Francia forradalom – Árnyék podcast
- Az Árnyék podcast hetedik évadának harmadik adásában öt országból (Hollandia, Nagy-Britannia, Csehország, Izrael, Franciaország, plusz Hamburg) csatlakozó beszélgetők hírkörképet és oktatási összehasonlítást tartanak.
- Barcági Izraelből a „telepes terror” ügyet elemezte: a nemzetközi csapat és a megvert fotós története sok kérdést nyitva hagy, de szerinte az erőszakos telepesek a telepvidéki erőszaknak kevesebb mint 1%-át adják, mégis aránytalan sajtóvisszhangot kapnak.
- Hollandiában kitiltották az izraeli szurkolókat egy focimeccsről a 2024-es zavargások miatt; Nagy-Britanniában a Zöld Párt cionizmus-ellenes direktívája miatt megszakadtak Munkáspárti koalíciók.
- Csehországban az ANO városokat és az egyetlen szenátusi mandátumát is elvesztette; Prágának új, szociális lakásépítést ígérő polgármestere lett.
- A fő téma a francia diáktüntetési hullám: a Parcoursup nevű átláthatatlan algoritmusos felvételi, a tanárhiány, a rossz iskolai állapotok és a 60%-os orvosi karos kiesési arány vezetett az október 17-i csúcspontig.
- A tüntetésekbe szakszervezetek, sárgamellényesek és black bloc csoportok is bekapcsolódtak; Macron gyorsított bírósági eljárásokat ígért, de szükségállapotot nem hirdet — a választási előrejelzésekben Le Pen és Philippe erősödik.
- Az országok oktatási összehasonlításában közös probléma a tanárhiány: Hollandiában bő állami támogatás és diplomához kötött hitelkedvezmény motivál, Csehországban a születési boom miatt nincs hely és tanár, Németországban tartományonként eltérő a rendszer, Izraelben a háborúk miatt maradtak ki tanórák.
- A brit rendszerben a kasztalapú iskolaválasztás és a csoportba sorolás miatti stigmatizálás a fő kritika; az egyetemek viszont világszínvonalúak.
- A résztvevők szerint az iskola a tananyagon túl közösséget és társadalmi normákat is közvetít — ezt humorosan „az iskolák eltörlését követelő tüntetésként” kommentálták; két hét múlva folytatják.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az Árnyék podcast hetedik évadának harmadik adásában öt országból csatlakozó beszélgető vitatja meg az aktuális híreket, középpontban a franciaországi diáktüntetésekkel és az egyes országok oktatási rendszereivel. A résztvevők: Sárdi Jakab (Amszterdam, harmadéves egyetemista), Kerényi Tamás (Nagy-Britannia, irodalmárnak tanult, ma „teherautót vezet"), Varga Levente (Prága), Barcági (Jeruzsálem), valamint az új vendég, Badacsonyi Éva (Besançon, Franciaország), aki negyedik éve él és némettanárként dolgozik Franciaországban. Az átirat alapján egy további, Hamburgból csatlakozó beszélő (a szövegben „Lukács"-ként említve) is szóhoz jut a német hírekről és oktatásról.
Hírkörkép: a heti hírek a résztvevők országaiból
Izrael: a „telepes terror" hír és a kételyek
Barcági szerint a hét legizgalmasabb híre – egyben az egyetlen, ami a magyar sajtóba is eljutott – a hétvégi „telepes terror" ügy volt. Hangsúlyozta azonban, hogy „nagyjából semmit nem tudunk semmiről, ami történt": a külföldi politikusokból és újságírókból álló nemzetközi csapat nem egyeztette az izraeli honvédséggel, hova megy; a megvert, a BBC-nek dolgozó fotóst (aki amerikai, de izraeli állampolgár) pedig a ramallahi kórházba szállították – pedig izraeli állampolgár nem mehet Ramalláhba –, és ott töltött egy egész éjszakát, mielőtt izraeli kórházba vitték volna. Barcági bevallotta, hogy vannak „összeesküvés-elméletei" arról, milyen pénzek mozognak a háttérben, és hogy hogyan találkozott pont a telepesek, a nemzetközi csapat és a fotós útja.
„Tehát bár az is, aki nem. Ez olyan körülbelül, mintha azt mondánk, hogy minden arab terrorista, az is, aki nem." – Barcági *
Kritizálta a fekete-fehér narratívákat: szerinte „ha Izrael, akkor semmi árnyalat, semmi utánanézés" – van egy elképzelés, és azt megírják. Ugyanakkor leszögezte: az a kb. 50–100 telepes, aki tényleg erőszakot alkalmaz (például palesztin földműveseket ver, olajültetvényeket gyújt), „borzasztó és baromi rosszat tesz Izrael nemzetközi reputációjának", de ez a telepeseknek csak egy nagyon kis százaléka, és az általuk elkövetett erőszak a telepvidéki erőszakos cselekményeknek kevesebb mint 1%-át adja egy adott évben – mégis aránytalanul nagy sajtóvisszhangot kap.
„Ezek kiteszik a telepeken és környékén elkövetett erőszakos cselekményeknek kevesebb mint 1%-át egy adott évben. Viszont persze sokkal nagyobb sajtóvisszhangot kapnak." – Barcági *
Emlékeztetett egy korábbi esetre is: egy demokrata szenátor egyeztetés nélkül érkezett Izraelbe, átszette a területekre, az izraeli hadsereg elfogta és kihallgatta – majd kiderült, hogy a szenátor „elfelejtett" szólni a honvédelmi minisztériumnak. Barcági szerint itt biztos, hogy nem felejtésről, hanem szándékos kihagyásról volt szó, csak az időzítés volt érdekes.
Hollandia: kitiltott izraeli szurkolók
Sárdi Jakab egy régebbi, most újraéledt hírről számolt be: a holland állam kitiltotta az izraeli szurkolókat az Alkmaar és az izraeli csapat (az átiratban „Bevel"-ként szereplő együttes) focimeccséről. A tiltás oka, hogy korábban már voltak zavargások – 2024-ben egy Ajax-meccs után izraeli szurkolókat vertek meg –, valamint hogy az időszakban pro-palesztin demonstrációkat szerveztek a stadion mellé. A meccs végül szurkolók nélkül zajlott, 2–1-es Alkmaar-győzelemmel zárult. Jakab kiemelte: ezzel a tiltással senki nem értett egyet – sem az izraeli csapat, sem az izraeli külügyminisztérium –, mégis az összes holland hírportálra felkerült.
Nagy-Britannia: a Zöld Párt botránya
Kerényi Tamás elmondta, hogy a BBC-t szándékosan nézte meg, és bár „nem Izrael"-témát szeretett volna, csalódnia kellett: a brit híreket a franciaországi események és egy zöldpárti botrány uralta. A brit Zöld Párt hivatalos direktívát fogadott el, amelyben a cionizmust rasszista ideológiának nevezi, és hitet tesz egy egységes, önálló palesztin állam létrehozása mellett. Ebből „áll a bál": a kormányzó Munkáspárt számos helyi koalíciót megszakított a Zöld Párttal. A zöldpárti vezető – aki zsidó – szerinte nem változtat álláspontján, és folyamatosan nyilatkozik.
„Olyan egyes narratívák szerint a muszlimok elfoglalták a Zöld Pártot. Mondjuk elég sok muszlim aktivista van vezető pozícióban a Zöld Pártban, de azt tudjuk, hogy a baloldal is eléggé össze van ezekkel nőve." – Kerényi Tamás *
Kerényi felvetette a kérdést, hogy egy ilyen lépés után lehet-e még baloldalinak tekinteni a Zöld Pártot, és megjegyezte: a zöld mozgalmak és a palesztin eszme összefonódása külön zárójelben megérne egy beszélgetést.
Csehország: önkormányzati és szenátusi választások
Varga Levente az elmúlt két hét csehországi választásairól beszélt: első fordulós szenátusi és egyfordulós önkormányzati választások voltak. Magyarázatként elmondta, hogy Csehországban a polgármestert nem közvetlenül választják, hanem a képviselők. A tanulság: Babiš pártja, az ANO viszonylag sok várost veszített. A szenátus 81 képviselőből áll, 81 körzet tartozik hozzá, és két évente 27 szenátort választanak hat évre – most is 27 mandátumért folyt a küzdelem, és az egyetlen ANO-s szenátorjelölt is elvesztette a mandátumát, így a frissen választottak közt nincs ANO-s.
„Ez nekem olyan szempontból jó hír, hogy valahogy úgy vagyok vele, mint otthon voltam: hülyén hangzik, de mindegy, hogy ki – csak ők ne legyenek." – Varga Levente *
Szerinte ennek köszönhetően „tisztességesebb párbeszéd" és „professzionálisabb" politika várható, bár hozzátette: ez még korai ahhoz, hogy az ember reménykedjen. Prágának új polgármestere lett: a korábbi, idősebb polgármestert leváltották, az új vezető korábbi alpolgármester, neves építész, akinek egyik fő programja a szociális lakásépítés felgyorsítása. Erre szükség is van: a Numbeo statisztika szerint Prágában több nettó átlagfizetés kell egy 50 négyzetméteres panellakáshoz, mint Budapesten – vagyis a helyzet ott égetőbb.
Franciaország: diáktüntetések és az oktatási válság
Badacsonyi Éva hosszan, első kézből mesélt a hetek óta tartó francia diáktüntetésekről. Szeptember óta tanít Franciaországban 11–14-15 éveseket, így „megélte saját bőrén", milyen egy francia iskola. Október 17-én érte el a mozgalom a csúcsát, és aznap este 8 órakor Macron beszédet tartott a néphez – ami Éva szerint „nagyon fontos momentum a francia társadalom életében", és a szokásosnál sokkal hevesebben fogalmazott.
A francia oktatási rendszer és a Parcoursup
Éva először a rendszer sajátosságait írta le: Franciaország rendkívül központosított ország, minden felülről, direktívákon keresztül fut le, gyorsan. Az egyetemek rektorait a kormány hagyja jóvá – „ez egy politikai döntés, hogy ki van az egyetemek élén", ami így nem várt volna a franciáktól. A francia forradalom óta élő kettősség – egyenlőség, testvériség versus borzalmasan elitista társadalom – máig jellemzi az országot:
„A nemesi kékvérű kiváltságok máig élnek, és ez pontosan az oktatásban csapódik le, és szakítja szét a társadalmat." – Badacsonyi Éva *
A tüntetések egyik központi követelése a Parcoursup, a 2018-ban bevezetett, algoritmus alapú egyetemi felvételi rendszer (amelyet Édouard Philippe akkori miniszterelnök hozott be – Philippe ma köztársasági elnökjelölt, belebukott a programba, lemondott, és Macron ellen alapított saját pártot). Az algoritmus rangsorolás nélkül „szétdobja" a gyerekeket az egyetemekre, és nem veszi figyelembe a jelentkező által beírt preferenciasorrendet sem. Senki nem tudja, mi alapján dönt – jegyek, középiskola, mi alapján –, ezért létezése óta kritizálják, minden évben vannak tüntetések a megszüntetéséért. Korábban sorsolással döntöttek a helyekről, és kiderült: a Parcoursup mellett is ugyanúgy sorsolnak, csak most nem tudni, mi alapján. A diákság fő követelése, hogy fedjék fel az algoritmust.
Éva durva adatot is említett: az orvosi karon az első egy-két év után a diákok 60%-a kiesik. Felmerült a kérdés, hogy ez előre meghatározott kiesési kvóta-e vagy teljesítménybeli elvárás; Éva szerint „mind a kettő benne van", hiszen az egyetemeknek kapacitásuk van, ennyi gyereket vesznek fel. A rendszer diszkriminációhoz vezethet: érezhetően válogatnak a diákságból, és a szociális olló „irtózatosan kettévágja" a társadalmat – Éva sok iskolában tanított, és nem látott máshonnan jött, nem fehér, nem elitnegyedből származó tanárokat.
Egyéb jellemzők: a francia nevelés a „respekt" elve körül forog – távolságtartás, udvariasság, körülírás, drill-szerű behatolás kiskortól. A tanítási nap 8-tól 18 óráig tart, ami Éva szerint „a legdurvább egész Európai Unióban", közben rengeteg lyukasóra van, mert nincs helyettesítő tanár – a gyerekeknek ilyenkor is az iskolában kell lenniük. A szerda délután szabad, ami az állam-egyház szétválásából maradt: az egyház kapta a szerda délutánt a hitoktatásra, ez a tradíció megmaradt. A nyári hőhullámok miatt a 70-es években épült betoniskolák „befuladtak" – se klíma, se hűtés –, sok gyerek elájult, rosszul lett; az iskolák felszereltsége (ablakok, fűtés, hűtés) szörnyű. A kantin drága és rossz. A nyári szünet július elejétől szeptember 1-jéig tart.
A tüntetések lefolyása
A szikra egy párizs környéki iskola volt, ahol a problémákat három napon belül megoldották – országosan minden polgármester vállalta, hogy szeptember 1-től megoldja a klímát, a fűtést. De a Parcoursup átláthatatlansága, a tanárhiány, a vizsgastressz és a jövőkép hiánya „kilőtte a biztosítékot". A közösségi média pedig felfújta a dolgot: TikTokon és Facebookon összevágott anyagok, régebbi tüntetések képei terjedtek, és „mint tűz" terjedt a mozgalom, főleg Párizs és környéke szociálisan gyengébb iskoláiban.
A politika azonnal rákapcsolódott: a választások közeledtének fényében Mélenchon (baloldal) a diákok mellé állt, Le Pen (szélsőjobb) az „erőt" és a rendet képviseli. A szélsőbal felhívására a gyerekek utcára mentek – „megjelentek a palesztin, az algériai, a marokkói, a török zászlók, borzalmas francia zászló volt legalább egy" –, majd amikor összetűzések kezdődtek a rendőrséggel, Mélenchon visszavonulót fújt, és október 6-ára szülői, fehér ruhás-fehér sapkás békés felvonulást szervezett, hogy „lássa Franciaország", a mozgalom békés. Ez a tüntetés valóban békésen zajlott – részben azért is, mert beígérték: amit a gyerek rongál, a szülő fizeti.
Éva elmondta, hogy nemrég vezették be, hogy a kiskorúak rongálásaiért is anyagilag és felelősségileg a szülők felelnek („casser, payer" – rongál, fizet). Korábban a fiatalkorúakat nagyon lazán kezelte az igazságszolgáltatás, gyakran elengedték őket. Éva szerint ez logikusabb, mint a korábbi helyzet, bár a többi beszélő szerint furcsa, hogy épp a kiskorúakra vezették be utólag. A károk óriásiak: „most már lassan az oktatási büdzsé felét elviszi az a kár, amit csak az iskolákban csináltak."
Október 17-én mindenhol békésen indultak a demonstrációk, sokan voltak minden városban – majd bekapcsolódtak a szakszervezetek és a sárgamellényesek is, és jöttek a „black bloc" erőszakos csoportok. Párizs különböző pontjain apró, jól felszerelt csoportok támadtak – rakétakilövőkkel a rendőrségre –, a rendőrség nem volt felkészülve, és szétszórt volt. A franciák döbbenten kérdezik, hogyan nem tudta ezt a rendőrség kordában tartani. Katonást bevetni belül egy demokráciában extrém eset – bár, ahogy Éva megjegyezte, Franciaországban „minden kettős": idegenlégió vagy saját hadsereg?
Mindenki Macrontól követeli a szükségállapot kihirdetését, de ő nem akarja, mert az „egy lépés előre". A beszédében keményen felszólított mindenkit a nyugalomra, anyagi segítséget ígért, és felkérte az összes bírót és bíróságot, hogy gyorsított eljárásban ítéljenek – hogy a nép lássa: mindenkit megbüntetnek, aki gyújtogat, fosztogat, rendőröket támad, vagy erőszakos demonstrációra szólította fel a lakosságot (utóbbi a szélsőbalra utal – Éva szerint ennek még lesz következménye).
A választási hatás: Le Pen vezeti erősen a küzdelmet, Mélenchon „lábon lőtte magát", a baloldal teljesen visszaszakadt, és Édouard Philippe is esélyesnek számít. Éva hozzátette: Franciaországban is el van tolva a választási naptár – a köztársasági elnököt jövőre választják, miközben a parlament tavalyelőtt lett megválasztva. A palesztin ügy itt is összefonódott az oktatási tüntetésekkel, ami Éva számára „teljesen érthetetlen".
Macron beszédéről Éva azt mondta: az, hogy beszélt, „szuper", mert a franciáknak fontos, mi jön föntről – bár „minden elnököt utálnak", és az ország forrong, nem lehet nemet mondani a megszólalásra.
Oktatási rendszerek nemzetközi tükörben
A francia események kapcsán a beszélgetők körbejárták a saját országaik oktatási rendszerének működését, problémáit.
Hollandia
Jakab elmondta: a gyerekek 4–5 éves kortól járnak iskolába, nyolc év után teszt és tanári ajánlás alapján háromféle középiskolába kerülnek: hatéves egyetemfelkészítő, ötéves felső középfokú és négyéves, alkalmazottabb szakmai irány. Jó oldala, hogy a képességek és célok alapján, egy őket ismerő ember dönt – nem algoritmus; rossz oldala, hogy ez a döntés sokat eldönt a gyerek következő 15 évéből, és befolyásolja a családi háttér, a szülői iskolázottság, a pénzügyek és az esetleges előítéletek.
Jakab az Amsterdam University College-re jár, ez egy kicsi, angol nyelvű, szabadbölcsészeti kollégium, vegyes nemzetközi közönséggel (kb. 30% holland, a többi főleg EU-s, de amerikai, dél-amerikai és ázsiai hallgatók is). Kétféle egyetem van: hároméves akadémikus és négyéves, gyakorlatiasabb szakmai. Az EU-n kívülieknek ez rendkívül drága, szinte nincs állami támogatás; EU-s állampolgároknak viszont „elképesztő" mennyiségű támogatás jár: alaptámogatás (ha dolgozik és tanul), kiegészítő támogatás a szülői jövedelem alapján, többféle hitel, ingyenes tömegközlekedés, lakástámogatás, biztosítás.
„Ha elvégzed az egyetemet 10 éven belül, és kapsz egy diplomát, akkor ezt nem kell kifizetned. Ha nem végzed el, akkor egyébként vissza kell fizetned – ami így több 10 000 eurót is felgyülemlhet." – Sárdi Jakab *
Ez szerinte kiváló motiváció a tanulmányok befejezésére – és az egyik ok, amiért Hollandiában nincs oktatási tüntetési hullám. Az oktatás a holland költségvetés kb. 5%-a; most pletykák szólnak arról, hogy a védelemre átcsoportosítanak pénzt (a védelmi büdzsé a GDP 2,3%-a, ami az elmúlt három évben megháromszorozódott), de ez olyan specifikus kivételeket érint (pl. egyetemi kutatási támogatások), hogy nem generál általános társadalmi mozgalmat. Tanárhiány alig van. Ami tüntetéseket kivált: a növekvő idegenellenesség – a Brexit óta sokkal több külföldi jön, és egyre többen nemtetszésüket fejezik ki, mert „elveszik a helyet" az albérletben, a kollégiumban, a munkaerőpiacon –, és ez a fehér külföldieket, például a magyarokat is érinti. Jakab szerint azonban a „magyar oroszlán" vonal nem olyan erős: „soha nem érzek ilyen nyomást, még nem vertek meg azért, mert magyar vagy."
Jakab szerint egyetemistának lenni Hollandiában bevált: „ezt én ajánlani tudom." A rossz időjárás ellen biciklis poncsót használ: felemelik a poncsót a kormányra, és sátrat csinálnak maguk fölé – „ez rohadt jó taktika, és egyáltalán nem ázok el, akármennyire esik az eső."
Nagy-Britannia
Kerényi a saját gyereke tapasztalataiból mesélt: a gyereke most lépett be a Sixth Formba (a GCSE után jön az A-level), ahol hirtelen nagyon durva az elvárás – önálló tanulásra serkentenek, minden írásos –, miközben eddig erre nem kondicionálták őket. Nagy a stressz. Ugyanakkor nincs uniform, és a mobilt is engedik – „van egy ilyen freedom, de nagyon durva."
Szerinte Nagy-Britanniában maradt meg legjobban a kasztrendszer: vannak nagyon drága magániskolák a milliomosok gyerekeinek, „teljesen más az oktatás, mint nálunk, a szegényeknél". A középiskolákban csoportokba rakják a gyerekeket (alap, jobb, stb.), ami eleve stigmatizál: a rossz csoportba került gyerektől kevesebbet várnak, és nehéz átkerülni – nála is előfordult, hogy a gyereke jobb lett, de nem rakták át, mert nem volt hely. Az egészségügy „szörnyű állapotban van", az oktatás is „nagyon gáz" – viszont az egyetemek világszínvonalúak: nem lexikális tudást tanítanak, nincsenek „törzsanyagok", hanem hasznos dolgok, teamwork, kutatás, kísérletezés. Hátrány, hogy nagyon gyorsan „ledarálják" a tananyagot, és sok a stresszfaktor.
Tüntetési hullámot nem vár: Franciaországgal ellentétben nincs erős szakszervezeti kultúra, és „a nagy-brit mentalitásba nincs benne, hogy mindenért kimennek az utcára" – bár a hőmérsékletre hivatkozva kacagtatóan hozzátette: „odakint rossz az időjárás, eleve jó motiváció vagy demotiváció."
Csehország
Levi kollégáitól kapacitáshiányról hall: főleg Közép-Csehországban és Prága környékén. Az ok a 2006–2010-es születési boom – évente kb. 110 ezer gyerek négy éven át, míg az elmúlt három év átlaga kb. 78 ezer –, amihez még az ukrán bevándorlók is jöttek. A középiskolákban most hely sincs és tanár sincs; prágai gyerekek kénytelenek a közeli városokba járni. A tanárhiányt egy kb. hároméves módosítással próbálják kezelni: bárki, akinek felsőfokú, szakirányú végzettsége van, három évig taníthat pedagógiai képesítés nélkül – utána csak maradhat, ha elkezdi a pedagógiai képesítést. Létrehoztak egy életpályamodellt, és a fizetéseken is próbáltak javítani. A helyhiányt viszont nem oldják meg.
Csehországban nincsenek családi támogatások – „nincs csok, nincs semmi, abszolút magára vannak hagyva a családok" –, ami Levi szerint részben azért működhetett, mert a születési hullám úgyis jött. A Fiala-kormány által indított, 2025-re tervezett oktatási reformot részlegesen sikerült bevezetni: a cseh oktatás eddig „poroszos, magolós, visszamondós" volt, az új irányelvek gyakorlatiasabb tudást céloznak – hogy a gyerek ne csak százalékot számoljon, hanem értse, mit jelent az árleszállítás, és tudjon különbséget tenni tény és vélemény között. Levi ironikusan megjegyezte: „micsoda innovatív ötlet – ezek mind azután vannak, hogy tudnak írni és olvasni." A reform nem lett olyan sikeres, mint Lettországban, Finnországban vagy Lengyelországban, de „a lépéseket megtették"; Fiala „sokat ígért, de nem biztos, hogy sokat tudott teljesíteni".
További újdonságok: a nem iskolaérett 5–6 éveseket egy évvel késleltetve íratják be – ez pont ellentétes a magyar gyakorlattal, ahol minél előbb akarják kivenni a gyerekeket az óvodából. 2025 januárjától az első évfolyamon nincs bukás, és 15 fő feletti osztálylétszám esetén minden iskola köteles pedagógiai asszisztenst alkalmazni. Csakhogy a beugró lehetőség ellenére nem sikerült elég tanárt bevonzani, sok helyen türelmi időt kérnek, a tanárok pedig nem kapták meg a továbbképzést az új elvárásokhoz – „az ötlet jó, de egyelőre sok minden hiányzik."
Érdekesség: Csehországban (és Szlovákiában) a mérnökök és közgazdászok az Ing. (inženýr), a humán diplomások az Mgr. (magiszter) előnevet viselik – Magyarországon ez nincs így. A német fiataloknál hasonló a Dr. ing./Dipl.-Ing. gyakorlat, de a felesége szerint ez „boomer dolog", a fiatalabbak nem íratják ki magukra.
Németország
A Hamburgból csatlakozó beszélő (a szövegben „Lukács"-ként említve) előbb a német híreket sorolta fel:
- A Bundesnachrichtendienst néhai elnökét, August Hanningot egy harmadik ország részére való kémkedéssel jelentették fel – ami ironikus, mert „neki az a dolga volna, hogy kémkedjen, mint egy kémkedésért vezetőjének", csak nem a megfelelő embereknek kémkedett.
- Hamburgban elkezdődött az északi áramlat-szabotázs per, egy ukrán katonatiszt ellen.
- Az autópálya-teszt eredményeként abszolút többséggel leszavazták a 130 km/órás sebességkorlát bevezetését – „rég nem látott konszenzus" a német törvényhozásban, mert „ha valami lelkesíti a német lakosságot, az az autópályán való haladás". (Megjegyezte: 130 fölött a legtöbb biztosító már nem fizet, de ezt nem reklámozzák.) Sógora Stuttgartól Frankfurtba kb. egy óra alatt vitte – „200 alá nem nagyon mentünk."
- A pályaudvarokon általános alkoholtilalmat vezettek be – de a vonaton, az állomási sörözőkben és (a beszélő szerint) a lépcsőn még lehet sörözni.
- Drasztikusan emelik a dohány- és alkoholadót: egy doboz cigaretta a mostani 8–10 euróról kb. 12 euróra megy fel.
- Lemondott a munkaügyi miniszter, Bärbel Bas – az egyik feltételezés szerint azért, mert a környezetében valaki tragikus körülmények között elhunyt az elmúlt hetekben.
Az oktatásról: a legnagyobb probléma a tanárhiány. Saját példa: a kisfia frissen megválasztott osztályfőnöke egy hónapnál tovább eltűnt betegség miatt, az angolórák elmaradtak, senki nem pótolta – „lényegében elcsúszott az oktatás". A PISA-eredmények erősen romlottak; a társadalmi egyenlőtlenségek drasztikusan nőttek: aki migrációs háttérrel érkezik és otthon nem beszél németet, sokkal kisebb eséllyel tud felzárkózni. Probléma a lassú digitalizáció is – bár Hamburgban, egy anyagilag erős városban ez kevésbé érzékeny: vannak (kb. 10 éves) digitális táblák és nyikorgó kerekekű kocsikra tologatott iPadek.
A szövetségi struktúra miatt az oktatás tartományonként eltér: Brandenburgból Münchenbe költözve az érettségi „teljesen más kérdéseket fog tartalmazni" – egységes oktatási rendszer nincs, legfeljebb tartományokon belül. A német lakosságra nem jellemző az utcára menetel vagy gyújtogatás: legutóbb a hamburgi G20-csúcson, Trump elnök látogatásakor égtek bankok a belvárosban, voltak halálos áldozatok is – azóta „nagyon drámai társadalmi véleménynyilvánításra nem került sor".
A beszélő felesége három gyerek után szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, és a legegyszerűbb a tanári/óvodai pálya lenne – mégsem megy. Nem a fizetés a gond, hanem a felelősség: „három gyerek után nem biztos, hogy annyira vágyik arra, hogy most hirtelen három gyerek helyett 15 gyerek legyen körülötte." Nemrég az óvodában három felsős gyerek játékból ráugrott egy kisebbre, és eltört a bordája – „ez a felelősség úgy nagyon kevesen akarják vállalni." A beszélő a pedagógusmunkát kívülről „félelmetesnek" látja. A zárásban elmesélte a poénját egy kezdő pedagógusnak az osztálykirándulásról:
„Tulajdonképpen nagyon nem kell vigyázni – az a lényeg, hogy ugyanannyi gyereket vigyen haza, mint amivel elindult. Konkrétan melyiket, az senkit nem fog érdekelni." – a Hamburgból csatlakozó beszélgetőtárs *
Izrael
Barcági szerint Izraelben is a tanárhiány az elsődleges probléma, mert a tanárképzésre „nem nagyon iratkozik be senki" – annak ellenére, hogy felemelték a béreket, a kezdőfizetés már a takarítónői fizetés majdnem duplája. Az osztályok túlzsúfoltak: a 30 fős létszám a minimum, még óvodában és bölcsődében is 30 gyerek van csoportonként. A legnagyobb mostani gond, hogy a háborúk miatt sok nap maradt ki: „aki a covidban volt elsős, az lehet, hogy még nem tud rendesen írni, olvasni – ebbe a generációban van probléma." Az egyetemeken a hallgatók nagy része tartalékos szolgálatot teljesít közben, és sok könnyítést kapnak a vizsgákon:
„Nem biztos, hogy akarnám, hogy egy olyan orvos vegyen ki belőlem valamit, aki közben tartalékos szolgálatban volt, ahelyett, hogy bejárt volna." – Barcági *
Az izraeli egyetemi felvételi rendszer teljesen más: egy úgynevezett pszichometriai vizsgát írnak (szövegértés, matek, angol – héberül, arabul, franciául vagy oroszul is), súlyozott pontszámmal, 200 és 800 között. Aki mérnöknek készül, annak a matek hangsúlyosabb; bölcsésznek fordítva. A pontszám dönt a szakra jutásról – „nem kell értened ahhoz, amilyen szakra mész." Ez Barcáginak szimpatikus: Izraelben az egyetem vállalja, hogy megtanítja a jelentkezőt arra, amire jelentkezett, míg Magyarországon már a művészeti vagy zenei felsőoktatásba bejutáshoz is előre mindent tudni kell.
Szálon maradt témák és zárás
Röviden szó esett arról is, hogy a tanárok sztrájkolhatnak-e az egyes országokban (a Hamburgból csatlakozó utánanézett, de nem tudta pontosan megválaszolni; közalkalmazottaknak általában nem szabad). Barcági felvetése szerint az iskola lényege nem is a tananyag – „azt mindenki el tudja sajátítani egyedül otthon" –, hanem hogy közösséget kovácsol, társadalmi normákat és erkölcsi irányvonalakat ad át; ezt a többiek humorosan „az iskolák eltörlését követelő tüntetés"-ként kommentálták. A résztvevők két hét múlva találkoznak újra.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az Alkmaar ellenfele az átiratban „Bevel"-ként szerepel – valószínűleg egy izraeli (Tel Aviv-i) csapat nevének torzulása, a pontos név nem rekonstruálható biztonsággal.
- Az új prágai polgármester neve az átiratban „Peter Lavicek"-ként jelenik meg; a helyes név (valószínűleg Petr Hlaváček) nem erősíthető meg egyértelműen az átiratból.
- A német munkaügyi miniszter lemondásának oka: „akiinek a mostan lánja tragikus körülmények között elhunyt" – a mondat torzult, nem állapítható meg pontosan, ki halt meg és milyen kapcsolatban állt a miniszterrel.
- A francia választási számok („uszkve mondjuk 4750% Mary Leen 18 Melon") torzultak; valószínűleg Le Pen erős vezetéséről és Mélenchon kb. 18%-os eredményéről volt szó, de a pontos számok nem rekonstruálhatók.
- A Hamburgból csatlakozó, a német hírekről és oktatásról beszélő személyének kiléte bizonytalan: a szövegben egyszer „Lukács"-ként hivatkoznak rá, de a bevezetőkben nem szerepel; nem zárható ki, hogy a név ASR-torzulat.
- A cseh születési adat („olyan 110-10000 gyerek született négy éven keresztül évente") torzult; valószínűleg kb. 110–120 ezer éves születésszámról lehet szó.
- A Nord Stream-perben gyanúsított ukrán katonatiszt neve („szernycovot") nem rekonstruálható pontosan.
- Az „aktuális v híreit" és „VS-ből / verzből" kifejezések a bevezetőben torzultak; Kerényi Tamás tartózkodási helye a tartalom alapján Nagy-Britannia, de a pontos város szándékosan sem derül ki.
- „Ashlin Barcágit nem kell bondatni" – a bevezető mondat értelmezhetetlen torzulás.
- A „pizzaeredmények erősen romlottak" kifejezés valószínűleg a PISA-eredményekre utal (javítva a szövegben).
- A „nem első első két hosszában nincs bukás 2025 januárjától" mondat torzult; valószínűleg az első évfolyam(ok)on bevezetett bukásmentességről van szó, de a részletek bizonytalanok.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:02]Abszurd, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak mondjuk Németországba vagy Londonba.
[00:00:08]Nem vándorolnak ki.
[00:00:09]El lehet menni Magyarország.
[00:00:11]Így lehet bennünket hagyni, kérem szépen.
[00:00:13]Tessék.
[00:00:15]Lehet menni.
[00:00:17]Önök nagy és nehéz feladatra vállalkoztak.
[00:00:25]Sziasztok!
[00:00:25]Ez itt az Árnyék podcastnak hetedik évadja, azon belül is a harmadik adás.
[00:00:29]Velünk van Sárdi úr.
[00:00:34]Sziasztok!
[00:00:34]Amstterdamból Sárdi Jakob vagyok, hogy harmadéves egyetemista.
[00:00:40]Hollandiából Amszterdamban tanulok és nagyon izgatott vagyok a mai beszélgetésről.
[00:00:46]Megszokott régi arc és hang Kerényi úr VS-ből.
[00:00:50]Sziasztok!
[00:00:50]Kerényi Tamás vagyok.
[00:00:50]verzből közelebbről nem mondom meg.
[00:00:52]És én is nagyon izgatott vagyok.
[00:00:55]Még mindig az vagyok egyébként nem látszik rajta.
[00:00:59]Mielőtt még letagadja a Levi, elmondom, hogy ő Prágából érkez Prága külső részéről.
[00:01:02]Sziasztok, Varga Levente és én is izgatott vagyok.
[00:01:06]Oda már a HÉV jár.
[00:01:08]Igen.
[00:01:08]Ashlin Barcágit nem kell bondatni, de az én is bemutatom.
[00:01:12]Ő pedig Jeruzsálemből.
[00:01:14]Sziasztok Barcági vagyok Jeruzsálemből.
[00:01:17]Jó estét.
[00:01:17]És van egy kedves új hallgatónk, aki aki egyenesen csatlakozott hozzánk így a hallgatás közben, mert annyira jó volt minket hallgatni, hogy most már beszélni és szeretne velünk.
[00:01:24]Ő pedig Éva BZ Anansonból, Franciaországból.
[00:01:28]Sziasztok, Badacsonyi Éva vagyok.
[00:01:30]Nagyon jó.
[00:01:30]Hát akkor kezdjük is a témáinkat.
[00:01:33]Barcon nagyságos asszony.
[00:01:35]Eheti, ei, hír.
[00:01:39]Nekem legizgalmasabb ez a hétvégi telepes terroros hír volt, gondolom másoknak is, mert ez az egyetlen hír tőlünk, ami talán ezen a héten olvasható volt a magyar sajtóban is.
[00:01:50]Amit el lehet róla mondani, azt, hogy nagyjából semmit nem tudunk semmiről, ami történt.
[00:01:56]Bár nagyon egyszerű lenne azt elhinni, amit írnak róla, de de vannak mindenféle kétségek lévén, hogy ugye ez sem a a külföldi politikus, vagy nem tudom, hogy mondjuk ezt, csapat sem, az újságírók nem egyeztettek az izraeli honvédséggel, hogy odamennek, ahova mennek, ami már egy picit ilyen redfleg.
[00:02:20]A másik redflex, hogy a fotós nénit, akit nagyon megvertek, őt a ramallahi kórházba szállították be, bár izraeli állampolgár, izraeli állampolgár nem mehet ramallakba, tehát nem lehet érteni, hogy miért oda, ahol egy egész éjszakát eltöltött, mielőtt átszállítottak egy másik kórházba, ami Izraelben van.
[00:02:42]És akkor még van sok ilyen izé, de mindenesetre tök tök érdekesek ezek, hogy vajon milyen pénzek mozognak ilyenkor a háttérbe, hogy pont a telepesek ott tudtak lenni, ahol pont ez a nemzetközi csapat volt, ahol pont ez a fotós, aki a BBC-nek a fotósa, de de és amerikai, de közben izraeli állampolgár, ő is ott volt, és szóval, hogy hogy azért vannak ilyen összeesküvés elméleteim.
[00:03:08]volt már kiváló demokrata szenátorunk, aki megérkezett mindenféle titkoszolgált egyeztetés nélkül Izraelbe, és aztán átment ugye a a területekre, és aztán ennek megfelelően az izraeli hadsereggőt elkapta, és faggatta ott helyben, amiből egy hatalmas hír kerekedett.
[00:03:26]Csak azt fejtette ki a szenátor úr a hírből, hogy ő elfelejtett szólni az izraeli honvédelmnek, ami [horkantás] ugye Ja, itt biztos, hogy nem elfelejtettek, hanem direkt nem szóltak, csak érdekes volt az időzítés, de na mindegy, csak hogy olyan izgi mindig olvasni, hogy minden telepes az terrorista.
[00:03:47]Tehát bár az is, aki nem.
[00:03:50]Ez olyan körülbelül, mintha azt mondánk, hogy minden arab terrorista, az is, aki nem.
[00:03:54]Szeretem ezeket az ilyen fekete, fehér.
[00:03:56]Igen.
[00:03:56]Nem.
[00:03:56]Tehát ha Izrael, akkor semmi semmi árnyalat, semmi utánamenés, semmi semmi utánanézés.
[00:04:03]Tehát van egy elképzelés, és akkor azt megírjuk.
[00:04:05]Itt még nem tudunk semmit, hogy mi történt.
[00:04:09]egyébként tényleg az az 5060 maximum 100 telepes, aki terrorizál bárkit és bármilyen célból, az tényleg borzasztó és baromi rosszat tesz egyébként Izrael nemzetközi reputációjának nyilván, de hogy ez 50-től 100 főig terjedt körülbelül ez a eszement népség, már, hogy nem a telepesek, hanem azok, akik mondjuk például eljárnak megverni a palesztinföldműveseket, vagy felgyújtják az olajültetvényt, vagy nem tudom, tehát nem tudom, nagyon pici százaléka a telepeseknek, aki ilyen agresszív.
[00:04:40]És érdemes ilyenkor tudni azt is, hogy ezek a bizonyos agresszív telepesek és az általuk végrehajtott erőszakos cselekmények, amik természetesen elítélendők és el is ítéli Izraelben őket mindenki, aki józonuló gondolkodik, [horkantás] ezek kiteszik a telepeken és környékén elkövetett erőszakos cselekményeknek kevesebb mint 1%-át egy adott évben.
[00:05:01]Viszont persze sokkal nagyobb sajtóvisszhangot kapnak.
[00:05:03]Tehát nálunk ez volt a hét híre, amit lehetett olvasni ott is.
[00:05:08]Next.
[00:05:08]Levi nálatok.
[00:05:11]Akkor én folytatom.
[00:05:11]Én folytatom Jakabki.
[00:05:15]Bocs, bocs.
[00:05:15]Csak nálunk amúgy elég sokat van Izrael itt a hírekben, úgyhogy gondoltam, hogy akkor egy ott becsatlakozom.
[00:05:21]Nem csak nálatok, az egész világon.
[00:05:24]Ez igaz.
[00:05:24]És de most amiről beszélnék, az egyébként egy régebbi hír, ami meg most újra újra élett.
[00:05:30]Nem olyan nagyon nagy hír, de volt egy focimeccs.
[00:05:34]Lehet, hogy már hallottatok róla.
[00:05:36]Ez az Alkmar és a Bevel focimecs, amiről a holland állam tulajdonké tulajdonképpen kitiltotta a az izraeli szurkolókat.
[00:05:50]Azért egyébként azért tiltották ki, mertogy korábban már voltak ilyenkor zavargások, volt, hogy megvertek izraeli szurkolókat.
[00:05:58]2024-ben egy Ajax meccs után és ebből az okból kitiltották őket, valamint két palesztin párti demonstrációt is szerveztek.
[00:06:07]A nem a holland, a holland a szurkolók, meg egyébként mások is.
[00:06:12]Ugyanekkor az időben ugyanoda a stadion mellé emiatt is úgy gondolták Holland állam, hogy ez nem egy jó ötlet, hogyha megengedik az izraeli szurkolókat, hogy odamenjek.
[00:06:26]De egyébként ezzel senki nem értett egyet, se az izraeli csapat, se az izraeli külügyminisztérium, de elmúlt héten volt a meccs és megtörtént így szurkolók nélkül.
[00:06:40]És amúgy 2-1 lett az Alkmánnak, csak gondoltam, hogy ez például nekünk most nagyon, ez most az összes holland hír hírportálon ott volt.
[00:06:50]Akkor hallgass meg Kerényúrnak az aktuális v híreit.
[00:06:54]Hát a megnéztem a BBC-t, mert én nem nagyon szoktam foglalkozni, sajnálom politikával, mert én egy irodalmár vagyok, aki teherautót vezet, tehát én egészen furcsa lény vagyok.
[00:07:04]Na mindegy.
[00:07:08]Direkt megnéztem a híreket, és nem akartam Izraellel foglalkozni.
[00:07:10]Olyat szerettem volna, mint nem Izrael, mert állandóan zsidókról van szó.
[00:07:14]De Kerinyúr, Kerinyúr, de de csalódtam.
[00:07:18]De most fogsz most nem fogsz elődni, mert nem van nálunk egy zöld párt.
[00:07:23]Tehát egyrészt a franciaországi események uralják a BBC főhírét, és van nekünk egy zöld párt, a green párt.
[00:07:30]És van egy iszonyat nagy botrány most, mert a zöld párt elfogadott egy olyan hivatalos, de lehet, hogy erről múltkor beszéltem már, de akkor elmondom még egyszer, elfutott egy direktívát, hogy Izrael, vagyis a cionizmust azt egy rasszista ideológiának nevezi hivatalosan a zöld párt, és hitet tesz egy Palesztin területen egy egy önálló egy darab állam létrehozására.
[00:07:59]Tehát az egész arra nagyon gyanúsan arra megy ki, hogy ők állást foglaltak egy oldal mellett, és ebből nagy botrány van most nálunk.
[00:08:11]Tehát a Munkáspárt, aki most a kormányzópárt megszakított egy csomó koalíciót a Zöld párttal, és áll a bál.
[00:08:22]Ja, és ugye a vezetője a Zöld pártnak az egy zsidó, és ő azt mondja, hogy ő ő hitet tesz emellett, és ő nem fogja ezt megváltoztatni és állandóan nyilatkozik.
[00:08:34]Tehát tényleg tényleg áll a bál.
[00:08:34]Ö hát ez van.
[00:08:38]Szóval ilyen egyes narratívák szerint a muszlimok elfoglalták a zöldpártot.
[00:08:43]Mondjuk elég sok muszlim aktivista van vezető pozícióban zöldpártba, de ugye azt tudjuk, hogy a baloldal is eléggé össze van ezekkel nőve.
[00:08:54]Most nem is ez az érdekes, mert mindenkinek lehet valamilyen véleménye.
[00:08:57]Csak a zöld pár csak a tisztaás végette a zöld pártot, akkor nem tekintjük baloldalinak.
[00:09:02]Hát ez ez egy jó kérdés, hogy mit tekintünk baloldalinak, de valószínűleg baloldali a zöld párt.
[00:09:05]Csak az van, hogy a zöldség, mint a Gréta is, a zöldség amiért harcolna a zöld dolgokért, az most nem az azzal foglalkoznak, de most ebből nyithatunk egy nagy zárójelet, hogy a zöld mozgalmak és a palesztin eszme az hogy fonódott össze és miért, de ezt most nem teszem meg.
[00:09:27]És tehát, hogy ez ez a vezető hír.
[00:09:30]A másik pedig a franciaországi események.
[00:09:34]Én nagyon sokat néztem a Twittert, én én már tényleg nem tudom, hogy mi van ott, úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz.
[00:09:41]Levin állatok viszont volt valami, mielőtt elmondom, az az érdekességéppen ez a telepes támadás, ezt én nem láttam.
[00:09:49]Én ma délután láttam ezt először a Facebook feedemen, de valamilyen ilyen ilyen ilyen teljesen no hírügynökség hozta, és el se olvastam, csak úgy átgörgöttem fölötte.
[00:09:58]Viszont Izrael a héten annyit foglalkoztam vele, hogy sikerült elkezdeni a faud szériáját végre.
[00:10:11]Hú, ezt én is meg akarom nézni, mert basszus lassan leszek az egyetlen, aki nem néztem meg még.
[00:10:15]Igen, mondjuk az más, de mondjuk én itt élőben élem.
[00:10:18]Én élem a dolgot.
[00:10:22]De cs Cssehországban ami ami ami talán érdekes az elmúlt két hétben, az elmúlt két hétben hétvégként választások voltak önkormányzati és szenátusi.
[00:10:28]Múlt héten csak önkor nem múlt héten elsőfordulós szenátusi és egyfordulós önkormányzati választások voltak.
[00:10:37]Ami talán érdekes erről, hogy a a a Cse önkormányzati választások kicsit másképp működnek, mint Magyarországban, mert a polgármestert azt azt azt azt a képviselők választják.
[00:10:49]Szóval nem közvetlen választás van polgármester részéről, ami talán mondjuk a a tanulság az, hogy Babis pártja az ANO viszonylag sokat veszített városokat az a szint, hogy igen, ugye?
[00:11:06]Igen, azt jelenti.
[00:11:08]De ez egy mozaik szó, amit nem tudok pont pontosan.
[00:11:10]Én csak nem tudom, hogy vezettem egy vezettem egy szerví desket, illetve nem is egyet, de az egyik szlovák volt, a másik CE és az anno azt nagyon sokat hallottam.
[00:11:19]Ano, anno és és ők veszítettek, ami egyrészt jó hír, másrészt meglátjuk, hogy mondjuk két év múlva ez majd mit jelent.
[00:11:28]A másik szenátosi választások.
[00:11:30]Ez ez ez e mi ez a szenátus [torokköszörülés] dolog?
[00:11:34]Ez a felső ház.
[00:11:34]81 képviselő van, mint vagy 81 körzet van Csehországban, és szenátort választanak minden két évben, hat évre.
[00:11:49]Egy kicsit bonyol, de ez azt jelenti, hogy nem 81 szenátor, nem mind a 81 ö szená vagy képviselőt választották most meg, hanem csak 27-et.
[00:11:59]Ja.
[00:11:59]És akkor ilyen átfedés és majd két Igen, igen, igen.
[00:12:00]És és most hat évig maradnak, két [horkantás] év múlva megint 27-et, aztán két év múlva megint 27-et másik körzetekben, vagy másik körzetben.
[00:12:10][horkantás] Itt ebben a ebben a 27-ben is volt egy anó képviselő, és az is elveszítette a a a mandátumát.
[00:12:18]Szóval ebből a 21-ből jelenleg nincs annoó benne.
[00:12:21]Ez ez nekem olyan szempontból jó hír, hogy valahogy úgy vagyok vele, mint mint mint otthon voltam, hogy hogy hülyén hangzik, de mindegy, hogy ki csak ők ne legyenek.
[00:12:33]Ne ne csak ők, hanem hanem még rajtuk kívül egy-kettő ne legyen.
[00:12:36]És és és akkor egy kicsit olyan olyan, hogy is mondjam, olyan tisztességesebb párbeszéd, és egy kicsit olyan olyan olyan professzionálisabb lesz a politika.
[00:12:43]A jó lenne, hogyha ezeket tudnám elmondani egy két hét múlva itt ugyanígy jó ez még nálunk nemsokára [torokköszörülés] választások lesznek itt itt itt ez ez még nagyon apróság mármint hogy az az hogy ezek itt történtek ez ez még ez ez még nagyon korai ahhoz hogy az ember reméljen valamit de remélni mindig lehet jó rem hogy igen, mondjuk annak jó nem kerül sem és és még annyi hogy Prágának új polgármestere van korábban válasz a korábbi egy idős polgármester volt akit Itt most lecseréltek.
[00:13:17]Peter Lavicek a a nev Lavácsek, pontosan nem tudom most fejből, de de ő korábban alpolgár volt és és egy építész és egy neves építész, és az egyik fő programja az, hogy Prágában felgyorsítani a a szociális lakásoknak a helyzetét, mert Budapesten is rossz a helyzet, de Prágában sokkal sokkal rosszabb.
[00:13:38]Ö van ez a statisztika Numbeon, ami mutatja azt, hogy hány átlagfizetés, hány nettó átlagfizetés kell ahhoz, hogy valaki egy átlag 50 nmes [horkantás] panellakást vagy panelákot meg tudjon venni, és és ez a szám prágábban magasabb, mint Budapesten, ami azt jelenti, hogy égetőbb a helyzetét, hogy hogy hogy valami történjen.
[00:14:02]Röviden ennyi.
[00:14:03]Jó, izgalmas.
[00:14:03]Izgalmas.
[00:14:03]Éva, nálatok mi a Ja, igen.
[00:14:07]Mi a vezetőhír nálatok a héten?
[00:14:10]Vajon [nevetés] mesél?
[00:14:15]És akkor hátra is dőlök.
[00:14:15]Nem, én én hozzáfűzhetek még a Levihez, hogy Franciaországban is lesznek választások és ugyanígy el van tolva, tehát a köztársasági elnök jövőre lesz választva, és közben a parlamentet, mert ugye és nem a MaR lesz, tavaly előtt választották meg.
[00:14:34]Hát igen, ez most Ühüm.
[00:14:38]Nem a Makron lesz.
[00:14:38]Ő már kiszolgálta a kétszeri kétszeri mandátumát.
[00:14:43]És Kerényi úrhoz meg azt akartam hozzáfűzni, hogy igen, itt is nagyon össze van fonódva a palesztin ügy pont ezzel az oktatással, ami most zajlik Franciaországban.
[00:14:56]Nagyon érdekes, számomra teljesen érthetetlen, hogy ez hogy kerül ide, de igen.
[00:15:01]Tehát, hogy van.
[00:15:05]Ö a sporthoz most épp nem tudok hozzászólni, és a telepesekről meg sajnos nem olvastam, merthogy a merthogy tényleg itt a híreket most nagyon elviszi az oktatásnak a hát ez az egész, ami történt.
[00:15:19]És október 17-e volt, tegnap volt a csúcsa, úgy érzem.
[00:15:29]És pont most jövök.
[00:15:29]Este 8 órakor, tehát másfél órával ezelőtt tartott beszédet Macron szólt a néphez.
[00:15:38]Ezek mindig nagyon fontos momentumok a francia társadalom életében, és nagyon hevesen beszélt, tehát a szokottól eltérően, és nagyon jó, hogy megtette, ugyanis Párizsban már délután megint összetűzések voltak a rendőrséggel, merthogy a fiatalok nem kapnak választ, senki nem beszél hozzájuk, és és ez nagyon kellett.
[00:16:05]hogy mondjam valamit.
[00:16:10]Nagyon izgulok, ezt elfelejtettem az előbb mondani, de hogy nem is tudom, hogy javasoljátok, hogy mondj fűzzem-e úgy a szálat, hogy mit mondott Makrom, vagy vagy beszéljek szabadon?
[00:16:25]Mindent mondjál, ami szerinted érdekes.
[00:16:29]Jó.
[00:16:29][nevetés] Az első és legfontosabb nekem, én most kezdem meg a negyedik évemet itt Bezansonban, tehát hogy elég friss hús vagyok itt Franciaországban, és tavaly óta tanítok németet, méghozzá a Kollben, az azt jelenti, hogy 11 és 14-15 éveseknek, tehát a legrosszabb kamaszkor úgymond.
[00:16:54]De ehhez van egy hasonló korú gyereked is, nem?
[00:16:57]Igen, igen, igen, igen.
[00:16:57]Neki most épp kijárási tilalma van.
[00:16:59][nevetés] Aha.
[00:17:02]Hát igen, tehát megéltem saját bőrömön is, hogy milyen egy iskolában lenni itt Franciaországban, és annyira meg még nem nagyon ismertem az oktatást így Franciaországban, de nagyon bonyolultnak tűnt nekem ez az egész, de emiatt most egy kicsit utána is néztem az egésznek, és amivel szeretném kezdeni, az a hogy Franciaország nagyon fontos.
[00:17:28]Franciaország egy központosított ország, tehát hogy az, ami nálunk volt, az még kis Miskaz képest, ami itt van.
[00:17:38]Tehát, hogy az egyetemeken a rektorokat választja, tehát hogy ennyire nagyon központosított, minden fölülről jön direktívákon, és nagyon gyorsan végigfut a rendszerem.
[00:17:53]Tehát, hogy jól értem, hogy nem nem kinevezi őket, mint mint szokták a nagyon szenior egyetemi tisztviselőket.
[00:17:59]Azért még előfordul, hogy a kormánynak van köze hozzád, de hanem egyenesen kiválasztja.
[00:18:04]Hát erre most nem tudok pontosan, ez egy jó kérdés, de nem tudok erre pontosan választani, de ő engedélyezi őket azt mindenképp.
[00:18:12]Tehát hogyha vétójoga van, akkor él is vele.
[00:18:14]Tehát nyilván ezt én úgy mondanám, hogy az egy politikai politikai döntés, hogy ki van az egyetemek élén.
[00:18:25]Ezt így nem vártam volna Franciaországon.
[00:18:27]Egyre inkább látjuk.
[00:18:28]Igen, igen.
[00:18:28]És ami még szerintem nagyon fontos látni, hogy ugye a francia forradalom óta ez a jelenlegi vagy a korábbi.
[00:18:39]Ja, igen.
[00:18:39]Az 1789-esre gondoltam.
[00:18:42]Tehát ez a vesszen a király, éljen a király.
[00:18:45]Tehát, hogy ez a kettősség, ez máig nagyon jellemzi Franciaországot szerintem.
[00:18:49]Tehát az egyenlőség, testvériség ö ö ez az elv megvan, de közben egy borzalmasan elitista társadalom, tehát ez így szétszakít mindent, mindent szétszakít.
[00:19:04][horkantás] Tehát a nemesi kékvérű kiváltságok máig élnek, és ez pontosan az oktatásban csapódik le, és szakítja szét a társadalmat.
[00:19:12]Úgyhogy most csak leegyszerűsítem, hogy van ez van egy olyan weboldal, hogy Parkur Sub.
[00:19:24]Ez az egyetemi jelentkezéseket és kiválasztásokat segítő weboldal, ami egy algoritmus alapján működik.
[00:19:30]2018-ban vezette be a Macron kormány, ami Eduard Philip akkori miniszter elnök hozott be.
[00:19:41]Ő csak érdekességképpen ő most épp minis köztársasági elnök jelölt és bele is bukott ebbe a kis programjába, és le is mondott, és megalapította Macron ellen a saját kis pártját.
[00:19:56]Ez csak úgy mellékesen.
[00:19:59]És mióta megvan ez a weboldal, ez algoritmus alapján rangsorolás nélkül dobja szét a gyerekeket egyetemekre, ami egy nagyon érdekes, számomra fölfoghatatlan rendszer.
[00:20:13]És azzem a franciáknak is eléggé, mert létezése óta kritizálják, nem értenek egyet vele, megszüntetését kérik, minden évben vannak erre úgymond tüntetések el tehát tanárok, egyetemek részéről, diákok részéről is.
[00:20:35]És épp néztem, hogy 2019-ben volt egy diáktüntetés.
[00:20:40]Pontosan ez ellen az algoritmus ellen, ugyanis ez az algoritmus senki nem tudja, hogy hogy választja ki a gyerekeknek az egyetemeket, hogy jegyek alapján milyen középiskolákba jártak, vagy bármi.
[00:20:52]Tehát ezt nem lehet tudni.
[00:20:56]És folyamatosan kérik ennek a tisztázását.
[00:20:59]És ez a bizonyos algoritmus csinálja azt, hogy a gyerekek nagy százaléka kiesik az egyetemély, vagyis hát a felsőoktatásból, elveszíti az érdeklődését, rossz helyre irat, tehát rossz helyre kerülnek.
[00:21:16]Például mondok nektek 1%-ot, hogy a orvosi karon az első egy-két év után 60% kiesik a diákoknak.
[00:21:22]Most ezt képzeljétek el, hogy és akkor az mit csinál?
[00:21:28]Ez elég durva.
[00:21:30]Igen.
[00:21:30]Te megy el pedagógusnak.
[00:21:32]Kérdés, hogy ez egy kiesési kvóta-e, tehát, hogy itt előre meghatározott kvótáról van szó, ami szerint a 60%nak kell esnie, vagy pedig arról van szó, hogy éppenséggel ennyi nem meg nem felel meg az elvárásoknak, ami egy teljesen más perspektívában helyezi a kép az, hogy az alus szerintem mind a mind a kettő benne van.
[00:21:49]Mind a kettő benne van.
[00:21:51]Nem hiszem, hogy az egyetemek rotálnak, hiszen van helyük, van kapacitásuk, hiszen ennyi gyereket vesznek föl.
[00:21:58]Tehát, hogy ez azt jelenti, hogy van rá kapacitásuk.
[00:22:02]Azért mondom, mert nekem volt osztályvezetőként jó pár cégnél olyan feladatom, hogy a csoportomnak a felét hozzam ki fejlesztendőnek és kevesebb mint 5% legyen jól teljesítő, mert ugye azoknak bizonyos anyagi honoráriumot kellett adni jó teljesítményiért, és így azért előre megmondták, hogy mennyi a budget, a büdzé, és mennyinek kell kevésbé megfelelni.
[00:22:25]És ilyenkor persze érdekes beszélgetések lesznek ebből.
[00:22:27]És ugye oktatási szinten, ország szinten ez azért nagyon máshogy hangzik.
[00:22:33]És azt is az algoritmus úgy választja ki, hogy ki milyen szakra menjen, vagy valaki mondjuk akar jogra menni és a jog közül választ, vagy össze-vissza.
[00:22:41]Tehát, hogy állatorvosnak megy az a választjuk az algoritmus, aki mondjuk jogra akar.
[00:22:47][nevetés] Ez hogy van?
[00:22:48]Nem úgy van, hogyha jól értem.
[00:22:48]Aztem, hogy beírod az egyetemeket mondjuk azzem hármat írhatsz be.
[00:22:52]hármat.
[00:22:57]De de van, hogy lehet, hogy többet is kér.
[00:23:00]Ez minden évben másképp van, mert ugye folyamatosan változtatják ezt a párkú szupot, hogy ugye megelégedésre szolgáljon.
[00:23:07]És akkor megjelölöd az iskolát, a szakot, mindent megjelölsz, és akkor aszerint mondják, hogy igen vagy nem.
[00:23:15]Vagyis hát az algoritmus.
[00:23:18]És hogyha nincsen semmilyen a mondjuk az öt közül, akkor javaslatot is tesz neked ez az algoritmus, hogy próbáld meg a nem tudom én milyen iskolát, és akkor azt mondod, hogy igen vagy nem, és akkor innentől kezdve vége.
[00:23:33]Tehát ha elfogadtad, elfogadtad, ha nem, akkor meg szelabi, akkor mész oda, ahova ahova gondolod innentől kezdve.
[00:23:42]De akkor olyan is van, hogy én még máshova nem oda akartam menni.
[00:23:44]Mondjuk én szociológiára akartam menni, de végül nem tudom, biológus lettem.
[00:23:49]Tehát ilyen most ez hülyén hangzik, de ilyen is elképzelhető.
[00:23:53]Ö elképzelhető szerintem, de hát akkor ugye minden évben minden évben felvételizned kell, és akkor is a középiskolt, a jegyeit döntenek, vagy nem a jegyeit, hanem az éves teljesítménye.
[00:24:08]Tehát, hogy itt az egyetemeken is van nagy-nagy presszúra, hogy mi alapján döntik el, hogy melyik gyerek jó vagy nem jó.
[00:24:16]Tehát arra a az ő szakjukra.
[00:24:19]Tehát a nyomás az mind a két oldalon megvan, hogy hova jelentkezzenek és fölveszik-e őket.
[00:24:29]És az egyetemek, amit el akart kerülni a francia állam, mert ezz a parkószűp előtt sorsolták a gyerekeket.
[00:24:37]hogyha maradtak helyek, vagy ha nagyon sokan jelentkeztek, akkor különböző sorsolásokat csináltak, és hogy ez a párkzuk mellett megmaradt, mint kiderült, hogy ugyanúgy sorsolják a gyerekeket, és nem tudni, hogy mi alapján.
[00:24:49]Tehát, hogy ez az óriási nagy követelése a diákseregnek, hogy mondják el, hogy mi alapján veszik föl a gyerekeket, és mi alapján nem.
[00:24:59]Tehát, hogy senkinek se kép, se nincs róla vízió, hogy ez hogy történik.
[00:25:03]És nagyon fél nagyon tartanak attól, hogy ez diszkriminációhoz vezet, ugyanis érezhetően válogatnak az egyetemek a diákságból.
[00:25:14]Tehát nem véletlen, hogy honnan és kit vesznek föl milyen alapon.
[00:25:21]Amikor a Éva, bocsánat, a amikor a am Tamásra reagál, hogy amikor a a Cse középiskolai felvételeket néztem és kerestem, akkor pont ezt a francia rendszert Parkó szű, ha jól emlékszem, ahogy ahogy mondtad, ezt hozta fel.
[00:25:37]És nekem is ez volt az első gondolatom, hogy hogy rangsorolja, és mondjuk milyen milyen középiskolát ad egy-egy diáknak, hogyha nem jut be a helyre.
[00:25:45]És pont ez volt a gondolatom, hogy valaki mondjuk jelentkezik egy gimnáziumba, és és egy mondjuk egy elküldi a rendszer egy érettségit nem adó helyre, vagy valogy hasonló, de de ez nem hogy van, hanem hanem ahogy leírta a a a leírás, nekem rangsorolni kell, hogy hova szeretnék első helyre, második helyre és harmadik helyre menni és és abból választ valahol.
[00:26:07]De ez volt nagyon szó az algoritmus, az algoritmus nem veszi azt figyelembe.
[00:26:12]Ez a lényege.
[00:26:12]Tehát hogy hiába egybe írjaiket aján.
[00:26:14]Aha.
[00:26:17]Ja, értem.
[00:26:17]Ja.
[00:26:17]És ajánl negyediket.
[00:26:17]Aha.
[00:26:20]Igen.
[00:26:20]Ezért Igen, ezért ez egy nagy kritika, hogy rangsorolatlan, tehát nem fedi a gyereknek a kívánságait, a beírt sorrendet sem, semmit nem vesz figyelembe, hanem közép is.
[00:26:30]Tehát nem lehet tudni, hogy mi alapján.
[00:26:33]Tehát én most odáig jutottam, hogy a diáksereg egyik nagy követelése, hogy fegyék fel az algoritmust, hogy mi alapján.
[00:26:45]Hát igen, tehát hogy ideológiai vagy tényleg politikai, merthogy a a nemesi kékvérű kiváltságok azóta is működnek itt Franciaországban, tehát hogy a gyerek legyen fehér, ilyesmi, és hogy tényleg a szociális ollót ez irtózatosan ketté vágja.
[00:27:01]Tehát nem látsz nagyon bevándorlós családból.
[00:27:04]Én nem láttam tanárokat.
[00:27:07]Például sok iskolába tanítottam most, és nem láttam nem láttam úgymond máshonnan jövő tanárokat, akik nem Igen.
[00:27:16]Fehér és elit negyedhez tartozó.
[00:27:23]Igen.
[00:27:23]Tehát, hogy ez is egy ilyen nálunk nálunk ez jobban megy azért.
[00:27:27]Tehát jobban állunk Nagy-Britanniában.
[00:27:29]Itt is azért eléggé megvan a kasztrendszer, de hogy engem baromira érdekel, hogy miért miért törnek, zúznak az emberek ott Franciaországon mi folyik ott?
[00:27:38]Teljesen megdöbbentő.
[00:27:40]Meg hogy egyáltalán igazából azt azt, hogy hogy mi a baj a a francia oktatással azon kívül, amit így [horkantás] most írtam nek Igen.
[00:27:47]Igen.
[00:27:51]Tehát kiírtam nektek, hogy mi mi a követelés.
[00:27:52]Igen, igen.
[00:27:52]A tehát az első körben a követelésük ugye, hogy a jövőjüket egy kicsit megnyissa az, hogy ez a párkorszűp, ez vagy tüntessék el, legyen átláthatóbb, hogy hogy tudnak tovább tanulni és fölemelkedni a gyerekek, tehát hogy jövőképük legyen, mert ugye ez a baj, hogy nincs jövőképük nagyon.
[00:28:12]Tehát és hogy nem segíti a rendszer azt, hogy ők tényleg tovább jussanak az életben.
[00:28:16]Tehát ez a párkorszűp.
[00:28:18]Igen.
[00:28:18]Nagyon fontos, hogy a a francia nevelésnek ez is egy fontos alap dolog.
[00:28:25]Nagyon hát így hívják, hogy kádre.
[00:28:28]Eléggé dobozos, eléggé drill, ahogy az angol mondaná.
[00:28:32]Kiskorok óta nagyon nevelik be beléjük a a hogyan kell rendesen ülni, magázódni, nem hangoskodni.
[00:28:41]Ez nagyon fontos.
[00:28:44]Távolságtartás, tisztelet, respekt.
[00:28:46]Ez a legfontosabb szó, hogy respekt.
[00:28:51]Körülírjuk.
[00:28:51]Hát ismerjük francia diplomá, tehát a diplomácia Franciaországon.
[00:28:55]Tehát, hogy körülírjuk, nem vagyunk direktek és pusik, nem mondjuk nem nevezzük nevén a gyereket, hanem szépen udvarasan kölőrírjuk.
[00:29:07]Ez nagyon szerintem tök fontos a francia társadalomban, mert ettől lesznek egy kicsit ilyen ilyen kicsit kétszínűek snobok és nem is tudom, de nagyon kedvesek.
[00:29:18]Tehát nem ezt nem úgy mondom, de hogy de hogy ez a kettősség, ez nagyon megvan bennük, és ezért nehezen lehet beléjük illeszkedni, meg ők is olyan szerintem nehezebben befogadóak.
[00:29:30]Ez szerintem alapdolog.
[00:29:34]És ez a viselkedés, ez nagyon-nagyon számít náluk, és ez is most kijött ebben a ebben a pár napban, hogy egy francia nem viselkedik így, ahogy most a diákok viselkednek.
[00:29:47]És a most megint ketté vált egy kicsit a társadalom, hogy a francia őslakos diákok azok nem viselkednek így.
[00:29:57]Tehát azok nem vitték haza a játékkonzolt a boltból, azt mondod, ahova betörtek.
[00:30:00][nevetés] Tehát nem ők azok, akik Aha.
[00:30:02]Igen, és ez már megint egy ilyen társadalmi vitátok.
[00:30:04]Hozzá visszatérek arra, hogy mi a követelés.
[00:30:09]Tehát a parkourp, ami egy kicsit egyenlővé teszi megint a társadalmat, ugye ami egy nagy vívmánya a francia forradalomnak, hogy uniformizálunk, egyenlőség.
[00:30:20]A taniő, ami a legdurvább szerintem egész Európai Unióban 8-tól 18 óráig tart egy tanóra vagy egy nap.
[00:30:31]Igen, egy nap, bocsánat.
[00:30:33]ami elég sok.
[00:30:36]Ugye ehhez hozzájön, hogy megmaradt a régi, ezt most olvastam, ez érdekes, hogy hogy miért van a szerda?
[00:30:41]Mert ott ugye állam és egyház szétvált.
[00:30:44]Az egyház a szerda délutánt kapta meg ugye a hit-életnevelésre, ezért szerda délután mindig szabad az iskolákban Franciaországban ez megmaradt, mint tradíció.
[00:31:00]És ebben a 8-tól 18-ig órában nagyon-nagyon sok lukasórájuk van a gyerekeknek, ami azt jelenti, hogy nincs tanár és nincs helyettesítő tanár.
[00:31:07]Tehát ez azt jelenti, hogy az iskolában kapnak valami feladatot, de nem jöhetnek ki, hanem ott kell lennie.
[00:31:16]Figyel, de a de a francia gyere ennyire tudatosak, mint mondjuk, ha mindegyik az AKG-ba járna, hogy így akar tanulni, és tudja, hogy ő azzal veszít, hogyha nincs tanár, mert mondjuk számomra ugye így, hogy az információ szabadság elég nagy, tehát bármiről, bármilyen témában, bármilyen nyelven legalább 20 előadást és rövidített és feladatlapot és nem tudom mi a lószart tudsz elérni, ha tényleg tanulni akarsz.
[00:31:41]Tehát, hogy ezt ez nekem annyira nem tűnik reálisnak, hogy azon küzködnek a gyerekek, hogy hogy nem jön a tanár.
[00:31:48]Szóval, hogy azért én úgy emlékszem, hogy amikor jött a tanár, akkor is rendkívül sok mindent ki tudtunk találni, hogy hogy tudjuk megúszni, hogy azzal foglalkozunk, hogy a tanár megérkezett.
[00:31:57]Tehát a Lukas órától azért így ennyire nem voltunk kibukva, hogy hogy ha reggel 8 és 6: között ott vagy az iskolába, akkor mondjuk van legalább öt olyan órád, amikor ott kell lenni, mert nem mehetsz ki az iskolából, de nem történik veled semmi.
[00:32:12]Tehát, hogy ilyen ennyire durva az arány, vagy ezért vannak kiakadva.
[00:32:16]Igen, igen, igen.
[00:32:16]Tehát, hogy ezt nem szeretik.
[00:32:18]Tehát akkor legyen inkább az az 5-6 óra, de akkor legyen 8-tól kettőig.
[00:32:24]Most mondtam valamit, tehát hogy mit tudom én, Németországban ez a rendszer van, és akkor minden óra meg van tartva, mindenki ott van, és akkor vannak helyettesítők, és akkor rendben van.
[00:32:34]De így, hogy reggeltől estig ott kell lenni, és nem csinálnak semmit, nincs is helyettesítő, és és nagyon nagyok a követelmények, így ezt nem tartják fernek.
[00:32:45]Tehát nyilván és most a nyári klíma hát iszonyatosan meleg volt Franciaországban, ugye több hőhullám volt Franciaországban, és a 70-es években épített francia betoniskolák befuladtak, és sehol nem volt klíma, se semmi.
[00:33:05]Iszonyatosan sok gyerek elájult, rosszul lett, mit tudom én.
[00:33:13]Nyilván ez is, ez is ki kivágta a biztosítékot, tehát hogy az iskolai feltételek nincsenek meg a gyerekeknek.
[00:33:20]Nyári szünet Franciaországban hogy alakul az mettől meddig tart?
[00:33:25]Két hónapos.
[00:33:25]Általában július elejétől van július 6-7 ilyentől szeptember 1-ig konkrétan szeptember 1jén kezdődik, ha esik, ha fúj az iskola.
[00:33:38]Ühüm.
[00:33:38]Csak gondolom a kánikolót is, mert előbb kezdődött.
[00:33:39]Nem, nem júliusban, hanem lehet, hogy nem Igen.
[00:33:42]Ú, nagyon durván.
[00:33:42]Olyan áprilisba kezdődött a kánikula és például a mi is a ahova lányom jár, az az iskola is befuladt.
[00:33:50]Tehát haza kellett küldeni a gyerekeket, vagy nem tudták biztosítani a hűtéstfűtést.
[00:33:56]Ez is egy óriási, hogy nincsenek fölszerelve az iskolák, szar minden, az ablak, a fűtés, a hűtés, minden.
[00:34:03][horkantás] És aztán ugye jött a kantin, amit ami nagyon drága, tehát a kaja, és nem jó.
[00:34:12]Ezek a követeléseik vannak a diákságnak első körben.
[00:34:16]És akkor az az iskola, ahonnan ez elindult, ezt meg is oldották három napon belül ezeket a problémákat.
[00:34:25]Egész Franciaországba ki lett hirdetve, hogy minden iskolában megoldják a klímát, a fűtést.
[00:34:30]Tehát szeptember 1-től minden polgármester vállalta, hogy ezt az ügyet kézbe veszi és megcsinálja.
[00:34:39]És de mégis ebben a párizs környéki kis szanekeri iskolában ez a párkúrszú mégis csak kilőtte a meg a tanárhiány.
[00:34:47]Ugye ez nagyon stresszes a francia gyerekeknek, hogy vizsgázni kell, hova veszik föl őket, mi a jövőjük és hogy átláthatatlan ez az egész parkourpügy.
[00:35:01]és ez kivágta a biztosítékot.
[00:35:03]És sajnos itt jön közben, amit Macron is említett, hogy a social média ezt nagyon fölfújta.
[00:35:12]Összevágott anyagokat kezdtek terjeszteni Tiktokon, Facebookon, innen-onnan, régebbi diáktüntetésekből, és és hirtelen elterjedt, hogy nagy agresszió volt abban az iskolában, és onnantól kezdve, mint tűz terjedt szét, főleg Párizs és környékén.
[00:35:32]ahol ugye a Párizs környéki iskolák ugye tudva levőleg a rosszabb helyzetben lévők, vagy hát a szociálisan gyengébb iskolák, mármint gyerekek járnak oda iskolák.
[00:35:45]Ezek a bánli, ugye?
[00:35:45]Igen.
[00:35:50][horkantás] És a politika az mennyire mennyire kapta föl?
[00:35:52]Mert én úgy tudom, hogy egyrészt a a bal oldal meg a jobb oldal, tehát a löppen meg a van az a másik, az az M betűs baloldali meló.
[00:36:03]Nem, nem, nem, nem.
[00:36:03]Mel melanc Igen.
[00:36:06]Hogy hogy ő nekik az érdekük, hogy választás lesz, hogy mert a melancson az a diákok mellé állt, löppen pedig az erőt képviseli, és hogy hogy ő majd rendet tesz, és ő ő ő közöttük fog eldőlni valószínűleg a választás.
[00:36:19]Ez az egyik, hogy a politika mennyire szállt rá, meg hogy az orosz szál az mennyire mentek ennek utánam, mer ezt én nekem meggyőződésem ezt az oroszok csinálták nagy részben.
[00:36:31][horkantás] És és azt akit akartam még mondani, hogy van egy olyan is, olyat is olvastam vagy láttam, hogy ezt pénzelik valahonnan Kínából vagy valahonnan, merthogy ennyi ennyire szervezetten ennyire sokan.
[00:36:44]Plusz még az etnikai színezet.
[00:36:44]Ja.
[00:36:44]és a szakszervezetek Franciaországban nagyon erősek és melléjük át tehát nagyon sok változó így összer sok nagyon sok tehát igen először Melon szállt be és az a szélsőval és közölte hogy akkor ú gyerekek akkor menjünk az utcára erre a gyerekek az utcára mentek merthogy mellétek állunk gyerekek a politika mellettetek van megjelentek a palesztinzászlók az algzlók a marokkói a török zászlók borzalmas francia zászló volt egy legalább nem számomra érthetetlen módon csak ezek a zászlók voltak első körben, ezt hozzá kell, hogy tegyem.
[00:37:20]És ö és Melon látta, hogy ugye elkezdődtek már az összetűzések a rendőrökkel, és Melon vissza visszavonulót fújt, és azt kérte, hogy október 6-án a szülők fehér ruhában és fehér sapkában vonuljanak a gyerekeikkel, hogy lássák, lássa Franciaország, hogy ő a gyerekek mellett áll meg az egész szélső Balagy és hogy ők nem akarnak rendbontást meg semmit.
[00:37:50]Itt van.
[00:37:51]Az pont október 6-án.
[00:37:53]Igen, igen, igen.
[00:37:53]És hogy menjen a szülő is ki véletlen egy belső.
[00:37:57]Igen, igen, igen.
[00:37:57]És hogy lássák, hogy békés az egész.
[00:38:01]Tehát ezt azt akartam mondani, hogy a szülők tartsák kordában a gyerekeiket, vagy nem tudom.
[00:38:07]És ez az október 6-ai tüntetés sorozat, ez tényleg békésen zajlott le.
[00:38:15]Tényleg, mert kiment az összes szülő, az összes főleg azért is, mert előtte volt az, hogy beígérték, hogy bármit a gyerek rombol, akkor azt a szülőnek kell majd kifizetni.
[00:38:24]Nem, azért az is volt, volt egy ilyen szál is.
[00:38:27]Igen.
[00:38:27]Ezt a ezt a törvényt ezt a törvényt assiszem egy vagy két éve hozták be, hogy kiskorú gyerek is, hogyha rongálja a közt, tehát a köztársaság bármilyen tárgyát, akkor a szülők felelőssek érte anyagilag is, felelősségileg is, mindenhogyan.
[00:38:47]Tehát, hogy a kiskorúaknak is bevezették idáig csak 18 fölött volt.
[00:38:52]Most bevezették, hogy a kiskorúakra is vonatkozik, hogy a és szülők felelnek érte, mert nagyon sok hát én megéltem olyat, hogy a gyerek rossz jegyet kapott, és fölgyújtották az egész parkolóba az összes tanárautóját.
[00:39:09]Tehát, hogy ilyenek voltak, és akkor ez a legjobb csárokban is előfordul, ne hülyéskedjünk.
[00:39:13]Igen, igen.
[00:39:16]Tehát, hogy Igen.
[00:39:16]És akkor eljön elő a szülő, és akkor fizesse ki az összes autót.
[00:39:20]Igen.
[00:39:20]És vagy ülje le.
[00:39:24]De azért számomra az lenne logikus, hogy a kiskorúakra eleve érvényes lenne a szülők felelőssége, míg ellenben a nagykoruúakra már nem.
[00:39:30]Tehát én ezt így gondolnám pont fordítva.
[00:39:32]Te ped ennek az ellenkező mondod, azt mondod, hogy eddig a nagykorúakra volt érvényes.
[00:39:35]Mostantól kezdve a kiskorúakra, akik eleve nem képesek a törvény szempontjából bűncselekményt elkövetni, értük felelnének a szülők, ami számomra logikus volna, mert Németországban ez a helyzet.
[00:39:50]hanem úgy értem, hogy a kiskorúakat eddig nagyon lazán vette az igazságszolgáltatás Franciaországban, és nagyon sokszor elengedték őket, és odáig fajultak a dolgok.
[00:40:00]Tehát az ilyen tényleg rongálás és gyújtogatás, fosztogatás címszó alatt, hogy úgy döntöttek, hogy most ezt így hát, hogy bekerül a büntető törvénykönyvbe, hogy aki rongál, casser payer, fizessen, rongáló, fizető.
[00:40:18]Ez így logikusabb, tehát hogy ide idáig mentesültek a a fiatalkorúak ez alól, hogy jaj, de most már nem fognak.
[00:40:29]Igen.
[00:40:29]És most ugye az arról is szól a vita, hogy hogyan hogyan alkalmazzák most ezt, merthogy borzalmasan óriásiak a károk.
[00:40:37]Tehát most már lassan a büdzsé, az oktatás büdzséjének a a felét elviszi az a kár, amit csináltak, csak az iskolákban, ugye, amiért nagyon harcolt, hogy legyen hát igen, arról még nem, arról még nem.
[00:40:57]És akkor a Mary Leen végül Melont kezdte vádolni.
[00:41:06]nagyon nehezen beszélget a szélső jobb oldal bárkivel is.
[00:41:08]Azt látom, hogy nagyon nem megy nekik, hogy a baloldallal, de a baloldalt nagyon-nagyon mérhetetlenül támadják, merthogy ők a fölbújtók és a melléállók, és hogy ezt így nem lehet, és hogy a köztársaságnak elvei vannak.
[00:41:25][horkantás] És ugye ez az október 17-e a tegnapi nagy tüntetés.
[00:41:29]Ugye ott bekapcsolódtak a szakszervezetek és a zsilön, tehát a a régi megélhetési mi ez?
[00:41:35]ké sárga mellényesek, tehát hogy akik a megélhetésért Igen.
[00:41:45]úgymond milyen menetelt Igen, igen, igen.
[00:41:49][horkantás] És ők is bekapcsolódtak ebbe.
[00:41:51]És bevallom nektek, október 17-én mindenhol békésen indult minden demonstráció, de tényleg mindenhol.
[00:42:01]Nagyon sokan voltak minden városban, de mindenhol meneteltek a kis tábláikkal, énekeltek, jöttek, mentek, és egyszer csak De tényleg mintogyha, bocsánat, említettétek a faudát, tehát hogy én én én is most néztem meg az ötödik évadot, és teljesen úgy érzem magam, mintogyha egy faudában lennék, és nem nem vélet.
[00:42:27]Igen.
[00:42:27]És átvették a hatalmat.
[00:42:27]Hát én most kiírtam nektek, amit itt mondtak, hogy black block.
[00:42:34]A azt sajnos most nem tudtam utána nézni most így a a az adásig, de hogy a Black Blockról beszéltek, ami egy nagyon-nagyon erősen erőszakos szervezet itt Franciaországban, és itt jön, itt kapcsolódnak be a külföldi szállak, [horkantás] amiket így nem nagyon mondtak el, de hogy valószínűleg külföldről vannak ezzel irányítva, ugyanis a ez a tegnapi eseményeknek a hátterében az azt is kérdezik a franciák teljesen le vannak döbbenve, hogy tehát hogy hogy a rendőrség, hogyhogy nem tudta ezt vagy nem tudja kordába tartani.
[00:43:11]És hát nem az volt a lényege, hogy Párizs különböző pontjain apró cseprő, tehát tényleg ilyen mint magánakció, kiscsoportok egyszerre [horkantás] ö nagyon felszerelten.
[00:43:26]Mi ez?
[00:43:26]A rakétakilövőkkel támadták a rendőrséget.
[00:43:30]Ö a ami telj annyira meglepte a rendőröket, hogy tehát nem voltak fölkészülve rá, és annyira szétszórt.
[00:43:40]Most a rendőrség azért alapvetően a rendet tudja vigyázni, és ha ha rend nincs, akkor viszont jön a katonaság, ami viszont egy teljesen más szintű beavatkozás már, és nem is jellemző egyébként egy demokráciában a katonaságot bevetni belöldön, nem?
[00:43:52]Hát annak nagyon szigorú szabályai vannak itt Franciaországban.
[00:43:54]Aiszem nagyon nagyon extrém esetben lehet, de assiszem nem is lehet erről.
[00:43:59]De hát az nagyon szélsőséges, tehát ahhoz talán ki kéne ez így is van rendjén.
[00:44:07]Igen, igen.
[00:44:07]Ki kéne kiált, mert ugye idegen légió is van, tehát hogy itt ez ilyen kettős már megint Franciaországban minden olyan kettős.
[00:44:17]Hogy most kit hívjanak?
[00:44:17]Az idegenlégiót vagy a saját hadseregöket?
[00:44:21]És és akkor rendkívül állapot van, és akkor polgárháború is lehet egyből.
[00:44:25]Szóval ez egy kicsit teljesen más lépték most már.
[00:44:29]Igen.
[00:44:29]És mindenki arra szólítja föl Macront, hogy tehát hirdesse ki a szükségállapotod, de nem akarja kihirdetni, mert nyilván az egy lépés előre.
[00:44:38]Tehát most nagyon kőkeményen fölszólított mindenkit, hogy mindenki nyugodjon meg.
[00:44:43]Ő most beszél.
[00:44:45]Mindenkinek anyagi segítséget juttat.
[00:44:45]Ez az, amit az Áginak az elején meséltem.
[00:44:51]És minden bírót és minden bíróságot fölszólít, hogy gyorsított menetben ítéljenek el mindenkit, hogy lássa a nép, hogy mindenki meg lesz büntetve, főleg akik gyújtogatnak, akik fosztogatnak, akik rendőröket támadnak meg, meg akik meg akik erőszakos demonstrációra szóltották fel a lakosságot, mint például a kedves szépső balakit elmeg.
[00:45:12]Hát azt nem annak még biztos, hogy lesz következménye azt még azt még meglátjuk a melom most nagyon fülét farkát kiskorú kiskorú gyermekeknek a szüleit elítéljük, akkor már érene azért azokat is elítélni, akik felszólották az erőszakos tüntetésre.
[00:45:26]Mert hogy választások lesznek és borzasztóan lehet látni, hogy ez a tüntetés mit okozott Franciaországnak.
[00:45:32]Marilöpen vezeti a választásokat nagyon durván.
[00:45:35]Melon majdhogy nem kicsit kicsit lábon lőtte magát a baloldal.
[00:45:41]Akkor nagyon nagyon a bal oldalt teljesen lábon lőtte magát.
[00:45:43]És most mondok uszkve mondjuk 4750% Mary Leen 18 Melon és aki tartja magát akit esélyesnek tartanak ez a bizonyos Eduard Philip aki bevezette ezt a szerencsétlen parkur.
[00:45:57]Tök jó.
[00:46:00]Igen, hát ez cseberből vdörbe.
[00:46:03]Jakab, bocsi, még meg akartam kérdezni, hogy most, hogy ez így most te ott vagy, és érezted, hogy ez történt ez az egész, hogy érzed ez a következő pár hétben csillapodni fog, vagy nekem úgy az az érzésem, hogy ez a Macronnak például ez a mai beszédje például nem biztos, hogy annyira segített volna.
[00:46:20]Most jobb például, vagy rosszabb?
[00:46:25]Az, hogy beszélt, az szuper.
[00:46:25]Az szuper szerintem tehát, hogy mi ezért mondom, hogy nagyon fontos, hogy mi jön föntről a francia népnek, mert ők mert ők ilyen most megnyugodnak, akkor Igen, de mindig utálják, minden elnöket utálnak, tehát hogy ez is egy de neki kötelessége megszólog az egész ország forrong, tehát nem nem lehet semmadni.
[00:46:45]Ez ki ez lehetetlen, mert akkor ezt a polgárháborúról nem nyilvánul meg a felső vezetést.
[00:46:50]Jakapta látsz arra esélyt, hogy ez hozzátok átterjedt Hollandiáb a dolog.
[00:46:55]Nálatok mi a szitu az iskolába?
[00:46:59]Nem nagyon hollandtabbak.
[00:47:01]Most így átmenjek átmegyek az oktatási [torokköszörülés] rendszer átmegyek az oktatási rendszeren gyorsan.
[00:47:08]Nekünk teljesen máshogy működik, mint Franciaországban.
[00:47:12]Úgy van, hogy négy-öt éves kortól iskolába mennek a gyerekek, nyolc év és nyolc év után van egy teszt, valamint egy tanári beszélgetés.
[00:47:21]és kapnak egy tanári ajánlást, és a teszt eredményével együtt bekerülnek tulajdonképpen három féle iskolába.
[00:47:30]Van egy, ami egyetemfelkészítő suli, az hat év, van egy felső középfokú képzés ami öt év, és van egy szakmai irányzatú, ami sokkal alkalmazottabb, az csak négy év.
[00:47:48]az utóbbi kettőről elég nehéz egyetemre bekerülni, akkor még valami másik képzést utána el kell végezni, de ezek ugye rövidebbek.
[00:47:56]És ami szerintem ebben jó, hogy hogy nagyon a képességek és a a céljaik alapján kerülnek be a gyerekek, és egy olyan ember rakja be őket, aki aki ismeri őket, és nem egy algoritmus.
[00:48:11]Viszont ami szerintem rossz, hogy azért ez elég sokat eldönt a gyerekek életéből tulajdonképpen, hogy ezen a ponton hova kerülnek.
[00:48:21]Az nagyon befolyásolja a következő 15 évüket akár.
[00:48:26]És sokszor azért a családi háttér, a szülői iskolázottság, a pénzügyek, a esetleg előítéletek a családdal kapcsolatban, azt mind befolyásolja ezt.
[00:48:39]És nem tudom, arról nem találtam semmit, hogy mondjuk ez tehát mennyire előteletesek például a tanárok, akik ilyenkor beajánlják a gyerekeket, vagy tényleg csak képességek és és a gyerekek alapján működik.
[00:48:52]De az egyetemen te mit tapasztalsz, hogy mi a felhozatal a sok kismagyar diákon kívül, akik ugye most már nem a UK mennek, hanem Hollandiába.
[00:49:02]Hogy rajtatok kívül kik járnak oda még, ahova mondjuk te jársz?
[00:49:09]Hát ahova én járok, az a Amsterdam University College.
[00:49:11]egy ilyen kollégium szabadbölcsészak és ez nagyon vegyes, tehát itt itt mindenhonnan jönnek, de azért főleg EU van egy-két amerikai meg dél-amerikai, Ázsiából is, de hollandok is vannak, olyanok, akik ott ott születtek, vagy hollandok is vannak, de kisebbség, vagy nem kisebbség, de mondjuk ilyen 30% nagyjából, és a többi az pedig eloszik.
[00:49:40]Mert ők hova járnak egyetemre?
[00:49:43]Sok Holland.
[00:49:43]Hát vannak ezek a nagyobb egyetemek, mert ez egy elég kicsi egyetem.
[00:49:47]Az UVA Amzerterdamban például meg a Wu, ahova több 100zel járnak és ott sokkal több a holland arány.
[00:49:57]Meg ott vannak holland nyelvű oktatások is, de rengeteg angol is van.
[00:50:03]Ja.
[00:50:03]Szóval ti egy angol nyelvű egyetem.
[00:50:05]MK angol.
[00:50:05]Igen.
[00:50:05]És egyébként szóval kétféle egyetem van egyébként.
[00:50:10]Van egy akadé akademikus, mint az enyém, az három éves, meg van egy négy éves, ami pedig szakmai.
[00:50:18]És sokkal gyakorlatiasabb.
[00:50:20]De azt mindenképp szerintem fontos, hogy az EU- kívül ezek nagyon-nagyon drágák, és se kábé semmi támogatást nem kapnak az államtól.
[00:50:30]ö vagy egy-két ilyen ösztöndíj van, de az nagyon limitált.
[00:50:35]A másik oldalt pedig az, hogyha az EU-ból vagy, vagy holland vagy, akkor viszont elképesztő mennyi támogatást kapsz.
[00:50:41]És szerintem ez az egyik ok például, hogy nálunk nincsen semmi tüntetés ezzel kapcsolatban jelenleg, merthogy kapsz egy alaptámogatást, hogyha dolgozol és tanulsz, vagy hogyha holland vagy, akkor nem is kell dolgoznod, kapsz egy kiegészítő támogatást, ezt a szüleid keresete alapján felvehetsz többféle hitelt, kapsz ingyenes utazást, tömegközlekedést, lakástámogatást, biztosítástogatást, amit kötelez ez, hogyha dolgozol, de hogy ezt mind megkapod, és hogyha elvégzed az egyetemet 10 éven belül, és kapsz egy diplomát, akkor ezt nem kell kifizetned.
[00:51:19]Ha nem végzed el, akkor egyébként vissza kell fizetned, ami így több 10000 EUR felgyülemelhet.
[00:51:24]Ez tök jó motiváció arra, hogy befejezd a tanulmányaidat.
[00:51:27]Egyszer csak Ja, és ez 5%-a a holland költségvetésnek egyébként, azt megnéztem, ami egyébkén azért elég jelentős.
[00:51:36]Mekkora védelmi büdz?
[00:51:39]Hát az sokkal több [nevetés] és hogy azt nem tudom százalékra, de azt tudom, hogy most egyébként van egy ilyen pletyka, hogy vesznek ki az oktatásból és rakják be védekezés.
[00:51:52]Hát 500-nál több a védelmi büdzé, akkor az nagyon-nagyon nagy.
[00:51:54]Az az kimagasló.
[00:51:56]Ö megnézhetem amúgy majd, de azt tudom, hogy most vesznek ki az oktatásból, és például emiatt van egy ilyen van egy-két mozgalom, de annyira specifikus dologból vesznek ki pénzt, hogy sosem így az egész társadalmat érinti, hanem például most az egyik egyetemnek lekontrollálják valami a kutatásba járuló pénzt.
[00:52:22]És ez annyira kevés embert érint úgymond, hogy nincs egy ilyen megmozdul, egy ilyen általános társadalmi mozgalom.
[00:52:31]Nálunk most az egészségügyből és az oktatásból vettek ki, hogy a védelmi keretbe átrakjon a Igen, de gondolom Izraelben alapvetően magasabb volt, mint 2%.
[00:52:41]Kerénye akarsz erre reagálni, mielőtt elalszol, vagy elmész, vagy nem tudom, hogy nem nem elalszol figyelek.
[00:52:46]Nem akartam a értékes időt, mert végre Amszterdam is megszólalt, és nagyon feszülten vártam már, hogy kifejts a dolgokat.
[00:52:55]Hát amíg nem hívtuk meg, addig nem szólt meg.
[00:52:58]Nem tudok mit mondani, mert én tudnék mondani a a nálunk a felsőoktatásról egy csomó mindent, merthogy De most így most hosszú lenne a hú, mit mondjak?
[00:53:06]De mondjuk középiskolai szinten mit látsz, hogy mi a legnagyobb baj az angol oktatás m középiskola szinten, ahol a gyerekeid tanulnak.
[00:53:17]Ha föl kéne sorolnod öt dolgot, hogy mi szar, akkor mit mondanál?
[00:53:18]Mi a mi a problémá?
[00:53:21]Figyel, az van, hogy nálunk az egyik gyerek az most lépett be a Six formba, az azt jelenti, hogy a kísérettség lerakta a GCS, itt most lesz az Aleevel.
[00:53:32]És az, ami például nagyon érdekes, hogy az baromi erős.
[00:53:34]Most már hirtelen nagyon durva.
[00:53:37]önálló tanulásra serkent szírás minden.
[00:53:40]És így bedobták a mélyvízbe, eddig nem nem ez erre kondicionálták őket.
[00:53:46]Szabadb sokkal nem kell uniformot meg a mobilt is engedik.
[00:53:48]Tehát hogy van egy ilyen freedom, de nagyon nagyon dara.
[00:53:52]Tehát most most például itt most tanul egy vizsgára készül és ilyen fú nagyon durva volt az előbb.
[00:53:56]Tehát hogy ilyen nagy stressz, tehát ami nagyon durva stressz van például.
[00:54:00]Akkor ami ami még egy nagyon durvan állunk, az nekünk is kivettek az oktatásból egy csomó mindent.
[00:54:08]Nagyon nehéz és rétegzett, tehát az aki na itt szerintem Nagy-Britanniában maradt meg legjobban a a kasztrendszer.
[00:54:20]Tehát, hogy itt vannak nagyon drága magániskolák.
[00:54:21]A a milliomosoknak, azoknak teljesen más az oktatás, mint nálunk, mint a közép, a szegények, mint mi.
[00:54:30]És hogy olyanok vannak például a középiskolában, hogy berakják csoportokba a gyerekeket, és akkor az van, hogy van a alap, aki rossz, meg a jobb, meg akármi, és az eleve stigmatizálja a gyerekeket, hogy az, aki a rossz csoportban van, arról nem várnak annyit el tőle, és nehéz átkerülni a másikba.
[00:54:50]Sőt, olyan is volt, hogy a gyerekem jobb volt már, de nem rakták át, mert nem nem volt elég hely.
[00:54:54]Pedig ő jobb lett volna.
[00:54:57]Tehát ugye vannak ilyen nagyon hülyék, és akkor így megmondják neki, hogy neki mennyit kell teljesíteni, és tőlem nem várnak annyit el.
[00:55:03]Tehát vannak ilyen ilyen dolgok.
[00:55:06]Tehát most nagyon nagyon dolgokat nálatok elképzelhető, hogy egy olyan tüntetési hullám kezdődjön, mint Franciaországban?
[00:55:13]Nem, azért nem képzelhető el, mert Franciaországban a szakszervezetek nagyon erősek.
[00:55:17]Itt nálunk ilyen nincsen.
[00:55:20]És a nagy a brit mentalitásba nincsen benne, mint a franciában, hogy mindenért kimennek az utcára és tüntetnek a franciáknál vagy ezt majd az Éva megtáfolja vagy megerősíti.
[00:55:33]Csak ugye odakint rossz az időjárás mászt, eleve egy jó motiváció vagy demotiváció a a brit hallgatóságnak, hogy elsős időben kimé tüntetni.
[00:55:39]Sokkal másabb.
[00:55:41]Lehet, hogy ez ez van az egész mögött.
[00:55:44]Azért nem lehet, hogy ez van az egész mögött.
[00:55:45]Az a lényeg, hogy nálunk nem mennek kitüntetni, pedig nálunk az egészségügy az szörnyű állapotban van.
[00:55:50]Az arról is csinálhatnánk egyszerű műsort.
[00:55:53]Ez borzalmas, ami itt van, és tényleg nem viccelek.
[00:55:57]És az oktatás is nagyon gáz.
[00:56:00]Viszont, hogyha bejössz az egyetemre és végigcsinálod, az egyetem az nagyon jó, mert nagyon jók az egyetemeink, világszínvonalú és sokkal jobb, mint a magyar módszer.
[00:56:12]Tehát, hogy itt nem lexikális tudás van, nincsenek a törzs dolgok, tehát nem minden hülyeséget tanítanak meg az embernek, hanem nagyon hasznos dolgokat, és rögtön teamwork meg minden van, és kutatás, és kísérletezés meg minden.
[00:56:27]Tehát, hogy én jókat tudok meg mondani az egyetemről, csak vannak nagyon nagy hiányosságok is, stressz stresszfaktorok vannak, amit most így a saját bőrömön érzek, hogy nagyon gyorsan ledarálják a tananyagot, és nagyon sokat kell tanulni.
[00:56:41]Akkor sok sikert kívánunk a vizsgázónak, és neked meg jó.
[00:56:45]Jó, akkor én viszont meg fogom hallgatni a műsort, és akkor én elhagyom.
[00:56:49]Sziasztok!
[00:56:49]Jó.
[00:56:49]Kivételesen meghallgatom.
[00:56:51]Igen, nem szoktam.
[00:56:52]Szia.
[00:56:54]Sziasztok.
[00:56:54]Szia.
[00:56:55]Nagyjából elmondod, hogy nálatok hogy van a rendszer, és aztán majd fussunk egy olyan kört, hogyha Lukács is elmondta, hogy hogy tényleg, hogy mi a én még csak belebbözott témákban még egyetlen két mondatot nem mondtam el egymás után.
[00:57:06]Még még én se mondtam semmit.
[00:57:08]Csak mondom, hogy aztán ne felejtsünk el, ha én elfelejteném, fussunk már egy olyan kört, hogy mi szar.
[00:57:13]Csehország.
[00:57:13]Aha.
[00:57:15]Olyat is futhatunk, hogy mi elmondom jót is, meg rosszat is.
[00:57:19]Talán az egyik egyik egyik legfontosabb téma, amit amit mondjuk Irodában nagyon sokszor hallok kollégáktól.
[00:57:27]Mi nem tapasztaltuk a a gyerekeinkkel, de de nagyon sok kolléga panaszkodik egyfajta ilyen kapacitáshiányra, főleg középcsehország prá környékén.
[00:57:38][horkantás] De ennek a a leginkább az oka az, hogy 2006 és 2010 között volt egy nagyon nagy születési boom Csehországban.
[00:57:48]Hogy érten érteni lehessen, ez azt jelenti, hogy olyan 110-10000 gyerek született négy éven keresztül évente, és az elmúlt három év átlag az inkább olyan 78000.
[00:58:01]És amikor a mi gyerekeink születtek mi már mi is nekem elment a hangom, ugye?
[00:58:04]Akkor akkor vegyél egy másik fülhallgatót légy szíves.
[00:58:10]Addig én nem mondom.
[00:58:11]És addig akkor meghallgatjuk a Lukácsot.
[00:58:15][torokköszörülés] Mivel ki nem beszéltem úgy a legnagyobb hírekről Németországban, ugye már nem a legújabb hír a Bundesnicht deek a néhai elnöke, August Hunning őt letadoztatták harmadik állam felé való kémkedés gyanújával, ami persze kis ironikus, mert ugy neki az a dolga volna, hogy kémkedjen egy kémszeret vezetőjeként.
[00:58:36]Viszont nem a megfelelő embereknek kémkedett, úgy néz ki.
[00:58:39]Ezenkívül elkezdődött az északi áramlat szabotás per Hamburgban, amit ugye ukrán katonatiszte, amivel amit amivel ukrán katonatisztet gyanúsítanak, egy bizonyos szernycovot.
[00:58:51]Ö ezenkívül ami egy kicsit jobban érdekelte a német lakosságot, az a autópályákon a maximum haladási sebességbe vezetesésére vonatkozó kísérlet, ami a várható eredményei jár abszolút többséggel leszavazták a 130 km/órás limit bevezetését, ami rég nem látott konszenzust okozott a német törvényhozásban, mert ez egy nagyon mostanában ritkán értenek egyet mindenben, de ebben aztán nagyon Mert ugye ha valami lelkesíti a német lakosságot, az az autóbánon való haladás, és hát ha ezt lecsökkentik 130 km/órára, ami fölött egyébként megjegyzem, a legtöbb biztosító már nem fizet, onnantól kezdve automatikusan te vagy a felelős, de ezt nem reklámozzák az autóbálon, akkor azért nagyon csökkenne a lelkesedés a német lakosságban.
[00:59:41]Nekem például van egy sógorom, aki Stuttgárban lakik, és egyszer elvitt engem Frankfurtba Stuttgartból nagyjából egy óra alatt.
[00:59:48]amiből ki lehet számolni az általános hdási sebességét.
[00:59:51]Hát ilyen 200 alá nem nagyon mentünk.
[00:59:52]És az Úrnak már két De még mindig szoba ezzel.
[00:59:58]Igen, az úrnak már most éppen nem, de ez egy más téma most éppen.
[01:00:04]Szóval, hogy ő ő neki kétszer elvették eddigi jogsítványát, pedig végtelenül profi és több mint 30 év vezet autót, de az valami bámatos volt, amikor Stuttgárból a Frankfurtba repültünk az autóbánon.
[01:00:14][horkantás] Ezenkívül ami szintén nagy felhődést okozott, az hogy a német pályaudvarokonégesen bevezették az alkoholtilalmat, ami azt jelenti, hogy többet nem lehet kedélyesen sörözni a pályaudvarokon, se az állomásokon, sehol.
[01:00:27]viszont azért a vonatokon lehet, tehát ha az ember fönt marad a vonatnak a lépcsőjén, akkor ott ott sörözhet nyugodtan az állomás területén [nevetés] is, és az állomás területén található sörözőkben is szabad sörözni, csak a sörözőn kívül, a vonaton kívül nem szabad, a peronon nem szabad sörözni, a lépcsőn se.
[01:00:47]És ezenkívül drasztikusan emelik a dohány és az alkoholadót is, ami azt jelenti, hogy egy átlagos doboz cigi föl fog menni a jelenlegi 8-10 euró körülről 12€ra, am meglehetősen erős emelés.
[01:01:02]Ezenkívül lemondott a munkaügyi miniszter Belb Bas, akinek a mostan lánja tragikus köremények között elhunyt az elmúlt hetekben, és ez az egyik feltételezés, hogy ez ez az egyik okozója neki.
[01:01:14]És akkor nagyon röviden az oktatásról, hogy mi a legnagyobb kihívásai a németoktatásnak, a legnagyobb probléma egységesen a tanárhiány, ami azért nem egy ritkaság Európában, meg aztán különösen nem.
[01:01:28]A családomra vonatkoztatva általános iskolába jár a lányunk, fiúnk is ugyanabba az iskolába.
[01:01:36]a frissében megválaszott osztályfőnök, aki ugye első éves most a kisfiam, eltűnt valamivel több mint egy hónapra a első tanév elején betegség miatt, és ez ügyben elmaradtak az angol órák, tehát nem pótolta senki, ami azt jelenti, lényegében elcsúszott az oktatás, nem is nagyon tudta senki pótolni őt.
[01:01:53]Azonkívül a pizzaeredmények erősen romlottak.
[01:01:55]Ö azt olvastam, hogy a társadalomegyenlőségek drasztikusan megemelkedtek, ami azt jelenti, hogy ha valaki migrációs hátérrel érkezik, otthon nem beszélnek németet, tehát nem tud a gyermek anyelevi szinten németül, akkor sokkal kisebb eségekkel fog tudni felzárkózni az alapfokoloktatásba, ami érthető.
[01:02:16]Ugyan persze a szintén problémaként előfordult a lassú digitalizáció.
[01:02:22]Most pont én egy meglehetősen jó anyagi helyzetű városban, Hamburgban töltöm napjaimat.
[01:02:28]Itt azért ilyen probléma nincsen a digitalizációval.
[01:02:30]Az iskola annak ellenére ugyanannyira állami, mint a legtöbb német ottási intézmény.
[01:02:33]Itt azért meglehetősen el vagyunk látva a digitális táblákkal, amik ugyan már nagyjából 10 évesek, de ettől függetlenül működnek, és iPadekkel, amiket nyikorgókerekű kocsikkal tologatnak be az osztályokba, és a gyerekek pedig igénybe vehetik, ahogy ezt szükséges, de a nyikorgásra mindenképpen szükség van, csak hogy tudd, hogy az oktatásban veszel részt.
[01:02:56]És hogy ezen kívül mi ezen kívül ugye a talán a legutolsó hatodik téma az, hogy a Németország és szövetségi köztársaság, ami azt jelenti, hogy jó pár szövetségi államból áll, és a bár nem hozhatnak a szövetségi szinten meghatározott törvényekkel ellentétes helyi törvényeket, azoknak részleteit cizelálhatják, ameddig csak tetszik nekik, és ennek megfelelően könnyen elképződtő, hogyha valaki teszem azt mondjuk Brandenburgból költözik Münchenbe, akkor a számára az érettség is teljesen más kérdéseket fog tartalmazni, mint és a mint ahogyan azt megszokta volna azt otthon, és mint ahogy azt megbeszélték otthon.
[01:03:43]Éppen ezért egy ilyen egységes oktatási rendszer azért nem igazán létezik ebben az országban, talán csak tartományokon belül.
[01:03:52]Na most ezek közül egyik se olyan téma, amiért a német lakosság igazán kimenne autókat gyújtogatni és polgármesteri hivatalokat.
[01:04:00]Ez eleve nem egy jellemző elj vagy a székes egyházat.
[01:04:04]Az se, az se egy jellemző eljárás igazán.
[01:04:07]Itt azért nem azt mondom, hogy a lakosság nem mer megszólalni, de a gyújtogatásra nagyon ritkán kerül a sor, amikor legutoljára [horkantás] Trump elnök úr nálunk Hamburgban a azon a bizonyos G találkozón, ahol a belvárosnak egy részét feliggyújtották és bankokat gyújtogattak, és elég komoly sérülések is történtek, halálok is.
[01:04:27]azon kívül azért nagyon drámai társadalmi véleményny váltásra nem került sor az elmúlt években, és ez nem is igazán jellemző a lakosságra, még a kisebbségre sem.
[01:04:43]Levi, elvileg elvileg működött.
[01:04:46]Én este este nyolcor mondtam a feleségemnek, hogy ez az első felvétel, hogy minden kell, hogy működjön technikailag.
[01:04:53]Van mikrofon, van headsett és és minden rendben lesz.
[01:04:57]Ha tudná, hogy mineket szoktunk szórakozni ezen a kérdésen, hogy valakinek a mikrofon, akinek a headset van, akinek a számítógép, valakinek a program, van akinek a lelkesedés.
[01:05:03]Na igen.
[01:05:04]Szóval szóval kapacitáshiányról ott ott ott ott szakadt félbe.
[01:05:12]Van egy rövidtávú kapacitáshiány, amire a a amire nyilván az állam nem próbál hosszútávú megoldást találni, mert mert mert látja azt, hogy hamarosan ez a hullám ez ki fog menni a azóta utási rendszerből, és és és jóval kevesebb helyre és tanárra van szükség.
[01:05:27]Jelenleg ott tart, hogy középiskolában még hely sincsen és tanár sincsen.
[01:05:31]a tanárhiányt egy körülbelül három évvel ezelőtti módosítással próbálják rendbe tenni, ami azt jelenti, hogy bárki, akinek van felsőfogó egyetemi vég vagy egyetemi végzettsége és szakirányú végzettsége, az három évig taníthat szakirányos tantárgyat anélkül, hogy legyen le vagy elkezdené a pedagógiai képesítést.
[01:06:00]három év után csak akkor maradhat, hogyha ha ha van, hogyha elkezdi legalább a a pedagógiai képesítést magának.
[01:06:08]Azonkívül létrehoztak egy életpályamodellt.
[01:06:10]A a fizetéseket megpróbálták úgy rendbe tenni, amennyire amennyire rendben lehet.
[01:06:17]Nyilván egy egy strájkolniuk lehet [horkantás] tanároknak vajon?
[01:06:23]Konkrétan?
[01:06:23]Ezt nem tudom, de biztosan.
[01:06:25]Mármint, hogy azért nem csak mert nem mindenhol szabad neki.
[01:06:31]Ezt nem tudom, de franciában se nagyon lehet.
[01:06:32]Igen.
[01:06:34]Lehet, nem közalkalmazottaknak nem lehet.
[01:06:39]Ja, nem akartalak zavarbavba hozni.
[01:06:41]Igen.
[01:06:41]Ha ha tippel, ha tippelni kéne, és csak tippelnétok, akkor azt mondanám, hogy lehet, de ennek majd utánan nézek mindenképpen.
[01:06:48]A a helyhiányt nem tudják megoldani, és azt nem is nem is nem is nem is próbálkoznak azzal.
[01:06:51]És és itt hallok ilyeneket kollégáktól, hogy gyerekek Prágából kénytelenek mondjuk a közeli városokba kijárni középiskolába, hogyha helyet akarnak maguknak, [horkantás] mert mert mert nagyon nincsen felkészülve ennyi gyerekre.
[01:07:06]Ja.
[01:07:08]És és erre a erre erre a nagy 2006-os 2010-es születési hullámra még rájöttek az ukrán bevándorlók, akik akik ugyanúgy persze még plusz helyett kell, hogy biztosítson az állam nekik.
[01:07:21]De azt már megfejtették, hogy akkor miért csináltak az emberek ennyivel több gyereket 2006 és 2010 között?
[01:07:25]Mert azt el elad, hogy megfejtették, én nem tudok róla.
[01:07:29]eladhatnák a környező országoknak ezt a a dolgot, amit csináltak akkor, hogy valamit én nem tudok róla, de de valami volt a levegőbe, vagy az élelembe, vagy a jó kedvbe, vagy a sör meg valami, mert mert ugye mindenhol ez a probléma, nem csak elég gyereket kivéve nálunk, mer és érdekes, hogy egyébként vissza egy egy egy apró kanyarit, hogy Csehországban nem igazán vannak családi támogatások, ami azt jelenti, hogy nincsok, nincs semmi, semmi.
[01:07:59]Abszolút magára vannak hagyva a vá.
[01:08:01]Miért éltek ott akkor?
[01:08:01]Igazából jó kérdés.
[01:08:04]Most így el kell [nevetés] gondolkodjak rajta.
[01:08:06]Még még csak sincsen.
[01:08:09]De [horkantás] de valószínű azért nincsen, mert ez működött egy darabig.
[01:08:12]Mármint, hogy természetesen volt egy volt egy hullám, és és valahogy azt látták, hogy nem kell semmilyen befogadni.
[01:08:17]Na és ugyanezzal a a módosítással, ami jött ezzel a hároméves beugrási lehetőséggel volt egy reform, amit még a fiala kormány indított és az is három év vagy két évvel, de úgy úgy úgy tervezték, 2025-ben bevezetik.
[01:08:35]Ezt részlegesen sikerült bevezetni, ami azt jelenti, hogy mondjuk a a Cseh oktatásra jellemzi, hogy nem központosított, sőt alapvetően nagyon nem központosított irányelveket szabott meg az általános iskolásban.
[01:08:45]és hogy mit szeretne, hogy elérjen a az oktatás, ami azt jelenti, hogy egy kicsit ilyen inkább ilyen gyakorlatiasabb és és legyen egyfajta használható tudása a gyerekeknek, mikor elhagyják a a a az általános iskolát, vagy az iskolát, ami azt jelenti, hogy ne csak tudjanak százalék-ot számolni, de mondjuk tudják, hogy az valójában mit jelent, és mondjuk össze tudjanak hasonlítani, hogy ez árleszállításnál tudjá az amiért már nagyon küzdenek az pont 3 F 50 fillér amiért most épp sorba állnak már három órája mit jelent a rescsökkentés meg tudjanak különbséget tenni tények és és vélemény között [nyögés] ez egy fajta elvárás micsoda innovatív ötlet ezek mind azután vannak hogy tudnak írni és olvasni tehát azért az Igen.
[01:09:40]Igen, igen, igen, igen.
[01:09:40]De mármint ugyanazok az emberek.
[01:09:42]De alapvetően alapvetően amit amit tudni kell, hogy a a a cse oktatás az inkább volt egyfajta ilyen ilyen ilyen ilyen poroszos magolós és visszamondós oktatás.
[01:09:53]És és egyfajta előrelépés volt ez, hogy hogy hogy hogy belátták, hogy ez ez nem biztos, hogy így jó.
[01:09:57]Nem biztos, hogy sikerült úgy megreformálni az oktatást, ahogy mondjuk Lettországban vagy Finnországban vagy Lengyelországban, de de a lépéseket megtették.
[01:10:06]M mondjuk mondjuk Fiala sokat ígért, de nem biztos, hogy sokat tudott ebben ebben hogy is mondjam, teljesíteni.
[01:10:16]Na de legalább ígértem.
[01:10:16]Igen, azon kívül, hogy hogy ezt meghozta, és azon kívül, hogyha ezeket az irányelveket fel letette, volt egy másik amiről most éppen éppen éppen feleségem beszélt így így így így gyerekek társaságban, más szülőkkel kapcsolatban, hogy van egy ilyen intézmény, hogy gyerekeket késleltetnek vagy késeltetve adnak fel iskolából, ami szerint, hogyha azt látják, hogy egy öt vagy hat éves gyerek még még ott tart, hogy nem biztos, hogy felmehet iskolába, akkor inkább egy évet még még ö óvodában tartják.
[01:10:52][zihálás] Ez pont ellentétes a magyar rendszerrel, ahol ugye már egy ideje próbálják őket minél előbb kivni az óvodából.
[01:11:03]Most is most is itt itt itt itt itt is ez következik, ami aztán egyébként később tényleg Igen.
[01:11:08]Lehet, hogy probléma lesz.
[01:11:08]Tehát én mondjuk amikor 20 éves gyerek ül a középiskoláb és már biológiailag nem ott tartana, hogy az érettségire készüljön egész máshol.
[01:11:19]Az mondjuk lehet, hogy tényleg nem annyira jó, de mondjuk kérdés, hogy a hat éves gyerek, aki esetleg teljesen iskolaetlen, mert mondjuk májusi, mint én voltam, akkor hogy az mindenképp menjen iskolába, tehát lehet, hogy az se jó.
[01:11:33]Na most itt az lesz, hogy menni fog mindenki iskolába, akármi történik.
[01:11:37]A maximum megbukik.
[01:11:38]Igen, amit amit amit Ja, és nem első első két hosszában nincs bukás 2025 januárjától, amit amit kitaláltak az, hogy 15 főnél magasabb osztam vagy nagyobb létszám esetén minden iskola köteles pedagógi asszisztensst alkalmazni.
[01:11:57][horkantás] Ettől várjuk a csodát.
[01:11:57]Ö de hiába a sok újítás és hiába a sok de van is kellő számú pedagógiai csak nincs nincs nincs nincs nincs ezt akartam mondani hiába hiáb hiába adtak egyfajta kis kaput ezzel a három évvel nem sikerült elég ember bevonzani úgyhogy nagyon sok helyen türelmi idő van hiába kellett volna bevezetni 2025-től nagyon sok helyen azt mondják hogy még egyelőre ezzel várjunk még egyelőre kérünk egy kis időt ugyanúgy a tanárok hiába mondták meg nekik hogy ez az elvárás nincs meg a a a a szakmai mai tudásuk és és és a továbbképzést nem kapták meg, hogy hogyan tanítsák meg a gyereket arra, hogy hogy hogy a tényeket és a és a véleményt megkülönböztessék.
[01:12:40]Szóval az ötlet jó de de egyelőre sok minden hiányzik.
[01:12:48]Ami amit még ilyen érdekesség egyetemmel kapcsolatban úgy gyerekek még nem nem járnak egyetemre és és feleségem meg már 20 éve járt egyetemre úgyhogy azt azt azt inkább kihagytam de én itt Szlovákiában meg Csehországban találkoztam először ezzel a ezzel a titulussal Magyarországon az nincsen mérnököknél és és közgazdászoknál ugye és senkinél ez az MGR magiszter és inzinier és itt nagyon sok embernél látom hogy hogy MGR ing a név előtt, mint a doktor, vagy a vagy a vagy a vagy a hasonló, és ennek egy ilyen hagyománya van, hogy aki aki aki mérnöki vagy közgazdasági diplomát szerez, annak ingelő feltétele vagy előneve van, aki meg bölcsész, vagy fajta humán diplomást szerez, annak meg MGR, mint magiszter.
[01:13:37]Ühüm.
[01:13:37][torokköszörülés] Hm.
[01:13:38]Ez nálunk is így működik Németországban a ott ott esetleg az egy onnek próbáltunk utánan nézni mit minden jó de de feleségem véleménye szerint ez egy kicsit boomer dolog ő például nem használja aha és és azt látom hogy a fiatalabbak az irodában is igen, hogy aki tudom hogy hogy van mérnöki végzettség vagy közgazégi végzettsége nem látom az inget a neve előtt és nem nem nem úgy szorítatja magát az inget magán minden mérnök igen.
[01:14:08][nevetés] Kinek nem ingene vegye magára.
[01:14:10]Mindenes nem Németországban nem mindenki írja ki a deep inget vagy a deeple pszichet, hogyha pszichológusról van szó.
[01:14:18]Látom itt a környékünkön van néhány pszichiáter pszichológus, aki a helyben végezi a praxisát és némelyiken ki van írva, hogy doktor néhol az, hogy depl psich.
[01:14:32]néhol az, hogy ö psich dipl nélkül, tehát ez nem teljesen egyértelmű, hogy milyen szinttől kell a diplet elé vágni a pszichiernek és a pszichológusnak.
[01:14:46]Jakab, te mi leszel dipling vagy bármi?
[01:14:49]Én mindegyikre leszek egyszerre [nevetés] pszichológus és engineer is.
[01:14:55]De de Hollandiában van ilyen izé, amit így eléír az ember, vagy még nem tudod?
[01:15:00]Hát hasonlóak a némethez, de amúgy pont csak ez a pszichológia példával találkoztam.
[01:15:06]Aha.
[01:15:07]Ott is vagy doktor, vagy oda van írva, hogy ez a pszich előtte attól függ, hogy mennyire pszich.
[01:15:15]Hát ezt odaérsz, akkor megtudod.
[01:15:15]Mondjuk itt igen, itt a doktornak is van különböző és nem akarok hülyeséget mondani, de a a a a jogászdoktor az EIUDR Judr, a rendes orvosdoktor az meg Mudr MUDR.
[01:15:33]De ez tök jó, hogy rögtön lehet tudni az előkéből, hogy mi az illető, mert Magyarországon van kisdoktor meg nagy doktor, de hogy így ő igazából.
[01:15:39]Igen, igen.
[01:15:44]Bármi lehet.
[01:15:44]Igen.
[01:15:46]Én képzelj, én Németországban végeztem, és nekem is a diplomámra, én bölcsészkaron végeztem, és nekem a diplomámra alulra van írva, hogy ma a magistertium.
[01:15:58]Ezt a nevem elé rakhatom.
[01:15:58]Tök jó.
[01:16:01]Tehát nekünk is van bölcsészeknek.
[01:16:03]Istenő.
[01:16:03]Én nem árulok el nagy titkot.
[01:16:06]Szerintem, hogyha gyorsan elmondom, hogy Izraelben is a tanárhiány az elsődleges probléma az oktatásba, ami onnan jön, hogy tanárképzésre nem nagyon iratkozik be senki valamiért.
[01:16:20]Gondolom, hogy azért, mert aztán utána gyerekekkel kell foglalkozni, akiket viszonylag kevés pénzér bár bár fölemelték a bérüket, és most már egész normális a kezdőfizetés.
[01:16:29]Tehát most már több mint egy minimál bér, több mint egy takarítónői fizetés, a tanári fizetés, mondjuk annak már majdnem a duplája.
[01:16:36]És nagyon túlzsúfoltak az osztályok.
[01:16:40]Tehát nálunk mondjuk a 30 fős osztály az a minimum, de óvodából is a 30 fős gyereklétszám egy csoportba, sőt bölcsödében is 30-an vannak a gyerekek legalább.
[01:16:51]Tehát az a minimum.
[01:16:51]A ami most probléma nálunk leginkább az az, hogy a háborúk miatt nagyon sok nap kimaradt az oktatásból.
[01:17:00]Tehát tulajdonképpen a covid óta, amikor elkezdtek elmaradni a iskolai órák, azóta ez még nem fejeződött be, mert aztán volt egy rövid időszak, amikor így volt tanítás és aztán jött a háború.
[01:17:10]Tehát aki mondjuk a covidban volt elsős, az lehet, hogy még nem tud rendesen írni, olvasni, tehát ott ebbe a generációban van probléma.
[01:17:21]Az egyetemen meg az a az a nehézség, hogy a tanulók nagy része az tartalékosi szolgálatot teljesít közben.
[01:17:26]Tehát mondjuk aki három éve beiratkozott az egyetemre és mondjuk tartalékosként meg katona, az az hát halad nyilván, de hát kapnak egy csomó könnyítést a vizsgákon.
[01:17:38]Tehát mondjuk nem biztos, hogy akarnám, hogy hogy nem biztos, hogy akarnám, hogy egy olyan orvos vegyek javakbelemet, aki közben ugye tartalékosi szolgálatban volt, ahelyett, hogy bejárt volna.
[01:17:52][sóhajtás] És most többi dolgokat nem is fogom elmondani, mert azt hiszem, hogy ezek a leglényegesebbek.
[01:17:57]Én azon gondolkoztam el, hogy az iskola az igazából nekem azt jelenti, hogy hogy ilyen közösséget kovácsol az a gyerekekből, meg azt jelenti, hogy ilyen társadalmi normákat átad, ilyen csoportos dolgokat, meg azt jelenti, hogy ilyen etikai, erkölcsi irányvonalakba tereli a nebulókat, és esetleg a szülőkre is had, hogy azok itt tudjanak együttműködni, mert a tananyagot én szerintem azt mindenki el tudja hogy sajátítani egyedül otthon.
[01:18:30]Most már pláne, de hogy hogy nekem régen is az volt a megélésem, hogy ahhoz nem kell feltétlen iskolába járni, de de ezt most csak így itt hagyom, mint fölvetés, hogy Barcarági holnap kimegy tüntetni az iskolák eltörlését követelve.
[01:18:47]Igen.
[01:18:47]És nálunk a tanárok szoktak állandóan tüntetni, nem a nem a fiatal diákok.
[01:18:52]Tehát én azt hiszem, hogy olyan izraeli gyerekkel még nem találkoztam, aki azt nehezményezni, hogy elmaradt órája vagy ilyesmi.
[01:19:02]De közben meg azt hiszem, hogy nem is tehát itt az egyetemi felvételi rendszer is tök más, mert egy ilyen úgynevezett pszichométriai vizsgát ír az ember, amiben szövegértés van, meg valamennyi matek meg angol.
[01:19:15]Ezt lehet írni arabul is, meg héberül is, meg franciául is, meg oroszul is.
[01:19:20]És akkor ennek van egy ilyen súlyozott pontszáma.
[01:19:25]Tehát nyilván aki mérnöknek készül ott a matek hangsúlyosabb, és a szövegértés meg ilyen fogalmazása az kevésbé, és ha meg bölcsésznek mész, akkor fordítva.
[01:19:34]De hogy de hogy kapsz egy ilyen egy ilyen pontszámot, és akkor azzem az 200 és 800 között van valahol, amit kapsz, és akkor aszerint tudsz menni, hogy mit tudom én pszichológusnak elég magas pontszám kell, meg az orvosnak is, meg a jogásznak is, meg a mérnöknek is.
[01:19:54]Bölcsészeknek meg egy kicsit kevesebb, de azért úgy alapvetően mindenkinek tehát nem kell értened ahhoz, amilyen szakra mész.
[01:20:01]Tehát Magyarországon az az élménye mondjuk egy művészeti szaknál is, hogy már kell tudnod mindent a ahhoz, hogy bekerüljél a művészeti felsőoktatásba, vagy a zenei felsőoktatásba, és hogy hogy itt ez nem így van, hanem ott azt vállalják, hogy megtanítanak téged dolgokra, amire jelentkezel, ami nekem elég szimpatikusikus, nem?
[01:20:24]Középiskolás fokon.
[01:20:26]Igen.
[01:20:26]Jakab, maradt-e benned valami, amit el akartál volna mondani, de így nem volt rá még idő?
[01:20:34]Nem igazá még azt azon gondolkodtam, hogy megnéztem és amúgy 2.3% a a védekezés a GDP-nek, de ez mondjuk megtriplázódott az elmúlt három évben.
[01:20:48]És ez meglepett volna, ha 5%-nál nagyobb, mert hogy akkora nincs egész Európában.
[01:20:50]Igen.
[01:20:52]Hát ez csak Amerikában van maximum, nem?
[01:20:56]Hát meg az az Izrael nevű érdekes országot köz.
[01:20:57]De hát azt tudjuk, mert az annak muszáj, mert a itt vért iszik az ember.
[01:21:04]Na igen, de egyébként tanárhiány az itt annyira nincsen.
[01:21:09]Egy-két helyen olvastam, hogy ilyen kisebb városokban van, vagy pedig a legnagyobb városokban, merthogy ott pedig túl sok iskola van, de ez is csak egy ilyen pár százalékos nem pár százalék-ot érint, és ez ellen semmilyen tüntetéseket nem találtam.
[01:21:26]Ami amiért tüntetnek még itt az emberek, amit elfelejtettem mondani, az pont az ilyen sok nemzetiség ellen.
[01:21:34]Úgymond a ezek annyira nem a diákok, akik tüntetnek, és ezek sem ilyen nagy tüntetések, de hogy azért egyre több embernek nem tetszik, amennyi ember jön ide külföldi országokból.
[01:21:50]Például ez ugye a Brexit óta nagyon megnőtt, ami de hogy a fehéreket is nem szeretik, például magyarokat, mert elveszik a helyet a albérletet, a kollégiumot, a Igen.
[01:22:01]Ezt így általánosságban, aki nem holland, mert hogy nem elveszik a munkaerőt, az iskolahelyeket, a lakhatást és Igen.
[01:22:11]Tehát a magyar állatkertbe magyar állatokatra rímelve ugye Hollandiába hollandokat igen de az átked magyar oroszlányt nem olyan erős ez ez a vonal tehát én például nem érz soha nem érzek mondjuk egy ilyen nyomást vagy valamit még nem vertek meg azért mert magyar vagy.
[01:22:30]És milyen ott egyetemistának lenni te élvezed?
[01:22:34]Hát igen, ezzel a sok támogatással, amit elmondtam, azért itt elég kényelmes lakni.
[01:22:39]Az időjárás az valóban nem jó, de hogyha ráhangolósz, akkor a hangulatos eső meg a szél végülis.
[01:22:47]Te most már sokkal több kifejezést tudsz az esőnek a formájára.
[01:22:49]Tehát az eső, esereg, csöpög, zuhog, nem tudom.
[01:22:56]Szóval, hogy már van egy ilyen szerintem a magyar nyelv az sokkal színvonalasabb, mint a holland nyelv, úgyhogy magyarul több szót tudok rá.
[01:23:04]Nem ez volt a kérdés, [nevetés] de használjátok ezeket, tehát amikor így egymást tájékoztatjátok, hogy milyen odakint, akkor akkor ilyen árnyaltabban fogalmaztok az esővel kapcsolatban, mint mikor odaérkeztetek két évvel ezelőtt, vagy vagy nem változott, hanem így már nem is tesztek róla említést, hogy esik az eső, mert ez az alapállapot, hogy valami így ilyen nyálkásan van.
[01:23:31]De amúgy amúgy meg szoktuk mondani, és általában csak ilyen permetező eső van itt.
[01:23:36]Aha.
[01:23:37]Szóval ez vé én azt gondolom, hogy nem olyan rossz ez, mertogy mindig igen, mindig esik az eső, de ritka, hogy így szétáznál.
[01:23:44]Persze most amúgy pont olyan az idő, de de legtöbbször csak ilyen ilyen permetező eső van, és rohadt nagy szél.
[01:23:52]De amúgy jó.
[01:23:54]Aha.
[01:23:54]És a ruházatotok a a azt azt így hozzáigazítottátok már a holland életformához?
[01:23:59]Tehát amikor elmentetek az egyetemre Budapestről, akkor vittetek magatokkal bizonyos fajtá ruhákat, hogy aztán utána erről kiderült, hogy ez alkalmatlan, vagy ugyanazokat a dolgokat, tehát mennyire illeszkedtetek be ebbe a izébe, hogy ott laktok?
[01:24:20]Szerintem eléggé beilleszkedtünk.
[01:24:23]Plusz én egy hollandő étteremben dolgozom, szóval ott így eléggé megtapasztalom az ilyen helyi dolgokat, és ah ilyen taktikákat használom.
[01:24:31]Például az eső ellen vettem egy poncsót, és úgy bicikliznek az emberek, hogy felemelik a poncsót így a a kézfogóra, és akkor csinálsz egy ilyen sátrat magad fölé, és akkor nem lesz vizes semmid.
[01:24:44]És például ezt használom, és ez ez rohadt jó taktika, és egyáltalán nem ázok el, akármennyire esik az eső.
[01:24:51]Tök jó.
[01:24:51]Ilyen élményem, hogy Hollandiába láttunk valamit, és azt hazahoztuk, és aztán az a telepen is megszületett.
[01:24:55]Az a a egyszer amikor voltunk együtt a Gergőben Hollandiában, akkor láttuk, hogy úgy viszik a gyerekeket, hogy a csomagtartónál áll a kisgyerek, és átöleli a szülőjének a a derekát.
[01:25:06]És akkor ezt hoztuk haza, megmutattuk a gyerekeinknek, és aztán Horányban egy idő után mindenki így közlekedett, de nem csak a telepen belül, hanem kint is, hogy ezt a poncsó dolgot majd hozd haza, mert ezzel Budapesten iszonyúan tudsz majd aratni.
[01:25:23]Tehát a őszi szünetbe, vagy nem tudom, télen, amikor hazamész, akkor vigyél haza egy ilyen biciklis poncsot, mert ez egy olyan, amit így ilyen kultúrális tanulás.
[01:25:34]És a kosárban álló áttörelést, hogy szerethetik a balesedi sebészet?
[01:25:36]Nagyon.
[01:25:38][nevetés] Szóval jó első fékezés ká jó egyetemistának lenni Hollandiában.
[01:25:44]Azt állítod, hogy az neked bevág jó itt lenni.
[01:25:47]Ezt én ajánlani tudom.
[01:25:50]Amúgy mi az, ami valakiben benne maradt?
[01:25:50]Mert most már nagyon túl vagyunk az idő.
[01:25:53]De Solországban a tanárok strikeolhatnak.
[01:25:58]Gyorsan megnéztem.
[01:25:58]Köszönöm meg meg egy kicsit reagálv.
[01:26:01]Igen.
[01:26:01]Azt nem tudom.
[01:26:03]Nem, nem emlékszem az elmúlt pár évben erre reagálva arra, amit mondtál, hogy hogy nem akarnak tanárok lenni Ézraelben, de van egy személyes tapasztalat ezzel kapcsolatban.
[01:26:13]A feleségem körülbelül két vagy három hónapja szeretne visszatérni a munkaőrőpiacra három gyerek után, a legegyszerűbb dolog lenne neki tanárnak menni, vagy vagy akár óvodába is kapott ajánlást, hogy hogy hogy ez de ezt nem akarja csinálni.
[01:26:28]Nem, nem nem.
[01:26:28]És egy és egy érdekes, hogy hogy nem is a a fizetés, hanem inkább a felelősség és a gyerekek.
[01:26:34]Egy az, hogy három gyerek után nem biztos, hogy annyira vágyik arra, hogy most hirtelen három gyerek helyett 15 gyerek legyen körülötte.
[01:26:41]A másik meg pont három hete vagy négy hete volt egy beszélgetésünk erről, hogy itt itt itt itt, ahova Jonatán is járt óvodába a középső fiúk, felsősök preskolákok, ami azt jelenti, hogy az egy végülis a a iskola előkészítések játsz játszottak.
[01:26:59]valami hülyeséget, de valami teljesen ártatlan dolgot.
[01:27:01]És egy és egy és egy egy kis óvodás elment mellettük, és viccből megfogták, és ráugrottak és hárman ráugrottak, teljesen random, teljesen hirtelen, de teljesen jó indatból, mármint, hogy semmilyen ilyen ilyen ilyen gonoszság nem volt benne.
[01:27:17]De az lett a vége, hogy eltört a bordája a kisfiúnak, [horkantás] de ez olyan gyorsan történt, hogy nem tudott rá senki sem reagálni.
[01:27:22]És pont ez, ami úgy felmerült a beszélgetésben, hogy ezt ezt ezt a felelősséget úgy nagyon kevesen akarják vállalni, hogy hogy hogy egy ilyet úgy megoldani és és kiállni és odaállni a szülőkre és elmondani, hogy hát most ez történt és és nem tudunk vele mit csinálni és az az ez ezt meg tudom érteni.
[01:27:43]Igen.
[01:27:43]És és és ez már nyilván nyilván nyilván, hogy is mondjam, nyilván a a a pénz sem segít ezen, hanem hanem hanem ettől mindenki úgy úgy úgy úgy próbál úgy, legalábbis azok, akik innen nincsenek a a pedagógus szakmában, vagy akik nem pedagógikusok, azok azok azok kívülről erről erre félelmetesen néznek az az érzésem.
[01:28:01]Jó, [torokköszörülés][horkantás] hát egy osztálykirándulás se kutya, ugye?
[01:28:04][nevetés] már résztve, tehát fiatal résztvevőként is nagyon veszélyes, úgy emlékszem.
[01:28:09][nevetés][zihálás] De hogy ezt így tanárként szerintem kétféle iskola van.
[01:28:12]egyik, hogy megpróbálsz nem foglalkozni azzal, hogy a gyerekek is eljöttek erre a kirándulásra, és nagyon erősen hiszel benne, hogy mindenki haza is megy, vagy ugye hát nem olyan rég volt egy ilyen egy szovák eset volt.
[01:28:27]Igen, ez egy Igen, igen.
[01:28:29]Igen.
[01:28:29]Amikor a szlovák gyerekeket ott ott hagyták Franciaország an nem Franciaországban ott hagyták Franciaországban szerencsére nem csatlakoztak az akkor még nem létező diáktüntetéshez, mert az lett volna mennyire durva.
[01:28:39]Igen.
[01:28:41]Ugye egy kezdő pedagógusnak sütöttem el azt a poént itt Hamburúan, hogy amikor elindultak egy osztálykáindulásra az általános iskolának a negyedik osztályában, [horkantás] hogy tulajdonképpen nagyon nem kell vigyázni, az a lényeg, hogy ugyanannyi gyereket vigyen haza, mint amivel elindult.
[01:28:56]Ugyanannyit kell visszavenni az iskolába, hogy konkrétan melyiket az senkit nem fog érdekelni.
[01:28:59]És egy pillanatig nézett rámkeredett szemekk, hogy pontosan hogy kell ezt érteni, de aztán rájött, hogy ezic volt.
[01:29:04][nevetés] Na, szerintem zárjuk le ezt a mai adást.
[01:29:12]Kiváló.
[01:29:12]Most akkor elmondom a kedves támogatóinknak, akik lelkesen támogatnak minket Patreonon keresztül, hogy ezt sose hagyják abba.
[01:29:19]Sőt, ha valaki esetleg csatlakozni akar ehhez a népes sereghez, akkor erre is kiváló lehetőséget fogunk biztosítani.
[01:29:25]És ezenkívül azt is kérjük szépen a kedves hallgatóinktól, hogy értékeljetek minket mindenféle platformon, ahol csak találtok minket.
[01:29:33]Ilyen a Spotify, ilyen az Apple Podcast szolgáltatása, és nagyon ritkán idővel előfordulunk majd a YouTube-on is.
[01:29:42]Ott is lehet majd Nem nagyon ritkán.
[01:29:44]A magyar hangnak a YouTube csatornáján mindig megjelenik az árnyéknak az adása, csak elcsúsztatva.
[01:29:51]Igen, direkt.
[01:29:53]Igen, hogy a Spotify-on hallgassatok meg minket először.
[01:29:56]Erről értesítünk mindenkit a Facebookon keresztül is.
[01:29:58]Természetesen ott lehet feliratkozni és látjátok, hogy mikor jelenik meg legújabb epizódunk.
[01:30:02]Barca úr ezt ki szokta posztolni lelkesen, amint elkészült a két-három teljes munkanapnyi előkészítő [nevetés] vágással és szerkesztéssel olyankor mindig lelkesen.
[01:30:13]Ez csak olyan hat-hét órát szokott ezzel el szöszölni.
[01:30:17]Mondom két-három munkanap.
[01:30:17]Igen.
[01:30:17]És [nevetés] és utána lelkesen posztolja, hogy felelkészült, és akkor máris máris lehet fogyasztani és értékelni és támogatni minket.
[01:30:26]Sok szeretettel fogadjuk őket.
[01:30:28]Akkor jó éjszakát mindenkinek és találkozunk két hét múlva.
[01:30:34]Sziasztok.
[01:30:35]Köszönöm a meghívá.
[01:30:35][torokköszörülés] Én meg köszönöm, hogy jöttél és elmondtad, amit látsz és tudsz.
[01:30:41]Köszi.
[01:30:41]Sziasztok.
[01:30:42]Sziasztok.
[01:30:43]Sziasztok.