Magyar Hang 1:12:08

Jeszenszky Géza: Szijjártó Péternél rosszabb külügyminisztere nem volt Magyarországnak – Kultúrtáj

interjúaranykonvoj-ügyjeszenszky gézakülpolitikaügynökaktákközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Jeszenszky Géza: Szijjártó Péternél rosszabb külügyminisztere nem volt Magyarországnak – Kultúrtáj
tl;dr
  • A Magyar Hang Kultúrtáj című műsorának vendége Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány volt külügyminisztere, korábbi washingtoni nagykövete.
  • Seszták és Hankó őrizetbe vételét elégtételként, nem kárörömként éli meg; a bírósági szakasz elhúzódásától fél – saját merénylet-ügye is még mindig tárgyalás nélkül van.
  • A tavalyi merénylő nem érte el célját, teljesen egészségesnek érzi magát; a támadás mögött szélsőjobboldali motivációt sejt, részben Raffay Ernő Kárpátaljás híresztelése nyomán.
  • Kárpátalja visszacsatolása naiv illúzió: az etnikai viszonyok miatt nincs rá alap, Putyinnak pedig esze ágában sem lenne területet adni.

„Ez a miniszterelnök nemhogy tudta, hanem kifizetett utasítása nélkül nem történhetett volna meg." – Jeszenszky Géza, az aranykonvoj-ügyről

  • 1989-ben az Alkotmánybíróság akadályozta meg az elszámoltatást; most nem bosszú, hanem igazságtétel kellene, a közmédia megszűnte pedig gyengíti a mártír-narratívát.
  • A Tisza-mozgalom tömegaktivitása szerinte nem fog elhalni, amíg a felelősségre vonás eredményre nem vezet.
  • Az október 23-án nyilvánosságra kerülő ügynökaktákat üdvözli; saját dossziéi alapján szerinte még van mit feltárni.
  • Ukrajna támogatása magyar érdek, az olajtárolás miatti orosz megtorlást mítosznak tartja; Putyin addig lép, ameddig engedik.
  • Trump elnöksége nála „nagy tragédia", Kína-politikája „több mint furcsa"; Szijjártó a legrosszabb külügyminiszter, a BYD-ügy több mint etikátlan.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A műsor és a vendég

A Magyar Hang YouTube-csatornájának Kultúrtáj című műsorában a műsorvezető (bemutatkozása szerint „Picsor Benedek" – a név írásmódja bizonytalan) Jeszenszky Géza történészt, az Antall-kormány volt külügyminiszterét, korábbi washingtoni nagykövetet fogadta vendégül. Jeszenszky nem először járt a műsorban; a felvétel előtti héten az amerikai Bloomingtonban (Indiana) tartott előadásokat. A beszélgetés a keddi felvételnapot megelőző eseményekkel indult: hétfőn őrizetbe vették Seszták Miklós volt minisztert, majd Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs minisztert – mindkettőjüket őrizetben tartják. A műsorvezető jelezte: szó lesz külpolitikáról, az ukrán–magyar viszonyról és az ügynökaktákról is.

Seszták és Hankó őrizetbe vétele: az elszámoltatás kezdete

A műsorvezető szerint a két volt miniszter elfogása a rendszerváltás óta, illetve 1989 óta „meglehetősen szokatlan esemény" a magyar demokráciában, és rákérdezett: hogyan élte meg ezt a vendég?

Jeszenszky úgy fogalmazott: van, aki szerint „a legszebb öröm a káröröm", ő azonban nem kárörömet érez, hanem elégtételt – akárcsak sok honfitársa –, mert a korrupció különösen undorító, pláne, ha a hatalom csúcsán lévő emberek használják ki pozíciójukat. Eszébe idézte a közismert mondást: a korrupcióhoz kettő kell – csak akkor működik, ha van, aki igényli és elfogadja a vesztegetési kísérleteket. Elmondta: bár ő is egyetért az ártatlanság vélelmével, itt „olyan hatalmas lólábak" kilógnak, hogy ez nem csak a két ember esetében áll; tudni lehet, hogy egyesek hihetetlen vagyont halmoztak fel, és ezt a vagyont nem a közvérre, hanem saját, pazarló céljaikra használták. Ha ezeket sikerül felelősségre vonni és elítélni, az komoly visszatartó erő lesz – nem csak Magyarországon, hanem az egész világon, hiszen a korrupció nem magyar specialitás, az egykori keleti blokkban más formában ugyancsak működött.

A hat éves határidő és az igazságszolgáltatás tempója

A műsorvezető felvetette: komoly vita bontakozott ki arról, hogy a hat év, amit Unger Anna, a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke céldátumként megnevezett, nem túl késő-e ahhoz, hogy az elszámoltatás eredményre vezessen.

„Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Ezt én sajnálattal tapasztalom." – Jeszenszky Géza *

Jeszenszky szerint gyorsítani lehet a jogállamiság tiszteletben tartása mellett is, és bízik benne, hogy ez lehetséges. Amerikáról szokás mondani, hogy az „ügyvédek országa", ahol a lehetetlen ügyekben is hosszú pereskedés folyik – példaként említette, hogy valaki beperelt egy dohánygyártót tüdőrákja miatt, és ahelyett, hogy kiröhögték volna, a végén kapott kártérítést, mert jó ügyvédei voltak. Ugyanakkor Borhi László történész kollégájával – aki érdeklődött, hogyan áll Magyarországon a felelősségre vonás – arról beszélt, hogy Amerikában az ilyen ügyek sokkal gyorsabban zajlanak: egy magas rangú amerikait egy korrupciós jellegű ügyben másfél év alatt elítéltek.

Jeszenszky különbséget tett a nyomozás és a bírósági eljárás között: a nyomozás elindult – ezt örömmel látja –, de a bírósági szakasz sokáig tarthat. Ő nem jogász, de abból, amit olvas, tudja: egy bíró sok üggyel foglalkozik, könnyű elnapolni egy tárgyalást, ha a tanú vagy a vádlott – aki nincs letartóztatásban – nem jelenik meg; így hetek, hónapok telnek el.

Saját példát is hozott: tavaly június 1-jén ellene és a felesége ellen is gyilkos merényletet követtek el. A tettest tetten érték, reménye szerint ma is letartóztatásban van, mégis – amenny tud – még mindig nincs tárgyalás. Ha egy ilyen, gyakorlatilag vitathatatlan, tettenérésen alapuló ügy is elhúzódik, akkor félő, hogy a magas rangú vádlottak jó ügyvédekkel szintén elhúzzák az ügyeket. A hat éves jóslat ugyan nem hangzott jól, és ő sem hallotta örömmel, de mivel nyilvánosságot kapott, előfordulhat, hogy épp ez a figyelmeztetés éri el, hogy minden törvényes garancia betartásával az eljárás mégse tartson hat évig, és a bizonyított bűncselekménnyel vádoltak megkapják a méltó büntetésüket.

A merénylet: „ha nem operáltak volna meg, nem beszélgetnénk"

A műsorvezető rákérdezett, hogy van a merénylet óta. Jeszenszky elmondta: az utcán ma is sokan megállítják és kérdezik, hogy van. A műtét – amelyet a merénylet éjszakáján végeztek el – mentette meg az életét:

„Ha nem operáltak volna meg a merénylet éjszakáján, akkor nem beszélgetnénk." – Jeszenszky Géza *

A seb – a füle fölött található – begyógyult, egy fertőzést sikerült leküzdeni, és ma teljesen egészségesnek érzi magát. Elmondta, hogy az egyik első kérdése az volt az orvosoknak, hogy hordhat-e sísisakot, hiszen közismert a sísport iránti szenvedélye – megnyugtatták, hogy bárhová mehet, akár magas hegyekbe is. Hozzátette: ebben a korban természetesen vannak más betegségei is, 2017-ben szívműtéten esett át, de nyáron sokat evezett, kirándul a hegyekben, és készül a síszezonra – vagyis „a merénylő nem érte el a célját".

Kifejtette: a támadó nemcsak megölni akarta, hanem fel akarta gyújtani – benzint és öngyújtót is nála volt, hogy ha az áldozat eszméletét veszti, leöntse és garantáltan szörnyű szenvedések közepette pusztuljon el. Arra a kérdésre, hogy lelkileg hogyan tudta feldolgozni, azt mondta: teljes mértékben. Történészként is látja, milyen sors fenyegeti a teljesen ártatlan embereket, pláne, ha valaki a politikába kerül vagy belépő.

A gyilkossági kísérletnek szerinte nyilván politikai motivációja volt, bár a merénylő egy szót sem szólt, és kétszer próbálta megölni. Meggyőződése – amit a Magyar Hang újságírói is kikutattak –, hogy a támadó szélsőjobboldali ember, aki felülhetett annak az „ostoba hírnek", hogy az Antall-kormány elmulasztotta Kárpátalja visszacsatolását. Ennek a híresztelésnek egyik forrása Raffay Ernő, a korábban történészként ismert ember, aki előadásaiban azt terjeszti, hogy Kravcsuk, az akkori ukrán elnök felkínálta volna Magyarországnak Kárpátalját: „ha kell, vigyétek". Jeszenszky szerint ez a szöveg ma is elhangzik, és meglepően sokan felülnek neki – még jóindulattal is kérdezik tőle manapság, hogy tényleg így volt-e, és nem tudtak-e visszaszerezni valamit a Trianonban elvesztett területekből.

Kárpátalja-visszacsatolás: „naiv illúzió"

A műsorvezető rákérdezett, hogy ezek az ötletek mennyire fordultak meg a döntéshozók fejében, főleg Oroszország 2022-es támadása után, és hogy Putyin segítene-e ebben Magyarországnak.

Jeszenszky válaszában – amit a Magyar Hang online hozzászólásában is megosztott – leszögezte: bármilyen szomorú is, a történelmi Magyarország megszűnésén nem lehet változtatni; az 1918 előtti ország amúgy is soknemzetiségű volt. Kárpátalja akkori lakosságának többsége ruszin vagy ukrán, azaz szláv nyelvű nép volt; körülbelül a lakosság 30 százaléka volt magyar vagy magyar tudatú – akár német vagy zsidó származású. A háború előtti arány azóta rendkívül lecsökkent: az elmúlt 30 évben körülbelül 150 ezer volt az ottani magyarok száma, miközben a szlávok száma 1 millióra nőtt. Így semmilyen etnikai, demográfiai alapja nem volt annak, hogy akár egy pártatlan döntőbíró, akár népszavazás Kárpátalja egész területét Magyarországhoz csatolja. Sokan, akik erre reménykednek, nincsenek tisztában az etnikai viszonyokkal, és azt hiszik, Kárpátalja magyar többségű terület – „hát nem így van". Legfeljebb a magyar lakta sáv – amely tulajdonképpen az Alföld része – jöhetett szóba esetleges területváltozáskor.

Oroszország részéről Medvegyev, a korábbi elnök olyan térképeket oszt meg, amelyek szerint Ukrajna „mesterséges ország", és fel kell osztani a szomszédai között – Lengyelország és Románia mellett Magyarország is kapná a kárpátaljai részt. Jeszenszky szerint azonban egy tájékozott, művelt ember – legyen az akár Orbán Viktor egykori miniszterelnök – tisztában volt mind az etnikai viszonyokkal, mind azzal, amire ő mindig rámutatott: ha Ukrajna összeomlana és bábkormánnyá válna, és felmerülne területek leválasztása, Putyinnak esze ágában sem lenne ezt a nemcsak szép, hanem stratégiailag rendkívül fontos, a Kárpátokon belül lengyel, szlovák, román és magyar lakossággal határos területet odaadni. Ezért annektálta a Szovjetunió a második világháború után: ha a trianoni döntést érvényesítették volna újra, a terület az 1920-as békeszerződések alapján Csehszlovákiához került volna vissza.

„Nem képzelheti ezt józan ember, hogy Magyarországnak akár néhány falut átengedne." – Jeszenszky Géza *

Történelmi példaként említette: a harmincas évek végén, amikor Hitler az Anschlussban bekebelezte Ausztriát, a magyar nyilasok és a szélsőjobb azt gondolta, Hitler – „a mi nagy barátunk" – visszaadja majd a Burgenlandnak nevezett egykori nyugat-magyarországi területet. „Esze ágában sem volt." Ugyanígy Putyinnak sincs – ez egy naiv illúzió.

Az aranykonvoj-ügy: a legkézenfekvőbb szál Orbán Viktor felé

A műsorvezető felvetette: szakértők és laikusok szerint az aranykonvoj-ügy talán a legnyilvánvalóbb eset, amelyben a hatóságok eljuthatnak Orbán Viktorhoz, és nehéz feltételezni, hogy ne ő adta volna ki a végső utasítást.

Jeszenszky egyetértett:

„Senki sem hiheti… hogy a saját szakállára egy ilyen lényegében útonállást nem hajthat végre a magyar hatalom, a hatóság, a titkoszolgálat – senki, még akár valamilyen gyanú esetén sem. Ez egy olyan lépés volt, ami a miniszterelnök nemhogy tudta, hanem kifizetett utasítása nélkül nem történhetett volna meg." – Jeszenszky Géza *

Szerinte ez kézzelfogó; a kérdés csak az, hogyan lehet bizonyítani – papír erről nyilván nincs, tanúvallomásokra volna szükség.

Foci, Belfast és a magángépek

A műsorvezető említette: miközben Hankó Balást elvitték, Orbán Viktor Belfastban nézte az Észak-Írország–Magyarország focimeccset. Jeszenszky szerint a magyar foci külön téma:

„A magyar foci tönkretevője is Orbán Viktor, azokkal a hatalmas pénzekkel, amiket öntött bele: motiváció nélküli, csak jól megfizetett játékosok." – Jeszenszky Géza *

Szerinte ebben is egyfajta igazságtételt lát: Orbán számára a futballeredmények annyira fontosak voltak, és „nagy pofon", hogy Magyarország nem került be a világ legjobb futballcsapatai közé.

Arra a kérdésre, hogy a belfasti utazás azért volt-e, hogy megnézze a meccset, vagy hogy ne legyen itthon, amikor elviszik a minisztereit, Jeszenszky azt mondta: talán mindkettő. A hívei nagyobb aktivitást várnának tőle, de ő nem nyújt – nem is tudhat – érdemi védelmet, támogatást a médiájának sem, és nem is nagyon akar; így a meccs jó ürügy volt. Hozzátette: Orbán már régóta nem tud futballozni, „már csak a testsúlyánál fogva sem", mégis a legpolitikailag fontosabb időkben is mindig talált időt arra, hogy magángépen vagy közpénzen, menetrendszerű járatok helyett akár a világ végére elrepüljön egy meccset megnézni, amit otthon a képernyőn is nézhetett volna. „Ez is tulajdonképpen egy abnormális dolog" – egy felelős miniszterelnöknek arra nem lehet ideje, hogy órák hosszat utazzon egy meccsért.

1989 tanulságai: az elmaradt igazságtétel és a Fidesz mártír-narratívája

A műsorvezető említette: interjúalanyai gyakran vetik össze a jelenlegi kormányváltást 1989-cel, azzal az érvvel, hogy ami akkor elmaradt, most nem szabad elszalasztani.

Jeszenszky erre felidézte, hogy 1991-ben két MDF-es képviselő benyújtott egy törvényjavaslatot az úgynevezett igazságtételről. A lényege az volt – mivel nemzetközi jogi értelemben a legsúlyosabb büntetések is elévülnek –, hogy az elévülés ne a bűncselekmény időpontjától számoljon, hanem kezdődjön a szabadon választott parlament 1990 májusi összeülésével, hiszen a kommunizmus legszörnyűbb bűntettei (az 1956 előttiek és a forradalom leverését követő évek bűnei) addig nem voltak üldözhetők, nyomozhatók. Szerinte ez jogos társadalmi igény volt, ám az általa tisztelt Sólyom László, az Alkotmánybíróság akkori elnöke „steril jogi érveléssel" megakadályozta: a parlament elfogadta a javaslatot, az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette, mert a jogelvet nem lehet politikai megfontolásokkal felülbírálni. Ennek lett a következménye, hogy az 56-os vérbírák, valamint Biszku Béla belügyminiszter vagy Péter Gábor „ágyban, párnák között haltak meg" – az ember ezt humoristaként is csak sajnálni tudja. Ha van földi fölötti igazságszolgáltatás, az a történelem: „a történelem ezeket elítélte és elmarasztalja" – ezek nemcsak a magyar nemzet, hanem az emberiség elleni bűntettek voltak, akárcsak a második világháború végén a magyarországi nyilasok bűnei.

Ma nem ugyanaz a helyzet, de az Orbán-rendszer, a NER idején valóban – elsősorban a korrupciós bűncselekményeket – nem üldözték: Polt Péter legfőbb ügyész ezeket leállította, és ami nyilvánosságot kapott, az sem került nyomozás vagy bíróság elé. Ezért nagyon fontos a mostani általános igény – ami nem bosszúállás, ahogy Iványi Gábor, az általa „üldözött keresztény embernek" nevezett lelkész is mondja: igazságot kell szolgáltatni, nem bosszút állni.

A mártír-narratíva és a megszűnt agymosó-gépezet

A műsorvezető rákérdezett a Fidesz kommunikációs stratégiájára: eladható-e hosszú távon a mártír-narratíva? Jeszenszky felidézte: amikor Hankó Balást elvitték, az egész családját felvonultatta maga mögött, és „egy mint egy mártír" vonult – előbb a NAV-hoz, majd Kecskemétre vitték. Ez a narratíva a következő hetekben, hónapokban is eleven maradhat.

Szerinte azonban óriási különbség április 12-e óta, hogy megszűnt az „agymosóberendezés" – a közmédiának csúfolt kormánymédia –, valamint számos orgánuma: az internetes lapok, az ingyenesen terjesztett újságok, amelyek elhallgatták az igazságot. Aki korábban csak a Kossuth Rádióból és a köztelevízióból tájékozódott, annak fogalma sem volt arról, amit a társadalom jelentős része a maradék szabad médiából – a Magyar Hangból, a Válasz online-ból, a Heti Válaszból vagy a Heti Világgazdaságból (HVG) – megtudott. Most viszont a Fideszre szavazók és hívők is szembesülnek a ténnyel: ha pár nappal a választás előtt 100 milliókat osztogatnak olyan embereknek, cégeknek, amelyeknek semmi alapjuk, semmi közük nem volt a kultúrához, az „valóban a közpénz felhasználása egy pártcélra, politikai célra" – ugyanolyan kézzelfogható, mint nála a tetten ért gyilkossági kísérlet, és rövid úton a bíróság elé kellene kerülnie. Itt szerencsére könnyebb is bizonyítani, mert vannak papírok.

Felidézte az ATV Egyenes beszéd című műsorát, ahol Hankó Balázst nagyon egyértelműen szorongatták azzal, micsoda dolgokra adott pénzt. Hankó azt mondta: „az apparátusom…" – Jeszenszky elfogadja, hogy egyes konkrét döntéseket nem ő hozott, csak aláírta, de:

„Aki aláír, pláne miniszter, az felelős. Ez a miniszteri felelősség." – Jeszenszky Géza *

És ott van a miniszterelnöki felelősség is – ki tudja elképzelni, hogy ugyanez a jelenet egyszer Orbán Viktorral ismétlődik meg. A káröröm nem szép dolog, de ez az igazságérzet: aki mindenért felelős, adjon számot, és valóban feleljen.

Gyurgyák János interjúja

Jeszenszky említette jó barátját, Gyurgyák Jánost, akinek fontos könyve jelent meg a napokban, és aki a Válasz online-ban adott interjút. Az interjú kicsengése az, hogy az egykori barát, Orbán Viktor felelős azért, hogy kisiklatta a rendszerváltást, és majdnem ráment az ország.

„Nem kerülhető meg, hogy Orbán Viktor felelősségét megállapítsa akár egy bíróság – aztán hogy ez ellenő elmenekül-e, az egy más kérdés." – Jeszenszky Géza *

Jellemzőnek tartja, hogy a legtöbb bűnelkövető nem néz szembe a tettével: nem áll oda, nem tesz bűnbánatot, nem mondja, hogy „én ezt elkövettem", ahogy a terrorista szervezetek sem állnak oda indoklásaikkal, csak „vállalják a felelősséget". Reméli, hogy az igazságszolgáltatás malmai ezúttal kicsit gyorsabban fognak őrölni.

Eufória és apátia: mi vár a Tisza-mozgalomra?

A műsorvezető idézte Gyurgyák János – aki a Fidesz felső vezetésével együtt indult pályán – állítását: a magyar társadalom nagyon könnyen lelkesedik, és hasonló sebességgel zuhan apátiába. El tudja-e képzelni, hogy az április 12-i óriási eufória lendülete elfogy?

Jeszenszky válasza: a magyar történelemben nem volt olyan választás, amely ekkora többséget hozott volna – nemcsak a kétharmadról van szó, hanem arról, hogy ennyi aktív embert mozgatott meg a Tisza-szigetek (a kifejezés pontos alakja bizonytalan). Ez a közéleti aktivitás a demokrácia alapfeltétele, és általában hiányzott Magyarországon: az 1989–90-es rendszerváltás is lényegében az értelmiségre szorítkozott – a lakosság szimpatizált, de nem volt aktív résztvevője, hiszen a Kádár-rendszer teljesen apolitikussá próbálta nevelni a társadalmat. Az Orbán-rendszer viszont elérte, hogy ez az apolitikusság a lakosság majdnem a felénél megszűnt – és épp ez a biztató: ez nem fog elhalni.

Nyilván a Tisza aktivitása, tagsága is csökkenni fog, mert a legtöbb ember nem tud szabadidejéből és pénzéből órák hosszat közügyekkel foglalkozni – de az igény megmarad. Ha az elszámoltatás elhúzódik, a médiából mindenki hallani fog arról, hogyan próbálnak kibújni a felelősség alól a felelősségre vontak, és az igény addig biztosan fennmarad, amíg „akinek csak lehet, el nem éri a méltó büntetés".

Ügynökakták október 23-án: mit rejt még a múlt?

A műsorvezető említette: október 23-án az ünnep mellett egy másik fontos esemény is vár – az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. Mit vár ettől, és mit tapasztalt személyesen, hiszen az állambiztonságnak volt alkalma őt is lehallgatni?

Jeszenszky először is leszögezte: nagyjából ismert, hogy rengeteg irat hozzáférhető volt az állambiztonsági szolgálatok levéltárában – kutathattak ott nemcsak hivatásos történészek, és mindenkinek joga volt megtekinteni a rá vonatkozó iratokat. Voltak azonban korlátok, amelyek eltörlését nagyon örülné – talán az új törvény ezt is hozza –: olyan neveket töröltek, olvashatatlanná tettek, hogy épp ki volt a beszervező, ki volt az ügynök.

Személyes tapasztalatok a dossziékkal

Amikor először lehetőség volt betekintést kérni, ő Washingtonban volt nagykövet; írásban kérte, és kapott is pár tucat oldalnyi anyagot a megfigyeléséről. Tanulságos volt: kiderült, hogy már középiskolás korában készült róla jelentés – egyik osztálytársa, aki ráadásul a lakásán is járt, írt róla jelentést. A neve ki volt húzva (talán csak az ügynöknév szerepelt), így nem tudta, ki lehet; egy-két osztálytársára alaptalanul gyanakodott is, mígnem kiderült, melyikük volt az.

Később egyre több dokumentum, dosszié került a levéltárba. Amikor egy konferenciára írt tanulmányához – amely a Londonban 1956-ban disszidált kiváló magyar történész, László Péter megfigyeléséről szólt – személyesen napokat töltött a levéltárban, tapasztalta: sokkal több megfigyelés készült róla, mint gondolta. A tanulmány angolul megjelent. Érdekességként elmondta: a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején nagyon jó barátságba került egy angol diplomatával; tisztában voltak azzal, hogy megfigyelik és lehallgatják őket – de azt nem számította, hogy az angol nyelvű beszélgetéseket jó magyar fordításban írásban rögzítették, és az anyagai között, a dossziékban megtalálható.

Fontosnak tartja, hogy minden irat kutatható és olvasható legyen: volt egy epizód az életében, amelyről biztosan készültek iratok – azok minden bizonnyal a kémelhárításhoz tartoztak –, de nem találja őket. „Van még mit feltárni." Nagyon örülnék, ha kiderülne, hogy most már nem maradt titokban semmi.

Elmondta azt is: mindenkinek, akivel külföldön találkozott – már egyetemistaként is – nyíltan elmondta, hogy ez egy utált rendszer, amelyet nem a magyar nép választott. Az akkori rendszer szemében ez „hazaárulás" volt, pláne akkor, amikor a Kádár-rendszernek nagyon kedvező volt a külföldi megítélése, a nyugati sajtó dicsérte. Hogy túlbecsülik Kádárt, ez őt – akit ezt a „hazaárulót" bélyeget ért – nagyon bosszantotta és bántotta, és igyekezett ezt saját szerény eszközeivel leleplezni.

Tanítás a diktatúra alatt és Amerikában

Az 1980-as évek közepén az Egyesült Államokban tanított – hivatalosan ösztöndíjjal ment ki, tehát a hatalom tudott róla; mindenkinek kellett jelentést írnia a külföldi tartózkodásról, ő is írt egyet, politikai tartalom nélkül (arról, milyen jól fogadták, mekkora érdeklődés volt a 80-as évek végén Magyarország és Közép-Európa iránt). Ott eldöntötte: csak az igazat, a meggyőződése szerintit tanítja. Közép-Európa történetét tanította 1789-től napjainkig, így az órák mindig eljutottak a 20. századig, a kommunista korszakig – tartott órákat 1956-ról is, amelyek „elég drámai órák voltak"; mindig volt olyan diák, aki magyar hátterű volt, vagy a szüleitől sokat hallott az eseményekről.

Otthon a Marx Károlyról elnevezett közgazdasági egyetemen 1976 óta tanított nemzetközi kapcsolatok történetét – „nagyon kényes 20. századot". Kurzusa 1945-ig tartott, de szemináriumokon a későbbi időszakról is szó esett. Évfolyamonként harminc hallgatója volt, közülük többen kommunista hátterű családokból származtak – „becsületükre mondva, egy se jelentett engem föl", pedig olyan dolgokat hallottak tőle, amelyek ellentétesek voltak azzal, amit otthon hallhattak: például hogy a Szovjetunió mit követett el a lengyelekkel szemben a háború alatt, vagy hogy a kommunista hatalomátvétel Magyarországon nem volt „forradalom", ahogy a hivatalos tanítás állította. Mesélt egy esetet is: egy diákja a „tudományos szocializmus" vizsgáján olyat mondott, amit tőle hallott, mire az oktató megkérdezte, honnan veszi – „Jeszenszky tanár úr mondta." Mivel ez a 80-as évek végén volt, már nem volt következménye.

Kaliforniáig is számított arra, hogy elér az állambiztonság keze, de jelentést nem talált magáról – talán azért, mert túl kicsi pont volt a megfigyeléshez, vagy mert a hivatalos, politikai tartalmú jelentés elegendő volt.

Magyar–ukrán viszony: „Ukrajna Európa szabadságáért küzd"

A műsorvezető említette: a vendég egy júniusi interjúban úgy nyilatkozott, hogy a jelenleginél is barátságosabb politikára van szükség Magyarország részéről Ukrajna felé; azóta árnyalódott a kép – felmerült a MOL és a Naftogaz olajtárolásról szóló „különös egyezsége", valamint a „kárpáti nyolcak" körüli kisebb botrány és odamondogatás.

Jeszenszky elmondta: mindent megtett, hogy segítse a Tisza győzelmét és a „szörnyű Orbán-rendszer" távozását – bár ebben nem lehetett biztos –, és ma is teljes mértékben támogatja az új magyar kormányt, amelynek sikerét kívánja: „ez egy hatalmas történelmi esély, hogy szerencsétlen történelmünknek jó irányt adjunk". Ugyanakkor nem tagja sem a kormánynak, sem a nagyon kis létszámú Tiszapártnak, így független, hozzáértő szemként nézi az eseményeket.

Nem az a lényeg, hogy a kilencvenes években személyesen jó viszonyt ápolt Ukrajna vezetőivel, és hogy az államközi szerződést – amelyet Antall József írt alá, de amelyet ő készített elő – milyen széles jogokat biztosított a kárpátaljai magyaroknak. Azt sem hangsúlyozná külön, hogy Ukrajna ezt 2017-ben egy új oktatási törvénnyel megsértette – amellyel szemben írásban, szóban, angolul is szót emelt. Ukrajna ezt 2023-ban – talán kicsit későn – érvénytelenítette; a rossz törvény amúgy sem szüntette volna meg a magyar iskolákat, csak a felsőbb évfolyamokon ukrán nyelvűvé tette volna az oktatást, ami helytelen és ellentétes azokkal a konvenciókkal, amelyeket Ukrajna is aláírt. Szerinte ezt a kérdést – legkésőbb a magyar és az ukrán kormány között megszületett 11 pontos megállapodással – teljes mértékben orvosolták; ezt viszont végre is kell hajtani, és ezt joggal figyelik.

Személyes kötődését is említette: Kárpátalja nagyon szívügye – politikusként és turistaként is sokszor járt ott, evezett a felső-Tiszán, a szülei pedig egyfajta nászúton jártak Kárpátalján, amikor a terület Magyarországhoz került vissza. De a nagy kérdés Ukrajna:

„Ukrajna Európa szabadságáért küzd, Magyarország szabadságáért küzd azért, hogy a nemzetközi jogot megsértő, a saját ígéreteit felrúgó Oroszország ne gázolja le Ukrajnát. Minden támogatást megérdemel Ukrajna Magyarország részéről is." – Jeszenszky Géza *

Hangsúlyozta: senki sem igényli, hogy magyar katona menjen oda – ez az Orbán-rendszer hazugsága volt, hogy a háború miatt Magyarország hadszíntérré válik, és a magyar katonáknak ott kell harcolniuk, meghalniuk. Sajnos túl sokan felültek ennek, szerencsére a végén már kevesebben.

Helyes elvárni Ukrajnától, hogy ne csak a magyar, hanem minden nemzeti kisebbség jogait, kultúrájának megőrzését tiszteletben tartsa – kisebb számban lengyelek, de vannak románok, sőt érdekes módon bolgár kisebbség is a mai Ukrajna területén. Az az Ukrajna, amely az Európai Unióba törekkszik – ő is reméli, hogy tag lesz, bár nem nagyon hamar –, az uniós tagságból következően köteles betartani a nemzeti kisebbségek jogait is; ebből fakadt a 2023-as törvénymódosítás. Megnyugtatja, hogy Ukrajna kész ezekre a változtatásokra. Ha Ukrajna egyszer az EU tagja, sőt akár a schengeni rendszer tagja lesz – amit ő már alig élhet meg –, akkor útlevél nélkül mehetünk Kárpátaljára azokra a gyönyörű tájakra, és az ott élő maradékmagyarság helyzete is sokat javulna, nem utolsósorban gazdaságilag. Magyar érdek tehát Ukrajna fennmaradása független államként, és hogy sikerrel védekezzen a szörnyű támadás ellen.

Az olajtároló és a putyini retorziók mítosza

A konkrét ügyekről: szerinte teljes mértékben kívánatos és indokolttá válik, hogy Magyarország területén legyen olajtároló. Barátja, az energetikai szakember Holoda (a keresztnév az átiratban bizonytalan) szerint ilyen tároló amúgy is van – ha nem is kifejezetten Ukrajna számára –, ma már Magyarországról megy dízelolaj és talán más is, valamint villanyáram; tehát semmi új nincs, legfeljebb egy meglévő kapacitást kellene bővíteni.

Ha valaki – akár a magyar miniszterelnök, aki valóban felelős a békéért – attól tart, hogy az ukrán segítség miatt kitenné magát Putyin haragjának, és dróntámadás érné a tározót: a szakemberek – akikkel ő egyetért – válasza az, hogy Putyinnak annyira szüksége van az olajbevételre, amelyet többek között Magyarországra továbbra is szállított gázból és a Barátság-vezetéken jövő olajból kap, hogy esze ágában sem lenne ezt megtámadni. Egyetlen európai uniós, NATO-ország ellen sem történt ilyen támadás – pedig Lengyelország hihetetlen mértékben támogatja Ukrajnát: minden hadianyag Lengyelországon keresztül megy. Ha Putyin ezt eltűri, akkor abból, hogy Magyarország kicsivel jobban segíti Ukrajnát, semmi hátrányunk nem származik.

Alapvető nemzeti érdek, hogy Ukrajna a háborúból függetlenségét megőrizve kerüljön ki – nem „győztesen", mert senki sem gondolja, hogy a Kreml tornyára kitűzik az ukrán lobogót –, de egy újjáépülő Ukrajnában Magyarországnak is nagyon jó gazdasági, üzleti lehetőségei lennének. „Magyarországnak a legjobb baráti viszonyra kell törekednie Ukrajnával." Ráadásul valamennyi szomszédunk részt vesz az új szerveződésben, a „nyolcakban" – verseny lesz: ha egyszer Ukrajnában megnyílnak az újjáépítés gazdasági lehetőségei, érthető módon az fog jobban részesülni belőlük, aki barát volt, mint akire haragszanak. Ezért reméli, hogy a magyar külpolitika ezekben a kérdésekben is egyértelműen ukránbarát álláspontra helyezkedik, és minél hamarabb sor kerül a magas szintű találkozóra – lehet az Kijevben, Budapesten vagy Beregszászban. Szerinte Zelenszkij szívesen menne Beregszászra, de előbb a két főváros egyikében találkozni kell a magyar miniszterelnökkel.

Putyin és a hibrid háború: „addig lép, ameddig engedik"

A műsorvezető említette: az orosz elnök nemrég arról beszélt, hogy nem gondolkodik Európa megtámadásán vagy a háború eszkalációján – ami nem nyugtató megfogalmazás. Dán és más skandináv hírszerzések szerint Putyin a hibrid háborúban is előreléphet. Mire számíthatunk?

„Addig lép, ameddig engedik." – Jeszenszky Géza, Putyinról *

Jeszenszky követi, amennyire lehet, a világsajtót, és látja: nemcsak a balti államokban, hanem nyugaton is vannak szakemberek – régi hírszerzők, magas rangú katonák –, akik reális veszélynek tartanak nem egy nyílt, teljes támadást egy NATO-tagállam ellen, hanem azt, hogy a dróntámadásokon és légtérsértéseken túlmenően is lép. Ezeket sokkal szigorúbban kellene kezelni: a lengyel külügyminiszter – akit személyesen ismer még washingtoni éveiből – azt mondja, le kell lőni nemcsak a drónokat, hanem akár a légtért sértő repülőket is; akkor vissza fognak fogni. Ez a szokásos módszer – nemcsak a diktatúráknál, hanem az Orbán-rendszernél is: amikor „nagyon az orrára koppintottak", hátrébb lép. Így például a szuverenitásvédelmi hivatalról szóló törvénytervezet, amellyel a szabad sajtót akarták volna még jobban rendszabályozni vagy akár megszüntetni, akkora ellenállást váltott ki, és nyugaton újabb retorziókkal fenyegették, hogy félretették.

Amitől tart: Putyin Hitlert követve – és saját ukrajnai agresszióját is figyelembe véve – nem támadja meg Észtországot vagy bármelyik országot nyíltan, hanem azt mondja: az ottani oroszok behívják őt. Olvasta: valahol Oroszországban létrehoztak egy úgynevezett narvai orosz „népköztársaságot". Narva észt határváros, lakosságának nagy része orosz – de ezek nem őshonosok, hanem a kommunista időszakban költöztek oda gyárakba, vagy katonák voltak; tulajdonképpen gyarmatosítók a szó klasszikus értelmében, akik jólétben élnek, és eszük ágában sem volt átköltözni Oroszországba, mert ott egészen más – és mégis szabad – viszonyok vannak. Putyin azt mondaná, hogy ezeknek a helyzete tűrhetetlen, ahogy Hitler annak idején a csehszlovákiai németekről, majd a Lengyelországban élő németekről mondta, hogy helyzetük tűrhetetlen, ezért lép fel érdekükben.

A világ akkor nagyon nehéz választás elé kerülne: Putyin azt mondaná, ő csak bevonul, elfoglalja Narvát, nem akarja elfoglalni Észtországot – a NATO ötödik cikkelye értelmében ez mégis agresszió. Vajon a nyugat-európai polgár – különösen az a német polgár, aki az AfD-re szavazott – nem azt mondaná-e, hogy „csak nem akarunk mi meghalni Narváért"?

„Nagyon lényeges az, hogy Putyin is legyen tisztában azzal, hogy a NATO nem egy papírtigris, és igenis megvédi területének minden pontját, és képes is megvédeni." – Jeszenszky Géza *

A kezünkben van egy erős Európa garanciája arra, hogy a háború nem terjed tovább, nem lesz általános háború. Nagyon fontosak az ilyen szerveződések, mint a „készek koalíciója" (az átiratban torz alakban szerepel) – reméli, hogy Magyarország is mielőbb formálisan csatlakozik ehhez az informális csapathoz. Magyarország alapvető érdeke, hogy Európa erős legyen, és képes legyen megvédeni magát akkor is, ha Trumpra nem biztos, hogy számíthat.

Az európai szélsőjobb, az orosz pénz és a migráció

A műsorvezető rákérdezett az európai szélsőjobb előretörésére: Németországban az AfD három tartományi választáson is komoly eredményt ért el, és talán a legerősebb német párttá nőtte ki magát – miközben közhelyszerűen felmerül, hogy orosz pénzből is működhet. Mennyire nyilvánvaló Putyin és az európai szélsőjobb kapcsolata?

Jeszenszky szerint „semmi kétségünk nem lehet" afelől, hogy Oroszország számos módon igyekszik destabilizálni a nyugati demokráciákat. Konkrétan pénzzel is támogathatja egy szélsőjobboldali párt infrastruktúráját, propagandáját – „ami nyilván folyik" –, sőt a rendszer nyíltan is támogatta e pártok választási kampányát, részben hitellel; nem tudja, visszafizették-e például a Le Pen-kampányát korábban. Közben – tette hozzá – Magyarország, amely annyira kényes a saját szuverenitására, nyíltan beavatkozott más országok választásába, „szuverenitásába": Észak-Macedóniában és Bosznia szerb entitásában.

Az mesterséges intelligencia (AI) is nagyon megkönnyíti a felforgató tevékenységet: a közösségi médiában – a Facebookon és hasonlókon, amelyeket ő amúgy nem nagyon követ – nem létező személyek is látszólagos közvéleményt tudnak teremteni, és a hazugságokat sajnos mindig könnyebben hiszik el az emberek, mint a cáfoló igazságot. Biztos, hogy Putyin politikája nélkül nem lenne ilyen erős a németországi szélsőjobboldali párt.

Ugyanakkor fontos hozzátenni: a szélsőjobb felfutásának reális oka a migráció is – nemcsak a friss bevándorlásé, vagy az afrikai–ázsiai menekülteké, akik háborúk, éhínségek elől, sokszor életüket kockáztatva, a tengerben fuldokolva igyekeznek bejutni –, hanem azoké a sok millió, többségében muszlim vallású emberé, akik az elmúlt évtizedekben telepedtek le nyugaton, és whose gyerekei már ott születtek. Ezeknek egy kisebbsége – reméli, hogy csak elenyésző kisebbsége – fundamentalista, terrorizmusra hajlik, a befogadó országgal szemben nem lojalitást, hanem haragot érez, és be akarja vezetni a saját szokásait, törvényeit: a nők viseletét, az arc eltakarását, a saría-törvényt – ahol egy asszonyt, ha a családja akarata ellenére akar férjhez menni, megköveznek, megölik. „Ennek nem szabad teret engedni, korlátozni kell."

Szerinte egyre több nyugat-európai ország szembesül azzal, hogy bármennyire fontos a humanizmus és a jólelkűség, meg kell rendszabályozni: el kell várni, hogy aki ott él, ne csak a törvényeket tartsa be – mert azokat sokszor nem tartották be –, hanem az ottani szokásokat, elvárásokat is. Nem túlzott követelés az sem, ha tilos a nőknek elfátyolozni az arcukat: ez nem magánügy, hiszen a bűntettek elkövetését is megkönnyíti, ha rejtve van az arc – „az én merénylőm is maszkot viselt mind a két támadáskor". Teljesen jogos tehát a nyugat-európai szokások és viselkedési normák megkövetelése.

Ha a nyugat-európai középpártok meglátják, mi okozza a szélsőjobb felfutását, és azt, ami abból elfogadható és nem ellentétes az emberi elvekkel, érvényesítik – adott esetben könyörtelenül deportálják a bűncselekményeket elkövetőket –, akkor ez részben kiküszöbölhető. A szélsőjobboldali pártokat ő nagyon nagy veszélynek tartja; a nyugat-európai társadalmaknak a sajtó segítségével is sokkal tisztábban kellene látniuk, hogy Oroszország micsoda veszélyt jelent, és az oroszbarát szélsőjobb támogatását ez önmagában is kizárná. Látjuk: a francia szélsőjobb, a Nemzeti Tömörülés most kezdi elhatárolni magát az orosz barátságtól, és Bardella, a vezető, nagyon élesen ítélte el Oroszország franciaországi beavatkozási kísérleteit – reméli, hogy ez őszinte, bár gondolja, a bevételeket azért elfogadják, vagy legalábbis korábban elfogadták.

Trump: „nagy tragédia, hogy kétszer is elnökké választották"

A műsorvezető a beszélgetés végén Donald Trumpra tért rá: vajon az általa meghonosított erőpolitika, agresszív kommunikáció – például Grönland ügye, ahol Trump azt mondta, neki az kell, és a térképein Grönland az Egyesült Államok részeként szerepelt – normává válhat-e?

Jeszenszky válasza: „ez egy nagy tragédia, hogy Trumpot nemcsak egyszer, hanem kétszer is az Egyesült Államok elnökévé választották." Ebben szerinte szerepe van az ellenfeleinek, a szélsőségeseknek a rossz elveinek és gyakorlatának is: a woke-izmusnak és szobordöntögetéseknek, annak, hogy a demokraták nagyon szélsőbalra csúsztak, valamint a szexuális kisebbségek „egyfajta túlzott kultuszának" – például annak az igénynek, hogy egy magát nőnek deklaráló biológiai férfi indulhasson női sportversenyeken. Trump ezzel szállt szembe, és szerinte sikereiben ennek is szerepe van; ahogy annak is, hogy hangneme tetszett az embereknek, szemben az udvarias, hagyományos, csendes beszédmóddal.

Ugyanakkor Trump „tökéletesen alkalmatlan vezető", aki semmi felelősséget nem érez a törvények iránt: korábban is áthágta a törvényt – „közönséges adócsaló", hamis tanúzás és egyéb ügyek miatt voltak ellene perek, amelyeket a második elnökké választásakor töröltek, megszüntettek. Nemzetközileg ez tragédia: aki megkérdőjelezi a NATO fontosságát, „zöld utat ad Putyinnak". Ukrajna-politikája kettős: egyik nap még valamennyire elítéli Oroszországot, a másik nap orosz feltételek mellett akarja ráerőltetni a fegyvernyugvást Ukrajnára, és beszüntette a fegyverszállítást.

Bidennek is nagy hibája, bűne, hogy a konfliktus kezdetétől korlátozta az amerikai segítséget: az segített életben tartani Ukrajnát, de nem engedélyezte, hogy Oroszország területét – sőt akár az oroszok által elvett, megszállt területeket is – drónokkal támadják, bombázzák. Ez óriási történelmi felelőssége az előző amerikai rendszernek, de „eltörpül" ahhoz képest, mennyire felelős Trump. Minél tovább engedik a háborút, annál súlyosabb: az oroszok, akik kezdettől fogva támadták a civil lakosságot, most főleg Kijevet, a lakótelepeket, kórházakat, iskolákat, játszótereket, benzinkutakat támadják.

„Ez a terrorháború, ez a civil lakosság elleni terror." – Jeszenszky Géza *

Minden tisztességes embernek fölkellene háborodnia a háborús bűnöket hallva – és ez mutatja, milyen jellemtelen ember Trump, hogy őt ez nem háborítja fel. Ha más nem, ez kellene késztetnie a maximális segítség megadására Ukrajnának.

A novemberi választások és az iráni kudarc

Trump meddig folytathatja ezt a politikát? Novemberben választások lesznek: ha a demokraták között nem erősödött volna meg a szélsőbal, biztos vereség várná Trumpot – elveszítené a kongresszusban mindkét ház többségét; így ez kétséges. A két év múlva sorra kerülő elnökválasztáson szerinte egy középutas, józan demokrata biztosan győzne, mert Trump olyan mértékben kompromittálta magát, és nem tartotta be ígéreteit: azt mondta, nem folytat háborúkat külföldön, hogy „America First" – ehelyett elrontotta az iráni helyzetet: akármilyen lesz a kimenetele, nem tér vissza a támadások előtti állapot. Irán nemzetközi páriája volt, szankciók alatt állt, a Hormuzi-szorosban szabad volt a hajózás – ezt Trump már nem tudja visszaállítani. Nem tudja, ki lehet az a józan amerikai, aki Trumpra vagy az általa támogatottakra szavazna – de a választókat könnyű befolyásolni, így a mostani időszaki választáson sem a két év múlva esedékes elnökválasztáson sem „lefutott".

Kína: „több mint furcsa" Trump politikája

Trump Kínával kapcsolatos politikáját Jeszenszky „eléggé furcsának, több mint furcsának" nevezte. Kiindulópontja: minden józan ember békét akar, és ő nem vonja kétségbe, hogy Kína gazdasági, politikai, katonai terjeszkedését békés úton akarja – Tajvant is már régen megtámadta volna, ha csak a katonai fölénye számítana, bár az ára nagyon súlyos lett volna. Kína kommunista diktatúra – ami az Orbán-kormányt, amely retorikájában antikommunista volt, a legkisebb mértékben sem zavarta, ahogy a Fideszt sem, amely még ellenzékben olyan erősen tiltakozott a kínaiak tibeti elnyomó politikája ellen.

Kína „nagyon okos nép és okos kormánya van; agresszív, de ő is addig terjeszkedik, ameddig engedik" – tehát Kínával meg kell találni a hangot. Ő azt hitte, ha egy dologban Trump következetes lesz, az az, hogy békés eszközökkel igyekszik Kínát korlátok között tartani. Ehelyett az első elnöksége alatt a „szörnyű észak-koreai diktátort" is keblére ölelte – pedig korábban megsemmisítéssel fenyegette. Nem az a baj, hogy barátságosan fogadja a kínai elnököt, olyan protokolláris külsőségek között, amilyeneket más vezetőnek soha, csak a pápáknak ad meg – de a „okos kínai elnököt" ez nem hatja meg; ebből Amerika nem profitált, Kína profitált. Különösen azután, hogy Trump Tajvan esetében tartózkodik attól, hogy megerősítse a garanciákat, vagy biztosítsa azokat a fegyverszállításokat, amelyeket a kongresszus már megszavazott, és amelyre Tajvánnak nagy szüksége van.

Tajvánt addig nem hiszi, hogy Kína megtámadja, amíg arra számít, hogy egy nagy nemzetközi koalíció támogatná – de Hszi Csin-ping ambíciója, hogy még az ő életében (amelyet minden módon, akár szervátültetésekkel is meg akar hosszabbítani) Tajvanhoz csatolja azt az országot, amely történelmileg nem volt mindig Kína része, és amelynek lakossága teljesen egyértelműen nem akar Kínához tartozni. Ha a nemzeti önrendelkezés elvét valamennyire is tiszteletben tartjuk, ezt el kellene fogadni.

Ijesztő példa Tajvannak a két korábbi kínai területi gyarmat, Makao (portugál kézen) és Hongkong (brit kézen): Kína úgy kapta vissza őket, hogy ígéretet tett a törvények, szokások – köztük a sajtószabadság – tiszteletben tartására. „Hát erről szó sincs" – a hongkongi „egy ország, két rendszer" elve után most ítélték hosszú évek börtönbüntetésére azt a hongkongi laptulajdonost, aki valamennyire is szabad sajtót próbált fenntartani. Kína diktatúra, amely arcfelismerő rendszerekkel figyeli az állampolgárokat, és elnyomja a kisebbségeket, az ujgurokat – akiket Körösi Csoma Sándor a magyarok távoli rokonainak is tekintett, és ma is indokolt irántuk a szimpátia. Kínát Jeszenszky nagyon veszélyesnek tartja. Nagyon szomorú, hogy 1989-ben, amikor a változás szele végigsöpört Európán, a Tienanmen téren letörték a kínai demokráciát követelő tömegeket.

Szijjártó Péter: „rosszabb külügyminisztert nem láttam"

Utolsó kérdésként a műsorvezető Szijjártó Péterről kérdezett, aki a külügyminisztersége után a kínai BYD autógyártó céghez igazolt; a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálatot indított az ügyben – bár, tette hozzá, „sajnos nem találták meg Szijjártó Pétert".

Jeszenszky először megjegyezte: nem elegáns az ember az utódait minősíteni, pláne, ha már nem politikai természetű a vita – ő is bírálta ellenzéki képviselőként Kovács Lászlót és az MSZP politikáját, amikor az indokolt volt. De:

„Szijjártónál rosszabb külügyminisztert én a magyar történelemben nem láttam. Egy külügyminiszter, akinek a célja nem az, hogy barátokat szerezzen, hanem ellenségeket gyárt." – Jeszenszky Géza *

Szerinte a nyugati külügyminiszter-kollégáit is „leidiótázta". Nem beszélve „arról a hihetetlen pazarlásról": ő külügyminiszterként soha nem vett igénybe magánrepülőgépet; Magyarországnak amúgy sem volt reprezentatív kis gépe – egy ócska, kényelmetlen katonai géppel utaztak, amely Kuvaitba menet naponta háromszor kényszerült leszállni üzemanyagot venni. Ebben az értelemben is elítélendő a múlt, és nagyon helyesnek tartja, hogy a külügyminisztérium vizsgálja és nyilvánosságra hozza ezeket a pazarlásokat.

A probléma nemcsak etikai – hogy egy volt miniszter egy külföldi, nem baráti ország cégénél vállal vezetőfunkciót –, hanem az, hogy ezt a céget hatalmas szubvenciókkal támogatta, csábította ide Magyarországra az a kormány, amelynek befolyásos tagja volt, és amelyik ezt a pénzt költötte. „Ez több mint etikátlan." Felmerül a kérdés: milyen érdeket képviselt akkor, és milyen érdeket képviselne most – ez fontos vizsgálandó téma. Reméli, hogy a magyarországi megfelelő szervek ezt vizsgálni fogják, és őt sok mindenért nemcsak erkölcsileg kell felelősségre vonni.

Zárás: könyv és küldetés

A műsor végén Jeszenszky elmondta: azért megy el szívesen, ahova hívják, mert úgy gondolja, sok mindent átért, sok mindent tapasztalt meg, és ezt kötelessége megosztani – akár a miniszteri működéséről is, amelyről már írt egy könyvet, és örülnék, ha több olvasója lenne. A műsorvezető a figyelmet köszönte, és az olvasókat a Magyar Hang támogatására, a könyv megvásárlására, a YouTube-csatorna követésére és a lapra előfizetésre biztatta.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Picsor Benedek" – a műsorvezető bemutatkozása; a név ASR-torzítás lehet, az átirat alapján nem rekonstruálható biztosan, ezért a szövegben „a műsorvezető" megnevezést is használtuk.
  • „Nemzeti vagyonisszaszerzési hivatal" – az intézmény neve torzult; a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal" lehet, de nem biztos.
  • „Újmány" – a 11 pontos megállapodást említő mondatban („megszületett már a Újmány és az ukrán kormány között") torz alak; valószínűleg „a magyar (kormány)" értendő, de nem rekonstruálható biztosan.
  • „a tetrekészek koalíciója" – valószínűleg „a készek koalíciója" (coalition of the willing) torz alakja.
  • „kárpáti nyolcak" / „a nyolcak" – az új regionális szerveződés megnevezése az átiratban bizonytalan alakban szerepel.
  • „Tiszaszigetek" – kétszer is előfordul („ennyi aktív embert mozgatott meg a Tiszaszigetek"); valószínűleg a TISZA helyi közösségeire utaló kifejezés torzítása, pontos alakja nem állapítható meg.
  • „Eveztem a felső Tiszán, vadvizen" – a második földrajzi név értelmezhetetlen.
  • „Holoda Attila" – az energetikai szakember neve; a keresztnév torzulhatott.
  • „a világ 44 legjobb futballcsapata" – a szám torzulhatott (esetleg 48, a 2026-os vb mezőnye).
  • „Ezt akkor soán megmondták" – valószínűleg „a sebészek megmondták", de nem biztos.
  • „a anyagom között a Dusziékban" – valószínűleg „a dossziékban" torz alakja.
  • „a Löpen kampányát" – valószínűleg „a Le Pen kampányát"; „Bard a vezető" – valószínűleg „Bardella, a vezető".
  • További, viszonylag biztosan javított név- és fogalomalakok: Raffay Ernő („Rafa Ernő"), Kravcsuk („Kraftsuk"), Antall József („Anta József"), Gyurgyák János („Jurgyák"), Szijjártó Péter („Szártó"), László Péter történész („Péter László"), Biszku Béla („Biszkubéla"), Bloomington („Plumington"), aranykonvoj („arany komvoly"), schengeni rendszer („sengedi rendszer"), Marx Károlyról elnevezett közgazdasági egyetem („a közgazdasági Marxról elnőzett egyetem"), Kádár-rendszer („KDL rendszer"), woke-izmus („vókizmus"), AfD („AF tér"), Hormuzi-szoros („hormózi szoros"), észak-koreai diktátor („északkori diktátor"), Hszi Csin-ping („a Xek"), Körösi Csoma Sándor („Körüs Csoma Sándor"), Anschluss („Arslus"), Csehszlovákia („Csesszlovákia"), bábkormány („bábálom"), Burgenland („Burgerland"), nászút („Nászlút"), benyújtott („begyújtott"), Kossuth Rádió („Kossut rádió"), Válasz online („válaszonlály"), Heti Világgazdaság/HVG („heti világ HVG"), merénylet („merénet"), makkegészséges („makegészséges"), felülbírálható („überberolható"), Naftogaz („naftoz").
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]a feleségem és ellenem egy gyilkos menénet történt tavaly június 1jén.

[00:00:06]Remélem, hogy ma is letartóztatásban van a tettes, akit tetten értek, és még mindig nincs tárgyalás.

[00:00:14]A magyar foci tönkretevője is Orbán Viktor azokkal a hatalmas pénzekkel, amit öntött bele, motiváció nélküli csak jól megvizetett játékosok.

[00:00:28]Szártólnál rosszabb külügyminisztert én magyar történelemben nem láttam.

[00:00:30]Egy külügyminiszter, akinek a célja nem az, hogy barátokat szerezzen, hanem ellenségeket gyárt.

[00:00:48]Üdvözlöm önöket.

[00:00:48]Ez a kultúrtáj.

[00:00:48]Picsor Benedek vagyok.

[00:00:51]Mai vendégem Jeszenski Géza.

[00:00:53]Üdvözlöm.

[00:00:53]Nagyon köszönöm, hogy elfogadtam.

[00:00:54]Kér szépen.

[00:00:54]Mindig örömmel jövök.

[00:00:56]Nem az első alkalom, hogy itt járok.

[00:00:58]Igen, nagyon köszönöm.

[00:00:58]Nálam az első alkalom, úgyhogy nagyon szépen köszönöm.

[00:01:01]Kérdezem majd külpolitikáról, az ukránmagyar viszonyról, az ügynökaktákról is, de mindenek előtt arról az arról az aktualitásról, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, hiszen az elmúlt napokban ugye kedden vesszük föl a műsort, tehát hétfőn elvitték előbb Seszták Miklós volt minisztert, aztán pedig Hankó Balázs szintén korábbi kulturális és innovációs minisztert.

[00:01:23]Mind a ketten őrizetben vannak.

[00:01:24]Ez azért a magyar mondjuk a rendszerváltás óta vagy 1989 óta számított magyar demokrácia meglehetősen szokatlan esemény.

[00:01:32]Hogyan élte meg?

[00:01:32]Mi a véleménye arról, ami most történik?

[00:01:37]Hát van, aki azt mondja, ugye a legszebb öröm a káröröm, más meg azt mondja, hogy ez nem csúnya dolog.

[00:01:42]Én nem kárörömöt érzek, de egyfajta elégtételt számomra, mint annyi honfitásunk számára, a korrupció az különösen undorító dolog.

[00:01:52]pláne, hogyha a hatalom magas csúcsán levő emberek használják ki a pozíciójukat.

[00:02:01]A korrupcióhoz szokták mondani, hogy kettő kell, de csak akkor működik a korrupció, hogyha van aki él vele és igényli és elfogadja a vesztegetési kísérleteket.

[00:02:13]Hát ugye szoktuk mondani, hogy az ártatlanság vélelmezése, azzal én is egyetértek.

[00:02:18]Tehát itt ezek olyan hatalmas lólábak, amik kilógnak nem csak ennél a két ember esetében, hanem hát tudjuk azt, hogy hihetetlen vagyont halmaztak föl egyesek, és ráadásul ezt a vagyont nem a közvára használták, hanem saját költésükre, saját pazarló költésükre.

[00:02:39]Tehát, hogyha ezeket sikerül felelősségre vonni és hát elítélni, majd ennek komoly visszatartó ereje lesz.

[00:02:49]És nem csak Magyarországon, hanem az egész világon.

[00:02:51]Hát sajnos a korrupció az nem korlátozódik Magyarországra.

[00:02:56]Az egykori keleti blokkban ez még általánosabb, mert hát ugye egy más formában, de ott is nagyon működött.

[00:03:06]Úgyhogy ez mutatja azt majd remélhetőleg, hogy hogy előbb-utóbb ugye a korrupt embereket is eléri az igazságszolgáltatás.

[00:03:15]És komoly vita bontakozott ki arról, hogy vajon az a hat év, amit Unger Anna ugye a a Nemzeti vagyonisszaszerzési hivatal elnöke megnevezett céldátumként az vajon túl késő-e ahhoz, hogy hogy az elszámoltatások eredményre vezessenek?

[00:03:32]ön hogy látja, mire számít, és hogyan lehet megfelelő törvényes keretek között tartani, de de mégis csak mondjuk gyorsabb tempóra kapcsolni az elszámoltatást.

[00:03:41]Igen.

[00:03:41]Hát van egy régi mondás, hogy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek.

[00:03:47]Ezt én sajnálattal tapasztalom.

[00:03:47]A történelemre is, történelemről is látjuk ezt sok példán keresztül.

[00:03:53]Ugyanakkor hát hogy lehet ezt gyorsítani, ha a jogállamiságot tiszteletben tartjuk.

[00:03:59]Én bízom abban, hogy ez lehetséges.

[00:04:04]Amerikáról ugyan többek között azt is szokták mondani, hogy az ügyvédek országa sokkal inkább, mint mondjuk a 19.

[00:04:12]századi Magyarország volt, és ott a leglehetetlenebb ügyekben is hosszos pereskedés van.

[00:04:19]Tehát például erre emlékszem konkréten, hogy valaki beperelte a valamilyen dohányárat, azért, mert tüdőrákot kapott, és ahelyett, hogy ezt kiröhögték volna, kapott végén valamit kártérítés, mert jó ügyvédei voltak.

[00:04:32]Ezzel együtt én éppen erről a témáról beszélgettem Borhi László történész kollégával, aki itt Plumingtonban, ahonnan most jöttem vissza múlt héten ott előadásokat tartottam, és ő is nagyon érdeklődött, hogy ez a igazságszolgáltatás, felelősségre vonás hogy áll Magyarországon.

[00:04:51]És említettem neki, hogyha hát félő az, hogy azért sokáig fog tartani, és mondja, hogy Amerikában ugyanakkor azért ez sokkal gyorsabban zajlik le.

[00:05:02]Ö úgyhogy el mondott ott egy konkrét esetet.

[00:05:04]Egy pár évvel ezelőtt egy magas rangú amerikai elítéltek másfél év alatt egy ilyen korrupciós jellegű ügyben.

[00:05:15]De azért itt tegyünk különbséget, hogy a a gyanúsítás és a nyomozás az elindul.

[00:05:22]Most már látjuk örömmel hát ebben az esetben is.

[00:05:24]És ugyanakkor a a bírósági eljárást tarthat soká.

[00:05:28]Én nem vagyok jogász, és nem is követem ezeket, hogy hogyan lehet, miért tart ilyen soká egy ügy, olvassa az ember sok mindent, úgy egy bíró az sok üggyel foglalkozik, ak könnyű elnapolni egy tárgyalást, nem jelenik meg a tanú, vagy a vádlott valahol, ha nincs letarztottatásban.

[00:05:49]És akkor hetekig, hónapokig tart.

[00:05:49]Hát mondok egy példát azért ugye ellenem egy merént, sőt a feleségem is ellenem egy gyilkos merénet történt tavaly június 1jén.

[00:06:02]Remélem, hogy ma is letartóztatásban van a tettes, akit tetten értek, és még mindig nincs tárgyalás, legalábbis nem tudok róla.

[00:06:09]Hát föltételezem, hogy értesülnék róla meg hát ő tanúként vagy kihallgatnának, hogy még egyszer már a rendőrségnek alaposan beszámoltunk erről.

[00:06:20]Tehát ő hát hogy ilyen ügyben, ami valójában tettenérés és nem vitatható, hogy mi történt, hogy még mindig nincs tárgyalás, hát akkor félhő, hogy itten jó ügyvédekkel ezek a magasrangú vádlottak is elhúzzák.

[00:06:34]Tehát ugye ez a hat jövő, bár ez nem hangzott jól, és én is nem örömmel hallottam ezt, elképzelhető, de ő éppen az, hogy nyilvánosságot kapott ez a mondjuk jóslat vagy aggodalom, talán mégis eléri azt, hogy a minden törvényes előrást, a tiszteséges eljárást betartva mégse tartson hat évig, hogy a bebizonyított bűncselekménnyel vádoltak, azok megkapják a a méltó büntetésüket.

[00:07:02]Erről majd még kérdezném, de akkor ha már említette, mert ezt is fel akartam tenni kérdésként, hogy a merénylet kapcsán, hogy hogy van azóta minden ó hát elmúlt szoktam mondani nagyon sokan kérdezik utcán még ma is meg sokszor megállítanak meg, hogy hogy vagyok.

[00:07:20]Hát ő ő ha nem operáltok volna meg a merént éjszakáján, akkor nem beszélgetnénk ezt kétségtelen.

[00:07:25]Ezt akkor soán megmondták.

[00:07:30]viszont ő azzal, hogy a seb begyógyult, ő egy fertőzést sikerült leküzdeni.

[00:07:35]Én teljesen egészségesen ő mondjuk jöttem már ki a kórházból.

[00:07:43]Egyik kérdésem az volt, miután ez a sérülés, ez itt van a fülem fölött, hogy sísisakot hordhatok-e, mer a közismert, hogy szenvedélyem a síűsport, és megnyugtattak, hogy igen, és mondták, hogy mehetek bárhova, akár magas hegyekbe is.

[00:07:57]Tehát úgyhogy én azóta is, hála Istennek egészségesnek érzem magam.

[00:08:02]Persze vannak ebben a korban sokféle betegség meg akár egy volt egy szívműtétem, egy szívműtétem 2017-ben.

[00:08:13]Tehát nem mondom azt, hogy mindig is makegészséges voltam, de én sportolok nyáron sokat eveztem kirándulok hegyekben, mondom készülök a sűszezonra, úgyhogy tulajdonképpen a merénylő nem érte le a célját egyébként.

[00:08:33]Ő nem csak megölni akart engem, hanem mi fel akart gyújtani.

[00:08:36]Azt gondolta, hogy volt nála benzin és öngyújtó, hogyha elvesztem az eszméletemet, akkor leönt benzinnel, és akkor ez garantáltam ahhoz, hogy nem csak, hogy meghallok, hanem hogy szörnyű szenvedések közepette ugye hát a valamikinek a teste így megég, az nem éli túl.

[00:08:53]É anélkül, hogy a bulvárba mennénk, azért ezt még külső szemmel hallgatni is rémisztő, hogy lelkileg túl túl tudta magát tenni ezen?

[00:09:03]Én teljes mértékben teljes mértékben.

[00:09:05]Nézd, én a történészként is látom azt, hogy milyen sors fenyeget teljesen ártatlan embereket, pláne, hogyha valaki a politikába belekerül, vagy belépő.

[00:09:17]Ennek a kísér gyilkossági kísérletnek nyilván politikai motivációja volt, bár a merénylő egy szót sem szólt, ugye kétszer próbált engem megölni.

[00:09:30]Meggyőződésem és hát éppen a magyar hang újságírói kutatták ki, hogy ez egy szélső jobboldali ember.

[00:09:35]feltehetően felült annak a ostoba hírnek, hogy Magyarország az Antalkormány elmulasztotta, hogy Kárpátalját visszacsatolja Magyarországhoz, mert egy korábban történészként ismertévád Rafa Ernő azt terjesz, tehát is terjeszti előadásokban, hogy Kraftsuk akkori ukrán elnök fölkínálta volna Magyarországnak, hogy ha kell Kárpátalja, vigyétek Ez a szöveg hangzik el.

[00:10:07]Hát ez új nevetség is, és mégis meglehetősen sok ember felült ennek, és még jó indulattal is kérdezik tőlem manakság is, hogy hát tényleg, hogy is voltad és nem tudtunk volna valamit visszaszerezni a Trianomban elvesztett területekről.

[00:10:22]hogy ez mostanában is főleg a az Oroszország 2022-es támadását követően sokszor felmerült, hogy vajon nyilván ez ehhez is elsősorban a szélső jobb oldalon természetesen, de hogy vajon visszaszerezhető-e, és hogy Putyin segít-e abban Magyarországnak ezekről a ezek mennyire fordultak meg ön szerint magasabb helyeken a fejek?

[00:10:44]Mondjuk a döntéshozók mennyire vérték realitást?

[00:10:49]Én azt hiszem, hogy ezt is talán a magyar hangba egy ilyen hozzászólásban az online jelent mondtam el, de lehet, hogy egy más orgánomnak föltettem a kérdést, hogy Kárpátai visszatér.

[00:11:01]És hát a válaszom az volt, amit egyébként örömmel osztok meg minden érdeklődővel, hogy először is szögezzük le, hogy bármilyen szomorú is az, hogy ez a történelmi ország megszűnt, ezen nem lehet változtatni.

[00:11:16]Az is egy 18 előtt is egy sok nemzetégi ország volt.

[00:11:19]És Kárpátja akkori lakosságának is a többsége az Ruszin vagy ukrán, tehát mindenképpen egy szláv nyelvet beszélő nép volt.

[00:11:28]Akkor körülbelül a lakosság 30%-a volt magyar vagy magyar tudatú, akár német vagy zsidó származású ember.

[00:11:38]Ma akár a háború előtt ez a arány rendkívül lecsökkent.

[00:11:41]Mondjuk 150000 volt körülbelül az elmúlt 30 évben az ottani magyarok száma, miközben a a szlávok száma 1 millióra nőtt.

[00:11:50]Tehát ő annak semmi etnikai, semmi demográfiai alapja nem volt, hogy akár valamilyen pártatlan döntőbíró, akár egy népszavazás kárpátai egész területét Magyarországhoz csatolja.

[00:12:05]Nagyon sokan, akik ő ebben hittek vagy remélkedtek, nincsenek tisztában az etnikai viszonyokkal.

[00:12:13]Azt gondolják, hogy Kárpátja az egy döntő magyarlakta terület.

[00:12:18]Hát nem így van.

[00:12:18]Na most tehát ha bárki bármikor azt gondolta, hogy itt valami területváltozás lehetséges, akkor az legfeljebb azt a magyar lakta sávot érintette volna, ami tulajdonképpen a az Alföld része.

[00:12:30]És meggyőződésem az is tudjuk, hogy Oroszország konkrétan korábbi elnök, Medvegyev olyan térképeket oszt meg és hogy akkor hirdett, hogy hát Ukrajna az egy mesterséges ország és hát föl kell osztani a szomszédai között és többek között ugye Lengyelország, Románia mellett Magyarország is kapna egyrészt, mondjuk ezt a kárpátai részt.

[00:12:55]Na most ő egyrészt ő ennek egy tájékozott, művelt ember, legyen az akár Orbán egykori miniszterelnök, nyilván tisztában volt mind az etikai viszonyokkal és azzal is, amire én mindig rámutattam, hogy ha ne adj isten Ukrajna összeomlana és egy bábálommal válna és akár fölmerülne, hogy egyes területet leválasztanak róla, hát Putyinnak ez ágában sem lenne ezt a nemcsak, hogy szép, hanem stratégiailag rendkívül font fontos területet a kárpátokon belül egy olyan terület, ami határos lengyel, szlovák, román és magyar lakossággal.

[00:13:35]Hát azért is annegtálta 'ben a Szovjetunió, mert ha a Trianon érvényesítették újra második lelkáb után, akkor ezt Csesszlovákiához adták volna vissza, ahova 1920-as békeszerződések alapján került.

[00:13:51]Ő tehát ez egy olyan naiv illúzió.

[00:13:54]Mindig azt szoktam mondani, hogy említeni egy ilyen történelmi példaként, hogy a a magyar nyilasok a szélső jobb oldal 30-as évek végén, amikor Hitler Ausztriát bekebelezte az Arslusban, akkor azt gondolták, hogy na hát a Burgerlandnak nevezett egykori nyugat-magyarországot át fogja adni Hitler a mi nagy barátunk.

[00:14:16]Hát esze ágában sem volt.

[00:14:16]Tehát Kutyinnak ebben a nem, ami rettegett és remélhetőleg nem bekövetkező esetben, ha Ukrajnát legázolná, akkor sem fogja.

[00:14:25]Nem képzelheti ezt józan ember, hogy Magyarországnak akár néhány falutát engedne.

[00:14:33]Üüm Putin terveihez majd még visszatérek, arról kérdezném, de akkor most egy picit még a a visszatérve az elszámoltatáshoz, de nem elszakadva Ukrajnától, ugye van egy olyan ügy, amiről szakértők és laikusok is egyaránt azt állítják, hogy ez talán a legnyilvánvalóbb eset, amelyben elítélhető, vagy amelyben az a hatóságok eljuthatnak Orbán Viktorhoz.

[00:14:51]Ez pedig az arany komvoly ügy, aminek hát nehéz azt feltételezni, hogy nem ő adta ki a végső utasítást.

[00:14:58]Senki sem hiheti.

[00:15:00]Senki sem hiheti.

[00:15:00]A legelvakultabb Orbán hívő, amiből hát már nincs olyan sok, ő az sem hiheti, hát a saját szakálára egy ilyen lényegében útonállást emberra nem hajthat végre a magyar hatalom, a hatóság, titkoszolgálat senki, még akár valamilyen gyanú esetén sem.

[00:15:21]Ez egy olyan lépés volt, ami a miniszterelnök nemhogy tudta, hanem kifizett utasítása nélkül nem történhetett volna meg.

[00:15:30]Ez kézzelf fekvő.

[00:15:33]Most már csak az a kérdés, hogy hogyan lehet ezt bizonyítani.

[00:15:36]Papír erről nyilván nincsen tanúvallomásokkal.

[00:15:42]Amellett, hogy logikus az egész kérdés.

[00:15:45]És a a tanúállomás azért is egy érdekes kérdés.

[00:15:47]Ugye ez is sokszor felmerült az elmúlt hetekben, hogy vajon azok, akiket őrizetbe vesznek, akiket kihallgatnak, ők mennyit fognak elárulni Orbán Viktorról, az Orbán Viktorhoz szűződő kapcsolatukról.

[00:15:56]És mondjuk a tegnapi, tehát a hétfői őrizetevételek tükrében ez azért is izgalmas, mert ugye miközben elvitték Hankó Balást, közben Orbán Viktor Belfastban nézte az Észak-írország Magyarország focimeccset, és itt csalódás erre ugyanúgy Ukrajnától is.

[00:16:10]A magyar foci az egy külön téma.

[00:16:13]Ő a magyar foci tönkretevője is Orbán Viktor azokkal a hatalmas pénzekkel, amit öntött bele motiváció nélküli csak jól megvizetett játékosok.

[00:16:25]Úgyhogy én tulajdonképpen ebben is egyfajta igazságtéltet látok, hogy Orbán, aki számára a futball eredmények annyira fontosak voltak, hát ilyen szégyen, hogy a világ 44 legjobb futballcsapata közé nem került be Magyarország.

[00:16:41]Úgyhogy ez is tulajdonképpen egy nagy pofon Orbánnak.

[00:16:46]És hogy igazából a belaszt kapcsának azért is arról is kérdeztem, vagy arról kérdeztem volna, hogy vajon ez a ez a távozás ez annak szólt-e, hogy meg akarja nézni a meccset, vagy hogy ne legyen itthon akkor, amikor elviszik a minisztereit?

[00:16:58]Talán mind a kettő, mert ugye megint egy a hívek elvárnának tőle és az elmúlt hónapokban is egy sokkal nagyobb aktivitást.

[00:17:06]Tehát nem nyújt, nem is tud érdeményújt védelmet nyújtani, támogatást nyújtani a médiájának sem nem is nagyon akar.

[00:17:15]Úgyhogy ugyanakkor ez egy jó alkalom volt számára.

[00:17:18]Amellett pedig azt látjuk, hogy ő ő ugye már régóta nem tud futballozni, már csak a testsúlyánál fogva sem.

[00:17:25]De a legizgalmas vagy a legfő mondjuk nehezebb, politikailag fontos időkben is mindig talált időt arra, hogy elrepüljön magángépen vagy közpénzen, tehát nem menetrendszerű járatokkal, akár a világ végére is, hogy megnézzen egy meccset, amit egyébként otthon kényelmesen nézhetett volna.

[00:17:50]a képernyőjén.

[00:17:50]Ez is tulajdonképpen egy abnormális dolog.

[00:17:52]Hát egy felelőső miniszterelnöknek arra nem lehet ideje, hogy órák hosszat utazzon azért, hogy egy meccset megnézzen, amit hogyha kíváncsi az eredményre és élőben akarja közvetíteni, akkor az irodájában is megteheti.

[00:18:08]Üüm, az gyakran felmerül.

[00:18:08]Én is töks találkoztam ilyen véleménnyel interjúim során, hogy a a jelenlegi kormányváltást követő időszakot 1989-cel vetik össze az interjúalanyok.

[00:18:20]És és mondom visszatérő vélemény, hogy ami akkor elmaradt, azt azt most nem szabad elszalasztani.

[00:18:28]Hogyha ezekről hall, hogy az elszámoltatás, az igazságtétel elmaradt 890 vagy azt követő években, akkor azt hogyan éli meg?

[00:18:36]És mi mi a véleménye ezekről a állításokról?

[00:18:38]Igen, hát ez erre már csak a legöregebbek emlékeznek szoktuk mondani, hogy 1991-ben begyújtott két MDF-es képviselő egy törvényjavaslatot, ez úgynevezett igazságtételt, aminek a lényege az volt, hogy igaz, hogy ez egy nemzetközi jogi érv, hogy az van egy elévülés, hogy még a legsúlyabb büntettek is mondjuk 30 év után elévülnek.

[00:19:08]Tehát a gyilkosságok, ha nem érték tetten, nem állították a tettest bíróságra, nem találták meg.

[00:19:15]Na mostan a kommunizmusnak a legszörnyűbb büntettei 56 előtt történtek, illetve az a forradalom levélését követő években, ezek ilyen értelemben elévültek.

[00:19:28]És ez a törvényjavaslat arra vonatkozott, hogy az elévülés mi ne 30 év legyen, hanem kezdődjön a szabadon megválasztott parlament összeülésével 90.

[00:19:45]május má-ával.

[00:19:45]Ugyanis ezek a büntettek, ezek addig nem voltak üldözhetők, nem voltak nyomozhatók.

[00:19:54]Úgyhogy ez egy szerintem egy jogos igény volt a társadalom részéről is.

[00:19:57]És az egyébként általam is tisztelt Sólyom László akkor az Alkotmánybíróság elnöke egy steril jogi érveléssel ezt megakadályozta, elutasította.

[00:20:09]Tehát ezt a parlament elfogadta ezt a törvényjavaslatot és az Alkotmánybíróság megsemmisítette, hogy bármennyire is sajnálatos ez a jogelv, ez nem überberolható semmilyen politikai megfondolással.

[00:20:25]És ezért történt az, hogy mondjuk a olyan vérbírák akik 56-ban halálos ítéleteket hoztak, vagy a Biszkubéla belügyminiszter, vagy akár Péter Gábor ezek ágyban párnák között haltak meg.

[00:20:44]Ezt ő ő az ember még humoristaként is csak sajnálni tudja, ez így történt, és nem érte el őket a méltó büntetés.

[00:20:52]És ha van egy föld földi föld fölötti igazságszolgáltatás akkor igen, ezeket a vagy a történelem mondjuk ez egy biztosabb dolog.

[00:21:03]A történelem ezeket elítélte és elmarasztalja és rögzítve van.

[00:21:06]Ezek valóban nemcsak a magyar nemzet ellen, hanem emberiség ellen is büntetteket követtek el.

[00:21:15]Ugye úgy, mint még a második világháború végén a magyarországi nyilasok.

[00:21:21]Úgyhogy tehát nagyon fontosnak tartom azt, hogy ma mondjuk nem ugyanaz a helyzet, de a Orbán rendszer idején, a NER idején valóban és különfőlet elsősorban ilyen korrupciós bűncselekményeket nem üldöztek.

[00:21:37]Polt Péter legfőbb ügyész, ezeket leállította.

[00:21:39]Még ami nyilvánosságot kapott, azok sem kerültek nyomozás, illetve bíróság elé.

[00:21:47]Úgyhogy ilyen szempontból nagyon fontos ez, hogy ez a általános igény most ami nem bosszú állás, ezt sokan mondják a Iványi Gábor, ez a üldözött keresztény ember is, hogy igazságot kell szolgáltatni, és itt erről van szó, és nem valamiféle busszúállásról.

[00:22:10]Ugyanakkor a a Fidesznek mégis csak ez a kommunikációs stratégiája.

[00:22:12]Azt jól láttuk, amikor ugye Hankó Balást elvitték, akkor ő az egész családját felvonultatta maga mögé, és egy mint egy mártír vonult a hát előbb a NAVhoz, aztán utána ugye vitték Kecskemétre, hogy e ez a ez a ez a narratíva, ami nyilvánvalóan a következő hetekben, hónapokban is eleven marad, az ön szerint mennyire hatékony?

[00:22:32]Tehát el lehet-e adni azt az embereknek, hogy igen, mi itt a mi mi vagyunk a szent ügy mártírjai?

[00:22:38]Jó, itt ö nagyon fontos különbség a a márci április 12-e óta, hogy gyakorlatilag azóta megszűnt az a agymosóberendezés a közmédiának csúfolt kormánymédia, és annak számos mondjuk hát orgánuma legyenek, azok internetes orgánumok, különböző publikációk vagy ingyenesen terjesztett újságok, amelyek az igazságot elhallgatták, és a kizárólag a Kossut rádión és a köztelevízión ból tájékozódó közönségnek fogalma sem volt arról, amiről egyébként a társadalom egy jelentős része.

[00:23:24]Éppen a még maradék szabad média, többekt a magyar hang, vagy a válaszonlály vagy akár heti vál vagy a heti világ HVG révén értesült.

[00:23:36]Na most ez a ez az agymosás megszűnt, és így szerintem a korábban a Fideszre szavazók és a Fidesz hívők is szembesülnek azzal, hogy hát nem kétséges, hogy ha pár nappal a választások előtt 100 milliókat osztogatnak szét olyan embereknek, olyan cégeknek, vállalkozásoknak, aminek semmi alapja nincs, semmi köze nem volt a kultúrához, ez valóban a közpénz felhasználása egy pártcélra, egy politikai célra.

[00:24:09]Tehát ez meg ugyanolyan, hogy mint akár az én esetemben, hogy van egy tetten ért ember egy gyilkossági kísérletér, úgyhogy hát ennek rövid úton kellene a bíróság elé kerülnie.

[00:24:23]Hát itt szerencsére sokkal könnyebb bizonyítani, hiszen erről vannak papírok.

[00:24:31]Sőt még hát a emlékszem az ATV egyenes beszédben ő nagyon egyértelemen megszorongatták Hankó Balázst azzal hogy eléjetára, hogy hát micsoda dolgokra adott ő pénzt és erre használ hát én nem is tudtam hát az apparátusom hát ezek olyan átlátó dolgok elfogadom azt hogy néhány konkrét döntést nem ő hozott ő csak aláírta de hát aki aláír pl miniszter az a felelős Ez a miniszteri felelősség.

[00:25:00]Üüm.

[00:25:00]És ugyanakkor ott ott van akkor a miniszterelnöki felelősség, aki meg hátesen ezt el tudja képzelni, hogy ugyanez a jelenet majd megismétlődhet.

[00:25:08]Csak ez akkor már Orbán Viktorról említettem, hogy a káröröm az nem szép dolog, de ez nem ez megint ez igazság igazság érzete az embernek azt kívánja, hogy aki mindenért felelős, az ő adjon számot és valóban feleljen.

[00:25:25]Jó barátom, Jurgyák János, akinek egy kitőlő fontos könyve jelent meg a napokban.

[00:25:30]Ő tegnap a válasz online egy nagyon fontos interjúja volt, és annak is tellen a kicsengése az, hogy az ő egykori barátja, Orbán Viktor felelős azért, hogy a rendszerváltozást, hogy kisiklatta és hogy majdnem ráment az ország erre.

[00:25:47]Úgyhogy nem kerülhető meg, hogy Orbán Viktor felelősségét megállapítsa akár egy bíróság, aztán hogy ezellenő elmenekül-e az egy más kérdés.

[00:26:02]egyébként jellemző a legtöbb bűncselekményt elkövetőjére, hogy nem nem néz szembe, nem áll oda, hogy igen, hát én ezt elkövettem, se nem tady bűnbánatot, hogy hát bánom, szánom vagy pedig hát próbálja elkenni, vagy mondjuk a terrorista merényleteket sokszor olvassuk, hogy hát ez a szervezet vállalt felelősséget, hát nem vállalt felelősséget, bejelenti, hogy ő tette, az ő emberét tették, de nem áll oda, hogy Tessék szép.

[00:26:32]Én majd ig indokolni fogom, hogy miért követtem el ezt a szörnyűséget.

[00:26:36]Úgyhogy az igazságszolgáltatás malamai remélhetőleg kicsit gyorsabban fognak őrülni.

[00:26:43]Hát már Gyurgyák János szóba került erről az interjúról, illetve a könyvről is kérdeztem volna, de maradjunk akkor most az interjúnál.

[00:26:48]Ugye a válaszolnának adta Gyurgy János eszme történész, aki hát a a Fidesz felső vezetésével együtt indult pályán, és sokáig össze is kapcsolódott az útjuk.

[00:26:59]Ő ugye ebben a tehát nyilván a könyvben is, de az interjúban is külön hangsúlyozza, hogy a magyar társadalom nagyon könnyen lelkesedik valamiért, és aztán hasonló sebességgel zuhan apátiába, vagy válik érdektelenné.

[00:27:11]Hogyha ezt most a jelenlegi helyzetre vetítjük, akkor el tudja azt képzelni.

[00:27:15]Nyilván április 12-e egy óriási eufóikus pillanat volt sokak számára, hogy az a lendület az akkor akkor elfogy és átvált valamiféle érdektelenségbe, hogy hogyan hogyan látja a következő hónapokat, éveket.

[00:27:28]Én mindig hangsúlyozom, hogy én nekem a hivatásomban a történelem, történettől író, történetoktató vagyok, és a magyar történelemben nem tudok, nem volt olyan választás, amely ekkora többséget hozott volna.

[00:27:45]És nem csak a kétharmadról van szó, hanem ennyi aktív embert mozgatott meg a Tiszaszigetek.

[00:27:52]Ö tehát az a aktivitás, közéleti aktivitás, ami a demokráciának egy alapfeltétele, és általában hiányzott Magyarországon, a 89-90-es rendszerváltozás is tulajdonképpen azért az értelmiségre szorítkozott.

[00:28:08]Ő nem volt a tág lakosság ellenére, de nem volt annak aktív tagja.

[00:28:15]Nem.

[00:28:17]éppen a KDL rendszer is teljesen apolitikussá próbálta nevelni a társadalmat.

[00:28:21]Na mondjuk az Orbán rendszer elérte azt, hogy ez apolitikusság a lakosságnak majdnem a felénél megszűnt.

[00:28:27]És éppen ez a biztató, hogy ez nem fog elhalni.

[00:28:31]Nyilván mondjuk a Tiszaszigetek aktivitása vagy a tagsága is csökkenni fog, mert a az emberek többsége nem ér rá, hogy a szabad idejéből a pénzét áldozva órák hossz közügyekkel foglalkozzon, legfeljebb követi továbbra is.

[00:28:51]Tehát viszont én azt hiszem, hogy éppen ezek az ügyek már csak akárcsak azért, mert ha tényleg, ha nem is hat évig, de sokáig elhúzódik, hát a sajtóból, a médiából mindenki hallani fog arról, hogy hogyan próbálnak kibújni a felelősség alól a felelősségre vont emberek, és az igény biztos meg fog maradni mindaddig, amíg hát akit csak lehet, élnem, el nem ér a méltó büntetés.

[00:29:19]Most október 23-án egy az ünnep mellett ugye egy egy másik fontos esemény is az a ügynökakták nyilvánosságra hozatala is vár a magyar társadalomra.

[00:29:31]Ebből vagy erről mire számít, vagy ennek kapcsán mire számít?

[00:29:34]Milyen történetek kerülhetnek elő, amiket eddig nem ismertünk?

[00:29:39]És mondjuk személyesen önnek, hiszen azért azt a műsor előtt is beszélgettünk róla, hogy hogy a állambiztonságnak mondjuk volt alkalma, hogy hogy önt lehallgassák.

[00:29:47]ön nyomozanak.

[00:29:50]Tehát mire számít?

[00:29:52]Hát először is ugye azért nagyjából ismert, hogy rengeteg iratakta hozzáférhető volt.

[00:29:59]Tehát a állambiztonsági szolgálatok levéltárában egyrészt kutatható volt kutatók számára, nem csak hivatásos történészek számára.

[00:30:11]Amellett pedig mindenkinek joga volt megnézni az ott levő iratok közül a reel vonatkozókat.

[00:30:18]Persze itt voltak olyan korlátok, amelyeket én nagyon örömmel látnám, hogyha eltörölnék, és talán ebből az új törvényből ez be is következik, hogy ki voltak törölve, olvashatatlanná voltak téve olyan nevek, hogy éppen ki volt a beszervező, ki volt a a az ügynök.

[00:30:35]Na most a személyes ügyekre visszatérve engem nem olyan kissé mindenkit érdekli persze, hogy hogy figyelték meg.

[00:30:43]Úgyhogy mikor először lehetőség volt betekintést kérni, én akkor Washingtonban voltam nagykövet és írásban kértem, és kaptam is egy pár tucatoldalnyi információt, vásolatot a megfigyelésemről.

[00:31:00]Az is tanulságos volt, mert például tapasztaltam, ebből olvastam, hogy még középiskolás koromban már készült rólam jelentés.

[00:31:08]egyik osztálytársam, ő aki ráadásul a lakásomban volt, tehát meglátogatott, ő írt rólam egy jelentést.

[00:31:16]Nem tudtam, hogy ki volt, mert ki volt húzva a neve, és még lehet, hogy csak az ügynöknév volt ott, szóval nem lehetett tudni.

[00:31:22]És gyanakodtam is egy-két osztálytársamra alaptalanul.

[00:31:28]Aztán mikor már kiderült, mégis csak hozzáférhetővel, hogy ki, akkor kiderült, hogy melyik osztálytársam volt ez.

[00:31:34]tovább lépve ö fokozatosan egyre több ö dokumentum dossjé került be ebb a levéltárba és amikor egy tanulmány kapcsán egy londonban 56-ban diszidált kiváló magyar történész Péter László megfigyeléseiről én írtam egy kisebb tanulmányt egy konferencia számára akkor újra bementem ebbe a levéltárba személyesen és akkor jó pár napot től töltöttem ott, és sok mindent láttam, és akkor tapasztaltam azt, hogy hogy sokkal többi megfigyelés kör készült rólam, mint gondoltam.

[00:32:13]Ezt ő egy angol nyelven megjelent már ez a tanulmány.

[00:32:19]Csak érdekességén mondom, hogy volt itt egy angol diplomata, akivel nagyon jó barátságba kerültem a 60-as évek végén, 70-es évek elején.

[00:32:28]Azzal tisztában voltunk, hogy megfigyelnek bennünket, hogy le is hallgatják a beszélgetéseinket.

[00:32:34]De azt, hogy ezek az angol nyelvű beszélgetések jó magyar fordításban, írásban lögzítésre kerültek, és ott van a anyagom között a Dusziékban, erre azért nem számítottam.

[00:32:47]Úgyhogy egyénileg sok érdekesség ez.

[00:32:47]És nem csak ilyen mondjuk a személyi dolgokat, hogy ki mindenkinek a barátja, ismerőse, rokonat talán jelentett róla, hanem hát ilyen sajátosságok is.

[00:33:00]Ö fontosnak tartom azt, hogy minden irat kutatható és olvasható legyen, mert azt is tapasztaltam, hogy életemben volt egy epizód, nincs időnk ennek kifejtésére, amiről egész biztos, hogy az a iratok készültek, és azt nem találom.

[00:33:21]Ezek a kémelhárításhoz tartoztak minden bizonnyal.

[00:33:27]Úgyhogy van még mit föltárni.

[00:33:27]Én nagyon örülnék, hogyha kiderülne, hogy most már nem maradt titokban semmi, mert ami a kommunista államot érintette, akár az, hogy hát én minden, aki külföldivel találkoztam már felnőtt koromban is, vagy még egyetemistaként, azoknak én mindelütt nyíltan elmondtam, hogy ez egy utált rendszer.

[00:33:51]Ezt nem a magyar nép választotta.

[00:33:54]Tehát az akkori rendszer szempontjából én is egy, ha úgy tetszik, hazárolást követtem el, mert árulkodtam a rendszerre, árulkodtam a hazára, lelepleztem, pláne akkor, amikor már a Kádál rendszernek nagyon kedvező volt a külföldi megítélése, a nyugati sajtó dicsérte.

[00:34:16]Én annak örültem, hogy én is szabadabban éltem.

[00:34:19]De annak, hogy túlbecsülik Kádárt, ezt a 56-ban szemembe, ugye ezt a hazaárulót, ez engem nagyon bosszantott és bántott, és igyekeztem leleplezni a magam szerény eszközeivel.

[00:34:32]ugye a 80-as évek közepén az Egyesült Államokban tanított, azért gondolom ott hát feltételezem, hogy ott sem járt egyedül, ami amikor amikor az egyetemen mozgott, vagy és ott azért az megvolt önben, mármint kint hang én számítottam arra, hogy hogy Kaliforniáig is elér az állambiztonság keze.

[00:34:55]Erről sem találtam jelentést most.

[00:34:55]Vagy az volt, hogy azért én túl kicsi pont voltam ahhoz, hogy megfigyeljenek.

[00:35:00]Hát ugye hivatalosan ösztöndíjjal mentem ki, tehát tudott róla a hatalom.

[00:35:06]Sőt, hát egy jelentést én is írtam, mindenki írt egy kellett, hogy írjön egy jelentést a külföldi hát ebben nem volt semmi politikai tartalom.

[00:35:17]megírtam, hogy milyen jól fogadtak engem, milyen nem csak a kollégák, hogy milyen nagy érdeklődés van ny volt a 80-as évek végén Magyarország és egész Közép-Európa felé vagy iránt.

[00:35:28]És én azt eldöntöttem ott, hogy én csak az igazat a meggyőződésem szerint fogok tanítani.

[00:35:35]A téma, amiről tanítottam, Közép-Európa története volt 1789-től egész napjainkig.

[00:35:47]Úgyhogy ő a végén mindig eljutottunk a 20.

[00:35:50]századig, sőt a kommunista korszakig, úgyhogy én órát tartottam 56-ról is.

[00:35:57]Elég drámai órák voltak.

[00:35:57]Mindig azért volt ott olyan diák, aki esetleg magyar hátterű volt, vagy egyszerűen szüleitől sokat hallott róla.

[00:36:07]És hát én csak azt mondtam, akik mint amit ma bárkinek mondok arról, hogy én minek voltam a szemés fültanúja, résztvevője, és hogy milyen csodálatos időszak volt ez a 13 nap.

[00:36:20]Hát akkor nem lenne meglepő, ha ezekről is készült volna ott felvétel, vagy hát minden jelentés?

[00:36:25]Igen.

[00:36:25]Ő de hát egyébként ő én a közgazdasági Marxról elnőzett egyetemen 76 óta tanítottam nemzetközi kapcsolatok történetét és hát nagyon kényes 20.

[00:36:37]századot.

[00:36:37]Igaz, hogy én 45-ig tartott a kurzusom, de azért szemináriumokon a későbbi időszakról is szó esett.

[00:36:49]A hallgatók 30 hallgató volt általában évfolyamonként.

[00:36:52]Ezeknek egy része kommunista hátterű családokból származott.

[00:36:56]Becsöükre mondva egy se jelentett engem föl.

[00:37:00]Pedig olyan dolgokat hallottak, amik ellentétesek voltak azzal, amiről otthon beszélhettek és hallottak.

[00:37:08]De hát hitelen volt előttük a 12.

[00:37:11]századi történelem tanítása kapcsán is.

[00:37:14]Úgyhogy amikor azt hallották, hogy a Szovjetunió miket követette, mondjuk lengyelekkel szemben, a 40 a háború alatt ő és hát, hogy Magyarországon ez a kommunista hatalomátvétel az nem egy forradalom volt, ahogy ez hivatalos tanít.

[00:37:29]Volt egy olyan eset is, ha már ilyen bő bőbeszédő vagyok, hogy egy diákom a tudományos szocializmusnak nevezett tantytágy vizsgáján olyasmit mondott, amit tőlem hallott.

[00:37:41]És az oktató vizsgát, hát honnan veszi ezt?

[00:37:43]Hát egy eszenski tanár úr mondta.

[00:37:48]Gondolom akkor akkor már azért de hát ez a 80-as évek végén volt már, úgyhogy akkor ez már ennek nem volt következménye.

[00:37:56]Üüm, akikor térjünk kicsit vissza a a hát egyrészt Magyarországhoz, másrészt Ukrajnához.

[00:38:01]Ugye még a a Magyarangnak nyilatkozva egy júniusi interjúban mondta azt, hogy még a jelenleginél és az akkorinál is barátságosabb politikára van szükség Magyarország részéről Ukrajna felé.

[00:38:13]Azóta azért történt egys más, egy kicsit árnyalódott az a kép.

[00:38:18]Ugye itt volt egyrészt a a MOL és a naftoznak a olajtárolóról való különös, mondjuk úgy különös egyessége, illetve a kárpáti nyolcak körüli kisebb botrány és odamondogatás.

[00:38:31]Hogyan értékeli most a a magyar az Ukrajnával kapcsolatos magyarországiet?

[00:38:36]Én mindent megtettem.

[00:38:36]Ő amir módon volt, hogy segítsem a Tisza győzelmét.

[00:38:39]Ő és ennek a szörnyű Orbánrendszernek a távozását, bár ebben nem lehettem biztos.

[00:38:48]Most is teljes mértékben támogatom az új magyar kormányt, és sikerét kívánom.

[00:38:53]Ez egy hatalmas történelmi esély, ami szerencsétlen történelmünknek egy jó irányt adni.

[00:39:00]Azonban én nem vagyok tagja a kormánynak, nem vagyok se tagja a mondjuk a nagyon kis részszámú Tiszapártnak, úgyhogy én azért ezt egy független, úgy mondhatnám, hogy hozzáértőként nézem.

[00:39:15]Nem az a legfontosabb, hogy a 90-es években én személyesen is milyen jó viszonyt ápoltam Ukrajna vezetőivel, és hogy az a béke, az a államközi szerződést, amelyet tulajdonképpen hát ugye Anta József írta alá, de hát én készítettem elő, az milyen széles jogokat biztosított a kárpátai magyaroknak.

[00:39:33]És azt sem hangsúlyoznám most különösebben, hogy ezt valóban 2017-ben megsértette Ukrajna egy új oktatási törvénnyel, amellyell én szót emeltem írásban, szóban, angol nyelven is.

[00:39:47]viszont azzal, hogy Ukrajna ezt már 2023-ban talán hamar túl későn, de érvénytelenítette, és különben is ez a törvény, ez a rossz törvény nem szüntette volna meg a magyar iskolát, hanem 10 év fölött ukrán nyelvűvé tette volna az oktartást, ami helytelen ellentétes Ukrajna által is aláírt konvenciókal.

[00:40:14]viszont ő ezt mondom orvosolva lett és legkésőbb azzal, hogy ez a bizonyos 11 pontos megállapodás, amit megszületett már a Újmány és az ukrán kormány között, ez én úgy látom, hogy orvosolja teljes mértékben.

[00:40:29]Persze ennek ezt végre is kell hajtani és ezt joggal figyeljük.

[00:40:35]Azonban bármennyire is fontos nekem személy szerint is a kárpatői magyarság helyzete.

[00:40:41]Sokszor jártam ott politikusként is, turistaként is.

[00:40:46]Eveztem a felső Tiszán, vadvizen.

[00:40:46]Tehát nekem nagyon szívügyem, vagy akár a szüleim egyfajta Nászlúton jártak Kárpátalján, amikor Magyarországhoz visszakerült.

[00:40:55]De itt a nagy kérdés Ukrajna.

[00:40:58]Ukrajna Európa szabadságáért küzd, Magyarország szabadságáért küzd azért, hogy a nemzetközi jogot megsértő, a saját ígéreteit felrúgó Oroszország ne gázolja le Ukrajnát.

[00:41:11]minden támogatást megérdemel Ukrajna Magyarország részéről is.

[00:41:17]Azt senki sem igényli, hogy magyar katola menjen oda.

[00:41:20]Ez a Orbánrendszer hazugsága volt, hogy ez a háború azzal fenyeget, hogy Magyarország egyfajta hadszintéré válik, vagy hogy a magyar hadseregnek, a magyar katonáknak ott harcolniuk és ott fognak meghalni.

[00:41:33]Ennek sajnos túl sokan felültek, szerencsére a végén azért már kevesebben.

[00:41:41]Na most ami a konkrét ügyeket illeti, az helyes, hogy elvádjuk Ukrajnától, hogy nem csak a magyar, minden nemzeti kisebbség jogait, kultúrájának megőrzését tiszteletben tartsa.

[00:41:51]Kisebb számban lengyelek, de vannak román még érdekes bolgár kisebbség is van a mai Ukrajna területén.

[00:42:02]Ön úgy látom, hogy az az Ukrajna, amelyik az Európai Unióba törekszik, és és én is remélem, hogy ott lesz, nyilván nem nagyon hamar, az már csak az uniós tagságból következően is köteles betartani a többek között a nemzeti kisebbségek jogait is, amiért éppen abból fakadt ez a 2023 most törvénymódosítás.

[00:42:26]Ő tehát ő engem megnyugtat az, hogy Ukrajna kész erre a ezekre a módosításokra.

[00:42:35]És hát ezért ha Ukrajna egyszer az Európai Unió tagja lesz, sőt egyszer akár az a sengedi rendszer tagja lesz, amit én szintén nagyon remélnék, ezt én már alig ha érem meg, de az, hogy útlevél nélkül mehessünk Kárpátaljára, azokra a gyönyűrű tájakra, amelyeket én mondom még bejártam és ismerek, és hát a akkor az ott élő maradékmagyarság helyzete is sokat javulna, nem utolsó sorban a gazdasági helyzete, tehát magyar érdekisű Ukrajna fennmaradása, mint független állam, és az, hogy sikerrel küzdje-e ezt a szörnyű támadást.

[00:43:14]Na most ennek részeként én szerintem a magám véleményem az, hogy hát nekem csak magánvé véleményem van, hogy az, hogy Magyarország területén legyen olajtároló az teljes mértékben kívánatos és indokolt.

[00:43:32]egyébként Holoda Attila barátom, aki nagy energetikai szakember, azt mondja, hogy tulajdonképpen ilyen tároló van, ha nem is kifejezetten Ukrajna számára, de hogy Magyarországról megy, ma már Magyarországról megy dízelolaj és talán egyéb mást, meg hát villanyáram is.

[00:43:51]Tehát itt semmi új nincsen, legfeljebb bővíteni kellene egy meglévő kapacitást.

[00:43:57]És ha valaki attól tart, esetleg akár a magyar miniszterelnök, aki valóban felelős az békéért, hogyha Magyarország ilyen módon segíteni Ukrajnát, azzal az kitenné magát Putyin haragjának, és akár Magyarország ellen valamilyen dróntámadás érne el mondjuk ezt a tározót.

[00:44:20]Hát erre pedig az a válasz, szakemberek válasz, akikt én hiszek, hogy Putinnak annyira szüksége van arra az olajövedelemre, amit éppen többek között a Magyarországra továbbra is szállított, mondjuk gáz és hát a a barátság vezetékkel jövő olajból kap, hogy esze ágában sem lenne ezt megtámadni.

[00:44:43]Márpedig ha egy ilyen ilyen támadás nem történt egyetlen egy Európai Uniós NATO ország ellen, sem pedig hát Lengyelország hihetetlen nagy mértékben támogatja Ukrajnát.

[00:44:54]Minden fegyver Lengyelországon keresztül megy, hadianyag minden.

[00:44:58]Tehát hogyha azt eltűri Putyin, akkor az, hogy Magyarország valamilyen kis mértékben még jobban segíteni Ukrajnát, abból semmi hátrányunk nem lenne.

[00:45:08]Viszont alapvető nemzeti érdekünk az, hogy Ukrajna kerüljön ki ebből a háborúból.

[00:45:18]Én nem azt mondom, hogy győztesem, mert nem gondolja senki azt, hogy a Kremül tornyára kitűzik az ukrán lobogót, de az, hogy függetlenségét megőrizve, és egy újjáépülő Ukrajnában Magyarországnak is nagyon jó gazdasági, üzleti lehetőségei lennének.

[00:45:35]Tehát Magyarországnak a legjobb baráti viszonyra kell törekednie Ukrajnával.

[00:45:37]És még egy utolsó érva mellett, hogy a valamennyi szomszédunk akár ebben a nyolcakban, ebben az új szerveződésben részt vesz, tehát ott egy verseny is lesz, ha egyszer Ukrajnában valóban megnyílnak az újpítés kapcsán a gazdasági lehetőségek.

[00:45:56]Hát azért érthető lesz, hogy aki barát volt az jobban részesül ezekből az üzleti lehetőségekből, mint aki az, akire haragszanak.

[00:46:06]Tehát én nagyon remélem, hogy ezt meggondolva magyar külpolitika ezekben a kérdésekben is egyértelműen ukrán barát áráspontra helyezkedik, és minél hamarabb kerüljön sor erre a magas szintű találkozóra.

[00:46:23]Lehet legyen az Kievben, legyen az Budapesten, legyen az Berekszászon.

[00:46:25]Én azt gondolom, hogy Berekszász lesz az, ahova szívesen elmegy Zelenski is, de előbb már találkozni kell a két fővárosban.

[00:46:36]valamelyikében a magyar miniszterelnökkel.

[00:46:40]Említette Vladimir Putyin terveit, vagy lehetséges terveit.

[00:46:42]Nemrég a a ugye az orosz elnök arról beszélt, hogy nincs nem nem gondolkodik Európa megtámadásán vagy a háború eszkalációján, ami nem mond mondjuk úgy, hogy nem annyira megnyugtató, hogy ő arról beszél, hogy min nem gondolkodik.

[00:46:56]Ön mit gondol, meddig mehet el Oroszország, illetve hát Putyin ebben a helyzetben, és fokozhatja-e?

[00:47:02]Ugye most több hírszerzés és a Dán és más skandinávszágok hírszerzései is arról beszéltek, hogy hogy előreléphet ebben a hibrid háborúban akármilyen módszerrel.

[00:47:15]Ön mire számít?

[00:47:15]Lehet ilyen beavatkozás?

[00:47:17]Igen.

[00:47:17]Addig lép, ameddig engedik.

[00:47:20]Ő itt én is követem amennyire lehet a világsajtót.

[00:47:25]És azt látom, hogy tulajdonképpen vannak akik és nem csak a balti államokban, hanem nyugaton is szakemberek régi hírszerzők, magasranyagú katonák, akik reális veszélynek tartják.

[00:47:38]Nem az, hogy egy nyílt teljes támadást indít egy NATO tagállam, akár egy balti állam ellen, de hogy túlmenően ezeken a drón támadásokon és légtérsértéseken, amelyeket sokkal szigorúban kellene a lengyel külügyminiszter, akit én személyesen ismerek még washingtoni éveimből, azt mondja, le kell lőni ezeket nem csak a drónokat, hanem ha akár egy repülő megsérti, mert erre a léterünket egy bármelyik át ország légterét.

[00:48:10]Tehát akkor vissza fog.

[00:48:14]Ez a szokásos módja nem csupán mondjuk a diktatúráknak, hanem akár az Orbánrendszer is, hogy amikor nagyon a orrára koppintottak, akkor tehát például ez a szuverenitás védelmi hivatalnak ez a törvénye, amivel meg törvénytervezett, amivel a szabadsajtót még jobban próbálták volna meg rendszabályozni, vagy aká megszüntetni, ő olyan nagy ellenállást váltott ki, és nyugaton újabb retorziókkal fenyegették, hogy azt félretették.

[00:48:45]Nos, visszatérve Oroszország magatartására, én attól tartok hogy Hitlert követve és akár a saját ukrain elleni agresszióját, hogy nem támadja meg Észtországot vagy bármely, hanem azt mondja az ottani oroszok, ahol van mégpedig elég sok van, mind Lettországban, mind Észtországban, behívják.

[00:49:09]Én már értesültem, olvastam arról, hogy valahol Oroszországban létrehoztak egy úgymond narvai orosz népköztársaságot.

[00:49:19]Narva egy észthatárváros és a lakosság annak nagy része orosz.

[00:49:23]Ezek egyébként nem őshonosok, hanem a kommunista időszakban költöztek oda gyárakba vagy katonák.

[00:49:31]Ezek tulajdonképpen gyarmatosítók a kló szó klasszikus értelmében.

[00:49:37]Ezeknek a élete jólétben élnek eszeg ágában sem volt átköltözni Oroszországba, mert hát egész más és mégis szabad viszonyok között élnek.

[00:49:44]De ő Putyin azt mondja, hogy ezeknek a helyzete tűrhetetlen, ahogy Hitler annak idején mondta, hogy a cseszlovákiai németek helyzete tűrhetetlen, majd a Lengyelországban élő németek helyzette tűrhetetlen, ezért lép föl az ő érdekükben.

[00:50:01]Na most akkor a világ egy nagyon nehéz választás elé kerülne.

[00:50:07]Tehát Putyin azt mondaná, hogy én csak bevonulok, elfoglalom Narvát.

[00:50:09]Én nem akarom Észtországot elfoglalni, de ez a NATO ötödik cikkelje értelmében egyált mindenképpen egy agresszió.

[00:50:19]És vajon az a nyugat-európai polgár, mondjuk különös az a német polgár, aki a az AF térre szavazott, ő?

[00:50:29]az nem azt fogja mondani, hogy hát csak nem akarunk mi meghalni Narváért.

[00:50:33]Úgyhogy tehát nagyon lényeges az, hogy Putyin is legyen tisztában azzal, hogy a NATO nem egy papírtigris és igenis megvédi területének minden pontját és képes is megvédeni.

[00:50:46]Úgyhogy a kezünkben van egy euró egész egy erős Európa garancia arra, hogy a háború nem fog tovább terjedni, nem lesz egy általános háború.

[00:50:58]Tehát ő nagyon fontos, hogy ilyen szerveződések, mint a tetrekészek koalíciója, én remélem, hogy Magyarország is mielőbb formálisan is csatlakozik ehhez.

[00:51:09]Ez egy informális csapat.

[00:51:11]Tehát Magyarországnak is nemi alapvető érdeke az, hogy Európa erős legyen, és Európa képes legyen megvédeni magát még akkor is, hogyha Trumpra nem biztos, hogy számíthat.

[00:51:25]Nem tudom majd még kérdezném, de akkor ha már említette az AFD-t, az európai szélső jobboldal látványosan előretört, ugye ez Németországban talán a leghangsúlyosabb, hogy három tartományi választáson is elég komoly eredményt ért el, és talán mondhatjuk, hogy a legerősebb németországi pártá nőtte ki magát az AFD, amelyről ugyanakkor, mint a mint párt európai pártársairól már szinte közhelyszerűen előkerül, hogy hogy orosz pénzből is működhet.

[00:51:54]Ön szerint mennyire nyilvánvaló ez a kapcsolat?

[00:51:56]Vagymér Putyin és az európai sző jobb oldal között.

[00:52:00]Semmi kétségünk nem lehet azért, hogy Oroszország számos módon igyekszik destabilizálni a nyugati demokráciákat.

[00:52:10]Ő ennek ő nem csak konkrétan pénzben támogathat azért, hogy egy ilyen szélső jobb oldali pártnak legyen infrastruktúrája, propagandája, ami nyilván folyik.

[00:52:19]hiszen még a rendszer is nyíltan támogatta a ezeknek a szélső jobboldali pártoknak a választási kampányát.

[00:52:29]Részben úgymond hitellel, én nem tudom, hogy azokat visszafizették-e, mondjuk a Löpen kampányát korábban Észak-Mcedóniában vagy Boszniának a szerb entitásában ezeket tehát a szuverenitására oly kényes Magyarország nyíltan beavatkozott más országok választásába.

[00:52:49]ha úgy tetszik, szóverenitásába.

[00:52:53]Na most azonban ezek a most már a artificial intelligence, az AI ez is nagyon megkönnyíti az ilyen felforgató tevékenységeket, hiszen az úgynevezett social médiában a Facebook és egyéb, amiket én nem nagyon követek, ezekben ilyen nem létező személyek is egy látszólagos közéleményt tudnak teremteni, és a hazóság ágokat terjesztik a hazugságokat sajnos mindig könnyebben hiszik el az emberek mint a cáfoló igazságukat.

[00:53:30]Tehát az biztos, hogy Oroszország nélkül, ha Putyin nem folytatná ezt a politikát, amit folytat, akkor nem lenne ilyen erős ez a németországi szélső jobboldali párt.

[00:53:44]Ugyanakkor azt is fontosnak tartom hozzátenni, hogy a bevándorlás, illetve nem csak a friss bevándorlás kérdése, vagy a Európai Unióban igyekvő afrikai- ázsiai menekültek, háborúk, éhységek ellől menekültek, igyekeznek bejutni sokszor életüket kockáztatva, vagy akár megfuladva a tengerben, hanem a az a sok millió jó sokszor többségében muzulmán vallású, akik az elmúlt évtizedekben telepedtek le nyugaton.

[00:54:20]A gyerekeik már ott születtek, ezeknek egy kisebbsége, én remélem, hogy csak elegén elenyésző kisebbsége.

[00:54:28]Fundamentalista, terrorizmusra hajlik a befogadó országgal szemben nem lojalitást, hanem haragot érez.

[00:54:35]ő be akarja vezetni a saját szokásai, törvényei akár viseletben, a nők viseletében, arc eltakarásában, a sária törvényben.

[00:54:48]Úgyhogy egy asszonyt, hogyha család akarata ellenére akar félhez menni, vagy egyáltalán egy más barátja van, akkor azt megkövezik, megölik most.

[00:54:56]Szóval ennek nem szabad teret engedni, korlátozni kell.

[00:55:03]Tehát tulajdonképpen a szélső jobb oldal előretörésének ez egy reális oka.

[00:55:07]Én úgy látom, hogy ezzel egyre jobban szembesül egyre több nyugat-európai ország, hogy bármennyire is fontos a humanizmus és a jó lelkűség, de meg kell rendszabályozni, el kell várni, hogy aki ott él, odamegy be, az ne csak, hogy törvényeket tartsa be, márpig sokszor nem tartották be, hanem az ottani szokásokat, elvárásokat is.

[00:55:29]Ö nem lehet azon fölháborodni, hogy és az nem szűsőséges követelés, hogy mondjuk nem tilos legyen elfátyolozni az arcát a nőknek.

[00:55:42]Nem szó nem magánjoga, hiszen hát akár a büntettek megkönnyítését is megkönnyíti, hogyha rejtve van az arc.

[00:55:53]Az én merélőm is maszkot viselt mind a két támadáskor.

[00:55:58]Tehát ez teljesen jogos az, hogy hogy a a nyugat-európai szokásokat és viselkedési normákat követelje meg.

[00:56:08]És hogyha a nyugat-európai középpártok meglátják, hogy mi az a oka, amiért ezek a szélső jobboldali pártok felfutottak, és ami abból elfogadható, és nem ellentétes a mi emberi elveinkkel, azokat érvényesítsék.

[00:56:27]Adott esetben tényleg deportálják könyörtelenül azokat, akik bűncselekményeket követnek el.

[00:56:35]Tehát a szélső jobboldali pártokat én nagyon nagy veszélynek tartom.

[00:56:37]Öyak tehát részben kiküszöbölhető ez, hogyha ami a ő programjukban elfogadható vagy indokolt, másrészt pedig viszont ő nyugat-európai társadalmaknak a sajtó segítségével is sokkal jobban, tisztában kellene lenniük azzal, hogy Oroszország micsoda veszélytjelentő és az orosz támog Oroszország mellett kiálló szélső jobb oldal.

[00:57:03]Hát ez önmagában kellene, hogy kizárja az ő támogatását.

[00:57:07]Látjuk, hogy a francia szélső jobb oldal, a nemzeti tömörülés most már kezdi magát elhatárolni az orosz barátságtól és Bard a vezető, egyik vezető nagyon élesen ítélte el Oroszországnak a franciaországi beavatkozási kísérleteit.

[00:57:26]Remélem, hogy ez őszinte részéről mondjuk gondolom azért a bevételeket azért az elfogadják, vagy legalábbis korábban elfogadták.

[00:57:34]Amikor most térünk egy kicsit Donald Trumpra itt a beszélgetés vége felé, hogyan látja az ő szerepét mondjuk kiindulva abból, hogy az a az a fajta erőpolitika, agresszív kommunikáció, amit ő meghonosított, az vajon normává válhat-e, amiről azt mondta, hogy nekem erre szükségem van.

[00:57:53]És mondjuk Grönland esetében például megy megállapodott Dánival, de amikor amikor ez felszínre került, akkor elég ijesztő volt végignézni.

[00:58:01]hogy azt mondta, hogy neki az kell.

[00:58:03]Sőt, a térképeim már Grönland Egyesült Államok részeként tűnt fel, hogy ez normává válhat-e ön szerintem.

[00:58:10]Kanadát is akarta, és hát arról nem is beszélve, igen, Kanadát, tehát hogy ez normává válhat-e ez a ez a fajta agresszió a politikában?

[00:58:17]Hát ez egy nagy tragédia, hogy Trumpot nem csak, hogy egyszer, hanem kétszer is az Egyesült Államok elnökévé választották.

[00:58:23]Abban is szerepe van egyébként a az ellenfeleinek, a szélsőségeseknek a rossz elvei, rossz gyakorlata, a vókizmus és szobordöntögetések, tehát az, hogy a demokraták meg nagyon szélső arra csúsztak, és ez az ő nagy fegyvere velük szemben, vagy akár a szexuális kisebbségeknek egyfajta túlzott kultusza, amivellyel joggal szemben.

[00:58:52]Tehát az, hogy egy magát nőnek deklaráló biológiai férfi ne indulhasson a női sportversenyeken.

[00:59:01]Hát ugye, mert ilyen igények voltak és ilyen gyakorlat volt.

[00:59:06]Ezzel is szembeszállt Trump.

[00:59:06]Szerintem az ő sikereiben ennek szerepe van.

[00:59:10]Amellett annak a hangnemben, ami ő tetszett az embereknek tetszett ő, és mondjuk ő szembeszállt a az uduvarias, hagyományos, csöndes beszédmódorral.

[00:59:23]Azonban Trump tökéletesen alkalmatlan vezetőnek, aki semmi felelősséget nem érez a a törvényei iránt.

[00:59:35]Még korábban is ő áthágta adócsaló, közönséges adócsaló, hamis tanúzó satöbbi.

[00:59:40]Szóval nem ok nélkül voltak ellene perek, amiket így a második elnökkiválasztásakor töröltek és megszüntettek.

[00:59:50]ö és hát nemzetközileg ez egy tragédia, aki csak megkérdőjelezi a NATO fontosságát.

[00:59:59]Hát ez zöld út Trumpnak, bocsánat Putyinnak.

[01:00:02]És az ukrán politikája, amelyik egyik nap még elítéli mondjuk valamennyire Oroszországot, a másik napig orosz feltételek mellett akarja ráerőltetni a fegyvernyugvást Ukrajnára, amely beszüntette a fegyverszállítást.

[01:00:22]Bidennak is nagy hibája, bűne, hogy a konfliktus kezdetétől ő korlátozta az amerikai segítséget.

[01:00:28]Segítség volt, ami segített életben tartani Ukrajnát, de nem engedélyezte azt, hogy Oroszország területét, sőt akárcsak az Oroszország által Ukrajnától elvett megszállt területeken támadják, akár a drónokkal, bombázzák.

[01:00:45]Úgyhogy ez egy óriási történelmi felelőssége az előző amerikai rendszernek, de hát az eltörpül ahhoz képest, hogy Trump mennyire felelős.

[01:00:52]Ezt a háborút mennél tovább engedik, annál súlyosabban már látjuk, hogy a kezdettől fogva a civil lakosságot támadó oroszok most már főleg azt támadják, hogy Kievb városát, a lakótelepeket, a kórházakat, iskolákat, játszótereket, benzinkutakat.

[01:01:15]Tehát ez a terrorháború, ez a civil lakosság elén terror.

[01:01:19]És hát minden tisztességes embernek ezen föl kell háborodnia.

[01:01:24]aki erről értesül a háborús bűnökről.

[01:01:28]Hát Trumpot ez is mutatja, hogy ő egy micsoda jellemtelen ember, hogy őt ez nem háborítja föl.

[01:01:34]Ha más nem, akkor ez kellene, hogy késztesse, hogy maximális segítséget megadni Ukrajnának.

[01:01:43]Úgyhogy most, hogy Trump mondjuk meddig tudja ezt a rossz politikát folytatni, hát ugye most jönnek a novemberben a választások.

[01:01:55]Ha a demokraták között ez a szélső bal nem erősödött volna meg, akkor biztos vereség várna Trumpra már elveszteni a kongresszusban mind a két házban a többséget.

[01:02:06]Ögy kétséges.

[01:02:06]És a két év múlva sorra kerülő elnökválasztáson pedig egy középutas józan demokrata biztosan győzne szerintem, mert oly mértékben kompromittálta magát Trump.

[01:02:19]A saját maga által ígéreteit nem tartotta be.

[01:02:25]Hát azt mondta, hogy ő nem fog háborúkat folytatni külföldön.

[01:02:28]Ő ugye Amerika Firstbi.

[01:02:30]Első.

[01:02:30]ehelyett hát egy így elrontani ezt az eg iráni helyzetet, hát akármilyen kimenetele lesz ennek, nem fog visszatérni ahhoz a helyzethez, ami a támadások előtt volt.

[01:02:44]Irán egy párija volt, nemzetközi párija volt.

[01:02:48]Ő szankciók hatása alatt volt a hormózi szorosban szabad volt a hajózás.

[01:02:56]És ez nem fog visszatérni már Trump nem tudja ezt elérni, visszaállítani.

[01:03:02]Deát ezek után én nem tudom, hogy ki lehet az a józan amerikai, aki Trumpra fog szavazni, vagy akár az ő általa támogatottakra, de hát a választókat könnyű befolyásolni, úgyhogy ő azért nem lefutott sem a mostani időszaki választás Amerikában, sem a két év múlva sorra kerülő új elnökválasztás.

[01:03:26]És a Kínával, bocsánat, a Kínával kapcsolatos politikáját Donald Trumpnak hogyan értékel?

[01:03:30]meg eléggé furcsa, eléggé furcsa, több mint furcsa.

[01:03:35]Ugye nyilvánvaló, hogy minden józan ember békét akar, ne legyen háború.

[01:03:41]És én nem vonom kétségben, hogy Kína a maga terjeszkedő gazdasági, politikai, katonai terjeszkedését békés úton akarja.

[01:03:54]Tajwant is már régen megtámadta volna, ha csak a katonai fölényére gondol.

[01:04:00]Bár hát az ára nagyon súlyos lett volna, de Kínát is nem szabad úgy tekinteni, hogy ez egy államosok közül Kína egy kommunista diktatúra.

[01:04:15]Ez az Orbán kormányt, amelyik közben retorikájában antikommunista volt, a legkisebb mértékben sem zavarta azt a Fideszt, amelyik még ellenzékben oly mértékben tiltakozott a kínaiak mondjuk tibeti elnyomópolitikája ellen.

[01:04:33]Na most visszatérve a Kínára, Kína egy nagyon okos nép és okos kormánya van.

[01:04:40]agresszív, de ő is addig terjeszkedik, ameddig engedik.

[01:04:45]Tehát Kínával hát meg kell találni a hangot.

[01:04:50]És az ember azt gondolta én magam is, hogy ha egy dologban Trump azért következetes lesz, az, hogy békés eszközökkel, de igyekszik Kínált korlátok között tartani.

[01:05:02]És látjuk azt, hogy ehelyett ő miután az előző elnöksége alatt ezt a szörnyő északkori diktátort is mondhatnánk, hogy keblére ölelte, bár korábban meg ő ő megsemmisítéssel fenyegette.

[01:05:20]Nekem nem az a bajom, hogy hogy barátságosan fogadja a kínai elnököt és olyan protokolláris külsőségek közepette, amit más vezetőnek soha nem ad meg, csak a pápáknak adta meg.

[01:05:33]Nem hiszem, hogy a az okos kínai elnököt ez meghatja.

[01:05:36]Ö viszont ö hát itt ez a találkozás ez ebből Amerika nem profitált.

[01:05:46]Ebből Kína profitált.

[01:05:46]És különösen azután, hogy Tajvan esetében t Trump tartózkodik azokat a garanciákat megerősíteni, adni, vagy akár azokat a fegyverszállításokat biztosítani, amit a kongresszus már megszavazott, és amire Tajvánnak nagy szüksége van.

[01:06:07]Tajwántő addig nem hiszem, hogy Kína megtámadja, amíg arra számít, hogy egy nagy nemzetközi koalíció támogatná sok módon Tajvant, de ugyanakkor látható módon a Xek ambíciója, hogy még az ő életében, amit szeretne minden módon meghosszabbítani, akár szervátültetésekkel is, hogy még az ő életében Tajwemelezze.

[01:06:34]Tajvantő egy olyan országot, amely történelmeg nem volt mindig Kína része, és amelynek a lakossága teljesen egyértelműen nem akar Kínához tartozni.

[01:06:47]Tehát ha a nemzeti önrendelkezés elvét valamennyire is tiszteletben tartjuk, akkor Tajwan esetében ezt el kellene fogadni.

[01:06:54]Ö amellett pedig ö ö Tajvánnak ott ad ijesztő példa, hogy amikor az a két úgymond kínai területen levő gyarmat, Makao, amíg portugáli kézen volt és Hongkong, amely brit kézen volt, ezeket Kína úgy kapta vissza, hogy ígéretet tett, hogy tiszteletben tartja az ottani törvényeket, szokásokat, többek között a sajtószabadságot.

[01:07:22]Hát erről szó sincsen.

[01:07:22]Az volt, hogy egy ország két rendszer Hongkong esetében.

[01:07:30]Hát most ítélték hosszú évek börtönbüntetésére azt a hangkongi laptulajdonost, aki egyszerűen egy egy valamennyire is szabad sajtót próbált fenntartani.

[01:07:43]Szóval Kína diktatúra megfigyeli az állampolgárra egy arcfelismerő rendszerekkel, elnyomja a kisebbségeket, az ujgurokat, amelyeket ugye még Körüs Csoma Sándor a magyarok távoli rokonainak is tekintett, és ma is indokolt az iránt érzett szimpátia.

[01:08:05]Úgyhogy Kínát én nagyon veszélyesnek tartom.

[01:08:11]Nagyon szomorú dolog, hogy 1989-ben, amikor a változás szele végsöpört Európában, a Tienanment téren letörték a kínai demokráciát követelő tömegeket.

[01:08:24]És akkor ha már Kína, akkor utolsó kérdésként és a veszélyes Kína, ahogy fogalmazott, akkor utolsó kérdésként ő Szárto Péterről kérdezném a aki ugye a külügyminisztersége után a kínai BYD autógyártó céghez igazolt, és ennek kapcsán egyébként a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálatot indított, bár sajnos nem találták meg Szártó Pétert, de mindegy csak zárójában.

[01:08:46]Ön hogyan értékeli a ezt a karrierváltást?

[01:08:52]Hát csak egy szó erejéig talán nem elegáns az ember az utódait minősíti, pláne, hogyha mondjuk már nem politikai, tehát mikor ellenzéki képviselő voltam, akkor Kovács Lászlót és az MSZP politikáját persze bírálta, amikor indokoltak Lászlót.

[01:09:07]Azonban nem szabad elfelejteni, hogy Szártónál rosszabb külügyminisztert én a magyar történelemben nem láttam.

[01:09:13]Egy külügyminiszter, akinek a célja nem az, hogy barátokat szerezzen, hanem ellenségeket gyárt, nyugati külügyminiszter kollégáit is leidiótázta.

[01:09:23]Akkor ne beszélünk arról az emberi vonásról, arról a hihetetlen pazarlásról.

[01:09:27]Én külügyminiszterként soha nem vettem igénybe magánrepülőgépet.

[01:09:34]Még a azok a kortársaim vagy kollégáim, akiknek volt állami gépük Magyarországnak, nem volt ilyen reprezentatív kis gépe.

[01:09:40]Mi egy ócska olyan katonai géppen, kényelmetlen géppel utaztunk, amelynek amikor Kuvaitba mentem, nap háromszor kellett leszállni, mert a üzemanyagot kellett fölvennünk és szóval tehát ilyen értelemben is elítélendő, és hát nagyon helyesnek tartom azt, hogy a külügyminisztérium vizsgálja és nyilvánosságról hozza ezeket a pazarlásokat.

[01:10:07]Ami pedig hát ugye nem az a probléma, az csak egy ilyen mondjuk etikai probléma lenne, hogy egy volt miniszter egy végül is egy más külföldi, nem baráti ország cégénél vál a vezetőfunkciót, de ezt a céget hatalmas szubvenciókkal támogatta, csábította ide Magyarországra.

[01:10:30]Ö és ő ő ezt a ez a kormány, amelynek befolyásos tagja volt, ez költötte ezt a pénzt.

[01:10:40]Tehát hát ez nagyon ez több mint etikátlan.

[01:10:45]Ez fölmerüli fölmerül az, hogy most ő milyen érdeket képviselt akkor és milyen érdeket képviselne most.

[01:10:51]De hát ez ez megint egy fontos vizsgálandó téma.

[01:10:57]Ö úgyhogy én remélem, hogy a magyarországi megfelelő szervezetek szervek ezt vizsgálni fogják.

[01:11:06]És ö hát őt sok mindenért nem csak erkölcsileg kell felelősségre vonni.

[01:11:15]Értem.

[01:11:15]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljött és hogy ezekről beszélhetem önnel.

[01:11:19]Hát örömmel osztom meg a véleményemet.

[01:11:22]Nem csak a ezzel a ennek a közösségnek az olvasóival, hanem általában én azért megyek el szívesen, ha hívnak, mert úgy gondolom, hogy sok minden nem mentem át, sok minden tapasztaltam meg, és ezt köteless is vagyok megosztani, akár az én miniszteri működésemet, ameről azért már egy könyvet írtam, és ennek is örülnék, hogyha több olvasója lenne.

[01:11:41]Hát bízunk benne.

[01:11:43]Akkor itt ezúttal is kérem az olvasókat, hogy amellett, hogy a magyar hangot támogassák, nem támogatják olvassák és Géza könyvét és köszönjük a figyelmet.

[01:11:53]Amennyiben tehetik, akkor támogassák a magyar hangot és fizessenek el a lapra, iratkozzanak a YouTube csatornánkra, kövessenek bennünket a Facebookon, vásárolják a mi könyveinket is.

[01:12:01]Nagyon szépen köszönjük.