Magyar Hang 1:03:55

Kerényi György: A politika felé nem lehet apró kompromisszumokat tenni – Kompország

interjúközmédiakossuth rádiókerényi györgymédiaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Kerényi György: A politika felé nem lehet apró kompromisszumokat tenni – Kompország
tl;dr
  • Vendég: Kerényi György, a Kossuth Rádió ideiglenes vezetője; tanárból lett rádiós (Tilos, Rádió C, Magyar Narancs, Szabad Európa), pályája átfogja a 30 éves médiatörténetet.
  • Nem pályázik a vezérigazgatói posztra, maradása a körülményeken múlik; a Kossuth olcsó (egymilliárd, 150 ember), a drágák a tévé, a sugárzás és a sportszerződések.
  • A platform szerinte másodlagos: digital first szemlélet és munkafolyamat-átrendezés kell; a podcast visszahozza az igényt a rádió felé, a lineáris adás még évtizedekig él.
  • Másfél hónap alatt alakították át a Kossuthot; hallgatóságcsere zajlik – a napi elérés 150 ezerrel csökkent, a régi hallgatók frusztráltak, az ellenzéki politikusok viszont bejutottak.
  • Legfontosabb feladat a hitelesség visszaállítása; Kelet-Európában közszolgálati etosz nem alakult ki, csak a vezetők személyes integritása maradt.

„Most viszont úgy érzem, hogy ez az egész közmédia olyan velejéig megromlott, nagyon mélyen beleívódott, és szerintem nagyon-nagyon sérült a márka." – Kerényi György

  • A kollaboráció határai nem tiszták: kollektív ítélet nincs, de a maradók kérdése jogos; 2010-ben, az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásakor kezdett nyugatra állást keresni.
  • 2006–2010 között is vezette a Kossuthot: gazdasági okból leépített, megszüntette a 16 órát; 2006 őszén eltávolíttatta a tüntetőket bántalmazó rendőröket az épületből.
  • Négy hónapig az MSZP kommunikációs igazgatója volt a rezsimváltásért; szerinte a magyar elit balról és jobbról összefonódott az illegális pártfinanszírozásban.
  • A vs.hu-nél tanulta: aki apró kompromisszumokat köt, messze sodródik az eredeti függetlenségtől – az elején kell megállni.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A műsor kerete és a vendég

A Kompország a Magyar Hang közéleti portréműsora; e adás vendége Kerényi György újságíró, a Kossuth Rádió megbízott főszerkesztője, jelenleg a közszolgálati rádióadók ideiglenes vezetője. A műsorvezető hangsúlyozza: a vendég pályafutása lényegében átfogja az elmúlt 30 év magyar médiatörténetét. Kerényi a Tilos Rádió és a Rádió C egyik alapítója, a Magyar Narancs és a Szabad Európa korábbi munkatársa, közreműködött börtönrádiók létrehozásában, 2006–2010 között már vezette a Kossuth Rádiót, dolgozott a szlovákiai Pátria Rádiónál, 2017-ben pedig négy hónapig az MSZP kommunikációs igazgatója volt. A rádió jövőjében és a közszolgálatiságban hisz; a rádió hitelességének visszaállítását tartja az egyik legsürgősebb feladatnak.

A műsorvezető említi, hogy elkészült a Magyar Hang új száma: nagy interjú jelenik meg benne Grecsó Krisztián íróval, költővel, valamint Polyák Gáborral, a parlament által nemrég megválasztott Médiatanács-elnökkel – ez a beszélgetés szintén a magyar média körül forog. A bevezető szerint Kerényi az, „aki kivégezte a Szabó családot” – utalva arra, hogy a médiatörténetben „a Szabó család lemészárlójaként” híresült el, mert a patinás rádiós sorozatot ő szüntette meg (ahogyan a 16 óra című műsort is).

Ideiglenes vezető a közmédiában: poszt, pályázat, maradás

Kerényi július 7-én lépett be a rádióhoz; most „csatornaigazgatónak” hívják, ideiglenesen az összes adót felügyeli, de nem szól bele a zenei adók (például a Petőfi Rádió) programozásába – „én a szöveges tartalomhoz értek”. A zenei adók jövőjét a végleges vezetőnek kell meghatároznia.

A vezérigazgatói pályázatról csak annyit tud, hogy a testület október első felében írná ki – gyakorlati kérdés viszont a jövő évi költségvetés nagysága, mert „nem mindegy, hogy egy 150 vagy egy 70–80 milliárdos céget vezetsz”. A pénzügyminisztérium októberre ígérte a költségvetés benyújtását; egy hónapos beadási idő után decemberben elvileg megválasztható az új vezető – de csak az MRT Zrt. vezérigazgatói posztját pályáztatják.

Kerényi nem pályázik:

„Bennem soha föl nem merült, hogy pályázzak erre a vezérigazgatói posztra. Tartalomközeli médiaszervezet vezetőnek talán jó vagyok, de egy ekkora céget, több mint 2000 embert én nem tudnék vezetni, amelynek a nagy része nem is tartalom, hanem mindenféle backoffice.” – Kerényi György *

Munkaszerződése van, de teljesen természetesnek tartja, hogy az új vezér hozhatja a saját embereit; mindketten majd mérlegelnek. Ha optimális a helyzet, „erősen elgondolkodnék” a maradáson – bár „nincs bennem olthatatlan vágy”, hogy évekig a Kossuth főszerkesztője legyen; a médiában sosem okozott gondot neki lelépni valahonnan. A második Kossuth-epizód előnyt jelent (nagyobb helyismeret), de hátrányt is: egészen más a médiakörnyezet, mint 20 éve – ma már a digitális átállás, az on-demand tartalomfogyasztás központi, nem a lineáris broadcast.

A közmédia pénzei és csatornaszerkezete

Ha a kormány betartja ígéretét, a közmédia valószínűleg kisebb költségvetéssel gazdálkodik majd. Kerényi nem szeretne igazgatói szintű döntésekről beszélni, de annyit mond: van olyan tartalomcsatorna, amely „valószínűleg nem fontos”.

A Kossuth Rádió meglepően olcsó a teljesítményéhez képest: naponta 150–200 anyag készül (a folyamatosan frissülő hírblokkokat nem is számolva), körülbelül 150 emberrel és egymilliárdos költségvetéssel – ez a gyakran emlegetett 144–150 milliárdos közmédiai keretnek csak töredéke. A tévé „sokkal drágább műfaj”, ahol szerinte jelentősen kifolytak pénzek külsős tartalombeszállítókhoz és más területeken – de ő nem akar olyat mondani, „ami bíróság előtt is megáll”. Konkrétumok: az Antenna Hungária körülbelül 30 milliárdot kap csak a sugárzásért (az állam egyik zsebéből a másikba tesz át pénzt); az előző vezetés hihetetlen mennyiségű, hosszú lejáratú sportszerződést kötött, amelyek egyike – az NB1-es jog – 20 milliárd körüli összeg, és mára már nem annyira túlárazott. Ha ezt az 50 milliárdot levonjuk, és a túlárazott beszállításokat elzárjuk (nem általánosítva minden beszállítóra), „már messze nem akkora összeg, mint amivel szoktak riogatni”.

Digital first: a rádió jövője

Szerinte már a platform másodlagos: egy információ hangzó, vizuális vagy írott formát ölt – ez szemléleti váltást igényel a műsorkészítőktől és a munkafolyamatok átszervezését, hogy a platformok éles elkülönülése oldódjon. (A „21. század médiája” kifejezést örökre szeretné elfelejteni.) A podcastok a rádió „remedializációi”: ugyanazok a műfajok, on-demand fogyasztásban – ez visszahozza az igényt a rádiózás felé. A lineáris rádió bizonyos élethelyzetekben (autó, reggeli készülődés) ma is praktikus:

„A Kossuth esetében az információval való feltöltődés olyan kísérő jelensége a mindennapjainknak, mint a fogmosás.” – Kerényi György *

Miközben a politikai napilap mint műfaj eltűnt Magyarországról (csak hetilapok vannak), a rádió szerinte pár évtizedig még megmarad, és a Kossuth Rádió mindig is nagyon fontos lesz.

Két hónap átalakítás: új hangok, közönségcsere

2006-ban a Bródy Sándor utcába szeptember 1-jén lépett be, és három–hat–nyolc hónap kellett a programozási, személyi és rebranding-munkákhoz. Most másfél hónap alatt (augusztus 24-i újraindítás) csak a legfontosabbakat tudták megtenni: hír- és hírháttértartalmakra fókuszáltak, délutáni műsorsávot is indítottak – ez iszonyú kevés idő és fárasztó volt.

A visszajelzések jók, de zajlik egy „hallgatóságcsere”: azok, akik 15 éven át propagandára szoktak rá, most frusztráltak, és a mérések erre utalnak – a hangjátékok leállításáig mért adat szerint a napi elérés 150 ezerrel csökkent; új, szeptemberi adat csak novemberben várható (naplós mérés, az elődök más mérési struktúrára álltak rá). Kerényi ismerősei közül többen „16 év után megint beállítottak a Kossuthhoz”, de nem tudja, falvakban, kisvárosokban hogy érzik ezt. Szerinte a fideszes hallgatók is érzik, hogy „gazdagabb, változatos, akár őket vitára is késztető tartalmat hallanak, és nem a propagandát”.

„Azok, akik hozzászoktak ahhoz, hogy itt hardcore propagandát kapnak 15 éven át, azoknak ez most frusztráló.” – Kerényi György *

A jelentős változás, hogy az ellenzéki politikusok most bejutnak a rádióba – „ez a normális, csak korábban ettől elszoktunk”. Maga a miniszterelnök is szokta jelezni, hogy hallja az ellenzéki politikust a Kossuthban.

Hitelesség visszaállítása és a közszolgálat létjogosultsága

2006-ban politikailag elfogult adóval találkoztak – a rádió vezetése még a Fidesz-korszakban kinevezett alelnökökből állt, hiába volt szocialista–liberális kormány –, de az nem volt propagandaadó. Most viszont:

„Most viszont úgy érzem, hogy ez az egész közmédia olyan velejéig megromlott, nagyon mélyen beleívódott, és szerintem nagyon-nagyon sérült a márka.” – Kerényi György *

A legfontosabb feladat a hitelesség visszaállítása: hogy a közmédia politikai preferenciától függetlenül, krízishelyzetben is hiteles forrásnak számítson – mint a BBC, amelynek a hallgatottsága krízisben megugrik. Mennyi idő alatt érhető el ez, nem tudja megjósolni.

A „kell-e egyáltalán közszolgálat?” kérdés a 2000-es években reális, főleg liberális felvetés volt. A közmédiának van piactorzító hatása (közpénzből működik), különösen a zenei rádióknál szembetűnő – de egy jól működő, hírtartalmat sugárzó rádió olyan erényeket mutathat, amelyeket a piac nem fed le: edukációt, a „elesettebb rétegek” reprezentációját.

A rádió 100 éves intézmény, amelynek kultúrája még a szocializmus alatt is részben megmaradt: az 50-es években is menedéket adott polgári íróknak (Német László, Mándy Iván, Ottlik Géza a művészeti vonalon „csöndben molyolhattak”), és a hírek írására vonatkozó szakmai szabályokat is ügyelt betartani – a legendás hírszerkesztő Bedő Iván hírkönyvéből rengetegen tanultak. A politika mindig is a képet, a spektákulumot szerette, ezért a tévét rángatta inkább. Such György rádióelnöksége idején, 2006–2010 között az adóhármas (Kossuth, Petőfi és a harmadik csatorna) közszolgálatilag legitim teljesítményt nyújtott, és a politika nem rángatta – holott ők adták le elsőként az őszödöt.

Kelet-Európában viszont nem alakult ki közszolgálati etosz: a szocializmusban az egypárti rendszer lehetetlenné tette a Max Weber-i bürokratikus etosz kialakulását, az elmúlt 16 évben pedig a bürokrácia is átpolitizálódott. A „BBC-norma” ma már fetisizált közhely – ott is vannak problémák –, a francia közmédia etosza gyengébb (a 70–80-as években majdnem sikerült legázolni, de végül nem). Kerényi a Szabad Europánál – amerikai adófizetői pénzből működő, politikai testület irányítása alatt álló – szervezetnél tapasztalta, hogy ott erős tűzfal választja el a testületet a tartalomgyártástól. Kelet-Európában ez nem tudott kialakulni, ezért csak a média vezetőinek személyes integritása maradt: Sólyom László és Schmitt Pál ugyanolyan jogkörrel bíró államfők voltak, mégis egészen más volt a szerepfelfogásuk.

A kollaboráció határai és a múlttal való együttélés

Nem lehet kollektív ítéletet mondani a közmédia dolgozóiról, de – mivel a társadalmi ítélet szerint propagandaüzem volt – jogos a kérdés, kiért miért maradt ott. Kerényi védekező választ is ad azokra a (profit szférában dolgozó) menedzserekre, akik propagandistákról beszélnek: mertek-e lájkolniuk ellenzéki tartalmakat, hirdetni a nagy cégeikkel ebben a rendszerben? „Akkor te is kollaboráns voltál” – a kollaboráció határai diktatúrában sem tiszták. Utólag látunk példákat, amelyek árnyalják a képet: Király Istvánt „nagy kollaboránsnak” tartják, miközben a román parlament magyar képviselője (akinek a nevét most nem jut eszébe) a párt legszűkebb körében próbált segíteni a magyar nemzetiségen.

Aki kirúgatva később visszament a rádióhoz, érthető módon hivatkozhat kényszerre – de Kerényi nem hisz az önfelmentő dumában, hogy „az elején nem volt olyan borzalmas”. Példaként említi Bogár Zsoltot és a 180 perc akkori műsorvezetőjét, akik a Fidesz-kétharmad által elfogadott médiatörvény valamelyik korai változata alkalmából egyperces néma csendet tartottak a reggeli műsorban – tudták, hogy ezért kirúgják őket –, miközben sokan 2012–15-ig maradtak. Kerényi 2010 őszén kezdte nyugatra küldözgetni az önéletrajzát, amikor Lázár az Alkotmánybíróság „pofátlan végkielégítésekről” szóló törvényt visszadobó döntése után bejelentette az AB jogköreinek megnyirbálását:

„Akkor bejelentették, hogy az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálják. Akkor kezdtem el az önéletrajzomat nyugatra küldözgetni.” – Kerényi György *

Such, „aki jobban ismerte a fiúkat” és később az Országgyűlés Hivatalánál dolgozott, akkor azt mondta: „ebből még nagy bajok lesznek.”

2006–2010: az első Kossuth-építés

A leépítések mögött főleg gazdasági okok voltak: kevés pénzen túl sokan dolgoztak, sokan „csak TB-okok miatt jártak oda” – finanszírozható rádiót kellett csinálni, és milliárdok maradtak is a kasszában (ez a topmenedzserek érdeme). A munka legrosszabb része a csoportos leépítés volt – „ez mindig a legrosszabb része volt az életemnek”, és most is be fog keveredni valamennyire. Szakmai szempontok is voltak:

„Közszolgálati újságírónak úgy is kell kinéznie kint.” – Kerényi György *

A prominens elküldöttek között voltak olyanok, akik nyilvánosan politikailag konnotálhatóak voltak, és voltak összeférhetetlenségek: egy fontos kulturális intézmény sajtósa; sportújságírók, akik egyben szövetségi szóvivők is voltak („nagy részük maga volt az összeférhetetlenség”); és volt, akitől megkért, hogy ne moderálja az Árpád-sávos zászlóról (nyilasok vagy történelmi zászló?) szóló, valójában előadásként felépülő beszélgetéseket.

A 16 óra című, Kádár-korszakot apologetikusan bemutató, a kádári konszenzust sugalló műsort is ő szüntette meg – annak idején érdekes tömegkulturális termék volt, de megfáradt („mikor hallgattad utoljára? – amikor gyerekkoromban a nagyi lábánál ültem; a nagyi már nem élt akkor”). A műsort vezető, a rádiózásban legnagyobb tudású Szikra Zsuzsa főszerkesztőhelyettes lett. A Vasárnapi újságot akkor megtartották (előbb külsősként Belényesi Csabát kérték fel a rendbetételére, utána Perjés Károly vezette) – most viszont megszüntette, mert megfáradt, és egy közszolgálatban szerintük nem kell „konzervatív sarok”. A párhuzamos híradók módszerét – a 90-es évek elején a Pálffy István-féle, kormányközeli híradó és a Bánó András-féle adás – sem tartja jó közszolgálati megoldásnak; Orbán Viktor a 2000-es években is „bedobta”, hogy „legyen egyik oldalnak egy tévéje, meg a másiknak” – ez nem jó út, ők ezt nem csinálták. A kirúgásokról azt mondja: aki megszűnik a foglalkoztatóját, azt méltatlanságként éli meg, és az akkori szocialista–Fidesz eltérő bírálatai miatt „nemzeti konszenzus” alakult ki ellene és Such ellen is.

2006 ősz: tüntetők a rádió udvarán

A tévé ostroma után a Kossuth földszinti ablakait is vasalták, több mint 100 rendőrt telepítettek az épületbe. Egy éjszaka behozott tüntetőket ott vertek meg a rendőrök. Amikor ez kiderült:

„Such fölhívta a kapitányt, és azt mondta, hogy ez nincs. És akkor ki is tették őket. Tehát onnantól nem voltak bent rendőrök a rádió épületében.” – Kerényi György *

Egy ilyen este volt csupán; soha egy percig nem merült fel, hogy rendszeresen történt volna – de a nyilvánosság nem tárgyalta így. Az első napokban maguk is az épületben aludtak, éppúgy, mint Száday Károly (a Fidesz delegáltja a rádiót felügyelő testületben) és Gellért Kis Gábor az SZDSZ-től.

A Bródy Sándor utca elvesztése

Kerényi szerint a rádió misztikus médium: csak hanggal lehet elmondani valamit, és ez mély azonosulást teremt – jobbos és balos régi rádiósok egyaránt kötődnek hozzá. Az egyik öreg rádiós mesélte, hogy eljár a Bródy Sándor utcába nézni a romokat: a múltkor látott ott egy kollégát, aki úgy tett, mintha nem ismerné meg, aztán sírt.

A költözés előkészítését alapvetően még a Bajnai-kormány végezte el: a katolikus egyháznak erős igénye volt a kampusz megépítésére, az öreg épület alatt pedig több pinceszint vízben állt, a szigetelés több tízmilliárd lett volna – bár szelektív bontás (például a 6-os stúdió megtartása) szóba jöhetett volna.

„Ehhez az épülethez nem lehet kötődni... Sajnos ez a Kunigunda megölte ezt az azonosulást.” – Kerényi György *

2006-ban tapasztalta a médium erejét: a bent maradtak – főleg a műszak – rögtön fogadták, hogy „jön a Kerényi, akkor itt majd lesz egy jó rádió”, és a fideszesek is akartak jobb rádiót. Ha az emberek így azonosulnak a médiummal és jó vezetés van, „marha nagy hatóerő” szabadul fel. A sportosok lenyűgözték: amikor egykor a Dalet (a tartalomkezelő rendszer) leállt, Lantos Gábor és a sportosok 20–30 percig improvizáltak élő adásban – „elképesztő agyuk is van, meg dumagépek is tudnak lenni”.

Négy hónap az MSZP-nél

A meghívást Ruff Bálint, Botka tanácsadója adta. Kerényi tudta, hogy címke lesz rajta örökre, de úgy érezte:

„Ezt a rezsimet le kellett váltani. Nem ok nélkül robbant ez így.” – Kerényi György *

Nem akart politikai kommunikációs karriert befutni – a kormányváltásért, vagy legalább a kétharmad megszüntetéséért állt bele, miközben úgy látja, újságíróként az ember minden rendszerben ugyanazt csinálja:

„Ezt csináltuk volna a Gyurcsány-kormány alatt is, ezt csináljuk majd a Tisza-kormány alatt is.” – Kerényi György *

A projekt négy hónapig tartott, utána „visszakerült” Pozsonyba. Az MSZP szerinte egy televény volt, amelyet a saját pártelitje végzett ki: Botkát is a sajátjai döntötték meg („jobb lett volna, ha Orbán Viktor lövi el hajnali réten azt a bizonyos revolvert”), ahogyan az LMP-kísérletekkel is ez történt. Ennek gyökere, hogy a magyar politikai elit jelentős része – balról és jobbról – összefonódott az illegális pártfinanszírozásban, amiről cikksorozatot írt a Szabad Európának 2020 őszén, a lap indulásakor.

Az április 12-i fordulat és az üzlet szerepe

Április 12. eufóriája – Tölgyessy Péterhivatkozásával – olyan utcai hangulat volt, mint Észak-Erdély visszacsatolásakor. Kerényi azonban jobban örült annak, hogy az „óellenzék” (MSZP, Momentum – ő maga is kijevli, hogy ez igazságtalan összemosás) is kiesett: Gyurcsány és Orbán kölcsönösen feltételezték egymást, „ezek nincsenek már”.

Az ügyészség, ahogy visszanyeri az integritását, elkezdi elvinni a szereplőket – idén prominens politikusokat, köztük fővárosi polgármestereket is. A Tisza emberei ebben a mélyállami konszenzusban eddig nem vettek részt – Kerényi nagyon bízik benne, hogy nem is fognak, bár mindenütt a világon belefutnak a politikusok a pártfinanszírozásba (Sarkozyt is emiatt vitték el, Marine Le Pennek is van ilyen ügye). Ugyanakkor szkeptikus:

„Az üzlet mindig is befolyást akar majd magának vásárolni a politikában, és a politikának mindig is az immanens része lesz a titok, az exkluzivitás, a klientelizmus.” – Kerényi György *

Ajánlja az átiratban „Boston Politics” címmel említett könyvet, amelyet G. Fodor Gábor az Orbán-kormányzás megértéséhez javasol – Kerényi szerint az általában a politikáról szól. Carl Schmittig nem kell eljutni: a politika napi működésének lételeme a transzparenciacsökkentés, az újságírók dolga pedig ezt „ütni, vágni”.

vs.hu-lecke: a politika felé nem lehet apró kompromisszumokat tenni

A vs.hu-nél a tulajdonos (Száraz István) „akkor még nem volt saját jogú oligarcha” – ma állítólag az ő vagyontárgyai is a „kis Matolcsyhoz” kerülnek. Szemerey Tamás egy Simicska-szerű pozíciót akart kivívni magának a Fidesz hátországában, de fél év alatt látszott, hogy „necces cucc” lesz, ezért Kerényi rögtön felállt. Nem csinált belőle sajtószabadság-ügyet, mert a tulaj a saját pénzét költötte – azok a központi alapítványok, amelyek később mediafinanszírozássá tették az ilyet, három-négy évvel a kilépése után jöttek létre; a hivatalos cél „középen álló médium” volt.

A tanulság, amely az epizód címéhez is kapcsolódik:

„Az a baj, hogy ha az ember elkezdi ezeket a kompromisszumokat – hát ez még belefér –, és megnézed egy-két hónap múlva, már rohadt messze vagy attól az eredeti állapottól, amit ideálisan függetlenként gondoltál magadról. Pedig mindig csak egy kicsit léptél. Ezt rögtön az elején meg kell állni.” – Kerényi György *

Ezért van az, hogy inkább lelép, ha a feltételek romlanak.

Rádióinterjú a miniszterelnökkel?

Ha Magyar Péter folytatná az Orbán-féle heti rádióinterjú-hagyományt, Kerényi szerint „nem akarnám, nem is hiszem, hogy Magyar Péter ezt szeretné” – nem vár Chávez-féle hosszú rádiószózatokat sem. A regnáló miniszterelnökről – aki dönt, hat, cselekszik – mindig van mit kérdezni, és ha ő vagy a stábja mégis szeretné, a rádióban van lehetőség nemet mondani.

„Ha Orbán elvállalná – már írtunk neki pár hete –, ígérem, péntekre tesszük. De nem válaszoltak.” – Kerényi György *

Nagy reménye, hogy az új vezérigazgató olyan lesz, aki egy ilyen kérést nem fog közvetíteni felé.

Tanári pályából média: a kezdetek

Az ELTÉ-n végzett a 80-as években, két évig magyar tanárként dolgozott – „nem volt rossz, de sokkal izgalmasabb lett a másik út”. A fordulópont: a romániai forradalom idején vitték el katonának, és onnan nézte az eseményeket – eldöntötte, nem megy vissza tanítani. Egy erős baráti közösséggel létrehozták a legendás Tilos az Á szórakozóhelyet, ahol csaposként dolgozott; onnan jött az ötlet: „csináljunk már egy kalózrádiót” – így indult a Tilos Rádió. Egy évvel később a Magyar Narancs hetilappá alakult, és őt is behívták; az alternatív világból „szépen besodródtam a mainstreambe”, végül a Kossuth Rádió főszerkesztője lett.

A Rádió C-t tartja máig a legfontosabb projektjének; a börtönrádiók is nagyon érdekesek voltak. A pályaváltásban pénz is szerepet játszott: a Tilosban kevés volt, megszületett az első fia, és megegyeztek, hogy ő megy gyesre – állítása szerint az első apukák egyike volt Magyarországon, aki gyesen volt. A 80-as évek erős kulturális közegét és a rendszerváltás utáni éveket „nagyon jó életformának” nevezi. Megbánása nincs: „nem, egyáltalán nem bántam meg.”

A zárásban a műsorvezető megjegyzi: most ismét egy rendszerváltásnak gyűrköznek neki – és mindannyiuk érdeke, hogy egy hiteles és színvonalas közmédia jöjjön ki ebből az átalakulásból.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Suh Gyuri” / „a SUK” – a név többször torzult; valószínűleg Such György, a Magyar Rádió 2006–2010 közötti elnöke. Későbbi országgyűlési hivatali szerepköre („kézó”) nem rekonstruálható pontosan.
  • „Csillagjancsi” – valószínűleg a harmadik közszolgálati rádióadó (Bartók) torz alakja; a mondat értelme (a három adó legitim működése) rekonstruálható, a pontos szó nem.
  • „hangis elemért” – nem rekonstruálható; a kontextus a 90-es évek eleji párhuzamos televíziós híradók módszerére utal.
  • „Pál Figi István” – Pálffy Istvánra utal; a „Bánó András” név és az „egyenleg” kifejezés bizonytalan.
  • „Belénési Csaba” és „Perjés Károly” – a Vasárnapi újság akkori külsős, majd belsős vezetői; a nevek valószínűleg torzak.
  • „Száraz István” – a vs.hu tulajdonosának neve bizonytalan.
  • „MMB alapítványok” – pontos alapítványnév nem rekonstruálható; központi, állami hátterű médiaalapítványokra utalhat.
  • „Attilos Ábert: Boston Politic” – a szerző neve torz, a könyvcím valószínűleg „Boston Politics”.
  • „Mitam” – a francia közmédiát a 70–80-as években majdnem legázoló államfőre utal (esetleg Mitterand), de nem biztos.
  • „Mon Attila” – a 180 perc akkori műsorvezetőjének neve bizonytalan.
  • „MB1” – az NB1-es labdarúgás TV-jogaira utalhat; pontosan nem rekonstruálható.
  • „Lipsik” – a „168 óra” említésénél a név/kifejezés nem rekonstruálható.
  • „lasengitter” – Kerényi önjellemzése, nem rekonstruálható.
  • „Bluddból” – a helyszín (valószínűleg stúdió) nem rekonstruálható.
  • „vezetett az utogan iszonyú kevés pénz” – valószínűleg „a Tilosban”, de bizonytalan.
  • „halterep... palotaival, wovával” – a baráti közösségre utaló részlet nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Mi nem csak beszélünk Magyarországról, hanem körbe is utazzuk, és úgy mutatjuk be önöknek.

[00:00:07]Tartson velünk ezen az úton, és legyen előfizetőnk.

[00:00:14]Aki kivégezte a Szabó családot.

[00:00:18]A Kompország vendége Kerényi György.

[00:00:28]Kerényi György újságíró, a Kossut Rádió megbízott főszerkesztője, a Tilos Rádió és a Rádió C egyik alapítója, a Magyar Narancs és a Szabad-Európa korábbi munkatársa.

[00:00:40]börtönrádiók létrehozásában is közreműködött.

[00:00:44]2006 és 2010 között már vezette a Kossut rádiót, majd dolgozott a szlovákiai Pátria rádiónál is.

[00:00:53]2017-ben négy hónapra a politikába is belekóstolt, az MSZP kommunikációs igazgatója volt, hisz a rádió jövőjében és a közszolgálatiságban.

[00:01:04]A rádió hitelességének visszaállítását tartja az egyik legsürgősebb feladatnak.

[00:01:11]Üdvözlöm a nézőket.

[00:01:11]Ez a Kompország, a Magyar Hang közéleti műsora, és általában nem szoktam hangsúlyozni, hogy ez egy közéleti portrém műsor, de most azt gondolom, hogy indokolt lesz, hiszen a vendégünk pályafutása az lényegében felüleli az ermúlt 30 év magyar média történetét, úgyhogy e tekintetben is lesz miről beszélgetnünk.

[00:01:29]Nagy tisztelettel köszöntöm Kerényi György újságírót, a Kossut Rádió megbízott főszerkesztőjét és a közszolgálati Rádiók idegeles vezetőjét, ha ezt most így pontosan mondom.

[00:01:40]Igen.

[00:01:40]Szervusz.

[00:01:40]Igen, ez valószínűleg pontos.

[00:01:42]Csatornaigazgatónak hívják most meglepő módon.

[00:01:45]20 éve főszerkesztő volt.

[00:01:49]És engem odakértek föl, de most ideglenesen az összes adónak felügyelője vagyok, de hát azt jeleztem feléjük, hogy én most nem fogok a zenei adók programingjába beleszólni, nem is értek hozzá.

[00:02:02]Másrészt meg majd jön egy új vezérigazgató, akinek gondolom lesznek elképzelései, mondjuk, hogy kire kéne célozni a Petőfi rádiónak, és milyen zenei világa kéne, hogy legyen a az adónak.

[00:02:14]Nekem nincsenek ilyen gondolataim.

[00:02:18]Értem.

[00:02:19]Én a szöveges tartalomhoz értek.

[00:02:20]Igen, igen.

[00:02:20]Tehát nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:02:23]Hát nyilván azért elég sok teendő van itt a itt a rádiónál és szokás szerint el tudom mondani, hogy elkészült már, ugye most csütörtök este beszélgetünk, elkészült a magyar hang e száma, amit ugye amikor ez a műsort már tudják látni, meg tudják nézni a a YouTube csatornánkon, akkor már meg is tudják vásárolni.

[00:02:42]Grecsó Krisztián íróval költővel van a nagy interjú, és nyilván sok egyéb érdekesség is van az újságban, amit én kiemelnék, mert talán a témánkhoz is kapcsolódik, hogy Polyák Gáborral is van interjú, ugye a médiatanács nemrég megválasztott parlament által megválasztott elnökével, és hát nyilván ez a beszélgetés úgy nagyon alapvetően a magyar média körül forog majd.

[00:03:03]És itt mondtad itt rögtön az elején, hogy az, hogy majd mi lesz például a zenei csatornákkal és hasonló kérdések, az majd a a végleges vezetőnek a a a feladata lesz, hogy ezt meghatározza.

[00:03:13]És hát akkor itt fölöszem azt a kérdést, hogy ez a ez a megbízatás most ezt te idegenesnek tekinted olyan értelemben, hogy amikor majd kiírja a pályázatot a független közmédia testület, nem tudom egyébként ezt lehet-e tudni, hogy ez mikor várható, akkor te megpályázod-e ezt a tisztséget?

[00:03:33]Hát én nekem is csak olyan információim vannak, hogy a testület azt tervezi, hogy október első felében kiírja a pályázatot.

[00:03:40]Annak gondolom a hát én azt gondolom, hogy ha valaki pályázik a Magyar Rádió és Televízió Zrti, vezérigazgatói posztjára, mert csak ezt a posztot pályáztatják, annak azért praktikus tudnia, hogy a jövő évi költségvetésben milyen mekkora összeggel kalkulálhat.

[00:03:59]azért nem mindegy, hogy egy 150 vagy egy 70 milliárdos vagy 80 milliárdos céget vezetsz.

[00:04:05]Hogyha igaz, akkor a pénzügyminisztérium októberre már ígérte, hogy benyújtja.

[00:04:09]Tehát de nem tudom megmondani, hogy a testület hogy kalkulál ezzel.

[00:04:11]Egy hónap, amíg gondolom a pályázati be lehet adni, hát decemberben elvileg megválasztható lesz.

[00:04:19]Hát én bennem soha föl nem merült, hogy pályázzak erre a vezérigazgatói posztra.

[00:04:24]Én tartalomközeli médiaszervezet vezetőnek talán jó vagyok, de egy ekkora céget, több mint 2000 embert én nem tudnék vezetni, amelynek a nagy része nem is tartalom, hanem hanem mindenféle backoffice és különböző egységek.

[00:04:38]Tehát az nem az én világom, hogy ideesen hát az mi státuszunk elvileg, tehát van egy munkaszerződésem, de természetesen, hogyha jön egy új vezérigazgató, ő hozhatja a maga embereit, akkor azt simán gondolhatja, azt nekem teljesen benne van, és teljesen el is fogadom, hogyha nem velem akarja Kossutot folytatni, és fordítva én is meg fogom gondolni, hogy hogy együtt akarok dolgo együtt akarok-e dolgozni azzal a vezérrel, akit akit megválasz.

[00:05:12]Tehát azt gondolom, hogy mind a ketten majd mérlegre tesszük.

[00:05:14]De amit eddig tapasztaltál a rádióba, és egyébként ugye a te eseted azt példáza, hogy igenis lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, ma fog fogunk beszélni még a 2006 és 2010 közötti időszakról, amikor a Kossut Rádió főszerkesztőjeként dolgoztál.

[00:05:30]Szóval, hogy amit eddig tapasztaltál ott az ha egy ilyen döntéshelyzet van, hogy mondjuk jön egy új vezető, és ő megkérdezi egyébként nyilván azt is, hogy hogy hogy folytatnád-e ezt a munkát vagy nem, akkor merre hajlana ez a döntés?

[00:05:44]Most mivel nem tudjuk, hogy ki ez a vezető, és valóban ez attól is függ, ez természetes.

[00:05:48]De most tételezzük fel, hogy egy olyan, akivel szívesen dolgoznál egy itt, és aki egyébként gondolkodik abban, hogy esetleg te is ott maradj a cégnél.

[00:05:56]Nem mismásolás, de nem tudok annál határozottabbat mondani még erre az optimális esetre sem, hogy mi kölcsönösen majd egymással együtt tudnánk dolgozni, mintogy erősen elgondolkodnék rajta, hogy akarok-e maradni ebben tulajdonképpen szívesen maradok.

[00:06:17]Ö meg azért én voltaképpen ezt már csináltam.

[00:06:22]Hát igen.

[00:06:23]Tehát hogy máshogy állok hozzá.

[00:06:23]Ez részben ez jelent előnyt, mert úgy jobb, nagyobb a helyismeretem.

[00:06:31]De részben jelenthet hátrányt is.

[00:06:32]Mondjuk ez egy teljesen más médiakörnyezet.

[00:06:36]Egészen más fele kell gondolkodni most már a közmédiáról, mint 20 évvel ezelőtt, az biztos.

[00:06:44]Tehát akkor is azért ez a digital first, tehát hogy a digitális átállás az azért központi elem volt, de akkor még a broadcast lineáris műsorszolgáltatásomat a hangsúly.

[00:06:56]Szerintem most már ez nem annyira kerülhet előtérbe.

[00:06:59]Mindig is lesz rádió, és a Kossut rádió mindig is nagyon fontos lesz Magyarországon, vagy jó pár ideig, de nem kis nem kevés olyan réteg van, amit a amit ilyen lineáris médiaszolgáltatással nem érsz el.

[00:07:12]Tehát nekik oda kell vinni Ondimandba, tehát az ő választásuk elé kell vinni a tartalmainkat is.

[00:07:20]Ez másfajta gondolkodást is igényel a a médiáról.

[00:07:25]Kicsit elindáztam a kérdésedtől.

[00:07:30]Azt hiszem, hogy hogy valószínűleg inkább maradnék, de nem nincs bennem egy olthatatlan vágy, hogy most akkor évekig én a Kossutnak a főszerkesztője legyek.

[00:07:41]Én egyébként is egy ilyen lasengitter vagyok a médiában szerintem, tehát hogy nekem nem okozott soha különösebb gondot, hogy lelépjek valahonnan, de hogyha optimálisak a körülmények, akkor maradok szívesen.

[00:07:54]Igen.

[00:07:54]A a mit ugye az a kedés feltettem, hogy mit tapasztaltál, amikor megérkeztél ugye a a Kossut rádióban.

[00:08:01]Nyilván a közmédiáról azért van egy azt hiszem a a közéleményben egy elég szillárd kialakult kép, ami mint az elmúlt mondjuk egy évtized közmédia tevékenységével kapcsolatban.

[00:08:10]Az például azért valószínű, hogyha a kormány a saját ígéretét v a Tiszapárt betartja, akkor valószínűleg mondjuk kisebb költségvetéssel fog gazdálkodni a a közmédia.

[00:08:23]egyébkén de akkor én most nem akarom a abba venni a beszélgetést, mert eléggé világosan jelezt, hogy arul nem akarsz beszélni, hogy egyébként hogyan kellene átalakítani meg hány, de hogy nyilván azért az a kérdés sokban felvetődik, hogy a tévét-t is megnézzük, meg a tév-ket meg a rádió csatornákat is, hogy egyébként tényleg indokolt ennyi csatorna.

[00:08:43]Hát mondom, én nem szívesen beszélek erről, mert ez egy más gondolkodási és vezetői szint.

[00:08:53]De azért valószínűleg valószínűleg nem.

[00:08:56]Tehát azért itt vannak olyan tart csatornák, amik valószínűleg nem fontosak.

[00:09:02]A Kossut egyébként megle ahhoz képest, hogy a legnagyobb tartalom, tehát azért a Kossuton naponta 150-200 anyag elkészül, és ebbe nem is számolom bele, hogy a hírblokkokba folyamatosan frissítik, új híreket írnak a hírszerkesztők.

[00:09:14]Tehát ez vagy ilyen vagy olyan hangzóanag, tehát egy hihetetlen tartalomgyár, és ahhoz képest ez egy nagyon olcsó, tehát mit 1 milliárdos költségvetés egy ilyen 150 emberes munkahen az nem egy nagy.

[00:09:30]Tehát ez a sokszor hallott 144 vagy 150 milliárd ebből egy töredék a a Kossut rádió egyébként.

[00:09:39]Tehát a tév az egy sokkal drágább műfaj.

[00:09:41]Azért itt amennyire én hallom, itt azért jelentősen folyadtak ki pénzeket külsős tartalombeszállító meg egyéb műszaki vagy bármilyen területen, de ez nem az én területem.

[00:09:55]Tehát nem akarok kibújni előle, csak nem fogok tudni olyat mondani, ami mondjuk bíróság előtt is megáll.

[00:10:03]És nincs is erről infóm, de hát például csak az antenna Hungáriának a közmédia, úgy tudom, majd biztos kijavítanak a pénzügyes kollégák, hogy milyen hülyeséget mondtam, 30 milliárd körüli összeget fizet csak a sugárzásokra, tehát az az állam tulajdonképpen egyik zsebéből a másikba rakja át.

[00:10:23]Úgy tudom, hogy hihetetlen mennyiségű sport jog szerződést kötött az előző vezetés.

[00:10:30]Tehát ebből csak egy a MB1, ami már úgy tudom messze nem annyira túlárazott, mint amilyen volt korábban.

[00:10:39]Tehát ez is 20 milliárd körüli összeg.

[00:10:41]És ezek ilyen hosszú szerződéseket, ami amiket ez a vezetés megörökölt.

[00:10:43]Ö tehát, hogy ha mondjuk ezt a 50 milliárdot leveszed, akkor és mondjuk elzárod a beszállítóknak a indokolatlant már, ahol indokolatlan volt, mert ezt se általánosítanám, hogy minden műsorbeszállító túlárazott szerződésekkel szállított be tartalmat, akkor már messze nem akkora összeg, mint amivel szoktak riogatni.

[00:11:12]Én én igazából úgy bekuckoztam a Kossutra, tehát hogy úgy úgy leszegem a fejem, aztán persze szükség lesz a szinergiákra, és hogyha azt mondjuk, hogy hogy hogy a 21.

[00:11:28]században ez baromi hüvén hangzik.

[00:11:28]Ezt lic szólj rám, ha még egyszer azt fogom mondani, hogy a 21.

[00:11:33]század médiája.

[00:11:35]Tehát, hogy ezt a kifejezést örökre szeretném elfelejteni, tehát hogy hogy hogy igazából már a platform az másodlagos, tehát hogy termelődik egy információ, egy hír, egy anyag, hogy az vizuális, hangzó vagy írott formát ölt, vagy akár mindegyiket, az már egy másodlagos kérdés, de ez egyrészt erős szemléleti váltást is igényel a műsorkészítőktől, és hát a munkafolyamatokat is úgy kell megszervezni majd, hogy ez az éles elkülönülés az egyes platformok között egy kicsit oldodjon.

[00:12:10]Attól még biztos, hogy évtizedekig lesz rádió, Kossut rádió is biztos, hogy ugyanennyi évtizedig lesz.

[00:12:19]Tehát például a podcastok betörésével, ezzel a amik voltak éppen a rádiónak a remedializációi, hiszen ugyanazok a mű műfajt típusok jelennek meg, csak az a különbség, hogy úgynevezett on demand fogyasztásban érhetők el online.

[00:12:36]Tehát hogy nem akkor hallgathatom őket, amikor a Kossut rádió elém bocsátja, hanem akkor, amikor nekem van kedvem.

[00:12:45]Tehát ez is egyébként szerintem visszahozza a rádiózás felé és bizonyos az igényt és és hát bizonyos élethelyzetekben a rádió még most is praktikus, de hát valóban fülre kell írni, telefonra kell készíteni most már tartalmakat, tehát másfajta megközelítést is igényel, de hát szerintem Kossutra mindig szükség lesz.

[00:13:10]Értem.

[00:13:10]Ezzel tulajdonképpen egy kérdésnek elébe is mentél, mert ugye gondolom hogy a vége fele lett volna dramaturógiailag az, hogy megkérdezem, hogy egyébként a ez a legudvariatlanabb vendégem nem semmi probléma.

[00:13:17]Tehát, hogy a ezek szerint a a a rádiózásnak, hogyha nem is feltétlenül a hagyományos formájában, de akkor van jövője.

[00:13:23]És ez egyébként ez azért is releváns kérdés a Magyarországon, mert például a azt látjuk, hogy a az írott sajtónál legalábbis a közéleti napilap tekintetében itt van egy olyan kategória, egy mű műfaj, ha úgy tetszik, ami ami eltűnt.

[00:13:40]Hát heti lap van, hiszen itt vagyunk például mi is, de politikai napilap például nincsen Magyarországon, ami bizonyos ételen emberben élen járunk a világban, ami nem biztos, hogy egyébként egy nagy dicsőség, de akkor a rádiónál ilyenre hát ezt gondolom, hogy a rádió az azért pár évtizedig még megmaradt.

[00:13:55]Tehát azért a a a vannak olyan élethelyzetek az autótól kezdve a reggeli készülődésig, amikor a információval, mondjuk az én esetemben az információval, a Kossut esetében az információval való föltöltődés az egy az egy olyan kísérő jelensége a mindennapjainknak, mint a fogmosás.

[00:14:32]Ugye most a pár hónap eltelt azóta, hogy hogy beléptél, hogy beléptetek.

[00:14:37]Az nem nem is annyira kevés, hogy az azóta eltelt változások azok, hogy mondjam, mennyire mennyire vagy azokkal elégedett.

[00:14:45]Tehát én azért mondom, hogy szerintem egy kicsit valóban július 7-én léptünk be és most már szeptember régan, tehát hogy ami azóta a változások ugye azt mindenki, aki hallgatja vagy figyeli, azt azt tudja, hogy milyen változásokról beszélünk.

[00:14:55]Új arcok, bár itt a hangok, inkább azt mondanám jelentek meg, de arcok is igen igen tehát, hogy hogy új műsorkészítők vannak a rádiónál, tehát hogy ez így mondjuk arányosan ez az átalakítás ennyi idő alatt ez így ezzel így elégedett, vagy vagy azért lassabban megy, mint ahogy ezt úgy eredetileg gondoltál?

[00:15:14]Hát ez iszonyú kevés idő volt.

[00:15:17]Tehát amikor én 2006 szeptember 1jén beléptem a a Bródi Sándor utcába, akkor azért egy három hat-nyolc hónap volt, amíg a programing, a személyi kérdések, a teljes rebrandinget lebonyolítottuk, és júniusban indultunk el a teljesen új műsorstruktúrával.

[00:15:40]Most azért lényegében másfél hónap volt rá, hiszen augusztus 24-én újraindultunk.

[00:15:45]Az más kérdés, hogy nem nyúltunk most még minden műsorsávhoz a legfontosabbakat, vagy talán a legnagyobb közfigyelmet kiváltó elsősorban hír és hírháttértartalmainkra fókuszáltunk, de például délután is indítottunk műsor, tehát ez egy nagyon-nagyon kevés idő volt, és nagyon-nagyon fárasztó volt emiatt.

[00:16:11]És mik a visszajelzések, ha egyáltalán ezeket lehet mérni?

[00:16:13]Tehát most elsősorban a hallgatói visszajelzésekre gondolok, hogy hogy nyilván lehet azt is a hallgatottságot is lehet mérni, de itt nem csak erre vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy egyébként vélemények becsatornázódnak-e, hogy hogy mit mondanak, hogy hogy ez azt az irány tetszik.

[00:16:30]Nyilván azért van ennek jelentősége egy kök helati a csatornánál.

[00:16:34]Hát én azt szerintem nem.

[00:16:34]Hát persze mindenki egy buborékban él.

[00:16:40]És azok, akik hozzászoktak ahhoz, hogy itt hardcore propagandát kapnak 15 éven át, azoknak ez most frusztrálódó.

[00:16:45]Tehát frusztráló.

[00:16:48]Tehát biztos, hogy most éppen zajlik egy hall közönségcsere is, amire lehet, hogy egy külön mérés lenne érdemes.

[00:16:56]Sajnos még számaink nincsenek, mert egés valahogy most itt máshogy mérik már a most az elődeink másfajta mérési struktúrákra álltak rá, mint mondjuk 20 éve mérték.

[00:17:05]Ugyanúgy naplós mérések vannak, de lényeg az a a most adatunk még csak a leállás, amikor hangjátékokat sugároztunk, arra van, amikor mit tudom én, 150000-rel csökkent a napi elérésünk, az valószínűleg azért több is kellett, hogy legyen.

[00:17:20]Tehát igazából novembernél előbb nem fogunk kapni, mert olyan módon mérnek szeptemberi adatot.

[00:17:28]Hát nagyon jó visszajelzéseket kapok, de hát az, hogy ha az én ismerőseim meg távolabbi ismerőseim azt mondják, hogy 16 év után megint beállítottam a Kossutot, nem tudom megmondani, hogy hogy falvakban, kisvárosokban hogyan érlik meg az emberek.

[00:17:47]Tehát szerintem a fideszes hallgatók is érzik azt, hogy gazdagabb változatos, akár őket vitára is késztető tartalmat hallanak, és nem a propaganda direkt áását.

[00:18:01]Hát é azért az is egy egy jelentős változás, hogy hogy amíg a elmúlt tizenvalahány évben ugye ellenzéki megszólaló az meglehetősen ritkán jutott be.

[00:18:11]Ö, és hogyha az ellenzékről szó volt, hát abban meg az ellenzék szempontjából sok köszönet nem volt.

[00:18:16]Most ugye egyébként ezt maga a miniszterelnök is idézőjelbe szóvá szokta tenni, hogy hogy most is ugye ellátja, hogy vagy hogy hallja, hogy ott vannak az ellenzéki Igen.

[00:18:25]Igen.

[00:18:25]politikusok.

[00:18:25]Mondjuk azt gondolom, hogy ez a normális.

[00:18:26]Tehát, hogy ebbe ebbe ebben semmi meglepő nincs, csak lehet, hogy korábban ettől már elszoktunk.

[00:18:31]De egyébként a mondod, hogy a rádiózásnak magának ugye van jövője, de a hitelesség az helyre állítható-e?

[00:18:40]Hát a brend az mennyire sérült az elmúlt valahány évben?

[00:18:46]Hát érdemes lenne ezt is lekutatni.

[00:18:46]Én azt gondolom, hogy két amikor 2006-ban bementünk, akkor egy politikailag elfogult adóval találkoztunk.

[00:18:54]Ugye ott egy ilyen hiába volt szociálli liberális kormánykoalíció, a rádió vezetése az még a Fidesz kormány alatt kinevezett.

[00:19:02]Már nem Kondor Katalin volt, hanem a alelnökök.

[00:19:06]De a ez volt, tehát az egy politikailag elhajló rádió volt, de hát ilyen vannak, de nem volt azért propagandaadójuk.

[00:19:15]Igen.

[00:19:16]Most viszont én úgy érzem, hogy ez eg ez az egész közmédia olyan velejéig megromlott, tehát hogy úgy nagyon mélyen beleívódott ez és a szerintem nagyon-nagyon sérült a brend, nagyon-nagyon sérült a márka.

[00:19:31]Nem tudom, hogy ez ez a legfontosabb feladat szerintem a hitelesség visszaállítása.

[00:19:37]Van még egy kettő, de de az, hogy a Kossut újból egy vagy a közmédia, mondhatjuk így tágan is, vagy tágabban, egy olyan információ forrása legyen az embereknek, akik egyébként a saját politikai preferenciájuknak megfelelően fogyasztanak médiát.

[00:19:54]Ezt tudjuk.

[00:19:57]Sőt, akik egyébként legnagyobb részük szórakozásból fordít, fogyaszt médiát.

[00:20:04]Mondjuk, ha valamilyen krízishelyzet van, vagy nehéz helyzet van, akkor a közmédiát tartsák hiteles forrástnak.

[00:20:13]hogy a BBC esetében is, hogyha valami krízis van a brit világban, akkor megugrik a a BBC-nek a hallgatottsága, nézettsége, mert az emberek jobban bíznak benne, hogy ott hiteles információt kapnak, mint mondjuk a kereskedelmi vetélytársakól, akik egyébként mondjuk szintén az objektivitás doktrina alapján dolgoznak hírműsoraikban adott esetben.

[00:20:36]Szóval ezt viss elérni, visszahozni, én ezt nem tudom megjósolni, hogy mennyi idő, de de hát jó lenne.

[00:20:44]volt egyébként olyan pillanat, ha most az elmúlt 35 évet nézzük, és és nyilván, hogyha ebben egy viszonylag rövidő dolgoztál ugye a a rádióban, a közrádióban de nyilván figyelte, tehát a ugye sok volt médiaháború, volt sok minden, tehát azért az én emlékeim azok olyanok, hogy hogy 90 óta én arra emlékszem, hogy azért a közmédia az mindig a politikai csatározások terepe volt.

[00:21:08]Mindig volt elégedetlenség.

[00:21:11]Mindig.

[00:21:14]De most most most erről beszélünk.

[00:21:15]Dehogyis nem.

[00:21:15]Ajjaj.

[00:21:15]Igen.

[00:21:15]Csak hát most én ülök itt, úgyhogy úgyhogy szóval, hogy hogy volt egyáltalán olyan pillanat, olyan időszak, amikor azt lehetett mondani, hogy hogy nyilván ez, amit most az utóbbi időszakban láttunk, az egy célsőséges kilengés van, egy más minőség volt.

[00:21:32]De azért ez sose volt nyugvóponton, tehát hogy ideális működésről, működési feltételekről azért soha nem lehetett beszélni.

[00:21:39]Valamerre mindig lejtett a pálya.

[00:21:41]Ö most ezér is kérdezik sokan azt, hogy egyébként tényleg érdemes-e egyáltalán ugye az a kérdés is felvetődött itt, bár azt hiszem erre már a választ a politika is megadta, de ettől függetlenül sokakban megfogalmazódott, hogy szükség van-e egyáltalán közszolgálat.

[00:21:55]Igen, ez egy ez már a 2000-es években egy reális, főleg liberális felvetés volt.

[00:22:00]Hát egyrészt nyilvánvaló, hogy a közmédiának van piactorzító hatása, hiszen közpénzből működik.

[00:22:05]Ez különösen a zenei rádiók esetében lehet szembeötlő, akik ezt a tehát akik ezt nem tehetik meg, de mert egy tart hírt hírtartalmat vagy szöveges tartalmat Sugarzó rádió azért föl tud mutatni olyan erényeket, hogyha az jól működik, mint ahogy a BBC fölmutat, amelyet a piac feltétlenül fed le.

[00:22:29]edukáció, ö elesettebb rétegek reprezentációja, megszólítása, akik akik piactilag nem elérhetők, nem rentábilisak.

[00:22:42]Azt gondolom egyébként visszatérve az alapkérdés, hogy valóban a közmédia mindig is ki volt téve a a politika rángatásának, a rádió szerintem sokkal jobban intakt maradt ebben, mint a tév mindig.

[00:22:58]Azért a rádió egy 100 éve létező intézmény.

[00:23:01]Annak van egy intézményi kultúrája még ami intézményi kultúra még a rákosi és a későbbi szocialista rendszerekben is valahol megmaradt.

[00:23:13]Nekem ez egy nagyon sokkoló és és igazából megható élmény volt, amíg a Bródiba jártam, hogy azokba tehát ott az ember tudta, hogy ott Német László, hogy ott Mándi, hogy ott Ottlik, hogy ez még az 50-es években is adott menedéket, mondjuk például polgári íróknak ö tehát ott a művészeti vonalon ott csöndben el tudtak molyolni, és ez ez áthatott.

[00:23:41]Tehát az, hogy a híreket hogy kell megírni, azért a közrádió abban még a kési szocializmusban is ügyelt, igyekezett ügyelni bizon bizonyos szakmai szabályokra.

[00:23:53]Tehát mondjuk Bedő Iván, akinek a hírkönyvéből rengetegen tanultak, hát egy legendás hírszerkesztőjé vez hírkesztőség vezetője volt már a 80-as években is a a Kossutnak.

[00:24:07]Tehát szerintem ott azért volt az objektivitásnak is tradíciója.

[00:24:12]Tehát szerintem a közrádió kevésbé volt kitéve a politika rángatásának, kisebb politikai figyelem is irányult rá.

[00:24:18]Tehát a politika mindig inkább a képet szerette, a spektákulumot, nem csak most, hanem korábban is.

[00:24:24]És ezért szerintem a köztév az nagyobb kitettséggel bírt.

[00:24:30]De visszatérve a kérdésedre, persze hát mit mondjak mást?

[00:24:35]Hát akkor, amikor Suh Gyuri volt a rádióelnök, és mondjuk én voltam a Kossut, én azt gondolom, a Csillagjancsi meg a Petőfi, azt gondolom, hogy az egy közszolgálatilag is legitím és és elfogadható teljesítményt nyújtó adó volt akkor.

[00:24:52]Tehát minket nem rángatott a politika akkor pedig hát ugye mi adtuk le az összödet és voltak még ilyen dolgok.

[00:25:02]Hát Magyarország vagy általában Kelet-Európában meg Magyarországon azok a tűz egyrészt az az intézményi kultúra nem alakulhatott ki, mint ahogy oly sok.

[00:25:12]Tehát általában a az államigazgatási, a bürókratikus etos se tudott kialakulni, mert mindig is a a szocializmusban azért, mert ott az egy párt határozta meg a a maxwebberi bürókratikus gondolkodást, a szocializmusban pedig kisebb-nagyobb mértékben a legjobban az elmúlt 16 évben a bürokrácia is hihetetlenül átpolitizálódott, a saját szakmai logikája alapján nem tudott működni.

[00:25:37]És ez igaz volt a közrádióra is, vagy a közmédiára is.

[00:25:41]Tehát, hogy nem alakult ki egy közszolgálati etosz, ami a BBC-ben megvan.

[00:25:47]Például a francia közmédiában ez már gyengébb.

[00:25:50]Mitam majdnem le tudta gázolni a 70-es0-as években a köz a francia közmédiát, aztán végül nem tudta.

[00:26:00]Ö szóval, hogy a egyébként van olyan külföldi példa, ami úgy nagyjából átvehető.

[00:26:06]Ugye ez a ez a BBC Norma, ez is egy ilyen kicsit ilyen ilyen fetisizáltanak ható, meg már ilyen közhelyszerűen emlegetett valami, miközben azért tudjuk, hogy ott is elég sok probléma van a a VBC működésével.

[00:26:19]Neked van azért olyan kitekintésed is, hogy a a ugye a Szlovákiában ugye a Pátria rádión voltál, tehát hogy azért hogy máshol, hogy működik, bár azért ez egy elég közeli példa.

[00:26:27]Tehát, hogy egyébként vagy nem is érdemes ilyesmeg gondolkodni, hogy ilyen nemzetközi példát követni, mert hát azok a tűzfalak, amik amik szükségesek egy habár nincs meg a közszolgálati atosz etosz, akkor valamilyen tűzfalak, intézményi tűzfalak szükségesek, amik a politika és a tartalomgyártás közé fölhúzódnak, hiszen végeredményben a BBC vezetőjét is így vagy úgy testületeken keresztül, de a politika választja, vagy ahol én most öt évet dolgoztam, az utolsó öt évemet a szabad Szabad Európa, ami ugye amerikai adófizető pénzből működik, ott is egy politikai testület van, de az a bord és a tartalomgyártás között van egy nagyon erős tűzfal, ami nem engedi azt, hogy a politika belefoljon.

[00:27:11]Kelet-Európában ez nem tudott kialakulni, pedig nem marad más, mint a közmédia vezetőinek a személyes integritása, hogy ők képesek-e ellenállni.

[00:27:21]De hát ez nem csak közmédiára igaz, tehát hogy Magyarországon Sólyom László ugyanolyan jogkörökkel bíró államfő volt, mint Smit Smit Pál.

[00:27:30]És mégis az egyiknek az integritása és szerepfelfogása mennyire más volt, mint a másik.

[00:27:35]Azt gondolom, hogy a médiában is kulcsfontosságú, hogy azoknak a vezetői legyenek annyira intaktak, integránsak, hogy ellen tudjanak állni a a politikai nyomásoknak.

[00:27:47]Ugye az, hogy hiteles-e, vagy hitelesnek tartja-e a közvélemény a a rádiót, most a rádióról beszéljünk, mert ez vonatkozik a közmédia egészére.

[00:27:57]Ö az jelentős részben attól függ, hogy kik dolgoznak ott és ö hát eléggé ugye turbulensen reagál a közvény akkor és ennek voltak ugye elsősorban a tévénél inkább ugye ilyen ilyen ilyen személy következményei is, hogy hát amikor valaki előkerül ugye az is probléma, hogy korábban mondjuk ott dolgozott, vagy még miért van ott?

[00:28:19]Ugye ez is egy kérdés, mert hogyha az a társadalmi ítélet, hogy hogy és nyilván ez nem alaptalan ítélet, hogy egy propaganda gyárként működött a közmédia, akkor ugye aki ezt úgy szolgálta, akkor miért maradott?

[00:28:29]De nyilván nem lehet ugye lecserélni egy az egybe, és nyilván nem is hiszem, hogy kollektív ítéletet kell mondani egy társaságról.

[00:28:36]Ugyanakkor bárki, aki bekerül ebbe, hacsak nem valami fiatal pályakezdő kollégáról van szó, ugye mindenkinek van múltja.

[00:28:44]Hát ezt mi jól példázzuk egyébként most, hogy így beszélgettünk, és erről is még lesz szó.

[00:28:49]konkrétan is tehát, hogy ez így azért itt mindenfajta elvárásnak megfelelni azért egyszerűen nagyon nehéz.

[00:28:54]És azt is mintogyha érzékelném, hogy sokszor ezek a döntések vagy a döntések korrekciója az azon is múlik, hogy nem feltétlenül a szakmai elveken, hanem hogy milyen erős nyomást érzékel mondjuk egy adott esetben egy vezető.

[00:29:09]Mondom, hogy én most a rádiónál ilyen példát nem annyira tudok mutatni, de a televíziónál igen.

[00:29:15]Az elmúlt van, de azt te is tudod, hogy erre azért azt fogom mondani, hogy ez a televízió csak az én elvileg ez még előfordulhat bármikor a rádió is.

[00:29:23]Kicsit a elemelném, vagy absztraktabbá tenném, tudom, te pedig inkább majd vissza akarsz rángatni a a mai magyar rögvalóságba.

[00:29:30]Tehát azért nem csak a politika gyakorol befolyást a médiára, hanem a közönség is.

[00:29:39]Ö tehát a közönségünk főleg olyan tartalmaknál, amelyek most már mint ahogy ti is vagy nagyon sok nagy portál ugye fizetőfal mögé ment, már nem kattintásalapú üzleti modell alapján szerzi a bevételét, hanem abban érdekelt, hogy minél többen megvegyék a termékét.

[00:29:59]És hát láttunk olyan portált Magyar Péter felbukkanása óta, ahol ahol azért a szerkesztőség is robbant egy kicsit egy bizonyos cikk közlése vagy leg pontosan azért, mert úgy tudom, hogy a közönség nagyon a közönségük jelentős része ugye nagyon változást akaró volt.

[00:30:20]Egyszerűség kedvéért mondjuk Tiszásnak, de azért az egy marha nagy konglomerátum, amit úgy tiszásnak mondtak.

[00:30:29]És elkezdték, úgy ítélték meg, hogy a az a lap az igazságtalanul bán bánik a a a reménységgel, és elkezdtek elpártolni, tehát hogy alaptól lemondani előfizetéseket, amire kénytelen volt a amire lépett, nem mondom, hogy kénytelen volt, lépett a lapvezetés.

[00:30:49]Tehát nem a közmédiánál létezik csak ez a közönségnyomás, de valóban tagadnám, hogyha nem.

[00:30:56]Szerencsére a emberek, politikusok, közéleti szereplők döntődöntő része jön, beszél, örömmel jön, örömmel beszél.

[00:31:05]A rádióról beszélek.

[00:31:07]Igen.

[00:31:08]Öen, hát egy egy rendkívüli helyzetben is élünk, tehát hogy azért a mi pályafutásunkban, hiszen azt hiszem egyikünk sem kezdte a rendszerváltást, mindannyian mind a ketten a rendszerváltás után lett hát én 91-ben és azt hiszem, hogy ládió akkor akkor indult.

[00:31:24]Igen, igen, de hát azért nagyon más volt média termékkén, de az volt tehát, hogy mi nem dolgoztunk az előző rendszerben, és ilyet egyikünk sem élt meg.

[00:31:34]Tehát amit talán Tölgyesi mondta a április 12-i utcáról, hogy Észak-Edélyi visszacsatolása lehetett ennyire euforikus.

[00:31:42]Tehát, hogy azért itt a magyar társadalomban olyan indulatok és olyan keletkeztek és szabadultak föl, ami ami biztos, hogy egy nyomást gyakorol minden mindenkire minden médiatermékre.

[00:31:56]Szerintem ezt kár letagadni, és ez nem, és itt nem Magyar Péter kommentjeiről beszélek a és még csak nem is azok arról az egy-két influencerről, aki úgy beszól a közmédiának, ami néha nekem fáj, mert mondjuk a Kossutra azért azt nem lehet elmondani, hogy hogy na mindegy.

[00:32:17]Szóval, hogy igen, ez egy ez egy létező nyomás.

[00:32:19]Az emberek, a politika, az államigazgatás is szembesül ezzel.

[00:32:26]A politika, ugye az államigazgatásnak is sok problémája van ebből.

[00:32:30]Ki marad, ki nem.

[00:32:33]A sajtó ugye rögtön elkezdi kipécni bárkit, vagy hát kipécni, megírni, hogy hát ő ilyen meg ilyen meg amolyan szereplő volt a Nerben.

[00:32:40]Mondjuk ezekbe a rezsim, de most a kérdésed nem az együttélés lehetőségeire irányult, úgyhogy nem megyek bele ebbe.

[00:32:49]De ez hát itt a itt a itt a hitelesség kérdése.

[00:32:52]Igen.

[00:32:52]Tehát, hogy ez ez alapján ítélik meg egyébként.

[00:32:54]Nyilván ez ez nem csak a igen ez valóban az élet minden területére akár közjogi pozíciók esetében is felvetődik bármilyen jelennél hogy abol és én nagyon sokszor amikor azt mondják hogy miért voltak ott hát egy ilyen rendszerben a az éési pontás szerint tehát mindenki szem a láncban tehát azért én azt szoktam mondani ilyen menedzsereknek hogy figyelj az oké te azt mondod hogy itt propagandisták voltak meg a izé de te aki a forp profit szférában kerestél takaros pénzeket Ö esetleg mertél lájkolni ellenzéki tartalmakat?

[00:33:26]Ö ne ne esetleg mertél hirdetni a nagy céged ugye nem?

[00:33:35]Akkor te ugyanolyan kollabor vagy akkor te is kollaboráns voltál egy ilyen rendszerben.

[00:33:39]Mindenki tehát az együttélésnek és az egyáltalán az élésnek és a kollaborációnak a hatalmai vagy a határai ezekben a rendszerekben nem olyan tiszták.

[00:33:49]Egy diktatorikus rendszerben sem olyan tiszták.

[00:33:52]Most utólag visszatekintve hány olyan közéleti szereplőről látjuk már akár mit Király Istvánról mondjuk, aki azért nagy kommer volt, vagy a román parlamentben Lakatos, vagy hogy hívták tudod azt, aki nem biztos, hogy Lakatos volt, aki tényleg egy ilyen magyaruló csa rezsimen, most nem jut eszembe a neve, és aztán utólag kiderül, hogy valójában ő ott a párt legszűkebb körében próbált segíteni a magyar nemzetiséggel, tehát hogy ezek nagyon árny kér csak itt a közvinden van nagyon sok olyan kolléga aki aki mondjuk ott hagyta elment kirakták szóval bár tudom hogy ugyanolyan, aki azóta vissza is ment a rádióhoz is és sokszor csúnyán rakták ki igen.

[00:34:39]Tehát tehát ők ők mondjuk érthető, ha esetleg mondjuk egy ilyen magyarázól, hogy valaki meg hát bizonyos kényszerből meg, hogy esetleg nem csinált személy szerint tisztességtelen dolgot, de mégis csak ott volt a rendszer, miközben ő pedig hát a periférián boldogult, vagy ez a vagy a karrierjét ez súlyosan érintette, tehát nyilván nehéz itt igen igazságot tenni.

[00:34:58]Igen, de ez sem olyan, ez sem olyan egyszerű, mert mondjuk nekem könnyű dolgom volt, mert nekem 10 belejárt a szerződésem.

[00:35:06]Vagy mondjuk a Bogár Zsolt és a Mon Attila, ők mondjuk én most pont Bogár Zsoltra gondoltam, aki az otta őszén csináltak a elfogadott valamelyik korai változatát, vagy egyik részét a médiatörvénynek a a Fidesz kétharmada.

[00:35:21]És akkor egyik egy perces néma csendet csináltak a reggeli 180 percévi műsorban.

[00:35:25]Zsolt volt a szerkesztő Attila műsorető, tehát ők tudták, hogy ezért ki fogják őket rúgni, de azért a többiek fele is úgy úgy nem bánt, mert tényleg megsebződtek nagyon sokan, de hát azért sokan ott voltak 12-ig, 13-ig, 14-ig, 15-ig.

[00:35:38]Hát akkor ilyenkor én azért vissza tudok kérdezni, ö hogy és addig hát addig is ez a rezsim volt, tehát nem igaz, én nem nagyon hiszek ezekben, van egy ilyen önfelmentő ö duma most így azért sok helyen, hogy hát az elején nem volt olyan borzalmas.

[00:35:59]Én specieel 2010 őszén aem akkor jelentette be Lázár azt, hogy a miután a úgynevezett pofátlan végkielégítésekről szóló törvényt az Alkotmánybíróság, ami akkor még nem csak fideszesekkel volt föltöltve, visszadobta ugye visszamenőleg jog visszamenőleges jogalkotást és akkor bejelentette, hogy az alkotmánybíróságnak a jogköreit akkor megnyirbáljuk erre reakciónként.

[00:36:19]Akkor kezdtem el az önéletrajzomat nyugatra küldözgetni.

[00:36:24]Tehát hogy teljesen hadi tehát akkor úgy mondtam, hogy az amikor lejárt a a rádió mandátum, akkor abba nekem az föl se vetődött, hogy hogy hogy folytas.

[00:36:33]Ánem akartam hát egy nem fenét akartam én egy nem tudtuk még, hogy ez lesz, de hát egy Fidesz kétharmaddal hát azért az azért az nem nézett ki jól már akkor se.

[00:36:44]A suk egyébként ő ő azért jobban ismerte a fiúkat és ő mondta, hogy ebből még nagy bajok lesznek.

[00:36:49]Hát aki aztán ugye a országgyűlésősi hivatalban kézó volt.

[00:36:51]De miután mondtad, hogy az a 2006 és 2010 közötti időszak szerinted egy vállalható időszak volt a rádióban.

[00:37:02]Ö akkor hát az ember fényezi a saját mszobrát, tudod, akkor egy kicsit ezt próbálom így így így árnyalni ezt a képet, vagy inkább azt mondanám, hogy hogy véleményekkel szembesíteni.

[00:37:12]Tehát én sok emberrel nem is hogy beszélek, de hogy olvasók után meg nyilván te is láttad, hogy milyen kommentek és honnan érkeztek akkor, amikor felbe tudod, hogy ott vagy a a Kossut rádió vagyok én fideszes botka miatt izé szocialista.

[00:37:25]Én én azért azt vettem észre, hogy ott azért történtek olyan dolgok a a rádiónál, és nem is feltétlenül most itt politikai döntések, hiszen valóban ugye Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, és a rádió lehozta az összödet a elsőként elsőként azóta is egyébként akkor szóvá tették a szocialisták elsősorban, hogy na de hát hogy a pont azokat a mondatokat emelte ki.

[00:37:47]kitettük az egészet, ahol ott de hát egyébként azt gondolom, hogy az egész az egész cáfolja azt, tehát hogy mondjam, tehát nem arról volt szó, hogy itt a semmiből kiragadtak bizonyos mondatokat, de ez most azt hiszem, hogy lényegtelen, de hogy ott azért sok embertől megvált a rádió és olyanoktól, tehát egy bizonyos értelemben akár most ironizálok, ilyen nemzeti konszenzus is van veled veletek szemben, tehát Súk Györggyel szemben, hogy mert hiszem voltak kifejezetten ugye jobboldalinak minősíthető újságírók, akik elmentek.

[00:38:23]Voltak, akik igazából politikilagilag nem is feltétlenül voltak minősíthetők, és voltak mondok balliberális, hogy ennél a felosztásnál járjak vagy használjam.

[00:38:33]Most a jobb oldalira mondhatom, hogy például ugye sokan emlékeznek rá, hogy a lovas Istvánnak voltak jegyzetei.

[00:38:36]Ha meghalt Lovas Istvánnak azok azok ugye akkor én még nem voltam, ahogy a suk bement augusztus 1jén, én csak szeptemberben ő mindjárt leállít lovas mindjárt leállította.

[00:38:46]Igen.

[00:38:46]Na, mindenesetre az, hogy az, hogy sokakban van rossz érzés.

[00:38:50]Nyilván aki megszűnik a felforására, ezt méltatlanságként éri meg, de ez tulajdonképpen ez egy ilyen már akkor ilyen költségmegtakarítás volt, vagy vagy azért volt ennek más oka is, hogy hogy mert azért látszik, hogy az is egy politikai döntés, amikor ide is oda is csap valaki, tehát azt mondja, hogy azzal próbálja ugye a pártatlanságot mutatni, hogy hát én jobbról is elküldöm, nevezett kényszeres középen állok.

[00:39:15]akár de azért akkor más világban éltünk, akkor még akár ez a kényszeres középen állás szerintem egy legitim politikai szerep vagy állásfoglalás lehetett szerintem 2010 után ez ez már egy görcsös szerep volt.

[00:39:32]Tehát szerintem 2010 után vagy 2000, hát ebbe a 16 évbe azért az emberek vagy egy újságíró is akár azt kellett mondania, hogy Orbánnak mennie kell.

[00:39:44]Tehát ez olyan, mint amikor a társadalmi szerződést a demokratikus ellenzék 87-ben közzétette Kis Jánosék, annak az volt az első mondat, hogy Kádárnak mennie kell.

[00:39:55]Tehát, hogy a 2000-es évek azért nem volt ilyen.

[00:39:57]Az egy politikailag versengő demokrácia volt.

[00:40:01]Ö nem a kényszeres középen állás csináltatta ezt velünk.

[00:40:07]Jól mondod, ez annak alapvetően gazdasági okai voltak.

[00:40:09]Nagyon fölzasztott kis pénzen voltak az emberek, de nagyon sokan dolgoztak, túl sokan volt, aki igazából csak TB okok miatt járt oda.

[00:40:22]A rádió elbírta, kellett csinálni egy finanszírozható rádiót, és úgy jöttünk ki, hogy hagytunk is ben k milliárdot emlékeim szerint, hát az nem az én érdemem, hanem a topmenedzsereké.

[00:40:34]És a dolgozók is igen csak ott azért voltak olyan olyan azok, most nem akarok nevekbe belemenni, akik mondjuk hosszú écedek óta ott voltak.

[00:40:40]Tehát, hogy igenőet a Igen, ezek sajnos mindig tragédiák meg mindig borzal.

[00:40:45]Nem jó dolog egy csoportos leépítést csinálni, még olyan embert se jó elküldeni, akivel egyébként egyáltalán nem értesz egyet.

[00:40:54]Egyrészt az ő énképe nem ilyen, másrészt még neki is van egy élete.

[00:40:56]Ez ez mindig a legrosszabb része volt az életemnek.

[00:41:00]Most sajnos most megint azért valamennyire ebbe bele fogok keveredni, de azért azokba mind szakmai okok is voltak.

[00:41:08]Tehát azért az, hogy hogy közszolgálati újságíró, az annak úgy is kell kinézni kint.

[00:41:14]Tehát voltak olyan újságírók, az elküldöttek a prominens, úgynevezett prominens elküldöttek között, akik politikailag nyilvánosan is nagyon konnotálhatóak voltak.

[00:41:25]És volt olyan, akinek szóltam, volt olyan, akinek az volt a tehát, hogy egy fontos kulturális intézmény sajtósaként dolgozott.

[00:41:36]Én mondtam neki előtte, hogy figyelj, ez összefélhetetlen, még úgy is összefélhetetlen, hogy te nem csinálsz róla anyagot.

[00:41:42]Te egy közszolgálati újság, a sportosok más a sportosok fele az mindig is maga volt, hogy jaj jaj, mit kapok én majd a sportújságíró barátaimtól, ismerőseimtől.

[00:41:50]azért egy jelentős részük mindig maga volt a összeférhetetlenség különböző szövetségeknek a izé meg szóvivőként.

[00:41:59]Tehát ilyenek is voltak, akik és nem nagyon értette meg, hogy miért összeférhetetlen az olyan is volt, akinek mondtam, hogy figyelj, ne te legyél a moderátor a a akkor volt ez az Árpádsáv.

[00:42:12]Most akkor valójában ott a nyilasok, vagy pedig a történelmi zászló, tudod.

[00:42:16]Hát ez egy ilyen egy nagyon termékeny vita volt.

[00:42:18]Akkor is mindenki tudta, hogy mi az üzenet.

[00:42:21]valójában, de azoknak is igazuk volt, akik azt mondták, hogy az történet.

[00:42:24]És akkor volt olyan közismert szereplő, mondtam, hogy figyelj, ne te moderálj már ilyen beszélgetéseket, tehát hogy oké, moderálsz, tehát nem állsz oda, de de vagy nem vitákat generált, hanem ilyen előadásokat, nem?

[00:42:37]Szóval a az ilyen prominens elküldöttek között ilyenek is voltak, akik akiknél voltak összeférhetetlenségek.

[00:42:47]Igen.

[00:42:47]Tehát nem nem az volt a fő szempont.

[00:42:49]Az a módszer, amit egyébként talán a még a hangis elemért próbált a televízióban szerintem ő is inkább kényszerből megvalósítani, hogy ott a televízióban egy darabig, tehát hogy párhuzamosan ment.

[00:43:00]Ugye volt a a híradó, ami inkább a az akkori, tehát az MDF kormányhoz közelálló, tehát a Pál Figi Istvánféle híradó és a Bánó András féle egyenleg, hogy ez ez önmagában ez nem nem ez a jó közszolgálati.

[00:43:13]Hát ezt mi nem is csináltuk.

[00:43:13]Tehát én én nem csak a Szabó család lemészárlójaként híresültem el a médiatörténetben, hogy ezt a ez is patinás sorozatot kivégeztem, hanem mondjuk a 16 óra című is.

[00:43:27]Mondjuk az nekem nem fájt, de valószínűleg volt egy olyan korosztálya, akinek viszont kell nagyon kevesen, nagyon kevesen hallgatták már.

[00:43:32]Mindenkitől azt kérdeztem, aki hogy figyelj, mikor hallgattad utoljára?

[00:43:36]Hát mondta, hogy hát amikor a nagyinak a lábánál ültem a Hokedlin gyerekkoromban akkor tehát és az a nagyi már nem élt akkor, tehát hogy annak azért nem volt az egy megfáradt műsor volt.

[00:43:47]Most függetlenül attól, hogy az a kádárkornak egy ilyen apologetikus műsora volt, ami ezt a kádári konszenzus sugalta és terjesztette.

[00:43:54]Tehát ennyiben egyébként egy nagyon érdekes tömegkulturális termék is volt.

[00:43:59]De nem ezt akartam mondani, hogy a 16 óra című műsort is akkor én megszüntettem, ami ugye hagyományosan míg a vasárnapi újság a jobb ereké.

[00:44:10]A a Lipsiknek meg ott volt a 16 óra 168 óra.

[00:44:13]A magyar média egyik leg nagyobb tudású rádiózás legnagyobb tudású ö embere a Szikra Zsuzsa vezette.

[00:44:24]Zsuzsa főszerkesztőhelyettes lett, amíg én voltam ott.

[00:44:28]A vas újságot nem szüntettük meg akkor.

[00:44:35]Most viszont megszüntettem már.

[00:44:35]Tehát, hogy akkor az úgy még megmaradt, nem akartunk abba a konfliktusba, de akkor se értettük tulajdonképpen, hogy egy közszolgálatban most minek van egy egy ilyen a úgynevezett konzervatív sarok.

[00:44:48]Tehát minden műsor próbálja meg betartani, behívni.

[00:44:49]egyébként akkor Belénési Csabát kértük meg először külsősként, hogy kicsit így közszolgálatilag rázza rendbe a az vasárnapi újságot, ahol ugye csak fideszesek szónokoltak.

[00:45:02]És akkor ez működött is.

[00:45:02]Utána Perjés Kárral, akivel szintén jól tudtam együtt dolgozni vezettem.

[00:45:06]Most viszont már úgy éreztem, hogy ez már megfáradt, tehát azért műsorok meg is fáradnak.

[00:45:12]Nincs olyan jogosults, nincs olyan létjogaság.

[00:45:14]Szóval visszatéve a kérdés, de ezt a hangisféle kapjon egyet az egyik oldal.

[00:45:18]Ezt Orbán Viktor is aztán bedobta.

[00:45:19]2000 éekben legyen egyik oldalnak egy tévéje meg egy másiknak.

[00:45:23]Szerintem ez nem egy jó út.

[00:45:26]Hát nyilván valószínűleg nem valóban nem ez a nem ez a nem ez a közszolgálatág.

[00:45:29]Mutattam is, szerintem a hangkiselemér sem ebben ezt tatott az ideálisnak, csak akkor egy egy nagyon nehéz helyzet volt.

[00:45:35]De hát ezt már azon a fiatalabbak ezt nem is tudják, hogy mi most mit miről beszélünk.

[00:45:39]viszont egy dolog még fölhoznék, egy konkrét dolgot itt a 2006-os időszakból, ami elsőben ugye a Súk Györgyöt támadások is érték egyébként a a magyar nemzet részéről is, ahol én akkor ugye dolgoztam.

[00:45:53]Szóval ugye voltak a őssztel a bizonyos események, ugye rendőratak, TV ostrom október 23, és ugye ott egy bizonyos ponton a rádió udvarán történtek atrocitások, tehát hogy ilyen elfogott tüntetőket ott a rendőrök hát elég egybehangzó, meg azt már bizonyítható módon is bántalmaztak.

[00:46:16]Igen.

[00:46:17]És ugye ezt többen kifogásolták, hogy hát ilyen értelemben nyilván ez nem a rádió vezetésének volt az ötlete, hogy ez megtörténjen.

[00:46:24]Tehát ez nem így történt.

[00:46:26]De hogy de hogy de hogy hát hogy mondjam, hogy nem volt megfelelő a reakció.

[00:46:31]De nem de hát lehet, hogy nem volt olyan nyilvános a reakció.

[00:46:32]Ugye az történt, hogy amikor megtámadták a tévét, másnap mi is raktuk föl a földszinti ablakokra a vaslapokat.

[00:46:40]Ott volt irattár meg kottatár meg ilyenek, és kicsit támadták is.

[00:46:44]Akkor mindjárt betelepítettek oda több mint 100 rendőrt.

[00:46:47]Ö hát, hogy védjék a rádiót.

[00:46:50]Hát ez egy izé elég érthető.

[00:46:52]És akkor amikor kiderült, hogy ott éjszaka behozták és tüntetőket vertek, az ugye csak éjszaka volt.

[00:47:00]Igen.

[00:47:01]Akkor a SUK fölhívta a kapitányt, és azt mondta, hogy ez nincs.

[00:47:03]És akkor ki is tették őket.

[00:47:04]Tehát onnantól nem voltak bent rendőrök a rádió épületében.

[00:47:07]Csak ezek szerint ez nem kapott elég nyilvánosságot, vagy a nyilvánosság nem úgy pertraktálta, de a az soha egy percig nem merült föl, hogy ott rendszeresen történt volna.

[00:47:18]Egy ilyen este volt egyébként valóban.

[00:47:20]És akkor már nem voltunk bent.

[00:47:25]Mert az első egy-két napban benn is aludtunk.

[00:47:27]Ez már nem az első napokban volt, de nem csak mi.

[00:47:29]Tehát akkor a Szadai Karcsi volt a Fidesz részéről a delegált a rádiót felügyelő testületben.

[00:47:36]Gellér az azóta elhint Gellért Kis Gábor a Soociktól mind a kettő bent volt velünk éjjel izé.

[00:47:42]Tehát hogy de mondom ez nem azon ez az első éjjel volt.

[00:47:45]Szóval hogy ez akkor úgy félrement, mert a utána nem voltak benőrök, tehát a SUK gyakorlatilag kitiltotta őket.

[00:47:52]Tehát fölhívta a kapitányt, és azt mondta, hogy ezt nem ne legyenek itt bent rendőrök, és ezt ne használják ezt az épületet erre.

[00:48:00]Hát ugye ez az épület az a annak ugye van egy külön történelme, az 56- is kapcsolódik hozzá, de hát ugye önmagában ez a hát ez a 100 éves rádiózáshoz kapcsolódik.

[00:48:09]És hát az már nincs meg.

[00:48:12]Ez ez hogy mondjam, mekkora veszteség.

[00:48:14]Egészen más lehet most Kuniunda útra járni mint oda.

[00:48:17]Tehát, hogy ez is erőként ez egy szükségszerű dolog volt, hogy hogy tehát hát ezt most mit tudom én?

[00:48:24]Hát tudod, hát ezt érted enne az elmúlt 16 évben, hogy miért döntött így a Fidesz kormány?

[00:48:28]Hát itt azért az bár az a döntés már elő már korábban előkészítették, tehát hogy ezt a ezt már a bajnai kormány előkészítette ezt a ezt a költözés alapvetően.

[00:48:35]Igen, az egy tévéss költöztetés volt azért a Bródi nem olyan egyszerű.

[00:48:41]Tehát egyrészt ott volt az egy katolikus egyháznak egy erős igénye arra, hogy a kampuszt ők ott akarják fölépíteni.

[00:48:47]Tehát az egy nagyon erős igény volt az, úgy tudom, az egyház részéről.

[00:48:52]Te tud, hogy a rombolás eddig sikerült az építéshez kevés.

[00:48:54]Másrészt meg azt is hallottam, hogy azért az a bródi épület alatt ilyen három, négy- öt emelet szintű pincék voltak, és ott volt valami vízér alul, tehát hogy az teljesen vízben állt, és hogy ennek az öreg épületnek a a szigetelése az önmagában ilyen több 10 milliárd lett volna.

[00:49:14]Tehát olyankor azért egy kormány meggondolja azt, hogy hogy nem érdemes ebbe egy újat építeni, mint hogy 50 milliárdot ráköltessz egy öreg épülete.

[00:49:24]Ez még nem jelenti azt, hogy ott le kellett volna rombolni, tehát mondjuk a hatos stúdiót meg azért lehetett volna a szelektíven is csinálni, de úgy tudom, az egyháznak azért erős igénye volt erre.

[00:49:32]Hát érted, én nem voltam már akkor ott.

[00:49:35]De azt tudom, hogy a rádiózás az valami egészen csodálatos dolog.

[00:49:40]Én is ami régen és keveset tévéztem, de hát sokat írtam.

[00:49:46]Az valami misztikus dolog valószínűleg a hang miatt, hogy csak hanggal tudsz valamit elmondani, nincs kép, nem tudsz visszamenni az olvasásba.

[00:49:52]Olyan azonosulás van a a magyar rádióval, a rádiósokban, a régebbi rádiósokba, függetlenül attól, hogy jobbos vagy balos, hogy ez egészen megható sokszor, ahogy ezek az emberek viszonyulnak hozzá, hogy hogy kötődnek.

[00:50:08]Ehhez az épülethez nem lehet kötődni.

[00:50:12]De az egyik őjük mesélte, hogy néha odamegy a bródiba és nézi a rommokat, és a múltkor látott ott egy kollégát, aki úgy tett, mintha nem ismerné meg, az meg sírt.

[00:50:23]Tehát odamennek és ott sírnak a romok felett.

[00:50:26]Tehát, hogy hogy olyan ez o ez ez nagyon megfogott 2006-ban is, mert ez egy olyan erős azonosulás a médiummal, amit én sehol máshol nem éltem meg egyébként.

[00:50:37]És ezt ha az ember jól csinálja, jó irányba tudja fordítani.

[00:50:41]marha nagy hatóerő, hogyha az emberek nagyon-nagyon elköteleződnek a médiumoknak, és hogyha jó vezetés van, és ezt a és rá tud ülni erre, akkor abból marha jó termékek, tartalmak tudnak megszületni.

[00:50:56]Tehát nekem ahogy bejöttem egyedülként, akkor még nem jöttek.

[00:51:01]Ezt tapasztaltam a bent maradt főleg műszak meg ilyen emberek ú jön a kerénye, akkor itt majd lesz egy jó rádió.

[00:51:08]És ezt a hogy annyira akarták, de egyébként még a jobb, tehát a fideszesek is annyira akarták, hogy legyen egy jobb rádió.

[00:51:15]Ö ez engem mindig lenyűgöz, hogy hogy mennyire tudtak azonosulni a magyar rádióval az emberek.

[00:51:20]Sajnos ez ez a Kunigunda megölte ezt a azulást.

[00:51:26]Az biztos, hogy egy ilyen személyes emlék, hogy az semmire nem pótolhatja azt.

[00:51:29]Én gyerekkoromban sokat hallgattam a körkapcsolásos NB1-es meccseket, amikor általában egy időszakban voltak, és ez úgy ment.

[00:51:35]Igen.

[00:51:35]Nem, nem, nem mondom azt, hogy ezt nem hiszem, hogy ezt ma már ezt így ezt ez így ez így működne.

[00:51:41]Csak csak valahogy azt valah volt valami, amit amit nem tud pótolni.

[00:51:47]Hát és a sportosoknak elképesztő képességeink, tehát egyszer elment a dalett, tehát ez a CMS, tehát a tartalom, ami be behúzza a fájlokat és a adás gépbe, tehát ott nem tudtál élőben tudtál beszélni, de nem volt, nem működött semmi.

[00:52:01]És Lanti, Lantos Gáborát sportosokat megkértük, beült és Bloodból elkezdett 20-30 percig beszélni, de nem össze-evissza meg hülyeségeket, meg önismétől.

[00:52:10]Tehát sportosoknak elképesztő agyuk is van, meg dumagépek is tudnak lenni, és ezt és valószínűleg ez ez jöhetett vissza a körkapcsolásnál is neked.

[00:52:22]Hát igen, egy kicsit egy kitérő a beszélgetésben is, meg a a pályádon is, hogy azért volt érintkezés a politikával.

[00:52:28]kommunikációs igazgató ugye ott volt az ember megkerestek ugye igen igen konkrétan a Bálint a Ruf aki a tanácsadója volt.

[00:52:39]Hát nézd ez egy én már úgy éreztem tudtam hogy ez egy címke lesz mindig rajtam de hát e ezt a rezsimet ezt hát ezt ezt le kellett váltani.

[00:52:48]Hát nem ok nélkül robbant ez így.

[00:52:50]Tehát hogy én már mit tudok mást csinálni?

[00:52:53]Mert egyébként újságíróként úgyis ugyanazt csinálja az ember minden rendszerben, nem?

[00:52:57]Tehát megírjuk, megpróbáljuk megírni az igazat minél kisebb befolyás nélkül.

[00:53:05]Azt nem, én nem tartom olyan hősiesnek, amit csináltunk a izébe.

[00:53:07]Ezt csináltuk volna a Gyurcsány kormány alatt is, ezt csináljuk majd a Tisza kormány alatt is.

[00:53:13]Hát egyébként már nem tudtam mit tenni azért azt a hogy ez a rezsim megszűnjön.

[00:53:18]Hát ezért vállaltam, mert én nem akartam politikai kommunikációs izét, karriert befutni.

[00:53:26]a kormányváltásért vagy legalább a kétharmad megszüntetésért beleálltam ebbe.

[00:53:30]tudtam akkor, hogy még nagy mellénnyel még ki is jelentettem, hogy innentől már nincs visszaút a médiába, hogyha az ember aztán úgy visszasörögtem Pozsonyba, mint a huzat, mert hát az azért jó hát ez a projekt, ez azért elég rövide tartott, hiszen itt adás négy hónap alatt a sajátjai igen odáig el se jutott, hogy megküzdő hát az a baj, hogy a sajátjai a Fideszében ültek, tehát hogy azért azt ugye látjuk már elég jól, hogy a MSZP vezetésének elitjének jelentős része, meg ahogy az egyé az egész magyar politikai elit összefonódott például az illegális pártfinanszírozás közös múlturópában amiről írtam is egy cikkorozatot.

[00:54:07]Tehát hogy ez egy ez egy olyan televény volt, ami igazából a valós ellenzéki fellépést nem is tette lehetővé.

[00:54:15]Tehát voltak kísérletek az LMP-nek, Botka is neki fotót, hát a saját pártelitje végezti ki.

[00:54:21]Hát sokkal jobb lett volna, hogyha Orbán Viktor süti el a párálló hajnali réten azt a bizonyos revolvert, ami kivégzi, de hát a sajátjai végezték ki a botkát.

[00:54:32]Hát a pártot nem tudta átvenni.

[00:54:36]Úgyhogy négy hónapig tartott ez a ugy az abból a pártfinanszírozási, hogy most mondom a televényből ki tud szabadulni a magyar politika.

[00:54:42]Tehát ez megtörtént április 12-én.

[00:54:43]Ö és egyébként most amiket látunk mondhatom azt, hogy mind a két oldalon, hiszen vannak olyan ugye fővárosi polgármesterek, akiket ugye elvittek, most valaki kijött, tehát eljárások indultak.

[00:54:56]Hát ez például az én cikkem ny az mint másik cik sorozatom.

[00:55:01]Ez nem ehhez volt, mert az a parkfenntartásra írtam 2020 őszén, ahogy elindult szabad Európa.

[00:55:05]Hát egy kis Péttel, ahogy az ügyészség elkezdte visszanyerni az integritását, akkor elkezdték elvinni, és most idén elvittek pár prominens politikust is ebben a illegban, hogy ki tud-e szabadulni a magyar politika.

[00:55:18]Hát az egy kicsit esély ad neki, hogy a Tisza azért teljesen outsiderek, vagy a legtöbbjük teljesen outsider, ezért ebben a mélyállami konszenzusban ők eddig nem vettek részt, és nagyon bízom benne, hogy nem is fognak.

[00:55:37]Úgyhogy hát azért mindenütt a világon a pártfinanszírozásba buknak bele politikusok.

[00:55:43]Tehát K is abba bukott bele, Sharkót is azzal végeredmény azzal vitték el, Löpennek, Marine Löpennek is ilyen ügye van végeredményben.

[00:55:50]Szóval ez mindenütt azért egy szürke zóna.

[00:55:55]Most van egy esély arra, hogy egy tisztább közélet teremtődjön.

[00:56:01]Érdekes volt nekem április 12-e.

[00:56:01]Persze, hát örült mindenki, meg azért ez egy hihetetlen fontos élmény volt.

[00:56:09]De valahol bennem még jobban jobban örültem annak, hogy ez a úgynevezett óellenzék, amit szintén egy kicsit igazságtalan összemos a MSZP-nek és Momentumnak meg mindennek, de hogy ezek is kiestek, mert hogy valahogy mintha annak jobban örültem volna, hogy hogy tudj akkor megszabadulunk ezektől az emberektől, akik úgy össze voltak bútorozva, hogy tehát tudjuk jól, hogy az egyik feltételezte a másikat Gyurcsány Orbán esetében, tehát hogy ezek ezek Ezek nincsenek már.

[00:56:38]Szóval visszatérve a kérdésedre, nem nagyon bízom benne, hogy hogy nem lesz ilyen.

[00:56:43]A az üzlet mindig is befolyást akar majd magának vásárolni a politikában, és a politikának mindig is az immanens része lesz a titok exkluzivitása, a a klientelizmus.

[00:56:59]Tehát tényleg érdemes elolvasni Attilos Ábertnek a Boston Politic című könyvét, amire ugye Gfodor Gábor azt mondta, hogy ha valaki meg akarja érteni az Orbánkormányzást, akkor azt olvassa el.

[00:57:11]Azt gondolom, hogy az nem csak az Orbán kormányzása, hanem általában a politikáról.

[00:57:15]Nem kell azért Car Schmittig eljutni, de az elég jól leírja azt, hogy hogy a politika napi működésének sajnos a klientelizmus és a a titok, a transzparencia csökkentési igénye az a lételem.

[00:57:29]Mert mi azért vagyunk, hogy próbáljuk ezt a transzparenciát ütni, vágni.

[00:57:33]Aha.

[00:57:34]Akkor azért a a sajtó befolyásolása is része ennek nyilván, és ez nyilván ez vonatkozik a a közmédiára is.

[00:57:38]Most nyilván nem fogom azt megkérdezni, hogy hogy volt-e olyan, vagy miért kérdezném meg, hogy a ebbe a rövid három hónapos időszakban volt-e politikai nyomásgyakorláskérés.

[00:57:49]De akkor úgy teszem a kérdés, hogy ha például a mostani miniszterelnök, Magyar Péter ö azt gondolná, hogy ő szeretné azt, hogy az a hagyomány folytatódjon, amit Orbán Viktor elkezdett, hogy mondjuk minden pénteken, vagy most akármilyen nap hetente legyen egy rádióinjú a miniszterelnökkel.

[00:58:09]Nem akarnám, nem akarnám, nem is hiszem, hogy Magyar Péter ezt szeretné.

[00:58:14]Nem akarnám, ha Orbán elvállalná, már írtunk neki pár hete, akkor ígérem, péntekre tesszük.

[00:58:21]De őt gondolom egy alkal, de nem válaszoltak.

[00:58:23]Persze magyar Péter persze hát egy regnáló miniszterelnök, aki ugye dönt, akiről Igen.

[00:58:30]aki aki hat, aki cselekszik, attól mindig van mit kérdezni.

[00:58:32]De én nem úgy nézem Magyar Pétert, hogy ő szeretne ilyen Cavesz féle hosszú rádiószóza, vagy akár Orbánféle rádiószózatokat.

[00:58:41]Úgy nézem, hogy ha valamiért mégis csak szeretné, ő vagy a stábja, akkor akkor itt le van lehetőség erre nemet mondani, hogy akkor ez ne így van legyen.

[00:58:51]Persze, hogy van.

[00:58:51]Persze, hogy van.

[00:58:51]És nagyon bízom benne, hogy az új vezérigazgató is olyan lesz, aki egy ilyen kérést nem fog közvetíteni felém.

[00:58:58]Igen.

[00:58:58]Ugye úgy emlegettük ezt a hosszú pályafutást.

[00:59:02]És most ugye a beszélgetés vége felé most ennek a egyes pontjait most én nem is tudnám elmondani, mert olyan olyan olyan sok volt itt a tilos rádió keresztül Magyar narancs roma saajtóközpont vs.hu ugye az egy külön érdekes történet volt, mert ott azért a politikai nyomásgyakorlással azt hiszem volt egy olyan beszélinóban igen hát száraz István volt a tulajdon és elég hamar kiderült, hogy akkor még nem saját jogú oligarha volt.

[00:59:27]Bár úgy hallom, hogy most az ő vagyontárgjai is a kis Matolcsihoz mennek, tehát mintogyha mégis csak ő is most is csak frontolna, akkor még csak frontolt meg engem úgy tisztelt meg minden, de úgy fél év alatt lát valójában a Szemerei Tamás volt ott a de én egyszer találkoztam is vele, aki egy ilyen simicska pozíciót szeretett volna magának kivívni a Fidesz Hátországban de hát egy fél évvel látszott, hogy ez neres cucc lesz, úgyhogy én rögtön föl is álltam.

[00:59:53]Nem csináltam belőle sajtószabadság ügyet.

[00:59:55]Hát a saját pénzét kötöte.

[00:59:57]Akkor még nem voltak MMB alapítványok.

[00:59:58]Azok egy ilyen három-né év múlva az én kilépésem után jöttek létre.

[01:00:04]De hát most miért?

[01:00:04]Hát nem ezt mondták.

[01:00:06]Azt mondták, hogy középen álló mériumot akarnak, aztán ner se akarnak belőle, de hát ez nem sajtószabadság ügy volt a saját pénzért.

[01:00:12]Úgyhogy eljöttem.

[01:00:12]Szóval nem volt politikai nyomásgyakorlás, ilyen kérdések voltak.

[01:00:15]És akkor láttam, hogy szóval az a baj, hogyha az ember elkezdi ezeket a kompromisszumokat, hát ez még be átmehet.

[01:00:22]Hát ez még belefér, és akkor megnézed egy-két hónap múlva, és már itt tartasz, hogy rohadt messze vagy akkor attól az eredeti állapottól, amit te ideálisan függetlenként gondoltál magadról, pedig mindig csak egy kicsit léptél, tehát nem az volt, hogy egyből eladtad az egész médiumodat, de végeredményében a sok kis kompromisz, tehát ezt rögtön az elején meg kell állni.

[01:00:47]Azem, de erre egy mód van.

[01:00:47]Ezért vagyok én ilyen nagy izé ritter, hogy akkor lelépsz.

[01:00:52]Ugye az ELT-n végeztél a 80-as években, és ilyen tanári pálya kinézett volna, azt gondolom, hogy a B ké tanítottam is.

[01:01:00]Magyar tanár voltam.

[01:01:00]És hogy hogy lett ebből aztán sajtó?

[01:01:00]És nyilván így a zárás felé ezt a kérdést, hogy egyébként megbántad-e, hogy végül is ezt a kérdést kül saját magamnak is vertém, de ennek most itt nincs terepe.

[01:01:10]Szóval hogy megbántad-e ezt, hogy a 90 rendszerváltás környékén végülis a tanári pálya helyett az újságírói pályát választottad?

[01:01:16]Nem, egyáltalán nem.

[01:01:16]Nem, nem volt rossz ez a két év magyar tanság sem, de hát sokkal izgalmas volt.

[01:01:23]A az a motiváció, vagy hogy honnan jött?

[01:01:28]Hát engem egyetem után vittek el katonának a romániai forradalom idején, azt bent néztem.

[01:01:36]És akkor már úgy döntöttem, hogy már nem megyek vissza.

[01:01:40]Mi egy erős baráti közösség voltunk, ilyen halterep izé palotaival, mit tudom, wovával.

[01:01:44]És ez a baráti társaság megcsinálta a Tilosha azár nevű legendárás szórakozóhelyet.

[01:01:52]És akkor ott kezdtem el én is csaposként dolgozni.

[01:01:55]Aztán elkezdtük, hogy csináljunk már egy kalózrádiót, elkezdtük a tilost.

[01:02:00]Akkor egy év múlva a narancs heti lap lett, akkor hívtak pár tilos.

[01:02:05]Akkor úgy odamentem így a alterből így szépen besodródtam a mainstreambbe, és aztán lettem Kossut rádiófészege.

[01:02:10]Nem bántam meg egyáltalán.

[01:02:14]Ez így marha érdekes volt, és egy csomó olyan médiumot csináltam, ami önmagában is nagyon nagy jelentőségű volt.

[01:02:19]A rádióc-t tartom máig a legfontosabb projektemnek vagy munkámnak.

[01:02:27]De hát a börtön rádiók is tök érdekesek voltak.

[01:02:29]Nem, egyáltalán nem bántam meg, de volt még egy kérdésed?

[01:02:31]Majdnem volt.

[01:02:32]Nem, majd igazából ez volt a kérdés, hogy meg hogy miért, de ez de megkaptam a választ, hogy hogy vezetett az utogan iszonyú kevés pénz.

[01:02:38]Nem a akkor akkor született meg az első fiam.

[01:02:43]azért akkor ilyen félállású tanárként is nagyon kevés pénzt kerestem meg.

[01:02:47]Ráadásul az volt, hogy úgy is beszéltük meg, hogy akkor én megyek gyesre.

[01:02:49]Tehát az egyik első apuka voltam szerintem Magyarországon, aki gyesem volt.

[01:02:53]Szóval, hogy ez is benne volt a abban, hogy pályát módosítottam.

[01:02:58]Meg hát ez egy nagyon erős kulturális közeg volt a 80-as években, amiben én fiatal felnőttként, egyetemistaként éltem.

[01:03:05]és a rendszerváltási utáni évek ezt még azért jó pár évig prolangálták, úgyhogy úgyhogy ez így egy nagyon jó életforma volt.

[01:03:15]Aztán az ember megkomolyodott egy kicsit, de nem annyira azért.

[01:03:18]Értem.

[01:03:18]Hát végül is most úgy is megint egy rendszerváltásnak gyűrközünk neki, hogyha jól értelmezem az eseményeket.

[01:03:24]Úgyhogy hát további sok sikert kívánok és azt gondolom, hogy az mindannyiunk érdeke, hogy hogy egy egy hiteles és színvonalas közmédia jöjjön ki ebből az átalakulásból.

[01:03:35]Kerényi Györg, nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[01:03:38]Nagyon köszönöm, hogy meghívtatok.

[01:03:40]Nézzőknek köszönöm a figyelmet.

[01:03:40]A Kompországa jövő héten újadással jelentkezik.

[01:03:43]A viszontlátásra.