Lányi András: Sokkal fontosabb dolgunk van Orbán Viktor elszámoltatásánál – Kultúrtáj
- Lányi András és Ficsor Benedek beszélgetése a magyar klímaválság-közbeszédről, a NER környezetvédelmi mulasztásairól és a politikai átmenet dilemmáiról.
- Miközben Magyarország súlyos ökológiai krízisekkel néz szembe, a közbeszédet egykori kormányzati szereplők álhírei és összeesküvés-elméletei uralják, hátráltatva a valós cselekvést.
- Lányi szerint a 16 éves NER-rendszer mulasztásait jóvátenni már nem lehet, és a felelősségre vonás bírósági feladat, de a múltban való rágódás helyett a jövőre kell koncentrálni.
- A környezetvédelmet tévesen állítják szembe a gazdasággal: a zöld átmenet és a versenyképes, környezetbarát ágazatok támogatása a bevételi oldalt erősíti.
- A Duna-duzzasztás kapcsán előkerült érveket (hűtés, energia, hajózás, öntözés) szisztematikusan cáfolta, a beruházás valódi célját egyes cégek forrásszerzésében látva.
- Az energiapolitikában a napelemek és a szigetelés olcsóbban váltanák ki Paksot, miközben Magyarország mérhetetlen energiapazarlóként működik.
- A jelenlegi politikai átmenet egyszerre "vértelen forradalom" a NER-apparátus ellen és egy kevésbé látványos, de fontosabb építkezés az intézményrendszer és a szakpolitikák terén.
- Magyarország számára történelme során először nincs külső kényszerpálya; a legnagyobb kihívás a saját beidegződések, előítéletek és bizalmatlanság leküzdése.
- Az Orbán-rendszer külpolitikája diplomáciai katasztrófát okozott, elszigetelve az országot egy felemelkedő kelet-európai blokktól és aláásva a megbízhatóságát.
- A globális környezetvédelem kulcsa a nagyhatalmi játszmáktól való függőség csökkentése; az EU példaként szolgálhat a lokális, demokratikus alapú zöld átmenetben.
„Most se a török, se a tatár, se az orosz, se a német, se az osztrák nem akar minket elnyomni... most már csak a saját hülyeségünktől kéne megszabadulni.” – Lányi András
Részletes összefoglaló megjelenítése
Klímaválság, közbeszéd és álhírek Magyarországon
Ficsor Benedek a beszélgetés elején rávilágított arra az ellentmondásos helyzetre, hogy miközben az ország sorozatos hőhullámokkal, a Duna rekord alacsony vízállásával és más tankönyvi példává vált ökológiai krízisjelenségekkel néz szembe, a közbeszédet egykori kormányzati szereplők (mint Takács Péter és Tuzson Bence) álhírekre, félrevezető párhuzamokra és összeesküvés-elméletekre épülő megszakértései uralják. Lányi András szerint ez az elkeserítő jelenség súlyosan hátráltatja a valós helyzetfelmérést és a cselekvést.
„Amikor az ország, sőt az emberiség a történelmének egyik legsúlyosabb kihívásával szembesül, akkor ezt is a vádaskodás, ilyen bulvárhírek, bulvár vélemények és a hazudozás szintjén intézzük el, akkor nagyon nehéz egy országon segíteni.” – Lányi András *
Lányi felidézte, hogy az első, a 21. századi klímaváltozást előrejelző tudományos munkák az 1950-60-as években születtek, és ő maga több mint 30 éve tart erről egyetemi kurzusokat. Ehhez képest szinte semmi érdemi nem történt, a megtett lépések pedig soha nem álltak arányban a természeti folyamatok léptékével. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy készül egy klímatörvény, és a zöld civil szervezetek által összeállított igénylista lényegében minden szükséges, sürgős teendőt tartalmaz. Reményét fejezte ki, hogy ezek a "megkésett, de soha nem késő" radikális intézkedések végre megvalósulnak – még ha meg is kell küzdeni azokkal a lobbikkal, amelyek a környezetvédelmet a versenyképesség akadályának állítják be, vagy elavult műszaki elképzelésekkel (mint a folyók általános duzzasztása) állnak elő újra és újra.
A 16 éves NER-rendszer környezetvédelmi mulasztásai és a felelősség kérdése
A műsorvezető felvetette Lázár János egy korábbi beismerését, miszerint a kormány tudta, milyen klímakockázatok várnak az országra, mégsem tett semmit a vízügy és más területek fejlesztése érdekében. Arra kérdezett rá, hogy ez a 16 éves halogatás milyen gyorsan orvosolható. Lányi András szerint a mulasztásokat jóvátenni már nem lehet – a történelmi és természeti folyamatok nem várnak a társadalom ébredésére. Ugyanakkor a múltban való rágódásnak sincs sok értelme a cselekvés szempontjából.
A NER elitjének felelősségre vonását Lányi alapvetően „bírósági ügynek” tekinti: a független bíróságok előtt kell tisztázni, miért költötték el más célokra, miért lopták szét azt a mérhetetlen vagyont, amiből a közoktatást, az egészségügyet és a környezetvédelmet kellett volna finanszírozni. Ezt azonban lezárandó fejezetként kezeli, mert az áldozatokon már nem segít.
„NER elitnek még egy nagyon komoly közéleti szerepe van, amit a vádlottak padján kell betöltenie... de ez rajtunk többé nem segít. Tehát ezt az első bekezdésben letudjuk, és aztán térjünk át arra, hogy oké, és akkor most mit kell csinálni?” – Lányi András *
Válságok, tudatosság és a politika értelmének helyreállítása
Arra a kérdésre, hogy a mostani, sorozatosan jelentkező krízisek (hőkupola, aszály) előremozdíthatják-e a környezeti tudatosságot, Lányi szkeptikus választ adott. Véleménye szerint az ilyen sokhelyzetek önmagukban nem vezetnek automatikusan szemléletváltáshoz; Magyarországon legalábbis inkább felerősítik a vádaskodást, a gyűlölködést és a konteókat, ahogy az a Covid-válság alatt is történt. A pánikhelyzetek természetes velejárója a demagógia és a felelősséghárítás. Mégis reméli, hogy felelősen gondolkodó emberek ezt az alkalmat felhasználják a közvélemény és a döntéshozók meggyőzésére.
A beszélgetés visszakanyarodott Lányi 2019-es írásához, mely szerint a környezetvédelem elképzelhetetlen a politika értelmének helyreállítása nélkül. A 2026-os helyzetre reflektálva Lányi óvatos bizakodásának adott hangot. Az új miniszterelnök szándéknyilatkozatai egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, de a politikai ígéretekből már sokat látott. Pozitív jelként értékelte, hogy szórványosan már tapasztalható őszinte kormányzati szándék a civilekkel és szakemberekkel való egyeztetésre, és a politika alapvető funkciójának a vitát, a különböző vélemények ütköztetését, majd a felelős döntéshozatalt tartja. Hangsúlyozta, hogy a döntés terhét a politikai testület nem háríthatja másra, de biztos, hogy rosszul fog dönteni, ha a mérlegelő, vitatkozó fázist kihagyja.
Gazdaság kontra környezetvédelem: egy téves szembenállás
A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy a várhatóan szűkös költségvetési keretek között a környezetvédelem felülírhatja-e a gazdasági érdekeket. Lányi András határozottan érvelt amellett, hogy a kérdésfeltevés hibás, mert a környezetvédelmet tévesen a kiadási oldalon tüntetik fel, holott valójában a bevételi oldalhoz tartozik. Szerinte épp a zöld átmenet elmulasztása vezet lemaradáshoz és versenyképességi veszteségekhez. Példaként hozta fel a magyar agráriumot, ahol a klímaváltozáshoz és az új világpiaci trendekhez való alkalmazkodás (termékváltás, művelési mód váltás) elengedhetetlen, és ugyanez az iparban is igaz.
„Azok a jövőképes ágazatok, ezek egyúttal a környezetbarát ágazatok is. Tehát az esetek nagy részében pontosan azok az ágazatok és azok a gazdasági eljárások... amelyek kisebb környezetterheléssel járnak. Nem a zöldek kedvéért, hanem többek között a versenyképesség kedvéért.” – Lányi András *
Éles kritikával illette a korábbi kormányzat stratégiáját, amely az olcsó munkaerőre, olcsó nyersanyagra és a környezetpusztító akkumulátorgyárakra épült, és azt hangsúlyozta, hogy nem ezekben a versenyszámokban kell versenyezni. A megoldást a rugalmas, több embert foglalkoztató kis- és középvállalkozók támogatásában látja, szemben a multik preferálásával. Az átmenet nélküli jövőt Lányi egyértelműen a versenyképesség végleges elvesztésével azonosította, ugyanakkor hatalmas tartalékot lát abban, ha az eddig "öngyilkos, rossz stratégiákra" vagy a kedvezményezettek feltőkésítésére elpazarolt százmilliárdokat végre a megfelelő helyre (pl. vasút, egészségügy, oktatás) fektetik. Szerinte ennek pozitív hatása már a következő évben érezhető lenne.
A Duna-duzzasztás vitája – érvek és cáfolatok
A paksi atomerőmű helyzete kapcsán ismét felerősödött a Duna-duzzasztás kérdése. Lányi András szisztematikusan cáfolta az újból előkerült régi érveket. A vízépítő lobbi minden szakállas érve előjött, amelyeket ő a Dunakör hajdani küzdelmei óta ismer. A paksi atomerőmű hűtővizének biztosítását célzó érvet rögtön megcáfolta: a duzzasztás lelassítja a folyót, ami még jobban felmelegszik, így melegebb vízzel akarnák hűteni az erőművet. Ehhez hűtőtornyokra lenne szükség, ami sokkal drágább megoldás, illetve ha a csatornát eleve mélyebbre tervezték volna, a gondok kisebbek lennének.
Az energiatermelési érvet azzal lőtte ki, hogy a teljes Bős-Nagymaros által termelt volna energia is töredéke annak a kapacitásnak, ami már ma is be van építve Magyarországon napelemek formájában, és a szél- és geotermikus energia kiaknázását még el sem kezdték. Ausztria példájával kapcsolatban kifejtette, hogy ott a hegyvidéki adottságok miatt gazdaságosak a vízerőművek, Magyarország síkvidéki folyamszakaszán azonban ez rossz üzlet.
A hajózási érvek kapcsán rámutatott az ellentmondásokra: egyes szakértők szerint a zsilipelés akadályozza a hajózást, mások szerint épp a hajózásnak van szüksége a duzzasztásra. Szerinte a valódi kérdés az, hogy a beruházás hatalmas költsége megtérül-e a folyami teherszállításon, különös tekintettel arra, hogy Magyarországnak nincs is olyan nagy tömegű árufélesége, amit folyón kellene szállítani, és a vasúti szállítás környezetterhelése is kisebb. A szállodahajók Budapestre jutásának problémáját "az ő bajuknak" nevezte, hangsúlyozva, hogy ezek nem magyar cégek és nem jelentenek akkora üzleti hasznot.
A mezőgazdasági öntözési érvre reagálva Lányi technikai és szemléleti ellenérveket sorolt fel: a Duna vízszintje jóval mélyebben fekszik, mint a Homokhátság, így a víz odajuttatása hatalmas szivattyúzási energiát igényelne; az öntözés legkorszerűtlenebb módja a folyóból való visszapumpálás; a modern megoldás ehelyett a talajban lévő víz megfogása és a tájnak megfelelő, fedett talajműveléses gazdálkodás lenne. Különválasztotta ettől a tiszai ártéri vízpótlás ügyét, ahol valóban szükség lehet bukógátakra az Alföldet éltető természetes vízjárás részleges helyreállításához, és ahol a tervek már régóta készen állnak, csak a források hiányoztak.
„Várom a további vagy valami újabb érveket, hogy miért kell duzzasztani azon kívül, hogy egyes beruházó cégek költségvetési forrásokhoz jussanak. Merthogy erről van szó.” – Lányi András *
Paks, megújulók és energiapolitika
A klímaválság kapcsán felmerült, hogy a közvéleményt a krízisek inkább az atomenergia vagy a megújulók felé tolják-e el. Lányi András szerint a nyári aszályos időszakok, amikor a Pakshoz hasonló erőműveket éppen le kell kapcsolni a hűtővíz hiánya miatt, rendszerint a legerősebb napsütéssel járnak. A napenergia tehát időzítésben is pont akkor termel, amikor a legnagyobb szükség van rá. Kiegészíthető szél- és geotermikus energiával, valamint tárolókapacitásokkal. Elismerte, hogy a fosszilis, gázalapú erőműveket nem lehet teljesen kiiktatni, de azok rugalmasan ki-bekapcsolhatók, szemben az atomerőművel, aminek a leállítása hetekig tart.
Külön kiemelte, hogy Magyarország "mérhetetlen energiapazarlóként" működik, elsősorban a rosszul szigetelt, elavult épületállomány miatt. Állítása szerint az épületszigetelésre fordított pénzekkel ki lehetne váltani egy teljes atomerőmű-bővítést, méghozzá sokkal olcsóbban. Az összáramigény növekedésére vonatkozó érveket nem kívánta minősíteni, de megjegyezte, kevés európai ország működik ilyen rossz hatásfokkal.
A 20. század vége, történelmi reflexek és a magyar jövő
A műsorvezető egy publicisztikáját idézve arról kérdezte Lányit, hogy 2026-ra valóban véget érhet-e a 20. századi magyar történelem, a kényszerpályák és idegen érdekek kora. Lányi elmondta, hogy az "utolérni önmagunkat" kifejezésben sem egy nyugati vagy keleti mintát kell látni. Magyarországnak olyanná kell válnia, "amilyen még nincs kitalálva". Nincs kész modell, amit utánozni lehetne; hazánk sorsa a saját kreativitásán és tisztességén múlik. Ez óriási kihívás, mert a magyaroknak gyenge oldala az együttműködés és a másként gondolkodókkal való párbeszéd.
Optimizmusát arra alapozza, hogy történelme során most először nincs olyan külső nagyhatalmi nyomás, ami kényszerpályára terelné az országot. Ez a "szabadságharc" azonban nehezebb lesz: önmagunkat kell felszabadítani az előítéletek, a rossz beidegződések és a bizalmatlanság alól.
„Most se a török, se a tatár, se az orosz, se a német, se az osztrák nem akar minket elnyomni, háborúba taszítani, kifosztani. Hát ez óriási. Most már csak rajtunk, most már csak a saját hülyeségünktől kéne megszabadulni.” – Lányi András *
A történelmi reflexek levetkőzésével kapcsolatban Lányi felhívta a figyelmet a magyar társadalom súlyos kontraszelekciójára: 100 éve nemzedékről nemzedékre ölték meg, üldözték el, vagy szorították ki a kezdeményező, vállalkozóképes csoportokat, ami a kreativitás lecsökkenéséhez vezetett. Mégis, minden nemzedék újra kitermeli azokat a lelkes, bizakodó embereket, akik a történelmi sorsfordulókon (pl. 1945-48, 1956) váratlan kreativitással és bátorsággal léptek fel.
A politikai átmenet jelenlegi szakasza és az építkezés dilemmái
Lányi András nagyon fontosnak tartotta kiemelni a jelenlegi kormányzati ciklus kettős természetét. Egyfelől folyik egy látványos, a nyilvánosságot lekötő politikai küzdelem, amelyet "vértelen forradalomnak" nevezett: a NER-apparátus eltávolítása, a felelősségre vonás, a magánkézbe juttatott állami vagyon visszaszerzése. Ez bírósági eljárások sokaságát követeli meg, és Magyar Péter erre kapott felhatalmazást, amire felkészültnek is tűnik.
„Magyar Péter erre kapott megbízatást, és erre úgy tűnik, hogy kiválóan alkalmas és felkészült.” – Lányi András *
Ugyanakkor ezzel párhuzamosan egy teljesen más hangfekvésű, kevésbé látványos, de sokkal fontosabb építkezésnek is el kell indulnia. A célok kijelölésén, módszertani megállapodásokon és a hiányzó intézményrendszer felépítésén van a hangsúly. Lányi szerint a gondolkodó embereknek ebbe az építkezésbe kellene "befurakodni" és segítséget ajánlani, például a tanároknak az oktatásban, a gazdáknak a földjeiken. A kormányon belüli erőviszonyok, a gazdaság-, oktatás- és környezetvédelem-politika irányai még nem dőltek el; a miniszterek most ismerik egymást. Kiemelte azt is, hogy jelenleg "nincs Tiszapárt" – vannak Tiszaszigetek, szakapparátusok, minisztériumok, a parlamenti frakció, és Magyar Péter szűkebb köre, de a szervezeti struktúra és a belső tervek, erőviszonyok még nem alakultak ki. Emiatt korainak tart minden jóslatot, és bevallotta, hogy noha "óvatosan kormánypárti", még nem tudja, ezt hogyan kell csinálni, mert hosszú élete során erre még soha nem volt lehetősége.
Mi lesz a NER bukása után? – A kritikai értelmiség és a közönség dilemmája
A beszélgetés érintette Vida Kamilla esszéjét is, amely azt a kérdést vetette fel, hogy az Orbán-rendszer kritikusai a rendszer eltűnésével mihez kezdenek, és vajon nem egy "reménybizniszben" vagy "beletörődés-iparágban" működtek-e. Ficsor Benedek ezt a Magyar Hangra és a teljes független sajtóra vonatkoztatva is relevánsnak tartotta. Lányi András határozottan visszautasította a "légüres tér" kifejezést, mondván, hogy az értelmiség és a sajtó végre azzal foglalkozhat, amit már nagyon unt: ahelyett, hogy újabb és újabb, már szenzációszámba sem menő korrupciós ügyeket lepleznének le, elkezdhetnek azon gondolkodni, hogyan lehetne jobban csinálni a dolgokat – a családsegítő szolgálattól kezdve a nemzeti alaptanterven át az energiapolitikáig.
Meglátása szerint azok, akik korábban a NER-ben próbálták pozicionálni magukat, az új rendszerben is "a húsos fazék közelébe fognak kerülni". A közönségigények kapcsán pedig úgy véli, az embereket nemcsak a leleplezések és a felháborodás motiválja, hanem az érdekes kulturális események, viták, tudományos újdonságok is. Szerinte bátran elő kell állni a pozitív témákkal és azokkal a vitákkal, amelyek nem a "mi és ők" logika mentén szerveződnek.
Orbán Viktor és a volt fideszes szavazók jövője
Arra a kérdésre, hogy mi lesz Orbán Viktorral, Lányi András kerek perec kijelentette, hogy ez őt egyáltalán nem érdekli. Ennél sokkal fontosabbnak tartja azoknak a "kitűnő, művelt, becsületes embereknek" a sorsát, akik a Fidesz következetes szavazói voltak, és nem vették (vagy nem akarták) észrevenni, hogy a pártot Orbán Viktor felszámolta és egy pénzszívó, hatalomkisajátító gépezetté építette át. Számára az az izgalmas kérdés, hogy ezek a tisztességes jobboldali szavazók, akik érdekből, meggyőződésből vagy családi tradícióból kitartottak a Fidesz mellett, most hogyan ébredeznek, és milyen politikai vagy civil megoldást választanak – például alapítanak-e egy tisztességes keresztény-konzervatív pártot, vagy beolvadnak a Tiszapártba. Felidézte Szakolczai György közgazdász barátját, aki idős korában viccesen úgy fogalmazott: addig nem szeretne meghalni, amíg Magyarországon nem alakul egy becsületes keresztény konzervatív párt.
Magyarország külpolitikai katasztrófája és a kelet-európai elszigeteltség
A műsorvezető felvetette az ukrajnai háború utáni helyzetet, ahol Ukrajna megerősödve, középhatalomként kerülhet ki a konfliktusból, miközben Magyarország az elmúlt években rendkívül ellenséges és megalázó módon viszonyult hozzá. Lányi András ezt egyenesen "diplomáciai katasztrófának" és a lehető legöngyilkosabb lépésnek nevezte Orbán részéről. Magyarország így a legrosszabb viszonyba került egy felemelkedő új kelet-európai blokkal, ideértve a balti államokat, Lengyelországot és vélhetően Romániát is, valamint a skandináv országokkal.
„Ennél öngyilkosabb dolgot Orbán nem tehetett volna, mint hogy evvel a felemelkedő új kelet-európai blokkal... a lehető legrrosszabb viszonyba kerüljünk.” – Lányi András *
Hiába próbálja most a Magyar Péter-féle adminisztráció Szijjártó Péter és Orbán Viktor "magánvállalkozásaként" beállítani a korábbi külpolitikát, ez nem ilyen egyszerű, mert a választók több cikluson át hitelt szavaztak ennek az irányvonalnak. Lányi szerint nagyon nehéz lesz ebből kimászni, és az örökölt bizalmatlanság hosszú ideig korlátozni fogja az ország mozgásterét Európában, hasonlóan ahhoz, ahogy a két világháború között a "Kisant halálos szorítása" tette. Kiemelte, hogy egy kis ország számára a megbízható, kiszámítható és elvi alapon álló külpolitika az egyetlen út az érvényesüléshez – az Orbán-rendszer ezzel szöges ellentétben, gátlástalan és cinikus érdekalapon működött, ami hosszú távon tarthatatlan. A külügyminisztérium nevéből a "külgazdasági" jelző eltávolítását fontos szimbolikus lépésnek tartotta, mert az egész Szijjártó-féle mentalitást tükrözte.
Európa, Trump és az ökológiai kilátások globálisan
Az utolsó kérdés a globális környezetvédelem esélyeire vonatkozott Donald Trump elnöksége alatt. Lányi András szerint a kérdés inkább az, hogy Donald Trumpnak milyen esélyei vannak, és ő nem tartaná valószínűnek egy harmadik elnökségét. Ironikusan megjegyezte, hogy a zöldek nem panaszkodhatnak Trumpra: a szabadkereskedelmi világrendre mért "halálos csapásai" akaratlanul is kedveznek a lokalizációs és környezetvédelmi törekvéseknek. Ezzel komolyra fordítva a szót hangsúlyozta, hogy nem szabad cinikusnak lenni és az ökológiai katasztrófára sem szabad úgy tekinteni, mint ami a jó ügyet szolgálja.
Kifejtette, hogy a világ egy szűk, elszigetelt részén, az Európai Unióban legalább elindultak a reális, jó irányba tartó lépések a katasztrófa elhárítására. Meglátása szerint minél demokratikusabb egy világrész, és minél inkább van beleszólásuk a közvetlenül érintetteknek a saját természeti forrásaik kezelésébe, annál nagyobb az esély a megmentésükre. Ezzel szemben a globális hálózatokban a döntések távol születnek, ahol az emberek és a természeti értékek csak "számtani példák és algoritmusok", amelyek a hasznosságot és hatékonyságot kalkulálják – ami a források gyors kizsigerelésében testesül meg. A kiutat ebből a "játékból való kiszállás" jelenti: egy ország, egy város vagy egy földrész, mint az EU, kijelentheti, hogy a saját tudására, természeti kincseire és demokratikus meggyőződésére alapozva minél kevésbé függ ezektől a nagyhatalmi játszmáktól. Így az EU példaként szolgálhat a világ többi része számára, amikor azok is szembesülnek a klímaváltozás és az erőforrások pusztulásának egyre durvább következményeivel.
„Amikor az emberiség ébredezni kezd, akkor addigra álljanak előttük olyan példák, amelyeket egy kis közösség, egy ökofalu, egy zöld gondolkodású ország vagy egy ilyen irányba tartó közösség... addigra mint példát nekik nyújtani tud.” – Lányi András *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a Kisant halálos szorítás” – Az átiratban "Kisant" alakban szerepel, ami nagy valószínűséggel a "Kisantant" kifejezés rövidített, hibás alakja. A szövegkörnyezetből (két világháború közötti korlátozó szövetség) egyértelműen a Kisantantra utal.
- „a BVID-nél lett ameddig szabadlábon védekezik addig ott a helye” – A BVID rövidítés feloldása bizonytalan; feltehetőleg egy munkahelyre vagy intézményre utal, de a kontextusból nem állapítható meg a pontos jelentés.
- „Orma azt mondta, hogy a jövő keletre van” – Az "Orma" szó félrehallásnak tűnik. A kontextus alapján (orosz és kínai diktátorokra való hivatkozás) szinte biztosan Orbán Viktorra utal, de mivel a névtorzulás nem hasonlít egyértelműen a referenciában lévő alakra, a javítást itt jelezzük.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ner [zene] Elitnek még egy nagyon komoly közéleti szerepe van, amit a vádlottak padján kell betöltenie.
[00:00:08]Eszébe jutott [zene] egy csomó ilyen öreg lobbistának az, hogy na megmondtuk, megmondtuk, hát duzasztógátokat kell építeni minden [zene] magyar folyóra.
[00:00:20]Ez meg ehhez például meg kéne alakulni, vagy meg kéne szervezni a Tiszapártot.
[00:00:24]De hát egyelőre nincs [zene] Tiszapárt.
[00:00:39]Üdvözlöm önöket.
[00:00:39]Ez a kultúrtáj.
[00:00:39]Ficsor Benedek vagyok.
[00:00:41]Vendégem Lányi András.
[00:00:44]Szervusz.
[00:00:44]Köszönöm, hogy a a hőkupola ellenére elfogadtad a még kívást is eljöttél.
[00:00:48]És hát a téma adja magát.
[00:00:48]40 fokos, 40 pluszos napokat élünk.
[00:00:51]A kutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot.
[00:00:57]Az elmúlt években minden nyáron azt mondhattuk, hogy na tessék, akkor most bekövetkezett, most ismét bekövetkezett az apokalipszis.
[00:01:02]De ennek ellenére, hogy a Duna rekord alacsony vízállása miatt Paks leállításáról volt szó, annak ellenére, hogy az ökológiai válság és a klímaválság különféle jeleit most már tankönyvi szinten meg tudjuk mutatni.
[00:01:16]A közében mégis azzal kell foglalkoznunk, hogy olyan szakértők, mint Takács Péter vagy Tuzson Bence, ugye korábbi egészségügyi államtitkár és igazságügyi miniszter, megszakértik a helyzetet, és például a Paks 1983-as helyzetével állítják párhuzamban a jelenleg, hogy Bzeg akkor sikerült megoldani.
[00:01:33]Ez a ez a nagyon nyilvánvalóan álhírek és összeesküvés elméletekre épülő közbeszéd, ez szerinted mennyiben hátráltatja azt a helyzetet, hogy felmérjük, hogy valóban mi történik körülöttünk?
[00:01:49]Hát ja, elég elkesítő az, hogy amikor az ország, sőt az emberiség a történelminek egyik legsúlyosabb kihívásával szembesül, akkor ezt is a váoskodás ilyen bulvárhírek, bulvár vélemények és a hazudozás szintjén intézzük el, [torokköszörülés][köhögés] akkor nagyon nehéz egy országon segít segíteni.
[00:02:17]Figyelj, én a 950-s60-as években születtek az első olyan irodalmak, amelyek arról szólnak, hogy a 21.
[00:02:29]században a klíma megváltozik.
[00:02:32]Én magam itt Magyarországon több mint 30 éve tartok erről órákat.
[00:02:36]Egyetemi kurzusokon erről beszélünk.
[00:02:40]És hát mondom csak, hogy nem csak én.
[00:02:45]Ehhez képest mostanáig úgy szólván semmi nem történt, sem ami történt, egyszer nem állt arányba a az a az azoknak a természeti folyamatoknak a léptékével.
[00:03:00]És akkor most egymásra mutogatunk.
[00:03:05]Ez eléggé kétségbejtő, hogy valami jót is mondjak.
[00:03:07]azért készül egy klímatörvény.
[00:03:12]Olvastam ennek a zöld civil szervezetek által készített tervezetét, vagy mondjuk úgy, hogy igénylistát, amiben lényegben minden benne van, mint ahogy a felforgatókönyvben is benne van, de van Magyarországon pár tuccat ember, akit hogyha álmából felébresztesz, akkor is el tudja mondani hogy mik azok a legsürgősebb teendők, amikkel ami amiket végre kellene hajtani.
[00:03:40]És nagyon remélem, hogy ezek a bekésett, de soha nem késő radikális intézkedések ezek végre megtörténnek.
[00:03:51]Hát ehhez meg kell küzdeni majd azokkal a lobbikkal, amelyek azt mondják, hogy minden, ami a környezetvédelemben történik, az rohantja az ország versenyképességét, ami egy marhaság.
[00:04:06]vagy mindenről mindig ugyanazok a téves műszaki elképzelések jutnak esükbe, ahogy most a folyók kiszáradásáról és az aszályról eszébe jutott egy csomó ilyen öreg lobbistának az, hogy na megmondtuk, megmondtuk, hát duzasztógátokat kell építeni minden magyar folyóra.
[00:04:30]És akkor kezdődnek előle ezek a szakálas érvek és szakálas ellenérvek csatái.
[00:04:35]Erre majd azért bocsánat, csak hogy erre majd térünk vissza a Duna duzzasztására, mert azért ez valóban az elmúlt napokban, hetekben újra előkerült, mintogyha a kiszáradás hozta volna föl a mederből.
[00:04:45]De most nagyon demagók, de de elkerületlen az elmúlt 16 évezés.
[00:04:49]Ugye, hogyha itt a környezetvédelmi tervekről, koncepciókról beszélünk, akkor ugye fájó hiányokat is dokumentálhatunk.
[00:04:58]Ugye azt az elmúlt napok eseményeiből tudjuk, hogy Lázár János voltaképpen beismerte, hogy a kormány tudta, hogy vagy sejtette, hogy mi vár az országra, mégsem léptek semmit vízügyben, és ugyanis sorolhatjuk a az összes többi területet.
[00:05:14]Mit gondolsz az a ezt a 16 év halogatást vagy nem cselekvést, ezt ilyen rövid idő alatt vagy milyen rövid idő alatt lehet, ha nem is jóvá tenni, de legalábbis megmenteni az országot attól, hogy teljesen tönkremen?
[00:05:27]Jó, jóvá tenni nem lehet.
[00:05:27]Tehát sem a történelmi folyamatok, sem a természeti folyamatok nem várják meg, ameddig az igen tisztelt magyar társadalom ráébred a tennivalókra.
[00:05:44]egyre súlyosabb terhekkel kell megküzdeni és megtenni azokat az erőfeszítéseket, amelyekre már régor kellett volna, hogy kerüljön.
[00:05:53]annak, hogy most azon rágódjunk, hogy mi mindent nem csináltunk az elmúlt 16 vagy éppen az elmúlt 30 esztendőben.
[00:05:59]Ennek viszont nincs sok értelme.
[00:06:02]Ö ez részben bírósági ügy, tehát a NER elitnek még egy nagyon komoly közéleti szerepe van, amit a vádlottak padján kell betöltenie, ahol majd figyelmesen végighallgatják független bírók azt, hogy az ő önigazolásukat, hogy miért költötték el egyéb célokra, miért lopták szét azt a mérhetetlen vagyont, amiből az magyar közoktatást, az egészségügyet, környezetvédelmet kellett volna finanszírozni, de ez rajtunk többé nem segít.
[00:06:41]Tehát kon ez az első bekezdésben ezt letudjuk, és aztán térjünk át arra, hogy oké, és akkor most mit kell csinálni?
[00:06:49]Szerinted az a sok helyzet, amit amit egy ilyen kupola, sorozatos hőhullámok a kiszáradás az oszály okoz, ez előre mozdíthatja a környezetvédelem ügyét, vagy ahogy azt láttuk esetleg a mondjuk a pandémia idején, amikor azt gondoltuk, hogy akkor most mennyivel tudatosabb lesz a társadalom, és lehet, hogy egy következő ne legyen így, de egy következő járvány esetén valóban előkerülne abból valami, a tapasztalat és a tudás, de hogy szerinted ez a sok helyzet, ez elegendő ahhoz, hogy hogy akkor mindenkiben tudatos vagy a leg a többségben tudatosuljon, hogy lépni kell.
[00:07:23]Önmagában nem, mert minden ilyen sok helyzetnél azt látjuk, hogy ezt mi nálunk legalábbis ezt csak feléleszti a vádaskodást, a gyűlölködést, a konteókat.
[00:07:35]Emléksz-e a covid válság alatt hány hányféle gyanú hisztéria botrány keletkezett ebből?
[00:07:47]És mind ezt [torokköszörülés] tulajdonképpen a pánikhelyzeteknek természetes velejárója.
[00:07:51]A ilyenkor a demagógia és a felelősséghárítás elborítja a közbeszédet.
[00:08:03]Hogyhogy nem jobb lett volna nyugodt körülmények között megfontoltam felkészülni a tennivalókra.
[00:08:12]Ezzel együtt nagyon remélem, [torokköszörülés][köhögés] hogy ezt a helyzetet mégis arra fogják használni felelősen gondolkodó emberek, hogy rávegyék a közvéleményt, meggyőzzék a döntéshozókat arról, hogy mik a legsörgősebb tennivalók.
[00:08:32]Üüm a 2019-ben a válasz onlineon megjelent egy írás, hogy a hét remek kifogás, miért ne tegyünk semmit a klímakatasztrófa ellen?
[00:08:39]Ugye ez hét éve született, azt azért fontos tudni.
[00:08:42]És a itt a az utolsó voltaképpen a konklúzió, hogy a környezetvédelme elképzelhetetlen a politika értelmének helyreállítása nélkül.
[00:08:51]U ugye eztért hangsúlyoztam a hét évvel ezelőtt, ugye ez még ebből a szempontból egy teljesen más világ volt.
[00:08:57]Sőt, hát a legtöbb szempontból egy más világ volt.
[00:08:58]Szerinted most 2026-ban beszélhetünk-e arról, hogy helyre áll, vagy helyreállhat a politika értelme?
[00:09:07]Hát egyelőre mindenről csak feltételes módba beszéljünk.
[00:09:11][torokköszörülés] A új miniszterelnök szándéknyilatkozatai, azok erről szólnak egyértelműen, de hát láttunk, hallottunk már politikai szándéknyilatkozatokat, tehát óvatos bizakodással vágyjuk ezeknek a valóra váltását.
[00:09:27]Tehát például azt, hogy hogy megtörténék-e a civilárcsómá való egyeztetés.
[00:09:32]Én különböző területeken szórványosan azt látom, hogy igen, tehát van valódi őszinte kormányzati szándék arra, hogy meghallgassák a szakemberek vagy a közvetlenül érintettek az érdekeltek véleményét, akkor is, hogyha ezek a vélemények gyakran egymásnak is homokegyenest ellentmondanak, ezt nem lehet elkerülni.
[00:09:58]A politika arról szól, hogy vitába bocsátkozunk, beszélgetésbe bocsátunk egymással különbözőképpen gondolkodó embereket, és aztán a végén hozunk egy felelős döntést.
[00:10:09]A döntés terhét azt nem háríthatja másra a az a politikai testület, amelyet evvel a választók megbíztak.
[00:10:19]viszont biztos, hogy rosszul fog dönteni, hogyha ezt a mérlegelő vitatkozó fázist, ezt kihagyja, vagy nem veszi komolyan az elhangzó érveket, legyen szó a a paksi atomerőműről, vagy a köztársasági elnök megválasztásáról, bármiről.
[00:10:38]Ümb úgy fogalmazta, hogy a hogy egyes vélemények szerint a a gazdasági érdek mindig felülírja a vagy felül kell írni a a környezetvédelmet, vagy a környezet megóvását.
[00:10:50]A azt tudjuk, hogy nagyjából milyen állapotban, vagy sejthetjük, hogy milyen állapotban van az államkinstár, hogy milyen keretek között mozoghat [torokköszörülés] az új kormány.
[00:11:00]Hogyha ebből indulunk ki, akkor mit gondolsz a környezetvédelme bármikor bármilyen helyzetben felülírhatja a gazdasági érdeket úgy, hogy hogy egy a kormánynak voltaképpen életben kell maradnia és életben kell tartania a gazdaságot.
[00:11:13]Persze, sőt csak így tudja magát egy kicsit és hosszabb távon életbe tartani.
[00:11:17]Tehát először avval a tévképzettel kell szakítani, hogy környezetvédelem az a kiadásoldalon szerepel és nem a bevétel oldalon.
[00:11:24]Egy frázt.
[00:11:25]Tehát hogyha túl sokáig késelkedünk azoknak a mondjuk a mezőgazdaságban, akoknak a termékváltás, művelődési mód, váltás, ami képessé teszi a magyar agráriumot arra, hogy alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, vagy akár csak a megváltozott világpiaci viszonyokhoz, ahol már nem a hatalmas táblákon előállított gabona lesz a menőxportcik, hanem esetleg más ö ö munkaintenzív, környezeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó termékek, de ugyanaz elmondható az iparban is.
[00:12:03]Szóval, hogyha ezekkel sokáig késlekedünk ezekkel a váltásokkal, amelyek Magyarországon egy gyökes fordulatot jelentenének a ettől az olcsó munkaerőre, olcsó nyersanyagra épített stratégiától.
[00:12:20]Szóval ezt evvel sokat húzzuk az időt, akkor még hátrébb sorolódunk.
[00:12:24]Nem váltak be ezek a stratégiák.
[00:12:27]Nézzünk szembe vele.
[00:12:27]És mit tesz Isten?
[00:12:30]Ezek a azok a jövőképes ágazatok, ezek egyúttal a környezetbarát ágazatok is.
[00:12:38]Tehát valószínűleg tehát nem valószínű az esetek nagy részében pontosan azok az ágazatok és azok a gazdasági eljárások ö kat kellene bevezetni.
[00:12:58]amelyek kisebb környezetterheléssel járnak.
[00:13:00]Nem a zöldek kedvéért, hanem többek között a versenyképesség kedviért.
[00:13:08]Nem azokkal, tehát nem nem azokban a versenyszámokban kell versenyezni ahol a ahol eddig versenyeztünk.
[00:13:19]És akkor lehet, hogy nem a kínai tőkével, vietnámi munkásokkal és ázsiai technológiával létesített környezetpusztító, magyar munkaerőt alig foglalkoztató akkumulátor gyárakra kellett volna költeni mérhetetlen pénztömeget, hanem valami egészen másra.
[00:13:45]Még az is lehet, hogy ezt nem ezt a mást ezt nem a kormánynak kell kitalálnia, hanem azoknak az élelmes vállalkozóknak, közép és kisvállalkozóknak, akiknek általában rengeteg előnyük van az a multikkal szemben, például, hogy több munkást munkás között foglalkoztatnak, hogy rugalmasabban alkalmazkodnak, és hogyha ezeket támogatják, akkor ezek válnak versenyképessé, nem az autóipari beszállítók.
[00:14:08]Tehát ez csak egy laikus hozzászólás, nem vagyok közgazdasz.
[00:14:13]Ugyanakkor ez egy szemléletváltást feltételez pont a azoknak a szereplőknek a részéről, akiket fölsoroltál.
[00:14:20]És azért itt most megint csak visszatérve a a NERhez, a annak a rezsimnek a logikája nagyon szigorúan behatárolta a az kis és középvállalkozóknak mondjuk a a lehetőségeit.
[00:14:33]Hogy szerinted mi milyen gyorsan milyen lehet-e olyan gyors az átmenet, hogy ne veszítsük el végleg a versenyképességünket?
[00:14:42]Ha az átmenet elmarad, akkor végleg elveszítjük.
[00:14:46]Az át ennek a természetesen lassú fokozatos átmenetre fel kell készülni.
[00:14:52]Ez járhat áldozatokkal, de szerencsére van egy hatalmas tartalék.
[00:14:55]Tehát hogyha azokat a pénzeket, amelyeket évről évre az elmúlt évtizedben milliárd, 10 milliárd, 100 milliárd számra költött a magyar állam, a magyar költségvetés öngyilkos, rossz stratégiákra, vagy éppen a saját kedvezményei kedvezményezetiknek a feltőkésítésére, hogyha ezeket csak nem pazaroljuk el, el nem lopjuk el, hanem a megfelelő helyre invesztálunk, akkor ez azért egy látványos megkönnyebbülést fog jelenteni.
[00:15:36]Tehát rögtön holnap a a következő évben érezni lehet, és meggyőződésem, hogy érezni lehet majd a magyar vasút vagy a magyar kórház, vagy a magyar iskola állapotán, hogyha ezeket a pénzeket jól költik el.
[00:15:49]Hogy itt, hogy itt történt valami, érezhető lesz?
[00:15:52]Hát remélhetőleg meglátjuk.
[00:15:55]Most akkor térjünk a Dunára.
[00:15:57]Ugye mondtam, hogy a Duna duzzasztásáról beszéljünk.
[00:15:59]A tehát nyilván most a Paks és a paksi atomerőműhelyzete hozta felszínre ezeket azeket az érveket és ellenérveket.
[00:16:08]Ugye most ha jól emlékszem, akkor legalábbis a beszélgetésünk pillanatban ugye kedden vesszük föl.
[00:16:15]Nem kellett.
[00:16:15]Az utolsó turbina még működik Pakson, ugye néhány milliméteren vagy centiméteren, mint egy jó thrillerben múlt a leállítása.
[00:16:23]És ugye erre mondta azt Uzson Bence, hogy 1983-an Bezzek sikerült, hogy ne kelljen lekapcsolni, ami egy teljesen más helyzet volt minden szempontból.
[00:16:29]Ezt hagyjuk is.
[00:16:31]Mit gondolsz, ez a miért került megint elő, hogy hogy duzz a szukadunát?
[00:16:36]És és csak ennyi lett volna-e az érv, hogy hogy a paksi atomerőmű helyzetének normalizálása, vagy vagy miért kerülhetett ez megint elő?
[00:16:48]Nem akarok hosszasan untatni ezzel, de a vízépítő lobbi összes szakálas érve előkerült.
[00:16:57][torokköszörülés] A és ez mind arról szól, hogy na ugye megmondtuk, a Dunát duzasztani kell, és hogyha ezek a bűnözők, ezek az ostoba férgek, a Dunakör és tettestársaik, ezek nem akadályozzák, akkor nekünk már milyen jó lenne.
[00:17:12]Ö az érvek továbbra sem állnak meg.
[00:17:15]Hát az, hogy a paksi atomerőmű hűtővizét, azt a Dunaduzastásával lehetne elérni, az azt helyből kilövhetjük, mert a tulajdonképpen nem tudom most akkor hűteni vagy fűteni akarják az erőművet, mert hogyha egy áramlófolyónak a vizét azt megfogjuk, ugye duzosztjuk, minél kisebb a ö folyónak éppen a áramlása, annál inkább ugye időbe telik, ameddig hát folyó lelassul, kiterjedt, szét terjeszkedik, lelassul és így sokkal jobban felmelegszik.
[00:17:55]Tehát eleve egy melegebb víz, a mostaninál melegebb, több de melegebb vízzel akarjuk hűteni az atomerűművet.
[00:18:01]Ez tehát nem nem működik.
[00:18:05]A bizonyára, akik ilyeneket mondanak, azok is tudják, hogy ez legalább hűtőtornyok kellenének, csak hogy egy sokkal drágább megoldás.
[00:18:16]Sőt, vannak, akik azt mondják, én ezt nem értek, tehát csak visszamondom azt, amiket összeolvastam.
[00:18:23]Hogyha eredetileg azt a csatornát mélyebbre méretezik, amelyen a Dunaviz eljut az erőműhöz, akkor ezek a gondok sokkal kisebbek lennének.
[00:18:33]Csak hát ezeket az előző évtizedeknek a vízállásaihoz mérték, és nem a mostaniakhoz, ami egy felelőtlenség volt a tervezők részéről.
[00:18:46]Az, hogy mondjuk a paksi erőmű bővítése után egy nagyobb kapacitással működő erőművet hogyan lehetne hűteni a Duna mellett?
[00:18:55]Körülbelül sehogy, de ezt 2014 óta írjuk, mondjuk, és hát ez eddig nem állította meg a bővítést.
[00:19:04]amelynek egyáltalán az szükségessége nagyon kérdéses.
[00:19:06]Tehát hagyjuk most a paksi atomerőművet egy külön vita.
[00:19:13]Úgy úgy tűnik, hogy a megújuló erőforrásokból sikerül Magyarországon egyre több áramot kinyerni és ez vitatható, hogy ez mennyire képes kiváltani az erő, a paksi erőművet.
[00:19:26]viszont biztos, hogy ki tudja váltani a tuzasztó lobbinak azt a másik érvét, hogy hát a ingyen hagyjuk elfolyni a Dunát, ahelyett, hogy vízőművekben áramot termelnénk vele.
[00:19:41]A legmerészebb számítások szerint is, amit az egész Bős Nagymaros megtermelt volna, az egy töredéke annak a kapacitásnak, ami már ma be van építve Magyarországon nap elemekbe, és akkor még hozzá se kezdtünk a szélenergia meg a geotermikus energia kihasználásának.
[00:20:01]Tehát energiatermelésre ez nem gazdaságos.
[00:20:06]Azok az érvek, hogy akkor miért van Ausztriában annyi vízierőmű?
[00:20:07]azért, mert ott a ott vannak például az Alpok meg ilyen hegyek, és hogyha én nekem ilyen magas hegyeim lennének, akkor a hegyi folyókon azonnal elkezdenék erő kis erőműveket csinálni, amik ellátják a környéket villamosárammal.
[00:20:24]Magyarország egy sikvidéki folyam szakasz maradt nekünk.
[00:20:26]Itt viszont ez egy rossz üzlet.
[00:20:28]A szlovákok már látják, hogy ez egy rossz üzlet, de ez legyen az ő gondjuk.
[00:20:34]Mire jó még a duzasztás?
[00:20:34]Ja, igen.
[00:20:34]Hát a hajózásra ez egy eléggé vicces érv, mert a egyik bejegyzésben [torokköszörülés] özem Raskó György jírt arról, hogy hát a az, hogy a duzasztóművek esetleg a hajózást a zsilipelés akadályozniá a hajózást, ez nem lehet egy szempont, ha egyszer duzasztani kell másokból.
[00:20:57]Míg mondjuk Szalma Boton meg azt magyarázza, hogy hát épp a hajózásnak lenne szüksége a duzasztásra.
[00:21:05]Úgyhogy körülbelül fajózás döntetlen.
[00:21:10][torokköszörülés] Nem megyek ebbe bele, inkább azt kérdezem, hogy miféle hajózásról beszélünk, tehát azt a hatalmas összeget, amin a dunai duzasztógátok fajsznál, adonynál, visisegrádnál jelentenének, ezt a hatalmas összegezben megtérül-e a folyami teherszállításon?
[00:21:25]Van-e Magyarországnak olyan árúféles, amit folyón kellene szállítanát nagy tömegű, súlyos áru?
[00:21:34]És hogyha van, akkor azt miért nem vasúton szállítjuk?
[00:21:36]Hiszen a folyami áruszállításnak a környezet terhelése jóval nagyobb.
[00:21:42]Nagyon nagyon sok energiát, nagyon sok üzemanyagot igényelnek ezek a nagy hajók.
[00:21:50]Az, hogy a szálloda hajók az évnek egy bizonyos szakaszába nem jutnak el Budapestig.
[00:21:57]Ez bocsánat, de ez legyen az ő bajuk.
[00:22:00]Ezek nem magyar cégek, nem magyar üzlet, és a főváros idegenforgalmához nem tesznek olyan sokat hozzá.
[00:22:05]Ezek a hajón étkező alvó még szállódát se vesznek ki.
[00:22:12]Ez nem egy akkora üzlet nekünk.
[00:22:12]Szóval a hajózási szempontot kilőhetjük és akkor jön a mezőgazdaság.
[00:22:17]Itt ülünk az aszályos földek mellett az elsivatogosodó kiskunsági vagy homokhátság.
[00:22:23]És akkor van pofánk akadályozni az öntöző csatornáknak a kiépítését, márpedig az öntöző csatornákhoz, ahhoz a Dunát meg kell duzzasztani, mert különben [torokköszörülés] a nem jut beléjük elég víz.
[00:22:38]Itt csak az a kérdés, hát két kérdés van.
[00:22:41]egyik az, hogy milyen magasra tetszenek méretezni ezeket a duzzasztókat ahhoz, hogy mondjuk a Duna vízszintje fölött nem tudom hány tucat, sok 10 mterrel magasabban fekvőhomokhátságot elérje az a víz, amit duzasztani akarunk.
[00:22:57]Hát a másik kérdés az, hogy tudják-e azt, hogy ez ez a öntözésnek a legkorszerűtlenább módja az, hogyha a folyóból akarjuk a vizet visszapumpálni a talajba, van egy ennél sokkal egyszerűbb módja ennek a fordítottja, hogyha megfogjuk a talajban a vizet, és nem engedjük be elszivárogni a talajból, és olyan fedett talajműveléssel olyan termékekkel és művel művelésmódokkal kezeljük, ami ami az adott tájnak megfelel.
[00:23:30]Amit a sajnos ilyen szubtrópusi helyzetbe kerül Dunatisza közén művelni, legeltetni, termeszteni lehet.
[00:23:40]És akkor lehet, hogy itt is a csepegtetéses öntözés lenne.
[00:23:45]Ha már öntözni kell, akkor az és akkor akkor akkor az nem csatornákal mindig a csatornából, miután mondom a Duna mélyebben fekszik, onnan még állandóan szivattyúzni is kell.
[00:23:58]És a szivattyúk rendkívül energiaigényesek és félrejértés ne essék.
[00:24:03]A Tiszán ott lehet, hogy akár duzasztani kell ahhoz, mert ott sokaki aki ilyen bukógátakkal megemelni egy kicsit a vízszintet a valahol nem tudom hol körösök alatt.
[00:24:18]Mertogy a Tiszának ilyen mélyen fekvő árterei vannak, ahol egy természetes vízjárás tartotta életben az Alföldet, és amikor a folyamszabályozások ettől a víz vízborítástól megfosztották, akkor megkezdődt az eróziós folyamat.
[00:24:35]ami most kulminál a csapadékhiány miatt.
[00:24:38]Tehát egy egészen másik történet az ártereken, a vízvisszapótlása tiszai ártereken, amire már régóta készen vannak a tervek, csak az ehhez való pénzt nem állt rendelkezésre.
[00:24:52]Úgyhogy ennyit a Dunai duzasztógátakról.
[00:24:54]Várom a a további vagy valami újabb érveket, hogy miért kell duzzasztani azon kívül, hogy egyes beruházó cégek költségvetési forrásokhoz jussanak.
[00:25:04]Merth, hogy erről van szó.
[00:25:04]Ugye item említett említetted, hogy hogy a paksut atóerőmű kiváltani kész napenergia, vagy a vagy a most még csak tervben lévő szélerőművek, ami szintén egy egy újra és újra előkerülő vita, hogy vajon a megújuló energiák mennyiben tudják kiváltani.
[00:25:21]Mit gondolsz, hogy egy ilyen ilyen környezeti válság, ami akkor most már várható a nyaranta mindig beüt majd, az az a az inkább az atomerőmű irányába tolja el a közvéleményt, vagy valóban akkor a akkor a az a megújulók hatásos vagy hatékony alternatívaként tűnhetnek fel?
[00:25:44]Nyáron, amikor aszály van, olyankor rendszerint a nap is erősen süt.
[00:25:49][torokköszörülés] Ez az egyszerű összefüggés azt mutatja, hogy és ilyenkor kell lekapcsolni az atomerőműveket, és le is lehet őket kapcsolni, mert süt a nap.
[00:26:03]Ha pont nem süt egy ideig, akkor föltámad a szél, és akkor még ott vannak tartalékban a geotermikus energia.
[00:26:08]És ne felejtsük el, persze ez egy ezek mind egyenetlenül állnak rendelkezésre, tehát itt valamilyen tárolókapacitások bővítésére is kell gondolni.
[00:26:18]Ezt az energetikusok jobban tudják, hogy de ez még mindig sokkal gazdaságosabb megoldás.
[00:26:27]És hát azt senki nem mondja sajnos, hogy a fosszilis energiát földgázon alapuló magas hatásfokon működő és jól szabályozható erőműveket teljesen ki lehet iktatni a rendszerből.
[00:26:43]Tehát egy ilyen rásegítő eszközként, hogy amikor a megújuló energia éppen kevés, vagy a fogyasztás nagyon megugrik, ugye a napi csúcsidőszakokban, akkor viszont erre a célra a sokkal rugalmasabban kibekapcsolgatható hőerőművek, vagy milyen gázgőz, körfolyamatú erőművek sokkal inkább alkalmasabak, mint az atomerőmű, aminek a kibekapcsolgatása, mint látjuk, hetekig tart.
[00:27:14]Tehát egyre kevesebb érv szól az atomerőmű mellett, kivéve azt, hogy hát az össz áramigény nől, és ezért vagy van rájuk szükség, vagy nem.
[00:27:24]Az egyik országban van, a másikban nincs.
[00:27:28]Felőtlenség volna, hogyha én erről most nyilatkoznék.
[00:27:32]Ö azt viszont tudom, tehát azt mondhatom, hogy kevés olyan európai ország van, ahol ilyen rossz hatásfokkal működünk.
[00:27:42]Ugye az egész ország mérhetetlen energiapazarlóban működik.
[00:27:44]Közhely, hogy ebben a rosszul szigetelt épü elavult épületállomány a fő ludos.
[00:27:50]Tehát, hogy épületszigetelésre fordított pénzekkel meg lehetne spórolni akár egy atomerőmű bővítést, sokkal olcsóbban jönnénk ki, mintogyha az atomerőműhöz ragaszkodunk.
[00:28:06]És a hozzáértőknek biztos vannak még ötleteik, hogy hol lehet energiát megtakarítani akár magának a hálózati rendszernek a működésében.
[00:28:15]Üm a magyar hangban nemrégiben megjelent publicisztikádban írtad, hogy ugye 2026-ban végre végetérhet a 20.
[00:28:23]századi magyar történelem.
[00:28:25]kényszerpályák, rossz kompromisszumok, idegen érdeket szolgáló hatalom története.
[00:28:32]Közel négy évtized sikertelen próbálkozásai után az ország nekilátott, hogy utolérje önmagát.
[00:28:35]És ugye ezt már részben érintettük, de hogy hogy most csak akkor ez az utolérése, hogy erre látszé.
[00:28:42]Tudom, hogy alapvetően ezt ugye többször a műsorban is, meg interjúban is elmondtad, alapvetően optimista, hangoltságú ember, vagy legalábbis tényleg sok.
[00:28:50]Hát ő ezt én most ahogy készültem a műsorra, megnéztem a korábbiakat, és ez el is hangzott, hogy hogy legalábbis nem vagy pesszimista e téren.
[00:28:58]Szerinted utolérhetjük, utolérhetjük-e önmagunkat és észrevesszük-e egyáltalán, hogy utolérjük magunkat?
[00:29:10]Igen, de mit jelent az, hogy utolérni?
[00:29:12]Tehát az útlóérés szóban benne van az, hogy van valamilyen norma, azt kéne elérni.
[00:29:17]Nekünk is olyannak kéne lenni, mint Nyugat-Európa, vagy nekünk is olyannak kéne lenni, mint Kína.
[00:29:21]Pedig ez nem igaz.
[00:29:23]Nekünk olyannak kéne lenni, amilyennek Magyarország még nincs kitalálva.
[00:29:29]És ezt kurzválnám.
[00:29:29]Ez nagyon fontos.
[00:29:33]Tehát nincs olyan kész, mint amit utánozhatnánk.
[00:29:35]mindig megpróbáljuk.
[00:29:35]A Orma azt mondta, hogy a jövő keletre van és irigykedve ott a kínai és orosz diktátorokra, akiknek milyen könnyű dolguk van a saját népükkel.
[00:29:50]Mások úgy gondolják, hogy a jövő az egyértelműen nyugaton van, és [horkantás] akkor minden megoldódik avval, hogy most visszatérjünk a mi természetes otthonunkba a Európába.
[00:29:57]Ez így is van, csak ez egy nagyon megosztott Európa, ahol éppen egymás torkának esnek a különböző meggyőződésű felek.
[00:30:07]És akkor most ezekben a vitákban mi hova fogunk állni?
[00:30:09]Tessék mondani, a zöld fordulatra készülő Európa vagy a zöld fordulat ellen tüntető jobboldali populista Európa sorait fogjuk erősíteni.
[00:30:20]És akkor csak egy példát hoztam azokból a dilámákból, amelyek Európában ránk várnak.
[00:30:25]Tehát ez egészen egyszerűen az, hogy most utólk, nem érünk utól, ez elsősorban a saját kreativitásunkon és tisztességünkön múlik.
[00:30:39]Képesek-e azok a politikai, gazdasági kultszerepekben levő emberek, és képesek-e azok a szintén kultszerepeket játszó tudós szakemberek a saját érdekeiken kívül mást is észrevenni, és főleg egymással együttműködni, egymással szóba állni, ami nekünk magyaroknak nem erős oldalunk.
[00:30:58]Azokkal is szóba állni, akik nem értenek velünk egyet, mert hülyék, és kár velük szóba állni.
[00:31:05]Szóval ez ez egy nagy kihívás, és ilyen szempontból a meccs még előttünk áll.
[00:31:11]Az optimizmus csak arra vonatkozott, hogy tényleg a magyarság történelmében, nem is tudom milyen régóta először fordul elő az, hogy valamilyen nagyhatalomnak a nyomása nem kényszerít minket valamire.
[00:31:25]Tehát most se a török, se a tatár, se az orosz, se a német, se az osztrák nem akar minket elnyomni.
[00:31:34]háborúba taszítani, kifosztani.
[00:31:37]Hát ez óriási.
[00:31:40]Most már csak rajtunk, most már csak a saját hülyeségünktől kéne megszabadulni.
[00:31:44]Az nehezebb lesz.
[00:31:44]Tehát ez egy olyan szabadságharc, ahol önmagunkat kell felszabadítani az elő előítéleteink, rossz beidőződéseink és a bizalmatlanságunk alól.
[00:31:57]Igen, ezért is kérdeztem, és azért is vezettem föl az optimizmussal, mert hogy ugye azt írod, hogy végetértett a 20.
[00:32:04]századi magyar történelem, de hogy vajon azok a reflexek, amik ha nem is az elmúlt 16, de mondjuk az elmúlt 36 évben belénk égtek vagy 500 és akkor igen, arról még nehéz, csak hogy most akkor nézzük azt az elvben szabad Magyarország politikai, közéleti társadalmi reflexeit, szerinted azok azokat el lehet ki lehet nőni?
[00:32:29]Tehát mindent lehet a az ilyen jövőidejű találgatások azok mindig komolytalanok.
[00:32:36]Azt [torokköszörülés] beszéljünk a múltól, azt észrevehettük, hogy azért olyan történelmi sorsfordulókon, amikor lehetőség nyílt erre, akkor egészen váratlan módon kreatív, öntevékeny, bátor kezdeményezésekrekel találkoztunk 1956-ban ugyanúgy mint 1945 és 48 között.
[00:33:01]Szóval ezt a kezdeményzőkészséget, ezt úgy kellett mindig újra és újra bunkósbótal agyon verni.
[00:33:08]Tehát ez nemről nemzedékre újra termelődik.
[00:33:11]Még akkor is, hogyha mi már egy erősen kontraszelektált társadalom vagyunk.
[00:33:17]Evvel se szeretünk szembenézni, de egy olyan ország, ahol 100 éve nemzedéktől nemzedékre megölték, elüldözték, ö börtönbe csukták, elszigetelték, kiszorították a kezdeményező, vállalkozó képes csoportokat, hát an annak a kreativitása lecsökken.
[00:33:39]És ugye ezt nem kell elmagyaráznom, hogy a történel minden újabb történelmi sorsfordulón 100zerek menekültek.
[00:33:47]100zrek vagy százezrek pusztultak el.
[00:33:51]Ezek a múltbeli veszteségek, ezek visszaköszönnek.
[00:33:53]De hát az életszámokókból élni akar, ahogy azt Adi Andre mondta, és minden nemzedékkel valahogy újra újra megszólatnak azok a lelkes bizakodó emberek, akiknek én nem szeretném elvenni ettől a kedvét.
[00:34:10]És akkor ez megint csak a jövőbe vagy jövőre vonatkozó kérdés.
[00:34:11]Hát akkor így, hogyha az előbbiek alapján ez is komolytalan lesz, de mégis kíváncsi vagyok a véleményedre, hogy hogy az eddig látottak alapján szerinted a ami most váránk a politikai környezetre, vagy a igen közéleti politikai környezetre gondolok, az lehetőséget ad, vagy szabadabb mozgásteret ad majd ezeknek a kreatív vagy remélhetőleg kreatív elméknek.
[00:34:33]Tehát azok a jelek, amik eddig vagy azok a tevék, vagy azok a döntések és és események, amik eddig jellemezték a Magyar Péter kormányát, hogyha ha ezt most ebből projektálunk, akkor akkor mit gondolsz, lesz tér arra, hogy kibontakozzanak a kreatív ember?
[00:34:50][torokköszörülés] Nem az az érdekes, hogy én mit gondolok, hanem maga a helyzet roppant érdekes.
[00:34:54]Tehát egyszerre le kell folytatni egy számonkérést, töppen egy vértelen forradalmat, amelyben ezt az egész elróhatt ner apparátust összes haszonyélvezőjével és sábszedőjével együtt elzavarják, felelősségre vonják, vissza kell [torokköszörülés] szerezni a a a tulajdont a a mérhetetlen tömegben, magánkéz juttatott, elmagántulajdonított állami vagyont.
[00:35:31]Ez a ez egy ilyen politikai küzdelem, szájkarate, ez bírósági eljárások sokaságát kell, hogy maga után vonja, másképpen nem megy.
[00:35:39]Tudnilik.
[00:35:39]Tehát van egy ilyen látványos küzdelem, folyik a parlamenti ketrecarc.
[00:35:47][horkantás] Érthető módon a nyilvánosságot ez köti le, az emberek drukkolnak, nem drukkolnak, de ez megkerülhetetlen, de igazából nem ebben dől el a jövő.
[00:36:00]Ezt le kell folytatni.
[00:36:00]Magyar Péter erre kapott megbízatást, és erre úgy tűnik, hogy kiválóan alkalmas és felkészült.
[00:36:04]És közben viszont egy egészen más szólamban, egészen más hangfekvésben el kellene kezdeni azt az építkezést, aminek az alapjai is hiányoznak.
[00:36:16]Tehát ki kell tűzni célokat, meg kell állapodni módszerekben, prioritásokban, és utána hozzálátni annak az intézményrendszernek a felépítéséhez, a amivel erre képesek vagyunk.
[00:36:29]Tehát egy építkezés, ami nem ilyen látványos, de ami sokkal fontosabb.
[00:36:34]Tulajdonképpen gondolkodó embereknek evvel kéne törődni, ebbe kéne befurakodni, bekéreckedni, hogy tessék már megengedni, hogy segítsünk, vagy tessék már ránk bízni.
[00:36:44]Mi tanárok jobban tudjuk, hogy hogyan kell tanítani.
[00:36:47]Mi gazdák jobban tudjuk, hogy mi kell a földjeinken.
[00:36:52]És hát akkor lássatok hozzá, csináljátok, és ne kérjetek hozzá engedélyt, vagy írjétek azokat a jogszabályokat, amelyek fölszabadítják a cselekvőképességeteket.
[00:37:05]Tehát, hogy en ez hogyan fog eldőlni ez a küzdelem.
[00:37:13]Erről meg ezt nem tudjuk, de hát ez ez ezen múlik.
[00:37:15]Ez maga a nagy kérdés.
[00:37:15]Most állt fel egy kormány valószínűleg tele jó szándékú, tehetséges emberekkel, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek akár egymással egyetértenek, hiszen most találkoznak egymás először.
[00:37:29]Tehát miért próbáljuk most kiolvasni a nem tudom kávézacból vagy bélióslatokból azt, hogy hogyan fog a magyar kormányon belül a gazdaságpolitika, az oktatáspolitika, a környezetvédelem alakulni, amikor még ők maguk se döntötték el, és nem játszották le azokat a meccseket, amelyeken el fog dőlni, hogy merre indulnak el.
[00:37:56]És az is lehet, hogy olyan új ellenzéki pártok fognak alakulni, amelyeknek lesz ehhez hozzászólni, konstruktív hozzászólnivalójuk.
[00:38:04]Ennek egy semmény nyomát nem látom.
[00:38:06]A Fidesz romjaiból, vagy a szokásos magyar szélső jobboldal előítéleteit megtestesítő mihazámból.
[00:38:18]Szóval erről a területről nem nem innen várom ezt, de az a politikai életnek egy természetes velejárója, hogy különböző meggyőződéseket különböző pártok képviseljenek.
[00:38:29]De lehet, hogy az is nagyon jó, hogyha többféle meggyőződés egy párton, a Tiszapárton belül jelenik meg, mert miért ne?
[00:38:39]Ez meg ehhez például meg kéne alakulni, vagy meg kéne szervezni a Tiszapártot.
[00:38:44]De hát egyelőre nincs Tiszapárt.
[00:38:46]Vannak a Tiszaszigetek, vannak a szakapparátusok, minisztériumok, van a parlamenti frakció, van a Magyar Péter és baráti köre, és hát még ezen ezen belül sem alakult ki a a a tennivalók, a tervek, az erőviszonyok.
[00:39:08]Úgyhogy erről korai beszélni egyelőre óvatosan kormánypárti vagyok, csak mint írtam valahol, azt még nem tudom ezt hogyan kell csinálni, mert hosszú életem során még soha nem adódott lehetőségem arra, hogy kormánypárti legyek.
[00:39:22]És ennek kapcsán ezt erről min meg akartalak kérdezni, a Vida Camilla költő műsorvezető, a Partizánnak most már valószínűleg csak egykori műsorvezetője írta a mércén egy hát talán három részből álló essét, ahol azt vetette föl, hogy nagyon leegyszerűsítve, hogy az Orbán rendszer kritikusai az Orbánrendszer eltűntével mihez kezdenek majd vajon.
[00:39:42]Ugye ő ezt az egyébként nagyon jól hangzó fogalmakat vetette föl, hogy hogy ez a remény reménybiznisz és a beletörődés iparág magyarul, hogy beletörődtünk abba, hogy ez a rendszer van.
[00:39:58]Megpróbáljuk így pozicionálni magunkat ebben a NER környezetben, de ha a NER eltűnik, akkor vajon most mi mit fogunk kezdeni magunkkal?
[00:40:04]És és ez egyébként, ha már ez már egy majdnem metakérdés, mert hát ez hiszen ez a magyar hangra is ugyanúgy vonatkozhat akár, hogy vajon hogyan és miként boldogulnak azok a médiumok, amelyek korábban a a a kormánykritikusként léptek föl.
[00:40:21]Szerinted mi történhet egy ilyen légüres térben?
[00:40:24]Hát nem dehogy légüres.
[00:40:24]Mi az, hogy légüres tér?
[00:40:26]Hát végre nem avval kell foglalkozni, amit már annyira untunk.
[00:40:32]Tehát ti nem mondtátok, hogy 10 éve állandóan jajveszékelni, leleplezni, és már [torokköszörülés] nem tudsz olyan korrupciós ügyet, nem tudsz olyan gyerekabúzust önkormányzati kártékony döntő.
[00:40:49]Szóval nem nem tudsz már olyat mondani, amitől az olvasók felkapnák a fejüket, mert már hozzászoktunk.
[00:40:56]hogyha végre nem evvel kell foglalkozni, hanem a független sajó, a független értelmiség elkezdheti azon törni a fejét, hogy oké, de hogyan csinálnánk ezt jobban?
[00:41:09]Tehát milyen legyen a családsegítő szolgálat, a nemzeti alaptanterv vagy az energiapolitika?
[00:41:18]Hát ott azért van van miről beszélni.
[00:41:21]Azok pedig, akik eddig betagozódtak a nerbe, és ott próbálták magukat pozicionálni, azokat ne föltsed.
[00:41:28]Azok betagozódnak az új rendszerbe, és ott is ők fognak előbb közel kerülni a húsos fazékhoz, mint te vagy én.
[00:41:38]Mondjuk én nem is nem is törekszem a húsos fazé köz.
[00:41:41]remélhetőleg valóban ők fognak, legalábbis nálam hamarabb érnek oda, de igazából ezt ezt a közönség vagy a vagy a a hát mondjuk olvasó közönség vagy nézőközönség szempontjából is kérdeztem.
[00:41:53]Az a mi esetünkben nyilvánvalóan látszott, hogy arra igenis van igény, bármennyire is unta vagy vagy rettegett attól a a az a közönség, amit hall a az újabb és újabb botrányok.
[00:42:05]De valahogy mégis csak erre volt igény az utóbbi években, a választás előtti utolsó egy-két évben meg nyilván arra, hogy hogyan lehet ezt mindezt meghaladni, de ez egy kívül hipotetikus felvetések sorozata volt nyilvánvalóan, hiszen nem tudtuk biztosan mondani, hogy igen, ez meg ez fog történni természetesen, de hogy szerinted a közönség átállhat, tehát hogy akkor majd őket érdekelni fogja.
[00:42:26]Igen, én nem hiszem, hogy az embereket csak a leleplezések és az elkeseredés vagy a felháborodás indítana ára, hogy mondjuk egy heti lapot a kezükbe vegyenek, hanem azok az érdekes kulturális események, viták, különböző meggyőződések vitái, olyan tudományos újdonságok, amelyeknek például a magyar hang mindig Remek a tudományos mellékletem olvasni.
[00:43:00]Mindig találok benne érdekeset, mint ahogy a kultúrovadban is.
[00:43:02]Tehát szerintem bátran elő a pozitív témákkal, meg azokkal a vitákkal, amik nem arról szólnak, hogy vannak ők a hatalmon és mi ellenzéken, hanem vagyunk mi, akik mindenfélét gondolunk a világról, és például egymás se értünk egyet.
[00:43:23]Üüm.
[00:43:23]Ugyanakkor ezt és ez most megint csak a a korábbi reflexeket hozhatja elő, de muszáj megkérdeznem, ugye a a mondható, hogy konstruktív ellenzékr lenne szükség, amit hát a a Fidesz konstruktivitását azt azt hiszem már ezt a rövid alatt felmérhettük, de mégsem megkerülhető kérdés, hogy vajon mi lesz a főkonstruktőrrel Orbán Viktorral, aki aki mostanra gyakorlatilag teljesen eltűnt, egy szotyolás zacskó mögé bújva valahol valamelyik stadionban, nem?
[00:43:50]hogy milyen szerepet szánhat szerinted magának, és milyen szerepe lehet még ebben a közéletben?
[00:43:59]Nem tud elképzelni, hogy ez engem mennyire nem érdekel.
[00:44:04]Ennél érdekesebb, hogy mi fog történni azokkal a számos, kitűnő, művelt, becsületes emberrel, akik a Fidesz következetes kitartó szavazói voltak, és nem vették észre, és tehát nem akarták észrevenni azt, hogy ezt a pártot Orbán Viktor szép lassan fölszámolta és átépítette egy ilyen ilen pénzszívó, hatalomkisajátító gépezetté, amelyben minden szál az ő kezébe fut össze.
[00:44:39]Szóval, hogy ezek a tisztességes emberek, akik akár érdekből, mert az se szégyen, vagy meggyőződésből, vagy családi tradíciók folytán, mi mindig a jobboldali pártra szavazunk, érted?
[00:44:50]ö kitartottak a Fidesz mellett, ezek most lassan ébredeznek, és hogy velük mi lesz, az érdekelne.
[00:44:58]Tehát az, hogy a Orbán és a haverjaival mi lesz, az azon túl van.
[00:45:05]Ez ezzel törődjenek a bíróságok.
[00:45:09]De ezeket kár lenne elveszíteni azokat a jobboldali szavazókat, hogy ők csinálnak maguknak egy tisztességes új, mit tudom én, keresztény demokrata pártot.
[00:45:21]vagy más megoldást válasz, azt teljesen beolvadnak a Tiszapártba, vagy ez ez egy érdekes kérdés, vagy visszavonulnak a politikától és a civil életben fejtik ki a tevékenységüket.
[00:45:37]Volt egy kedves öregátom, kiváló köz kiváló, egészen kiváló közgazdaszás Szakolcai György, aki azt mondta nekem olyan 85-86 éves korában, hogy tudod András, addig nem szeretnék meghalni.
[00:45:50]ameddig Magyarországon nem alakul egy becsületes keresztény konzervatív párt.
[00:45:56]Mondtam Gyurikám, feltaláltad az örök élet titkát.
[00:45:58]Sajnos már nem él szokolcai György, és még nem alakult ilyen párt.
[00:46:06]Hát és hogy de hogy a ugyanakkor a azt felvetettük, hogy vagy elmondtad, hogy nem lehet ennyi idő alatt nyilván semmilyen következtést levontni a kormány munkájából.
[00:46:16]viszont ha nem előre, hanem visszafelé tekintünk, és mondjuk az általad gyakran elemzett 19.
[00:46:24]századot vesszük mintaként, ahol ugye azt láttuk, hogy a főleg a kiegyezés után, tehát mondjuk a század második felében a politikai élet az azt egy egy monolt a szabadelvű párt uralta egészen sokáig.
[00:46:37]ugye sorra nyerték a választásokat megggyőzőfölénnyel.
[00:46:40]És azt ha ha onnan tovább lépünk, akkor a magyar történelmet valahogy mindig ezek a nagyon hosszú és egyre unalmasabb egypártrendszerű periódusok uralták vagy dominálták.
[00:46:52]Szerinted ez most is így lesz, hogy a magyarok akkor most léptek egy nagyot, valamit változtattak és akkor ez most jól van, és ez is megy tovább ugyanúgy majd, mint tudom, hogy össz megint nagyon hipotetikus, csak hogyha a múltból vesszük a példákat, akkor erre megint látsz esélyd.
[00:47:10]Benedek, ha beszéljünk olyasmiről, amiről az ember felelősen tud véleményt mondani.
[00:47:14]Hát mit tudom én, hogy ez, hogy az a múlt múltban sem volt ez ilyen egyértelmű.
[00:47:23]És általában olyan egyértelműen eltolódott erőviszonyok álltak emögött, amelyek lehetetlené tették valódi alternatívák erős ellenzéki mozgalmak kibontakozását.
[00:47:40]És hát akkor ez így így alakult.
[00:47:40]Még egyszer mondom, most kivételesen nem ez a helyzet.
[00:47:47]Tehát nincsenek olyan nemzetközi, tehát kényszerek, nincs olyan elnyomó hatalom, amely kényszerpályára terelni az országot.
[00:48:02]Ezért az al a különböző alternatíváknak akár akár egy kiegyensúlyozott demokratikus vetélkedése is elképzelhető lenne.
[00:48:12]Üüm itt a végén még egy témát felhoznék.
[00:48:16]Ugye az elmúlt egy másfél, sőt hát 2022 óta nagyjából a Ukrajna és Oroszország háborúja határozta meg a a politikai riogatás kommunikációját.
[00:48:30]A és ugye hát ezt Orbán Viktó teljesen egyértelműen képviselte, hogy itt orosz csak Oroszország nyerhet, Ukrajna biztos, hogy veszít.
[00:48:36]Hát most elérkeztünk 2026 lassan őszéhez, remélhetőleg hamarosan.
[00:48:44]És azt látjuk, hogy Ukrajna egy középhatalomként kerülhet ki remé a remélhetőleg minél hamarabb lezáródó konfliktusból.
[00:48:52]Az, hogy nyilvánvalóan Putyin nem fogja azt kommunikálni se, ahogy Oroszország veszített, de gyakorlatilag mégis csak erről lesz majd szó.
[00:48:56]És itt lesz egy olyan katonai hatalom, amit most már az Egyesült Államoknak is szállít fegyvert, a közelkeletre is szállít fegyvert.
[00:49:03]És ezt a hatalmat mi négy éven keresztül nagyon brutálisan és megalázó módon ekéztük, ahogy csak lehetett.
[00:49:10]Milyen, Milyennek látod most a, vagy nem is most, hanem milyen lehet a két ország kapcsolata?
[00:49:19]Fordgatókönyven bőven szóltunk erről a katasztrófáról.
[00:49:21]Tehát ez ez egy ilyen diplomáciai katasztrófa.
[00:49:23]Ennél öngyilkosabb dolgot Orbán nem tehetett volna, mintogy evvel a felemelkedő új kelet-európai blokkal, ami a Balti államok, Lengyelországra, talán Románia és mindenesetre Ukrajna, ezzel a lehető legrosszabb viszonyba kerüljünk, meg ugye a skandináv országokkal, akiknek a svédeknek a NATO csatlakozását minden errővel akadályoztuk, tehát [horkantás] a a az orosz érdekek nyílt kiszolgálása minket egy védhetetlen helyzet be hozott.
[00:49:56]És hiába most nyilván magyar Péterék mindent megpróbálnak, hogy ennek bebizonyítsák azt, hogy ez nem mi, ez nem a magyar külpolitika, hanem ez a Száó Péter és Orbán Viktor magánvállalkozása.
[00:50:11]De hát ez nem ilyen egyszerű, mert ezt mi több cikluson keresztül a választó választó polgárok többsége hitelt szavazott ennek a megoldásnak.
[00:50:21]Nagyon nehéz lesz ebből kimászni.
[00:50:24]Tehát ahogy a a Kisant halálos szorítás, ahogy mondták, ugye a két világháború között korlátozta Magyarország nemzetközi mozgásterét, úgy fogja korlátozni Európában egy jó darabig az a bizalmatlanság, amit örököltünk az Orbán rendszertől.
[00:50:38]És bár mondjuk a diplomácia azért elég sokszor rugalmasnak tűnik, pláne hogyha érdek alapon határozzák meg a célokat.
[00:50:48]De hogy szerinted akkor ebből ebből nem is nagyon van, vagy nagyon nehezen van csak kiút.
[00:50:55]Hogyha egy olyan nagyszág, mint az Egyesült Államok ilyen gátlástalan és cinikusan, érdekalapon határozza meg a külpolitikáját, még az is bizalomvesztéssel és politikai veszteséggel jár.
[00:51:08]De hogyha evvel egy kisország próbálkozik, a akkor abba belerokkan.
[00:51:14]Tehát éppen arról van szó, hogy a megbízható szövetséges, a kiszámítható elvi alapon álló külpolitika az, ami érvényesüléshez juttathat egy olyan kisországot, mint Magyarország, és hát evvel nem dicsekedhetünk.
[00:51:32]Úgyhogy e erre erre nincs mentség, ebből nem lehet jól kijönni.
[00:51:37]Ezt hiába magyarázták, hogy mi csak az üzleti érdekeink után megyünk, ami nem igaz.
[00:51:43][torokköszörülés] Tehát amikor az üzleti érdekek azéri baltás gyilkostól a kvázi rabszolgatartó dél-koreai cégeken keresztül, szóval bármit bármit kiszolgálunk, ami nekünk hoz egy kicsit, ezt nem kül külpolitikának hívják.
[00:52:02]Nem nem akarom minősít, hog ezt minek hívják.
[00:52:05]Nagyon fontos intézkedés az, hogy a külügyminisztériumról lekerüljön.
[00:52:10]Talán már le is került az a felirat, hogy külgazdasági és külügyminisztérium.
[00:52:15]Úristen, nem kell kiírni, gyerekek.
[00:52:18]Tudjuk, hogy minden ország a üzleti hasznot is kíván kovácsolni a külpolitikájából, de ezt legalább nem kell ilyen pofátlanul odaírni.
[00:52:25]Ez annyira jellemző volt az egészártói mentalitásra.
[00:52:31]Hát de ugye az ő most későbbi munkavállalása is teljesen egyértelmű ugye hogy a BVID-nél lett ameddig szabadlábon védekezik addig ott a helye.
[00:52:41]De akkor és a utolsó kérdésként ugye azzal kezdtem, hogy hogyan befolyásolják azok az álhírek, politikusok által terjesztett álhírek és konteók a környezetvédelem ügyét Magyarországon.
[00:52:52]Akkor most nézzük ezt globális méretekben, hogy az Áltadel Tett Egyesült Államok vezetője, Donald Trump talán az egyik leg aktívabb terjesztője a különféle áltudományos hír, álhíreknek, összeesküés elméleteknek.
[00:53:07]Amég a jelenleg talán legnagyobb globális hatalom feje ebben érdekelt, addig szerinted szintén csak szintén globális méretekben milyen esélyei lehetnek a a környezetvédelemnek?
[00:53:21]Az a kérdés, milyen esélyei lehetnek Donald Trumpnak.
[00:53:24]Hát és akkor ez meg a következő Igen, de ő ő most bejelentette, hogy hogy az Amerika alkotmányi a szememen már harmadszor is kívánja jelölni, vagy kíván elindulni a választáson.
[00:53:34]hogy csodálnám, hogyha ez sikerülne neki.
[00:53:37]Tehát Trump evvel az egészen gyalázatos minden irányú populista [horkantás] lebutításával az amerikai politikának mondom nagyon komolyan ártott az Egyesült Államoknak.
[00:53:52]Mi zöldek nem panaszkodhatunk rá, mert a szabad úgynevezett szabadkereskedelmi világrend, tehát a gazdasági globalizációra ilyen halálos csapásokat, mint még senki nem nélt, mint Donald Trump.
[00:54:05]Úgyhogy hajrá Trump, csak így tovább.
[00:54:07]Nekünk dolgozol.
[00:54:09]Ö az De nem akarok cinikus lenni.
[00:54:13]Azt se mondom, hogy az ökológiai katasztrófa nekünk dolgozik, és majd minél rosszabb lesz, annál rossz Isten őriz.
[00:54:22]Éppen ellenkezőleg úgy tűnik, hogy van a világon egy sajnos kicsiny elszigetelt rész az Európai Unió, ahol legalább fele más, de a [torokköszörülés] de reális, jó irányba tartó lépéseket tesznek vagy terveznek az ökológiai katasztrófa elhárítására.
[00:54:43]És ezeket az esélyeket kellene erősíteni Magyarországnak is furcsa módon.
[00:54:47]minél demokratikusabban működik egy világrész, és ugye itt még Európa vezet, minél inkább van a közvetlenül érintetteknek beleszólása abba, hogy mi történik a saját földjükkel, vizeikkel, tehát a közvetlen érdekeltségükbe tartozó természeti forrásokkal, annál nagyobb az esélye annak, hogy valamit megmentenek belőle, és minél távolabb sületig a döntés valamilyen nagy globális hálózatokban, annál kilátástalan Az, mert a globális hálózat az osztoroszt, ott csak számtan példák vagyunk, algoritmusok, ahogy ezt most mondják amelyek mindig azt katóják ki, hogy mi a hasznosabb, a hatékonyabb és akkor a a erőforrások kifosztása, minél gyorsabb elhasználása, az az üzleti érdek.
[00:55:39]Tehát ezekkel a globális ö gazdasági és persze katonai érdekekkel szemben az egyetlen kibúvó az, hogyha ebből kiszállt ezeket legyőzni nem lehet kiszállni a játékból lehet egy ország, egy város, egy földrész, mint az Európai Unió kiszállhat és azt mondta, hogy köszönjük szépen, nekünk itt megvannak a saját tudásunk magunk természeti kincsei, magunk kulturális öröksége, a magunk demokratikus meggyőződése.
[00:56:19]Mi ehhez tartjuk magunkat, és igyekszünk minél kevésbé függenni ezektől a nagyhatalmi játszmáktól.
[00:56:25]Ez Európa esélye, ez Magyarország esélye, és abban bízhatunk, hogy előbb-utóbb azok az birodalmak, népei is rólunk vesznek majd példát, akiket egyre durvábban ér pofába az ökológiai katasztrófa, a klímaváltozás, az ivóvízhiány, a termőföldek pusztulása, a termőtalaj pusztulása, a beporzó rovarok pusztulása, a víz megmérgeződése, az emberi sejtekbe hatoló ilyen mikróműanyagok és egyéb rádioaktív anyagok és a többi és a többi.
[00:57:07]És amikor az emberiség ébredezni kezd, akkor addigra álljanak előttük olyan példák, amelyeket egy kö egy kis közösség, egy ökofalu, egy zöld gondolkodású ország vagy egy ilyen irányba tartó közösség az Európai Unió addigra, mint példát nekik nyújtani tud.
[00:57:32]Hát bízunk benne, és bízunk benne, hogy minél hamarabb ébredezni kezdünk.
[00:57:34]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél és beszélgettünk.
[00:57:39]Önöknek pedig köszönjük a figyelmet.
[00:57:41]Amennyiben tehetik, támogassák a magyar hangot, fizessenek elő a lapra, iratkozzanak fel a YouTube csatornánkra, kövessenek bennünket a Facebookon, vásárolják könyveinket, Lányi András könyvét, illetve az általa szerkesztett felforgatókönyvet is.
[00:57:52]Nagyon szépen köszönjük.