Hát hogyne.
[01:05:24]Minden összefügg az ökológiai adottságokkal.
[01:05:25]A talaj, a levegő, a víz, ezek az alapok.
[01:05:30]Amikor azt mondod, hogy gyebbgazdálkodás, akkor arra gondolsz, hogy állattartás, vagy még az se?
[01:05:36]Én az állattartásra igenis gondolok, mert ennek nagyon egyszerű oka van.
[01:05:41]Két lányom is vegán, tehát én nagyon tudok azonosulni az ilyen újhullámos dolgokkal, hogy emberségesek vagyunk meg így tovább, de nagyszerű apa vagy egyébként.
[01:05:50]Igen.
[01:05:50]Tehát azonosolok minden ilyesmivel.
[01:05:51]Ennek ellenére nem véletlen, hogy a Kárpátmedencében a hagyományos gasztronómia az állattartáson alapul.
[01:05:59]Ennek az az oka, hogy a talajaink jelentős része nem alkalmas almának meg uborkának meg cukkinénak a termesztésére, hanem azon csak a pázsit fűfélék és a gyeb tud megmaradni.
[01:06:08]a gyepet, miután a cellulózt az én szervezetem nem tudja bontani, a marháé viszont például igen, ezért van egy közvetítő szervezet, hogy számomra fogyaszthatóvá tegye a jó tájhasználat az alapvetően arról szól, hogy arra használjam a tájat, ami a számomra a legjobb, és a gyebgazdálkodás, annak legeltetése vagy kaszálása, szállás takakalmányítása, az a tájhasználati mód az Alföld egy jelentős részén, amire az leginkább alkalmas.
[01:06:37]Ez egy kis érdekesség, hogy Turkevén 250 éve, azt hiszem nagyjából 250 éve az egyik legnagyobb krízist, aztán elvándorlást egy hihetetlen nagy aszály okozta, amikor is a szarvasmarha és a jó állomány 90%-a elpusztult, és rengetegen ugye elvándoroltak.
[01:06:54]Ö ha arra buzdítod az embereket, akár ott a közvetlen környezetedben, hogy ő gyebbgazdálkodás és álljatok át állattartásra, de ehhez a politika nem alkalmazkodik, tehát magyarul a vízgazdálkodást meg úgy általában a szemléletet nem rakja hozzá, és ugye nem véletlen indultunk az önkormányzatiságnak a az újragondolásának szükségességétől.
[01:07:20]Akkor ez egy csapdahelyzet, nem átállnak valamire.
[01:07:23]Ezek bonyolul dolgok azért, mert mert mindennek az alapjában ott van a társadalmi változás is.
[01:07:30]Ma már én nem ugyanúgy, mint ahogy nem tudom az összes holtágat rekonstruálni, nem tudom a régi tájhasználatot rekonstruálni.
[01:07:35]Ennek ennek az az oka, hogy a mezőgazdaságból és az agáraból élőknek a száma folyamatosan csökken.
[01:07:42]Egyre kevesebben élnek meg konkrétan mezőgazdaságból.
[01:07:44]Az a kérdés, hogy a mezőgazdaság struktúrája ebből kifolyólag milyen szerkezetű.
[01:07:48]Megint mire használom a tájat?
[01:07:50]Ha a mezőgazdasági tányhasználat arra épül, hogy az Kárpátmelencében élő populációnk, a magyarság alapvető élelmiszerigényét állítsam elő, ott épp úgy létjogosultsága van az állattartásnak, a tejtermelésnek és mindennek a feldolgozásának, az élelmiszerállítási ipar helyreállításának, mint minden másnak.
[01:08:12]Az élelmiszerparunk, nem szeretem azt az iparkkifejezést az élmiszernél, de így hívják, visszaesett jelentős részben, és elképesztően nagy behozatalra szorul.
[01:08:19]Ez már évek óta tart a folyamat, miközben a Kápátmedence képes arra, hogy előállítsunk élelmiszert jó minőségben.
[01:08:28]Hát persze.
[01:08:28]És ezek azok a társadalmi folyamatokat, amiket ma már meg Juhász Pál óta nem lehet ökológiai kívülről tekinteni, mert azt mondjuk, hogy a társadalom és az emberi igény az mind-mind hatással van arra, hogy mit fogok megvalósítani.
[01:08:42]Tehát egyébként persze nem ezt mondtad, de most így fogom kérdezni, hogy akkor azt mondta, azt mondod, hogy el kéne felejteni ezeket a nagy akyártó cégeket és átalakítani a kárpátmedencének hogy egy kicsit triggereljen például a a kisant országokat, tehát hogy a a Kárpátmedencének a a lehetőségeit, hogy egy élelmiszer előállító nagy hatalom legyen.
[01:09:06]Én azt gondolom, minden országnak az elsődleges gazdasági szektora az azonokon a természeti erőforrásokon alapul, ami az adott országnak rendelkezésére áll.
[01:09:17]És nekünk ez rendelkezésünk.
[01:09:18]Nekünk ez áll rendelkezésre.
[01:09:18]Nekünk ezt adta a jóisten.
[01:09:20]A izlandiaknak adott ingyen energiát meg hőt, mert fillérekért tudnak energiát előállítani, mert olyanak a táíadottságaik.
[01:09:26]Ha a kárpátokba megyünk és a székelyföldet nézzük meg, azt mondjuk, hogy a fa feldolgozása és a faipar lesz az, mert ott azok a táadottságok, mert 1000 mm fölött van a csapadék és a hegyvidék erre alkalmas.
[01:09:38]Nekünk ebben a és ebben a medencében a termőföld legfontosabb természőforrás.
[01:09:45]Én nem tudom megmondani, hogy az akkumulátorgyároknak hol van helye a nagy világban.
[01:09:47]biztosan helye van valahol, de azt biztosan mondom, hogy a magyar tá szerkezet az élelmiszerelőítása sokkal de sokkal alkalmasabb és sokkal de sokkal több társadalmi és gazdasági haszonnal tudna megvalósulni.
[01:10:00]Ezt biztosan állítom.
[01:10:02]Szerinted milyen jellegű?
[01:10:02]Ö most tényleg megpróbálok, ezt a nézőknek is mondom, hogy a lehető leg objektívben próbálom föltenni ezt a kérdést, mert engem is érdekel, mint apukát, hogy milyen jellegű kormányzatnak kéne létrejönnie, hogy az, amit most te elmondtál, vagy amit elmondott egyébként Gerencsér András, és még nagyon sokan elmondtak, az megvalósuljon, de ne úgy, hogy összeülnek jogászok, írnak egy papírt, aztán lesz valami abból, hanem tényleg erre tenni a kormányzati fókuszt.
[01:10:34]ugyanis ahogy te mondod, ez szinte mindenbe, minden politikába, minden településre leszír leszívárgó hihetetlenül fontos feladat.
[01:10:43]Hát azok a kormányok, amik ehhez kellenének, azok már nagyjából megszűnnek.
[01:10:46]Azt úgy hívják, hogy bölcs kormányok, amelyek olyan államférfiokból állnak, akik a következő generációkra is gondolnak, és nem pedig arra, hogy a napi láháborút ki nyeri meg.
[01:10:57]Nem nagyon látom azt, hogy jó irányba menne a világ, és nem akarok szélesen negatív, tehát nem akarom azt, hogy a kedves nézők számára az a tök negatívum, amit látok, hogy mi mi zajlik a világban, az legyen az uralkodó.
[01:11:06]De az biztos, hogy a bölcskormányzás önkorlalátozásokkal jár, fegyelemmel jár, adóbeszedéssel jár és olyan intézkedésekkel, amelyekb nem biztos, hogy mind maradéktanuló népszerű.
[01:11:18]Éppen ezért van.
[01:11:21]Azért ülök itt, és azért fontos a te szereped és a hozzád hasonlónak a szerepe, mert el kell magyarázni az embereknek, hogy a ahhoz, hogy az unokáik is megéljenek a kápat medencében, teljesen más jellegű döntésekre van szükség, mint amit éppen a napi láháborúval meg lehet nyerni.
[01:11:35]De hogyan magyarázod el azt valakinek, hogy figyelj, neked most szinte minden drágább lesz jó pár évig, mert amire ez megtérül, vagy ezt az olaszok szokták mondani, hogy figyelj, te magyar vagy, ne vigyél el egy olajfát, mert az majd csak az unokádnak fog teremni, és ezt ti úgy se értitek meg.
[01:11:51]Ugye ez ezek konkrét sztorik.
[01:11:54]Az olaszok így szocializálódtak, hogy nekik ugye Magyarországon a diófa ilyen, hogy azt nem magadnak ülteted, hanem az unokádnak.
[01:12:01]Tehát hogyan tudod egy politikusként hogyan tudod, mert politikus volt országgyűlési képviselő, hogyan tudod megértetni az emberekkel, hogy ez neked most drágább lesz, de az unokádnak, és ráadásul nem is bizonyosság, de valószínűleg jobb lesz, mert ez egy társadalmi kép elképesztő.
[01:12:20]Tehát először rágottam rajta, hogy visszautosítsam, hogy politikus voltam, de nyilván közögi értelemben neked igazad van, de én mindig is szakpolitikusnak tartottam magam, és engem a szakpolitika érdekelt.
[01:12:28]irtózom a pártpolitikától meg ettől a ami most csinálnak, hogy ki férgez kit meg kit nem.
[01:12:34]Tehát ir kérdeztem rá nálad irtózom tőle.
[01:12:37]Igen.
[01:12:37]Tehát engem a szakpolitika érdekel.
[01:12:39]Azt gondolom, hogy sokkal kevésbé ostobabb a társadalom, mint amennyire látszódik a Facebookon.
[01:12:46]Hogyha a politikusok, ha a vezetők, hogyha a média egyértelműen a helyes kommunikációt folytatná, hogy mit kell tennünk és mi a jó irány, abban az esetben formálható a szemlélet.
[01:12:59]Meg kell nézni azokat a társadalmakat, ahol a ilyen jellegű társadalmi berendezkedéseknek több 100 éves hagyománya van, és nem a napi csatározásokon múlik minden, hanem a jövőképen.
[01:13:07]És én azt gondolom, lehet formálni a társadalmat, lehet szemléletet fejleszteni, lehet tudást átadni.
[01:13:15]Nyilvánvalóan az alapja mindennek az, hogy maga a közoktatás milyen rendszerű, milyen az egész oktatási rendszer, milyen problémákkal hívom fel a figyelmet társadalmilag, ökológiailag és így tovább.
[01:13:23]Ö nagyon-nagyon következetes munkára lenne szükség, és olyan felelős kormányokra, amelyekre nem látom azt, hogy társadalmilag lenne esély, mert olyan szinten egyre inkább abba az irányba megy el a Magyar Közpolitika is, ami nem a jövőképet szolgálja.
[01:13:41]Hát itt ült nálam Nagy István, agrárminiszter még egy évvel ezelőtt, és kérdeztem, hogy hogy miért van az, hogy a drága ivóvizet arra használják sokan, hogy föllocsolják a betont.
[01:13:59]És mondd, hogy erre egy variá ké két válasz van.
[01:14:00]Az egyik a az oktatás, a másik pedig az, hogy akkor legyen drágább a víz.
[01:14:07]Na és hogy most egy kicsit az interjú vége fel beszéljünk erről is, hogy azért a magyar emberrel baromira nehéz megértetni olyan a alapvető dolgokat, amikhez hozzászoktak, hogy van.
[01:14:15]Tehát választás elmondta ezt a a miniszter, hogy most választást nem fognak aztán végül ugye buktak tehát nem fognak kockáztatni, hogy elmagyarázzák az embereknek, akikhoz szoktak hozzá, hogy bizony az autót, a betont, a tetőt azt lelocsolják vízzel.
[01:14:32]Ez a gondolkodás ez ez 30 40 50 100 év társadalmi normának hívják ezt a dolgot.
[01:14:41]Bízok benne, hogy kicsivel kicsivel gyorsabban is lehetett behaladni.
[01:14:45]Közoktatási rendszertől a szülőkön át minden.
[01:14:47]Annyi példát tudnék mondani, kimész Nyugat-Európába, és nem azt látod, hogy minden egyes autóparklónál ki van írva, hogy szemetet elhelyezni tilos, mert nem kell kiírni.
[01:14:55]Mert ha a társadalmi normává válik az, hogy kinézzük azt, aki ilyet csinál, a víznek a felhasználására ugyanezek a megoldások, de hogy válik valami társadalmi normává?
[01:15:05]A kormányzaton múlik minden.
[01:15:08]Az az állításom, hogy mindenért a kormányzata felelős.
[01:15:10]Ugyanis két rendszer, a támogatáspolitika és a ösztönző adópolitika, vagy a büntetőpolitika az ő kezében van.
[01:15:19]Így van.
[01:15:19]Ha most csak a vízről beszélünk, én azt mondanám neked, nekem nem tudom, naponta biztos nem kell fél köbméter víznél több, még mosógéppel se meg ilyesmivel.
[01:15:26]Adjuk a természőforrásokat akár ingyen oda az embereknek, hogy ami az életéhez kell, naponta egyszer zuhanyozzon le, igyon meg 2 l vizet, meg főzzön egy levest, meg mosson ki a mosod, amiött van.
[01:15:37]De ami afölött van, azt úgy el megfizettetni, hogy érezze már a állampolgár, hogy mennyibe kerül egy kútnak a fúrása.
[01:15:43]Érezze már, mennyibe kerül.
[01:15:45]Most összeoml Turkevének is, de az országnak is az ivóvízellátási rendszere, mert gyakorlatilag 50-60 éves eternic csövek vannak a talajban, amik egész nyáron szerte az országba, de túlkevén is csőrepedéseket eredményeznek, és nincs pénz helyreállítani.
[01:15:59]Azért, mert mindenki azt várja, majd egyszer a jó Isten ad nekünk valahonnan pénzt, majd megcsináljuk, de nem érzi senki a környezet terhelésének a súlyát, hogy azzal, hogy locsolok meg, ráteszem lacsolatot, mibe kerül.
[01:16:09]Az ami az alapvető életünkhöz szükséges, azt akár ingyen adnám, mert egy természterőforrás, ami jár mindenkinek, vagy fillérek élt, hogy csak a szolgálat.
[01:16:18]Tehát mondjuk azt mondanád, hogy te most picibe ezt elkezded, persze nem teheted meg, mert nincsenek hozzá meg a hatásköreid, de mondjuk elkezded meg tudnád az emberekkel ezt értetni?
[01:16:28]Meg pillanatokon belül megértenék.
[01:16:28]Az első vízszámlák után megértenék, hogy mit jelent az, hogy mennyi vizet használok.
[01:16:35]Ezt a hulladéknál bevezettük és működik.
[01:16:37]Egy megfelelő karcegi partnert kaptunk.
[01:16:39]aki azt mondta, kötelező díjat kifizetné havon te egyszer a kukára, mert olyan nincs, hogy nem termelődik hulladék, és nekem el kell mennem a kocsim, de afölött súly alapján kell kifizetni a kukát, amit megemelek és egy csip leméri.
[01:16:50]Környezet terhelés alapján kell fizettetni, ha a víznek is a használatát ehhez kötnénk, és azt mondanánk, hogy azért a medencék megtöltése, meg a napi kocsinak lemosa az ne legyen már alapjog mindenkinek, az azt azért fizesse már meg valaki, abban az esetben változna a szemlélet.
[01:17:08]Egyértelműen látszódik ezek a változások.
[01:17:09]arról meggyőzni embereket, hogy milyen környezettudatosan élni, miért fontos az ivóvíz.
[01:17:13]Nagyon nehéz és lassú folyamat úgy, ahogy te elmondod, de ha felemelem az árát a minimum használat fölötti díjnak, az megérti, azt meg fogja érteni.
[01:17:22]István a királyban megénekelték, hogy mást itt a nép meg nem ért csak túlerőt.
[01:17:25]Ez sok mindenben nem változott.
[01:17:27]Ezért kell adópolitikát folytatnom, hogy mit büntetek, mire teszek terheket, és ezért kell megfelelő támogatáspolitikát folytatnom.
[01:17:35]Na jó, de nekem volt szerencsém forgatni Dél-Afrikában.
[01:17:40]És azon belül is fokvárosban ugye nagyon híres a vízhiány.
[01:17:42]És vicces volt, ahogy ott mindenki elmondta, hogy na ez egy rasztokon meg mindenféle politikai dolgokon fölülálló dolog, hogy mindenki ahol csak lehet fölfogja a vizet, azt gyorsan elraktározza satöbbi, satöbbi.
[01:17:55]És akkor voltak voltak mindenféle ilyen ilyen tényleg nagyon jó kis gógyis ötletek, de elmentél 80 km, ahol már volt jó víz.
[01:18:01]Ö most nem fog eszembe jutni a településnek.
[01:18:08]Hiszna települése, ott meg már nem volt ez a szemlélet.
[01:18:10]És de azon nevettem, hogy az ember az univerzális.
[01:18:15]Tehát ha valamikor baj van és szükségét érzi, akkor változtat.
[01:18:19]És amint ez a szükség elmúlik, mossa a kezeit.
[01:18:23]Tehát Magyarországon hogyan tudja szimpatikussá tenni a mindenkori kormányzat azt a rendezőelvet, hogy legyél puritán és annyit használj, amennyi kell.
[01:18:33]És a kedvenc visszakérdez visszakérdezésem, és lényegében ezzel szeretném ezzel a szemléletnek a kiboncolásával zárni az interjút, a vasárnapi boltzár.
[01:18:42]Az most hagyjuk, hogy honnan jött az az ötlet, meg hagyjuk, hogy mennyire rosszul volt az előkészítve, de ez ugyanez az elv, hogy meg tudod-e azt tenni, hogy nem költesz, mint a vadbarom vasárnap is, vagy nem?
[01:18:57]És kiderült, hogy a magyar ember nem tudja megtenni.
[01:19:00]Meg tudná tenni, ha kellene, mint ahogy osztrákok is meg tudják tenni.
[01:19:02]Ö mert ez csak szocializáció.
[01:19:05]Az, hogy tudom, hogy mikor van nyitva.
[01:19:07]Az a kérdés, mennyibe te mennyibe nézek egy másik embert.
[01:19:11]Azokat az emberek, akiknek be kell menni vasárnap is, mennyit ér, mennyit ér a fogyasztás, mint Isten, hogy a fogyasztás a lényeg, hogy tudjak vasárnap is vásárolni bármennyire.
[01:19:19]Mondjanak már nekem egy olyan élmiszert, ami csak aznap megvásárolva jó.
[01:19:21]Ez egy egyszerű alkalmazgási képesség, amit az emberek simán megértettek volna, hogyha ez tartósan így maradhat, és tartósan fel lehet tartani ezt az állapotot, hogy miért ne lehetne szombat, délután és vasárnap nyitva egy üzlet.
[01:19:32]Miért ne lehetne?
[01:19:34]Amikor azt mondod, hogy oktatás ugye apa vagy, hogyan tudod azt generálisan, és azért ez még csak egy centralizált dolog, átültetni akár a óvodásoktól, az egyetemistákig, hogy az emberek úgy tekintsenek hát nem is tudom, nem feltétlen csak Magyarországra, de bárhova, ahova mennek, ne pöcköld el a cigicsikket, ugye itt kezdődik, hogy annyi vizet használja, amennyit muszáj.
[01:20:01]Fast fashiont azt engedd el, inkább varrasd meg a ruhádat.
[01:20:03]Tehát ez egy olyan szemléletbeli dolog, ami én nagyon nem látom jönni.
[01:20:06]És azért nem látom, mert hiába tanítod meg ezt az iskolákban, hiába jön át esetleg más forrásokból, nem ezt látod a filmekben, a popkultúrában, a Facebookon satöbbi, satöbbi, nem ezt látod szembe jönni.
[01:20:19]Társadalomkultúrát kell teremteni, példát kell mutatni, meg kell mutatni a döntéstozóknak, hogy hogy kell ezt csinálni, el kell magyarázni, és a médiának pedig át kell venni ennek az oktatását.
[01:20:29]Jó, Magyar Péter akkor mondjuk ő szelfizik, hogy mennyi vízet enged, amikor fürdik.
[01:20:33]Tehát ezt hogy kell elképzelni?
[01:20:36]Nyilvánvalóan nem, hanem erről beszél, hogyha nem a parlament ellenzékét akarná emberségében megalázni és személyiségében gyalulni, hanem ezt magyarázná el napról naprai felszólalásainak egy része, nem ugyanazt hallgatnám három hónapon keresztül, hogy ki mennyit lopott és hogy lopott.
[01:20:54]A lopás egy nagyon fontos dolog, hogy feltereljek, de ez a rendőrség dolga és nem a parlamenté.
[01:20:58]Hogyha azt mondaná el, hogy mit kell változtatni ahhoz, hogy a Kárpátmedence egy élhető közösségben itt maradjunk hosszú távra, akkor szerintem ezzel foglalkozna sok minden.
[01:21:09]Na jó, de akkor erre a az ellenzék, tehát most a Fidesz Mihaján, KDNP meg azt mondaná, hogy hogy az rossz politika, amit te mondasz, mert akkor drágább lesz a víz, és akkor a magyar embereknek drágább lesz.
[01:21:18]Ez a dolga.
[01:21:18]Azt gondolom, hogy mutasson rá a hibákra, segítse azzal a kormányzatot a mindenkori ellenzék, hogy másik szempontból megmutat dolgokat.
[01:21:25]Én itt is lapos dolgokat látok, te pedig mintákat látsz, mert más szemszögből nézzük ugyanezt.
[01:21:32]A ellenzéknek az a dolga, hogy a saját szemszögéből, a saját ideológiájából rámutasson dolgokra.
[01:21:36]Én hibásnak érzem azt a parlamentáris bemrendezkedést, mikor már nincs szerepe az ellenzéknek.
[01:21:43]Hibásnak érzem azt, hogy nincs ellenzék.
[01:21:45]Hibásnak érzem azt, hogy az egypárrendszert elkezdjük rekonstruálni, és azt a magyar társam ehhez újjong, mert igenis fontos terepe van az ellenzéknek, mert az a dolga, hogy rámutasson a hibákra és jobbá próbálja tenni a kormányzást.
[01:21:59]Nyilvánvalóan a közbeszédárgyát ezt fogja meghatározni, hogy ezek a politikai erők milyen stílusban, hogyan és miről beszélnek az országgyűlésben.
[01:22:07]Ezt fogja megérni a média, hogyha férgezés lesz, ez lesz a médiának a vezetőhíre.
[01:22:11]Ennek a reakciói lesznek, és erről fog beszélni a közbeszéd.
[01:22:13]Hogyha a vízről lenne szó minden áldott nap, és arról lenne szó, hogy emberek, nem lesz termelés.
[01:22:21]Magyarország GDP-nek egy meghatározó eleme, a termőföld ki fog esni, vidékék fognak elnéptelenedni, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok erősödni fognak.
[01:22:30]Hogyha erről lenne szó nap mint nap, akkor azt gondolom, hogy lehetne ez a vezetőhír, és lehetne erről beszélni.
[01:22:36]Ezt napirenden kell tartani.
[01:22:38]Tehát szemmel láthatóan a Fidesznek sem volt annyira nagyon fontos, bár itt pont ebben az interjúban megbeszéltük, hogy voltak rá szándékok, meg csináltak ezt azt, de nem a nem volt tökéletes.
[01:22:47]Korább sem volt tökéletes.
[01:22:49]Viszont most azt látjuk, hogy leszámítva, ugye mondjuk elég kevés idő telt még el, de hogy leszámítva ezt a paksi küszö fenékküszöböt, semmi meg meg ugye a Kapitány Istvánnak a felszólítását, hogy az ország takarékoskodjon, nem nagyon tették központba azt a fajta új és fejlődőképes zöldpolitikát, amire azért Magyarországnak tényleg szüksége lenne politikától függő függetlenül.
[01:23:15]Szóval nem hiányolod az LMP-t vagy bármilyen hasonló formációt a a parlamentből, vagy inkább mondok egy sokkal durvábbat, ha az LMP-t nem mint párt fogjuk föl, hanem mondjuk mint egy ilyen jó szándékú vírust, ami minden politikusban benne van a parlamentben, nem hiányolod ezt?
[01:23:32]Az LMP-t nem hiányolom, az biztos.
[01:23:34]Láttam, hogy most hétvégén volt a tisztaújítás, most már főleg nem hiányolom, de egy ideje már egyébként se hiányoltam, mert az LMP is elindult abba az irányba egy idő után, amit most látunk a vezető politikusoktól, hogy mit akar hallani a közvélemény, és azt akarom én mondani, és nincs értékrendem.
[01:23:49]Az a politikai szemlélet, az a politikai kultúra, amit például az LMP alapításánál Siifer András képviselt, az egy erős ideológiai alapokon nyugvó, értékrend alapú politizálás.
[01:23:59]Mikor van egy értékrendem a világban, és afelé megyek.
[01:24:03]Hébe hóba a Fidesznél ez az értékrend megmaradt, mert megvolt az az ideológia alap, hogy mi alapján hoz döntéseket.
[01:24:10]Közben hozott persze ellentétes döntéseket is, és követette el történelmi bűnöket.
[01:24:14]Ezeket ezekről hiba nem beszélni és nem szembenézni ezekkel.
[01:24:18]Ettől még az értékalapú politizálás az, ami aminek jelen kéne lenni a a parlamentben.
[01:24:23]Nem látom ennek a nyomát sem.
[01:24:25]Nem látom a nyomát sem.
[01:24:28]Lehet keresni azt, hogy most a Fidesz üresítette ki a parlamentet, mikor bizottságok szintjére vitte a a szakmai vitákat, vagy hogy történtek?
[01:24:33]Egy biztos, egy folyamatot látunk, és a folyamat végén most azt látjuk, hogy egy cirkusszá, sárdobálássá silányul a magyar parlament, ahol a legfontosabb történelmi döntések születtek valamikor Magyarországon.
[01:24:47]Nem azt látjuk, hogy gondolkodó emberek a legjobbat akarják, hanem azt látjuk, hogy el akarják lehetetleníteni egymást.
[01:24:54]És mikor arról kezdted az egyik beszélgetés mai napot meg kezdted, hogy mit szólok ahhoz, hogy a megyei közüléseket jóformán megszüntetik, ugyanennek a folyamatnak látom.
[01:25:04]Nem a stratégiai gondolkozást, nem az értékalapot, hanem a politikai célt.
[01:25:07]El lehetetleníteni az ellenfelemnek ott maradt embereit.
[01:25:11]És a politikai cél felülér minden olyan érdeket, ami az embereknek az érdeke lenne.
[01:25:16]És ez a baj.
[01:25:20]És nem tudom, hogy hogy van ennekből kimászás a magyar társadalom számára, hogy egyre romló demagóg populista irányokba nyomul átta a politika.
[01:25:27]Egyre szűkebb kör, egyre kisebb kör akar egyre nagyobb befolyást gyakorolni.
[01:25:32]És hogy lesz-e vele ebből demokráciám, mint népuralom, nem tudom megmondani, nem nagyon látok most jó irányokat, de hátha egyszer változik valami.
[01:25:41]Te bízol egyébként esetleg abban, mert most egy baromi nagy felhatalmazása van ezért a kormánynak.
[01:25:46]Ugye rendszerváltás óta ilyen nem volt.
[01:25:48]ö rendszerváltozás óta, hogy egyszer csak lesz valami isteni sugallat, és ezt a hatalmat arra használják fel, hogy az amúgy társadalommi szinten népszerűtlen, akár nem tudom, a közművek, a vízhasználat satöbbi drágításának árán is elindulnak valami fejlődési hullámon, tehát hogy elkezdik fejleszteni a vízgazdálkodásnak a rendszer a vízhasználat, az áramhasználat satöbbi, satöbbi.
[01:26:22]Tehát azokat az a rendrendszereket, amik nem látványosak, viszont éppen ahogy te is jellemezted, rohadnak, vagy elkezdenek a jövőbe befektetni.
[01:26:31]Nem tudom megmondani.
[01:26:33]Látsz erre jeleket?
[01:26:34]Látok jeleket elnyomva.
[01:26:34]Nem tudok erre azért válaszolni, mert nem értem az egész kormányzati struktúrában Magyar Péternek, mint miniszterelnöknek a szerepét, aki gyakorlatilag szakminiszerek helyét akar válaszolgatni azonnali kérdésekre, meg a parlamentba akar lenni és szerepelni akar, mert ha ránézek, még egy picit bizakodó vagyok, azért mert Gajdosnak, mint a élő környezetért felelős miniszternek egészen jó megszólalásai is vannak, egészen jó elképzelései is vannak.
[01:26:58]Ö vannak mond olyanokat, amivel én tudok azonosulni, és ha végigmegyek a szakpolitikákon, több szakterületen látok olyat, amivel tudok azonosulni, de nem látom, hogy ezekből lesz-e valami.
[01:27:12]Ahhoz még túl kevés az idő, hogy én eliteljem és pálcát töljek a mostani kormány fölött.
[01:27:15]Ebből lehetne valami, ami egészen jó.
[01:27:18]Az biztos, hogy a miniszterelnök úrnak a politikai magatartása, a politikai kultúrája az nem nagyon előremutató európai politizálás irányába sajnos.
[01:27:27]És egy kicsit félek tőle, hogyha ez lesz a domináns, akkor ez elnyomhatja azokat a pozitív törekvéseket, amit itt ott lehet látni.
[01:27:37]Hát igen, nekem valahogy nincsen meg, például, ha már Gajdos Lászlót említetted, nincs meg az a beszélgetésük kettejük között, hogy ő itt érvényesül.
[01:27:43]Márpedig egyébként, ahogy mi más több mint másfél órája beszélgetünk erről, és kábé csak ilyen tapaszbárszerűen, tehát ilyen felszínesen beszélgettünk, kapargatjuk a felszínt, hát ez ezt meg kell érteni, tehát olvasni kell ebbe, ebbe el kell mélyülni.
[01:27:58]Hagyján hagyján, hogy a miniszterelnök meg a egy szakminzött nem látod, a szakminiszterek között sem látjuk ezeket az interakciókat.
[01:28:04]Azt látom, hogy mond valamit a élőkörnyezetért felelős miniszter, aminek a cselekvése mondjuk a földművelési minisztének a szöges ellentétje.
[01:28:12]Hát nincs egy meghatározott irány.
[01:28:14]Gyakorlatilag van egy szakterületért felelős miniszter, ami csak a saját ágazati szempontjáit figyelembe veszi.
[01:28:21]és egy másik szakminiszter a saját szempontjelán tök más irányba megy.
[01:28:22]Hát nincs egy kormányzati irány, amit látszódna, hogy mondjuk a vidékfejlesztéssel, az önkormányzatokkal, a vízzel mit tennek?
[01:28:33]Régebben a rendezőelv nagyjából 2010 és 14 között a Fidesznél úgy alakult ki, hogy nemzetpolitika és annak leágazása.
[01:28:42]Innen lett a minden a mi nemzeti, tehát a még a trafikok is ugye, mertogy mindent át kellett itasson az, hogy a kárpátmedencei szinten kell gondolkodni nemzet stratégiában, nemzet gazdaságban satöbbi, satöbbi.
[01:28:53]Ö és veled beszélgetve kicsit olyan érzésem van, mintogyha a jövő politikájanak abba az irányba kéne fordítani az orcáját, hogy ő mindent alá kéne rendelni annak, hogy 100-200 év múlva hogyan tud ez egy fenntartható ország lenni a saját erejéből, vagy minél fenntarthatóbb.
[01:29:10]Jól mondom?
[01:29:13]Talán nem is néztem 100 évre meg 200 évre, csak egy-két évtizedre néztem, de pont az a baj, hogy a kormányzatok nem akarnak túlátni a saját kormányzati ciklusokon.
[01:29:23]Most ezek, de most ezek.
[01:29:25]Hozzáteszem, minden más esetben.
[01:29:27]Nyilván meg kell teremtenünk a jelenleg a legtöbbet, ami kihozható, de igenis mondtad te is, hogy apa vagy.
[01:29:33]Felőtlen és rossz gazda az ország fölött az, aki nem veszi azt figyelembe, hogy mi lesz a gyermekeivel, mi lesz a következő generációval.
[01:29:41]Nagyon-nagyon vegyesek az érzéseim.
[01:29:41]Ugye a Fidesz KDNP esetében is így voltam, hogy én magam nagyon-nagyon nem voltam Fidesz barát egy kicsit sem.
[01:29:50]A Fidesznek az ellenzéke voltam, mint elmondtam, történelmi bűnöket láttam.
[01:29:54]Ennek ellenére láttam valamilyen szintű kompetenciát, láttam valamilyen szervezettséget, amit most még nem látok.
[01:30:00]Most én látok a jelenlegi kormányban jó szándékú embereket, akik közül egy-egy tenni is akar valamit, de a szervezeti szintű szervezetműködésnek az eszközeit még nem látom.
[01:30:11]Bízok benne, hogy fog valami változni.
[01:30:13]Ez az azt természetesen fenntartom, hogy nagyon nehéz azonosulni azzal a kommunikációs stílussal, amit a miniszterelnök úr napint nap a parlamentben megvalósít, vagy akár a médiában megvalósít.
[01:30:22]Ennek ellenére akár egy jó kormányzás is létrejöhetett volna ebből.
[01:30:27]Meglátjuk, hogy ennek lesz-e esélye, mert nyilvánvalóan sokféle kimenet lehet.
[01:30:33]És az interjú legvégére tartogattam neked egy meglepet, és mindig van egy utcaembere blokkunk.
[01:30:36]Neked készítettük.
[01:30:39]Nézzük meg.
[01:30:40]Mit gondolsz a magyarországi környezetvédelemnek?
[01:30:42]Mi a legégetőbb kérdése?
[01:30:45]Hú, most a szárazság az nagyon nagy gond.
[01:30:48]Hát én az aszályt mondanám.
[01:30:48]Ezenkívül az erdőirtások.
[01:30:55]Szerintem a klímaváltozásnak a megelőzése is például az, hogy a szelektív hulladékgyűjtés az jobban elterjed legyen, mint ahogy Európában sok helyen is.
[01:31:03]Ki lehet-e dolgozni a klímaváltozás ellen valami hatékony nemzeti túlélési stratégiát?
[01:31:09]Nyilván ki lehet, de ehhez szakemberek kellenek.
[01:31:12]Rengeteg jó szakember és sok sok sok tapasztalat.
[01:31:15]Szerintem igen, hogyha azt megpróbálják szigorúan betartatni és olyan szabályokkal alátámasztani, hogy akár még praktikus is legyen, vagy az emberek számára kedvező, és valahogy így trendivé tenni azt, hogy odafigyeljenek erre.
[01:31:29]Szél, atom, nap vagy a geometrikus energia jelentené az ország számára a legnagyobb energiabiztonságot?
[01:31:33]Ön szerint vagy szerinted?
[01:31:35]Én azt hiszem, hogy az atomerőmű ez most egy biztonságosnak tűnő megoldás lenne.
[01:31:40]Bár mondom, nem vagyok szakember.
[01:31:46]Szerintem a geometrikus energia, mert nekünk is olyan fűtésünk van, és szerintem nagyon hatékony, és így hosszú távon sokkal olcsóbb, mint ezek közül bármelyik.
[01:31:54]Szerintem a szélenergia most aktuális pont.
[01:31:58]Jelen pillanatban ugye a nap meg a szélre tenném a választásomat.
[01:32:06]Azért gondoltam, hogy ezt az interjú végén nézzük meg, mert kvázi összefoglalja, amit mi beszéltünk, és nem áll annyira messze a négy megkérdezett embernek.
[01:32:15]Jó, itt a Kávintérén ezt mindig elmondom, ez ember nem reprezentatív, de hát azért mégis csak.
[01:32:19]Tehát ennek a négy embernek a véleménye a tiédtől.
[01:32:22]Bár a szélenergia és az atomenergia az láttam, hogy egy kicsit meg kicsit tikkelt a szemed.
[01:32:30]Kicsit kicsit tikkelt a szemed.
[01:32:30]Az atomenergiáról jut eszembe, nem is beszéltünk.
[01:32:32]De mit gondolsz?
[01:32:32]Mennyire tudsz egyezni a megszólalókkal?
[01:32:36]Gyakor gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy helyesen látják az irányt.
[01:32:40]Alapvetően ez szakma szakmai kérdés, hogy most a aszájt az szakp környezetvédelmi kérdésnek tekintem vagy sem.
[01:32:48]Nagyon nehéz kérdés ez.
[01:32:48]Olyan alapvető tájhasználáti gazdasági kérdés az aszály, ami már nem pusztán a környezetünket érinti.
[01:32:52]Ennél sokkal szertágazabb és nagyobb probléma.
[01:32:54]Az, hogy mindenki azonosította, ez ez nagyon-nagyon jó.
[01:32:59]De ebben azért vagyok most itt, mint elmondtam, pont ez a lényeg.
[01:33:04]Ezt kell súlykolni az embereknek, hogy megértsék, hogy jelen pillanatban nincs nagyobb kérdés annál, mint hogy meg tudunk-e maradni a kápátmedencében.
[01:33:10]A azt a diverz válasszszerkezetet, hogy nagyjából az atomtól a szél geotherotermálisan kezdő mindenre kaptunk választ, ez pedig azt a politikai bizonytalanságot mutatja, hogy nem látható az az irány.
[01:33:21]A Urbán kormányok egyértelműen letették a vaksot a a atomenergia mellett.
[01:33:26]Minden kommunikáció arról szólt, hogy az adja a legnagyobb biztonságot.
[01:33:30]Atom atomatomat.
[01:33:31]Így van.
[01:33:31]Ez ez volt ez volt súlykolva.
[01:33:33]Mert nincs befejezve.
[01:33:34]Most most meg gyakorlatilag ugye mit lehet látni az, hogy a közbeszédben megjelent a szélenergiának a a kifejezése.
[01:33:40]Ez megmutatja a mostani politikát.
[01:33:41]Fogadjunk, hogyha nem nem lehet fogadni, mert teoretikus az egész csináljunk úgy, mintha fogadnánk.
[01:33:48]Csináljunk úgy, mintha fogadnánk.
[01:33:48]Hogyha ezt a interjút vagy interjúkat mondjuk 2020-ban kötted volna el, vagy készítettétek volna el, akkor a szélenergiát nem löpítette volna senki.
[01:33:59]Senki, csak az atom és max a víz meg a nap.
[01:34:01]napot mondták volna sokan, mert ugye az az általánosan visszatérő, de ugye ez az, amit a közbeszéd felelőssége, ez a média felelőssége, és ez az, amiről érdemes beszélni, hogy a médiának mekkora súlya abban, hogy mennyire tud hiteles információkat átadni és pontosakat, és mennyire tud utánamenni annak, hogy van-e szakmai megalapozottsága annak, mikor valaki állít valamit.
[01:34:21]Na jó, hát így az interjú legvégén meg engem baromi érdekel, hogy milyen zenét hallgatsz, amikor hazamész, mert ugye az majdnem két óra, és nem nem mondhatod nekem azt, hogy te csak klasszikus zenét hallgatsz?
[01:34:31]Nem, nem, nem.
[01:34:31]Széles a skála, hangulatfüggő.
[01:34:33]Tehát a Balázs Fecó és Zorántól nekem a nagy kedvencem a Halloween nevezetű zenekar.
[01:34:37]Nem ismerős ezek szerint nem.
[01:34:39]Halloween ez a 80-as évek egy német heavy metal zenekara.
[01:34:42]Egy ilyen lágy dallamos rockkot játszik.
[01:34:46]Tehát nekem mai napig az a kedvenc.
[01:34:48]Tehát egy kis Zorán meg Balázs Feró után Halloween.
[01:34:51]Hát hangulatfüggő nagyon.
[01:34:51]Hangulatfüggő nagyon, de például a elmúlt időszakban elképesztően skót, sok skót és ír zenét hallgattam.
[01:34:59]Tehát a Dubliners ennek az az oka, hogy háttér háttérben nagyon-nagyon jó, tehát hogy nem kört le.
[01:35:06]Tehát bent a polgármesteri hivatalban füldugóval dolgoznak az emberek.
[01:35:11]Nem, nem hiszem, hogy füldugóval.
[01:35:11]Lehet, hogy van akinek van fhallgatója.
[01:35:13]Hangosan hallgatod a zenét?
[01:35:15]Nem, nem, nem.
[01:35:15]Munkaközben nagyon kevés lehetőségem van.
[01:35:16]Tehát, hogy a napi munkaidő az elmegy azzal, hogy valaki bent van nálam, és valamiről tárgyalunk és dolgozni meg elkezdek, mikor hazaérek, és onnantól kezdve kezdődik az a munkaidő, ami gép előtt zajlik, és elkezdek emailekre válaszolni, meg kidolgozni a nyagokat.
[01:35:28]De még annyit hadd mondjak, csak azért, hogy ez elhangozzon, hogy imádom a jó musicaleket és a Greatest Showman a kedvencem, ami aminek a zenejéről nem tudok lemondani.
[01:35:38]Tehát az amit hétről hétre egyszer végig kell hallgatnom.
[01:35:39]És a gyerekeid mennyire vették át ezeket a te zenei kis bonbonjaidat?
[01:35:48]Egyáltalán nem vették át.
[01:35:48]Olyan koncertekre hodom őket, akiknek meg se tudom jegyezni a nevét, előadókat.
[01:35:54]Nagyon nagy koncertjárók lányaim.
[01:35:54]Három lányom van és egy fiam.
[01:35:56]A fiamat az alapvetően ilyen nálam tőlem nagyon idegen matematikai meg ilyen érdekései vannak.
[01:36:03]A lányok azok nagyon nagy koncertjárók, de sajnos nem tudnék idézni egyetlen talán a Girl inred az egyedüli olyan, amit meg tudok Girl inred az egyedlő olyan, amit meg tudok említeni, hogy már két koncertra vittem őket, de az összes többinek a nevét se tudom megjegyezni.
[01:36:19]Várlak vissza jövő júliusban, amikor is ugye a várható legnagyobb újra aszályhelyzet, krízishelyzet lesz.
[01:36:26]Általában az emberek három hónapig nagyon félnek, és utána meg elfelejtik az egészet egy évig.
[01:36:31]Nézzük meg, hogy addigra a mostani kormányzat mennyire aktivizálta magát, és hogy mennyire fejleszti ezt a magyar gondolkodást.
[01:36:42]Legyünk pozitívak, várnak vissza jövő júliusban.
[01:36:45]Nagyon szívesen jövök, meg köszönöm a meghívást.
[01:36:47]Ennek ellenére arra biztatlak, hogyha vissza akarsz hívni, hogy inkább hamarabb, mert a média is azt szeretném, hogy ne csak akkor foglalkozzon, mikor itt van a baj, hanem hívja fel a figyelmet.
[01:36:55]Ugyanúgy, mint ahogy rendszeresen látjuk azt, hogy a jó bikini test az télen kezd el készülni.
[01:37:00]Ilyen a vízgazdálkodás is.
[01:37:02]Hogyha a azokat a vizeket, amikor a párgási veszteség alacsony, nem tavasszal tartjuk meg, és nem akkor vezetjük, és nem akkor készülünk fel egy kedvezőtlen nyári éghajlati viszonyra, akkor már nyáron nem fogunk tudni ezen.
[01:37:15]Akkor március.
[01:37:15]Akkor a március az új július.
[01:37:17]Na Bennedek nagyon szépen köszönöm.
[01:37:19]Köszönöm az interjút.
[01:37:21]Köön beszé titeket pedig továbbra is szeretnélek buzdítani, hogy iratkozzatok föl.
[01:37:26]egyébként a Mi folyik itt csatornánkra is, ahol ugye pont ma igen ma Zsani elkezdte az Y generációval az első adást a második évadból vagy harmadik évadból, ne haragudjatok, elfáradtam.
[01:37:36]Jövő héten pedig én fogok jönni a Z generációval, vagy lehet, hogy fordítva mondtam, illetve támogassatok minket.
[01:37:43]Köszönjük szépen, hogy velünk tartottatok.
[01:37:44]Sziasztok!