Magyar Hang 1:10:08

Csaba László: Az új kormány nagyon nehéz helyzetet örökölt – Kompország

kormányváltásgazdaságpolitikaeu-finanszírozásilliberális demokráciatisza pártközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Csaba László: Az új kormány nagyon nehéz helyzetet örökölt – Kompország
tl;dr
  • A 2026-os kormányváltás „több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás" — a 2010-es fordulathoz hasonló, ahol később illiberális demokrácia épült ki.
  • A pályafüggőség erős: az elmúlt 16 év rendszere nem hagyható el pusztán akarattal, az intézmények, gazdaság és kultúra mély nyomokat hordoz.
  • A NER összeomlását polikrízis okozta, de a döntő tényező a gazdasági kifulladás: öt éve stagnál a magyar gazdaság, az 1%-os növekedést sem éri el.
  • A Brüsszellel való szembenállás miatt befagytak az uniós források, a bizalom helyreállítása hosszú folyamat, és határidők is szorítanak.
  • Az új kormány mozgástere szűk: elkerülhetetlen a pótköltségvetés és nagyobb hitelfelvétel, miközben a világpiaci környezet bizonytalan.
  • A TISZA részéről egyelőre nincs nagy fogadókészség a szakértelem becsatornázására, pedig vannak kész tervek és szakértői anyagok.
  • A hosszú távú kitörés kulcsa az emberi tőke: oktatás, kutatás, verseny és a nyugat-európai gazdaságba való bekapcsolódás — gazdaságpolitikai zsánerváltás kell.
  • Az euró bevezetése 2030-as céldátummal napirenden van, de a forint túlerősödött, és a szuverén gazdaságpolitika feladása nehéz kiigazítások mellett.
  • „Semmilyen rendszer sem örök, minden rendszernek, aminek kezdete van, annak vége is van, még a nemzeti együttműködés rendszere is ilyen." – Csaba László

Részletes összefoglaló megjelenítése

A rendszerváltás lehetősége és a pályafüggőség

A beszélgetés központi témája, hogy a 2026-os kormányváltás valóban rendszerváltásnak tekinthető-e, vagy „csak" kormányváltásnak. Csaba László szerint a helyzet a 2010-es fordulatra emlékeztet, amikor a közkeletű megfogalmazás úgy szólt: „több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás". Akkor három-négy év kellett, hogy kiderüljön, valójában egy illiberális demokrácia épült ki, ahol „minden a helyén marad, de semmi nem úgy működött, mint korábban".

„Az ígéret az talán több, tehát kimondottan ugye a új többség a rendszerváltozásról beszél." – Csaba László *

A vendég hangsúlyozta: a rendszerváltozás foglalt fogalom a nemzetközi irodalomban. Az Oxford University Press 600 oldalas kötete foglalkozik a világ különböző rendszerváltozásaival. Csaba szerint ami Magyarországon történik, magában hordozza az átalakulás lehetőségét – a fékek és ellensúlyok nélküli, személyi lojalitásra épülő, a gazdaságot a politika alá rendelő rendszer lebontásának esélyét. Ugyanakkor ez nem tekinthető adottnak.

A beszélgetés során visszatérő fogalom volt a pályafüggőség: a múlt meghatározza a jövőt. Csaba az orosz történelem példájával illusztrálta: a szovjet birodalom is továbbvitte a cári birodalom meghatározottságait, majd Jelcin alatt a szovjet korszak lenyomata, Putyin negyedszázada alatt pedig már a cári szimbólumrendszer is visszaköszönt. A mai magyar kormány – miközben helyesen ígéri a megszakítottságot – mintha úgy tenne, mintha ez a pályafüggőség nem lenne érvényes.

„Az elmúlt 16 év azért rállította Magyarországot egy olyan pályáról, aminek az elhagyása az nem egyszerűen akarat kérdése." – Csaba László *

Az új kormány mozgástere és a szakértelem becsatornázása

A műsorvezető felvetette, hogy a Magyar Hang által kiadott „Felforgatókönyv" és a Csaba által említett „Merre tovább" című zöld könyv (Ozirisz, 2026 március) egyaránt azt bizonyítja: vannak gondolatok, tervek, víziók az értelmiség köréből. Kérdés, hogy a TISZA-kormány mennyire tart igényt e szakértelem becsatornázására.

Csaba László válasza egyértelmű volt: benyomása szerint nincs nagy fogadókészség. Magyar Péter „egy kicsit túlhajtotta azt a gondolatot, hogy a régiekkel nem akarunk semmit se kezdeni". A zöld könyv szerzői – köztük volt miniszterek, akadémikusok, egyházi személyiségek – készek lennének tanácsot adni, ha kérdeznék őket, de a TISZA részéről ez a nyitottság egyelőre hiányzik.

A vendég szerint a gazdaságban, az intézmények működésében, a kultúrában és az oktatásban egyaránt elkerülhetetlen a pályafüggőség. Példaként említette: egy mai szülőnek vagy nagyszülőnek mennyit kell foglalkoznia azzal, amit régen az iskolában megtanultak a gyerekek – ez az oktatási rendszer leromlásának következménye.

A NER összeomlásának okai: a polikrízis

A műsorvezető arra kérdezett rá, melyik tényező volt döntő a NER összeomlásában: a gazdasági kifulladás, a társadalmi folyamatok, a súlyos politikai hibák, vagy a nemzetközi folyamatok. Csaba László a polikrízis fogalmával válaszolt: egymásra csúsztak különféle válságok, amelyek külön-külön is fontosak és veszélyesek lettek volna, de így egymást erősítve, szinergikusan hatottak.

Ha mégis egy meghatározó tényezőt kell kiemelni, az egyértelműen a gazdasági. Csaba 2016 és 2019 között számos cikket írt arról, hogy a NER addig működik, amíg van gazdasági növekedés és van mit újraosztani – amíg negatívak a nemzetközi reálkamatok, és folyik be az EU-s pénzeső, amit ellenőrzés nélkül lehet a kormányzat által fontosnak vélt célokra fordítani. Ez a helyzet megszűnt.

„Ötödik éve a magyar gazdaság lényegét tekintve stagnál." – Csaba László *

A vendég hangsúlyozta: az elmúlt évek átlagát tekintve az 1%-os növekedés sincs meg, ami gyakorlatilag a számítási hibahatáron belül van. Egy öt éven keresztül 1%-ot sem elérő növekedést nehéz „új aranykorként" eladni. Még Matolcsy György is – akit Csaba makro-közgazdászként idézett – azt mondta a Magyar Közgazdasági Társaság nyíregyházi találkozóján: „valahol utat tévesztettünk".

A Brüsszellel való szembenállás következményei

A gazdasági megtorpanás nem az ukrajnai háború miatt következett be, hanem mert az előző kormány a Brüsszellel való szembenállást tette politikája tengelyévé. A Fidesz egy jobbközép irányzatból az EU alapintézményeit megkérdőjelező patrióta mozgalmak vezérerejévé vált, és „lényegében minden kérdésben a vita akár a vétóig menően elmérgesedett". Ennek következménye a „nekünk járó pénzek" befagyasztása.

Csaba szerint ez nem volt elkerülhetetlen: az első évtizedben nem így működött a rendszer, és a Fidesz-KDNP így is jól szerepelt a 2014-es és 2018-as választásokon. A pénzek meg nem érkezése egybeesett a magyar gazdaság kifulladásával: a foglalkoztatás változatlan maradt, de a kivitel és a beruházás erőteljesen visszaesett, a fogyasztás pedig stagnált.

A szellemi tényezők szerepe

Csaba kiemelte: az ideológia hiteltelenné válása önálló tényező volt a szovjet összeomlásban is, és a NER összeomlásában is. Míg régen az MSZP-tagság bizonyos távolságtartást váltott ki, ma a 35-40 év alattiak körében „ha valaki tényleg hisz a Fidesz-KDNP szövegeiben, azt azért úgy megmosolyogják a társaságban, még csak nem is háta mögött mosolyogják meg, hanem szemtől szembe".

Ehhez járult, hogy a magyar kormány egyedül maradt ukránellenes politikájával, a NATO-ban is elszigetelődött (Törökország és az Egyesült Államok kivételével az európaiak nem támogatták). Magyar Péter országjárása pedig felerősítette azt a meggyőződést, hogy „ez így nem mehet tovább" – ez nem egyszerűen a „körúton belüli értelmiség" diskurzusa, hanem általános közérzületté vált.

„Semmilyen rendszer sem örök, minden rendszernek, aminek kezdete van, annak vége is van, még a nemzeti együttműködés rendszere is ilyen." – Csaba László *

Az örökölt gazdasági helyzet súlyossága

Csaba László részletesen elemezte, milyen gazdasági helyzetet örökölt az új kormány. Az idei költségvetés hiányának már márciusra a 90%-át sikerült elkölteni. A TISZA párt jelentős jóléti ígéreteket tett, és emellett fenntartaná a Fidesz által bevezetett intézkedések egy részét is (például a SZÉP-kártya kiterjesztése). Felmerül a kérdés, hogy ez így együtt megvalósítható-e.

A vendég szerint elkerülhetetlen lesz egy pótköltségvetés elkészítése, ami üzenet mindenkinek: „emberek, a helyzet sokkal rosszabb annál, mint ahogy az előző kormány mondta, meg ahogy mi is gondoltuk". A pótköltségvetésben lesznek számok, és ezekhez kell hozzárendelni a többi tényezőt, beleértve az adósságigényt is.

Orbán Viktor szerdai videóüzenetére utalva – amelyben a volt miniszterelnök a márciusi kiskereskedelmi adatokra és az infláció csökkenésére hivatkozva azt üzente: „csak el ne rontsák" – Csaba megjegyezte: ez az értékelés 2002-ben még indokolt volt, amikor a gazdaság 3-4%-kal nőtt, de ma, ötéves stagnálás után nem állja meg a helyét.

„Aki a számokkal foglalkozik, az azért nem gondolja, hogy ugyanezt mondhatjuk el az idei évről." – Csaba László *

Az EU-s források és a jogállamisági vita

A beszélgetés egyik kulcskérdése volt, hogy az új kormány milyen gyorsan tudja felszabadítani a befagyasztott uniós forrásokat. Csaba László óvatosságra intett: az EU Observer elemzése szerint „a kutya ugat, a karaván halad" – más dolog a magas politikai szinten tett ígéret, és más, hogyan működik a bürokrácia.

A végső döntéseket a Tanács és a Parlament hozza, de a részletekről – hogy folyik-e jogállamisági eljárás, folyósítanak-e konkrét összegeket – az apparátus dönt. Az apparátusban pedig rendkívül erős a pályafüggőség hatása. Csaba szerint a sok évi éles szembenállás után nem lehet egyik napról a másikra helyreállítani a bizalmat.

„Pillanatnyilag Brüsszelből nézve a jogállamiság ügyében semmi okuk nincs, hogy ők elégedettek legyenek." – Csaba László *

A lengyel példa intő jel: Donald Tusk kormánya 23 milliárd eurót kapott, de az államfő ellenkezése miatt nem tudta végrehajtani a jogállamisági reformokat, így a pénzek egy része elakadt. Magyarországon a kétharmados felhatalmazás talán csökkenti az ilyen akadályokat, de a bizalom helyreállítása így is hosszú folyamat. Csaba szerint legalább 6-9 hónap kell ahhoz, hogy egy befektetőről megállapítsák: megbízható – ez a 30 évvel ezelőtti EU-csatlakozás idején „screeningnek" hívott eljárás logikája.

Ráadásul határidők is vannak, bizonyos pénzek már el is vesztek az előző kormány mulasztása miatt. A vendég reális veszélynek látja, hogy „kifutunk" az időből. A konvergenciaprogramok számainak hitelessége is kérdéses: a kormány által készített előrejelzések „köszönő viszonyban nincsenek" a tényszámokkal.

Az adósságkérdés és a hitelfelvétel szükségessége

Csaba László elismerte, hogy a 75% körüli GDP-arányos államadósság jobb, mint az uniós átlag (közel 20 százalékponttal), és ez az előző kormány érdeme. Ugyanakkor abszolút értékben hatalmas ugrás történt 2010 óta. Ha a TISZA-kormány meg akarja őrizni a jóléti vívmányokat, 2026-27-re elkerülhetetlen lesz egy korábbinál nagyobb mértékű hitelfelvétel, és a jóléti jogosultságok szigorúbb juttatása.

A világpiaci helyzet azonban nem kedvező: rengeteg pénz van ugyan a piacokon, de a háborúk és az amerikai gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt nagy a bizonytalanság. Aki nem a legjobb adós, az nem a legjobb feltételekkel tud pénzt felvenni. Csaba szerint a magyar társadalom túlnyomó része tisztában van vele, hogy „öt éve nincs növekedés, a nincsből nehéz osztani", ezért a választók jelentős része türelmes lesz – ha a kormány kihasználja az első 100 nap kegyelmi időszakát.

Figyelmeztető példaként említette az Antall-kormányt: megalakulása után öt hónappal jött a taxisblokád, amely a mai napig az egyik legerőteljesebb társadalmi tiltakozás volt – és kimondottan gazdasági ügy (benzináremelés) miatt robbant ki.

A gazdaságpolitika kulcsszereplői

A műsorvezető három kulcsszereplőt nevezett meg: Kármán András pénzügyminisztert, Kapitány István gazdasági minisztert és Varga Mihály jegybankelnököt. Csaba László szerint indokolt a bizalom megelőlegezése.

Kármán András a Magyar Nemzeti Bankban futott be, dolgozott a pénzügyminisztériumban is államtitkárként, tehát nem ismeretlen terepen mozog. A jegybank mostani vezetősége túlnyomórészt a pénzügyminisztériumban vagy az alá tartozó fejlesztési bankban felfutott kollégákból áll – elvileg találhatnak közös nyelvet. Kapitány István nemzetközi cég vezetőjeként „eleve rendelkezik egy ilyen gyakorlatias és kompromisszumra hajló gondolkodással".

Ugyanakkor a strukturális feszültség adott: a gazdaságfejlesztési miniszter költeni és fejleszteni akar, a pénzügyminiszter – különösen a „borzasztó deficithelyzet" miatt – kiigazításra kényszerül. A jegybank pedig különösen kényes helyzetben van: az amerikai jegybank várhatóan nem csökkent jelentősen kamatot a következő hónapokban, így a Magyar Nemzeti Banknak sincs erre tere. Az adósságszolgálati kiadások meghaladják a katonai kiadásokat.

Az euró bevezetésének kérdése

A forint az utóbbi időben „olyan mértékben túlerősödött, ami teljesen nem következik a magyar gazdaság adottságaiból". Ez részben a politikai váltásnak, részben annak köszönhető, hogy az euró bevezetését napirendre tűzték. Csaba szerint azonban a legfőbb hajtóerő ez utóbbi.

Az euró bevezetése technikailag könnyen megvalósítható – Lettország és Málta is képes volt rá –, de nem véletlen, hogy a NER időszakában nem volt szó róla. Az Alaptörvénybe is beírták, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint, aminek megváltoztatása szupertöbbséget igényel (ami most megvan vagy meglesz). Az euró bevezetése a szuverén gazdaságpolitika bizonyos elemeinek feladását jelenti, ami különösen nehéz kiigazítási feladatok és gyenge bizalom mellett.

„A forint túlerősödött ahhoz képest, amit a magyar gazdaság tud." – Csaba László *

A kormányprogramban 2030 szerepel céldátumként, ami „nagyon messze van", és feltételezi, hogy addigra a jelenlegi problémák túlnyomó részét megoldották – beleértve a gazdasági növekedés kérdését, ami a legfontosabb a tekintetben, hogy az új felállás valóban új rendszerként tud-e stabilizálódni.

A hosszú távú kitörési pont: emberi tőke és gazdaságpolitikai zsánerváltás

A beszélgetés záró szakaszában a műsorvezető arra kérte Csaba Lászlót, nevezze meg, hol kellene hozzányúlni a gazdaság szerkezetéhez a hosszú távú stabil növekedés érdekében. A vendég Boda György és munkatársai könyvére hivatkozott, amelynek lényege egy mondatban: a kulcs az emberi tőke.

„Abba kell hagyni azt a politikát, ami az olcsó bérekre, a környezeti védelmi lazaságra, a meglévő forrásoknak az elpazarlására épít." – Csaba László *

A korábbi modell – olcsó bér, gyenge környezetvédelem, az akkumulátorgyárakra épülő stratégia – megbukott. Még Kína is túljutott ezen az „olcsó bérű összeszerelő üzemszinten", és elkezdte kitelepíteni az autógyártást és akkumulátorgyártást Vietnámba, Malajziába, Thaiföldre és Mexikóba. Ez üzenet Magyarországnak is: itt az ideje továbblépni.

A szükséges irány:
- Beruházások az oktatásba teljes fronton
- A felsőoktatás és a kutatás felszabadítása a gyakorlatilag alkalmazható eredmények érdekében
- A győztesek előzetes kijelölése helyett a verseny középpontba állítása
- A nyugat-európai gazdaságba való bekapcsolódás (különös tekintettel Németországra)

Csaba szerint gazdaságpolitikai zsánerváltásra van szükség: egy fejlesztésközpontú, fejlődésközpontú gazdaságra, ahol értéke van a tudásnak, az életminőségnek és a környezetvédelemnek. Biztató jel, hogy az új kormányzat ezekre a „nem közvetlen ipari versenyképességi területekre" külön minisztériumokat is létrehozott.

A zöld könyv tanulságai

Csaba László többször hivatkozott a „Merre tovább" című zöld könyvre (Ozirisz, 2026 március), amelyet Szatmári Őrs és mások szerkesztettek. A kötetben akadémikusok, volt miniszterek, egyházi személyiségek írtak arról, mi a baj a jelenlegi rendszerben, és mit lehetne tenni. A szerkesztők célja egyfajta „sorvezető", kormányprogram jellegű anyag összeállítása volt.

A könyv tanulsága Csaba szerint: megmondani, hogy mi a baj, nem olyan nehéz; azt megmondani, hogy merre van az előre, még az sem nehéz; de hogy lehet oda eljutni, az nagyon nem triviális. Példaként említette: az általa írt költségvetéspolitikai fejezet szerint 3,5%-os növekedés mellett meg lehetne találni a forrásokat minden legitim igényre. Ugyanakkor Halmai Péter ökonometriai tanulmánya szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme jelenleg 1%. „Az 1% meg a 3,5% között elég nagy különbség van."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „inverzem László Csaba, mint sokszoros államtitkár és miniszter" – valószínűleg „ismerem László Csabát" vagy hasonló fordulat lehetett, a kontextus alapján Csaba László saját magáról beszélt, de a pontos megfogalmazás nem rekonstruálható.
  • „hát szegény Nagymártont, akit egyébként a bankszaktár már egy rendkívül élesesszű innovatív pénzügyi vezetőként ismernek" – Nagy Mártonra utalhat, de a „bankszaktár" kifejezés bizonytalan (lehet „bankszakma" vagy „bankszektor").
  • „a korel kormányprograman 2030 szerepel" – valószínűleg „a koalíciós kormányprogramban 2030 szerepel", de nem egyértelmű.
  • „a nemzeti alaptalanterv" – feltehetően „nemzeti alapterv" vagy „nemzeti alaptanterv", a kontextus (oktatás) alapján valószínűleg az utóbbi.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:03]A NER összeomlott, de itt van velünk még minden kilométer kőnél.

[00:00:08]A Kompország vendége Csaba László.

[00:00:21]Mi a magyar hangnál nem a monitorunkon átnézzük a világot.

[00:00:23]Odamegyünk, ahol a dolgok történnek.

[00:00:25]Ott vagyunk szerte az országban.

[00:00:28]politikai rendezvényeken, leszakadó falvakban, tarra vágott erdőkben, akkumulátorgyárak falainál.

[00:00:36]Igyekszünk a helyszínen megérteni, mi is zajlik valójában.

[00:00:40]Ez a munka időt, energiát és pénzt igényel.

[00:00:42]Ezért arra kérjük önöket, adójuk 1%-ával támogassák a Magyar Hang Alapítványát.

[00:00:57]Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

[00:01:02]Antal József kormányzása alatt a gazdasági rendszerváltást kidolgozó hídcsoport tagja volt.

[00:01:07]Tudományos munkásságának kezdetén Kelet-Európa gazdaságtanával, majd a magyar és más rendszerváltások összehasonlító gazdaságtanával foglalkozott.

[00:01:20]Ezt követően a közép-kelet-európai politikai gazdaságtan kérdéseiről publikált, majd a magyar, kis és középvállalkozói szektor a kisebb gazdaságok és Európa világgazdasági összefüggéseit kutatta.

[00:01:31]Közel 350 tudományos közleménye összesen 18 országban jelent meg.

[00:01:37]Publikációit számos könyv, illetve gyűjteményes kötet formájában adták ki.

[00:01:43]Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

[00:01:50]Üdvözlöm a nézőket.

[00:01:50]Ez a Kompország a Magyar Hang közéleti műsora, és nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket Csaba László közgazdázt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját.

[00:01:59]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:02:02]Köszönöm szépen a lehetőséget.

[00:02:03]És nem először fogadja el a meghívásunkat.

[00:02:04]Három évvel ezelőtt 2023 áprilisában járt nálunk és már egy picit vissza is fogunk térni arra a beszélgetésre.

[00:02:12]Mielőtt viszont belekezdenénk a témákba, elmondom, hogy most csütörtök dél előtt beszélgetünk.

[00:02:15]A magyar hangeti számban már elkészült, még nem tudom megmutatni, most érkezik a nyomdából.

[00:02:19]A címlapon Fülö Botond lesz, aki egy komlói ügyvéd, de talán többen ismerik úgy, hogy ő a vidéki prókátor, velekészült a a a nagy interjú, azt gondolom, hogy eléggé komoly közérdeklődésre tarthat számot, hogy ő mit mondott.

[00:02:32]És ugye ez a műsor péntek este estétől elérhető, addigra már az újságot is el tudják érni.

[00:02:37]És ezt megint csak azért mondom el, mert egyébként annyira hektikus a közélet, hogy egy nap alatt is egyébként sok minden történhet úgy a magyar, úgy mint a világpolitikában.

[00:02:47]És mi visszautalnék nem csak a három évvel ezelőtti beszélgetésre, hanem a a múlt heti adásunkra, amikor Orbán Krisztián közgazdász volt a vendég, és akkor azzal búcsúztam, hogy hogy hát tulajdonképpen már egy a kompország egy új rendszerben, talán ez így túlzás, de egy új világban fog bejelentkezni, hiszen megtörtént a tehát megalakult a parlament, megválasztotta a parlament az új miniszterelnököt és az új kormány is megalakult, és már döntéseket is hozott.

[00:03:15]Ön is úgy érzi, hogy most egy fordulóponthoz érkezett a magyar történelem, és hogy ez a hogy valóban itt többről beszélhetünk most, mint egy kormányváltás.

[00:03:21]Tehát itt valóban érdemes rendszerváltásról, rendszerváltozásról Orbán Krisztián szerint egyenesen rendszeralapításról beszélni, vagy legalábbis annak a lehetőségéről.

[00:03:32]Hát engem nagyon sok tekintetben ez a fordulat a 2010-esre emlékeztet, amikor az volt a szokásos megfogalmazás, hogy több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás.

[00:03:49]Ezt akkor nem nagyon értettük.

[00:03:49]Én akkor elég közel voltam a tűzhöz, de ennek ellenére sem értettem egész pontosan.

[00:03:53]És azért kellett egy három-négy év, ami kiderüljön, hogy hogy ez mit jelent.

[00:03:59]Ez az, amit a politológiai irodalomban iliberális demokráciának hívtak.

[00:04:08]Na most mindenféle más nevek is vannak, de ugye ez az ön besorolással együtt azért a lényeget meg közelíti, hogy hogy valami olyan átalakulás ment végbe, ami minden helyén marad, de semmi nem úgy működött, mint korábban, értve ezalatt mondjuk a gyócsánykorszakot.

[00:04:31]Most azt gondolom, hogy az ígéret az talán több, tehát kimondottan ugye a új többség a rendszerváltozásról beszél.

[00:04:43]Ugyanakkor a rendszerváltozás az egy foglalt fogalom.

[00:04:45]Erről sokat írtak a nemzetközi irodalomban.

[00:04:54]Van egy a Oxford University Pressnek van egy ilyen 600 oldal körüli kötete, amit eredendően német és mindenféle más szerzők írtak, hogy a világban hányféle rendszerváltozás ment végbe, és annak mik a közös és eltérő vonásai.

[00:05:10]Én azt gondolom, hogyha ezt a szélesebb értelmű rendszerváltozást tesszük, amilyen mondjuk a szovjet birodalom összeomlása volt, hogy hát látjuk, hogy megmaradt egy csomó minden, ami a szovjet birodalomban, sőt a cári birodalomban is létezett, de azért azért ez nagyon más, mint a szovjet meg a a cári volt.

[00:05:34]Én azt gondolnám, hogy ami Magyarországon történik, az ahogy a kérdésében szerepelt, magában hordozza annak a lehetőséget, hogy átalakuljon.

[00:05:48]Tehát ha tetszik, lebontsuk ezt a illiberális demokráciának a rendszerét, amiben nem működnek a fékek és az ellensúlyok, ahol a személyi lojalitás mindent felülír, ahol a politika logikája a gazdaságot magá alá rendeli.

[00:06:06]Tehát most néhány olyan dolgot mondok, ami amiben mindenki egyetért.

[00:06:13]Ugyanakkor hát ezt nem lehet nagyon adottnak tekinteni, és hogy miért nem erről megint egy vastag könyvet fogok idézni, és csak azért, mert hogy ez hozzáférhető, elolvasható, ha valaki úgy érzi, hogy ez most nagyon felszínes, ez egy mondatos válasz.

[00:06:34]Szatmári őrs és többen mások szerkesztettek egy zöld könyvet, zöldbe van kötve.

[00:06:39]Oziriszt jelent meg március elején a Merre tovább című kötet, amiben hát részint akadémikus társaim, részint volt miniszterek, részint a téma művelői, például egyházi személyiségek írtak arról, hogy milyen a helyzet, tehát mi nem jó abban, amiben élünk és hogy mit lehetne csinálni.

[00:07:03]Kimondottan az volt a szerkesztőknek a célja, hogy egyfajta sorvezetőt adjanak.

[00:07:09]Tehát ha tetszik kormányprogram, hogyha valakit érdekel, hogy mondjuk az állam és az egyház viszonyát hogy lehetne jobbá tenni ahhoz képest, ahogy most van, most azért van egy eléggé sokak által nehezményezett és senkinek nem jó egyoldalú függőség.

[00:07:29]Onnan gondolom, hogy nem jó, mert hogy mint katolikus azért merbe vágott, hogy a hídsorosaimnak a felét elvesztettük 20 év alatt a népszámlálás szerint.

[00:07:41]Az biztos, hogy ennek vannak okai, általános meg konkrét ok, amit a Klérus nem vizsgál, de hát azért maga a szám az mellevágó.

[00:07:51]És ez azt mutatja, hogy ezen kell gondolkozni.

[00:07:53]Most ebben a zöld könyvben három különböző felekezetnek a képviselői, Fabinyi Tamás professzor úrnak a vezetésével összefoglalják, hogy mi a baj, és mit lehetne csinálni.

[00:08:05]Nem állítom, hogy ők megoldották a 1 millió dolláros kérdést a krízben, de azt állítom, hogy ha valakit ez a téma érdekel, akkor ezt a 20 25 nyomtatott oldalt érdemes-e olvasni.

[00:08:21]Ugyanígy van elemzés a költségvetésről, az oktatásról, a külpolitikáról.

[00:08:30]Tehát azt gondolom, hogy hogy ez azt mutatja, egyáltalán az a kötet összefoglalóan, hogy azt megmondani, hogy mi a baj, az nem olyan nehéz, de azt megmondani, hogy merre van az előre, még az se nehéz, de hogy lehet oda eljutni, az nagyon nem triviális.

[00:08:51]És most egy példát mondok csak a ugye önkritikusan, hogy hogy ugye ebben a kötetben van egy fejezet meglepő módon az államháztartásról, hogy mikor mire mennyit költünk és milyen rendszerben, és le van írva, hogy ez miért nem rossz.

[00:09:08]És van egy párhuzamos elemzés a növekedési potenciál.

[00:09:18]Ha minden összejön, akkor mennyi lesz a magyar gazdaság növekedése.

[00:09:21]És csak nagyon röviden mondom, László Csaba által írt költségvetéspolitikai fejezet azt mondja, hogy Magyarországon egy 3,5%-os növekedés mellett lényegében meg lehet találni a forrásokat minden legitim igényre, minden jogos igényre.

[00:09:44]Ugyanakkor ott van egy hosszú sok ökonometriával megírt tanulmány Halmai Péter barátom tollából, ami ugye azt mutatja, hogy a mai viszonyok között a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme az 1%.

[00:09:59]Az megfelel a 2021 óta tapasztaltaknak.

[00:10:05]Hát azért az 1% meg a 3,s5 között elég nagy különbség van.

[00:10:10]És akkor máris ott tartunk, hogy minek írtuk a zöld könyvet, hogy ne legyen senki se meglepődve azon, hogy miközben a szellem kész.

[00:10:19]azért a ennek a megvalósítása az nem lesz egyszerű, mert hogyha nincs miből, hát persze a adósságból mindig lehet fejleszteni, tehát azt ugye 70-es évek, 80-as évek, 90-es évek, nem akarom tovább mondani.

[00:10:35]Hát azt mutatta, hogy lehet, de nem célszerű.

[00:10:38]Tehát, hogy Magyarország a világon az egyik legjobb befektetési célpont.

[00:10:45]Tehát ha én egy japán nyugdíjalap lennék, akkor biztos, hogy vennék magyar államkötvényt, merthogy ez egy biztos dolog, és Magyarország mutatói így az eladósodottság tekintetében jobbak, mint a Európai Unió átlaga.

[00:10:59]Ugyanakkor ha most magyar hazafiként fölteszem a kérdést, hogy tényleg szeretném-e azt, hogy még unokáim is fizessék ezeket a adósságokat, akkor azért jól meggondolnám, mert rövidre fogva, mert megszűnt, de azért itt maradt velünk minden kilométer kőnél.

[00:11:17]Tessék végiggondolni, hogy néz ki egy a nemzeti alaptalanterv.

[00:11:23]Tessék végiggondolni, hogy néz ki a kultúra minden területen.

[00:11:27]Tessék végiggondolni, hogy néz ki az egészségügyi ellátás és ezen belül az idős ellátás.

[00:11:36]Tehát ezeken a dolgokon lehet és kell változtatni, de azt nem lehet úgy, hogy mondjuk még ebben a naptár évben.

[00:11:45]Értem.

[00:11:45]Nyilván az, hogy a az új kormány az mit fog tenni és hogy fog kormányozni, az enyén szólva korai lenne erről bármi érvényeset mondani.

[00:11:52]De ugye említette ezt a könyvet, és akkor nekem azért eszembe jut egy kicsit hazabeszélve is, hogy a a szerkesztőségünk a Magyar Hang kiadott egy felforgatókönyv címmel, egy azt gondolom, hogy eléggé hasonló célú ez a Lányi András kezdeményezésére.

[00:12:06]És ha azért fölvetődik a kérdés, hogyha ha a gondolatok vannak, elképzelések vannak, tervek vannak, ötletek vannak, ha úgy tetszik, víziók is vannak mondjuk az értelmiség köréből, akkor lehet-e bármit is gondolni arról, vagy tapasztalni, hogy hogy az új új kormány, a Tiszapárt, az az mennyire tart igényt arra, hogy hogy ezt a szakértelmet így becsatornázza a kormányzásába?

[00:12:34]Ezt teljesen jogosnak érzem ezt a kérdést, és meg kell mondania, hogy ha valami nekem nem hiányzik az életemből, az hogy egész napokat töltsek el ilyen füstös szobákban, ahol vitatkozunk valamiről, majd a apparátus valami más dolgot csinál.

[00:12:51]Szóval én ezt évtizedeken átcsináltam, nem hiányzik.

[00:12:54]Ugyanakkor úgy látom, hogy Magyar Péter egy kicsit túlhajtotta azt a gondolatot, hogy hogy a régiekkel nem akarunk semmit se kezdeni.

[00:13:04]Tehát mondom, ez nem én nekem hiányzik, hanem azt gondolom, hogy ezeken a területeken egyetértve, hogy Lányi Andrásnak a kötete a sok tekintetben kiegészíti, vitára készteti a mi kötetünket, és hát emellett nyilván dolgozott az apparátus is azon, hogyha lesz egy új felállás, akkor akkor mi történik?

[00:13:28]Tehát lenne miből miből dolgozni.

[00:13:34]Ugyanakkor azt is hinném, hogy hogy a kérdésére a válasz az negatív, tehát hogy nincs nagyon nagy fogadókészség.

[00:13:41]Én nem tudom, hogy mondjuk a költségvetés politika ügyében kit kérdeznek meg.

[00:13:49]Megint nem én szeretnék, én voltam sokaknak tanácsadója ugye Békesi Lászlótól kezdve hogy hívják ki?

[00:13:59]Matolcsi Györgyig, amikor pénzügyminiszter volt és Orbán Viktorig.

[00:14:05]Tehát nekem nem hiányzik, hogy megint tanácsadó legyek, de én azt azt hinném, hogy hogy az segítenné az új kormány működésén, hogyha nagyobb mértékben kérdezném meg azokat, akik akik ezt már csinálták.

[00:14:20]zöld könyv erről szólt.

[00:14:24]Tehát nem én akarnék tanácsot adni, de biztos vagyok benne, hogy inverzem László Csaba, mint sokszoros államtitkár és miniszter.

[00:14:34]Azért ezekről a dolgokról, hogy na most akkor hogy fogjunk hozzá, meg mi az, amit reménytelen az első három évben megváltoztatni, azért azért tud ötleteket adni.

[00:14:45]És nekem az a benyomásom ennek a könyvnek a vitái kapcsán, hogy hogyha kérdeznek, akkor ő is azok közé tartozik az összes többi szerzővel együtt, hogyha kérdezik, azt fog válaszolni.

[00:15:00]Most ezzel szemben van egy ilyen félelem, amit én nem becsülök le, hogy hát ha most megint előjön a régi gárda, akkor akkor és ugye a a Fidesz sajtójától ezt a vádat már megkapja most a a a Tiszapár csak úgy én figyelemezt, tehát látom, hogy de ők ezt tudják és emiatt nagyon igyekeznek azt mondani, hogy de mi nem vagyunk se a régi kormánypárt, sem a régi ellenzék.

[00:15:28]Tehát, hogy ahogy most fölállt a az országgyűlés, tehát hogy mind a kormányoldalt, mind a ellenzéket leváltották, és a kormányoldal korábbi kormányoldalnak a legfúlyosabb személyiségei kerültek ki, de ugyanúgy a korábbi ellenzéknek a legfajsúlyosabb személyiségei Dobr Klárával kezdve kikerültek a döntéshozatalból.

[00:15:58]Ez egy új kezdetnek az ígérete, a lehetősége.

[00:16:01]Ugyanakkor azt hinném, hogy pont a gazdaságban, de hát a intézmények működésében is, de azt hinném a kultúrában, oktatásban is.

[00:16:13]Ott ott azért elkerülhetetlenül van egy meghatározottság, amit ugye a társadalomtudományban pályafüggőségnek hívunk.

[00:16:22]Tehát, hogy a múlt meghatározza a jövőt.

[00:16:27]Ne menjünk nagyon messzire.

[00:16:31]Ugye most már egy kellő történelmi távlatból nagyon szembűnő, hogy a szovjet birodalomban ami működött, és hogy minden amit ők találtak ki, ugye mindig mondták, hogy az összes törpe között ugye a legnagyobb a szovjet törpe, hogy mindent ők találtak ki.

[00:16:48]Hát azért ez jelentős részben azokat a történelmi meghatározottságokat vitte tovább, ami a cári birodalomban volt.

[00:16:57]És aztán Jelcorszakban fölfedezzük a szovjet korszaknak a lenyomatát, és a Putyin elnökségének negyed századában pedig még a külsőségek tekintetében is a cári birodalomnak a a szóhasználatát és a szimbólumrendszerét.

[00:17:18]Tehát tehát van ilyen, hogy pályafüggőség, és azt gondolnám, hogy a mai magyar kormány, miközben helyesen ígéri a megszakítottságot, és én drukkolok nekik, hogy ez sikerüljön minél jobban, eközben minthogyha úgy tenne, mintogyha a mi viszonyaink között ugye ez a pályafüggőség nem lenne érvényes.

[00:17:44]És én azért emlegettem ezeket a dolgokat, mert két fejezet, amit már idéztem, a László Csabái a költségvetésben, Halmai Péter a növekedés tekintetében pont ezt hangsúlyozza.

[00:17:57]Nem azért hangsúlyoza, hogy a ti se tudtok jobban csinálni, mint mi, mert ugye azt gondolnánk, hogy ez úgyse fog jobban menni, akkor minek írnánk, ugye, meg minek vennénk részt a közéletben?

[00:18:13]Azt gondoljuk, hogy lehet ezt jobban csinálni, de azt is gondoljuk, hogy hogy ez nem olyan könnyű, hogy hogy az elmúlt 16 év azért rállította Magyarországot egy olyan pályáról, aminek az elhagyása az nem egyszerűen akarat kérdése.

[00:18:32]Mindenki, akinek vannak iskolás gyerekei, az tudja, hogy egy mai szülőnek meg nagyszülőnek mennyit kell foglalkozni azzal, amit a nem vagyok nosztalgikus, de mi időnkben az iskolába tanultak meg, hogy miért kell annyi órát bentölteni, mert így se tanulják meg, ugye.

[00:18:52]És ezt végig lehet mondani az egészségügyön és persze a költségvetésen és persze a külpolitikában és persze a katonapolitikában is.

[00:19:00]Tehát én azt hiszem, hogy az nagyon fontos, hogy lássuk, hogy ez egy nagyon nem ürillésre méltó helyzet, amit a Tisza kormány örökölt, és annak a lehetősége, hogy valódi rendszerváltozástek végbe, az jelen van, de azért azért nem adott.

[00:19:29]Ami történt, sokkal több, mint fülke forradalom.

[00:19:31]De független sajtóra ezután is szükség lesz.

[00:19:40]Kicsit ilyen ánív kérdés lesz ez, de azért felteszem.

[00:19:42]Ugye nem tudom látta-e, hogy szerdán Orbán Viktor egy ilyen rövid videóval jelentkezett, amivel azt mondta, hogy hát hogyha a leltárt ő most így elmondja, nyilván a saját kormányzásának a lelát leltárját, és abba azért ugye és más nyilatkozatban is hallottam, hogy arról beszélt, hogy hát hogy milyen nem így fogalmazott, de az volt a lényege, hogy hát hogy ez micsoda igazságtalanság, ha úgy tetszik az élettől, hogy most amikor amikor Magyarországon valamifajta növekedés jelei mutatkoznak ugye mondjuk hivatkozott a márciusi kiskereskedelmi adatok okra, amelyek kifejezetten tehát ugye erősödött a a fogyasztás, arra utalnak, ugye az infláció is most ugye sikerült lejjebb vinni, és hát lényegében azt mondta, hogy ennyi volt az üzenete az új kormánynak, hogy csak el ne rontsák.

[00:20:23]Ö hát nyilván ez egy nagyon más helyzetértékelés, mint amit most öntől öntől előbb hallottunk, de mégis hát hogyha ebből ezért egy olyan ellenzéki stratégia vontakozik ki, hogy itt most akármi fog történni, minden nehézség, akkor az a az korábbi kormánerő ugye azt fogja mondani, hogy hát kérem szépen eddig mégis mégis csak jól mentek a dolgok és lám most itt itt milyen nehézségek vannak, és hogy nem tud ezzel a kormánnyal megbí a kormány ezzel megbirkózni, és akkor az embernek itt van egy ilyen dezsavó érzése, mintogyha 1990-ben lennénk.

[00:21:00]Igen.

[00:21:00]Én azt azt hinném, hogy ez a fajta értékelés, ez teljesen indokolt volt 2002-ben, amikor a magyar gazdaság növekedése nem 0,3 0,4% volt, hanem tízszer ekkora, akkor ez jogos volt.

[00:21:20]2002-ben jogos volt azt mondani, hogy hogy tehát amikor Orbán Viktor elvesztett amikor az első kormányután jött a megyesi kormány ugy el a választást, akkor lehet azt mondani, hogy mibe kormányoztuk a az országot a NATOba és az Európai Unióba.

[00:21:43]megnyílnak a pénzcsapok, növekszik a gazdaság nő a fogyasztás és egy jó állapotban lévő gazdaságot adunk át.

[00:21:52]Na most hát aki a számokkal foglalkozik, az azért nem gondolja, hogy ugyanezt mondhatjuk el az idei évről.

[00:22:04]hát szegény Nagymártont, akit egyébként a bankszaktár már egy rendkívül élesesszű innovatív pénzügyi vezetőként ismernek és fogadnak el.

[00:22:16]Hát egyetlen egyszer nem talált el egyetlen makroekökonómiai mutatót semmi.

[00:22:21]És nem azért, mert hogy ő egy egy szellemileg visszamaradott, hanem mert mert ezeket a politika ezeket a terveket a politika kimondta anélkül, hogy ennek bármiféle alapja lett volna.

[00:22:35]Hát ami nekünk most agyalni kell, az hogy ötödik éve a magyar gazdaság lényegé tekintve stagnál.

[00:22:42]Ezt ez egy, hogy mondjam, közhely.

[00:22:45]Azt szoktuk mondani a közgazdasági elemzésben, hogy a 3% az, amit már az átlagfogyasztó érzékkel, ami azalatt van, annak örülünk, azt számoljuk, örülünk neki, hogyha kettő és nem másfél, de azt nem érzékeljük.

[00:22:59]Na most igazából az elmúlt évek átlagát tekintve az 1% sincs meg.

[00:23:04]Az 1% az a ahogy szokták mondani, számítási hibá határon belül van.

[00:23:10]És hát olyas valaki, aki egy időben foglalkozott ugye konjunktúra kutatóként a statisztikákkal, az tudja, hogy ilyen fé1% pontos elcsúszás az a számok véglegesítése során akkor is megtörténhet, hogyha senki semmit nem manipulál, hanem pusztán kiderül, hogy amit előzetesen lehet jelentettek véglegetesen nem annyi.

[00:23:37]Tehát azért egy öt éven keresztül 1%-ot sem elérő növekedést, azt nehéz újm aranykorként elmondani.

[00:23:48]Tehát az aranykornak volt a az egyik apostola a Matócsi György.

[00:23:51]És Matcsival sok baj van.

[00:23:55]Most Matócsiral, mint Makrő közgazdaszre hivatkozom.

[00:23:58]azért azt kell mondani, hogy ő az utolsó mondjuk öt-h megnyilatkozásába beleírtve közgazdasági társaságnak a a nyíregyházi találkozóján tartott plenáris beszédét, azért hát olyanokat mondott, ezt vissza lehet keresni a Nemzeti Bank honlapján.

[00:24:21]Valahol utat tévesztettünk, ugye amivel annyit akarok mondani, hogy nem kell ahhoz valakinek sem baloldinak, sem ellenzékek lenni ahhoz, hogy lássa, hogy egy olyan ország, amiben öt éven keresztül a nemzeti termék nem nő, vagy alig nő, egy olyan ország, ahol ahol ugye a Nemzeti Bank újvezetése teljesgal beszél arról, hogy az inflációs nyomás nem múlt el, miközben a a kibocsátás visszaesik.

[00:24:51]Hát azt azért nagyon nehéz sikertörténetként előadni.

[00:24:58]Tehát én azt gondolom, hogy miközben Orbán Viktor kormányzásának idején egy csomó minden dolgot jól csinált, hogy mondjak egy egész konkrét dolgot, azt, hogy az ország eladósításával azért nagyon óvatosan bántak, és ez a mostani 75% körüli adósságráta, ez jobb, mint az unió, majdnem 20% ponttal jobb, mint a az uniós átlag, ami hát egy eredmény.

[00:25:27]innen adódik az, hogy hogy hitelből az új kormány akár gazdaságfejlesztést is csinálhatná egy átmeneti rövid időre.

[00:25:39]Tehát ez például egy vívmbány, de egy sor dolog, amiben amiről beszélnek, hogy ha nekem jó, akkor mindenkinek jó, azért az egy nagyon leegyszerűsítő értelmezése a gazdasági folyamatoknak.

[00:25:54]Nem mondom, hogy nincs a világon senki.

[00:25:56]Mindjárt Donald Trump az, hogy hát ha neki jó a kriptovaluta, akkor mindenkinek jó a kriptovaluta.

[00:26:00]Ha ő neki jó az, hogy a aranyára az égbe szökik, akkor önnek is jó, hogy az aranyára az égbe szökik, akár van arany arany befektetése, akár nincsen.

[00:26:11]Tehát azt akar azt gondolnám, hogy Orbán Viktor értékelésében hát elkerülhetetlenül a mundér becsületének a védelme dominál, és hát szükség van egy ennél kritikusabb értékelésre anélkül, hogy azt mondanánk, hogy az, ami az elmúlt 16 évben történt, az eltörlendő a föld színéről és sóval behintendő.

[00:26:41]Ezt senki ne mondja.

[00:26:43]Igen.

[00:26:43]Mégis minek tulajdonítja azt, hogy ami történt, tehát a a nernek az összeomlását, ugye ezt a választási eredményt, és igazából azt is, amit azóta láttunk, mert sokan azt mondják, hogy hogy meglepő, hogy hogy milyen gyorsan esik szét ez a rendszer, és ennek a jelei milyen világossá váltak.

[00:27:00]És itt melyik tényező lehetett itt itt kulcsfontóságú az, hogy itt egy gazdasági kifulladás, amire már amiről már beszélt, hogy hogy ugye nem volt növekedés az elmúlt években, vagy vagy a társadalom belül voltak olyan folyamatok, amelyek amelyek ezt elküldetetlenné tették.

[00:27:18]Vagy pusztán súlyos politikai hibákról beszélünk, vagy és akkor mondunk még még valamit.

[00:27:22]Nyilván a nemzetközi folyamatoknak is van hatása arra, hogy pont különös egy olyan ország számára, mint Magyarország, hogy hogyan alakulnak a folyamatok, hogy melyik tényező volt itt ebben a a döntő?

[00:27:34]Én azt hiszem, hogy ha egy szóval akar az ember válaszolni erre a négy kérdésre, akkor a politológusok által kitalált polikrízis kifejezést a válasz.

[00:27:48]A polikrízis az azt jelenti, hogy egymásra csúszak különféle válságok, amelyek külön-külön önmagukban is fontosak és veszélyesek lennének.

[00:28:02]Hát azt gondolom, hogy mind a négy területen láthatóak a a bajok, és hogy az történt, hogy hogy ezek egymás erősítő egymást erősítő módon, tehát szinerikusan hatottak.

[00:28:16]Most ha mégis valamit meghatározónak kell tekinteni a négyből, akkor nagyon egyértelműen azt gondolnám, hogy a gazdasági a meghatározó mindenféle ok miatt ugye ezt a franciákról szokták mondani, hogy bal oldalt dobog a szívük és jobb oldalt a pénztárcájuk és a szavazásnál a pénztárcájukra hallgatnak inkább.

[00:28:50]Nemcsak a szakmaifogultság mondatja velem, hogy a a gazdasági a meghatározó, mert akit érdekel a honlapomon, utána tud nézni, hogy én 2016 és 19 között számtalan cikket írtam magyarul és angolul arról, hogy a a ne rendszere az addig működik, amíg van gazdasági növekedés és van mit újra elosztani, még negatívakat a nemzetközi reálkamatok, amik folyik be az országba az Európai Uniós pénzes eső, amit lényegében ellenőrzés nélkül tudnak azokra a célokra fordítani, amit a kormányzat fontosnak vél.

[00:29:33]Na most ez megszűnt.

[00:29:33]Ez nagyon szembetűnően megszűnt.

[00:29:37]nem az ukrajnai háború miatt szint meg, hanem amiatt, hogy a az előző kormánerő a maga politikájának a tengelyébe helyezte a Brüsszellel való szembeállást, és ezért eljutottak arra a pontra, hogy a Fidesz egy elfogadotta, mondjuk így a jobb középirányzat jobb szélén levő mozgalomból egy az Európai Unió lény lényegét és alapintézményeit megkérdőjelező patriota mozgalak a vezérerejévé vált, és hogy lényegében minden kérdésben a vita akár a vétóig menően elmérgesedett.

[00:30:25]Ennek a következménye az, amit ugye úgy fogalmaznak, hogy a nekünk járó pénzeket a befagyasztották.

[00:30:34]Ez nem gondolom, hogy elkerülhetetlen, hogy saját portál előtt sebregessek, ugye, hogy az egyetemeket ebben a formában kell működtetni, vagy egy tudományos kutatást.

[00:30:46]Hát erről nagyon sok mindenkinek a egyébként jobboldali beállítottságú, gondolokú, hátterű, konzervatív kollégáknak is megoszlik a véleménye legalább, de inkább az a álláspont, hogy ők ezt nem így csinálnák.

[00:31:05]A tehát ez az egyik ilyen pont, amiben vita folyik a a úgymond Brüsszellel, és hát az összes szinte az összes többi ilyen a kutatás tekintetében, hogy az állami irányításnak ennyire részletekben menőnek kell lennie, és a győztesek előzetes kijelölésére kell irányulnia.

[00:31:35]Ez ez egyszerűen nem így van, hiszen hát az első évtizedben nem így volt, és mégis működött, és nem lehet azt mondani, hogy 14-ben meg 18-ban a Fidesz KDNP az nem szeretne, szerepelt volna jól a a választásokon.

[00:31:49]Tehát én azt gondolom, hogy ez a Brüsszellel való szembenállás ennek következtében a pénzek meg nem érkezése, ami egybeesett a magyar gazdaság kifulladásával, ami röviden azt jelenti, hogy miközben a foglalkoztatás az változatlan marad, a kivitel és a beruházás az erőteljesen visszaesik, a fogyasztás stagnál, mert az emberek félnek látván Ánom mutatókat.

[00:32:24]Hát ez nem egy elkerülhetetlen helyzet.

[00:32:26]Viszont ha egyszer létrejött, akkor önmagát erősíti, hiszen ugye a foglalkoztatás, a beruházás, export, tehát mindaz, amiből a többlet létrejönne, az az befagyott.

[00:32:39]Na most, hogyha befagyott a gazdaság, akkor nincs mit elosztani, és a kívülről se jön.

[00:32:49]Én azt gondolom, hogy az felelős magatartás volt, hogy ezt a külső források ellapadását csak nagyon korlátozottan váltották ki adóssággal.

[00:33:02]De de hát, hogy mondjam, ez egy ilyen relatív vívmány, hogy hát persze, hogy saját lábamon ki tudok menni a mellékhelységre azt, hogyha bent fekszem a kórházba, az egy óriásib én vagyok kiszolgáltatva nővérkének, de hát úgy egyébként, ha egy egészséges emberhez hasonlítom magamat, nem és ugyanígy az összes többi területen azt látjuk, hogy hogy a gazdaság az meghalt.

[00:33:29]Ez nem azt jelenti, hogy én azt gondolnám, hogy a többiek, hogy mondjuk a kormányzati propaganda, vagy a lényegében propagandagyárként működő kutatóintézetnek és alapítványnak csúfolt képződmények, mint a Matias Corvinus vagy a 21.

[00:33:51]századi intézetnek a tevékenysége az hatással lett volna a magyar szellemi életre.

[00:33:58]Ezt nem gondolom, nyilván ez is egy gond, hiszen ugye én írtam sok három évtized egy könyvet a szovjet birodalom összeomlásáról.

[00:34:07]Az a cívem magyarul az összeomlás forgató könyvei.

[00:34:09]És abban azt próbáltam kiemelni, hogy a akkor már ismert gazdasági folyamatokon túl a a szellemi tényezőknek kis nagy szerepük volt.

[00:34:21]Tehát az ideológia hiteltelenné válása az egy önálló tényező volt a a szovjet összeomlásban is, de a ner összeomlásában is.

[00:34:30]Tehát azért én emlékszem a régi időkben, amikor MSZP tagnak lenni, az hát olyan, mint a a kerekes székben, hogy hát igen, tiszteljük, de azért távolságot tartunk tőle.

[00:34:47]Hát most eljutottunk oda, hogy a 35 év alattiaknál, de a 40 év alattiaknál is így van, hogyha hogy valaki tényleg hisz a Fidesz KDNP szövegeiben, azt azért úgy megmosolyogják a társaságban, még nem is hátta mögött mosolyogják meg, hanem szemtől szembe.

[00:35:08]Tehát azért ennek biztos, hogy volt hatása.

[00:35:10]az, hogy hogy a magyar kormány egymaga maradt ezzel az ukrán ellenes politikájával, hogy a magyar kormány egy maga maradt a a NATOban, hogy csak Törökország meg az Egyesült Államok, ami szövetségesünk, az európaiak nem.

[00:35:29]Hát ez biztos, hogy szerepet játszott.

[00:35:32]És hát az a meggyőződés, amit nyilván Magyar Péter az országjárásával fölerősített, hogy hogy ez így nem mehet tovább, hogy tehát ez teljesen egyértelmű a választási eredményekből, hogy ez nem egyszerűen a ahogy régen mondták, hogy a körúton belüli értelmiségnek a a diskurzusaiban szerepel, hogy akkor a második kávé elfogyasztásával együtt akkor panaszkod unk egy kicsit, hanem ez egy általános közérzületté vált.

[00:36:08]Tehát a én azt hinném, hogy miközben a gazdaság meghatározó, a többiek azok pedig ráerősítenek, és így a egymásra rakódó válságok el hozzák azt, amiben sokan nem hittek, hogy hát semmilyen rendszer sem örök minden rendszernek van, amin kezdődőt, annak vége is van, még a nemzeti együttműködés rendszere is ilyen.

[00:36:32]Hát, hogyha azt mondta, hogy a gazdasága meghatároza, akkor nyilván a az új kormány tevékenységére is elmondhatjuk most ezt.

[00:36:40]És a nyilván ezt a miniszterelnök a leltárban nem hangsúlyozta, de átá tudható, hogy a az idei költségvetésnek a hiánya az hogy áll, hogy márciusa nem is tudom már a 90%-át a hiánynak sikerült elkölteni.

[00:36:51]Ö, és ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy a, hogy azért a Tiszapárt is tett elég jelentős jóléti típusú ígéreteket.

[00:36:57]És azt is mondja emellett, hogy ő fenntartaná azokat az intézkedéseket, amelyet hasonló módon a Fidesz megtett, illetve ugye ígéretként szerepel ugye a jövőre nézve ugye a például az Szientességnek a kiterjesztése.

[00:37:10]És itt azért fölvetődik a kérdés, hogy ez így együtt ez így megvalósítható-e, hogy mekkora a mozgástere e tekintetben az új kormánynak.

[00:37:18]És akkor még visszacsatolva arra, amit mondott, hogy hogy az azért abban a tekintetben meg biztató hírek érkeznek, hogy úgy úgy tűnik, hogy hogy valamifajta megegyezés lesz hamarosan az Európai Bizottsággal a befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban, és hogy ezek teljesen vagy nagy részük hamarosan rendelkezésre áll Magyarországnak.

[00:37:36]Ez önmagában el elégséges ahhoz, hogy ebből a csapdahelyzetből ki tudjon kerülni a kormány?

[00:37:45]Hát azt gondolom, hogy itt óvatosság indokolt hosszú szöveget rövidre fogva ugye a napokban az EU Observer nevű szakportál, amely kimondottan az Európai Uniónak az ügyeivel és az ott folyó dolgokkal foglalkozik, és akkor annak a mindenféle részleteiről számol be, ott Ott volt egy hosszú elemzés, hogy hogy a amit magyarul úgy fordítanék le, hogy a kutya ugrt a karaván halad, ennél sokkal udvariasabban volt megfogalmazva.

[00:38:29]És azt mondta, hogy az egy dolog, hogy a magas politikai szinten tesznek ígéreteket, és egy más dolog, hogy hogyan működik a a bürokrácia.

[00:38:39]És hát nagyon világosan kell látni, hogy mi az Európai Unióban végső döntéseket a a tanács és a parlament, tehát a tagállamok képviselői hozzák a részletek tekintetében.

[00:38:50]Tehát folyik-e egy jogállamisági eljárás, folyik-e kötelességszegési eljárást, folyósítanak-e konkrét összegeket, azért ezekről eredendően a az apparátus dönt.

[00:39:02]Tehát most természetesen a politikai szön szintnek a kezében van az, hogy rá kell tenni a pecsétet, de hogy mi van a politikusok eléterjesztő, azt az apparátus alakítja ki, és az apparátusban pedig rendkívül erős annak a hatása, amiről beszéltem a pályafüggőség kapcsán.

[00:39:25]Tehát az a most ilyen vívmányok vannak, hogy Várhelyi Olivére nem sikerült rábizonyítani, hogy az oroszoknak kémkedett.

[00:39:39]Na most magyar hazafiként örülök.

[00:39:43]Várj Olivér egy nagytudású szakmai pályát jelentős részben Brüsszelben töltő valaki.

[00:39:52]De hát ugye valakiről azt állapítják meg, hogy nem áruházi tolvaj az jó dolog, de nagyon kevés ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy bizalmat érzünk iránta.

[00:40:07]Ugye ez azt jelenti, hogy nem lesz egy eljárás, amiben őt leváltják a sportért felelős Európai Unió biztos posztjáról.

[00:40:16]De azt nem jelenti, hogy a azok a azok az a érdemi ügyintézők, akik a mezőgazdaság, a területfejlesztés, az Erasmus program, a költségvetési hitelesség, a statisztika ügyében Magyarországgal tárgyalnak a sok évi szembenállást, de éles örülök neki, hogy ezen kívül én erről beszéltem már, hogy nem most jön jönnellő, de hát sok évi éles szembeállást követően, hogy most hirtelen kiderül, hogy ha hát ez a tárgyalófél, aki eddig mindenféle kemény szavakat használt velünk szemben, maga is egy közülünk.

[00:40:58]Hát ez nem fog menni, mert egyrészt az emberi természet nem ilyen, a bürokrácia nem ilyen.

[00:41:04]És nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország számára ugye 23 milliárd eurót szabadítottak föl, amikor Donatus kormányt alakított.

[00:41:17]Majd ezt követően pont abban az ügyben, amiben mi most a vitában állunk, a jogállamiság ügyében, a lengyel kormány nem tudta meglépni az államfő ellenkezése miatt azokat a reformokat, amire ő a aminek alapján ő a 23 milliárdot megkapta.

[00:41:34]Tehát ugye, aki megér Igen, Magyarországon nyilván azzal, hogy kéthados felhatalmazást szerzett a a Tiszapárt, azért ilyenfajta akadályozó tényezők talán kevésbé jelenhetnek meg.

[00:41:45]Ugye azért baj, hogy ez a ennek is hosszú története van, de hogy pont a jogállamiság ügyében alakult ki egy ilyen éles vita és eljárás az Európai Bizottsággal összefüggésben, mert a miközben mondjuk azt, hogy a az egyetemet a kuratóriumok vezetik-e, vagy állami kezelésbe kerülnek, hogy az egyetemek lesznek a kuratórium birtokosai és önigazgatóvá válnak.

[00:42:24]Ez igazából ugye egy tolvonás kérdése, hogy megvan-e, most eldöntjük és hétfőtől úgy van.

[00:42:32]A jogállamiság az egy átfogó dolog.

[00:42:36]Tehát az, hogy valakinél az üzletmenet szolid, valaki megbízható pénzügyi befektető, ez ugye olyan dolog, ami hosszabb idő alatt, tehát mondjuk hat-kilenc hónap a legkisebb idő, hogy azt mondjuk, hogy igen, ő most tett egy ígéretet, hogy hogy sosem vezet úgy, hogy legalább egy pohárbort be nem döntött volna.

[00:43:04]Hát akkor figyeljük.

[00:43:04]És akkor egy hétig, két hétig, egy hónapig szondáztatjuk az illetőt.

[00:43:09]Ezt úgy hívták a 30 évvel ezelőtt a Európai Uniós csatlakozás idején, hogy aki screening, tehát a a közösségi víványok érvényesülésének ellenőrzése a helyszínen, a terepen.

[00:43:25]Na most il fajta vizsgálatok nélkül szerintem Ursula von derlen és a többiek nincsenek abban a helyzetben, hogy azt mondják, hogy hát a lengyeleknek is megadtuk, akkor a precedens jog alapján nektek is megadjuk.

[00:43:44]Ellenkezőleg ugye a lengyel példa azt mutatja, hogy ők ott elakadhatnak bármioknál fogva.

[00:43:53]Magyarországon elég gyakran fordult az elő, hogy valamit megígértek, és aztán nem csináltak meg.

[00:43:58]Tehát pillanatnyilag, amiben benne van az apparátus, az az, hogy hát a magyarok mindig nagyon sajátosan értelmezik ezeket a dolgokat, hogy hát a tudományos függetlenség az ugye az egyetemeknél úgy működik, hogy a ott a endően kormány által életfogytilan kinevezett kurátorok vannak.

[00:44:21]volt akadémiai kutatóintézeteknél, meg úgy, hogy a kormány alatti függőségben tartott vezetőség számoltatja be az intézeteknek a vezetését.

[00:44:35]Tehát én azt gondolom, hogy pillanatnyilag Brüsszelből nézve a jogállamiság ügyében semmi okuk nincs, hogy hogy ők elégedettek legyenek.

[00:44:51]látok műsorokat mondjuk az Euronban, ahol vannak ilyen viták, ahol ahol azért az Európai Parlament képviselői nagyon szkeptikusan nyilatkoznak, és a bizottság képviselői is nagyon szkeptikusan nyilatkoznak.

[00:45:10]Ugye magyar hazafiként várom azt, hogy ez megváltozzon.

[00:45:15]Hiszem, remélem szeretném, de ezt nem lehet mondani, hogy most azért, mert egyszer találkozott a új miniszterelnök a von derennel, ez megoldódott.

[00:45:25]Ez nem oldódott meg, és nem is tud megoldódni.

[00:45:27]Tehát én emiatt azt hinném, hogy ezt a jogállamisági vitát, ezt viszonylag hamar, konstruktív módon le kellene zárni.

[00:45:36]Hát ráadásul azért itt határidők is vannak e tekintetben, tehát hogy itt elveszhetnek komoly pénzek.

[00:45:43]Ugye bizonyos már el is veszett egy az előző kormánymulasztása miatt.

[00:45:45]Ö de hogy amiről amiről ön beszél, az imán a annak a bizalomnak a helyreállítása, ami ami nem megy egyik napról a másikra, ami ami ami ami világos, csak hogy itt ugye meg vannak azért határidők is.

[00:45:58]Tehát és ezért én reális veszélynek látom azt, hogy kifutunk, merthogy ezt nem lehet.

[00:46:07]Hát most ugye egy hóvégi határidőt emlegetnek hóvégéig, tehát két hét alatt nem lehet megállapítani, hogy én most egy schvindler vagyok, vagy egy szolid befektető.

[00:46:19]Hát ahhoz legalább hát a ha valaki már vett föl banki hitelt, az tudja, három-öt éve a legrövidebb idő, amire figyelik, hogy na és akkor ő fizette mindig a részleteket, vagy nem fizette?

[00:46:33]Tehát ha ez nincs meg én azt hiszem, ez persze nem oldja meg a helyzetet.

[00:46:39]Világosan kell látni, hogy ez még az előző kormánynak a sara, hogy így elrontották a a viszonyt, mert Brüsszelből én azt hinném, hogy 2008 és 2018 között rendkívüli erőfeszítéseket tettek, hogy a magyarokkal össze ne balhézzanak, de most a balhé kellős közepén vagyunk.

[00:47:00]És ezt megfordítani a dolgok természete miatt nem egyszerű.

[00:47:08]De ugyanígy, hogy hát ha most azt mondom, hogy tekintsük el a jogállamiságtól, nem csak ilyen unalmas közgazdasági dolgokról beszélgetünk, 22 23 24 25 26 konvergencia program.

[00:47:23]Milyen számok vannak ott?

[00:47:26]Hogy alakulnak ezek a kormány által készített előrejelzések a tényszámokhoz?

[00:47:31]köszönő viszonyban nincsen.

[00:47:34]Hát akkor ha most csak a ott tartunk, hogy azon az alapon adunk vagy nem adunk pénzt, hogy a a gazdaságpolitika mennyire hiteles, az a nagy számuknak a a szintjén már akkor se tud azt mondani, hogy ó, hát persze.

[00:47:52]Tehát ezt meg kell érteni, hogy a Brüsszellel való szembeállásnak a politikája az egy nagyon veszélyes politika volt.

[00:48:00]a helyreállítás, a viszony helyreállítása nem fog könnyen menni, mondjuk amiatt sem, mert és erről is írnak a másik ilyen euró európai portálon, az Euraktivon, hogy hát azért mondjuk a Ukrajna kérdésében, különösen Ukrajna csatlakozása kérdésében, a 28-34-es költségvetés ügyében, a mezőgazdasági támogatások ügyében ben az új magyar kormány azért ugyanúgy szembe fog állni a bizottság álláspontjával, mint az elődje, amiből annyi következik csak, hogy ugye most egymás után vesszük az ügyeket, mindegyiknél az van, hogy hát kellő jó indulattal megoldható.

[00:48:49]Hát ezt tudjuk a az életből is, hogyha üzletet akarunk kötni, akkor az egyik is másik is enged lesz valami félúton, vagy az egyikünkhöz másikunkhoz közelebb, de lesz ilyen, de ahhoz ahhoz ennek a folyamatnak be kell indulnia, és ez nem lesz egyszerű.

[00:49:10]Emiatt én arra gondolnék, hogy ha a Tiszakormány valóban meg akarja őrizni azokat a a vívbányokat, akkor elkerülhetetlen lesz, hogy hiteltve rövid távon, tehát 26-27-re elkerülhetetlen lesz egy korábbinál nagyobb mértékű hitelfelvétel, és természetesen elkerülhetetlen lesz a ezeknek a jóléti jellegű jogosultságoknak a hát sokkal szigorúbb juttatása, mint a korábbi időszakban.

[00:49:46]De ennek a politikai ennek politikai ára is lenne.

[00:49:48]Nyilván önmagában a ugye elmondta, hogy hogy Magyarország szempontjából az az adósság kérdés, az adósságter az az talán nem annyira súlyos, mint ahogy egyébként a közbeszédben szerepel.

[00:50:01]De nyilvánvalóan azért a az új kormány jellenzékből azért erőteljesen kritizálta a kormányt.

[00:50:07]És ugye most is elhangzott, hogy egyébként a az abszolút számokat tekintve ugye egy hatalmas ugrás volt ugye az adósságállomány tekintetében 2010-től mostanáig.

[00:50:14]Ugye nyilván ezt a GDP alanyába szokták nézni, de ettől függetlenül azért ezek ez a 60000 nem tudom mennyi milliárd, azért ez egy eléggé hát hogy mondjam, lehet, hogy laikusak vagyunk, de vagy én legalábbis ez egy sokkolószámnak tűnik, vagy adatnak tűnik.

[00:50:30]és és nyilván politikailag egy bármifajta olyan intézkedés, ami ami egy mondjuk egy jóléti vívmányt érint, az nyilván politikailag nehezen vállalható.

[00:50:38]Én azt hiszem, hogy hogy amíg tart az új kormánynak a politikai tőkéje, addig helyes, hogyha a jóléti jellegű, a kiadástnövelősi jellegű várakozásokkal kapcsolatban egy visszafogottságot mutat.

[00:51:02]Ha tetszik, akkor egy ilyen fehér könyv, hogy hol tart ma Magyarország.

[00:51:07]Tehát mondjuk messze legfontosabb egy pótköltségvetés elkészítése lenne, mert a pótköltségvetés a az egy üzenet mindenkinek, hogy emberek a helyzet sokkal rosszabb annál, mint ahogy az előző kormány mondta, meg ahogy mi is gondoltuk.

[00:51:23]Na most a podköltségvetésben lesznek számok, és ehhez a számokhoz kell hozzárendelni a a többi tényezőt beleértve a az adóssági igényt is.

[00:51:37]És hát annak tudatában, hogy hát a a világ piacain ugye egy egyfelől rengeteg pénz van, de másfelől van egy idegesség.

[00:51:47]Nem Magyarország miatt van, hanem a háborúk miatt van.

[00:51:54]meg az amerikai gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatti bizonytalanság okán van.

[00:52:00]És ezért aki a nem a legjobb adós, az nem a legjobb feltételekkel tud pénzt fölvenni, ami önmagában véve hát amikor kalibrálják, hogy mennyi az annyi, akkor azt óvatosságot fog indokolni.

[00:52:19]És ennek következtében azok a az ígéretek amik a választási kampányba elhangzottak, hát azok tekintetében egy ütemezésre lesz szükség.

[00:52:33]Én azt hinném, hogy pillanatnyilag a a magyar társadalom túlnyomó része azért tisztában van azzal, hogy itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a a közgazdász az mindig gyomorbajos, és mindig a rossz oldalát nézi a dolgoknak, hanem hogy hát való igaz, hogy hát öt éve nincs növekedés, a nincsből nehéz osztani.

[00:52:56]És akkor emiatt a választóknak én azt gondolom, hogy egy jelentős része türelmes lesz az új kormánnyal, ha a kormány új kormány erre használja fel a az időt, a kegyelmi időt, azt a bizonyos első 100 napot.

[00:53:16]Ha ha nem, akkor persze lehet olyan.

[00:53:21]Láttunk már, és most szántszándékkal régi időkről beszélek, ugye az Antal kormány megalakulása után öt hónap se telt el a taxis blokkádig, ami a mai napig is a talán a legerőteljesebb, az egyik legerőteljesebb társadalmi tiltakozás volt, ami ugye azt mutatja, hogy a közvélemény nagyon gyorsan meg tud változni.

[00:53:43]És ugye a taxis blokkádot azért emlegettem, mert az kimondottan gazdasági ügyek, tehát benzináremelés miatti tiltakozás volt.

[00:53:54]Tehát emiatt azt hiszem, hogy ha igaz, amit korábban mondtam, hogy a NER bukásában a gazdasági tényezőknek meghatározó esőrendű szerepük volt, és pont a gazdasági kérdésekben a kormány nem tud javítani, és ezt nem tudja kellőképpen kommunikálni a társadalom számára, hogy ez az örökség, ez nem a az ő teljesítménymutatójuk, ahogy ahogy említett a egyik kérdésében is Az ellenzék nyilvánvalóan azt fogja mondani már egy hónap után, hogy na hát már egy hónapja bennültök hatalomba, aztán miért se foglaltátok vissza Erdélyországot?

[00:54:33]Tehát ez nyilvánvaló, hogy egy ilyen populista politizálási stílus mellett megállás nélkül fognak a a szidalmak folyni a vízcsapból is.

[00:54:42]Én azt hiszem, hogy a a kormány most tehát értve az idei naptári évet egy kegyelmi időszakban van, amikor el tud magyarázni dolgokat, plusz meg tudja a saját későbbi működésének a feltételeit is teremteni.

[00:55:08]És erre óriási nagy szükség lenne.

[00:55:08]Én úgy látom, hogy hogy vannak vannak illúziók a tekintetben is, hogy hogy mondjuk eből szerzett jó jószágokat hogy fognak visszaszerezni könnyen, gyorsan.

[00:55:25]Egy jogállamban ez nem egyszerű.

[00:55:28]Igen.

[00:55:28]A hát ilyen ez azt mondom, hogy ez egy külön beszélgetés témája is lehetne ez.

[00:55:32]Nyilván a a kormány ugye ezt látható, hogy fontosnak tekinti ezt a a ő is ugye leltát készít, hogy hogy ahogy mond ilyen fehér könyvszerűen bemutassa és megpróbáljon akit akit tud felelősségre vonni az elmúlt időszak bizonyos cselekedetei miatt.

[00:55:46]De nem tudom, hogy személyesen milyen kapcsolatban van velük, de nyilván a munkásságokat nagyjából ismeri.

[00:55:51]Én azt gondolom, hogy most itt a magyar gazdaságpolitika, pénzügypolitikát, ugye mondjuk így három kulcsszereplő van, akit meg lehet említeni.

[00:55:58]Nyilván a pénzügyminiszter, az új pénzügyminiszter, Kármán András, ugye Kapitány István, aki a gazdaságot felügyeli, és nyilván nem része a kormányzatnak, de látszik, hogy más a viszony.

[00:56:09]Ugye a Magyar Péter ugye miniszterelnök a az alkotmányos intézmények vezetőitől azt várja el, hogy távozzanak.

[00:56:16]Ugye Súlyok, Tamás és mások.

[00:56:17]Ugye egy kivétel van rögtön az elején, mer ezt ezt hangsúlyosan lehetett érzékelni.

[00:56:22]Az a Magyar Nemzeti Banknak a az elnöke, aki mégis csak ugye tudjuk, hogy azért a Fidesztől érkezett, ugye Varga Mihály ö szereplő ö határoz meg azt gondolom, hogy ebbe talán nem tévedek akkorát ugye a mozgásterünnket, hogy hogy mit gondol arról, hogy ők képesek lesznek arra az együttműködésre.

[00:56:40]És egyébként a személyes, nem tudom, benyomások alapján a képességei megvan-e arra, hogy hogy hát ezt a bonyolult helyzetet megfelelően kezeljék?

[00:56:50]Azt gondolom, hogy hogy mindenképpen itt indokolt a bizalom megelőlegezése.

[00:56:57]Hát abból is kiindulva, hogy Kármán András igazából a Magyar Nemzeti Bankban futott föl, annak az apparátusában dolgozott, ugyanúgy, mint a államtitkárának jelölt Barabás Gyula.

[00:57:14]Tehát, hogy a nemzeti banki gondolkozás és a pénzügyminisztériumi gondolkozás valószínűleg nem fog egymástól nagyon messze kerülni.

[00:57:26]Az is igaz, hogy a másik oldalról a Nemzeti Bank mostani vezetősége az túlnyomú részt a pénzügyminisztériumban vagy az az alátartozó fejlesztési bankban felfutott kollégákból áll.

[00:57:43]Tehát elvileg ők találhatnak közös nyelvet.

[00:57:49]Ugye Kármán András volt államtitkár a pénzügyminisztériumban is, ami azt jelenti, hogy nem ismeretlen terepen dolgozik.

[00:57:59]Kapitány István pedig ugye, mint nemzetközi cégnek a egyik vezetője, azt hinném, hogy eleve rendelkezik egy ilyen gyakorlatias és kompromisszumra hajló gondolkodással.

[00:58:13]most értve a kompromisszumot a szónak a pozitív értelmében, hogy meg akar-e állapodni, nem pedig be akarja mondatni a tév híradóba, hogy a a gazdasági miniszter megvétózta a pénzügyminiszternek a tervét.

[00:58:30]Na most láttunk ilyeneket különféle felállásokban.

[00:58:36]Tehát emiatt azt gondolom, hogy ez fontos dolog, hogy a kulcszereplők között van egy együttműködési készség.

[00:58:44]Azt is hiszem, hogy ez a tapasztalat, tehát hogy hogy a minden mind a három szereplő valamilyen módon föl tudja fogni a másiknak a szempontjait, az megkönnyíti a dolgokat.

[00:59:00]Ugyanakkor nem oldja meg azt a azt a kérdést, hogy hát most röviden egy gazdaságfejlesztési miniszter az költeni akar, fejleszteni akar, át akar adni.

[00:59:12]Egy pénzügyminiszter az inkább különösen a már említett borzasztó deficit helyzet miatt ugye egy kiigazításra egy kényszerül ő a ő a ugye a akitől mindenki fél.

[00:59:32]Na most a Nemzeti Bank ebből a szempontból hát egy különösen kényes helyzetben van, mertogy a világpiacon a a háborúk és az amerikai gazdaságpolitika miatt nagy a bizonytalanság.

[00:59:47]Én úgy látom, hogy az Egyesült Államok Negybankja az az nem fog jelentősen kamatot csökkenteni a következő hónapokban, ami azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Banknak sincsen tere erre.

[01:00:05]Ez megnehezíti a helyzetet, hiszen azt látni kell, hogy nem bizonyos értelemben itt van Amerika.

[01:00:10]Tehát az, hogy a mi adósságszolgálati kiadásaink meg haladják a katonai kiadásainkat, az fönn áll.

[01:00:17]Tehát hogy mondjam, ez jó lenne, hogyha a Nemzeti Bank tudná segíteni a gazdaság élénkítését, hogy a olcsóbb források mellett lehessen finanszírozni a költségvetést, ugyanakkor a Nemzeti Banknak nem nagyon van erre mozgástere.

[01:00:38]Ezt teljesen egyértelművé tették, illetve hát elkezdtek lépni, mert ugye a forint az olyan mértékben túlerősödött, ami teljesen nem következik a magyar gazdaság adottságaiból, hogy hát valamifajta lazít.

[01:00:55]De ez például nem azt jelzi, hogy a önmagában a politikai váltás, ami történt, hogy a hogy a piacok egy fajta bizalmát fejezi ki ez a fajta forintterősödés.

[01:01:04]Ez mindenképpen így van.

[01:01:04]Bár azt hinném, hogy a legfőbb hajtóerő az, hogy a az Euro bevezetését azt napirendre tűzték.

[01:01:14]Na most az Euro bevezetése volna a következő kérdésem hosszú történ egy hosszú történet.

[01:01:19]Ugye egyfelől technikailag ezt nagyon könnyen meg lehet csinálni, és azt kell mindig szem előtt tartani, hogyha olyan világverőgazdaságot, mint Lettország és Málta képesek az erővezetben működni, akkor talán a magyar gazdaság is képes lehet erre.

[01:01:39]Ugyanakkor az nem ok nélkül van, hogy a a nemzeti együttműködés rendszerében nem volt szó az Euro bevezetéséről.

[01:01:48]Hát idősebbek emlékezhetnek arra, hogy az alaptörvénybe be van írva, hogy Magyarország fizetőeszköze a a forint, aminek a megváltoztatása ugye szuper többséget igényel, ami egyébként most megvan vagy meglesz.

[01:02:06]Igen, de ugye ez annak a beismerése, ami egyébként helyes helyes meglátás, hogy a az EU az nem egyszerűen egy elszámolási kérdés, hanem egy gazdaságpolitikai jelleg, zsáner bizonyos értelemben a szuverén gazdaságpolitika elemeinek a feladását is jelenti.

[01:02:31]Na most hát ez nem egyszerű, különösen akkor, hogyha kiigazítási feladatok vannak, és ha az ország iránt a bizalom az nem nagyon erős.

[01:02:48]Tehát tehát azt hinném, hogy hogy mindezeket egybevéve a forint túlerősödött ahhoz képest, amit a magyar gazdaság tud.

[01:03:01]Ugye ahogy lenni szokott a piaci hangulat, az most a túlértékelés, később meg majd az alu értékelés irányába fog elmozdulni.

[01:03:13]Ez egy érva mellett, hogy kell az Euró bevezetésével foglalkozni, de ez nem egy azonnali feladat.

[01:03:21]Tehát ugye a korel kormányprograman 2030 szerepel, ami hát nagyon messze van, és az feltételezi, hogy azért addigra azokról a kérdésekről, amikről most beszélgetünk, azoknak a túlumú részét, hogy mindegyikét már megoldották.

[01:03:37]beleértve beleértve a gazdasági növekedést kérdését, ami ugye a a legfontosabb a tekintetben, hogy az új felállás az valóban egy új rendszerként tud-e stabilizálódni, vagy nem?

[01:03:52]Igen.

[01:03:52]És hogyha a beszélgetés vége felé azok, mer egy kicsit elemelkedhetnénk így a amiről beszéltünk, azok most inkább azért a közeljövőnek a a kihívásai, konfliktusai, bár nyilván az euro az már túlmutat ez az euró esetleges bevezetése, hogy amikor három évvel ezelőtt beszélgettünk, akkor akkor nyilván az akkori gazdaságpolitika kritikája volt ennek a fő témája, és akkor ugye hangsúlyosan szó esett ugye az az akkumulátorgyár beruházásokról, és hogy ez mennyiben nem szerencsés ugye erre felfűzni a magyar magyar gazdaságot.

[01:04:24]Most, hogyha meg kellene nevezni akár egy vagy két olyan pontot, hogy hol kellene hozzányúlni a a gazdaság szerkezetéhez ahhoz, hogy hosszútávon egy stabil növekedési pályára álljön a gazdaság, és mondjuk nyilván erősú könyveket lehetne írni, vagy tanulmányokat minimum, hogy hogyan lehet a ez a közepes fejlettség csapdája, amit szoktak emlegetni, hogy ebből ebből az ország kijöjjön?

[01:04:46]Ö akkor akkor akkor mi hol van az a kitörési pont, amit meg lehet-e találni ehhez?

[01:04:52]És illetve úgy is fölteném a kérdést, hogy mi a legnagyobb akadálya most ennek, hogy ezt az ország végrehajtsa, hogy itt az innovációval van probléma, tőkehiány, bizalomhiányról beszélt sokat, tehát hogy hogy hol kellene hozzányúlni a gazdasághoz ahhoz, hogy hogy ezt ezeket a csapdahelyzeteket végre meghaladjuk.

[01:05:10]Most egy nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert kollégák Boda György és munkatársai publikáltak egy könyvet arról, hogy hogyan törjünk ki a közepes fejlettség csapdájáról, és egy mondatba összefoglalva egy 250 oldallas elaborátumot, ők azt mondják, hogy a a kulcs az emberítők, tehát hogy abba kell hagyni azt a politikát, ami az olcsó bérek a környezeti védelmi lazaságra a meglévő forrásoknak a az elpazarlására épít, és ehelyett egy már az autóiparon is túlmutató olyan fejlesztést kell kitalálni, ahol az alap a az emberi tőke.

[01:05:58]Tehát nagyon a beruházások a a az oktatásba a teljes fronton fölszabadítani a felsőoktatást és a kutatást azért, hogy gyakorlatilag is alkalmazható eredményekre tudjanak jutni.

[01:06:20]és egy olyan gazdaságpolitika, amelyik a győztesek előzetes kijelölése helyett inkább a feltételek megteremtésével a verseny középpontba állításával, a nyugat-európai gazdaságban való bekapcsolódással.

[01:06:38]Most szeretném hangsúlyozni a a Nyugat-Európát, mert ugye most a mindenki a védelmi iparral van elfoglalva, és a védelmi iiparkban nekünk két partnerünk van.

[01:06:48]Az egyik Törökország, a másik az Egyesült Államok.

[01:06:53]És ez idő szerint ugye egyik sem tagja a Nyugat-Európai Gazdasági Közösségnek.

[01:06:59]Nekünk meg a nyugat-Európai Gazdasági Közösség a természetes közegünk.

[01:07:04]Különság Németország.

[01:07:06]De hát ebbe kellene beépülni.

[01:07:11]Én azt gondolom, hogy a Boda Györgyék ezt teljesen fogalmazák, végigvesszik a kezdetektől napjainkig.

[01:07:17]tehát a az egészet, hogy hogy ez a fajta modell, ami a olcsóbérre és gyenge környezetvédelemre épült, ez ez megbukott, illetve ezen túljutottunk.

[01:07:30]És fontosnak tartom elmondani, ez már nem a Bodá könyvében van, de sok elemzés született erről, hogy ma már Kína sem egy olcsó béri ország.

[01:07:43]A kínai gazdaság számos figyelása közül az egyik az, hogy ők elkezdték kitelepíteni mondjuk épp az autógyártást és az akkumulátorygyártást.

[01:07:55]Ezt tapasztaljuk is, de ezen túlmenően hát egy sor dolgot kitelepítettek Vietnámba, Malajziába, Tájföldre és Mexikóba.

[01:08:07]Na most ugye ez nagyon előtérben jött a az amerikai vámpolitika, kereskedelmpolitika, mint az amerikai külpolitika eszköze összefüggésében.

[01:08:18]De ez egy üzenet is nekünk, hogy hát ha már Kína túljutott ezen az olcsóbérű összeszerelő üzelmszinten, akkor lehet, hogy eljött az ideje, hogy mi is túljussunk ezen, és akkor ez egy másfajta gazdaságpolitikát feltételezne, amiben vannak ilyen hosszútávú befektetések, mert nyilván a kutatásfejlesztést azt nem célszerű pusztánvállalati kutatásokra építeni az oktatást.

[01:08:46]Ezt nyilvánvalóan szélesebb körbe kell fejleszteni, mint ami a duális képzés vagy a szakmunkás képzés jelent.

[01:08:55]Ezek fontosak, de nem elégségesek.

[01:08:57]Tehát azt hinném, hogy egy gazdaságpolitikai zsánerváltásra van szükség arra, hogy tehát összhangban a a többiekkel mi egy fejlesztés központú, fejlődés központú gazdaságot hozunk létre, ahol értéke van a tudásnak, értéke van az életminőségnek, a környezetvédelemnek.

[01:09:24]És hát ebből a szempontból az, hogy a új kormányzat ezekre a mondjuk így a nem közvetlen ipari versenyképességi területekre adottan még minisztériumokat is létrehoz ez egy biztatójá.

[01:09:41]Csaba László nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[01:09:42]A úgy tetszik akkor egy kegyelmi időszakban beszélgettünk, aztán meglátjuk, hogy mire megyünk vele, mire megy az ország ezzel a helyzettel.

[01:09:51]Nézőinknek nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

[01:09:52]Iratkozzanak fel a csatornánkra, keressék a magyar hangot.

[01:09:55]A Kompország jövő héten új adással jelentkezik.

[01:09:57]A viszontlátásra!