Varga Livius: Tudatosan tartom magam távol a politika mocskosságától – Kultúrtáj
- A Kultúrtájban Ficor Bede a Quimby 35 éves évfordulóját ünneplő képes album és Varga Livius új könyve (A rock and rolltól a megvilágosodásig) kapcsán beszélget az énekessel.
- Varga a rock and rollt óriási szabadságként élte meg, a sztárság viszont félelmetes, kiszolgáltatottságot teremtő jelenség volt számára – a jóga „hozza vissza a földre".
- Politikától tudatosan távol tartja magát, mert nem bízik benne; kivételt csak a holokauszt-megemlékezések és az antirasszizmus jelentenek – szerinte az „emberség", nem politika.
- Személyes élményei közé tartozik, hogy roma zenészek játszották a Most múlik pontosan-t, illetve hogy a Metallica a Hoppá-t adta elő Budapesten – ők viszontválaszul Metallica-motívumokat építettek saját koncertjeikbe.
- Új könyve önmeghatározás és „használható kézikönyv" egyszerre: sztorikba csomagolt út a rock and roll szabadságától a jóga általi belső szabadságig.
- A metakogníciót, a saját gondolatok megfigyelését a boldogság kulcsának tartja; a negatív gondolatoknál a sztoikusok tanácsát követi: változtass vagy engedd el.
- A diploma megszerzése után lett józan; a kiegyensúlyozottabb lelki állapota miatt ma már nem tud dühös dalokat írni, amit zenésztársai nehezen fogadtak.
- Az ahimsza (nem ártás) elvét a mikroközösség szintjén próbálja érvényesíteni; vallásnak nincs tagja, de a jóga számára önálló gondolatrendszer, nem hinduizmus.
- Küldetésének a keleti filozófia és a nyugati tudomány közötti hídépítést vallja, miközben élesen bírálja a tudományba vakhiten hívőket és a „tudatszennyezést".
- Továbbá: a dalszöveget elválasztó művészetfelfogást elutasítja, örül a fiatalok gyors sikerének, a zenélést bármmeddig folytatná, és íróként is folytatja az „ősi tanítások és a csúcsmodern tudomány" közérthető összeszését.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés kerete
A Magyar Hang kulturális műsorában, a Kultúrtájban a műsorvezető (aki a bevezető szerint Ficor Bede) Varga Liviust, a Quimby zenekar énekesét fogadja. A beszélgetés két apropója: Varga új könyve, A rock and rolltól a megvilágosodásig címmel, valamint a Quimby 35 éves fennállását feldolgozó, képes történetmesélős album, amelynek dedikálásán a beszélgetés előtti napon együtt voltak.
A rock and roll mint életforma
Varga Livius elmondja: a megvilágosodás felé „mindannyian tartunk", de ezt nem lehet magadról kijelenteni – ezzel szemben a rock and rollról „konkrét elképzeléseim vannak, merthogy ezt űztem". 17 évesen került gimnáziumi zenekarba, és már ott feltűnt, milyen hatalmas szabadságot ad a műfaj, de ugyanilyen veszély is leselkedik az ember jellemére az ismertség miatt.
„Maga a rock and roll elsősorban óriási szabadságot adott. Olyan konvenciómentességet, ami hivatalosan is rá volt hímzve a pólómra." *
A rock and roll életmódról kijelenti: az emberek asszociációi „nagyjából igazak" – sok buli, erős alkoholfogyasztás, a szerelem állandó keresése. Ő maga drogokat kevésbé használt, „inkább ittam", és abban „iskolát alapított". A színpadi extázis viszont ma is megvan: 56 évesen is ugyanolyan eksztázisba jut a koncerteken.
A színpadi energiaról részletesen beszél: a közönségtől olyan energia áramlik, ami „megtáltosítja az embert" – ez a próbateremben sosem jön létre, csak akkor, ha már nézi őket a menedzserük, Deák Melinda, akit úgy ismernek, „mint a testvérünket és az anyánkat együtt". Tíz-húsz ember jelenlétében már „fantasztikus változás", százezres-tízezres tömeg előtt pedig „leírhatatlan".
A sztárságtudatról
A „sztár" szótól mindig idegenkedett, magára sosem használta, mert „egy kicsit félelmes is sztárnak lenni" – kiszolgáltatott helyzetet teremt. Emlékszik, 30 éves körül fiatalok hoztak neki buszjegyet, bármit, csak írja alá. Ezt az ember megtanulja méltósággal viselni, de a családban is megjegyezték, hogy láttak rajta „allűröket".
„Ha ezt az ember elhiszi, akkor azt gondolja, hogy ő több, vagy neki több jár, és az nem jó, nem jó vonal." *
Ezért fontos számára a jóga, ami „visszahoz a földre".
Politika és közéleti szerepvállalás
A Kossuth téri, rendszerváltást idéző nagy koncert kapcsán, ahol a zenekar a Forradalom című dalt játszotta el, Varga elmondja: ő személyesen nem is ment el a rendezvényre.
„Én a politikától eléggé távoltartom magam tudatosan… nem azért, mert nem ismerem, hanem azért, mert nem bízom benne." *
Nem volt kifogása ellen, hogy mások a Quimby nevében kifejezzék a véleményüket, de kikötötte, hogy őt ne kérjék fel szereplésre. Kivételt csak a holokauszttal kapcsolatos megemlékezések és az antirasszizmus jelentenek – évekig „az antirasszizmusnak egyfajta arca volt" –, de szerinte „ebben sem annyira politika van, inkább emberség".
A Quimby öröksége és a feldolgozások
A zenekar jelentőségét fokozatosan élte meg, ezért viszonylag kevés „elszállás" volt egóilag. A dedikáláson elhangzott véleményt idézi: a Quimby társadalmi lenyomata az, hogy embertömegeknek tudott megnyugvást, vigaszt hozni, „kapaszkodót" adni annak, aki küzd. Úgy véli, utánuk is jönnek majd, akik ugyanezeket az emberi dolgokat fogalmazzák meg a koruk nyelvén.
A Most múlik pontosan feldolgozásairól – a Csík Zenekar változatáról és arról, hogy Mexikóban is feldolgozták – meglepődve beszél. A személyes élmény: egy halászcsárdában a Szentlélek téren roma zenészek kezdtek el játszani egy motívumot, és csak akkor ismerte fel, hogy a Most múlik pontosan-t játssza a primás.
„Azt hittem, hogy ott azonnal hanyatt dobom magam… komikus volt, nagyon jól játszották, és nagyon megtisztelve is éreztem magam." *
A Metallica budapesti koncertjén a zenekar a Hoppá című Quimby-számot játszotta el (a színpadi hagyományuk szerint minden ország legnépszerűbb zenéjéből játszanak valamit). Az ötlet Antal Nimród rendezőn keresztül jutott el hozzájuk, aki Quimby-klipeket is rendezett. Vargaék viszontválaszként Metallica-dal motívumokat építettek be és énekeltek el belőle a saját koncertjeiken. Megemlítette azt is, hogy a Tankcsapda mellett a Pokolgép számai is felbukkantak hasonló kontextusban.
Az új könyv: cél és felépítés
A könyv számára „mind a kettő": önmeghatározás és használható kézikönyv is. A zeneipar már nem jelent annyit neki, mint a tanácsadó pszichológusi lét, a védikus életmód mentori szerepe és a jógi identitása – „ez teszi ki az énemet, és ez hatja át oda-vissza a muzsikát". Nem „képzeljétek el, mi történt velem" típusú könyvet akart írni, hanem olyat, „ami használható": a tudományos részeket külön keretbe tette, hogy azok, akiket ez un, átugorhassák; a jógafilozófiai részek külön blokkban vannak; a sztorikba csomagolta az útját – hogyan találkozott a rock and roll szabadságával, majd hogyan adott a jóga „a külső szabadság után egy belső szabadságot".
Pszichológia, önreflexió, metakogníció
Kiemeli: a pszichológus szakma evidenciája szerint önmagát és rokonait nem vizsgálhatja – a saját érzelmi körében elfogult lenne, ezért barátnak, rokonnak már csak beszélgethet pszichológiai témákban, de nem lehet hivatalos tanácsadójuk.
Az önreflexiót mindenki feladatának tartja: a metakogníció – az ember figyeli a saját gondolatait – magas intelligenciával jár együtt, és segít kiszabadulni a negatív, visszatérő gondolatokból.
„Aki kontrollálja a saját figyelmét, az tulajdonképpen kontrollálhatja a boldogságát." *
A negatív gondolatok kezeléséhez a sztoikusokat hívja segítségül: ha változtatni lehet, tegyük meg a lépést; ha nem, ismerjük be és engedjük el – de ne „pörögjünk a problémán".
Alkohol, kreativitás és az első józan koncert
A kreatív munkához és az alkoholhoz fűződő viszonyát őszintén elemzi. Szerinte a feszült ember jól tud feszült számot írni, de boldogat nehezebb. Hosszan fejtegeti a bor melletti írás jelenségét: ha a bor „belesegít" az alkotás flow-jába, jó; ha viszont valaki azért iszik, hogy egyáltalán legyen rendezett gondolata, „az alkoholizmus, akárhogy szépítjük".
Meséli, hogy a pszichológus diplomamunkája írása idején döntötte el: amíg nincs a kezében a diploma, nem iszik. A diploma utáni első józan koncert emléke színteres: „sokkal jobban tudott játszani, gyorsabb lett a keze", jó ötletei voltak, de kommunikálni nem akart a közönséggel, csak mosolygott. A zenekar először nem értette, aztán rájöttek: „a kutya nem ivott semmit". A második koncerten már többet beszélt, a negyedikre helyreállt a rend.
Ma már nem tud feszült dalt írni – ami „probléma is". A Kutyavacsorában letette az új szövegkönyvet, és a zenésztársak kimondták, hogy alig tudnak azonosulni az új szövegvilággal:
„Elment a dühöm, akár a társadalmi jelenségek, akár az említett politika mocskossága iránt, a pénzügyi rendszer hazugságai iránt – ezt mind úgy írtam ki magamból, hogy düböl és ettől zaftos." *
A jóga miatt sokkal kiegyensúlyozottabb a lelki világa, ezért most „boldogságot és békét mindenkinek" jellegű szövegeket kezdett írni, amire a társak rákérdeztek, hogy „elromlottál?" Emellett elárulja: évek óta állandó tagja a Virini Mantras nevű mantra-zenekarnak, ott dobol, és ott a rock and rollhoz hasonló elszabadulást, belső szabadságot él át.
Ahimsza: nem ártani egy erőszakos világban
A könyv egyik központi fogalmáról, az ahimszáról (nem ártás elve) azt mondja: épp egy vad, kevés empátiával rendelkező világban van értelme kimondani. A világ másik felén zajló háborút „a kis ahimszámmal a Budapest közepén" nem tudja megszüntetni, de egy mikroközösséget igenis tud:
„Amit tudok, megszüntethetek… én nem ártok senkinek, de magamnak sem. Ezért mindent, ami nekem árt, megpróbálom kiküszöbölni az életemből." *
Elmondja: a régi, dühös számokat továbbra is elénekli, mert a színpadon be tud lépni abba az energiamezőbe, és „teljesen őszintén" adja elő – de lejövetele nem hordozza magával a dühöt, ott hagyja a színpadon, „akinek az kellett, hogy ventiláljon, annak továbbra is segít".
Az út és a környezet reakciói
A változás nem tegnap kezdődött: apámétól tanulta a jógát, gyerekkorában erős volt az önszabályozás, amit a rock and roll évei alatt „eleresztett", majd negyven éves kora körül tért vissza a belső igény a béke felé. Tíz éve járja a jóga útját, de „pár éve tolta ki azt, hogy egyáltalán nem iszik"; előtte még fogyasztott, csak keveset. A mérgező kapcsolatokkal szemben mostanra határokat szab, nem engedi kihasználni magát.
A covid alatt hosszabb ideig nem látott zenésztársai „úgy nőttél" jellegű megjegyzéseket tettek, és voltak, akik „szektásodott, megtért" gyanakodással fogadták a változást. Ezt elviseli: „a régi Livius akarja, az új Livius nem akarja a régi Liviust."
Tudomány és keleti filozófia között hídépítés
Varga kijelenti: a vallásokhoz „nincs sok köze", egyiket sem gyakorolja – a jóga pedig nem azonos a hinduizmussal vagy a buddhizmus vallásos részével; egy összefüggő gondolatrendszer, amely Indiából sugárzott ki Kína, Korea, Japán felé, majd a 20. században nyugat felé.
„A tudományt pedig a filozófia nem tudja kizárni… amikor valamit bizonyítunk, a tudomány elhódít egy kis területet a filozófiától." *
Szerinte a „tudomány és vallás ellentéte" megalapozatlan mondat: a valódi tudós mindig kimondja, hogy „lehet, hogy tévedek", mert egy paradigmaváltás után a ma igaz hamissá válik. Ugyanakkor a vallások olyan dogmáit, amelyeket a tudomány ma már cáfolt, nem tarthatónak nevezi. Saját küldetésének azt vallja: „a keleti filozófia és a nyugati tudomány között hidat képezni."
Éles kritikát fogalmaz meg a tudományba vakhiten hívőkkel szemben:
„Sokan hisznek úgy a tudományban, hogy fogalmuk sincs a tudományból… a tudományban hisz – vallás." *
A covid idején szerinte is mindkét szélsőség vallásos hittel lépett fel; szerinte „ha két barrikád akad ki azonnal, az igazság valahol középen lesz", főleg „ha óriási pénz forog kockán".
Tudatszennyezés és figyelem
A könyv „tudatszennyezés" fejezete nagyrészt a közösségi médiáról szól. Varga nem „illeszti be a világképébe" a felé áramló fake newsokat – egyszerűen nem fogadja be. Hosszú, élénk metaforát ad: az autózás a belvárosban, ahol neonok, kirakatok, képernyők százai villannak – mégis az úton maradunk, mert fontossági rangsort állítunk: a rendőrlámpa fontos, a kirakat nem, a járókelő akkor válik fontossá, ha az aszfaltra lép.
„Minél erősebb a tudatszennyezés, annál erősebb tudati szűrő kell. És ez bennünk van. Mi a legerősebb szűrőnk? A saját figyelmünk." *
Hangsúlyozza: ha nincs saját tervünk, „majd másnak lesz veled" – minden percben akarnak nekünk adni valamit: tárgyat, ideológiát, szolgáltatást.
Figyelem a színpadon
A színpadi előadás alatt „nagyon nem jó" gondolkodni: ha a művészt kizökkentik egy kiabálással vagy egy illetlen felirattal, elrontja a szöveget; ha viszont ignorálja, vagy beépíti a konferálásba, „befogta a vitorlájába az ellenszelet". Meséli: a Kobuci-kertben a húsütődőben dolgozók felé integettek – azt hitte, kizökkenti, de kiderült, hogy a húsütők éneklik a szám szövegét és táncolnak, ami „turbó volt, nem hogy ki kellett volna vernem a fejemből". A szövegírásról: bárhol, bármilyen hangulatban juthat eszébe néhány sor, és a legjobb azonnal leírni – ő ma is sokat ír kézzel.
Zenélés hosszú távon
A zenélés szerinti „bármmeddig" mehet – akár 95 évesen az asztalnál dudolászva is, még ha már nem jön el 200 ember. A nagy fizikai igénybevételű metál-punk előadást óráskor valószínűleg nem bírja, de példaként említi Mick Jaggert, aki állítólag napi négy órát sportol és folyamatos „tudatfejlesztésben" van, „szinte egész napját azzal tölti, hogy magát passzba hozza az univerzummal" – és még mindig színpadon van.
A magyar könnyűzene és a fiatal generáció
Vallja, hogy sosem volt erős a pályatársakhoz való hasonlításban, nem figyelte annyira a kollégákat, csak a fesztiválszezonban kényszerül arrébb hallgatni a fellépőket. A zenekarok közötti kapcsolat szerinte „élő szövedék": ami a Quimbyben történik, hat a Kutyavacsorára (közös tagokkal), a tagok más formációkban is játszanak – „ez nem szétszedhető, csak hatással van". Mások zenéjéből a trükköket azonnal kipróbálja, de a plágiumhatárt tiszteletben tartja.
A fiatal előadók hirtelen berobbanó sikereire – példaként említve azt az előadót, aki háromszor töltötte meg a Puskás Arénát – örömmel reagál:
„Nagyon örülök, hogy nem kell mindenkinek végigszenvednie 15 évet. Legszívesebben azt kívánnám, hogy mindenki, aki zenél, hamar kapjon sikert." *
Sajnálja, ha csak „három sztár" lenne az országban, „a sokféle csodálatos dolog". A költészet és zene ősi egységéről beszél: a líra hangszer volt, „az ókor gitárja", Sarasvati istennő kezeében víná van, és évezredek óta együtt járt a vers és a muzsika.
Vers és dalszöveg
Élesen visszautasítja azt a koncepciót, amely elválasztja a „valódi verset" a dalszövegtől: „nincs 100 éves ez a koncepció". A vers alapvetően zene – a versszak, a visszatérés, a refrén, a belső ritmika mind zeneiségek. Kifejti a szójátékot is: az univerzum szó szerint „egy vers" (uni: egy, verszum: vers) – „amiben lakunk, az egy nagy vers, és természetesen muzsikál minden". Kinevezni, ki lehet „magas művészet" és ki nem, elutasítja: „nem tudok kinevetni senkit, aki forog egy rímért… nincs bennem ilyen intellektuális felsőbb rendűség." Szerinte a művészet az ember alapvető képessége, „nem kell keresni, csak hagyni kell, hogy kijöjjön".
A 35 éves képes album
A Quimby-fennállás ünnepi albumának különlegessége, hogy nem a zenekar írta: a rajongók, pályatársak, a teljes crew – a „Family Together" (sofőrök, vendégzenészek, menedzserek, fotósok, hangmérnökök, stúdiósok) –, valamint újságírók és volt menedzserek mesélnek benne. Varga még a harmadát sem lapozta ki, de már most „nagyon izgalmas utazásnak" nevezi: kívülről látja vissza a múltat, és folyamatosan meglepődik – „jaj, ezt nem is tudtam", „jaj, így méltatott engem".
Meddig még?
A jövőre vonatkozóan nem szeretne „választ adni" arra, meddig tart még a zenekar, de humoros skálát fest fel:
„Még az is lehet, hogy már nem tudjuk eljátszani a számokat, de az emberek kíváncsiak, és hátul profi zenészekkel eljátszatjuk, valamilyen harddiskről lejátszatjuk a dinamikus éneket, mi, ahogy tudunk, egy kicsit ott totyogunk, és akkor bekaszírozzuk a lóvét. Végül pedig már csak azt mondjuk az embereknek: a jegyárát küldjétek el, hagyjuk ezt a hangos cirkuszt." *
Ezt persze tréfának szánja, és reméli, „idáig nem jutnak".
Az írói folytatás
A könyvfolytatásról: „mindenképpen" – az írás mindig is benne volt, dalszövegekben, újságcikkekben. Azt ígéri, hogy továbbra is le fogja írni „az ősi tanításokat és a csúcsmodern nyugati tudomány által felfedezett dolgokat közérthető módon, egy rendszerbe szőve, a hétköznapi kínok enyhítésére".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Ficor Beddek vagyok" – valószínűleg „Ficor Bede vagyok", a műsorvezető neve az ASR-torzítás miatt nem teljesen biztos.
- „Kisti Bugy a zenekar frontembere" – valószínűleg a Quimby gitárosára, Kiss Tiborra utal, de a névforma torzított.
- „Azária" – valószínűleg Azahriah nevének torzítása a Puskás Arénás koncertek kapcsán; nem teljesen biztos.
- „a Limr szórta nekik mindenféle zenéket" – a Metallica-setlist-kapcsolatban említett személy/forrás neve nem azonosítható pontosan.
- „az evolúció az egy tei tei" – értelmezhetetlen szótöredék, a mondat szándéka (valamilyen teremtéstan/vallási állítás az evolúcióról) sejthető, de pontos alakja nem rekonstruálható.
- „Tinoli Lantó sebessé" – valószínűleg Tinódi Lantos Sebestyénre utal, a név torzított.
- „több 1zer év táblatából" – valószínűleg „több ezer év távlatából"; a mondatszerkezet erősen torzult.
- „az Arany akkordban ketten is játszanak" – zenekarnév valószínű, de pontos alakja nem biztos.
- „Vasti" – zenésztárs nevének torzított alakja lehet, nem egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Együtt éltük végig a nert, együtt éltük túl a nert.
[00:00:02]Most azt kérjük, maradjanak velünk, hogy soha többé ne kelljen túlélésről beszélni, csak élésről.
[00:00:07]Mi ezt fogjuk tenni.
[00:00:10]Tartsanak velünk ebben is.
[00:00:15]Odajöttek hozzá a roma zenészek és elkezdtek játszani valamit, és nem értettem, hogy miért játsszák a C meghalltam a motívumot, hogy most múlik ott játsza a primás.
[00:00:22]Hát azt hittem, hogy ott azonnal hanyat dobom magam.
[00:00:30]Mert elment a dühöm, akár a társadalmi jelenségek, akár az említett politika mocskossága iránt, a pénzügyi rendszer hazugságai, tehát ezt mind úgy írtam ki magambólan, hogy düböl és ettől zaftos.
[00:00:41]Olyanokat mondtam is, valamilyen harddiskről lejátszatjuk a dinamikus éneket.
[00:00:49]Ahogy tudunk, egy kicsit ott totyogunk, és akkor bekaszírozzuk a lóvét.
[00:00:53]Jaj, végül pedig már csak azt mondjuk az embereknek, hogy a jegyárát küldjétek el, hagyjuk ezt a hangos cirkuszt.
[00:01:14]Üdvözlöket!
[00:01:14]Ez a kultúrtáj.
[00:01:14]Ficor Beddek vagyok.
[00:01:17]Vendégem Varga Livius.
[00:01:17]Szervusz!
[00:01:19]Köszönöm, hogy eljöttél!
[00:01:20]Szervusz!
[00:01:20]Üdvözlöm a nézőket!
[00:01:20]Most jeled meg új könyved a Rock and Rolltól a megvilágosodási címmel.
[00:01:26]Igen.
[00:01:27]Nyilván ez lesz a beszélgetésünk kiindulópontja, de megjelent a Quinbe 35 évét feldolgozó képes történetmesélős album is.
[00:01:34]Erő gyönyörű gyönyörű album.
[00:01:34]Tegnap annak a dedikálásán voltunk.
[00:01:38]Igen.
[00:01:38]Úgyhogy erről is kérdeznének majd.
[00:01:39]Igen.
[00:01:39]Jó.
[00:01:40]De akkor kezdjük is a könyvvel és a cím első felével a rock and rollal.
[00:01:42]Ugye innen jutsz el.
[00:01:45]Tehát az a rock and roll szabad életformája és minden egyéb, amit a közönség el tud képzelni hozzá.
[00:01:50]És valószínűleg, hogyha elképzeli, az nagyjából meg is felel a valóságnak.
[00:01:54]Vag vagy egy kicsit, vagy még annál is, vagy még annál is annál is komolyabb.
[00:01:59]Igen.
[00:01:59]Onnan jutsz el a hát az majd kiderül, hogy mit jelent ebben a kontextusban a megvilágosodás.
[00:02:04]De akkor kezdjük a recken rollal.
[00:02:07]a pályafutásodat, aki követi, és nyilván nagyon sokan követik, ismernek, azok tudják, ugye Queenby zenekar, aztán utána a kutyavacsorája, Braindox, sok egyéb projekt, de tévéztél is, de majd maradjunk a zenénél.
[00:02:18]Mit jelent ebben a ebben a történetben a rock and roll?
[00:02:21]Mit jelent számodra a rock and roll?
[00:02:23]És honnan kellett elindulnod a megvilágosodás felé?
[00:02:26]Igen.
[00:02:26]A talán a a a legfontosabb, hogy a megvilágosodás felé tartunk mindannyian, de hát ez nem olyasmi, amit az ember kijelenthet magáról.
[00:02:37]Tehát ez természetesen valami távoli elképzelés arról, hogy mi lesz az emberrel hosszú-hosszú fejlődés után mi lesz az ember lelkével.
[00:02:45]A Rock andról viszont konkrét elképzeléseim vannak, merthogy ezt űztem.
[00:02:50]17 évesen csöppentem a rock and rollba, gimnáziumi zenekarba, és már ott feltűnt, hogy mekkora szabadságot ad, és tulajdonképpen egy kis veszély is leselkedik az ember lelkére, az ember jellemére az ismertség és a népszerűség miatt, mert az az ember fejébe szállhat.
[00:03:09]De erről később.
[00:03:09]Maga a rock and roll az az elsősorban óriási szabadságot adott.
[00:03:14]Olyan konvenciómentességet, ami ami hivatalosan is rá volt hímezve a pólómra, úgymond azáltal, hogy rock zenész voltam, rock and roll zenész voltam.
[00:03:25]Nem kellett annyira törődnöm a hétköznapi elvárásokkal, nem kellett annyi program lyukkártyát, mint programot végrehajtanom, de természetesen nekem is volt mellette egy polgári életem, ez meg visszafogta és fékezte a Rakenrol életmódot, amiről azért tudjuk, hogy az nagyon sok mindent jelent, de az emberek amire asszociálnak ebből, az az nagyjából igaz.
[00:03:46]Tehát ez sok tivornya, sok buli, alkoh erős alkoholfogyasztás és és a a szerelem állandó keresése és találása.
[00:03:57]Hogyha a Quinbi koncerten, aki járt Quinby koncerten, én elég sokon megfordultam, akkor azért ott látványos volt a te szereplésed.
[00:04:04]És nyilván ezt ahogy mondtad is, hogy sokan vagy amit láthattak belőled, az alapján sokan különféle ajzószerekhez köthették.
[00:04:11]Igen, hogy ez ez a fajta életmód, és aztán az, ahova eljutottál, az két különböző karaktert, két különböző embert feltételez, vagy akkor is megvolt benned az, amit ahová most törekszel, csak a csak a zene és az a szabadság felülírta.
[00:04:30]Igen.
[00:04:30]A maga az, hogy az ember, én sokféle ajzószert nem használtam, mert inkább ittam, de abban azért iskolát alapítottam.
[00:04:38]És maga az ekztatikus dolog, ami az emberrel történik a színpadon, ez azért kiterült, és a könyvemben is leírom, hogy az az megmarad.
[00:04:50]Tehát azt nem csak alkohol lehet elérni, vagy ki mit szed, mert ugyanilyen extázisba jövök a mai napig 56 évesen.
[00:05:01]Elképesztő, amit a zene tud, és a zene együtt a közönséggel.
[00:05:05]a közönségtől jön egy olyanfajta energia, ami ami egyszerűen megtáltosítja az embert.
[00:05:10]Egyszerűen tényleg úgy érzi az ember, hogy egy ilyen lángoszlopba lép be, és fantasztikus dolgok történnek, és bármennyire jól zenélünk, az a próbateremben nem történik meg.
[00:05:19]De ha már bejön a menedzserünk ö Deák Melinda, már akkor ő néz minket, jól ismer minket, úgy ismerjük őt, mint a testvérünket és az anyánkat együtt, és már attól egy eggyel keményebben, eggyel el elő egy eggyel izgalmasabb a játék, eggyel jobban figyelünk arra, hogy hogy ez mekkora előadásmód.
[00:05:43]egy ember ezt megteszi, ilyen az ember elmélye.
[00:05:45]Hát amikor ott van még 10-20 ember, fantasztikus változás, százak és ezrek, azt meg az már leírhatatlan.
[00:05:52]Gondolom, hogy ez mennyiségi dolgot is ad, tehát hogy szó szerint olyan energiák járkálnak ott a levegőben, vagy a levegő mögött, amit nem látunk, de fönt a színpadon ezt konkrétan érezzük.
[00:06:04]És ezt ez mondjuk a amikor amikor egymás után jönnek azok a koncertek, ahol több százan vagy akár több ezren néznek benneteket, hallgatnak benneteket, az eljutott valamiféle sztárságtudathoz?
[00:06:17]Tehát te azt érezted mondjuk a Queenbe felfutásokor akár, vagy amikor igazán berobbantatok, hogy akkor ti rockstarok lettetek?
[00:06:24]Hát én a a Star szótól mindig idegenkedtem, tehát így magamra egyszer sem használtam, mert nekem ez nem egy ilyen csupa pozitív szó.
[00:06:31]És egy kicsit félelmetes is sztárnak lenni.
[00:06:34]Az olyan kiszolgáltatott helyzetet okoz.
[00:06:40]Emlékszem rá, mikor mit tudom, 30 évesen megismertek a metrón és ilyen egyetemista vagy vagy nem tudom, ifjúmunkás hölgyek.
[00:06:52]hoztak oda buszet, bármit csak írjam alá, és így oda voltak, és így emlékszem, hogy ezen így ú ez mi volt?
[00:07:00]Az első ilyen alkalom, úgy értem, azt az ember ezt megtanulja, és ezt ezt jó méltósággal viselni, de a családban többen leszögezték, hogy ők bizony látták rajtam az allűröket, de azért ez nem sztárságtudat volt, de tud torzítani a a ez ez a fajta ö csábító érzés.
[00:07:22]Egy kicsit ha ezt az ember elhiszi, akkor azt gondolja, hogy ő több vagy neki több jár, és az az nem jó, az nem jó vonal.
[00:07:28]A jóga visszahoz a földre.
[00:07:31]Hm.
[00:07:31]Ezt azért is kérdeztem, mert amikor készültem a beszélgetésre, több videótokat is megnéztem, koncertfelvételeket és klippeket a és volt ugye a a Kossutin ez a rendszerváltó nagy koncert, ahol a forradalom című dal játszottatok el, és azt Kisti Bugy a zenekar frontembere úgy konferálta föl valahogy, hogy hát vannak ismertebb számaink, a szervezők nem azt kérték, és hogy volt benne valamilyen nyilván ironikus, de mégis csak egy ilyen szerénység, vagy egy ilyen egy ilyen önlebecsülés, hogy hát A Queenby az azért az még talán mégsem annyira ismert, legalábbis annak a közönségnek, ami ami ami ott megjelent a a hősök terén, hogy hogy ezzel kapcsolatban ez ez mennyire volt vagy van meg bennetek, hogy hova helyezitek, vagy hova helyezed a Quinbe mondjuk a magyar könnyű zeneéletben?
[00:08:21]Hát mivel kapcsolatban?
[00:08:23]Hát mármint, hogy a zenekar jelentőségét, hatását Ja, nem tudom, én a politikától eléggé távoltartom magam tudatosan.
[00:08:29]Nem is a politikai, ez ez most csak hát én én például a rendezvényre nem is mentem el.
[00:08:35]Ühüm.
[00:08:36]De nem volt kifogásom ellen, hogy mindenki kifejezze, ami a a szív szívén van, és abba így beleegyeztem, hogy ez menjen Quinby névem, nem kell itt túl boózkodni a dolgot.
[00:08:46]De azt megkértem, hogy engem ne akarjanak rávenni arra, hogy én oda kimenjek, mert én a az összes ilyen politikai dologtól, rendezvénytől talán kivéve a holokaussztal kapcsolatos dolgoknál mindig ott voltam, az antirasszizmusnak egyfajta arca voltam évekig, de ezen kívül hát ebben sem annyira politika van, inkább emberség.
[00:09:10]De ezen kívül a politika világa engem tas, és igyekszem minél távolabb lenni tőle.
[00:09:15]Nem azért, mert nem ismerem, azért, mert nem bízom benne.
[00:09:19]Üüm, de akkor most visszatérve, mert nem is a nem is a tehát a a koncertet csak azért hoztam be, mert hogy ott hangzott ez el, és hogy ez úgy úgy és ez még így a fiatalabb koromból ismerős volt, hogy azért sokszor voltak olyan önironikus gesztusok, amik mintegy lekicsinyelték a a zenekar jelentőségét.
[00:09:35]És ezért is kérdeztem, hogy bent belülről ezt hogy éltétek meg, hogy ti mennyire vagytok mennyire vagytok benne a köztudatban?
[00:09:40]Mennyire vagytok a magyar könnyű zene krémjében?
[00:09:42]Úgyhogy ezt hogy hogy éltétek át?
[00:09:47]Hát fokozatosan éltük meg, és ezért viszonylag kevés elszállás volt egóilag, de azért volt, azért volt egy külső szemlének mindenképpen volt.
[00:10:00]Nekünk mindig egy kicsit olyan negatív példa volt a az erős sztár alőrős emberek.
[00:10:05]Ezért nehéz is szembesülni azzal, amikor valaki azt mondja, hogy hát neked is volt szár alűrőd és hogy ne tényleg ne már.
[00:10:10]És ez egy nehéz dolog.
[00:10:14]De a a tegnap a kvinik könyv dedikálásán elhangzott, hogy hogy ikonikus alakok vagyunk, meg hogy hogy a legjobban az érdekli, az egyik újúségegirő mondta, hogy mi a kvinbi társadalmi lenyomata embertömegeknek tudtunk megnyugvást hozni vagy vigasztalást adni, hogy nem vagy egyedül, hogy őszintén ki tudjuk mondani a belső problémáinkat, és ez egy kapaszkodó annak, aki küzd, és esetleg nem érzékeli minden percben, hogy van valaki, aki neki ebben segít hallgatja a zenénket és azt mondja, igen, itt van egy társam, legalább egy költő a zenész haverjai érti, hogy mi van bennem.
[00:10:51]És erre gondolva meg nagyon jó érzés, hogy volt hatásunk a erre a korszakra, mert azt gondolom, hogy majd jönnek utánunk, akik az akkori nyelven és az akkori szandokkal és az akkori trendi zenei fogásokkal fogják megfogalmazni valószínűleg ugyanezeket az emberi dolgokat.
[00:11:09]Ezekre szükségünk van.
[00:11:09]egy jókori költőt, ha jól fordítanak le, elolvasunk és megpengeti bennünk a húrokat több 1zer év táblatából.
[00:11:18]Ugyanígy a zene, tehát az ember meghallgatja egy módszert, ott halljuk, hogy milyen hangulatban volt, mert abba kerülünk mi is.
[00:11:24]Üüm és a az mondjuk, amikor a Metallikait játszott Budapesten és egy Queen B dalt, ugye azt vissza elemá a hoppának a motívumait beját.
[00:11:31]Mert ugy ez tehát, hogy a a basszusgitáros és a gitárosnak egy ilyen saját sója, hogy minden minden fellépti helyen annak az országnak a a legnépszerűbb zenéjét játsszák el.
[00:11:42]És itt a Kimy, tehát mondjuk amikor azt azt hallották, meglepődtem a múltkor tankcsapdát játszottak, azt hittem maradnak ezen, de játszottak egyébként mást is.
[00:11:51]Pokolgép az pokolgépet játszottak tancs.
[00:11:53]Igen.
[00:11:53]És bele a a Hoppá című számunk beleesett az őrostájukban, mert ők azért egy ilyen nem tudom punkrock metál zenekar vagy metál metál zenekar.
[00:12:01]Nem tudom mi a saját önmakadározásuk, de az nagyon jó érzés volt.
[00:12:05]Az az egy az fantasztikus dolog volt.
[00:12:07]Azt tudjuk, hogy Antal Nimrod rendezte az ő fémjüket, aki Quinby klipeket is rendezett, és a Limr szórt nekik mindenféle zenéket, amiket ő ismert és szeret Magyarországon, és ezekből válogattak a Nimró ajánlásaiból, és kikoták a hoppát annak a rifilme nagyon bejött nekik.
[00:12:27]Ezt ezt a Nimrottól tudjuk, hogy azt mondták, hogy úristen, ez de jó ez a r ez a cucc, amit ezt asszem a Tibi írta meg.
[00:12:33]És akkor azt azt mindenképpen játszani fogják.
[00:12:35]Próbálták a szöveget, de azért ez a magyarul igen pedig hát üzentük nekik, hogy Nimró, mondd meg nekik, hogy a magyar nyelv nem nehéz.
[00:12:43]Hát nálunk minden három éves gyerek beszélik.
[00:12:46]És aztán m cseréiben meg ti is eljátszottatok a a az enterendment metallikától.
[00:12:51]Hát mi is úgy a motívumait felhoztuk, meg egy kicsit elénekeltem belőle néhány sort.
[00:12:55]Igen, az aktuális koncerten, aktuális két-három koncerten ezt a gesztust viszono még akkor is, ha csak energiaszinten jutott el hozzájuk.
[00:13:01]Üüm, kicsit még akkor maradva a klíminél, hogy mondtad, hogy reméled, hogy van hatásotok.
[00:13:07]Ugye az az valószínűleg tehát az a leglátványosabb, hogy dalaitok szinte a zenekartól függetlenül élnek tovább, például most múlik pontosan, aminek ugye nagyon ismert feldolgozása, például a Csík Zenekar jóvoltából készült felvétel.
[00:13:22]Igen, de még Mexikóban is feldolgozták.
[00:13:24]Na, erről nem tudtam, de hogy amikor így elindulnak ezek a dolgok, és tőletek majdnem teljesen függetlenül élnek tovább, azzal szembesülni, az az milyen milyen érzés, vagy amikor így hát mindig más.
[00:13:34]Hát amikor a valamelyik halászcsárdában assiszem a Szentlélek téren odajöttek hozzá a roma zenészek és elkezdtek játszani valamit, és nem értettem, hogy miért játsszák a és akkor meghalltam a motívumot, hogy most múlik ott játsza a fém.
[00:13:46]Hát azt hittem, hogy ott azonnal hanyat dobom magam.
[00:13:48]Egyrészt a a dolog rendkívül komikus volt számomra, másrészt nagyon jól játszották, harmadrészt pedig nagyon megtisztelve is éreztem magam, és ez a három egyszer így kavargott bennem, úgyhogy csak így bazsajogtam, komolyogtam, bazajogtam, komolyogtam, feleségem megfogta a kezemet, hogy most nem kell csinálnod semmit, drágám, ez volt a szemében.
[00:14:07]Ez csak most így ahogy van, fogadd be.
[00:14:12]Úgyhogy ez például egy érdekes dolog.
[00:14:14]Éneklik a popkirálynők számainkat, éneklik jazz zenészek számainkat.
[00:14:22]Ez ez nagyon nagy ajándék.
[00:14:25]Azt érezni, hogy hogy mást is megichlet, és mást is megérint az, ami belőlünk kijött, az azt mutatja, hogy valahogy jól sikerült megcsinálni az, ami bennünk van, mert ami bennünk van, az őszinte tiszta, hogy azt hogy tudjuk művészi formába önteni, versbe, festménybe, könyvbe, az mindig kérdés egy alkotónak.
[00:14:46]És ez egy jó visszajelzés, hogy akkor ez sikerült.
[00:14:50]Ez ez jó.
[00:14:52]Ühüm.
[00:14:52]És ha már a könyvet mondtad, akkor ennek mi volt a számodra a a motivációja?
[00:14:56]Ez a saját belső utad feltárása és vagy folytatása, vagy vagy egyfajta misszió, hogy azt eljuttasd a közönséghez is?
[00:15:05]Mind a kettő.
[00:15:05]elsősorban önmeghatározás és annak a kijelentése egyfajta mérföldkő, ahol a zene önmagában már nem jelent a a zene ipar önmagában nem jelent annyit nekem, mint a tanácsadó pszichológusi létem, a védikus életmód mentori részem, a jógi részem.
[00:15:20]Ez teszi ki az énemet, és ez hatja át és oda-vissza a a muzsikát.
[00:15:28]De ez vagyok elsősorban.
[00:15:28]És ezzel a könyvvel ez világossá is válik.
[00:15:33]Ugyanakkor nem akartam csak egy ilyen, képzeljétek el, mi történt velem mostanában, vagy az elmúlt 15 évben könyvet írni, hanem olyan könyvet akartam írni, ami használható.
[00:15:40]Tehát azokat a tanításokat, amiket én összegyűjtöttem, én magam is alkalmazom az elvonulásokon, a személyes tanácsadáson, vagy egy-egy sessionön, azokat összefoglaltam és beletettem.
[00:15:53]Külön keretbe tettem a tudományos részeket, hogy akinek a száraz, az át tudja ugorni.
[00:15:57]Egy másféle keretben vannak a jógafilozófia részek, mert van, aki meg azt imádja, vagy azt ugraná, és a sztorik meg pedig mennek.
[00:16:03]Ezekbe sztorikba csomagoltam be azt, hogy én az én saját utamon találkoztam a Rakendr olvasságaival, aztán a jóga hogyan adta le a hivató jeleit, és hogy adott belső szabadságot a külső szabadság után egy belső szabadságot.
[00:16:17]Most nekem megvan mindegyik, és rengeteg rabságtól meg is szabadított.
[00:16:23]És ez egy nagyon nagyon fontos dolog, amit úgy éreztem, amit le kell írnom, mert ezzel a könyvvel pont az a célja az embernek, mint egy dallal, hogy hogy az az mondja el az embernek, hogy nem vagy egyedül, hogy mással is megtörtént.
[00:16:35]Üüm, és a dallal, bocsánat, a dallal ellentétben itt meg is lehet fogalmazni, hogy milyen kiutak vannak.
[00:16:39]Üm, tehát a szakmám az meg tudott itt villanni, mert mert nyugodtan lehet adni olyan tanácsokat, amit az ember megtanult, és ki is próbált.
[00:16:50]És több ezer éve és több tudományos munkán keresztül látszik ennek az igazolása.
[00:16:54]És ezekkel a ezeket a módszereket szintén beletettem a könyvbe.
[00:16:58]Tehát kézikönyvként használható egyfajta boldogság.
[00:17:00]kézikönként mondtad, hogy pszichológusként is írtad ezt mi nem tudom hát valószínűleg sokan tudják vagy nem tudom mennyien tudják, de mindenesre ugye pszichológusként is igen azért gondoltam ez a ez az éned vagy az éned ezen fele folyamatos önreflexióra készte, tehát magadat is mint egy terápián vizsgálod vagy felülvizsgálod, és ez mondjuk megjelent megjelent az írás közben is.
[00:17:28]Igen.
[00:17:28]A vérikus életmód mentorálás, amivel főleg foglalkozom, a az nem tudja kikapcsolni a pszichológusi énemet sem, de az folyamatos önreflexió azt hiszem, hogy mindenkinek egyfajta feladata, vagy az volna, mert az egy magasabb szintű gondolkodást hoz el, közelebb visz az egységtudathoz, sokkal kevesebb ártással élünk mások felé és magunk felé.
[00:17:49]Tehát ez üdvös dolog, hogyha figyelünk magunkra, figyelünk a gondolatainkra, az érzéseinkre.
[00:17:58]megfelelő örömben részesítjük magunkat.
[00:18:01]Nem hagyjuk, hogy túlterheljük magunkat, nem hagyjuk, hogy ellustuljunk.
[00:18:02]Ha ezekre figyelünk, az egy nagyon fontos dolog, mert egészséghez és boldogsághozhoz vezet.
[00:18:08]Az önreflexió pedig ennek a szabályozása.
[00:18:13]Ezért valóban gyakran és sokszor figyelek saját magamra is, és ezt tanácsolom másoknak is.
[00:18:19]De azt nem állíthatom, hogy mint pszichológus figyelek magamra, mert a pszichológia szakmában az evidencia, hogy nemhogy magamat nem vizsgáltam, még rokonokat sem.
[00:18:27]Tehát amelyik szociális hálónak én része vagyok, annak az érzelmi körnek, amiben én magam benne vagyok, én ott elfogult leszek.
[00:18:33]Én ott nem tudok pártatlan szakemberként megjelenni.
[00:18:38]Ezért azt szokták mondani, a barátsági bizonyos foka fölött már csak beszélgethetünk pszichológiai témákban, de már hivatalos tanácsadóként nem lehetek a szolgálatára barátnak vagy rokonnak.
[00:18:50]Úgyhogy úgyhogy megvan az önreflexió és valóban ezt tanítom is, hogy jó, ha figyelünk saját magunkra, saját érzéseinkre, figyeljük meg a saját gondolatainkat.
[00:18:59]És az úgynevezett metakognició, ez egy magas szintű mondjuk így, hogy magas intelligenciával együtt jár, hogy az ember figyeli azt, amit gondol, nem lesz azonnal reflexzerűen egy a saját gondolataival, akkor ki sem tud szabadulni egy negatív gondolatból például.
[00:19:16]Üm, és hogyha azt megnézzük közelről, kiderülhet, ez az állandó visszatérő negatív gondolat, ez ez abszolút nem szükséges az én pozitív életemhez.
[00:19:22]Ez csak megnyomorít, mert minden nap eszembe jut, és valamit állandóan bánok, valamit sajnálok, valamit a múltban, valamitől félek a jövőben.
[00:19:30]De ezektől a gondolatoktól amellett, hogy mondjuk megfogal meg megfogadjuk az üzenetét egy ilyen gondolatnak, de nem hagyjuk, hogy nyomasszon minket egyfolytában velünk legyen.
[00:19:42]Hogyha azt megfigyeljük ezt a gondolatot, máris megfogtuk a tudatunkkal azt a belse megfigyelőt, ahonnan nézve ez a gondolat kihető.
[00:19:53]hagy hagyhatjuk, hogy eltűnjön, és akkor megszabadulunk egy állandó nyúzó, visszatérő képzettől, érzéstől.
[00:20:00]És ez persze fizikai érzéseket is okoz.
[00:20:03]A fizikai érzésekkel szintén el tudunk bánni légzéssel, mozgással, étkezéssel és ezeknek a gondolatoknak a kontrolljával vagy átszimmézésével.
[00:20:13]Tehát párhuzamosan foglalkozunk a testi aspektusával, a negatív érzelmi örvényeknek és a gondolati aspektusával.
[00:20:20]Ha mind a kettőre figyelünk, akkor máris ott vagyunk, hogy ön önreflexív ember vagyok, aki a saját sorsát elkezdte irányítani.
[00:20:28]Ha ezt nem teszem meg, akkor csak világ, hát nem azt mondom, hogy csak, de szerencsétlen módon csupán reakció sorozat, amit adok, nem pedig megfelelő válaszok, amik engem elősegítenek, amik az én tervem szerint alakítják az én életemet.
[00:20:43]Ha ha nincs ilyen saját tervem, nem válogatok az impulzusok között, akkor jobbra fordulok, balra fordulok, éppen aki hozzám szól, amit akar valaki velem tenni.
[00:20:51]Számos híres ember megfogalmazta azt, hogy hogyha nincs saját terved, akkor ne aggódj, majd másnak lesz veled.
[00:20:59]Úgyhogy mert ugye minden percben el akarnak nekünk valamit adni, egy tárgyat, egy ideológiát, egy szolgáltatást.
[00:21:07]Figyelnünk kell rá, hogy melyik irányban akarunk mi menni.
[00:21:09]És ha valamit kipróbáltunk, és nem tetszik, onnantól azt tudatosan ki kell zárnunk.
[00:21:12]Ne lépjünk ugyanazokba a csapdákba.
[00:21:14]Hát ez most a a social médiában ez minden másodpercen megtörténik velünk, hogy csapdákba esünk be, gondolati és érzelmi csapdákba, szükségtelenekbe.
[00:21:25]Ja, erről sokat írsz a könyvben is, vagy visszatérően írsz a könyv.
[00:21:28]Bizony, a tudatszennyezés fejezet sajnem teljesen erről szól.
[00:21:29]De hogy a majd erre is kitörünk, meg folytatjuk ezt az utat tovább, de arra nagyon kíváncsi, hogy ezt hogyha kicsit visszafelé nézünk, hogy nagyon sok olyan olyan negatív gondolat volt, vagy nagyon sok olyan negatív dolog, amit a korábbi, mondjuk akkor a Rock and Roll életmód miatt ki kellett zárni az életedből és fel újra és újra értékelni önmagadat, vagy vagy ez egy olyan organikus fejlődési folyamat volt, amikor igazából ezek a kizárások, vagy nem ezek a kizárások dominálták az életedben?
[00:21:57]Az az elmondható, hogy amikor az ember nem figyel saját magára, az étkezésére, a légzésére, a arra, hogy elegendő vizet igyon, vagy hogy alszik, akkor szétszórt lesz a tudata, és abba a tudatba nagyon sok minden be tud szívódni.
[00:22:16]Voltak olyan korszakaim, amikor például negatív gondolatok ott maradtak, és nem tudtam kitenni őket.
[00:22:23]A sztoikusokat hívjuk ilyenkor segítségül, és azt mondjuk, hogy nézzük meg, hogy tudunk-e mi ezen változtatni.
[00:22:29]Ha igen, nézzük meg mit, és azt tegyük, de ne csak pörögjünk a problémán, hanem akkor tegyük is meg azt a lépést.
[00:22:33]Ha valamit nem tudunk fog, ha valamit nem tudunk segíteni, ezt lássuk be, mondjuk ki hangosan magunkban, és onnantól kezdve azzal nem kell törődnünk.
[00:22:41]Ha pedig mégis visszatér, visszatérhetünk a légzéshez, visszatérhetünk az étkezéshez, visszatérhetünk a társas kapcsolatok kitisztításához.
[00:22:52]Én átestem mindenféle ilyen dolgon elváltam, vesztem össze barátokkal, voltam magam alatt, minden dráma megtörtént velem, ami ami bármelyik emberrel.
[00:23:01]Én sem vagyok ez aló kivétel.
[00:23:03]És amikor az életmódom önpusztító volt, a gondolataim zabolázatlanul jöttek, mentek, és semmilyen módon nem voltam tudatos az életmódot illetően, akkor sokkal több volt a negatívum az életemben.
[00:23:16]Azt nem mondom, hogy öröm nem volt, hiszen 23 éves korom óta apa vagyok, az önmagában kifogyhatatlan örömforrás.
[00:23:23]Öt éves korom óta zenész vagyok.
[00:23:26]A zene bármilyen formában űzik, az is kifogyhatatlan örömforrás.
[00:23:33]nomádként neveltek, áldan kirándultunk minden, nem vonzódom a tárgyakhoz, egy gatyában is boldog tudok lenni.
[00:23:38]Tehát, hogy rengeteg örömöm volt mindig is, de hogy arányában a mostanhoz képest sokkal gyakrabban és és ellenőrizetlenebbül törtek rá negatív gondolatok, érzések, az egészen biztos.
[00:23:52]Az egészen biztos.
[00:23:52]Ö ahogyan ezt leír, hát tulajdonképpen a könyvben ezt is meg pedzegetem, hogy amikor én ilyen mély örvényekben voltam, akkor minek segítségével tudtam kijönni.
[00:24:06]Amikor az ember benne van egy olyan körben, hogy például az előbb beszéltünk az ivásról, akkor például az összes feszültségforrást az ember úgy oldja meg, hogy iszik rá egyet.
[00:24:14]Jön egy feszült gondolat.
[00:24:16]Jó, akkor most már éppen nem a gyereke vagyok, más dolgom nincsen, csak én vagyok meg a feszült gondolat.
[00:24:22]Puf, akkor bedobok egy pár sört.
[00:24:24]Olyan 61-12 sört az ember bedob.
[00:24:26]És akkor milyen gondolat?
[00:24:26]H milyen probléma?
[00:24:28]Nincs probléma, barátom.
[00:24:28]Csak ennek az a problémája, hogy ez visszatér a másnapossággal együtt.
[00:24:31]És ha acélból vagyunk, és 30 alatt még nem is vagyunk másnaposak, vagy ilyesmi, vagy szét hidratáljuk magunkat, ahogy szoktuk mondani régen, gondolatilag gyengeségben, szétszórólt elmében, akkor is megjön a a másnaposság, tehát nem kell hozzá gyorfájás vagy fejfájás.
[00:24:47]Az az egy szétszórt, teljesen diffúz gondolkodásmód, ami ami már csak azért sem jó, mert nem előreviszi az embert a céljai felé.
[00:24:56]És mondjuk a kreativitással az mennyiben függ össze?
[00:24:58]Ugye szeretjük úgy gondolni kívülállóként, hogy hogy a művészet pláne mondjuk a zenéhez, pláne a könnyű zenéhez és az ahhoz kapcsolódó kreativitáshoz elengedhetetlen annak az életmódnak a külsősége, illetve annak az életmódnak a hát a a felfokozószerei.
[00:25:14]Tát mondjuk ez ahogy mondjuk ahogy a a ahogy mondjuk elmarad az alkohol, vagy amikor az ember nem dob be 6-12 sört, a kreativitás ugyanúgy változatlan.
[00:25:24]Ennek nincs köze ehhez.
[00:25:26]Dehogy nem.
[00:25:26]Állandó köze van.
[00:25:26]minden az elménken keresztül történik.
[00:25:28]Tehát hogyha valaki tele van feszültséggel, az nagyon jól meg tudja írni a feszült számokat, de boldog számot nem fog tudni írni, vagy nem biztos, hogy lesz kedve írni.
[00:25:38]Ha csökkenti az a szuperfeszültséget, ami mondjuk így beteszi a sarokba, és megiszik egy pohár bort, mondjuk vagy négyet, akkor abból a sarokból ki tud jönni.
[00:25:48]Az anya már nem működik olyan jól, de lehet, hogy le tud valamit írni.
[00:25:52]Azzem, Hunter Thomson mondta azt, hogy ha betépve írsz, akkor józul szerk, vagy tisztán szerkesz, ha tisztán írsz, bet szerkesz, akkorra ugyanígy igaz ez.
[00:26:03]Ugyanis ezek ezek félvilágok, a kettőt össze kell tudni hozni, merthogy a az egyik állapotban az ember nyugodt, könnyed, de nem olyan jó.
[00:26:13]Min le is írtam az egyik fejezetben, hogy az első Jozan koncertem, ami nem azt jelenti, hogy ugye mindig részegen játszottam, hanem azt jelenti, hogy hogy nem volt olyan, hogy semmit sem ittam volna mondjuk 10 évig, vagy 12, nem tudom.
[00:26:24]És akkor utána volt egy olyan szakasz, hogy talán pont a pszichológia diplomámat írtam és a diplomamunkámat, és akkor így el kitaláltam, hogy nem fogok haladni ezzel a diplomal, szóval örökre halaszgatni fogom.
[00:26:37]láttam magam körül olyan embereket, akik hatodik éve írják, idézőjelben írják, és mondom, én én nem leszek ilyen, én ezt meg akarom írni jól gyorsan.
[00:26:45]Aztán végül nem lett gyors, de jó lett.
[00:26:47]És ez annak volt köszönhető, hogy elkezdtem sportolni és letettem az italt, hogy addig én nem, amíg nincs a kezemben maga a tárgya diploma, mint füzetke vagy kiskönyve, amíg az nincs, én addig nem iszom.
[00:26:57]De hát közben voltak turnék meg koncertek, és ebből az első koncert olyan volt, ahol észrevettem, hogy sokkal jobban tudok játszani, gyorsabb lett a kezem, nagyon nagyon jó kreatív ötleteim voltak, elképesztő jól volt, de ott hirtelen kommunikálni nem akartam.
[00:27:14]És ezt így képzeld el, hogy ott ott álltam, hivatalosan az én dolgom lett volna a a a kommunikáció a közönsége, és csak ott mosolyogtam, és semmi nem jutott eszembe.
[00:27:23]Ami eszembe jutott, úgy éreztem, hogy azt egyáltalán nem szükséges megosztanom.
[00:27:26]Más lesz nekem itt bent.
[00:27:28]Jó.
[00:27:28]Tehát ez a horror vaku a a az ürességtől való félelembennem nem jelentkezett bezleg a többiekben.
[00:27:35]És í szúró szemen néztek rá, hogy mondjak már valamit, amíg ott pisz magunk a a dolgokkal két szám között.
[00:27:45]Nem tudtam mit mondani, nem mondtam semmit.
[00:27:46]Lejöttünk a szimponban, mondták: "Mi volt veled?"
[00:27:49]És mondtam, hogy hát semmi, semmi.
[00:27:50]Aztán után rájöttek, hogy te, hát a kutya nem ivott semmit.
[00:27:53]Már a kutya beszél.
[00:27:55]Hát a kutya nem ivott semmit.
[00:27:57]Ne, igyál már valamit.
[00:27:57]Nem iszom.
[00:27:58]Miért nem iszom?
[00:27:58]Hát mi most eldöntöttem ezt a Ne már.
[00:27:59]És ilyen lesz minden koncertünk.
[00:28:01]Hát mondom, nem tudom.
[00:28:02]Hát mit tudom én.
[00:28:02]Először csinálom.
[00:28:04]Persze középiskolában meg általánoskában állandóan színpadon voltam.
[00:28:08]Na ná, hogy nem itt viszik egy gyerek meg egy meg egy iskolai ünnepségen föllépő diák, vagy vagy a a Dobozgálán, mikor fölléptünk.
[00:28:15]Szóval nem gondoltam, hogy ezt örökre elveszett.
[00:28:18]És nem is így lett.
[00:28:20]Ez a turné elindult.
[00:28:22]hogy második koncerten már többet beszéltem, negyedik koncert ugyanúgy nem állt a szám, mint máskor.
[00:28:27]Csak ott volt egy hirtelen új helyzet, más gondolatok voltak, úgyhogy ez így alakult, amikor az ember elkezd írni, és iszik hozzá egy pohárbort, és ettől megindulnak benne gondolatok, és meg is nyugszik, és az egész alkotás flójába belesegíté ez a bor, akkor jó.
[00:28:43]Ha a bort azért isza, mert különben olyan ideges, mert mert azért ideges már, mert nem ivott, mert megszokta, hogy mindig iszik.
[00:28:49]Tehát neki innia kell zárójel alkoholizmus, akármilyen szépen nevezzük ezt, akkor persze már minden össze van zavarodva, akkor persze bizonyos szint alatt nem is fog tudni írni, mert anélkül nincs rendezett gondolata.
[00:29:02]Csak azon jár az össze, hogy igyon valamit.
[00:29:04]És ennek aztán az összes fokozata létezik.
[00:29:06]Ezeket én végig is jártam mind.
[00:29:10]És hogyha mondjuk mondtad, hogy hogy a aki feszült, az tud írni feszült számot, de nem tud boldog számot, hogy te mondjuk most így a jelen létállapotodban tudsz feszült számot írni?
[00:29:19]Nem, nem tudok.
[00:29:19]Ö ez probléma is.
[00:29:19]Tehát a a kutyavacsorájában letettem az új szövegkönyvet, az mindig ugye leteszem a szövegeket és akkor ők elkapkodják, megnézegetik, mindegyik kitalálja, és hozzák az ötleteket zeneileg, aztán közösen megcsináljuk.
[00:29:30]Most is megcsináltuk, de konkrétan kimondták, hogy alig tudnak azonosulni ezzel az új szövegvilággal.
[00:29:37]Na de mert elment a dühöm, akár a társadalmi jelenségek, akár az említett politika mocskossága iránt, a pénzügyi rendszer hazugságai, tehát ezt mind úgy írtam ki magamból, hogy düböl és ettől zaftos.
[00:29:50]olyanokat mondtam is.
[00:29:52]És most nem azért, mert józan vagyok, mert azt józanul írtam eb rengeteg művet, hanem most a jóga miatt sokkal kiegyensúlyoztabb a lelki világom és nincs nincs nem nem része a dű annyira a hétköznapja, és hát ezért nyilván nem fogok írni boldogságot és békét mindenkinek.
[00:30:10]Ilyen mantrafordításokat kezdtem leírni és nézeget, hogy ez most mi elromlottál?
[00:30:16]Úgyhogy ez van.
[00:30:16]De azért megíjuk azt a zenét is.
[00:30:18]És nyilvánvaló, hogy ilyenkor az ember változik.
[00:30:20]A a Virini Mantrasonnak állandó tagja vagyok évek óta.
[00:30:24]Ezt kevesen tudják.
[00:30:24]Tehát mantra zenét játszom és én ott is dobolok.
[00:30:29]Üm, ott is van dobszoló meg vadság.
[00:30:29]De az egy ott mantrázunk.
[00:30:31]Azok azok olyan világokban röpítik a hallgatóságot és minket is, ami a rock and rollal van egy ilyen átfedése, de nem ugyanaz.
[00:30:42]van rokonság benne, és pont a belső elszállás, elszabadulás, szabadság, amit a rakendő ad a színpadon, azt pont megadja az is.
[00:30:50]Hm.
[00:30:50]És a a mondtad most például a az üzleti világot, vagy a vagy a vagy a politikát, amik azért komoly feszültségforrásként jelentkeznek sokaknál.
[00:30:58]lesújtó véleményem volt világletemben.
[00:31:01]És mondjuk, hogy és hogyha most nincs.
[00:31:03]És igazából erre erre lennék kíváncsi, mert hogy azért ez a ez valószínűleg nem csak engem, ez nagyon sok nyomaszthat a mindennapokban, mármint ami körülöttünk zajlik, hogy és nem is azt kérdez, nem is arról kérdezek nyilván erre valószínűleg ez a rendelkezésünkre álló idő kevés lenne, hogy hogy tudunk ettől megszabadulni, de hogy van ezért írtam a könyvet.
[00:31:20]Ezt ezt szó szerint mindent leírtam ebből és velem is ez van.
[00:31:24]Nem, én nekem nem kevesebb a problémám.
[00:31:28]rám én én nem tájékozódom már a világ dolgait, illetőleg más a gondolati és érzelmi hozzáállásom, ahogy az előbb elmondtam, az például egy kiváló sztoikusan tudok rajta segíteni.
[00:31:41]Na ebbe nincs beleszólásom.
[00:31:41]Hát akkor én ezzel nem fogok pörögni napi 5 órát, mert a tehetetlenség majd dühöt szül, és a dütől pedig negatív élésem lesznek.
[00:31:51]Lehet, hogy megírom jól azt a szöveget, és azt amikor eléneklem, akkor mindenki együtt tud velem dühösködni, de én már nem akarom azt az érzést itt benn.
[00:31:59]Ezért én nem lehetek már ennek a szószólója vagy hangtölcsérvivője.
[00:32:04]A régi számaimat viszont el tudom játszani, ami bendül van, mert ott arra a pillanatra bele fog tudok kerülni abba az energiamezőbe.
[00:32:11]És ezt teljesen őszintén adom elő.
[00:32:13]Majd lejövök a színpadról és nem hordozom magammal.
[00:32:17]otthagyom a színpadon, ott hagyom az energiamezőben, és akinek az kellett éppen, hogy hogy ventiláljon ezáltal, annak ugyanúgy segít továbbra is.
[00:32:23]Ühüm.
[00:32:26]Hát ezt azért is kérdeztem, mert ugye az egyik központi fogalma a könyvnek az a a Ne ártsunk másnak, vagy a másnak nemá a hszá és és azért ezt nagyon nehéz úgy vagy nagyon nehéz összehangolni, azt gondolnám azzal a világgal, ami körülöttünk van, hiszen most a egyik háborúból a másikba botladozik a világ, akár csak itt Európában is, hogy hogy amikor ezt látjuk magunk körül, akkor azért tényleg borzasztó nehéznek tűnik elfogadni azt, hogy nézd a nézd, ez azért Csak félig van így, mert valójában pont egy ilyen világban van értelme az AHIMS a kifejezésnek.
[00:33:01]Egy világban, ahol mindenki macskafogó végén gurigáznak a cicák, kislabdával, strandlabdával, tollasoznak, szeretgetik egymást.
[00:33:09]Ott miről beszélsz, hogy a amúgy mindenki abban van.
[00:33:14]Egy vad, kíméletlen és kevés empátiával rendelkező világban van értelme kimondani, hogy állj meg, ahimsza.
[00:33:24]Eszerint kell haladni.
[00:33:27]Azt senki nem mondta, hogy ez egy könnyű dolog, de ezzel eljuthatunk oda, hogy sokkal kevesebb bántást kapunk, és nem fogunk tudni abban az illúzióban maradni, hogy mindent meg akarunk oldani, amit mi nem tudunk megoldani.
[00:33:38]De abban az illúzióban sem maradunk, hogy mi nem tehetünk semmit magunk körül, hanem pontosan tudni fogjuk, hogy én nem ártok ugyan senkinek, de magamnak sem.
[00:33:50]Ezért mindent, ami nekem árt, megpróbálom kiküszöbölni az életemből.
[00:33:54]Ezt úgy teszem, hogy közben ne ártsak senkinek, és az empátiámat gyakorlom.
[00:33:59]Minden nap együtt érzek valakivel.
[00:33:59]Nem tűröm a szenvedést magam körül.
[00:34:01]Amit tudok, megszüntethetek.
[00:34:03]a világ másik felén lévő ember igen népirtást, emberirtást, háborút valószínűleg nem tudom megszüntetni az én kis ahimszámmal a Budapest közepén, vagy Dunai város közepén, vagy akárhol lakunk, de egy mikroközösséget igenis tudok, és én az egész föld energiájához, az egész falu, az egész város energiájához, bármekkora hatással vagyok, én ezt képviselem.
[00:34:29]Ha író vagyok, ezzel a könyvvel is ezt kellett képviselnem.
[00:34:33]Lehet, hogy mást lehet, hogy szuperű el lehet adni, de nekem azt kell képviselnem, az AHszert kell képviselnem, és azt a a szellemiséget, amely szerintem pozitív irányba viszi a világot.
[00:34:43]Van akinek ez harc, őneki a harcot kell írnia, és arra kell buzdítania mindenkit.
[00:34:48]Van akinek a nem ártás.
[00:34:53]És mondtad, hogy a szövegkönyvet, vagy a szövegeet látva a zenésztársaid megrökönyöttek, hogy mi történt veled, hogy ez egy ez egy visszatérő reakció, vagy sokszor szembesülsz azzal, amikor amikor amikor ezt látják rajtad, ami amit amit most látnak, hogy hogy hogy ilyen reakciókat kapsz, megdöbbennek azon, hogy nem tudnak esetleg mit kezdeni veled, és hogy mondjuk visszavárják a a régi linius, ha egyáltalán ez keves kevés emberre van így.
[00:35:21]Így a közvetlen környezetemben, mert nem úgy volt, hogy tegnap fölkeltem és ez a Békés Cica lettem, hanem ez egy ez egy évtizedes folyamat.
[00:35:34]Ez a könyv le is írja ezt az utat.
[00:35:34]Ez egy út, és ennek egyáltalán nincs vége.
[00:35:40]És nem a Rock and Rollban kezdődött egyébként, hanem már ott kezdődött, hogy apám megmutatta nekem a jógát.
[00:35:43]Közben a tudatosság útján fejlődve elértem a rock andrig, ott kidobtam a tudatosság felét, elképesztő, ekztatikus szabadságot éltem meg, majd elkezdett visszatérni belső igény a békére.
[00:35:57]Emiatt aztán bizonyos visszamozdulás volt a a gyermekkori elképzelések felé.
[00:36:10]Például az önszabályozás.
[00:36:15]hogy az egész magas szinten volt nekem a a a közép középiskolában meg az általános iskolában.
[00:36:20]És aztán ezt a ezt a az indulatok szabályozását ezt például eleresztettem.
[00:36:25]A rakendóban nem kellett annyira viselkedni, mint otthon.
[00:36:31]És aztán erre egy újabb igény alakult ki.
[00:36:33]Hát már úgy 40 fölött.
[00:36:33]Tehát ez több mint 10 éve járom a jóga útját, de mondjuk csak pár éve tolta ki azt, hogy én igyak.
[00:36:41]Előttem kevesett, de azért még ittam.
[00:36:43]Aztán már egyáltalán nem.
[00:36:43]Nem akartam inni semennyit, de az összes apró kis dologgal így van.
[00:36:51]Elviseltem a negatív mondjuk így energiahiányos kapcsolataimat, ahol ahol mondjuk úgy éreztem, hogy mérgező a kapcsolat számomra, de 10 éve ez a folyamat még úgy volt, hogy elviselhető volt.
[00:37:05]Mostanra már megfelelő módon határokat szabok ennek.
[00:37:12]Nem engedem magam kihasználni.
[00:37:14]Ugyanakkor ebből felszabaduló energiából empátiát kovácsoltam, és mások felé, ahonnan meg kapok vissza, vagy akik nagyon rászorulnak, oda meg adok.
[00:37:23]Több az egyensúly, több az öröm benne, de nem kevesebb a törődés vagy a munka, vagy a vagy a dolgok helyrehozására való igény.
[00:37:32]Ü úgyhogy ez így van.
[00:37:33]Persze sokan mondták a bizonyos időszakban, amikor sokáig nem találkoztunk, és akkor mondjuk a covid alatt sok zenészárssal nem találkoztam, és akkor mint amikor gyereket, akit rég láttunk, azt mondják, úkorát nőttél.
[00:37:44]És nekik egy nagyobb fejlődés volt ez, akikkel, akikkel nem találkoztam például a COVID két-három évében, ők mondták is ezt persze, hogy hát a Liviusnak valami van, nem tudjuk minden szé valami szekta vagy mi ez a cucc, megvallásosodott vagy mi van vele és aztán de hát lassan ők is megértették.
[00:38:05]Ez visszahúzó erő tud lenni, és el is keseríti az embert egy pillanatra, de hát odafordul az ember a jógához, és azt mondja, hogy de hát ez nem az én érzésem, nem kell, hogy velem legyen.
[00:38:16]Ő ő ő a régi Lévius akarja, az új Livius nem akarja a régi Levius, úgyhogy úgyhogy ez így van.
[00:38:22]Az az ilyesmit az ember elviseli.
[00:38:26]A könyvben, ahogy az elején is mondtad, kül jól megkülönböztethetően el el elkülönülnek szövegek, amik a tudományos részt, a filozófiai részt és a és a történetmesélős részt illetik.
[00:38:35]És ha nagyon általánosan gondolkodva erről, a általában a a keleti filozófiákat vagy a keleti vallásokat élesen szembe állítják a tudományossággal, nálad ez a kettő azért harmóniában jelenik meg.
[00:38:51]A vallásokhoz nem sok közöm van.
[00:38:54]Persze a ismerem az összeset, meg a vallás filozófiákról is sokat olvastam életemben.
[00:38:59]Egy időben.
[00:38:59]Ez volt a kutatásomnak a központi területe.
[00:39:05]De a jóga azért nem azonos a hinduizmussal vagy a buddhizmus vallásos részével.
[00:39:09]A jóga egy olyan út, ami önmagában tartalmazza a buddhizmus majdnem összes gyakorlatát, vagy főbb elveit.
[00:39:15]Mert ez egy ez egy ez egy összefüggő gondolatrendszer, ami persze Indiával jött létre.
[00:39:21]onnan kisugárzott Kína, Korea, Japán.
[00:39:24]És hát most nyugat felé, ugye 20.
[00:39:27]században nyugat felé radiált ez a ez a gondolatkör, ez a gondolatstílus, ez a ez a ez a filozófia.
[00:39:35]A vallásokkal kapcsolatban azt mondanám, hogy én én csak nézem őket, nem gyakorlom egyik vallást sem.
[00:39:48]A tudományt pedig a filozófia nem tudja kizárni.
[00:39:51]A onnantól kezdve, hogy valamit bizonyítok, megmérek és újra megismétlem a mérést, és más körülmények között is létrejön.
[00:39:57]Tehát a tudományos kritériumoknak, ha megfelel egy vizsgálat, akkor az egy tudományos tény.
[00:40:02]De rengeteg dolgot mért meg a tudomány, amit sokáig nem tudott megmérni.
[00:40:04]Addig a filozófia területére tartozott, és amikor valamit bizonyítunk, akkor elhold itt a tudomány egy kis területet a filozófiától.
[00:40:14]Í módon a filozófia nem jelenti azt, hogy ellentétes a tudománya.
[00:40:18]csupán még nem felel meg a tudomány kritériumainak.
[00:40:24]Létezik olyan belátás, amely szerint ez vagy az lehetetlen.
[00:40:27]Ha ez igaz, akkor az lehetetlen.
[00:40:29]Alapvető logikai úton jutunk el idáig.
[00:40:33]Megvan a keleti a védikus irodalmaknak is a maguk logikája.
[00:40:38]majdnem ugyanaz, mint amit Arisztotelész leírt.
[00:40:43]Úgyhogy az biztos, hogy mindazok a a a gondolatok, amik odavezetnek, hogy most a tudománnyal ellentétes a vallás, a akkor akkor ha jóga van, akkor az nem tudományos.
[00:40:54]Ezek megalapozatlan dolgok.
[00:40:58]Ezek csak mondatok, a levegőben lógnak.
[00:41:00]Aki ismeri a tudományt, az pontosan tudja, hogy egy tudósnak mindig azt kell kimondani, hogy lehet, hogy tévedek, mert egy paradigmaváltás után a ma igaz hamissá válik.
[00:41:07]Mert megmértük, tényleg ellenőriztük, de kiderült, hogy egy másik változó okozta.
[00:41:11]Nem az, amire mi gondoltunk.
[00:41:13]Tehát megtörtént, amit mértünk, de nem azt mértük, amit gondoltunk, hogy mérünk.
[00:41:17]Ilyenkor azt mondja a tudós, hogy bocs.
[00:41:19]Tehát azt sem, azt sem lehet kőbevésni.
[00:41:22]De az, az az viszont igaz, hogy a vallásnak pedig vannak olyan tételei, amit a sok vallásnak van sok olyan tétele, melyet a tudomány mai állása szerint már cáfoltunk.
[00:41:34]Azok vallási dogmák, amik nem tarthatók.
[00:41:38]Itt most nincs mit vitatkozni.
[00:41:38]Én a tudományt sosem fogom elhagyni, mert tudományosan neveltek.
[00:41:41]Hát amit az ember a gyerekkorávan magába szív, az az kitörölhetetlen.
[00:41:48]Ezért is állapodtam meg egy olyan filozófiánál, ami nem zárta ki a nyugati tudományt.
[00:41:52]Ahányszor nekem elkezdték mondani, hogy hogy a az evolúció az egy tei tei, úgy ahogy van, az egy borzasztó gondolat.
[00:42:02]Nekem mindig eszembe jutnak a mendeli elvek meg a meg a DNS Hélix meg minden, amit ami amit magamban szívtam kémiából, biológiából, fizikából, és és tudom, hogy de hát ezek valós dolgok.
[00:42:11]Hát ez ez ezt ezt nem lehet így félresöpörni, de amikor olvasunk egy filozófiát, amely magyaráz dolgokat, amit még a tudomány nem tudott, és azokban a dolgokban, amit a tudomány igazolt, egyet is értenek, akkor semmi okom arra, hogy ezt a kettőt szembe állítsam.
[00:42:25]Inkább azt érzem, hogy ide hidat kell képezni.
[00:42:27]És ez az én munkásságom.
[00:42:29]a keleti filozófia és a nyugati tudomány között hidat képezni.
[00:42:35]Eközben folyamatosan kiszúrunk, kiszúrunk és kiszórunk olyan dolgokat, amikről kiderül, hogy ez egy dogmatikus félmagyarázás volt, de erre készen áll minden filozófus és igazi tudós.
[00:42:46]Gondolkodó elméknek nem probléma felülbírálni magukat.
[00:42:48]Az az a vakhitre jellemző.
[00:42:51]Hát sokan hisznek úgy a tudományban, hogy fogalmuk sincs a tudományból.
[00:42:54]Egy szó szerint vallásosan hisznek benne.
[00:42:57]Nekik aztán elmondja valaki, hogy a brit tudósok tesztelték.
[00:43:01]Kis molekula le van rajzolva, hogy bemegy a szövetbe, és akkor ő akkor azt megveszi.
[00:43:05]Hát tudományban hisz.
[00:43:05]Vában, itt egy mélyen vallásos ember van, de a tudományban hisz.
[00:43:09]De nem tudós, nem ismeri a tudományt, a tudomány elveit sem ismeri, nem figyelt oda az iskolában, de a tudományban hisz.
[00:43:17]Vallás.
[00:43:18]Hát igen.
[00:43:18]Ezt elég gyakran látjuk magunkről.
[00:43:19]akár mondjuk a már többször említett covid idején is a mondjuk az oltások kapcsán sokan szinte vallásos hittel utasították el például az oltást és nagyon sok hason volt, hogy vagy vallásos hittel próbáltak mindenkit belekényszeríteni, vagy vagy annak azt minden ilyen helyzetnél meg kell figyelni, hogy azonnal kiakul két barrikád, ahol szélsőségek vannak, ott azért lehet sejteni, hogy az igazság az valahol középen lesz.
[00:43:45]Most nem úthaszaival szavaival akartam írni, de sokszor kiderült ez már.
[00:43:49]Főleg, ha harc van, főleg ha óriási pénz forog kockán, akkor érdemes gondolkozni és figyelni.
[00:43:54]De ezt azért is vetettem föl, hogy mert kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan azzal a mentalitással, amellyel élsz, hogyan dolgozod azt föl, amikor nyilván az internet, amit a demokrácia diadalaként próbáltunk elképzelni még az elején, arról kiderült, hogy nem az lett.
[00:44:10]És a és minél több ember csatlakozik ehhez a nagy közösséghez, annál több hát jobbsz ilyen hülyeség merül fel.
[00:44:21]Hogyha amikor ezekkel találkozol, am ami tényleg a a vakhitig tolt fake newsok és sok egyéb, akkor azt hogyan tudod összehangolni, vagy hogyan tudod beilleszteni a világképedbe?
[00:44:33]Mit?
[00:44:34]Hát mindazt, ami ami ami ránk ömlik.
[00:44:36]Például ez a a szé én nem illesztem be a világképembe.
[00:44:40]Tehát akkor ezt ilyenkor t Miért tenném?
[00:44:41]Ühüm.
[00:44:41]Hát te hiszen én is arra biztatom magam reggel estig és mindenkit, hogy szűrjünk, szűrjünk.
[00:44:48]Fölhúzom az órámat, hogy nehogy a böngészéssel töépíted az úgy, vagy a a tehát nem az, hogy magadévá teszed ezeket a gondolatokat, csak hogy nyilván egy világban élünk és ugye az a könyvben is megjelenik, a minden mindennel összefügg, tehát hogy a akkor az mégis csak valahogy ránk is hatással van, vagy legalábbis együtt élünk vele, hogy ezért kérdeztem, hogy hogyan tudod kezelni azokat a gondolatokat.
[00:45:11]Amikor végigmész egy úton a belvárosban, autózol?
[00:45:15]Hát most már szerencsé nem, de autóztam korában.
[00:45:18]Na, autózol vagy képzeld, hogy autózol a belvárosban, és neonok, higygőzlámpák, LED lámpák különböző fényekkel világítanak.
[00:45:30]Jönnek szembe autók, nekik is vannak fényeik.
[00:45:31]Belátunk az autókba, onnan is vannak fények.
[00:45:35]Vannak kirakatok, és azokban is vannak mozgó dolgok.
[00:45:38]kirakatokban képernyők, képernyőkben képernyők, kirakatokban babák, élő emberek, élő emberek, aki rakat mögött emberek, akiket meg megvilágít az utca, onnan is fények jönnek be hozzánk.
[00:45:48]Ezen kívül vannak bizonyos fények a az autóban belül, a műszerfalon és mindenhol néha a telefonom is villog, sőt mozognak rajta dolgok.
[00:45:57]De honnan tudod, hogy hogy kell az úton maradni?
[00:46:01]Honnan tudod?
[00:46:02]Hát megtanultam, izommemóriát.
[00:46:06]Meg hát figyelek az útra és hogy figyelsz?
[00:46:09]Figyelsz az útra, a kirakatokra nem figyelsz?
[00:46:13]Hát igyekszem nem figyelni.
[00:46:15]Ez a lényeg.
[00:46:15]És a rendőrlámpára figyelsz?
[00:46:18]Hát arra igen.
[00:46:18]Arra van rangsorod, hogy melyikre fontosabb, melyik nem?
[00:46:22]Ugyehogy van.
[00:46:22]A szembej autón belső képe nem olyan fontos, mint a baloldali, vagy a igen baloldali reflektorjának a szintje.
[00:46:29]Ott a másik autó.
[00:46:31]Ez fontos lesz nekem.
[00:46:33]Megvilágította az út útfelirat, bármelyik útfelfestés.
[00:46:35]Az nekem fontos.
[00:46:38]Rendőrlámpa, villanyrendőr, közlekedési lámpa.
[00:46:41]Köszönöm.
[00:46:43]Az fontos lesz.
[00:46:43]Kirakat nem fontos.
[00:46:45]Járókelő nem fontos.
[00:46:45]Bejön a képbe előre az aszfaltra a járókelő.
[00:46:48]Fontos.
[00:46:51]Ilyen szabályokat állítunk föl.
[00:46:51]Ezért tudunk menni az úton.
[00:46:53]Nem gázoljuk el egymást, nem megyek neki a szomszédnak, megállok a piroslámpánál.
[00:46:56]Ez mind jó esetben van így.
[00:46:58]Ha valaki elkezd reflektorral villogtatni rám, azonnal, mi történik?
[00:47:03]Lefékezem, igaz?
[00:47:03]és képbe jövök újra, hogy hogy szokjam ezt meg, vagy valami, nehogy bajt csináljak.
[00:47:08]Ha nem fékezem le, lehet, hogy úgy annyira villognak rám, hogy végül nem látom, hogy hova megyek, és nekimegyek valaminek.
[00:47:15]Ugyanennyit kell tenni, semmi mást.
[00:47:17]Hatalmas fényszennyezés van, ki kell választani az, ami nekem kell.
[00:47:20]Hogy választom ki, ami nekem kell?
[00:47:23]Úgyhogy tervet csinálok.
[00:47:25]Van egy tervem, ami felé megyek, azt megváltoztathatom, de a tervemet mindig konkrétan megkülönböztetem a szennyezéstől, a kirakadattól, a a az inadekvát, hogy nem fontos járókelőktől, a szomszéda autó belsejében történtektől, a csillagoktól, azokat a fényeket veszem fontossági sorrendben magam elé és a figyelmem fókuszába.
[00:47:50]a figyelmem fókuszába, ami nekem fontos, ami a tervem felé visz, ami az úti célom felé visz, ami engem az úton tart.
[00:47:57]Ha ezt megtanulja az ember, hogy erre törekedjen, akkor akkor nincsen semmi baj.
[00:48:02]Akkor bármennyire jöhet, bármennyi szemét jöhet, ö elboldogulak, ha túl sok a szemét, megállok, kikapcsolok, figyelek, leparkolok, az életben is pihenhetek, újratöltődhetem, elronthatok, újra újabb célt találhatok ki, változtathatok a terveimen, ez mind megvan, de szűrni kell.
[00:48:21]Erős szűrő kell.
[00:48:24]Minél erősebb a tudatszennyezés, annál erősebb tudati szűrő kell.
[00:48:26]És ez bennünk van.
[00:48:29]Mi a legerősebb szűrőnk?
[00:48:29]A saját figyelmünk, aki kontrollálja a saját figyelmét, az tulajdonképpen kontrollálhatja a boldogságát.
[00:48:40]És mondjuk mindezt a művészetben, vagy akkor az mondjuk a zenében a ez hogyan működik, hogy hogy nyilván ott sosem zenéltem, nem álltam színpadon legáb zenészként, hogy hogy azt gondolnám, hogy azért ott rengeteg olyan tényező van, ami ami legalább úgy befolyásol, mint egy kirakat, mondjuk mint egy nagyon csábító kirakat az úton, hogy ott is meg lehet ezt tenni, mondjuk egy színpadi előadás.
[00:49:05]Attól függ.
[00:49:05]A színpadi előadás alatt nagyon nem jó, ha elkezdünk gondolkodni valamin.
[00:49:09]Tehát jön egy gondolati szennyezés, az nem jó.
[00:49:14]Például zavarba jön a művész, amikor fölkiobálnak valamit, és az kizökkenti, mert rajta marad.
[00:49:18]Ha a művész, aki fönn áll a színpadon képes ezt ignorálni, nem odafigyelni, akkor akkor nyert ügye van, nem zökkent ki.
[00:49:25]Ha meghal valamit, beépíti a dologba és és behozza és és a konferálásba beleteszi, akkor is nyert ügye van, mert akkor befogta a vitorlájába ezt az ellenszelet, ha mondjuk valaki durvát vagy csúnyát mond neki.
[00:49:39]Van, hogy valaki mond valamit, vagy látunk egy wurslit szemben, és azt mondjuk, milyen méltatlan, hogy én itt játszom, akkor eltévesztetem a szöveget.
[00:49:47]Ühüm.
[00:49:48]Mert engedtem egy gondolatnak, ami elcsábított.
[00:49:51]Szóval a veszélyek ott is ott vannak, de ott is meg ott is a miénk a figyelem fókusza.
[00:49:55]De hál istennek, amikor egy zenekarban zeni az ember, azért nagyon erős ingerek vannak, amik segítenek a a a zenésztársainknak a a tekintete, amivel zárhatjuk a tekintetünket, ki is zárhatjuk a világot.
[00:50:08]A közönség nagy része, imádjam, ezért jöttek el.
[00:50:10]Ő ővelük energiacserében vagyunk.
[00:50:13]Ők is ott tartanak abban, amiben vagyunk.
[00:50:15]Ha mögéjük nézek múltkor a kobucci kertben a a húsütődében integettek.
[00:50:24]Na mondom én most oda fogok figyelni az integetésre, ki fogok zökkenni, de akkor egyszer csak megláttam, hogy az ott lévő húsütők éneklik a szám szövegét és és azért integetnek, mert táncolnak.
[00:50:35]Hú, hát ez meg turbó volt, nem hogy ki kellett vernem a fejemből.
[00:50:38]Még egyszer odanéztem, még egyszer odanéztem, mert ez egy kedves élmény volt, hogy még ők is ott táncolva sütögetik ott az ételeket.
[00:50:46]Szóval ilyen ilyen élmények vannak fönn a színpadon, és amikor pedig szöveget írunk, vagy ilyesmi van, az az bármikor történhet.
[00:50:55]Idgességben, szélszoltságban, jó kedvben nyugodtan leültem otthon, buszon vagyok, zaklatott vagyok, bármikor eszembe juthat néhány sor.
[00:51:00]Az a legjobb, ha az ember azonnal leírja akkor, amikor eszébe jut.
[00:51:04]Itt már ezt mutatom, régen ezt mutattam.
[00:51:07]Én még mindig írok sokat kézzel.
[00:51:10]És akkor mondjuk ez azt is jelenti, hogy a zene a rock and rroll hosszú távon is összehangolható azzal az életmóddal.
[00:51:18]A zene igen, a rck and roll életmód.
[00:51:20]Nem.
[00:51:20]Hát nem is az életmódra gondoltam, csak azért ami a színpadom van, az mó muzsikálás az bármeddig persze ameddig az ember ki tudja énekelni, ha már nem tudja kiénekelni vagy kikiabálni, vagy kiritmizálni a dolgokat, akkor el kell kezdeni olyasmit játszani, ami még megy, mert a zenét bármeddig lehet csinálni, hát nem lehet majd 95 évesen együtt dudolászni így az asztalnál.
[00:51:40]Lehet, hogy már nem jönnek el 200 megnézni, hogy az öregek ott mammognak, de te még zenélsz, neked még öröm.
[00:51:50]Ennyi.
[00:51:50]Üvöltve, ugrálva, előadni a legerősebb metál, punk metál számodat, azt valószínűleg fizikailag nem tudod megtenni nagyon idős korban.
[00:51:57]Bár ki tudja, nem tudom.
[00:52:00]Hát azért megnézem még Jagert, ez lenyűgöző a teljesítmény.
[00:52:04]Állítanag négy órát sportol egy nap, aztán azon kívül még tudatfejlesztésben van, tehát nemhogy figyel magára, ön reflexió, hanem szinte egész napját azzal tölti, hogy magát passzba hozza az univerzummal és a és még mindig színpadon van.
[00:52:20]És még mindig színpadon vanon.
[00:52:20]Igen.
[00:52:22]És egyébként, hogyha most egy kicsit akkor a könnyűzenére térve nagy utat jártatok be, és az az alatt nagyot változott a magyar könnyűzene is, mennyire követed azt, ami most van, és hogy és általában mennyire követted, ami ami körülvett benneteket?
[00:52:36]Én annyira nem voltam soha ilyen kollégané.
[00:52:38]Ühüm.
[00:52:40]Annyira ilyen boldogságként éltem meg azt, hogy én zenész vagyok, és én ezt csinálom, és én ebben vagyok, hogy én a pályatársakhoz való hasonlít, vagy magam a pályatársakhoz való hasonlításában elég gyenge voltam mindig.
[00:52:56]Nem, nem, nem figyeltem annyira soha, hogy kivel mi van, de a fesztivál szezonban nem tudja az ember nem figyelni, mert mindig valahogy egy helyekre osztják be az embert.
[00:53:04]Úgyhogy ha az ember a így fesztiválra elmegy, akkor aki előtte játszik kettővel eggyel, meg aki utána játszik eggyel, vagy kettővel, azokat halljuk és meghallgatjuk.
[00:53:14]Azon kívül hát én magam is komoly zenekönyvtárral rendelkezem, tehát azért van egy gyűjteményem.
[00:53:19]Ezt azért is kérdeztem, hogy mondjuk inspirációnak vagy egyáltalán az, ami ami körvezeteket, az mennyire volt hatással a Quinby vagy a más zenekaraid munkásságára, művészetére?
[00:53:32]A ez ez ez kitörölhetetlen.
[00:53:32]Tehát ez ez mindig egy diffus dolog.
[00:53:36]olyannyira, hogy még játsszuk is az egyik zenekarral a másikét meg satöbbi satöbbi.
[00:53:44]Ez egy élő szövedék, ezt ezt nem lehet elkülöníteni.
[00:53:49]Tehát ami a Quinbyen történik, az az hatással van a kutyavacsorája, mert két tag közös.
[00:53:53]Az arany akkordban ketten is játszanak, a Vasti is, meg a Tibi is, akik a Quimb is játszanak minden egyes koncerten.
[00:54:02]Hát ezek a Vasti az játszik a kutyavacsorájában is, meg még a Valí Showbandben is.
[00:54:09]A világ legtöbb zenekarban játszó embere.
[00:54:11]Gitár fenomén és kiváló hangmérnök.
[00:54:13]De de hogy ez ez egy ez egy élő szövet.
[00:54:16]Ez nem szétszedhető, hogy van-e hatása.
[00:54:20]Csak hatással van.
[00:54:22]Tehát maximális hatással vagyunk egymásra, önmagunkra, egymás zeneire.
[00:54:24]Ez ez így normális.
[00:54:28]Ezt így is szeretjük.
[00:54:30]És mondjuk a zenekaraitokon kívül lévő könnyű zenei világ.
[00:54:32]Tehát mondjuk szó az is persze azt nem azt nem lehet kizárni.
[00:54:37]Hát meghallgatok egy bárkit rappelni, van benne egy trükk, azonnal belül kipróbálom és majd eszembe fog jutni, mikor írok valamit, és lehet már át is vettem.
[00:54:46]Úgyhogy ennyi.
[00:54:46]Hát a plagi plagiumra vigyázni kell, tehát hogy lekopizni, ahogy a gyerekeim mondják, tuti kopit nem lehet csinálni a másikról, mert az az lopás.
[00:54:55]De amúgy minden hatással van ránk.
[00:54:57]És mondjuk ez ami az elmúlt években történik, ugye a covid után a covid nyilván lenullázta ezt a szektort is, legalábbis a koncert koncert utána viszont egy egészen addig nem látható folyamat indult el.
[00:55:11]Nagyon-nagyon gyorsan, irgalmatlanul magasra jutottak előadók.
[00:55:13]Ugye mondjuk a legeklatánabb példa Azária, aki ugye három puskás arénát töltött meg, vagy háromszor töltötte meg a puskás arénát, hogy mondjuk ezeket látva, ezeket az előadókat és azt, ami azt a folyamatot, ami történik, ezt a nagyon felgyorsult és hihetetlenül gyorsan berobbanó sikereket, e ezt ezt hogyan éled meg, vagy vagy hogy vagy hogyan látod?
[00:55:36]Ú, hát én nagyon örülök, hogy nem kell mindenkinek végigszenvednie 15 évet.
[00:55:44]Legszívesebben azt kívánnám, hogy mindenki, aki zenél, hamar kapjon sikert, és akinek van nehez kedve, tehetsége, kitartása, hogy az mind foglalkozhasson a zenével, mert egy fantasztikus örömforrás, és minél több helyről kap a közönség megerősítést a saját életére, reflexiót, művészi reflexiót a versek és a muzsika által.
[00:56:03]Ugye hát a zene és a a poézis az az azok édes testvérek.
[00:56:07]Hát a 19.
[00:56:10]században talán ha kitalálták ezt a szavalást, de előtte nem láttunk olyan nyomot, hogy bárhol verset mondtak volna zene nélkül.
[00:56:20]Tehát a a a költészetnek a jelképe a líra, nem?
[00:56:25]Még a leírásra is, hogy líra azt azt jelenti, hogy művészi irodalom egyik fajtája mondjuk.
[00:56:30]De hát a lila az egy hangszer, az egy lanszerű hangszer.
[00:56:35]Mondhatjuk, hogy az ókor gitárja.
[00:56:35]Tehát mindig ez ment.
[00:56:38]Ugye Sarasvati, aki egy istennő, braház a világ alkotója, három istenség a a hinduizmusban.
[00:56:44]Szaraszvati bölcsesség, művészeteknek az istennője.
[00:56:50]Mi van a kezében?
[00:56:50]Egy egy vína, ami a szitár meg minden gitárnak az őse.
[00:56:53]3000, 4000, 8000, bármeddig visszamegyünk, a költészet és a zene így voltak együtt.
[00:57:01]Ha minél többen űzik ezt, annál több művészi reflexiót kapunk a világra, szerintem annál szebb is lesz a lelkünk.
[00:57:08]Nagyon fontos, hogy a művészet ott legyen bennünk és bárki próbálja ki.
[00:57:12]Amikor azt látom, hogy valakinek sikere van ebben, ó, hát ez nagyon nagy öröm.
[00:57:15]Elég szomorú lenne, ketten hárman lennénk, és akkor csak be csak három sztár lenne, tudod, az országban és akkor vagy az tetszik, vagy nem.
[00:57:25]Nem, a sokféle az csodálatos dolog.
[00:57:28]Mondtad most a a költészet és a a zene kapcsolatát.
[00:57:30]A ugye a kvin szövegei azok hát legalábbis egyes korosztályoknak meghatározóak voltak és maradnak.
[00:57:36]Ez mennyire tartott költészetnek?
[00:57:41]Aút.
[00:57:41]Én nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy vannak a versek, meg van a zal szövegírás.
[00:57:47]Az előbb mondtam el, miért?
[00:57:50]Azért, mert nincs 100 éves ez a koncepció.
[00:57:54]Nincs 100 éves ez a koncepció.
[00:57:54]És az össze-evissza kitekert dolgokat meg az emberek nem szokták versnek nevezni.
[00:58:01]Fontos, nagyon fontos kritikusok és még 300 irodalommal foglalkozó ember mondjuk 50000 négy kmenen fontosnak tartja ezt, hogy ez a költészet, a többi az csak dalszöveg.
[00:58:16]Hát ez ennek semmi értelme.
[00:58:16]A világ nem így működött soha.
[00:58:21]Kitalálunk valami ritmikus dolgot, máris dallomban mondjuk el.
[00:58:23]Dallal találom ki, dalra írom rá.
[00:58:25]Tinoli Lantó sebessé megírta a szövegét valaminek.
[00:58:28]és odaírta a Kótára, hogy a nem tudom milyen egész országban ismert dalnak a dallamára kell előadni, és a többi, és a többi.
[00:58:34]Tehát ez ment mindig is a a vers önmagában mit jelent?
[00:58:40]Azt jelenti, hogy visszatérés, verszusz ismétlés, visszatérés.
[00:58:42]Az a refrén, az a az a az a ritmika, az a belső ritmika, az az maga az a szövegnek a zeneisége.
[00:58:50]Ez az egész zene.
[00:58:50]A vers alapvetően zene.
[00:58:53]Tudom, hogy lehet versnek nevezni azt, amit, hogy leírok három fura sort, fura leírva.
[00:58:57]De alapvetően a legtöbb ember legbelül nem ezt kezeli versnek.
[00:59:05]A visszatérés, az ismétlődés, az nagyon fontos.
[00:59:08]Ez a verzusz, ez ez a név vers.
[00:59:13]Azt is szokták mondani, hogy az univerzum az maga egy nagy dal, igaz?
[00:59:14]És hát valóban az uni azt jelenti, hogy egy a verzum pedig az, hogy vers.
[00:59:19]Tehát amiben lakunk, az egy nagy vers.
[00:59:21]És természetesen, hogy muzsikál minden muzsikál együtt.
[00:59:26]Ezek a szavak is muzsikálnak, üvöltenek azért, hogy egy hangszerrel elkísért.
[00:59:30]Ha ritmikusan leírsz valamit, az kijál azért.
[00:59:32]Az meg, hogy mi tartozik magas művészetek közé, és mi tartozik alacsony művészek közé.
[00:59:39]Művészetek közé, azt ne tőlem kérdezze meg senki, mert én magas szinten elismerem az összes próbálkozást.
[00:59:46]Hát annyira szeretné, nem tudok kinevetni senkit, aki forag egy rimet.
[00:59:53]Hm.
[00:59:53]képtelenség.
[00:59:53]Nincs bennem ilyen intellektuális felsőbb rendűség.
[00:59:55]Miért is lenne?
[00:59:57]Annyi verset olvastam el életemben az ókortól mostanáig, gyerekektől, felnőttektől, férfiaktól, nőktől.
[01:00:08]Kimondhatatlan szám.
[01:00:11]Ezt látva, hogy így versel az egész világ, és mindig is versel, hogy lehetne ebből így kipiszkálni?
[01:00:18]Na te nem, bocs, bocs, menj haza.
[01:00:18]Nem, sajnos majd értesítjük.
[01:00:20]Nem, hát mindenki versenyen, legbelül mindenki zakatol, dallamol, fogunkat kocogtatjuk, ritmusra megyünk, miheben hallunk egy kellemes dallamot, beragad és egész nap azt énekeljük, ha ha az a dallam nagyon jó, konzisztenciában van azzal, amilyen a dallam egy hangulatot kelt, és ha a szöveg is olyan, hogy azt a hangulatot kelti, vagy kontrasztot ad, és attól van egy humor, attól sem tudunk szabadulni.
[01:00:44]Hát ez maga a művészi alkotás, de ez nem néhány keveseknek van kijelölve.
[01:00:46]Ez az ember a nagy jogon jár.
[01:00:48]hogy hogy ezt hogy ezt elismerjük magunkban.
[01:00:52]Ez mindenkiben benne van.
[01:00:54]A művészet ott van.
[01:00:57]Azt azt csak annyira nem is kell keresni, csak hagyni kell, hogy kijöjjön.
[01:01:00]Ez az ember alapvető képessége.
[01:01:05]Hm.
[01:01:05]És a ugye most az elején beszélgetés elején mondtam, hogy 35 éves 35 éves könyvébire emlékező vagy a múltját fel feltáró könyvi köz.
[01:01:14]Igen, az azt ünnepeljük.
[01:01:14]Azért annyira azt nem lehet föltáni azt a múltat.
[01:01:16]Igen.
[01:01:16]De hogy és ez a 35, tehát hogy ha visszatekintés, tehát hogyha van egy mérföldkő, onnan visszatekintesz, az és mondjuk látod ezt a könyvet, vagy végiglapozod ezt a könyvet, vagy végigéled, az az változtat valamit azon, ahogy a Quinbyre gondoltál.
[01:01:31]Tehát, hogy egy ilyen mérföldkő az az módosít valamit visszafelé azon, hogy hogyan hova jutottatok, honnan hova jutottatok el.
[01:01:40]Igen, nagyon jó így visszatekinteni.
[01:01:43]Az a különlegessége ennek a könyvnek, hogy minket zenészeket is segít az a a múltnak a a az a az értelmezésében, vagy a múltban, az utazással, a tanulságokkal, mert rengeteg tanulságot üzen nekünk ez a könyv.
[01:01:56]ugyanis nem mi írtuk, írták a rajongók, írták a pályatársak, írta a stábunk, a teljes crew, a Family Together, ahov mindenki beletartozik.
[01:02:07]A kedvenc sofőrünk, a ródok, a zenészek, az vendégzenészek, a menedzserek, mindenki a fotós, a kép ki ne hagyjak valakit, videó, a fotó, mindenki, hangmérnökök, stúdiósok.
[01:02:22]Szóval ez az ő ünnepük, ez a könyv, mert ők is elmondhatták erről a könyb nevezetű jelenségről a dolgokat.
[01:02:29]Aztán újságírók beszélnek benne.
[01:02:29]Volt menedzsereket megszólaltattuk benne, és képek képek nagyon sok kép és egy nagyon ízlés egy szép nagy album lett az egész.
[01:02:38]Szóval egy ebbe belepillantok, akkor úgy pillantok a múltba, hogy nem is mindig az lesz, hogy tényleg, hogy tényleg ez volt.
[01:02:44]Hú, tényleg ez volt, hanem inkább az lesz, hogy mivel mások írták, hogy tényleg, tényleg ez ilyen volt kívülről.
[01:02:53]Té ú megbántottam.
[01:02:56]Jaj, ez tetszett neki.
[01:02:56]Ezt nem is tudtam.
[01:02:58]Jaj, így méltatott engem.
[01:03:00]Miért nem tetszett az neki?
[01:03:00]Hát ez egy ilyen élmény lesz.
[01:03:02]Még a harmadát sem tettem magam évá ennek a könyvnek, mert még csak most jelent meg, de már most egy nagyon izgalmas utazás.
[01:03:12]És meddig tarthat ez az út?
[01:03:12]Ugye mondtad, hogy még 95 évesen is lehet az asztalnál dobolva énekelgetni, de hogy hogy én én biztos, hogy nem leszek nem zenész, úgy maradok.
[01:03:21]Hát kic kicsi gyerekkorom óta csinálom, tehát mond nem lehet nem csinálni az ilyesmit.
[01:03:26]És mondjuk a Queen B mint zenekar, hát amíg élünk, addig addig hívhatjuk így, nem?
[01:03:33]Bármilyen formációkat.
[01:03:33]Nem is nem is nem is erre nyilván, hanem csak hogy, hogy vajon meddig, mert ugye most azért az látványosan visszavettetek a tempóból, azt ugye a könyvben is írod, vagy mostanra, hát nyilván nem most, hogy hogy ez így meddig mehet nyilván, hogyha úgy elmettik Jager ilyen ilyen érdekes ilyen érdekes kérdések is néha felvetődnek, de aztán olyan sokáig nem foglalkozom vele, mert egy ilyenre, hogy meddig mehet ez, magamnak például csak annyit mondok, hogy hát mit tudom én, de neki Nem akarok ilyen választani, úgyhogy most gondolkozom azon, hogy mi lenne egy őszinte megfejtés, ami belülről jön.
[01:04:11]De hát igazából az is őszinte, hogy mit tudod it te mit tudom én.
[01:04:13]Igen, de én azt hiszem, hogy addig mindenképpen lehet, amíg el tudjuk játszani a számainkat, nem?
[01:04:17]vagy amíg legalább egy ember kíván csinál, addig ezt lehet csinálni, de még az is lehet, hogy már nem tudjuk eljátszani a számokat, de az emberek meg nagyon kíváncsiak rá, és akkor hátul profi zenészekkel eljátszatjuk, valamilyen harddisk föl lejátszatjuk a dinamikus éneket, mi ahogy tudunk, egy kicsit ott totyogunk, és akkor bekaszírozzuk a lóvét.
[01:04:38]Jaj, végül pedig már csak azt mondjuk az embereknek, hogy a jegyárát küldjétek el, hagyjuk ezt a hangos cirkuszt.
[01:04:47]Hát van, van aki ezt csinálja.
[01:04:49]Van.
[01:04:50]Ez nem is az utóbbi, de a Igen, igen.
[01:04:54]Előfordul azt hiszem.
[01:04:56]Na hát lehet, hogy velünk is meg nem ítélném.
[01:04:57]Jó, remélem azért idáig nem jutunk el.
[01:05:00]Viszont akkor utolsó kérdésked még visszatérve a könyvre, hogy ennek tervezed-e folytatását?
[01:05:03]Mármint nem egy nem egy Rendoltól megvilágos kettőre gondolok, csak hogy ezt az írói vonalat továbbvinni.
[01:05:10]Igen, mindenképpen ez mindig is bennem volt, és a az, hogy én leírom, amit gondolok, az mindig velem volt.
[01:05:19]A dalszövegekben, újságcikkekben.
[01:05:23]Nagyon sok felé írtam eddig is, de nem ez volt a, amiről az emberek ismertek engem.
[01:05:29]De ez nem fog megállni.
[01:05:31]Az biztos, hogy le fogom írni a saját tanácsaimat, a saját filozófiai meglátásaimat, és amit a legfontosabbnak tartok, hogy ezeket az ősi tanításokat és ezeket a csúcszupernyugati tudomány által fölfedezett dolgokat közérthető módon egy rendszerbe szőve a hétköznapi kínokat enyhétendő újra és újra le fogom írni.
[01:05:54]Szerintem nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél és hogy beszélgettünk.
[01:05:56]Öröknek pedig köszönjük a figyelmet és amennyiben tehetik, támogassák a magyar hangot.
[01:06:01]Fizessenek el a lapra, iratkozzanak fel YouTube csatornánkra és kövessenek bennünket a Facebookon.
[01:06:05]Nagyon szépen köszönjük.