Magyar Hang 54:16

Csoszó Gabriella fotós: hiba volt kicsinálni MZP-t! – Szendvicsgeneráció

tüntetésfotókegyelmi botránycsoszó gabriellaaktivizmusközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Csoszó Gabriella fotós: hiba volt kicsinálni MZP-t! – Szendvicsgeneráció
tl;dr
  • Csoszó Gabriella fotográfus, aki 16 éven át dokumentálta a tüntetéseket, a választások éjszakáján a Batthyány téren tapasztalt eufóriát leírhatatlan, életre szóló élményként írta le.
  • A rendszer bukását egyértelműen a fiatal, tudatos generációnak tulajdonítja, amelynek 90%-a demokratikus pártokra szavazott.
  • A kegyelmi botrányt nevezi meg a társadalmi áttörés kulcspillanatának, kiemelve a 160 000 fős Hősök téri tüntetés és Gulyás Marci szerepét.
  • Szerinte Magyar Péter "belülről jött tiltakozóként" állt a mozgalom élére, és a Tisza Párt tudatos médiastratégiája kontraproduktívvá tette az ellene indított lejárató kampányokat.
  • Márki-Zay Péter vereségét a belső politikai árulásoknak és egy szerinte a Fidesz narratíváját erősítő Partizán-interjúnak tulajdonítja.
  • A demokrácia fenntarthatóságát nem személyiségekben, hanem a fékek, ellensúlyok és társadalmi kontroll visszaépítésében látja, viccesen megjegyezve, hogy Orbán Viktort nevesítené az alkotmányban.
  • Fotós aktivizmusa során tudatosan a tömegből fotózott, és képeit a civilek rendelkezésére bocsátva azokat politikai eszközzé formálta.
  • Bejelenti, hogy befejezi a demonstrációk fotózását, és közel 100 000 képből álló archívumát a Freedokon keresztül bocsátja szabad felhasználásra.

    „Innen üzenem a föld alól előbújt 'mindig demokratáknak', hogy van 100 000 képem róla, hogy hol nem voltatok ott." – Csoszó Gabriella

Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezetés: Csoszó Gabriella bemutatása

A beszélgetés elején a műsorvezető részletesen bemutatja Csoszó Gabriellát, aki fotográfus, képzőművész, tanár és aktivista. A 2000-es évektől kezdve munkáját a közelmúlt történelmének társadalmi és politikai kérdései jellemzik. Több fontos külföldi művészeti ösztöndíj nyertese (New York, Berlin, Lisszabon), és munkái rendszeresen szerepelnek hazai és nemzetközi kortárs művészeti kiállításokon.

Kiemelt tevékenysége, hogy 2010-től fotóival hátrányos helyzetű, kirekesztett társadalmi csoportokat támogat, dokumentálva küzdelmüket. Oktatási tevékenysége is jelentős: fotográfiát tanít az ELTE média és kommunikáció tanszékén, valamint a KREA Művészeti és Design Iskolában, illetve a McDaniel College-ban (egy amerikai egyetem budapesti kampuszán) és a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán is tart órákat.

Családi háttere kapcsán kiderül, hogy négy fogadott testvére van, akik állami gondozásból kerültek a családjához, így a gyermekvédelem problémáit belülről ismeri.

„Van négy fogadott testvérem, akik állami gondozásból kerültek hozzánk. Én így hívom őket. Tehát mi így vagyunk egy család." – Csoszó Gabriella *

2026. április 12. – a választások éjszakája

A személyes élmény

Csoszó Gabriella elmondja, hogy a választások napján eredetileg az egyetemi hallgatóival tervezett részt venni egy művészeti ellenállási mozgalmakról szóló egész napos streamen, de annyira izgatott volt az eredmények miatt, hogy előre elnézést kért tőlük, mondván lehet, hogy haza kell mennie idegeskedni. Azonban az eseményen olyan jól érezte magát, tele volt várakozással, és az idegesség elmaradt.

Végül Jámbor András Rákóczi téri közös eredményvárására ment ki – aki korábban a Mérce főszerkesztője volt, majd politikus lett, és a „Város Mindenkié" csoportból vált ismertté.

„Aztán arra gondoltam, hogy hát akkor nem megyek haza, hanem ott volt nálam a fényképezőgépem. Irány a közös eredményvárás." *

A Batthyány téri pillanat

Amikor elkezdtek érkezni az eredmények és a Batthyány tér „felrobbant" az örömtől, Csoszó Gabriella is odaindult. A metróút leírhatatlan élmény volt számára: a tömegben, főleg fiatalok között, hatalmas boldogság, öröm, egymásra figyelés és éneklés tört ki – olyan hangulat, amit korábban soha nem tapasztalt. A műsorvezető is hasonló élményről számol be: a villamoson éneklő fiatalok látványa és az eufória élete meghatározó pillanata volt.

„A metróban tulajdonképpen a tömeg főleg fiatalokból állt, és az a fajta öröm, mámor, egymásra figyelés és éneklés, ritmus, ami tulajdonképpen focimeccsek után, amikor így tele van egy vagon, akkor megijedünk. Itt pedig valami olyan boldogság volt mindenkin, és közben figyeltek egymásra, és érintések, tudod, ilyen pacsizások..." – Csoszó Gabriella *

„Én kijelenthetem, hogy én még ilyet soha életben nem éltem át, és nem találok rá a mai napig se szavakat, hogy ahogy ott énekeltek a fiatalok... az meghatározó pillanata volt az életemnek." – a műsorvezető *

A hazafelé vezető út ellentmondásos érzései

A Lánchídon átsétálva Csoszó Gabriellában az a kettős érzés fogalmazódott meg, ami egy-egy intenzív demonstráció után szokott jelentkezni: a felrobbanó energiák, a várakozásteli jelenlét, majd ahogy hazamegy az ember, minden leszűkül és lecsendesedik. Ugyanakkor intellektuálisan tudta, hogy másnaptól remélhetőleg minden megváltozik. Pár nappal később (az interjú előtti napon) már úgy érezte, hogy ez a változás hosszú távon megfordíthatatlan.

A demokrácia fenntarthatósága és Orbán Viktor személyisége

Rendszerszintű garanciák vs. népakarat

Csoszó Gabriella szerint az alaptörvény megváltoztatása kiemelten fontos lenne, mert számos olyan kritérium van benne, ami élhetetlenné teszi a következő időszakot, és ha ezekhez igazodnak, az „brutálisan borzasztó" lenne. Viccnek szánta, de komoly aggodalma, hogy a „népakarat" önmagában nem garancia – a történelem során nagyon sok tömeg által megválasztott vezető végül szomorú véget hozott.

„Én akkor lennék nyugodt és boldog, ha név szerint beleírnák, hogy Orbán Viktor soha többet nem lehet miniszterelnök, de ezt tényleg viccnek szánom." – Csoszó Gabriella *

Szerinte nem a személyiségekben, hanem a visszaépülő demokratikus keretrendszerben kell bízni: a fékekben, ellensúlyokban, a társadalmi kontrollban, ami nem csak nyomásgyakorló, hanem valódi változtatási képességgel bír.

Orbán Viktor személyiségének dokumentálása – vagy mégsem

Csoszó Gabriella elárulja, hogy tudatosan kerülte a Fidesz-KDNP jelenlétének dokumentálását. Őt elsősorban az érdekli, hogy „soha semmilyen személyiségfejlődésbeli torzulás ne tehesse meg társadalmakkal azt, hogy rabul ejti a saját szavazótáborát, a saját nemzetét". Még művészeti területen sem lépett be olyan terekbe, amelyek a rendszerhez kötődtek.

Érdekesség, hogy mégis van egy régi, filmes felvétele Orbán Viktorról, amint éppen focizik egy baráti emlékmérkőzésen – vékonyan, fiatalon. Sőt, még álmodott is vele, amikor a volt miniszterelnök a kockás hasfalát mutogatta neki. De a fotós hangsúlyozza: nem a személyiség torzulásának elemzésében hisz, hanem a keretrendszer megbízhatóságában.

A fiatalok szerepe a rendszer bukásában

Tudatos generáció

Csoszó Gabriella egyértelműen a fiataloknak tulajdonítja a rendszer bukását. Tanárként széles spektrumon találkozik diákokkal (a legszegényebbtől a hatalomközeli elit csoportokig), és tapasztalata szerint ez a generáció egyre tudatosabb, más értékrendszerben gondolkodik, és nagyon felelősségteljesen áll a jövő kérdéseihez – a folyamatos kritikák ellenére, miszerint nem tudnak koncentrálni vagy függőségeik vannak.

Kiemeli: a 16 év alatt a legtöbb demonstráció az oktatás megváltoztatásáért, javításáért volt. Az utolsó nagy ilyen megmozdulás a diákok kezdeményezésére, a tanáraikért történt. Az óvodától az egyetemistákig minden korosztály az utcára vonult, iskolák álltak le heteken át.

„Ez a generáció most nőtt oda, hogy szavazóvá vált, tudatos szavazóvá vált." – Csoszó Gabriella *

Az egyik legerősebb érvük az volt, hogy ők soha nem éltek más rendszerben – „anya, én nem éltem más rendszerben, csakis ebben" –, így már nyitottságuk és kíváncsiságuk más iránt elegendő motiváció lehetett. Az értékrendjük sokkal elfogadóbb, a sokszínűség felé nyitottabb, és sokkal jobban aggódnak a jövőért, különösen az oktatás és a környezetvédelem terén – ahol az Orbán-rendszer „minősíthetetlen és brutális károkat" okozott.

Számszerű adatok

Csoszó Gabriella politikai programíró csoportok munkájában önkéntesként részt véve számadatokhoz is hozzájutott: már régóta igaz, hogy a fiatalok 90%-a demokratikus pártokra vagy összefogásra szavaz, és csak 10% volt radikálisabb, jobboldali vagy szélsőjobboldali. Ez a trend tehát nem új, de most lett különösen látványos.

A társadalmi áttörés pillanata: a kegyelmi botrány

A demonstrációk evolúciója

Csoszó Gabriella szerint a kegyelmi botrány volt az a pont, ami olyan közfelháborodást váltott ki, amely végül a rendszer bukásához vezetett. Felidézi a folyamatot:

  1. A botrány kirobbanása után a Momentum által szervezett demonstráción már érezhető volt a változás a tüntetés hangulatában és a résztvevők közötti beszélgetésekben.
  2. Ezt követte az influencerek nagy tüntetése a Hősök terén, ahol kb. 160 000 ember gyűlt össze. A fotós itt sírva fakadt, mert soha nem gondolta volna, hogy a magyar társadalom egyszer ilyen tömegben fog kiállni az állami gondozott gyerekekért.

„Ott álltunk 160 000-en, és hallgattam a beszédeket. Én akkor sírni kezdtem, és azért is sírtam el magam, mert soha nem gondoltam, hogy állami gondozott gyerekekért indul meg egyszer csak a magyar társadalom." – Csoszó Gabriella *

Itt mondta ki Gulyás Marci a mikrofonba azt a felismerést, hogy a tömegnek olyan politikusokra van szüksége, akik az élére állnak, mert ők (az influencerek) csak influencerek, és ez már politika. Pár nappal később jelent meg Magyar Péter az első interjújával – ezek a véletlenek egymásra épülő lépések voltak.

Csoszó Gabriella szerencsésnek tartja, hogy „belülről jött egy tiltakozó, aki az élére állt ennek az egész akkor már mozgalommá szélesedő tiltakozó tömegnek". A Tisza Párt stratégiája szerencsés volt, jó és erős.

„Nem lehet ugyanúgy folytatni a demonstrációkat, nem lehet ugyanúgy folytatni az utcán tüntetéseket, mint eddig." – idézi Csoszó Gabriella Gulyás Marci szavait *

A demonstrációk stílusváltása

A fotós tapasztalata szerint a tiszás demonstrációkon megváltozott a stílus: sokan vidékről utaztak fel rendszeresen, és egy reményteli, pozitív légkör telepedett a megmozdulásokra. Az emberek kedvesek, egymás felé fordulóak lettek – nem idealizálva, de érezhetően más volt, mint korábban. A tömeg mérete is példátlan volt: ha két órával korábban ment ki, már akkor sem tudott az első sorokba kerülni.

Az apátia és a közöny megszűnése

A műsorvezető saját példáján keresztül mutatja be, milyen mély volt az apátia: amikor a kegyelmi botrány kirobbant, neki pár napig „le sem esett" igazán, annyira közömbössé vált a magyar politikai élet iránt. Csak napokkal később döbbent rá a történtek súlyára, ami azt mutatja, milyen magasra nőtt a tűrésküszöb.

Csoszó Gabriella szerint ez az apátia viszonylag gyorsan tudott megváltozni, és ennek egyik oka, hogy a korábban működő lejárató kampányok ezúttal kontraproduktívvá váltak. Magyar Péter és csapata nagyon tudatosan használta a közösségi médiát, és képes volt a saját javára fordítani az ellenük indított támadásokat. Fontos tényező volt az is, hogy a momentumos európai parlamenti képviselőnők elérték, hogy levegyék a hirdetéseket, így nem kellett folyamatosan a mocskolódást nézni, ami korábban elárasztotta a közbeszédet.

A másik kulcsfontosságú tényező az országjárás volt: sokan mondták korábban is, hogy a politikusoknak személyesen kell elmenniük a vidék legtávolabbi pontjaira, mert ott nem láthatóak az emberek, nem ismerik őket, és nem hisznek nekik. Az ellenzék régóta „megvehetetlennek" hitte a vidéket, de ez a hit is megdőlni látszik.

Márki-Zay Péter esete: a „kicsinálás" tanulságai

A Partizán-interjú és következményei

Csoszó Gabriella szerint a Márki-Zay Péter körüli reménykedés azért fulladt kudarcba, mert „mi magunk csináltuk őt ki." Konkrétan utal arra a Partizán-interjúra, ahol szerinte Márki-Zay egy logikus és fair választ adott egy kérdésre, de azt annyira erőszakosan és sokszor ismételték meg, hogy az végül a Fidesz narratíváját erősítette – miszerint ő háborúpárti. A fotós hangsúlyozza, hogy ebben a hibában nem Márki-Zay volt a hibás, őt ebben „felmentené", viszont a Partizán akkori szerepét kritizálja, annak ellenére, hogy Gulyás Marcit régóta ismeri és nagyra tartja.

A vereség pillanata

A másik végzetes mozzanat a választási vereség utáni viselkedés volt. Az ellenzéki pártok vezetői közül csak Donáth Anna és Karácsony Gergely maradt ott Márki-Zay mellett a színpadon – ami Csoszó Gabriella szerint minősíthetetlen politikai viselkedés, és alkalmatlanságot mutat a közös kormányzásra.

„Ott abban a pillanatban értettem meg azt is, hogy ez a fajta összefogás ezekkel a pártokkal sajnos tényleg alkalmatlan a közös kormányzásra." – Csoszó Gabriella *

Azzal, hogy magára hagyták vezetőjüket, szerinte meg is ásták a saját politikai sírjukat. Ugyanakkor Márki-Zay, Karácsony Gergely és Donáth Anna személyes helytállása – a folyamatos lejárató kampányok ellenére – nagyot nőtt a szemében, és reméli, hogy vissza fognak kerülni a parlamentbe.

A pártok kiüresedése

Csoszó Gabriella egy mélyebb problémára is felhívja a figyelmet: a pártok már nem képviselik az embereket, a parlamentáris demokrácia kiürült. Ez nem csak magyar jelenség – utal arra is, ami Amerikában folyik, és reménykedik, hogy a magyar példa erőt adhat más demokratikus erőknek.

A fotós aktivizmus fogalma

Hogyan válik a dokumentarizmus aktivizmussá

Csoszó Gabriella elmagyarázza a fotós aktivizmus lényegét, megkülönböztetve azt a hagyományos sajtófotográfiától. Míg a sajtófotósok a számukra biztosított védelmi zónából, a színpadról készítenek összefoglaló képeket, addig ő tudatosan a tömegből fotóz – mintegy azok helyett, akik nem lehetnek ott, vagy akik nem kapnak kellő tájékoztatást. 2010 környékén, amikor még nem volt mindenkinél okostelefon, a fotográfusoknak nagyobb lehetőségük volt a hírhamisítás ellensúlyozására (amikor azt állították, hogy nincs senki a tüntetésen, miközben 10 000 ember volt jelen).

A képek, mint politikai eszközök

Az általa készített fotókat szabadon felhasználhatóvá tette civil szervezetek számára – legyen szó oktatási kampányokról, hajléktalanügyi vagy kilakoltatás elleni tiltakozásokról. Így ezek a képek a civilek társaivá, politikai eszközzé váltak a szó legnemesebb értelmében – nem csak dokumentáltak, hanem formálták a médiateret és a közgondolkodást.

„Nemcsak dokumentál a fotós, hanem tulajdonképpen formálja is a médiateret és a közgondolkodást. Tehát ezek a képek egy ilyen politikai eszközzé válnak, a legjobb, legnemesebb értelemben véve." – Csoszó Gabriella *

A politikai közösségekhez fűződő viszonya

Csoszó Gabriella hangsúlyozza, hogy soha nem lett párttag, bár erős szimpatizáns tud lenni, és ilyenkor a fotóival igyekszik támogatni az adott értékrendet. Pártoktól is kapott megkereséseket – nem feltétlenül dokumentálásra, hanem inkább közös gondolkodásra, javaslatok kidolgozására. Egyetlen kivételt említ: ha a hajléktalan aktivistákat tömörítő szervezet korábbi vezetői vagy szövetségesei nagy politikai pályára lépnének (akár miniszterelnöki posztot is megcélozva), azt a kampányt mindenképp végigfotózná – ebben az esetben feladná a függetlenségét.

A jövő: mit fog fotózni a továbbiakban?

A demonstrációk fotózásának lezárása

Csoszó Gabriella elárulja, hogy már a választások előtt eldöntötte: bármi is lesz az eredmény, abbahagyja ezt a fajta fotózást. Ha a rendszer maradt volna, akkor is befejezte volna, mert biztos volt benne, hogy „úgy már nem mehet a világ tovább, ahogy eddig" – a tüntetésfotózás elveszítette volna számára az eszközjellegét. Így most, hogy a várt változás bekövetkezett, ez a döntés különösen aktuálissá vált.

„Bármi lesz most az eredmény, én ezt a fajta fotózást abba fogom hagyni. Egészen biztos döntésem volt, mert biztos voltam benne, hogy úgy már nem mehet a világ tovább, ahogy eddig." – Csoszó Gabriella *

A Freedok archívum

A közel 100 000 fotográfia, ami mintegy 400 demonstráció dokumentációja, jelenleg a Freedok nevű archívumban kereshető, kulcsszavazott formában. A cél, hogy még a nyár folyamán legalább 15 000 kép szabadon elérhetővé váljon, letölthető, felhasználható legyen oktatási, kiállítási célokra. A gyűjtemény arra is szolgál, hogy demonstrálja: 16 éven keresztül volt ellenállás Magyarországon, milyen ügyekért, kik voltak ott – és kik nem.

„Innen üzenem a föld alól előbújt 'mindig demokratáknak', hogy van 100 000 képem róla, hogy hol nem voltatok ott." – Csoszó Gabriella *

A fotós úgy véli, most az a kötelességünk, hogy megtanítsuk: hogyan lehet egy demokráciát elveszíteni és visszakapni, mit láttunk és tapasztaltunk. A képei ennek a folyamatnak a kísérő fotográfiái lesznek, szabad felhasználással. Emellett továbbra is fog fotózni (például a Pride hivatalos fotósaként is dolgozik), és számtalan más művészeti projektje is van.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Csúszó Gabriella" – a műsorvezető egyszer ezt a nevet mondja a bevezetőben (vs. Csoszó), ami valószínűleg nyelvbotlás, de egyértelmű a kontextusból.
  • „szájkoló oktatók" – az átiratban kétszer is szerepel, de a pontos jelentése bizonytalan a kontextusból; valószínűleg a diákokért kiálló, velük szolidaritást vállaló tanárokra utal.
  • „Freedok blogja" – a kontextus alapján egy archívum-weboldal neve, de pontos elnevezése az átirat alapján nem 100%-osan egyértelmű (egyszer „Freedok", máskor „free dok" értelemben).
  • „intermédiaszak a képzőművészeti egyetemen és a Mcdenial College" – a Mcdenial feltehetően McDaniel College, a Képzőművészeti Egyetemen pedig Intermédia szak.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Gondoljunk arra együtt, hogy a 16 év során számszerűen a legtöbb demonstráció az egyébként az oktatás megváltoztatásáért volt, vagy javításáért volt.

[00:00:09]És ebből is ugye az utolsó nagy demonstráció, amit átéltünk, azok furcsa mód a diákok kezdeményezésére a tanáraikért történtek.

[00:00:22]Persze most tisztelettel vagyok a szájkoló oktatók felé is, de azért vissza tudunk emlékezni arra, amikor itt heteken, hónapokon keresztül egymást érve álltak le iskolák, mentek ki az óvodától az egyetemistákig minden diák az utcára, hogy hogy változást tudjanak kiharcolni.

[00:00:45]És igazából, hogyha erre gondolsz, ez a generáció most nőtt oda, hogy szavazóvá vált, tudatos szavazóvá vált.

[00:00:55]Ez itt a Szendvics generáció magyar hang podcastje.

[00:00:57]hoztam önöknek ismét egy rendkívül érdekes és értékes személyiséget, aki nem más, mint Csószó Gabriella fotográfus és aktivista, akiről nagyon-nagyon sok mindent kell tudni, és bízom benne sok mindent ki is derül róla, de az egyik nagy szexepíje, hogy úgy mondjam, hogy az elmúlt 16 év valamennyi tüntetését végigfotózta, de ugyanígy végigfotózott kilakoltatásokat és hajléktalan személyek emberi sorsait is.

[00:01:26]Szóval Csúszó Gabriella akár nevezhető egy nemzeti kincsnek is.

[00:01:32]Ez csodálatos felvezető volt.

[00:01:32]Köszönöm szépen.

[00:01:34]Így picit majd ráfinomítok, amikor beszélgetünk.

[00:01:37]Jó, bepontosítom, hogyan lehessen érteni.

[00:01:41]Jó, pontosítsd be.

[00:01:41]írtam rólad egy életrajzot.

[00:01:43]Azaz, hogy összeállítottam rólad egy életrajzot.

[00:01:45]És most a műsor során először történik az meg, hogy telefonról olvasom fel, ugyanis bedöglött a nyomtatóm természetesen, de szerintem így is meg fogom ugrani.

[00:01:56]Lássuk, hogy mit sikerült rólad összeállítanom.

[00:01:58]Csoszó Gabriella, fotós, képzőművész, tanár, aktivista.

[00:02:01]A 2000-es évektől jellemzik munkáját a közelmúlt történelmének társadalmi politikai kérdései.

[00:02:09]Fontosabb sorozatai a politikai archívumokkal, illetve a szólásszabadság kérdésével foglalkoznak.

[00:02:16]Munkái rendszeresen szerepelnek hazai és külföldi kortársművészeti kiállításokon.

[00:02:22]Több fontos külföldi művészeti ösztöndíj nyertese New Yorktól Berlinen át Lisszabonig.

[00:02:26]2010-től fotóival fontos, de kirekesztett hátránytzenvedő társadalmi csoportokat támogat, dokumentálva küzdelmüket.

[00:02:34]Freedok blogja művészeti társadalmi archívumként is működik.

[00:02:40]Fotózás és aktivizmus tanfolyamon hajléktalan emberek tanulnak együtt nem hajléktalan társaikkal, de tanított segítségre szoruló gyermekeket, roma fiatalokat, harlássérült résztvevőket is.

[00:02:53]Fotográfiát tanít az ELTE média és kommunikáció tanszékén.

[00:02:56]A közélet iskolájában a KREA művészeti és Dizájn iskolában is tanít.

[00:03:02]Több részvételi művészeti társadalmi kutatási program partnere és alkotótársa.

[00:03:10]partnere és egyik művészeti tanácsadója a Má Budapest Fot Projectnek.

[00:03:13]Elég címmel kiállítást szervezett a Radnóti Színház művészeivel együtt, amely ha nem tévedek most szülővárosodba, Marcaliba érkezik.

[00:03:24]Így igaz.

[00:03:26]Stim nem minden van, amiben be tudunk itt is pontosítani, de azért nagyon alakban ez így van.

[00:03:31]Sőt, amikor hallgatok magamról ilyen összefoglalókat, mindig arra gondolok, hogy ha létezik túlvilág, ahol van ítélő, bizottság, egyfajta zsűri, akkor valószínűleg ezt kell végighallgatnom majd egy ilyen furcsa életrajzot.

[00:03:43]Mindig izgalmas hallgatni.

[00:03:46]Én én azt hittem, hogy arra gondolsz, hogy ha ha létezik túlvilág és ítélő bizottság, akkor akkor elégedetten fognak.

[00:03:53]Hát meglátjuk, meglátjuk, ha létezik, és tudok visszafele kommunikálni.

[00:03:57]Esküszöm, hogy valami YouTube videót így visszaküldök az emberiségnek, beszámolok, dokumentálok ott is.

[00:04:05]Azért még ne temessünk el.

[00:04:05]Jó, szerintem beszéljünk arról, ami van.

[00:04:08]És immédias rész vágjunk bele április 12.

[00:04:16]Ühüm.

[00:04:16]olyan képeket tettél fel, ugye a nem csak a Freedok nevű fotó gyűjteményedbe teszed föl az alkotásaidat, hanem azért a közösségi médián is publikálod.

[00:04:29]Nem titok, a Csoszó Gabriel a Facebook oldalán is rengeteg képedet lehet látni.

[00:04:34]Szóval azok az április 12-e fotóid, azok egészen lenyűgözőek voltak.

[00:04:42]Hogy éltette meg ezt?

[00:04:42]Köszönöm szépen.

[00:04:46]Óriási várakozással egyébként.

[00:04:46]Tehát azt hiszem, hogy azzal együtt, hogy ugye a 16 év alatt, ha nem is minden, de nagyon-nagyon sok demonstrációt végigkísértem, nem csak dokumentátorként egyébként, hanem olykor még akár szervezőként is, vagy résztvevőként is, érintettként is.

[00:05:06]Szóval ahhoz képest, hogy ezt így végigéltem és végigláttam, valamiért én nem az a fajta megmondó ember lennék, aki azt mondja, hogy most biztos volt a győzelemben.

[00:05:15]Tehát én számtalanszor gondoltam azt, hogy hogy győzhet az ellenzék, vagy csökkenhet a ez a fajta uralma az Orbánrendszernek, és nem ez történt.

[00:05:27]Tehát, hogy bennem is megvolt az a az a B terv lélektanilag, hogy elviseljem, hogyha mégsem az történik, amiben ilyen nagy várakozásunk volt.

[00:05:37]De nagyon reméltem, és képzeld, egy picit visszakanyarodva az életrajzra, a Krea iskolában már nem tanítok, van egy saját tanfolyamrendszerem, azt talán fontos tudni, illetve most három egyetemen tartok órákat.

[00:05:51]Az ELTEASMEL az a médiaszak, egy gyors kitérő az intermédiaszak a képzőművészeti egyetemen és a Mcdenial College.

[00:06:00]Ez egy amerikai európai kampusza egy amerikai egyetemnek itt Budapesten.

[00:06:05]De ez valójában csak azért fontos, mert azn az intermédiaszakos fiatalok 12-ére egy egész napos streamet szerveztek, és éppen a művészeti ellenállási mozgalmakról kérdeztek bennünket.

[00:06:19]És akkor arra gondoltam, hogy én oda mindenképpen elmegyek, mert amúgy is rajongok ezért a generációért, és imádom őket tanítani.

[00:06:28]Ugye ez az generáció, és viszont tőlük elnézést kértem, hogy valószínűleg nagyon ideges leszek, úgyhogy egy ponton majd hazamegyek, megvárom az eredményt, és utána bármi lesz az eredmény, a kamerámmal kimegyek az utcára.

[00:06:45]Tehát akkor nem voltál ott végig, hanem hazamentél idegeskedni, és na de nem ez lett, hanem képzeld el, én nagyon bízom az érzéseimben, nagyon-nagyon szeretek az megérzéseimre hagyatkozni, illetve azt hiszem, ezt tanultam meg az élettől, hogy tiszteljem annyira az érzéseimet, hogy jól súgnak.

[00:07:03]És amikor ott volt ez élő stream és beszélgetés nagyon jó kérdésekkel, akkor elkezdtem érezni, hogy tulajdonképpen én jól érzem magam, tele vagyok várakozással.

[00:07:14]szeretem őket, nem lettem ideges.

[00:07:17]Tehát, hogy az a drukk, tudod, amikor így szétfeszülsz, mert annyira várod, hogy most mi fog történni, elmaradt.

[00:07:23]És akkor arra gondoltam, hogy hát akkor nem megyek haza, hanem ott volt nálam a fényképezőgépem.

[00:07:31]Irány a közös eredményvárás.

[00:07:33]Viszont én térre nem képzeld először nem odamentem hanem a Jámbor András hirdetett meg egyébként a Rákóci térre a vásárcsarnok elé egy közös eredményvárást.

[00:07:44]Én azért odamentem ki, mert egyébként nekem fontos úgymond politikai és emberi közösségem az a volt város mindenkié csoport tagjai.

[00:07:57]És ugye az András is onnan vált politikussá, vagy korábban a Mérce főszerkesztőjévé, aztán politikussá és hívjuk Jámbinat, mondja mind a mindannyiunk Jámbija ő.

[00:08:07]És akkor én arra gondoltam, hogy hol máshol lehetnék én a helyemen, mint mint Jámbiék.

[00:08:15]közösségében és és hát odamentem ki, ott kezdtem az estét.

[00:08:22]Fantasztikus volt egyébként ott velük lenni, vagy nézni azt a azt a azt a vagy ránézni együtt, vagy így átélni együtt a közös múltunkat.

[00:08:30]Tehát, hogy volt valami nagyon volt valami a levegőben.

[00:08:33]És amikor elkezdtek jönni az eredmények, akkor látszott az is, hogy hoppá, viszont a battyányi téren felrobbant a tér.

[00:08:43]És hát gondoltam, hogy szát én ott akarok lenni, úgyhogy egy adott ponton aztán elindultam a a Batyányi tér fele.

[00:08:50]És egyébként tudod mi volt a leg fantasztikusabb vagy felszabadítóbb élményem?

[00:08:58]A metró, amikor beszálltam, amikor átmentem a Blaháról a Battyányi térre, és a metróban tulajdonképpen a tömeg főleg fiatalokból állt egyébként, és az a fajta öröm, mámor, egymásra figyelés és éneklés, ritmus, ami tulajdonképpen ugye focimeccsek után, amikor így tele van egy vagon, akkor megijedünk itt.

[00:09:25]Itt pedig valami olyan boldogság volt mindenkin, és közben figyeltek egymásra, és érintések, tudod, ilyen pacsizások, tehát olyan közös felszabadult boldogság volt, és olyan fantasztikus éneklésbe kezdtek, hogy akkor kezdtem el a telefonommal én is gyorsan videózni.

[00:09:42]Elképesztő élmény volt.

[00:09:46]Igen.

[00:09:46]Most egyébként be is könnyeztem kicsit, mert mi is mentünk, én egy kisebb baráti társasággal voltam, és és akkor amikor amikor este 8 körül kijött az, hogy gratuláltak Magyar Péternek, akkor gyorsan indulás, fölszálltunk a villamosra, és ott ment az éneklés és és ment az eufória, és én is vettem elő a telefont, és hát én kijelenthetem, hogy hogy én én én még ilyet soha soha életben nem nem éltem át, és tehát hogy az egy nem nem nem találok rá a mai napig se szavakat, hogy ahogy ahogy ott énekeltek a fiatalok, és mi is énekeltünk és és az a az az örömmámor, szóval az hát az a az meghatározó pillanata volt az életemnek.

[00:10:39]Szerintem milyen életre szóló, vagy emlékezetes, vagy nem nem tudom.

[00:10:43]Szerintem nekünk ez egy origó pont lesz a az emlékezetünkben.

[00:10:48]Egyébként képzeld el, ahogy mondtad most, hogy hogy nem nem voltál ilyenem, vagy nem éltél át ilyet, hogy egy ponton viszont a én aki nagyon sok olyan demonstráción is ott voltam, ahol azért erős érzelmekbe vagy aktivitásba fordul, tehát egy-egy demonstráció sok-sok emberrel, meg rengeteg hitfoglalást fotóztam végig, rengeteg ilyen innenvonulást, oda odamenést.

[00:11:09]Ehhez képest így tényleg ez volt, hogy amikor így elindultunk hazafele, ott ákoztam egy kedves ismerősömmel, elindultunk hazafele és sétáltunk át a lánchídon, és ugye a lánchíd is felrobbant.

[00:11:24]elkezdtem nevetni, és akkor így mondtam neki, hogy de most akkor ennyi.

[00:11:25]Most most csak így hazamegyünk, és ennyi, hogy ugyanaz a reflex elindult, mint amikor egy tüntetésen, tudod így felrobbannak az energiák, nagyon várakozást teli mindenki, erőteljes a jelenlét, majd aztán hazamész, és azt éled át, hogy minden így leszűkül és lecsendesedik.

[00:11:44]Mondjuk én ezt ott viccnek szántam, de valahogy átélni az érzésben egyébként nekem egy ponton ugyanolyan volt, mint egy demonstrá, amikor így az érzelmek elborítanak bennünket.

[00:11:56]Csak hát hazamenni, aztán ebből tudni, hogy holnaptól remélhetőleg minden megváltozik.

[00:12:03]Az inkább intellektuálisan volt egy ilyen kapaszkodó, de idő kellett még így.

[00:12:11]Tulajdonképpen én szerintem egyébként én tegnap tegnaptól gondolom azt, hogy ez egy hosszú távon már megfordíthatatlan vagy változat.

[00:12:25]Mi mi ezt éppen tegnaptól?

[00:12:27]Ide is be kell szúrnom egy poént.

[00:12:27]Én nagyon sokat viccelődtem azzal, hogy nyilván az alaptörvényt meg kell változtatni.

[00:12:33]Tehát rengeteg olyan alak alaptörvényi kritérium van, ami élhetetlenné teszi a következő időszakot, és ha így marad, és vagy legalábbis ahhoz fognak igazodni, és hát ez brutálisan borzasztó lenne.

[00:12:45]Na és akkor ehhez képest az, hogy egy, hogy egyáltalán hány hány évig és hány cikluson keresztül lehet valaki miniszterelnök, hogy ez így rendben van, hogy beleírják a nyolc évet.

[00:12:55]Na de hát ha mostantól akkor mi a garancia arra, hogy és hát az így ugye a ezt gyakorlatilag ha jól emlékszem 1990-től számítottan számolják ezt a nyolc évet.

[00:13:08]Na és akkor mondtam, hogy egyébként én én akkor lennék nyugodt és boldog, ha név szerint beleírnák, hogy Orbán Viktors soal többet nem lehet miniszterelnök, de ezt tényleg viccnek szánom.

[00:13:17]Ö, szóval, hogy azért ilyen garanciák, ha törvényi erőre tudnak lépni, valahogy az igazi megnyugvás az én számomra az ez, amikor már olyan korrekciók tudnak megtörténni a társadalomban, amivel pillanatnyilag remélhetőleg nem akarnak visszaélni.

[00:13:37]Hát mert a lehetőség az minden kétharmadnál adott egyébként, hogy tudjon egy köz politikai közösség változtatni.

[00:13:42]Tehát, hogy ez igazából egy nagyon-nagyon érdekes folyamat, ami most keresztül megyünk.

[00:13:47]Én Én is nagyon bízom abban, hogy még megérem azt, hogy egy ilyen tényleg sokszínű és egyébként funkcionálisan jól működő demokratikus rendszer vissza tud épülni.

[00:13:56]Ön azt gondolom, vagy érzem, hogy hát hiszen ez a nép akarat, és akkor akár most rá is csatlakozhatunk a Pride-ra, csak a népakarat volt a 2010-es győzelme is a Fidesznek.

[00:14:11]Tehát, hogy érted azt, hogy önmagában a népakarat nem garancia sajnos.

[00:14:17]Szóval a történelem során nagyon sok tömegek által megválasztott, reménytelien megválasztott vezetőt kaptunk, és aztán nagyon szomorú vége lett a történetnek.

[00:14:29]Ilyen szempontból sajnos nem a néparata a garancia, hanem azt gondolom, hogy a hát a klasszikus, szóval nem én leszek az a politológus, aki ezt elmagyarázza így fotósként.

[00:14:39]De hát nyilván az, hogyha vissza tud épülni az a keretrendszer, amiben a fékek, az ellensúlyok, a kontroll, a a társadalmi kontroll, az olyan nem csak nyomásgyakorló tud lenni, hanem tulajdonképpen változtatni tud.

[00:14:54]Ha már itt tartunk, te mint fotóűvész és mint hát érzékenys szemű ember, végigdokumentáltad Orbán Viktor színeváltozását is.

[00:15:08]Tehát láttad azt a személyiségtorzulást, bocsánat, hogy ezt itt kimondom a kamerák előtt, amin amin keresztülment ez a ez az ember.

[00:15:22]Képzeld, nem feltétlenül dokumentáltam végig, hiszen én a végül is a konkrétan a Fidesz KDNP-nek a jelenlétét azt azt nem azt dokumentáltam, hanem épp a épp a törvényeik, a a a korrupciójuk, a demokrácia leépítése, a szegáció kialakulása, az üldözése a bizonyos társadalmi csoportoknak az erre adott válaszokat dokumentáltam, tehát ugye én végig a tiltakozásokat vagy a kétségbeeséseket, a kiáltásokat, az ő jelenlétüket hát nemhogy nem dokumentáltam, hanem féligmeddig hát mondjuk, hogy félig meddig tulajdonképpen teljesen ignorálva azt, még a művészeti területen sem léptem be.

[00:16:13]Hát kerültem és tudatosan döntöttem úgy, hogy nem szeretnék semmilyen módon együttműködni.

[00:16:19]velük.

[00:16:19]A persze annyi azért hozzátartozik, ez is egy kicsit így a vicc része, hogy van felvételem Orbán Viktorról, de kérlek szépen, ő ott focizik, vékony még, nagyon slank és nagyon csinos.

[00:16:35]És egy ilyen baráti emlékmérkőzésen játsszák le újra az angol-magyar mérkőzést, és és akkor ő ott mint focista jelenik meg.

[00:16:44]Én egyébként akkor sem a saját mezőmben ö fényképeztem, hanem az angol csapatnak.

[00:16:54]Tehát, hogy ez is olyan érdekes, hogy de van róla a közeli felvételem, amikor fejel.

[00:16:58]Tehát ez és filmen, tehát ez még annyira régi, hogy az egészen unikális.

[00:17:04]És egyszer még álmodtam bele, amikor azt mondta, hogy higgyem el, hogy ő egy erős vezető, és megmutatta a kockás hasfalát.

[00:17:13]Ez sikerült.

[00:17:13]Tehát a megközelítően szerintem ezt még soha se so sehol nem demonstráció eredménye, hogy egyszer csak megjelent az éjszakai álmomban győzködni engem, hogy kockással.

[00:17:24]Tehát azem egy kicsit így összeraktam valami Orbán Viktor képet a fejemben, de szóval na és akkor viszont, hogy a kérdésedre úgy komolyabban válaszoljak, nekem azért tényleg az a véleményem, hogy ez egy annyira összetett és bonyolul dolog, hogy ő ezt meg tudta tenni és megtehette, hogy én nem is tudom, hogy jó-e, ha a személyiség fejlődésével vagyunk elfoglalva.

[00:17:48]Engem valójában ez kevésbé érdekel.

[00:17:50]Tudod mi érdekel?

[00:17:50]hogy soha semmilyen személyiségfejlődésbeli torzulás ne tehesse meg társadalmakkal azt, hogy Rabul ejti a saját szavazótáborát és a saját nemzetét, a saját társadalmát.

[00:18:07]Tehát nem nem az ő személyiség fejlődésében keresném a jövő útját, mert hogy mondjam engem, hanem a fékek is ellensúly.

[00:18:17]Igen, én én a a keretezésben szeretnék megbízni, a mi közös ügyünk, és abban nem azt mondom, hogy mindegy, hogy ki a vezetőnk, de abban az értelemben véve nagyon örülnék neki, ha ha árnyalatokról szólhatna az, hogy milyen módon vezetnek bennünket, vagy hát ne is hívjuk vezetésnek.

[00:18:39]Tulajdonképpen az a szolgálat, amire egy miniszterelnök jelentkezik, az aztán mit tud javítani, merre tudunk irányt váltani, lehetőségeket, perspektívákat tudjon mutatni, de valójában ezt ne tehesse meg.

[00:18:53]Tehát, hogy én én én abban szeretnék bízni, hogy hogy egyszerűen a társadalom tud kiizzadni magából egy olyan keresztr keret rendszert, ami biztonságot tudna adni, vagy kontrollt jelenthet egy elszabadult hajóágyúnál, mert a lehetőség adott.

[00:19:08]Tehát valószínűleg bárkiből lehet bárkiből lehet félbolond megalomán stratégiailag gondolkodó olyan vezető, aki egyszerűen irányt vált, mert az tűnik neki logikusnak és azt tűnik járható útnak a hatalomban maradásért.

[00:19:31]Foglalkoztat engem egy kérdés.

[00:19:31]Itt nagyon sok nagyon-nagyon okos ember azt állítja, hogy ezt a rendszert a fiatalok buktatták meg.

[00:19:41]Te, aki végignézted ezt az egészet, te mit gondolsz?

[00:19:45]Valóban a fiatalok buktatták meg a rezsimet.

[00:19:50]Nagy szerepük volt benne, én is így gondolom, és nagyon is örülök, hogy ezt mondhatom, mert én nagyon-nagyon bíztam ebben a generációban nagyon sok szempontból.

[00:20:01]Így, hogy tanítok, meg több helyen taníthatok, és nem csak egyetemeken.

[00:20:05]Tehát, hogy ahogy így soroltad, ugye lehet azt mondani, hogy a munkám során én olyan szerencsés helyzetbe kerülök, hogy hogy a legszegényebb emberektől a gazdag emberekig, a a elnyomást elszenvedő társadalmi csoportokig csoportoktól a féligmeddig hatalomközeli elit csoportokig találkozhatok sokféle emberrel.

[00:20:29]ezen belül a fiataloknál is látom ezt a széles skálát.

[00:20:35]És azt kell mondjam, hogy a a sok-sok év során azért én azt tapasztalom róluk, hogy hogy egyre tudatosabbak, nagyon más értékrendszer az, amiben ők gondolkodnak a jövőről és nagyon felelősségteljesen teszik ezt, miközben azt kell hallgatnunk, hogy nem tudnak koncentrálni, tudod, mindenféle gyengeségeik és függőségeik vannak, satöbbi, satöbbi.

[00:21:01]Ez részben igaz, de csak egy példát mondok neked, hogy gondolj arra, hogy vagy gondoljunk arra együtt, hogy a 16 év során számszerűen a legtöbb demonstráció az egyébként az oktatás megváltoztatásáért volt, vagy javításáért volt.

[00:21:17]És ebből is ugye az utolsó nagy demonstráció, amit átéltünk, azok furcsa mód a diákok kezdeményezésére, a tanáraikért történtek.

[00:21:30]Persze most tisztelettel vagyok a szájkoló oktatók felé is, de azért vissza tudunk emlékezni arra, amikor itt heteken, hónapokon keresztül egymást érve álltak le iskolák, mentek ki az óvodától az egyetemistákig minden diák az utcára, hogy hogy változást tudjanak kiharcolni.

[00:21:53]És igazából, hogyha erre gondolsz, ez a generáció most nőtt oda, hogy szavazóvá vált, tudatos szavazóvá vált.

[00:21:59]És hát ők azért elképesztő, hogy milyen sokan voltak.

[00:22:04]Ez az egyik.

[00:22:04]És amit számszerűen tudok neked mondani, hogy egy időben, mivel így, mit tudom én, ilyen politikai programíró csoportoknak a munkájába néha önkéntesként vagy behívottként én is szívesen segítve részt vettem, ezért számadatokhoz is hozzájutottam.

[00:22:21]Na most ez már régóta így van, hogy a fiatalok azok vagy a demokratikus összefogásra szavaztak a legtöbben, vagy a demokratikus pártokra, ha nem fogtak össze, szétszórva szavaztak, de hogy 10% volt, aki radikálisabb szavazó volt, vagy jobboldali, vagy szélső jobboldali szavazó, és 90% már korábban is demokratikus szavazónak számított.

[00:22:46]Tehát, hogy nagyon régóta van ez így az, hogy most ennyire látványos lehet, hát az meg így külön öröm.

[00:22:54]Igen.

[00:22:54]És hát önmagában az az év a érve, amit amúgy az én fiam is, és rengeteg fiatal hangoztatott, hogy anya, én nem éltem más rendszersbe, csakis ebben.

[00:23:04]Pontosan.

[00:23:04]Tehát önmagában csupán azt, hogy valami mást is akartak átélni, ez is akár elegendő tudott volna lenni.

[00:23:13]Abszolút, abszolút egyetértek ezzel.

[00:23:13]Hát akik akiket én is ismerek, akikkel folyamatosan kommunikálhatok és taníthatom őket, ők ők mind-mind már ennek a rendszernek a a hatásaiban nőttek föl.

[00:23:28]Nem mondom, hogy az ő gyermekeik, mert hát pont nem.

[00:23:29]És és hát ilyen módon viszont az értékrendjük egyébként sokkal elfogadóbb, sokkal a sokszínűség felé vezetőbb, sokkal aggódóbb a jövőért.

[00:23:43]Tehát ha ha csak egyetlen területre gondolnánk, vagy gondoljunk kettőre, hogy akkor az oktatás és a környezetvédelem, vagy a fenntarthatóság kérdése, hát ők ebben már nagyon-nagyon tudatosak szeretnének lenni, mert a saját bőrükről van szó.

[00:23:57]És hát ebben az Orbán rendszer hát nemhogy alulteljesített, minősíthetetlen és brutális károkat okozott.

[00:24:04]Hát szóval önmagában már ez elég lett volna arra, hogy elveszítse ezt a generációt.

[00:24:10]Ez így van.

[00:24:10]Meg hát az a cinizmus ugye és azért arra is emlékszünk, te biztosan emlékszem, mert ott voltál, amikor hát ugye könygázzal támadták meg a gyermekeket, szóval hát lehetne itt napestig sorolni a bűneiket.

[00:24:26]Igen.

[00:24:26]Gabi ö mit gondolsz, mikor szakadt itt át a társadalomban ez a ominózusgát?

[00:24:36]Mikor mikor ért el azt a közthangulat, hogy hogy ez már így nem fog tovább menni?

[00:24:43]Mert ugye itt volt internetadó tüntetés, free SFE tüntetés, ugye a hatázi tüntetéseken is kint voltál, a pedagógus tüntetések egymást érték a tüntetések, de hát tudjuk jól, hogy az volt a rezsimnek a módszere, hogy majd kifáradnak és hazamennek.

[00:25:03]Mi volt az szerinted, amikor már nem lehetett visszafordítani, és nem lett már kovász a kenyérből?

[00:25:14]Olyan jó, hogy megemlítettél egyébként ilyen nagyon fontos pontjait vagy időszakait, demonstrációit ennek a 16 évnek, mert a néha elfeledkezünk arról, hogy tulajdonképpen a mostani állapotnak szerintem fontos előzni ruhás nővér.

[00:25:32]Vagy szerintem ez mind-mind egyébként beleadódik egyszer csak abba a pillanatba, amit én ahhoz kötök, mint ahogy szerintem most sokan az elemzők közül is, hogy nyilván a kegyelmi botrány volt az, ami ami egy olyan közfelháborodást váltott ki, hogy azt tudom neked, saját tapasztalatból szeretnék mesélni akkor, hogy ne visszaidézzem azt, amiket én is így nézek, elemző műsorokat, hogy akkor amikor a kegyelmi botrány kitört, akkor ugye a momentum volt az, akik másnap a várba szerveztek egy demonstrációt, és már akkor ott lehetett érezni, hogy valami megváltozott.

[00:26:08]Tehát a tüntetés hangulata és az utána levonulás, ahogy az emberek beszélgetni kezdtek egymással, már ott akkor felmerült, hogy szerintetek le fog mondani ezek után bárki is?

[00:26:21]Mert elképzelhetetlennek tartották az emberek, hogy egy ilyen botránnyal a háta mögött meg tud még maradni a Fidesz KDNP hatalomban.

[00:26:28]És az egy emiatt, szóval az egy nagyon érdekes állapot volt.

[00:26:34]És ha visszaidézzük ezt az időszakot, nagyon gyorsan ezután az influencerek nagy tüntetése következett.

[00:26:43]És akkor, amikor ott 160000 ember, ha jól emlékszem, a számra gyűlt össze a hősök terén.

[00:26:47]És akkor, amikor ott álltunk 1600en, és hallgattam a beszédeket, egyébként én akkor sírni kezdtem, és azért is sírtam el magam, mert soha nem gondoltam, hogy állami gondozott gyerekekért indul meg egyszer csak a magyar társadalom.

[00:27:08]És ráadásul te ebben személyesen is érinted, hogy ezt azért mondjuk el a nézőknek, hogy a te családod nevelőszülőként is gyermekeket nevelt ve több többek között a híres és imádott Zsíga Melindát is, tehát hogy te személyesen is érinthet vagy ebben.

[00:27:27]Így van.

[00:27:27]Így van.

[00:27:27]Nekem van négy fogadott testvérem, akik állami gondozásból kerültek hozzánk.

[00:27:30]Én így hívom őket.

[00:27:35]Tehát mi így vagyunk egy család.

[00:27:35]És hát emiatt én azért a gyermekvédelem hiányosságait és nehézségeit, a történetét azt belülről élhettem végig.

[00:27:44]És bizony ez egy nagyon számkivetett élet akkor is, hogyha hogyha jobbá tud valamelyest fordulni a sorsod.

[00:27:51]Ez mindig csak valamelyest lesz.

[00:27:54]Tehát ez a tehát az, amit a mi társadalmunk nyújtani tud ezeknek a gyerekeknek, az minden jó szándékkal együtt is annyira csekély, hogy hogy nagyon szomorú és nagyon szégyenletes.

[00:28:05]De az, hogy én azt élem meg, hogy ilyen tömeg kiáll egy ilyen sérelem mell sérelemor a gyerekek mellett, hát én azt így nem bírtam ki könnyek nélkül.

[00:28:17]És pont ugyanabban a pillanatban azt is éreztem, hogy nem lehet ugyanúgy folytatni a demonstrációkat, nem lehet ugyanúgy folytatni az utcán tüntetéseket, mint eddig.

[00:28:28]És ott nagyon érdekes volt, hogy emlékszem, amikor a Gulyás Marci ezt bele is mondta a mikrofonba, hogy fantasztikus, hogy itt ennyien összejöttünk, ezt ne felejtsük el, de most az közös felelősségünk, hogy legyenek olyan politikusok, akik az élére állnak ennek a tömegnek, mert mi csak influencerek vagyunk, és ez már politika.

[00:28:50]És képzeld el, ez olyan érdekes, hogy akkor ott a pár nap múlva most az időket már nem tudom felidézni jelent meg ugye Magyar Péter az első interjúval.

[00:29:01]És végül is ezek akkor így utólag nézve egymásra épülő lépések, akkor ott lehet, hogy csak a véletlenek egymás utánisága sodorta ezt így össze, már ha vannak vélet, ha vannak hát igen, abban az értelemben véve talán ezek tényleg a egymásra épültek, hogy hogy ki tudta, hogy az influencerek így össze fognak fogni, nem tudtuk.

[00:29:25]Ki tudta, hogy Magyar Péter készül erre, nem tudtuk.

[00:29:27]Tehát ez nem egy felépített stratégia volt, de végül is a dolgok összjátékából így tudott ez kinőni.

[00:29:35]Szerintem ott szakadt át a társadalom egyrészt, és másrészt nagyon szerencsés, talán egy szerencsés helyzet, hogy végül is én szerencsének tartom, hogy kvázi belülről jött egy egy tiltakozó, aki az élére állt ennek a ennek az egész akkor már mozgalommá szélesedő tiltakozó tömegnek.

[00:29:59]És végül is azt hiszem, hogy onnantól, ahogy ők így megjelentek, a akkor még nem Tiszapárt, csak ugye a mozgalom elkezdett épülni.

[00:30:06]onnantól kezdve végülis a stratégiájuk az egyszerűen szerencsés is volt, jó is volt, erős is volt.

[00:30:14]És utána, ahogy én kimentem a kezdetben, kimentem a tiszás demonstrációkra is dokumentálni, és lehetett érezni, hogy megváltozott a demonstrációk stílusa is, ugyanis nagyon sok ember kezdett el vidékről rendszeresen felutazni.

[00:30:39]Valahogy a demonstrációkra rátelepedett egy olyan reményteli pozitív légkör, amit nem így tapasztaltam.

[00:30:45]Eddig sem voltak feltétlenül agresszívek.

[00:30:48]Tehát nagyon ritka, ha Magyarországon ilyen tám, még ha dühös volt a társadalom, vagy a tüntetők, akkor is ritka volt az összecsapás.

[00:30:56]Az többnyire a másik oldalról érkezett.

[00:30:58]Szóval de itt valami olyan egymás felé fordulás kezdett el kialakulni, hogy nem akarom idealizálni ezeket a demonstrációkat, de tényleg kedvesek voltak az emberek, és ilyen nagyon reménytelien kezdtek el egymás fele is fordulni.

[00:31:11]Tehát azt is éreztem, hogy ez is megváltozik.

[00:31:14]Majd azt tapasztaltam, hogy ha kimegyek két órával korábban, már akkor sem tudok ott lenni a első sorokban.

[00:31:21]olyan tömeg csak a megmozdulásokra is érkezett, amilyet nem láttunk, illetve hát láttunk a Pride-on utána, de egyébként nem láttunk már régóta.

[00:31:35]Tehát azért az országos várakozást, ha csak azt nézem, hogy Budapesten milyen megmozdulásai voltak a a Tiszapártnak, erről is azt mondom, hogy reményteli volt.

[00:31:47]Szerinted ahhoz mi kellett, hogy hogy megszakadjon vagy megszűnjön az emberekben a az apátia és a közöny?

[00:31:56]Bevallom őszintén, és azért majd lehet támadni engem, amikor kirobbant a kegyelmi botrány, és hát kiderült az, hogy egy bűnrészesnek kegyelmet adtak, akkor nekem ez így pár napig igazán le se esett.

[00:32:12]Annyira apatikus voltam már szinte a magyar politikai élet iránt, hogy oké, és kellett hozzá jó néhány nap, hogy azt mondjam, hogy úristen, hát ezt ezt mégsem.

[00:32:24]De de hogy el tudtak engem is, mint mint a közélet iránt érdeklődő embert juttatni oda, hogy hogy annyira magas lett már a a tűrés küszöböm, hogy hogy hogy a legelején még az arcizmom se rándult meg.

[00:32:39]És azt gondolom, hogy ezzel nagyon-nagyon sokan így voltak Magyarországon.

[00:32:44]Biztos vagyok benne egyébként.

[00:32:48]Biztos vagyok benne, hogy aztán ezt hogy tud egyébként ez a mély apátia és reménytelenség viszonylag gyorsan, mert végülis ez elég gyors ez a teljes fejlődési folyamat megváltozni.

[00:33:00]Ez valóban egy, nem tudom receptre felírható-e az a az a titok, amit végigjárt végül is a Tiszapárt, így Magyar Péter és a társai segítségével.

[00:33:17]Azt hiszem, hogy hogy látva azt, hogy tulajdonképpen nagyon sok olyan kampányfogás, amivel korábban el tudták tüntetni és megsemmisíteni a a aspiráns vezetőket, a az már nem működik.

[00:33:33]Tehát az fantasztikus volt nézni, hogy a lejárató kampányok azok nemhogy nem működtek, hanem kontraproduktívvá váltak.

[00:33:42]hogy ez aztán pontosan mitől volt, attól, hogy Magyar Péter és a csapata nagyon progresszíven és tudatosan tudta a közösségi médiát használni és forgatni akár az ellenük elinduló támadásokat.

[00:33:58]Szerintem ebbe ezzel összecsengett egyébként az, amiről így megfeledkezünk, hogy hogy azért elérték az Európai Parlamentnél a momentumos politikus nők, hogy hogy a hirdetéseket levegyék.

[00:34:08]És ezért ugye egyszerűen tudom, hogy ez egy talán csak ö na tehát, hogy újra kezdem ezt a mondatot, hogy le nem biztos, hogy ez mindenkinél egy ilyen hatás, de mégsem kellett folyamatosan néznünk a a a mocskolódást, vagy az ellenük irányuló támadásokat így percenként ötször, mint az előző választási kampányban.

[00:34:32]Tehát ezek pici dolgok, de összeadódnak.

[00:34:35]És hát nyilván azt hiszem, hogy ami végképp reményt tud adni, az az, hogy amit nem hallottak meg a koráb korábbi politikus aspiránsok, pedig mondtuk, sokan mondtuk, hogy tessék végigjárni az országot, tessék elmenni a végekre, személyesen menjenek oda, mert nem is láthatók ott.

[00:34:58]Nem látják őket az emberek nem tudják, hogy kik ők nem hisznek nekik.

[00:35:04]És mindenki azt mondta, hogy megvehetetlen a vidék annyira stabilan, beágyazottan.

[00:35:11]Ezt el is hittük.

[00:35:13]Ha már így tartunk, beszéljünk egy kicsit Márkizai Péter személyéről is, mert hiszen ő ő körülötte is a legelső időkben volt egy óriási nagy összefogás és reménykedés és messiás várás is, ő is elment vidékre is, és aztán a végén mégse sikerült.

[00:35:30]Hol látod a különbséget?

[00:35:34]Jaj, most jön a legszomorúbb rész, amit én így mondhatok.

[00:35:40]Én részben azt gondolom, hogy sajnos mi magunk csináltuk őt ki.

[00:35:42]Nem személyesed meg én, és nem is az azok az emberek, akik szurkoltunk, hogy legyen változás.

[00:35:51]De ha vissza tudod idézni azt a partizános interjút, amiben tulajdonképpen én máig azt gondolom, hogy egy kérdésre ő egy egy elég logikus és fer választ adott, de az valahogy annyira sokszor és olyan módon lett erő erőszakosan is kikényszerítve az a válasz, hogy hogy azt a azt a narratívát tudta erősíteni a Fidesz, hogy ő ugye háború párti.

[00:36:15]Van benned neheztelésed az ügyben?

[00:36:15]E ezért az egy dologért.

[00:36:18]Igen.

[00:36:18]Tehát, hogy én így így mindig azt gondolom, hogy hogy az ott egy hiba volt.

[00:36:22]És hogy és mármint nem Márkiz részé, nem Márkizaj Péter részéről.

[00:36:28]Én őt ebben a szituációban felmenteném, de történt még valami, ami azért ezzel összefügg, és ott enyhülten, nem?

[00:36:36]Tehát, mert egyébként nagy rajongó vagyok, és hát az valami fantasztikus, ami a Partizánban történik.

[00:36:42]Meg tényleg én Marcit egyébként is régóta ismerem.

[00:36:47]Nagyon sok demonstrációban közösen voltunk ott, és több mint tisztelője vagyok.

[00:36:51]Tehát hogy egy fantasztikus energiákkal bíró a semmiből építkező ember, tehát egy csoda, de ezt ott szerintem nem jól csinálta.

[00:36:59]És ez ez én én azt gondolom, hogy ez hiba volt.

[00:37:02]De a másik, ami ami miatt így mégis felmenteném a mindenkit szinte, hogy ha emlékeztek a eredményhirdetés utáni kvázi a bukás pillanatára, az borzasztó volt.

[00:37:18]amikor ott hagyta őt, mindenki, kivéve Donát Annát és Karácsony Gergelyt, tehát ott álltak, és akkor abból nyilvánvaló volt, hogy nem tudtak volna kormányozni, közösen, nem tudtak volna, akik így viselkednek a politikai társaikkal, azok minősíthetetlenek politikai szempontból.

[00:37:39]És ott abban a pillanatban értettem meg azt is, hogy ez a fajta összefogás ezekkel a pártokkal sajnos tényleg alkalmatlan a közös kormányzásra.

[00:37:51]Ezzel egyébként, hogy hogy kiálltak mögülle, szerintem meg is ásták a politikai sírjukat.

[00:37:56]Én is így gondolom egyébként.

[00:37:59]És persze na és innentől értem a jelent, tehát hogy az amikor az egyszerű narratívába azért ez az összeedkni satöbbi satöbbi vonul át, amivel szintén részben értek egyet, tulajdonképpen nem értek egyet, mert én annyi politikai programot kellett végigolvassak, annyira részletesen figyeltem egy-egy embernek a Boc, miért kellett végigolvasnod?

[00:38:22]Hát te fotós vagy?

[00:38:25]Igen, egyrészt azért, mert volt, amikor volt, amikor mindenféle javaslattételnél megkértek arra, hogy én is mondjam el a véleményem, és fel akartam készülni.

[00:38:35]Úgyhogy nagyon sok szempontból olvastam végig és monitoroztam pártoknak a programjait, és kitűnő szakmai anyagokkal találkoztam.

[00:38:45]Egyébként mindegyik pártnál volt valami, amit én nagyon erősnek tartottam.

[00:38:47]Tehát azt szoktam mondani, hogy én egyébként össze tudtam volna castingolni egy nagyon szimpatikus politikus csapatot az előző ellenzéki pártokból is.

[00:39:00]De hát ez a vicc része.

[00:39:00]Szóval, hogyha a jelenbe nézzük meg, azért mégis azt mondjuk, hogyha a pártfelállásokat nézzük, akkor viszont mégis láttuk azt, hogy az árulás, a cserbenhagyás, a felelősség nem vállalása lett az, ami jellemezte őket.

[00:39:14]Így, hogy tehát én mégis így hogy képzelték és hogy képzelték, hogy így tehát hogy hogy mondjam, hogy ez a minimum, hogy felállsz a színpadra a vereség pillanatában is, és nem azonnal adsz ki egy nyilatkozatot, hogy te abban egyébként hogy nem és hogy igen.

[00:39:33]Borzasztó.

[00:39:33]Tehát, hogy mit mit gondolnak ők a társadalomról, mit gondolnak a szavazóikról.

[00:39:37]Tehát ez olyan leminősítése mindannyiunknak, ami amit én elfogadhatatlannak tartok.

[00:39:44]És egyébként nagyot nőtt a szememben az egyébként is általam tisztelt három politikus.

[00:39:50]Tehát ahogy Márkizaj Péter elvitte a vereséget, Karácsony Gergely elvitte ezt a vereséget és Donát Anna elvitte a vereséget, ráadásul ugye folyamatosan lejárató kampányokat kaptak a nyakukba, tehát meg akarták semmisíteni az ő politikai pályájukat.

[00:40:05]Szóval azért ők tényleg odatették magukat, és tényleg nagyon sok jó politikust tudnék még mondani.

[00:40:13]Én egyébként személy szerint most ugye sajnálom, hogy ők nincsenek az új parlamentben, de nagyon remélem, hogy visszament, de visszakerülnek.

[00:40:20]Tehát, hogy valahogy nagyon bízom azokban a politikusokban is, akik szerintem csodálatosan dolgoztak és mindent megtettek, de hát lehetetlen.

[00:40:29]Ö vagy hát igen, tehát ez egy jó kérdés egyébként, hogy lehetetlen-e.

[00:40:35]Én a személy személyi teljesítményeket is néztem közben, és akkor abban vagyok felmentőbb.

[00:40:43]Így ösztársadalmilag, ha pártokra gondolok.

[00:40:45]Tudod, nagyon sokszor arra gondoltam, hogy a pártok már nem is képviselnek bennünket.

[00:40:50]Egyszerűen, hogy más politikai kultúra kell, hogy megérkezzen minden szempontból, mert teljesen kiürült a parlamentáris demokrácia a pártokon keresztül, és nem tudtam erre a választ, hogy akkor hova tovább.

[00:41:07]Tehát valamiért ez egy nagyon érdekes kérdés szerintem, mert nem csak itt van válságban, hanem azért látjuk, hogy mennyire sérülékennyé váltak a demokratikus rendszerek.

[00:41:17]Tehát azért az, ami Amerikában folyik, tehát soha nem gondoltuk volna, most nagyon reménykedem, hogy valami erőt tudnak meríteni belőlünk, ami teljesen abszurd ezt kimondani is.

[00:41:29]Ezt soha nem gondol még azt azért szögezzük le, hogy te egy teljesen független fotós vagy.

[00:41:34]Biztos vagyok benne, hogy számos megkeresés érkezett irányodba pártoktól is, hogy dokumentálj bennünket így-úgy amúgy.

[00:41:41]És de de de te egy független fotó fotográfus vagy.

[00:41:47]Igen, a az is szerettem volna maradni.

[00:41:51]Egyébként én nagyon bátran beleállok és melléállok, hogyha valala valami nekem szimpatikus vagy az én értékrendszeremmel megegyező, de azt hát, hogy ez örökre szóló fogadalmam-e, vagy csak tartottam a civilségemet és meg akartam őrizni ezt a plátói, vagy nem tudom patetikus függetlenségemet, nem tudom, de valóban én én pártok, tehát nem nem váltam pártaggá soha.

[00:42:19]Most most sem, de erős szimpatizáns tudok lenni, és akkor olyankor a fotóimmal igyekszem támogatni ezt az értékrendet, ezeket a választásokat.

[00:42:30]És nem sokan egyébként, de néhány erős megkeresés volt.

[00:42:33]Nem feltétlenül csak dokumentálásra.

[00:42:36]Tehát ez nagyon érdekes, hogy nem feltétlenül a fotóst látták bennem, hanem inkább inkább együttgondolkodó ilyen ting csoportokba vontak be, ahol ahol tényleg lényeges, hogy milyen értékek mentén építenek föl javaslatokat.

[00:42:53]És ezt egyébként tényleg nagyon szeretem és nagyon szeretek ebben tájékozódni is és végiggondolni együtt és érvelni és vitázni, ha úgy tetszik.

[00:43:06]Szóval ezeket nagyon élveztem, de de nem nem is félelemből.

[00:43:10]Egy valamit szeretnék talán akkor így leszögezni, hogy azt szoktam mondani, hogy nekem azért van egy politikai közösségem, ez a város mindenki és csoport, akkor is, hogyha már nem aktívak és vagy nem a nem úgy aktívak, mint korábban.

[00:43:26]Én a legtöbbet a hajléktalan aktivistákat támogató, és őket is tömörítő szervezettől tanultam, politikáról, részvételiségről, egyenrangúságról és az az ígéretem, hogy ha az akkori szövetségesek és vezetők nagypitikai, országos politikai pályára lépnek, megcéloznak posztokat akár miniszterelnöki posztokat.

[00:43:57]Na, azt a kampányt viszont én szeretném végigfotózni, tehát ott mese nincs.

[00:44:00]Hát azt gondold végig, az milyen csodálatos lenne, hogy hajléktalan emberekkel dolgozva egyszer csak egy olyan szervezőjük, vezetőjük, segítőjük elindul a nagy politikába, aki akit én így kezdetektől fotózhattam, tehát hogy az összes ellenállásban, kilakoltatásban, segítő munkában és egyszer csak országos vezetőként, hát azt az az csodálatos lenne, akkor oda a függetlenségem.

[00:44:30]Kívánom, hogy így legyen.

[00:44:32]És erre most szerintem még akár a remény is megvan.

[00:44:34]Gabi, te mindig hangsúlyoz, hogy te aktivista vagy.

[00:44:40]Hogyan válik, vagy lehet egy fotós, egy fotográfus aktivista is?

[00:44:49]Érdekes kérdés egyébként, mert éppen az AVMs-ek szokták mondani, hogy végül is egy a régi önkéntes szót, a fotós önkéntes szót tulajdonképpen mintha egy picit így én erősítettem volna meg itt, hogy legyen ez, hogy fotós aktivizmus létezik a Magyarországon.

[00:45:09]A ez egy olyan speciális helyzet, amikor érdemes a dokumentarizmust akkor egy picit ilyen stílus szempontjából megkülönböztetni egymástól, hogy ha csak a tüntetések dokumentálására gondolsz, akkor akkor ugye léteznek a sajtófotográfiák fantasztikus érzékenységgel egyébként, tehát hogyan csodálatos fotóesszéket láthatunk, megtudósításokat láthatunk, de ott egy nagyon jogos kívánalom, hogy a szerkesztőség értékrendjét, vagy egyfajta függetlenséget, melyik mit vállal, föl, képviseljenek, illetve meglegyenek a nagy összefoglaló képek a legfontosabb szereplőkkel.

[00:45:48]Tehát ott van egy egy törekvés arra, hogy néhány képbe sűrítetten, te tényleg tudósíts.

[00:45:57]Ehhez képest az a pozíció, amit én viszek, amit én vállaltam föl, az egy olyan nézőpont, amiben nem a sajtosok számára biztosított védelmi zónában vagy speciális zónában, nem a színpadról elkészített nagyképeken keresztül, hanem egyként a tömegből fotózok, mert az volt az én alapállásom, hogy én azok helyett nézek körül a kamerámmal, akik nem tudnak itt lenni, akik nem kapnak kellő tájékoztatást.

[00:46:27]Ugye van egy médiatörvényünk 2010-ben, vannak olyan tudósítások, amikor azt állítják, hogy nincs senki a tüntetésen.

[00:46:35]És egyébként ott van 10000 ember, tehát a hírhamisítás korszakát éltük, amikor én ezt elkezdtem csinálni, és lehetett látni, hogy nagyon sok felelősséget tudunk mi vinni fotográfusok, akkor még nincs az emberek kezében olyan mobiltelefon, amivel mindenki tudna tudósítani.

[00:46:56]Tehát akkor 2010 környékén a fotográfusoknak nagyobb lehetősége volt ez, és én szerettem volna ezzel élni, illetve dühös voltam a szakmámra, nem akartam több kiállítást csinálni a Fidesz által leuralt kiállítóterekben.

[00:47:14]Ez lett az én új utam, amit magamnak találtam.

[00:47:17]És nemcsak tudósítottam, hanem nagyon sok esetben ugye rendelkezésre bocsátottam ezeket a képeket, hogy ezek a csoportok, akik szervezték a tüntetéseket, ezeket szabadon használhassák.

[00:47:29]Így váltak ezekből a fotókból sokszor kampányfotók a nem politikai kampányt kell értenetek, hanem hanem mondjuk oktatásért végigvitt civil szervezetek kampánya, vagy hajléktalan ügyekben végigv kilakoltatás elleni, vagy vagy a kunyhóbontások elleni tiltakozások ban használt képek satöbbi satöbbi.

[00:47:58]Tehát, hogy így válhattak ezek a képek, amiket készítettem társává a civil szervezeteknek.

[00:48:03]És ez már egyfajta aktivizmus, tehát itt nem csak dokumentál a fotós, hanem tulajdonképpen formálja is a médiateret és a közgondolkodást.

[00:48:18]Tehát ezek a képek akkor egy ilyen politikai eszközzé válnak, jó legjobb, legnemesebb értelemben véve.

[00:48:23]Legalábbis ezt most így potetikusan mondom, de nekem ez volt a szándékom.

[00:48:27]Igen, hogy segítsek a képekkel.

[00:48:32]Gabi, még egy kérdés, és ezzel le is kell kerekítenem ezt a fantasztikus interjút.

[00:48:37]Mi lesz most?

[00:48:37]Megalakult az új kormány, és hogyha minden igaz, és minden a az ígérvények és a terv szerint alakul, akkor nekünk nem kell többet az utcára mennünk, hogy elegünk van a rendszerből.

[00:48:50]Mit fogsz fotózni?

[00:48:50]Hát mondd meg, itt leszek munka nélkül.

[00:48:55]Egyébként ez nagyon vicces, hogy kérdezed, mert pont 12-én az egyik kedves barátom, amikor így kihirdették az eredményt, akkor így rámfordult, és azt mondtad: "Gabi, és mostantól te mit fogsz csinálni?"

[00:49:05]És hát nagyon nagyon nagyot nevettünk.

[00:49:07]Hát egyrészt akkor a jó hír az, hogy ugye nem csak ezt csinálom, hanem nagyon sokféle fotós munkában, projektben, művészeti akcióban, ügyben vagyok benne, tehát számtalan ötlettel, tehát tele vagyok.

[00:49:21]tervvel körülbelül a következő 20 évre elegendővel.

[00:49:24]De ami ami csak ezekre a fotókra vonatkozik, az is fontos, hogy én azt is tudtam, hogy bármi lesz most az eredmény, én ezt a fajta fotózást abba fogom hagyni.

[00:49:35]Igen.

[00:49:37]Igen.

[00:49:38]Igen.

[00:49:38]Egészen biztos döntésem volt, mert biztos voltam benne, hogy úgy már nem mehet a világ tovább, ahogy eddig.

[00:49:44]De miért akartad abba haagyni?

[00:49:47]Egyszerűen ez akkor is, ha maradt volna.

[00:49:47]Igen, igen, mert biztos voltam benne, hogy más egyszerűen máshogy fog menni.

[00:49:52]Tehát akkor a fotó ebben a tüntetés demonstráció, dokumentáció mezőben már nem tud eszközzé válni már számomra se.

[00:50:03]Talán ez egy következő nagy beszélgetés lehetne, hogy ezt miért gondolom így, de ugye nem ez történt, hanem történt ami történt.

[00:50:10]És most akkor az a jó pillanat van, hogy már konkrétan fogok hasonló dolgokat fotózni, mondjuk mit tudom én, Pridenak én vagyok az egyik hivatalos fotósa a megnyitón satöbbi, satöbbi.

[00:50:23]Tehát én számtalan felkérésem van.

[00:50:26]viszont azt a 100000 fotográfiát, ami azért megközelítően 400 demonstrációnak a dokumentációja, azt én sokféle ilyen közösségi felületen kezdtem el archiválni.

[00:50:36]Ezek rendre mindig technológiailag változnak, és ezért elkezdtem építeni most már két éve, vagy három évvel ezelőtt egy új archívumfelületet.

[00:50:48]Ez a freedok.

[00:50:48]Hát igen, és ez már úgy freedok, hogy nem blogfelület, nem flikker, hanem egy külön weboldal csak ezeknek a képeknek, ahol kereshető, ahol kulcsszavazva van, ahonnan tovább osztható, ahonnan letölthető, elkérhető, felhasználható, amiből lehet tanítani, ha kell, ami demonstrálja, hogy 16 éven keresztül volt ellenállás Magyarországon, hogy milyen ügyekért, hogy kik voltak ott és kit nem, kik nem.

[00:51:17]innen üzenem a föld alól előbújt mindig demokratáknak, hogy van 100z képem róla, hogy hol nem voltatok ott.

[00:51:25]Szóval ezeket a képeket szeretném feldolgozni és elérhetővé tenni, és ez egyszerűen gigantikusan nagy munka, és hát ez ez azért el fog tartani egy ideig.

[00:51:37]Én remélem, hogy ez így nyár folyamán azért így véglegesre össze tud állni, és legalább egy 15000 képpel ki tudom lőni a nyilvánosságba, hogy hogy aztán lehessen ezt használni, tanítani belőle, nézegetni, kiállításokat rendezni.

[00:51:51]Szóval, hogy használjuk ennek a tudását.

[00:51:55]tulajdonképpen arra lehet ez jó példa, hogy mi történik a demokráciával, és szerintem most kötelességünk lesz az, hogy megtanítsuk azt, hogy hogy lehet elveszíteni, és hogy lehet visszakapni, mit láttunk, mit tapasztaltunk.

[00:52:13]És ezek a képek ennek tudnak lenni a kísérő fotográfiái, én azt remélem.

[00:52:19]Úgyhogy ha kész lesz, onnantól kezdve free.

[00:52:22]Ez egy olyan dokumentáció, ami free lesz, szabad lesz.

[00:52:28]Gyönyörű végzó volt.

[00:52:28]Csosso Gabriella, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.

[00:52:34]Élmény volt téged hallgatni és élmény a fotóidat is nézni.

[00:52:38]Kösönöm.

[00:52:38]Köszönöm a meghívást.

[00:52:40]Köszönöm.

[00:53:15]la