Lotfi Begi: A legnagyobb pofon az volt, amikor függőnek neveztek – Mindenki függő

[00:00:01]egyébként h hogy minden ugyanúgy ismétlődik ugyanazokon a helyeken ugyanazok az arcok ugyanazok a backstage beszélgetések ugyanazok a világmegváltó gondolatok amik más napról úgy elillannak és nem adnak hozzá az életemhez és és talán a a a fordulópontot az azt hozta meg hogy hogy hogy hogy azt éreztem hogy ezeket a hétvégeket sokkal hosszabb ideig kell kipihennem, és van, hogy már nem is tudom kipihenni, hanem a hanem a két hétvége közötti időszak az a sebek nyalogatásáról meg, hogy magamat összerakjam.

[00:00:42]Erről szólt, és és nagyjából nagyjából minden másról lekerült a fókuszt.

[00:01:01]Ismét jelentkezik a Mindenki függő a Magyar Hang podcastje.

[00:01:03]Felépülésről, függőségekről és újrakezdésről.

[00:01:06]A mai vendégem a Neves DJ Lotvip Begy, aki adásunk idején 500 napos lesz a felépülésben, és eljött vele segítője Krisztu Gábor, a diktológiai konzultáns is.

[00:01:20]Köszöntelek benneteket.

[00:01:22]Hogy érzit, hogy érzitek magatokat így az utóbbi időben?

[00:01:25]Milyen a tudatállapototok?

[00:01:31]Én nagyon-nagyon jól érzem magam, és bár megbeszéltük, hogy politikáról nem beszélünk, de hogy a az utóbbi időszak azért elég megterhelő volt szerintem mindenki számára ebben az országban mentálisan, mert tényleg nem lehetett már úgy kinyitni a telefont, vagy kimenni az utcára, vagy a tévét, hogy nehez jött volna ránk.

[00:01:50]Úgyhogy egy azt gondolom, hogy ez egy picit megterhelt engem, úgyhogy de ettől ettől függetlenül ö nagyon jól érzem magam, és nagyon nagyon jó jó állapotban vagyok, mind mentálisan, mind fizikálisan.

[00:02:03]Belecsaphatunk a közepébe, mert ez ez a kérdés foglalkoztat engem mostanában leginkább, hogy ezt a zajt, ezt a médiazajt, kulturális és politikai zajt lehet egyáltalán kiszűrni.

[00:02:13]És neked Gábor szakemberként mi a véleményed?

[00:02:19]Én azt gondolom egyébként erre mind szakemberként, mind magánemberként, hogy kell találni egy olyan helyet, vagy egy olyan időpontot, amikor az ember csak magával van.

[00:02:25]Tehát, hogy telefon nélkül lehet ez akár egy utazás, meditáció, egy sportesemény, vagy elmegyek sportolni, ahol csak magam vagyok.

[00:02:32]Én megmondom őszintén, én úgy szoktam, hogy elmegyek edzeni reggelente, de mindig hajnalba, én otthon hagyom a telefonomat is, nem foglalkozok vele.

[00:02:39]Amikor hazaérek a munkámból, akkor is csinálok egy 15-20 percet, úgyhogy én félrevonulok, vissza zsilipelek úgymond a a családi életbe, és addig én telefoni, internet minden nélkül vagyok, átgondolom a nap azaz napi történéseket, érzelmeimet, és utána megyek a családhoz.

[00:02:57]Igen, érzelmi téren szerintem most mindenki azért ki van feszülve, és hát finoman fogalmazt igen.

[00:03:05]Mondjuk az ketté van szakadva adásban vagyunk.

[00:03:08]És én azt érzem, hogy nekünk felépülőknek ez azért és ilyen nagyon érzékeny idegrendszerű embereknek ez azért nagyon veszélyes.

[00:03:17]Tehát meg kell meg kell találnunk a stabilitásunkat.

[00:03:20]Ebből a szempontból én azért azt gondolom, hogy hogy nekem nagyon-nagyon sokat segített a a sport, és én elég intenzíven ugrottam ebbe bele.

[00:03:32]Nyilván a Starbucksos felkészülésem az egy az egy az egy ilyen tényleg extra hozzáállást kívánt, és és én is úgy álltam hozzá, meg általában úgy szoktam hozzáállni a dolgokhoz, hogyha valamibe belekezdek, akkor megpróbálom azt 150%-osan csinálni.

[00:03:46]Tehát, hogy nekem volt azért, amikor én ezt a meghoztam ezt a döntést, hogy hogy akkor leteszem a a az alkoholt, onnantól kezdve jött egy nagyon nagyon nagyon intenzív 8-10 hónapos felkészülés.

[00:04:02]heti 5 nyc, de volt olyan, hogy 10 edzéssel is, tehát ott nem volt semmilyen lehetőségem arra, hogy ebből bármilyen szinten meginogjak, vagy bármilyen szinten kikacsintsak.

[00:04:16]Úgyhogy úgyhogy ez ez a 8-10 hónap nekem nagyon-nagyon sokat adott, és nagyon sok erőt adott ahhoz, hogy hogy ezt csináljam.

[00:04:25]És most gondolom, hogy hogy mire próbáltál célozni, hogy hogy ugye hogyha hogyha egy pillanatra meginog az ember, akkor hajlamos akár újra bármihez hozzányúlni.

[00:04:41]És nekem egyébként az lett a a bevált gyakorlat, vagy az lett a az igazán segítő helyzet, hogy hogy ilyenkor is, hogyha azt éreztem, hogy hogy megingok, akkor akkor irány a terem, vagy irány a a boxedzés, és akkor ez nekem nagyon sokat segített.

[00:04:58]Amúgy fogok csinálni esküszöm egy külön adást a felépülés és a box kapcsolatáról, mert úgy ugye te Király Viktor Molnár Guszti, én is néha fölveszem a kesztyűt, szóval ez egy különleges kapcsolat, de kezdjük az elejéről.

[00:05:14]Másfél éved van a felépülésben, és ezt megelőzte egy rendkívül komoly döntés.

[00:05:19]Elárulod, hogy mi volt az, ami miatt azt gondoltad, hogy így ne eddig és ne tovább?

[00:05:26]nagyon sok okot, indokot fel tudnék sorolni ezzel kapcsolatban.

[00:05:32]Nagyon régóta az éjszakában dolgozom.

[00:05:34]Lassan 20 éve rendszeresen, sőt hát nem az, hogy rendszeresen, hanem 20 éve a a munkám az éjszakához köt, és és úgy vettem, azt vettem észre, hogy ameddig az elején ez ez jó bulinak tűnik, meg kicsit hajlamosak vagyunk normalizálni ezt a dolgot, hogy nekünk ez a munkánkkal jár, hát ott vagyunk, hát körülöttünk mindenki bulizik.

[00:06:02]Akkor mi is bulizunk és tényleg hajlamos voltam azt mondani, hogy jó, hát én elmegyek egyébként, dolgozom, pénzt keresek, tehát akkor ez tök oké, hogy akkor én mellette a a velem együtt bulizokkal bulizok és iszom és és túl hosszúra sikeredett ez.

[00:06:23]Tehát azt éreztem, hogy egyébként, hogy hogy minden ugyanúgy ismétlődik ugyanazokon a helyeken, ugyanazok az arcok, ugyanazok a backstage beszélgetések, ugyanazok a világmegváltó gondolatok, amik más napról úgy elillannak, és nem adnak hozzá az életemhez.

[00:06:41]És és talán a a a fordulópontot azt hozta meg, hogy hogy azt éreztem, hogy ezeket a hétvégeket sokkal hosszabb ideig kell kipihennem, és van, hogy már nem is tudom kipihenni, hanem a hanem a két hétvége közötti időszak az a sebek nyalogatásáról meg, hogy magamat összerakjam.

[00:07:02]ö erről szólt, és és nagyjából nagyjából minden másról lekerült a fókusz, tehát hogy és emellett ugye három gyerekem van, családapa vagyok, ott kell lennem mellettük.

[00:07:19]Nekem van egy hétköznapi életem, ami ami ami szintén ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a mint a munkám.

[00:07:24]És és hát íy ezek a dolgok összeadottak, és akkor azt vettem észre, hogy hogy ez nem lesz jó irány, hogyha hogyha ebbe benne ragadok.

[00:07:34]Ugye van egy nagyon csodálatos családod, 16 éve van egy nagyon szép feleséged, Réka, gyermekek.

[00:07:40]Azért gondolom a családi életben se volt egy piros pont, hogy hát apa most szépen lábadozik a pia miatt.

[00:07:49]Én nagyon remélem, hogy a ha kifele ez annyira nem jött le.

[00:07:56]De biztos voltak olyan pillanatok is, amikor ezt ezt így érezték, mert tényleg mindig megpróbáltam ugyanúgy helytelni, tehát hogy hogy azért hétfő reggel egy másik élet indult számomra, és ebben megpróbáltam maximálisan helytállni, de de azért ez embert próbáló volt, és és egy olyan egy olyan felesleges dolog miatt kvázi szenvedtem hétköznap, ami ami eleinte azt gondoltam, hogy hozzá hozáld az életemhez és hozzáad akár a fellépéseimhez és ehhez idő kellett, hogy hogy rájöjjek, hogy hogy nem csak az, hogy nem ad hozzá, hanem hanem leginkább elvesz belőle.

[00:08:36]Úgyhogy én nagyon remélem azt, hogy hogy és ezt majd talán később, amikor már nagyobbak lesznek a gyerekek, lehet, hogy meg fogjuk beszélni, majd ők el fogják mondani, de azért én erre próbáltam odafigyelni, hogy ők a legkevesebbet vegyék ebből észre, de ez egy ilyen belső folyamat volt, és és nyilván bennem indított el olyan érzéseket és olyan olyan gondolatokat, hogy ezen változtatni kell.

[00:09:02]Ugyanakkor meg nem mentségemre szóljon, de de mind a feleségem, mind a gyerekeim, ők valójában a gyerekek ebbe születtek bele.

[00:09:12]A Réka meg az elejétől kezdve tudta, hogy hogy én én egy ilyen fordított életet élek.

[00:09:16]Tehát hogy nekünk így mi így rendezkedtünk be, hogy hogy apa hétvégén dolgozik.

[00:09:21]Hétköznap azért jobban elérhető, vagy vagy több szabadidőm van, és nagyjából ez nekik a normális.

[00:09:30]De most már sokkal normálisabb minden.

[00:09:35]Mindenesetre az elmúlt 500 nap alatt kívülbelül egy új ember született.

[00:09:37]Én ezt gondolom.

[00:09:41]És hát nem csak kívül, hogy nagyon lefogytál, de te azt mindig is hangsúlyoztad, hogy nagyon komoly lelki és mentális munkát végzel a segítőd révén.

[00:09:52]Így van.

[00:09:53]Hogy ismerkedtetek meg?

[00:09:53]Hogy és ugye erre válaszol.

[00:09:57]Ja, én is szeretnék.

[00:09:57]Én is szeretnék nevetni, Gábor, hanem mi úgy ismerkedtünk, de csakis az igazat és a teljes igazságot ér abszolút.

[00:10:04]Hát csak az őszinteség, nem?

[00:10:07]Tehát, hogy itt nincsen nincsen semmi dugdósnivaló.

[00:10:09]Ö mi akkor ismerkedtünk, meg körülbelül 10 évvel ezelőtt egy fradi meccsen találkoztunk egy nagyobb társaságba, és ott még közösen is elfogyasztottunk egy italt, utána nem hát egyet, kettőt, akkor még én is ugye benne voltam aktívan a függőségemben, tehát aktívan használtam és utána valahogy nem találkoztunk és egy jó pár évig én egy másik útra tértem, ugye bele, jöttem a józanságba, és én föltettem a kezem annó, hogy nekem ebből elég volt segítsenek, kértem segítséget és miután rehabilitációs intézetből kijöttem, akkor elkezdtem foglalkozni már a szakmával.

[00:10:43]Elmentem a Pécsi Egyetemre, kitanultam a reflektív adiktológiai szakot és így tovább.

[00:10:47]Aztán dolgoztam reabukon, utána magánban magán praxist kezdtem el csinálni, utána megint reabon dolgoztam és nem találkoztunk egyébként, hogy nem nem sodt minket össze az élet és körülbelül két évvel ezelőtt találkoztunk külföldön teljesen véletlenül egy közös barátunk által találkoztunk és ott elkezdtünk beszélgetni, kinek hogy alakult az élete.

[00:11:08]Elmondtam én az én történetem ő az övét, és akkor mondta, hogy hát ez elgondolkodtató, mertogy ő is ezen elkezdett gondolkozni.

[00:11:14]24 valamikor ilyen március környékén volt, és mondta, hogy ő is szeretne változtatni, mert hogy ez a gondolat már felébredt benne régebb óta, és hogy számot cseréltünk és mondta, hogy majd akkor fog jelentkezni.

[00:11:27]Na, akkor elmondom én.

[00:11:29]Igen, ez volt a a nem ez volt a a a korrekt verzió.

[00:11:35]Tehát az első találkozásunk az tényleg így történt egy fradi mérkőzésen.

[00:11:39]És aztán hosszú hosszú hosszú évekkel később egy ilyen mi mi nyaraltunk, a a Gábor meg épp a barátját látogatta meg, tehát ő nem nyaralásban volt, de egy helyen találkoztunk.

[00:11:49]És akkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy már egy fél napja, mert egy egész napot töltöttünk együtt, már egy fél napja beszélgettünk, amikor amikor ugye Gábor, hát mi már azért ismerük, hogy most meg találkoztunk, és én meg ugye bólogattam, hogy persze, hát fogalmam se volt.

[00:12:06]És a másik, amit hozzátennék, hogy egy olyan szállodába a tengerparton töltöttük el ezt az egy napot, ahol ahol hát allinkluzív ellátás volt, és én ötösével hordtam a a a söröket, a hidegsöröket, mert hát 40 fokba a tengerparton nagyon jól esik a hidegsör.

[00:12:25]És miközben Gábor mesélte az ő élete sztorijátek a felépülését, tátotcájjal, tátjal hallgattam, hogy hogy tényleg milyen milyen átalakuláson és és milyen életút van mögötte.

[00:12:38]Úgyhogy közben raktam befele, mintha vizet inné.

[00:12:46]Nem szerettem volna ezt hozzátenni.

[00:12:48]azért de de és tehát ugye ebből ez ez a ez a vicces, vagy nem vicces, hanem az érdekes, hogy hogy hitetlenkedve meg hüledezve hallgattam a sztoriját, és azt mondtam, hogy ebből hogy lehet és a miközben ittem a sört, mondtam, hogy hát igen, én is már eljátszottam a gondolattal, hogy tök jó lenne változtatni mindezt, mindezt úgy, hogy egy nem tudom itt, szerda délelőtt megittam öt vagy hat sört.

[00:13:12]Igen.

[00:13:13]Meg még többet.

[00:13:13]És és tehát ez ez a való sztori, hogy a beszélgetésünk az úgy zárult, hogy azt mondta Gabo, hogy jó, oké, ha ez a kérdés, ez komollyá válik benned, és hogyha szeretnéd de akkor ott nincsen az, hogy egy picit, hogy mondják, félseggel, vagy egy seggel egy seggel, nem tudom, két lovat két lovat megülni, hogy akkor hívjál föl, amikor amikor ez a kérdés ténylegesen megfogalmazdik benned, és és döntesz, hogy akkor változtat akarsz és hát onnan mennyi onnan még eltelt két é januá nem hát ez 24-ben volt és 25 január 1 hívtál fel akkor másfél hát szóval akkor ezt ki lehet mondani hogy saját magad mellett így a felépülést Gábornak köszönheted ő be bepöckölt téged abszolút neki köszönhetem hiszen végighallgatva az ő ö életútját az ő sztoriját abszolút egy egy hiteles embernek tartottam, hogy látva azt, hogy honnan hova jutott, és hogy ezt az utat végigjárta.

[00:14:20]Tehát most nem megbántva senkit.

[00:14:22]Tehát, hogy nekem az a legmegnyerőbb ebbe az egészben, hogy nem tankönyvből tanulta a dolgot, hanem hanem ő a saját bőrén tapasztalva egy nagyon rögös úton ment végig és nagyon-nagyon tetszett az, hogy tényleg mosolyogva végignézte azt, hogy én ott ülök és közben sörözgettek és azt mondtam, hogy persze változtatni akarok, és nevetve azt mondta, hogy figyelj, oké, itt vagyok, ha változtatni akarsz, de csak akkor hívjál, amikor tényleg változtatni akarsz.

[00:14:46]és másfél év kellett onnan, hogy egyébként már ott megfogalmazódott bennem, hogy oké, ez véghallgatva az ő története, hogy de jó lenne tényleg ezen az úton elindulni, de jó lenne így változtatni az életemen, de onnan még kellett nekem másfél év.

[00:15:00]Hát valakinek egy élet se elég másfél év kellett neked beint, mert ez 2 24 március és 25 január elen hívtál fel.

[00:15:07]Igen.

[00:15:07]Tehát fél év kicsit több mint fél év.

[00:15:09]Biztos 24-en az úgy oké akkor tehát hogy nem az volt, hogyha hazamentünk, hanem akkor akkor még beletoltam egy akkor még azt mondad és és január 1jén meghozta a döntést és igazából tehát most az érdemet levéve rólam oké, hogy ő meginspiráltam egy picit a sztorimmal, ez tök jó.

[00:15:27]Viszont a döntést ő hozta meg.

[00:15:30]A döntést ő hozta meg, oda járni kell, oda dolgozni kell, ott csinálni kell, ott őszintének kell lenni, ott nevetni kell, ott sírni kell.

[00:15:36]Tehát vannak fájdalmas pillanatok, vannak felismerések és vannak nagyon rögős utak, amik amin amit ő amin ő ment végig.

[00:15:43]Tehát, hogy azt ő csinálta meg.

[00:15:47]Természetesen az a dolgom, hogy segítsek, ez egy másik történet, de az, hogyha ő nem jön és nem csinálja, akkor nem ül itt most 500 nappal.

[00:15:52]Tehát, hogy azért rengeteg munkát rakott bele.

[00:15:55]És nem csak az üléseken, vagy nem csak a mi terápiánkon, hanem utána is mindig elvitt magába valamit.

[00:16:02]mindig jött egy új mindig jött egy új gondolattal, mindig jött egy új kérdéssel, rengeteget dolgoztunk együtt, tehát hogy amikor megszűnt az alkoholhasználat, akkor följöttek más problémák, azon kezelése, tehát hogy és ő mindig őszintén is nyíltan beleállt ebbe.

[00:16:16]Én azt gondolom, hogy ezt máshogy nem is lehet.

[00:16:20]Igen.

[00:16:20]Meg hát az alkohol az mindig a jéghegy csúcsa.

[00:16:21]Ráadásul nekem az nagyon-nagyon szimpatikus, hogy hogy a feleséged is részt vett ebben a munkafolyamatban, tehát hogy együtt akart változni és gyógyulni a család.

[00:16:33]Nagyjából azt tudom mondani, hogy hogy nagyon sokat nyomott a ladba az ő utolsó koppintása az én fejemre, hogy akkor akkor akkor hozzam meg a döntést, mert mert mert mert változtatni kell.

[00:16:48]És mindamellett, hogy hogy ott volt és vezetett, igen.

[00:16:56]Támogatott végig ezen az úton, nem volt könnyű.

[00:16:58]Tehát, hogy hogy nyilván az ő részéről se volt könnyű, úgyhogy úgyhogy nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy ebben mégsegített igen és ez sajnos egyáltalán nem egyértelmű, mert nagyon sok család meg fázasság tönkremegy az egyik fél felépülése során.

[00:17:13]Szóval tényleg gratulálok.

[00:17:18]Említetted, hogy Gábornak mennyire rögös volt az útja a felépülésig, és az az igazság, Gábor, hogy én semmit nem tudok a te életedről meg a te felépülésedről, azt leszámítva, hogy te válogatott jégkorongozó voltál, és hogy innen kerültél padlóra.

[00:17:36]Igen, hát így röviden, tömörön én a nagyon sokat játszott, tehát egy gyerekkorom óta én korongozó voltam, rengeteget játszottam külföldön már fiatal koromban külföldre kerültem messze a családtól, messze az itthoni dolgoktól, ami jó is volt, de hogy egy folyamatosan megfelelési kényszerben voltam, mind az edzőim felé, mind a barátaim felé, vagy a csapattársaim felé.

[00:17:56]És igazából amikor én hazakerültem, akkor még levezettem, pár évet játszottam itthon, és utána, hogy beszálltam egy vállalkozásba, és csináltam egy sajátot is, ott kezdődött el kijönni a valódi függőség aktivizálással, tehát hogy akkor kezdtem el kokaint és alkoholt használni.

[00:18:11]Nem akartam érezni azt, hogy már nem tapsol senki a jégpályán, vagy jégpályán kívül, és igazából nem találtam a helyem.

[00:18:19]Ez fölül lehet egy nyolc évet körülbelül abból kábé olyan négy év volt a napi szintű szerat és a végén már igazából saját kezed szerettem volna elvenni a saját életemet, mert nem tudtam, hogy hogy tudok ebből kiszállni.

[00:18:33]És ilyenkor volt az, amikor amikor hazamentem, és nyilván tudott mindenki mindenről, de vállaltam felelősséget, föltettem a kezem, és azt mondtam, hogy mutassátok meg, hogy kell élni, mert hogy én tudtam, hogy ezt már nem akarom és azt is tudtam, hogy ezt nem fogom menni egyedül.

[00:18:48]És akkor ebbe beleálltam, és fölkerestem egy szakembert, akivel a mai napig együtt dolgozok egyébként.

[00:18:55]És belekezdtem el dolgozni így egyéni szinten.

[00:18:58]Utána viszont éreztem valami ő vele együtt megbeszéltem, hogy elmegyek egy rehabilitációs intézetbe egy rövidebb időre, hiszen én már egy hosszabb szárazság után mentem, csak azt éreztem, hogy még valami hiányzik.

[00:19:12]Elmentem és onnan fordult át teljesen az életem.

[00:19:16]egyébként amiről beszélsz, nagyon általános sajnos, hogy az élsportolók amikor kikerülnek az aktív pályafutásukból, olyan űrt éreznek, hogy szerekhez nyúlnak.

[00:19:25]Tehát ez ez sajnos nálunk egy tendencia.

[00:19:29]Nem, nem, én azt gondolom, hogy nem feltétlen, de sok tehát itt nem nem tanuljuk meg azt, hogy mi van utána.

[00:19:36]Igen.

[00:19:37]Nem tanuljuk meg, hogy mi van utána.

[00:19:37]Azt gondoljuk, hogy azt érezzük.

[00:19:38]Tehát az objektivitásnak igazából a a vékony egét nem ismerjük.

[00:19:43]konkrétan ugye jégkorongbos példából éve ne nem tudjuk azt, hogy hogy mi az, hogy objektivitás csak érzelem vezéreltén működünk és azonnali vágykielégítésként egyetlen dolgot tudok, hogy szarul érzem magam.

[00:19:55]Nem tudom, hogy nem tudom megnevezni, hogy mi az érzés, mert ennyire nem vagy nem vagyok edukált vagy nem voltam edukált, és nagyon sokan nem tudom megnevezni, mi az érzés, mi a gondolat.

[00:20:04]Viszont a cselekvés az, hogy nem akarom ezt érezni és újra és újra át akarom élni azt az élményt, hogy ezt a rossz érzést elnyomjam magamból.

[00:20:10]Ezért nyúltam én is kábítószerhez, alkoholhoz, és ezek után ezt folyamat tudtam, hogy már nem jó, amit csinálok, de folyamatosan át akartam élni, hogy addig se kelljen éreznem ezt a feszengést, ezt a szorongást.

[00:20:21]Viszont azt nem tudtam, hogy azért mellette a szeretteim feleségem, gyerekeim is attól függetlenül, hogy én használtam, az kihatott rájuk is, tehát hogy azért ez egy láncreakciót tud elindítani.

[00:20:34]Úgyhogy én is igazából, amikor saját magamban volt az elhatározás, tehát mondhatta nekem bárki még a jó Isten is, hogy ez nem lesz jó.

[00:20:41]Engem nem érdekelt.

[00:20:41]Tehát addig míg én nem jöttem rá, hogy ez így nekem nem jó, addig teljesen mindegy, mert addig abban voltam, hogy én majd holnap abbahagyom.

[00:20:49]Ez nyolc évbe került.

[00:20:51]Igen.

[00:20:51]És ez ránk függőkre nagyon igaz, ez azonnali vágykielégítés és ez azonnali fájdalommegszüntetésre való igény.

[00:20:58]És akkor benyúlunk a hűtőbe, vagy vagy bármit is teszünk.

[00:21:02]Szerintem ezen a felépülés se tud nagyon változtatni, vagy vagy néha azért vannak ilyen megbotlások, de nagyon gyakorib például a szerváltás vagy a viselkedésváltás.

[00:21:12]Én magamon is érzem, hogy vannak ilyen nagyon furcsa viselkedésbeli dolgaim.

[00:21:17]Te érzel-e bármit, hogy oké, most nincs piac, de helyette valamit úgy kényszeresen?

[00:21:23]Igen, sport.

[00:21:27]Egyrészt a sport, másrészről meg én soha nem voltam édeszájú, de de hogy tényleg annyira nem, hogy a születésnapi tortámra is volt, hogy az anyósom fasból csinál tortát, tehát hogy tehát, hogy ne egyél édességet, nem, hogy ennyire nem ennyire nem ettem édeset, tehát hogy ennyire nem voltam édess szájú.

[00:21:45]És most és azóta azóta napi szinten a Snickers bejött az életembe, tehát hogy azt konkrétan azt napi szinten legalább egy két darabot meg kell, hogy egyek, mert és arra tényleg azt érzem, hogyha ú most nem eszek egy Snickers, akkor baj van.

[00:22:00]És nagyon sok nagyon sok édesség a a krémes sütemények, a torták, ezekhez én hozzá se nyúltam, de tényleg, tehát messzire elkerültem, és és valahogy ez az édesség, ez most ilyen ilyen központi dolog lett.

[00:22:13]Van, hogy inkább nem eszem és kihagyok egy egy napi étkezést, akár egy ebédet, akár egy vacsorát, mert mert nekem édességet kell lennem.

[00:22:25]Hát nem biztos, hogy hogy sokkal jobbra váltottam, de talán ez egy nagyon jó kérdés szerintem, hogy egy felépülőfüggő életében mi fér még bele és mi nem?

[00:22:33]Tehát szakemberként erről mit gondolsz, amikor valaki tényleg elkezd csokizni vagy vásárolgatni, hogyha levágjuk a szörny egyik fejét, de kinő egy másik, az mennyire lehet oké?

[00:22:45]Én azt gondolom, hogy egy függő típusú embernek mindig kell valami.

[00:22:50]Tehát most azt nem mondom, hogy van jó függőség.

[00:22:52]Inkább azt tudom mondani, hogy van pozitíva a függőség.

[00:22:56]Inkább így mondom, tehát nem lerombolom magam és elnyomom az érzésemet, hanem esetleg ezt egy kicsit tudatosabban csinálom, de én azt gondolom, hogy valami mindig kell, hogy legyen.

[00:23:03]Nyilván nem muszáj kényszeresen.

[00:23:05]És én azt gondolom egyébként, hogy az önfegyelem és maga a keretnek a tartása az nem ott kezdődik, hogy mindent olyan katonásan csinálok, hogy a végén belerokkanok és felborulok.

[00:23:15]hanem az, hogy kicsit letérek az útról, nyilván nem szeratba, hanem esetleg csoki sportbár, és én mennyivől tudok visszatérni arra az útra, ami a célom felé vezet.

[00:23:23]Tehát én azt gondolom, hogy inkább ennek a felismerése, ami lényeg, tehát hogy felismerem azt, hogy az elején nekem is volt amikor ugye hozzonság útjára léptem, nekem is volt olyan, hogy a munkába kicsit már túlteljesettem, inkább nagyon túlestettem egy munkaalkohólizmus.

[00:23:41]Észrevettem azt, hogy ez ez egy függő működés.

[00:23:43]Tehát inkább a arra koncentrálódnék én, hogy észreveszem-e azt, hogy mikor van az a pont, amikor valamiből túl sok és káros is lehet.

[00:23:49]Így van.

[00:23:52]Pegi, te hogy élsz most a hétköznapokban?

[00:23:54]Arra gondolok, hogy biztos naponta kínálnak piával.

[00:23:57]És még engem is így a harmadik évemben nagyon furcsa, amikor az emberek nem értik, hogy egy pohár se fér bele.

[00:24:06]Ezt te hogy tanultad meg kezelni?

[00:24:10]Én amikor amikor meghoztam ezt a döntést, akkor innentől kezdve egyik napról a másikra letettem, én kifejezetten, mert tudtam, hogy nekem ez a munkám, nekem ez a nekem ez a közegemini, de nekem oké, hogy az év eleje az kicsit nyugisabb, de nagyjából márciustól elindul a a turnézezon, és és én csak ilyen emberek, és ilyen ilyen ilyen közekben leszek.

[00:24:32]Úgyhogy én azzal kezdtem, hogy hogy ahogy ahogy letettem a az italt, rögtön kifejezetten kerestem az ilyen helyeket, bulikat, mindenkivel mentem, azt mondtam, hogy elinte azt mondtam, hogy én vagyok a sofőr, azért nem iszom.

[00:24:49]Ők persze örültek, hogy akkor van valaki, aki vezetni fog.

[00:24:51]És aztán így szépen lassan beadagoltam mindenkinek, és aki körülöttem van, és aki aki akik akik barátok, ismerősök, meg nyilván amióta amióta erről nyíltan beszélek, és és azért több helyen megjelent akár podcastben, akár interjúkban, hogy hogy ezen az úton járok, én azt veszem észre, hogy ezt tökre mindenki elfogadta, és és már nincs ilyen még tehát inkább az van, hogy hogy kétféle kérdés van, hogy még mindig tartod.

[00:25:23]Ühüm.

[00:25:24]És hogy meddig fogod ezt csinálni.

[00:25:24]És akkor így mondtam, mint szoktam mondani, hogy nincs nincs ilyen meg nem is véstem én eszköbbe, hogy soha többet nem.

[00:25:30]Tehát hogy talán sokkal egyszerűbb így így így így végigvinni ezt az egészet, hogy hogy én nem ezt határoztam el, hogy én soha többet nem fogok inni.

[00:25:42]Nyilván abból a abból a abból a élethelyzetből és abból a szituációból úgy kellett kijönnöm, hogy hogy hogy azt mondom, hogy nem iszok, de már nem kínálgatnak meg nem nem nincs ez a nyomasztás, vagy nincs ez, hogy jó, de csak egy egy pohárral meg hát egy sör, nem sör.

[00:26:02]Tehát ezek azért voltak az elején, de azóta nincsen.

[00:26:04]És mindenki mindenki inkább azt kérdezi, hogy hogy még mindig még mindig tartod, és azt mondom, hogy igen, ez így van.

[00:26:09]És és nem tudom, hogy minek kéne történnie ahhoz, hogy hogy most oké, akkor koccintsunk, mert valami nagyon fontos dolog van.

[00:26:20]Most akkor azért az egy pohárja megéri, nem éri meg.

[00:26:22]De nagyon jó egyébként a a az alkoholmentessér az úgy megmaradt az életemben, és van egy-két márka, akinek van olyan alkoholmentesére, ami ami tényleg azt mondom, hogy szinte ugyanolyan ízre, mint az eredeti.

[00:26:40]És én ezzel ezzel tökéletesen megvagyok.

[00:26:42]Ezzel ki is elégítem azt a akár a focimeccseken, vagy akár a meccsnézéseknél, hogy megvan az az érzés, hogy sör.

[00:26:47]De azt szeretem a legjobban, amikor amikor itten látnak kezemben egy ilyen üvegsört, és akkor azért jönnek és kommentelnak, hogy na persze, hát láttunk teg ott volt egy csomó, Igen, mondom az 0%-os.

[00:26:57]Tehát vannak vannak ezek a rossz indulatok, hogy hogy bort iszik és vizet prédik el.

[00:27:04]Nem, nem így van szerintetek.

[00:27:06]És most Gábor véleményére is kíváncsi vagyok, miért arculsapás az a környezetünk a társadalom számára, hogy már nem iszunk.

[00:27:14]Tehát ezt mindig olyan megrökönyödéssel fogadják, mintogyha egy tükröt tartanánk.

[00:27:19]De hogy mi miért nem tudják ezt normálisan kezelni?

[00:27:24]Azt gondolom egyébként, hogy ez ez egy kulturális kérdés, és a a kultúránk része az főleg főleg Magyarországon de nem, hát mindenhol, most nem lesz nem nem csak Magyarországon, hogy hogy ha ha boldogok vagyunk, akkor iszunk, ha szomorúak vagyunk, akkor iszunk, ha született valaki, akkor iszunk, ha levizsgázott valaki, akkor iszunk.

[00:27:46]Tehát, hogy nagyjából ha locsolókodunk, akkor iszunk.

[00:27:49]Tehát, hogy ez ez így ez így ez így teljesen a a a kultúra részé állt a az ivás és talán ez okoz egy ilyen megrökönyödést, amikor amikor azt mondta, hogy nem én nem köszönöm, nem meg amit én észrevettem, hogy nagyon sok társaságot a pia tart az ital tart össze, és nagyon-nagyon örültem neki.

[00:28:13]Nagyon én ettől féltem, hogy a körülöttem lévő tényleg szűk baráti társaság ö nagyon sok mindennel szembe kell nézni, amikor az ember egy ilyen utat választ.

[00:28:23]És nekem ez volt az a többek között az egyik nagy félelmem, hogy hogy akkor mi lesz, el fognak az én barátaim tűnni.

[00:28:28]És hál istennek mindenki minden, aki akire tényleg azt mondom, hogy a barátom, az az megmaradt a és és én ugyanúgy eljárok velük, és ugyanúgy akár akár focitúra van, és ők már nem tudom, elkezdik és nyomják a gázpedált, én ugyanúgy és nagyon jól érzem magam velük, tehát hogy nem az van, hogy hogy oké, én már nem iszom, és akkor én a társaságban én vagyok a csendes, aki a sarokba ül, és nem tud kapcsolódni, ugyanúgy tudok kapcsolni.

[00:28:56]Tehát, hogy nagyon sok ember azt gondolja, hogy hogy hogy a hogy az ital tartja őket össze, és nagyon sok társaság és a szórakozást is ennek teszik.

[00:29:08]Vagy e ettől függ, vagy azt gondolják, hogy ettől függ, de ez nem így van.

[00:29:10]Ezt ki kell próbálni, és nem így van.

[00:29:13]Miért vízválasztó az egy társaságban, vagy egy közösségbe, hogy ki mit fogyaszt és mit nem?

[00:29:17]Én azt gondolom, hogy példá hogyha az alkoholra térünk vissza egy pillanatra, mivel hogy az is nehézség, hogy ez társadalmilag elfordradt abszolút, és hogy legális az ital, tehát miért nem iszó, ha én is iszom.

[00:29:26]Tehát én inkább megfogatom azt a kérdést, hogy téged miért zavar, ha én nem iszom?

[00:29:30]Tehát ez a kérdés.

[00:29:30]És a Begi kimondta egyébként a kulcsmondatod, hogy itt az a lényeg, hogy az ital nélkül is jól tudja magát érezni egy társaságba, és tud kapcsolódni.

[00:29:37]Tehát ez a nem mindegy, mert hogyha az ital, ha az ital kell, vagy bármilyen tudatmódosítószer ahhoz, hogy kapcsolódjak, akkor azért én megnézném hátulról, tehát megnézném azért azt, hogy hogy miért kell nekem az, hogy tudjak kapcsolódni.

[00:29:48]Tehát azért itt vannak objektivitási kérdések, mer akár érzelemvezért kérdések úgy, hogy mi az a lánc, ami indítja ezt, hogy és miért kell nekem ahhoz innom, és miért nem fogadnak el úgy?

[00:29:58]És egyébként az, hogy amikor erről beszéltünk tényleg négyszem közt is, hogy a barátaival mi lesz meg hogy lesz, én azt mondtam, hogy a barátok meg fognak maradni és a barátaim meg is maradtak.

[00:30:10]Abszolút.

[00:30:11]Aki barát.

[00:30:11]Igen, abszolút.

[00:30:12]És de egy megint visszatér, hogy túl régóta iszunk.

[00:30:15]Tehát úgy értem, hogy úgy értem, hogy ha ha belegondolsz, akkor nem tudom, otthoni még a szülők által rendezett háziguliknál a maradékot rámentél, azt láttad, hogy a szüleid is amikor háziguli volt, akkor izé a mintázat azért mondom.

[00:30:32]És és akkor és akkor innentől van az, hogy akkor amikor már lehet legálisan inni már a gimibe elkezd és akkor mindennek az alapja ez a ez az összünk és iszunk meg.

[00:30:42]Hát ne legyünk álszentek, tehát az alkoholhatása jó.

[00:30:44]Hát én nem hát ez vicces.

[00:30:48]Na nagyon jó.

[00:30:50]Szóval használtuk mi ezt a dolgot.

[00:30:50]Meg tudjátok fogadni.

[00:30:54]Ez volt az igazi.

[00:30:54]Ő szintem mondta.

[00:30:57]Hát tehát valamiért csak rajta maradtunk.

[00:31:01]Nem.

[00:31:01]Figyelj, én az első három évemben imádtam drogozni és inni, viszont azt kamatostul elvette tőlem utána.

[00:31:06]Tehát, hogy én nem vagyok álaszent és nem bátorítok senkit arra, hogy használjon vagy próbálja ki, vagy bármi.

[00:31:12]Viszont az biztos, hogy a zenén amit ad, az kamatostól visszaveszi azért valami űrt azért csak betaláltak nálunk ezek a szerek.

[00:31:20]De egyébként meg az van, hogy és ezt most így 500 naposan, de kiszámolja ezt muszáj volt 500 naposan tudom elmondani, hogy hogy az alkohol az csak felgyorsítja és könnyebbé teszi egy akár egy társaságban, vagy egy buliban az, hogy hogy gyorsabban tudsz kapcsolódni, kicsit gátlástalanabb vagy, és és minden sokkal egyszerűbb és gyorsabban történik meg, de most ugyanezeket végig csinálni józanul is, csak azért melózni kell.

[00:31:54]Tehát nem nem egyszer volt, hogy mondjuk olyan társaságba érkeztem meg, ahol ahol csak egy-két embert is mondjuk egy születésnapra megérkeztem, és az ünnepeltet ismertem, meg még két embert ismertem, és és a régi begi az az úgy érkezett volna már meg, hogy otthon szépen beadagoltam volna, amit be kellett volna a vagy akkor betáraztam volna, és úgy érkeztem volna meg, hogy hogy már már nagy hanggal, nagy szájjal, nagy arccal, és akkor nem is veszed azt észre, hogy ez lehet, hogy a társaság többi részének egy kicsit nem is tudom zavaró vagy vagy visszaüt, de akkor már tök mindegy, mert te jól érzed magad és akkor majd lesz ami lesz és minden tök jó.

[00:32:33]megérkezni józanul bele kellett feccnöm legalább egy-két órát, hogy minden társákhoz mentem egy kicsit beszélgetni velük, kapcsolódni velük és a végén azt vettem észre, hogy hajnal 2-kor ugyanúgy ott ültem a konyhaasztalnál és óriási nagy röhögések és óriási nagy sztorizgatások voltak, csak ennek egy egy józanul, ennek egy hosszabb hosszabb utat kellett adni, hogy hogy ez megtörténjen.

[00:32:56]Tehát, hogy az alkohol nagyon felgyorsítja, könnyebbé teszi és kicsit kiátlástalanabbá ezt a ezt az egészet.

[00:33:07]Hát nekem erre mindig az jut egyébként eszembe, hogy mi az, amit nem merek mit, tehát hogy amit alkoholosan vagy droghatás megmerek csinálni, azt józanom, mi én nem merem megcsinálni.

[00:33:14]Tehát mi a félelem mögötte?

[00:33:14]Én mindig ezeket szoktam általában megnézni, hogy erről szoktunk beszélni, vagy régebben erről beszéltünk, és ott azért lehet szorongás, feszültség, óvatartozás.

[00:33:26]Le akarom győzni az én félelmemet, hogy én legyek a leghangúabb.

[00:33:29]Egyébként meg nem is akarom, csak hogy csak hogy én én vigyem a társának a középpontját.

[00:33:32]De hogy miért?

[00:33:34]Ugye, hogy figyelemre vágyom esetleg, vagy szeretetre.

[00:33:36]Tehát, hogy itt azért sok minden kérdés felmerül az emberbe akkor, amikor úgy használ, hogy ahogy a Begi mondta előbb, vagy pedig józan.

[00:33:44]Persze melós, hogyne lenne melós egy egy új kapcsolódás józanó.

[00:33:47]Persze, de ott ismered meg igazán a határaidat, hogy meddig szem és medig nem úgy kell, hogy azon gondolok, hogy úristen, kinek mit mondtál.

[00:33:56]Ús de egyébként most de először látott és tényleg így látott engem először ú és ezek ezek eltűntek és ez a felszabító ezt tényleg azt tudom mondani felszabít igen szó, hogy az emberi méltóságot meg a tartást azt azért azért nagyon meg tudjuk becsülni.

[00:34:12]Van most Magyarországon az elmúlt években egyfajta forradalom, vagy vagy egy mozgolódás.

[00:34:19]Nagyon-nagyon sok sztár, ismert ember vállalja fel a függőségeit, vagy éppen azt, hogy leteszik a szert.

[00:34:27]Említhetném mondjuk a jó barátodat, Király Viktort.

[00:34:33]De még nagyon sokan álltak ki, hogy igenis én ezzel megküzdöttem és a tiszta utat választottam.

[00:34:39]Mit gondolsz erről, hogy hogy most már erről itt lehet beszélni, meg akarnak is beszélni?

[00:34:48]Én azért álltam ki, és azért beszéltem erről, mert nekem nagyon sok erőt adott ebbe például a Király Viktornak a kiállása, és végignéztem a Király Viktornak a ugye mi dolgozunk és együtt szoktunk együtt fellépni, készítünk közös zenéket és végignézni és az a legérdekesebb, hogy annak ellenére, hogy hogy voltak közös fellépéseink, vagy voltak közös munkáink, én ezt az egészet Nem tudtam róla, csak annyit láttam, hogy nyilván súly problémákkal küzd, és de azt betudtam annak, hogy tudjuk milyen a a zenészél, sokat megyünk, egészségtelenül élünk, benzinkutakon eszünk és és lehet, hogy csak elszaladt vele a ló, de semmit nem tudtam arról, hogy neki ilyen problémái vannak.

[00:35:34]És ahogy kiállt, ezt felvállalta, elmondta ez nekem is erőt adott arra, hogy hogy egyáltalán elinduljak ezen az úton.

[00:35:41]És utána nagyon sokat beszéltünk erről, meg nagyon sokat mesélt az ő saját saját útjáról.

[00:35:45]És miután miután én is megosztottam ezt a a az oldalaimon és a a követőimmel, azt tudom mondani, hogy szerintem a a valaha volt legnagyobb elérést produkáló posztom volt, ami lehet, hogy szarul néz ki, hogy nem csinálok ilyen jó zenéket.

[00:36:12]Arra nem voltak ennyire viccet vérreéve, hogy tényleg nagyon-nagyon sok embert elért és és és több több 1000er komment és üzenet jött arra, hogy hogy hogy ezt mennyire köszöik, és hogy hogy ez segített nekik.

[00:36:27]nagyon sokan megosztották a saját történetüket, privátba leírták az üzenetüket, leírták a a történetüket, úgyhogy ezzel is lehet másokat inspirálni, és ezzel is lehet másokat elindítani azon az úton, hogy hogy hogy van van lehetőség a változásra és van másik út.

[00:36:47]És egyébként meg nem tartom igazságosnak, hogy mindig csak a szépet meg a jót osztjuk meg, hogy de jó, még most minden szuper körülöttünk és ennyi ezer ember előtt léptünk föl.

[00:37:01]Itt voltunk nyaralni.

[00:37:01]Ezt csináljuk.

[00:37:03]Tökéletes az életünk, mert nem tökéletes, mert nem az nagyon érdekes, amit említettél, hogy nem tudtátok egymással Viktorral, hogy ki miben van.

[00:37:10]És ezt én is átéltem, hogy a közvetlen kollégám ugyanúgy a szeratban volt, és és nem tudtuk egymásról, mert mertogy a a szenvedélybetegség az az elhallgatás meg a tagadás betegsége, és nagyon sokáig lehet ezt mímelni, hogy minden oké, közben pedig szenvednek a az emberek otthon.

[00:37:28]Szóval ez is jelzi azt, hogy ezt nagyon-nagyon sokáig el lehet húzni.

[00:37:32]És nem is az, hogy hogy csak azt mutatni, hogy minden oké, hanem még én is azt gondoltam, hogy minden oké.

[00:37:37]Tehát nagyon sokáig azt gondolom, hogy hát ez, ahogy említettem, hogy ez a munkám része, minden oké, hát ezt csinálom, minden oké, minden jó.

[00:37:48]Aztán utána hogy volt egy tök jó film, aminek a volt benne egy ilyen mondat, hogy nem a zuhanás a lényeg, hanem a földetérés.

[00:37:57]Ez jó.

[00:37:57]Mi?

[00:37:57]Az jó.

[00:37:57]Ugye most ameddig zuhansz, addig azt mondod, hogy minden rendben.

[00:38:02]Minden rendben, de hogy a földetérés egyszer csak földet érsz.

[00:38:04]Úgyhogy úgyhogy úgyhogy igen ezért ezért ezért is gondoltam azt, hogy és valószínűleg ezért van az, hogy egyre többen beszélnek erről, mert mert mert ha ha csak egy embernek tudunk segíteni ebben, akkor már megérte.

[00:38:17]De de a levelek és a sok-sok üzenet és komment alapján nem csak egy embernek tudtunk segíteni, vagy tudok segíteni?

[00:38:29]Amikor szóba került az, hogy te fölvállalod a a felépülésedet és az új utadat, no ha nagyon kevés dolgot osztasz meg így a privát életedről, előtte gondolom átbeszéltétek Gáborral, hogy pro és kontra.

[00:38:45]beszéltünk róla, és nem csak ezzel kapcsolatban, hanem nagyon sok mindenbe kikérem a a Gábornak a véleményét, és nagyon sokszor egy-egy ilyen találkozásunk során nem is nem is az MVD betegségről van szó, hanem most már abszolút általános dolgokról és és ugye az embernek a józan úton teljesen megváltozik a a gondolkodása, vagy mondhatnám azt, hogy az agyműködése és egy csomó olyan dolgot, amit amit abban a helyzetben, állapotban gondolkodás nélkül megcsinálna, nem is mérlegelek, vagy nem is mérlegeltem volna, hanem csak kiszórtam volna magamból.

[00:39:26]Az most nagyon sokszor segítségre van szükségem, nagyon sokszor támaszra van szükségem, hogy ezt átbeszéljük, de de ebben mindig is támogatott a Gábor.

[00:39:38]Sőt, azért ülünk itt most itt ketten, mert azt mondta, hogy ha arról van szó, és és erről akarsz özni, vagy vagy nyilatkozni, akkor nagyon szívesen itt vagyok, és én is eljövök veled.

[00:39:50]Úgyhogy úgyhogy úgyhogy nagyon sokat segített ebben, hogy hogy megerősített abban, hogy hogy ez egy ez egy jó út.

[00:40:02]Szóval valahogy a józanságban újra kell tanulni élni.

[00:40:06]Nem, mindent újra kell tanulni.

[00:40:08]abszolút újra kell tanulni élni.

[00:40:10]És egy picit visszatérve az előzet, amit a Begi is mondott, hogy én azt gondolom, hogy ugye maga az felelősséget vállalnak azért, hogy a közösséghez tartoznak, akár ismert emberek, vagy akár nem ismert emberek.

[00:40:22]Ez egy nagyon nagy dolog, és egy nagy fellélegzés tud lenni.

[00:40:23]A másik oldalon pedig ott van az a segítség kérés iránti útmutatás, hogy bárki kérhet segítséget, mert hogy nem merünk segítséget kérni függőként.

[00:40:35]Majd én megoldom egóból, meg majd én kemény leszek, és majd holnap leteszem, vagy holnap után lesz belőle semmi.

[00:40:40]És úgy vannak, hogy az az emberek is, hogy oké, ő is, akkor nem vagyok egyedül, merk segítséget kérni, mert mi történt?

[00:40:48]Jobb lett az élete, akár neki, akár nekem, akár bárkinek.

[00:40:50]Ez nem azt jelenti, hogy ez egy egyszerű út.

[00:40:52]Tehát, hogy azért ez egy rögös út, egy nagyon nehéz út.

[00:40:56]Nagyon sokan elbotelizálják.

[00:40:58]Én azt gondolom ezt, hogy azt hog bocsánat, hogy szabadba vágok.

[00:40:59]Tehát az első nagypofon, és most magamról beszélek, de valószínűleg mindenki számára az első nagypofont ugye az elb elbagatelizáljákról jutott eszembe, akkor először így azt mondják a szemedben, hogy függő vagy.

[00:41:10]Dehogy ma hogy len én hogy lennék függő?

[00:41:12]Hát én csak hétvégente és akkor is, amikor dolgozok és h nem vagyok függő és akkor jó de az vagy.

[00:41:18]Tehát hogy ez az első igazi nagypofon, amikor ezt ezt így ö az arcodba mondják, és utána el kell fogadnod, hogy tehát az elbatalizálás.

[00:41:30]Hát igen, tehát az elbatalizálásnak a nagymester vagyunk függők egyébként.

[00:41:31]Már csak egy kicsit most meg, hogy igazából bocsánat, de én nem vagyok függő.

[00:41:34]Igen, csak hétvégén itt vagy voltam.

[00:41:37]Igen.

[00:41:39]Tehát hogy tehát sokszor egyébként az intelligencia átvágm az embert nagyon, mert mindig hagyítva egy kiskaput.

[00:41:45]Amiatt meg tudjuk magunkkal beszélni azt, hogy ez nekünk miért jó.

[00:41:46]És a végén meg is magyarázzuk, hogy ez igazából jó nekünk.

[00:41:50]Tehát hogy addig ameddig nem döntjük azt el, hogy én az a srác vagy nő vagy bárki akar férfi lenni, aki néha nem használ, vagy az a férfi nő srác szeretné le, akin abszolút nem használ, és józan illetve szeretne lépni józanútra, addig nyitva van a kérdés.

[00:42:04]addig folyamatosan lesznek olyan olyan visszacsúszások, megcsúszások, elesések, vagy egyáltalán nem is kijövetel ebből.

[00:42:11]Tehát ezt fontos eldönteni.

[00:42:14]És még annyit szeretnék hozzátenni, bocsi, nekem ezt nem mondtad.

[00:42:16]Nekem azt mondtad, hogy nincs nincs nincs botlásra esélyed.

[00:42:21]Hát ezt mondtam addig, míg nem döntöd el.

[00:42:23]És te eldöntötted.

[00:42:23]Te eldöntött, amíg nem döntöd el.

[00:42:27]Azt hittem, lehet így is csinálni.

[00:42:27]Néha néha megboltlóni.

[00:42:30]Úgy nem tudom.

[00:42:30]Szóval annyit szeretnék még hozzátenni, segítségkérés ugye felmerült ez a téma, hogy a felépülés nem csak a módos embereknek a privilégiuma, mert hiszen akár Budapesten, akár vidéken is vannak olyan nagyon-nagyon komoly intézmények, ahol ahova be bárki bemehet és segítséget kér kérhet, de tényleg ez a legfontosabb, és talán ennek a műsornak is ez a ez üzenete, hogy lehet segítséget kérni, mert az erő.

[00:42:56]Sőt, nem is cik segítséget kérni.

[00:42:59]Azt gondolom, ahogy te mondod, de helyeselni tudok, csak hogy az az erő.

[00:43:03]Rengeteg olyan intézmény van az országban is, de akár Budapest szerte is, rehabilitációs benfekvő intézmények, pszichiátriák, akár napp és közösségi lesz szenvedély betegállatek, ahol én is dolgozom, tehát hogy rengeteg helyre lehet menni, csak úgy az információt be kell gyűjteni, és meg kell hozni a döntést.

[00:43:20]Így van.

[00:43:20]Még egy nagy kérdéscsoportot szeretnék nektek fölvetni.

[00:43:26]A józanságban azért nem csak méznyalás az élet, hanem jönnek a problémák, jönnek a nagyon-nagyon komoly krízisek, amiket mi szeretnénk tiszta fejjel átélni.

[00:43:37]Te hogy állsz ehhez az egészhez?

[00:43:39]Mert mert az élet az nem áll meg, és a problémák azok azok problémák maradnak.

[00:43:47]Az első nagy csomagproblémám az az volt, és ez ezzel még mindig van dolgom, hogy ugye hogy hogy jó józen és tiszta fejel az ember.

[00:43:57]Ö valahogy az agy agy ügy úgy működik, hogy hogy egy csomó olyan dolog visszajön, amire azt gondoltad, hogy hogy hát azt már így eltüntettük, az eltűnt a süllyesztőbe.

[00:44:06]És nagyon sok nagyon nagyon nagyon sok olyan dologgal szembesülned és szembenézned, amit a a régi életedben és a régi ö éneddel átéltél, és és ott számot kell vetni, és azokat azokat a azokat a kis dolgokat helyre kell hozni, akár emberi kapcsolatok, akár döntések, akár olyan tettek, amiket amiket vagy megbántál, vagy nem akartál, vagy vagy akkor épp abban a helyzetben az egy rossz döntés.

[00:44:38]volt.

[00:44:38]Úgyhogy szerintem a a józanlét az az valahol ott kezdődik, hogy hogy visszafele is tekintesz, és és megpróbálod azt a kalamajkát, amit magad mögött hagysz, azt úgy elrendezni és rendezni.

[00:44:53]De erre fordítasz energiát, hogy akkor tisztázza a emberi kapcsolatokat meg ezt a dolgot?

[00:44:59]Nagyon nehezen, de igen.

[00:44:59]Tehát, hogy ezzel szembe kell nézni.

[00:45:01]Ez itt nincs menekvés.

[00:45:03]Nem, nincs ezzel egyébként volt is külön munkánk.

[00:45:06]Tehát, hogy az, hogy akkor nevezzük neven a dolgokat, hogy bűntat és szégyenérzed, ezzel kell dolgozni.

[00:45:12]Ezzel ez nem fog magától eltűnni soha.

[00:45:14]Oké?

[00:45:14]Tehát senkinél, nem csak nálam, nálam se.

[00:45:16]Ezzel kell dolgozni, ezzel lehet dolgozni.

[00:45:18]Ez egy nyitottság kell és hajlandóság, hogy merjek ezzel szembenézni és ne a függőségi attitűd vagy működésem vonja azt le majd, hogy majd én ezt megoldom.

[00:45:26]És nyilván ezzel lehet baráti beszélgetésekkel, akár szakember, akár családi beszélgetés, hogy hogyan tudok magamról után reflektálni.

[00:45:35]Tehát, hogy mit kell ahhoz megtennem, hogy én holnap jobban legyek, és ez a célzés kezdene eltűnni, hogyan tudom ezt helyrehozni magamban.

[00:45:44]És bocsánat, akkor visszatérve arra, amit amit kérdeztél, hogy a hogy úgy amúgy meg a meg a meg a napi problémák vagy vagy a problémás helyzetek így tiszta fejjel sokkalsokkal egyszerűbbek, sokkal könnyebben megugorja az ember.

[00:45:59]Legalább most én magamról beszélek, mint egy olyan állapotban, ahol ahol még azt is sokkal borongósabbnak látja az ember egy szerda délőtt, mint mint mint mint valójában.

[00:46:09]Tehát, hogy hogy én azt azt látom, hogy hogy ebből a szempontból is sokkal könnyebb lett az életem, mert mert másképp másképp látom a dolgot.

[00:46:17]Nekem viszont a mai napig is megvan ez a reflex, hogyha ér egy nagyon komoly krízis és úristen, erre de megvinnék ezt a szóval ez a reflex, ez ez az én én ezt ahogy mondtam az elején is, én olyankor kérdés nélkül kocsiba ülök, és akkor lemegyek vagy a boxterembe, vagy az edzőterembe, beteszem a a kedvenc, nem tudom, metalika lemezemet, és és úgy ki is adom magamból rögtön, és ha csak 20 percet vagyok a teremben, akkor 20 percet vagyok a teremben.

[00:46:43]Ez hajnal 3árom-kor jön rám, akkor megvárom, hogy 5-kor kinyisson.

[00:46:46]És volt erre például meséltem neked, hogy hogy hazajöttem a fellépésről, és tettem, vettem, úgy nem táltam a helyemet.

[00:46:54]Ugye ha fellépésre hazajövet az ember még akkor lehet, hogy ott meginna egy lefekvés előtti valamit.

[00:47:01]Úgy nem nem nagyon találtam a helyemet és f:30-kor elindultam, 5-kor én voltam ott a teremnél a az első ember, aki belépett.

[00:47:08]Tehát, hogy valamivel tényleg lehet ezt pótolni, meg meg helyre helyre tenni.

[00:47:16]problémamegoldás a józanságban.

[00:47:19]Én azt gondolom, hogy inkább megoldásorientáltságról gondolok ilyenkor.

[00:47:22]Tehát az, hogy mi lehet a megoldása egy-egy helyzetnek, mert nyilván azt nem fogja adni a józan élet, tehát ne legyünk átszentek, nem fog akkora flash adni, mint egy alkoholos, vagy egy vagy egy vagy egy kábítószeres élmény, hanem máshogy adja.

[00:47:39]És sokkal máshogy szinten.

[00:47:39]Igen, más adja más szinten adja.

[00:47:41]És azt az ember sokkal tovább el tudja magába tárolni, mint akár 5 óra, 10 óra, 8 óra.

[00:47:47]Tehát én azt gondolom, hogy a Beginél ugye ez vált be tök jól beváltnánla, hogy akkor elmegy sportol, tehát valamit kell csinálni helyette, merthogy azt nem gondolom, hogyha egy helybe ülök és várom, hogy elmúljon csak a sóvárgás elmúlik sóvárgás, csak az nagyon szenvedős.

[00:48:00]Tehát az, hogyha valahogy kilépek egy picit ebből a helyzetből, hogy átkereteszem azt a a struktúrál strukturálatlan életemet, ami eddig volt a maga nevűben strukturált volt, átkeret csinálok egy napi rutint, és kitalálom magamnak, és megtalálom a józanságom, a saját stílusomat.

[00:48:15]akkor ez teljesen tudja önáruló lenni.

[00:48:17]Nyilván nem elfelejtve azt, hogy bármikor bármikor bejöhet egy olyan triggerpont, vagy bármi ilyesmi, amikor így kattan.

[00:48:27]Csak az a kérdés, az első 10 perc mit csinálok?

[00:48:29]Igen.

[00:48:30]Amikor eleinte elkezdtem a Gáborhoz érni és átbeszéltük a dolgokat, akkor azt mondta még nagyon az elején, hogy figy el fog jönni mit mi volt a kifejezés, amit használan flash.

[00:48:41]Józan flash.

[00:48:44]hogy lesz eljön majd a józan flash és néztem rá mondom, hogy az ember tesz érte megisz egy csomót és akkor nem be el fog jönni el fog jönni és kábé ugye januártól kezdtem hozzád járni és nagyjából szerintem olyan április vagy május környéke lehetett amikor még a még a színpadról lefele jövett írtam neked egy üzenetet hogy na most megvolt a jó zanflas amikor ugyanazt a boostot megkapod és ugyanazt és és ö ugyanolyan eufóriába tudsz kerülni teljesen józanul.

[00:49:18]És én ezt nem hittem el.

[00:49:21]Persze nyilván nem azt mondom, hogy nem hittem el, de amikor először mondtad, akkor akkor inkább azt mondom, hogy hogy ez teljesen hihetetlennek tűnt, hogy hogy ilyen lehet.

[00:49:30]És nagyjából lett egy hat-hét hónap, mikor miután ez ez megtörtént.

[00:49:39]Úgyhogy, úgyhogy én csak ajánlítatom a Gábort, mert mert de nem most komolyan, tehát hogy ráadásul az én esetem az egy az egy az az egy átlagosnál is talán nehezebb eset, hiszen én nekem a munkám és a hétvége és a tehát egy egy olyan embert kellett ebből kirántani, aki aki akinek 20 év alatt ez lett a a az alap, és ez lett a úgy rendezkedtem be, hogy hogy így így tudok működni.

[00:50:08]az éjszakába és a színpadon, és neki ez ez sikerült.

[00:50:12]Még egy kérdést foglalkoztat.

[00:50:12]Ugye mivel nem egyedül vagyunk az univerzumban, hanem emberek a szerepetteink vesznek körül, mit szólnak a változásodhoz, és mit szólnak a te változásodhoz, Gábor?

[00:50:25]Hát az én változásomat megszokták azért a hosszú évek alatt.

[00:50:29]Viszont nekem soha nem fogom elfedni azt a mondatot, amikor amikor először tehát kijöttem a rehabról és ugye elkezdtem foglalkozni ezz a dolog.

[00:50:37]Azt mondta a feleségem, hogy visszakaptam a férjemet.

[00:50:40]Hm.

[00:50:41]Ezt ez ezt soha nem fogom elfelejteni.

[00:50:43]És igazából jelen vagyok.

[00:50:45]Jelen vagyok a családban, jelen vagyok az életünkben, jelen vagyok azóta, amikor bármilyen olyan programban lehet velem számítani.

[00:50:52]Tehát nem a körér építem a a napjaimat, hogy éppen iszok vagy szívok, és akkor majd valaki vezeti a kocsit, vagy vagy éppen nekem nincs kedem, jelen vagyok és hasznos része vagyok a családnak is, és igazából ezt azért hosszíve megszokták már is.

[00:51:10]Ez tök jó.

[00:51:12]Begi, mi?

[00:51:13]Én nekem is én sokkal sokkal jobban érzem magam.

[00:51:16]Én én azt gondolom, hogy hogy a akár a baráti, akár a a családomhoz fűződő viszonyom is sokkal jobbá vált.

[00:51:29]Én szerintem a bár ugye ilyenkor azért van egy folyamat, és ebben erősítsél meg, ahol ahol a hozzátartozók még kis fenntartással kezelik azt, hogy na vajon ez meddig fog t?

[00:51:42]Hát egy az meg, hogy nehezen tudnak hozzásimulni a változáshoz.

[00:51:44]Tehát, hogy van egy megszokott, berögzött dolog, utána jön egy teljesen másik egy másik ember, ő nem tud annyit változni.

[00:51:53]Igen.

[00:51:54]És ezt azért össze kell csiszolódni.

[00:51:55]Tehát nyilván ez egy hosszú folyamat, de folytat nyomat.

[00:51:57]Igen, de hogy hogy hogy hogy ilyenkor az ember karikacsapásra várja a másik fél vagy a másik oldalról is a változást, hogy hát én itt vagyok, hát most már három hónapja, ne viccel, itt vagyok fél éve ez sem tehát hogy ennek is időt kell adni, de de azt tudom mondani, hogy hogy abszolút csak pozitív változás van minden minden téren, és és minden sokkal jobb lett.

[00:52:23]Lotfi, Lotfi, Begi Krisztu Gábor, nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok, megnyíltatok, engem feltöltöttetek energiával.

[00:52:33]Köszönjük szép.

[00:52:33]Köszönjük szépen.

[00:52:34]Köszönöm.