Cservák Csaba: Népszavazás kell az új alkotmányról - Kompország

[00:00:00]Minden fel lesz jegyezve, semmi sem lesz elfelejtve.

[00:00:02]Erről szól a kultúra.

[00:00:05]Feljegyezzük, ami igazán fontos, hogy soha ne felejtsük el.

[00:00:09]Mi a magyar hangnál ezen dolgozunk.

[00:00:11]Fizessenek előlapunkra.

[00:00:16]Monarchia, köztársaság, minden az alkotmányozásról.

[00:00:22]A Kompország vendége Cservág Csaba.

[00:00:36]Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ügyvéd.

[00:00:39]1978-ban született Budapesten.

[00:00:43]Az ELTE jogi karán szerzett diplomát 2011 óta Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi tanszékének vezetője.

[00:00:50]Kutatási területei közé tartozik az alapjogvédelem, az alkotmánybíráskodás és a választási jog.

[00:00:58]2002 és 2005 között az MDF delegáltjaként az Országos Választási bizottság tagja volt.

[00:01:03]2010 és 12 között Smith Pál köztársasági elnök hivatalának jogi, alkotmányossági és közigazgatási részlegét vezette.

[00:01:12]Később a független rendészeti panasztestület tagjaként dolgozott, 2022-ben pedig beválasztották a Nemzeti Választási bizottságba.

[00:01:20]A független Jogászfórum elnöke.

[00:01:23]A Magyar Hangnak júliusban adott interjújában úgy vélte, hogy a Tisza választási felhatalmazást kapott az alkotmányozásra.

[00:01:33]Az új alkotmány előkészítéséhez széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést majd megerősítő népszavazást szorgalmazott.

[00:01:42]Idén szeptemberben a Mi Hazánk Mozgalom Alkotmánybírónak jelölte.

[00:01:44]A parlament végül nem őt, hanem a Tiszapárt jelöltjeit választotta meg a testületbe.

[00:01:54]Üdvözlöm a nézőket.

[00:01:54]Ez a Kompország a Magyar Hang közéleti műsora, és nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket, Cservár Csaba alkotmányogász professzort ügyvédet.

[00:02:02]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:02:05]Én is köszönöm a meghívást.

[00:02:06]És szokás szerint, mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, jelzem, hogy szerda délután beszélünk.

[00:02:10]Ugye ez a műsor péntek este kerül adásba.

[00:02:12]Addigra már a új magyar hangot, az e magyar hangot elkészítettük, akkor már el lehet érni.

[00:02:20]Ö, Stefano Bottonival lesz a címlapos interjú, de itt van nálam a a most még friss múlt héten megjelent magyar hang, ugye ami egy ünnepi szám volt, hiszen az október 23-a előtt jelent meg, és Puzsé Róberttel volt a nagyinterjú, és erre vissza fogunk térni a témánk miatt, mert az az alkotmányozás lesz elsősorban, hiszen te is tagja vagy annak a hát nem is tudom minek nevezzem, tehát hogy körnek, társaságnak, amely ugye Puzsé Róbert beszélt itt arról, hogy itt az inga körül szerveződ idő szélső közép, hogy hogy valamifajta társadalmi szerződést próbál összehozni, ami megalapozhatja azt, hogy egy olyan alkotmány legyen, aminek valóban van egy legitimitása és egy hosszú távra szóló mű.

[00:03:02]De mielőtt ennek a részleteibe belemennénk, ö nyilván az alapkérdés az, hogy szükség van-e egyáltalán új alkotmányra, van-e alkotmányozási szükséghelyzet, vagy önmagában az elégséges indok, hogy most április 12-én volt egy választás, azt megnyerte egy olyan párt, ugye a Tiszapárt, amely megígérte azt, hogyha felhatalmazást kap, akkor ezt a jelenlegi alaptörvény helyett, az jelen alaptörvény helyett létrehoz egy új alkotmányt, és végül is erre az ígéretre is olyan nagy számba szavaztak a magyar választópolgárok.

[00:03:32]Tehát önmagában ez indokolja pusztán, vagy azért van ennek mélyebb indoka is, hogy érdemes nekigyűrközni most ennek a feladatnak?

[00:03:40]Ez nagyon összetett kérdés, és hogyha Ádámtól és Évától közelítjük meg, akkor mindenféleképpen ki kell emelnünk, hogy Magyarország volt a középkelet-európai régió egyetlen állama.

[00:03:47]A rendszerváltozás után nem született új alkot, mert nem alkottak új alaptörvényt.

[00:03:51]Ez egy nagyon-nagyon nagy probléma, és gyakorlatilag ide vezethető vissza minden gond, hiszen gyakorlatilag a legitimitása az új állam rendszernek megkérdezhető volt sokak szemében.

[00:04:00]A nép soha nem erősítette meg a rendszerváltást és gyakorlatilag valamilyen módon erre jogilag szükség lett volna, én úgy gondolom.

[00:04:10]Tehát alkotmány elméletileg egyik megoldás ez lett volna, a másik megoldás pedig az, hogy vissza a gyökerekhez, a múlthoz.

[00:04:16]a a Magyarország, ahogy a neves jogtörténész, Horvát Attila megfogalmazta, akkor vesztette el alkotmányosságát 1946-ban, amikor első írott alkotmánya megszületett.

[00:04:26]Tehát a az alkotmányosság azt jelenti a mi szakmánkban tudományosan, hogy az elvont ideális alkotmánynak való megfelelősség, vagyis nem minden állam alkotmányos, amelynek van alkotmánya, mindig ezt szoktam kiemelni.

[00:04:40]zsarnokibb, véresebb diktatúrák sokszor keneteljes szövegekben méltatják az emberi jogok mindennek feletiségét.

[00:04:46]Utána pedig gyakorlat intézni alkotmányt szokták felhozni erre példának, hogy nagyon szép deklarációk van benne gyakorlatil szálini alkotmány másodlata volt lemásolása szinte az 1949 évi 20-as törvény, amelyet azért mondjuk, hogy 1989-ben főleg az októberi reformel a 31-es törvénnyel jelentősen megújítottak.

[00:05:03]költői túlzás, de azt szoktuk mondani, mert némi igazság van benne, hogy egyetlen egy mondat maradt meg változatan, hogy Magyarország fővárosa Budapest, sőt, mert korábban a magyar népköztársaság fővárosa volt Budapest, onnantól a magyar köztársaság fővárosa, de mindenféleképpen tartalmilag onnantól az már majdnem mindenben megfelelt egy modern jogállami alkotmánynak.

[00:05:23]nem volt mögat legitimitás, és emellett azért hozzá kell tennünk, egy nagyon száraz technikai szöveg volt.

[00:05:31]Én úgy gondolom, hogy amellett, hogy elmondjuk a mi szakmai szólamainkkal, szakmai téziseinkkel, hogy az alkotmánynak biztosítani kell jogrendszer logikai zártságát, ez egy nagyon magvas gondolat persze, de én úgy gondolom emberként, nem alkotmányz emberként, hogy az alkotmány nagyon fontos, hogy szerethető legyen az állampolgároknak, a nemzetnek.

[00:05:49]Tehát mindenféleképpen tisztelniük és szeretniük kell az embereknek csak akkor töltheti be igazi rendeltetési alkotmány.

[00:05:56]Nyilvánvalóan semmiféle társadalomegyeztés nem volt 1989-90-ben az átmenet során erről az alkotmányról.

[00:06:03]Annak ellen ismétlem, hogy tartom meg rendkívül megváltozott.

[00:06:05]Utána következett egy 20 év, amikor sokszor beígérték az alkotmányozást, de tartósan senkinek nem volt kétharmada ahhoz, hogy ezt valóra váltsa.

[00:06:14]Bert nagyon érdekes, hogy ezt sokan elfelejtik, hogy 1994 és 98-k az MSZPSDS kormány rendelkezett kétharmaddal, és olyan sok témában eléggé harmonizáltak, de ebben a kérdésben valahogy nem tudtak, nem mertek megegyezni.

[00:06:29]P egy nagyon komoly alkotmány előkészítő bizottság alakult a a parlamentben ilyen személyekkel, mint Pokol Béla, Kukarelli István, Sándorfi Györ, tehát nagyon nagy nevű szakemberekkel.

[00:06:40]Igen, azért mondom, hog hogy nagyon nagy nevű szakemberek voltak benne, de mégsem tudtak megállapodási, nem merték el volt egy szavazás, amikor amikor érdekes módon bizon a szocialista vezetők szavazták le a tehát nagyon nagyon közel volt egyébként a vezetés nem merte megkockáztatni azt, hogy ebből legyen egy új alkat meg egy komoly koncepciót tettek el az asztalra és akkor és bemondták akkor az ellenzéket nagyon erőteljesen tehát ezt egy Igen.

[00:07:03]Igen.

[00:07:03]Ezért mondom, hogy az még egy reményteljes kísérlet volt ilyen szempontból.

[00:07:07]Aztán 2010-ben, amikor a Fidesz KDNP-nek lett kéthmada a parlamentben, akkor szóba került, hogy akkor itt a lehetőség arra, hogy most valakinek van ereje ahhoz, hogy átvigye a az elképzelését és legyen egy alkotmányő.

[00:07:20]És megalakult egy 45 főből álló alkotmánykötő eseti bizottság a parlamentben.

[00:07:25]Erről a bizottságról azt kell mondani, ezt is úgy valahogy kicsit így a közbeszédben elmossák ennek a jelentőséget, hogy ez egy komoly bizottság volt, de nem szakemberekből domináns, hanem parlamenti képviselőkből.

[00:07:36]és alcsoportokra osztakozott, tehát a leendő alaptörvényes fejezetei szerint államszervezet, alapjogok, hasonló témák szerint valahogy elk pénzügyek, közpénzügyek, tehát ilyen témák szerint csoportos a hat vagy hét albizottság volt.

[00:07:52]És ez a a Salamon László vezette bizottság letett az asztalra egy koncepciót.

[00:07:56]Ez a koncepció egyébként egy eléggé komoly munkaanyag volt, de ez egy kis tanulmány.

[00:08:03]Tehát ez nem egy norm szöveg volt, hanem egy kis tanulmány.

[00:08:05]És igazából ez alapján fogalmazta meg a három tagú szövegező bizottság azt a végleges verziót, amelyről szavazott a parlament, hogy ez milyen társadalmi vita előzte meg.

[00:08:15]Ez érdekes dolog, mert több hónapig, tehát meg volt hirdetve, csúnyán fogalmazva, hogy szakemberek, civil szervezetek, állampolgárok küldhetnek be szakvéleményeket és vagy vagy egyszerűen kívánok valamifta nemzeti konzultációs volt voltak bizonyos kérdések, amiket feltettek a választópolgárok.

[00:08:32]hogy egyfajta konzultáció megelőzte és ezek azért lesz nagyon nagy jelentőség erre az utókor erre a pár hónapos előkészítő folyamatra azt mondja hogy ez semmi ez nem volt alkalmas ez gyakorlatilag a nullával egyenértékű és ezért mondom hogy az én jelszavom hogy alkotmányos példamutatásra van szükség tehát mostantól nagyon nagy mostantól legbb ember úgy emlékszik erre hogy ez alkotmány úgy készült vagy az alaptörvény majd meg is fogom kérdezni hogy mi a különbsége egyébként az alaptörvény és az alkotmány között hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy hogy ezt ugye mondjuk jóf írta egy laptopon miközben közben utazott, nem tudom Brüsszel és Strasburg között, mint európai parlamenti Igen.

[00:09:07]És ezért emeltem ki, hogy a 45 tagú bizottság letett az asztalra egy munkaanyagot, amely nem volt norm szöveg, és elvileg Sier József és bizottsága az alapján szövegezte meg ezt a végleges verziót.

[00:09:18]egyébként nagyon-nagyon érdekes, hogy és ez is szerintem olyan tabudöngető kérdés, amiről ebben az értékes műsorban beszélnünk kell, hogy sokszor vádolják a felforgató alaptörvényt, mondják idézőjelben, hogy mennyi mindent megváltoztatott, átfá, hogy én sokszor azért bírálottam az alaptörvényt az ezt követő években, mert a kormányzati rendszer tekintetében semmit nem változtatott.

[00:09:40]Ez a 899-90-ben létrejött berendezkedés gyakorlatilag teljesen változatlan maradt az új alaptörvényben.

[00:09:48]Ez nagyon-nagyon érdekes.

[00:09:50]Igen.

[00:09:50]Ugyanakkor az nem tudom mennyire volt probléma, hogy ugye most már említettük, hogy a a áprilisi választás előtt a Tiszapárt egyértelműen ígéretet tett az alkotmányozással.

[00:10:00]Ezt kétség kívül növelni fogja a legitimitást.

[00:10:01]2010-ben pedig a Fidesz a kampányban erről nem beszélt.

[00:10:07]És ugye a formálisan megszerezte a felhatalmazást, hiszen a parlamenti kétharmaddal ezt megtehette.

[00:10:12]De hogy ez akkor probléma volt, hogy talán ez az egyik oka annak, hogy hogy nem érezte vagy nem érzi magának a a társadalom jelentős része magáak ezt az új alaptörvényt, és valóban mi a jelentősége annak, hogy alaptörvénynek hívták ezt, és nem alkotmánynak, vagy hívják?

[00:10:28]Nagyon-nagyon érdekes, mert voltak különböző tézisek, voltak olyan megszólók, akik azt mondták az alkotmányozással, hogy Magyarországonnak van egy alkotmánya, a történeti alkotmányai, mert a szovjet tankok árnyékában romboltak le idézőjelben.

[00:10:41]Legitim módon soha nem szavazott erről a magyar nép, és igazából ezt kellene helyreállítani.

[00:10:44]Úgy gondolom, hogy valamennyire erre a problémára reagált az, hogy az alaptörvény az gyakorlatilag, amit a német alaptörvény ezt a az elnevezést viseli, de az alkotmány fogalma az még tágabb, mint az alaptörvény.

[00:10:58]Tehát gyakorlatilag szinonim fogalom, de mégsem azonos értelmű szavak.

[00:11:01]Az alkotmány, alkotmányosság, ugye az előbb is utaltam rá, az többet jelent, mintogy országnak van egy írott alaptörvénye.

[00:11:08]Az azt jelenti valamennyire, hogy a a jogfolytonosságot vállalja, hogy legitim a rendezkedése, hogy az emberi jogokat, a nemzetközi legelismert emberi jogokat is kinyilatkoztatják, hogy az alapjogok nem csak egy katalógusát tartalmazza, hanem garancia rendszerét.

[00:11:24]nem győztem már akkor is felhívni a figyelmet, hogy az alapjogokat semmég kinyilatkoztatni az az nem jelent semmi jelentős dolgot, hanem az a jelentős, hogyha egy komolyan garanciarendszerrel támasztjuk alá, és ennek legfőbb eszköze, intézménye az alkotmánybíróság.

[00:11:39]Tehát az alkotmánybíráskodás is rendkívül jelentős egyébként ebben úgy gondolom, hogy az új alaptörvény most már lassan azt kell mondjuk a régi alaptörvény, de még mindig azt a nyelvvatlásból sokszor azt a szót használjuk még történékel ez egy új, tehát ugye az igen új alaptörvény, hogy ez az alaptörvény, ez gyakorlatilag az alkotmánybíráskodás tekintetében tartalmazott, majd még ha lesz időnk erről beszélhetünk előrelépéseket a régi alkotmányhoz és régi alkotmánybírósági törvényhez képest.

[00:12:08]Én úgy gondolom viszont, hogy ez egy kihasználatlan, kiaknázatlan lehetőség volt.

[00:12:11]Nem tudta az elmúlt 11 néhány év alatt azt a társadalmi problémát megoldani, aminek orvoslásának eszköze lett volna.

[00:12:20]A az, hogy a társadalmi jelentős része ugye nem érzi magának ezt a alaptörvényt, és valóban van egy ilyen igény, hogy legyen egy új legyen egy új alkotmány.

[00:12:32]Mennyire probléma az, hogy most is kicsit hasonló a helyzet, mint sőt talán rosszabb, mint 2010-11-ben, mert akkor azért az ellenzék formálisan részt vett az alkotmányozás folyamatában, nem szavazták meg az új alaptörvényt, meg kritikával illették, meg aztán később magát az egész folyamatot is sokan ugye illegitnek tartották, de legalábbis egy bizonyos szakaszáig ebben próbáltak részt venni és bizonyos javaslatokat be is fogadott egyébként a akkori tagú bizottságban a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt voltak számarányuk alapján.

[00:13:01]Ezt így van.

[00:13:01]Ezt meg kell hagyni.

[00:13:03]Igen.

[00:13:03]Na most viszont ugye a választáson vesztes pártok, vagyis leginkább a Fidesz, az gyakorlatilag előre deklarálta, hogy hogy illegitnek tekinti ezt az egész folyamatot, ahogy egyébként mondjuk a mindenfajta közjogi változtatást, hogy meg az új köztársasági elnök személyét is.

[00:13:16]Tehát felte feltehető, hogy semmilyen módon nem fognak ők például részt venni az alkotmányozás folyamatában.

[00:13:23]Ez úgy gondolom ez nagyon nagy probléma lenne.

[00:13:26]Tehát mindenféleképpen nyilván politikai érveket az ember átgondolhatna, megértheti, hogy valaki így gondolkodik, valaki úgy.

[00:13:33]De mindenféleképpen úgy gondolom, hogy ez egy történelmi lehetőség, hogy olyan alaptörvény legyen, amelyben gyakorlatilag majdnem mindenki egyetért, hogyha a nép is meg kell, hogy szavazza.

[00:13:42]Igen.

[00:13:42]Tehát hogyha előre bocsátjuk ezt népszavazás útján fognák véglegesen verdet mondani, hogy elfogadjuk-e az alaptörvényt vagy nem, akkor úgy gondolom, ez egy történelmi lehetőség, hogy minden párt megpróbálja maga elképzeléseit már itt legalábbis megemlíteni, legalábbis valamilyen koncepciót hozzáfűzni, és hogyha esetleg nem építik be azt, akkor még mindig vissza lehet hivatkozni útólag, ahogy hiába mondtuk, nem építették be.

[00:14:05]Úgy gondolom, hogy ennek nagyon nagy a jelentősége, mert hogyha a választópolgárok ennek tudatában döntenek, csak akkor fogják megszavazni az alaptörvényt.

[00:14:13]Az tényleg mindannyiunk alaptörvénye.

[00:14:16]Hiszek ebben, lehet, hogy egy naivitás, de valamennyire az állampolgárok bölcsességében én tényleg reménykedem, hogy egy olyan kikényszerérítő ereje van ennek a nyilvánosságnak, és olyan nyilvános vitákat folytatunk az alkotmányozásról, hogy nem lehet meg ez az alkotmány nem lehet csak jobb vagy baloldali, bár most már nagyon elkoptatottak ezek a fogalmak, nem lehet se kormánypárti, se ellenzéki, hanem valamennyire egy konszenzus fog tükrözni.

[00:14:38]Igen.

[00:14:42]Nem tudom mennyi van meghat a kormány többségnek azért a pontos elképzeléseit még nem ismerjük azon túl, hogy hogy szeretnének alkotmányozni ugye megindítani ezt a folyamatot, hogy azt hallottuk, hogy hogy ősszel valami ebben az ügyben már történik.

[00:14:54]Hát most már eléggé benne járunk az őszben.

[00:14:58]Egyelőre legalábbis így most a mai napig, amikor beszélgetünk, én én forgatókönyvet még nem láttam a Tiszapárt, vagy a akkor a parlamenti többség részéről, hogy hogy néz ki, hogy gondolják ők ezt a ezt a folyamatot.

[00:15:11]Egyáltalán most nem tudom, hogy talán érdemes ugye egy ilyen két éves időintervallumbó gondolkodni, hogy hogy nyilván ö egy új alkotmányt elfogadnának akkor vagy akár népszavazással, azt nyilván azért meg kell előznie a még a még a következő választás előtt meg kell, hogy ez történjen.

[00:15:26]Ez nyilvánvaló.

[00:15:27]Mondjuk ez a két év ez ez a két év egyébként ez úgy egy ez egy reális idő egy ilyen munkához.

[00:15:33]Én úgy gondolom, hogy reális és pontosan azt tartom pozitívumnak, értéknek, hogyha nem elsietett az alkotmányzadás.

[00:15:39]Ebben nem látok problémát, hogy húzódik a folyamat, hogy ha nagyon átgondolt lesz, akkor annál jobb, hogyha mondjuk két-három év alatt fogadják el.

[00:15:46]Igen.

[00:15:46]És ugye beszélünk, hogy ennek a végpontja egy népszavazás lenne.

[00:15:47]Ugye ezt meg is ígérte a a Tiszapárt is, és nyilván ebből már nem nagyon lehetne kihátrálni, hiszen azzal gyakorlatilag az egész legitimitása már eleve megkérdőjeleződne az alkotmánynak.

[00:15:55]De mi nyilván az, hogy ez egy jutunk el odáig?

[00:16:01]Nyilván ez a kérdés is felvetődik, hogy ki é az alkotmányozó hatalom.

[00:16:05]Úgy a Fidesz azt gondolom, hogy erre elég egyértelmű választ adott, hogy a parlamenti kétharmad joga és lehetősége és felelőssége, ha úgy gondolja alaptörvényt alkotni.

[00:16:16]És úgy tűnik, hogy a Tiszapárt nem teljesen ezt képviseli, tehát hogy ők mást is be akarnak ebbe vonni, de ugye szok föl szokott vetődni időről időre, hogy akár egy, nem tudom, valamifajta alkotmányöző nemzetgyűlés is létrejöhet, ami mondjuk így kicsit párhuzamosan a az országgyűléssel, hogy kié vagy vagy önmagából a népet lehet nevezni az alkotmányozó hatalomnak?

[00:16:36]Ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen az a hatalommegosztás fogalmának kikristályosodásakor, a felvilágosodás korában még az alkotmányozó hatalom az elküldt a törvényhozó hatalomtól.

[00:16:46]És én ezt az elmúlt évek tekintetében egy óriási problémának érzem mind elméleti, mind gyakorlati szempontból, hogy egy alkotmányozó és egyben törvényohozó hatalom bármit megtehet, és gyakorlatilag a a maga által alkotott alaptörvényt utána bármikor módosíthatja, gyakorlatilag a a politikai helyzethez igazítva.

[00:17:04]Tehát ilyen szempontból természetesen célszerűben egy külön alkotmányozó hatalom, de a magyar közjogi hagyományoktal ez pedig idegen.

[00:17:12]Tehát igazából ilyen szempontból én úgy gondolom, hogy egy bölcs középút talán, hogyha szakmai elemeket, társadalmi tényezőket bevonnak az alkotmányozásba, de az tény és való, hogy a jogfolytalosság jegyében ez az alörvény csak akkor születhet meg, vagy alkotmány, vagy bárhogy is nevezzük, hogyha a mostani parlament jóváhagyásot adja, mert a jelenlegi hatályos szabályok alapján az alkotmányozó hatalom a parlamenté, és még nem is szabad róla népszavazást tartani semmilyen alkotmány joggal, alkotmányosság Ályos alaptörvényt.

[00:17:50]Tehát nyilván nyilván a parlament lesz az, amelyik népszavarásra fogja bocsátani azt a szöveget, ami ami ami így vagy úgy elkészül.

[00:18:00]Még visszatérve a jelenlegi alaptörvényre, ugye akkor a Fidesznek nagyon volt egy nagyon sokat idézett ígérete meg jelzője, hogy ez egy gránit szilárdságú alaptörvény lesz.

[00:18:08]Most ezt a maguk sem tartották ezt be, mert ugye ha jól emlékszem, talán 15 alkalommal módosították ez alatt a 11 néhány év alatt, ami azt hiszem, hogy soknak számít.

[00:18:21]Pláne, hogyha gránit, miért nem lett ez gránit szilárdság?

[00:18:24]Ugye ezek szerint maga a a ezt az ezt létrehozó politikai erő sem gondolta ezt komolyan.

[00:18:32]És nyilván az mindig föltől az a kérdés, hogy mennyire volt indokolt hozzányúlni az alaptörvény.

[00:18:35]Ez előbb-utó el inkább úgy tűnt, hogy hogy ilyen gyakorlatilag ilyen napi politikai céloknak volt alárendelve az alkotmányozás.

[00:18:42]Igen.

[00:18:42]Erre utaltam az előbb, hogy nem jó a gombhoz varni a kabátot.

[00:18:44]Tehát hogyha a parlamentnek megvan az a lehetősége, hogy bármikor módosíthatja az alaptörvényt, hiszen nem csak törvényhozó hatalom a parlament, hanem alkotmányozó hatalom is, akkor óhatatlanul kiengedjük a szellemet a palacból, és óhatatlan napi politikához kezdjük igazítani az alaptörvényt, ami nagyon nagy probléma.

[00:18:59]Van egy mondás, rendeleteket hónapokra, törvényeket évekre, alkotmányokat emberöltőkre készítünk.

[00:19:06]Ez terjenget még a 2010-es években, de nagyon nagy probléma, ha az alaptörvény nem garantálja önmaga szilárdságát.

[00:19:13]Tehát ez az egyik legfontosabb koncepcionális kérdés lesz szerintem az alkotmányad során, hogy a leendő alkotmányt majd hogy lehet később módosítani?

[00:19:21]Mondjuk ahhoz majd kell egy külön alkotmányozó nemzetgyűlés, amelyet elkülönve a parlamentől kell összehívni, vagy mindig minden egyes módosítás meg kell a nép szavazzon.

[00:19:29]Én ezek költői kérdések mindenféleképpen választ kell adni, mert hogyha a parlament utána bármikor egy csettintésre módosíthatja a saját maga által alkotott alaptör, még akkor is, ha a nép azt megszavazta, akkor az jelentős probléma, mert hogyha pár év alatt 15-szor vagy 16-szor módosítják, akkor gyakorlatilag gránit szilárdságból semmi nem lesz.

[00:19:48]Tehát ilyen szempontból úgy gondolom, az egyik legfontosabb kérdés az alkotmányzás során, hogy az a később megszületendő alkotmányt, azt majd hogy lehet módosítani?

[00:20:05]Júliusban interjút adtál az lapunknak.

[00:20:08]Albert Enikő kolléganők készítette.

[00:20:08]Ezt a magyar hangban jelent meg.

[00:20:10]Ö ami reflektált arra, hogy a Tiszapárt, a Tiszapárt parlamenti frakciója, a parlamenti kétharmados többsége ugye már élt azzal a lehetőséggel, amit ugye a Fidesztől megörökölt, hogy hogy a parlamenti kétharmad át tudja írni az alaptörvényt.

[00:20:25]És ez a konkrétan a 17.

[00:20:28]alaptörvény módosítás idején beszélgettetek.

[00:20:30]Ennek az interjúnek a címe sokat mondó volt.

[00:20:33]Azt mondtad, hogy ha ha korlátozzák a hatalmat, az az önkényellen hat.

[00:20:35]Ugye ezt az alkotmány módosítást ugye az ellenzék, az új ellenzék valamifajta önkényuralmi lépésként értelmezte.

[00:20:45]Elsősorban is azt, hogy elmozdította a köztársasági elnököt, Súlyok Tamást.

[00:20:50]És akkor egy olyan szó volt arról, hogy mennyiben felel meg ilyen alkotmányos normáknak, hogy hát olyan különösebb indoklás nem fűzött hozzá, mármint az alkotmányozó hatalom a parlament ehhez.

[00:21:01]gyakorlatilag egy mondatban elintézték, hogy ahogy ez az alaptörvény módosítás hatályba lép, megszűnik a köztársasági elnöknek a mandátuma.

[00:21:09]Igen, ez a sak által nagyon érzelmileg túlfeszített téma.

[00:21:11]Ez szakmailag úgy közelíthető meg szerintem objektív, hogyha az előző gondolataimhoz visszatérek.

[00:21:17]Tehát pontosan ezért jelentett óriási gondot, hogyha a törvény hozzó meg az alkotmyozó hatalom egyes ugyanaz.

[00:21:22]És ráadásul kialakult az elmúlt 16 évben az a gyakorlat, hogy a parlament mer ezzel élni, nagyon is él ezzel.

[00:21:29]És hogyha elkezdi, egyik folytatja a másik.

[00:21:31]Tehát úgy gondolom, hogy ez gyakorlatilag egy olyan problémakör, amelyet csak úgy lehet orvosolni, hogyha a leendő későbbi alaptörvény módosítása az egy sokkal összetebb folyamat.

[00:21:41]Ú, hogyha tehát nem győzöm kiemelni, hogyha adott szituációhoz kötik magát az alaptörvényt, mindig a gombhoz varják a kabátot, akkor az óhatatlanul ilyen átpolitizált helyzetekhez fog vezetni, amet már a szakmailag nagyon-nagyon nehéz megítélni tényleg.

[00:21:54]És úgy gondolom, hogy a a szakmai objektivitás letéteményese az, hogy legyen egy olyan alaptörvény, amelyet a szakma készít elő, és utána pedig kifejezetten több lépcsős folyamat a módosítása.

[00:22:09]Igen.

[00:22:09]Ennek az alaptörvény módosításnak ugye nem csak ez volt a része, hogy a köztársaság elnökkel mi történik, hanem ugye mandátumkorlátozások voltak.

[00:22:17]Egyrészt a miniszterelnöki mandátum.

[00:22:17]És nyilván ez a kijelentés elsorban erre vonatkozott, hogy ez ugye önmagát is korlátozta a hatalom.

[00:22:22]Ugye hát ha a miniszterelnök, aki most lépett hivatalba, maximum nyolc évig lehet, tehát hogy hogy akármi történik, tovább nem maradhat pozícióban.

[00:22:30]De azért azt már sokan vitatták, hogy hogy ez nem a hatályba lépéstől ketyeg ez a két mandátum nyolc év, hanem 90-től.

[00:22:37]Tehát ez ugye konkrétan például a korábbi miniszterelnököt gyakorlatilag kizárja Orbán Viktort ebből a versenyből.

[00:22:43]Plusz ugye a képviselői 12 éves, a képviselői mandátum 12 éves felső határa is vitákat váltott ki.

[00:22:51]Ezeket te mennyire tartod, hogy mondjam, a elfogadható vagy támogatható alkotmányjogi szempontból védhető lépéseknek?

[00:23:01]Mert ebben az interjúban is kiemeltem, hogy van egy probléma, ami gyakorlatilag nem annyira él a köztudatban, vagy nem annyira szoktunk beszélni róla, hogy a miniszterelnöki jelölt személyiről lényegében a választópolgárok nem szavaznak.

[00:23:14]minelnök jelöltje kinek lehet a köztársasági elnöknek.

[00:23:25]És gyakorlatilag attól függetlenül, hogy melyik párt nyer, nyilván hogyha valakinek kétharmados többsége lesz a parlamentben, akkor ez egy egészen más fejez, mint ahogy az előbb már elég sokat beszéltünk róla.

[00:23:33]De hogyha nincs egyértelmű győztes, akkor még mindig ott a köztársasági elnök mozgásere, hogy kit jelöl miniszterelnöknek.

[00:23:38]Tehát gyakorlatilag ez a ez a lépéssorozat, amiről beszéltünk, ez nem is annyira a választópolgárok korlátozása, hanem inkább az államfőjé.

[00:23:46]Tehát ezért tartom összetettek.

[00:23:49]Nyilván lett volna többféle verzió, amiről vitatkoztak a parlamentben.

[00:23:52]Lett volna olyan verzió is, hogy csak innentől hatályos.

[00:23:54]Ezeken el lehet gondolkodni.

[00:23:56]Nyilván az új alkotmány előkészítésekor minden lehetőséget számba kell venni, hogy a lehető legdemokratikusabb megoldás szülessen.

[00:24:03]Igen.

[00:24:03]Igen.

[00:24:03]Csak itt sokan azt mondják, hogy itt mégis csak azért a politikai verseny egyfajta korlátozása ez.

[00:24:06]Bár tudom gondolom azt is mondtad ebben, hogy hogy az, hogy valaki esetleg nem lehet képviselő jelölt vagy akár miniszterelnök, ettől még a közéletben nagyon sok pozícióban részt tud venni.

[00:24:18]Tehát hogy hogy nyilván hát mondjuk Magyarországon kevés példa volt erre, de szomszédos országban sokszor láttunk példát arra, hogy valaki miniszterelnöksége után köztársasági elnök lesz, vagy fordítva, vagy valami nemzetközi pozícióba, európai uniós pozícióba kerül.

[00:24:30]Tehát igazából erre léteznek megoldások.

[00:24:33]Nyilván ismétem, hogy egyelőre nincs verseny, amit korlátozzon.

[00:24:38]Tehát hogyha esetleg egy új alkotmány ezt újra gondolja, akkor minden eshetőséget számba kell venni, hogy a lehető legdemokratikusabb megoldás szülessen, akár még erre egy választópolgárok körében lefolytatott egyeztetéssel el tud képzelni.

[00:24:49]egyébként vannak lehetnek tabuk témák egy alkotmányozás során, tehát úgy gondolom, úgy értem, hogy hogy érdemes tényleg az alapokig visszamenni és minden kérdést feltenni, mondjuk kezdve onnan, hogy talán az, hogy mi Magyarország fővárosa, az talán nem kell, de mondjuk az államforma kérdése evidensnek tűnik.

[00:25:06]De éppen egyébként Buzsé Róbert is megemlítette az interjúban, hogy hát végülis ha belegondolunk, akkor Magyarország mondjuk ugye az 1000 éves történelmesán a legnagyobb, leghosszabb ideig ugye királyság volt Magyarországon.

[00:25:16]És hogyha mondjuk Nyugat-Európára tekintünk, akkor azt látjuk, hogy tehát, hogy ez, hogy a a királyság és a köztársaság az nem, hogy mondjam, nem fedelthető meg a diktatúrának és a demokráciának, tehát nagyon jó alkotmányos monarchiák működnek.

[00:25:31]Tehát, hogy például ilyen kérdést érdemes-e felvetni?

[00:25:35]Igen, érdemes minden kérdésről beszélni és tényleg tabú döngető témákat felvetni és elmagyarázni a választópolgároknak, sőt bevonni őket is, miután már kellő információ birtokában van bevonni a döntéshozatalba.

[00:25:45]Én is úgy gondolom, hogy lehet, hogy ez meglepő számból vetted ki a szót egyébként ezzel a monarchia kérdéskör, hogy királyság vagy köztárság, hogy ezt talán a a mondjuk alkotmányok nem annyira érdeklődők, nem veszik le így rögtön, vagy nem jön le számukra elsőre, aki nem annyira foglalkozik a közélettel, hogy kevesebb, sokkal, sokkal kevesebb múlik az államformán, mint a kormányformán.

[00:26:06]Tehát egy parlamentáris rendszer legyen prezidenciális vagy valami középút félprezidenciális, az sokkal sokkal döntőbb a közélet folyamataiban, mint az, hogy a szimbolikus, protokolláris, jelképes államfő az most király-e vagy valamilyen monarha, vagy köztársasági elnök.

[00:26:25]Tehát igazából lehet, hogy elsőre ezt tűnik a legfontosabb kérdésnek, de a napi hatalomgyakorlás folyamata tekintetében pedig abszolút másodlagos vagy sokadlagos összetevő.

[00:26:37]Akkor nézzük meg mondjuk egy egy alkotmányos intézményt, amit szerintem a vitákban, amit a közvélemény is úgy szokott követni, nagyon sokszor előkerül, az az alkotmánybíróság.

[00:26:45]Igen.

[00:26:46]Az alkotmánybíróságnak a jogkörét azt jelentősen szűkítette a a Fidesz többség, ezt tudjuk.

[00:26:52]Sokan azt mondják, hogy az egy az egy kulcs pont volt, amikor elfogadták azt az alaptörvénymódosítást, hogy alaptörvénymódosítást ugye tartalmilag nem bírálhat felül az Alkotmánybíróság.

[00:27:06]Ugye ez volt, ami miatt egyébként Sullyok Tamás aláírta a saját távozását eredményező alaptörvénymódosítást, mert ez a logika alapján ő sem tehetett mást, és ezt az alkotmánybíróság is, bár nem egyhangúlag, de elfogadta most.

[00:27:18]Tehát például te az alkotmánybíróság nakak milyen jogkört szánnál?

[00:27:24]És ez azért is érdekes kérdés, mert téged nemrégiben jelöltek alkotmánybírónak, ugye a mi hazánk jelöltje voltál.

[00:27:30]Ög a tiszta párt másb másokban gondolkodott és így így szavazott a parlament, de a meghallgatáson ott két személyt említettél, aki a te gondolkodásodra vagy felfogásodra nagy hatással van.

[00:27:41]Az egyik Sólyom László, a másik pedig Pokol Béla.

[00:27:47]És én az emlékeim szerint ők pontosan az Alkotmánybíróság szerepe és az alkotmánybajóság felfogása tekintetében hát nagyon eltérő álláspontot vallottak.

[00:28:02]Ugye Solly László, mint az első alkotmánybírósági elnök, ugye hozzáfűződik ez a láthatatlan alkotmány.

[00:28:08]Kérdésköre ő bizonyos kérdéseket az alkotmányra hivatkozva, ha úgy tetszik politikai kérdéseket is eldöntött, vagyis az ő által vezetett alkotmánybíróság a 90-es évek elején.

[00:28:15]És ezt például Pokol Béla eléggé nehezményezte, hogy hogy ezzel túlterjeszkedik a hatalmán, hogy kvázi alkotmányozó hatalomként viselkedik az alkotmánybíróság.

[00:28:25]Igen.

[00:28:25]Először is hozzákeltem valóban, hogy alkotmánybírónak jelöltek.

[00:28:28]Én pártfüggetlen jelölt voltam abszolút.

[00:28:32]Tehát igazából pont azért gondolkoztok a személyemben, mert pont ennek a szakterületnek vagyok a professzora.

[00:28:35]És volt egy olyan reményteljes légkör, tényleg egy pártok fölötti konszenzus születik, és gyakorlatilag egy mindenki által elfogadott jelölt leszek.

[00:28:43]Végül amikor én elválltam a jelöltséget, akkor a kormánypárt már kinyilatkoztatta, hogy kiket akar alkotni, amire.

[00:28:49]Tehát úgy gondolom, hogy akkor az a folyamat már gyakorlatilag lezárult, nem volt jó az időzítés.

[00:28:53]nyilván a bizottságban és a meghallgatásán fölmerült, hogy ez most egy ilyen helyzet, később majd még erre vissza visszatérnek, hiszen lesz még később is jelölési folyamat, de én mindenféleképpen következetesen azt vallom, amit már sok éve és ebben az egyben vagyok kénytelen kvázi ellentmondani, hogy az alkotmánybíróság hatásköreit egy szempontból nemhogy nem szűkítettem, jelentősen bővítette az alaptörvény az új alkotmánybírósági törvény, csak az alkotmánybíróság nem élt kellő bátorsággal ezzel a hatáskörrel, és ez pedig a valódi alkotmányogi panasz, tehát Tehát ennek az a jelentősége, az a lényege, hogy korábban az alkotmány bírósnál csak akkor volt hatáskör eljárni alkotmányogi panasz ügyében, hogyha maga az alkalmazott jogszabály volt alkotmányenes.

[00:29:33]A valódi alkotmányjogi pannas azt jelenti, hogy egyedi konkrét tényleges ügyekben, bírói ítéletek tekintetében dönt az Alkotmánybíróság, hogy egy bírói döntés sértette alapjogot vagy nem.

[00:29:46]Tehát nem győzöm hangsúlyozni, aki szakmailak egy kicsit is foglalkozott az témával, az ez az érti, hogy mekkora óriási jelentősége van ennek, hogyha egy szép elvont elvi kérdésre mondhat-e az alkotmánybíróság vem, mintha egy jogszabály leírt ötödik paragrafus negyedik bekezdése ellentmond-e a szent jogállamiság elvűnek mondom direkt patetikusa, vagy meg húsba vágóan, hogy a Mari néni ingatlanját elbirtokolták-e vagy nem, örökölte-e a Gips Jakab vagy nem.

[00:30:09]Tehát gyakorlatilag ilyen szintű ügyekben is dönthetett az alkotmánybíróság.

[00:30:14]És gyakorlatilag ők azt az álláspontot tették magukével, hogy gyakorlatilag szinte semmilyen ügyet nem fogadnak be.

[00:30:22]Ha jól emlékszem az arányra 100-ból egy sincs a befogadott a tényleg érdemben bírált alkotmányogi panaszok aránya.

[00:30:27]És úgy gondolom, hogy tényleg egy gátat kell szabni.

[00:30:31]Tehát az alkotmánybíróság nem egy negyedik vagy ötödik jogorvosati fórum egy polgári vagy egy büntető ügyben.

[00:30:37]Nem a kúrja a legfelsőbb bírói szint fölött még egy bíróság.

[00:30:39]De én úgy gondolom, hogy a befogadott ügyek aránya mégis rendkívül csekély volt.

[00:30:43]Tehát túlzottan csekély.

[00:30:44]Tudok olyan ügyekről, amely nagyon alapos előkészítés mellett nagyon-nagyon megfontolt alapjogi dogmatikával nyújtottak be és fogalmaztak meg, és mégis gyakorlatilag egy formanyomtatvány utasították vissza.

[00:30:56]Látszott, hogy érdemen meg se nézték, hogy gyakorlatilag az alapjogi jelentőségű, alkotmányogjagi jelentőségű kérdés vagy nem.

[00:31:03]És úgy gondolom, hogy ez az, amire föl kell hívnunk a figyelmet az alkotmányelőkészesen, hogy ez egy pozitív lépés lett volna az alaptörvény részéről.

[00:31:11]Ez egy előrelépés lett volna.

[00:31:13]A német mintához igazította volna a magyar alkotmánybíráskodás rendszerét.

[00:31:17]Az alkotmánybírósági törvény is ezt garantálta, de valahogy nem annyira mert a testület ezzel élni.

[00:31:21]Tehát ezt valahogy mindenféleképpen át kell gondolni szerintem az alkotmányzasson, hogy ez a jogintézény maradjon, sőt további biztosítékokkal támasszuk alá.

[00:31:32]De az alkotmpánbírnak azt a azt a szerepét, hogy a hogy egyfajta ellensúlya legyen a kormánytöbbségnek, a törvényhozásnak, azt azt inkább erősíteni kellene, vagy vagy nagyjából ez márhat, ahogy ahogy most kialakult.

[00:31:46]Én úgy gondolom, hogy az elvis síkon kialakított rendszer az megfelelő, tehát a a centralizált, elkülönt alkotmánybíráskodás híve vagyok én szakmailag.

[00:31:53]Nyilvánvalóan, hogyha nincs korláttoz az alkotmánybíróság hatásköre és eljárad valódi alkotmányagi panasz ügyében is, tehát ahogy az előbb mondtam, egyedi konkrét bírói ügyek tekintetében, akkor az egy megfelelő szervezet.

[00:32:05]Ebben nagyon jó zsinor mérték a német alkotmánybíráskodás, illetve ezt néztem meg gyakorlatilag a világ összes államában szinte összehasonlító elemzéssel.

[00:32:13]A letrendszer ilen, tehát a kommunizmus leküzdése után a Lettország, Litvánia fantasztikus jogállami fejlődést produkált ezen az úton is, de szomszédos államokban és Csehországban is vannak hasonló jogintézek.

[00:32:25]Tehát az alkotmányogi panasz az, ami szerintem még tovább erősítendő, de az alkotmánybíróság én úgy gondolom, hogy helyén van a hatalommegosztás rendszerében, és egy leendő alkotmányban is hasonló lenne a zsinormértékáspontom szerint.

[00:32:39]Értem.

[00:32:39]Világos beszéd.

[00:32:39]Akkor még mindig az alapoknál maradjunk.

[00:32:41]Mondjuk tételezzük fel, hogy tisztáztuk az államforma kérdését, és akkor marad a köztársaság.

[00:32:46]Akkor mi van?

[00:32:46]A köztársasági elnöki intézmény is marad.

[00:32:52]Milyen érdemes-e hozzányúlni például a köztársasági elnök jogköréhez?

[00:32:54]És hát azért a kampányban erőteljesen elhangzott a a közvetlen elnökválasztásnak is a azt nem mondom, hogy ez így ilyen kőbeviset ígéret volt, de azért inkább afelé mozdult el talán a Tiszapárt is, hogy ezt támogassa.

[00:33:07]Igen, valóban amikor Súlyog Tamás leváltását gyakorlatilag határozott verdikt tént a kormánytöbbség kijelentette, kinyilatkoztatta, én bevallom, azt hittem személy szerint, hogy ezt úgy fogják keresztülvinni és megindokolni, hogy egy népáltali választást vezetnek be, mert az úgy gondolom, hogy gyakorlatilag ilyen szempontból vitathatatlan lett volna.

[00:33:26]De akkor ezt a kérdéskört végül is halasztották, ön értelem, hogy majd az új alkotmány előkészítésekor erre visszatérünk.

[00:33:35]És úgy gondolom, hogy ez egy örök dilemma már a rendszerváltozás óta, hogy népáltal választás vagy parlament által választás.

[00:33:40]Én sokáig a népáltali választásban gondolkoztam még nagyon fiatal kezdőkutató koromban.

[00:33:44]Egy érv szól nagyon-nagyon ellene.

[00:33:47]Tehát hangsúlyozom, hogy ellene.

[00:33:50]Az az egyetlen érvszól ellene, hogy az úgymond pártfüggetlennek szánt nemzet egységet megtestéstő köztársasági elnök így egy kampányba sodródik beleteg gyakorlatilag szinte a pártpolitika küzdőtér programot hirdetnék.

[00:34:03]Így van.

[00:34:03]Tehát kérdés, hogy egyébként van milyen eszközei vannak arra, hogy egy programot megvalósítson vagy kiálljon mögötte, hogy kampányolhat milyen intézményekkel satöbbi.

[00:34:10]Ezek költői kérdések, de egyértelműen jelzik, hogy pártfüggetlen az már nem lehetne, aki egy választásra indul.

[00:34:16]De tegyük hozzá, hogy a jelenlegi rendszerben is már egy elkoptatott fráissá vált, hogy a köztársasági elnöknek nincs politikai felelőssége, több köztársasági elnök lemondásra kényszerült, vagy leváltották.

[00:34:27]Tehát gyakorlatilag annyira átpolitizáltá tették sajnos ezt a jogintézményt, amit én nagyon-nagyon sajnálak.

[00:34:32]Ezt nem győzöm hangsúlyozni, hogy gyakorlatilag innentől már az, ha a nép választaná, az nem nem okozna jelentős többletprémát.

[00:34:39]Tehát a a legitimációs oldal viszont óriási előny lenne, ha visszaadnánk azt a jogot az embereknek, ami soha nem volt sajnos a magyar emberekkel, hogy megválasszák ön maguk államfő.

[00:34:50]Tehát erről az oldalról viszont legitimitási oldalról viszont egy nagyon komoly előrelépés lenni az új alaptörvényben.

[00:34:57]És egyébként egy közvetlenül választott köztársasági elnök esetében az automatizmus, hogy a jogköreit is valamilyen szinten növelni kell.

[00:35:03]Nyilván már ez egy ilyen, ha nem is prezidenciális, de egy félprezidenciális rendszer felé mozdulnánk elég is.

[00:35:10]Nagyon jó kérdés.

[00:35:10]nemzetközi összevetésben az osztrák modell az, amelyik olyan hasonló jellegű, mint a magyar, és mégis a nép választja az államfől.

[00:35:17]Egyébként az az aranyszabály, amit említettél, vagyis hogyha ha nép választja, akkor erősebbek számottevők hatáskörei.

[00:35:23]Viszont az én kutatásomnak van egy olyan iránya, amelynek az a lényege, hogy a köztársaság elnök hatásköreinek erősségét tekintve van egy középszint a félprezidenciális és a parlamentáris között.

[00:35:36]hangsúlyozom.

[00:35:38]És például a balti államok, Lettország, Litvá, Észtországa, ahogy az előbb dicsértem a kommunizmus utáni jogállami fejlődésüket, ők bevezettek egy olyan modellt, én ezt egy középnak tartom, a parlamentáris ugyan a rendszer, tehát még csak nem is félprezidencel, de az államfűnek mégis vannak olyan jogosítványa, hogy nem annyira aktív napi közigazgatásán olyan kontrolláló hatáskörei, amel valamennyire ki tudja egyensúlyozni a hatalmiak működését.

[00:36:03]Tehát a mostanel talán valamennyi erősebb hatásköröket el tudnék képzelni még úgy is, hogy a rendszert nem alakítják át.

[00:36:08]Tehát még a még csak egy félprezidenciális irányba se mozdulunk, vagy hát elmozdulunk abba az irányba, de a félprezidencializmus szintjén én semmiképpen nem érném el, de az, hogy erősítsék az államfőásköt, azt abszolút el tudom képzelni.

[00:36:20]Akkor még egy ilyen tabú kérdés, hogy ha a magyar történelemben visszatekintünk, akkor a inkább a a vagyis hát hosszú időnk mondjuk a két kamarás parlament is működött.

[00:36:30]És egyébként erre is a nemzetközi példák nem lehet butaságot mondok, de talán minthogyha több lenne egyébként, mint mint mint a simán egy kamarás parlament.

[00:36:39]Ennek, hogy mondjam, van van-e realitása?

[00:36:42]Azon túl, hogy mondjuk vitatkozni érdemes róla, de van-e olyan érv, ami kifejezetten amellett szól, hogy Magyarországon is érdemes lenne?

[00:36:49]Nyilván ez a hatalom megosztás rendszerét erősíteni, ez nyilvánvaló, hiszen mondjuk, ha egy törvényvaslatot meg kell erősíteni mondjuk a felső háznak bizonyos feltételekkel, akkor az egy plusz fék.

[00:36:59]Ez így van.

[00:36:59]Tehát ez a gyakorlatilag a törvényhozó hatalomi ágon belül is már hatalommegosztást tételezne.

[00:37:02]Én magam sok szempontból támogatandó ötletnek tartom, és ez is olyan kérdés, amiről beszélni kell a társadalomban, a közéletben, nem csak a szakmai közéletben, hanem a civil társadalomban is, hogy a az állampolgárok ezt támogatnák, hogy a nemzet oldaláról ennek mekkora legitimitása lenne.

[00:37:17]Úgy gondolom, hogy sokan egyszerűen elintézik ezt a kérdéskört az ó Magyarország nem szövetségi állam meg már nem avi történeti kategóriában kell gondolkodni.

[00:37:27]Mivel én nem értek egyet, hangsúlyozom, de hogyha idehozzuk példának a az írszenátust, tehát írország szenátusát, akkor azt mondtuk, hogy vannak olyan, tehát nem szövetségi államok, aminek mondjuk korporatív, szakmai alapú második kamarája van.

[00:37:41]Szlovén államtanács, bár államtanácsnak hívják, de az is egy második kamara.

[00:37:44]Tehát nemzetközi összevetésben kijelenthetjük, hogy jó mondtad, helyesen mondtad, hogy jó pár államnak, amely nem szövetséggelen, vagy nem csupán a történeti hagyományokat folytatja, hanem a a jövőre is orientálódik a múlt mellett, használ kétkamarás parlamentet, vagy alkalmaz kétkamarás parlamentet.

[00:38:01]Én úgy gondolom, hogy ezen is el lehetne gondolkodni.

[00:38:05]Én magam szakmailag tudnám támogatni ezt.

[00:38:08]Értem.

[00:38:08]a népszavazás intézmények az átgondolása.

[00:38:10]Ugye most én úgy, tehát hogyha megnézzük az elmúlt 30 valahány év történetet, akkor akkor azért ez a népszavazás egyre inkább gyakorlatilag a mindenkori hatalomnak az eszköze lett.

[00:38:23]Talán a 89-es né négy igenes népszavazás volt az utolsó.

[00:38:25]Na de hát az még egy előző rendszerben volt, ahol a alulról mond mondhatjuk úgy többé-kevésbé alulról, tehát az ellenzék által kezdeményezett ügyben tartottak népszavazást.

[00:38:37]Ö és egyébként nagyon szűk a tárgykör is, vagy nagyon nagyon behatárolja lehetőség, hogy ugye alkotmányt érintő kérdésekről nem lehet népszavazást tartani.

[00:38:45]Tehát bizonyosen azt is mondhatnám, hogy ez igazán fontos kérdésekről.

[00:38:49]Ö nem lehet, hogy hogy érdemes ezt, ha nem is mondjuk így a klasszikus vagy sokat emléket svájci modellbe átmenni, de hogy itt itt itt van mozgástér, vagy érdemes lenne átgondolni, hogy hogy növelni, megkönnyíteni azt a lehetőséget, hogy akár az állampolgárok egy csoportja népszavazást kezdeményezzen, és akár sikerre viheti egy ilyen kezdeményezést.

[00:39:12]Én úgy gondolom, hogy ezen is el kell gondolkodni nagyon komolyan.

[00:39:13]Ö pontosan, hogy említetted, hogy az egyik jelentős probléma akkor, hogy magával az alkotmánnyal kapcsolatban semmilyen népszavazást nem lehet indítványozni.

[00:39:20]És ha körbenézünk a nagy világban, akkor a legtöbb országban, ahol van népszavazás elsőre főleg az alkotmány összefüggő kérdésében szoktak népszavazást tartani.

[00:39:31]Tehát én ezt a kaput valamilyen módon lehet, hogy kinyitnám, viszont úgy, hogy ott megnövelném a kezdeményezők számát, tehát a kötelezőn elírt kezdeményezők számát 200000 helyett, ami egyébként méltányos szám, én úgy gondolom, hogy felvinném ezt a a küszöböt és mondjuk 500000-re vagy 1 millióra tenném ezt a mércét, de valamilyen módon ezen is el kell gondolkodni tovább azon is, hogy a kizárt tárgyköröket még egyértelműben fogalmazzák meg, mert tehát kritikusan azt kell akár önkritikusan mondani, hogy az MVB-nek és az Alkotmánybánybíróságnak és a kúrjának és a gyakor akkor nagyon megszorító, de azért, mert a az alaptörvény betűjét próbálja alkalmazni, tehát ezeket a kizárt tárgyköröket is valamennyire felül kell vizsgálni szerintem.

[00:40:09]Nemzetközi összevetésben egyébként Magyarországon nem szűk a népszavazás lehetősége annyira.

[00:40:14]Tehát kevés államban van, mondjuk sokszor emléket Litvániában is van hasonló jellegű, Szlovéniában is van hasonló jellegű.

[00:40:23]A költségvetési pénzügyi kérdések általában egy kivett kizárt tárgykört jelentenek.

[00:40:28]Azt többször már felvetettem, hogy kristálytisztává kell tenni, hogy mit jelent az, hogy költségvetési vonatkozást.

[00:40:34]Ezt egy kicsit pontosabban fogalmaznám meg.

[00:40:36]Meg még egy probléma, hogy két oldalról is egyértelműnek kell lenni a népszavazásra feltett kérdésnek.

[00:40:43]Választópolgári és jogalkotói oldalról.

[00:40:46]Tehát, hogy érthető kell, hogy legyen az átlag állampolgár számára és érthető kell legyen utána a népszavazás sikeresni a parlament számára és akkor, hogyha győznek mondjuk az igenek vagyek, akkor milyen törvényt alkosson.

[00:40:57]És úgy gondolom, a két kategória pár az nemhogy nem rímel egymással, hanem éppen ellentmond egymásnak, mert hogyha valami egyszerűen van megfogalmazva, konyhynyelven úgymond, hogy bárki megértse, akkor a szakmai dogmatika szerint nem elég cizellált, nem elég pontos.

[00:41:11]Tehát valamennyire erre a problémára is választ kellene adni.

[00:41:16]Mindenféleképpen ezen én is dolgozom, hogy milyen alternatívák képzelhetők el, de annak ellenére, hogy papíron a népszavazás nagyon helyén van, rendben van Magyarországon, nemzetközi összevetésben, még egy kicsit talán ezt a kört ilyen egyértelmiső lépésekkel kitítanám.

[00:41:31]És mindig egy fontos kérdés, hogy ideológiai kérdésekben, ideológiai deklarációkba mennyivel mehet bele az alaptörvény, vagy az alkotmány.

[00:41:38]A mostani alaptörvénynek ugye van egy nemzeti hitvallás nevű bevezetője preambuluma, ami azért, hogy mondjam, azért vannak egyértelmű értékkategória állásfoglalások ebben.

[00:41:49]És aztán azóta a különböző alaptörvény módosításokkal bekerült például ugye ez a nagyon sokat emlegetett az anya, nő, apa, férfi megfogalmazás, hogy ilyeneknek mennyiben van helye egy alkotmányból, aminek ugye végül is az a funkciója, főfunkciója, hogy hogy valahogy egységbe kifejezze a a nemzeti egységet.

[00:42:10]Tehát ezek a kérdések azért, ha nagyon belemegyünk, akkor mind valahol megosztóak megoszt a közösséget.

[00:42:17]Nagyon érdekes, amit mondtál, hogy a az alaptörvény eléggé értéktelíte, tehát sok értéket tartalmaz a nemzeti ittvallás.

[00:42:23]Ez szembegy teljesen a korábbi alkotmánnyal, ami nem probléma, hanem szerintem egyenesen következett a a felvetésekből, hogy a régi alkotmány pedig a 89-es reformit annyira száraz, neutrális, technikai szöveg volt, hogy semmilyen értéktartalommal nem bírt.

[00:42:39]Tehát erre kellett válaszul alkotni egy hosszabb preambulumot, és ebből lett végül a nemzeti itt bocsánat.

[00:42:43]A az az alkotmány módosítás, ami a 899-ben megtörtént, ugye a az alkot Igen.

[00:42:47]Igen.

[00:42:50]Tehát, hogy az azért sem ment ebbe bele, mert azt gondolta, hogy majd valamikor csak aztán ugye ez elmaradt a rendszerváltás után.

[00:42:57]Így így van.

[00:42:57]Tehát gyakorlatilag utána kellett ezt ilyen értelemben pótolni.

[00:42:59]Én úgy gondolom, hogy nagyon helyes, hogyha van egy alkotmánynak egy értéktartalom a bíró preambuluma.

[00:43:07]És tényleg nagyon fontos, hogy olyan kérdések szerepelnjenek be, amivel a társadalom többsége egyetért.

[00:43:09]azért lesz fontos a széleskörű néprészvétel meg a társadalmi egyeztetés folyamata, mert hogyha tényleg ezek során elhangoznak olyan mondatok, vagy nagy többségben előfordulnak olyan tételek, amelyekkel a választópolgárak egyetértnek és számukra fontosak, akkor azokat igenis be kell építeni egy leendő ezt a szót aztán nemzeti ittásb akkor a preambulumnak fogják kívni ezt a funkciót, ezt az erkölcsi funkciót betöltő jogtételbe.

[00:43:34]De hogyha belemegy olyasbe, hogy nem tudom én a házasság definíciója vagy akár ezek a akár az abortusz kérdés, vagy az életvégi döntések kérdése, amelyek amelyek ugye hát egy nagyon fontos alapjogokat érintenek és azt gondolom, hogy társadalmi érzékenységet is megpiszkálják.

[00:43:54]Tehát, hogy az a jó stratégia, hogyha val ami élet kerüli ezeket a ezeket az alkotmányozó hatalom, vagy ezeket megpróbálja itt eldönteni, akkor viszont például egy népszavazási kampányba, akkor az egy nagyon éles éles éles vitává is válhat ez.

[00:44:10]Valóban tehát óhatatlan, hogy pontos sokakat érdeklő, sokakat izgalommal áttitható kérdések lesznek azok, amelyeket amelyek vitát is kiváltanak idővel.

[00:44:19]Tehát úgy gondolom, hogy ezekről le kell folytatni a társadalmi egyeztetést.

[00:44:24]És hogyha tényleg egyetértés mutatkozik egyik vagy másik áásban, akkor kell betenni az alaptörvénybe.

[00:44:29]Hogyha nincs egyetértés, akkor nagyon-nagyon nehéz úgy megoldani ezt, hogy mégis egy olyan szövegverzió kerüljön be a normába, amely aztán utána valahogy alkalmazható helyesen.

[00:44:39]Nem, nem azt mondom, hogy a kényes kérdéseket meg kell kerülni, hanem azokban valami olyan megfogalmazásra kell törekedni, amik azért a lehetőleg jobban kifejezik a konszenzust.

[00:44:48]Ugye a 89-90-es alkotmánymódosításnak, illetve az már 90-ben történt, ugye a választás után az egyik legtöbbet emlegetett és ma mik hatályos eleme ez a bizonyos konstruktív bizalmatlanság indítvány, ami azt jelenti, hogy nem olyan könnyű megbuktatni egy kormányt a parlamentben, nem elég egy bizalmatlanság indítvánnyal egy miniszterelnököt leváltani, hanem meg kell nevezni az utódát, és akkor úgy úgy lehet leváltani.

[00:45:11]Ennek ugye akkor praktikusan az volt az indoka, ez nyilván a Antal Örózset és az MDF kormányt segítette abban, hogy hogy ne legyen folyatosan kormányválság.

[00:45:18]Ugye ezt most nem menjünk bele, ugye különböző gesztusokat tettek, ugye például köztársasági elnököt, ugye az SDS adott és így tovább, és így tovább, hogy ez ér ezt érdemes megtartani az az új alkotmánybal és ezt a Igen, ezt nagyon helyesen mondtad, hogy ezt a rendszerváltozás utánvezetté az 1990- év 40-es törvénnyel és pont erre utaltam, hogy ezt a az új alaptörvényt teljesen jogfolytalos módon átvette.

[00:45:44]amelyik kétharmada van mi a mindenkori kormány pártoknak már ötödik választás óta a gyakorlatilag kicsit idejét múltá válik ez a vita, tehát gyakorlatilag nincs nagy jelentősége, hiszen mondhatni úgyse fogják leváltani a miniszterelnököt.

[00:45:56]Én inkább párhuzamosan egy másik gondolattal vetném fel a jelentőségét, hogy arányosabbá kell tenni mindenképpen a választási rendszert, vagyis olyan választási rendszert kell bevezetni, amely tényleg a népakarat szerint választja meg az országűlést, nagyon egyszerűen szólva, olyan legyen a parlament összetétel, amit az emberek akarnak.

[00:46:14]Nagyjából és ha kormányoszhatóvá akarjuk tenni az országot, akkor viszont szerintem bölcs dolog, amit Anta József bevezető a konstruktív bizalmatlanság német mintára.

[00:46:21]védje viszont a miniszterelnök, hogy a több párti a parlament és különböző pártok különböző politikai sakhúzások képzelhetőek el, hogy ki kivel lép koalíció, ki kit fog támogatni vagy együttműködni.

[00:46:31]Úgy gondolom, hogy helyes, hogyha valaki négy évre bizalmat kap, akkor azt a miniszterelnököt védi egy ilyen intézmény.

[00:46:38]Ha megnézünk egy jó pár nyugat-európai országot, Olaszországot vagy a a korábbi francia modellt, akkor rávilágíthatunk, hogy a a gyenge kormányokat óhatatlan hamar megbuktatják.

[00:46:48]Tehát ezzel alkotmányogilag erős ténik a kormány, de ismétlem, hogy úgy, hogy a kormányt ellenőrizve viszont olyan parlament álljon föl, amely összetétlenül megfel az emberek akaratának.

[00:46:59]Ugye érdekes kérdés, hogy a hogy viszonyul az alkotmányozáshoz a választójogi reform.

[00:47:02]Ögről Magyar beszélt, hogy hogy lehet, hogy az utána kerülne sorra, de azt gondolom, hogy az alaptörvényben vagy egy alkotmányban azért nyilván a rögzíteni kell a választási rendszernek az alapjait, tehát az, hogy egyfordulós, kétfordulós és és egyéb kérdéseket ezt hogy tehát hogy itt milyen szinten érdemes belemenni az alkotmányozás során a a a választási rendszerbe.

[00:47:25]És akkor én ha jól értem, akkor te képzelten azt tadarád helyesnek, hogyha egyértelműen a pártlistás eredmény határozná meg a parlamenti összetételt.

[00:47:39]Igen, ennek különböző megoldásokat dolgoztam ki már egyébként.

[00:47:40]Több kutatásom, több tanulmány során tettem javaslatokat is.

[00:47:44]Nyilván nincs egy-egy szentigaz javaslat, amire azt tudom, hogy az a világon a legjobb, de én mindenféleképpen valamilyen módon bevezetném a preferenciás listát, a preferenciális arányos rendszert, ami azt jelenti, különböző sok 100 megoldási képzelhető el, de az a lényege, hogy a választópolgárok valamilyen módon beleszólatnak a lista sorrendiségébe.

[00:48:04]Tehát az egyének közötti választás lehetőség nem, hogy nem szüntetné meg, hanem kiszélesítené viszont úgy, hogy a parlament összetétele az megfeleljen arányaiban a népakaratnak, tehát a pártokat tekintve.

[00:48:14]És úgy gondolom, hogy helyesen mondtad, hogy ez a folyamat, ez együtt kell, hogy járjon az alkotmányozás folyamatával, de a mostani alaptörvényben nincs semmi a választási rendszerről csupán a parlament létszámát maximalizálja.

[00:48:26]Én úgy gondolom, hogy nem hogy nem lenne ördögtől valami helyes lépés, hogyha bekerülne az alaptörvénybe a választási rendszer lényege.

[00:48:31]Tehát úgy gondolom, hogy fontos, hogy egyszerre bonyolítsák le a két folyamatot, vagy egyszerre párhuzamos az alkotmányzad során gondolkodjunk a választők reformján is, és annak a lényege kerüljön be az új alaptörvénybe.

[00:48:44]Igen.

[00:48:44]A már beszélgetés elején szóba került ez a ez a történeti alkotmány témája, amire egyébként a nemzeti hitvallás hivatkozik is.

[00:48:52]hogy itt ezt az új alkotmányban mennyire lehet erre építeni.

[00:48:59]És itt sokan szokták mondani, és ezen nyilván megborzonganak egyesek, mert mert azért vannak olyan, hogy mondjam, ilyen kókler figurák, akik erről beszélnek, és hogy mondjuk t a szent korona tan, ami azt gondolom, hogy a magyar alkotmányos fejlődésnek egy egy megkerülhetetlen gondolati konstrukciója, de hogy például ezekre csak így deklaratív szinten érdemes visszautalni, vagy vagy van esetleg olyan gyakorlati ö része is, amit amit át lehet emelni egy új egy modern alkotmányban?

[00:49:28]Úgy gondolom, a legitimitás szempontjából óhatatlan foglalkozunk a történeti alkotmányossággal, de egy félértést szeretnénk eloszlatni a mostani alaptörvényben benne van az, hogy a alaptörvény értelmezésekor saját hátterének kell deklarálni a történetalkon vívmányait.

[00:49:42]Ebből úgymond normatív tartalom nem következik, tehát nincs olyan, hogy jogesetre nem találunk paragrafust, amet alkalmazni kellene.

[00:49:49]És akkor na hát akkor akkor a semmiből előhúzunk egy több 100 éves törvényt.

[00:49:55]Tehát igazából itt arról van szó, hogy meglévő törvényeknek a többféle értelmezések között szól egyik vagy másik mellett így egy további érv.

[00:50:02]Tehát nagyon nagyon fontos kijelenteni, hogy ezzel nem nyitottunk egy gyakorlatilag kitott kutat a múlt mélyében, hogy ilyen költően fogalmazzak, hanem gyakorlatilag ez csak egy értelmezési vezérfonál.

[00:50:15]Én ezt ilyen szempontból nem kritizálom az alaptörvényt, bár egyetlen egy dolgot lehetne tökéletes tenni, amire utaltál, hogy tehát a a történeti alkot vívmányait ítélhetjük meg a mostani alkotmány szerint, mint zsinor mérték.

[00:50:28]A történet alkotány vívmányai egy kérdés, hogy mit értünk vívmányon.

[00:50:32]Ezt a fogalmat én definiálnám pontosabban.

[00:50:36]Például vívmánya az, ami szerepel az alaptörvényben és amit talán ha butaságot mag ki lehet javítani, hogy ez akár az aranybulláig is visszavezethető, tehát a bizonyos ellenállási záradék.

[00:50:44]Ög is ott van, hogy a kizárólagos hatalom gyakorlás való törekvés, az ugye ez egy tiltott dolog.

[00:50:52]Ugye itt most volt is vita arról, hogy mondjuk például, amit az előző kormány csinálta, az megvalósította ezt vagy sem.

[00:50:56]De azt gondolom, hogy ez inkább most egy ilyen elvi vita.

[00:50:58]És ugye sőt az ez ellen ilyen törekvések elleni fellépés is benne van, hogy ez ez ez nemhogy tiltott, hanem kifejezetten ajánlott az állampolgárok részére.

[00:51:09]Tehát, hogy ezt például tekinthetjük egy egy víványnak, amit úgy valami olyasmi, hogy hogy igenis joga van a a társadalomnak, a népnek.

[00:51:18]Ha a úgy úgy érzi, hogy hogy az adott hatalom az az, hogy mondjam, az önkény útjára lép, hogy most ilyen divatos kifejezést léljek, akkor akkor ez ellen tevlegesen fellépjen.

[00:51:29]Akét kell, hogy fogalmazzak, hogy ez a vívmány, ez a mai kort történeti sajátosságai szerint és a modern kor eszközév ítélendő meg, vagyis ma az ellenállási záradékot mi testesíti meg.

[00:51:39]ma mondjuk a népszavazás, mondjuk az alkotmánybíróság hatáskörei.

[00:51:40]Tehát úgy gondolom, hogy pontosan ezt a a az aggályt kell legyőzni, hogy ez a történeti alkotmány, ez a történeti alkotmány vívmányainak mostani hátt intézményet a megtartása, az nem jelenti az avit múltba fordulást, hanem az erős nemzeti hagyományoknak a tovább erősítése a modern kor jogi eszközeivel.

[00:52:00]Ismétlem, hogy akkor úgy történt ez 1222-ben, hogy a szerviensek karddal felvonultak.

[00:52:05]Ma pedig úgy, a választópolgárok mondjuk a gyülekezési joggal élnek, tüntetést szerveznek, hogy hogy petíciókat írnak, hogy hogy mondjuk népszavazást kezdeményeznek, és hogyha mondjuk egy törvényjavaslatot benyújtanak, vagy az alkotmánybíróság elég kell, hogy alkotmányogi panasz, akkor a jog egyébként 12 értelmezési módszeréből mondjuk az egyikként felvetődik, hogy igen, ha így is lehet értelmezni, meg így is, akkor a történeti alkotmagfolytalanság egyében ez vagy az túl diktatórikus lépés, tehát meg kell semmisenni.

[00:52:32]Tehát én úgy gondolom, hogy le kell szelídíteni ezt a fogalmat, de mindenféleképpen a jelentőséget azért én továbbra is fontosnak tartom, és szerintem nem lenne jó lépés, ha most azt mondanánk, hogy egyáltalán nem hivatkozunk rá, hanem modern kor eszközével kell megvalósítani.

[00:52:47]Mennyiben köti az alkotmányozók kezét az a nemzetközi rendszer, vagy intézményrendszer, amhez Magyarország is tartozik, és gondolok itt elsősorban az Európai Unióra?

[00:52:58]Ugye ez a az uniós csatlakozás ugye bizonyos jogköröket is ugye tisztázott.

[00:53:02]Ö nyilván ahhoz, hogy ezeket megnyissuk, ahhoz akkor viszont már magán a az Európai Uniós tagságunon is el kell gondolkodni.

[00:53:08]De én most olyasmikre gondolok itt elsősorban, mint amit én egyébként személyesen egyáltalán nem támogatnék, de nyilván sokan úgy gondolják, hogy az nem volt helyes, hogy annak idején egy alkotmánybírósági határozat volt az, ami a halálbüntetést eltörölte Magyarországon.

[00:53:20]Ugye nyilván ez az uniós tagsággal hát mondjuk összeegyeztethetetlen volna.

[00:53:24]Ö lehet, hogy ez nem is egy jó példa, de hogy itt meg lehet nyitni olyan kérdéseket, amelyek ezt is feszegetik ezeket a kérdéseket, amelyek amelyek hát hogyha hozzányúlunk, akkor bizony a Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere vagy szövetségési rendszerén is el kell gondolkodni.

[00:53:43]Gondem, hogy a társadalmi vita szintjén minden kérdést meg lehet említeni, de ez nem jelenti szükségszer azt, hogy ez módosítással is járjon.

[00:53:47]Tehát nyilvánvalóan jelenlegi helyzetből kell kiindulni, ami ismétlen szakmailag kellően, higgattan átgondolva lehet esetleg felülvizsgálni.

[00:53:55]Meg kell nézni, hogy mi az, ami a nemzetközi szerződésem belefér.

[00:53:58]Nyilván azt is át kell gondolni az alkotmányzás nemzetközi szerveződések megkötése és és figyelemmel kísérése, ez milyen módon történjen meg.

[00:54:06]Most ezt nem az Európai Unióra mondom, han bármilyen nemzetközi szerződésre, hogy ha egy állam úgy gondolja, vagy a választópolgárok úgy gondolják, hogy abból ki akarnak lépni, vagy valamilyen módosítást akarnak, akkor milyen eszközük van erre, hiszen jelenleg az alaptörvény tiltja a nemzetközi szerződések tartalmáról való népszaladást is.

[00:54:23]Ezen is el lehetne gondolkodni.

[00:54:24]Például nem mondom én se verdik, tehát hogy akkor legyen úgy, hogy bármiről lehessen népszavazás a nemzetközi szerződések vonatkozásában is, de valamilyen módon ez is átgondolandó kellő bölcsességgel.

[00:54:36]ö meg tudsz olyat fogalmazni, hogy vagy a tapasztalataid alapján, hogy a társadalom részéről egyébként konkrétan van-e valami, milyen elvárások vannak?

[00:54:45]És itt most nem arra gondolok, amiről már beszéltünk, hogy hogy legyen mondjuk népszavazás és és széles kör vitassa meg, hanem hanem konkrétan, hogy hogy mi az, aminek bele kellene kerülnie az alkotmányba.

[00:54:55]És hogyha esetleg és nem tudsz, akkor hogy személyesen te mi az a az, ami úgy gondolod, hogy a legfontosabb lenne, hogy esetleg nem is az, hogy bentmaradjon, hanem hogy esetleg bekerüljön akár mondjuk valamilyen alapjogi kérdés, mert azt gondolom, hogy talán az állampolgárokat leginkább ezért ez érintheti.

[00:55:11]Tehát, hogy hogy ilyen kiegészítésmódosítás egyáltalán az alapjukok deklarációjának és védelmének az átgondolása az az ott ott van-e valami teendő, ami ami halaszthatatlan és mindenképpen szükséges lenne?

[00:55:24]É úgy gondolom, hogy nekem vesszőparipám ez a a valódi alkotmányjogi panasz, hogy ez legyen tényleg nem csak garantált, hanem gyakorlatilag utána a törvények által megvalósítható is.

[00:55:33]És legyen közismert a választópolgároknak ez mit jelent.

[00:55:36]Tehát, hogy tudják azt, hogy még akár a rendes bíróság ítélete után is van számukra jogorvos lehetőség, csak ez nem rendes jogorvoslat, hanem egy alkotmányos alapjogi jogorvoslat.

[00:55:45]Ez nagyon összetett tudom, de ezt el kell magyarázni.

[00:55:49]Különböző társadalmi fórumokon föl kell hívni a figyelmet rá.

[00:55:53]És rendkívül fontosnak tartom emellett a hatalommegosztást is, hogy benne legyen nem csak a kinyilatkoztatás, hanem a garancia rendszere.

[00:55:58]Úgy van, hogy ezek úhatatlanok, hogy az alapjogokat nem csak kinyilatkoztatjuk, meg a hatalommegosztást nem csak kinyilatkoztatjuk, hanem garanciarendszerrel támasztjuk alá.

[00:56:07]De hát erre most sokan mondhatnánk azt, hogy a mostani alaptörvény is azért garanciálisan ezeket tartalmazza.

[00:56:10]Tehát a a intézmények függetlenek, az az ügyészség független volt és sorolhatnám.

[00:56:18]Ö és mégis ugye a ez a politikai térben előterjesítés, azt gondom, hogy erről nyugodtan lehet beszélni, hogy hogy bizony sokan úgy érezték és nyilván az április 12-i választási eredményből it választó ítéletben benne is van, hogy hát ez az ez így nem ig nem igazán működött, hogy ezt a politika ki tudja játszani ezeket a garanciákat.

[00:56:34]Tehát hogy mi a garancia arra, hogy ezek nem maradjanak most a deklaráció.

[00:56:37]a garancia én úgy gondolom a választási rendszer és ezért mondtuk az előbb helyesen, hogy párhuzamosan kell a két folyamatot lebonyolítani, tehát a választójogi reformot meg az alaptörvényreformot, mert hogyha 10-20 éven keresztül a választási rendszer az szinte kódolva magában hordozza, hogy egy pártnak lesz, vagy egy párt szövetségének kétharmada, akkor ezek a garanciák kezdenek erodálódni.

[00:56:57]Tehát úgy gondolom, hogyha a választási rendszer kellően nyitott, kellően a választópolgárok oldaláról bár mikor ott lett egy kezdeményezés, hogy mondjuk új pártokat juttatnak a parlamentbe, megváltoztatják négy év múlva az arányokat, akkor benne van az, hogy a hatalommegosztás összes intézménye úgy működik, ahogy az a célnak megfelel, tehát a a hosszútávú céloknak és rendeltetésnek megfelel, nem a napi politikai érdeknek.

[00:57:17]Ez ez mindenféleképpen az, ami megvalósítandó.

[00:57:21]Én úgy gondolom Magyarországon élnek jó páran, akik és tehát aktívak is, akik részt vettek már alkotmányozási fabban.

[00:57:28]Most én leginkább a 899-90-es ugye kerekasztalt tárgyalások Tölgyesi Péter, Kornyire mások velük valamifajta konzultáció az ő bevonásuk az felvetődött.

[00:57:39]Úgy gondolom, hogy bölcs dolog lenne olyanoknak a tapasztalata is bevonni, akik már valamilyen alkotmányozásban részt vettek.

[00:57:44]Kérdés a 8990-es folyamatot.

[00:57:46]Mondjuk a kerekasztaltárgyalásokat talán tekinthetjük ilyennek.

[00:57:48]Én úgy gondolom még ha nem is volt egy egy kifejett alkotmány reform, de a nemzeti kerekasztalt tárgyalásokat mindenféleképpen tekintetjük egyfajta zsinolértéknek, olyan szempontból is, hogy kormányoldal, ellenzéki oldás kvázi az akkori harmadik oldal leült egyeztetni és ugye Szűrös Mátyás elnök ölte, mint az országgyűlés akkori elnöke.

[00:58:06]Tehát el lehet gondolkozni most is hasonló folyamatokon.

[00:58:08]Úgy gondolom, hogy minden minden ilyenen, ami a legitimitást növeli, a kollektív bölcsességet növeli, az csak erősítheti az alaptörvényt.

[00:58:16]És végül egy picit a népszavazásról még beszéljünk, ami ezt az egész folyamatot lezárja, ha minden úgy alakul, ahogy ahogy ahogy ti is tervezitek, meg ahogy egyébként a politika is tervezi.

[00:58:28]azért ebben azért komoly kockázat is van, hiszen sokan azt mondják, hogy azért veszélyes ez, mert hiába születik meg egy nagyon-nagyon hosszú egyeztetés után egy egy jó szöveg, ha valaki ellen érdekelt ebbe, és most jelen jelek szerint úgy tűnik, hogy a jelenlegi ellenzék az inkább ellenérdekelt lesz ebben hogy sikeres legyen ez az alkotmányozási folyamat, hogy megtalálhatja azt a pontot egy ilyen hatalmas szövegben, amit kiemel, arra felépít egy kampányt és és akár az egész folyamatot ki tudja siklatni.

[00:58:58]Így.

[00:59:00]Igen.

[00:59:00]Ez egy mindenféleképpen elkerülendő veszély, amiről beszélsz, és ezért kellene, hogy ne legyen ilyen pont, amit ki lehet ragadni és fel lehet nagyítani és és a társadalmat fel lehet hergelni rá.

[00:59:11]Tehát úgy gondolom, hogy ezért fontos olyan széleskörű egyeztést lefolytatni, ha ez ilyen neurologikus pontokat kiiktassa.

[00:59:16]Nem mondom, hogy ez nagyon könnyű, és ezért kell nagyon odafigyelni erre a folyamatra.

[00:59:20]Van esély arra, hogy akkor most végre megszületik egy olyan alkotmány, amit gránit szilárságúnak nevezhetünk valóban irónia nélkül?

[00:59:28]Én mivel erre tettem fel az életemet az alapjogvédelem és az alkotmányosságra, ezért muszáj, hogy higgyek benne és a szakmai eszközeimmel muszáj azért küzdjek a kollégáimmal összefogva, hogy ebből legyen egy ilyen alkotmány tényleg, amely konszenzust élvez és gránit szilártságos és tényleg a nemzet alkotmánya.

[00:59:45]Cservár Csaba nagyon szépen köszönöm, hogy elfoglalta a meghívásunkat.

[00:59:47]Azt hiszem, hogy még órákat tudnánk beszélni, és úgy sejtem, hogy az alkotmányozás folyamata úgy alakul, akkor lesz még alkalom arra, hog arra, hogy erről erről beszélgessünk.

[00:59:58]Nézőinket biztatom, hogy keressék a magyar hangot.

[01:00:00]A Kömpországa jövő héten új műsorral jelentkezik.

[01:00:02]A viszontlátásra!