Magyar Hang 48:58

Molnár Gusztáv: Szeretném magamhoz ölelni a nagyfiamat! – Mindenki függő

újrakezdésfüggőségmentális egészségcsaládinterjúközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Molnár Gusztáv: Szeretném magamhoz ölelni a nagyfiamat! – Mindenki függő
tl;dr
  • Molnár Gusztáv a 2024-es mélyrepülés után radikálisan újrakezdte életét: minden kapcsolatot megszakított, és a legalapvetőbb szükségletekre koncentrált.
  • Megnyerte az RTL Sztárboxot, ami strukturált, fegyelmezett életmódot adott neki, és egy új közösséget jelentett számára.
  • Jelenleg mentálhigiénét tanul, civil munkát végez, és segítőként dolgozik, de tudatosan kezeli kompetenciahatárait.
  • A felépülés két kulcsfogalma számára az alázat és az unalom újraértelmezése: az unalom nem a semmittevés, hanem a jelentésadás hiánya.
  • Legnagyobb fájdalma 13 éves fiától való elszakítottsága; folyamatosan próbál kapcsolatot teremteni, de falakba ütközik.
  • Elismeri, hogy múltbeli viselkedése szégyent és fájdalmat okozhatott fiának, de mostani életével szeretne bizonyítani.
  • „Nem tudok boldog lenni, mert nagyon hiányzik. Tehát hogy az ő hiányát Lili Róza se tudja, tehát hogy az a hely a szívemben a fiamé." – Molnár Gusztáv

  • Több mint egy éve nem érzi a „lebuknivaló" szorongását, és a műsorvezető szerint most először tűnik hitelesnek és önazonosnak.
  • A felépülést nem a győzelmekben, hanem abban látja, hogy fia bármikor találkozhat egy józan apával, nem csak egy sírhalommal.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés kontextusa és a résztvevők

A Magyar Hang Mindenki függő című podcastjének vendége ezúttal Molnár Gusztáv színművész, aki a műsorvezető régi barátja. A beszélgetés apropóját az adja, hogy 2024 októberében egy rendkívül feszült, érzelmekkel teli interjúval indult a sorozat, amelyben Molnár Gusztáv éppen harmadik hosszabb rehabjára készült. Azóta az élete gyökeresen megváltozott: megnyerte az RTL Sztárbox című műsorát, megnősült, kislánya született, egyetemre jár, és segítő szakemberként kezdett dolgozni. A beszélgetés középpontjában a függőség, a felépülés, az alázat, az unalom, valamint a fiával való kapcsolatának fájó hiánya áll.

A felépülés útja: Komlótól a visszaesésig

A komlói terápia tapasztalatai

Molnár Gusztáv elmondása szerint a komlói volt a leghosszabb terápiája, amelyet végig is csinált. Amikor bekerült, rendkívül rossz állapotban volt – „szakadt gatyával, földönfutóként" –, mégis arcoskodva fogadta, hogy az érzésekkel fognak dolgozni, mondván: „hagyjatok, hát színművész vagyok, ezeket szoktam leszámlázni". A terápia során azonban komoly felismerésekre jutott:

„Lementem a pokolba, és szépen felemelkedtem, tudod, így a föld fölé, és akkor így megvilágosodtam, és én vagyok a nagy felépülő, és én most már minden, tudod, rajtad is átlátok, tudod, így mi mindent így izé, mint a Mátrixban a Neo" – Molnár Gusztáv *

Utólag visszagondolva ezt a „nagy felépülő" szerepet menekülésnek és újabb szerepjátszásnak látja. A terápiás közegben, ahol csak férfiak voltak, „reggeltől estig vizslatták a másikat", és mindenre magyarázatot kerestek – ez a fajta túlzott önelemzés is egyfajta pótcselekvés volt számára.

A terápia utáni időszak és a visszaesés

Komló után két hónapig volt józan, majd visszaesett. A visszaesés kiváltó okaként a fiával kapcsolatos helyzetet jelölte meg: a gyermek édesanyja üzent, hogy „ő ezt a felépülő dolgot nem veszi", és további jogi lépéseket helyezett kilátásba. Molnár Gusztáv számára az igazságtalanság érzése különösen veszélyes trigger:

„Az igazságtalanság, ami jegyfüggő nekem nagyon-nagyon veszélyes érzés, hogyha velem igazságtalanságok történnek. És akkor jött egy olyan, hogy ti a felépülő közösség meg mindenki, aki nekem segít, meg támogat […] mindenki kapja be, és akkor fogtam magamat, és megvettem azt a két DKst" – Molnár Gusztáv *

A visszaesés után ugyanaz a dinamika indult be, mint korábban: „ezt még nem számoljuk" felkiáltással próbálta bagatellizálni az ivást, miközben a közösség előtt továbbra is a józan élet képét mutatta. A műsorvezető megjegyezte, hogy ekkoriban ismerkedtek meg közelebbről, és egy ideig Molnár Gusztáv nála is lakott.

A 2024-es év: mélyrepülés és a fordulópont

A 2024-es év szinte teljes egészében mélyrepülés volt. A műsorvezető – aki maga is felépülő függő – bevallotta, hogy ekkor már nem adott volna sokat Molnár Gusztáv életéért:

„Én azt gondoltam, hogy a Gusztit el fogjuk veszíteni nagyon. Hát olyan 25 tavaszán temetünk, hogy de szerintem nem én voltam az egyetlen, aki azt mondta, hogy Guszti meg fog halni. Én is köztük voltam." – a műsorvezető *

Molnár Gusztáv is megerősítette: „Én is köztük voltam." Egyedül a későbbi felesége, Dorina hitte, hogy nem fog meghalni.

A fordulat: „mindenkit kidobtam az életemből"

2025 januárjában Molnár Gusztáv radikális döntést hozott: mindenkivel megszakította a kapcsolatot – a felépülő közösséggel, a barátokkal, a segítőkkel, még azokkal is, akik anyagilag támogatták. Ezt így indokolta:

„Úgy voltam vele, hogy húzok egy kört, egy kaukázusi krétakört, beleállok és nincs benne senki, csak én." – Molnár Gusztáv *

A célja az volt, hogy a Maslow-piramis legaljáról indulva újraépítse az életét: „mit eszem, hol alszom" – ezekre a legalapvetőbb kérdésekre koncentrált. A párjához, Dorinához költözött azzal a feltétellel, hogy „abban az esetben, hogyha van még egyetlen egy csiszi csuszi, abban a pillanatban […] utca".

A Sztárbox és az új élet alapjai

A boxolás mint a felépülés eszköze

Amikor két felkérés közül választhatott, Molnár Gusztáv tudatosan a Sztárboxot választotta, mert érezte, hogy ez nem csak egy műsor, ahol „mondok magamról valamit", hanem egy hét-nyolc hónapos, szinte napi edzéssel járó elköteleződés. A felkészülés során minden edzésen ott volt, és az RTL-lel való együttműködését is maximális fegyelemmel kezelte:

„Én voltam az, aki az RTL-vel úgy szerződtünk, hogy én mindig fölveszem a telefont, ha kapok egy emailt, én mindig azonnal válaszolok rá." – Molnár Gusztáv *

A csatorna részéről nagy bizalmat kapott, amit ő azzal viszonzott, hogy minden kérést azonnal teljesített. A boxközösségben egy új családra lelt, és – mint fogalmazott – „volt értelme végre az életnek".

Civil munka és egyetemi tanulmányok

A box mellett egy teljesen civil cégnél kezdett dolgozni („nem művészeti tevékenységet folytat, nem egy elektronikai disztribútor"), és jelentkezett egyetemre is. Amikor elmondta Dorinának, hogy boxolni fog és civil munkát vállal, a párja reakciója jellemző volt: „akkor ki kell találni, hogy a döntőmérkőzésemre mit vegyek föl". Molnár Gusztáv szerint a hitet, ami átsegítette ezen az időszakon, „az első fél évben többször cipelte a feleségem".

A győzelem pillanata

A Sztárbox megnyerése után, amikor felemelték a kezét, egy szó hagyta el a száját: „felépülünk". Ezt utólag „spirituális pillanatnak" nevezte. A győzelem után a fiának is üzent, ami átvezet a beszélgetés talán legérzelmesebb témájához.

A fiú: Benedek hiánya és a kapcsolatfelvétel nehézségei

A jelenlegi helyzet

Molnár Gusztávnak van egy 13 és fél éves fia, Benedek, akit hosszú ideje nem láthat. Bár most született egy kislánya (Lili Róza), és az élete szinte minden területén rendeződött, a fia hiánya beárnyékolja a boldogságát:

„Nem tudok boldog lenni, mert nagyon hiányzik. Tehát hogy a az ő hiányát azt Lili Róza se tudja, tehát hogy az a hely a szívemben a fiamé." – Molnár Gusztáv *

Folyamatosan próbálja felvenni a kapcsolatot, de „falakba ütközik". A gyermek édesanyja gyámügyön keresztül szeretné szabályozni a kapcsolattartást, először fél évig csak telefonos formában, amit Molnár Gusztáv nem fogad el – ő látni akarja a fiát. Létezik egy felügyelt kapcsolattartás nevű lehetőség is, ahol szakemberek jelenlétében találkozhatnának.

Önreflexió és felelősségvállalás

Molnár Gusztáv őszintén beszélt arról, hogy milyen hatással lehetett a fia életére a nyilvánosság előtt zajló leépülése:

„Egészen biztos vagyok abban, hogy rengeteg fájdalmat okoztam a fiamnak azzal, amikor újságokat kellett olvasnia, vagy nem kizárt, hogy ne találkozott volna azzal, hogy én hol fetrengek, mit csinálok. Tehát én azt érzem, hogy biztos, hogy óriási nagy szégyen lehetett Molnár Gusztávnak lenni egy időben." – Molnár Gusztáv *

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a folyamatos szégyen és az ivás ördögi kört alkotott: „Miért iszom? Mert szégyellem magam. Miért? Mert iszom."

Amit a fiának adni tud

Molnár Gusztáv úgy véli, hogy jelenlegi életénél többet nem tud bizonyítani a fiának: megnyert egy tévéműsort, egyetemet végez, segít másoknak, szép helyen lakik, jelen van a családja életében. Készít egy ajándékot a fiának – a saját élettörténetét, őszintén, minden hibájával együtt:

„Nem voltam jó apja. De bármit kérdezhet tőlem bármikor. És én őszintén fogok rá válaszolni." – Molnár Gusztáv *

A műsorvezető – aki találkozott a fiú édesanyjával is – úgy fogalmazott, hogy bár részrehajló, de úgy érzi, Molnár Gusztáv „legalább egy találkozásra megérdemelne egy esélyt".

A segítővé válás útja: mentálhigiénés tanulmányok és kliensek

Tanulmányok és kompetenciahatárok

Molnár Gusztáv jelenleg mentálhigiénét tanul a Budapesti Gazdasági Egyetemen, és már kliensekkel is dolgozik. A műsorvezető felvetette, hogy nem túl korai-e ez alig több mint egy év józanság után – a szakmai konszenzus szerint általában 2-5 év szokott eltelni, mire valaki hitelesen segítővé válhat. Molnár Gusztáv elmondta, hogy konzultált erről egy 30 éve felépülő függő professzor mentorával, aki támogatta ebben.

A saját gyakorlatáról így beszélt:

„Én semmi mást nem tudok csinálni, mint azt, amit én tapasztaltam és tanultam, azt egy pár alkalmon keresztül azt a tudásanyagot már át tudom adni. A mentálhigiénés tanulmányom miatt tudom, hogy mi a kompetenciahatárom." – Molnár Gusztáv *

Az első alkalom mindig ingyenes, baráti beszélgetés, ahol elmondja, miben tud segíteni, és milyen szakemberekhez, intézményekhez lehet fordulni. Tudja, hol van a határ: amikor már pszichológus vagy addiktológus szükséges, továbbirányítja a klienst. A coachingról kritikus véleményt fogalmazott meg: „ha nincsen pénzed labdára, akkor segít összespórolni".

Tapasztalatok a kliensekkel

Két példát említett: egy srácot, aki „annyit hazudik nekem, mint te annak idején, mint én annak idején" – ez emlékezteti a régi önmagára, ami egyszerre fájdalmas és hasznos. A másik egy közel 60 éves hölgy, aki évtizedek óta próbálkozott, és most érte el az első 100 nap józanságát – ez „elképesztő jó érzés" volt számára.

Az alázat és az unalom mint kulcsfogalmak

Az unalom természete

A beszélgetés egy pontján Molnár Gusztáv két olyan fogalmat emelt ki, amellyel a felépülés során folyamatosan dolgozik: az alázat és az unalom. Az unalomról éppen aznap reggel beszélgetett a feleségével. Saját definíciója szerint:

„Az unalom az nem az, amikor nem történik semmi, hanem amikor képtelen vagy azt jelentéssel felruházni, ami történik." – Molnár Gusztáv *

A függők számára az unalom különösen veszélyes, mert ilyenkor jelentkezik a késztetés az ivásra. Ő maga most tanulja, „hogyan csináljak úgymond semmit úgy, hogy az hasznos legyen nekem".

Az alázat gyakorlása

Az alázatot elsősorban a fiával kapcsolatban tanulja: elfogadni, hogy a fia még nem bízik benne, és hogy ehhez joga van. Ahogy fogalmazott: „én ennél többet bizonyítani a fiamnak nem tudok". Az alázat része az is, hogy egyre inkább belátja: minél többet tanul és olvas, annál „hülyébbnek" érzi magát – de ezt „jólesően", felszabadítóan éli meg.

Önazonosság és a „lebuknivaló" hiánya

A beszélgetés egyik visszatérő motívuma volt, hogy Molnár Gusztáv mostanra eljutott oda, ahol nincs „lebuknivalója". Ezt így magyarázta:

„A több mint egy éve nincs bennem az az érzés, hogy mikor érnek tetten." – Molnár Gusztáv *

Ez nem jelenti azt, hogy tökéletes lenne – elmesélt egy esetet, amikor az egyetemen elfelejtett beadni egy beadandót, és először „kamukázni" kezdett, mielőtt őszintén bevallotta volna a tanárnak, hogy egyszerűen elfelejtette. Vannak hétköznapi hiúságai is: „12 kg-ot híztam a terhesség alatt" – viccelődött, utalva arra, hogy felesége várandóssága alatt ő is felszedett súlyt, és azóta kritikusan néz a tükörbe.

A műsorvezető megerősítette, hogy most „abszolút önazonosnak" és „hitelesnek" látja őt, szemben a 2024 októberi interjúval, amikor még „össze-vissza vetített" és „hajlította a teret, ahogy neki jó".

A felépülés mint ajándék és a jövő reménye

Molnár Gusztáv többször hangsúlyozta, hogy a felépülés legnagyobb ajándéka nem a Sztárbox-győzelem, nem is a kislánya születése, hanem az az érzés, hogy „nincs olyan csontváz az elmúlt egy évből, ami már kiesett". A beszélgetés végén egy filozófiai gondolattal zárta a fiával kapcsolatos témát:

„A fiamnak megadtam azt a lehetőséget, és remélem, hogy sokáig fogunk még élni, hogy bármikor találkozhat egy józan apával. Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy egy temetőben mehet ki egy halotthoz." – Molnár Gusztáv *

A műsorvezető zárásként megerősítette a podcast alapüzenetét: „Mindig van visszaút, és mindig fel lehet épülni."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a terápiák Ryroycea" – valószínűleg a terápiák „Rolls-Royce-a" kifejezés torzult változata, de a pontos jelentése a kontextusból nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „huncut buznyákot nem adtam volna" – a „huncut" szó valószínűleg ASR-hiba, a kifejezés jelentése: nem adott volna sokat az életéért, de a pontos szóhasználat bizonytalan.
  • „cseszlovák krambós dumám" – valószínűleg „csehszlovák krampusz dumám" vagy hasonló, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
  • „elektronikai distrikt búz" – valószínűleg „elektronikai disztribútor", a „búz" torzult toldalék lehet.
  • „Quimbis" – egy személynév („a kis Tibi, a Quimbis"), a pontos név nem azonosítható.
  • „Pécsreisba" – valószínűleg „Pécsre is", esetleg egy intézménynév torzult változata.
  • „Starbucks" – a szövegben következetesen a Sztárbox műsor neveként szerepel, ami ASR-hiba, de a kontextusból egyértelműen azonosítható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Lementem a pokolba, és szépen felemelkedtem, tudod, így a föld fölé, és akkor így megvilágosodtam, és én vagyok a nagy felépülő, és én most már minden, tudod, rajtad is átlátok, tudod, így mi mindent így izé, mint a Mátrixban a Neo, tudod, így elkezdtem csak így ilyen jelentést tartalommal nézi az embereket, hogy neked az apád van problémád, tudod ilyen irgalmatlan önelemzésbe, de alapvetően most utólag visszagondolva az is egy szerep volt és egy menekülés, tehát hogy én vagyok most a felépülő.

[00:00:41]Ismét jelentkezik a Mindenki függő a Magyar Hang podcastje függőségekről és felépülésekről.

[00:00:46]A mai vendégem egy régi jó barát, akivel 2024 október 1jén éppen hogy ezt a sorozatot elindítottuk.

[00:00:52]Nem másról van szó, mint Molnár Gusztávról.

[00:00:55]Egy elég punk interjút készítettünk akkor könnyekkel, veszekedéssel, sírással, drámával minden volt.

[00:01:02]Kaptunk is érte leginkább én hideget és meleget a komment szekcióban, de azóta minden megváltozott körülötted, mondjuk körülöttem is.

[00:01:12]Helló, Guszti!

[00:01:15]Helló!

[00:01:15]Hogy vagy, barátom?

[00:01:18]Fú, ez nagyon nehéz kérdés.

[00:01:18]Most így hirtelen hogy [torokköszörülés] vagyok.

[00:01:23]Ha ilyen klasszikusan válaszolok, akkor azt mondom, hogy nagyszerűen.

[00:01:27]Mondjuk erre nem is lehet igazán őszintén válaszolni, hogy hogy vagy ennek a legtöbbsz, aki fölteszi, az nem is kíváncsi a válaszra.

[00:01:32]Most nemól veled kapcsol mondom, h hogy vagy mi van veled.

[00:01:37]Ö szerintem jól megváltozott minden körülötted.

[00:01:42]Ugye 2024 október 1jén került adásba az az ominózus interjúnk.

[00:01:48]És hát éppen akkor mentél életed második rehabjára, ugye Pécsreisba?

[00:01:55]Harmadik.

[00:01:56]Harmadik harmadik harmadik.

[00:01:56]Harmadik hosszabb és hatodik, hetedik rövidebb próbálkozás.

[00:02:01]Vow!

[00:02:02]Az volt a harmadik.

[00:02:03]Gombócból is sok, mi?

[00:02:04]Persze, persze, persze.

[00:02:07]Szóval teljesen viharvert állapotba, meg megvert állapotba elmentél egy rehabra Pécsre, és hát azt se fejezted igazán be.

[00:02:18]Be lehet fejezni egy rehabot.

[00:02:20]Hát szerintem van egy olyan, hogy elkezdődik, aztán úgy útjára bocsátják az embert.

[00:02:25]De nem ezt most nem tehát, hogy nyilván te kérdezel és nem szimbolikusan, hogy be lehet-e fejezni egy Nem tudom most így így immédiia stresszbe belementünk a beszélgetésbe meg ezek figyelj látszólag ezek ilyen tök tök evidens kérdések akár a legelső, hogy hogy vagy satöbbi, de hogyha már felépülésről meg mindenki függő podcastben vagyunk, hogy vagy?

[00:02:46]Hát mindig rávágtam, hogy tök jó egész életemben.

[00:02:49]Aztán aztán nézd meg, mi lett belőle.

[00:02:52]Vagy hogyha most nem is az nem is erről az ominózus pécsi harmadik próbálkozásról, hanem a másodikról, ami a leghosszabb volt, ugye a Komlói komlói.

[00:02:59]Hát ott eleve úgy indult a terápia, hogy hát gyerekek, itt mi most az érzésekkel fogunk dolgozni, és mondtam, hogy hagyjatok, hát színművész vagyok, ezeket szoktam leszámlázni, mondtam arcoskodva, tudod, azt se tudtam, merre vagyok harccal.

[00:03:12]Bekerültem komlóra úgy, hogy szakadt gatyával.

[00:03:17]földön futóként, és még tudod még nekem volt arcom.

[00:03:21]És aztán döbbenetes folyamatot volt így a terápia az önismer vagy egy évig voltál bent, nem?

[00:03:26]Hát azt végigcsináltam.

[00:03:26]Igen, igen, végigcsináltam.

[00:03:29]Tehát elméletileg befejeztem.

[00:03:30]Nyilván nem adtak diplomát, de aztán azt hiszem, hogy a terápia elvégeztével két hónapra rá már ugyanúgy ticsi tacsi volt.

[00:03:39]Tehát elméletileg azért kérdeztem ezt, hogy el lehet végezni egy rehabot, vagy hogy hát tudod, szóval ott ott ezek annyira nehéz kérdések, érted?

[00:03:48]Mindenesetre emlékszem, és én nagyon-nagyon dühös voltam rád.

[00:03:54]Kijött kijöttél Komlóról, ugye, ami a terápiák Ryroycea, és akkor hát úgy tűnt, hogy te mennyire jól vagy.

[00:04:03]És voltak is ilyen megnyilvánulásaid, meg meg magánszínházat csináltál, monodrámát, és aztán megjöttek olyan képek a bulvárlapok címlapjain, ami amik amiket nem akar az ember se magáról, se a barátjáról látni.

[00:04:21]Figyelj, szerintem két ké két két olyan fogalom van, ami amivel nem nagyon sikerült így tehát nem nagyon sikerült letisztáznom, hogy az pontosan micsoda.

[00:04:31]És most is ezzel dolgozom egyébként.

[00:04:31]Az egyik az az alázat, a másik pedig az unalom.

[00:04:36]Unalom.

[00:04:37]Unalom.

[00:04:37]Aha.

[00:04:37]Kettő ilyen igen.

[00:04:39]A függőknek az nagy ellensége, amikor unatkoznak.

[00:04:42]Igen.

[00:04:42]Az unalomról pont ma reggel egy a beszélgettem a feleségem, merr reggeliztünk.

[00:04:46]Ugye van most egy most már egy picit több mint egy hónapos kislányom, és akkor így valamiért nem tudom, hogy jött elő, de pont a Dorinától kérdeztem meg ma reggel, hogy szerinted mi az unalom?

[00:04:58]És mit mondott rá?

[00:05:00]Mond, hogy ez tök jó kérdés, mert hogy ezt így használjuk, de hogy de hogy úgy tényleg úgy mit jelent?

[00:05:04]Hát az amikor semmit teszünk, nem a semmi tevész az az tud jó lenni.

[00:05:09]Ezt például én még tanulom a mostani életemben, hogy hogyan csináljak úgymond semmit úgy, hogy az hasznos legyen nekem.

[00:05:14]És valami olyasmit fogalmaztam meg neki, hogy az unalom az nem az, amikor nem történik semmi, hanem amikor képtelen vagy azt jelentéssel felruházni, ami történik.

[00:05:27]Várjál, most Komlóról, hogy jutottunk ide, hogy unul?

[00:05:29]Úy, úgy, hogy hogy én amikor bekerültem Komlóra, ott voltak ilyen óriási aha felismeréseim.

[00:05:34]Az sok-sok hónap persze tudod a földön fekszik rengeteg puzzle darab, az a te életed és akkor azt így részegen próbálod így össze hát hátha kijön belőle valami és akkor Komló nagy terápiában így kaptam hozzá eszközöket, hogy azokat elkezdjem kirakni, hogy így valami egészé járjon össze az életem.

[00:05:52]És akkor így voltak ilyen nagy felismeréseim, hogy a anyám.

[00:05:57]Igen, értem.

[00:05:57]Értem.

[00:05:57]Transz transzgeneráció.

[00:06:01]Értem sorskönyv.

[00:06:01]Át lehet írni a sors és a végzet közti kül álló mindent is tudtam.

[00:06:07]Elkezdtem fel, tehát a lementem a pokolba, és szépen felemelkedtem, tudod, így a föld fölé, és akkor így megvilágosodtam, és én vagyok a nagy felépülő, és én most már minden, tudod, rajtad is átlátok, tudod, így mi mindent így izé mint a Mátrixban a Neo, tudod, így elkezdtem csak így ilyen jelentést tartalommal nézi az embereket, hogy neked az apád van problémád tudod ilyen irgalmatlan önelemzésbe, de alapvetően most utólag visszagondolva az is egy szerep volt és egy menekülés, tehát hogy én vagyok most a felépülő, tudod, és akkor azt így Ugyanúgy el egyébként el elég sokan élik ezt a szerepet.

[00:06:41]Tehát, hogy így érted?

[00:06:41]Szóval attól, hogy egy több 100 napra be vagyok zárva egy terápiás közegbe, ahol nincsenek nők, tehát csak férfiak vagyunk, reggeltől estig vizslatjuk a másikat, hogy tegnap nem így fogtad meg a pohrat, mibe vagy ma, mi történik veled, satöbbi.

[00:06:53]Ja, értem.

[00:06:53]Ez biztos azért van, mert ha mindent megmagyarázni.

[00:06:55]És akkor kijöttem, akkor így igazából így nag nagyon nagyon ebbe léteztem, és itt jön a pofán csapott a valóság, mi?

[00:07:02]Itt itt jön az unalom, hogy hogy akkor is tehát, hogy korábban olyan dolgokat olvastam, néztem, olyan dolgokkal foglalkoztam, amikorre azt gondoltam, hogy jók nekem rájöttem, hogy ez nekem nem jó, nekem a felépüléssel kell foglalkozni.

[00:07:15]Tehát kijöttem és akkor lépéseket írtam, gondolkoztam, elemeztem, gyűlésekre jártam satöbbi.

[00:07:22]Egy felépülő társamál mert tegyük hozzá, szerintem nem titok, hogy állandó lakhatási problémád volt.

[00:07:29]Nem, hát figyelj, ami ami most ugye nem kifogáskeresés, mert ezt most ezt a részét most hagyjuk, és szerencsére most úgy beszélek már itt, hogy mondjuk most így önerőből így most már van hova hazamennem, és összehoztam egy amerikai filmes tehát ilyen hollywoodi narratívát, de kijöttem kijöttem Komlóról azért tudod, szóval, hogy nekem ott volt ez irgalmatlan nagy nyilvánosság ebbe ebbe ebbe az egész egész megalálságba.

[00:07:59]Nem is nyilatkoztál.

[00:07:59]Tehát kijöttél Komlóról és egy ideig csend volt körülötted.

[00:08:03]És én úgy vettem észre, hogy a média is ezt így tiszteletben tart.

[00:08:07]Mindenkit elhajtottam, tehát kerested, de mindenkit elhajtottam, mert nekem magammal kell foglalkozni, tudod.

[00:08:10]Í ah.

[00:08:12]És utána mi történt?

[00:08:14]Hát figyelj, még a komló előtti időszak szól, hogy azért mit tudom én, tehát 21-ben nekem jött egy ilyen gyerekbántalmazásos bevád bevádolás.

[00:08:22]Arról nagyon keveset beszéltem, hogy alapvetően mondjuk én szóval úristen, Guszti, annyira csapongunk.

[00:08:30]Tehát akkor igen.

[00:08:30]Tehát, hogy tegyük tisztába.

[00:08:32]Volt neked egy párod, van egy kis fiad, és ott tulajdonképpen elcsattant egy pofón.

[00:08:40]Igen, igen, igen, igen.

[00:08:43]És aztán te ebből lett nagyon sok per, nagyon sok van, van is belőle van sok újságcikk, de aztán kisvártatva elmentél komlóra.

[00:08:54]Elvittek Komlóra.

[00:08:55]Ah, értem.

[00:08:55]Az az az az a pontosabb.

[00:08:56]Berakott egy barátom egy kocsiba.

[00:08:57]Nem, ezt azért hoztam föl ezt a témát.

[00:09:00]É, bocsánat.

[00:09:00]Ez az elcsattant egy pofon, ez nyilvánvalóan mind a ketten nagyon elítéljük.

[00:09:04]Persze, de bocsánatot kértem miatta akkor.

[00:09:07]Igen.

[00:09:07]Elvittek komlóra téged.

[00:09:07]Ott te egy évig megcsináltad a terápiát, vagy élted a terápiát, majd kijöttél és egy nagy csend volt körülötted, és néha posztolgattál, hogy most futottam 12 km.

[00:09:21]Túl nagy volt.

[00:09:21]Túl nagy, túl nagy volt a csönd.

[00:09:23]Szóval, hogy bizonyos embereknek vannak vagy voltak velem kapcsolatban vélt vagy valós sérelmeik.

[00:09:32]Én azt gondoltam akkor Komlón és Komló után, hogy még a vélt sérelmekért cserébe is megszenvedtem eléggé.

[00:09:38]Tehát [horkantás] hogy hogy tehát bűn és bűnhődés volt a Ühüm.

[00:09:45]Hát figyelj utcára kerülni léptenyomon agyon vertek, kiraboltak, megalázódtam úgy menni az utcán, hogy összesúgnak, hogy ez az a színész, tudod.

[00:09:53]Szóval, hogy én tényleg azt éreztem, hogy nekem Magyarországon vég végem van.

[00:09:57]Tehát itt nem nem színház nem lesz, hanem hanem mosogatni nem vesznek föl sehova.

[00:10:06]Kisemmiződtem és elvesztettem mindenemet.

[00:10:07]Tehát hogy hogy tényleg tényleg és tudod szó, hogy a testi épséged meg az életed is veszélybe kerül.

[00:10:13]Hát begyulladt belső szervek tehát vese, máj.

[00:10:17]Hát figyelj a 2022 október 26-án a assiszem az a 36.

[00:10:21]születésnapom volt vagy 35, most nem tudom rá.

[00:10:23]Ottek egy orvos szemem mondta, hogy kettő hetem van hátra.

[00:10:28]Vá, két hetem van hátra.

[00:10:29]És akkor így meg döntöttem és folytattam az ivást, és akkor egy barátom vitt be komblóra.

[00:10:35]De hát én ott három hónapig, három hónapig ott van egy fa az udvaron.

[00:10:41]A kis Tibi, a Quimbis azalatt a fa alatt írta mostig pontosan.

[00:10:44]Én azt a fát úgy nézegettem hónapokon keresztül, hogy honnan szerzek itt a terápiában egy kötelet, hogy én föl tudjam magam akasztani, mert értem ezt a felépülős dumát, de nekem nincs miért, tudod?

[00:10:58]Nincs miért?

[00:10:58]És kijöttem és én nyilván tud így titk Igen.

[00:11:01]Kijöttem egy mé és vártad, hogy a vörös szőnyeget eléterítsék.

[00:11:05]Nem, hogy mennyire csodálatos vagy, hogy te ezt a ráot végigcsináltad.

[00:11:08]Ó, hát izé nagyon nagyon nagy király vagy.

[00:11:11]Komlón a legjobb a felépülési ráta 4%, tehát az azt jelenti, hogy 25-ből egy nagy sikerülést közt, vagy nagy dolog, megbocsájtunk, tessék.

[00:11:19]Három főszerep.

[00:11:20]Itt van egy zsíros filmszerep.

[00:11:22]Megbocsájtunk.

[00:11:22]lakásházfeleség 84000 szerető és mi egymás.

[00:11:29]Hát nagyon nem ez volt.

[00:11:29]És akkor tudod így az alázat, amit mondtam még előbb az unalom mellett, hogy úgy voltam volna, hogy rendben van, nekem most ez a dolgom, ezt kell csinálni, de lép kijöttél Komlóról?

[00:11:39]Hát nem volt 5 Ft a zsebedbe, bocsánat.

[00:11:42]És akkor elkezdtél fel jelentkezni állásokra, vagy mi történt?

[00:11:46]Jelentkeztem állásokra.

[00:11:48]Mi akartál lenni?

[00:11:48]Tök tök tök mindegy.

[00:11:50]De hát figyelj, olyan olyan falakban ütköztem, volt egy hamburger sütőde, ahol ki volt írva, hogy akkor így húsőt keresnek.

[00:11:57]Tehát hamburgereket kell megfordítani.

[00:12:00]Bementem és elküldtek, hogy oda túrismert vagyok.

[00:12:04]Sz színházzal akkor nem próbálkoztál?

[00:12:07]Hát nem.

[00:12:07]Tudod, ez olyan, hogy ez ez [horkantás] a másodszor éreztem pályám során így egyetértést a jobb és baloldali színházi emberek között is azzal kapcsolatban, hogy azért mind a kettő oldalnak így kicsit problémásnak számítok másodszor.

[00:12:24]Először akkor, amikor pár éve kijött a me az volt az első olyan alkalom, amikor a lányok zaklatásával kapcsolatban a jobb és baloldali idős rendezők egyaránt hallgattak.

[00:12:32]Tehát akkor volt konszenzus.

[00:12:35]Tehát, hogy ilyen Szóval színházba nem mehettél, hústütni nem mehettél.

[00:12:41]Nem.

[00:12:41]És akkor jártam gyűlésre, csináltam, írtam a lépéseket, halázat, bizakodtam, majd lesz valami, majd lesz valami.

[00:12:48]Elkezdtem telefonálgatni, hogy akkor majd így esetleg valami.

[00:12:52]Mármint telefonálgattál producereknek, barátok?

[00:12:55]Igen.

[00:12:55]Meg színházaknak satöbbi.

[00:12:55]És akkor a csatornákkal korábban dolgoztam, mondták, hogy nagyon jó, nagyon büszkék rám.

[00:13:02]Még azért várjunk egy évet.

[00:13:04]És mondtam, hogy oké, értem, várhatunk egy évet, de nincs, tehát nincs pénzem, nincs hol laknom.

[00:13:12]Elmentem kertészkedni, csináltam, igyekeztem nem panaszkodni, de tudod, szóval egyszerűen az kialakult egy helyzet, hogy egyik napról a másikra élek.

[00:13:19]Nagyon sokan vannak ebben az országban így.

[00:13:20]Bocs.

[00:13:20]Tehát, hogy nem nem ez tehát most erre, de egyébként szokott lenni egy protokoll, nem?

[00:13:25]Hogy aki kijön egy rehabról, az bekerül egy félutash házba és ott lakhat.

[00:13:30]Ugye aki nem tudja a félutasház az azt jelenti, hogy szenvedélybet felépülő szenvedélybetegeknek egyfajta utógondozó egy védett ház, ahol lehet lakni, lehet aludni társak között, vagy nagyon olcsó a a bérleti díj, tehát hogy mehettél volna.

[00:13:47]Mondjuk nem én ezt kérdeztem, hogy miért nem kaptam erre lehetőséget.

[00:13:50]Eleve a én ezt utólag tudtam meg, hogy kaptál volna.

[00:13:55]Figyelj, igen.

[00:13:56]Én [horkantás] a a terápia végére eljutottam oda, hogy amit mondtok, azt csinálom.

[00:13:59]Aha.

[00:13:59]Igen, az volt, hogy mint utólag megtudtam, hogy engem ugye a terápia alatt teljesen kívül tartottak a a a médiátó, tehát én semmit nem tudtam, hogy mi történt az egy év alatt Magyarországon vagy a világon.

[00:14:11]Talán jobb is.

[00:14:11]Igen.

[00:14:12]És a terápia legvégén mondták, hogy akkor most jöhetek föl majd Pestre, úgyhogy most kapok egy délutánt.

[00:14:18]Bemehetek a segítők irodájába, és beíratam a Google-be, hogy Molnár Gusztáv.

[00:14:21]És akkor mondtam nekik, hogy nem, nem nincs, nincs kedvem beírni, hogy mi történt ezalatt az egy év alatt.

[00:14:29]Tudod, hogy most ki mit mondott még rólam, vagy mit?

[00:14:31]Szóval, hogy nem akartam, de azt mondták, hogy alapvetően mehetek ilyen védett környezetbe, de onnantól fogva, hogy én visszakapom a telefonomat satöbbi, újságírók, média, tehát hogy és ez így is volt.

[00:14:43]Hát így is volt.

[00:14:43]Tehát szétszettek jöttek.

[00:14:44]Egyetlen egy újságírónak engedtem meg, hogy interjút csináljon vele velem.

[00:14:50]Őt tavaly szereségül is vettem.

[00:14:53][nevetés] Oké.

[00:14:54]Jó.

[00:14:54]Úristen.

[00:14:54]Teljesen szét szerte szét ágazik ez az egész.

[00:14:57]De nem, de nem látszólag, látszólag.

[00:15:01]Jó, hát figyelj, te meg a nők, az egy külön podcast sorozat lenne, de mindegy.

[00:15:07]Kijöttél, nem volt munkád, nem volt semmiféle lehetőséged, és tartottad magad egy ideig.

[00:15:14]Igen, igen.

[00:15:15]Egy ideig.

[00:15:16]Egy ideig.

[00:15:16]És aztán megtörtént az, ami ezerszer történt már.

[00:15:18]Meg emlékszel arra a pillanatra, hogy a élet, akkor bemegyek most a vodkáért, hogy mi volt az?

[00:15:26]Mi mi volt az?

[00:15:29]Akkor éppen a mennyi idő telt el homló és a két ké két hónap kábé két két hónap kábé két hónap mi volt az a pillanat amikor azt mondtad ezt ezt akkor inkább engedjük el ezt az egészet hát köze van egyébként a fiamhoz ab abból a szempontból hogy hogy jött egy üzenet a a az édesanyjától hogy ő ezt a felépülő dolgot nem veszi És [horkantás] és hogy sajnáltathatom magamat meg itt 10 évvel is.

[00:16:05]És akkor te Dzból azt mondtad, hogy hát hát nem a Dból azt mondtam, hanem tudod jöttek megint, hogy akkor még ilyen bíróságra kéne menni, meg akkor még akkor feljelentést tenni, meg gyámügy, meg izé, meg satöbbi.

[00:16:14]És így úgy voltam valah, hogy nem láttam a fiamat, mert nem tudom mió, és hogy tudod, ilyen [horkantás] a ilyen iszonyatosan igazságtalannak éreztem.

[00:16:23]Tehát, hogy az igazságtalanság, ami jegyfüggő nekem nagyon-nagyon veszélyes érzés, hogyha velem igazságtalanságok történnek.

[00:16:28]És akkor jött egy olyan, hogy ti a felépülő közösség meg mindenki, aki nekem segít, meg támogat, meg ugye ezt volt, [horkantás] meg hogy tudod, hogy mindenki kapja be, és akkor fogtam magamat, és megvettem azt a két DKst, ugye én mindig royalt ittam két DK-sal.

[00:16:45]És a nemzeti dohányboltba szerezted?

[00:16:48]Természetesen.

[00:16:48]Nemzeti dohányboltba szereztem.

[00:16:50]És akkor kijöttél és lecsavartad.

[00:16:52]zavartam és hát figyelj, mindegy, hogy akkor közel egy éve voltam, mert józan onnantól fogva ugyanott folytattam.

[00:17:00]Az az döbbenet volt ezt tapasztalni.

[00:17:04]Ugyanaz ugyanaz a a dinamika indult be.

[00:17:07]Onnantól fogva semmi más nem érdekelt, hogy De a közösség előtt játszottad még, hogy te vagy a józan Guszti.

[00:17:13]Persze, persze.

[00:17:13]Hát még interjúra mentem be útá.

[00:17:15]Figyelj, nem tudom neked volt-e ilyen nyilván azért az elég extrém, hogy úgy megyek el úra, hogy hogy pacekba hazudok, de alapvetően így függőként nem nem hazudtam.

[00:17:24]Én úgy voltam, hogy oké, visszaestem.

[00:17:26]Ez most ezt most nem számoljuk, de azért te tudod jó, ma is ma is ittam, ma is ittam.

[00:17:30]Ezt még holnaptól nem.

[00:17:30]Ezt még nem számoljuk.

[00:17:32]Ezt nem számoljuk.

[00:17:33]Na, elteli két hét.

[00:17:33]Oké, ez most egy ilyen hülye két hét volt.

[00:17:35]Nem számoljuk egy hónap, nem számoljuk, de már elvonásban vagyok, tudod, már remegek, már verejtékezek, már vissza á és akkor megint.

[00:17:44]Ühüm.

[00:17:44]Hát ez szerintem 100 játék ekkoriban ismerkedtünk mi meg körülbelül.

[00:17:48]Ugye ez volt 2023 decembere és 2024 januárja, amikor mi olyan olyan szorosra fűztük a kapcsolatunkat, szerintem nem nem ne titkoljuk, hogy de egy ideig nálunk.

[00:18:03]Aha.

[00:18:03]Igen, igen, igen, igen.

[00:18:07]Ö és hát utána aztán elmentél tőlünk és hát aztán jött egy nagyon nagy mély repülés, ugye a h a 24-es teljes év az alap alap alapvetően egy egy mély repülés ugyanaz.

[00:18:25]Te tudtad, hogy ebből rehab lesz megint, vagy vagy próbáltad még elhitetni magaddal?

[00:18:30]Igen.

[00:18:30]Nem nem ak nem elhitetni akartam.

[00:18:33]É én én a feleségemnek nagyon hálás vagyok.

[00:18:35]Tehát előbb ez, aki még nem volt felesége, de már jóban voltatok.

[00:18:43]Én azt éreztem, hogy [horkantás] hogy én ezzel a fájdalommal nem tudok most már mit kezdeni.

[00:18:52]Melyik fájdalommal, hogy visszaestél?

[00:18:54]Úgy, úgy minden mindennel, tudod, szóval, hogy csinálom, oké, alázat akkor még de közben, de közben meg azért is szóval közben meg játszottál, közben meg volt a monodrámád, ami teltházzal ment, közben meg kaptál egy szerepet kassán az ember tragédiájában.

[00:19:12]Akkor mentünk, néztünk, tapsoltunk neked.

[00:19:15]És én én naiv azt gondoltam, hogy hát miért inne a Guszti?

[00:19:20]Hát nem lehet két és fél órát játszani úgy, hogy hogy közben másnapos vagyok satöbbi satöbbi.

[00:19:25]Tehát én amúgy elhittem, hogy te jól vagy, vagy hogy jobban vagy.

[00:19:30]Nézd, ön nyilván már tartok ott, hogy mindenért úgymond én vagyok a felelős.

[00:19:41]Tehát a döntéseket én hoom meg, hogy mikor iszom, és nem foghatom másra.

[00:19:48]Talán a legnehezebb döntés az pont ez volt h24-ben, amikor amikor amikor engedtem a fiam anyjának, és azt mondtam, hogy jó, akkor egy évre tényleg szakítsuk meg a kapcsolatot a fiammal, de hogy minden úton, módon mert el el elképesztően hiányzott a fiam.

[00:20:09]Nagyon nehezen tudtam azzal mit kezdeni, hogy hogy tehát éreztem ezt az alkoholista stigmát, tudod, tehát hogy bárkivel beszélek, összefutottam, most nem mondom, ismert rendező a jászai környékén lakik, összefutottam vele, és akkor így: "Szervusz, Guszti!"

[00:20:23]Mondom: "Zia!

[00:20:28]Akkor én most megyek, mondom, akkor menjél."

[00:20:29]Tehát tudod, hogy így így éreztem az emberek, hogy nem tudnak ezzel az egész.

[00:20:33]Figyelj, de egyébként nem lehet, hogy ezt csak te képzelted be?

[00:20:39]Figyelj, igazából a valóságunk az, amit mi gondolunk.

[00:20:41]Tehát én akkor ezt így éreztem, hogy ez való figyel, hogy ez való valóban így volt-e, vagy nem.

[00:20:46]Hajlamos vagyok erre, hogy hogy néha rosszabbnak lássam a világot.

[00:20:51]Most például pont a ugyanúgy máshom el a feleségemet, pont pár napja volt vele egy beszélgetésem, így mondtam neki, hogy hát azért még mindig nem hívnak úgy dolgozni.

[00:21:01]Nem, Dorina még úgy nem hívnak meg.

[00:21:04]Á úgy, de ezt hívják önsajnálat.

[00:21:07]Persze.

[00:21:07]És akkor a feleségem annyit mondott nekem, hogy figyelj ide, ö hát itt itt itt vagy egy év józansággal.

[00:21:14]Mi történt ez alatt az egy év alatt?

[00:21:14]Jó, csak vegy vegy vegyük vegyük ezt az időszakot.

[00:21:17]Jó, tavaly tavalyhoz képest lett egy gyerekem született, lett egy gyereked.

[00:21:22]Szakdolgozatot írok az egyetemhez.

[00:21:22]Van munkám.

[00:21:24]Van egy kis kecód, van egy tök jó munkád.

[00:21:26]Igen.

[00:21:27]Igen, van egy tök jó munkám.

[00:21:27][horkantás] Ö utaztam az a az azalatt öt öt ötször ültünk repülőre Dorinával.

[00:21:34]Magyarországot is bejárt, visszaszereztem a jogosítványomat.

[00:21:38]Igen.

[00:21:38]Szóval és akkor mondtam, hogy ja végül is igazad van.

[00:21:40]Akkor akkor most így akkor most így nem baj, hogy palázat.

[00:21:43]Jó, figyelj, szálazzuk szét még ezt a történetet, fejezzük be, csak bízom benne, le is lehet követni.

[00:21:50]2024 eljött az újabb mélypont.

[00:21:54]Fotók itt, ott amott, itt fekszel, ott fekszel, itt hánysz, ott hánysz.

[00:21:56]Ugye ezt mindenki tudja, hogy milyen képek láttak rólad napvilágot.

[00:22:04]Bejöttél az én kis induló podcastembe, ott is megvolt a hattyú halál a mindenki részéről, és elmentél Pécs a bázisra, rehabra.

[00:22:14]Igen.

[00:22:16]Aztán kijöttél.

[00:22:17]Igen.

[00:22:17]És volt még egy Igen.

[00:22:20]Még egy hó meg.

[00:22:22]Igen.

[00:22:22]Hát ez egy ilyen még még egy másfél hónap így izé, ami így szilveszterig.

[00:22:27]Mi volt az, ami ami ami miatt azt mondtad, hogy történt, ami történt, de most már ez így nem mehet tovább.

[00:22:35]És akkor most járunk 2025 környékén, ugye, amikor azt mondtad, hogy game over.

[00:22:49]Mindent elengedtem.

[00:22:51]Na, ez jól hangzik.

[00:22:51]Fel is fű, fel is hímezem a falvédőre.

[00:22:54]De mit jelent?

[00:22:57]háborúztam.

[00:22:57]Figyelj, én 309 [horkantás] éveskor, 38 éves koríg én háborúztam mindenkivel.

[00:23:02]Mindig ott volt egy olyan az az a bizonyos deszócska.

[00:23:08]Csak az a baj, hogy amit a bármit mondasz, ha teszel hozza egy det, azzal érvénytelenít, tehát az ember mindig azt akarja elmondani, hogy a de után jön.

[00:23:17]Persze, na figyelj, de tehát hogy most én is.

[00:23:19]Szóval, hogy mi az, hogy mindent elengedtem?

[00:23:22]Hát egy egy masszív alkohollistának ez nem elég, hogy mindent elengedtem.

[00:23:29]Van egy ilyen tök jó tök jó gondolat, hogy alapvetően ugye a a felépülés az az emberi kapcsolatoknak a megújulása is, tehát hogy elkezdesz más módon kapcsolódni.

[00:23:37][sóhajtás] Én voltak dolgok, amikről azt gondoltam, hogy igazam van, és voltak dolgok, amikről azt gondoltam, hogy nincs igazam.

[00:23:42]De hát van ugye ez a csodálatos a lelki béke imája, ugye?

[00:23:52]ami arról szól, hogy mik azok a dolgok a világon, amikre van rá hatásom, mik amikre nincsenek, és a legnagyobb problémánk abból van, hogy nem tudjuk megkülönböztetni.

[00:23:59]Én azt próbáltam elítetni saját magammal és reálszakolni saját magamra, hogy figyelj, tök mindegy, Guszti, mit mondasz, de mindig mondtál valamit.

[00:24:10]Azt gondoltad, hogy tettél egy 180 fokos fordulatot, de annak is rehab a vége.

[00:24:14]Megint tettél egyet, annak is rehab a vége.

[00:24:16]Akkor valamit nagyon hülyén csinálsz.

[00:24:18]Ergó, kvázi én azt csináltam 25.

[00:24:20]januárjában, hogy mindenkivel megszakítottam a kapcsolatot.

[00:24:24]A felépülő közösséggel is, azokkal veled is, azokkal is, akik segítettek, azokkal is, akikről azt gondoltam, hogy nem segítenek.

[00:24:33]Egyszerűen úgy voltam arra, hogy én valószínűleg mindent rosszul csinálok, és mindent rosszul tudok.

[00:24:36]És valószínűleg nagyon sok ember fog megsértődni, mert voltak, akik akár anyagilag támogattak lehetőségekkel, élelemmel satöbbi.

[00:24:44]Őket is kidobtam az életemből, ami miatt valószínűleg hálátlan szemétládának gondoltak akkor, vagy még mindig nem tudom, de úgy voltam vele, hogy húzok egy kört, egy kaukázusi krétakört, beleállok és nincs benne senki, csak én.

[00:24:57]Élni akartál?

[00:24:57]Nem tudtam, hogy meg fogok halni.

[00:24:58]Amúgy őszinte leszek hozzád, és most megint kapni fogom a kommenteket, de én annak abban az időszakban huncut buznyákot nem adtam volna, érted Guszti?

[00:25:07]Tehát én azt gondoltam, hogy a Gusztit el fogjuk veszíteni nagyon.

[00:25:13]Hát olyan 25 tavaszán temetünk, hogy de szerintem nem én voltam az egyetlen, aki azt mondta, hogy Guszti meg fog halni.

[00:25:20]Én is köztük voltam.

[00:25:20]Én is köztük voltam.

[00:25:22]A a Dorina volt az egyetem, aki azt mondta, hogy nem.

[00:25:27]De ez nem azt jelenti, hogy nem szeretlek és nem de már akkor nem hittem abban, hogy hogy te jött be jött be ebbe a körbe mindig be akart mászni és mondtam, hogy nem te is menj eljál engem mert meg fogok halni, nem kell ezt végignézni.

[00:25:40]És azt mondta, hogy nem fogsz meghalni, de mondom de meg fogok halni.

[00:25:43]Aztán nem haltam.

[00:25:46]Volt sok botrányotok, volt sok cirkusz, minden, de mindenkit elmortál magadtól, és elkezdtél magadra figyelni.

[00:25:56]Úgy voltam vele, hogy akkor kezdjük ezt ezzel az átkozott Maszlov filmissal így a legaljáról.

[00:25:59]Szóval, hogy mit eszem, hol alszom.

[00:26:03]És mit ettél, hol aludtál?

[00:26:05]Hát nyilván a nyilván a a most már feleségem, tehát a a Dorinához költöztem azzal a feltétellel, hogy abban az esetben, hogyha van még egyetlen egy csiszi csuszi, abban a pillanatban én, akkor utca utca, akkor kerestek meg a Starbuckstól.

[00:26:25]Az a Starbucktól [horkantás] ugye lett a lett lett egy munkahelyem, tehát hogy várj várj, ne rohanjunk ennyire előre.

[00:26:32]Tehát te akkor romon voltál.

[00:26:35]Igen, romon voltál.

[00:26:36]Szerintem ezt a porrat nem tudtad volna megemelni, és bevállaltad azt, hogy márpedig én itt boxolni fogok.

[00:26:44]Ühüm.

[00:26:46]Úgy voltam vele, hogy hogy valamiért volt egy másik felkérésem egy másik műsorban, akkor pont nem értem, hogy miért akkor gondoltak rám, úgyhogy évek is senki nem akart velem dolgozni, és akkor volt kettő, és én ezt a boxot választottam.

[00:27:00]Miért?

[00:27:00]Nagyon egyszerű, mert tudtam, hogy ez nem csak egy olyan műsor, ahova bemegyek, és akkor mondok magamról valamit, hogy én most egy éve, két éve józon vagyok, meg én így élek satöbbi.

[00:27:10]Tudod, nem.

[00:27:10]A valódi felépülés az nem az, amit mondunk róla, hanem az, hogy az ember az életét éli.

[00:27:14]És tudtam, hogy lesz egy hét-nyolc hónapos felkészülés majdnem minden nap edzéssel, ahol én ott kell, hogy legyek.

[00:27:20]Amúgy neked a boxrészben megmentette az életed?

[00:27:24]Tehát vagy te mentetted meg a box révén az életed?

[00:27:27]Persze, figyelj, minden edzésen ott voltam.

[00:27:29]Én voltam az, aki az RTL-vel úgy szerződtünk, hogy én mindig fölveszem a telefont, ha kapok egy emailt, én mindig azonnal válaszolok rá.

[00:27:37]Őszinte nagy bizalmat kaptál az RTL?

[00:27:39]Csodálatos, csodálatos volt egyébként, hogy egyébként nem nem tehát, hogy emberileg is nagyon jól teljesített a teljesítettek azok az emberek, akik a csatornánál vagy ebben a produkcióban dolgoztak.

[00:27:48]Én ezt azzal háláltam meg, hogyha azt mondták, hogy érkezik egy promó nadrág, a nem tudom hova kell érte kimenni.

[00:27:54]Az első voltam, aki elment érte.

[00:27:56]intézte mindent minden edzésen, ott voltam satöbbi, tehát hogy látták.

[00:28:00]És hát le is nyilatkoztad azt, hogy hogy te egy új családot találtál a boxközösségben, az edződben, a teremben, mindenhol.

[00:28:09]Figyelj, volt értelme végre vég végre az életnek.

[00:28:13]És akkor mellette a a cég, ahol dolgozom, ami egy teljesen civil cég, tehát nem művészeti tevékenységet folytat, nem egy elektronikai distrikt búz.

[00:28:22]Isten Isten az nyújtotta neked a lehetőségeket.

[00:28:28]És akkor így mentem haza még tavasszal és akkor mondtam a Dorinának, hogy jelentkeztem egyetemre is, beadta befizettem vá, amikor például otthon elmondtad a párodnak, hogy te márpedig te boxolni fogsz, és márpedig te egy civil cégnél fogsz dolgozni.

[00:28:45]Akkor Dolina ránézett, és azt mondta, hogy akkor ki kell találni, hogy a hogy a döntőmérkőzésem mit vegyem föl.

[00:28:54]Ez annyira ő.

[00:28:55]Mondom, mert ez annyira ő.

[00:28:57]Hát, hogy döntö?

[00:28:57]De mondom, ahhoz meg kell nyerni kettő meccset.

[00:28:58]Mondtad, tudja, de hogy én meg fogom nyerni.

[00:29:01]És te is tudtad, hogy meg fogod nyerni?

[00:29:04]Hát ha azt mondta, akkor akkor már muszáj.

[00:29:08]Figyelj, ő ő ezzel nagyon Akkor Akkor te hittél abban, hogy hogy te végig fogsz menetelni a Starbucksban?

[00:29:15]Nem mindig hittem benne.

[00:29:15]Én azt mondom, hogy volt hit a családban.

[00:29:17]Azt a hitet, azt egyébként az első fél évben azt többször cipelte a feleségem az éet is.

[00:29:24]Közben de közben azért körberöhögtek téged, hogy na hát a PiS Guszti meg a box az az gondolom evident.

[00:29:28]Persze, persze, persze.

[00:29:30]Hát nyilván kommentet nem olvasunk, de a csodálom, hogy majd a a ringig se fog tudni elsétálni satöbbi.

[00:29:38]De azért is nem olvasok kommenteket, mert tudod nagyon sokszor mikor a Dorináv összeházasodtunk, ilyen kedvencem volt egy csaj, aki így minden óvoda kommentelt a neten, minden óvod kommentelt a neten, hogy milyen nő ez egy alkoholistához megy hozzá.

[00:29:49]Rákattintottam a a a [horkantás] mi hogy hívják a a profiljára.

[00:29:52]És akkor az elmúlt 10 évből az összes profilképen a pasiával van, és elválasztja őket egy üvegsör, tudod, így izé.

[00:29:58]Szóval, hogy ha hagyjuk.

[00:30:01]Jó, megnyerted a Starbucksot, annyira büszke voltam rád, Guszti, hogy azt el nem el nem tudom mondani, hogy te ezt megcsináltad, és te magad magadra is nagyon-nagyon büszke voltál.

[00:30:14]És mondtál ott valamit a győzelem után?

[00:30:16]Az kicsott a számon egy ilyen amikor felemelték a kezemet, hogy hogy felépülünk.

[00:30:21]Igen.

[00:30:21]Nem tudom, az ilyen spirituális pillanat volt.

[00:30:23]Figyelj, nem tudom, miről szól most ez a beszéleget.

[00:30:27]Amúgy viccelek, tehát hogy én se tudom, hogy miről szól ez, de nagyon jól esik.

[00:30:31]Elmondom, hogy elmondom, hogy miért miért miért csapongok, mert minden interjúban mindig sírok, tudod, mindig meg vagyok hatódva saját magamtól, meg mindig ilyen nagyon nagyokat mondtam, meg izé.

[00:30:42]Én most a újra újra a felépülésemnek így a így most már a második éve indult el, hogy én olyan hülyének érzem magam most, tehát tényleg, de ilyen jó jól esően, tudod, ilyen tök tudatlannak így így ahogy mennek a hónapok a felépülésembe, úgy úgy fogynak úgy a látszólagos igazságaim.

[00:31:05]Ezt érted?

[00:31:05]Szóval, hogy úgy állandóan megkérdőjelezem magamat, így mindig mindig nagyon tudtam, hogy mi van.

[00:31:10]mindig ilyen nagyon okos voltam meg satöbbi.

[00:31:12]És most, hogy mentálhiggiént tanulok egyetemen meg felépül, meg pszichológia, meg van pár kliensem, akivel dolgozom már, meg ezekre is majd később kit meg meg most könyvet írok, meg előadást szerkesztek, meg csomó mindent csinálok, és így minél többet olvasok, annál hülyébb neki.

[00:31:28]Tehát így kérdezik most csomóan, hogy hogy csináltad ezt, tudod, szóval így Starbucks feleség, gyerek, nagyon jó lakásban lakunk egyébként.

[00:31:36]Nagyon jó körülmények között élünk.

[00:31:36]Hát egy kicsit kicsit most úgy úgy vereted amúgy.

[00:31:41]Igen.

[00:31:41]És és hogy ez hogy mondd elal a titkot?

[00:31:44]Honnan tudja?

[00:31:44]Mi milyen?

[00:31:44]Ne nem tudom fog fogal fogalmam sincs.

[00:31:49]A a ugyanúgy a feleségem szokott rni valamilyen cseszlovák krambós dumám, hogy csak teszem a dolgomat és akkor néz rám, hogy fú, hogy nem sül a bőrre a pofádra.

[00:31:59]Teszem a dolgomat.

[00:32:02]Igen.

[00:32:02]Föltetted a kezed és azt mondtad, hogy fellépülünk.

[00:32:04]De mondtál még valamit.

[00:32:05]Üzentél még valakinek?

[00:32:05]a fiamnak.

[00:32:09]Beszéljünk róla.

[00:32:09]Nagyon-nagyon tojáshéjakon lépkedve és csak róla.

[00:32:14]Beszéljünk.

[00:32:14]Persze.

[00:32:15]Tehát most született egy gyönyörű kislányod, Lili Róza, de van egy nagy fiad, Benedek.

[00:32:21]Igen.

[00:32:21]Igen.

[00:32:21]13 és fél éves.

[00:32:28]Azt hiszem, hogy nem, nem hiszem.

[00:32:34]ahhoz, hogy tehát, hogy csodálatos életem lett.

[00:32:37]És szerintem vagy én most mindent egy picit jobban tudok értékelni.

[00:32:44]Én nagyon szeretek a reggelit hozom föl példának, hogy csomó mindent kiteszünk az asztalra, mert hogy mert hogy csomó mindent meg tudunk venni, tudod felvágottakról beszélek meg, hogy három-négy fajta van sajtból is.

[00:32:56]Három- négy.

[00:32:57]Tehát ilyen szép kis izé, hogy óriási nagy ajándék.

[00:33:00]Kinézek az ablakon.

[00:33:02]Szép te csógyerek voltál.

[00:33:04]Igen, igen, igen.

[00:33:04]Szeg szegény családból származom.

[00:33:08]Így kinézek az ablakon, szép látvány van, ott alszik a kislányom.

[00:33:10]Tehát, hogy ez ilyen van, munkám van a céljaim, tök jó.

[00:33:14]Nem tudok boldog lenni, mert nagyon hiányzik.

[00:33:17]Tehát hogy hogy a az az ő az ő hiányát azt Lili Róza se tudja, tehát hogy az a a az a hely szívemben a a fiamé.

[00:33:29]Én így az az alázatot azt most vele vele tanulom a legjobban.

[00:33:33]Azt tegyük hozzá, hogy te ugye nem egyszer próbáltad fölvenni vele a kapcsolatot.

[00:33:37]Állandóan állandóan próbálom fölvenni a kapcsolatot, de így falag falag falakba ütközöm.

[00:33:43]Nézd, beszéltem korábban vélet vagy valós sérelmekről.

[00:33:51]Tehát most az olyan mindegy már ennyi év távlatából szerintem, hogy kinek van igaza, mert mert [horkantás] most kinek van igaza?

[00:34:01]Most én voltam a hibás, a gyerekem anyja hibás.

[00:34:03]A transzgenerációs sémák miatt a a fiam anyukája leköveti az ő szülei sorsát.

[00:34:09]Én meg az tök de lényegtelen.

[00:34:13]Én azt gondolom, hogy vélt vagy való sérelmek.

[00:34:15]Én annál azt azt érzem, hogy annál többet máshogy közelítem meg.

[00:34:21]Egészen biztos vagyok abban, hogy hogy rengeteg fájdalmat okoztam a fiamnak azzal, amikor amikor újságokat kellett olvasnia, vagy nem kizárt, hogy ne találkozott volna azzal, hogy én hol fetrengek, mit csinálok.

[00:34:36]Tehát én azt érzem, hogy biztos, hogy óriási nagy szégyen lehetett Monár Gusztáak lenni egy időben.

[00:34:43]Tehát ezt aláírom.

[00:34:46]Rengeteget ártottam ezzel a gyerekemnek.

[00:34:48]Nem, nem, tudod, ez nem szándékos.

[00:34:48]Tehát én nem azért fetrentem a Korvinnel, mert hogy az az tök jó.

[00:34:52]Nem tudtam akkor még máshogy is.

[00:34:55]Szégyen az az fölemésztett és megint csináltam valamit, hogy még jobban szégyeltem magam.

[00:35:00]Arra megint lehetett inni, aztán még jobban szégyeltem magam, tudod, mint az alkoholista a kishercegben.

[00:35:04]Miért iszom?

[00:35:06]Mert szégyelem magam.

[00:35:06]Miért?

[00:35:06]Mert iszom.

[00:35:09]Ja, de tehát ördögi kör.

[00:35:12]De de matematikailak hát foglalkozol te is addiktológiával, és most nem önfényezés abból, ahonnan én jövök, egy bántalmazó gyerekkorból, egy bántalmazó apával, egy szellemi fogyatékos édesanyával, szegénységből, első generációs értelmiségből.

[00:35:29]Úgyhogy országosan alázódtam meg hajléktalan szállók nyomor.

[00:35:36]Abból megnyerni egy ilyen tévműsort képviselve ezzel azért el elég sok szenvedő embert.

[00:35:42]Úgyhogy most már segítek másoknak is, hogy ezt az egyetemet megcsináltam, hogy nem külső segítséggel és nem Starbucks gázsiból [horkantás] szép helyen lakom.

[00:35:55]minden reggel pelenkázom a gyerekemet, és jelen vagyok a feleségem életében.

[00:36:00]Szóval, hogy én ennél többet bizonyítani a fiamjának nem tudok.

[00:36:06]Nem tudok.

[00:36:06]Tehát, hogy ő még ő még mindig nem bízik bennem.

[00:36:09]Ez meg van hozzá szabadsága.

[00:36:11]Én azzal tanulom most az alázatot, tudod, hogy hogy nagyon bízom benne, hogy mégogyha ő esetleg más felnőttektől azt hallja, hogy ezt nem szabad elhinni apának, vagy apa majd úgy is megint iszik, lehet, hogy hal ilyeneket.

[00:36:27]Én a azzal azzal adok erőt magamnak a hétköznapokban, hogy hogy ennél nagyobb példát így nem tudok adni a gyerekemre, hogy csak csinálod, amit kell.

[00:36:37]Meg ez az egész önismereti munka is, ha arra jól tudod, szóval, hogy nekem már nincs arra a lehetőségem, hogy megkérdezzem aput, miért miért kellett apu, tudod?

[00:36:48]Szóval én ezt a sajátomtól nem tudom megkérdezni.

[00:36:50]És szerintem nagyon sokan vagyunk, akik úgy megkérdeznének valamit a szüleiktől, és nem tudják, vagy azért, mert már nem élnek, vagy vagy más miatt, de hogy nem.

[00:37:02]Én a én egy készítek egy ajándékot a fiamnak.

[00:37:04]Ez pedig az én életem története.

[00:37:06]Ugye őszintén én nem azt akarom, hogy a fiam csodálatos apának tartson, vagy mert nem voltam az.

[00:37:10]És 14 évesen szerintem már már le is csúsztam arról, hogy visszamenőleg bármit korrigáljak.

[00:37:21]Nem voltam jó apja.

[00:37:24]De de bármit kérdezhet tőlem bármikor.

[00:37:27]És én őszintén fogok rá válaszolni.

[00:37:30]Nagyon sok szülő próbálja magát csodálatosnak beállítani.

[00:37:36]De hát hogyha az emberek alapvetően tudod úgy bizonytalanok, vagy az emberek alapvetően szomorúak, vagy vagy el vannak veszve, ez miért lenne másként, hogyha szülővé válnak?

[00:37:46]Tehát nagyon sok szülő van elveszve, csak nem merjük kimondani, tudod, a azért, mert kanonizálódik a szeretet.

[00:37:57]Én annyitól csinál, figyelj fiam, hülye vagyok nagyon sokszor.

[00:38:00]Most van egy kislányom, biztos leszek itt is hülye, meg még mindig előfordul, hogy füllentek, még mindig előfordul, hogy nem fizetek be egy számlát időbe.

[00:38:10]Szóval nem lettem tökéletes, és valószínűleg nem is leszek dolgozom rajta, de őszintén tudok beszélni minden félelmemről, minden nehézségemről és arról, hogy mondjuk én mitől féltem kisfiúként, mert szerintem ő is ugyanól fél.

[00:38:24]És én most így 40 éves koromra így most már úgy nem félek annyira, és akkor így lehet, hogy tudok neki segíteni, hogy ő se féljön.

[00:38:32]Nézd, én ismerlek téged, ismerem a történetet, találkoztam a kisfiad anyjával is, és talán elfogadom, hogy részrehajló vagyok, de legalább egy találkozásra megérdemelnél egy esélyt.

[00:38:53]Nézd, most ott tart a folyamat, hogy hogy az anyuka azt azt szeretné, hogy hogy hogy gyármügyön keresztül, hogy akkor fél évig legyen az, hogy ígyhívhatom telefonon a fiamat, amire mondtam, hogy nem, én látni akarom.

[00:39:09][horkantás] Látni akarom.

[00:39:12]létezik egy felügyelt kapcsolattartás nevezetű lehetőség, amikor ott ő bent valami h amikor találkozunk valahol és ott van két szakember és akkor azt hogy leírják, hogy ők mit látnak.

[00:39:22]Én úgy vagyok vele, hogy tulajdonképpen figyelj, az egész életem arról szólt, hogy valamit valamit így mismásolok, tudod szóval függőként így ne bukjak le, meglek is meg ismerlek.

[00:39:33]Igen, elképesztően piszkosul jó érzés egyébként.

[00:39:37]És szerintem így a a felépülésnek, ha jól csinálja az ember, nem mondom, hogy jól csinálom, bocs, de ha jól csinálja, akkor én azt érzem, hogy az életem legnagyobb ajándéka nem a Starbucks, nem is a lányom.

[00:39:47]Persze az érzés, hogy nincs olyan csontváz elmúlt egy évből, ami már kiesett.

[00:39:55]Igen.

[00:39:57]És és abszolút önazonosnak látlak most Guszti és hitelesnek.

[00:40:00]És akkor, amikor készült 24 októberében az az interjú vele, de azért voltam teljesen brenkó, és azért voltam ideges, mert láttam rajtad, hogy össze-vissza vetítesz, tehát hogy hogy szépen úgy hajlítod a teret, ahogy neked jó.

[00:40:14]De most nincs ez az érzés, és most végre az vagy de összevissza is dumálok picit.

[00:40:18]Most nem a nem az a izé van.

[00:40:19]Figyelj, tök egyszerű példát mondok, tehát hogy hogy nyilván amikor azt mondom, hogy nincs lebuknivalóm, az tényleg arra szó, hogy nincs.

[00:40:26]Tehát a több mint egy éve nincs bennem az az érzés, hogy mikor érnek tetten.

[00:40:31]Nyilván csinálok most olyat, hogy hú ezt nem tudom, hogy mikor fogadás benni, de mindegy.

[00:40:34]Csinálok olyat, hogy mit én rámírt most az egyetemen a tanárom, hogy figyel a beadandót be kellett volna adni.

[00:40:38]Ő megcsináltam.

[00:40:43]Valami, valami most volt így.

[00:40:45]Nem tudom a Neptúnnal így nem tudtam be nem csináltam meg a beadandót és akkor ott elkezdtem ismásolni, hogy a Neptunnal valami ott izé, tehát hogy kamukáztam, tehát hogy tehát hogy van sajnos ilyen, tehát hogy nem.

[00:40:58]És akkor így jó, bevallom neki, hogy igazából elfelejtettem csak így.

[00:41:01]Szóval, hogy vannak ilyenek, az tehát, hogy érted?

[00:41:05]Szóval csinál csinálok ilyeneket meg izé.

[00:41:07]Az az volt nagyon rossz korábban, amikor amikor egy olyan képet próbáltam mutatni magamról így a a nagy felépülésbe, hogy hogy így mindent megbocsájtottam magamnak.

[00:41:16]Én most már mi ami volt, volt ami van, van.

[00:41:19]Ami lesz, lesz.

[00:41:21]Hagyjuk már.

[00:41:21]Dehogy nem bocsájtottam meg mindent.

[00:41:22]Figyelj ide.

[00:41:24]12 kgtót híztam a terhesség alatt.

[00:41:27][nevetés] És akkor belenézek reggel a tükörbe, és szét szétfikázom magamat.

[00:41:30]Így a Dorina jön, hogy jaj, de jó ez a nadrág.

[00:41:33]Most izé, ez nem volt rajta nem tudom hány hónapja van.

[00:41:36]Nem veszem feszül rajtam, mert dakadt vagyok, csúnya vagyok.

[00:41:38]De hogy nekem te tetszed?

[00:41:40]Nem nézd már csöcsöm van.

[00:41:42]Csöcsöm van, Dorina.

[00:41:44]Hazudsz?

[00:41:44]Biztos nem.

[00:41:44]Tehát, hogy vannak ilyen szánalmas izé hülyeségeim, meg szóval kiillódom csomó dolog miatt, meg ez az egész felépülős dolog, ez még iszony sok nés ősember vagyok.

[00:41:53]Tehát de de bele tudsz reggel nézni a tükörbe.

[00:41:58]Bele tudok nézni.

[00:41:58]Igen.

[00:41:58]Ami ami ami ami tök jó.

[00:42:01]Figyelj, Guszti, még egy téma.

[00:42:03]És ezt ez ezt a topikot azzal le is kerekítem, hogy én egy ilyen nagyon naiv lélek vagyok, és őszintén bízom abban, hogy hogy lesz lesz happy end a fiaddal kapcsolatban is, és lesz még az, hogy hogy magadhoz ölelheted őt.

[00:42:20]Hú, figyelj, [sóhajtás] kívánom, hogy így legyen.

[00:42:25]egy gondolatot ehhez, amit még van van egy egy olyan ilyen filozófiai gondolat, amit próbálok így nagyon magamévá tenni, és egyszer-egyszer sikerül és néha kiesem a szerepből.

[00:42:39]Ez arról szól, arra próbálom magam emlékeztetni néha, hogy 2000 december 31 az az utolsó ilyen ilyen ilyen kezelésem, amikor pont pszichiátrián voltam megint, még akkor szerintem abb a két-három napan, hogy te is eszembe jutott, akkor mindenki eszembe jutott.

[00:42:56]menjen, segítettek.

[00:42:56]Szóval igen, az ismertség miatt nekem nehezebb, de egyébként meg könnyebb is, mert annyian segítettek nekem, tehát annyian tolták ám szekeret, segítettek tényleg csomó mindennel meg izé.

[00:43:07]Szóval, hogy gyerünk már Guszti már már mi?

[00:43:09]És ezt is elrontom, neki is hazudtam, őt is lehúztam pénzzel, nem direkt megint itt vagyok meg.

[00:43:19]És akkor volt az, hogy jó, valaminek változnia kell.

[00:43:25]és hogy a következő egy évben én majd így dolgozom a józanságomon.

[00:43:27]És ehhez képest egy év alatt lett az, amiről már beszéltünk, ez a boxlakás feleség, hogy figyelj, úgy volt, hogy meghalok.

[00:43:37]Tehát volt egy olyan forgatókönyv, hogy én már nem éllek.

[00:43:39]Ö tudom, emlékszem persze.

[00:43:42]Tehát ehhez képest, hogy most bemegyek a boltba, és akkor így nézem, hogy melyik vitaminvizet vásároljam meg magamnak, hát mekkora ajándék már.

[00:43:47]Igen.

[00:43:49]Tehát én a gondolat, amit magá, tehát hogy a fiamnak megadtam azt a lehetőséget, és remélem, hogy sokáig fogunk még élni, hogy hogy bármikor találkozhat egy egy józan apával.

[00:44:05]Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy egy temetőben mehet ki egy halotthoz.

[00:44:09]Tehát, hogy nézd, van van 1% esély, és ha ez a felépülés összejött, akkor ez is összefog.

[00:44:18]Igen.

[00:44:18]Igen.

[00:44:18]És ennek a az egész podcastnek is az a az a lényege, hogy van vissza út.

[00:44:23]Mindig van vissza út és mindig fel lehet épülni.

[00:44:29]Na de még egy témáról szeretnék veled beszélni.

[00:44:31]Te mentálhigiénét tanulsz a budapesti gazdasági egyetemen, tehát te most hivatásos segítő akarsz lenni.

[00:44:40]Guszti, nem gyors ez az egész neked még így egy éves felépülőként?

[00:44:45]Miogy tanuljak róla?

[00:44:47]Hát, hogy de akkor már másoknak is akarsz segíteni, vagy bármi.

[00:44:50]Tehát, hogy ide azért mindig el szokott telni két, három, négy év a józanságba, és utána öt öt öt ö ö öt öt öt év szerintem a korrekt, vagy öt év öt év a hiteles.

[00:45:01]És te ahhoz képest megkérdeztem, van van egy van egy egy nagyon-nagyon okos professzor mentorom, felépülő függő 30 év.

[00:45:12]Megkérdeztem őt, pont ezt tettem föl, vagy mondom, figyelj, nem mondom kéremét.

[00:45:15]Mond, figyelj, nem hiteltelen ez meg így nem kapkodás meg nem ilyen azt mondta, hogy annyit mondod, hogy így rámnézed, hogy figyelj már nagyon át szoktad gondolni a dolgaidat, vagy most nem nem volt gyors ez a Starbucks a feleség, a gyerek.

[00:45:34]Hát mindenki azt mondta, hogy figyelj, [horkantás] ne akarj még egy évi jóansággal, gyereket meg feleséget, meg a Dorina is milyen hülye, hogy izé bevállal egy gyereket úgy, hogy még nem vagyok, nincs meg öt éves józanság meg satöbbi.

[00:45:46]Figyelj, én én nem tudok mást csinálni, mint hogy hiszek abban, amit csinálok, mert igyekszem önazonos lenni.

[00:45:52]Tehát, hogy én nem van most vannak már kliensek, akikkel dolgozom.

[00:45:57]Én a azt a eleve az első alkalom az egy ingyenes, majdhogy nem baráti beszélgetés.

[00:46:03]be ülünk, nagyon sokan keresnek meg, és elmondom, hogy én miben tudok segíteni.

[00:46:09]Elmondom, hogy hova lehet fordulni, milyen szakembereket lehet megkeresni, milyen intézmények vannak, milyen fizetős, milyen államilag támogatott lehetőségek vannak.

[00:46:16]Ha nagyon akar, tud velem dolgozni.

[00:46:18]Én semmi mást nem tudok csinálni, mint azt, amit én tapasztaltam és tanultam, azt egy pár alkalmon keresztül azt a tudásanyagot már át tudom adni.

[00:46:28]A mentáligén és tanulmányom miatt tudom, hogy mi a kompetenciahatárom.

[00:46:32]Tehát, hogy mi az, amikor minden amikor valakivel én nem foglalkozhatok, mert ahhoz már pszichológus kell, tehát mentáligénés pszichológus vagy addiktológus.

[00:46:40]Ugye kócsokkal nem foglalkozunk, mert én a kócsokról annyit gondolok Magyarországon, hogy ha nincsen pénzed labubura, akkor segít összespórolni.

[00:46:50]Erről szól a coaching.

[00:46:50]Tehát mindenképpen minimum mentálész szakembert kell keresni annak, aki aki aki bajban van.

[00:46:55]Pszichológus, Mindegy, ezt ezt a részét hagyjuk.

[00:46:58]Tehát, hogy figyelj, azt el tudom mondani, amit a saját 5000 órám van önismeretben, meg két és fél évet voltam intézményekben, [horkantás] tehát nem korai meg én nagyon sokat tanulok.

[00:47:12]Tehát amikor mondjuk leülök beszélgetni valakivel, van most egy srác, akivel nag nagyon szépen haladunk, annyit hazudik nekem, mint te annak idején, mint én annak idején.

[00:47:24]és emlék emlékeztet arra a részemre, ami még most is bennem van.

[00:47:29]És ez ez hogy éled meg?

[00:47:29]Fáj, vagy csak mosolyogsz magadban, hogy itt ő velem szemben a régi Guszti?

[00:47:36]Nagyon nagyon, nagyon hasznos.

[00:47:36]És nyilván van van fájdalom része, de de volt most például volt egy egy olyan közel 60 éves hölgy, aki aki évtizedek óta próbálkozik, és dolgoztunk együtt, és rám írt, hogy megvan az első 100 nap józansága, és hogy nagyon hálás és elképesztő jó érzés.

[00:47:56]De még ezt a segítő részét hagyjuk is.

[00:47:59]Minden nap kapok üzenetet azzal, hogy mondjuk valaki rámír, hogy a fia miattam ment rehabra, vagy hogy én adtam erőt meg.

[00:48:05]Szóval, hogy én azt gondolom, hogy [horkantás] lehet, hogy csomó hülyét csinált ez az elálló Fülseeszlovák gyerek meg csomót hibázott satöbbi, de hogy így a fiamról még egy gondolat, hogy igazából szerintem ennél menőbb dolog nincsen, mintogy ha csak egy ember van így az országban, aki mondjuk a a Molná Guccsi miatt mondta azt, hogy segítsékkel, akkor már így az többet ér, mint a színészet meg úgy minden.

[00:48:36]Ezzel én is így vagyok.

[00:48:36]Köszönöm, hogy itt voltál, Guszti, és köszönöm, hogy végre egy őszintét tudtunk beszélgetni így ennyi év után.

[00:48:44]A ideje volt.

[00:48:44]Ideje volt.

[00:48:44]Most szerintem nem nem kapuztam szerintem semmiben.

[00:48:46]De igen, most szerintem most szerintem nem.

[00:48:50]Nem, majd a feleségem megnézi, azt megmondja.

[00:48:52]Köszi, hogy itt voltál.

[00:48:52]Köszi.