Trump üzleti trükkje csődöt mondott Putyinnál? Stier Gábor & Bendarzsevszkij Anton | KözBeszéd #155
- Stier Gábor és Bendarzsevszkij Anton folytatja 2025 áprilisi háborús elemzését: a jósolt fegyverszünet elmaradt, a kérdés, ki diktálja a feltételeket.
- Stier: egyedül Trumpnak érdeke a gyors lezárás, de mozgástere szűk; Anton szerint mindenki békét akar — egyedül Oroszország nem megy bele a de facto fegyverszünetbe.
- Stier szerint a felőrlés kifulladásig tart, az oroszoknak nagyobb tartalékaik vannak; a Nyugat ott hagyja Ukrajnát, ha érdekében áll — a legnagyobb vesztes mégis Ukrajna.
- Anton: Európa nem a fő vesztes — Oroszország 10–15 évre kicsinálja a gazdaságát, Kínának sem jó; a támogatás politikai, nem pénzügyi kérdés.
- Keleti perem reálpolitikája: a lekötött Oroszország a balti államoknak „se baj" — Anton szerint ez áldozathibáztatás, pedig 2008-ban a Nyugat vétózta meg a NATO-tervet.
- Putyin után nem a Szovjetunió, hanem befolyási övezetek helyreállítása a cél — ebben Trump és Putyin egyetértenek; a hibrid háborút mindkét oldal folytatja.
- A katonai padhelyzetet az élőerő rögzíti: Oroszország pénzzel és észak-koreai katonákkal pótol, Európa katonát nem ad, a sorkatonaság visszaállítása nehéz.
- Lehetséges békecsomag: fegyverszünet a jelenlegi frontvonalaknál, de facto orosz területszerzés jogi elismerés nélkül, szankciófeloldás, bilaterális garanciák — Putyin minimuma a Donyec-medence.
- Tömeges elvándorlás: 4,4 millió ukrán él az EU-ban, Oroszországból is milliósan mentek ki; minél tovább tart a háború, annál kevesebben térnek haza.
„Oroszország birodalom volt, birodalom és birodalom lesz. A birodalmi tudat Iván Ivanovicstól Vlagyimir Vlagyimirovicsig mindenkiben benne van." – Stier Gábor
Részletes összefoglaló megjelenítése
A KözTér KözBeszéd-sorozatának 155. adásában – másfél év után ismét – Stier Gábor és Bendarzsevszkij Anton elemzők vendégeskednek, hogy folytassák a 2025 áprilisi közös beszélgetésüket az orosz–ukrán háborúról. A műsorvezető felidézi: akkor azt jósolták, hogy a háború intenzív szakasza 2026-ra kifulladhat, de fegyverszünet lesz, nem pedig tartós béke – „Sajnos nem lett igazunk." Azóta felpörögtek a diplomáciai és választási események: Washingtonban „újszelek fújnak", Európa választási ciklusok elé néz, Kijev politikai túlélésért küzd, és épp az adás hétvégéjén tartják a különösebb izgalom nélküli orosz parlamenti választásokat. A központi kérdés: ki diktálja valójában a feltételeket a tárgyalóasztalnál, és mikor érhet véget a háború?
A beszélgetést egy tippelős idézetjátékkal nyitotta a műsorvezető („Ukrajnának joga van ahhoz, hogy szabadon megválassza a gazdasági és politikai kapcsolatait, beleértve Európát is, de Ukrajnának nem szabadna belépnie a NATO-ba") – Stier Gábor azonnal beazonosította: Harry Kissinger, 2014.
Miért nem sikerült Trump gyors békeközeledése?
A műsorvezető idézte Stier 2025. áprilisi tételét: egyedül Trumpnak érdeke a gyors tűzszünet, és ha a katonai segélyek radikális megkurtításával akarná Kijevet az asztalhoz ültetni, ezt megtehetné. Ez nem történt meg – Stier szerint azért, mert Trump a valósággal találkozott: a támogatás felfüggesztése automatikus orosz győzelmet, azaz kényszerkapitulációt jelentene, ezért folytatta a „hintapolitikát", a kettős játékot, csak kisebb intenzitással. Állítása ma is az, hogy:
„Jelen pillanatban is azt látom, hogy Donald Trumpnak egyedül érdeke az, hogy minél gyorsabban lezárja ezt a háborút." – Stier Gábor *
Ugyanakkor Trump mozgástere kisebb, mint azt – vagy akár ő maga – elképzelte: a saját szövetségi rendszerén belül sem tudja elfogadtatni elképzeléseit. Az anchorage-i találkozón „mégis volt egy keretmegállapodás", ám ezt sem az európai fősodor, sem Ukrajna nem fogadja el; az oroszok az „Anchorage szellemére" hivatkoznak, míg az amerikai külügyminiszter végig tagadta, hogy bármilyen megállapodás született volna. A két érintett félnek ma nem igazán érdeke a lezárás (Ukrajnának inkább, mert rosszabbul áll), az Egyesült Államok viszont „megijedt": a háború eszkalálódik, kiléphet a regionális keretek közül – miközben a perzsa-öbölre és a csendes-óceáni térségre is figyelni kell. Ezért vették fel hosszú hónapok után újra a diplomáciai fonalat, de Stier nem lát sok esélyt a gyors sikerre.
Bendarzsevszkij Anton ezzel szemben: mindenki érdekelt a lezárásban, még az oroszok is – a kérdés a feltételek. Ukrajna, sőt már Európa is azonnal békét kötne a jelenlegi frontvonalak mentén; Ukrajna rábólintana, ha NATO-tag lehetne – de már ennek a követelésétől is elestek, „bizonyos biztonsági garanciákat szeretnének", akár az izraeli mintát követő, bilaterális alapon az Egyesült Államoktól.
„A jelenlegi helyzetben, ha most kötnek békét, akkor azt Ukrajnának is jó, Európának is jó, és az Egyesült Államoknak is." – Bendarzsevszkij Anton (a műsorvezető azonnal rákérdezett: „De milyen feltételekkel?") *
Az egyetlen késlekedő fél Oroszország:
„Az egyetlen ország, amely nem hajlandó belemenni a de facto jellegű fegyverszünetbe, az Oroszország." – Bendarzsevszkij Anton *
Anton szerint Trump felhatalmazása a legszélesebb, eddig azt csinálta, amit akart; korlátja nem belpolitikai, hanem hogy Oroszországra nincs valódi ráhatása (Ukrajnát tudná sanyargatni a segítség elvágásával). A Tomahawk-rakéták ügye csak verbálisan merült fel; a hírszerzési támogatás visszafogása viszont megtörtént – miközben az ukrán mélységi csapások elmúlt évi sikereiben jelentős része volt az amerikai hírszerzésnek. Patriot-rakétákból nincs puffer: évente mintegy 600-at gyártanak, és a gyártás megduplázásának terve négy évre szóló („majd valamikor a jövőben"). Trump üzleti logikája – egy nagy win-win ajánlat Putyinnak, egy Amerika–Oroszország megállapodás – működhetne is, „csak azt nem tudja, hogyan zárja le":
„Putyin nem az mozgatja, hogy majd mekkora gazdasági előnyök lesznek Oroszország számára. Szerintem nem is hisz valójában ezekben az előnyökben." – Bendarzsevszkij Anton *
Stier hozzátette: egyetért azzal, hogy a háború folytatása – sőt a kirobbanása sem – volt igazán senki érdeke, még az oroszoké sem.
Kinek jó a felőrlés? Meddig bírják a felek?
A műsorvezető szerint távolról nézve a felőrlés taktikája az oroszoknak és a kínaiaknak tűnik a legjobbnak: destabilizálja, egymásnak ugrasztja a nyugati világot. A Charlie Wilson háború című film logikája szerint ezúttal az amerikaiak (és a kínaiak) nevetnek egyszerre az oroszokon és az európaiakon. A Guardian afforizmáját idézte: az orosz–ukrán konfliktus a „kormányok temetője" – 2023 óta alig volt nyugati ország, amely új kormányt tudott alakítani –, mégis tovább megy a szekér.
Stier válasza: a háború kifulladásig tart, a kérdés, ki bírja tovább – és az oroszoknak jóval nagyobb tartalékaik vannak. Ugyanakkor Ukrajnát a Nyugat akkor hagyja ott, ha az az érdeke:
„Abban a pillanatban, hogyha a nyugati érdek az, hogy ott hagyják Ukrajnát, akkor ott hagyják." – Stier Gábor *
Amiért mégsem tehetik: egy látványos, elsöprő orosz győzelem a Nyugat, benne Amerika veresége lenne – még Kína sem örülne neki. Ukrajna súlyos demográfiai és gazdasági válságban van, az állam külső segítség nélkül nem működik; de Európa is sokat szenved, ami az Egyesült Államoknak „nem olyan rossz": „ez az évszázados amerikai stratégia, hogy Európa ne legyen túl erős."
Anton vitatta, hogy Európa lenne a fő vesztes: az infláció, az energiaválság és a demokrácia gyengülése a háború előtti folyamatok tünetei (pandémia, energiaválság, tíz éve jelzett versenyképességi problémák), miközben Európa továbbra is a világ leggazdagabb térségei között van, és valószínűleg évtizedekig az is marad. A legnagyobb probléma Oroszországban és Ukrajnában van:
„Ukrajnát bombázzák minden nap. Oroszország pedig a következő 10-15 évre teljesen kicsinálja magát gazdaságilag." – Bendarzsevszkij Anton *
Kínának sem jó a helyzet: olcsón megveszi az orosz energiahordozókat, de exportra épülő modelljéhez az Európai Unió a legfontosabb piac, Hszi Csin-ping 2013-as „Egy övezet, egy út" kezdeményezésének gerince pedig az Európába vezető szárazföldi folyosó – a háború miatt nem működik. A „blokkosodás" (ott gyártok, attól vásárolok, annak adok el érzékeny technológiát, akit megbízom) tovább szűkíti a kereskedelmet. Stier ezzel kapcsolatban a nyugati célok között – Oroszország gyengítése mellett – az Európa–Oroszország szétválasztását, Európa gyengítését és Kína blokkolását, a kereskedelmi útvonalak ellenőrzését is említette. Összegzése:
„Nagyon sokan nyernek rajta, nagyon sokan vesztenek, de egy utolsó mondat: a legnagyobb vesztes Ukrajna." – Stier Gábor (hozzátéve: mindkét hadviselő fél vesztes, Oroszország is) *
A támogatásról Anton leszögezte: az nem pénzügyi, hanem politikai kérdés. Az EU évi 45–50 milliárd eurója az uniós GDP mintegy 0,3 százaléka – a gond a percepció: a lakosság a háborút köti a szociális háló gyengüléséhez és a migrációhoz (ebben Stier is egyetértett, ezen dőlnek a kormányok). A műsorvezető Észtországot hozta fel: pici ország, mégis magához mérten nagyot támogat – és mégsem ér véget a háború, ami „idegőrlő": mintha egy soha véget nem érő észak-dél-koreai típusú konfliktust támogatnánk, mert ha nem, Oroszország nyer, és az még rosszabb. A beszélgetés felénél a műsorvezető megállapította: a konfliktus legnagyobb kárvallottja az ukrán nép – különösen, ha a háború nem úgy ér véget, ahogy ők szeretnék.
Egy következő idézetjátékban a műsorvezető Brzezinski tételét olvasta fel („Ukrajna nélkül Oroszország megszűnik birodalom lenni…") – Stier azonnal beazonosította, és megjegyezte: előtte a Heartland- és a Rimland-elmélet képviselői (Mackinder és Spykman) fogalmazták meg ugyanezt.
A keleti perem reálpolitikája: Oroszország lekötése
Stier „cinikusabb, inkább realistább" felvetése: az EU keleti peremén lévő országok számára valójában „az se baj", ha a háború elhúzódik – amíg Oroszország Ukrajnában van lekötve, gyengül, és nem őket támadja. A balti államok, Finnország és a skandináv országok attól félnek, hogy a következő célpontok ők lesznek; számukra a háború elhúzódása azt is jelenti, hogy Oroszország lekötött. Még egy fegyverszünet után is jelentős erőket tartanak majd Ukrajna határvidékén, tartva a visszaszerzési kísérletektől. Zelenszkij és a Nyugat is tisztában van ezzel – az oroszország lekötése a Nyugat egyik célja, „ha akarja, ha nem, ezt a szerepet vállalnia kell a következő generációra is".
Anton kifogásolta: ez úgy hangzik, mintha az áldozatot hibáztatnánk. Stier a kontextusra hivatkozott: 2007-ben a müncheni biztonsági konferencián Putyin elmondta, mit sérelmez, 2008-ban pedig Bukarestben a német–francia ellenállásnak köszönhetően Ukrajna nem kapott NATO-akciótervet – Ukrajna nem szándékosan kapta a Nyugattól ezt a szerepet, de megkapta.
Putyin után: birodalmi tudat és befolyási övezetek
A műsorvezető rákérdezett: Putyin 70 év körüli, nem él örökké – jönni fog-e az utód ugyanilyen vehemenciával? Anton: a jelenlegi hatalmi generáció ugyanazt a birodalmi–szovjet mentalitást képviseli, amely a birodalmi státusz elvesztéséből fakad; a cél a posztszovjet tér központosítása, egy politikai unió létrehozása (Belarusz, Ukrajna, Közép-Ázsia, Kaukázus), Oroszország szerepének megerősítése. Ha ez a cél megmarad, az expanzió folytatódhat – nem NATO-támadásról van szó, hanem a hibridműveletek fokozásáról, amivel az EU keleti pereme már évek óta szembesül. Hogy tíz év múlva mi lesz, nem tudja megmondani: nem a (már szinte el nem tűnt) liberális ellenzékről van szó, hanem azokról a mai putyinistákról, akik esetleg nem akarnak ezen az úton továbbmenni.
Stier a néplélekről: a normális emberek nem szeretik a háborút, az oroszok sem – de ha arra kérdeznek rá, hogyan fejezzék be, a válasz csak annyi: „csak győzelemmel, Oroszország feltételei szerint" – és szerinte tíz év múlva is ez lesz; részben Ukrajnában is: jó lenne abbahagyni, de kapitulálni nem. Stier alaptézise:
„Oroszország birodalom volt, birodalom és birodalom lesz. A birodalmi tudat Iván Ivanovicstól Vlagyimir Vlagyimirovicsig mindenkiben benne van." – Stier Gábor *
Azzal viszont nem ért egyet, hogy a Szovjetunió helyreállítása lenne a cél – inkább befolyási övezetekről van szó, és ebben Trump és Putyin „abszolút egyetértenek": a többközpontú világrendben Észak-Eurázsia egy Moszkva-központú világ, a lényeg a befolyás, nem a területszerzés.
Hibrid háború mindkét oldalon
Stier emlékeztetett: a hibrid háborút mindkét oldal folytatja – annak része a szankciók alkalmazása, az orosz társadalom hatalom ellen fordítására tett kísérlet, a diverzáns akciók Oroszországban. Európában pedig: csehországi lőszerdepó-robbantások, felszedett sín, bolgár fegyverkereskedők elleni merényleti kísérletek – ukrán műveletek, hiszen Ukrajna hadviselő fél és a Nyugat proxyja; „a britek egyértelműen benne vannak ezekben a diverzáns akciókban". Oroszország pedig kimondta, hogy nyugati célpontok is vannak és lesznek.
Anton árnyalt: sok eset nem bizonyított, szürke zóna. Egy júniusi elemzés 2022 és 2026 februárja között több száz gyanús esetet vizsgált, ebből 153 bizonyítható; a legtöbb akció mögött nem közvetlen orosz hírszerző áll, hanem Telegramon felkutatott, a megbízóját gyakran nem is ismerő végrehajtó.
Katonai padhelyzet: élőerő, technológia és a „ki ad katonát?" kérdés
Anton a felőrlő háborút így határozta meg: a fronton nincs eredmény, a felek a hátország egymás megsemmisítésére törekednek, egyik fél sem diktálhat ultimátumot. Zaluzsnij 2023 őszén írta cikkét arról, hogy a háború padhelyzetbe jutott – az idő őt igazolta: minimális területi változás történt, Donecktől légvonalban mindössze 20–30 kilométert jutottak az oroszok. A fordulathoz technológiai szintváltás kellene (például az élőt kiváltó, tömeges földi drónok), rövid távon nincs esély rá; folyamatos a válaszlépés-verseny. Van technológia, amit az oroszok eddig nem tudtak semlegesíteni: a Starlinket éveken át használták, míg Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter – egy 35 éves technokrata, akinek Muskhoz jó a kapcsolata, ellentétben elődjével és Zelenszkijjel – központi, „fehérlistás" nyilvántartást vezetett be, és 2026 elején lekapcsolta az engedély nélküli felhasználókat. Ez jelentősen lelassította az orosz előrenyomulást.
Az élőerő a legnagyobb akadály: Ukrajnában a mozgósítás ellenére csak erőszakkal tudják fenntartani a létszámot; Oroszország ezt pénzzel tudja, emellett észak-koreai katonák is érkeztek (harci tapasztalatot szereznek, túl nagy veszteségek nélkül), és hátországban, a hadigazdaság munkaerőhiányának enyhítésében is segítenek.
„Európa fog katonát adni? Nem. Az európai társadalmak, az európai fiatalok és nem fiatalok nem az, hogy Ukrajnába nem akarnak menni, hanem már a hadseregbe sem." – Bendarzsevszkij Anton *
Anton az amerikai katonai kultúrát említette példaként (katonai igazolvánnyal járó kedvezmények, Arlingtonban a katonacsaládok kiemelt helye) – Európában ez hiányzik, legfeljebb Svájcban korlátozottan. Stier: nem propagandával, hanem megfelelő fizetéssel és megbecsüléssel lehetne professzionális hadsereget építeni. A sorkatonaság újraindításáról (Horvátország bevezette, Németországban és Franciaországban folynak viták) Stier azt mondta: a megszüntetett szolgálat visszahozása a jóléti társadalmakban rendkívül nehéz; Anton szerint „nem ez a jó megoldás". A Patriot-légvédelem a felőrlés intenzitását csökkentené, a háború menetét nem fordítaná meg.
Milyen feltételekkel jöhet létre béke?
Anton a 2026 eleji tárgyalási állapot szerinti csomagot így összegezte: fegyverszünet a jelenlegi frontvonalak mentén; Oroszország de facto megtartja a megszállt területeket (jogi elismerés nélkül); a szankciók feloldása gesztus az oroszok felé; bilaterális katonai garanciák Ukrajnának; a helyreállítás forrása pedig vitatott marad. Ezt az ukrán, európai és amerikai oldal is aláírná – egyedül Oroszország nem:
„Vlagyimir Putyin számára van egy minimum eredmény, ami nélkül nem zárhatja le a háborút. Ez pedig a Donyec-medence megszerzése." – Bendarzsevszkij Anton *
A Donyec-medence körülbelül 20 százaléka – a Kostjantinivka–Druzsivka–Kramatorszk–Szlovjanszk erődrendszer – még ukrán kézen. Ha ez elesik, jön el az érdemi tárgyalás pillanata; valószínűleg jövő év elejére érik el a városok közvetlen környékét, de a bevételük évekig tart. Az orosz eredeti cél a négy annexiált terület teljes elfoglalása volt – kettőről már letettek.
Miért nem adhatja oda Ukrajna az erődrendszert, akár NATO- vagy uniós garanciáért cserébe? Először is nincs bizalom: ha feladják a legjobban bevédett agglomerációt, semmi nem garantálja, hogy az oroszok ne mennek tovább Odesza vagy Herson felé. Másrészt szuverenitási kérdés: államfő nem adhat át területet – ez történelmileg csak vesztes háborúban történt; a beszélgetésben felmerült a trianoni párhuzam: Magyarország vesztesként, megszálló csapatokkal került ebbe a helyzetbe, most viszont katonai padhelyzet van, egyik fél sem tud győzni. Orosz oldalon felmerülő „garanciakérés": nem Ukrajna, hanem például az Egyesült Államok ismerje el az orosz ellenőrzés alatt álló területeket – a Krím esetében már felmerült, időnként a két „népköztársaság" kapcsán is.
Szankciók: Stier szerint az európai diplomácia proaktivitása hiányzik – nem látja, hogy Európa magától erőteljesen oldaná fel a szankciókat, amerikai nyomás kellene hozzá; ha viszont a frontvonalak mentén születik béke, szerinte Európa elfogadja majd a helyzetet. Kulcstételként hangsúlyozta: „a legfontosabb erő, amelynek ráhatása van a háború lezárására, elsősorban Moszkva" – hiába Trump erőfeszítése.
Biztonsági garanciák: NATO-tagság vagy „hókuszpókusz"?
A műsorvezető provokatív felvetése: nem érti, mi a különbség a NATO-tagság és a különféle garanciás „hókuszpókusz" között – „a hersoni Teri néni" sem értené, miben más egy memorandum, „amivel már egyszer átvertek minket". Anton válasza: a budapesti memorandum nem katonai garancia volt – sérülés esetén csupán „egyeztetések kezdeményezését" írta elő („biztos egyeztettek 2014-ben"). A NATO-tagság lényege a gyakorlatban az Egyesült Államok: Litvánia nem Spanyolországtól vagy Montenegrótól várja a mentést, hanem az amerikai katonai erőtől – Ukrajna számára is az amerikai bilaterális garancia lenne a valódi érték. Az ötös cikket egyetlenegyszer hívták ki: 2001. szeptember 11-én.
Stier hozzátette: elég lehet az uniós tagság is, mert az Európai Unió „NATOsodik" – elárulta, személyesen vitatkozott Putyinnal arról, miért támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Álláspontja: a gyors (hangsúlyozottan gyors) csatlakozás nem jó Európának – a németek ezt már belátták, remélhetőleg –, és Oroszországnak sem, hiszen egy NATOsodó EU kiváltja a NATO-t.
Nemzetállamok Európája – De Gaulle öröksége
Következő tippelős idézet: „Nem létezhet másfajta Európa, mint a nemzetállamok Európája. Minden más csak mitező, fikció és parádé." Anton beazonosította: a gondolat 1962-ben született, De Gaulle-tól. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ma egyelőre még nemzetállamok Európájában élünk, de a trend – ahogy Anton fogalmazott – egyértelműen a föderális Európa építése, „amelyben a nemzetek elvesznek". A migráció okozta feloldódást (a műsorvezető a kasseli sétát hozta fel példának) a beszélgetésben elkülönítették: az „biztonsági és migrációs kérdés", nem a nemzetállamiság politikai kérdése – „megítélés kérdése, ki milyen szavakat használ".
Menekülthullám: Európa nyeresége, orosz és ukrán vérveszteség
A háború egyik legszomorúbb következménye a tömeges elvándorlás: nemcsak ukránok, hanem 2022 óta százezres, sőt milliós nagyságrendben oroszok is elhagyták az országukat – a második világháború óta nem látott európai migrációs hullám. Célország elsősorban Közép-Ázsia és a Kaukázus (Kazahsztán, Grúzia), de az európai országok is profitálnak belőle – miközben pont ilyen képzett, középosztálybeli emberekre lenne szüksége a demográfiai válsággal küzdő Európának, és Ukrajnának is (ez Anton szerint ellentétes érdek).
Ukránok: az EU adatai szerint 4,4 millió ukrán van Európában, nagyrészt nők és gyerekek; fő célpontok Lengyelország, Csehország és Németország, amelyek munkaerőként és demográfiailag is profitálnak. A gyerekek, akik éveken át ide járnak óvodába, iskolába, nagykorúan nem fognak hazatérni; a felmérések szerint évente megkérdezve a fele hazamenne, de minél tovább tart a háború, annál kevesebb – megteremtik az egzisztenciájukat, gyökeret vernek. Az integráció gyors: nyelvi közelség miatt egy ukrán néhány hónap alatt megtanul lengyelül; Anton szerint nem alakulnak ki nagy, tömbben élő ukrán közösségek – Európára a veszély az ázsiai–arab–afrikai migráció, nem az ukrán.
Anton példaként hozta fel Belaruszt: 2020 előtt az IT-szektor a GDP 7–8 százalékát adta (Viber, World of Tanks), a hallgatólagos alku („ha nem szóltok a politikába, mi nem bántunk titeket") révén hatalmasat fejlődött; az elcsalt elnökválasztás, a hetekig tartó tömegtüntetések és a kemény repressziók után a szomszédos országok (Lengyelország, Litvánia, Lettország) egész vállalatok áttelepítését támogatták adókedvezménnyel és megkönnyített beutazással – néhány hónap alatt elmentek a képzettek, a belarusz IT-szektor ma gyakorlatilag nem létezik.
Hogyan néznek rá a maradók? Ukrajnában a tömeges elmenekülés nemzeti tragédia: akik harcolnak, ferde szemmel néznek az elmentekre, a nacionalista rész egyenesen árulónak tartja őket; a hazavonzási tervek (adókedvezmények, juttatások) feszültséget okoznak azokkal szemben, akik végig otthon szenvedték a háborút. Oroszországban a hatalom anyagilag nem sajnálja az elmenteket (az IT-s dolgozók hiányoznak), politikailag pedig – Stier szavaival – „még ki is nyitották a határt", de a társadalom a propaganda hatására főleg a külföldön élő celebeket ítéli el. Anton vitatkozott: nincs szó nyitott kapukról – szigorították az útlevelezést, elektronikus behívórendszert vezettek be, adóssággal rendelkezőket nem engednek ki, és bizottságok vizsgálják a „külföldi ügynöknek" minősítettek itthon maradt családtagjainak szociális juttatásait. A cél a megfélemlítés: aki kivándorlásra gondolkodik, gondoljon a családjára. A műsorvezető szerint ez „csúcs para", „tiszta Szovjetunió".
Anton történelmi áttekintésében felvázolta, hogyan pusztítja hullámokban az orosz értelmiséget a történelem: a polgárháború ideji fehér emigráció (pontosan a legképzettebbek, leggazdagabbak mentek az USA-ba, Franciaországba), Sztálin által „lefejezett" új értelmiség (és a kazah, belarusz, grúz nemzeti elite
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Oroszország birodalom volt, birodalom és birodalom lesz.
[00:00:04]Oroszország pedig a következő 10-15 évre teljesen kicsinálja magát gazdaságilag.
[00:00:10]Abban a pillanatban, hogyha a nyugati érdek az, hogy hogy ott hagyják Ukrajnát, akkor ott hagyják.
[00:00:16]A jelenlegi helyzetben, ha most kötnek békét, akkor azt Ukrajnának is jó, Európának is jó, és az Egyesült Államoknak is.
[00:00:23]De milyen feltételekkel?
[00:00:23]Nagyon sokan nyernek rajta, nagyon sokan vesztenek, de egy utolsó mondat, a legnagyobb vesztes Ukrajna.
[00:00:41]Legutóbbi beszélgetésünket 2025 áprilisában azzal zártuk, hogy az orosz-ukrán háború intenzív szakasza 2026-ra kifulladhat, de az fegyverszünet lesz, sem pedig tartós bék.
[00:00:50]Sajnos nem lett igazunk.
[00:00:53]Azóta viszont felpörögtek a diplomácia és választási események.
[00:00:58]Washingtonban újszelek fújnak, Európa választási ciklusok elé néz, Kiev pedig politikai túlélésért küzd.
[00:01:03]Ráadásul most hétvégén orosz parlamenti választások is tartanak, különösebb izgalom nélkül.
[00:01:10]Folytassuk a téma két szakértőjével ott, ahol abbahagytuk másfél éve.
[00:01:13]Ki diktálja valójában a feltételeket a tárgyalóasztalnál, és mikor érhet véget a háború.
[00:01:19]A közbeszéd mai vendége Stí Gábor és Brendan Zsevski Anton.
[00:01:24]Üdvözöllek titeket.
[00:01:25]Sziasztok.
[00:01:25]Szervusztok.
[00:01:27]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.
[00:01:29]Még gyorsan buzdítanám a nézőinket, hogy iratkozzatok fel és támogassatok minket továbbra is.
[00:01:32]Na, én most egy-egy idézettel szeretném a témaköröket bevezetni.
[00:01:39]Akár ki is találhatnátok, hogy kitől van az idézet.
[00:01:40]Ukrajnának joga van ahhoz, hogy szabadon megválassza a gazdasági és politikai kapcsolatait, beleértve Európát is, de Ukrajnának nem szabadna belépnie a NATOba.
[00:01:49]Ezt ki mondta és mikor?
[00:01:54]Mondjuk elég nehezet kérdeztem.
[00:01:58]Jó, Harry Kissinger és 14-ben.
[00:02:01]Most mielőtt még erre reagálnátok, bedobok egy kérdést.
[00:02:04]Gábor, te azt mondtad ugye a legutóbbi interjúban itt 25.
[00:02:08]áprilisában, hogy egyedül Trumpnak érdeke a felek közül a gyors tűzszünet, ha Trump a katonai segélyek radikális megkurtításával vagy feltételek kötésével tárgyaló asztalhoz akarná ültetni Kievet, de ez nem történt meg.
[00:02:23]Most nem idéztelek téged 10/10 pontosan, de ez nem történt meg, és nagyon úgy tűnik, hogy az már nem is fog.
[00:02:29]Miért nem történt meg?
[00:02:31]És mind a kettőtöknek szabad a vásár.
[00:02:33]ö azért nem történt meg, mert Trumpal szembe jött a valóság, hiszen hogyha a fegyverszállításokat, illetve bármilyen támogatást felfüggeszteni, az automatikus orosz győzelmet, tehát kábé egy kényszerkapitulációt jelentene, így folytatta ezt a hintapolitikát, tehát azt a kálai kettőst folytatta ő is, csak kisebb intenzitással, és akkor lényegében ez a mozgástere, ez is maradt 29 igazusa külpolitikájának.
[00:03:01]Tehát továbbra is tartom azt, hogy jelen pillanatban is azt látom, hogy Donald Trumpnak egyedül érdeke az, hogy minél gyorsabban lezárja ezt a a háború intenzív szakaszát, ezt a háborút, hogy miért nem sikerült, és egyelőre sem azt látom, hogy hogy olyan sikeres lenne az amerikai diplomácia mozgása.
[00:03:19]Az elsősorban azért, mert Donald Trump mozgástere kisebb, mint azt elképzeltük.
[00:03:28]önmaga is elképzelte, tehát még a saját szövetségi rendszerén belül sem tudja elfogadtatni azokat a azokat a az elképzeléseket, amelyeket mondjuk hát fogalmazzuk meg Enkoricban azért mégis csak volt egy keretmegállapodás.
[00:03:46]Tehát ez sem Európa, tehát az Európai fősodor, sem pedig Ukrajna nem fogadja el.
[00:03:52]A jelenállás szerint pedig, hogyha ránézünk a a harci cselekményekre, meg hogy állnak a frontok, hátország társadalmak, akkor akkor a két közvetlenül érintett félnek abszolút jelen pillanatban én azt látom, hogy nem igazán érdeke a háború lezárása.
[00:04:14]Egy kis zárójelet tennék, Ukrajnának inkább érdeke, mert rosszabbul áll.
[00:04:19]A Európa jelen pillanatban én nem látom, hogy lezárná ezt a vagy szeretné lezárni a h a háborút.
[00:04:25]Nem tudálni.
[00:04:25]Nem nem is szer nem is akarja egyelőre.
[00:04:28]Na jó, de szerintem de de és akkor egyetlen egy mondat még, hogy Amerika, az Egyesült Államok pedig most szerintem azért élénküldt föl a diplomáciai mozgás, mert megijedt attól, hogy a háború, hát most azért azt látjuk, hogy egyre intenzívebb, egyre egyre inkább eszkalálódik, tehát hogy kiléphet a regionális keretek közül, és ez jelen pillanatban abszolút nem lenne az Egyesült Államoknak érdeke.
[00:04:56]ott van a a perzsaőből.
[00:04:59]Állandóan figyelni kell a Csendes óceáni térségre.
[00:05:02]Tehát emiatt látom azt, hogy hogy intenzívebb diplomáciai mozgás kezdőd, tehát magyarán fölvették hosszú hónapok után újra a diplomáciai diplomácia fonalát, de sok esélyt nem látok arra, hogy hogy ez most nagyon rövid időn belül sikeres legyen.
[00:05:22]Anton, ha bocsánat, még egy hajiku van, ha vissza tömörítsük.
[00:05:28]Ha jó, ha jól értem, akkor ugye az ukránok meg az oroszok ezt olyan hosszan elhúzhatják, ameddig akarják, mert nem tudnak kompromisszumra jutni és akik pedig támogatják ebben őket, ők nem érdekeltek feltétlenül a probléma gyors lezárásában.
[00:05:44]röviden összefoglal igen is, meg nem is.
[00:05:48]Gáborról is vitatkoznék v picit veled is.
[00:05:49]Én azt gondolom, hogy gyakorlatilag mindenki érdekelt, sőt még az oroszok is érdekeltek a háború lezárásában, csak ugye a feltételek a a kérdés a ugye Ukrajna és egyébként most már Európa is boldogan lezárná a háborút most azonnal a jelenlegi frontvonalak mentén.
[00:06:09]És ezt már Ukrajna többször jelezte.
[00:06:12]Tehát hogyha most azonnal békét kötnek, tüsszünet van, és békét kötnek és azt mondják, hogy jó, akkor amit eddig Oroszország elvitt, azt vigyétek.
[00:06:23]Mi nem ismerjük el jogilag, de de facto tiétek és most kössünk békét, akkor Ukrajna most azonnal rábólintana, ha belépett a NATO-ba.
[00:06:31]Nem, és még az sem már már arról is már arról is lemondtak.
[00:06:34]Bizonyos biztonsági garanciákat szeretének.
[00:06:36]Ez egy kulcskérdés, csak ugye Izrael sem tagja a NATO-nak.
[00:06:42]ehhez nem kell belépni egy ilyen katonai szövetségbe.
[00:06:44]Lehet bilaterális alapon is, ha az Egyesült Államok és a NATOban is ugye az Egyesült Államok szerepe a legfontosabb, hogyha az Egyesült Államok megadja ezeket a biztonsági garanciákat Ukrajnának, akkor az már bőven elég lenne.
[00:06:56]A ezt 91-ben egyszer már megkapták.
[00:06:57]Az volt a budapesti egyezmény.
[00:06:59]Tehát akkor mi értelme volt ennek az egész négy éves öldöklésnek?
[00:07:03]Az egy nagyon szimbolik, hogy megnézzük a tehát, hogy mi van a budapesti egyezmény memorandumnak a szövegében, hogyha ugye elismerjék Ukrajna területi szuverenitását, függetlenségét, ha bárki ugye megsérti, akkor mi történik?
[00:07:18]Egyeztetéseket kezdeményeznek egymás között.
[00:07:19]Hát akkor biztos egyeztettek 2014-ben, csak hogy ennek ezek nem ugye katonai garanciák, nem olyan garanciák, hogyha ugye most amiről szó van a ameddig a megállapod ameddig a tárgyalásuk eljutottak 2026 elejére, arról volt szó, hogy egy kvázi egy ilyen háromszintes biztonsági garanciarendszert hoznának létre.
[00:07:40]24 órán belül, hogyha Ukrajna nem tudja kezelni a külső beavatkozást, akkor jönnek a európai garantőrök, Nagy-Britannia, Franciaország.
[00:07:48]Ha 48 órán belül nem sikerül, akkor viszont jön az Egyesült Államok.
[00:07:51]Szóval az egyetlen ország, amely nem hajlandó belemenni a de facto jellegű fegyverszünetbe, az Oroszország.
[00:08:01]Tehát Vlanyomir Putyin számára van egy minimum eredmény, amit ami nélkül nem zárhatja le a háborút.
[00:08:08]Ez pedig ugye Donbasnak a megszerzése.
[00:08:12]És az még 20% ilyen nem jött létre.
[00:08:15]És e ez a legnehezebb falat Oroszország számára.
[00:08:17]Ez ez még nincs meg.
[00:08:17]Tehát enélkül nem fogja lezárni a háborút, ami pedig ugye Trumpot illeti.
[00:08:21]Itt is egy picit vitatkoznék Gáborral.
[00:08:24]Én azt gondolom, hogy hogy nem a Trumpnak Trumpnak megvan a mozgástere egyébként a Európán belül, Amerikán belül is a legszélesebb felhatalmazással került hatalomra, legalábbis eddig azt csinálta, amit akart.
[00:08:41]Aztán időre időre ugye beleütközött mindenféle korlátokba.
[00:08:46]A legnagyobb korlát ő számára az nem a saját, nem tudom belpolitikai mozgástere, hanem az a korlát, hogy Oroszországgal szemben nagyon kevés a a ráhatás.
[00:08:56]Tehát Ukrajnára tudhatni azzal, hogy elvágja ezt a katonai támogatást, de Oroszországra nincs ilyen rá.
[00:09:05]Megemeli a fegyverszállítást.
[00:09:05]Hát ezzel ugye időről időre játszottak is, hogy a tomahak rakéták csak verbálisan, tehát hogy olyan drasztikus emelés nem történt trámpaalap.
[00:09:16]Hát a hírszerzési támogatásban igen.
[00:09:18]Tehát ha megnézed, hogy Ukrajna mélységi csapásaga mekkora eredményeket érte el az elmúlt egy évben, ugye ilyen előtte nem volt ez részben a technológiai fejlődésnek köszönhető részben pedig az amerikai hírszerzési támogatás.
[00:09:28]De ez nem ugyanaz, mintogyha megemelné az nyilván az európai támogatások mellett és nem helyett.
[00:09:37]Tehát visszaemelni a bideni szintre Trump azt a támogatást.
[00:09:39]Nem tudom, lehet, hogy Putyin azt elbírná, de biztos, hogy nem örülne neki.
[00:09:43]Mi történik?
[00:09:45]Játsszuk a gondolatam, mi történik, hogyha nem tudom, amerikai 100 amerikai harckocsi kerül Ukrajnából.
[00:09:51]Ugye már jöttek Leopard 2-es harckocsik, britek is küldtek valamit, franciák küldtek.
[00:09:58]Tehát sok értelme sok mi értelme lenne, hogyha patriot légvédelmi rakétákb azt mondaná, hogy jó akkor nem Európa fizet, akkor odaadjuk mi 600-at tudnak gyártani évente tehát nem az, hogy odaadná, hanem nincs annyi, amit oda od el tudnák pörgetni a gyártási kapacitást, ha nagyon olyan gyorsű.
[00:10:14]Ez most ugye a terv az, hogy négy év alatt megduplázzák a Patriot rakéták gyártásá.
[00:10:20]cinálnak egy évben?
[00:10:22]Hát majd valamikor a jövőben.
[00:10:22]Tehát Donald Trump számára legnagyobb nehézség arról szólt, hogy egyrészt hogyan tudja meggyőzni Vladimir Putyint arról, hogy ő egy kvázi semleges közvetítő, miközben ugye masszívan támogatja Ukrajnát.
[00:10:36]A másik nehézség ugye arról szólt, hogy miközben nincs valódi ráhatásra Lonyamért Putyinra, hogyan tudja meggyőzni Putyint, hogy kössön kössön békét?
[00:10:48]És Donald Trump egy kicsit túlbízta magát, azt gondolom, a a korábbi állításával azt gondolta, ugye üzleti szférából jön, neki volt egy ilyen üzleti elképzelése, hogy majd Putyinak mond egy ilyen egy ilyen nagy tervet, egy ilyen nagy ajánlatot tesz, egy ilyen winwin ajánlatot, hogy zárjuk le, kössünk békét egymás között, Amerika, Oroszország.
[00:11:11]Így van.
[00:11:11]Ilyen hatalmas még működhetne is, csak azt nem tudja, hogy hogyan zárja le.
[00:11:16]Tehát utána már vannak elképzelés.
[00:11:19]Csak hogy a Poyi nem ebben érdekel.
[00:11:20]Tehát Potyin nem az mozgatja, hogy majd mekkora gazdasági előnyök lesznek Oroszország számára.
[00:11:25]Szerintem nem is nem is hisz valójában ezekben az előnyökben.
[00:11:29]Le kellett volna fordítanod angolra a Putyin rejtély című könyvedet és Trumpnak eljuttatni.
[00:11:33]Bocsánat közben szólok csak egy azért egy két két mondatot hadd tegyek hozzá.
[00:11:37]Tehát annyi, hogy hogy abban én egy abszolút egyetértek Antonnal, hogy a a háború folytatása, tehát hogyha nagyon széles kontextusban nézzük, akkor senkinek nem érdeke, sőt a háború kirobbanása sem volt igazán érdeke, tehát az oroszoknak sem.
[00:11:53]Tehát en ennyit szerettem volna hozzátenni, de de az a most, amit mondtam, az az a mostra meg ugye még annyi, hogy az Enkorsi találkozóról volt szó, ugye csak az oroszok hivatkoztak rá, hogy ott volt valami meg sőt meg nem is megállapodást mondanak, hanem ekkor is szelleme úgy cselek, mi úgy úgy úgy cselekszünk, vagy vagy arra irányul a mi nem tudom cselekvésünk, hogy megőrizzük Encorage szellemét, bármit is jelentsen ez.
[00:12:19]És ugye az amerikai külügyminiszter végigtagadta, hogy bármilyen megállapodás lett volna.
[00:12:25]Tehát elméleti síkon sok mindenről lehet beszélgetni.
[00:12:30]És jó, de akkor nézzük azt, amit ami amit így látunk, és még ő nem nyilvános információ.
[00:12:35]És egy kicsit ne haragudjatok, én én én most nem cinikusabb leszek, hanem realistább.
[00:12:40]Tehát az persze senkinek nem volt érdeke.
[00:12:42]Nyilván Putyin is a párnája alatt a világ békével alszik, tehát nincsenek kétségeim, de valahogy azért mégis csak háborúznak, és rengeteg ember meghal, és nem tudják ezt a háborút semelyik oldalról megszakítani.
[00:12:52]Úgyhogy nekem inkább az lenne a kérdésem, hogy történelmet szerető emberként, én minthogyha látnám ezt, amit te egyébként meg is énekeltél egy másfél éve, ezt a felőrlés taktikáját.
[00:13:02]Hát ugye ezen röhögtek a ha valaki látta a Charlie Wilson háborúját, akkor ott szerintem nagyon egyszerűen össze van foglalva.
[00:13:10]Az amerikaiakon az oroszok a vietnámi háborúban, aztán az oroszokon röhögtek az amerikaiak az afganisztáni háborúban, aztán ugye a fordítva a második afganisztáni háborúban.
[00:13:19]És most mintogyha ugyanez lenne, csak ráadásul az oroszokon és az európaiakon most egyszerre röhögnek az amerikaiak.
[00:13:25]Tehát, hogy távolról nézve és a kínaiak és a kínaiak.
[00:13:30]Így van.
[00:13:30]Tehát távolról nézve most tök mindegy, hogy mi volt enkori szelleme, hogy Putyin és Trump egyébként mit beszélnek, vagy a CIA igazgatója Moszkvában mit beszélt.
[00:13:40]Valahogy úgy tűnik, hogy ez minden évben fölföllebben, hogy végetér a háború valamilyen, nem tudom fegyverszünet, vagy vagy ilyen fegyver fegyvernyugvás mentén, de nem ér véget.
[00:13:53]Európa meg folyamatosan megissza ennek a levét.
[00:13:55]Ugye 23 óta alig volt nyugati ország, de egyébként az amerikaikat is ide vehetjük, akik tudtak újra kormányt alakítani.
[00:14:04]Tehát a Guardiannek volt, azt hiszem, erre egy nagyon jó aforizmája, most nem találom meg, de tudom, a kormányok graveyardja, tehát hogy a síra volt sírja volt ez az orosz-ukrán konfliktus, de mégis megy tovább ez a szekér.
[00:14:18]Szóval ez a felőrlés taktikája távolról nézve nekem úgy tűnik, mintha az oroszoknak és a kínaiaknak lenne a legjobb.
[00:14:26]Hát ezzel tudják a nyugati világot destabilizálni, egymásnak ugrasztani, nem?
[00:14:32]Részben.
[00:14:32]Tehát a a felőrlés taktikája, tehát hogy mikor lesz vége?
[00:14:35]Hát én én azt mondtam többször is már, hogy kifulladásig.
[00:14:41]Itt a kérdés az, hogy hogy ki bírja tovább.
[00:14:44]Tehát ebben ebben én azért úgy gondolom, hogy az oroszoknak jóval nagyobb tartalékaik vannak.
[00:14:49]Persze az Ukrajna mögött meg ott van a nyugati világ.
[00:14:54]De azért medd a számból vetted ki?
[00:14:59]Tehát azért Igen.
[00:15:00]Tehát hogy meddig a hát én azért Ukrajna kapcsán vagy Ukrajnának mindig ajánlanám például 56 történetét meg sok mindent.
[00:15:09]Tehát a abban a pillanatban, hogyha a nyugati érdek az, hogy hogy ott hagyják Ukrajnát, akkor ott hagyják.
[00:15:17]Amiért nem hagyhatják ott például az Egyesült Államok sem fordulhat el Ukrajnától, az az, hogy egy látványos vagy elsöprő, vagy a keleténél nagyobb, fogalmazzunk így, orosz győzelem, az az a nyugat veresége benne, Amerika veresége lenne.
[00:15:32]Ezt nem engedhetik meg maguknak.
[00:15:34]Sőt, sőt még, még Kína sem örülne neki, hogyha, ha akkora orosz győzelem lenne.
[00:15:41]De egyébként pedig az itt nem csak Ukrajna őrlődik föl, tehát Ukrajna pusztul, Ukrajna súlyos, mély demográfiai, gazdasági válságban van.
[00:15:52]a az állam nem tud működni külső segítség nélkül, de itt Európa is, tehát Európa és ez egyébként nem olyan rossz az Egyesült Államoknak.
[00:16:07]Hát ezt mondom én is.
[00:16:08]Sőt, sőt tát az évszázados amerikai stratégia, hogy azért Európa ne legyen túl erős.
[00:16:15]Most egy idézetet fogok neked dobni, és úgy szeretném, hogy erre te is válaszolj.
[00:16:18]Ukrajna nélkül Oroszország megszűnik birodalom lenni, de ha Ukrajnát leigázzák és alávetik, Oroszország automatikusan birodalommá válik.
[00:16:27]Na, kondžinski mondta, de ugye előtte ugye Hardland koncepció, Spikem és ugye társai.
[00:16:34]És köszönöm.
[00:16:36]Nem nekem kellett kiejteni.
[00:16:38]Igen.
[00:16:39]Ők ők ugye ezt ezt a Rimland Heartland elméletet ugye kontinentális Oroszország összekapcsolódva Közép-Európával az egy birodalom, Közép-kelet-Európával az egy birodalom.
[00:16:51]Anélkül pedig pedig nem.
[00:16:51]Ön gondolom azt, hogy Európa drasztikusan rosszabb helyzetben lenne, mint mint mondjuk Oroszország vagy.
[00:17:03]Tehát, hogy egy kicsit kicsit egy ilyen buborékban vagyunk, és valóban nagyon sok, tehát nem akarom lekicsenyíteni azokat a problémákat, amelyek jelen vannak Európában.
[00:17:11]Mind mindannyian érezzük, hogy infláció, energiaválság, ugye ezek a tünetek már demokrácia.
[00:17:17]Hát az oroszoknál ott nem bünteti meg a választópolgár a Putyint, hogy rosszul íg van.
[00:17:21]Így van.
[00:17:21]De ugye ezek a tünetek már a háború előtt jelentkeztek.
[00:17:24]jött a pandémia, utána jött az energiaválság, utána jött az orosz-ukrán háború.
[00:17:28]Ugye a versenyképességi problémákat már nem tudom 10 éve jelezték előre európai politikusok, magyar politikusok is jelezték, meg a demokrácia gyengülés is.
[00:17:39]Ez e ezt ezt mind tudtuk, hogy ez lesz egy ilyen pályán voltunk, és erre az elmúlt évek krízisei csak ugye rájátszottak.
[00:17:46]Ö de hát ez össze nem hasonl, tehát még mindig Európa, ha a szociális hálót nézzük, a az egy főre jutó GDP-t nézzük, még mindig Európa a világ leggazdagabb térségei között van, és ez így is marad még valószínűleg évtizedeken keresztül, és remélem, hogy tovább is.
[00:18:02]Tehát azért a az egy az egy nagyon relatív az, hogy azt mondjuk, hogy hát most mindenki figyeli, nem tudom, Kína és az Egyesült Államok, hogy Európa hogyan romlik, de hát nyilván a legnagyobb probléma Oroszországban van és Ukrajnában, tehát Ukrajnát bombázzák minden nap.
[00:18:19]Oroszország pedig a következő 10-15 évre teljesen kicsinálja magát gazdaságilag.
[00:18:26]És egyébként hozzáteszem, bocsánat, hogy ez a helyzet Kínának sem jó.
[00:18:28]Tehát persze versenytársakkal most kiszúrnak, Kína megveszi olcsón az orosz energiahordozókat.
[00:18:36]Na de mire épül a kínai modell, gazdasági modell exportra.
[00:18:41]És hogyan tud exportálni még többet erről?
[00:18:43]Ugye a legfontosabb kereskedmi partner ez az Európai Unió.
[00:18:47]Hogyan hogyan tudja ezt ezt az exportot legalább szinten tartani ide növelni, hogyha van kereslet?
[00:18:51]De hogyha Európában nincs kereslet, mert gazdasági problémák vannak, akkor ugye így zuhan be a a kereslet és a kínai gazdasági modell.
[00:19:00]Tehát Kínának sem jó, hogy az a nagy geopolitikai koncepció, amit még 2013-ban Szicimpin ugye letette az asztalra, az együvezet egyút, ami összekötjük az ázsiai kontinens és nyilván elsősorban Kínát Európával, mindenféle szárazföldi folyosókkal, vasúti folyosókkal, amelyeknek a tónlnyomó része ugye pont Oroszországon belerosszonuk és Ukrajnán keresztül vezet át.
[00:19:20]Ez most nem működik.
[00:19:20]Tehát ugye ezek a szárazföldi folyósók a háború miatt nem működnek.
[00:19:24]Európában baj van, energiaválság van, a keres fizetőképes kereslet csökken, kev ugye elindul a blokkosodás.
[00:19:32]A blokkosodás ugye jelenség arról szól, hogy én attól én ott gyártok, ami amiben megbízok, aki a partnerem.
[00:19:40]Én attól vásárolok, aki a partnerem, és én annak adok el érzékeny technológiákat, termékeket, akivel megbízok, aki a partnerem.
[00:19:48]És hogyha én azt mondom, hogy vagy hogyha az Egyesült Államok azt mondja, hogy Kína nem a partnerünk, nem a szövetségesünk, akkor ugye ezek a kapcsolatok romlanak.
[00:19:55]Tehát én én azért vitatkoznék, hogy bizonyos szinten Kínának ez nem rossz, de az egész jelenség és az egész trend az azért nem é a kérdés, hogy kinek egyértelműen jó és kinek rossz, mert valamilyen szinten mindenkinek rossz, valamilyen szinten mindenkinek jó.
[00:20:10]Csak ugye azt szokták mondani, hogy lehet, hogy a Nyugatnak, Amerikának fontos Ukrajna, de az oroszoknak fontosabb, és ők ott fognak maradni.
[00:20:18]És csak azért feszegetem direkt ezt a kérdést, mert beszélhetünk sok-sok mindenről, de a legfontosabb kérdéshez, mikor tud végetérni?
[00:20:26]És az akarat és most pénzről nem beszéltem, tehát ez nem egy pénzügy.
[00:20:32]Ukrajna támogatása az nem pénzügyi kérdés, az egy politikai kérdés.
[00:20:35]Mert ha megnézzük, hogy Európa évente tudom 45-50 milliárd euróval támogatja ugye Ukrajnát, ez az európai GDP-t tekintve az Európai GDP a 0,3%-a körülbelül.
[00:20:47]Tehát nyilván a probléma arról szól, hogy az európai gazdaságnak vannak problémái, és az Európai lakosság azt érzi, hogy emiatt hogy hogy rossz rosszabbul él és összekapcsolja többek között.
[00:21:01]Hát miközben nem tudom drágá növekednek az árak a boltban és rosszabbul élek közben még Ukrajnának is adunk nem tudom sok milliárd eurót.
[00:21:09]Ez percepcióban nem néz ki jól de egyébként ha megnézzük a az összegeket az Európa Európa gazdasági kapacitását tekintve ez apró pénz Igen.
[00:21:20]De még még itt két-három dologra hadd reagáljak.
[00:21:23]Az egyik az abszolút egyetértve azzal, hogy hogy a nyugati társadalmak összekapcsolják a háborúval a az, hogy a szocialis szociális háló az gyengül és ugyanúgy összekapcsolják a migrációval.
[00:21:35]Tehát ez ez a kettő, ami ami így a a nyugati társadalmak tudatára hat, és ezért hát sok nem választják meg a kormányokat.
[00:21:45]A másik az, hogy hogy Kína Kína és és itt az eredeti célok, tehát amiért itt mindig arról beszélünk, hogy Oroszország miért támadta meg, természetesen megtámadta, nehogy az legyen, hogy hogy kétségbe vonjuk.
[00:22:00]Tehát hogy ez nemzetközi jogi értelemben agresszió, de hogy ehhez hosszú út vezetett, és vannak itt egyéb dolgok.
[00:22:07]Így van.
[00:22:07]De a célok között nem csak, tehát a nyugati célok között nem csak Oroszország gyengítése, nyomás alatt tartása volt.
[00:22:15]Egyébként ha az amerikaiakat a nyugati blokkon belül szétválasztjuk, akkor benne Európa gyengítése is és az európai és Oroszország szétválasztása, hanem Kína is.
[00:22:29]Tehát a a ahogy most a perzsa öbölben, ami történik, itt is van egy olyan cél, ha már így alakult, lehet, hogy ez nem eredeti cél volt, de szerintem igen.
[00:22:39]Talán, hogy ha feltételezem, hogy ott okos emberek ülnek a Pentagonban is, meg az amerikai stratégák között is.
[00:22:49]Tehát az, hogy a kereskedelmi útvonalak, a folytópontok ellenőrzése, tehát itt az ukrajnai háborúnál is volt egy olyan cél is, hogy Kínát blokkolni.
[00:23:01]Tehát ahogy Anton említette, az Európába vezető szárazföldi kereskedelmi útvonalak hát megszűntek, blokkolták a háború.
[00:23:08]Ez ezt megszüntette.
[00:23:10]Tehát ilyen értelemben persze, hogy nem jó Kínának, de nem jó ez összességében nem jó senkinek.
[00:23:20]De egy kicsit jó is.
[00:23:20]Tehát nagyon sokan nyernek rajta, nagyon sokan vesztenek, de egy utolsó mondat, a legnagyobb vesztes Ukrajna.
[00:23:28]Az biztos.
[00:23:28]Kivéve Oroszország, kivéve, ha ezért mondtam Ukrajnát, mert te állandóan Oroszországot mondod.
[00:23:35]Tehát a a két de kevésbé, hát a két hadviselő fél, de hát nyilván Ukrajna egy védekező pozícióban van.
[00:23:41]Ezért nem mindegy, hogy hogy ér véget a háború, csak még onnan, hogy Anton, ahol befejezte, hogy hogy igen, a teljes EU-s költségvetést nézve lényegében olyan, mintha elenyésző lenne ez az összeg, de ez akkor is egy idegőrlő és hát nem is tudom politikai impotenciára mutat, hogy de nem ér véget a háború, pláne nem sikerrel.
[00:23:59]Tehát, hogy szerintem, hogyha az emberek ezt az áldozatot, és most ne Magyarországról beszéljünk, de nyugaton, ahol ugye sok sok sok sok pénzt, fegyvert, paripát mégis csak a az amerikaiak a helyett ráadásul Ukrajna rendelkezésére bocsátottak, de behetjük Észtországot, ami a nagyon pici és mégis magához mérte meg nagyon nagy vonalakban támogatta Ukrajnát, azt látja, hogy nem ért véget a háború, és nem is fog.
[00:24:28]És ez az, ami ide igazából idegől, tehát hogy van-e értelme az egész van-e értelme, mert most olyan mintogyha ez soha véget nem érő, mint egy ilyen északdélkoreai konfliktust támogatnánk, mert ha nem támogatjuk, akkor Oroszország nyer, és az még rosszabb.
[00:24:43]ilyen reál politika felől megközelítve a dolgot, és ha kicsit cinikus vagyok, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a az Európa keleti peremén, Európai Unió keleti peremén lévő országok számára igazából az se a baj, ha tovább tart a nyilván tehát én nem azt mondom, hogy nyilván tehát nem azt akarom mondani, hogy ők azt akarják, hogy Ukrajna ne kerüljön ki jól ebből a helyzetből, és hogy a háború ne záruljon le, de egészen addig, amíg tehát nem azt mondom, hogy az a cél, hogy eltartson a háború, de azt mondom, hogy ők azért Nem.
[00:25:12]Tehát, hogy számukra a háború elhúzódása az egyben azt is jelenti, tehát nagyon rossz, hogy nem ér véget satöbbi, de a háború elhúzódása azt is jelenti, hogy Oroszország nem őket fogja megtámadni, Oroszország gyengül, mert nyilván a Balti országok leginkább, vagy Finnország, skandinávszágok attól tartanak, hogy a konfliktus tovább terjed és a következő célpontjai az orosz terjeszkedésnek, nem Ukrajna vagy Belarusz lesz, hanem ők lesznek.
[00:25:39]És egészen addig, amíg Oroszország le van foglalva Ukrajnában, sőt megkockáztatom, hogyha lezáró a háború, akkor is lez foglalva Ukrajnában, hiszen ők mindig attól fognak tartani, hogy Ukrajna megpróbál visszaszerezni az elveszített területeket.
[00:25:52]És ezért a a katonai kontingensük jelentős részét több száz embert ott ott fognak ott fogják állomásoztatni, ott fogják tartani Ukrajna közt tudja.
[00:26:01]Tehát szerintem Zelenski ezzel teljesen tisztában most nem megv és a nyugat is tudja.
[00:26:05]Ez a ez a nyugatnak az egyik egyik célja, tehát azt, hogy Oroszországot lekösse.
[00:26:09]Sőt, ha visszapörgetjük a az időgépet, akkor akkor az, hogy beleültesse egy háborúban, azért az és úgy ezt a szerepet úgy tűnik, mert ha akarja, ha nem vállalnia kell a következő generációra is.
[00:26:25]Ezzel a belültetés szerepe azért vitatkoznék egy kicsit olyan, mintha ugye az áldozatot hibáztatnánk, hogyha nem tudom.
[00:26:31]Nem szó nincs erről.
[00:26:31]Szó nincs erről, csak ugye a két, de ez az múltkori beszélgetésben ezt átbeszéltük, hogy 2007-ben ott a münteni biztonsági konferencián Putyin elmondta, hogy mit sérelmez, és utána 2008-ban Bukarestben már hirtelen a német-fancia ellenállásnak köszönhetően Ukrajnát már nem vették fel az EU-s meg a NATO integrációba.
[00:26:51]Tehát, hogy most ha nézőknek mondom, hogy nem erről van szó, csak ugye akkor is ebben maradtunk, hogy Ukrajna nem feltétlen szándékosan, de megkapta a nyugati világtól ezt a szerepet.
[00:27:01]Most azt akartam mondani, hogy ezzel a Európai Unió keleti peremén lévő ország stratégiával, hogy alapvetően számukra a háború lezárásának a hiánya is önmagában egy olyan eredmény, ami ami el tehát a az ottani társadalmak azt mondják, hogy hát Ukrajnának harcolni kell, mert külön minket támadnak meg az oroszok.
[00:27:22]Ez amúgy reális szerinted?
[00:27:24]Tehát el tudod képzelni, hogyha végetér valamikor ez az ukrán háború és mondjuk Putyin 70, nem tudom hány éves, három három.
[00:27:29]Tehát mondjuk, hogy nem fog örök élni.
[00:27:32]Majdnem nincsát nem.
[00:27:33]Jó.
[00:27:33]Tehát mondjuk 10 év múlva Putyin már vagy nem lesz aktív politikus, vagy nem lesz az élők sorában, akkor az ő utódja ugyanilyen vehemenciával akarja visszaszerezni azt, amit 91-ben Szovjetunió szétesésével elvesztett Oroszország.
[00:27:47]Ezt elni.
[00:27:47]Én azt gondolom, hogy én azt gondolom, hogy ez a majd Gábor mindjárt vitatkozik.
[00:27:51]Ez a jelenlegi nemzedék, ami hatalmon van.
[00:27:55]Tehát Putyin és az ő környezete ugyanabban ugyanazt a mentalitást képvisel, ugyanazt a birodalmi szovjet mentalitást, ami a ami egy a birodalmi státusz elvesztéséből eredős sok sok miatt van.
[00:28:07]Ö, és hogy ennek az állapotnak a megszüntetését egy korábbi szuperhatalmi státusz vagy egy cári orosz birodalomnak a visszahozásában gondolkodnak, de 10 év múlva, amikor már nem ez a generáció lesz hatalmon, az a generáció, és nem a TV Rainre gondolok, tehát nem nem a liberális ellenzékre Oroszországban, aki már ott sincs, hanem azokra, akik igazából még most putyinisták, csak nem akarnak feltétlenül azon az úton tovább menni.
[00:28:34]Azt nem tudom megmondani, hogy mi lesz majd 10 év múlva.
[00:28:35]Azt látom, hogy mi a jelenlegi cél, és a cél az, hogy meg kell erősíteni a központosítani kell a poszovjet térséget, meg kell erősíteni Oroszország szerepét, létre kell hozni egy olyan uniót, egy politikai uniót, ami összefogja a térség országait, kezdve ugye Belarussszal, Ukrajnával, közép-ázsi országokkal, Kaukázussal.
[00:28:59]Hogyha ez a cél megvan, akkor az orosz expanzió mehet tovább.
[00:29:01]És nem azt mondom, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t, de ugye a hibridműveleteknek egy jelentős fokozását már láttuk a vagy látjuk folyamatosan az elmúlt években is.
[00:29:11]És ezzel a kihívással az Európai Unió keleti peremén lévő országok már évek óta szembesülnek és szembesülni fognak.
[00:29:19]És ez az orosz megerősödés folytatódni fog, amennyiben Oroszország jól győztesen kerül ki ebből a háborúból.
[00:29:28]Azért így van.
[00:29:28]De arra kérlek, akkor te is válaszolj nekem, mert Anton most szerintem nem arra válaszolt, hogy 10 év múlva, ha már Putyin leteszi a Antot, vagy ígyuk mikor tehát ti látjátok-e azt jönni?
[00:29:38]Az orosz emberek élhetnek ki Putyin ugye Sic még 150 évig is szeretne élni, de úristen ez nagyon jó lenne.
[00:29:47]De de mi a garancia, hogy nem fog még 20 évet élni?
[00:29:49]Tehát semmi.
[00:29:51]Tehát látod-e az orosz néplélekben azt, hogy ezt a permanens háborút vezércsere után is akarják folytatni?
[00:29:59]minden normál egyetlen normális emberek nem szeretik a háborút.
[00:30:01]Tehát az az orosz emberek sem.
[00:30:05]Ugyanakkor, hogyha úgy teszik föl nekik a kérdést, tehát azt mondják, hogy jó lenne már ezt abba, hagyni, nem is kellett volna elkezdeni.
[00:30:10]Tehát én én akikkel beszélgettem, így ez ezeket hallom.
[00:30:14]De ha úgy teszik föl a kérdést, hogy hogyan fejezzük be, akkor csak az van, hogy csak győzelemmel, tehát Oroszország feltételei szerint.
[00:30:21]Tehát ebben én nem látom.
[00:30:23]Szerintem 10 év múlva is ez van.
[00:30:25]Tehát nem akarjuk a háborút, de egyébként részben Ukrajnában is ez van, hogy jó lenne már abbahagyni, de de kapitulálni nem.
[00:30:33]Na szóval ez a igazából ez az egész interjúnak a főkérdése, amit most így elmondtál, hogy oké, belementek egy ilyen rókafogta csukahelyzetbe, ahol egyébként kívülállóként mindegyik felett meg lehet érteni, mert vannak méltányolható érvei.
[00:30:50]Ha már ennyi ideje tart, ennyi ember meghalt, satöbbi, satöbbi, ez a két ország hihetetlen mennyiségűt áldozott az semmiért.
[00:30:57]Hiszen ha nem lesz NATO tag Ukrajna, akkor szuverén sem tud maradni.
[00:31:03]Semmi?
[00:31:03]Hát nem a semmi.
[00:31:03]Érted?
[00:31:04]megőrizték a legalábbis eddig a függetlenség, de nincs vége a háborúnak, tehát bármi történt.
[00:31:07]Hát most szerinted el tudod képzelni, hogy Oroszország eljut ki és lecseréli az ukrán kormányt, ami ugye 2022 első heteiben ez nem valósult meg.
[00:31:16]Így van.
[00:31:16]nem valósult meg, de tehát nem a semmiért.
[00:31:20]Egyelőre úgy tűnik, hogy nem tudjuk, hogy miért.
[00:31:22]Mert hogyha NATO tag tud lenni Ukrajna, és ő a nyugat revidiálni tudja saját magát, és be tudja fogadni ebbe a világba Ukrajnát, akkor Ukrajna lényegében függetlenségi harc izrael sem látó tag, és megvédi magát.
[00:31:36]A környező igencsak ellenséges ország, kivétel erősíti a szabályt.
[00:31:41]Tehát itt már nem nem szükséges, egyetértünk mi ebben, hogy nem szükséges NATO tagnak lenni.
[00:31:45]Mondok egy egy újabb dolgot, de még kettő dologra majd visszatérek.
[00:31:49]Az egyik az, hogy hogy elég európai vagy uniós tagnak lenni.
[00:31:52]Az Európai Unió NATOsodik nagyon sok tekintetben.
[00:31:57]Én e személyesen Putyinnal vitatkoztam ebben a kérdésben, hogy és még itt van.
[00:32:04]Tessék, hogy hogy miért miért támogatja Ukrajna Euniós csatlakozását?
[00:32:09]Hiszen hiszen ez ez hát szerintem nem jó ez ez Európának egy gyors, hangsúlyozom, gyors csatlakozás.
[00:32:19]Ezt már a németek is belátták.
[00:32:21]Reméljük, még nem vagyok biztos, hogy teljesen.
[00:32:24]De nem jó Oroszországnak sem, mert lényegében ez egy NATOsodó Európai Unió kiváltja a NATO-t.
[00:32:29]Tehát itt ez az egyik dolog.
[00:32:33]Tehát a az hogy lehet befejezni, meg hogy miért indult, azért két dologra hadd reagáljak.
[00:32:41]Az egyik az, hogy hogy hogy birodalmiság.
[00:32:47]Oroszország birodalom volt, birodalom és birodalom lesz.
[00:32:50]Tehát a a birodalmi tudat az a Iván Ivanovicstól, Vladyimir Vladyimirovicől mindenkiben benne van.
[00:32:58]Aki ben nincs ben, az már valahol Európában van, de még bennük is.
[00:33:02]Ez komoly állítás azért, de még bennük is ben ott van.
[00:33:04]Tehát a a ezt meg tudom indokolni én is.
[00:33:09]Ezzel ezzel ezzel együtt kell együtt kell élni, hogy Oroszország, mint ahogy más országok is birodalmi birodalomként képzelik el magukat.
[00:33:16]Azzal viszont nem értek egyet, hogy hogy a Szovjetunió helyreállítása lenne a cél.
[00:33:26]Itt sokkal inkább befolyási befolyási övezetekről.
[00:33:30]És ebben Donald Trump és Vladimir Putyin abszolút egyetértenek.
[00:33:34]Befolyási övezetekről van szó.
[00:33:34]Meg hogy képzelik el az új világrendet?
[00:33:36]Tehát ez a több központi multicentrikus világrend, amelyben Észak-Eurázsia egy Moszkva központú világ.
[00:33:47]És és hát itt a a lényeg az, hogy a befolyás, nem a területszerzés.
[00:33:51]Tehát ez ez a területszerzést én sokkal hátrébb hátrébb sorolnám.
[00:33:57]És egyetlen egy dologra még még erről lehet beszélni, de egy dologra, mert elfelejtjük reagálni a hibrid háború.
[00:34:06]Manapság most éppen az elmúlt egy-két hétben, hónapban rengeteget beszélünk róla, csak azt ne felejtsük el, hogy a hibrid háborút mind a két oldal folytatja.
[00:34:16]A hibrid háború része az is, maguk a szankciók.
[00:34:19]A hibrid háború része az, hogy az az a törekvés, hogy az orosz társadalmat megpróbálják szembe fordítani a hatalommal.
[00:34:27]Ö diverzáns akciók voltak Oroszországban is.
[00:34:30]Tehát én nem azt mondom, hogy Oroszország nem folytat hibridháborút, hanem azt állírtom, hogy mind a két oldal nyugat is.
[00:34:39]de azt nem állít tessem, hogy nem tudom franciák vagy németek szabotázsakciókat és robbantásokat vagy politikai merleteket szerveznek Oroszországban, mert ugye ez történik Európában, Németország területén, Franciaország, Csehország területén.
[00:34:55]Lőszeraktárrobbantások, vasúti sínfelszedések, ugye politikai merénet Bgáriában, hogy fegyverkereskedők próbáltak megmérgezni.
[00:35:04]Ö, tehát ilyet, tehát ukrán merénekről beszélünk, hiszen Ukrajna egy hadviselő fél Oroszországgal, és Ukrajna a nyugat proxia, tehát a a britek egyértelműen benne vannak ezekben a diver diverzáns akciókban.
[00:35:20]Én ezt én ezt ezt úgy látom.
[00:35:20]Egyébként meg amiket fölsoroltál, igen.
[00:35:23]Tehát az az, hogy most egy proxi háború folyik, azért most már elmondta Oroszország kimondta, hogy hogy igen, nyugati célpontok is vannak, lesznek és még inkább lesznek.
[00:35:36]Tehát viszont amiket fölsoroltál, azoknak egy része, tehát én csak azt akarom mondani, hogy igen, van, vannak a hibrid háborúba illeszkedő akciók, de ezek közül azért jó egy pár nem teljesen bizonyított, vagy nem bizonyított, tehát na és nem nem sorolnék mindseknek volt egy nagyon jó jelentése júniusban, ami amelyikes 2022 és 26 februárja között vizsgálta a ezeket az eseteket több 100 ilyen gyanús esetet azonosítottak be és 153-nál tudtak.
[00:36:13]Nyilván az egy hibrid háború, mert mert ugye szürke zónában van.
[00:36:16]Tehát a legtöbb esetben nincs közvetlenom orosz hírserző, amely aki valamit elkövet, hanem hát megbíznak valakit, nem tudom, egy telegramon keresztül, vagy valamilyen közösségi felületen keresztül, aki sokszor azt sem tudja, hogy kinek teljesít megrendelést és és mit csinál, de azért sok eset, tehát legtöbb esetben ezeket ezeket lehetett bizonyítani.
[00:36:40]Ne haragudjatok, én visszavenném a a a kezdeményezést oda az eredeti kérdéshez, mert elkanyarodtunk a Káhát-tól, hogy hogy ő mikor lesz vége, kinek mi az a minimális érdek, amivel ezt a háborút úgy le tudja zárni, hogy a a nép meg egyébként a az őket támogatók ezzel jól laknak.
[00:37:01]Tehát, hogy én őszintén nem tudom elképzelni az, én ezt megválaszoltam erre a legelején, tehát én azt mondom, hogy a jelenlegi, tehát a jelenlegi helyzetben, ha most kötnek békét, akkor azt Ukrajnának is jó, Európának is jó, és az Egyesült Államoknak is.
[00:37:15]De milyen feltételekkel?
[00:37:17]Azokkal a feltételekkel, hogy most a jelenlegi frontvonalok mentén megállnak a harcok.
[00:37:21]Oroszország de facto elviszi azt, amit eddig elvitt.
[00:37:23]Feloldják a szankciókat.
[00:37:25]Nyilván ez egy lépés gesztus az oroszok irányába, hogy ezt ezt elfogadják.
[00:37:30]és Ukrajna bizonyos bilaterális alapban működő katonai garanciákat kap.
[00:37:35]Illetve bizonyos nyilván ez is vitakérdésre, hogy a helyreállítás az hogy történjen?
[00:37:41]Milyen forrásból történjen, de a katonai helyzet jelenlegi frontvonalak mentén történő elfogadása elfogadásánál az ukránok, az európaiak és az amerikaiak is beleegyeznének ebbe egyedül.
[00:37:54]Ugye ezt az oroszok nem tudják elfogadni.
[00:37:55]Ezt talán te is szív.
[00:37:55]Igen, igen, igen, igen.
[00:37:58]Oroszország nem állhat meg a Donbasz nélkül.
[00:38:00]Tehát hogyha a Donbasz jelen pillanatban még Ukrajna ellenőrzése alatt lévő részét ez hány százalék?
[00:38:09]20 körül, tehát ide-oda.
[00:38:09]Tehát magyarán ezt a Konstantinovka, Druskovka, Kramatorsk, Szlavi erődrendszert, védvonalat, hogyha feltörik, bekerítik, na mindegy, megszerzik ezt a az ellenőrzést a terület fölött, akkor jön el Oroszország számára az a pillanat, amikor érdemben tárgyalhat.
[00:38:31]Enélkül nem nem tudja otthon eladni.
[00:38:34]Tehát enélkül nem addig nem fog megállni orosz.
[00:38:37]Kérdezek egy vadat.
[00:38:37]Tehát hogyha mondjuk erre azt mondaná Ukrajna, hogy én ezt odaadom cserébe egy NATO vagy egy uniós garanciáért, arra, hogy reagálna az ukrán nép.
[00:38:49]Ezt hát ezért nem mondhatja.
[00:38:49]Tehát ez ez számomra is logikusnak tűnik, de innen könnyű innen könnyű mondani.
[00:38:54]És egyébként még csak nagyon röviden az, hogy azért Oroszország szempontjából is vannak ám még úgymond ilyen garanciák, amiket elvár.
[00:39:04]Anton már említette, hogy Oroszország is tartani fog attól, hogy hogy Ukrajna majd támadni fog.
[00:39:09]Bizony.
[00:39:12]Tehát például az egyik garancia lehet az, hogy nem is Ukrajna ismerje el azokat a területeket, amelyek Oroszország ellenőrzése alatt maradnak, hanem mondjuk az Egyesült Államok.
[00:39:24]És erről van szó.
[00:39:27]Tehát tudjuk most csak krí krí ugye krí esetében merült krí krém.
[00:39:31]Aztán néha már a Donbas két úgynevezett népköztársasága esetében is föl fölmerül, mert ez egyben biztonsági garancia is lehetne Oroszország szempontjából.
[00:39:45]Ukrajna azért nem mondhatja.
[00:39:45]És még egyetlen egy mondat, tehát az, hogy a szankciók, tehát én nem látom jelen pillanatban oda egy erőteljesebb nyomás kell Amerika részéről, Európára, hogy Európa a szankciókat nagyon föl akarná oldani, hogyha a mondjuk a frontvonalak mentén megszületik egy béke megállapodás őszünettel.
[00:40:10]Szerintem ezt ezt fel fogják mondani, hogyha tehát el fogják fogadni ezt a ezt a helyzetet.
[00:40:14]A proaktivitást nem látom az európai diplomácia részéről.
[00:40:16]Ez nekem hiányzik.
[00:40:18]Főleg az elmúlt fél évben, amikor a tárgyalások megrekedtek, sokkal aktívabb is lehetett volna Európa, vagy az amerikai elnökválasztások idején is szerintem ez lehetett volna.
[00:40:27]De visszatérve, hogy miért nem mondhatja Ukrajna, miért nem mondhatja Ukrajna?
[00:40:33]Hát azért, mert ugye nincs semmilyen bizalom az oroszokban, és hogyha feladják a jelenleg legjobban bevédett agglomerációs erődítményrendszert, tehát ez a kramatarki, szlovenski agglomerációt, nincs semmi garancia, hogy az oroszok aztán nem mennek tovább bevonak és azt mondják, jó, akkor nekünk még kell az aporizsé is, vagy nekünk kell herson.
[00:40:53]Tehát, hogy erre miközben már övék, az ő ellenőrzésük alá kerül egy nagyon jó bevédett, kiépített erődítményrendszer.
[00:41:02]Tehát ezt nem csak egyrészt ugye szuverenitási szempontból is nem mondhatja egy államfő, hogy én átadok területeket.
[00:41:10]Ez ez ugye akkor történik, hogyha leg a trianoni békével ugye hát mert ugye akkor került egy ugye tehát a háború hogy ér véget vagy az egyik vagy a másik fél totális győzelmével a másiké ami magyar terület volt mármint magyar birtokban volt és átadtunk önként és dalolva de hát Magyarország vesztesként került ki a háborúba ott volt egy Magyarország területén megszálló csapatok voltak Ukrajna jelenleg nem ezzel tehát egyfajta katonai padhelyzet van ahol egyik fél sem tudja elérni Ukrajina nem tudja felsz szabadítani az elfoglalt területeket.
[00:41:43]Oroszország nem képes most rövid idő alatt elfoglalni azokat a területeket, amit ők szeretnének.
[00:41:47]Ugye az eredeti terv, vagy hát többször módosított eredeti eredeti utáni terv, a négy hivatalosan, mármint orosz szemszögből az orosz közigazgatás részeként megnevezett négy ukrán területnek a teljes elfoglalása.
[00:42:03]Kettő területről már úgy tűnik, hogy letettek.
[00:42:04]Ö de még ezt a Donbasz maradék részét sem tudják rövidtávon elfog valószínűleg évekig fog tartani.
[00:42:10]Tehát én nem látom azt, hogy még a következő egy évben is hogyan tudna Oroszország elfoglalni.
[00:42:15]Valószínűleg elérik jövő év elejére elérhetik közvetlenül a Kramatorsk és Szlaviánsk közvetlen környezetét.
[00:42:23]És aztán kezdődik a a többi.
[00:42:29]És és ez inkább egy katonai padhelyzet, egy egy ugye felőlő háború.
[00:42:31]Ugye azért beszélünk felőlő háborúról, mert a fronton nem képesek eredményt elérni, tehát próbálják egymás hátországát megsemmisíteni.
[00:42:39]Tehát ez nem az a helyzet, amikor az egyik fél azt mondhatja, hogy ultimátumot diktálhat a másiknak.
[00:42:44]Ukrajna sem mondhatja Oroszországnak, hogy akkor kártérítés, vonulj ki a területeimről.
[00:42:48]És Oroszország sem mondhatja azt, hogy hogy akkor mi ezt meg ezt követeljük.
[00:42:53]Nézzük meg a dolgot az ukránok szemszögéből.
[00:42:54]Mi kell ahhoz Ukrajnának, hogy ő kerüljön támadó pozícióba, hogy vissza tudja szerezni az elvesztett területeket?
[00:43:02]Tehát, mert ugye mondtátok, hogy a különböző patriótarakéták vagy az amerikai támogatás sem segítene sokat.
[00:43:11]Hát akkor mi tudna sokat segíteni?
[00:43:14]A patriot rakéták abban segítenének, hogy hogy az a felőrlés, ami egyre intenzívebben folyik orosz oldalról, ez ez kevésbé legyen intenzív.
[00:43:23]abban segíthetnének.
[00:43:27]Az, hogy megforduljon a háború menete, ahhoz ahhoz egyébként ami a legfontosabb véleményem szerint, nem is a pénz.
[00:43:32]Pénzt azt lehet nyomtatni, pénz, pénz van.
[00:43:37]Ebben egyetértünk az Európai Uniónak.
[00:43:40]Hogy van-e értelme ezt a pénzt átadni, az már sokan gondolják úgy, hogy hát egyre kevesebb, de élőerő, tehát katona, katona Ukrajnában is egyre kevesebb van.
[00:43:53]Hát látjuk, hogy hogy nem tudnak a mozgósítás ellenére, tehát csak erőszakkal tudják összeszedni azt azt az élőerőt, ami a jelenlegi létszám fönntartását biztosítja.
[00:44:04]Miközben Oroszország azért még mindig tudja ezt úgymond pénzzel hát az az északkör az a az az nem most nem szoroz az a 12 16000 15000 hát azért 16000 az ha az észak-koreaiak szóba jöttek akkor az észak-koreának fontos ők tanulnak egy egy élő háborúban tapasztalatot szereznek egyébként túl nagy veszteségek árán tehát az az Oroszország inkább Inkább így tesz gesztust, ha valamiben segíthetnek és segítenek az észak-koreaiak, az a hátországban például munkaerő.
[00:44:43]Tehát mert ugye ez is ez is nagyon égető kérdés, hogy hogy ott van a átálltak hadi gazdaságra, gazdálkodásra, de égettő a munkaerőhiány, tehát abban tudnak az a koreaiak segíteni, és nagyon jó munkaerő.
[00:45:00]De visszatérve az eredeti kérdésre, tehát ki ad katonát?
[00:45:03]Persze a drón technológia fejlődése mellett azért a frontot lehet tartani, de előre ami amit amiért tudja tartani Ukrajna, ugyanazért nem tud támadni, mert az orosz oldalon ugyanígy ugyanígy kidugod a fejed, kimész a a killer zónába, kész, vége, halál.
[00:45:26]Ez kicsit mint az első világháború frontvonalak, csak sokkal másabb technológiai körülmények között meg fejlettség mellett.
[00:45:33]Tehát Európa fog katonát adni.
[00:45:37]Nem.
[00:45:37]Az európai társadalmak, az európai fiatalok és nem fiatalok nem az, hogy Ukrajnába nem akarnak menni, hanem már a hadseregbe sem.
[00:45:47]Látjuk ez a körvonal akkor, ha jól értem.
[00:45:49]Tehát mármint Európa szám Anton, te is így látod, hogy Ukrajna, ha nagyon tehát mindenki akarná, sem tudna támadásba lendülni.
[00:45:59]egyetért Gáborról, tehát az emberi élőerő jelenti a legnagyobb akadályát az ukrán sikereknek már a területek visszafoglalásában.
[00:46:06]De azért van még más opció, csak erre ezt nem tudjuk, mikor fog megvalósulni.
[00:46:15]Valeri Zaluzdának volt egy nagyon jó elemzése cikke.
[00:46:17]Még néhány évvel ezelőtt azt írta, hogy a háború padhelyzetbe jutott.
[00:46:22]Ezt 2023 őszén írta.
[00:46:22]elég hamar egyik hát ugye akkor nem sikerült az ukrán ellentámadása nyugati hadite segítség meg ilyeneket vissza tudták foglal 2022-ben volt 2022-ben volt és a 2023-as viszont az oroszok annyira jó bevéték a 23-as az válasz a te kérdésedre az az nem sikerült és ugye utána írta Zalózsné azt a programcikkét hogy a háború padhelyzetbe jutott egyik fél sem képes nagy területi változásokat elérni és egyébként az idő Ő itt őt igazolta, tehát eltelt három év és minimális területi változások vannak.
[00:46:57]Tehát azért valaki nézze rá a térképről légvonalban, mondjuk Donycktől, ami ugye 2022 előtt orosz megszállás alatt volt.
[00:47:05]Donyesztől milyen messze jutottak az oroszok?
[00:47:09]Hát körülbelül néhány 20-30 kmre körülbelül.
[00:47:11]Ö, és hogy az egyetlen esély bármelyik félnek a a változása, tehát hogy a háború ütemet nyerjen és az egyik vagy a másik fél jelentős győzelmet tudjon aratni, az a technológiai szintváltás.
[00:47:27]Tehát hogyha az egyik vagy a másik fél olyan technológiára teszert, ami a másiknak még nem áll rendelkezésre, akkor azzal egy egy jelentő.
[00:47:36]És most lesarkítva, hogy a második világháború és az atomfegyver, nyilván nem ezzel a fajta perspektívával játszunk, de nem tudom, a szárazföldi drónok jelentős jelentős mennyiségből és technológiai fejlődése, ami kiváltja mondjuk az élőt és jelentős változt.
[00:47:56]Csak egy példát mondtam, de hát erre erre rövid időn belül nincsen esély szerintem és és a verseny folytatódik.
[00:48:03]Tehát amikor az egyik fél egy kicsit előnybe jut jön a kerül, akkor jön a másik.
[00:48:08]Tehát ez folyamatos válaszés így van.
[00:48:10]Ez így van.
[00:48:10]Az egész háború erről szól, hogy az egyik fél előmás.
[00:48:14]De ugye vannak olyan technológiák, amit az oroszok hossző alatt sem tudták kiváltani.
[00:48:17]Ugye Starling például tipikusan ilyen erre az oroszok ugye Rusvette próbálkoztak, de egyelőre annyira kudarcba fulladt a dolog.
[00:48:25]És ugye, tehát ugye idén január-februárban kapcsolták le az oroszokat, tehát lassan egy évvel eltelt, és nem tudtak választ adni arra, hogy hogyan lehet egy olyan saját műholdas rendszerük, ami folyamatos adatkapcsolatot biztosít a saját egységeik és hát elsősorban a drónok számára.
[00:48:43]Jó, de ez sem változtat a rét az fejlődik folyamatosan.
[00:48:46]Ez abban változtatta meg a háború menetét, hogy lelassította jelentősen az orosz csapatok előrehaladását.
[00:48:51]És ezt is az USÁnak lehet betudni egyébként, nem?
[00:48:52]Hát részben a nyilván a Starlink az egy amerikai rendszer, csak ez ugye Michael Lofedrov ukrán védelminiszternek is köszönhető, aki az ugye az ukránok fölismert, tehát éveken keresztül az oroszok használták a Starlinket és az fölismert, hogy mindenki arról írt, hogy hát ez egy valamit kellene tenni ez ellen, csak hogy eddig mindig az volt a mondás, hogy hú, hát azt azt nem lehet megcsinálni, mert a a védelmi erőkben a az ukrán csapatok nem központiak szerezték be ezeket a jövevő egységeket, hanem gyűjtéssel, mindenféle donorok, tehát a az adott egységek, saját maguk igen szerezték be a rendszereket.
[00:49:34]És ugye ezek nem voltak központi nyilvántartásban, sőt attól féltek a katonák, hogy aztán hogyha központi nyilvántartásba kerülnek, akkor elveszik tőlük és majd át át valamelyik más egységnek adják át.
[00:49:46]És ezért nem volt megoldás arra, hogy hogyan lehet központilag lekapcsolni ezeket a rendszereket, mert akkor lekapcsoljuk, mondták az ukránok a sajátjainkat is.
[00:49:53]És akkor Federo viszont a kezébe vette a dolgot, ugye csinálta ilyen a fehér listákat, mindenkit ké nyilvántartásba vettek és ami nem volt benne a nyilvántartásban, hogy az orosz azokat lekapcsolták.
[00:50:04]Tehát ehhez kellett azért egy új hozzáállás is, nem csak a De nyilván ez egy amerikai technológia és ugye az az is kellett hozzá, hogy az előző ugye miniszternek, illetve hát magának Zelenskinek nem annyira jó a nexosa Elon Muska, Federovnak viszont ugye egy 35 éves ilyen technokrata vezető.
[00:50:22]Neki volt kapcsolata.
[00:50:24]Na mondok egy újabb idézetet.
[00:50:24]Gábor persze Antony te találod ki hamarabb.
[00:50:29]Nem létezhet másfél Európa, mint a Nemzetállamok Európája.
[00:50:31]Minden más, csak míosz, fikció és parádé.
[00:50:40]Hát most hirtelen szabad a gazda.
[00:50:41]Akkor én orgán pedig biztos, hogy tudom ezt az idézetet.
[00:50:46]És ez 62-ben született ez a gondolat.
[00:50:50]6 hát ez dögol és mondhatjuk, hogy nem lett igaza, ugye?
[00:50:58]Hát azért én szeretném hinni, hogy mindig nemzet nemzetállamok Európájában élünk.
[00:51:02]Szeretné én is szeretném hinni, csak nem azt láttuk már.
[00:51:03]Nem, nem, sajnos nem ez a trend, de a trend nem a nem ez, de egyelőre azért a a nemzetek Európájában élünk.
[00:51:08]Ebben abszolút egyetértünk.
[00:51:11]Ezt akarják megváltoztatni.
[00:51:13]Tehát elsősorban akkor még nem történt meg szerinted?
[00:51:17]Én szerintem nem történt ez még.
[00:51:19]Sűrűn sétálsz Franciaországban, vagy Németországban ilyen nem belvárosi részben?
[00:51:24]Nem, nem sétálok sűrűn.
[00:51:24]Németországban hát attól még francia meg német nemzet államról beszélünk.
[00:51:30]Jó, hát most játszunk a szavakkal, de javaslom, hogy egyszer Casselben sétálj át mondjuk A-ból B-vel.
[00:51:34]A ott nem csak némettel találkozol, de de ez egy biztonsági meg migrációs kérdés.
[00:51:39]Ez nem egy nem egy politikai kérdés, amiről most beszélünk.
[00:51:42]Mindjárt ez ki fogunk lyukadni.
[00:51:44]Tehát én én ebben egyetértünk.
[00:51:44]Tehát az attól még nemzetek Európája, hogy közben Európa, benne a nemzetek a migráció miatt, hogy mondjam, föloldódnak, elvesznek.
[00:51:58]Megítélés kérdések, ki milyen milyen milyen szavakat használ erre.
[00:52:01]Tehát én én a de ettől még még az van, igen, a trend az egyértelműen az, hogy hogy egy föderális épít Európát építeni, amely amelyben a nemzetek hát elvesznek.
[00:52:13]Na jó, mert hogy ugye a háborúnak az egyik legszomorúbb folyamánya egyébként, hogy nem is csak ukránok, persze ők nagyobb számban, de oroszok is százével, sőt millió millióval 2022 millió embert el Oroszországot.
[00:52:31]Igen.
[00:52:31]És és nagy részük Európába érkezett, és hát ez a modern kori egyik legnagyobb hát európai migrációja, tehát az lényegében a világháború óta nem volt ilyen.
[00:52:44]Ennek például látjátok-e a megoldását, vagy már maradnak?
[00:52:48]Ugye ez az, ami az oroszok elsősorban, hogy közép-ázsiában, ment kaukázus középpázsia, tehát nem Európa ugye ott Kazach Törényország is, Georgia nagyon sokat profitálta.
[00:52:59]Tehát ebből a szempontból az európai országok profitálnak belőle.
[00:53:02]Azt kell, hogy mondjam, ez egy ellentétes érdek, ami nyilván Ukrajnának, Soroszának az az érdeke, hogy hogy ezeket az embereket ott tartsák, hiszen kik jó, ez is változó, Oroszországból kik mentek-e el, azok megtehették.
[00:53:16]Tehát akik ugye középosztály értelmiségiek, akik meg megfelelő egzisztenciával, szakképzettséggel rendelkeztek, és el tudták adni Oroszországot, hogy aztán máshol is munkát tudjanak vállalni.
[00:53:29]Pont ilyen emberekre lenne szüksége egyébként a demográfai krízis lévő Európának.
[00:53:32]Ugye Ukrajnában is hasonló a helyzet, ott csak ott ugye inkább a nők hagyták el az nők és gyerekek hagyták el az országot, de meg akik megtehették.
[00:53:42]Hát ott is meg aki igen, de ugye az azért marginális a számokat tekintve.
[00:53:46]Ugye 4,4 millió ukrán van jelenleg az európai adatok alapján Európában.
[00:53:51]Nagy nagyrészt nők is gyerekek, de hát a gyerekek fel fognak nőni.
[00:53:56]Tehát azok a gyerekek, akik éveken át óvodába, iskolába járnak, aztán egyetemre fognak járni Európában, nyilván nem fognak hazatérni a nagykorúság környékén, mert attól félhetnek, hogy nem fognak hát ha amíg tart a háború, addig nem.
[00:54:13]Mondjuk béke lesz, vagy hát nem tudom, mondjuk, hogy padhelyzet és nem lesz fegyver.
[00:54:17]Mi kell ezz akkor a mérések alapján, hogy ezeket az embereket megkérdezzék minden évben.
[00:54:19]A fele valószínűleg hazajön, de ha eltart még tovább a háború, akkor egyre kevesebb, egyre kev, hát nyilván, mert ugye megteremti az egzisztenciáját, megtanul, nem tudom, párt választ és és akkor ugye ott gyökeret ver abban az milyen hatása lehet az európai most a tudom, hogy jó kicsit kicsit nem öltettem fel a kérdést.
[00:54:42]nagyon sok orosz nem Európát választotta célországul, de akik igen, plusz ukrán ugy a szankciók miatt sok.
[00:54:49]De akkor mondjuk azt, hogy nagyon sok ukrán és orosz él most az Európai Unió területén, akik valószínűleg maradnak is akkor is, hogyha a háború pár éven belül végetér.
[00:54:58]Ez milyen hatással lehet az európai nemzetállamokra?
[00:55:01]És ezt most azért vizsgálnám meg ezt a kérdést, mert nem nagyon esik erről szó, de hát ők azért ő ha rá ránézel, ránézel, nem nem látod a különbséget, mondjuk mint egy arab vagy egy vagy egy afrikai között.
[00:55:15]Kulturálisan várj csak, hadd tegyem fel a kérdést.
[00:55:18]Kulturálisan nem áll sokkal messzebb egy orosz vagy egy ukrán az európaiaktól, már csak ugye a kereszténység miatt.
[00:55:24]Nagyon sok hagyomány egyébként is egyezik, vannak különbségek, de ez az integráció, és akkor itt jön a kérdés, mert persze jó munkaerő meg satöbbi, most ezeket hagyjuk is, de az integráció szempontjából azért vannak nagyon hangsúlyos különbségek, tehát hogy látjátok azt, hogy a az orosz-ukrán közösségek Európában fönt tudnak maradni akár mondjuk, mint a zsidó közösségek ugye 100, 200 éven keresztül, vagy pár generáción belül beolvadnak a az európai kontinent sokkal inkább integrálódnak, tehát Tehát a ami veszélyt jelent Európára, ez a ázsiai arab afrikai migráció.
[00:56:01]Tehát az, hogy itt 4-5 millió főképp ukrán van, tehát az orosztén elenyészőnek mondanám ehhez képest, ez ez nem változtat ezen.
[00:56:17]Tehát ez a a az ukránok asszimilálódni fognak, sokkal inkább beilleszkednek, tehát kevésbé lesznek ilyen ukrán közösségek Európán belül.
[00:56:27]Tehát ez ez mert ugye nem egy tömben élnek, tehát nem az van, hogy egy helyre jönnek, hanem ugye különböző mondj munkát vállalnak, szociális lakásokat kapnak és fokozatosan beolvadnak.
[00:56:38]Tehát megtanulják a nyelvet, sőt nem nincsenek is akkora nyelvi nehézségek.
[00:56:42]Tehát egy ukránnak megtanulni lengyelül, az néhány hónap leforgás alatt működik, de Cseehországból se különösen rossz a helyzet ilyen szempontból nyelvi szempontból.
[00:56:52]Tehát ez az integráció sokkal gyorsabban megy.
[00:56:54]És ugye hova mennek elsősorban, vagy hova telepedtek le elsősorban ukránok?
[00:56:59]Ugye Lengyelország, Csehország és Németország.
[00:57:03]És ezek az országok nagyon sokat profitálnak ebből a munkaerőből.
[00:57:06]Demográfiai problémákkal néznek szembe.
[00:57:08]Ez egy megoldás számukra.
[00:57:11]De mondok egy másik példát.
[00:57:11]Ugye Belarusz tragikus helyzete 2020 után, ugye az elnökválasztásokat követően, ugye Belarusban egészen előtte volt egy olyan ilyen politikai helyzet a a társadalom, a a vállalkozók és a a hatalom között, hogy hát ha ti nem szóltok bele a politikába, akkor mi nem bántunk titeket.
[00:57:33]És például Belarusban az IT szektor hatalmas ütemben fejlődött.
[00:57:35]Ugye Viber az az Belarus például, aztán most már Japán azt hiszem, vagy World of Tanks ugye óriási globális siker.
[00:57:44]Ezek olyan IT projektek, amelyeknek meg meg tehát, hogy nem a semmiből nőttek ki, hanem Igen, de hogy nem a semmiből nőttek ki, hanem megvolt hozzá a környezet.
[00:57:55]A az IT szektor a Belarus GDP-nek 7-8%-át adta.
[00:57:58]magas és és ugye jött a az elnökválasztás, az elcsalt elnökválasztás, a hatalmas tömegtüntetések, ugye 100zrek mentek utcára hétről hétre hónapokon keresztül.
[00:58:13]Ö és aztán erre ugye a válasz a a kemény állami repressziók voltak.
[00:58:17]Ugye mindenkit próbáltak felelősségre bebört, ha nem is bebörtön azzal megfélemlíteni, pénzbüntetést adni, satöbbi, satöbbi.
[00:58:27]Na mire válasz a vagy mi lett erre a reakciója a környező országoknak?
[00:58:33]Hát olyan programokat hirdettek, hogy egész vállalkozások áttelepítését támogatták.
[00:58:39]Ag szíves, így van.
[00:58:41]mennyiország, Litvánia, Lettország hatalmas mértékben profitált ebből az egészből.
[00:58:46]Adókedvezményeket biztosítottak, rögtön olyan beutazási engedményeket adtak, hogy gyakorlatilag meghönnyítve és több száz ember néhány hónap leforgása ott elhagyta Belarus és pont a lekképzett.
[00:58:59]Tehát a Belarusban az IT szektor az most gyakorlatilag nem létezik, vagy legalábbis minimálisan van, mert mindenkit elszívták a környező országokból.
[00:59:06]Na, ide akartam kilyukadni, hogy azért alapvetően ennek haszonélvezői a általad felsorolt országok kisebb részben Grúzia vagy nem tudom ahova még oroszok tudtak menekülni.
[00:59:19]De hogy ő erre hogyan tekint az ukrán meg amúgy az orosz társadalom, mert azért ez szerintem az egyik legnagyobb katasztrófai nemzet szempontjából, hogy a ahogy például Magyarország a 20.
[00:59:30]században ugye rendre nem tudta megtartani az embereit.
[00:59:32]Ö úgy most azt látjuk, hogy a legjobbak el kell, hogy menjenek és valószínűleg nem is fognak visszajönni, és olyanok profitálnak belőle, akik meg abban érdekeltek.
[00:59:42]Márpedig ne haragudj, én újságíróként vállalom a véleményemet.
[00:59:44]Tehát az Európai Unió számos országának nagyon is jó, hogy ez a háború tart és minél tovább tartson.
[00:59:51]Tehát eb ebben érdekeltek már a most fejtegetett ok miatt is.
[00:59:56]Erre hogy tud reagálni egy ukrán?
[00:59:59]Mert amikor van ez az ukrán lengyel gabona vita, és volt szerencsém végigolvasni egy egy ilyen beszélgetést, aki amit valaki föltett redditre és le volt fordítva, tehát egy ukrán meg egy lengyel között.
[01:00:11]Tehát az volt a lényege, hogy na nehogy már neked fájon az a gabona, hogyha 1 millió ukrán nálatok él.
[01:00:16]Tehát ez ez van.
[01:00:16]És én hátradőltem, mert úgy voltam vele, hogy itt nem lehet igazságot tenni, hogy lehet-e vagy nem lehet.
[01:00:23]Tehát az, akik ott maradtak, és főleg akik harcolnak mondjuk Ukrajnában, azok bizony hát ferdeszemmel néznek azokra, akik akik elmentek.
[01:00:33]És főképp mondjuk a társadalomnak a az, hát fogalmazzunk úgy, hogy nacionalista része, az meg egyenesen árulónak tartja azokat, akik akik elmentek.
[01:00:45]Hasonló a helyzet Oroszországban, hogy hogy akik elmentek, tehát a hatalom egyébként nem sajnálja azokat, akik elmentek, sajnálja a gazdasági értelemben egyébként ott is sok IT is ment el.
[01:00:58]Tehát ez hiányzik.
[01:00:58]Ez hiányzik.
[01:01:02]Politikai értelemben viszont még még úgy fogalmaznék, hogy még ki is nyitották a határt, hogy menjetek, menjetek, nincs ezzel semmi probléma.
[01:01:09]Ö viszont a társadalom, a társadalom ott is ö tehát nem nem olyan mértékben, mint mint Ukrajnában, hiszen ott nincs mozgósítás jelen pillanatban.
[01:01:27]Tehát a a társadalom részben a központi média, ha úgy tetszik, propaganda hatására azért azért kireeszti.
[01:01:43]elítéli azokat a azokat a főképp mondjuk ilyen celebeket, akik akik külföldön vannak.
[01:01:52]Az átlagemberrel kevésbé foglalkoznak.
[01:01:54]Én azt tapasztaltam, de de ez a az ellenszem, ez inkább a a celebeken, az ismertebb embereken csapódik le.
[01:02:00]Én én azt gondolom, hogy két ellentétes hozzáállás van Oroszországban és Ukrajnában.
[01:02:06]Ukrajnában ez egy ez egy hatalmas nemzeti tragédiának van felfogva, hogy ennyi ember hajt el és az is az és és nyilván ott a háború után azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos intézkedéscsomag kell, hogy legyen, hogy hogyan tudják ezeket az embereket vinzavon visszavonzani és erről beszélnek.
[01:02:26]Csak hogy ebből is ugye nagy feszültség lesz.
[01:02:29]Mondják, hogy indiaiak meg bangladesiek kinekről beszélnek, nem?
[01:02:32]hogy milyen adókedvezményeket biztosítanak, meg olyan juttatásokat, hogyha visszatelepülnek a az országot elhang büntetésből, amit mást nem kap meg jutalom.
[01:02:42]Hát és ugye ez okoz feszültséget, mert azok, akik viszont az országban vannak, és hogy minden nap átélik az orosz támadásokat és a pusztulást, akkor még ők meg joggal mondják, hogy mi ezt mi itt itt voltunk, segítettünk, támogattuk, és hogy miért miért fizet, csak ugye őket viszont haza kell hozni, mert nélkülük nincs, vagy legalábbis nagyon sötét a a jövő.
[01:03:03]Oroszországban ugye viszont egy ellentétes trend van, mert Vladyimir Puty nem azt mondja, hogy akkor hozzuk haza azokat a szakképzelt embereket, akik elmentek, hanem hogyan kell megfélemlíteni az itthon maradtakat, hogy ne menjenek el.
[01:03:15]Tehát én nem látom feltül azt, amit Gábor mond, hogy kinyitották a kapukat, mert nagyon szigorították azt, hogy hogyan lehet útlevelet kapni, hogyan ugye elektronikus behívórendszert vezettek be, tehát most már ugye nem személyesen, hanem és ugye, hogyha megszigorították azokat a Igen.
[01:03:32]Tehát de hogy azóta ezt ezt próbálták kihasítani.
[01:03:38]megszigorították azt a rendszert, hogyha valakinek nem tudom milyen tartozásai vannak, ilyen-olyan korlátok vannak, akkor nem utazhatna ki például az országból.
[01:03:47]És és a cél, és most ugye a legújabb intézkedés a időzően a kedvencem, ugye olyan bizottságokat hoznak létre, amelyek azt vizsgálják, hogy azok a akik ilyen külföldi ügynöknek vannak minősítve, meg ugye szovjet korszakónők voltak a nép ellenségei, hogy azok családjai, akik Oroszországban maradtak, azoknál megvizsgálják, hogy a mindenféle szociális juttatásokat, azokat biztos, hogy meg kell-e kapniuk, vagy jogosan kapják-e.
[01:04:13]Vagyis ugye mi a cél?
[01:04:13]Hát ez csúcs para.
[01:04:16]Azért az a cél, ugye ezzel az intézkedéssel az a cél, hogy az az ember, aki esetleg azon gondolkodik, hogy elhagyja az országot, többször is meggondolja, mert ha ő elmegy, fú, hát akkor a családja, ugye rokonaid mi mind veszélyben vannak ilyen szempontból.
[01:04:30]Tehát nem azon gondolkodnak, hogy visszahozzuk, hanem hogy megfélemlítsük az itt maradtakat, hogy véletlenül se menjenek el.
[01:04:36]És Oroszországnak ez egy óriási tragédiája egyébként.
[01:04:40]Bocsánat, han látom, hogy más kérdést akarsz föltenni.
[01:04:41]nagyon rázom a fejemet, mert ez ez tiszta Szovjetunió egyébként.
[01:04:46]És ugye ez ez az óriási tragédia, hogy az orosz értelmiséget ilyen hullámokban pusztítják a hát a történelem, a rendszerek.
[01:04:53]Ugye 100 évvel azelőtt a ugye a vörösfehér polgárháború során ott emberek 100zrei vagy 100zrei menekültek el a az országból vagy meghaltak.
[01:05:06]Ott sőt ott a halál ugye milliók milliós számban volt, de ugye nagyon sokan Egyesült Államok a Franciaországban vagy a Franciaországban hatalmas orosz fehérem emigráns közösségért és ugye pont a legmagasabb társadalmi státuszú leggazdagabb, leg képzetteg emberekről volt szó.
[01:05:24]Aztán ugye épült egy új értelmiség, aztán ugye Sztálin lefejezte őket.
[01:05:29]Meg ugyan ugyanez történt a a takasztársaságban is, a nemzeti ilyen kulturálisan aktív Kazach, Belarus, Gruz nemzeti eliteket azt lefejezték.
[01:05:45]Aztán volt egy ilyen hullám a 70-es években, hogy akkor is nagyon sokan elhagyták Oroszországot, és megint lát 90-es években is volt nagy hullám, és most van egy nagy hullám megint.
[01:05:53]Tehát Oroszország folyamatosan veszíti a nem perspektívott értelmiségnek lenni akkor.
[01:05:59]Hát meg ugye az ország fejlődéséhez ez elengedhetetlen.
[01:06:02]Na jó, ez elengedhetetlen.
[01:06:03]Csak egyetlen egy mondattal, hogy azért mindezek ellenére meg mellett Ukrajna jóval nagyobb demográfiai válságban van, katasztrófahelyzetben, mint Oroszország.
[01:06:14]És ez há csak ezt nem okozták, tehát hogy az érdemes hozzátenni.
[01:06:17]Na most ez azért ne nyissuk ki ezt a vititát, mert erről szólt az elmúlt másfél óránk meg azt megelőző kettő tehát abban igazad van, igaza van Gábornak, hogy Ukrajnában is óriás demográfai probléma van ugye ennek a helyzetnek így van.
[01:06:30]Tehát arányaiban nagyobb, csak ennek a helyzetnak nem ők az okozói, hanem az elszenvedői.
[01:06:33]Tehát nagy különbség van, amikor az egyik ország a saját sorsát úgymond rontja, meg a saját lehetőségét, képességét, és megint más, hogyha a másik meg elszenvedi.
[01:06:42]Ö ha most így összegeznénk így nagyjából a vita kétharmadánál, hogy hogy állunk, akkor elmondhatjuk, hogy a legnagyobb kárvallottjai jelenleg ennek az egész konfliktusnak, háborúnak az ukránok.
[01:06:56]Különösen akkor, hogyha nem tud úgy végetérni a háború, ahogy ők azt szeretnék.
[01:06:59]Tehát, hogy én mondjuk nem értem, hogy mi mi a különbség a NATO tagság és a mindenféle hókuszpókusz közül, amit nem biztos, hogy a Hersoni Teri néni meg fog érteni, hogy miben mással nem tudom milyen biztonsági záradék.
[01:07:12]Amivel már egyszer átvertek minket, mint a NATO tagság, mivel ugye a narancsos forradalom óta az a mondás Ukrajnában, hogy NATO és EU most ehhez képest véget háborodni nem lehet eladni lehet, nézd le, egyszerűsítem a NATO-ban mire számít.
[01:07:27]Tehát mondjuk Litvánia, ha bárki megtámadja, mire számít-e a leginkább?
[01:07:32]Nem arra, hogy majd megvédi, nem tudom, Spanyolország vagy nem tudom, Montenegro, hanem arra számítanak, hogy jön az Egyesült Államok, NATO, hát az Egyesült Áll NATO többi országa is így van, de elsősorban az egyes Egyesült Államok, amely a katonai képességével, emberi élő erejével meg fogja védeni.
[01:07:50]Most ugyanez igaz Ukrajnára nézve is.
[01:07:52]Persze a NATO lenne a legjobb.
[01:07:55]Figyelj, én én nem ér nem értem.
[01:07:55]Tehát azt mond, de ha nincs NATO, ha nincs, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy jó, most a NATO-nak a jelenlegi erős Oroszország mellett nincs realitása, akkor az Egyesült Államok egy megközelítve hasonló katonai garanciákat tudna biztosítani, ha akar.
[01:08:13]Ha akar.
[01:08:13]Egyébként az ötös cikkét hányszor érvényesítették?
[01:08:17]Egy na jó.
[01:08:18]911-nél.
[01:08:19]És ugye pont erre akarok az ötös cikkére rátérni, de abban nem lehet bízni se a Baltikumban, se Ukrajnában.
[01:08:23]Na, mert hogy oda akarok kihukadni, hogy ha nem lenne egyelőre eléggé hát szomorú ennek a történetnek a a végkicsengése, akkor megjelent Macron, aki nem soká még nem járunk a végénél még még hát akkor mondjuk azt, hogy a ahol most látjuk, hogy ez majd egyszer végetér soká megjelent Macron, akinek ugye az utolsó éve van a a terminusából és nukleáris elrettentést szolgáló francia kezdeményezést és csapatok küldésének elvi lehetőségét.
[01:08:51]Dob, mert értem, miért hozta The Gol idézetét.
[01:08:55]Így van.
[01:08:55]Dobja, dobja be a köztudatba.
[01:08:58]És őszintén nekem ez egy kicsit olyan volt, mint amikor a sportszeletes csávó meglátja az autót vesztegelni a szakadék szélén, és odamegy, és segíteni akar.
[01:09:09]Mindezt úgy, hogy egy év múlva leteszi a lantot.
[01:09:11]Tehát, hogy most ezt nem úgy kérdezem, mint egy ilyen hobbi politológus vagy nem tudom, híreket figyelő, hanem tök komolyan kérdezem, hogy Macron ezt miért csinálta?
[01:09:24]Macron, mi volt a cél?
[01:09:26]Nagyon rossz a a belpolitikai helyzet Franciaországban gazdasági értelemben a hatalom népszerűség népszerűségét, ha nézzük.
[01:09:35]Tehát Macron általában akkor aktivizálja magát a külpolitikában, amikor otthon problémák vannak.
[01:09:44]Ez az egyik egyik fontos dolog.
[01:09:47]A másik az, hogy Németország gyengülése ugye ezt történelmileg a franciákat mindig mindig föllelkesíti, hogy ők lehetnek Európa mozdonyai, Európa vezetőhatalma.
[01:09:59]És akkor jön belők a Napóleon ugye jönbel így van.
[01:10:03]Vagy sok minden.
[01:10:05]És és akkor mit tudnak mondani egy nagyot ugye a nukleáris képességei?
[01:10:10]Hát egyébként az azok az itt van az EU- az Európ az EU-ban.
[01:10:14]Igen.
[01:10:14]Na jó.
[01:10:16]De azért az az orosz nukleáris képességekhez képest finoman szólva is szerény.
[01:10:23]Hát azért az a 100x rak is elég.
[01:10:23]Jó, elég, de jó.
[01:10:27]Másik esetben pedig hát ott meg 5000 van, vagy a ugye az aktív ez valahol meg nég vagy No de ez a két tényező az, ami ami ami Macront motiválja egyébként.
[01:10:40]Meg meg tehát itt olyan dolgokat jelentenek ki Európa vezető politikusai.
[01:10:48]Macrontól egyébként érdemes Friedrich Mercre is néhány szót ejteni, mert mert olyan militarista lett a német német kommunikáció, a német retorika, hogy hogy bizonyos hát, hogy mondjam, nagyon rossz időkre emlékeztet, és a németek is hozzá szeretnék tenni a a nagy hadseregüket, ami egyébként nem csak a német ambíciókat támasztaná alá, és alá is kell támasztani, mert közben a a lengyeleknek meg van már egy azért elég erős hadsereg, és meg még plusz a úgy gondolja Merc, hogy vagy az elit, hogy a gazdaságot is egy kicsit kihúzza a csávából a a hadíipar, tehát sok minden van és és meg természetesen az is, hogy ő is látja, hogy a franciák miben gondolkoznak.
[01:11:46]Tehát ha ezeket összerakjuk, és akkor még hozzájönnek a hangos már tehetségben vagy képességben, azért hát hogy mondjam, nulla baltiak, de hangos baltiak, akkor akkor akkor vagy egy kajálasz rajongó magyarul.
[01:12:05]Nem vagyok egy kaja kallasz rajongó és kaja kallasz.
[01:12:07]Tehát azért én külön venném a balti államokat és Kajakallas, mint az EU külügyi képviselője.
[01:12:16]Hát akkor akkor az látszik, hogy Európa Európa olyan irányba indul el, hál istennek egyelőre csak retorikában, ami amiből egy akár egy egy, hogy mondjam, amiről amitől az amerikaiak félnek.
[01:12:35]Tehát az is lehet, hogy főképp a balti tenger térségében, vagy esetleg a fekete tenger térségében valamilyen európai orosz háború, csattanás, konfliktus, egymásba gabajodás is lehet.
[01:12:53]Tehát ez én ettől tartok, hogy hogy ez az európai retorika, ez ez túlfeszítheti a úrokat.
[01:13:02]Ezik az alanton, hogy te egy kajakállasz rajongó vagy?
[01:13:05]Nem, nem, nem, nem, de ne menjünk ebbe bele.
[01:13:08]De igen, ez szerintem egy másik külpolitikai vonalra lenne szükség az Európai Unión.
[01:13:13]nagyon sokat jelzi szerintem Kajakalas szerepét, ugye amikor felmerőz az elmúlt hónapokban, aztán sajnos most elhallgatott ez a ez a vonal, hogy kell egy olyan képviselő, aki aki a közvetítő szerepet tölthetne be az orosz-ukrán tárgyalásokban európai résző és nem kajakallas, miközben van egy külügyi főképviselőnk, aki kajakallasz.
[01:13:37]Tehát ugye normális esetben neki kellett általában nem voltak az Európai Unió külügyi képviselői túl erősek és tekintélyesek.
[01:13:42]Aztán egyet kettőt leszámítva.
[01:13:44]Hát vagy egyet- kettőt leszámítva sem.
[01:13:46]Igen, de de Merkel például többször meg lett már énekelve, hogy ő egy jó jó jelölt, hát egy jó Igen, de ugye most arról beszélünk, hogy van egy külügyi képviselő, aki normális esetben ezeket a közvetítéseket is el kellene, hogy végezne.
[01:13:59]Na ami Akront illeti, szerintem teljesen természetes, hogyha megnézzük az európai politikát.
[01:14:04]mondja egy olyan vezetőt, európai vezetőt, aki akinek van valamiféle tekintélye.
[01:14:09]Azért Macronnak van, tegyük hozzá, aki régóta van hatalmon.
[01:14:14]Tehát nem tudom, hát jelenleg nincs.
[01:14:18]Nincs.
[01:14:18]Így van.
[01:14:18]Spanyoloknál németek mit lehet még mondani, de melihez képest van tekintélye azért az az fontos.
[01:14:23]Azért Macron ugye külpolitika is aktív volt az elmúlt években, ugye a hajlandó a koalíciója, ugye az Egyesült Államokkal való tárgyalások, tehát ezekben Macró mindig aktív szerepet vállalt.
[01:14:36]Mondjuk azt, hogy mindig megmutatta, hogy és neki vannak ambíciói, tehát én azt gondolom, hogy ő az elnöki székből szeretne tovább venni az uniós struktúrák felé.
[01:14:45]Jaj, de jó lenne.
[01:14:46]De de ugye eddig azért nem tudott úgy érvényesülni, ahogy ő szeretett volna.
[01:14:52]Nem lett egy új dögól.
[01:14:54]De hogy régóta gondoltok komolyan tes hát lehet hogy ugye hozzáhasonlítja mag nem tudom de biztos, hogy vannak ambíciói és valóban ő is francia miközben miközben más európai szereplők jóval kevésbé fajsólyos szerepbe kényszerültek és ugye nem nincs egy merke ehhez hasonló most hátratesszük azt hogy milyen eredményekkel zárta a pályafutását Merkelö de de hogy Merkelnek azért volt egy tekinté Meg vanát mellett más európai vezetőnek lenni nehéz volt, mert eltűntél az árnyékában, de most nincs egy ilyen egy ilyen szereplő.
[01:15:31]Tehát Macron teljesen jogosan gondolhatja azt, hogy akkor ő ő ezt a szerepet magára vállalja.
[01:15:38]Ennek ellenére egyébként a németek uralják a az Európai Uniót is.
[01:15:43]Igen.
[01:15:43]Na de beszéljünk Löpenről.
[01:15:43]Jó, mert igazából azért dobtam ezt az egészet be, mert bocs, hogy egy had reagálják a baltiakra, mert és akkor beszéltünk már azt hittem, kajakálasszál letudtuk őket.
[01:15:52]Nem, nem, nem, nem, nem.
[01:15:52]Csak ugye Gábor azt mondta, hogy fél attól, hogy majd lesz valami.
[01:15:55]De ugye én azt gondolom, hogy a a fő veszélye vagy a háború elhúzódása, ami militarizálja az egész Európát, tehát nem azért militarizáljuk magunkat, mert mert nem tudom, mert mert ezt akarja az európai politikai elit vagy hobbiból, hanem azért, mert van egy van egy jelentős katonai konfliktus a szomszédban, ami folyamatosan szintet lép és eszkalálódik.
[01:16:17]Vannak növekvő hibrid műveletek Oroszország részéről, tehát egyértelműen van egy növekvő trend, és emiatt az európai országok már nem tudják elkenni azt, hogy jó, jó, majd csinálunk.
[01:16:29]Ugye ez volt a háború első éveiben, majd megígérjük, hogy csinálunk valamit, aztán nem történt semmi.
[01:16:33]Nagyon sokáig bíráltam az európai védelmi politikát, nem volt semmi.
[01:16:36]Tehát annyira, annyira szankciók is elég.
[01:16:39]Szó igen, de ugye a védelmi politikában is azt gondoltuk, hogy jó, azt mondtuk, hogy majd ezt meg ezt csináljuk, de közben meg azt reméltük, hogy majd úgy is megvéd bennünket az Egyesült Államok.
[01:16:47]Anton, itt abszolút egyetértünk abban, és de válasszuk szét egy mondat csak, és mehetünk tovább, hogy én is úgy gondolom, hogy a védelmi képességeket Európának meg kell erősíteni, tehát nem dumálni, hanem megerősíteni, de válasszuk külön ezt a a militáns retorikát, mert az pedig veszélyes.
[01:17:09]Tehát igen, ezzel itt ha ez elepplezi a tetteket, akkor akkor is probléma.
[01:17:13]Ha arra szolgálna, hogy megmagyarázza a társadalmoknak így van.
[01:17:18]Megmagyarázső soranaság újra.
[01:17:26]Nem arra gondoltam, én a védelmi iparra gondoltam elsősorban.
[01:17:32]Egyesült Államokban kötelező sorkatonosság van és a világ egyik legmilitánsabb legfel katonag legfej van annak kultúrája, hogy aki akar elmegy a hadseregben Magyarországon ennek nem nagyon van.
[01:17:41]Meg európ meg a meg úgy általában környező országokban.
[01:17:43]Nincs meg aztán különösen.
[01:17:45]Hát ennek az alapjét kell k kiépíteni egy olyan professzionális hadsereget, ahol ugye az Egyesült Államokban én is amikor először voltam olyan katonai létesítményekben, vagy vagy amikor eleve Egyesült Államokban először jártam, akkor meglepett, hogy milyen kultúrája van a a a katonáknak.
[01:18:01]Tehát az, hogy a boltokba ki van rakva, hogy katonai igazolvánnyal nem tudom milyen kedvezményeket kapnak, meg ugye a katonák családjai voltam az arlingtoni temetőben is, ugye a a katonák családjai is kiemelt helyet kapnak a temetőben a a katona sírja mellett.
[01:18:17]Tehát hát hogy ennek van egy van egy ilyen tehát nem jó nem jó példa az US ebből a szempontból.
[01:18:24]Tehát Magyarországnak ahhoz most két világháborút kéne megnyernie úgy, hogy lehessen a hortista notákat énekelni, hogy az ne jelentsen valakiknél negatívat.
[01:18:31]De ez ez nem egy nem egy ilyen propagandaszerű dolgot jelent, hanem egy megbecsülést, egy megfelelő fizetést, egy tiszteletet.
[01:18:40]Tehát a Amerikában egy katon betur Európában nincs, vagy vagy csak korlátozottan azért Svájcban.
[01:18:44]Tehát például na jó, de ők nem háborúznak, de hát még mi se háborúz.
[01:18:50]Egyetlen egy mond, de attól még meg lehet csinálni a a katonáknak a megfelelő megfelelő tiszteletét.
[01:18:57]megfelelő.
[01:18:58]Ezért kérdezem most a sorhatonasággal csak bedobtam valamit, hogy a a Gábor nem igazá szerintem nem akartam szerintem nem a sor nagyon elkanyarodtunk az eredeti kérdés, de ha már itt tartunk, ugye a horvátok például ezt most bevezették és a azért a magyar politikában is néha így felfele buggyan az a kérdés, hogyha nem is egy éves vagy ami régebben volt a kommunizmusban, ugye három éves sorkatonaság, de mondjuk, hogy mit tudom éneknél is van, igen, hogy mondjuk egy három- négy hónapos alapkiképzés az egyetem előtt, hogy valaki azért nem tudom Mondjuk ne ne életében akkor fogjon először fegyvert, ha elmegy a gosduba egy játékkal, játékfegyver.
[01:19:31]Népszerűtlen leszek ezzel, tehát erre lehet, hogy lenne szükség, de miután megszüntették ezt visszahozni, rettenetesen nehéz, mert még ahhoz képest minden szociális, a szociális helyzet romlása ellenére is ezeket jóléti társadalmakról beszélünk, és ezt nagyon nehéz.
[01:19:50]J csak ugye azt mondtad, hogy a háborús retorikát azt nagyon nem szereted, és tök jó lenne, hogyha ezzel szemben vagy inkább ezzel párhuzamosan lennének ténylegesen manifesztálható olyan védelmi intézkedések.
[01:20:00]És erre kérdeztem, hogy ez például lehet-e egy ilyen, de ha jól értem, te azt mondod, hogy Isten ments.
[01:20:06]Ö nem látom realitásnak.
[01:20:08]Nem látom a realitását.
[01:20:11]Vannak be beszélgetések Németországban, Franciaországban erről, és egyre egyre hangosabban a horvátoknál.
[01:20:17]Ugye be is vezették, finnek bevezették, de nem ez a jó megoldás.
[01:20:20]De nem ez a jó megoldás.
[01:20:20]Jó, akkor lapozhatunk.
[01:20:22]Szóval Löpen Löpentől Löpentől nagyon sokan azt várják, hogy úristen, akkor ő majd De mit tud szerencsétlen csinálni, ha véletlenül nyer, vagy pontosabban engedik nyerni, mert jelenleg azt hiszem egy ilyen háziőrizett bilincs van a lábán, tehát hogy azért ott sem egyszerű a dolog.
[01:20:38]De ha mondjuk Löpen nyer Franciaországban, hát és aztán mi történik?
[01:20:44]A mi George Melonival körülbelül?
[01:20:44]Tehát meg kell nézni Franciaország mozgásterét, gazdasági helyzetét, eladósodottságát, és mennyiben szorul rá az Európai Unióra.
[01:20:55]És ez a mozgástér kérdése, tehát az behatárolja azt, hogy hogy meddig mehet el Löpen.
[01:21:01]Én úgy gondolom, hogy Löpen nagyon sok mindenben, vagy akár ugyanúgy, mint George Melone, ugyanúgy gondolkodik, mint a volt magyar miniszterelnök.
[01:21:14]Az más kérdés, hogy hogy hatalomra jut mit tehet meg, mit követel meg mondjuk Franciaország érdeke, mert például Olaszország érdekeit azt követeli meg, hogy hát ne legyen olyan hangos, mert különben óriási gazdasági problémák lehetnek Olaszországban.
[01:21:37]Olaszországban.
[01:21:37]De ugyanez vonatkozik.
[01:21:39]Azért hozom a párhuzamot.
[01:21:39]Ugyanezt gondolom Franciaország, de de mondjuk, hogy löpen nyer a lottón és nem tudják zsarolni mondjuk az IMF-el vagy egyéb ilyen hitelekkel.
[01:21:47]Most tényleg tényleg mondjuk, hogy van mozgástere.
[01:21:49]Jó, ha leegyszerűsítem az egészet, és most Anton rád nézek, mert tudom, hogy mindjárt elborulsz a széken széken, hogy ilyen leegyszerűsítve kérdezem ezt meg, de lényegében Löpennek két verziója van, nem?
[01:22:00]Tehát az a leállítja a a fegyvertszállítást, a támogatást, amivel egy ilyen kényszerkapitulációra kényszeríthetné Ukrajnát, vagy folytatja azt, amit Macron is csinált.
[01:22:11]Tehát valószínűleg mérsékelni fogja az eddigi hozzáállást, de nem látom azt, hogy Franciaország milyen módon tudná alapjaiban megváltoztatni az eddigi politikáját.
[01:22:19]Ez nem löpentől függ, ez egy ez egy nemzeti érdek.
[01:22:21]Tehát az, hogy Oroszország ne erősödjön meg, vagy Ukrajna ne bukjon el, főleg ugye azok után, hogy mennyit bele beletett Európa, ez ez egy ez egy nemzeti érdek, azt gondolom, hogy Franciaország számára.
[01:22:33]is ugye Lőpán is nagyon sokat mérséklődött az elmúlt években, hogyha megnézzük a retorikáját tízszer évvel ezelőtt és hogy most mit mond ígér, azért ez egy teljesen más ugye sokkal inkább a jobb közép irányában nyitott tehát sok esetben ugye Macronnak ezt a jobb közép ugye Macron a bal középen meg jobb középpel is játszott, de ugye ez ezeket próbálja Löpen is elvenni, ezeket a szavazókat, tehát ahogy Meloni esetében is én Nem gondolom, hogy mondjuk a másik példát Bab is, hogy ott lett másfajta politika Csehországban.
[01:23:09]Nem.
[01:23:11]Hát ezért kérdezem, hogy akkor igazából ez nem fog változtatni a háborúnak a menetén.
[01:23:15]Nem.
[01:23:15]Sőt, hogyha Németországban az AFD győzne, amit nehezen tudok elképzelni, hogy mindent megtesznek, hogy ne?
[01:23:23]Tehát akkor mondjuk az Északi áramlatot beindítanák, ha beudnák.
[01:23:28]Tehát igen, meg csökkentenék a támogatást, de alapvető változás nem lenne.
[01:23:37]Na jó.
[01:23:37]De hát nem is tőlük várjuk a háború megoldását.
[01:23:39]Tehát továbbra is hangsúlyozom, a legfontosabb a legfontosabb erő, amelynek ráhatása van háború lezárásra, elsősorban az Moszkva.
[01:23:50]Tehát hiába ugye Donald Trumpnak az erőfeszítései, hát ugye az Egyesült Államok az elmúlt másfél évben azért sokat próbálkozott proxi háború.
[01:23:57]Jó, de egy kicsit kicsit menjünk el egy ilyen fikciós vonalra, mert szerintem nagyon sok mindenkit ez érdekel, például amikor most Orbán Anita, ugye Magyarország új külügyminiszter, csak behoztad a politikát.
[01:24:09]Nem, de nem úgy fogom behozni.
[01:24:12]Kiutasít 10 darab orosz követségi dolgozót, akkor ugye a magyar társadalom megretten, hogy jaj, akkor most mi lesz?
[01:24:21]Azóta nem volt válaszlépés orosz részről.
[01:24:24]Lehet, hogy azért, mert éppen biztos, hogy lesz.
[01:24:26]Lehet, hogy éppen el vannak foglalva, de az a lényeg, hogy nagyon jól mérhető, hogy szerintem itt Magyarországig nagyjából itt ez a határ, de hogy a keleti blokk országaiban van egy félelem az oroszoktól, és így felmerül a kérdés, hogy ha véletlenül úgy van, ahogy Antoni pedzegette is egy órával ezelőtt, hogy vagy most amit ugye te feld feldobtál, hogy mondjuk lenne egy orosz valamilyen EU-s konfliktus, akkor alannyi jogon az EU megtudja meg tudja-e magát védeni, tehát megvan hozzá De a képessége, ami a legvalószínűbb, mondjuk Lengyelország, akik ugye leghangosabban utálják Oroszországot, és ugye valóra váltják a lengyel népnek a félelmét, akkor meg tudja-e védeni magát Európa?
[01:25:10]Meg tudják-e védeni a lengyeleket?
[01:25:14]Most tehát ezz a konfliktus már zajlik, tehát ne legyen kér katonailag gondolom.
[01:25:18]Tehát ő Bialocskál bevonul mondjuk mit mint tudom, 200000 orosz, tehát akkor tudnák csinálni ilyen les ez ilyen nem lesz.
[01:25:25]Tehát erre ha most valaki ettől tartott, ha valaki ettől tartott, akkor most nyugodjon meg.
[01:25:31]Nem tudom, ne szedj antindeprenszánsokat, minden rendben lesz.
[01:25:34]Nem, nem lesz közvetlen, legalábbis a következő mondjuk 5-10 évben, nem lesz közvetlen orosz támadás a NATO tagországaival szemben.
[01:25:44]Viszont a hibridműveletek folytatódni fognak és ezek zajlanak.
[01:25:47]Tehát mondom, ne legyenek illunink, ha nem lennénk konfliktusb Oroszországgal.
[01:25:51]Abban vagyunk kibertámadások, mondom szabotázsakciók, csak hát ezeket ezt nem vállaljuk fel, mert mert nem akarjuk ezt a törékeny egyensúlyt a diplomácia kapcsolatokban megborítani.
[01:26:02]Hát ezt már lehet, hogy más adásokban is elmondtam, hogy kedvenc példám 2014-ben robbantokzatos robbantások történtek, vagy robbanások történtek Csehországban, Cse lőszergyárakban.
[01:26:16]Ö, azóta ugye tudjuk, hogy azok felelnek érte, azok az orosz hírszerzők, akik a Scrippal merletnél is jelen voltak 2018-ban, Salberyben.
[01:26:29]Eltelt öt vagy hat év a robbantások után, mire az európai országok felvállalták és írtak egy olyan jelentést, hogy hát, hogy lehet, hogy az euró az orosz titkos szolgálatok érintve voltak benne.
[01:26:42]Ugye utána közvetlenül se nem vádoltuk meg Oroszországot, nem azt mondtuk, hogy oros hát, hogy igen, hogy de de hogy eltelt öt-h év.
[01:26:51]Aha.
[01:26:51]És ugyanez történik most, vagy a pirézek voltak, vagy az oroszok.
[01:26:55]Jó, akkor ezen a ponton van nekünk egy utcaembere blokkunk, és azt nézzük is most meg.
[01:27:00]Követed-e még a háborús híreket?
[01:27:02]Igen.
[01:27:03]Hát hogyha a viradóban benne van, akkor igen.
[01:27:05]Alapvetően nem keresek rá.
[01:27:07]Igen, igen.
[01:27:07]Naponta.
[01:27:09]Szerinted mikor lesz végre béke?
[01:27:09]Mikor lesz vége ennek az egésznek?
[01:27:11]Ez nehéz kérdés.
[01:27:13]Ez tényleg a az oroszokon múlik, mert az ukránok szerintem már most is békét kötnének nyilván.
[01:27:17]Tehát itt az oroszok a az agresszorok.
[01:27:21]Nem hamarosan és nem látok rá helyi megoldást ukrán részről.
[01:27:28]Őszintén én egy orosz pcsba reménykedek rendszerváltásban.
[01:27:32]Szerinted jobb lett Kárpátaljai magyarok sorsa a nemrég kötött ukránmagyar megállapodás óta?
[01:27:36]Szerintem még nem túl sok minden változás történt, de remélem, hogy hamarosan be fog következni, és mind a mind a két fél közelebb kerül egymáshoz.
[01:27:48]Nem, szerintem még nincsenek eredményei ennek.
[01:27:50]És mit gondolsz a Tiszakormány külpolitikájáról?
[01:27:55]Szerintem nagyon jó, hogy így inkább Európa fele nyitunk, mintsem mintsem Oroszország fele meg Kína fele.
[01:28:06]Támogatom.
[01:28:06]Egyelőre szerintem ez az első 100 nap, ez még nem nem tehát itt nem kérhető számon igazándiból túl sok minden.
[01:28:16]Szerintem nehéz még erről véleményt alkotni, hiszen pár hónapja vannak.
[01:28:21]Nem létezhet független Lengyelország, független Ukrajna nélkül.
[01:28:23]Ki mondta ezt?
[01:28:26]Piszucki.
[01:28:27]Ah, nag nagyon nagyon jó.
[01:28:27]Nagyon jó.
[01:28:29]1919-ben, hát ugye akkor a lengyelek megvíták a saját kis csatájukat a az oroszokkal és Ukrajna egy nagyon picit úgy tűnt, hogy független lesz, de aztán nem lett.
[01:28:38]És ez az állítás ez olyan, mintogyha amúgy nem lenne igaz, hiszen hát Lengyelország független vagy független Ukrajna nélkül.
[01:28:45]Hát ugye 20 évig.
[01:28:46]Igen.
[01:28:46]És ezért dobom ezt be.
[01:28:46]És az utca emberére szerintem ez tök jól rezonál, mert ha valaki megkérdez egy átlaglengyelt, ő abban a Pilzut ki hát segítsetek szellemben él, ég, amiben a magyarok nem.
[01:29:03]Tehát mi mintha sokkal kevésbé éreznénk ezt falsúlyos dolognak, mint a lengyelek.
[01:29:09]Miért?
[01:29:11]Hát ugye ennek történelmi gyökerei vannak.
[01:29:13]Tehát Ukrajna sokkal közelebb áll egyébként Lengyelországhoz vagy a balti országokhoz, ahogy belusz is, mint Oroszországhoz.
[01:29:19]Én megkockáztatom ezt mondani, mert évszázadokon keresztül ugye a történelem pont ezekhez az országokhoz kötötte őket.
[01:29:25]A nyelv is 56 velünk volt viszont meg időben hamarabb 48 első itt ugye vannak történelmi tapasztalatók, amelyek rövid ideig nagyon fájdalmasak és rövid ideig tartanak.
[01:29:35]Tehát jönnek az oroszok 1849-ben sárba tipolják a magyar szabadságharcok.
[01:29:43]Jönnek az oroszok 1956-ban, sőt már jöttek oké második világháború után is.
[01:29:48]De azért a lengyelek évszázadokon keresztül úgy éltek az oroszok mellett, hogy ugye többször támadták, felosztották őket, aztán németekkel köf Így van.
[01:29:58]Persze ezeket azért jegyezzük meg, de hogy a baltiak is ugyanebben a cipőben jártak.
[01:30:03]Aztán volt egy érdekes tapasztalatom orosz ismerőseimmal jártam a Gdanski második világháborús múzeumban.
[01:30:12]És számukra az egy ilyen nagy felismerés volt, hogy hát valójában ugye náci Németországnak szoros szövetségese volt Szovjetunió, amely ugye paktumot 41-ig.
[01:30:26]Hát 41-ig.
[01:30:26]Így van.
[01:30:26]Egészen addig, amíg ugye nem az nem a szovjetek támadták meg a németeket, hanem aztán náik megtámadták a szovjeteket.
[01:30:31]Taktikai szövetség.
[01:30:34]Hát de ugye mégiscsak szövetségesek voltak és ugye újra felosztották Lengyelországot.
[01:30:41]Mondom taktikai hát néz Sztálin minden minden kortárs emlékirat szerint óriási meglepetésben volt része óriás traumának.
[01:30:53]Így van.
[01:30:53]Így van.
[01:30:53]Tehát ő nem neki eszébe neki eszébe, tehát ő azt gondolta, hogy ők most elintézték ezzel a paktummal a németeket a maguk, tehát hogy ők szövetségesek és a németek majd mennek a nyugat irányába.
[01:31:06]Ugy, ugyanezt tették a lengyelek a 30-as években.
[01:31:08]Ők is megnemtámadási szerződést kötöttek Németországgal.
[01:31:14]Na csak a Néplélekre, Németországgal bizony a Néplélekre.
[01:31:18]De de itt azért hadd hadd említsem a a történelmet, azért egy kicsit billentsükre.
[01:31:25]A lengyelek és az ukránok viszonya azért értem én, hogy hogy a te olvasatodban minden konfliktusok mindennek is Oroszország meg az oroszok az okozói Európában, de azért a lengyel ukrán viszony azért messze nem olyan konfliktusmentes.
[01:31:42]És ha úgy vesszük, ami most történik, az az csak a történelem ismétlődése.
[01:31:48]Az Ukra a jelenlegi Ukrajna területe mindig is a kelet és a nyugat közötti ütköző zóna volt.
[01:31:54]Ez a középkorban a ezt az ütköző zónát a Lengyelitván unió uralta.
[01:32:02]1612-ben még a Kremből verték ki a lengyeleket és akkor fordult a kocka, mert az orosz birodalom megerősödött és de időnként azért lát, hogy a 20.
[01:32:15]század elején, akkor megint volt egy lengyel, tehát időleges, tehát egy szó mint 100.
[01:32:21]A az ukránok legalább annyira nem szeretik a lengyeleket, mint a mint az oroszokat.
[01:32:27]És és ezért akartam helyre billenteni egy kicsit ezt a Na, én és ezt az első beszélgetésünkben is megtettétek.
[01:32:34]Én csak oda akarok kukadni, ha francia németek sem történelm nem szeretnék egymást, vagy franciák, angolok is.
[01:32:41]De de amit mondtál, abból nem egészen ez, hogy a történelem az az nem tehát sok feszültséget generált az évszázadok során és történelmi traumát sajnos.
[01:32:52]Viszont, hogyha a magyar nép lelket próbáljuk meg elemezni ebből és kicsit párhuzamba állítani a lengyellel, akkor nekem az az olvasatom, és javítsatok ki, hogyha rosszul látom vagy gondolom, hogy mi egyes állítás nem félünk az oroszoktól, vagy kevésbé félünk, kevésbé, de én nem nagyon hallottam itt, hogy bárki félne az oroszoktól.
[01:33:12]Kettes állítás.
[01:33:12]Nekünk nincsen különösebb érzelmünk nem csak, hogy a kárpátajai magyarokhoz sajnos, mert most, hogy nem nagyon hallottam, hogy az emberek nagyon kilettek volna, de egyébként a sajtóban se nagyon látom fölf lángolni most már a kárpátai magyarok helyzetét, minthogyha ezt elengedte volna a magyar közvélemény, és vessző az ukránok felé.
[01:33:33]Tehát, hogy amíg a lengyeleknél bármilyen terhes is volt a történelem, a lengyelek tényleg mintha szolidaritást vállalnának a a az ukránokkal, ez nem igaz a többi uniós országra, többek közt Magyarországra.
[01:33:46]Na ez a két állításom.
[01:33:48]De ez a ez a ez a lengyel szolidaritás is gyengül, mert mert van van alapvetően, de azért a például a a lengyel gazdák érdekei, mikor ütköznek a az az ukrán mezőgazdasági termékekkel, tehát az ukrán vagy bocsánat, ukrán érdekekkel, akkor rögtön előjön már a konfliktus.
[01:34:10]Minél hosszabb ideig vannak a menekültek, annál inkább már, hogy mondjam, finoman szólva is gyengül a a szolidaritás.
[01:34:17]Tehát egyre több az olyan incidens, hogy megvernek ukránokat, és még ehhez jön az, és megint visszatérek a történelemhez egy kicsit, de ez már ilyen modern olvasatban.
[01:34:28]Tehát az, hogy Lengyelország és Ukrajna közben versenytárs is, geopolitikai versenytárs olyan tekintetben, hogy hogy ki legyen a a nyugat keleti bástyájának a megmondó embere, vagy az erős embere.
[01:34:43]Tehát azért árnyaljuk ezt a ezt a lengyel kép.
[01:34:46]Jelen pillanatban ez nem kérdés.
[01:34:48]Tehát hogy most arra gondolsz, hogy egyszer végetér a háború és ott Ukrajna ott lesz a rengeteg fegyverrel, jól felszerelt katonával.
[01:34:56]Hát de ők szerintem Antonnal megbeszéltétek az elején, hogy mindenki azon fog összpontosítani, hogy Oroszország át át ne lépje azt a határt, amit nagy nehezen kiszemlettek.
[01:35:05]Tehát Lengyelország és Ukrajna geopolitikai értelemben ütközik is, vagy versenytárs, ha úgy tetszik.
[01:35:10]Tehát viszont a kérdésre tehát az, hogy hogy Magyarország kevésbé terhelt a történelme Oroszországgal kapcsolatban.
[01:35:24]A lengyelekké jóval terhelte.
[01:35:24]Tehát ez erre azt szoktam mondani, hogy a a lengyelek ruszofóbiájára, hogy mondjam, igazolást adott a történelem.
[01:35:32]A baltiakra ugyanez vonatkozik.
[01:35:36]Hát rájuk még jobban talán.
[01:35:36]Tehát ezt ezt én értem, de de Magyarországon egy egy dologban viszont vitatkoznék.
[01:35:44]Kárpátalja.
[01:35:44]Tehát hogyha Kárpátalja annyira indifferens lenne a magyar társadalomnak, akkor a jelen pillanatban egyébként ami látszik a magyar külpolitikából az európai fősodorhoz, az európai unió külpolitikájához külpolitikájába belesimuló magyar politika Ukrajna kérdésében nem tenne külön megjegyzéseket, tehát nem nem próbálná védeni a kárpátajai magyarok jogait.
[01:36:15]kisebbségi jogait, mert hogy mert ez igen, ez ez belpolitikai kérdés is.
[01:36:20]Tehát én én Igen, én azt akartam mondani, hogy mint ugye itt láttad, tehát ahogy demonstrált és egyébként hogyha kinyitod az internetet, nem nagyon hangsúlyos ez a kérdés sőt, a háború elkezdése óta egyre kevésbé hangsúlyos.
[01:36:34]Ugyanúgy a az ukránok felé történészidaritás.
[01:36:36]Ez volt a két állításom, Anton.
[01:36:38]Ön én vitatkoznék azzal, hogy nem félünk az oroszoktól.
[01:36:43]Már a magyar társadalom nem fél az oroszoktól.
[01:36:45]Ö tudjátok, kik nem félnek az oroszoktól?
[01:36:47]Mondjuk a portugálok vagy a spanyolok, mert számukra teljesen a biztonsági érzéküket egyáltalán nem befolyásolja, hogy mi van Oroszországgal és mit csinál Oroszország.
[01:36:57]Ők ők lehetnének semlegesek is.
[01:37:00]Nyilván követik a az egységi, egyébben követik az európai politikákat.
[01:37:06]De de ők aztán tényleg nem táplálnak semmilyen félelmet Oroszország irányában.
[01:37:10]A Magyar Társadalom viszont igen, a történelmi tapasztalatok alapján.
[01:37:13]És pont azért, mert tartunk az oroszoktól, pont azért tehát hogyha megnézzük a az elmúlt években készült mindenféle felméréseket, hogy mitől tartanak a a magyarok, akkor például 2022-23-tól egyértelműen a háborútól és háború kiszélesedésétől tartottunk.
[01:37:32]Tehát a magyar társadalom attól tart, hogy a háború majd tovább megy Magyarország irányába.
[01:37:37]De én most a mostanról beszélek, tehát hogy most mivel a háború látszik, hogy ő 1-1 kmt tud oda-vissza menni, tehát a frontvonal, úgy ténylegesen a lengyeleket leszámítva meg a baltiakat leszámítva senki nem fél Európában.
[01:37:52]Hát, mert talán mert talán a magyar társal most azt gondolja, hogy a az oroszok nem képesek ugye tovább menni és veszélyt jelent ebből a beszélgetésből is nekem az jött ki, hogy a kö rövid távon rövid távon az így is van, de a másik dolog, ami ugye elválaszt minket mondjuk a lengyelektől a ugye egyrészt a történelmi tapasztalatok, ezt Gábor elmondta, a történelmi egység ugye ukrán, lengyel, tehát a feszültségek ellenére ugye van egy közös történelem.
[01:38:18]Önye belaruszok is meg hogy azt lát történelem megszállták azt a területet, tehát az is közös igen.
[01:38:28]Hát azért ki kieviru tehát na mindegy.
[01:38:30]Azért voltak közös történelmi gyökerek és ok Igen.
[01:38:37]És ez az első beszélgetésben mindjárt már letudtok.
[01:38:38]Meg hogy meg ugye a szlávok tehát hogy a a lengyelek sokkal inkább értik meg nyelvileg és kulturálisan is az ukránokat, mint a magyarok.
[01:38:47]Tehát nem véletlen az, hogyha megnézzük, hogy Magyarországon hány, amikor ugye Ukra Ukrajnából jöttek a menekültek, és hogy hány hivatalos kérelem van, nem is tudom én, 40000 vagy 50000, de valami ilyesmi.
[01:38:58]Ugye Lengyelországban több millióan van, több mint egy millióan vannak a vagy lehet, hogy még többen.
[01:39:05]Körülbelül ez ez a nagyságrend, miközben ugye Magyarországon át szintén nagy tömeg érkez, tehát sokkal sokan mentek át, nem maradtak itt meg kulturálisan, történelmi, nyelvileg egészen más máshogy érzik magukat, nem nincs meg az a nexus, mint a lengyelekkel vagy a baltiak vagy akár a csehekkel.
[01:39:24]Tehát szerintem ez egy nagyon jelentős különbség.
[01:39:25]Tehát Magyarország számára az ukrán az egy mondjuk Magyarország a szávok tengerében, ugye körülvé a szláv országokkal.
[01:39:31]Teljesen más közösséget érzünk.
[01:39:36]teljesen más kapcsolatot érzünk már a magyarok, mert én én Belarusz, mármint, hogy én magyar magyar és ugye szlávidentitás van, de megértem a magyar mentalitást is, és a és ilyen szempontból a szlávmentalitást is.
[01:39:47]Tehát sokkal jobban értem magyarokkal beszélgetve, hogy miért a szlávok irányába miért közömbösek, mondjuk így semlegesek.
[01:39:59]Tehát számokra teljesen mindegy, hogy ugye ezért nehéz megérteni Magyarországról nézve a háború magát, hogy ugyanis elfogadni ezt az orosz retorikát, hogy két testvérnép harcol egymással.
[01:40:08]De hát azért itt érdemes látni, hogy az orosz retorikában a a két testvérnép között van egy nagy testvér meg egy kis testvér.
[01:40:16]És hát nyelvileg is megjelentkező.
[01:40:17]Igen.
[01:40:20]Tehát és Magyarország számára ilyen szempontból az teljesenárnyaljam hadárnyaljam egy kicsit a Magyarország magyarok Oroszország képét.
[01:40:27]Tehát alapvetően egyetértve azzal, amit mondtál, ezt alapvetően nálunk alapvetően befolyásolja a politika.
[01:40:38]Tehát az, hogy éppen az adott hatalom, vagy a hozzád közelebb álló politikai erő, az az hogy viszonyul akár Ukrajnához, akár a háborúhoz, akár Oroszországhoz.
[01:40:49]Tehát ez a hullámzás, ez végig ott van.
[01:40:52]Tehát nagyon aktuál politikai megközelítésű a a magyaroknak az Oroszország képe, vagy Ukrajna képe.
[01:41:01]Tehát akkor hát én most ak mondok egy személyes példát.
[01:41:04]Én nagyjából ugyanazt mondtam 30 éve Oroszország kapcsán.
[01:41:09]És akkor a 2000-es években, vagy bocsánat, a nullás években, Igen, a 2000-es.
[01:41:15]Jó, tehát hogy a nullás években, 2000-es években mondtam ezt, azt amaz, és akkor az évtized végén, hát akkor viszonylag azért egyedül voltam, vagy tehát egy-két ember mondott hasonlókat.
[01:41:32]És az évtized vége, amikor Orbán Viktor elutazik Szent Pétervárra, meg meg utána meg javulnak a a kapcsolatok választások után, így fölébredek, így képletesen szólva, így körülnézek és egy hatalmas sor van előttem, ugyanott állok, és akkor neki azt mondja, hogy hát az oroszokkal megmondtuk, hát az oroszokkal jó viszonyt kell lápolni.
[01:41:52]Én nem ezt hallottam a 2000-es években, mert akkor éppen más volt a a jobboldal retorikája, és ugyanaz most a kormányváltással változhat, változik is.
[01:42:07]Tehát azért az orosz téma, ugyanúgy az ukrán téma a választási kampány részévé vált.
[01:42:13]Tehát ez alapvetően meghatározza akár itt a bejátszásban is a a társadalom különböző szegmenseinek az álláspontját, viszonyulását a egyik vagy másik néphez műsoridőnk az ugye mindjárt lejár, azért ilyenek most nem lesz időnk, hogy ukrán pénzkomvoly meg ilyesmi, de azért a lengyel politikát, azt most szeretném befejezni, hogy hogy ott ugye mind a két nagy pár, tehát hogy a a pis meg a polgári platform, azt hiszem, Ö abszolút ukránpárti és orosz ellenes.
[01:42:48]Ott nagyjából a finomság az, hogy a Tusk pártja az német barát, még a Kacsinski pártja meg kevésbé.
[01:42:54]De ha jól értelmezem, és akkor itt szeretném, hogyha segítenétek, mégiscsak az ukrán kérdés az egyik fő belpolitikai vitapont, ami eldönti a lengyel választásoknak majd a sorsát.
[01:43:09]És ez azért érdekes magyar szemmel, mert ugye magyar szemmel szinte minden ying és j, tehát hogyha Anton fehér, akkor Gábor fekete.
[01:43:19]Tehát nagyjából ez ez a magyar belpolitika, de a lengyeleknél nem.
[01:43:23]Tehát, hogy a a lengyeleknél valahogy úgy tudnak valami valahogy támogatni egy országot, hogy meg tudnak a kis distinkciók férni egymás mellett.
[01:43:34]Ez nagyon szem ez nagyon messze áll a magyar politikai hagyományoktól.
[01:43:37]Megint megint hadárnyaljam ezt a képet is egy kicsit.
[01:43:39]a konfederációval, tehát a a két nagypárton kívül levő libertáriánus radikálisabban jobboldali, most már kettő ilyen párttal, hát ők azért ukránellenesebbek, hogy finoman fogalmazzak.
[01:43:56]És egyébkő sem orosz átiak, tehát ők sem mondják azt, hogy például nem szabad támogatni.
[01:44:01]Direkt utána olvastam.
[01:44:02]Senki nem mondja az a lengyel politikában, hogy ne támogassuk az ukránokat.
[01:44:07]Lengországban nehéz orosz barátpolitikát folytatni, de semlegeset is.
[01:44:09]Tehát, hogy például amit mondjuk Löpennél vagy Meluninál ugye kifiléztünk, vagy akár Orbán Viktort is, vagy az AFD-t is ide vehetjük, mindegyikben megá megállapodtatok, hogy amúgy nem fog a háborúnak a sorsán változtatni, ahogy a lengyeleknél még csak szó sincs erről, tehát még a legszélsőségesebb narzembe a pártneve.
[01:44:28]Szóval vissza Igen.
[01:44:28]Tehát, hogy mióta akkor a distinkció a ami eldönti a lengyel választásokat így az ukrán kérdésben?
[01:44:34]Hát a fő különbség ugye a lengyel ukrán viszony, ami nem abban merül ki, hogy támogassuk-e vagy ne támogassuk-e Ukrajnát, mert ebben konszenzus van, hanem abban merül ki, hogy elvárnának bizonyos gesztusokat Ukrajnától a lengyel támogatásért cserébe.
[01:44:48]És egyébként a ugye Kacsinski féle politikai erőnek egy nagy csalódás volt az, hogy Ukrajna a választások előtt alatt nem állt ki mellettük, miközben nagyon sok támogatást kaptak.
[01:45:01]Sőt, még még beleükk is rúgtak néhányat, és ez azért egy némileg egy egy nagycsolódás volt számukra, egy tüske mindenképpen.
[01:45:11]És ugye vannak olyan viták, amelyek ugye az elmúlt hónapokban felerősödtek a lengyelek és az ukránok között, ami hát gondolnánk, hogy nem tudom, 80 éve történt és hogy ez most miért mérgezi a kétoldalú viszonyt.
[01:45:30]Ukrajnában ez egy ez egy nemzeti identitásbeli kérdés.
[01:45:32]Tehát a a ugye arról van szó, amikor az az ne nem menjünk bele talán a történelmi gyökerekbe, de a igen, de az a lényeg, hogy ott a az akkori ellenállás, ami szembent a lengyelekkel is, bizonyos hát népirtást eredményezett.
[01:45:51]A népirtást eredményez népirtást eredményezett a lengyelekkel zsidókkal szemben.
[01:45:56]Az egy ez egy olyan környezetben történt, amikor Ukrajna saját nemzet államát próbálta felépíteni.
[01:46:04]És ugy az ellenállás az a szovjetekhez szemben is, ahogy a lengyelekkel, majd a nácikal szemben is megvalósult a német megszállással szemben.
[01:46:11]És ezért számunkra ez egy identitásb dolog.
[01:46:16]Mindenki szemben el.
[01:46:16]Ne kenjük el azt azért egyébként, hogy ezek a ezek ezek az erők azért náci kollaboránsok.
[01:46:24]Hát elég keményen persze, de nem tehát nem ez a lé és abszolút a lényeg népirtó háborús bűnös abszolút háborús bűnösökről van szó, ami az ukrán identitás szempontjából ma is fontos.
[01:46:35]Tehát, hogy ez amúgy hihetetlen oximoron az ukrán nemzeti hadsereget a jelenlegi hatalom nemzeti hősökként tehát pant harcoltak a szovjet rendszerrel szemben nyilván.
[01:46:45]És itt van egy erős párhuzama jelenlegi Ukrajnában, ahol amely szintén harcol Oroszországgal szemben.
[01:46:52]Tehát számukra a leg az ukrán társalom legaktívabb rétegei, a szélsőséges nacionalista rétegei számára ők nemzeti hősök és ezzel nagyon nehéz szemben menni.
[01:47:03]Lengyelország viszont pont azt követeli meg, hogy Ukrajna ismerje-e el ezeket a kétségtelen történelmi bűnöket.
[01:47:09]A jelenlegi ukrajnai politikai környezetben ez viszont egy kvázi egy politikai öngyilkosság magaddal szembefordítani azokat a nacionalista rétegeket.
[01:47:20]De legalább nem kellene provokálni a lengyeleket.
[01:47:22]És abzol egy óriási helyzet.
[01:47:25]Ez nagyjából a nyilasoknak megfelelő ez olyan.
[01:47:27]Tehát Stepá Stepan Bandera nemzeti hőség emelése ez olyan mintogyha Szálasi Ferenc lenne egy az egyben szerintem.
[01:47:38]Na de a lengyeleket ezt értem, hogy irritálja, bocsánat.
[01:47:40]Iritálja és ehhez jön még az, hogy hogy azért mégis csak megterheli a lengyel szociális rendszert a a az az 1 millió menekült.
[01:47:49]Tehát ez már hétköznapi szintén még hozzáadódik ehhez.
[01:47:52]Plusz még úgymond ez inkább egy ilyen értelmiségi vagy politikai szinten az az előbb említett versenyhelyzet geopolitikai tényező.
[01:48:04]Tehát ezek így egymásra rakódnak és ez így már a belpolitikában játszik.
[01:48:09]És ebből így már szerintem értem így fog hát tuzk vesztesen kijönni ebből a a dologból, hiszen hogy azért a lengyeleknek ezt az érzését, ezt az ellenérzését a a szolidaritásuk mellett politikai haszonnál tudja azért nem nem a lengrán kérdés fogja eldönteni azért a a lengyel választásokat.
[01:48:34]de fontos les és a a bocán csak egy mondat még, hogy Tusk pártja meg fogja nyerni a választásokat, de ugyanabba a helyzetbe kerül, mint Kacsinski Piss Pisse, hogy nem fog tudni, vagy jó eséllyel nem fog tudni kormányt alakítani.
[01:48:52]Ugye ennek nagyon könnyen el lehetne venni a az élét, hogyha Ukrajna tenne olyan szimbolikus gesztusokat a lengyelek felé, és szerintem erre szükség lenne.
[01:48:59]Nem, de miért nem teszne?
[01:48:59]Ez ilyen csökkönyösség, mert ugye az ukrán diplomáciát nem csak a magyarok nagyon sokan kritizálják, hogy nem jó velük tárgyalni, mert ez nem diplomácia, az egy agresszív di, hogy hogy mondjam, a diplomáciáról nem az jut eszbe az a az a az az ukrán agresszivitás a diplomáciában, amelyik kiosztja a kancellárt, májas hurkának nevezi a német kancellárt, és és minden és minden is jár neki.
[01:49:26]Tehát ez a mentalitás, ami egyébként valahol valahol történelmi, tehát aki ismeri az ukrán nacionalizmust, az annak nem új.
[01:49:37]Tehát nem könnyű az ukránokkal, de igen, nem könnyű az ukránokkal, de kifejezett öngól.
[01:49:43]Ez egy kifejezett öngólnak számít, amit most itt a lengyeleknél el, mert ez már túlmutat azon, hogy nekik ilyen a stílusuk meg, hogy ilyen a sőt csak, hogy ugye érzé volt, bocsánat a Trumppal szemben is, tehát nem véletlen volt ez az ális irodában, az a Igen.
[01:49:57]Igen.
[01:50:00]Tehát ugye nem csak Zelenszkihez, tehát hogy szerintem fontos érteni az ukrán kontextust, amikor ugye egy háború alatt álló, tehát nem mentve őket meg nem csak, hogy hogy értsük, hogy mi történik.
[01:50:11]egy háborúban álló országban a mozgósítás, a katonai aktivitás, a civil szférában ugye az adományok, gyűjtések, a védelem megszer megszervezésének a legaktívabb rétege, ugye az a nacionalista réteg, hogyha ebben a környezetben egy politikus olyan lépéseket tesz, ami ugye szembegy ezeknek az embereknek a várakozásával, akkor demoralizál és nagyon ká, tehát nem csak politikai karriére során okoz károkat, hanem amúgy a hátország védekezésének is okoz károkat, csak hogy értsük.
[01:50:45]És ebben a környezetben szerintem jól érthető, hogy amikor megtörtént ez a bizonyos, nem most május vagy júniusban ez a lengyel vita, aminek abba csúcsosodott ki, hogy Zelenszkitől visszavonta ugye Navroocki a a kitünt a legmagasabb lengyel kitüntetést, akkor nemcsak ugye Zelenski, hanem a környezete is visszaadta a lengyel kitüntetéseket, sőt még az a Petro Porosenko is visszaadta, aki egyébként Zelenszki ellenzékének számít.
[01:51:11]Ö tehát, hogy ebből láthatóan egyébként Ukrajnában ez ebben van egyfajta konszenzus, hogy ebben nacionalista kérdésbe nem szabad beleállni, mert annak lesznek rossz következő eb ebből a az egészből az is fakad, hogy Ukrajnával bármilyen kormánya van, úgy kell tárgyalni, hogy az erőpzí pozíciójából, mert egyébként megesznek.
[01:51:34]Tehát itt itt látom az Európai Unió gyengeségét is, hogy hogy az azért ismerni kell Ukrajnát.
[01:51:42]Ukrajna nem fog tát az is az is az is elvárható lenne, hogy ennyi segítség után azért egy köszönömöt mond.
[01:51:53]Amúgy az utolsó kérdésnek ezt szerettem volna, amit most nagyon szépen fölfocizttatok.
[01:51:59]Mi történik a háború után?
[01:51:59]Mert Ukrajna föl lesz fegyverezve, valamilyen módon ugye békére jut, elkezd gazdaságilag fejlődni, egy hihetetlenül jól képzett hadserege lesz.
[01:52:15]Elképesztő proli diplomáciaérzékkel már, bocsánat, akit ezzel megbántok, de hát ezek lassan tények.
[01:52:20]és egy végtelenségig felhergelt nacionalista közhangulattal, ami nem összeegyeztethető az eltartott kisúlyú Elizé palotás megbeszélésekkel, de nem beszélve egy Szlovéniáról vagy egy vagy egy Észtországról, tehát egy kisebb országról, aki nincs ahhoz hozzászokva, hogy a barátai ilyen erőből tárgyalnak.
[01:52:40]Tehát az Európai Unió az nem így alakult ki.
[01:52:42]Na és ugye Ukrajna odahalad, tehát ennek a háborúnak ez a célja.
[01:52:46]Tehát az utolsó kérdés, hogy tényleg csak röviden válaszoljatok, hogy egyáltalán Jó két kérdés.
[01:52:49]Egyáltalán van gondolkodás az Európai Unióban, és most hagyjuk az USA, hagyjuk az oroszokat, hagyunk bárki mást az Európai Unióban afelé, hogy mi lesz azzal az Ukrajnával, amit teremtett ez az elmúlt 15 év az Európai Unióban, mert azért nem hiszem, hogy ilyen lovat akartak.
[01:53:08]Ez egy nagyon erős és nagyon fölbátorított Ukrajna lesz.
[01:53:14]Így van.
[01:53:16]bizonyos jelekből ítélve elkezdődik valamiféle, vagy érződik valami gondolkodás, de ez még nem az igazi.
[01:53:24]Tehát Ukrajna, Ukrajna a hogyha kitör a béke, akkor is egyfajta potenciális veszélyt jelent Európára.
[01:53:33]hétköznapi biztonsági veszélyt.
[01:53:36]Egyrészről a háború utáni helyzetnek az összes következményével rengeteg fegyver lesz abban az országban.
[01:53:47]Szerbkereskedelem, fegyverkereskedelem, sok minden.
[01:53:49]Tehát ilyen értelemben föl kéne készülni arra, hogy hogy Ukrajna potenciálisan veszélyforrás.
[01:53:58]Ráadásul egy frusztrált érzéssel feltetően egy egy háború után milyen lenne, tehát hogy hogy azt nem tudom elképzelni, hogy Ukrajna hatalmas győzelmet aratt, és tehát akkor pedig frusztrált lesz Ukrajna.
[01:54:13]Tehát ezzel az érzéssel meg ezekkel a dolgokkal a háta mögött ez ez végig veszélyforrás lesz.
[01:54:19]A másik, ami ami nagyon fontos, és azt látom, hogy Európa inkább továbbra is használni akarja Ukrajnát, Ukrajna pedig nagyon ügyesen és okosan Európát akarja használni, például azzal, hogy hogy a háborús tapasztalatát, a hadseregét, a képességeit, ugye nem először, nem másodszor, sokszor hallottuk, hogy majd Ukrajna lesz az ukrán hadsereg, az európai védelem magja.
[01:54:49]Tehát magyarán én azt látom, és az a félelmem, aggodalmam, hogy Ukrajna túlszul ejti Európát ilyen értelemben.
[01:55:00]Hát azért ez egy előszó szegény Ukrajnának.
[01:55:03]Jelenállás szerinte.
[01:55:03]Igen.
[01:55:06]Ma a jövőben.
[01:55:06]Tehát megkerül megkerülhetetlenné teszi magát.
[01:55:11]Ez pedig, hogyha még Európai Uniós tag lesz fölkészületlenül, meg meg ha fölkészülten is, tehát a szavazati arányokat nézve azért itt lesznek még problémái majd a nagyoknak, lengyeleknek is, németeknek, franciáknak nekünk is.
[01:55:30]De én csak azért rugózok ezen, persze ezt hagytam a legvégére, tehát nyilván ezt tartom most jelenleg a legkevésbé fontosnak, de ez egyszer majd az egyik legfontosabb dolog lehet, hiszen a nyugati világ híres arról, hogy rossz, rossz békéket köt.
[01:55:43]Vagy ezt tartod legfontosabbnak, mert a végére hagytad, mert ugye a nézők erre fognak emlékezni a leginkább, mert erről beszélgetünk a végén.
[01:55:48]Ön szerintem az az a kép, amit Gábor lefestett, ez abban az esetben igaz és érvényes, hogyha Ukrajna vesztesen kerül ki a háborúból és valóban lesz egy kvázi egy ilyen bukott állam alakul ki az Európai Unió határainál, vagy Európai Unión belül, ahol van egy erős társadalmi frusztráció, hogyha mint a szerbeknél, de hát azért van egy sikeres példa a háború lezárása után, hogy Horvátország, amely óriási fejlődésutat járt be, és az Európai Unió jó része.
[01:56:19]Tehát hogyha Ukrajnában a háború olyan eredményel záró, ami tartósra rendezi a helyzetet és megteremti vagy vagy megőrzi Ukrajna függetlenségét és szuverenitását.
[01:56:31]És szerintem erre azért minden minden esély megvan.
[01:56:33]Tehát nem látom azt, hogyan szereznék vissza az elfoglalt területeket, de hogy a jelenlegi területek mentén nagyjából plusz mínusz meglesz a rendezés.
[01:56:44]Szerintem ezt ezt talán többé-ke kijelenthetjük.
[01:56:47]Tehát nem lesz egy ilyen nagy társadalmi trauma talán ennek a vége.
[01:56:52]Persze nem látjuk még a végét.
[01:56:54]Hat év háború elég nagy trauma szert gondolom, hogyha az ukrán társadalom a jelenlegi szinten megőrzi a területeit és függetlenség száritását, ez nem eredményez egy bukott államot.
[01:57:08]És inkább azt gondolom, egyfajta kettősség fog-e jellemezni az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatát.
[01:57:14]részben a az ukrán katonai képességek egy egy olyan Ukrajna számára egy olyan kártya a kezében, amivel mindig játszani fognak.
[01:57:23]Másrészt viszont a gazdasági pénzügyi értelemben viszont mindig rá lesznek szorulva az Európai Unióra, és ez viszont az Európai Unió kezében lesz egy kártya.
[01:57:33]És az Európai Unió nagyon sok lehetőséget lát abban, hogy ezt az Ukrajnát magához húzza, amely élelmiszerbiztonsági szempontból élelmezésbiztonság, ugye a leggazdagabb termőföldek Ukrajnában vannak.
[01:57:46]A ásványkincsek tekintetében az ipari kapacitás.
[01:57:50]Hát Trumpnak már csak két éve van és a háború ezt nem fogja Amerika föladni.
[01:58:00]Én is gondolom így.
[01:58:00]Viszont ebben most azért nem egyébként nagy kérdés, hogy ki használ kit.
[01:58:04]Ez ilyen hullámzó lesz.
[01:58:04]É hát nyilván mindenki akar mindenkit használni.
[01:58:07]Urakim nagyon szépen köszönöm a a az interjút, a beszélgetést.
[01:58:13]Fölteszem, hogy jövőre folytathatnánk azzal a tudattal, hogy hátha egy év múlva valami csoda történik és az ölés.
[01:58:19]Hát és akkor már a lezárás vagy a a háború utáni helyzetről fogunk beszélni.
[01:58:23]Kárpátai autonómiájáról.
[01:58:23]Szerintem ezzel a témával mindig lesz témánk.
[01:58:26]Nagyon szépen köszönöm nektek a az interjút.
[01:58:32]Gábor, Anton, köszönöm a meghívást.
[01:58:35]A nézőket pedig továbbra is buzítom, hogy iratkozzatok föl és támogassatok minket.
[01:58:38]Sziasztok!