Beszélgetés Orsós Jánossal – Árnyék podcast
- Orsós János Miskolcon, a Dr. Ámbédkár iskola alapító tanára, 30 éve dolgozik hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek oktatási felzárkóztatásán.
- A szegregátumokból érkező gyerekek súlyos tanulmányi hiányokkal jönnek: szorzótábla nélkül, gyakran csak összeolvasni tudnak, értő olvasás nélkül.
- A végzettek közül sokan összeszerelő műhelyekben szalagvezetők, szakmát szereztek, vagy Nyugat-Európában dolgoznak; a minimális siker is a munkaerőpiacra lépés.
- Három, cigányokat sújtó törvényt azonosít: a szabad iskolaválasztás fehér privilégium, a tankötelezettség 16 évre szállítása, és a beköltözést érettségihez kötő önkormányzati rendeletek.
- Az oktatási anyag „fehér kód", nem épít a roma gyerekek tudására; a tankönyvek nyelvezete („őseink, Árpád apánk") számukra hiteltelen és kirekesztő.
- A szegregáció fenntartói nem csak a kormány, hanem azok a szülők is, akik egyházi vagy elit iskolákba vitték gyerekeiket; az egyházi iskolák szerepét különösen károsnak látja.
„Rám nem tudták bizonyítani azt, hogy én bűnöző lennék. Úgyhogy én lettem a bűz." – Orsós János a Lázár-féle WC-kefés ügyről
- A pedagógusok között kasztrendszer van: a szegregált iskolák tanárait lenézik, és ők maguk is „cigánnyá válnak" a közvélekedésben.
- A TISZA-kormánytól reméli a tankötelezettségi korhatár visszaállítását és azt, hogy a romák a döntéshozatalban részt vevő, egyenrangú nemzetrészként jelennek meg, nem jótékonykodás tárgyaként.
- Alapelve: ha ugyanazt a tudást kapja mindenki, a telepről is el lehet jutni az egyetemig; a változáshoz közös részvétel kell, nem elég a politikusokra várni.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Orsós János bemutatkozása és életpályája
Orsós János Miskolcon él, a Dr. Ámbédkár iskola alapító tanára. Az elmúlt 30 évben azon dolgozott munkatársaival, hogy hátrányos helyzetű, elsősorban cigány gyerekek minél tovább bent maradjanak a középfokú, majd onnan a felsőoktatásba kerüljenek.
Pályafutása a Gandhi Gimnáziumnál kezdődött közel 40 éve, ahol egy-két évet dolgozott. A Gandhi egy hatosztályos gimnázium volt, ahová a falvakat járva keresték a tehetséges cigány gyerekeket. Egy ponton túl azonban zavarta az a hozzáállás, hogy az ajánlások úgy hangzottak: „Orsós Pistike tehetséges, pedig cigány, menjen a cigány gimnáziumba.” Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy „csak attól, hogy cigány vagyok, ne legyek kiszolgáltatva a cigány gimnáziumnak. Mi van akkor, hogyha egy gyereket mondjuk a biológia érdekel jobban?”
Ezért hozták létre az Amrita Egyesületet, amelynek az volt a lényege, hogy vidéki, dél-dunántúli falvakból érkező cigány gyerekek nagyvárosi gimnáziumokban tanultak. Az egyesület töltötte be azt a funkciót, amit egy középosztálybeli családban a szülők: ők voltak a „városi gazdag rokonok”, akik minden pluszt biztosítottak a gyerekeknek (tantárgyi segítség, színház, mozi, kulturális programok).
Később létrehoztak Mágon (Mánfa?) egy tehetséggondozó kollégiumot, amit a német katolikus egyház támogatott Lankó József plébános németországi kapcsolatán, egy Lothar Weiss nevű papon keresztül. Itt a gyerekek Pécs iskoláiban tanultak délelőtt, délután pedig a 15 fős kis blokkokban laktak.
2004-ben Baranya megyében, Alsószentmártonban hozták létre az akkor Kis Tigrisnek nevezett gimnáziumot. A fenntartó a Tankapója Buddhista Egyház lett. Ekkor az oktatási minisztérium is vizsgálódott náluk, de amikor látták, hogy nem rossz, amit csinálnak, kaptak egy pilot programot, hogy nézzék meg, működne-e a modell Északkelet-Magyarországon, ahol háromszor több cigány él, mint a Dél-Dunántúlon.
Orsós János elvégezte a Waldorf-tanítóképzést is, most fejezi be a tanulmányait. A beszélgetés során elmondta, hogy beás cigány származású, és beszéli a beás nyelvet is.
„Én egy cigánytelepről jöttem, egy szobakonyhába éltünk a szüleimmel, nem volt ivóvíz, két téli csap volt 100 emberre, három majd 3 km-re volt az iskola.” *
Az Ámbédkár iskola és a saját fenntartású intézmény létrehozása
A tapasztalat az volt, hogy a felkért egyházaknak nem belső igényük volt az iskolák működtetése. Amikor felépültek az épületek és beteltek az állások, „kellemetlenné váltunk, és mindig úgy eltessékeltek bennünket onnan.” Ezért hozták létre a Dzsin (Jigin?) közösséget, egy buddhista egyházat, amely a miskolci Ámbédkár iskola fenntartója lett.
Ezt az iskolát 2007 óta működtetik, immár 19 éve. Ebből 16 évet a Fidesz-kormányzás alatt csináltak végig. Orsós János megfogalmazása szerint:
„Nagyon büszke vagyok magunkra, hogy talpon tudtunk maradni, annak ellenére, hogy tényleg mindent is elkövettek, hogy ne maradjunk talpon.” *
Hozzátette, hogy a tanárok idejét leginkább a túlélés viszi el, ami kihat a munka minőségére is, de bízik benne, hogy hamarosan „méltóságteljesen tudjuk csinálni ezt a feladatot”.
Milyen állapotban érkeznek a gyerekek és mi történik velük az érettségi után?
Orsós János elmondta, hogy a tanárhiány már legalább 15 éve megjelent, és ez hatványozottan igaz a szegregátumokra. A gyerekek 8-10 évet töltenek általános iskolában, és úgy jönnek ki onnan, hogy a szorzótábla nincs meg, „összeolvasni tudnak, de nem tudják, hogy miről olvassak.”
A szaktanárok hiányoznak a szegregált iskolák felső tagozatából, így nem a folytatásról van szó, hanem az eltelt nyolc év hiányainak pótlásáról. Ennek ellenére hangsúlyozta: „Eléggé nehéz terepen dolgozunk, de nincsen lehetetlen.”
A végzettek sorsáról elmondta:
- Sokan összeszerelő műhelyekben dolgoznak (Borsodban, Jászságban), ahol szalagvezetők, csoportvezetők lettek, és a tanároknál is többet kerestek egy időben (akár 200 000 forinttal).
- Vannak, akik szakmát szereztek (szakács, asztalos), kisvállalkozásba kezdtek, és kiköltöztek a telepről.
- Sokan mennek Nyugat-Európába fizikai munkát végezni – ezért az iskolában kiemelten fontosnak tartják az angol nyelv oktatását.
„Amikor arról beszélek, hogy valaki érettségi után elvégzi az asztalos szakmát és kis vállalkozást indított, akkor ez sikeresnek sikeresnek gondolom, amikor büszkék arra, hogy ők már szalagvezetők és csoportvezetői munkakört töltenek be a borsba, az is egy ilyen sikerztori.” *
Kezdetben zavarta, hogy az iskola arról híresült el, hogy „ha valaki egy-két évet eltölt itt, akkor ki tudja tölteni a BOSCH-tesztet.” Idővel megbékélt ezzel, mert rájött, hogy a kormányzás járulékos vesztesége az volt, hogy a cigányokat a közmunkára predesztinálta, és ahhoz, hogy valaki a szegregátumból a munkaerőpiacra lépjen, legalább érettségi kell – még ha a betanított munkához nem is lenne szükség rá.
A „három cigánytörvény”
Orsós János szerint az elmúlt 16 évben a kormányzat három olyan törvényt hozott, amelyekkel párhuzamos társadalmat hoztak létre a cigányokból. Ezeket ő maga nevezte el cigánytörvényeknek – analógiát vonva a zsidótörvényekkel, ahol szintén nem volt beleírva, hogy zsidókról szól, de mindenki tudta.
„A zsidó törvénybe se volt beleírva, hogy a zsidók nem mehetnek el az egyetemre. Ám, de mindenki tudta, hogy a zsidókról szól. A szabad iskolaválasztás ránk is vonatkozik elvileg, de mindenki tudja, hogy ránk ez valójában nem vonatkozik.” *
1. A szabad iskolaválasztás – „fehér privilégium”
Az 1990-ben bevezetett szabad iskolaválasztást nagy vívmánynak gondolták, de kiderült: ez csak bizonyos emberekre vonatkozik. Orsós János „teszterként” is részt vett ilyen ügyben: elmondása szerint telefonon még állást is ajánlott neki egy református gimnázium igazgatója, de amikor személyesen megjelent, az igazgató már nem hitte el, hogy ő volt a telefonáló. Másnap egy fehér teszterüket már felvették ugyanabba az osztályba, ahová az ő gyerekének „betelt” a helye.
„Ez a szabad iskolaválasztás – ez egy fehér privilégium.” *
2. A tankötelezettségi korhatár leszállítása 18-ról 16 évre
Orsós János szerint a pedagógusok pontosan tudták, hogy ez az intézkedés a cigány gyerekek ellen irányult. A 16 éves, harmadikos diákok nem érzik jól magukat a nyolcévesek között, és a lehetőség (felzárkóztató oktatás 16–23 éveseknek) is adott lenne, de ezzel nem élnek. A TISZA kormány ígéretet tett a korhatár visszaállítására 18 évre.
3. Az „önazonosság védelme” törvény
A Fidesz által meghozott törvény után a helyi önkormányzatok elkezdtek rendelkezni a beköltözés feltételeiről. Az esetek 99,9%-ában középfokú iskolai végzettséget írtak elő – pontosan azt, amit a 16 éves korhatárral elvettek a cigány gyerekektől. Így ha valaki mégis el tudna jutni a munkaerőpiacra, a gettóból akkor sem tud kijutni.
„Értitek, hogy ez egy merénylet. Ez egy merénylet egy jól körül határolt réteg ellen. Kész, pont.” *
Tankönyvek, tananyag és a „fehér kód”
A beszélgetés során felmerült a tankönyvek nyelvezetének problémája. Orsós János kifejtette, hogy a tananyag „fehér kód”, ami nem épít arra a tudásra, amivel egy cigány gyerek érkezik, nem szólítja meg, nem teszi érdekeltté.
Személyes példát is hozott: amikor a Waldorf-képzésben évközi vizsgája volt, részletesen elmondott mindent a honfoglalásról, mégis csak kettest vagy hármast kapott. Az indoklás az volt, hogy nem használta azokat a fogalmakat és mondatszerkezeteket, amikre pont adható: „őseink, eleink, Árpád apánk”.
„Hát akkor, amikor a honfoglalásról beszélsz, akkor azt kell, hogy őseink, eleink, Árpád apánk – mondom, szórakoztok velem? És ti el tudjátok képzelni, hogy egy hitelesen előadom, hogy az én ősöm meg az Árpád apám?” *
Ehhez kapcsolódva mesélte el Derdák András, hogy amikor egyszer külföldön sétáltak, egy járókelő azt hitte, Orsós János dél-amerikai, és a magyar beszélgetőpartnereit nem tudta hova tenni. Ez a pillanat rávilágított arra, hogy az előítéletek milyen könnyen leomlanak, ha más kontextusba kerül az ember.
A mindennapi rasszizmus tapasztalatai
Orsós János elmesélte, hogy Budapesten az üzletekben a biztonsági őrök mindig követik. Eleinte viccesen odanyújtotta nekik a kosarát, később rájött, hogy ha angolul szólal meg, a biztonsági őrök másképp viselkednek – addig, amíg a migránsellenes kampány meg nem jelent. Onnantól inkább nem beszélt angolul, mert migránsnak lenni rosszabbnak tűnt, mint cigánynak:
„Cigányként már tudom, hogy kell engem utálni, de hogy még migránsként nem akarom még azt is fölvenni magamnak.” *
A beszélgetés során szóba került az is, hogy a többségi társadalomnak sokszor eszébe sem jut, hogy a tananyag vagy az ünnepek mennyire nem inkluzívak. Az izraeli vendégek tapasztalata szerint a keleti származású izraelieket Budapesten is követik a biztonsági őrök – valószínűleg mert cigánynak nézik őket.
A Lázár János-féle „WC-kefés” botrány
Orsós János felidézte a Lázár János gyöngyösi lakossági fórumán történteket. Egy általa feltett, saját bevallása szerint „nagyon kulturált kérdésre” – hogy mit mondjon a gyerekeinek arról, hogy ők „tartalékosok” – nem az volt a valódi válasz, hanem az utána következő „mocskolódás és minden”.
„Rám nem tudták bizonyítani azt, hogy én bűnöző lennék. Úgyhogy én lettem a bűz.” *
Nem sokkal később Orbán Viktor is egy fórumon a méltatlankodók „bűnlajstromával” kezdett előjönni. Orsós János szerint a WC-kefés sztori sok más tényezővel együtt hozzájárult a Fidesz népszerűségének csökkenéséhez. Ahogy fogalmazott: „az a habverés, az kemény volt”, utalva a közvélemény felháborodására.
„A közmunka világából bevezet minket a munka világába, de oda a WC-kefén át vezet az út.” *
A szegregáció fenntartói: önkormányzatok, egyházak és a „fehér társadalom” felelőssége
Orsós János hangsúlyozta, hogy a szegregáció fenntartásához nem Orbán Viktor kellett, hanem azok a szülők, „akik elvitték a gyereküket az egyházi iskolába, a cigány gyerekek ellenébe.” A szabad iskolaválasztást ők használták ki arra, hogy a cigány gyerekek mellé cigány gyerekek üljenek.
Az egyházi iskolák szerepét különösen károsnak ítélte. Felidézte a nyíregyházi szegregációs pert, ahol Balog Zoltán „önszorgalomból ment el tanúskodni”, hogy elmondja: amit az egyház csinál, az „a szereteten alapszik” – a „szeretetteljes szegregáció” szerinte nem olyan rossz.
A beszélgetőpartnerek megjegyezték, hogy számos baloldali önkormányzat sem zárta be a szegregált iskolákat. Lázár János volt az egyetlen, aki „elé ment a pernek és megcsinálta” az iskolabezárást.
„Ez a kormányzat gatyában rázta azt az össztársadalmi akaratot, miszerint a cigány gyerek mellé cigány gyerek üljön. Pont.” *
A pedagógusok helyzete és a kasztrendszer
Orsós János szerint a pedagógustársadalomban is kasztrendszer van: presztízskérdés, hogy ki melyik iskolában tanít. Sokkal jobb egy előkelő egyházi vagy alapítványi magániskolában tanítani, miközben a fizetés ugyanannyi vagy akár több is lehet. A szegregált iskolában tanító pedagógusok munkája nem mérhető össze az elit iskolákéval:
„Sokkal, tehát hogy én sokkal, tehát hogy én nagyon sokra tartom azokat a tanárokat, akik a legnehezebb végén próbálnak helytállni, és nem azért sikertelenek, mert ők maguk rosszak, vagy ők nem szeretnék, hanem az egész környezet, az egész helyzet ilyen, tehát hogy maguk is cigánnyá válnak.” *
Akik látványosan kiállnak a cigány gyerekek mellett (mint Bódis Kriszta vagy Derdák Tibor), azok a többi pedagógus szemében szintén „cigánnyá válnak”, függetlenül attól, hogy „a Rózsadombról jöttek”.
Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nem szabad alábecsülni az elit iskolákban tanító pedagógusok munkáját sem – az is értékes és odafigyelést igénylő munka. De amikor a pedagógiai hozzáadott értékről beszélünk, szerinte pont a szegregált iskolákban lehetne a legnagyobb hozzáadott értéket elérni.
A TISZA-kormánytól várt változások
Orsós János nyíltan vállalta TISZA-párti elkötelezettségét. Nem vár csodát másnapra, de bizakodó:
- A bemutatott szakemberek (oktatási, egészségügyi miniszter) szakértelmet és biztonságérzetet adnak.
- Történelmi jelentőségű, hogy egy párt négy cigányt visz a parlamentbe (nem összefogásból, hanem egy pártból).
- Bogdán Csaba Brüsszelbe megy, Kőszegi Krisztián a parlament alelnöke lett.
- A transzparens kommunikáció és a láthatóság nagyon hiányzott.
„Nem szeretnék külön cigányfejezetet nyitni, hanem egész egyszerűen tényleg azt kéne csinálni, hogy tudomást kéne venni arról, hogy mi ennek a nemzetnek a részei vagyunk és kész.” *
Víziója szerint nem specifikus cigány intézkedések kellenek, hanem a szakpolitikák mentén a döntéshozataltól a végrehajtáson át az elszámolásig jelen kell lenniük a cigány érdekeknek. Kulcsszóként az igazságosságot emelte ki: „értitek, hogyha egy igazságos oktatási rendszer van, akkor amihez valóban odafér az én gyerekem is, és ha te is úgy gondolod, hogy ugyanabba a padba ülhet az én gyerekem, ahol a te gyereked is ugyanazt tanulhatja, akkor az már előrébb visz.”
Szerinte eddig a TISZA mutatta a legnagyobb hajlandóságot arra, hogy a cigányokkal együtt, ne róluk nélkülük szülessenek döntések.
„És én azt látom, hogy ennél nagyobb hajlandóság, hogy ez így legyen, mint a Tisza, nem volt még a Magyarország politika történetében.” *
A tudáshoz jutás esélyegyenlőségéről – egy személyes példa
Orsós János a saját példájával érvelt amellett, hogy a tudáshoz való hozzáférés, ha egyenlő, akkor a telepről jött gyerek is el tud jutni idáig. Általános iskolájában a tanítónő fia és a töritanár lánya voltak az osztálytársai – ugyanazt tanulta, mint ők, és ez elég volt.
Egy érzékletes hasonlattal magyarázta el ezt az elvet:
„Ha ugyanazt eszitek és ugyanannyit esztek, akkor körülbelül ugyanannyira laktok jól, akár a telepről jöttök, akár a Rózsadombról jöttök.” *
Hozzátette, hogy a pedagógus is könnyebben érti meg magát a Rózsadombról jött gyerekkel – különösen, ha ő maga is onnan jött –, de ha azonos a tananyag és a követelmény, ez a hátrány leküzdhető.
Optimista zárás – a részvétel fontossága
A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy most hosszú idő után van ok optimizmusra. A TISZA kétharmados győzelme önmagáért beszél, és ez az eredmény rengeteg önkéntes munkájának köszönhető. Ugyanakkor hangsúlyozták: a változáshoz nem elég Magyar Péterre várni, mindenkinek részt kell vennie a közös ügyekben.
„Nem, nem rendezik el. Ez rajtunk is múlik ám.” *
A záró gondolat szerint ha az emberek nem vesznek részt, nem szavaznak, nem tesznek a közért, akkor odaállnak majd olyanok, akiknek „a pénzzel lesznek ötleteik.”
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Mágon” vagy „Mánfán”: A kollégium helyszíne az átiratban „MÁfán”-ként szerepel, ami vagy elírt „Mánfa” (Baranya megyei település), vagy egyéb helység. A kontextus alapján valószínűleg Mánfáról van szó, Pécs közelében.
- „Dzsin (Jigin?) közösség”: A buddhista egyház neve bizonytalan, az átiratban „Jigin”-ként hangzik el, nem egyértelmű a helyes írásmód.
- Dr. Ámbédkár / Amberká: Az iskola neve az átiratban „Dr. Amberkár”, „Amberká” és „Zambetkár” alakokban is előfordul. Valószínűleg Dr. B. R. Ambedkarról, az indiai jogászról és társadalmi reformerről van elnevezve.
- „Bors”: Valószínűleg Borsod vármegye vagy a BOSCH cég rövidítése/elírása, a kontextus alapján a BOSCH összeszerelő üzemről lehet szó.
- Német katolikus pap neve: „Lotar Wise” – a német pap neve bizonytalan, Lothar Weiss vagy hasonló alak lehet a helyes.
- Lankó József „Tiszi”: A plébános neve mellett a „Tiszi” szó funkciója bizonytalan, esetleg ragadványnév vagy félrehallás.
- „onkon tasúba töltöm”: Értelmezhetetlen szakasz az izraeli beszélgetőpartner részéről, valószínűleg egy héber vagy jiddis kifejezés torzult alakja, amely a honfoglalás-tananyaggal kapcsolatos zsidó identitásproblémára utalhat.
- „Warnus Kavarnus Kavér”: Bizonytalan utalás, valószínűleg egy Kanadába kivándorolt roma személy neve, de az alak torz.
- Több kisebb nyelvtani törés és befejezetlen mondat: Az élőbeszéd sajátosságaiból adódóan számos mondat megszakad, újraindul – ezeket a szövegkörnyezet alapján rekonstruáltam.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:02]Abszurd, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak mondjuk Németországba vagy Londonba.
[00:00:08]Nem vándorolnak ki.
[00:00:09]El lehet menni Magyarország.
[00:00:11]Így lehet bennünket hagyni, kérem szépen.
[00:00:13]Tessék.
[00:00:15]Lehet menni.
[00:00:17]Önök nagy és nehéz feladatra vállalkoztak.
[00:00:25]Sziasztok, megint az Árnyék Podcastet halljátok.
[00:00:27]Május 17-e van.
[00:00:27]Én Kerényi Tamás vagyok, műsorvezető moderátor.
[00:00:33]Vendégünk ma Orsós János tanár.
[00:00:37]Köszöntök mindenkit.
[00:00:37]Jó estét kívánok.
[00:00:39]És itt van velünk állandó vendégünk vagy beszélgetőtársunk Jeruzsálemből.
[00:00:46]Sziasztok.
[00:00:46]Barcági vagyok Jeruzsálemből.
[00:00:48]Németországból.
[00:00:49]Sziasztok.
[00:00:49]Varga Lukács.
[00:00:49]Északról Hamburgból.
[00:00:52]Hamburg.
[00:00:52]Igen.
[00:00:52]És Franciaországból.
[00:00:55]Sziasztok.
[00:00:55]Délről.
[00:00:55]Derdák András.
[00:00:55]Val Deguából Délfanciaországból.
[00:01:00]Kerényi, te hol vagy?
[00:01:01]Én Wben vagyok.
[00:01:03]És hol van Orsos?
[00:01:03]Jani, Jani, te megmondod, hogy hol hova mentél haza Budapestről?
[00:01:08]Ja, én Miskolcon vagyok.
[00:01:08]Miskolcon vagyok?
[00:01:10]Igen.
[00:01:10]Igen.
[00:01:11]Köszönöm.
[00:01:12]Jó.
[00:01:12]Kedves Jani, mesélsz pár szót magadról?
[00:01:14]Bemutatod magadat, aki nem ismerne.
[00:01:17]Hát én Orsos János vagyok.
[00:01:17]Sziasztok még egyszer.
[00:01:20]Nem tudom, hogy honnan kezdjem.
[00:01:23]Ádám Évától vagy egy kicsit előrébről vagy nem tudom, tehát hogy még előrébb előrébb nehéz lesz még előrébből Bától.
[00:01:28]Jó.
[00:01:28]Szóval én Orsos János vagyok és Miskolcon dolgozom a Dr.
[00:01:34]Amberkár iskolában, aminek alapítóanára is vagyok és az elmúlt 30 évben nagyjából azon dolgoztunk sokakkal, hogy hátrányos helyzető elsősorban cigány gyerekek.
[00:01:48]a lehetőleg tovább tudjanak bent maradni a középfokú oktatásba, és onnan lehetőleg a felső oktatásban menjenek tovább tanulni.
[00:02:01]És akkor kezdtük ugye még valaha közel 40 éve most már ugye a Gandi gimnáziummal.
[00:02:07]Én ott nem nagyon sokat dolgoztam, csak egy-két évet.
[00:02:12]És aztán létrehoztunk egy egyesületet, ami egy kicsit válasz volt a Gandi gimnáziumra, mert ott láttuk, hogy van egy csomó olyan feladat, amit még el kéne végezni, és akkor az volt az Amrit.
[00:02:28]Beszéljek erről, vagy nem kell erről beszéljek?
[00:02:31]Nem, nem beszéljünk bármiről.
[00:02:32]Nyugodtan nagyon szívesen hallgatjuk.
[00:02:34]Tehát, hogy hogy volt a Gandi gimnázium, ami hatosztályos gimnázium volt, és akkor jártuk a falvokat, kerestük a tehetséges cigány gyerekeket, és nagyon sok olyan tehetséges cigány gyerek került elő, aki már nem hatodikos volt, hanem mondjuk hetedikes vagy nyolcadikos, és nem fért a Gandi keretejébe bele, és akkor neki kitaláltunk egy ilyen egyesületet.
[00:02:52]Ez volt az Amrita Egyesület és tulajdonképpen akkor egy picit mi már változtattunk is az egyesületnek a profiljá, mert azt gondoltuk, hogy ugye én voltam az egyik olyan ember, aki járta a falvakat, a tehetséges cigányerekeket keresendő.
[00:03:14]És hát egy kicsit zavart egy ponton túl az a hozzáállás, ami nagyon kedves hozzáállás és nagyon hasznos hozzáállás volt a pedagógusok részéről, hogy volt az Orsos Pistike, aki tehetséges, pedig cigány, és akkor az menjen a cigány gimnáziumba és akkor így valami furcsaságot éreztem, nem tudtam jól megfogalmazni.
[00:03:40]És akkor így azt gondolt, tehát később megfogalmaztuk, hogy hát csak attól, hogy cigány vagyok, ne legyek kiszolgáltatva a cigány gimnáziumnak.
[00:03:48]Mi van akkor, hogyha egy gyereket mondjuk a biológia érdekel jobban, mert ilyenekkel találkoztunk, ugye, vagy az idegen nyelvek érdekelnek jobban.
[00:03:55]És akkor létrehoztuk az Amrita Egyesületet, aminek az volt a lényege, hogy ugyanúgy vidékről, délinantói falvakból jártak be falusi cigány gyerekek a nagyvárosi gimnáziumokba, és ez volt a nagy nóvum, hogy különböző érettségit adó intézményekben tanultak, és tulajdonképpen ez az egyesület töltötte be azt a funkciót, amit egy középszálybeli családba, a szülő betört.
[00:04:24]Mi voltunk a úgy hívtuk magunkat így egymás között, hogy mi vagyunk a városi gazdag rokonok tulajdonképpen.
[00:04:32]És akkor mindazt a pluszt, amit az iskola mellé hozzá kell tenni egy gyerekhez, hogy akár külön tantárgyi segítség, vagy mozi színházlátogatás, kulturális programok, azokat mi mind hozzátettük az egyesület keretein belül.
[00:04:51]És ez egy nagyon-nagyon szívem csücske program volt.
[00:04:54]És akkor nagyon sok ilyen szívem csücske program volt, mint a Gandi Gimnázium, az Amrita Egyesület.
[00:05:01]Aztán létrehoztunk MÁfán egy tehetséggondozó kollégiumot, és akkor ott is úgy volt, hogy egy kis faluban MÁfán volt a kollégium, és Pécs különböző iskoláiban tanultak délelőtt a gyerekek, és délután meg hazajöttek a kis nagyon otthonos, 15 fős kis ö blokkjainkban.
[00:05:20]És ezt ki támogatta?
[00:05:20]Azt azt azt mondjuk hát ezt a német kat a német katolikus egyház támogatta ezt de nem a magyar katolikus egyházem nem a magyar a német katolikus egyház támogatta ennek a kollégiumnak a létrejöttét.
[00:05:34]Így van.
[00:05:36]Mert a az előt itt a a gandi gimnáziumot azt a magyar állam fizette végül is.
[00:05:39]És akkor ezt a a kollégiumot ezt meg a német katolikus egyház.
[00:05:46]Így van.
[00:05:46]Igen.
[00:05:46]Igen.
[00:05:48]És mi volt a motivációjuk a Német Katolikus egyháznak, hogy pont ezt nem akarták támogatni?
[00:05:52]Hogy kerültetek kapcsolatban?
[00:05:54]Társadalmi szerepvállalásnak gondolom.
[00:05:56]Én ezt leginkább azért mert az alsó szentmártoni plébános, aki akkor plébános volt és most is, hála Istennek még mindig ő a plébános, a Lankó József Tiszi.
[00:06:06]Őnek volt egy kapcsolata.
[00:06:06]Ez a Lotar Wise, úgy hívták a papot Németországba, akin keresztül jöttek az adományok ahhoz, hogy ezt a kollégiumot létre lehessen hozni már fán.
[00:06:19]No, szóval voltak ezek a szuper programok, amik nagyon szerettem.
[00:06:25]És hát ugye nekem volt a feladatom az, hogy keresem a tehetséges cigány gyerekeket és zajlott, bocs.
[00:06:32]Tehát úgy zajlott, hogy írtunk a általános iskola hetedik-nyolcadikos osztályfőnököknek egy ilyen általános levelet, bemutatkoztunk, hogy mik az egyesületünknek a tevékenységei, és hogy milyen diákokat keresünk, és milyen segítséget tudunk nyújtani.
[00:06:51]De egy ponton túl már ez bejáratott volt, mert hamar elláttunk nagyon sok helyre.
[00:06:57]És akkor mire mi mentünk már az általános iskolákba, addigra már a nyolcadikos osztályfőnökök összegyűjtötték nekünk, vagy összeszerették, ú de csúnyán mondom ezeket, hát hogy kell szépen mondani?
[00:07:10]Ott voltak már, vártak bennünket a tehetséges okos cigány gyerekek és akkor ott beszélget és a szülőknek ez beszélgettünk szülőknek ez nem volt para.
[00:07:18]Nem volt para, mert beszélgettünk ott a gyerekekkel az iskolába, elmondtuk nekik, hogy kik vagyunk, hogy miért vagyunk, és akkor elkértük a gyereket az iskolából, és elmentünk vele együtt haza, és akkor ott a szülőnek is elmondtuk, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, és akkor ez ez így így így így kell elképzelni.
[00:07:37]És akkor nagyon meggyőződnek kellett lenni, motiválni kellett.
[00:07:41]És akkor ez ez nekem nagyon jól ment, mert én ugye beszéltem még a a a beszélek cigányon, és akkor ez így nagyon hatásos is volt.
[00:07:49]Na mindegy.
[00:07:52]Bocsánat.
[00:07:52]Melyik melyik melyik cigány volt?
[00:07:54]Én be én Beás cigány vagyok.
[00:07:54]Beás cigány.
[00:07:56]Beás beás.
[00:07:56]És akkor ugye voltak ezek a szuper programok, és akkor azt láttam, hogy tulajdonképpen ezek mind nagyon jók és nagyon kellenek, de ha olyan helyekre mentem, ahol nagyon ahol koncentráltan éltek cigányok, vagy élnek cigányok a mai napig, valahogy ezek a szuper programok nem érkeztek meg oda.
[00:08:17]azt láttam, hiszen és és akkor kapcsoltam, hogy tulajdonképpen arról van szó, hogy hát akiket a hetedikes nyolcadikos osztályfőnök ajánl, ugye azok tényleg jó tanuló gyerekek, és mégis a tanulmányi átlag is meg volt határozva a Gandi belépéséhez még kezdetben is, meg most is azért.
[00:08:38]Hát és én látogattam a családokat.
[00:08:41]nagyon sokuk közülük egyébként nem cigánytelepen laktak, hanem integráltan a falu egészébe.
[00:08:49]És akkor kezdtem el azon gondolkodni, meg én magamból is kiindultam, hogy én egy cigánytelepről jövök, és hát láttam ezeket a nagyon tehetséges cigányerekeket, ismerem az összes 35 unokatestvéremet, akivel együtt nőttem föl.
[00:09:04]Egyik se volt bolondabb, egyik egyik se volt butább, mint ezek a tehetségesek.
[00:09:12]És akkor fogalmazódott meg bennem, hogy tulajdonképpen a tömeghez nem jutunk el, hanem megkapjuk a válogatott legényeket, ugye?
[00:09:19]És akkor valójában nem ez a kihívás, ugye, mert hogyha egy általános iskolában egy gyerek négy egészes átlagot elér, akkor már olyan sokat hozzátenni nem kell, ugye, hogy főleg, hogy a hetedik osztályban még mindig bejár.
[00:09:34]Így van.
[00:09:34]És akkor nyilván az a kihívás, hogyha nem feltétlenül kitűnő betűnő a gyerek, hanem mondjuk három egész az átlaga, de látja a tanár benne, hogy itt segítséggel tényleg el tudna jutni az uborkafa tetejére, úgy hívjuk mi ezt a nagy kiugrást, amire vállalkozunk.
[00:09:55]Szóval és akkor akkor fogalmazódott meg bennünk tulajdonképpen, hogy olyan helyeken kell szolgáltatást nyújtani, ami helyekre még a szuperprogramjaink sem jutnak el, és ott lakik a zöme a a célcsoportnak, hogy hogy kell ezt szépen mondani.
[00:10:16]És akkor így hoztuk létre mi 2004-ben Baranya megyében Alsózentmártonba a akkori nevén még Kisigris gimnáziumot és abba az időbe hát először jól ránk küldtek mindenféle hatóságot a minisztérium az oktatási minisztérium is mit csinálunk itt és amikor látták hogy nem annyira rossz akkor kaptunk egy Pilot programot hogy nézzük meg, hogy ez az iskola ez működne észak-keletmagyarországon, ahol háromszor több cigány él, mint a délunán túlon.
[00:10:54]Tegyük hozzá, hogy itt ki volt a fenntartó, mármint hol a kis tigrisben.
[00:11:01]Ugye ez egy a a tankapója buddhistan egyház volt a fenntartója, mert most is az a fenntartója, még mai napig is működik, hála Istennek az az iskola.
[00:11:09]Úgyhogy ott azért volt egy szépséghiba, nem?
[00:11:13]Mert ott lett aztán egy jobbikos polgármester és a tankja az most de most ünneplünk.
[00:11:19]Most ünneplünk, most nem beszélünk semmi rosszról.
[00:11:21]Minden happy egyébként a tavasz van, kijárt a Tisza.
[00:11:26]Mit akarunk most még?
[00:11:26]Na nem, azt ak azt azért azért kérdezegetek bele mindig, mert szerintem tök fontos, hogy kik állnak háttérben finanszírozóként egyes ilyen projektek mögött, és a ti életutatok ebből a szempontból egy ilyen igazi hullámvasút, hogy mindig hittetek valamiben, valakiben, aki odaállt az jó ügy mellé, és aztán valahogy mindig kiderült, hogy nem pont ugyanazt gondolta a jó ügy kifolyásáról.
[00:11:52]Szóval, hogy az és akkor itt visszautalok a jövőre, mert ez nekünk most éppen egy fontos tapasztalat, hogy most éppen hiszünk valakiben, és nem akarunk fúigálni.
[00:12:04]Tehát igen, mert mert az tehát mert tényleg az van, hogy így azt tapasztaltuk, hogy mi nekünk volt az agyunkban egy valami zötty, amitől ezt nagyon akartuk csinálni, és akkor szerettünk volna presztíst adni az egésznek, és nyilván az egyházakat kerestük meg így volt ugye még kezdetben máfán ugye a katolikus egyház, már a német és nem a magyar.
[00:12:33]Igen.
[00:12:33]Aztán aztán ugye én magam is jártam a buddhista főiskolára és közben leérettségiztem, aztán olyan kérdéseim kezdtek el lenni, mint a reformáció kezdetén az embereknek, és akkor így kicsit úgy nem buddhistává váltam én is, ugye.
[00:12:52]És akkor a tankapya buddhista egyházzal kezdtük el a kis tigrist.
[00:12:56]őket kértük meg, hogy legyenek a fenntartói, és tényleg azt tapasztaltuk, hogy mindegyik helyről tulajdonképpen az ötletgazdákat és a megteremtőket, mert mi mentünk, mint a Dömper, a Tiborral is csináltuk a Delták Tiborral ugye a az egészet.
[00:13:11]Nekem megvolt hozzá az arcom, ugye elég cigány vagyok, nekem elhiszik, hogy tényleg kiről szól az egész.
[00:13:19]Elég cigány vagy, aki leérség.
[00:13:19]Igen, igen, igen.
[00:13:21]És még azért tényleg és és már és már és már 25 éves koromban is elég sok összefüggő mondatot tudtam összetenni.
[00:13:31]No, szóval és ezt halljuk egyébként.
[00:13:37]Igen.
[00:13:37]És akkor nekem majd lenne ezzel kapcsolatban, hogy bocs, hogy megakasztalak, hogy hogy nekem állatira hiányzik ebből a sztoriból, hogy azok a roma értelmiségiek, vagy vagy az a tehetős romaréteg, aki nem feltétlenül értelmiségi, hogy az ő támogatásukat mennyire élvezitek ti, vagy van-e olyan adományozótok, aki Ja, hát nem tartunk még ott.
[00:13:58]Nem tartunk még ott.
[00:14:02]Meg hát igazából tehát nincsen az a tehát hogy tulajdonképpen az ö Na mindegy, de akkor el elviszitek a fókuszt, mert most még ott tartottunk, hogy jó jó jó nem csak jó, nem csak hogy nincs végtelen idő, csak azért kér nincs végtelen idő.
[00:14:14]Jó okés.
[00:14:18]Szóval akkor mentek ezek a szuperprogramok, létrehoztuk ezt a iskolát, és amikor azt láttuk, hogy tulajdonképpen mivel nem maguknak, ezeknek a általunk megkeresett egyházaknak a belülről jövő igénye volt az, hogy ezeket az iskolákat létrehozzák, működtessék és szolgáltassanak.
[00:14:39]Ezért igazából amikor már fölépültek az épületek, beteltek az állásek, kellemetlenné váltunk.
[00:14:45]És akkor mindig úgy eltessékeltek bennünket onnan.
[00:14:48]És a de ugye az a zött jutt a fejünkbe, mégis csak arra pretionált bennünket, hogy valami jobbat csináljunk.
[00:14:56]És akkor létrehoztuk a Jigin közösséget, ami egy buddhista egyház és az lett a fenntartója az Amberká iskolának itt Miskolcon.
[00:15:06]És akkor ezt működtetjük most már 18 éve, 2007-ben kezdtük el.
[00:15:11]19 éve.
[00:15:11]Igen.
[00:15:17]És ezt ebből 16 évet Fidesz kormányzás alatt csináltuk, úgyhogy nagyon büszke vagyok magamra, hogy ahhoz képest egész jól nézel ki.
[00:15:25]Nagyon büszke vagyok magunkra, hogy talpon tudtunk maradni, annak ellenére, hogy tényleg mindent is elkövettek, hogy ne maradjunk talpon.
[00:15:31]Nem mondom azt, hogy a ö legjobb szakmai tudásunkkal tudunk szolgálni ezeknek a fiataloknak, mert mindegyikünknek, mindegyik tanárunknak az idejét leginkább a túlélés viszi el, és az nyilván kihad a munkánk minőségére is, amit egy kicsit sajnálok, de most de most minden is virágba fog borulni, és bízok benne, hogy méltóságteljesen tudjuk csinálni ezt a feladatot, amire vállalkoztunk.
[00:16:09]De igen, ez jó igen, igen.
[00:16:13]És mi történ és mi történik azokkal a gyerekekkel, akik nálatok leérettségiznek?
[00:16:19]Szóval igazából nagyon sokat Igen, igen.
[00:16:22]Nagyon sok nagyon kapcsolatban vagyunk velük.
[00:16:24]Nagyon sokat beszéltem arról ugye az elmúlt két évtizedbe, hogy a végeken a tanárhiány már legalább 15 évvel ezelőtt megjelent.
[00:16:35]Ugye ezt is tudjuk.
[00:16:37]a szegregátumokat, hogyha nézzük, akkor ez hatványozódik, és na mindegy.
[00:16:41]És nem akarom ezt tovább ragozni és tulajdonképpen ez nagyon kihatott a gyerekeknek a iskolai sikerességére vagy tudására.
[00:16:54]Ugye ott tartunk, hogy 8-10 évet eltöltenek ezek a gyerekek az általános iskolába, és úgy jön neki onnan, hogy a szórzótábla nincsen meg.
[00:17:03]Tehát, hogy összeolvasni tudnak, de nem tudják, hogy miről olvassak.
[00:17:08]Szá borzalmas állapotok vannak, és erről nagyon sokat beszéltem most már 15 évvel ezelőtt is.
[00:17:15]Ami annyit jelent lefordítva, hogy nem az van, hogy ti kaptok egy gyerekanyagot és tudtok folytatni, hanem gyakorlatilag az eltelt nyolc évnek a hiányait kell bepótolni először.
[00:17:26]Eléggé eléggé vissza kell nyúlnunk a fiatalok tanulmányaiba.
[00:17:29]Azt látjuk, hogy tulajdonképpen még az általános iskola alsó dolgozatában megtanítják őket arra, hogy írni, olvasni, számolni, de az se nagyon ugye, mert ezzel a szózótábla nincsen meg.
[00:17:41]És fölső tagozatban, amikor rá kéne épüljön a szaktanárok hozzáadott tudása, ugye ezekhez az alapkészségekhez, az nem történik meg, mert a szaktanárok pont hiányoznak a szegregált iskolákból.
[00:17:52]Szóval, hogy az adott egy ilyen nehézséget.
[00:17:55]Na mindegy.
[00:17:57]Eléggé nehéz terepen dolgozunk, de nincsen lehetetlen.
[00:18:03]És tulajdonképpen kezdetben engem nagyon-nagyon zavart az, amikor arról híresült el Alsó Zsolcán az iskolánk, hogy gyertek el a Zambetkárba, mert hogyha valaki még csak nem is érettségizik le, de egy-két évet ott eltölt, akkor az majd utána ki fogja tudni tölteni a bosba a tesztet, és lesz neki munkája.
[00:18:23]És ez engem nagyon zavart, hogy tulajdonképpen az érettségi ahhoz kell, hogy valakinek legyen egy normális bejelentett állása.
[00:18:31]És közben rájöttünk, egy idő után meg kellett békélni a a a járulékos v a a járulékos veszteségnek a kormányzás járulékos vesztesége az volt, hogy tulajdonképpen a cigányokat ugye a közmunkáról predesztrinálta leginkább a kormányzat.
[00:18:49]És tulajdonképpen az, hogy egy szegregátumba élőnek ne a közmunkán kelljen kikötni, és ugye látszik rajta, hogy a szegregátumbó jön, akkor az legalább mi érettségek kell legyen, hogy a munkaerőpiacon be tudjon lépni a minimálbéres a három műszakos betanított munkába, ami ehhez nem kéne érettség igazából.
[00:19:10]Tehát Cseberből veder, de hogy tulajdonképpen ez nem volt egy rossz dolog, ez a Bors meg a Já.
[00:19:15]Nagyon sok ilyen összeszerelőműhelybe járnak el a gyerekeink dolgozni, mert vonzó volt néhány évvel, egy-két évvel ezelőtt, amikor még nem voltak ezek a pedagógus béremelések, akkor néhány tanárkollégánk elgondolkodott azon, hogy hát ők is biztosan tudnának egy ilyen szalagetői állást betölteni, mint a diákjaink, mert 200000-rel többet keresnek nálunk.
[00:19:42]Tehát, hogy így tényleg a tanároknál is jobban kerestek.
[00:19:44]Ez az öme, akik így el tudnak menni a normál munkaerőpiacra.
[00:19:51]Van néhány olyan diákunk, aki az érettségi után elvégzett különböző szakmákat, vagy szakács, vagy asztalos, és akkor ilyen kis vállalkozásokba kezdtek, és tök jól megvannak.
[00:20:01]Köszönöik szépen.
[00:20:04]Van egy nagyobb adag, akik el tudnak menni nyugat-Európába mindenféle fizikai munkát végezni.
[00:20:10]egyébként, mert arra nagyon odafigyelünk, hogy a lehető legtöbb angol tudást tudjuk a gyerekeknek átadni, mert tudjuk, hogy az érettségi mellé, hogyha van egy nyelvtudás, akkor az eggyel élhetőbbé válik és akkor az fog hívni a francia tudás fontosságára a figyelmetek.
[00:20:29]Igen.
[00:20:29]Igen.
[00:20:29]A francia is egy nagyon fontos nyelv, és nagyon benne van is, az agyunkban is.
[00:20:33]Van is egy az ember Kanadába készül például.
[00:20:34]Igen, igen, igen.
[00:20:37]Az nem egy sikerztori, azt hiszem, a Kanadában menő romák sztorija, de ezt most ne bontsuk ki.
[00:20:42]Igen, igen, de Warnus Kavarnus Kavérnak sikerült.
[00:20:47]Hadd kérdezzem már meg, mert engem az sok kérdés is foglalkoztat.
[00:20:49]Az egyik az, hogy mennyire milyen az után lehet, hogy az AGS megkérdezte, hogy az utánkövetés mi, hogy mennyire sikeres a tehát, hogy mit tudtok elmondani, hogy mennyire sikeresen állják meg a helyüket a Nagyon sikeresen megállják a helyüket.
[00:21:04]Pont ezt a tehát hogy hogy hogy sikeres.
[00:21:07]Amikor arról beszélek, hogy valaki érettségi után elvégzi az asztalos szakmát és kis vállalkozást indített, akkor ez sikeresnek sikeresnek gondolom, amikor büszkék arra, hogy ők már szalagvezetők és csoportvezetői munkakört töltenek be a borsba, az is egy ilyen sikerztori, és persze és ez lakhelyváltoztatással is jár, tehát akkor ilyenkor az ember kikerül a telepről, és tehát hogy ez persze ez persze, hogy siker, de hogy tulajdonképpen amikor én arról beszéltem nagyon sokat, az elmúlt időszakban, hogy ennek a kormányzatnak a 16 évében három domináns cigánytörvényt hoztak létre, amivel tulajdonképpen egy párhuzamos társadalmat hoztak létre a cigányokból.
[00:21:49]Ez a három cigánytörvény a következőképpen néz ki.
[00:21:52]Az első cigányörvény az nem más, mint a szabadiskola választás, ami 90-ben a nagy vímánynak gondoltuk a rendszerváltás egyik fő vívmányának, és teljesen jó és okés és tényleg szükséges és tényleg jó, és hogy van szabad iskolaválasztás.
[00:22:10]Ám rá kellett jöjjünk ugye az én én nem megyek át a színskálán ugye rá kellett jöjjünk hogy csak bizonyos emberekre vonatkozik hogy hogy hogy hogy ez a szabad iskolaválasztás nem mindenkire egységesen vonatkozik és akkor erre persze nagyon sok bizonyítást is prezentáltunk ugye ott volt az esét a hátrányos helyzetű gyerekekért alapítvány, aki sorra nyerte a szegációs pereket én is egy ilyen teszter voltam hogy így be akartam iratni a gyerekemet a nagy református gimnáziumba.
[00:22:46]Elmondtam, hogy valdor pedagógus vagyok.
[00:22:48]És hát látjátok, azért a beszélőkémmel nagy baj nincsen.
[00:22:52]Telefonon keresztül az igazgató már állást is ajánlott nekem és nagyon örült.
[00:22:56]És amikor meglátott bennünket az Imre Rolanddal, akinek volt még egy ilyen aranylánc is a nyakába, pedig nem volt valójában arany, mindegy.
[00:23:05]Kész a sztereotípia.
[00:23:05]szentől meg volt győződ róla, hogy nem velünk beszélt.
[00:23:10]És amikor megszólaltam, de drága velem beszélt, higgy el, hogy én voltam azt, hát tudja állás ajánlott majdnem nekem.
[00:23:17]Képzelj el, hogy betelt és akkor másnap ment a fehér teszterünk ugyanabba az osztályba, és pont fölvették azt a gyereket, ahova az én gyerekemnek betelt a helye.
[00:23:27]Még volt pont egy hely.
[00:23:27]Hát látod.
[00:23:29]Igen.
[00:23:29]Na, szóval, hogy hogy ilyeneket csináltunk.
[00:23:31]Jó, de a szabadiskolaválasztás az a budapesti értelmiségnek volt fönntartva.
[00:23:34]Tehát igen.
[00:23:37]Tehát ez a ez a szabadiskola választást tulajdonképpen úgy szoktam fogalmazni, amikor ugye most a kampány volt, de most kampányon kívül is, hogy ez egy fehér privilégium.
[00:23:46]Ez egy ez egy fehér privilégium.
[00:23:49]Ez az első cigányörvény.
[00:23:50]Így választották le körben a cigány gyerekeket a nem cigányerekek, de ugye nem nevezték cigánytörvénynek, bocsánat.
[00:23:58]Ugye ugye ez nem a neve.
[00:23:58]Ezt én ezt én neveztem el cigány törvény nem mondtam kicsib, hogy el tudja dönteni, csak ugye a ugye a zsidó törvény az ami nekem de azért azért hívom így, azért hívom így, ugye, mert a zsidó a zsidó törvénybe se volt beleírva, hogy a zsidók nem mehetnek el az egyetemre.
[00:24:12]Ám, de mindenki tudta, hogy a zsidókról szól.
[00:24:14]A szabadiskolaválasztó ránk is vonatkozik elvileg, de mindenki tudja, hogy ránk ez valójában nem vonatkozik, ugye?
[00:24:23]Majd aztán második roma törvény.
[00:24:25]Jön a második Igen.
[00:24:27]A második cigány törvény.
[00:24:27]Az pedig a tankötelezési korpatá leszállítása 18 évről 16 évre.
[00:24:33]Értitek, hogy milyen milyen társadalom az, ahol ahol ahol lefele szállítjuk a tankötelezettséget.
[00:24:41]A pedagógus társaim egyébként pontosan tudták, hogy ki ellen irányul ez az egész intézkedés.
[00:24:48]A 16 éves harmadikos orsos vinetturoló ugye mindenki tudja senki.
[00:24:56]De te félreértés ne essék.
[00:24:59]Tényleg nagyon sok ilyen van.
[00:25:02]Van, van ilyen.
[00:25:02]És nem várom ezt el, hogy a 13 éves, harmadikos cigányerek üljön be a nyolc évesek közé, mert sem a cigányerek nem érzi jól magát, sem a nyolc éves nem érzi jól magát, sem a tanítónérén nem érzi jól magát.
[00:25:16]A középiskoláknak van olyan lehetőségük, úgy hívják, amit nagyon utálok, felzárkóztató oktatás, ahol 16 és 23 év közötti fiatalok elvégezhetik a nyolc osztályukat a középiskolásokkal együtt.
[00:25:34]Tehát egy, tehát hogy a középosztály a középiskolás korosztálal.
[00:25:39]Így van.
[00:25:39]És akkor máris csak eggyel eggyel beljebb vagyunk a történetben, de ezzel nem élnek ezek a lehetőséggel.
[00:25:42]A köz középosztán jó elszólás volt, ami egy fontos szempont, hogy a nyolcát kell a jog megint vissza.
[00:25:50]Ja, tehát 16-ról vissza akarják 18-ra állítani újra, ugye?
[00:25:55]Igen, igen.
[00:25:55]Most Er meg is fulladnék.
[00:25:58]Hát miért kampányoltam annyit szerintetek, hogyha Na mindegy is, ne haladjunk olyan harmadik cigánytörvény.
[00:26:03]Harmadik és akkor és akkor ugye jön a harmadik cigánytörvény, az pedig nem más, mint az önazonosság védelme törvény, amit meghozott a Fidesz.
[00:26:13]És a helyi döbrögi uraságok ugye elkezdtek rendelkezni.
[00:26:19]És miből szólnak ezek a rendelkezések?
[00:26:22]Milyen feltételeket szabak a beköltözéshez?
[00:26:25]Ezek az önkormányzatok?
[00:26:25]Általában a esetek 99,9%-ába a középfokú iskolai végzettséget írták elő, mint beköltöző.
[00:26:37]véletlenül azt a középfokú iskolai végzettséget, amiből kihúzták a gyerekek alól a lehetőséget, aki 16 évvel elvitték a korhatárt, hogy még véletlenül se sikerüljön neki 18 éves koráig, hátha valaki le tudna érettségezni, mert pont beleférne az időbe.
[00:26:55]És eleve azért nem tudott odájutni, mert harmadik jutott 16 évesen.
[00:26:59]Halljuk, nem?
[00:27:01]Hát pont ez volt a lényeg.
[00:27:01]És amikor ti arról kérdeztek engem, hogy amikor valakinek sikerül eljutni a munkaerőpiacra, akkor a gettóból is ki tud-e jutni?
[00:27:13]Hát ott a harmadik cigány törvény, ami ezt megakadályozza tulajdonképpen.
[00:27:20]Értitek, hogy ez egy ez egy merénylet.
[00:27:23]Ez egy merénylet egy jól körül határolt réteg ellen.
[00:27:24]Kész pont.
[00:27:28]Fú!
[00:27:28]Mennyiben látod azt?
[00:27:28]Mi tanítottunk cigány gyerekeket, egy rövid már zenei foglalkozást tartottunk nekik, szóval nem volt közünk a a tananyaghoz, de nekem az olyan nagyon megdöbbentő volt, ugye párhuzamosan vele neveltünk négy darab gyereket, akik Budapesten jártak iskolába.
[00:27:48]És engem állattira érdekelt mindig, hogy a tankönyveknek a szövege az az valahogy úgy van megfogalmazva, hogy ember legyen a talpánál.
[00:27:57]Mondjuk, aki a hatodikos biológia tankönyvet így abszolválja hatodikosként szerintem.
[00:28:03]Szóval, hogyha nem kap hozzá a gyerek bármiféle segítséget, akkor az a nyelvezet, amit a tankönyv vagy a történelemkönyv is, akár magával szal amivel bír, az az teljesen alkalmatlan arra, hogy valaki, akinek nincsen otthonról ez a szókincse, vagy nincs otthon valaki, akit meg lehet kérdezni.
[00:28:24]Kulturális.
[00:28:26]Nem ott nem, de nem is ott nem is ott indul.
[00:28:28]Én én ezt én én ezt érteni vélem, hogy mire akarsz kilyukadni, de nem erről van szó valójában.
[00:28:32]Tehát, hogy erről is szó van nyilván már nagyon nehéz megérteni egy magyarul beszélő egy magyarul beszélő középszáberi gyereknek is a biológia könyvet a fogalmi rendszerét.
[00:28:43]Értem én tökre értem.
[00:28:43]De de amúgy mennyi időt veszel tőletek, amíg a tankönyvek szövegét lefordítjátok, vagy értelmezitek, vagy egyáltalán mit kezdtek?
[00:28:52]Szóval, hogy a felzárkózásnak ez is egy nehézsége, nem?
[00:28:55]hogy ezt a fajta nem én én nem szeretem ezt a szót, hogy én nem szeretem ezt a szót, hogy ezt a felzárkózást én nem szerettem.
[00:29:05]Tehát hogy hogy mert a felzárkóztatás bebizonyosodott az elmúlt 16 évben, hogy valójában lezárkóztatás volt és nem felzárkóztatás.
[00:29:12]Tehát hogy ezt ezt ez ezt ezt fitő nem erre gondol az ági szerintem, hanem arra, amit te elmeséltél egy interjúban egyszer a déli gyümölcsökről és a villáról és a nem tudom miről.
[00:29:23]Nem szó, hogy olyan dolgok vannak, amiket nem tudsz értelmezni, ha nincs hozzáj, tehát nem csak a tehát nem mindegy, hogy az ember honnan megy bele abba az iskolába, ahol ugyanaz a könyv van.
[00:29:35]Bocsánat, bocsánat, elmesélnétek ezt a elmesélnéd ezt a két dolgot, mert hogy én tudom, meg mindenki tudja, de amúgy aki hallgatja, nem tudja, hogy a miről van szó, és ilyen kis színes lenne.
[00:29:45]Ez okés, amit te mondasz, és tényleg a fogalmi rendszerek, mint olyan, az tehát ennek van egy szakirodalma, ahogy a a tankönyveket kik írják?
[00:29:54]Nyilván fehér középosztálybeli emberek, és nyilván a tananyag az egy fehér fehér kód, fehér kód, úgy hívjuk mi ezt.
[00:30:06]És tajképpen nem épít mind arra a tudásra, amivel mondjuk egy cigányerek érkezik a végekből, de hogy maga az iskola, maga a tananyag nem szólítja meg, nem teszi, érdekelti a cigány gyereket, ugye?
[00:30:21]És nem kell a biológiaóráig elmenni.
[00:30:23]Hát ugye én most végignéztem, és most pont a szakdolgozatomba is beleírtam, mert most ezt csinálom a honismereti epohát, és valahogy így meg a a val a honismereti epoha a vdutb a honismeretről négy héten át vagy öt héten át minden reggel másfél órában csak azzal foglalkozunk.
[00:30:48]És akkor az összes művészeti oktatás eköré, az epoha köré szerveződik.
[00:30:55]Így röviden ennyit kell az epoháról tudni.
[00:30:58]De hogy megvilágosodtam, mert ugye a beszélőkém nekem nincsen baj, és a belvárosi tanodába érettségiztem le, és volt egy évközi vizsgám, ahol a honfoglal, ahol a volt egy évközi vizsgám, ahol a honfoglalást húztam.
[00:31:14]És hát hát tudjátok, mint amikor tehát én én úgy mindent elmondtam, mert hát én úgy mindent is tudtam a honfoglalásról, vagy nem is tudom és akkor így a belváros strandal van, mondták, hát ez kett kettes vagy hármas, nem is tudom.
[00:31:32]Jaj, mondom, ne sz ne szívassatok mondom.
[00:31:34]Hát mi kellett volna a négyes?
[00:31:36]Én azt hittem, hogy ötöst mondotok.
[00:31:39]Nem, nem, nem, nem, nem, mert nem használod azokat a fogalmakat meg azokat a mondatszerkezeteket, amire pont adható egy érettségén.
[00:31:48]De mondom, mik azok a mondatszerkezetek?
[00:31:50]Hát akkor, amikor a honfoglalásról beszélsz, akkor azt kell, hogy őseink, eleinkénk, Árpádapánk, mondom, szórakoztok velem, és ti el tudjátok képzelni, hogy egy hitelesen előadom, hogy az én ősöm meg az Árpád apám, tudod úgy kell mondani, hogy őseitek, édes Isten eleitek, Árpád apátok az.
[00:32:11]És akkor így és akkor tudjátok így így foglalkoztak velem és akkor elérkezik a tehát mert én a Waldorfot elvégeztem közel 20 évvel ezelőtt nyelvtanári szakot végeztem ott el és nagyon érdekelt a tanítósé hiszen arról beszéltem hogy egy csomó hiányossággal érkeznek a gyerekeink és az én gyerekem is pont Waldorf iskolába jár és akkor szerettem volna jól tudni követni hogy mit csinál és akkor osztálytanítónak tanulok én és most fejezem be és akkor Akkor volt szerencsém belelátni a honismereti epohába.
[00:32:46]Hát az olyan álomszerű volt tényleg, hogy az ember így fölépíti az egészet, hogy saját magamból elindulok, megérkezem a családomban, megismerem a házam táját, az utcát, a falut, a város, és így megyek kifelé.
[00:33:00]És akkor a ahogy az az urálon át jöttünk, meg tehát minden is minden is ott van és a a a vezéreink, a hőseink a és e ez adja meg a a kezdő löketet ugye ahhoz, hogy majd akkor el tudjuk olvasni később majd a különböző belevágtatok Jani egy egy percre, hogy egyszer sétáltunk.
[00:33:24]Nem egyáltalán nem, hanem alá akarom támasztani.
[00:33:27]Hülye vagy.
[00:33:28]Hogy egyszer sétáltunk veled Bulonyban a egy parkban, egy olyan parkban, amit egy bevándorló alapított és különböző külföldi országokból hozott mindenféle növényeket, és valaki megszorított bennünket hátulról, hogy elnézést, hogy megzavar, de hogy milyen nyelven beszélünk, mert azt nem nem tudja dekódolni.
[00:33:50]És hát ez aki külföldön él, annak ez gyakori élménye, hogy megszólítják őt, hogy ez mégis milyen nyelv, mert ezt nem tudják dekódolni, mert a szerb vagy a hogy a sláv nyelveket fölismerik, de a a magyar az ilyen izé az olaszt a spanyolt, a nem tudom az angolt.
[00:34:06]És akkor akkor azt mondta az asszony, hogy hogy mert azt látom, hogy hogy a az úr és rámutatta Janira az dél-amerikai, de hogy a a maguk többiek azok honnan vannak?
[00:34:19]Akkor a Janinak még ilyen segígérő hosszú fekete haja volt és mexikói mexikó tehát hogy az világos volt és ez az volt az a pillanat amikor a Janino mindaz amit mesél egy pillanat alatt omlott le tehát mindaz amit ő megélt egész gyerekkorától kezdve fiatal felnőttként hogy ő cigán rom tudom én mit mondtak rá az nincs a zárójelben sincs, hanem hogy az világ Ágos, hogy ő egy szép dél-amerikai fiatalember, de hogy a többiek azok honnan vannak, az nem világos, hogy ezek az előítéletek, ezek úgy onnanak le, ha éppen hagyják őket, vagy hagyjuk, hogy mintha nem is lettek volna.
[00:35:02]És szerintem ez ugis, hogy ez egy bók-e az, hogy dél-amerikainak nézték már most tényleg.
[00:35:07]Tehát, hogy ő ő ezt akkor bóknak vette, az de javít javítsd ki, hát tényleg.
[00:35:10]Igen, jó, jó volt, mert végre végre én eljátszottam azt, mer Igen, meg tömegarcom lehetett, ugye, mégis csak nem engem szúrnak ki, hanem a fehéreket.
[00:35:18]Tök jó, tök jó érzés volt.
[00:35:18]És akkor ezzel éltem egyébként egy csomószor, mert ugye amikor Budapesten megjelenünk egy üzletbe, akkor a biztonsági urabban biztosak lehetünk, hogy elég közel jön hozzám.
[00:35:30]És akkor kezdetben ilyen odanyújtottam hozzá már rokosam, ha már úgyis utánam jön ilyeneket.
[00:35:38]ilyeneket mondtam, de aztán így így nem volt ez túl kedves.
[00:35:44]És akkor hát kapcsoltam, hát annyira azért tudok angolul, amit ők nem tudnak, és akkor elkezdtem angolul beszélni, és abb a pillanatba megváltozott a hangulat is, meg minden, mert gondolták, hogy akkor biztos lesz pénzem is, ha már angolul beszélek, mert nem cigány vagyok.
[00:36:00]És ez ment is.
[00:36:03]És tényleg nagyon sokszor előjöttem ez, hogy angolul beszéltem Budapestről az üzletekben, hogy megkíméljem a lelkemet ettől a sok szartól, amivel így találkozik az ember, addig amíg nem jött a migráns dolog.
[00:36:16]Hm.
[00:36:16]Ó, jé.
[00:36:17]Jaj, és akkor amikor jött a migráns dolog, és angolul beszéltem, jaj mondom, akkor inkább magyar, akkor inkább cigány leszek, mert akkor egy azt már azt már megszoktam, cigányként már tudom, hogy kell engem utálni, de hogy még migránsként nem akarom még azt is fölvenni magamnak, úgyhogy Ja.
[00:36:29]izraeli barátaink szokták mesélni, akik keleti származásúak, tehát nem mennek át a szinteszten, ahogy fogalmaztál, tehát barn bőrűek, hogy Budapesten az a nagyon szeretnek az izraeliek Budapestre utazni, mert viszonylag a többi nyugati országhoz képest a tetleges antiszemitizmus az kisebb.
[00:36:51]De hogy amint bemennek egy üzletbe, biztos, hogy rájuk kapcsolódik a biztonsági őr, és hogy teljesen egyértelműen nem tudták ezt hova tenni ezt a dolgot, hogy hogy ez az izraeliségükkel van kapcsolat.
[00:37:03]És mondtam, hogy nem egyszerűen azt hiszik, hogy cigányok vagytok, ennyi az egész.
[00:37:08]És akkor így aztán nagyon sok alkalmam van erről beszélgetni emberekkel, hogy milyen lehet cigányként élni.
[00:37:12]De megnyugtatlak, hogy teljesen fehérbőrű négy gyerekes család anyaként is jön utánam a biztonsági őr, tehát ha sok gyerekkel mész valahova, akkor akkor is el lehet érni ezt a hatást.
[00:37:25]És a honfoglalós sztoriban én se tudtam elhelyezni magunkat.
[00:37:28]Tehát mi is sokat foglalkoztunk ezzel zsidóként, hogy hogy ez az onkon tasúba töltöm hozzánk így mennyire szóval, hogy így jó csak te tök tök visszahoztál ide, de hogy pont ezt ezt akartam ebből kihozni, hogyha nem szólítjuk meg a gyereket, ha nem haz nem szól a tananyag, akkor az iskola sem szól hozzá, ugye és akkor az tehát én innentől kezdve már nem kell eljutni a biológiáig sem, mert Ja, de hát mi így kerültünk, aztán végül egy világi zsidó iskolába, keresztény iskolába, egy a tehát nem tehát nem keresztény, hanem inkluzív integrált izé iskolából, ami ahol a betlehemes izétől kezdve a farsangos nem tudom minát, tehát tudod, amikor minden ünnepkor kell írni egy dolgozatot és akkor mit csinált karácsonykor?
[00:38:17]És akkor a gyerekeim megírták, hogy hát nálunk sajnos ugye nincs karácsony, tehát ők nem csinálták ezeket a dolgokat, és nagyon türelmes volt a pedagógus személyzet.
[00:38:27]De a gyerek érezte azt, hogy ő ő kívül van egy egy integrált iskol, tehát ahol ahol lehetett tudni, hogy minden osztályban vannak olyan gyerekek, akik nem olyanok, mint a többiek, és eleve abból indul ki az egész struktúra, hogy minden gyerek más milyen.
[00:38:42]Ez pont, hogy ő zsidó, ez nem annyira fért bele, tudod.
[00:38:47]És akkor szóval, hogy hogy nincs olyan szerintem, akinek ez belefér.
[00:38:51]azért röhögtem föl ennyire, mert ez nem jut eszébe a a annak a színcó szerint megfelelő, vagy szóval, ahogy értitek a többségi társadalom, hogy föl nem merül, bennem se merült föl egyébként, tehát nem akarom mentegetni magam, hogy ez egyszerűen nincs benne a gondolkodási alternatív a sémákba.
[00:39:12]Nem tudó, hogy tök fura, amit mondtok, mert mert az van, hogy egy csomószor ez nem gonoszság.
[00:39:17]Na de egy német kisebbségi gyerek se vagy egy szóval, hogy most gondold el, hogy azért határjárás után nem beszélhetünk a előontkontöm leszármazottairól, mert azok gyalú.
[00:39:32]Na most az összes tehát se egy jász, se egy kun, se egy izé nem tud ezzel.
[00:39:38]Ja.
[00:39:38]Szóval ha már Németországot említed, itt azért a van olyan kisebbség, ami nagyobb lépszámmal rendelkezik, mint Magyarországon a magyarok már ahogy a Orsos Jani mondaná, a fehérek.
[00:39:49]És szóval több több török van itt, mint mint Magyarországon magyar.
[00:39:53]Igen.
[00:39:55]Tehát itt egy kicsit azért máshogy tekintenek a kisebbség fogalmára.
[00:39:56]És én ugye egy kikötővárosban lakom, ami azért elég demonstratíve, integráltan működik csak, merthogy nem tud más lenni.
[00:40:05]A kikötőbe jönnek az emberek bárhonnan.
[00:40:10]Hozzánk leginkább a portugálok egyébként jöttek egy ideig, azért nagyon sok portugáli terem van a belvárosban, de egyébként drasztikus különbség van aközött, hogy hogy Hamburgban hogy állnak a kisebbségekkel és és Berlinben hogy állnak a kisebbségekhez, de pont a pont egyébként a cigányság az egy olyan téma, ami nem nagyon merül fel.
[00:40:26]Tehát egy kicsit utánanéztem a németországi cigányság helyzetének és ö nagyon nem tudtam róla túl sokat megtudni az, mert nem nagyon vannak.
[00:40:35]Nem nagyon vannak szerintem Németország.
[00:40:39]Vanni, van, vanni van, de nem annyira nem, hogy hogy irodalom szülessen róla.
[00:40:44]Tehát hogy én olvastam egy pár cikket, ahol azt mondták, hogy a hogy valam cigányfaduló szó sincs, hogy cigánytelepről, tehát ilyen nincsen olyan van, vannak olyan vannak olyan környékek, ahol ahol vannak demonstrált cigányok, tehát akik akik kimondják, hogy mi azok vagyunk, mi vagyunk a német cigányság.
[00:41:01]Ühüm.
[00:41:02]De én nagyon kerestem, tehát én komolyan mondom, két órán keresztül bújtam a Google-t meg a Yahoo meg minden mást is, hogy hogy a fenébe szedem ki a német cigányságból a a helyzetet.
[00:41:11]De hát nincs nincs ilyen helyzet.
[00:41:15]Travellerek sincsenek nálatok.
[00:41:18]Nem jellemző.
[00:41:18]Nem, az Angliában van.
[00:41:20]Tudom.
[00:41:21]Nálunk van.
[00:41:21]Ez egy nagyon érdekes téma egyébként.
[00:41:23]Én utánanéztem és nem találtam semmit a hírekben.
[00:41:26]Rengetegszer van botrány ebből, hogy mert nálunk olyanok vannak, hogy városon kívül vannak cigánytelepek, ott laknak és utaznak.
[00:41:36]Nagyon sokat utaznak, és ebből mindig gond van, hogy az ilyen common space-eket elfoglalják és ebből mindig vita van, hogy szab, mert ugye ez egy közös.
[00:41:45]Na mindegy.
[00:41:45]Szóval állandóan csak így van.
[00:41:46]De volt még, amit nagyon meg szerettem volna kérdezni, ahogy a tankönyvből akartam át menni, hogy ugye most nincsen szabad tankönyvválasztás, és például én úgy tudom, hogy a Tiszának lesz egy ilyen vagy volt egy ilyen ígérvénye, hogy most hát a a nélkül itt elsőként első között ezt ígéretek, hogy a tankönyv nagyon megy az idő, meg szeretném kérdezni, hogy te mit vársz a Tiszakormánytól, hogy optimista vagy-e?
[00:42:14]hogy milyen változások lesznek.
[00:42:18]Én nagyon elfogult vagyok, mert én nagyon nagy Tiszafan vagyok, azt biztosan tudjátok rólam.
[00:42:21]Nézzétek, én nem gondolom azt, hogy holnaptól kolbászból lesz a kerítés, de a az biztos, az biztos, hogy minden, ami eddig történik a Tisza környékén, arra ad okot, hogy mi bizakodóak legyünk.
[00:42:35]Ha megnézzük azt, hogy milyen szakembereket mutatott be a párt, abból az látszik, hogy itt mégis csak a kormányzásban van szakértelem, és ez bizalomra adokott, és tényleg a ugye a magyar Péterék csinálják az egészet, ahogy így tényleg transzparensen mindig bemutatkoznak, meg elmondják, hogy mit csinálnak, tehát láthatóvá tesznek mindent, nagyon jól kommunikálnak.
[00:43:04]Ez nagyon hiányzott már szerintem.
[00:43:04]És és én én nagyon nagyon bizakodó vagyok.
[00:43:09]Nyilván nem várom azt erre, hogy akkor holnaptól kolbászból legyen a kerítés, mert rengeteg rengeteg múmia fog még kiesni ezekből a szekrényekből gondolom.
[00:43:20]És de ez az oktatási miniszter ez jó, nem?
[00:43:23]akit akit ne mi mindegyik tehát mi tehát én nem tudnék olyan szakembert mondani a Tiszából akit bemutattak akire nem mondanám azt hogy ú ez nagy és tényleg mindig aki jön valaki mindig még jobb tehát mindig mintha eggyel jobbat hoznak mindig tehát tényleg ilyen nag ez egy ilyen nagyon-nagyon jó érzés és ilyen biztonságérzetet ad az embernek hát a Lanert Juditról tehát ő egy ilyen oktatáskutató évtizedek óta csinálja érti a dolgát tehát hogy így Igen.
[00:43:51]És nagyon jó.
[00:43:54]Igen.
[00:43:54]Igen, igen, igen.
[00:43:54]Az egészségügyi miniszter.
[00:43:56]Az egészségügyi miniszter ráadásul falun beli.
[00:43:58]Hát most gondoljatok bele, és milyen jó moz.
[00:44:02]Na tényleg.
[00:44:03]Hid hidasi.
[00:44:03]Hidasi.
[00:44:05]A falu a hidas hidas.
[00:44:06]Igen.
[00:44:06]Igen.
[00:44:09]És egyébként azt a rádióhallgatók nem tudják, hogy neked egy mondtad, hogy elfogult vagy, hogy neked egy elég komoly csörtéd volt a Lázár Jánossal, amikor neki volt ez a a WC kefés Igen.
[00:44:22]Akkor neked volt tehát, hogy fel ott voltál a lakossági fórumon és fölszoroltál és abból egy iszonyatos nagy média botrány lett.
[00:44:28]Tehát hogy nekem megtalál ne vegyük a dolgot.
[00:44:33]Vegyük érti a dolgot.
[00:44:33]volt a Lázár infó Gyöngyösen.
[00:44:35]És akkor én oda elmentem, én nem balhíztam, hanem még nagyon kultráltan megkérdeztem, hogy mit jelent számára az, hogy mi a hogy mi tartalékok vagyunk, és hogy mondja már el, legyen kedves, hogy mit mondjak a gyerekeinknek az iskolába, hogy mire számíthatnak tartalékosként.
[00:44:54]Tehát, hogy így én én egy nagyon kulturált kérdést ettem föl neki, és voltak ott hangosanban tiltakozók is, tök jogosan, tök okosan.
[00:45:03]Tök szépen, tök nyugodtan csinálták.
[00:45:05]Nagyon szerettem őket.
[00:45:05]A kitartóbbak lettek, tuti átállok oda hozzájuk.
[00:45:09]Egyébként gondolkodtam rajta és nem kellett volna akkor végigvárni a másfél órát, és akkor utána föltennem a nagyon kedves kérdésemet.
[00:45:19]És nem ezzel volt a baj, tehát hogy nyilván válaszolta Lázár János és próbálta a lehető legkulturáltabban, tanár úrnak szólított, látta a videómat, amikor elküldtem a francba.
[00:45:32]Azt is nagyon kulturálta.
[00:45:32]egyébként és de nem az volt a valódi válasz, hanem ami utána jött mocskolódás és minden.
[00:45:41]Ugye ketté vették az egészet.
[00:45:41]Rám nem tudták bizonyítani azt, hogy én bűnöző lennék.
[00:45:45]Úgyhogy én lettem a buz.
[00:45:45]Tehát, hogy én én én én én én maradtam a A az a azért én ezt úgy nem nagyon kívánom senkinek, amikor így fú, na mindegy, ömlik mindenhonnan a szar.
[00:45:56]Na mindegy, hagyjuk.
[00:45:58]Tehát én ezt kaptam meg, és ugye nem sokkal rá, hát én már meg nem mondom nektek, hogy hol volt az Orbán Viktor ilyen fórumon Gyöngyös után 60-ba.
[00:46:17]Egyébként most nem tudjuk, hogy hol van az Orbán Viktor, tehát hogyha te keresed, akkor most de nem én nem is én nem is szeretném tudni.
[00:46:23]Készül a tervet nem hiányzik.
[00:46:23]És és hétvége is volt, ugye már az Orbán a ott fölszólaló méltatlankodóknak a bűnlajstomával kezdett előjönni, ugye, hogy az adat tehát honnan jöttek az adatok?
[00:46:38]Szóval ez volt egy ilyen nagyon nagyon kellemetlen dolog.
[00:46:42]Igen.
[00:46:46]Sokak szerint a a VAT VC pucolós sztori borította be a Fideszt.
[00:46:51]Szerintem is nagyon sok.
[00:46:53]Az volt az egyik.
[00:46:54]Az volt az egyik.
[00:46:54]Hát az a habortá az kemény volt.
[00:46:57]Hát azért a szőlőutcás a Szőlő utca is nagyon sokat segített.
[00:47:00]Így van.
[00:47:00]Molnár áron is nagyon sokat segő utcat lehetne elhinni, de a a MÁV az az bele a pofánkba.
[00:47:04]Tehát ez a ez a mindenki előtt teljes nyilvánosság előtt kimondták, hogy a cigányok arra valók.
[00:47:11]Igen.
[00:47:12]Hogy az eg az a jobbik lehetőség nekik, mert ugye az már akkor legalább utazhatnak ide-oda.
[00:47:21]Azjátok picsá.
[00:47:21]egyébként az árok még a közmális, tehát mert mert ez mert ezt mondtam el a videómban, hogy a közmunka világából bevezet minket a munka világába, de oda a vc kefén át vezet az út.
[00:47:32]Tehát hogy ezt így képzeld meg, hogy fogja meg a Lázár János a WCKfét és takar és takarítsa a szarát.
[00:47:42]Igen, az egy erős mondat volt, de hát szerintem tök jó mondat volt nem teljesen ült.
[00:47:49]Hát úgy is mondhatnánk.
[00:47:50]Ez ez nagyon nagyon nagyon rossz menet volt ez a WCKF-s dolog.
[00:47:56]Én még azt szeretném megkérdezni, hogy hogy de lehet, hogy most hülyeség na mindegy, hogy mi miket vársz, hogy miket kéne megtenni.
[00:48:01]Tehát most nem is nem is pont a Tisza kormánytól, mert most van lehetőség, hogy szerinted milyen intézkedésekre lenne szükség, hogy a cigányság helyzetén javítsanak, vagy tehát mi az a te víziód, mi a te álmod?
[00:48:14]Tehát, hogy nincs egy receptkönyv, tehát szögezzük le.
[00:48:16]Én én nálam sincsen a bölcsek köve, nincs egy receptkönyv, és nem szeretnék külön cigányfejezetet nyitni, hanem egész egyszerűen tényleg azt kéne csinálni, hogy tudomást kéne venni arról, hogy mi ennek a nemzetnek a részei vagyunk és kész, és ennek vannak látható jelei.
[00:48:34]Tehát, hogy baromira nagy dolog, és tényleg történelmi dolog az, hogy a sose volt még olyan, hogy egy párt négy cigányt bevigyen a parlamentbe.
[00:48:45]A Tisza ezt most megcsinálta, mert a márkiza is, Markíza is bevitt hármat, ugye.
[00:48:51]Tehát, hogy az már majdnem négy.
[00:48:54]Az már de három majdnem négy.
[00:48:54]De hogy de de az a de az össz el az össz összefogásból állt össze az a három.
[00:49:01]Itt viszont egy pártból megy négy.
[00:49:03]Tehát hogy azért tehát hogy hogy azért ilyen még sose volt és ez hát ha másért nem én ezért nagyon imádom a Tiszát.
[00:49:11]A másik ugye most egy új hír ugye ez a Bogdán Csaba megy ki Brüsszelbe a magyar Péter helyére, akkor az, hogy a Kőszegi Krisztián lett a parlament alelnöke.
[00:49:25]Tehát olyan a a tamburás cigány gyerekek.
[00:49:27]Tehát hogy így tényleg azt látom, hogy most van először olyan, hogy tulajdonképpen a cigányok elkezdtek valamilyen módon előkerülni, és pont ezért nem egy-egy konkrét intézkedésre kell fölhívni a figyelmet.
[00:49:41]Azt gondolom, hogy a szakpolitikák mentén láthatóan ott kell legyenek a cigány érdekek is a döntéshozástól a végrehajtáson át az elszámolásig, hogy ne rólunk nélkülünk, hanem velünk együtt, mert mi is ide tartozunk.
[00:49:58]vagy valahogy így képzelem el.
[00:50:00]És én azt látom, hogy ennél nagyobb hajlandóság, hogy ez így legyen, mint a Tisza, nem volt még a Magyarország politika történetében.
[00:50:13]Tényleg, tényleg.
[00:50:17]És talán nem is nem is specifikusan cigány intézkedések kellenének, hanem mondjuk a munkaerőpiacon több munkát adni.
[00:50:24]És igazság, igazságosság kell, tehát be kell vezetni ezt a szót, hogy igazságosság.
[00:50:29]Tehát értitek, hogyha egy igazságos oktatási rendszer van, akkor amihez valóban odafér az én gyerekem is, és ha te is úgy gondolod, hogy ugyanabba a padba ülhet az én gyerekem, ahol a te gyereked is ugyanazt tanulhatja, akkor az már előrébb vz.
[00:50:44]Ez rajtunk is múlik ám.
[00:50:47]Nem, nem az Orbán Viktoron múlik, mert az Orbán Viktor gatyában rászta csak a szegációt a Fidesz, mert ez egy ez egy ez egy szépen fölépített folyamat volt, hogy ilyen fokig eljutott a szegregáciát a szabadiskolaválasztás, ugye erről kezdtem el beszélni és ez 90-ben indult el.
[00:51:04]Ne felejtsük el, hogy azért voltak olyan időszakok is, amikor a nem az állam volt a fenntartója az iskoláknak, hanem a helyi önkormányzatok is.
[00:51:16]Számos baloldali iskolafenntartó nem zárta be a szegregált iskolát.
[00:51:22]Lázár János megcsinálta egyedül, ugye?
[00:51:24]Tényleg, ő megcsinálta, ő elé ment a pernek és megcsinálta.
[00:51:30]Azért az egyházi iskolák is elég sokat hozzátettek a szegációhoz.
[00:51:33]Az az az egyházi iskolák az egyik legnagyobb, tehát ők azért felelősek ebbe elég.
[00:51:37]És hogy én nem tudom, hogy erről mennyire van szó, vagy mennyire erről van egy ombani jelentés is.
[00:51:46]Ombusman helyettes Szalai Szalai Sándor Szalai Sándor néki Szalain és Sándor Erzsébet.
[00:51:55]Igen.
[00:51:55]Szalin Sándor Erzsébet Ambu jelentésében írt az Ibrányi esetről, ahol ugye egy településen létrejött az egyházi iskola.
[00:52:04]Pont azért, hogy a cigány gyerekeket is, hogy hogy mennyire nem kell, és hogy milyen, tehát hogy ez hosszan taglalja, ezt el kell olvasni és pont arról értekezik ez a jelentés is, hogy az egyházaknak van az egyik legnagyobb szerepe abban, hogy ilyen fókusz segregáció által.
[00:52:22]Hát nem csalálkozunk ezen.
[00:52:24]Ugye gondoljatok bele abba, hogy amikor volt a nyíregyházi szegregációs per, amit az CFCF alapítvány indított a görög katolikusok ellen, akkor a Balok Zoltán önszorgalomból ment el tanúskodni.
[00:52:38]Nem, nem idézte be a bíróság, hanem ő önszorgalomból elment tanúskodni a bíróságra, hogy elmondja mindenkinek, hogy amit ez az egyház csinál, az a szereteten alapszik.
[00:52:52]Tehát, hogy a szeretet, a szeretetteljes szegregáció az nem olyan rossz, mint amit ezek perelnek.
[00:52:56]Tehát, hogy így.
[00:52:56]És utána még tovább fokozódik a történet.
[00:53:03]Ugye a CFCF alapítvány sorra nyerte a pereket.
[00:53:07]A pereknek az volt a végkimenete, hogy megmondta a bíróság, kimondta a bíróság, hogy itt jogtalan elkülönítés van, és hogy szüntessék meg a szegációt.
[00:53:19]De persze egy nagyon kevés helyen szűnt.
[00:53:21]Na mindegy, ez hosszú dolog.
[00:53:23]És az első olyan per az a gyöngyös patai per volt, amikor kártérítést is kaptak, hogy a fiatalok.
[00:53:32]Arra emlékeztek, arra a történetre, hogy az Orbán Viktor majdnem ha nem jönnek a migránsok, vagy a Covid, vagy én nem tudom mi mentett meg bennünket, most már nem tudom pontosan, akkor kikerültünk volna az óriás plakátokra, hogy egyetért ön azzal, hogy munka nélkül ennyi pénzhez jussunk, vagy valami ilyesmi.
[00:53:51]Ugye amikor már Orbán Viktor mondta azt, hogy itt nem ne nem fogjuk megkapni a pénzt.
[00:53:58]Mondta is.
[00:53:58]Igen, emlékszem, hogy mondta.
[00:53:59]Mondta.
[00:53:59]Persze.
[00:54:00]Így van.
[00:54:00]Így van.
[00:54:00]Volt ilyen terv.
[00:54:00]És ez volt a terv, hogy nemzeti konzultáció lesz, és vagy a migránsok vitték el, a covid vitte el.
[00:54:09]A covid vitte el.
[00:54:11]Ha nincs akkor covid, ha nincs a covid, lehet hallani, hogy lesznek ilyenek.
[00:54:15]Igen.
[00:54:15]Ha nincsen covid, akkor mi kint lettünk volna a plakátoni munka nélkül akarunk pénzhez jutni az Orbán Viktortól.
[00:54:19]Igen.
[00:54:22]Ühüm.
[00:54:22]Igen, igen, igen.
[00:54:22]Szóval, hogy ezek után nem kell sokat tehát, hogy de de tulajdonképpen ez a kormányzat gatyában rázta azt az össztársadalmi akaratot, miszerint a cigányerek mellé cigányerek üljön.
[00:54:34]Pont.
[00:54:40]És ehhez nem az Orbán Viktor kellett, hanem azok a szülők, akik elvitték a gyereküket az egyházi iskolába, a cigány gyerekek ellenébe.
[00:54:47]Pont.
[00:54:47]És ne felejtsük el, hogy mi választjuk meg.
[00:54:50]szabadon.
[00:54:53]Igen.
[00:54:54]Te a pedagógus társadalomban mennyire van arról szó, hogy ki az, aki hajlandó?
[00:55:00]Tehát azért az a szegált iskolarendszernek a fenntartásához szükség van valamifajta olyan összezárásra.
[00:55:08]Mondjuk akkor itt most mondhatjuk, hogy akik egyházi iskolában tanítanak, ők nyilván azzal értenek egyet, hogy a cigányerek mellé cigányereküljön, de hogy azok a pedagógusok, akik hajlandóak a szegált oktatás, szegáltá vált oktatásban, a szegációban tanítani, hogy nekik mennyire van párbeszéde azokkal a kollégákkal, akik abban ért érdekeltek, hogy nem nagyon van sajnos, mert olyanná válnak, mert olyanná válnak, tudjátok, kastrendszer van a pedagógus társadalomban is, hiszen erre irányul a kérdés, hogy a azért azért azért presztízs kérdés, hogy hogy ki melyik iskolába tanít.
[00:55:47]Sokkal jobb egy előkelő egyházi vagy egy alapítványi magániskolába tanítani, mint akkor a fizetés ugyan teljesen cigány.
[00:55:57]Így van.
[00:55:57]Tehát, hogy adott esetben még több is a fizetés akár ugye, mert el lehet képzelni, hogy több.
[00:56:04]Tehát, hogy ez ezek nem egyenlő esélyek.
[00:56:06]És nyilván az a munka, amit mondjuk egy szegregált iskolába tanító pedagógus beletesz a mindennapjaiba, az nem mérhető össze azzal a munkával, amit egy elit iskolába tanító pedagógus végez.
[00:56:20]Tehát, hogy én sokkal, tehát hogy én nagyon sokra tartom azokat a azokat a tanárokat, akik a legnehezebb végén próbálnak helytállni, és nem azért sikertelenek, mert ők maguk rosszak, vagy ők nem szeretnék, hanem az egész környezet, az egész helyzet ilyen, tehát hogy maguk is cigánnyá válnak.
[00:56:37]Azok a pedagógusok, akik látványosan kiállnak a cigány gyerekek mellett, mint mondjuk a Bódis Kriszta, ő is cigánnyá válik.
[00:56:44]Ugye a Derdák Tibora cigány gyerekekért dolgozik, ő is cigánnyá válik, értitek?
[00:56:52]A többi pedagógus szemébe is.
[00:56:52]Pedig a Derdák Tíbor ugyanúgy arról a rózsadombról jött, csak na értitek?
[00:56:59]De hogy azért ő az, aki ott a cigányok, tudjátok, és ahogy ahogy kimondjuk a a cigány dolgot, akkor abból máris mindenki ért, hogy az egy alprogram.
[00:57:10]Tehát, hogy az nem az egy alprogram.
[00:57:12]Igen, de amikor az ember a tanítói vagy tanári pályát választja, akkor akkor csak egy olyan elhívás van benne, nem?
[00:57:19]Hogy szeretne ö Persze mindenki szeretne ilyen nagyon kedves, szép, szőke, kékszemű gyerekeket.
[00:57:26]hogy arra gondolok, hogy hogy a hogy az a motivá, vagy szóval, hogy én úgy érzem, hogy az kéne, hogy legyen, vagy tehát én úgy képzelem, hogy az a motiváció az embernek, amikor pedagógus szeretne lenni, hogy hogy valakinek fölkapcsolja a lámpát és utat mutasson, és nem tudom, tehát hogy tök jó lenne ez lenne a De várjatok, ez a megmenteném azért itt képzésben dolgozó pedagógusok becsületét is annyiban, hogy amikor tanár vagy az is meló, az is tök nagy, meló, az is ugyanolyan odafigyelést igényel.
[00:57:57]Egy másik ügy, ezt nem vitatom, de az is pont ugyanolyan értékes, Holmi.
[00:58:04]Abszolút, abszolút.
[00:58:04]Nem, nem, nem, nem, nem kisebb az egyik a másiknál.
[00:58:06]Persze, nem, nem, nem.
[00:58:08]Csak hajlamosak vagyunk, amikor a a pedagógiai hozzáadott értékről beszélünk, akkor mire szoktunk gondolni?
[00:58:16]Első körben arra szoktunk gondolni, hogy van a 100 legjobb iskola és ki a legjobb 100 legjobb iskola, az a legnagyobb hozzáadott érték.
[00:58:22]Mert ez egy nagyon kevés kiemelt valami, és közben meg vitatkoznék.
[00:58:26]Tehát lehet, hogy egy szegre on lehetne virítani.
[00:58:31]Igen, igen, igen, igen.
[00:58:33]De hogy én azt gondolom, hogy hogy azért könnyű egy olyan közegbe jó eredményeket elhozni, ami közeg egyébként adott esetben képzettebb, mint én pedagógusként.
[00:58:45]Értitek, hogy miről beszélek?
[00:58:46]Egy egy mondjuk ha a Waldorf iskolákat nézem, nézem a szülőtársaimat, azért nagyon soknak magasabb végzettsége van, mint egy pedagógus végzettség.
[00:58:56]Ugye nagyon vágják és tudják, hogy mi az, amire szüksége van a gyereknek.
[00:59:03]Na de a gyerekeiket mégis pedagógusokra bízzák, nem honingolnak a hatalmas tudásukkal, pedig megtehetnék valószínű pedagógusokra bízek.
[00:59:11]Így van.
[00:59:11]és a lehető legjobb pedagógusok és a legjobb iskolákba rakják be őket.
[00:59:15]De mégis csak azt mondom, hogy ezek a szülők mivel pontosan vágják, hogy mi a történet és hogy mi a k.
[00:59:22]Tehát tudják, hogy hogyan kell a-ból b-be eljutni.
[00:59:23]Gondoljatok ti a saját gyerekeitekre, hogy mennyit költöttetek a magánórákra az iskolán kívül.
[00:59:35]Semmit.
[00:59:37]Semmit.
[00:59:37]Akkor neked szerencsé nálunk nem volt magánóra.
[00:59:40]Még semmit.
[00:59:40]De az iskolára egész sokat költöttünk, viszont kicsit.
[00:59:45]Jó, de ha te de az iskolafizetős, akkor máris arra költöttök, nem?
[00:59:46]Hát ezt mondom, hogy mi az iskolára költöttünk.
[00:59:50]Na hát akkor így így.
[00:59:50]Igen, igen, igen.
[00:59:52]Szóval, hogy persze, hogy így nem annyira nehéz eljuttatni mondjuk a te gyerekedet egy angol középfokú nyelvvizsgáig.
[01:00:02]Hát azt most már Netflixel a bocsánat erről az jutt eszembe, hogy ugye az egyenlőség az úgy is lehet, hogy mindenki azonos csomagot kap maga alá, meg úgy is lehet, hogy azonos helyről indul, és a kettő nem az ugyanaz.
[01:00:15]Nem ugyanaz, de nem kell nem kell attól fél, hogy nem egy helyről jövünk, mert ezt nagyon sokszor hallom, hogy mivel mivel hát nyilván könny tehát hogy hogy az iskolának nagyon nehéz dolga van, hogy ha jön egy cigánytelepi gyerek meg egy rózsadombi gyerek, a tanárnő kivel érti meg hamarabb magát?
[01:00:31]Nyilván a rozsorombi gyerekkel, és akkor máris tehát, hogy nem tud, hát ha onnan jött ő maga is.
[01:00:36]Persze, különös má akkor így van.
[01:00:38]Igen, igen, igen.
[01:00:40]Ja, mondjuk pont a mi esetünkben, akik külföldre vittük a gyerekeinket, akik egy teljesen másik közegbe kellett, hogy átigazoljanak és megtanuljanak egy másik nyelvet, és azon kellett nekik ugyanazt az utat bejárni, mint azoknak, akik azon az anyanyelven születtek.
[01:00:57]azért az az van benne egy út, azt hiszem, de mondjuk speciál Izraelben nagyon ritka, hogy ugyanonnan jönnének a gyerekek egy osztályba.
[01:01:05]Tehát rendkívül rétegzett, tehát társadalmi réteg szempontjából, meg szín szempontjából meg nyilván ezából elég vegyes.
[01:01:17]Itt is vannak szempontok és biztos vannak fontos szempontok és tényezők, de azt gond én ha a saját példámból kiindulok, én az általános iskolába a helyi a tanítónéninek a fia volt az osztálytársam és a töri tanáromnak a lánya volt az osztálytársam.
[01:01:31]És mivel ugyanazt tanultam, mint ők, el tudtam idáig jutni.
[01:01:36]Értitek?
[01:01:36]És ez ezen múlott.
[01:01:39]Pedig én egy cigánytelepről jöttem, egy szobakonyhába éltünk a éltünk a szüleimmel, nem volt ivóvíz, két téli csap volt 100 emberre, három majd 3 kmre volt az iskola.
[01:01:52]Tehát, hogy értitek, hogy így és mégis Igen, ezt mondom, hogy ez nekem arra hasonlít, amit Izraelben tapasztalok, egy kibuc iskolába, vagy egy akár szag vidéki iskoláb.
[01:02:04]Ezt úgy képzeljétek el, ezt úgy képzeljétek el, mintogyha éhesek vagytok most, hogyha tehát értitek, mintha éhesek vagytok, hogyha ugyanazt eszitek és ugyanannyit esztek, akkor körülbelül ugyanannyira laktok jól, akár a telepről jöttök, akár a rózsadomról jöttök.
[01:02:21]Ezt nem értem.
[01:02:22]Hát, hogy a tudás megszerzése az egy ilyen vágy, nem?
[01:02:25]Tehát, hogy hogy a tudáshoz való hozzáférés az egy ilyen vágy lehet.
[01:02:30]Ez úgy kell megképzelni, mint az é mint egy, mint egy éség, mint az éhséget.
[01:02:34]Hogyha ugyanazt ugyanannál az asztalnál ugyanannyit ehz, mint a másik, akkor ugyanannyi esélyel laksz jól, mint a másik.
[01:02:42]Nem?
[01:02:42]Tehát attól, hogy te a rózsadombról jössz, nem laksz jobban, mint én a cigánytelepről, érted?
[01:02:52]Na, kevésbé lakadsz jól, mert hogy hogy a gyomrod az az nagyobb lehet.
[01:02:58]Persze, persze, ha többet ehetsz.
[01:03:00]Persze.
[01:03:00]Figyeljetek, nagyon elment az idő.
[01:03:00]Én szeretném berekeszteni.
[01:03:02]Nagyon sokáig lehetne még beszélni, de szerintem majen a Jani és elmondja, hogy mit lát, mi vált.
[01:03:09]Ja, csak évente lehet ide bejönni az állat.
[01:03:12]Nem jöhetsz minden héten, ha van minden két hétbe.
[01:03:14]Nagyon szívesen látnánk, ha bár ahhoz külföldön kéne lakved időd és energiád.
[01:03:19]Nem, hát egy magyar azért lehetne a csapatban, aki Magyarországon van.
[01:03:24]Persze csak kell egy magyar köztetek én ugye?
[01:03:27]Igen.
[01:03:27]Végre tez a magyar.
[01:03:27]Na milyen ez?
[01:03:29]Hát na na milyen menő, hogy én végre magyar lehetek köztetek, de nem leszek a cigánybarátotok.
[01:03:38]Se a barátunk nem szeretnél lenni, akkor ezek nem.
[01:03:41]Szóval szerintem egyezzünk ki abban, hogy optimistán nézzünk a jövőbe.
[01:03:44]Szerintem nagyon régen néztünk optimistán a magyarországi de minden rok megvát.
[01:03:49]Nézzétek meg, ez a kétharmat, ez a két önmagáért beszél.
[01:03:53]Ebben nem volt se, tehát érted, itt nem volt pártfinal, tehát nem volt a Tiszának.
[01:04:00]Tehát értitek?
[01:04:00]Ja ja, hogy egy csomó én is önként önkéntesként dolgoztunk rengetegen sok sok százz ember dolgozott ezen és látszik az eredményen tényleg.
[01:04:10]Ja, ja, ja.
[01:04:13]És én ezt nagyon vártam, hogy ez legyen Magyarországgal, mert azért ez olyan jól hangzik, hogy emlék az idejüket megérjük, megérdemeljük végre.
[01:04:21]Nem megérdemeljük.
[01:04:24]Igen.
[01:04:26]Cselekvés el szoktuk mondani adásonként, hogy hogy anélkül az nem megy, hogy emberek nem vesznek részt a dolgokban.
[01:04:31]Tehát mint ahogy egy ház társasági, hogy hogy hívják ezt a kö köz közös társasházi lakógyűlés.
[01:04:39]Igen, köszönöm.
[01:04:42]Hogy hogy a közös képviselőtől nem lehet elvárni, hogy mindent megoldjon.
[01:04:43]Ha te nem mész oda, nem fested le, nem veszel részt, nem szavazol, nem mész el, akkor nem fog működni.
[01:04:51]És szerintem ez derült ki az elmúlt 16 évben, hogy a részvételünk nélkül ez ez lesz.
[01:04:58]Tehát, hogy akkor odaállnak csávók, akiknek majd lesz ötlete arra, hogy mit kell csinálni, meg hogy kell csinálni, meg hova kell rakni ezt a pénz.
[01:05:05]Cináj, meg hogy csináld, arra lesz ötletuk.
[01:05:07]Ne marad ők mit csinálnak, hogy a pénz pénzzel mi legyen.
[01:05:09]Végül is arra lesz ötletük.
[01:05:12]És hát nekik például azt most már látjuk, hogy mire volt ott tetük a pénzzel.
[01:05:16]Az az biztos, hogy ez nem oldható meg avval, hogy a Magyar Péter jön és akkor majd jó lesz, hanem ez csak avval oldható meg, hogy mindenki egy kicsit többet tesz a közért, kicsit többet áll bele.
[01:05:27]És nem arra gondolok, aki eddig is önkénteskedett, hanem arra gondolok, aki elvárta, hogy majd akkor elrendezzék helyette a dolgokat.
[01:05:34]Nem, nem rendezik el.
[01:05:38]Ez egy szép végzó.
[01:05:39]Legyen legyen akkor ez az árszó.
[01:05:39]Én azért mutattam a baglyot, merthogy már késő van és följött a bagoly.
[01:05:43]Úgyhogy nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltál.
[01:05:47]Sok szerencsét és kitartást a további munkádhoz.
[01:05:52]Köszönöm.
[01:05:52]Köszönöm.
[01:05:53]És várunk máskor is, amikor csak kedved van, jelentkezzél.
[01:05:55]És köszöned.
[01:05:59]Akkor sziasztok.
[01:06:00]Köszönjük.
[01:06:00]Köszönjük a Köszönjük a hallgatóknak, hogy hallgatnak minket visszatalásra.
[01:06:04]Sziasztok.
[01:06:04]Sziasztok.
[01:06:04]Ja.