Iskolapélda – Árnyék podcast

[00:00:02]Abszurd, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak mondjuk Németországba vagy Londonba.

[00:00:08]Nem vándorolnak ki.

[00:00:09]El lehet menni Magyarország.

[00:00:11]Így lehet bennünket hagyni, kérem szépen.

[00:00:13]Tessék?

[00:00:15]Lehet menni.

[00:00:17]Önök nagy és nehéz feladatra vállalkoztak.

[00:00:25]Sziasztok!

[00:00:25]Ez itt az árnyék újra és május 3-a van, amikor fölvesszük a műsort.

[00:00:30]Anyák napja.

[00:00:32]Anyák napja.

[00:00:32]Én vettem virágot.

[00:00:36]Nem ezt, de ez egy illusztráció.

[00:00:36]És a mai műsorunknak az a különlegessége, hogy van egy meghívott vendégünk, Perlusz Andrea, oktatási szakértő, egyetemi oktató.

[00:00:49]Vele fogunk beszélgetni az oktatásról Magyarországon és nem Magyarországon.

[00:00:52]És akikkel fogunk beszélgetni Jeruzsálemből itt van velünk.

[00:00:59]Sziasztok!

[00:00:59]Barcági vagyok Jeruzsálemből.

[00:01:02]Franciaországból pedig itt van nem más mint Sziasztok!

[00:01:05]Derdák András vagyok Vádeguából és Németországból.

[00:01:10]Sziasztok!

[00:01:10]Varga Lukács Hamburgból, Észak Németországból.

[00:01:14]Én pedig Kerényi Tamás vagyok Versből.

[00:01:17]Andrea, akkor mesélnél pár szót arról, hogy te mivel foglalkozol.

[00:01:22]Igen, szívesen.

[00:01:22]Sziasztok mindenkinek.

[00:01:25]Perlus Andrea vagyok, gyógypedagógus.

[00:01:29]Az Ötsvös Lórán Tudományegyetem Bárci Gusztráv gyógypedagógiai karán dolgozom, és emellett inkluzív iskolafejlesztéssel foglalkozom, és főképp hallássér gyerekek beszédtanításával.

[00:01:45]Jó.

[00:01:45]Mi ez az inkluzív iskola?

[00:01:45]Ez ez mit jelent?

[00:01:48]Hát az inkluzív iskola egy olyan iskola, amelyik minden gyerek számára megfelelő oktatásnevelést biztosít, és a különbözőségeket természetesnek kezeli.

[00:02:03]Nem valamiféle összemosandó vagy behozandó hátrányként és egyéni bánásmódot alkalmaz.

[00:02:15]És valójában az egész inkluzív iskolai koncepció arra abból indul ki, hogy a társadalomban is sokféle embernek kell együtt élni.

[00:02:25]És hogyha a kezdetektől ezt facilitáljuk, akkor akkor ez jobb társadalmi beilleszkedéshez és jobb együttéléshez vezet.

[00:02:37]Ez már emberszerű.

[00:02:38]Hát már már az.

[00:02:38]Ö de ebből a rövid bevezetőből is gondolom, vagy definícióból is hallható, hogy azért Magyarország eléggé messze van még ettől.

[00:02:49]Tehát ez egyfajta idea.

[00:02:54]Azt hiszem, hogy egyébként a az országokat, ha megnézzük, akkor vannak országok, amik nagyon elöljárnak az inkluzív oktatásban.

[00:03:02]Mondjuk Svédországot említeném, de akár Olaszországot is említhetném.

[00:03:07]teljesen más gyökerekből kiindulva, de egyrészt a a poszkommunista országok másrészt Magyarország a hagyományait tekintve egyáltalán nem inkluzív.

[00:03:26]Ennek nagyon sok oka van, hogyha akarjátok egy kicsit beszélek róla, de igazából jó, tehát ugye az egyik az egyik hagyomány az, hogy hogy milyen módszertanokat alkalmaznak az oktatásban, illetve hogy az oktatás mennyire teljesítményorientált, versenyeztető, ugye úgy is hívtuk, hogy poroszos, és nekünk ebben nagy hagyományaink vannak.

[00:03:57]És ugye ezeket megtörni, vagy vagy átalakítani tulajdonképpen egy sokkal együttműködőbb egymás megértésére törekvő, egymás tiszteletben tartó pedagógiai munkára az az sokkal nehezebb és sokkal távolabbá áll igazából a a magyarországi hagyományoktól.

[00:04:24]A a másik nyilván az, hogy mennyire jellemző egy országra az, hogy a különbözőséggel találkozol egy lakóhelyen.

[00:04:34]Ugye a lakóhelyi szegáció azért nagyon erőteljesen meg fogja határozni azt, hogy tud-e egyáltalán inkluzív lenni egy iskola, mert mondjuk egy borsodi kis településen, ahol a ahol az a a helyi iskolába szinte csak roma gyerekek járnak, mert a többi gyerek a mellette lévő kisvárosnak az egyházi iskolájába jár, ugye az nem nagyon tud inkluzív lenni, mert nincsen sokféleség ott egyféleség.

[00:05:03]van és ettől még nagyon-nagyon jó munkát végeznek általában, de de hogy ez is befolyásoló.

[00:05:13]És azért Magyarországon a a sokféleség, sokféle náó, sokféle ember, az az elég sokáig nem volt nyilván nyilvános, vagy vagy nem volt látható ö a az iskolában.

[00:05:33]És a és a harmadik azok a munkaformák, azok a pedagógiai módszerek, amik amiket alkalmaznak az adott országokban.

[00:05:40]Ugye a mi módszertanunk az nem közelít az angol száz iskolák módszertanához.

[00:05:47]Tehát kevés kooperatív munka, kevés gyakorló gyakorlati együttműködés kevés felfedezés, kevés saját tanulásunkért való felelősségvállalás van.

[00:06:07]sokkal inkább egy ilyen tanárközpontú oktatási hagyomány, frontális oktatás, és ez tulajdonképpen egyáltalán nem segíti azt, hogy egy iskola inkluzív legyen.

[00:06:21]Kérdezhetek?

[00:06:23]Ühüm.

[00:06:23]Örülök.

[00:06:23]A távolról foguk indítani.

[00:06:27]Ugye mi most egy ilyen pici falusi iskolát használunk egy 1500 lelkes kisfaluban, ahol először is meglepet tapasztaltuk, az biztos inkluzív, hogy össze van vonva két osztály, mert egész egyszerűen nincs elég gyerek.

[00:06:39]És hogy azt láttuk, hogy ez egyébként pedagógiailag is egy módszer, szóval, hogy ez is a sokszínűséget, vagy hogy mondjam, támasztja alá.

[00:06:47]Aztán azt láttuk, hogy amikor speciális nevelésű nevelési igény lép föl, akkor azonnal megjelenik egy kisegítő az osztályban, aki a tanár és a kisegítő mellett leül és vele van, vagy akivel éppen kell lenni.

[00:07:03]Mondom, ez egy 1500 lelkes kisfalu, de nem ezt akarom kérdezni, ezt inkább csak mesélem, hanem hogy az én csajom elkezdett színházi órákat adni itt is, meg a két faluval arrébbi kisiskolában is.

[00:07:19]És meglepve tapasztalta, hogy az egyik helyen soha nem kell fegyelmezni, a másik helyen meg a tanárok kiabálnak és olyan, óval, hogy ráordítanak a gyerekre, hogy viselkedjen rendesen.

[00:07:31]És hát ugye mi ugyanabban a völgyben lakunk, tehát nagy valószínűséggel nem a gyerekek a különbözőség okai elsősorban, legalábbis nem ott keresném.

[00:07:40]És aztán erről elkezdtünk sokat beszélgetni, mert az a megijesztette Anitát, hogy hogyan fog fegyelmezni, és hogyan kell fegyelmet tartani, és mik ezek az eszközök.

[00:07:47]És én valahogy amellett próbáltam érvelni, hogy valahogy a fegyelemtartás az nem a fegyelmezésből következik, hanem valami egészen más tőről fakad ez.

[00:07:56]Csak nekünk a poroszos iskolarendszer miatt ez ugrik be róla, hogy én ezt jól látom-e.

[00:08:07]Hát igen.

[00:08:07]Szóval én is egy kicsit akkor visszább visszábbról indulok.

[00:08:11]Tehát hogyha frontálisan oktat egy egy pedagógus, akkor körülbelül a a tanulók 40%-ának jó.

[00:08:21]Pont jó az a szint, ugye?

[00:08:26]Tehát 60%-nak nem jó, nem tudja követni, nem abban a tempóban, hogyha a konstruktivista pedagógiai vagy igen elméletet vesszük alapul, akkor ugye magunk konstruáljuk a tudásunkat, mégpedig úgy, hogy az új elemeket hozzáillesztjük az előzetes tapasztalatainkhoz, tudásainkhoz satöbbi.

[00:08:50]Tehát, hogy ez egy minden emberben egyéni konstruktum lesz.

[00:08:52]Na most, hogyha ha frontálisan tanítok, tehát én beszélek és ti hallgattok, akkor körülbelül egy 40% az, akinek ez jó, 30%-nak túl gyors, tehát nagyon hamar fel fogja adni és elkezd mással foglalkozni.

[00:09:15]És 30%-nak pedig általában túl lassú.

[00:09:15]És ez legalább ugyanolyan nagy probléma.

[00:09:20]És majd erre szeretnék így visszatérni egy kicsit az ADHD kapcsán, mert nyilván majd az is terítékre kerül, de hogy valójában egy olyan osztályteremben vagyunk, amit hogyha mondjuk egy kórházban kórházzal ho analógiába, akkor akkor 10 betegből tulajdonképpen négy az, akit meg lehet gyógyítani, hat az meghal.

[00:09:46]Éppen ezért ezt a módszertant már réges régen meg kellett volna haladni, és azért vannak persze, akik differenciáltan oktatnak, de hogy a a differenciáló módszerek és itt legyen akár egyéni, akár páros, akár csoportos, akár kooperatív, tehát bármelyik módszert alkalmazod, ami a tanulók közötti aktivitásra épít, ami aki a tanulót egy aktív szerepbe hozza, nem egy befogadó szerepbe.

[00:10:16]Ugye emlékeztek még arra a fogalomra, hogy hogy ugye én tanítok és te tanulsz, én átadom neked a tudást.

[00:10:27]Tehát ezek nagyon-nagyon korszerűtlennek és igazából a a legnagyobb baj, hogy egyfajta passzivitásra ítélik a tanulókat az osztályteremben.

[00:10:39]És ennek a mellékterméke nagyon sok esetben a fegyelmezés.

[00:10:42]És én azért, mert egyszerűen unatkozik a gyerek, nem találjuk őt el.

[00:10:49]De ez otthon is pont ugyanígy van, ugyanilyen arányba.

[00:10:51]Tehát az, amikor majd én megmondom neked, hogy hogy lesz, és majd te figyelsz, én meg ugye átadom a tudásomat.

[00:10:57]Otthon is ez az arány körülbelül, hogy a gyerekeknek egy bizonyos százaléka ugye nem nagyon elégedett, és akkor elég sokat kell fegyelmezni állítólag.

[00:11:09]Igen.

[00:11:09]És még az is nagyon fontos, hogy hogy ma tehát a világ azért nagyon megváltozott, és ma én azt gondolom, hogy a gyerekek nagyon sok területen sokkal többet tudnak, mint a felnőttek.

[00:11:20]Tehát azért régen nem volt ez ekkora nehézség, mert a mert az idősebb generációk azért többet tudtak, mint a gyerekek.

[00:11:31]És ez adott nekik talán egyfajta tekintét, vagy vagy odafigyelést, de mára ez teljesen elmúlt, mert mert nagyon-nagyon sok területen, és itt nyilván a a digitális technológia szerepét nagyon fontos hangsúlyozni, a gyerekek sokkal többet tudnak, mint a tanáruk.

[00:11:52]Tehát ezek a ezek az automatikusan működő.

[00:11:55]tiszteld a tanárodat, figyelj oda, viselkedj rendesen, ugye ezek ezek egyáltalán nem tudnak működni.

[00:12:06]Úgyhogy úgyhogy ez ez fontos.

[00:12:08]És a másik, ami amit akartam mondani neked, igen, a a az, hogyha van problémás gyerek a az osztályban, ugye, mert a sajátos nevelésigényű gyerek sajnos problémás gyerekként jelenik meg, ami ami nem lenne szükségszerű.

[00:12:25]Merthogy a sajátos nevelési igényű csoportban ugyanúgy rengeteg tehetség van.

[00:12:30]És ugye az, hogy hogy valamely területen nem vagyok olyan jó, vagy vagy nehézségeim vannak, más területeken kiváló lehetek.

[00:12:40]De hogy ez nagyon-nagyon fontos, hogy ilyenkor kap-e támogatást, és hogyha kap, akkor akkor kitől, és milyen támogatást kap?

[00:12:51]És nagyon nagyon rossz az, hogyha hogyha rögtön ö gyógypedagógust vagy vagy gyógypedagógiai asszisztensst kell kapni, merthogy azért ez eléggé stigmatizáló is.

[00:13:05]Öakkor a a a tanulási problémáknak egy nagyon jó jelentős része kezelhető lenne a saját pedagógusai révén, hogyha a rendszer úgy működne.

[00:13:22]Úgyhogy úgyhogy ezek ezek mind-mind nehézséget jelentenek.

[00:13:25]És amikor megnézzük, hogy egy országban körülbelül milyen arányú a a sajátos nevelésigényű gyerekeknek a a a száma, a számaránya, akkor nagyon fogunk csodálkozni, hogy hogy mondjuk Svédországban ez 2-3%.

[00:13:45]Tehát akinek diagnózisa van, és Magyarországon meg 10% körüli, és itt egyáltalán nem arról van szó, hogy ott kevesebb fogyatékossággal élő gyerek születik, mint hanem sokkal inkább arról, hogy hogy milyen problémaszint fölött gondolja úgy a pedagógia, hogy ezt ezeket a dolgokat már nem tudja megoldani, és kér más kompetenciá szakembereket nálunk sajnos és ugye ez is ebből a versenyeztető együtt haladunk, együtt lépünk ugye pedagógiai kultúrából ered, hogy ha te nem tudsz együtt lépni tehát októberben még nem olvasol, akkor biztos, hogy van veled valami baj.

[00:14:35]Tehát nem a az én módszeremmel van baj.

[00:14:41]Nem az én módszeremmel van baj.

[00:14:41]Nem én nem próbálkoztam eleget, nem én nem vetettem be egy csomó mindent, hanem hanem nyilván veled van baj.

[00:14:49]És ebben az ebben a pillanatban elindul egy diagnosztikai folyamat, ami rettenetesen lassú.

[00:14:59]mire kimondják ugye a különböző szinteken, hogy te sajátos nevelési igényű gyerek vagy, és onnantól jár neked a fejlesztés, de ez azt is jelenti, hogy addig nem történik veled semmi, ugye, mert akinek veled foglalkoznia kellene, a az óvod pedagógusod, a tanítód, az úgy érzi, hogy hogy ő nem kompetens.

[00:15:20]Szóval ez egy igen, egy kicsit hátrébbról kell kezdeni.

[00:15:25]Tehát nagyon egyetértek abban, hogyha hogyha nem nem úgy tanítunk, hogy hogy a gyerekek ebbe nem tudnak bevonódni, akkor akkor és nem szólítja meg őket.

[00:15:39]Tehát az érdek nincs benne sok választási lehetőség, hogy választok az érdeklődésem szerint, a téma szerint, hogy mindig sorra kerülnek olyan területek, amiben én vagyok jó, és megmutathatom a többieknek, és így tovább, és így tovább, akkor akkor valójában nőni fog nőni fognak a figyelmi, a tanulási és a magatartási nehézségek.

[00:16:09]És még egy érdekes összefüggés, hogy ugye én pedagógus jelölteket tanítok, gyógypedagógus és pedagógus jelölteket.

[00:16:16]És amikor arról beszélünk, vagy amikor egy iskolával dolgozom, hogy hogy miért szükséges differenciálni minden áron, akkor ugye azt mondják, hogy de az rengeteg munka, és ezért nem csinálják.

[00:16:32]Dolgozni kell a gyerekekkel elképesztő.

[00:16:34]nagyon hát nem nagyon változatosan tudják mondani, mert mert valóban rengeteg teher van ma egy pedagóguson, rengeteget kell adminisztrálnia satöbbi.

[00:16:43]De hogy de hogy én mindig azt szoktam kérdezni, hogy hogy mi a jobb előre tervezni differenciált tanórát, vagy végigfegyelmezni az órát, ugye?

[00:16:54]És és a az szerintem nagyon fontos, hogy amikor egy egy pedagógus nem bír a gyerekekkel, tehát nem tud jól tanítani, sokat kell fegyelmezni, az mindenkinek kudarc.

[00:17:09]Tehát az neki is kudarc.

[00:17:09]Én nem hiszem, hogy egy pedagógus jól érzi magát akkor, hogyha egész órán folyamatosan a gyerekeket kellroztatnia.

[00:17:21]Úgyhogy ennek ellenére hát kevéssé terjed el ez a módszer.

[00:17:27]Igen, de talán azért is, mert az egyiket otthon kell csinálni abból az időből, amit másra fordítanál otthon.

[00:17:31]A másik meg a munkaidődből egrecíroztatod a gyerekeket, és biztos nehez nehéznek érzik lemondani a otthoni szabadidejüknek azt a részét, és akkor onnan nem onnan nézve nem tűnik olyan szörnyűnek az, ami majd az órán lesz.

[00:17:49]Csak utólag tör jobb lett volna.

[00:17:49]Aha.

[00:17:52]Tehát nem szeretném semmiben sem dicsérni az előző évtized oktatás irányítását, de például ugye amikor az a az a döntés született, hogy a hogy a pedagógusok óraszáma is 40 óra hetente, amiből 20 órát, 202 órát kellene tölteniük tanítással, akkor valójában a többi idő ugye, amit az igazgató vagy a tankerületi vezető hatásköre volt az, hogy bent kellett-e tölteni, vagy vagy haza lehetett-e menni, az azért valójában erre elégnek kellene legyen.

[00:18:33]És a másik fontos kérdés, hogy az igazán jó inkluzív iskolák ö akiket én ismerek, azok egy olyan tananyagtárat hoznak létre, hogy mit tudom én, minden pedagógusnak, minden tanévben kell mondjuk 10 anyagot, 10 tananyagot bedobnia közösbe, de hogy ez az évek alatt egy ilyen fantasztikus kincstárrá gyűlik össze, tehát hogyha te a tehenet fogod ot tanítani a következő hónapban, akkor akkor végignézhet, hogy eddig a kollégáid közül hányan tanították már a tehenet és hogyan, és abból kiválaszthatod, hogy az tetszik-e neked, vagy ha nem tetszik, akkor csinálsz egy nyolcadikat.

[00:19:18]De hogy ez ez megint egy ilyen nagyon jellemző, ugye, hogy én csináltam az enyém, tehát nem nem engedem, és igaz, hogy cserébe se kapok, de hogy de hogy nem osztom meg, míg a azért pont ezekben a jól menő iskolákban, amit a pedagógus előállít a munkaidejében, az az iskoláé, és mindenki használhatja.

[00:19:49]Tehát ez egy közös tudás, ez egy közös érték.

[00:19:52]És hadd kérdezzem már meg, hogy én ugye Nagy-Britanniában lakom, és két iskolás korú gyerekkem van, tehát elég sok történetet ismerek, sőt feleségem dolgozott is iskolába, és elég sok sztorit mesélt, hogy a az angol száz iskola az egy ilyen inkluzív iskola, ugye, merthogy a amiről mi ami nem esett nem esettről szó, hogy a gyerekeim beszámol beszámolói alapján ő tehát náluk Ez úgy történik, hogy a az ADHD-s az még a legenyhébb.

[00:20:24]Tehát hogyha ott vannak a nem is esen is, hogy mondják ezt?

[00:20:29]Vannak az autista gyerekek például, teljesen egy együtt tanulnak a többiekkel.

[00:20:35]Ez úgy van, hogy akinek ilyen gyereke van, annak érdemes Angliába költözni.

[00:20:38]Több ilyen családot ismerek, akinek ez volt az Angliába költözés oka Magyarországról, hogy ott látták a legbiztonságosabb.

[00:20:44]Tehát, hogy kap egy teacher assistant, egy perest, akit foglalkozik vele az órán.

[00:20:49]És nekem a gyerekeim nem értették, amikor erről beszéltem, hogy vannak az autisták meg a meg meg még ezt a g dolgot se értik, mert annyira természetes nekik, teljesen más az életszemléletük.

[00:21:00]Tehát ez ez a társadalmi megítélése ezeknek a dolgoknak, hogy abszolút nem értik, hogy ez hogy amikor meséltem, hogy Magyarországon ez hogy volt, tehát hogy teljesen más a társadalom szemlélete, hogy hozzááll a ezekhez az emberekhez.

[00:21:15]Hát abszolút a az Egyesült Királyságból jön igazából a az az inkluzív oktatásnak a gondolata.

[00:21:24]Mellinzkó volt az a az első fickó, egy egy professzor aki Cambridge tanított egyébként és és ehhez ilyen pedagógus képzőanyagokat dolgozott ki, és egyáltalán leírta ezt a koncepciót.

[00:21:42]Szóval nekem volt szerencsém személyesen tőle tanulnom.

[00:21:49]és hogy ez annyira annyira mélyen gyökerezik egyébként az angol iskola rendszerben.

[00:21:54]Csak egy ilyen vicces példát mondok, hogy hogy amikor itt volt, nagyon nagyon sokszor jött egy időben, itt is különböző tréningeket tartott, és és akkor én kísértem őt néhány iskolába, és ugye beültünk valahova egy üres padba, és a és a gyerekek a matek korán matek példákat oldottak meg, és az egyik ugye ketten ültek a padban, ez még ez a tradicionális pacsor.

[00:22:26]volt, és ahogy írták, ugye az egyik gyerek így eltakarta az eredményét a a pattársától, és akkor kérdezte kérdezte a mel, hogy mit csinál?

[00:22:35]Hát mondom, mondom eltakarja az eredményt.

[00:22:39]És miért takarja el az eredményt?

[00:22:42]Hát mondom, azért, hogy hogy ne lássa a másik.

[00:22:45]És amúgy miért ne lássa a másik?

[00:22:47]Hát mondom, nem tudom.

[00:22:50]azt mondja, hát nálunk nálunk egyébként az lenne a feladat egy ilyen esetben, hogy beszéld meg, nézzétek meg, hogy egy hasonlítsátok össze, ugyanarra jutottatok-e, vagy akár az, hogy a hogy hogy a hogy az lesz a helyes eredmény, hogyha a két példának a végeredményét összeadjuk, és és a és a csapat megbecsli, hogy vagy ez a pár megbecsüli, hogy mennyit fognak elérni, tehát hogy minden minden mód módszer, amit az angol száz iskolarendszerből áthoztunk, az valójában az együttműködésre építra, hogy beszéld meg, együtt tervezzétek, együtt értékeljétek, együtt dolgozzatok.

[00:23:38]ö mindenkinek van szerepe a csoportban, jelentősége, és ez ez egy egészen más intézményi kultúrát jelent.

[00:23:47]És pontosan azért, mert ez egy befogadóhely, ugye itt igazán nincsen szükség arra, hogy hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek külön csoportokban, külön osztályokban tanuljanak, majd ugyanabba a társadalomba kelljen beilleszkedniük, mint amelyikbe a a többieknek.

[00:24:09]egyébként nagyon érdekes, bocs, még egy gondolat, hogy az egy, hogy az Egyesült Királyságban ugye én tagja vagyok egy egy nemzetközi szervezetnek, ez a European Agency for Special Needs and Inclusive Education, és az angol képviselőjük egy nagy kutatást mutatott be nem olyan régen, szerintem az előző közgyűlésen, ahol pont az asszisztensek foglalkoztat kutatásáról volt szó, hogy a szülők egyre több asszisztenst akarnak a rendszerbe, és hogy a kormány ezt ezt már egyáltalán nem bírja kifizetni, és hogy a kutatások egyébként azt mutatják, hogy hogy ugye jó, hogy vannak asszisztensek, de hogy valójában egy ilyen differenciált osztálytermi környezetben, ahol csoportmunkák vannak, az asszisztenseknek a legjobb gyerekekkel kellene foglalkozniuk, és nem a tanulási nehézség Gel élő gyerekekkel, hiszen a legkevésbé kvalifikált ember vagy szereplő ebben a folyamatban az egy asszisztens.

[00:25:20]Még a legnehezebb gyerekekkel ugye a legképzettebbnek kell foglalkoznia.

[00:25:27]Ühüm.

[00:25:27]És az asszisztens pedig a pedagógus által eltervezett feladatokon dolgozhatna a legjobb gyerekekkel, akikkel a legkevesebb kár tudja előni.

[00:25:37]Szóval, hogy hogy ez ez egy nagyon ez egy ugye ez egy megint egy nagyon érdekes néző.

[00:25:45]Én is akarok valamit kérdezni, de az András már nagyon régóta jelentkezik, úgyhogy juj már egy csomó minden eszembe jutott.

[00:25:51]Köszönöm szépen.

[00:25:51]Nagyon nagyon megtisztelő.

[00:25:53]Hát szóval ez egy messzire vezető probléma, ugye, mert a a kultúrával például azon szoktunk vitatkozni, hogy kell-e annak támogatást adni, aki jól megy és egy csomó emberhez eljut, vagy nem.

[00:26:05]És akkor na mindegy, de nem ezt akartam mondani, hanem ha megengeditek, kihúznám a fókuszát, azát ennek a problematikának, hogy hát az van, hogy ha a lakógyűlés ugyanúgy működik, mint egy iskola, akkor a tyúk vagy a tojás problemátikáját is elő lehet venni, hogy mindig azt várjuk, hogy valaki megoldja a helyettünk a megmondja, megcsinálja, kijavítsa.

[00:26:24]és nem vagyunk rá szoktatva arra, hogy együtt kell működnünk.

[00:26:31]És egy ilyen most azért mondom a lakógyűlés problematikát, mert az adásfelvétel előtt kaptam egy üzenetet a társasházból a a Frankellő utcából, ahol ahol lakóm, hogy hát hát esetleg kéne a tulajdonosoknak aktivizálni magukat, mert a a közös képviselő az nem nem csinálja meg, amit elvárunk tőle.

[00:26:49]De hogy mit várunk el pontosan, azt se definiáltuk, mert hiszen nem ültünk le és nem veszéltük meg, és nem találtuk ki, és nem mondtuk meg neki, csak úgy elképzeljük, hogy de ez milyen jó lenne, ha megcsinálná azt, amire mi gondolunk.

[00:27:04]És hát valószínűleg ez egész egyszerűen az iskolából jön ez az együttműködési képtelenség.

[00:27:08]Ezt akartam csak közbevetni.

[00:27:11]Hát egyrészt az is, meg az is, hogy hogy a tanár megmondja, ugye, tehát hogy ez nagyon-nagyon fontos, hogyha én vissza én ugye 67-ben születtem, ha visszaemlékszem a saját iskolai osztályomra, ugye akkor a tanár áll kint és azt mondja, hogy na akkor nyissuk ki a tankönyvet a 67.

[00:27:28]oldalon s ugye mindenki egyszerre még a még a lapozás zajja is így így benne van a fejemben.

[00:27:37]És akkor és akkor még egyszer nem tudom emlékeztetek hangosan olvastunk egyszer aláhúztuk amolvas.

[00:27:43]És ez ez egy illúzió, mert nyilván akkor sem olvastunk egy jól.

[00:27:50]Tehát az egyénre szabottság vagy az egyéni odafigyelés az az teljesen hiányzott.

[00:28:00]És ugye nagyon fontos az, hogy mi azt várjuk, hogy olyan iskolából, ahol mindent megmond a tanár, a gyerekebből valamennyit magával tud vinni, óan versenyeztetik a a társaival, és nem az együttműködést ösztönzik, és a többi, és a többi, hogy majd ebből lesznek aztán olyan felnőttek, akik hát nagyon jól tudnak együttműködni, nagyon tiszteletbe tartják egymás nézőpontját.

[00:28:29]át és természetesen megértőek és elfogadóak és és kíváncsiak, hogyan hogyan lehetne ez.

[00:28:35]Tehát azért az oktatásban brutálisan sok időt töltünk el kötelezően ráadásul ugye és ha az a hatásrendszer nem jó, akkor az az nagyon drasztikus következményekkel jár.

[00:28:51]Az volt régebben a mondás a évnyitókon iskolákban, hogy az iskola arra való, hogy felkészítsön a nagy betűsős élethez.

[00:29:00]És aztán erre azt mondta egy kedves igazgatóm egy későbbi iskolában, hogy a lónak a fütykösét, merthogy ez maga a nagy betűs élet egészen a megszületéstől.

[00:29:09]Tehát nem kell úgy viselkednünk, mintha egyszer csak majd elkezdődne utána az élet.

[00:29:13]Abszolút.

[00:29:14]Nem az iskolának, az életnek tanulunk.

[00:29:17]Azt is mondjam.

[00:29:17]Igen, igen, igen.

[00:29:17]De azért most nem nagyon tudjuk még, hogy milyen lesz az élet 10 év múlva, ugye?

[00:29:25]Tehát most már eljutottunk oda, hogy talán jobb is.

[00:29:29]Hát igen, egyébként igen, ez is igaz, de hogy már nem is tudjuk, hogy mi az az élet, amire fel kell készíteni.

[00:29:35]Tehát én azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb, amire fel kéne készíteni minden egyes gyereket, hogy eléggé reziliens legyen ahhoz, hogy a az életében váratlanul történő dolgokhoz tudjon alkalmazkodni.

[00:29:52]Na most ez az, amivel szerintem semennyit nem foglalkoznak.

[00:29:54]Tehát ezekkel a szoft skillekel vagy ilyen puhább tulajdonságokkal kellene sokkal többet, mondjuk a logaritmus helyett.

[00:30:06]Ági, mondjál, kérdezd, valamit akartál mondani.

[00:30:12]Én azt néztem meg, hogy Izraelben 1988-ban hoztak egy olyan különleges oktatási törvényt, és akkor most még egyszer egy 88-ról beszélünk, hogy hogy azok a sajátos nevelésű igényű gyerekek, akik léteznek a társadalomba, azok a többségi oktatásba vegyenek részt, tehát minden iskola legyen akadálymentes, mindenhol minden pedagógus legyen fölkészülve arra, hogy ha a szülő ezt választja, hogy ő többségi iskolába járatnak a gyerekét, akkor erre lehetősége legyen.

[00:30:41]És ez most úgy néz ki, hogy a gyerekeknek, a sajátos nevelésényű gyerekeknek a 61%-a jár többségi iskolába.

[00:30:49]Ezen belül a nálunk 71.

[00:30:53]Ezen belül a mondjuk a hallássérű gyerekeknek a 88%-a többségiskolába jár, tehát nem külön tanulnak.

[00:30:59]És ez egy érdekes kérdés számomra, hogy a szülők dönthetnek ugye arról, hogy ezt szeretnék vagy speciális intézménybe szeretnék adni a gyereküket, vagy a többségi iskolán belül működő kis létszámú speciális osztályba, ami része a tehát a gyerek része az iskolai izének, és hogy ez mekkora dilemma lehet egy szülő számára, hogy hogy mi alapján dőt, hogy ő hisze abban, hogy a többségi osztályban jó lesz a gyereknek, vagy vagy pont, hogy azt érzi, hogy meg kéne védenie, és akkor Akkor erről akartam kérdezni, hogy régebben beszélgettünk róla többször, hogy a amikor valakirek a gyerekéről kiderül, hogy sajátos nevelésű igényű, hogy egy csomóan azt szeretnék, hogyha ez nem kerülne rá a papírjára, de valahogy mégis hozzájuthatna a dolgokhoz, hogy ez stigmatikus is néhány helyen, hogy ez itt egyáltalán nincsen.

[00:31:52]És hogy nekem ami nagyon érdekes ebben a a az izraeli oktatási rendszer, ugye egyrészt állati szegregált, tehát olyan szempontból, hogy vallási alapú a az iskola leosztás, tehát külön ö van az állami ö hogy mondják ezt, világi, meg az állami vallásos, meg az ortodox, meg az arabszektor.

[00:32:15]Arab szektoron belül is külön vannak a drzok, a beduinok, külön vannak a a muszlim arabok és a keresztény arabok.

[00:32:25]Tehát mindenki máshova jár iskolába, óvodába általában és az egyetemen találkoznak.

[00:32:30]És van egy csomó olyan kísérlet persze, ahol megpróbálnak közösen oktatni több-kevesebb sikerrel.

[00:32:36]ebbe nem mennék bele, de hogy egyrészt van egy ilyen erős szegregáció, másrészt pedig egy állati erősen, inkluzív nagyon-nagyon erősen arra épülő oktatása az a része, amit én láttam.

[00:32:48]Tehát én nem látok rá a beduin oktatási vagy a drus oktatási rendszerre, de hogy a a mi gyerekeinknek az oktatásában azt láttam, hogy állati kooperatív, tehát nem nagyon van olyan helyzet, amikor a tanárként áll és ő beszél és a gyerekek meg figyelnek.

[00:33:06]És nem tudom, hogy azért, mert rájöttek, hogy az izraeli gyerekek egyszer nem olyanok, akik befogják a szájukat és ülnek és figyelnek, vagy egyszerűen ennyire haladóak a a gondolkodásba.

[00:33:16]De hogy én én rendre azt néztem végig, hogy úgy érettségiztek le a gyerekeink, ugye nem a saját anyanyelvükön, hogy percet nem láttam őket így tanulni egyedül itthon a tankönyveikbe mélyedve, és amikor valakinek szüksége volt segítségre a társaságukon belül, akkor beültek a kávézóba.

[00:33:35]azt együtt csinálták a feladatokat.

[00:33:38]Szóval, hogy mindenféle szülői vagy tanári felszólítástól mentesen, tehát hogy valami olyasmit tanulnak meg, hogy ezeket együtt kell megoldani.

[00:33:46]És hogy ez a két dolog annyira egyszerre van jelen, hogy hogy vannak ezek a kis szegmensek, amik aztán egyszer csak összeérnek, hogy a szegmenseken belül nagyon sokféle ember találkozik mégis egymással, hogy ez az egész egy ilyen Ja, és nincsen központi tananyag vagy ilyesmi, de mondjuk ha érettségizni akarsz, akkor mindenki ugyanazt az érettségi feladatlapot oldja meg nagyjából.

[00:34:11]Tehát, hogy de hogy van olyan iskola, aki másodikba nem izgul azon, hogy a gyerek nem tud írni, olvasni, van, ahol meg már az óvodás tud olvasni, mert nekik meg az a fontos.

[00:34:24]Szóval, hogy ez nagyon-nagyon sokféle az iskola, nagyon-nagyon sokféle az az emberanyag, aki itt él.

[00:34:29]És hogy hogy közben meg most valamelyik TV riportban, azt nem tudom, hogy meséltem, valamelyik háború elős közepén mondta egy egy kisfiút meginterjúltak, aki a covid alatt volt másodikos, és azóta ugye főleg háborúk meg mindenfélék vannak, hogy ő azt mondta, hogy hát az űrlények támadása az még nem volt, de azon kívül minden volt, amióta iskolá és azóta várjuk a várjuk az ő támadását és hogy hogy az A az a dolog meg, hogy mit tudom én most ugye elvileg béke van nálunk éppen, de azért északon lőnek, tehát a gyerekeket visszaeresztették az iskolába, és már az első nap az történt, hogy bombariadó volt, és akkor a mindenféle védelemtől mentesen a tanterembe a gyerekek fekszenek a hasalnak a padlón a fejüket, vagy a kezüket a fejükre téve, hogy hogy ezekbe a különleges helyzetekbe, amikor meg cselekedni kell, akkor meg a nagyon pici gyerekek is feltalják magukat és cselekzenek.

[00:35:32]Szóval, hogy egy csomó olyan dolog van, ami nem csak a háború, hanem egyszerűen ez a társadalom úgy működik, hogy baromi jól improvizál, és hogy ebbe a gyerekek is tök jók.

[00:35:40]Ha valamit változtatnék az oktatáson, az az lenne, hogy ezt a vallási alapú külön választást ezt megszüntetném.

[00:35:48]De hát nyilván ez lakhely is meg minden, de hogy hogy azt látom, hogy ott ott sokat lehetne kapni.

[00:35:56]Tehát á mi milyen arányai vannak a vallási iskolákban az érettségnek versus világi iskolák?

[00:36:03]Tudsz erről valami számot?

[00:36:05]Mármint a siker.

[00:36:07]Hát a nem a az ortodox iskolákban nem csinálnak olyat, mint érettségi vizsga.

[00:36:11]Tehát ott a szok ezt valamikor mondtam, hogy volt már ilyen próbaper, ahol egy esivaboher beperelte az államot, mert ő nem tanult matekot, történelmet és angolt, és hogy ezekre a dolgokra neki szüksége lenne a felnőtt munkaerőpiaci elhelyezkedésben.

[00:36:30]És az állam, aki hagyta, hogy őt az iskola ne tanítsa meg, és megnyerte.

[00:36:35]Tehát megnyerte, de hogy elképesztően sokféle, de de olyan is állam iskolába, a a legnagyobb bukótárgy egyébként az állami iskolába a testnevelés, meglepő módon kötelező testnevelésből érettségizni.

[00:36:48]És vannak egy csoman, akik úgy vannak vele, hogy ezt majd így bepótolják, és akkor a honvédség után vagy közben visszajárnak a gimnáziumokba, és azt mesélte valaki, hogy azt nehéz kiválasztani, hogy hanyadikosokhoz járjál be, mert a hatodikosokhoz azért nagyon ciki, meg azok még így nagyon akarnak, meg így nagyon futnak, meg nagyon izé, vagy hetedikesek.

[00:37:07]Az érettségizők azok már nem csak semmit ott nem tudod ott ez konkrétan egyedül tornázol, tehát hogy hogy belőni azt, hogy hol vagy, még nem annyira ciki, de azért így nem is kell nagyon, de azért na mindegy.

[00:37:18]Szóval, hogy vannak ezek a vicces dolgok.

[00:37:21]És na ez egy nagyon erős program a honvédségen belül, hogy aki nem érettségizett le, azt a honvédség ideje alatt leérettségiztetik.

[00:37:29]Tehát tan tehát azok külön jelentős részt töltenek a katonaidejükből arra, hogy ők középiskolai tanulmányaikat befejezzék.

[00:37:40]Tehát az esélyegyenlőségi része a honvédségnek az azt is jelenti, hogy hogy úgy menjél ki onnan, hogy legalább egy érettségid legyen már.

[00:37:50]Az a nagy helyzet, hogy nagyon megy az idő, és én nagyon meg szerettem volna kérdezni, hogy hogy nem tudom, hogy hol tart most Magyarország a oktatásban, de mivel, hogy kormányváltás van, te erről mit mondasz?

[00:38:01]Én végigolvastam a Tiszának az oktatási programját, ami igazából ugye Na igen, mondtam nem az nem az egészet olvastam végig, hanem megnéztem a drog drogrészt, az nagyon érdekes volt.

[00:38:14]Aha.

[00:38:15]És de tüzetesen megnéztem az oktatás politikáját, ami nem egy kifejtett izé, de ott vannak víziók, tehát nagy sarokpontok.

[00:38:22]Igen.

[00:38:23]Sarokpontok.

[00:38:23]Nagyon fontos szerintem, hogy valami meghatározza, hogy mit szeretne, hogy te mit gondolsz arról, hogy mi lesz, vagy mi lehet, vagy optimista vagy vagy mit gond?

[00:38:33]Igen.

[00:38:35]Hát amúgy a a miniszterjelölt személyével kapcsolatosan nagyon optimista vagyok.

[00:38:40]Én is olvastam annak idején a Tisza programjában az oktatást, és szerintem sok olyan dolog már most már ebben a programban is szerepelt, ami ami ami ami muszáj, hogy megtörténjen.

[00:38:55]Ugye az egyik ilyen a tankötelezettségi kornak a visszaállítása 18 éves korra.

[00:39:02]Tehát ez ez egy ez egy katasztrofális intézkedés volt.

[00:39:08]A és egyébként nem is váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

[00:39:10]A másik Várjál, mi volt a hozzáfűzött remény?

[00:39:15]Hát ugye az, hogy a hogy a hogy nem a felsőoktatásnak kell tanulni, hanem minél hamarabb ki kell menni, és a és a ezekben az úgynevezett szakmunkás képzőhelyeken kell dolgozni, vagy kell tanulni ugye ebben a ebben a modellben, és ott nem nem kell technikusnak lenni, és a többi, és a többi, és hogy Azok a gyerekek, akik pedig nagyon sokat buknak, nagyon nehezen teljes teljesítik, ugye azokat el lehessen küldeni a nyolc osztály befejezése nélküli is úgy, hogy betöltik a 16.

[00:39:55]életévüket, tehát hogy azok meg ne kerüljenek költségbe.

[00:40:00]Tehát, hogy igazából ez a népbutításnak a része, ha megengeded, akkor ez nem jött be, akkor az a választásokon nem jött be, mert nagyon a sajtó Na de azt akarom mondani, hogy a sajtóban is nagyon jelentős népburítás volt, és most kiderült, hogy ez mégse működik.

[00:40:17]Tehát, hogy mégis az ország egy jelentős részre azt mondta, hogy srácok ez nem há igen.

[00:40:23]Egyébként abban a abból a szempontból sem jött be, hogy soha ennyien nem jelentkeztek a felsőoktatásba Magyarországon, mint az idén, tehát rengetegen.

[00:40:36]Szóval azt gondolom, hogy hogy ezt rosszul mérték be, de ettől függetlenül jó sokáig tartott, amíg amíg azért kárt okozott.

[00:40:44]Ez az egyik.

[00:40:44]A a másik, amit szerintem nagyon fontos, és meg fognak csinálni, hogy a az egy darab tankönyv monopóliumának az eltörlése, hanem ugye differenciáláshoz differenciál differenciáltan kell tanítani és használni az a a tankönyveket, és sokkal nagyobb szabadságot kell adni a pedagógusoknak.

[00:41:09]egyébként az, hogy a magyar iskolarendszer mára szerintem annyira nem jó, és persze 1000er kivét tisztelet a kivételnek, hogy ma szerintem jobb fogyatékos gyereknek lenni benne, mint nem fogyatékos gyereknek lenni benne.

[00:41:25]És ezt és ezt azzal tudom alátámasztani, hogy valójában az egyéni bánásmód, a külön támogatás, a az átmeneti helyzetekben a segítségnyújtás satöbbi, ez minden gyereknek jár.

[00:41:40]Tehát ugye nem arról van szó, hogy a hogy a tipikus fejlődésű gyerekek homogén csoportot alkotnak, és akkor vannak a fogyatékos egy kett három ők másmilyenek, hanem a tipikus fejlődésű gyerekek is mind-mind másmilyenek, és mindegyiknek másra van szüksége, és mindegyiknek más az érdeklődése és a tempója.

[00:42:00]Tehát, hogy hogy nem maradhat így.

[00:42:03]A a harmadik hogy szerintem ugye ez a egész tankerületi és központosított és egy tankönyv és nem csak, hogy egy leírón, ami egyáltalán nem ilyennek indult, és itt most csak és itt most nem megyek bele abba, hogy hogy tematikájában is borzalmasanat, de hogy ugye azt akarták, hogy megszűnjen ez a leíró jellege és egy kurrikuláris tanterv legyen aminek mondjuk a 60%-nyi tartalom van megadva, és az összes többi az szabad, és azt igazíthatja a vidéki iskola.

[00:42:45]Az ő az odajáró gyerekek előzetes tudásához, tapasztalatához meg igazíthatják.

[00:42:50]12.

[00:42:53]kerületi iskola is.

[00:42:53]Tehát, hogy ez a sok minden, ez gyakorlatilag a pedagógusok közül a gondolkodó, kreatív, autonóm pedagógusokat is kinyírta.

[00:43:04]Tehát hogyan hogyan várunk jó pedagógiai munkát valakitől, aki gyakorlatilag egy végrehajtó személy ma már?

[00:43:13]Úgyhogy ez a három dolog, tehát hogyha a tankötelezettségi kor, a tankönyvválasztás és a NATO hozz való hozzányúlás megtörténik, akkor szerintem már már elég jó.

[00:43:30]Ugye ma már azért nem annyira rossz a a bére a pedagógusoknak, tehát az egyetemi oktatók bérénél sokkal, de sokkal jobb.

[00:43:41]egy már egy gyakornok annyit keres, mint egy egyetemi adjunktus.

[00:43:43]Tehát ez ez szégyenletes, de azt mondom, hogy a köznevelési bérek nem annyira annyira vészesek, de hogyha sikerülne visszaadni a akár az önkormányzatoknak, de mindenesetre ezt az erősen központosított tankerületi logikát megszüntetnék, és és közelebb hoznák az iskolák vezetését az iskolah használókhoz, ugye akkor az nagyon-nagyon jó változás lenne.

[00:44:17]És a és az utolsó, amit amit én még fontosnak tartok, az az, hogy hogy muszáj lenne a módszertani megújulást is.

[00:44:28]Tehát ha ha nem megy magától, akkor valamilyen módon hát ösztönözni, vagy vagy vagy hát elvárni, inkább így mondanám, de én azt várnám, vagy az az én vízióm, hogyha ezek a dolgok megtörténnek, amiket az előbb mondtam, akkor nagyon sok pályakezdő el fog helyezkedni tanárként, és jó munkát fog végezni, és vissza és és meg és lesz kedvük az idősebbeknek is újra hát jó iskolai munkát végezni.

[00:45:04]Szóval ez ma egy nagyon nagyon sokat nagyon megviselt, nagyon kontraszelektált, nagyon túlterhelt pedagógus társadalom, és és ugye ehhez jött még ez az egész ország hozzá.

[00:45:24]Hát igen.

[00:45:24]Tehát akkor akkor optimista vagy?

[00:45:28]Hát hát most mindenképp optimista vagyok.

[00:45:31]Tehát egyrészt önmagában az oktatás Igen.

[00:45:34]Pontosan.

[00:45:34]Tehát azzal, hogy az oktatás már nem a belügyminisztériumhoz fog tartozni, hanem saját tárcája lesz.

[00:45:41]Lert Juditot nagyon szeret.

[00:45:46]Mi lett az iskolarendőrökkel egyébként?

[00:45:49]Azok emlékeztek, amikor annak idején erről beszéltünk, ezen működő, mert mi csak amikor akkor beszéltünkró, amikor behozták és az első gyerekeket hozzábilincselték a nem tudom fötőtesthez, mint a rendőrkapitányságon szokták volt.

[00:46:04]De aztán valahogy így nem hallottunk róla többet, de akkor ezek szerint vannak.

[00:46:11]Hát igen, remélhetőleg az iskolarendőrök is eltűnnek, de ami ami viszont fontos, hogy hogy viszont a gyerekek is nagyon rossz állapotban vannak.

[00:46:20]Tehát az a fajta az az emberek is, de ugye az az egy az a a azt azért valahogy kevésbé fáj az én szívem, de az, hogy a gyerekek nagyon-nagyon rossz állapotban vannak, nagyon-nagyon magas, tehát hogy csak annyit mondok nektek, hogy az egyéb pszí és fejlődési zavar kategóriájában tehát a az összes fogyatékossággal élő gyereknek vagy esen is, tehát rendelkező gyereknek a fele az egyéb pszichés fejlődési zavar kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy viselkedési zavara van, figyelemzavara van, vagy tanulási zavara van, vagy vagy akár ezek már következményesen jelennek meg.

[00:47:11]Tehát az biztos, hogy az új oktatási minisztériumnak, vagy nem tudom, hogy hogy fogja gyermek és oktatási minisztériumnak nagyon-nagyon fontos lenne, hogy a hogy rengeteg erőforrást rendeljen az iskolai mentálhgién területre, és különösen a prevencióra, vagy a vagy a mentális jólép prevenciójára.

[00:47:41]Tehát ezt a folyamatot valahogy meg kell állítani, mert ezek ezeknek a tehát olyan olyan nagy arányú a gyerekeknek a nehézsége, hogy hogy abból tényleg aggodalomra adok ott az, hogy hogy felnőttként milyen társadalom lesz.

[00:48:00]Meg van benne egy 25%-os béremelési elképzelés, ami ami mindenképpen jó, de még a Lukács akart valamit kérdezni az előbb.

[00:48:09]Hát meg nem mondok semmit a német tapasztalatairól.

[00:48:13]Én mondok szívesen, mert van mit, de a a maradék hat percben ezt már nem fogom előadni.

[00:48:18]Gyorsan.

[00:48:19]Mindeneset mindes nálunk nálunk ez úgy működik, hogy ugye egy kicsit máshogy működik az ottás, mert nem 8+ 4, hanem számos parallel struktúra van, amiket most nem fogok részerezni.

[00:48:31]Mindenesetre nálunk az esi az úgy működik, hogy delegálnak iskolánként a az odabeiratokkozott, vagy oda oda ki nem akarom azt mondani, hogy kirendelt, mer kicsit hülyén hangzik gyermekek, akiket oda osztottak be.

[00:48:48]Ezeknek számától függően delegál az állam a körzetbe olyan oktatókat, akik képesek kísérni a gyermeket.

[00:48:56]Itt kíséretről van szó, nem oktatásról igazán.

[00:48:58]És ugye azért is nevezik ezt kíséretnek, mert ugye az a dolga neki, hogyha már nem tud együttműködni a gyermek az órán a az a aktuális folyammal, akkor kikíséri az osztályból.

[00:49:08]Valóban viszont nem elmennek utána labdázni, hanem folytatják a témát kettesben.

[00:49:14]Ez egy fontos szempont.

[00:49:16]Viszont az a probléma, hogy ugye ez így teoretici nagyon jól hangzik.

[00:49:20]Gyakorlatilag viszont erre azért kell ember, ami anny annyi nincs, mint amekkora igény vóna.

[00:49:24]Tehát vannak ezek a ebből a fajta kényszerből született kényszer integrált iskolák, amban az állami iskolákban általában hiányosságok vannak létszámból, a magániskolákban viszont beszéltem két magániskola tanítójával, tanáral, bocsánat, nem ugyanaz a tanító, ezt már meg megértettem.

[00:49:46]Ö, és azt mondták, hogy mivel mivel nekik budgetjük van bőven, tehát költségvetésük van rendesen, ezért ők azt megfordták a kérdést, és nálak az összes tanárnak fel kell készülnie a négy legalapvetőbb tanulási nehézségre, és erre kell adaptálniuk az ő saját témájukat, és hogyha persze ennél valamivel extrémebb helyzet fordul elő, akkor már bevetnek külön dedikált segítőt, aki ki tud menni az osztályból, és tudja a kezét fogni.

[00:50:16]és kísérni ebben.

[00:50:21]Az meg a másik, hogy a a ez a kísérő tanár neki az egyik dolga, hogy ott ül és figyeli, hogy hogy áll a lelke az illető gyermeknek.

[00:50:29]A másik pedig az, hogy ő minden hét elején megtervezi, hogy melyik órákon vegyen részt egyáltalán a gyermek.

[00:50:37]Tehát úgy mindegyiken nem kell neki kötelezően bent ülnie.

[00:50:41]A a kísérőtanár előre eldöntő, melyik azok az órák, amik nála kritikusabbak lehetnek.

[00:50:45]Tehát ha mindig a matekórán van neki dükkörése, akkor esélyes, hogy a matekórára fogja kivinni előre.

[00:50:51]És kettesben beszélgetnek az aktuális kurikulumról, amiről meg az a szép, hogy itt azért nagyon lazán kezelik a kurrikulumot, tehát van egy centrálisan meghatározott tanet, amit amit általában követni kell.

[00:51:06]Viszont az iskolák, tanítóköryzetek maguk határozzák meg, hogy azt hogyan alkalmazzák, tehát hogyan, milyen mélységekig mennek, milyen témákban.

[00:51:17]A tankönyvek meg nem úgy van, hogy van egy központilag meghatározott egy darab tankönyv a matematikára per évfolyam, egy darab a fizikára, egy darab a kémiára.

[00:51:27]És van két-három fajta nyelvekre, hanem minden témában vannak kiadók, akik a szövetségi államban a helyi specialitásokra szabják a saját vezőjukat.

[00:51:39]Tehát vannak a hamburgi angol nyelvkönyvek, a a berlini közgazdasági tankönyvek, a frankfurti matek könyvek.

[00:51:48]Bábé hülyen hangzik, minden zónában külön kiadják, tehát nincsen egységes könyv.

[00:51:52]És még ezekből is a tankerületek és az iskolák maguk meghatározzák a tanév elején, vagy az előző tanév végén, hogy melyik könyveket fogják ők követni.

[00:52:05]És ezt a ezt a oktatási minisztérium, amit ugye tudni kell, hogy Németország szövetségi köztársaság, tehát minden szövetségi államnak közte Hambognak is van saját oktatási minisztérium, ahogyan igazságügyi és gazdasági is.

[00:52:16]És itt az a helyi oktatási miniszter olyan szinten vesz részt ebben a kérdésben, hogy a kurrikulum kidolgozásában segít és konfliktusokat elhárít, de nem mászik bele egyáltalán ilyen részletekbe, hogy milyen milyen tankövet használnak és milyen mélységekig mennek milyen területekre, ami egyébként gyönyörű, mert tényleg az iskolák el tudják határozni a saját specialitásoknaktól függően, hogy hogy merre haladjanak.

[00:52:43]És persze a végeredménynek azért nagyjából ugyanannak kell lennie, csak hogy hogy jutnak el oda, az már nem a az már nem a minisztérium dolga.

[00:52:50]Tehát nem egy politikai döntés, hanem valódi helyi szakmai.

[00:52:54]És szerintem ez gyönyörű.

[00:52:54]És ami a másik, ami még felmerült, mint kérdés, az a osztályzás.

[00:53:01]Itt kötelező osztályzás az első három évben nincs egyáltalán.

[00:53:05]És azt beszéltem államiskolákban is, meg publikus iskolák, hogy hívják ezt?

[00:53:08]Nem publikusan, hanem privát iskolákban.

[00:53:14]A magániskolákban később kezdik az osztályzást, előtte szöveges visszajelzést kapnak a tanulók.

[00:53:22]Értékelik őket, de nem számokkal.

[00:53:22]Ez nagyon fontos.

[00:53:27]És a államioktatásban a negyedik évtől kapnak tényleges osztályzatot.

[00:53:31]A privát iskolákban van, akivel beszéltem, azt mondta, hogy negyedik, van, aki azt mondta, hogy hatodik évtől kezdenek el számszerű értéket kapni.

[00:53:42]És a legutolsó témán, most már tényleg nagyon vigyázni fogok, az a az a házi feladat, ami úgy általában nincs az a az alapoktatásban.

[00:53:53]Ha van, akkor korosztálytól függően erősen időlimitált, maximum napi 10-15 percnyi otthoni munkával járhat.

[00:54:04]Az első és a második évben általában semennyi.

[00:54:07]A lányom, aki most másodikos második évét végzi az általános iskolában, neki egyáltalán nincs igazán házi feladata.

[00:54:14]Néha felmerülnek egyes feladatok, amik úgy hetente kap egyetlen öt perc alatt elvégezhető érdekességet, de ezenkívül lényegében semmi.

[00:54:24]És a maximum, ha valaki eljutalán az általános iskolában, és a gimnázium végéig, az az a 30 perc.

[00:54:31]tevékenység lehet a az iskolai tanuláson kívül ennél több nincs.

[00:54:39]Tehát nincs olyan, aki aki több órát fog dolgozni otthon még azon, amit az iskolában hallott.

[00:54:42]Ez egyszerűen nem fordulhat elő.

[00:54:46]Máské persze, hogy egy magániskolában ez törvény nem tiltja a házi feladatot, csak nem szokták.

[00:54:51]Tehát ez gyakorlatilag így történik.

[00:54:54]Mindenesetre a magániskolában persze elképzelhető, hogy fakultatíven megjelennek olyan házi feladatok, amiket választhat a gyermek, és ez alapján fejlődik előre, ahova kell neki.

[00:55:06]Köszönöm a szót.

[00:55:08]Jól van.

[00:55:09]Képzeljétek, egyébként Lecske itt se nagyon van, de amit én tök örömmel látok, hogy viszont verset kell tanulni minden héten egy verset meg kell tanulni.

[00:55:17]És ez annyira jó pofa, mert az anyukám, aki itt lakik velünk, és most volt nemrég a születésnapja, és hát már nem nagyon emlékszik semmire.

[00:55:27]Köszönöm szépen.

[00:55:27]De a versekre igen.

[00:55:29]Tehát hogyha én rosszul kezdek elmondani egy József Attilát, akkor azonnal kijavít.

[00:55:33]És olyan jó, mert az egy ilyen közös közös felület, csak hát ugye franciául van sajnos, tehát nem tud benne részt venni, de hogy ez a ez olyan jó a memoriter dolog, nem?

[00:55:43]Ühüm.

[00:55:43]Igen.

[00:55:46]Nekem viszont nagyon rossz szerepem van.

[00:55:48]Én be szeretném rekeszteni ezt a dolgot, mert én önös vagyok.

[00:55:50]Az a helyzet, hogy nagyon élveztem ezt a mai alkalmat, és köszönöm Andrának, hogy é nagyon itt és órákig tudtam volna még beszélgetni.

[00:55:59]Rengeteg kérdésem volt, meg csomó mindent mondtam volna még, de erre sajnos nincsen idő, úgyhogy el kell, hogy búcsúzzunk és mint örültem, hogy mindenki, aki kíváncsira, hogy a Kerényi mit mondott volna, az írjon neki levelet és fog rá válaszolni.

[00:56:13]Köszönöm szépen az angol oktatási rendszerről, meg verseimet is felolvasni.

[00:56:17]és megtanítom a verseimet nekik.

[00:56:20]Jó.

[00:56:20]Na akkor köszönöm szépen nektek.

[00:56:23]Mi köszönjük, hogy itt voltál.

[00:56:24]Mi is köszönjük.

[00:56:27]És akkor reméljük, hogy Magyarország És akkor reméljük, hogy Magyarországon pozitív irányba megy az oktatás.

[00:56:32]Zárszóként valami pozitívat mondanék.

[00:56:35]Reméljük.

[00:56:36]Jól van, akkor mindenkinek köszönöm, hogy itt volt.

[00:56:38]Mi voltunk az árnyék és és köszönjük szépen, hogyha hallgattok minket.

[00:56:43]Sziasztok.

[00:56:45]Sziasztok.

[00:56:45]Sziasztok.

[00:56:46]Sziasztok.