Kőbányai Zöld Estek | Kőbányából szivacsvárost!

[00:00:00]akkor köszöntelek titeket ugye 22-én most múlt pénteken volt a víznek a világnapja ennek apropójából is szerveztük meg itt ezt az eseményt és egy kicsit messziről indítanám így a beszélgetést nagyon sok szó esik a klímaváltozásról hogy milyen hatásai vannak ugye felmelegszik a levegőnk a víz körforgására is nagy mértékkel hatásban van ugye nagyon sok aszályos időszak van may magarországon is ezt megszakítják villámárvizek de hogyha egy pár szót mondanátok arról hogy mégis hogyan hat a klímaváltozás a víznek a körforgására és ezzel a vízgazdálkodásra is tibor ugye látjuk azt hogy az elmúlt két-három esztendőben nagyon nagy mértékben érint minket a klímaváltozás tehát hogy hogy egyre jobban melegszik az időjárás egyre magasabb napi átlaghőmérsé hőmérsékletek vannak nak nyilván ezt ketté kell választani hogy a városban hogyan érint minket a felmelegedés vagy a klímaváltozás vagy kifejezetten a városon kívül vagy olyan területeken ami még azért zöld területtel jobban el van látva de hát ugye a legnagyobb terhelés az a városokat érinti és hogy egyre többen lakunk városban tehát hogy a lakosság nagyon nagy része költözik be a városokba tehát itt kell leginkább odafigyelnünk arra hogy ezeket a hőmérsékleti anomáliákat hogyan tartjuk fent de természetesen igazolt már az hogy hogy hogy felmelegedés van klímaváltozás van tehát ezen szerintem kár vitatkozni ezt most már a nagy ellenzők is elismerik úgyhogy azt gondolom hogy hogy a saját bőrünkön érezzük hogy nyáron hat hét de inkább nyolc hónapig olyan száraz időjárás van amit valahogy el kell viseljünk egyre kevesebb az a csapadékos időjárás ami ami azt szoktam mondani hogy az ivóvízellátást az élelmiszerbiztonságot is rendben tartja tehát azon felül hogy a városban komfortosan érezzük magunkat azon felül ez a hét-nyolc hónapos aszály vagy csapadékhiányos időszak most már az élelmiszerellátást is akár tudja veszélyeztetni az egészségügyi problémák problémákhoz is nagyon komoly köze van úgyhogy a két-három év elmúlt két-három esztendőben a saját bőrünkön érezhetjük azt hogy milyen milyen a klímaváltozás ahogy itt elhangzott ugye nagyon kevés a csapadék 7ét-nyc hónapig vagy egyáltalán nincs és azt látjuk hogy nem tudom mennyire tudjátok magyarországon olyan 550 600 mm körül van az átlagcsapadék ez nagyjából minden évben leesik csak ugye nagyon szűk az az időszak amikor leesik tehát hogyha most nézzük az előző időszakot akkor körülbelül azt mondhatjuk hogy ez a nagy csapadék ez a 600 mm ez most a 23-as esztendőben is megvolt ami ugye átfordul 24-be csak mondjuk négy hónap alatt esett le és ezzel kellene valamit kezdenünk tehát itt borul meg az a az a kérdés hogy a víz körforgás hogyan változik meg utolsó gondolat aztán adom lóánnak a szót hogy a városokban ugye egyre több felületet burkolunk le hyha néz nézünk egy erdős területet akkor azért ott még erdőben vagy vagy gyebterületen vagy ahol zöld területünk van ott van kipárolgás ugye most az mta kutatói igazolták azt hogy akár az alföldön vagy a homokhátságon azért van nagyon nagy mértékű szárazság mertogy a talajnak a felső rétege nagyon vékony tehát egy 20-30 centis olyan réteg van amit elszántottunk csak ez a 20-30 centis réteg tud csapadékot tárolni ami mondjuk a nyár elején eltárolok és onnantól kezdve a vízkörforgás teljesen megborul tehát hogy nem lesz csapadék valóban ezen a hét-nyolc hónapon egyre több egyre melegebb levegő érkezik hozzánk a szaharai környékről úgyhogy óriási problémával küzdünk és ezért kell akár szivacsváros technológiában gondolkoznunk na köszöntök mindenkit és köszönöm szépen a meghívást és köszönöm a lehetőséget hogy erről beszélgethetünk próbálom én is egy kicsit most ezt így távolabbról indítani hogyha vízgazdálkodásról beszélünk akkor szerintem a legfontosabb vagy talán legsúlyosabb kihívásról beszélünk egyfelől másfelől pedig a leginkább arról a lehetőségről ami megadja a vízgazdálkodás megadja a képességet hogy alkalmazkodjunk az éghajlatváltozás hatásaihoz hogyha a víz világnapjával kezdted vagy általában a víz jelentőségével akkor én megemlíteném azt hogy rengeteg politikus van aki örömmel kimondja hogy a víz az milyen fontos a víz maga az élet ugyanakkor hogyha a cselekvést nézzük akár egyébként sok helyen városi szinten vagy éppen országos szinten akkor a politikai döntéshozatalban nem jelenik meg hogy valójában ilyen fontos kérdésről beszélünk egy idézetet hadd hozzak ide miniszterelnök úr az elmúlt fél évben kétszer is elmondta a nagynyilvánosság előtt hogy szerinte feleslegünk van vízből és ez azért elég komoly fölháborodást keltett nem csak szakmai belkekben én azt gondolom hanem azokban a körökben is ahol hát pontosan látják hogy milyen kihívást jelent egyébként a vízgazdálkodás kérdése csak vázlatosan összefoglalva ugye tibor is beszélt róla hogy milyen kihívást jelent az éghajlatváltozás és mi és emellett milyen kihívást jelent az elhibázott vízgazdálkodás ugye valóban az éghajlatváltozás hatásait azt most érezzük nem majd valamikor fogjuk hanem most érezzük és ezzel együtt is a mi hogy úgy mondjam sok évtizede működő vagy hát ugye távatokban történelmi távatokban működő vízgazdálkodásunk miatt is gyakorlatilag az ország kiszárítása történik gyakorlatilag lecsapoljuk az országot hogy ennek mik a kézzel fogható megnyilvánulásai ugye a homokhátságról tudjuk hogy már hivatalosan is félsivot ott az elmúlt 50 évben van olyan terület ahol 2 mrel van olyan ahol 5 mrel csökkent a talajvízszí ugye most az történik az országban hogy az a szemlélet uralkodik hogy a lehető leggyorsabban vezessük le a vizeket és vezessük ki az országból év szinte három balatonnyi vízmennyiséget veszítünk el miközben arról beszél a miniszterelnök úr hogy feleslegünk van vízből és látható hogyha nem nyúlunk bele a vízgazdálkodás kérdéseibe akkor hát hasonló táblatokban mondjuk egy fél évszázados táblatban kritikus helyzetbe kerülünk hiszen veszélybe kerül az ország jelentős területein az élelmiszer ipar az élelmiszertermelés az élelmiszerbiztonság és ez természetesen országosan a vidéki térségekben is érvényes és súlyos probléma és a városi térségekben is de hogyha megemlítjük azt hogy milyen súlyos probléma van egyébként a felszíni vizekkel látjuk rengeteg szennyezést tapasztalunk óriási probléma van a felszín alatti vizekkel és tudjuk azt hogy a felszín alatti víztestek hogyha egyszer szennyezőnek sérülnek akkor az helyreállíthatatlan kockázatot jelent nagyon komoly problémát jelent az iparstratégia ami most kibontakozik tulajdonképpen ugye elképesztő mértékű vizet igényelnek fogyasztanak ezek a jellemzően akkumulátorgyárak és tudjuk azt hogy hiába beszél arról miniszterelnök úr hogy mennyi a vízhozama mondjuk adott esetben bizonyos időszakban egy folyónak ezek a gyárak ezek tisztított vizet igényelnek és látjuk azt hogy mondjuk debrecen térségében például már most óriási kockázatokat jelent az ipari vízkivétel de a víziközmű hálózat is borzalmas állapotban van és ugye ez sok összefüggésben találkozik azzal a témával amiről mi most beszélünk tulajdonképpen összeomlás szélén ál a teljes ivóvízellátórendszer és a csapadékvízellátórendszer illetve a szennyvízelvezetést és a szennyvíztisztítást biztosító rendszer tehát egy rendkívül átfogó súlyos probléma van a másik oldalról pedig sajnos ki kell mondani ugye én nem szakértő vagyok politikus vagyok én mindig a politika döntéshozatal oldaláról vizsgálom a kérdéseket nincs egy egységes megalapozott szakpolitikai szemlélet a döntéshozatal mögött a kormány mögött hogyha víz ügyét nézzük akkor legalább öt minisztériumot tudunk el említeni ahova szét van szegmentálva a terület ezért nem jelenik meg a kormánydöntéshozatalában ez a rendkívül súlyos problémahalmoz tehát én azt gondolom hogy a legkritikusabb problémával szembesülünk amikor a vízgazdálkodásról van szó éljünk városban éljünk vidéki térségekben ez kihívás szempontjából is a legfontosabb a másik oldalról viszont a lehetőségek tekintetében is hogy ha érezzük és látjuk és komolyan vesszik az éghajlatváltozás hatásait akkor a vízgazdálkodás az a helyes vízgazdálkodás ami megadja az alkalmazkodásnak a le leőségeit megint csak vidéken és a városi térségekben is úgyhogy ezért én azt gondolom hogy rendkívül aktuális hogy ezekről a kérdésekről így rendszerszintenben egy-egy szakmai pontot még ide tennék hogy vízmérleg nagyon fontos tehát hogy a lóánt említette hogy bármilyen ipari növekedést bármilyen területén az országnak megnézünk akkor nem készülnek vízmérlegek tehát hogy ez egy jó vita hogy nincs vízünk de van vizünk mennyi kell a az ipari tevékenységhez ezek mellett az az akkumulátor hogy gyárak mellett nagyon nagy vízfelhasználók mondjuk egy egy kóla egy üdítőgyártóüzem tehát ezeket se felejtsük el sokszor sokkal több vizet használnak föl egyébként és ez már ugye élelmiszer tehát az innivalónk is élelmiszer vonatkozásában beszélhetünk tehát vízmérleget kellene víz készletgazdálkodási ügyekben kellene előrelépnünk valóban most épp itt az előadás előtt említettem hugye a napokban magyarországon billent tehát az európai unió természeth helyreeltési jogszabályának a bevezetése tehát hogy az utolsó olsó döntést megkapja magyarországon elbillent mi voltunk a mérlegnyelve sokkal néhány európai ország mellett környezetvédelmi miniszterknek kellett volna ezt jóváhgyni van-e magyarországon ilyen tehát hogy amit ugye említettünk hogy minden is a belügyminisztériumhoz tartozik minden is a katasztrófavédelemhez tartozik ők ugye a vízügyi hatóság tehát hogy néhány ilyen dolog azért nagyon fontos lenne hogy a fejekben ott legyen hogy vízmérleg vízkészletgazdálkodás azt sokkal épzerűbben kellene megteremtenünk és akkor akár a homokhártságot is sokkal jobb vízzelátottsággal lehetne megoldani vagy visszafordítani ezeket a károkat bocsánat ha szabad még egy dologgal kiegészíteni szerintem amikor a víz ügyéről beszélünk a víz kérdéséről beszélünk akkor mindig azzal kezdjük hogy tisztelettel megköszönjük mindenkinek a munkáját aki ebben az ágazatban dolgozik akár vízügy akár vízikőzű ágazat területén tudjuk azt hogy óriási a szakemberhiány nagyon sokszor megalázóan alacsony fizetésekért dolgoznak a vízügyi szakemberek és innét is én azt gondolom hogy meg kell hog köszönjük a munkájukat és nyilván követeljük a döntéshozók irányába hogy tisztességesen fizessék is meg tehát szakmailag és anyagilag is becséljük meg becséljük meg a a vízügyi szakembereket és elfogadhatatlan az a gyakorlat ami sajnos itt megvalósult az elmúlt időszakban hogy hát nem hogy megbecsülnék a szakembereket de megfélemlítik őket ugye körülbelül egy évvel ezelőtt a tiszántúli vízügyi igazgatóság igazgatóját kirúgták hugyő ő volt az az ember aki egy szakhatósági állásfoglalásban leírta a tervezett catl kínai akkumulátorgyár esetében hogy milyen brutális kockázatot jelent ez a megnövekedő vízkivétel főleg ugye debrecen térségében van egy vízhiányos térség és kirúgták ezt a szakembert azóta én tíszer egész pontosan tíszer kérdeztem meg pintér belügyminiszter úat hogy miért rúgták ki ezt az embert megtagadták a választ na de nem sokkal később egyébként még a bíróság is kimondta hogy a vízfelhasználás kockázatai miatt mérlegelni kell a projekt azonnali reállítását és én azt gondolom hogy a olyan esetben hogy a botrányos esetben amikor egy vízügyi szakember teszi a dolgát ugye az emberek érdekében leír egy egy szakvéleményt és ő kirúgják az egy világos üzenet minden szakembernek hogy ne merjenek szembedenni a kormányzati elképzelésekkel azt gondolom hogy fontos hogy minden fórumon minden helyen kiálljunk a szakemberek mellett és elmondjuk azt hogy elfogadhatatlan hogy nem csak nem becsülik meg a szakembereket de ilyen gyalázatos döntéssel megfélemlítik őket így van hát most hirtelen nagyon sok mindent említettetek ugye az egész országot érinti ez a probléma eltekintve attól hogy vannak ilyen giga beruházások amik a adott városokat érintik és ezzel együtt az egész országra is kihatással vannak kanyarodjunk kicsit a városi vízgazdálkodásra ugye te is egy nagyvárosból jössz pécsről itt budapesten is ugye a városnak az a tulajdonsága hogy sok ember él viszonylag kis területen és rengeteg beton felület van hogy ezek milyen illetve a csatornázási vízi közműrend rendszereket amiket említettél most is nagyon sok parlamenti felszólalásod is erről szól és akkor itt vissza is adnám neked a szót hogy specifikusan a várost milyen problémák sújtják igen uge valóan rendkív fontos kérdésről van szó mert magyarországon is jellemző tendenz egyre többen egyre nagyobb a lakosság aránya aki a városban él és egyébként ez európai szinten globálisan is jellemző probléma tehát nyilván ki kell mondanunk azt hogy rendkívül fontos és mondhatjuk hogy elkererülhetetlen fontosság a városi gazdálkodásban a szemléletváltás és tegyük hozzá hogyha látjuk az éghajlatváltozás hatásait és hogyha városok városrészek élhetőségéről beszélünk akkor megint csak egy lehetőséget lássunk abba a szemléletváltásba ami a vízgazdálkodás terén megvalósítható ugye mit tapasztalunk valóban ugye nagyon röviden a vízi közművekről ugye itt nagyon sok helyen egyébként budapesten jellemző hogy régiek előregedettek ezek a különböző infrastrukturális elemek és őrületes pénzekbe kerül ezeknek a cseréje rendbetétele illetve bővítése másik oldal ó pedig elérték a kapacitásaik határát is és nagyon sok helyen egyébként helyhiánnyal is küzdünk tehát még ha lenne is pénz mondjuk vízi közmű karbantartás a fejlesztés egyszerűen nincs hely már a sok közművezeték miatt hogy újabb és nagyobb kapacitású elvezető rendszereket alakítsunk ki és ezért van szükség egy egy alapvető szemléletváltásra hogy a csapadékvíz elvezetés helyett a csapadékvízzel gazdálkodjunk tehát lássuk meg a lehetőséget a lehulló csapadékban ne csak a problémát ami egyé éppen egyébként mondjuk a villámárvzek területén megjelenik ugye alapvető probléma az hogy az éghajlat változás miatt a hőmérséklet emelkedése miatt egyre nehezebb elviselni a városi lépet főleg olyan területeken ahol ugye rengeteg a lebetonozott felület és ugye ilyen ilyen hőcsapdák alakulnak ki tulajdonképpen és ugye a másik oldalról pedig amikor megérkezik az a az a fajta csapadékmennyiség ami sajnos egyre gyakoribb az az extrém ugye megváltozó csapadékintenzitás miatt megjelenő extrém csapadék akkor óriási problé át jelent mondjuk villámárvizzek formájában hogy egyszerűen nem lehet levezetni egyébként ez egy nagyon izgalmas műszaki probléma én is sok évig dolgoztam a ebben az ágazatban úgymond és mi is láttuk azt hogy vannak különböző műszaki szabványok amik meghatározzák azt hogy milyen mennyiségű csapadékra kell mondjuk egy vízelvezető rendszert tervezni és bizony az éghajlatváltozás megmutatja hogy az ilyen szabványok szerint előért mennyiség ami mondjuk 100 évente kéne hogy bekövetkezzen az már mondjuk évente többször is bekövetkezik tehát látszik hogy még a műszaki sz ányok sem tudják a az éghajlati extréitásoknak a változását lekövetni nos tehát a megfelelő szemléletű vízgazdálkodás a városban az abba az irányba mozdul el hogy nem a hirtelen lehulló hatalmas csapadékmennyiséget próbáljuk egyszerre akkor amikor az megjelenik elvezetni hanem egyszerűen olyan városi vízgazdálkodást kell kialakítani ami a lehető legnagyobb mértékben meg tudja tartani a lehulló csapadékot úye ezért is a civacsváros elnevezés és különböző eljárásokkal mondjuk megpróbálja azt a csapadékot bejuttatni a talajba vagy megpróbálja azt a csapadékot elpárologtatni vagy megpróbálja ideglenesen tározni ugye ennek rengeteg infrastruktúrális rengeteg várostervezési összetevője van tehát a lényeg az hogy egyre inkább ezt kell érvényesíteni ezt a fajta gondolkodást a város tervezésben úgy kell kialakítani m az új városrészeket vagy felújításkor úgy kell átgondolni a különböző városrészeknek a működését hogy ennek a csapadéknak minél nagyobb teret adjunk hogy be tudjon szivárogni a talajba ugye kevesebb legyen a a lebetonozott felület a másik oldalronl meg kell adni a lehetőséget hogy a hogy a párolgás az ne történjen meg olyan hirtelen tehát hogy az a városi klímát tudja növelni és meg kell találni vagy javítani és meg kell találni azokat a helyeket amik az ilyen extrém csapadékmennyiség lehullás esetén ideglenesen meg tudják tartani a vizet ugye ez lehet egyébként mondjuk egy kis tó lehet kifejezetten egy ilyen ideglenes tározó de lehet egyébként egy utcarész is ugye nagyon sok európai városban látjuk hogy úgy alakítják ki az utcákat hogy amikor extrém csapadékmennyiség van akkor adott esetben mondjuk 10-12 cmnyi csapadékot meg tud tartani egy utca vagy egy sportpálya vagy egy tér és abban egyébként lehet közlekedni mondjuk gyalogosan nem mindig vicces hogy y 12 cmes vízbe közlekedni de például a gépkocsik is el tudnak menni benne menni buszok is el tudnak menni és szépen le lehet méretezni azt hogy egy ilyen extrém szituációban milyen módon tudja ideglenesen megtartani a vizet és utána egyébként ezeknek az inf infrastrukturális elemeknek a hálózata milyen módon tudja levezetni elpároloktatni bejuttatni vissza a talajba ezt a vizet és ilyen módon mentesíteni tudjuk magunkat a az ilyen extrém csapadék mennyiség melletti villámárvzeknek a rendkívül veszélyes hatásaitól másik oldalró pedig a városi klímát is lehet javítani néhány kiegészítés hogy mit lehetne vagy mit kellene tenni nyilván van egy ilyen örökölt rendszer ami amit kapunk a a közműrendszerrel ugye budapesten ez nagyjából köz sített rendszerről beszélünk tehát kettég kellene választani azt hogy a szennyvíz meg a csapadékvizet szétszedjük de nem tudjuk mert egy örökölt rendszerrel dolgozunk tehát ezeket hívjuk közösített rendszernek ugye a jogszabály kimondja például hogy kertvárosi é övezetben vagy vagy ahol én lakom a velencei tónál saját magunknál kell szikasztanunk a vizet tehát erre van jogszabály hogy mindenki a tetőről meg a burkolt feletekről lejövő csapadék vizet az otthonában kell szikassza vagy a csapadékvzet valamilyen környező csapadékelvezető árakba k kellene bevezet mondjuk nyílt árokba kellene bevezetni nálunk szerencsés a helyzet tát van egy befogadónk amit úgy hívnak hogy velencei tó tehát hogy minden vizet oda próbálunk besöpörni mertogy ugye elértük két éve 23-ban elértük a legalacsonyabb vízállást az 56 centi volt a velencei tó tekintetté 22-ben bocsánat így van nagyon pörögnek az évek így van így van tehát hogy hogy mit lehetne tenni meg mit kell ez küzdünk ezzel az örökölt rendszerrel valóban a lóánt jól mond mondta ugye azon túl hogy van valami infrastrukturális rendszerünk ugye van egy koncepció hogy táépítészetileg mit kezdek a vízzel ez egy nagyon új koncepció kezd kialakulni ugye évtizedeken keresztül az a tanítás ment hogy vezessük el a vizet mert ez egy probléma tehát hogy okozza problémát okoz az infrastruktúrában ugye itt volt a maglódi úton az az elhíresült kép amikor nyakig ül a bácsi a villamos síneken mert olyan villámárvíz zúdult le tehát hogy ezzel jelenleg nem lehet mit kezdeni nincsenek fölkészülve az infrastrukturális rendszerek ezek a villámárvizekre de hogy van egy ilyen hármas hatás amit a lóánt is említett hogyha észleljük azt hogy az elmúlt néhány évben milyen éghajlati anomáliák vannak akkor azt a csapadékot ami éppen leesik és valamit kell vele kezdeni akkor azt először is nem elvezetem tehát a vizet értékként kezelem ugye így indul elszikkasztom az az első feladat hogy a talajba tároljuk be a vizet tartsuk helyben a városokban mert hogy említettem és korábban beszéltük róla az emberi jóllétnek nagyon fontos hogy nagyon sokan élünk városban természetesen itt az épített környezet az nagyon fontos hogy milyen körülöttünk hogy ne valami buckás úton tudjak rolleren idejönni hanem letérkövezett szép bicikliutakon tudjak idejönni de ehhez kell egy gondolkodás ugye másodszor ha már mindent elszikkasztottam és már minden a talajban van akkor tárolni kell a vizet és csak harmadik esetben amikor már elszikasztottam eltároltam csak ezután vezetem el a vizet amikor már nincs lehetőségem további csapadékvizet betárolni ugye itt itt föl van még városok k kialakulás csatornarendszerek ezt megbeszéltük asszályos időszak hirtelen lezuduló csapadék talán erről is beszéltünk ivóvíz szürkevíz ugy ez nagyon izgalmas kérdés akkumulátor gyártás kapcsán volt ez a nagyon óvatosan kell foglalkozni hogy a ezek az ipari tevékenységek milyen vizet használnak ugye ivóvíz minőségű karztvíz ivóvíz tehát ez élelmiszer volt egy ilyen koncepció hogy a velencei tavat is ivóvízzel vagy karc vízzel kellene pótolni de hát az az a az a leg leg nem mondom hogy a legbutább dolog de szakmailag nem igazolt hogy az emberek élelmiszerellátásához kapcsolódó ivóvzet tegyünk egy egy tóba de hogy szürkevíz az mi mi az hogy tisztított szennyvíz tehát hogy ezekkel nagyon óvatosan kell bánni hogy például tisztított szennyvizet elengedünk tehát az egy ugyanolyan extra forrás lehet ebbe a rendszerben amikor szeretnénk valamilyen vizet felhasználni és azzal mit kezdünk tehát a tisztított szennyvizek ma már képesek olyan minőséget produkálni amit mondjuk nem a velencei tóba mert ez egy fürdőtó tehát emberi használatra alkalmas de hogy van egy dinnyési fertőnk ami nádassal olyan víztest amiben egyébként most is az agárdi tisztítóból megy tisztított szennyvíz nyilván különböző helyeken a város különböző részeén délpesti szennyvíztisztító ezeket végig kell gondolni hogy öntözésre ma már nem használhatok csapvizet a telkemel megfogod vizet minél nagyobb arányb a talajba tároljam utána szikkasztom és csak utána engedjem el ezeket a koncepciókat á teljesen át kell formálni hogy értékként kezelni a vizet de ehhez meg infrastruktúrális fejlesztések kellenek lásd maglódi út hogy nyilván mindenkiben az alakult ki az a kép hogy úristen mindjárt meghalunk én itt laktam kőbányán a hölgy utcában volt egy olyan év körülbelül 10 évvel ezelőtt amikor búvárruhába mentem ki mert olyan mennyiségű csapadék esett hogy simán elő lehetett venni a a vadvizes ruhámat és búvárruhába mászkáltam az utcán mert kör 6 órán keresztül ömlött a a csapadék és itt a hölgy utcában körülbelül 10-12 cens víz volt amit nem tudott elvezetni a rendszer mi szerettük volna elvezetni de ma már ezt teljesen máshogy kell gondolni és ezeket az infrafejlesztéseket erre kell kiélezni hogy növényekre vezessük rá a csapadékot tehát nyáron locsoljuk őket de tároljuk már a csapadékot a talajban és szeretnénk hogyha egy zöld környezetben kellemes jóllétben élhetnénk a városban de ez azért nehéz mert nagyon sok burkolt felület tetőfelület van és még mindig azt gondoljuk hogy el kell vezetni a vizet mert ez egy veszélyforrás ahelyett hogy értékként kezelni én ezt úgy szoktam szemileltetni ezt a városi vízgazdálkodást hogy ha egy embernek napi 2 l vizet meg kell innia és fel kell hétfőn vasárnap kap 15 l vizet akkor az az ember nem fog életben maradni hát a a a városok se fognak hosszútávon életben maradni hogyha ezen nem változtatunk elméleti a a problémát megbeszéltük elméleti szinten beszéltünk a megoldásokról mindkett en említettétek a szivacsváros koncepciót de hogy mégis mit takar mi a mi az a kézzel fogható beavatkozás amire azt lehet mondani hogy ez egy szivacsváros koncepció nem nagyon lemenve mé szakmai témában ugye ez kínában alakult ki ahol szembesültek már sokkal korábban ezekkel a vízügyi problémákkal hogy vilamárvzek voltak az emberek szenvedtek a városi környezetben ugye ők most nem tudom mennyire tudjátok hányan vannak most már 1,4 milliárd vannak tehát hogy azért ott nagyon fontos hogy ezeket a problémákat kezeljék és megoldják te hogy ez az egész technológia vagy koncepció az kínából származik milyen furcsa ugye azt gondoljukuk hogy ők a legnagyobb szennyezők de hogy mégis ők álltak elő egy ilyen technológiával ez nem egy valamire értendő hanem ez egy gondolkodásmód ez a szivacsváros koncepció ami azt akarja hogy tartsuk helyben a vizet és a vizet kezeljük értékként azokra az időkre tegyük félre amikor egyébként aszályos időszakban vagy nincs oan csapadék hogy valami másra fel kéne használni még még egy olyan gondolatom volt amit a lóánt említett hogy magyarország vízgazdag hogy mennyi víz folyik be az országba de hogy itt nemzetközi jogok vannak ezt csak zárójá bejegyzem meg hogy azért nem úgy van hogy minden vizet itt tartunk szabunk egy gátot az országhatáron és minden vizet itt fogunk nekünk azért ezeket a vizeket tovább kell adni ami bejön zárójel bezárva de hogy a saját vizünkkel nyilván tudnánk jól gazdálkodni ami elindult egyébként tehát a vízügyi igazgatóságok sokkal jobban figyelnek erre minden csatornát most elkezdtek felhasználni hogy az itteni vizeket itt tartsuk küzdenek még azért nehézséggel de látom az előrelépést tehát hogy a szivacsváros azt mondja hogy mennyire hallottatok a zöldtetőről nyilván most nem nagyon ez működik de hogy hogy azt mondja az új rendszer hogy ezeket a csapadékokat amik leesnek már a zöld már a tetőn meg kell fogni tehát ezt valamilyen zöldtető rendszerrel tudjuk megcsinálni tehát el kell kezdeni lecsipegetni ezeket a ezeket a cs adékokat és a legvégén már csak egy egy szűrt mennyiség juthat be a csatornába de erről szól a szivacsváros hogy különböző technológiai elemekkel dolgozunk zöld tető zöldfal svédországból származó faültetési módszer esőkert technológiák tehát hogy minden olyan zöld felülethez kapcsolódó városfejlesztési modulokat teszünk bele ebbe a szivacsvárosba amik a víznek az értékét felhasználják és kezelik sorrendben ezzel hogy szikkasztok tárolok és csak ut vezetek el volt egy tájépítészeti előadás egy kolléganő németországban dolgozik tájépítészként egy városi teret képzeljtek el és egy kosárlabdapálya le van víve nulla szint alá és ott tárolják a vizet tehát hogy egy olyan kosárlabdapálya ami normálisan funkciója kosárlabdapálya és egyébként amikor csapadék van akkor mondjuk 1 m50 cm mély a kosárlabdapálya legmélyebb pontja ami azért hivatott mertogy villámárvizet ebben a víztározóban tárolják azután miután elszikkasztották ezeket a csapadékokat tehát egyre jobban el kell csípni ezeket a vizeket fel kell használni nyilván ha helyben tartjuk a vizet az jó de mit csinálunk vele zöld növényzet tudja fölhasználni ezeket a helyben tartott vizeket tehát ez nagyon fontos hogy oké tároljuk de miben nem tudom tömjük tele a földet víztározókkal lehet egy ilyen gondolat de egyébként a növények a fák a zöld felületek tipikusan erre valók hogy hogy szolgáltatást nú nyújtsanak számunkra ugye ma magyarországon és a európában is nagyon nagy probléma hogy a fák 20-25 éves korukban kipusztulnak amikor egyébként szolgáltatni kezdenének megnőnének megerősödnének tehát ezek azok a részelemek amiket szilacsváros koncepciónak mondunk hogy fel kell használunk és már a tetőről kezdve meg kell fognunk ezeket a ezeket a fölösleges vizeket vagy vagy értékes vizeket inkább így mondom én most csak még egy ki készítő kérdés hogy én nagyon naivvan meg fogom kérdezni hogy jó hogy megtartjuk a vizet és akkor újrahasznosítjuk de hogy önmagában ugye az hogy lesz viízünk a a szivacsváros az túlmutat a víz kérdésén ugye egy komplex rendszernek kell nézni milyen egyéb hozatékai vannak akkor hogyha a vizet megfelelően kezeljük kicsit hadd kanyarodjak vissza ahhoz amit mondott a tibi hogy a víz vizet értékként tekintsük abszolút szerintem ez a lényeg ez a lényeg bármi ilyen módon is közelítjük meg akár vidéken akár városban a vízgazdálkodás kérdését ugye összességében amikor arról beszéltem hogy magyarország lecsapolása folyik az alapvetően onnit indult hogy szabályozták a folyókat levágták a meandereket folyók minél gyorsabban száguljanak át az országon és hogy gyakorlatilag gabonabányákat hozzanak létre minél több szántóföld alakuljon ki és ehhez alakult ki egy óriási mennyiségű vagy óriási hosszúságú csapadékvíz vagy vízelvezető csatorna rendszer és jelenleg ugy az működik hogy ha jön a csapadék akkor minél gyorsabban levezessé a földről a folyókba belelfolyók meg viszik ki az országból és ezzel szemben hogyha a vizek minél előbb történ a levezetésével szemben akarunk egy másik koncepciót megvalósítani az a víz visszatartása a víz tájban történő megtartásra hiszen a legjobb tárolóközeg a víznek az a az a táj és ehhez arra van szükség hogy az egykori vízjárta területeket az egykori ártereket ahol lehet ugye másfajta tájgazdálkod al tájhasználattal visszaadjuk a víznek olyan módon amikor jön az időszakos többletvíz ugye alapvetően nyilván a téli időszak után jönnek a nagy vizek az időszakos nagy vizek azokat engedjük vissza az egykori árterekbe és akkor ot gyakorlatilag a talajban tudjuk megtartani a vizet arra az időre amikor jön az aszájos és várhatóan egyre súlyosabb aszájokkal jellemezhető nyári időszak tehát egyszerűen hogyha megtartottuk a vizet az mondjuk lassan változó csak extrém módon eloszló csapadékmennyiségből kifolyób megtartjuk nyárra a vizet akkor adjuk meg a lehetőséget a arra hogy a mezőgazdasági termelés az későbbiekben is működtessen na ugyanezt az elvet kell érvényesíteni a városi szinten is ugye itt is egyre extrémebb lesz a csapadékáoszolás és egyre inkább úgy kell tervezni a városokat hogy ez megadja hogy ennek a hatásait tudjuk olyan módon kiküszöbölni hogy meg el tudjuk tárolni a vizet be tudjuk alapvetően juttatni a a talajba és ny nilván ennek az a feltétele és az a legfontosabb egyébként a a szivocsvárosok koncepciónónál is hogy nem a vizeket gyorsan elvezető burkolt felületeket kell egyre nagyobb mértékben megvalósítani hanem vízáteresztő felületek kellenek alapvetően nagyon sok zöld felület az a legkézel fekvő hogy zöld felület minél nagyobb vagy éppen olyan felületek amik mondjuk olyan kavicsos felületek satöbbi amik áteresztik a vizet tehát a lényeg az hogy a víz az alapvetően be tudjon jutni a talajba ilyen módon tudjuk a lehető legjobban egyébén a város klímáját is és a városi területen a talajvízgazdálkodást is megvalósítani de a másik oldalról nyilván vannak olyan területek meg nagyon sok olyan infrastruktúrális igény van a városokban ahol egyszerűen kevés a hely a zöld felületnek és itt is egyébként rengeteg példát lehet látni különböző nyugat-európai városokban stockholmban például a rengeteg más helyed ahol olyan módon alakítanak ki vízelvezető vagy éppen ideglenes víztáraló rendszereket ami fölött egyébként még infrastruktúra van tehát nagyon sok jó példa látunk arra hogy a helykiihasználás vagy a hely szűke mellett is hogyan lehet olyan területeket kialakítani vagy illyen infrastruktúrális elemeket ahol a vizet lehet szikkatani be lehet juttatni a talajba és szerintem az a legfontosabb hogyha szivacsvárosok koncepciójára vagy ennek a megvalósulásáról beszéljük hogy ez a fajta város tervezési elvárás ez megjelenjen egyébként a döntéshozatal szintjén magyarul bármilyen szinten is beszélünk várost tervezésről akár a fővárosban kerületekben vagy egy más vidéki városb akkor ez egy elvárás legyen egyrészt másik oldalról pedig ösztönzőket kell tudni kialakítani tehát láthatjuk hogy azokban a városokban ahol ez jól működik ott bizony megjelennek azok az ösztönzők amik a lehulló csapadék kezelésével kapcsolatos kötelezettséget rónnak a lakosokra vagy éppen az intézményekre az államra vagy a helyi önkormányzatra és ez az ösztönző jelenjen meg mert akkor az az anyagi érdekeltség is úgymond hatásként vagy rámutaló hatásként jelenik meg ami ezt a fajta tervezési koncepciót el írja aztán szükség van arra hogy a forrásokat biztosítani lehessen tehát ehz ez biz bizony országos költségvetési döntések és kellenek költségvetési források hogyha megvannak az ösztönzők megvannak a város tervezési elvek amik ennek felelnek meg akkor legyenek meg a források is tehát nyilván jusson egyrészt pályázatok útján a magánszemélyek felé gazdasági szereplők felé önkormányzatok felé hogy ilyen jellegű mondjuk többletköltségeket tudjanak fedezni a várostervezés és városépítő és rehabilitáció terén vagy éppen egy magánberuházásnál és ami nagyon fontos még az a szemléletformálás tehát hogy lássák azt az emberek hogy ők érdekeltek abban hogy ezt megvalósítsák ne csak hogy az anyagi édek működjön hanem érezzék azt hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a legfontosabb terei a városok és itt a vízgazdálkodás az ami megadja a lehetőségett hogy az éklajetváltozás a hőhullámok meg mi egyéb ellen küzdeni tudjunk tehát lássák ezt a szerületformárs által is és érezzék saját feladatuknak hogy ezzel a lehetőséggel élni kell és hogy ez ne egy ilyen negatívú legyen vagy nem tudom egy beruházást drágító tényező legyen hanem egy olyan lehetőség ami által a városok élhetőségét nem csak megőrizni lehet hanem javítani az ékajletváltozásnak a a prognosztizálhatóan egyre durvább hatásaival szemben és hogyha ez a négy feltétel teljesül akkor a városaink elindulnak abba az irányba mondjuk így a szivacsváros koncepció mellett hogy az élhetőséget az éghajatváltozás hatásai mellett még akár növelni is lehet még csak néhány komment fölírtam magamnak ugye milyen felelősségek vannak ugye van egyéni meg közösségi felelősség tehát hogy mindenkit fog érinteni az idei aszály ugye a hidrológiai féléveket nézünk most tehát a 23-24-es hidrológiai félév az nagyjából most véget ér ugye ezt mi most számolgattuk hogy a velencei tó mostantól kezdve nem nagyon fog töltődni de hogy jön a május elindul a nyári időszak tehát a következő hidrológiai félév és onnantól kezdve párologni fogunk csapadék nagy eséllyel nem lesz a következő hét-nyolc hónapban tehát hogy amennyi üzemi szinttel indul egy egy tó legyen ez a balaton ah velencei tó vagy akár a fertő tó tatai tó bármi azzal megyünk most tehát hogy májusban elkezd a időjárásunk melegedni és hogy elkezdünk kipárologni tehát ez nagyon fontos hogy van-e egyéni felelősségünk ebben a dologban van de hogy hatás is van ránk mert hogy itt élünk a városban és hogy a mi egészségünket kockáztatjuk azzal hogy itt vagyunk a városban egyszer nem tudunk bemenni egy helyre mert 40 fok lesz vagy akár én a a kisebbik lányommal csak este este 8-kor tudok lemenni akár a velencei tóhoz mert nappal olyan meleg van hogy kedve sincs kimenni az embernek az utcára tehát van egyéni felelősség és hogy ugye azt szoktok mondani hogy alkalmazkodás tehát hogy az elkövetkezendő években alkalmazkodni kell majd ehhez az időjáráshoz mert nem nagyon lesz más tehát hogy reménykedhetünk még abban hogy majd tök jó lesz meg visszaáll az időjárás de nem nagyon fog tehát hogy a kutatások azt mutatják hosszút távú előrejelzések nem fog tehát hogy ez a 7-8 hónapos csapadék szegény időszak aszályos időszak és a maradék időszakban fognak villámárvzek nagy mennyiségű csapadékok lehullani itt van egy kérdés csak arra akartam még megválaszolni hogy a szivacsváros koncepció önállan megoldást nyújt a problémákra szerintem nem részegységként megoldás vagy vagy vagy egy kulcs lehet a probléma megoldásá de azér loránt jól összefoglalta okos városervezéssel lehet ezt egyéni és közösségi felelősséggel lehet menni teh ugy a vízhasználattal vízgazdák ásal mi egyénileg hogy bánunk zárójelben megjegyezve hogy ma nem azt az értékét fizetjük a víznek ami valószínű hogy valójában értéke lenne tehát hogy hogy nem kezeljük megint csak egyéni szinten értékként a vizet zárójel bezárva tehát önállóan szerintem nem tudja megoldani a szivacsváros ezt a problémát úgy tudja megoldani hogyha okosan tervezünk várost tehát nézzünk egy vízmérleget egy adott területen és utána azt mondjuk hogy van egy táépítészem van egy építészem van egy kerületi főépítész van egy kerület zöld felületi szakértő van a politika akiket be kell vonni mert ma úgy tervezünk mondjuk városrészeket hogy ide kérek egy utat és akkor elkezdik megtervezni gyerekek kihajtuk a bicikliutat és akkor a másik hogy ú nem kéne valami fát let és akkory így különálló egységenként terveznek városrészeket ahelyett hogy ezt együtt terveznénk tehát burkolt felületekről be kell vezetni a vizet a talajba be tudjuk tárolni van rá technológia akár ez az említett stockholm felültetés rendszer az hogy ez mennyibe kerül természetesen vannak költségei mint mindennek vannak ugye nagyon jó példát szoktam mondani amikor megkérdezték hogy miért kell ennyi léegeztetőgépet venni az emberi élet nem számolható pénzben szerintem ott tartunk hogy ez sem számolható ma már mennyibe kerül egy jó élhető városnak a kialakítása az infrastruktúrális ami egyébként a zöldet is infrastruktúrának kellene tekinteni de ma nem így tekintünk rá ez a tervezés során ez a valamit tervezzünk már oda hogy az emberek azt azt mondják hogy akkor ott van két fa és akkor egy kórót leültetnek ugye ma egyszer mteres gödörbe ültetnek fát ezek bírják 20-25 évig amikor egyébként már szolgáltatnia kéne a fának teá egy nagyon komplex tervezési folyamatot kéne egy városban elkezdeni ez nem bonyolult csak a harmadikról kell a tájépítész kollégát lehívni a másodikon a szembbe lévő szobából a közművest aztán az utas kollégát tehát hogy együtt össze kéne ülni és együtt kellene tervezni természetesen ennek van költsége adott esetben többlet költsége de hogy alkalmazkodni kell a mostani időjárási viszonyokhoz mert szívni fogunk ezzel az időjárásra úgyhogy nem nagyon lesz más említetted a kutatásokat hogy mennyi időnk van egyáltalán nincs már időnk ezen rég túl vagyunk ezen a vitán hogy hogy majd most ha elkezdjük akkor nem tudom tehát hogy ma még fát se tudunk úgy ültetni hogy 100 évig tartson egy fa tehát egy jó ültetési módszerrel amit például a svédek többször említettük ugye a svédek találták ki mindenhol volt valami koncepció jó ők ők nagyon akarták védeni a városi zöld felületeket és ezt stokholm városra meg a helyi egyetem találta ki hogy milyen ültetési módszerrel lehet a városi fákat jobb állapotba hozni úgy hogy csapadékot is tudjak tárolni utat is tudjak rá építeni és hogy még a fáim is megmaradjanak és nyújtsanak szolgáltatást tehát hogy ez ezeket átvette ausztria bécsben és grácban öntik ki magukból ezeket a ezeket a telepítési módszereket esőkerteket ültetnek ami tipikusan a villamárvíznek az elvez vezetésére szolgál ezeket mind meg kell nézni hova lehet ilyen környezetet teremteni szerintem ami még nagyon fontos koncepció hogy a az ember az teljesen elveszítette a városban ezt a természettel való kapcsolatot tehát hogy egyszerűen voltam a mol székház előtt egy bejáráson hát három fa van háromféle ültetési módszerrel egy biztos volt hogy a szegély kővel úgy el volt a fa kerítve hogy még ha a csapadékvíz akarna akkor se tudna bejutni és hogy mondjuk egy anyuka vagy egy családos ember akar-e egy ilyen burkolt felületű kőrengetekben gyereket sétáltatni tehát ma már azt kéne fölfogni hogy én egy olyan helyen akarok lakást vásárolni a városban ahol van zöld felület tehát erre gondolnak a beruházók külön rendszer van a szennyvízre és a csapadékvízre és a csapadékvzet valamilyen természetalapú megoldással tudom kezelni ugye ez egy ez egy olyan dolog ami azért legyen itt a fejetekben hogy minden olyan dolog ami szivacsváros elem az valamilyen természetalapú megoldás mert hogy azokkal az elemekkel zöld elemekkel tartom itt helyben a csapadékot amik valahogy a természetet mintázzák és fel is használtatom tehát nem csak az a lényeg hogy műanyagtartályokba tárolom a vizet amiből majd kiszivattyúzom és elmegyek a fákat meglocsolom csak már ez is hiányt szenved mert nincs ember aki üljön az autón és fogja a slag végét tehát ezért mondjuk azt hogy olyan zöld felületeket kell létrehozni amik természetalapúak és önállóan a csapadék felhasználásával fogjuk tudni ezeket a zöld fö felületeinket fenntartani szerintem egészítjukk ki ezzel hogy mennyire fontos a rendszerszámlet vagy fontos lenne a rendszerszemlélet tehát már eleve kéne egy olyan kormányzat nem akarok annyira itt aktuáli politizálni megag pártpolitizálni de kéne egy olyan kormányzati szándék hogy eleve a azokat a jogszabályokat jogszabályi kereteket a fejlesztéspolitikát mindent úgy alakít ki hogy ebbe az irányba terelje a pénzköltést úgymond mert egyébként legtöbbször azzal szembesülhetünk hogyha gyakorlatot nézü hogy nem a pénz kevés hanem egyszerűen hülyeségre költik és nagyon sok olyan rendkívül költségés beruházást valósítanak meg ami által rosszabb lesz a helyzet rengeteg példát lehet hozni most hozok egyet a saját városomból elkészült a régóta várt új vásárcsarnok pécset és ha megnézzük mellette minden irányba hatalmas betonsivatag van tehát ami zöld felület volt azt is kipusztították és hatalmas nagy lebetonozott terület közepén ott áll ez az amúgy mit tudom é funkcionálisan egyébként elfogadható vásár csáak ennek egészen extrém hatásai lesznek majd a később be ott az egész tágab térségre nézve de nagyon sok helyen látom azt hogy falvakba is épülnek ezek a kikövezett vízzel vezető árkok mondjuk normális egyébként életszerű és természetközeli vízfolyások helyett de a városi terekbe is ilyen ilyen betonteknőkbe terelik a vizet olyan helyen ahol egyébként egy természetközeli pataknak kéne csörgedezni és erre adnak pénzt erre használják fel a közpénzt sőt nagyon sokszor egyébként van egy faajta ber ázói szándék hogy mondjuk ilyen a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő fejlesztésptikát valósítsanak meg egy városrészbe és ezt áthúzzák mondjuk egy minisztériumi szint és azt mondják hogy nem erre nem kaptok pénzt kaptok erre de még egy extrém példa dombóvár városba döbbenetes volt azt látni hogy kipusztítottak egy gyönyörű védett 100 éves fasort azért hogy a a fasor mellett megálmodott beton vízzel vezető teknőt megépítsék és egyébként még jogszabálysértő is volt a büntetőeljárás folyamatban van h följelentettem őket de őrületes volt tehát a helyiek elmondták hogy semmiféle víz elvezetési probléma nem volt egyszerűen a kalapban még volt pénz és megmagyarázták a drágajó polgármester úrnak hogy ő azt a pénzt akarja arra elkölteni és akkor majd nem tudom be lehet írni majd a választási kampány újságban hogy hány milliárdért nem tudom milyen gyönyörű lebetonozást valósított meg tehát őrültség hogy a közpénzből rontjuk a kilátásainkat rontjuk a városok élhetőségét rontjuk az életkilátásainkat és egyébként a gyermekeink jövőjét áldozzuk fel tehát országosan és helyi szinten is a megfelelő szemléletet kéne érvényesíteni és ennek megfelelő fejlesztéspolitikai elvárásokat kéne kialakítani és akkor én azt mondom hogy a források még elegendőek is lennének a most tervezhető és látható források elegendőek is legyenek hogy jó irányba tudjuk változtatni a városi térségeket és hozzáteszem hogy ez nem csak a városban érvényes ez a fajta táji vízvisszatartás sem igényel extrém többletforrást ugye nyilván hogyha elfogadjuk azt hogy másfajta tájhasználatra van szükség és nem annyi szántóföldre van szükség hanem olyan területekre is van szükség hugy a táj használat megváltoztatásával ami teret hathat a víznek akkor kompenzálni lehet azokat a gazdákat nyilván ez egy nagyon fontos támogatáspitikai döntés kompenzálni lehet azokat az embereket akiknek a földjén mondjuk megjelenik a víz és huzamosabban ott van ő anyagilag hogyha nem kerül rossz helyzetbe akkor ő szerintem azt örömmel fogja venni hogyha a földjén ott van mondjuk huzamosabb ideig a víz és ezáltal összességében egyébként szűkebb szántóföldi terület mellett is sokkal nagyobb lehetőségünk lesz az élelmiszertermelésre és ez se extrém többletforrások bevonyását igényli hanem egyszerűen a szemléletváltásra van szükség és ezért tartjuk nagyon vagy tartom nagyon fontos é súlyos problémának az hogy ez a szemlélet ez egyszerűen nem tud megjelenni a kormányzati döntéshozatalba mert nem is találkoznak egymással azok a miniszterek mondjuk vagy nem beszélnek arról a témáról amelyeknek akiknek együtt kéne működni abban hogy akár a fejlesztéspolitika lás mondjuk építészi minisztérium mondjuk a közműépítés lá energiaügyi minisztérium vagy a vízgazdálkodás lá belügyminisztérium össze tudjon hangolódni holott ezek a kérdések ezek nem elválaszthatóak tehát ezt hiányolom nagyon a rendszerszemletet ezt a fajta bölcsességet ami a jelenbe érvényesülő kihívásokat figyelembe véve látva a jövőnek a egyre extréme kihívásait megadnák a lehetőséget hogy ehhez végre alkalmazkodjunk olyan mó módszerekkel olyan eljárásokkal aminek a tömegét láthatjuk egyébként a gyakorlatban működni nagyon sok európai városban hál istennek egyébként itt ott magyarországon is sok csak egy komment erre is kicsit elkanyarodva a városi zöldtől meg városi víztől hogy ez a szemléletváltás miért fontos ugye agrárium élelmiszerbiztonság élelmiszertermelés hy korábban ugye hát látjátok ha elmentek egy egy szántóföld vagy vagy bárhol amit termesztenek búzát kukoricát hogy szántunk ugye ez volt 50 éve ezt tanították én is ezt tanultam az egyetemen olyan szereplő aki egyébként nekem ezt tanította az egyetemen ma nyíltan kiáll és azt mondja hogy bolygatás nélküli mezőgazdasági művelére kell átállni mertogy tönkretettük a talajokat nincs humusztartalom nincs tápanyagtartalom tehát hogy megváltozott ott is a szemlélet tehát nagy istván kiáll és büszkén mondja hogy no teal tehát hogy bolygatás nélküli mezőgazdasági eljárásokat kell felvenni és hogy nem szabad szántani na de hát nem rég még ezt tanítottátok az egyetemen mi ezt tanultuk már ak is gondolhattuk máshogy de hogy a tanár ezt tanította és hogy erre mondtam azt hogy kialakítottunk egy eketalpat 20-30 cmre a a felszín alatt gyakorlatilag ott nem szivárog azalatt nem tud beszivárogni a víz amikor van egy nagy csapadék akkor áll a területen a a szánton vagy vagy mezőgazdasági területen a víz régen ezt büntették tehát hogy amikor vízzel terhelt volt egy mezőgazdasági terület amire területalapú támogatást szerettek volna felvenni akkor azt nem lehetett ma már ez változott tehát az új agrárpolitikában az van hogy lehet vizet tárolni a területen akkor is megkapja a gazda terület alapú támogatást tehát lehet bármikor szemléletet váltani lehet végre rájönni hogy nem vízgazdag a magyarország hanem vízszegénységben vagyunk és és sokkal komolyabban kéne vízzel gazdálkodni tehát bármikor van idő szemléletet váltani kicsit furcsa ez a mostani helyzet hogy olyan nagy professzorok korábban szántásos mezőgazdaságban gondolkoztak most meg nyíltan kiállnak amellett hogy de hát ez micsoda hülyeség volt tehát tehát rá lehet erre jönni de hogy egyébként ezért szenvedünk csapadék hiányba mert ez az említett 20-30 cms rétegben tárolt csapadék nagyon gyorsan kipárol nem szivárognak az alsóbb rétegekbe a a a csapadékmennyiségek és ahogy lóán mondta egyre látjuk tatai kolléganők ők nézik a a kutakat például a forrásokat elképesztő mértékben csökkennek a talajvízszintek a kútnak a talpmélységei tényleg ilyen 30 m helyett most már 50 meg 70 m mélyen vannak ugye magyarországon csak egy utolsó gondolat aztán visszajövünk a városba hogy hogy mit gondoltok hány szal öntözhető mezőgazdasági terület magyarországon száal még valaki tipp három jó tehát azért izgalmas ez az élelmiszerbiztonság mert hogy ezeknek a mezőgazdasági területeknek mondjuk azt azt szoktam mondani hogy 5%-a öntözhető tehát hogyha nincs csapadék ahogy voltak évekkel korábban akkor akkor ez veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot ehhez meg olyan szemléletet kell váltani hogy más gazdálkodásra kell átállni tehát vissza kell a talajok humuszt tartalmát tennünk a a talajba sokkal el kell felejteni a a műtrágyákat sok teljesen más koncepciót kell bevezetnünk és ez ez nagyon igaz a városokban és utolsó gondolat visszakanyarodva ide hogy a egyéni felelősség nagyon nagy tehát szerintem el kell jönni ilyen előadásokra a lakosoknak és azt kell mondani hogy tényleg hát én itt nyáron a gyereket tolom és nincs egy fa kőbánya ebből szerintem szerencsés tehát én nagyon szerettem itt lakni azért költöztünk le a velencei tóhoz mert ott van egy nagyobb tó de hogy imádtam a parkokat imádtunk a csajkovszkki parkba járni tehát hogy azért ilyen szempontból kőbánya szerencsés jó most nem a maglódi utat ha nézzük de hogy az tényleg azért sok bajjal küzd de hogy azért van sok zöld felölet lehetneem it kezdeni lehetne például csak egy szegélykövet kivenni és akkor a fákra folyna a csapadékvíz tehát ezek minimális beruházásokkal meg lehetne oldani akár egyéni szinten tehát hogy aki ahol lakik ott azt mondja hogy akkor megpróbálok valahogy egy fát öntözni vagy életben tartom ezeket a zöld felületi jólétet okozó növényeket fákat amik amik az én jólétemet szolgálják tehát nagyon fontos szerintem az egyéni felelősség hogy kikövetelni azokon a politikai döntéshozókon ezeket a fejlesztéseket akik például itt kőbányán vagy gárdonyban vagy bárhol a budapesti kerületekben ott vannak és dolgoznak és ezt ezt nek ne tehát ők maguktól nem hiszem hogy azt szogják mondani hogy hú tényleg tegyünk már ide egy parkot mert az jó lesz az embereknek azért a példa nem ezt mutatja szerintem az kell hogy mi ezt kiköveteljük bocsánat ezt szerintem muszáj kiegészítenem még kicsit ugye beszéltünk arról hogy a az a fajta vízvisszatartó szemlélet azért már kezd megjelenni még a vízügyi igazgatóságoknál is az országos vízügyi főigazgatóságnál is ez valóban így van tehát a vízügyes szakemberek egyre inkább beszélnek ról most már hivatalos fórumokon is megjelen egyetemi vitákon egyetemi előadásokon ugyanakkor én sokkal pesszimistáb vagyok szerintem még az átfogó szemléletváltás még a közelében sincs vagy közelében sem vagyunk annak mint amire szükség lenne és azért én folyamatosan próbálok nyomást gyakorolni a kormányra nyilván politikusként ez a feladatom és már mindent megtettünk tehát például van egy remek kezdeményezés a vízválasztó kezdeményezés ők gazdálkodók civilek szakemberek nagyon sok irányú vízügyi tudást felhalozó szakemberek szerveztek egy konferenciát az agrárminisztérium épületébe azzal a felütéssel hogy hátha odaviszik a konferenciát ők mint civilek akik mögött egyébként professz egyetemi professzorok vannak akkor ott megvillan valami kis fény nagyistvánéknek a a fejében és én is ott voltam ezzen a konferencián és megkérdezték a szervezők hogy amúgy az agrárminisztérium épületében van-e itt bárki a közönség soraiból a minisztérium állományából és senki nem volt ott egy ilyen osztályvezető szintű szakember volt volt a belügyminisztériumból de az agrárminisztérium senkit nem küldött oda elképesztő és utána ezzel felbuzdulva hogy ugyan már hát ez ez elfogadhatatlan hogy a az egyébként rendkívül jó jól felkészült szakemberek nem tudnak a döntéshozókkal egy asztalz ülni én szerveztem egy rendkívüli bizottsági ülést a parlamentben ahol el is jött egyébként nagy istván agrárminiszter úr ott volt a a természetvédelmét felelős államtitkár is és ott is elmondták ezek a szakemberek egy asztalnál ő a miniszterrel hogy hogy milyen forgatókönv vár r magyarországra mindenkire egyébként a városokban élő emberekre és a falvakban élő emberekre is ha ez a szemletváltás nem történik meg és e ez volt 222 októberében talán és azóta sem jelenik meg a nagy stratégiai dokumentumokban ez a fajta szemléletváltás öntözés ha jól emlékszem a a hatalmas tervek amiket az öntözés kaps kapcsán szövegetnek a kormány részéről az azt mutatja hogy ma 8%ka lesz a területeknek öntözhető de azért álljunk már meg egy pillanatra hogy a egy félsivatagban mit öntözünk semmi értelme az öntözésnek félsíatagi körülmények között sok esetben egyébként az öntözés még káros is iten roncsolja a talaj talajszerkezetet igen tehát hogyha nem tudjuk visszavinni a tájba a vizet akkor semmi értelme nem lesz öntözésről beszélni és én láttam egyébként ennek a az új szemrélető stratégiának ilyen kézen közen eljutott hozzám a a vita anyaga ami még kormánydöntés előtt volt és borzalmas borzalmas tehát nyoma se volt még annak a szemléletváltásnak amire szükség lenne hál istennek ezt amennyire látom visszavonták tehát ez még nem jutott el a kormányzati döntés szintjéig úgyhogy bizakodóak vagyunk de nem csak bizakodóak vagyunk hanem minden irányból próbálunk lobbizni annak érdekében hogy valóban ez a fajta táji vízvisszatartásnak a szemlélete megjelenjen és a kormányzati döntéshozatabban a szükséges intézkedéseket végre ki lehessen követelni és nyilván ugyanolyan fontos minden ilyen jellegű döntéshozatal fejlesztéspolitikai irányváltás ahhoz hogy városi szinten ezt a fajta szemlőletet érvényesíteni lehessen tehát rengeteg feladata van a politikának rengeteg feladata van a fiatal lelkes politikusoknak hogy a maguk szintjén ezért a koncepcióért küzdjenek szeretné kiegészíteni régóta kérj én civil szervezetekben dolgozom és régóta kérjük hogy a a politika párbeszédbe vonja be a civil szervezeteket mert nyilván a lakosokat nagyon nehéz bevonni egyesével tehát hogye azt szokták mondani hogy mindenkit megkérdezünk akkor nem lesznek fejlesztések de hogy van van ez a ma volt pont egy ilyen online beszélgetésünk pont erről hogy hogyan nem megy be a civil szféra akikben a lakosságot is értem a politikai döntéshozatalban vagy egyáltalán a beszélgetésben hogy a civil szervezet az pont a kettő közt egy átmenet lehetni hogy a lakosság elmondja az igényeit a civil szervezeteknek civil szakmai szervezeteknek akik egyébként a párbeszédben szakmai párbeszédben és köztünk van ilyen nagyon sok szö tát mi a lórántékkal nagyon sokat dolgozunk együtt ezt ma is elmondtuk a mai online hívásunkban hogy a fenntartható fejlődés bizottságában számtalanszor bent voltunk és erre van és kell és kötelező lenne lehetőséget teremteni de hogy csak így működhetne hogy azok a politikai döntéshozók aki ráadásul egy agrárminiszter is kérdés hogy ő mennyire ért a saját szakmájához az egy nagy kérdőjel és el se mennek egyébként ezekre a fórumokra de hogy odáig se jutunk el én a kis mikrokörnyezetemben hogy a velencei tóért megbízott kormánybiztossal leüljek és megkérdezze a véleményünket pedig hát tele vagyunk szakértőkkel tehát nem én a kis kertemből fölállva akarom el mondani hogy hát nincs víz a tóbaan hát ezt mondjuk látjuk de hogy mi küldünk szakértőkett olyan olyan komoly szakértőket küldünk és annyit kérek és ennek nincs vége hogy tehát nem találtunk erre még megoldást hogy meghallgassanak minket mert mi a lakosság igényeit közvetítjük tehát ez ez szerintem a jövőre nézve elengedhetetlen hogy legyen egy párbeszéd de megint csak arra tudok visszautalni hogy egyéni felelősség tehát hogy az embereknek kell kikényszeríteni azt hogy az én igényemet a faigényemet a tóban lévő vízigényemet az é élelmiszerbiztonságomat azok a politikai döntéshozók biztosítsák nem nem nagyon látok más utat nekem meggyőződésem hogy a civil szférának a két hom ny éves azért mert szorosabban azért mondom a két-három évet mertogy a kialakult időjárási viszonyoknak köszönhetően most már kézzel fogható az hogy mi miért küzdünk civilek vagy ezt mondjuk évtizedek volt hogy mit kéne csinálni az elmúlt két-három év ilyen csatározása azért előrevisz dolgokat még is szeretném ezt a ez egész beszélgetést úgy zárni hogy ne egy ilyen keserédes szájízzel álljunk föl hogy egy egy vagy két jó példát hozzatok hogy mik tényleg azok amik erőt adhatnak hogyha innen felállunk hy mégis van remény azzal együtt is hogy nincs időnk és hogy az ékajatváltozása ránk rúgta az ajtót én sokkal optimistább vagyok egyébként mint sok szakember hiszen látom azt hogy vannak jó példák vannak lehetőségek és hogyha sikerül ezekből őt meríteni példát hozni és városi szinten is ilyen módon elkezdeni a az alkalmazkodást akkor én azt mondom hogy bőven tudjuk biztosítani a gyermekeink jövőjét én azt gondolom hogy ugye kecskeméten is láttam nagyon jó példákat egyébként ugy a az esőkertekre pécset is egyébként vannak olyan vál vagy olyan városrészi jó példák amiket összességében a város szintjén érvényesíteni lehet én azt gondolom hogyha mi magunk úgy él zzük azt hogy mindenki saját területén hogy saját feladatunk ez és részt veszünk a személet formálásban az információk megosztásában a példáknak a megosztásában akkor én azt gondolom hogy el fogunk jutni a szemléletformálásnak vagy szemléletváltásnak ahhoz a szintjéhez hogy a városoknak a településeknek az élhetőségét biztosítani tudjuk és és erősíteni tudjuk az éghaletváltozás rendkívül súlyos hatásai mellett úgyhogy én mindenkinek azt tudom csak javasolni hogy ne veszítsük el a reményt ne essünk kétségbe hanem cselekedjü ünk hiszen ez a legtöbb és egyébként a másik oldal a legfontosabb is amit most tudunk tenni és én nagyon fontosnak tartom hogy itt is tudtunk erről a kérdésről beszél és reméljük hogy ezt majd későbbiekben sokan látják majd és ők is egyébként példát merítenek ebből vagy épp p fölkeltetk az érdeklődésüket és utána kerestek egyébként ezeknek a kérdéseknek és láthatják azokat egyébként remek szakembereket akik akár a vízvisszatartásnak a tájvízit tartásnak nagyon jó példáit mutatják be országszerte úgyhogy én azt mondom hogy fel a fejjel és előre és ne csak szlogánként beszéljünk arról hogy a víz maga az élet én bevinnék még azért egy-két gyomrost hogy azért tavalyi évben franciaországban vagy spanyolországban vízkorlátozásokat vezettek be vagy hogyha megint csak maradok az én környékemen nem nálunk mert ugye velencei tónak az ivóvízellátása biztosított volt de a környező településeken voltak vízkorlátozások ahogy jövünk budapest felé martonvásár baracska hát ezeken a területeken voltak vízkorlátozások ugye ez eddig elképzelhetetlen volt hogy nyáron majd a jauzit nem tudom megtölteni csap vízzel tehát hogy ez kérdés hogy majd esővízzel kell-e megtölteni vagy tisztított szenyvízzel kellene- megtölteni tehát hogy újra kell használnom ugye újra kell hasznosítanunk ezeket a vizeket nyilván egy esővzet nem újra hasznosítunk hanem hasznosítunk tehát az az első szint hogy ezeket a vizeket megfogjuk de hogy hogy ez abszolút európában kézzel fogható volt 2023-ban hogy elképesztő mértékű aszály volt ami alapban még egyszer elmond hogy élelmiszerbiztonságot fenyegette és hogy vízkorlátozásokat vezettek be tehát ezekre oda kell figyelni és ezek itt itt kopognak a hátunkon itt itt vakaróznak hogy ez magyarországon is abszolút szerintem realitás hogy ne így menjünk el vannak egyébként jó példák ugye ahogy említettem stockholm városa nagyon-nagyon odafigyel arra hogy az ő városi zöld felületei jó állapotban legyenek és ezt ők 20 éve csinálják és ez visszaigazolást nyert hogy ez a stockholm felültetési módszer az esőkertek a növényágyások az emberek zöldbe való visszavitele hogy egy olyan sétálóutcánk legyen ahol nem csak térkő van hanem középen van egy olyan zöld föllett folyamatosan hosszú kilométeren keresztül ami ami boldoggá teszi az embereket képzeljétek el hogy volt olyan kutatás egyéni szintre lemenve hogy megnézték azt hogy ha egy munkavállaló olyan helyen olyan utcákon tud elmenni a a munkahelyére ami zöld felülettel gazdagított akkor akár kerülőt is fog tenni az a munkavállaló mert sokkal jobban érzi magát tehát hogy 15 perccel képes tovább sétálni ha zöld felületi területen tud eljutni a munkahelyére tehát e kutatások igazolták tehát svédországban nagyon mennek ezek a dolgok stockholm felültetési módszer ugye nekik ez volt ez volt a fő zöldfölteket végjék ausztriában grác és bécs ugyancsak nagyon előjár ebben tehát grácban pé például csak ezekkel a rendszerekkel ültetik fejlesztik a zöld felületeiket k kell olyan szemléletváltás ami egyébként már magyarországon és a budapesti kerületekben is megvalósul korábbi cég ahol dolgoztam akivvel a stokholm faültetési rendszerrel dolgoztunk aranyjános utcát talán ismeri mindenki közületek a a dunaparttól az aranyjános utcai megállóig 150 fa az utca két hosszábban stokholm faültetési módszerrel lett elültetve hogy ez drága volt-e valószínű igen de ez egy faltól falig felújítás volt ebben az esetben amikor faltól falig fölvernek mindent és talajt cserélnek és kiveszik akkor nem jelentős a különbség de hát majd menjetek el és nézzétek meg hogy milyen vitális és jó állapotban vannak a fák ez az egyik legnagyobb beruházás volt ami megvalósult nyilván ott volt egy elhatározás az önkormányzat részéről forrás is volt mellé ugyanilyen mérhető problémát jelentett például a bakácstér amit tudjátok a a bakács utca bakácstér van egy templom mérhető hőszigethatást mértek ott a bakástéren tehát hogy már nem lehetett elviselni azt a éghajlati anomáliát ami a az éghajlatváltozás miatt következett be ott is stockhol faültetéssel ültettek új fákat vagy meglévő fákat lehetett stokholmosítani tehát hogy ott is a kilencedik kerület előjár amikor utoljára még ott voltam a cégnél akkor a hatodik kerületben szintén ilyen stockholmos fejlesztéseket valósítottak meg a 18 kerületben európai uniós és városi támogatással valósulnak meg esőkertek ahogy lorán mondta kecskeméten a a kata kolléganőnk ő nagy éllovasa ennek az esőkert fejlesztéseknek ugye ez amerikában mit gondoltok ki dolgozta ki washingtonban a esőkert szabványt egy magyar hölgy így van z zsófiának hívják tehát hogy ők ugye ketten elkezdtek beszélgetni pásztor zsófiának hívják valóban úgy került be magyarországra hogy a a utcájában egyszerűen nem lehetett farkasbartakatárról van szó tehát hogy hogy állt a víz az utcában és egyszerűen keresett rá megoldást és hogy kecskemét már nagyon előjár az esőkertek telepítésében westpréen voltam aki egyébként nagyon jól ellátott zöld föletekkel de hogy ilyen apró dolgok azért még nem mentek át hogy egy szegélykövet vegyünk már ki hogy a csapadék ne a vízelvezetőbe folyjon hanem a zöld felületekre folyjon még egy dolgot akartam mondani amog nagyon izgalmas hogy a jogszabályi háttér sincs erre felkészítve tehát ma burkolt föletekről utakról nem lehet zöld fületre bevezetni a csapadékvizet merthogy autók gumik szennyeződések vannak ezekben a ezekben az elfolyó csapadékokban csak ugy a svédek ezt is cáfolták mert azt mondták hogy pontosan az a helyzet hogy ezek a zöld felületi kazetták megfelelő talaj minőséggel vagy talajkeverékkel szűrik ezeket a tenennyezett csapadékvzeket tehát ezek pont arra vannak nem az leelfog történ kipusztulnak a fák kipusztulnak a zöld növények hanem ezek a talajkeverékek tisztítják a burkolt feletekről lefolyó csapadékokat ezt ezt több 100 helyszínes kutatással bizonyították valóban ugye loránt említette hogy a vizeket csapadékokat vízáteresztő burkolatokon keresztül be kell engedni a talajba be kell vezetni a zöld fölötekre azt hiszem 10 vagy 12 éve volt ilyen kutatás magyarországon ezzel kapcsolatban hogy a burkolt feletekről be lehet engedni növényre csapadékvizet mi változott azóta hát teljesen megváltozott a gépjárműp ugye vannak elektromos autóink nem annyira kopnak a gumik kevesebb autó jár mondjuk az utakon tehát egy egy egy kutatást megérne megint csak az hogy a jogszabályi hátteret mögé igazítsuk vagy például a utolsó gondolat miért pusztulnak a fák ma a városi környezetben mit gondoltok mi mi a legfőbb probléma oké mi még ühüm mond rengeteg autó ühüm a fertőzés ugye a levegő erre aha ugye nagyon sok ökológiai szolgáltatást nyújt a fa tehát árnyékol pároloktat port köt meg széndioxidot köt meg oxigén termel tehát rendkívüli partnerünk lehetne a fa tehát hugye ez lenne az elsődleges hogy városban pákat telepítünk tömegével a helyzet az hogy az útépítés miatt meg a közművek miatt ugye le kell tömöríteni a a fa körüli talajt és emiatt nem tud a a fa gyök lélegezni ugye a stockholm módszer ezt változtatja meg hogy egy ilyen nagy köves struktúrában vannak a gyökerek és szabadon tudnak lemenni a gyökerek a az alsóbb rétegekbe tudnak gázcserét oxigén széndioxid cserét mert a víz az mondjuk másodlagos tehát a vizet a légköri ox légköri csapadékból ki tudja venni a fa vagy a gyökér zónából tud magának csapadékot szerezni de ha elzárjuk a gázcserétől akkor elpusztulnak a fák rendkívül fontos hogy megint csak a jogszabályi há háttér úgy van hogy 090-es frakciójú talajt tudok letömöríteni mert az járható szerintük de hogy a svédek bizonyították ugye jó példa európából hogy ezek a nagy struktúrájú kövek ugyanolyan teherbíró képességgel rendelkeznek mint a ma jogszabályi háttérreel támogatott 090-es frakciójú talaj ami letömörödik és a stockholm móer ezt oldotta meg nem kellett lemondani a fáról vagy nem kellett lemondani az útról tehát hogy lehet rajta autót vinni járdát vinni a fa is jó állapotban van és a vizet is be tudom tárolni a talajba és ennek vannak különböző verziói hogy régen mi úgy hívtuk hogy 1.0 stockholm hogy csak a fának a helyéről beszélünk hogy ma már utcahosszokon aranyjános utca kicsit így meg szokták mosolyogni azt szoktuk mondani hogy a fák össze tudnak kapcsolódni a gyökérzónájukon keresztül tehát kommunikálnak egymással és ez is fontos dolog hogyha mondjuk 100 fát telepítek annak milyen klimatikus pozitív hatása van egy városra nézve tehát hogy ez a hőszigethatás tartósan 30 fok átlag feletti hőmérséklet ugye este is még még 30 fok alá nem nagyon csökken a hőmérséklett nagyon fontos hogy a városainkat jó állapotba hozzuk lehet ezt szivacsváros koncepcióval zöldtetővel kevésbé hiszek az egyényben az hogy én valamit öntözöm a locsolom a fámat ez szuper dolog és ahogy elmondtam többször egyéni felelősséggel meg kell tenni tehát vannak benzinkútjaink aminek a tetejével nem kezdünk semmit nem teszünk rá napelemet nem teszünk rá zöldtetőt miért tehát hogy hogy a városban csökkenteni kell ezeket a ezeket a hőszigeetást okozó felületeket utolsó vízkérdés mit gondoltok hogy egy erdőben mekkora a kipárolgás százalékban 100%-ot ha nézünk milyen kipárolgás van egy erdőben tessék én már nem na jó ez segítek 30 és 60% között van egy városi környezetben ez mennyi 15 null null és 20-25% között van tehát vannak olyan felületeink ahol nulla a kipárolgás mert nem vízáteresztő burkolataink vannak nincsenek zöld felületeink tehát ezért fontos a város mertogy itt lakunk itt kell valahogy jól érezni magunkat azt szoktam mondani hogy hogy a vállalatoknak egyébként nagy felelőssége van tehát talán beszélgettünk itt kőbányán hogy itt azért van néhány gyógyszergyártó cég hogy a városnak össze kell fogni a vagy a kerületnek adott esetben össze kell fogni a helyi vállalatokkal és nem szabad várni adott esetben a nagyptikára tehát ezt helyben mikrokörnyezetben meg lehet oldani mi voltunk például székesfehérváron weszprémben van erre hajlandóság hogy az adott városban az adott vállalatok összedolgozzanak és szerintem ez itt is működőképes modell mert hogyha megvárjuk hogy a jogszabályi környezet a hajlandóság a most választani kell most el kell menni egy fórumra az az nagyon lassú folyamat de hogy ezeket el kell indítani de amellett azt gondolom hogy ezeket a helyi dolgokat el kell kezdeni tehát ön önkormányzatnak oda kell menni egy vállalathoz szeretnénk egy ilyen alapot létrehozni hogyan tudtok beszállni és akkor az emberek hogyan tudnak eljönni egy egy még még egy dolgot itt hagyok egy miavak minierdőt telepíteni ugye ez ez nagyon sűrű növényültetés jelent tehát az a lényeg hogy városi környezetben ezt egy japán úr találta ki úgy hívják hogy miavaki egy kertész volt és hogy városi környezetben hogy ott mindent lekicsinyítenek japánba és hogy ilyen minier erdőket kezdtek el telepíteni pont a jóllét miatt hogy az emberi jólét a városban magasabb szintre emelkedhessen tehát ezeket az egyéni igényeket meg kell fogalmazni a képviselők felé a helyi politikai döntéshozatal felé és akkor menni kell följebb mert mert már rég túl vagyunk ezen hogy van-e időnk már nincs pontos hogy jó képviselők és jó önkormányzat abszolút igen abszolút ezért tenni kell megnyitnám most a közenységnek a kérdését körb egy ilyen tessék jó estét kívánok ferbistok kustó zoltán vagyok őbány alpolgármester a örülök hogy szeretett kerületünkben éltél a a a környezet gazdálkodás és a zöld dogok nem hozzám tartoznak vis szociális lakások igen jó magam is alig 45 éve kőbányai vagyok ennek köszönhetően tudom és tapasztalom hog kisgyerekkorom óta tehát tényleg már most kezdődöt a probléma viszont fokozódik a nagyon-nagyon magas talajvízkőványá ühüm amikor gyakor utcai lakóterep épült akkor én voltam ilyen kilenc éves körülbelül és déélelőbb kiest a a markoló a liftaknát például és gyakorlatilag az estére feljött a talajvíz ugye tele van ilyen hüledékes tengeri kőzetekkel a történet a pongrc telepel ugyanez a probléma tehát rengeteg mondhatom azt is hogy mindenhol kübányán a földszínti lakások és a pincék azok vizesebbek többször elhangzott nóórán szájából is hogy a talajba kell elvezetni a vizet ott kell tárolni ühüm ö politikusok vagyunk kampány jön ez egy olyan érdekes kérdés amit amit amit fölvetettetek hogy ezt valahol ennek a kérdésnek ennek a témának meg kéne érkeznie kőbányára tehát most is ahogy beszéltetek róla ez egy olyan nagyon európai nagyon pénzszagú nagyon nagy beruházás hangulatunk az egész na most kőbányán már nem ez a problémája az embereknek és ráadásul alapérzésben máshogy is közelítik meg valomira örülnek hogy virágzik a túután meg baromir örülnek hogy már ekkora az orkon virág aminek ugye májusban gyerekkorunkban szaladtunk anyyunak a a az orkonaággal és áprilisban virágzott a tulipán tehát érzik hogy hogy gond van és egyfelől egyébként nem is érzik jól magukat az emberek a most már például a fővárosban mert ürül ki hát kőbánya is ugye feketé tejen tudjuk hogy 5000 fővel csökken de más ker ek is csökkennek egykét kerület nem de ott se olyan hatalmas a a növekvény tehát a kérdés a százalékosan az hogy mit tudunk tenni itt ahol ugyanígy vannak ilyen rapid jelleggel hatalmas csapadékok de ugyanakkor ha ezt megfogjuk hogyan fogjuk meg úgy hogy ne a talaj víz emelkedjen és ne ezek a laakhatási problémák erősödjenek illetve hogyan lehet ezt itt kőbányán előadni úgy hogy ahogy te is mondod tele vagyunk nagygyárakkal na most azért a a a nem kívánok én politizálni deát azért ezeket a nagyvállalatokat fejjükni rendesen ühüm tehát ott y egy újabb férés lesz az irányukba és nagyon fontos ugyanakkor tehát az első és lefontosabb kőbányán ezt a vizet ti hogyan javasolnátok hogyan fapjuk meg úgy hogy ne keltsen ez az emberekben egy ilyen alapzsigéri ösztönt hogy aki de ez olyan szinti probléma például gyakorúc lakótelepen az a földszinti lakás ot van egy pince már az annál is jelentkezik a vizekedés de ahol effektív 100 éve épült épületek vannak te is olyan részről jöttél bár ott már nagyon sok ház új ház épült ott ugye ez a talajvíz a régi házaknál még nagyobb probléma szerintem a nagyvállalatokat még nem fejjük eléggé tehát én azt gondolom hogy hogy azt mondjuk ki hogy vannak ezek a rendkívül tők erős és óriási mennyiségű profitot termelő cégek az ő társ ami felelősségvállalások szerepvállalásuk szerintem még hogy úgy mondjam tartalmaz tartalékokat az nagyon fontos hogy mi alapvetően ugye rendszerszinten közelítettük meg ezt a problémát és nyilván hogyha elkezdünk nagyítóvan nézni városrészeket városrészeken belül különböző utcákat utcakörnyékeket akkor mindig látni kell a helyi problémát hogy azzal mit kezdünk hogyan kezeljük és nyilván hogyha egy rendszerszintte mondjuk budapesten ez a szivacsváros koncepció meg tud valósulni az rengetegféle kihívást és rengetegféle megoldást kíván tehát nyilván ezeket a vizsgálatokat el kell helyi szinten végezni és annak megfelelően kell a vízgazdálkodási szemléletet is kezelni és nyilvánvaló hogy ott ahol éppen egyébként olyan terület van olyan adottságok talajszerkezet mi egyéb geográfiai adottságok ott pedig nyilván infrastrukturális fejlesztéseken meg kell oldani hogy ez a ez ne ne jelentsen problémát mer valahol ez jelent problémát valahol meg az jelent problémát hogy hogy eltűnt a talajvíz tehát nyilván helyi szinten kell megoldásokat keresni és nagyon fontos hogy beszéltünk erről a mondjuk úgy szivocsváros koncepció erről a a kék- zöld infrastruktúráról az egyértelmű hogy a természet közeli megoldások mellé bizony kellenek az infrastrukturális megoldások is mert 100%-ban ez nem jelenthet megoldást úgyhogy én azt gondolom hogy ha van egy ilyen rendszerünk amibe úgy gondolom hogy jövőt szebb jövőt tudunk adni a városunknak mindig helyi szinten a megfelelő infrastruktúrális fejlesztéseket az adott kívásokhoz kell igazítani tehát nyilvánvaló teljesen életszerű és releváns az a problémafelvetés amivel éltél és ennek megfelelen kell az infrastruktúrát alakítani abszolút szakértőket kell bevonni akár akár talajmintavétellel vagy vízügyi tervező szakemberek bevonásával tehát nálunk is egy egy esőkert tervezés az nem úgy indult hogy ide rakunk egy esőkertet hanem hanem mondjuk ennek van egy ahogy pásztor zsófit említettem ugye amerikábanek van egy 400 oldalas szakkönyve hogy mondjuk ahol magas a talajvízod de nem lehet esőkertet tenni mert az esőkertnek akkor csak egy picit belemenve szakmailag 24-48 óra alatt el kell szikkassza azt a vizet mondjuk ez egy 40 centis tükröt képzeljétek el ami megfelelő talajkeverékkel és növényállománynyal van feltöltve ennek el kell szikkadni ugye mindig jön a kérdés hogy ez egy szúnyogkeltető lesz tehát ez a kedvencünk hogy hogy mert hogy áll benne a víz akkor az egy szúnyogkeltető hát nem mert ugye hivatalosan 24-48 órán belül el kell szikkadni ha magas a talajvíz nem tud elszikkadni ha megnéz a talajmintavétellel hogy van egy záróréteg nálam a saját kertemben 80 cm- van egy agyagos záróréteg nem fog elszikadni a víz nálunk is magas a talajvíz erre például a kedves mentorom aki egyébként a tófelügyelő volt korábban azt mondta hogy tiborkám 160 centi dréncső körbe a házon kulékavics ágyba betemetve lazítod a talajt és jobb lesz a talajnak a vízháztartása mi soha nem szenvedünk attól hogy a mi telkünkön áll a víz keltem már az önk es tűzoltókra hogy szivattyúzzák el hajnani egykora szomszédból a vizet én meg ott álltam hogy nálunk semmi tehát hogy ezek vannak megoldások ezekre ezek vízügyi szakemberi megoldások én nem vagyok ilyen mély talajtanos talajmintavétel vízügyi tervezés most például nálunk is van egy olyan vízügyi tervezés hogy tegyünk be mondjuk egy olyan dréncsövet úgy hívják hogy 220 fokos dréncsö alul zárt fölül nyitott és ezt a talajfelszín alá kell betenni mert a felső talaj tehát a talaj felső rétegéből akarjuk elszivárogtatni a vizet nem akarjuk kiszívni a talajból a vizet é ez azért zárt alul mert ugye a dréncső megtelik és egyenesen kivezetjük a vizet tehát ugye a hármasságot mondtam hogy szikkasztás tárolás elvezetés tehát a végén már nem tudok hova tárolni akkor el kell vezessem a vizet tehát hogy ezek épített környezet itt körülöttünk ebben élünk nyilván ezzel kell dolgozni de mondjuk egy zöldtetőben lehet gondolkozni hogy akkor ott lecsípek egy kicsi vizet képzeljétek el van olyan európai ország ahol megszabják hogy milyen mennyiség víz és milyen sebességgel mehet be a csatornába ezt meg csak úgy tudják megcsinálni hogyha a zöld tetőn kezdve elkezdik lecsipegetni a vizeket stokholm rendszerrel esőkerttel és azt mondják hogy már csak a 20% mehet be 5 m/s csak mondtam valamit sebességel tehát ilyen szinten lemennek mert annyira értékként kezelik a vizet tehát adott esetben persze volt egy hiba hogy megint csak saját példá hogy mi a velencei tó ősmedrébe építkeztünk mert valaki annak idején fölütötte ezt a területet és ez egy moc as nálas terület volt ezzel szívunk de mondjuk nem sávalapot tettünk hanem lemezalapot tehát ma már ezekben lehet gondolkozni és kell is ez egy örökölt helyzet valóban amit lóán mondott hogy elkerülhetetlen a a vizsgálat tehát hogy meg kell nézni hogy mivel dolgozom utána szakmai stábot oda kell hívni ahogy említettem 18 kerület például ugye most európai uniós forrásokból most nem emlékszem már pontosan de huszon darabszámú esőkertet telepít ennek nagy részét lakás tehát hogy magánházaknál telepít tát azt mondod hogy közterületel is telepítek és mint a projekt révén magánházakba is telepítek esőkertet mert nem beszéltünk arról hogy egy területnek a vízelvezetése az itt végetér a közterületen tehát egy teljes területről beszélek bevonom a lakosságot is mert onnan is el kell vezetnem a vizet tehát ez egy nagyon nagyon hosszú szemléletformálás az önkormányzatnak nagyon komoly dolga van ebben és ez ez mindig elmondom hogy ez pár pártpolitika mentes tehát hogy nem lehet hogy csak csak a ezt a típusú embert meg azt a típusú embert érinti tehát hogy ezen végre túl kéne lépjünk tehát hogy szakmai szempontok alapján most ododom a telefonszámat hogy a 18 kerületben kit kell keresni erre van projekt ők előrejárnak ebben most már azért egyre többen dolgoznak ilyen területen hogy hogy egy tájépítészt behívni és szerintem egy város életében kifizethető akár egy tájépítész vagy egy egy talaj mintavétel és erre megold találni erre egy víztervező fog megoldást mondani dréncsővel vízelvezetéssel ugye ezt beszéltük hogy tartsuk helyben a vizet és helyben meg a zöld infrastruktúra fogja tudni felhasználni de végre a zöldre infrastruktúraként kell tekinteni tehát hogy a közmű meg a vízkábel meg az internetkábel mellett most nem tekintünk infrastruktúraként a zöldre hanem az csak úgy ja van ott de hát az egy nagyon komoly infrastruktúra tehát sokkal több szolgáltatást nyújt mint egy internetkábel mert anélkül nem leszünk meg az internet nélkül valószínű jobban meglennénk hogy ezek nagyon komoly dolgok hogy milyen hálózatok mennek hogy milyen védőtávolságok mennek hogy lehet-e oda fát ültetni nem lehet mindenhova fát ültetni és akkor vannak még azt elfelejtettem mondani aztalán nem tudom hogy állunk időbe hogy valami a kerülethez tartozik van ami a fővároshoz tartozik és akkor ú idáig nyírom a füvet mert az már és akkor hogy milyen ilyen közműrendszer van jön a vizes és azt mondja hogy hát ott ott nem védőt jön a gázos jön a gyengeáramú és akkor nincsenek közmű csövei hogy hívták ezt már nem tudom a közmű tehát hogy közösített közműrendszerek nincsenek magyarországon közösített szennyvízrendszerünk van a csapadékvízzel de olyan nincs hogy közmű alagút nem jutott eszembe sz hogy voltak ilyen koncepciók bardóci sanyi nagyon erőltette ezt annak közmű alagút minden abba menjen tehát ma itt tartunk hogy hogy volt egy ilyen telefonbeszél vagy egy ilyen hívásunk a mesterutcáb lett volna egy stockholm telepítés ott ült a kerület a főváros ott ültünk mi mint szakértők ott ült az fcm a vízügy nem tudom öt vagy hat szereplő volt tájépítész szakember és hogy lehet nem lehet de nem mert ott megy az én kábelem de védőcsőbe kell tenni de a fa belemegy a csatorna és át a gyökere és hogy mindenhol nem lehet zöld fejleszteni de hogy törekedni kell erre úgyhogy abszolút szakmai felmérés vízügyi szakemberek megoldása tervezés és be kell be kell vezetni ezeket a dolgokat pénzbe fog kerülni abszolút és akkor most egy záró kérdés igen hogy volt ugye erről szó hogy a cégeket mennyire megtejik meg égben men igen nagyon sok cég egyébként nyitott arra hogy a cs áráb ezeket a i hasznossági projekteket beépíts p most az egészen biztosan az mert hogy több ilen projektet is csináltak a bárkával meg meg mindenkivel úgyhogy ilyen irányba is lehet gondolkodni de abban mennyire láttok potenciált hogy mondjuk a adott esetben a kézbe beilleszteni valami olyasmit hogy nem tudom hány 100 lakásos lakópark felett már telepítsen a kertjé belső kertet támogassa a sokhon ültetést hogyha adott esetben nem kivitelezhető mondjuk meglepődnék hogyha itt egy kőbenyételkel nem lehetne egyébként esőkert telepít ilyen módon mégis csak valamilyen szinten kötelezni erre őket abszolút támogatom ezt úgy hívják helyi építési szabályzat tehát ezeket bele bele kell venni abszolút tehát hogy nem nem nagyon van más tehát alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz más építési technológiák zöld felületi fejlesztések karbantartások lépnek életbe tehát én abszolút azt gondolom hogy az önkormányzatoknak településeknek menni kell az új dolgokkal és ezeket kötelezően be kell vezettetni hogyha és ugye tök jó hogy mondjuk egy egy családi ház nál azt mondom hogy kötelezővé teszem a nem tudom vag x eső kert komposztáljon csináljon valamit ugye itt vannak társasházak nem tudom öttől 100 lakásig vannak bos beruházások amik azért giga beruházások tehát megnézném hogy a boschnak van-e zöld tető a tetején tudjátok-e hol van budapest legnagyobb zöld teteje aki tudja ne suúgjon de megmondhatja őrsvezértér ikea jó jó tehát hogy a városban a legnagyobb zöldtető van a buda az ősvezértéri ikel tetején látogatható egyébként van vezetett túra tehát hogy hogy egy bos aki tényleg vagy azt azt szoktam mondani hogy a mó hogy az összes benzinkút tetejére tehetne zöldtetőt ez forrás pénzen múlik nekik mikor nem tudom akkora hasznot vettek ki vagy vesznek ki minden évben és akkor így sorolhatnám hogy azok a nagy vállalatok és valószínű hogy a richter vagy az égis nem mondom hogy nem tesznek de hát azért vannak hadászati alapok meg covid alapok meg nem tudom mi egy város mondja azt egy önkormányzat hogy én egy zöld feledti alapot hozok létre ide tegyétek be és ezt arra költjük tehát a zöld felületre költjük oktatásra költjük tehát hogy az önkormányzat el tudja érni a saját területén dolgozó vállalatokat ez egy kérdés hogy mennyire vannak fejve vagy mennyire nem meg kell kérdezni hogy tudtok-e ebbe a kalapba beletenni közösen fejlesszünk az égis vagy a richter előtti közterület az a városé de hát az előtte van tehát ők rálátnak a zöldföetre miért nem lehet közösen fejleszteni tehát és ebben hiszek hogy hogy a nagyból kell kiindulni mert ők tudnak nagy benyomást tenni vagy nagy hatást tenni azzal hogy egy bosch úgy építkezik hogy van rá pénze van-e hozzá affinitása vagy elképzelése hogy olyan zöld föletet hozok létre és akkor lehet lejönni igen társasházak esetében az önkormányzatnak kötelezően az kell mondani hogy ilyen-olyan zöldfölteket kell létrehozni ilyen-olyan vízelvezető technikákat kell bevezet nem nagyon látok mást mert ogy magától nem hiszem hogy be fogja tenni ezeket a megoldásokat voltunk még egy konferencián az otp-nek volt egy díjnyertes ingatlan beruházása talán a 13 kerületben a most nem akarok hülyeséget mondani de nyilván milliárdos méretű beruházás volt a teljes ingatlan teljesen más szemlélettel néztek a zöld felleti fejlesztésre mit gondoltok a teljes beruházás esetében hány százalék volt a higgyétek el nekem hogy nagyon jó dolgokat tettek belele ebbe az iroda háznak a zöld felőti fejlesztésébe teljes beruházás esetében ez hány százalékot jelentett egy és három között tehát hogy azért azt gondolom hogy egy társashház ha ha itt vesz egy telket vagy forrást hoz akkor ezek gombok és ezt ezt csak nem követeljük ki tőlük tát azt kell mondani h így építkezhetsz kell vagy nem mert ez közérde készogyeldő ühüm lehetne egy másik oldal meg látun mosty láttunk a nádast nád kivágható igen ez most balatonon balatonon volt ilyen igen ez egy tökéletes vg vol egy jomr nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki eljött ma estére külön bakos bernadet országgyűlési képviselőek és mustó kézának kőbánya alpolgármesterének köszönöm a két vendégünknek lásló lóántnak és horányi tibornak köszönjük és a kőbányai zöld esteket majd folytatni fogjuk ki fogjuk küldeni a hírlevelet a következő eseményünkről úgyhogy még egyszer köszönöm köszönü s köszönük