Kovách Imre: Nem sikerült szembeállítani a fővárost a vidékkel – Kompország

[00:00:02]Túl sok embert sértett meg a Fidesz.

[00:00:02]A kompország vendége Kovács Imre.

[00:00:17]Kovács Imre szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora.

[00:00:26]Kutatásainak középpontjában a vidék és településszociológia, a társadalmi rétegződés és integráció, valamint a helyi hatalmi viszonyok vizsgálata áll.

[00:00:35]több 100 tudományos publikáció szerzője vagy szerkesztője.

[00:00:41]Munkásságának fontos témája a magyar vidék átalakulása, a társadalmi egyenlőtlenségek és társadalmi bizalom kérdése.

[00:00:47]Az elmúlt évtizedekben számos hazai és nemzetközi kutatásban vett részt, több nemzetközi szakmai szervezet vezetésében is szerepet vállalt.

[00:00:57]Legismertebb kutatásai közé tartozik az integráció, egyenlőség, polgárosodás című kutatássorozat, amely a magyar társadalom szerkezetének és változásainak egyik legátfogóbb elemzése.

[00:01:09]Üdvözlöm a nézőket.

[00:01:09]Ez a Kompország a Magyar Hang közéleti műsora, és nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket, Kovács Imre szociológust egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Levelező tagját.

[00:01:20]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:23]Én meg köszönöm a meghívást.

[00:01:25]És szokás szerint mielőtt a kérdéseimet feltenném, jelzem, hogy elkészült a magyar hang eeti száma.

[00:01:32]Amikor ezt a műsort meg tudják tekinteni, akkor már elérhető az újság.

[00:01:37]Megint hangsúlyozom, hogy csütörtök délal előtt beszélgetünk.

[00:01:42]Ugye péntek este érhető el már ez az ez az adás, és sok minden történhet addig, például ugye Magyar Péter most Brüsszelbe utazik, és az, hogy pontosan mi lesz a felfüggesztett, befagyasztott európai Uniós támogatásoknak a sorsa, az lehet, hogy péntekig kiderül.

[00:01:58]Ezt most nem tudjuk.

[00:02:00]És ugye ahogy ahogy lehetett látni, az címlapos interjú, nagy interjú egy miniszterrel készült egy új miniszterrel, az új kormány tagjával, Tars Zoltán kulturális miniszterrel.

[00:02:09]azt gondolom, hogy nyilván érdekes dolgokat mond a kollégánknak.

[00:02:18]És azzal kezdeném ezt a beszélgetést, hogy mivel menjünk a választásokig vissza, nem olyan hosszú idő, hogy társadalomkutatóként, a magyar vidék ismerőjeként ez a választási eredmény, és nyilván annak a mértéke az az meglepte, vagy mennyire lepte meg, ha egyáltalán meglepte?

[00:02:37]Nem lepett meg egyáltalán.

[00:02:39]Ha valaki egyszer megnézi, hogy én is, a kollégáim miket nyilatkoztunk a választásról is, különösen a vidékről, nagyjából pontosan az történt, amit vártunk.

[00:02:49]A mérték azért meglepett.

[00:02:53]Igen.

[00:02:53]És ugye eddig azt láttuk a korábbi választásokon, tehát most nagyon leegyszerűsíthető ez a kép.

[00:02:57]Nyilván az még a korábbi ellenzékre vonatkozik, tehát nem a Tiszapárt volt akkor a akkor a a Fidesznek a kihívója, hogy az ellenzék az döntően a nagyvárosokban, illetve hát leginkább Budapesten volt erősebb mint a Fidesz.

[00:03:13]ám a vidéken, és minél ugye kisebb településeket néztünk, a Fidesznek a az előnye az annál tetemesebb volt.

[00:03:21]Most mi változott igazából meg ebben a a kistelepülések világában, hogy ugye, hogy a Tizapárt ugye fel tudott zárkózni, illetve hát olyan támogat támogatságot tudott szerezni ezeken a helyeken is, hogy ez elegendő volt ahhoz, hogy ilyen nagy arányú győzelmet arasson.

[00:03:40]Először is az eredmény jelentősen változott.

[00:03:43]Az nem tudom mennyire közismert, hogy nem csak ö megszapodott a megnőtt a a Tisztának a támogatása, összehasonlítva korábbi ellenzéki csoportosulásokkal vagy egy ellenzéki ellenzék összeadott erejével a a az eredménye a kisebb településeken, hanem ha 25000 alatti települést tekintek vidéknek, amit mi ezzel a fogalommal dolgozunk, ö szabadságot adni van másnak, hogy más meg mással foglal hogy másféleképpen fogja ezt föl.

[00:04:20]De hát itt ezeken a településeken él a a választóknak több mint 50%-a népességnek is több mint 50%-a 54 volt most már 56, hogy még egy csendes növegedés is történik és itt és itt jelentős mértékben több szavazatot kapott a Tisza, mint a városokban, beleértve Budapestet is.

[00:04:44]Ez egy nagyon fontos eredmény.

[00:04:47]mögött persze nagyon komplex okok állnak.

[00:04:50]Hát menjünk ajánlható, menjünk sorba, vagy elmondom, hogy szerintem melyek ezek, és akkor meglátjuk, hogy mi mutatkozik igazán érdekesnek.

[00:05:00]Ö egyrészt fontos társadalmi változások történtek a vidék a társadalmában, amit szintén előrejeleztünk, csak ez elszigetelt információ volt, nem jutott el.

[00:05:19]se a közvéleményhez és se a tehát a kormánypárthoz egészen biztosan nem a tis tiszához talán eztnek a jelentőségét felismerték.

[00:05:29]Ezt összegezni lehet abban, hogy egyrészt alapvetően megnőtt az igény olyan folyamatokban való részvételre, amit összességében nevezhetünk polgárosodásnak.

[00:05:46]Ez egy emelkedés nagyon sok szempontból, nem csak anyagi értelemben, hanem mentálisan és kulturális fogyasztást tekintve is.

[00:05:57]Másrészt meg is indult ez a polgárosodás a a kisebb települések társadalmában is.

[00:06:03]a nagyon pici falvakéban talán nem ott van egy társadalmi elmaradás ezektől a polgársodási folyamatoktól, de hiszen hát ugye az 1000 fő alatti települések kivételével mindenhol a a tiszta szerzett többséget, ha összekötöm ezt azzal, amivel beszélek, ez egy fontos mutatója annak, hogy nem csak az igény nőtt meg a polgárosodásban való részvétel, hanem a tényleges polgárosodási folyamatok is megjelentek.

[00:06:36]Ennek van egy olyan következménye, hogy egyszer mindenkorra színre lépett egy olyan, ha tetszik, új társadalmi osztály, amit a jobb könnyebb kommunikhatóság kedvéért nem a tudományos nevén neveznék meg, hanem azt mondanám, hogy ugy az a társadalmi réteg, ami elég vegyes összetételű, tehát nem csak a politikai és egyéb hatalgazdaság ági hatalmat a vidéken kézbetartók tartoznak ide, hanem mások is, akik képesek hatni egy egy kisebb településnek a a lakosságára.

[00:07:17]Odafigyelnek rájuk, egyfajta véleményvezérként is működnek.

[00:07:22]Ez egy önálló társadalmi csoporttá nőtte ki magát, ahol a különféle tőkéknek, tehát anyagi és kulturális és menedzseri képességi tőkéknek a a felhalmozása révén képesek arra, hogy hogy ténylegesen irányítsák, vezessék a vidéket.

[00:07:42]és akik jelen voltak már a magyar társadalomban hosszú ideje.

[00:07:48]Hát ugye egy ilyen osztálynak a létrejöttét nem lehet pontos dátumhoz kötni, de hát azért ez legalább két évti tizede formálódó társadalmi formáció, és akik értelemszerűen vagy azonosulva a a NER vezetőpolitikai erejének a a hirdetett értékeivel, vagy abból a helyzetből kiindulva, hogy a tevékenységükhöz öz ami nemcsak a saját tevékenységük volt, hanem egy település neek a fejlesztése is ebbe a körbe tartozik.

[00:08:27]Hát ugye nagyon is politika által kontrollált forrásokból ékezett a pénz, tehát tetszett vagy nem tetszett, de hát kliensévé kellett válni egyfajta értelemben a a április 12-én valószínűleg ugye végetérő rendszernek.

[00:08:44]Ez viszont megváltozott, mert a mi igazi méréseink néhány hónappal április 12e előtte vonatkoznak, de már akkor látszott, hogy sokkal több körükben is a a Tiszának a támogatója, és ezt nyilván tovább adták a többieknek is.

[00:09:05]Ugye ugyanazok a sérelmek, aminek a nagyságát szerintem kiindulópontként egyetlen politikai erő, de mi társadalom tudósok sem értük fel.

[00:09:19]Sokkal több ember volt sértetje a NER időszaknak, mint ezt gondoltuk.

[00:09:23]Ezeknek az aránya a vidéken se kicsi.

[00:09:28]öö nagyon hosszú lista lenne az, hogy milyen terület az, amin ilyen vagy olyan sérelem érte a az embereket az állásztéstől egyszerűen a az érték az értékeik másságáig.

[00:09:42]Ugye ez megint csak hatott mindenre.

[00:09:48]nyilvánvalóan egy jól megválasztott és talán még nagyobb hatással is bíró Tisza kampány már nagyobb hatást abban az értelemben, hogy nem csak közvetlenül politikailag hatott, hanem volt egy olyan hatása is, hogy valahogy ráéreztek arra az emberek, hogy formálódott egy politikai erő, amibe bízhatnak a a változás kimenetelét tekintve.

[00:10:15]És ez nagyon erős felszabadító hatással is járt.

[00:10:19]Tehát egymás utnán jöttek létre olyan közösségek, nem csak a Tiszta szigetek, azok azok ugye esszenciálisan fontos területei voltak mindennek, ami létrehozta április 12-ét.

[00:10:34]Ö de hát mások is felismerhettek olyan törvényszerűségeket, amik amelyek azt amelyekről azt gondolhatták korábban, hogy csak az ő vagy a közvetlen környezetükre nehezedik rá.

[00:10:47]Miután kiderült, hogy ezek közül másokra is ugyanolyan hatással lehetett egy az elmúlt időszakodak sok-sok nyomasztó intézkedése, konkrét lépése, bőven rendelkezik a a közemben is azzal a felismerési képességgel, ő rájött, hogy ez a rendszerhiba és nem egyéni probléma.

[00:11:13]Innen pedig a rendszer megváltoztatásának az az igényét, amit egy jó szervezet kampány is állandóan évre tartott, az egyenesen vezetett el a választási eredményekig.

[00:11:25]Igen.

[00:11:25]Ugye azzel nagyon sokat foglalkozott a nyilvánosság, hogy milyen ilyen függési viszonyok vannak a a kistelepüléseken és nyilván ön ismeri a szavazatára című dokumentumfilmet, ami ugye a választás előtt jelent meg.

[00:11:40]Ö és az olyat is láttunk a kampányban, hogy hogy bizonyos választókerületekben ugye nagyon sok polgármester tette egyértelművé, hogy a kormánypártokat támogatja és bizonyos értelemben a a a lakókat is ugye erre erre a településnek a lakosságát is erre buzdították.

[00:12:00]Ez lehet akkor úgy értelmezni, hogy ezen a függésű viszonyok ellen lázadt akár föl a helyi társadalom, vagy egyszerűen önmaguktól valahogy meggyengült ez a ez ez ez a lánc.

[00:12:13]Ha nem veszi rossz néven szerkesztő úr, egy egy icipicit egy mondat mondatát megváltoztatnám.

[00:12:18]Tehát a nagyon sok helyett azt mondanám, hogy voltak olyanok, ahogy az megtörtén, mert nem tudjuk, hogy ez számszerűen hány helyen zajlott így.

[00:12:30]Biztos, hogy ezek ez a jelenség ez ez jelen volt most is a a választásban, de az említett film bizonyos részeit is ugye ipari volt ipari városokban forgatták.

[00:12:42]Tehát ez nem csak a kistelepüléseknek a a problémája volt.

[00:12:49]Másrészt ugye egy kisebb közösségben jobban átláthatóak ezek a viszonyok, és éppen ezért könnyebben kerülnek a közbeszéd, vagy a éppen a sajtó figyelmének a központjába, de azért ebben működik egy hagyományos vidékép, amit mondjuk ki őszintén, mind a mai napig egy kicsit alacsonyabb rendűnek tételezi a vidékiek állapot kapott állt mentális képességeit és sok mindent más is a a városokkal összehasonlítva és ugye érdemes volt egyszer lehet hogy lesz erre vállalkozó újságíró aki aki utána ered annak hogy hogy termelődött a a nyilvános beszélgetésekben is már jó előre egyfajta bűnbakker keresés azzal, hogy na már megint a vidék és a és a nem iskolázat és az idős népesség fog így meg úgy meg amúgy szavazni.

[00:13:55]Ugye ez nem így történt meg tömegesen, ezt látjuk, de hát valahogy ezekkel a jellemzőkkel lehet azt a azt a komplexitást leírni, amivel válaszolni tudok a a kérdésre, mert van egy sor olyan kutatás, főleg ugye a fiatalabb kutatónnemzedék talált rá mondjuk a kliensi rendszernek a az átértelmezésére hiszen nem önmagában a a vidéki népesség politikai magatartása vagy pártválasztása változott meg, de hát a szegregátumokban vagy a a szegregátumoknak hivatalosan nem tartott, de mégis csak szegény körzetekben is történtek olyan változások, amik amiknek az eredménye megmutatkozott április 12-én tudnilik amennyire nem adatfelvételből, hanem sporadikos információból, de de lehet tudni, ott is kinevelődött egy helyi vezető réteg, akik ugye ebbe aki ebbe a kliens viszonyba hát ugye ők jelentik a azt, akinek hatalma van.

[00:15:16]hat ez egy belülről megerősödő, kiemelkedő valami, és a a velük való kapcsolatása, ami kliensi rendszerbe történt meg, mert mégis csak alá és főir rendelenségi viszonyokról van szó, annak az a jellegzetessége az én olvasatomban, nekem erről olvasmányélményeim vannak, meg sok-sok beszélgetés azokkal, akik ezt csinálták, hogy ez egy ez egy kettős viszony, tehát ez nem egy egyoldalú alávetettség, hanem adok, kapok viszont viszony, mert jogilag ezt nyilván nem rögzíti semmi.

[00:15:58]hatalmi viszonyokban is sincs benne semmi olyan külső kényszerítő erő, hiszen azért a nernek a rendszeréből a a külső netalántalan fizikai kényszerítés azért hiányzik rendszerszerűen legalábbis ez nem jelentkezett.

[00:16:21]Tehát éppen ezért ez a kliensi viszony akkor, hogyha az alávetett nem kapja meg azt, amit akartam.

[00:16:28]A mi nagyon kis dolgokról van szó.

[00:16:32]képviselet a a az önkormányzaton, kérvényeknek a megírását is, esetleg néha pénzecskéknek a a folyósítását is.

[00:16:41]Ha ezt nem kapja meg, akkor másik fejvalót keres.

[00:16:45]Ez az egyik.

[00:16:45]A másik, amit ugye szokás hangsúlyozni, vagy benne van a köztudatban, hogy ezek egyfajta feudális viszonyként értelmezhetőek, ami önmagában értelmetlen, mert ugye a feudalizmus az a valahol a földtulajdon és a földhasználat körül alakult ki.

[00:17:09]És hát ugye ismert módon a magyar termőföldnek jelentős része, koncentrált, nagyon is koncentrált Bétokszerkezetben kerül megművelésre.

[00:17:24]Egyszerűen a nagy birtokosok egy egy halom kis településen nincsenek jelen.

[00:17:30]Tehát nem egyrészt, másrészt pedig nagyon kevés ember dolgozik nekik, hiszen a nincsenek pontos statisztikák arról, hogy mekkora a mezőgazdaságban dolgozóknak az aránya is.

[00:17:41]Ez változik a szezonalitásnak a fontossága miatt, de hát ez egy szezes nagyság.

[00:17:46]És hát az a csak a községeknek a népessége 3 millió körüli ember.

[00:17:53]Tehát nincs közvetlen kapcsolat a a feudális viszonyoknak a a megalapozásához.

[00:18:02]Ennek van pozitív oldala és van negatív oldala is pozitív.

[00:18:07]Az, hogy szerintem ez a feudális rendszer ilyen módon nem működik.

[00:18:13]más részről a negatív része az az, hogy a a helybe kis településeknek a lakói is távol kerültek a Földtől, de ezzel távol távol kerültek a természettől és annak a megóvásától is, mert nem nem része a közvetlen mindennapjaiknak.

[00:18:37]ahol érzek egy ilyen meglevő kötöttségek ellen irányuló morális értékalapú mozzanatot mindabba, ami a vidéken történt, az az az általános érzése a a vidékieknek, amit kifejez a bizonyos új társadalmi réteg, ami megunta azt, hogy kulturális an hova tovább másodrendű vagy a a nem a a legfontosabb értékek közzé tartozónak vélik mindazt, ami vidéken történik.

[00:19:20]Ez egy vágy, hogy hogy legyen ebből a szempontból is egy egy felemelkedés, és az ország ilyen szempontból két fele fele között egyfajta elismerés és és egyenlőség.

[00:19:33]Ez a vágy is szerepet kaphatott abban, hogy szembe fordultak egy olyan rendszerrel, ami egyébként más módokon is folytathatatlannak bizonyult.

[00:19:46]Igen, de azért érdekes, amit mond, mert hogyha az ember figyelte a a Fidesznek a kommunikációját, akkor inkább ott is lehetett azt érezni, hogy ők és rájátszanak egyfajta főváros, vidék város falu ellentétre.

[00:19:58]Ugye ugye Lázár János volt az a politikus, aki leginkább úgy jelent meg, mint a magyar vidék érdekképviseletét bejelentkezett személynek.

[00:20:08]Ugye sokszor elhangzott az a furcsa kijelentés, hogy most a vidék jön és hogy és hogy pontosan azt ki azt próbálták sugalni, hogy hát igen, a Budapest az olyan amilyen, tehát hogy ott ott az ellenzék már korábban is nyert, ugye más a főpolgármester.

[00:20:21]Ö de a magyar vidék és még azt is mondták, hogy a hogy például az uniós forrásokat azt inkább a a városok fölözték le, és hogy és hogy ez egy tehát egyfajta ők próbálak generálni egy ilyen ellentét, és ők ők jelentek meg, mint a vidék képviselői.

[00:20:39]Szerencsére ez a szembeállítás szerintem nem sikerült sok ok mi se.

[00:20:41]Ö egyrészt a a ö városiak számára mértékadó vélemény formára gondolkodásában én tapasztalok egy változást.

[00:20:54]A változásnak a lényege, hogy lassan kezdik elfelejteni azt, amit hát lehet, hogy a két világháború közti népi író műveiből tanultak, hogy a vidéki az mezitlábas és cseléd és ismerő és ennek a ennek az imádnak az összes és eleme és ez egy nagyon erősen tovább élő elem.

[00:21:16]Hát ugye ugye történt az, hogy 20000en vagy mennyien mentek el a az EP választáson.

[00:21:22]ö ö számló biztosnak vagy egyebeknek kíváncsiságból.

[00:21:26]És utána jött egy kicsit szégyenteljesen késő jött egy felismerés, hogy hiszen hát a vidékieknek a gondolkodását is meg lehet érteni, annak is megvan a még a politikai magatartásának is megvannak a az értelmezthető gyökerei.

[00:21:46]más részről meg hát nyilvánvaló volt, hogy most itt az esély a váltásra, de az is, hogy ez nem megy a vidék nélkül, éppen ezért ez az érdeklődés ez kinyíltak nagyon fontos társadalmi csoportok is a vidék másfajta megismerésének a az irányába is.

[00:22:05]egyrészt, másrészt abban a korszakban, ahol a kommunikációnak akkora szerepe van, amit nem is annyira nekem, mint a azoknak, akik ezt csinálják nyilvánvalóan a tudatában van.

[00:22:22]Többek között egy kommunikációs átalakulás, vagy majdnem forradalom is az, ami április 12-ig vezetett.

[00:22:26]Egyrészt ahogy ezt a Tisza csinálta, az ugye teljesen új, 700 vagy valami sok 100 településen jelent meg a miniszterelnök úr.

[00:22:43]Hát önmagában jelenlét döntés.

[00:22:43]Ez ez egy komoly Igen, de az nem igen van benne a köztudatban, hogy a valójában nincs igazán akkora különbség a vidéki és a város digitalizációja között, mint ami ez a köztudatban megjelenik.

[00:23:04]Van persze valamennyi elaradása a vidéknek, de ez nem számot tevő.

[00:23:11]Éppen ezért hírekhez, információkhoz, Facebookon történő politizáláshoz vagy bármi hasonlóhoz, ami hozzátartozik ennek a jelenségnek az elterjedéséhez, a vidéki emberek jelentős része épp úgy ö hozzáféréssel rendelkezett, és élt is ezzel.

[00:23:32]Én ezt néhány települést megtaláltam a a Facebookon, és amennyire tudtam, követtem a ott folyó kommunikációt, de ez teljesen evidens.

[00:23:42]A a másik fontos része a válaszomnak a a kérdésre, hogy amit a Fidesz célszemélyként vagy céltársadalmi tömként értelmezett.

[00:24:01]Tehát egyszerűsítsük ezt is a beszélgetés kedvéért.

[00:24:02]Ugye ez a kádári kisember, hiszen tudjuk, hogy volt egy ilyen fordulat, hogy a polgár helyébe, miután az a az ezet forduló választásain nem jött be, megtalálta hát a Orbán Viktor vagy a a tanácsadó, hogy ezt majd egyszer leírja valaki, hogy ez hogy történt.

[00:24:24]ö a azokat a kommunikációs formákat, amivel a nem jó helyzetben levő, de kádári kisemberek világát bármit is jelentsen ez, de meg lehetett célozni, csak hogy ez a kádári kisemberi tömeg nem csak a városokból ott lett kevesebb, nem tűnt el, de lett lett számszerűen sokkal kevesebb, hanem vidéken is majdnem ugyanolyan arányba.

[00:24:52]És amikor egy egy vélőleg a a Fidesz kissé elkényelmeskedte a a kampányát, nem vették nem vettek tudomást erről a változásról.

[00:25:02]Márpedig azok a azok a beszédmódok, ami a a Fidesz meghatározó korosztályát, ami ott azért most már 60 év feletti könnyen tudta ezt alkalmazni, hiszen jelentős részük ebből a közegből érkezett a politikába.

[00:25:18]Ez elavulttá vált, és bármit mondtak, hatástalanná is vált.

[00:25:23]Ez is egy kommunikációs ö és része ennek a kommunikációs ö, ha tetszik forradalomnak, csendes forradalomnak, ami belecsatornázódott ápés 12-ébe.

[00:25:37]Tehát akkor az a fajta kép, hogy a vidéki falusi emberek döntően inkább a nem tudom én a a közmédiából tájékozódnának, akkor ez ma már nem állja meg a helyet.

[00:25:47]Lehet, hogy korábban sem volt ennyire egyértelmű, vagy inkább inkább ez egy életkori szegmensben jelentkezik ez a azt hiszem inkább élenkori szegmensben jelentkezik, de még egyszer mondom, hogy 1000 fő alatti községek kivételével más hozott a a választás.

[00:26:10]Azt hiszem, hogy akkor azzal lehet ezt akár ezt a beszélgetési lezárni is, hogy ö ami a kommunikációban megtörtént, ahogy a globalizáció, annak az értékvilága vagy akár akár a nemzeti értékeknek a teljedése megtörtén ténik a a digitalizált világon keresztül az egyetemlegesen elérti a vidéki lakosságot is.

[00:26:46]Most ennek örülünk vagy nem, ez egy gondolom másik műsornak a témája lehet.

[00:26:54]De hát miért adatokon keresztül is bizonyítható, hogy időközben, aminek se az elejét, se a végét nem lehet évszámszerűen megmondani, de a magyar társadalom úgymond vidéki és városi fele az életkülményei, az életük szerveződésinek a rendszerei és struktúráiba nagyon-nagyon sokkal több a hasonlóság, mint a különbség.

[00:27:19]Tehát közelebb került ez a két társadalmi tömbje a magyar társadalomnak egymáshoz, és ez most a választásokon is megmutatkozott, és nincs is a nővőre nézés is az egyik legfontosabb politikai kérdés vagy kihívás azoknak, akik ezért fedelősek, hogy ez a közelebb kerülés ez tovább folytatódjon.

[00:27:47]a nagy politika szintjétől is segítve, de a a közemberek által is elfogadva és hozzájárulva ehhez, hiszen bármit is hozott az áprilési választás.

[00:28:04]Az ugye nyilván új politikának a kipróbálásait lehetővé teszi, és fontos nemzeti célokat meg lehet valósítani, de azért ezek rettenetesen nagy feladatok.

[00:28:15]Ezt egy megosztott, ebből a szempontból is megosztott ország vagy társadalom nem tudja végrehajtani, hogyha annak van egy városi meg van egy vidéki fele.

[00:28:25]Akkor se persze, hogyha van egy gazdag meg egy szegény fele, meg akkor se, ha van egy jobb meg egy baloldali fele, aki nem kommunikál egymással.

[00:28:35]Hát mindenesetre, ha ránézünk a választási eredményekre meg a térképekre, akkor azt látjuk, hogy hogy ez a fajta megosztottság minthogyha oldódott volna.

[00:28:41]Tehát, hogy hogy nem azt látjuk, hogy ilyen hatalmas különbségek vannak a különböző országrészek vagy településtípusok között.

[00:28:50]Igen, de ez egyszer ez összesűrűsödött egy választásra.

[00:28:55]Nem biztos, hogy a négy év múlva például ugyanannyian mennek el.

[00:28:58]Ö ezt ez egy olyan értéke annak, ami áprilisban történt, amire nagyon kellene vigyázni a hatalmon levőknek, de a közembereknek is.

[00:29:11]Én egyébként tavaly nyáron adott egy interjút a magyar Hannak, nekünk Csécsi László kolléga készítette ezt a beszélgetést, és akkor már ott arról volt szó, hogy például azt a közkeretű vélekedést azt árnyalta, vagy ha úgy tetszik cáfolta is, hogy a hogy a magyar falvak azok kiürülnének.

[00:29:30]ott arról beszélt, hogy inkább van egyfajta vándorlás a települések között, de de összességében ez ez így ez így nem állja meg a helyét.

[00:29:36]Úgyhogy inkább úgy kérdezném meg azt a tenném föl a kérdést, hogy de hogy a az előregedés az mennyire jellemző, és hogyha ez jellemző, akkor azért ez végül is hosszabb távon egy visszafordítatlan folyamatnak látszik.

[00:29:50]A miért a városi népesség csökkenése csökkenése nem mutat ugyanilyen irán de azt nem gondoljuk, hogy egy város az elnéptelenedik.

[00:30:00]Tehát ez nagyon pontosan fogalmaz szerkesztő, hogy nem gondoljuk ettől még ez még vég mehet, hogy a köztudatban ez nincs meg.

[00:30:11]Hát a ugye a községekben többkevesebb, durvább becsléssel, de majdnem 3 millió ember lakik.

[00:30:23]Ezt ha a 90 óta számítjuk azokat az arányokat, amelyek a községekre vonatkoznak, ez azt jelenti, hogy azokon a településeken, amelyik ebben a néhány évtizedben végig községi státuszban voltak, ott 100zes alatta alatti a csökkenés összehasonlítva a 3 millióval, azért ez nem egy olyan gyors fogyás jelent.

[00:30:45]Az is igaz, és leginkább ez jelenik meg, hiszen legjobban ezt lehet érzékeltetni ö a politikai közbeszédben, de a a közélemény formáló más kommunikációs formákban is, hogy a kicsi falvak vannak igazán veszélyben, ott tényleg van egy elvándorlás, ott tényleg van egy sokkal erősebb öregedési folyamat, mint máshol egyébként vizsgálva azt hosszútávú folyamatokban, hogy hány százaléka a a községeknek az, ahol csökken a lakosság, ahol stagnál, és ahol ahol növekszik.

[00:31:29]Ott a az 1ada az olyan, ami ahol ahol ez csökkenő számú hosszú időre vonatkozó tendenciát mutatott.

[00:31:38]A többieknál ez nem történik meg.

[00:31:42]Egyrészt, másrészt, hogyha figyelünk arra, hogy mi történik a velünk nagyjából hasonló történelmi úton haladó szomszédos és kicsi távolabb levő, de mégis csak hasonló történelmi múltal rendelkező társadalmakban, cs csökkenés nem nem tapasztalható sehol.

[00:32:02]a vidéki lakosságnak az aránya mindennek ellenére a városba vándorlások ellenére vagy a a az előregedés ellenére is makacsult tartja magát majdnem mindenhol, mert hiszen hát azért a magyar lakosságnál is figyelembe kell venni, hogy a a lakosság aránya is erős erőteljesen csökken, és a városok közül is nem nagyon könnyű megtalálni azokat a városi településeket, ahol növekedne a lakosságnak az aránya.

[00:32:34]Ez ez az egész társadalomra jellemző tendenciaja, ami persze nagyon összeett módokon megjelenik a vidék kapcsán is, de ez egy ez egy nagyon hamis és nagyon veszélyes akár ö tervezési vízió is, hogy úgy számítsunk mindarra, ami a vidék, ami meg fog szünni.

[00:32:56]Ugye ez a ez a fajta politikai törekvés azért elég erősen jelent volt a 70-es évek, 1970-es évek Magyarországán.

[00:33:05]És hát ugye ez nem következett be.

[00:33:05]És én nem látom, hogy a nemhogyan mi, hanem a most a politikába belépő vagy a a választók közé belépő fiatal generációk életében is itt radikális urbanizáció történne, merre erre nem mutal semmilyen jel.

[00:33:22]Igen.

[00:33:22]És hát akkor a képhez hozzátartozik ugye ez a közismert folyamat, ugye Budapestnél ugye az agglomerációval való kitelepülés, ami hát egészen az a rendszerváltás óta azért elég hatalmas méreteket töltött.

[00:33:35]Próbáltuk próbáljuk vagy próbáltuk mérni azt is, hogy ugye a népesség hány százalé-a költözik be városra és költözik ki, és hát ugye erre négy évenként van módunk.

[00:33:47]Ezek körülbelül ugyanolyan arányok, tehát ugyanolyan ugyanannyi vidéki jön be a nagyvárosokba.

[00:33:53]mint ahány nagyvárosi költözük ki bármilyen okokból vidékre.

[00:33:58]Igen.

[00:33:58]Ugye ebben a már említett interjúban is szó esik a a mezőgazdaságról az, hogy Magyarországon nagyjából 300000 ember él foglalkozik ugye él a mezőgazdaságból foglalkozik ezzel a tevékenységgel.

[00:34:10]És ugye ebben már már a beszélgetésben is utalt, hogy a a hogy hogy nem elsősorban ez a tevékenység jellemzi már a a vidéki életformát.

[00:34:18]Tehát, hogy és ugy azt is mondta, hogy a birtok koncentráció tekintetében rosszabb a helyzet, mint a mondjuk a Hortik ország idején 1935-öt említettem.

[00:34:30]Az volt az utolsó minden rögre kiterjedő földbirtok összeírásához lehet hasonlítani mindezt.

[00:34:37]A koncentráció az válatlanul erősebb, és az a legutóbb vizsgált időszakhoz képest és előrehalad közben is.

[00:34:46]És az, hogy most ugye megérkezett Magyarországon egy politikai fordulat ö és és nyilván itt amikor mi meg fogják vizsgálni azt is, hogy a ö ezek a hogy működtek ezek a ezek hogy működnek ezek a hatalmas birtokok és hát tudjuk, hogy azért itt a nvágához is kapcsoló, erőteljesen kapcsolódó szereplők vannak itt.

[00:35:07]Ugye az amikor beszéltünk arról vagy említettem, hogy ugye függőben vannak az uniós források, de ugye tudtom ugye az agrár támogatások azok folyamatosan érkeznek.

[00:35:18]Magyarországra abban nincs változás.

[00:35:19]Nyilván majd egy következő uniós ciklusban az kérdés lesz, hogy hogy alakul a mezőgazdasági támogatás, agrártámogatások sorsa.

[00:35:26]E ezt most még így így így így nem tudjuk, de olyasfajta arra már semmi esély, hogy hogy vagy egyáltalán nem is lenne erre szükség, hogy egy kicsit nyilván modern viszonyok között, de mégis visszalépve egy kicsit a múltba, hogy hogy a hogy a kisgazdák országává váljunk, vagy vagy ez felelősödjön ez a folyamat, hogy esetleg ez a 300000 fő ez több is lehetne, vagy gyakorlatilag ez már ez már egy szinten egy visszafordíthatatlan folyamat.

[00:35:53]Ö lehetne és jó lenne, ha több lenne.

[00:35:57]Ö vannak is olyan ö radikális elképzelések, akik ami szerint jó lenne lebontani ezt a nagy btok rendszert.

[00:36:07]Ennek elég sok nehézsége van.

[00:36:12]Egyrészt én látok azért jogi nehézséget is, hogy hogy lehet úgy nagy birtoktestekhez hozzá nyúlni, hogy azt akár a széles közvélemény is elfogadná, mert azért ez nem teljesen ugyanaz az eset.

[00:36:27]Vannak hasonló momentumai a földfelhalmozásnak, mint annak, ami a ugye a Ner alatt megerősödő milliárdos vagyonoknak a létrejöttéhez hasonlíthatott, de azért ez mégse ugyanaz a történet, mertogy az a föld földkoncentráció az nem a NER időszakába jött létre.

[00:36:50]Mire beléptünk az Európai Unióval, ez a föld fökoncentráció akkor már olyan erős volt, mint ma.

[00:36:56]Utána történt jó néhány olyan politika által eszközölt beavatkozás abban, ami a a a még fennmaradt földeknek a szétosztását jelentette, csak ezeknek az aránya már olyan kicsi volt, hogyha azt a kicsiknek adták volna oda, nem adták oda, de ha kicsiknek adták volna oda radikálisan, akkor se változtatott volna a a fölbírtók koncent koncentráción.

[00:37:26]Ugye az élelmiszertermelés az mindig stratégiai kérdés, és ott bizonytalan viszonyokat teremteni csak nagyon nagy megfontoltsággal lehet.

[00:37:40]Hát a ugye az eddigi politikai vezetése Magyarországnak már a NERtől és a Nár NER előtt is óvakodott attól, hogy ezt ezt a lépést megtegye.

[00:37:55]Nyilván ebben benne szerepel a a a nagybtokosoknak a a lobbi képessége is.

[00:38:02]sokfajta reformelképzelés látott napvilágot, többek között a magyar hang egy által ö szponzorált vagy vagy kiadott könyvben is, a felforgató könyv a felfgató köny könyven is, amiből tendenciák szerintem érvényesülhetnek, de hogy ez egy új földosztást jelentene most, azt annak nem igen látom a a politikai feltét tételeit.

[00:38:31]De hát a megvannak a nehézségei a a társadalmat tekintve is, hiszen azért a mezőgazgálkodás egy nagyon komplex tudást igénylő ö gazdasági tevékenység, és ez a tudás már azért egyre inkább kikopik a magyar társadalomból.

[00:38:58]hiszen a fiatalabb generációk már nem biztos, hogy meg tudják különböztetni, hogy melyik a haszonnövény és melyik a a gaz, hogy egy kicsit karikzom a helyzetet.

[00:39:10]Valószínűleg a fiatalabb gazdáknak a földhöz jutása lenne olyan, amivel segíteni lehetne egy egy mérsékelni ezt a fajta fökön föld használat koncentrációt, de én nem igen láttam erre vonatkozó ö politikai által megfogalmazott terveket.

[00:39:38]Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet.

[00:39:41]Hát retorikailag ez megjelent.

[00:39:41]Az biztos.

[00:39:43]Meg ú emléztem egyébként, hogy a ugye mondta, hogy ez nem a Fidesz idején jött létre ez a koncentráció.

[00:39:47]Tudjuk, de a Fidesz azért 2010-ben amikor hatalomra került, akkor előtte azért meghirdetett valami változást ezen az Ángyán József képviselte ezt, azt azt is tudjuk, hogy neki mi lett a sorsa.

[00:40:01]kérni saját kormánynak igen.

[00:40:01]Hát a azt azt nem akartam mondani, hogy a feid Fidesznek az ismert gazdasági arcai közül ne szereztek volna jó néhányan nagy bétokokat 2010 után.

[00:40:13]De hát itt a az ember szerkezetbe gondolkozik, és nem a birtokosok személyéből.

[00:40:19]a szerkezet az az egy egy kicsit még jobban el eltoródott a nagybokok irányába, de nem őre 10-re ez már adott volt.

[00:40:32]Ö ö az biztos, hogy vidékpolitikát alapozni arra, hogy egy új földosztást a ami szerint egy új földosztás lenne a a vezérmotívum mindennak a ami vidéken történik, ez ez nem hiszem, hogy sikeres vidékpolitika lenne.

[00:40:54]sokkal összetettebb értékek azok, amelyeket szeretnének a saját életükben is látni a vidékiek annál, hogy egy bizonytalan kimenetelű ö ö föld birtok koncentrációt megszüntető, akármilyen jellegű állami intézkedést nagyon bólogan fogadnák, mert azért pontosan tudják az emberek, hogy a föld ez egy nagyon fontos érték, vagy tágy hiszen ugye a az átlagemberi pénzekhez képest csillagásati összegeket kellene azért fizetni, hogy olyan nagyságú földöt kapjon valaki, aminek a megműveléséből meg tud élni.

[00:41:36]Viszont ez még csak egy elem.

[00:41:40]Ehhez kellene a szakértelem is, amit akár iskolákba is megszerezhetnek, de hát az ugye ez nehézkesebb útja annak, hogy valaki gazdává váljon.

[00:41:54]akár ugye tudják az emberek és sok-sok ok miatt váltak meg a a a földjüktől, vagy a a vagyoni részesedést biztosító egyéb más értékpapíroktól a 90-es években meg később, de ebbe az is szerepet játszott, hogy többek között hitelképesnek kellene ahhoz lenni, hogy valaki egy termelékeny mezőgazdálkodáshoz megfelelő gépeket meg tudjon venni ez egy többfajta csapdahelyzetet és és rizikóhelyzetet ö ö ö ö megerősítő lépés lenne a a vidékiek tömegei számára és nem hiszem hogy jelen pillanatban ebben látnák a jövő Igen.

[00:42:52]Lehet, hogy csak látszólag érzékelek ellentmondást, amit még korábban mondott, hogy hogy a polgárosodás az hogy jelenik meg, vagy meg erőteljesebben megjelent a kistelepülések Magyarországán is, merthogy a ugye ennek nagy visszhangja volt a sajtóban.

[00:43:08]Ugye márciusban ismertették az ELTE szociológiai kutatóintézetének a felmérését, ami a mi vagyunk Igen.

[00:43:15]Igen.

[00:43:15]A 2021.

[00:43:15]Hát így nyilván ezért is kérdezem így hangsúlyosan.

[00:43:18]És most itt puskázni fogok, mondok számokat.

[00:43:21]Nyilván ez fejből tudja, hogy 2021 és 25 között hogyan változtak a viszonyok Magyarországon.

[00:43:26]És azt mondják, hogy a felső rétegánya az csaknem megfeleződött 9-ről 5%-ra.

[00:43:34]A felső középréteg az 24-ről 14%-ra zsugorodott.

[00:43:37]Az alsó középréteg az 36-ról 38%-ra, tehát minimálisan növekedett.

[00:43:41]és egy drámai mértékű változást tapasztaltak, hogy az alsó rétegánya változott, 31%-ra 43%-ra nőtt, ami ami példátlan.

[00:43:51]Na most ez összességében egy negatív változás, ha azon a számokat hirtelen ezt mutatják.

[00:44:00]Mi igen, mi ezt lecsúszásként értelmeztünk, de itt mindig jön a társadalomtudósnak a ö hozzátennivalója.

[00:44:08]Bocsánat, ez ez így első pillatása laikusként, nem a polgárosodás irányába ható folyamat.

[00:44:13]Nem is a Igen, azt megpróbálom helyére tenni ezt az ell elmondást.

[00:44:19]Egyébként jogos a kérdés.

[00:44:23]Ugye próbáltuk magát a vagy próbáljuk magát a polgárosodást is mérni, és ugye az ugyanabban a jelentésben szerez szerepel, amiből Igen.

[00:44:31]Ugye, hogy ott gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt.

[00:44:37]A beszélgetés elején beszélgettünk a a polgárosodásról, amit ugye amire visszavezettem a a vidéki politikai változásokat is.

[00:44:45]Ugye ez két szinten érdemes ezt elemezni.

[00:44:52]Egyrészt az, hogy mennyien tudtak mérhető módon a polgárosodási folyamathoz csatlakozni.

[00:45:00]Ez 2021 és 25 között nincs változás, azt azt mértük, ráadásul van ez a lecsúszás is.

[00:45:09]Annak ellenére ezt kell hozzátennem némi kitérővel, de remélem, hogy ez a válasz komplexitását csak erősíteni fogja, hogy a a reálbér és a reálfogyasztás az folyamatosan növekedett.

[00:45:25]Ez egy olyan kérdés, amin még gondolkozni kell nekünk is, hogy bárki másnak, aki próbálja ezt a korszakot megérteni, de vissza a polgárosodáshoz.

[00:45:32]Ugye azt mondtam, hogy iei ez tud kapcsolódni, van aki a ez ehhez nem tud kapcsolódni.

[00:45:39]A polgárosodáshoz kapcsolódók között elég sokan vannak azok, akik munkásnak vallották be a foglalkozásúakat.

[00:45:49]Tehát van egy lentörülő felemelkedés is.

[00:45:51]A az iskolázottságok szerint ebbe a rétegbe számíthatóknál viszont tapasztalható volt egy nagy lecsúszás.

[00:46:04]De ettől meg kell különböztetni azokat a tömegeket, akiknek a vágyaiban nagyon erőteljesen ott van a polgárosodáshoz való kapcsolódás, még ha nem is olyan szempontból, hogy búzsaává vagy nagyon gazdag emberré vagy nagyon magas életszínvonalon élő családjá családot céloznának be maguknak.

[00:46:28]De azért mégis az emelkedés, csak éppen a struktúrális viszonyok ezt nem teszik.

[00:46:32]ö lehetővé az, hogy valaki csatlakozni tudott, és ezért ebben érez ér érezhetett a és ez kifejezte is a választásokon gátakat, és ez egy csoportja annak, aki akinek a vágyait és a politikai magatartását kötni lehet ehhez a polgárosodás témakörhöz.

[00:46:57]és egy másik óriási társadalmi massza, aki ezt szeretné, akinek a vágyai között szerepel az, hogy polgárosodjon és a aki ebbe teljes mértékig akadályozott volt az elmúlt időszak alatt, és nyilván azért szavazott így úgy ahogy, mert az új politikai előtől várja azt, hogy ezt a vágyát valahogy beteljesítse.

[00:47:18]Igen, de majdnem minden csoport, amit mi ö megkülönböztetünk a magyar társadalomban, nincs olyan csoport, ami kizárólag az egyik vagy a másik politikai ö táborra vagy vagy politikai erőre szavazott volna.

[00:47:34]ö nagyon erősen fragmentált is a magyar társadalom, mert úgy más-más ö okai vannak annak, hogy amúgy egy társadalmi hasonló társadalmi helyzetű csoportoknak az egyik része az így szavaz, a másik része az úgy szavaz, de ez a kettősség biztos, hogy szerepet játszik benne, hogy tudott-e kapcsolódni és és vagy nem ettől még Az igény erre a tömegigény, ami nagyon ott van az április 12-e választása között, a az a tömeg igény, ami nem tudott megvalósulni, és amit amit visszaszorítani már nem lehet.

[00:48:20]Egy kis kitérő a Fidesz azért azt felismerte már a kampányá, hogy az értelmiséget elveszítette, hogy ott a támogatottsággal roppant alacson.

[00:48:27]És emlékszem, hogy Orbán Viktornak volt több olyan kijelentésük a Fidesznek, hogy kifejezetten azt célozta, hogy a hogy ők a munkások szavazataival szeretnének nyerni, hogy hogy ez ez lett volna a a sodafegyver.

[00:48:39]A az önök ismeretei, adatai szerint mennyiben volt ez a törekvése sikeres?

[00:48:46]Már azt tudjuk, hogy a szaválasztárs nem érte meg, de hogy a munkásság szavazatait meg tudta-e szerezni a Fidesz.

[00:48:52]Ugye a munkásság azért a a magyar társadalomnak nagyon tagol, de ez egy nagyon nagy tömeg.

[00:49:00]éppen ezért nagyon összetett adottságú társadalmi csapatokat lehet ide számítani.

[00:49:06]Az biztos, hogy egy a polgárosodónak tartható társadalmi rétegben egy hát 40% tömegét munkások alkotják.

[00:49:19]És azt is tudjuk, hogy arra kérdésre, hogyha most lenne a hétvégén a választás, ez a munkásoknak ez a része pontosan olyan arányba válaszolta azt, hogy Tiszára vagy Fideszre, vagy esetleg kisebb páratokra ö adná a voksát, amilyen a munkásság egészének a véleménye ettől.

[00:49:42]Tehát ezzel azt akartam mondani, hogy ettől, hogy fölemel fölemelkedtek és ténylegesen fölemelkedtek, ettől nem váltak egyértelműen Fidesz szavazóká.

[00:49:55]Másrészről a egy fontos közelítése lehet, vagy már most is az a nkorszak megmérettetésének, hogy milyen korlátaiit hozott létre a nelrendszer saját maga.

[00:50:15]Eközzé tartozik egy olyan korlát is, hogy nem voltak meg a feltételei ebben a rendszerben, hogy olyan mértékű összegeket, támogatási összegeket, bármilyen formája is van ennek, áramolhasson a az államhatalom, mondjuk a munkások egészének a az irányába, amivel ezeknek a rétege nek a társadalmi vagy éppen fogyasztási vágyai ki tudja munkás erről sok szó esett akartak nagyon sok pénzt kaptak de ez nem volt elég egyrészt ugye a biztosan közösen visszaemlékszünk erre a az új politikai szempontbtól vagy választásra orientált pénzosztásokat 2025 októberében jelentették be a a zömét semmilyen változás nem volt.

[00:51:11]volt a a pártok támogatottságában, akkor azok, akik féltek attól, hogy nem lesz változás, azt mondták, hogy na majd akkor februárban, mikor megjönnek ezek a pénzek, akkor majd aztán 1%-nyit vagy valami ilyesmi arányban ö növekedett a a Fidesznek a támogatottsága.

[00:51:30]Tehát a az a sok pén volt ahhoz elég, hogy a ö mások miatt a rendszerellen forduló nagy tömegeket visszaszerezze a a Fidesz.

[00:51:40]És ugye azért a munkásokra is érvényes az, amit a beszélgetés egy korábbi szakaszáról, a kárdári kisemberről és az arra irányuló beszédmódokról, stratégiákról és a a vágyaknak a a meghatá politika által való meghatároz felismeréséből gondoltunk, hogy a a mindennapi kenyér vagy hasonló, ami a kádári kisembernek még alapvető értéke volt, hogy ez biztonsággal megkap.

[00:52:11]kapja.

[00:52:11]Ez már nagyon nagy tömegeknek a társadalom alsó középrétegeibe se elég, hanem mást akar.

[00:52:19]És ez ezt a a ner rendszer, mint olyan, már nem tudta kitermelni.

[00:52:23]Sok ilyen nert korlátot lehetne még a beszélgetésben említeni, de majd meglátjuk a következő percekben, hogy mihez jutunk még el.

[00:52:33]Hát az most már lassan a vége felé járunk.

[00:52:35]Most egy kicsit más irányba mennék.

[00:52:39]Ugye talán említettem azt, hogy hogy a ezek a függőségi rendszerek, amiket aztán árnyaltunk, hogy ezek hogy működtek a a településeken, ezeknek azért fontos szereplői a polgármesterek, hogy sok sok helyen fontos szereplői voltak.

[00:52:52]És most ugye az az érdekes helyzet áll elő, hogy hogy a a parlamentben teljesen átalakultak az erőviszonyok, de hogyha minden a megszokott menetrend szerint halad, akkor még a polgármesterek ezek a polgármesterek három évig körülbelül még a a helyükön maradnak.

[00:53:10]És az látható, hogy a az új kormány az másfajta viszonyt szeretne kialakítani, legalábbis ezt ígéri az önkormányzatokkal.

[00:53:16]Most nyilván ennek egy leágazása az, hogy most elhangzott az, hogy hogy egy ilyen politikusi osztály tekintetében ugye Magyar Péter határozottan azt mondta, hogy egy egy fizetéscsökkentés határozott el, ami érinté a részleteket még nem tudjuk a a polgármestereket is.

[00:53:34]Öy az volna a kérdésem, hogy hogy eg egy egyrészt ez ez jó irány, hiszen azt tudjuk, hogy azért ugye nyilván a település számtól függ alapvetően az, hogy egy polgármesternek mekkora a a fizetése, a a jövedelme, hogy nincs ebben egy olyan veszélyforrás, hogy hogy hát olyanok vállalkoznak esetleg polgármesteri vagy képviselőtestületi tagságra, akik hát, hogy mondjam, vagyok nem vál vállalkoznak, inkább azt mondanám, akik azt mondják, hogy hát nekik ez így már nagyon nem éri meg, hogyha hogyha ennyire alacsony a jövedelem.

[00:54:10]Ezt nem lehet csak pénzzel mérni, mert a befolyás a helyi társadalom, helyi igazság életére, ami összefügg azért azzal, hogy valaki polgármester vagy a képviselőtestületnek a tagja, az is nagyon fontos dolog.

[00:54:27]Minél kisebb közösségről van szó, annál inkább, hogy valakinek presztízse van, tekintélye van, ez számít.

[00:54:33]É ezt akiket ez egyáltalán megérinthet, nagyon pontosan tudják is.

[00:54:40]Valószínűleg a helyi politikai vezetésnek megvan a vagy kiépítette a gazdasági hátterét ahhoz, hogy nem automatikusan választ nemet vagy visszalépést a a fizetésének a csökkentésére.

[00:54:59]Másrészről ugye a kisebb településeken, de hát a nagyobbak vagy a közepeseknél is sokkal közvetlenebb a viszony választók, a helyi választók és a a képviselőtestület vagy a a polgármester között.

[00:55:20]És a a ugye a a kérdés mögött ami ugye arra vonatkozott, hogy nem lépnek-e vissza a a vezetők, nyilván meghúzódódott az is, hogy nem fordulnak-e szembe a a kormánnyal.

[00:55:36]Nem tehetik szabadon akármi is a a politikai vagy más jellegű értékeiknek a a központi vezér fonala.

[00:55:48]hiszen függenek a a az őket két év múlva, három év múlva, vagy talán jövőre megválasztó helyi társadalomnak a a véleményétől és és értékeitől, és ha az étes azzal, amit a az új kormány addig, vagy éppen ígér megtenni, akkor a a a helyi hatalom képviselői is sem fordul.

[00:56:16]duhatnak szembe a kormánnyal.

[00:56:19]Sőt, a kampányban azért láttunk olyat, meg azóta, hogy idzélbe átállnak polgármesterek, tehát reál hát ugye reál abban az értelemben reál politikusok, hogy nekik rezonálni kell arra, amit a a a az a a velük akár sors közösségbe is élő ö választóközösségük akar, nem lehetnek ettől függetlenek.

[00:56:39]És hát amennyire nem statisztikai adatok bizonyosságával alátámasztható nem csak a megfigyeléseken keresztül ismert tény, hogy hogy a a választók a kormánypárti választóknak a mozgósítása is egy döntő tényező volt.

[00:57:07]Ápris 12.

[00:57:10]eredményeknek a kialakulásában.

[00:57:13]És ebben ugye vezérszerepet vittek polgármesterek mi is a hozzájuk kapcsolódó ugye segéderők, de hogy nagyon sok helyen miután nem lehetett tudni, hogy mi lesz a választásoknak az eredménye nem politizáltak nyíltan.

[00:57:33]Azt se mondták, hogy menjenek el és szavazzanak ide vagy oda.

[00:57:34]Persze mozgósítások történtek, hiszen ezzel tele volt a sajtó.

[00:57:41]De hogy inkább inkább visszaléptek és nem szóltak bele abba, hogyha ha a tisza aktivisták végezték a mozgósítását, vagy éppen figyelték a másik félnek a mozgósítását is.

[00:57:55]Ilyen szempontból is reál politikusok a a kistelepüléseknek a a politikai vezetői.

[00:58:05]Én abból, hogy csökken a fizetésük, ebből ennek nyilván nem örülnek, mert hát egyikünk se örülne, de nem hiszem, hogy ebből ebből politikai szembefordulás lehet, mert még azt se mondhatják, hogy azok ott Pesten megtömik a zsebüket abból fakadrom, hogy politikusok, mert hiszen ugye a parlamenti képviselőknek és a minisztereknek is egyebeknek a fizetéscsökkentésével kezdődött ez az egész.

[00:58:34]Igen, annak egyébként látja valamilyen reális esélyét, ugye mondott egy olyat, hogy hogy akár jövőre is lehet ilyen ilyen megmérettés a a településeken, hogy hogy miután a legutóbbi önkormányzati választászat mér alapvetően más politikai környezetben zajlott, már valami elindult akkor, de ugye például a Tiszapárt, ugye a főváros leszámítva nem is indult sehol önkormányzati tisztségért.

[00:58:56]Ennek ellenére nagyon sok helyen politikai földcsuszamlás volt 22-ben, és teljesen spontán verők által vezényel.

[00:59:08]De ugye azt kérdezem, hogy hogy esetleg mégis, hogy a hogy hogy ugye hallani ilyet a ilyen ilyen hát részinformációkat, megtletést, hogy hogy akár valahogy azt is elintézze, hogy előrehozza az önkormányzati választást.

[00:59:21]Nyilván itt a kétharmadot kellene akkor ez a én is olvastam meg haladtam ilyenekről.

[00:59:27]Most ez nem tudom mennyire tartozik a politikai realitások közé, de hát a lássuk először, hogy a köztársasági elnöki pozícióval meg egyebekkel kapcsolatban, hogy hogy történik ez az előrehozott változás.

[00:59:41]Aztán én nem zárom ki a lehetőségét annak, hogy hamarabb lesz ö helyi választás is.

[00:59:51]De hát ezt nem tudom, hogyha a döntéshozóknak a fejébe egészen pontosan mi van.

[00:59:55]Ja, ebben a bizonyos interjúban, amra már utaltam, arról is beszélt, hogy társadalmi kényszer a centralizáció oldódása, hogy a a egyre öntudatosabbá váltak a helyi közösségek, és az a fajta itt az önkormányatokra ugye ez az a centralizáció, ami jellemezte az előző kormánynak a a működését, az az tarthatatlan, mert hogy valójában a társadalom már egyre nehezebben fogadja ebbe a társadalmi szereplők.

[01:00:18]Itt lehet hozhat nyilván egy áttörést ez a mostani politikai változás.

[01:00:22]Az ígéretek legalábbis megvannak erre.

[01:00:24]Ö két nyomóvonalon is indulna a válaszom.

[01:00:31]Egyrészt ugye a a Tisza nem érte volna el azt, amit elért.

[01:00:36]Hogyha nincsenek autonóm módon ö hogyha az autonóm módon szerveződő Tiszaszigetek nem állnak mögöttök, akkor nincs politikai átterés.

[01:00:48]Ennek az erejét nyilván nem felejtették el.

[01:00:50]Remélem azt is felismerik, hogy a az a politikai reakció, ami bármilyen az élet bármilyen területén következő nehézségeket, válságokat fel fellobbanó mozdonytól kezdve az egészségügyi problémákig, majdnem mindenre a centralizációval válaszolt, hogy ez nem működik.

[01:01:16]Az állami államnak a mindenhatósága is bizonyos szempontból megbukott április 12-én.

[01:01:24]Muszáj a a társadalomnak elébb egyéb erőit is segítségül hívni a politikai vezetésnek.

[01:01:30]Márpedig az az mindenféleképpen egy nagyon kényes egyensúlyel kell, hogy jelentse a az központilag erős ugyanakkor a az emberek akárhogy szerveződő közösségeinek a a tevékenységeit is segítségül hívó állami politikára.

[01:01:55]Tehát ez egy ez egy mind intellektuálisan, mind állampolgári szempontból egy nagyon fontos kérdése az elkövetkezendő hónapoknak, hogy ebből ebből a ezt a kettősséget a most berendezkedő hatalmi rendszerhez hogy tudja majd megoldani, mert szükség van az erős államra.

[01:02:17]Ezt ugye túl sok a bajunk ahhoz hogy ne mondjuk ki ezt a háth elkeserítő vagy éppen éppen biztató tételt ugyanakkor ez nem megy anélkül a a magyar társadalomban még mindig meglevő nagyon erős energiákat a felemelkedés vagy a polgárosodási iránti igények az energiáit ne vegye figyelembe a kormányoz hogy tudják megcsinálni politikailag.

[01:02:48]Reméljük úgy, ahogy a kampány sikerült.

[01:02:52]És végezetül mennyire optimista a tekintetben, hogyha mondjuk 10-15 éves távlatban nézzük az ország jövőjét, hogy hogy ez a polgárosodási folyamat ez ez kiteljesed?

[01:03:01]Ugye ez nagy közhely, hogy hogy egy stabil polgárosodórendszer ugye széles középosztály szükségetik ahhoz, hogy ez ez megvalósuljon és sikeresen működjön.

[01:03:11]Tehát, hogy e tekintetben a társadalmi folyamatokat nézi.

[01:03:14]Most az, hogy a politika mit tudhe ezt hozzátenni, azt majd meglátjuk.

[01:03:17]Ugye erről beszéltünk az előbb.

[01:03:18]De hogyha az igény megvan ebbe a társadalomban, úgy tűnik, akkor ez gondolom optimizmus adokot.

[01:03:25]Én nem, hogy most vagyok ebből a szempontból optimista.

[01:03:31]Ugye ezt a ezt a vágyat egyetlen társadalomból se lehet kiölni már, hogy a maga értelmezése szerinti módon emelkedjen, gyarapodjon, legyen független, ugye tudjuk a magyar népességről, hogy nagyon fontos értéke az autonómia a magánemberi meg a lakó helyének a a az autonómiája.

[01:03:52]Ezek csak erősödni fognak, mert hát ugye a a milyen társadalmi mozgalmak voltak a vagy társadalmi méretű megmozdulások voltak a a 80-as évek végén, kinek mi jut eszébe?

[01:04:07]Tehát biztos, hogy ezek között fontos szerepet kapnak azok a kocsikarabánok, amik mentek Auszriába a hűtőszekrényekért és egyebekért.

[01:04:16]Tehát amit a fogyasztás motivált.

[01:04:21]Most ezt nem a fogyasztást akarnám a legfontosabb értékként tételezni, de hát ehhez sok minden más érték is ö tartozik, de én 22 tavaszán és nyarán, miután előt előtte már szóltunk a kollégáinkkal, hogy itt nem lesz ellenzéki átterés, azt már akkor november decemberében aki tud olvasni az azok között azt látni lehetett.

[01:04:55]Éppen ezért nagyon sok közösség, akik akiknek a világtól is elment a kedve a a választási feleség után keresett meg, hogy most akkor mert én én akkor abban a helyzetben, tehát a mélyponton is azt mondtam, hogy nem a magyar társadalomban megvan az az erő, megvan az a ez az igény, amit a egyszerűség kedvével a polgárosodási, a felemelkedési igényben határozhatunk meg, ami ami ki fogja termelni.

[01:05:29]Nem mondtam, hogy pár éven belül a politikai fordulatot, de hogy legalább középtávon az ez fog kövni.

[01:05:36]Én én akkor is azt mondtam, remélem, hogy a ezt a beszélgetést is megnéző között lesz olyan, aki visszaemlékszik ilyen ilyen akár interjúkra, akár más közösségekbe be folytatott beszélgetésekére is.

[01:05:54]Hogyne mondám márm ezt ma?

[01:05:54]Ö m sok feltétele van ennek, de hát az már nem igen, fér bele a Igen, ez egy új beszélgetés lenne.

[01:06:04]Akkor azt hiszem Kovács Imre nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[01:06:10]Nézzőinknek köszönöm a figyelmet.

[01:06:12]A Kompország a jövő héten újadással jelentkezik.

[01:06:14]A viszontlátásra.