A tömegháborúk visszatértek – Front Robert C. Castellel
Robert Castell (Magyar Nemzet főmunkatársa, biztonságpolitikai tanácsadó) és Fekete Rita beszélgetnek az orosz–ukrán háborúról, az iráni–izraeli konfliktusról és a geopolitikai helyzet alakulásáról. Az orosz tavaszi offenzívája lassú előrehaladást mutat, amit az orosz bloggerek kritizálnak; az Ukrajna számára nyújtott 90 milliárd eurós EU-kölcsön csak átmeneti megoldás, és bizonytalan, hogy az orosz jóvátételből fog-e visszafizetődni. A harckocsik továbbra is nélkülözhetetlenek a harctéren, de az aktív védelmi rendszerek hiánya miatt Ukrajna katasztrofális veszteségeket szenved. A drónok forradalmi változást hoztak, de nem helyettesítik az emberanyagot – a tömegháborúk visszatértek. Az iráni vezetés megosztott, Trump politikai és katonai nyomást gyakorol Iránra, és a végső cél az iráni képességek visszaszorítása, nem teljes felszámolása.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz–ukrán háború narratívái és perspektívái
Castell négy perspektívát azonosít, amelyeket érdemes követni az orosz–ukrán háborúban: a hivatalos ukrán narratívát, az orosz kormányzati álláspontot, az orosz vajenkorok (háborús bloggerek) kritikus hangját, valamint az ISW (Institute for the Study of War) nyugati értelmezését. Az orosz vajenkorok különösen érdekes szereplők, mert jobbról „előzik" az orosz kormányt – elismerik az orosz előrehaladásokat, de kevésnek és lassúnak tartják azokat.
„Az orosz vajenkorok mennyire kritikusak ezzel kapcsolatban. Egyrészt elismerik azt, hogy vannak orosz előrehaladások, viszont keveslik ezeknek a mértékét, a sebességét." *
Az orosz kormány egyre keményebb cenzúrát alkalmaz a belső információs térben, hogy kontrollálhassa ezeket a nacionalista, háborúpárti kritikus hangokat. Castell szerint azonban nem szándékoznak teljesen elhallgattatni őket, mert egyfajta biztonsági szelep szerepét töltik be.
Az internet korlátozása és az információs buborékok
Castell megkülönböztet az iráni teljes internet-leállás és az orosz fokozódó cenzúra között. Oroszországban nem teljes blokád, hanem egy „kínai digitális nagyfal" analógiájára kialakuló belső információs fal jön létre. Ugyanakkor a nyugaton is létezik információs szegmentáció – például Izraelben nem lehet hozzáférni az Al Jazeera-hoz, Európában pedig az orosz hírcsatornákhoz.
„Ilyen információs buborékok kezdenek kialakulni, és itt a szabad meg a zárt tengerek analógiája kezd érvényesülni az internet terén is." *
A legfélelmetesebb cenzúra nem az állami, hanem a technológiai cégek által alkalmazott, amely bizonyos tartalmakat leteker és másokat felerősít. Ez azonban nem csupán orosz sajátosság, hanem világjelenség.
Ukrajna finanszírozása és a 90 milliárd eurós kölcsön
Az Európai Unió jóváhagyta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, amely körülbelül másfél évig elegendő az ország számára. Castell szerint az EU alapvetően önmagáról szól – minden problémára a válasz több föderalizáció. A közös hadviselés és közös adósság a föderális Európa kovácsolásának eszköze, az amerikai forgatókönyv másolata.
„Az Európai Unió számára egyetlen egy dolog fontos, az az Európai Unió. Több minél több európai Unió, nincs olyan probléma, amire ne az lenne a válasz, hogy több európai Uniónra van szükség nagyobb föderalizálásra." *
A kölcsön azonban csak átmeneti megoldás, amely részben helyettesíti az eltűnt amerikai támogatásokat Trump beiktatása után. A kritikus kérdés: mi lesz utána? A kölcsön kamatmentes, és az elképzelés szerint az orosz jóvátételből fog visszafizetődni – de bizonytalan, hogy lesz-e egyáltalán orosz jóvátétel.
„Unokáink is látni fogják, tehát fogják egyáltalán látni ezt a dolgot, vagy pedig lesz-e egyáltalán egy orosz jóvátétel? Ha nem, akkor gyakorlatilag ez a pénz elúszott, és még az unokáink is fizetni fogják." *
Harckocsik: a klasszikus vita és az aktív védelmi rendszerek
Ukrajna harckocsi-állománya a háború negyedik évére kritikusan lecsökkent – az Orix portál adatai szerint maximum 600–800 bevethető tank maradt az eredeti 2100-ból. Castell szerint azonban a harckocsit minden évtizedben megpróbálják eltemetni, de mindig visszatér, mert egyetlen eszköz sem képes helyettesíteni a tűzerő, védettség és mobilitás kombinációját.
„A harckocsit körülbelül minden évtizedben egyszer megpróbálják eltemetni. [...] Ez egy ősi igény. Ez az igény arra a tűzerő mozgékonyság és a védettségnek az ötvözésére." *
Az Orix adatait azonban szkeptikusan kell kezelni – a veszteségek drámaiak, de ennek oka nem a harckocsik elavultsága, hanem az aktív védelmi rendszerek hiánya. Izrael a közelkeleti háborúkban csak aktív védelmi rendszerrel felszerelt harckocsikkal vetett be, és a megsérült járművek 84%-át sikerült visszaállítani – szemben az ukrán katasztrofális veszteségekkel.
„Ha meg akarunk küzdeni a drónokkal, akkor ilyen rendszerekre van szükség. [...] Teljesen mellékes, hogy Ukrajnának 800 vagy 1000, vagy 2000, vagy 3000 harckocsija maradt. Ezeket a drónok megfogják tizedelik, hogyha nem lesznek aktív védelmi rendszerek." *
A Merkava harckocsik is sérüléseket szenvednek az FPV drónok ellen, de az aktív védelmi rendszerek jelentősen csökkentik a veszteségeket. Németország is a Trofi-rendszert szeretné beszerezni saját Leopard tankjaihoz, az eredeti német ADS helyett – bizonyítéka a rendszer hatékonyságának.
A drónok és a tömegháborúk visszatérése
Castell szerint a drónok forradalmi változást hoztak a hadviselésben (Revolution in Military Affairs), de nem csodafegyverek. Az elképzelés, hogy néhány fiatal joystickkel irányítja a drónokat, téves – a valóságban drónelhárító drónok, irányított energiájú fegyverek és lézerfegyverek jelennek meg.
„A lövészeknek a kezében a tolózáras puskát felváltotta a drón, de attól még a lövészeknek ott kell lenniük." *
A legfontosabb tanulság az orosz–ukrán és a közelkeleti háborúkból: a tömegháborúk visszatértek. Izrael 10 milliós lakosságából 400–500 ezer katonát tartott fegyverben – ez szinte világháborús méretű hadsereg. A drónok hatalmas logisztikai farkat húznak maguk után: technikusokat, hírszerzőket, elektronikus hadviselés szakembereit.
„Az elektronikus hadviselés talán ez a kulcsa a legfontosabb kulcsa ennek a robotok meg a drónok alkalmazásának, mert ha nem tudod távolról ellenőrizni ezt a drónt, akkor két lehetőséged van." *
Az autonóm mesterséges intelligencia alkalmazása veszélyes, mert kiveszi az embert a döntési körből. A rendszerek egészét kell vizsgálni, nem egyetlen eszközt.
Diplomácia és a Zelenski–Putyin találkozó
Ukrajna azt kérte Törökországtól, hogy biztosítson helyszínt egy Zelenski–Putyin találkozónak. Castell szerint ez az ukrán hozzáállás megváltozása jó mércéje az erőviszonyoknak. Korábban, amikor Ukrajna sikeres volt, nagyobb volt a tárgyalási hajlandóság, majd amikor romlottak a dolgok, Ukrajna bekeményített és elzárkózott. Most, hogy Putyin-nal is hajlandó tárgyalni, ez azt jelzi, hogy Ukrajna már nem bízik a katonai győzelemben.
„Mikor Ukrajna sikeresebb volt a háború során, akkor nagyobb szándékot vagy nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy létrejöjjön egy ilyen csúcstalálkozó." *
A „Donald Trump Land" (Donbas egy részének átnevezése) ötletét Castell pirotechnikának és ügyetlennek tartja – túl nyilvánvaló a hiúságra apellálás, és visszanyalhat.
Irán és a Hormozi-szoros
Az amerikai blokád Irán ellen egyre markánsabban érvényesül. Az információs térben azonban narratívaharcot folytatnak – az amerikai központi parancsnokság azt állítja, hogy egyetlen hajó sem törte át a blokkádot, míg az iráni narratíva szerint az irániak szabadon közlekednek.
„Én ilyen bizonyítékot nem láttam. Tehát mit tartok bizonyítéknak? Egy olyan műholdas felvétel, amelyik bizonyítja, hogy ez a hajó egyik nap itt volt, másik nap pedig tudom, egyik nap irán alsón parkolt, és holnap pedig már Kína felsőn parkol." *
Castell szkeptikus az olyan jelentésekkel szemben, amelyek könnyen manipulálhatók. Az iráni árnyékflotta hajóit az amerikaiak a világ összes tengerein próbálják elfogni, és az iráni kikötők is blokkád alatt vannak.
Az iráni vezetés megosztottsága
Castell szerint az iráni vezetés valóban megosztott, bár nem teljesen szétforgácsolódott. Konkrét jelek:
- Az iráni elnök azt mondta, nem támadnak az öbölmenti arab államokat, másnap pedig a forradalmi gárda azt közölte, hogy igen, támadni fognak.
- Az iráni házelnök lemondott a tárgyalások vezetői pozíciójáról.
- Az iráni elnök (Pezeshkian) lemondási kérelmét a forradalmi gárda nem hagyta jóvá.
„Vannak feszültségek a az iráni forradalmi gárda, az egyenruhák és az öltönyök között." *
Érdekes, hogy a vallási vezetők (reverendák) szinte teljesen eltűntek az iráni politikából – csak egyenruhások (katonák) és öltönyösök (polgári vezetők) maradtak.
Trump stratégiája Irán ellen
Trump három szinten folytat hadviselést Irán ellen: gazdasági (szankciók, blokád), katonai (légicsapások, flotta-jelenlét) és politikai (a vezetés megosztottságának szítása). A tűzszünet meghosszabbítása arra vár, hogy az iráni vezetés közös álláspontot alakítson ki – de amíg nincs kinetikus támadás, a széthúzás folytatódik.
Castell nem zárja ki, hogy Trump egy „balisztikus káderpolitikát" követhet – azokat az iráni vezetőket likvidálják, akiket az amerikaiak és izraeliek az egyezség akadályának tartanak, amíg olyan vezetők maradnak, akik hajlandóak kapitulálni.
„Azokat a személyeket, azokat a vezetőket, akik az amerikaiak megítélése szerint az akadályát képezik egy megegyezésnek, azokat ki fogják iktatni." *
Az iráni katonai képességek és a háború célja
Az IDF szerint Iránnak még több száz indítóállása és 1000 rakétája maradt. Castell szerint azonban tökéletességet keresni ezekben a dolgokban értelmetlen – a háború célja nem teljes felszámolás, hanem képességek visszaszorítása. Még Hitler is lőtt V2-es rakétákat egy hónappal öngyilkossága előtt.
„Mikor lőtte ki a hitleri Németország az utolsó V2-es rakétát a szövetségesekre? Egy hónappal Hitler öngyilkossága előtt." *
A valódi cél: a balisztikus rakétaképesség, a proxik támogatása és a nukleáris program visszaszorítása. Irán azonban továbbra is halálos fenyegetést jelent az öbölmenti arab államokra, amelyek sokkal sebezhetőbbek és közelebb vannak.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kalibff vagy Galibff, vagy Ralibff" – az iráni házelnök neve (valószínűleg Kalibaf Mohammad Bagher) az ASR-ben többféleképpen torzult, de a kontextusból egyértelmű, hogy az iráni házelnökről van szó.
- „Babbel Mandebi" – valószínűleg „Bab el-Mandeb" (a Vörös-tenger és az Indiai-óceán között fekvő szoros), az ASR torzította.
- Néhány helyen a „vajenkorok" kifejezés használata (háborús bloggerek/katonai elemzők) – az átirat konzisztensen ezt használja, így megtartottam.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]egy olyan kölcsönről van szó, aminek Ukrajna nem kell a kamatait fizesse.
[00:00:03]Tehát az elképzelés az, hogy ezeket a ezt a kölcsönt majd akkor fogja Ukrajna visszatérteni, amikor a a háború végetér, és akkor az orosz jóátételi pénzekből majd kifizetik ezt a kölcsönt.
[00:00:14]Most akkor föltevődik egy kérdést, hogy unokáink is látni fogják, tehát fogják egyáltalán látni ezt a dolgot, vagy pedig és lesz-e egyáltalán egy orosz jóvátétel?
[00:00:23]Ha nem, akkor gyakorlatilag ez a ez a pénz elúszott, és még az unokáink is fizetni fogják.
[00:00:42]Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntjük a kedves nézőinket és hallgatóinkat.
[00:00:45]Ez itt a Front Robert Castellel.
[00:00:48]Én Fekete Rita vagyok.
[00:00:48]Robert Castell a Magyar Nemzet főmunkatársa az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója pedig itt van már velünk a vonalban, akit szintén szeretettel köszöntök.
[00:00:59]Nagy szeretettel köszöntelek Rita, téged is és a nézőinket is egy bosszantóan napsütéses Jeruzsálemből.
[00:01:06]Kezdjük akkor azokkal a hírekkel, amelyeket te itt a legfontosabbnak tartottál az elmúlt egy héten az orosz-ukrán háborút érintve.
[00:01:11]Aztán én hoztam nagyon izgalmas híreket az orosz-ukrán háborúról, illetve majd fogunk beszélni természetesen Iránról is.
[00:01:20]A mi az orosz-ukrán háborút illetilt látjuk a narratíváknak a harcát, és szokásunkhoz híven megpróbáljuk megvizsgálni azt, hogy mi történt ez alatt a hét alatt különböző szögekből, és ebből az talán sikerül egy egy legkisebb közös nevezőt kialakítanunk.
[00:01:37]Tehát látjuk azt, hogy itt van négy perspektíva, amit talán legalább négy perspektíva van, amit érdemes követni, és mindegyiknek megvannak a saját jellegzetességei.
[00:01:44]Az első perspektíva az a hivatalos ukrán perspektíva, a másik a hivatalos orosz narratíva, a harmadik az orosz voenkorok, bloggerek a közösségi médiának a a sztárjai, mondjuk úgy, ott is van néhány szokásos gyanúsított, akivel dolgozni szoktunk.
[00:02:05]És a negyedik perspektíva ez a nyugati perspektíva, amit nagyrészben a az ISW, a háborús tanulmányok intézete képvisel.
[00:02:13]És én úgy gondolom, hogy ha ha ki lehet emelni két fontos dolgot, talán két fontos dolgot lehetne kiemelni.
[00:02:19]Ez történt a múlt hét folyamán.
[00:02:21]Az egyik az oroszoknak a tavaszi nyári offenzívája, és evvel kapcsolatban azt látjuk, hogy a az orosz háborús hivatalos narratíva megpróbálja ki megpróbálja hangsúlyozni a sikereket, hogy hány tucat települést foglaltak el az oroszok.
[00:02:36]Ezt a az ukrán narratíva általában cáfolja.
[00:02:43]Az ISW, a háborús tanulmányok intézete általában az ukrán narratívát támasztja alá ebben is, mint amit mint általában.
[00:02:51]És nagyon érdekes, hogy a az orosz vajenkorok pedig mennyire mennyire kritikusak evvel kapcsolatban.
[00:02:55]Tehát egyrészt elismerik azt, hogy vannak orosz előrehaladások, viszont keveslik ezeknek a a mértékét, a sebességét, és mondjuk úgy, hogy ezek azok a hangok, amik általában jobbról előzik a a az orosz kormányt.
[00:03:09]Tehát ez az első dolog, első fontos dolog, ami történt.
[00:03:11]Láttuk a harcoknak a hullámzását.
[00:03:13]Talán az oroszok szempontjából a legfontosabb a közeledés ott slovianskhoz és kramatorskhoz, de itt nem nem kell nagy dolgokról nagy nagy dolgokra gondolni.
[00:03:21]A másik fontos dolog, ami történt a háború folyamán, ez a stratégiai légioffenzíva.
[00:03:30]Oroszország elindította a 15e és 16-a között, ha jól emlékszek, a háborúnak az egyik legnagyobb támadóhullámát, talán a hatodik legnagyobb támadóhullámát.
[00:03:38]Ö rengeteg ukrán célpontot támadtak, voltak civil áldozatai is a támadásoknak.
[00:03:45]És Ukrajna pedig ezzel szemben folytatja az orosz kőolajterminálók, meg az orosz energiatermelés és kőolajfinomítóknak a támadását.
[00:03:54]Különböző célpontokat támadnak.
[00:03:57]Most Oroszország is elismerte, hogy néhány ilyen célpontot támadásért ott meg is halt két gyerek.
[00:04:01]14 éves meg egy nyolc éves, ha jól emlékszek.
[00:04:03]És ö és itt is látjuk azt, hogy a a aorok itt is egyfajta ilyen kritikus hangot ütnek meg, és arról beszélnek, hogy Oroszország mennyire nem képes megvédeni a légterét.
[00:04:15]Tehát látjuk azt, hogy van egy ukrán drónfenyegetés, és Oroszországnak nem nincs igazán jó jó válasza erre.
[00:04:24]És halljuk ezeket a kritikus hangokat a az orosz bloggereknek a a körében.
[00:04:27]Tehát én azt hiszem, hogy ez lenne a rövidebb összefoglalója a dolgoknak.
[00:04:31]Rita, hogyha be akarsz menni, bele akarsz menni mélyebben bizonyos kérdésekbe, akkor lehet erről beszélni, de ugy igazából eget rengető dolgok ezenkívül nem történtek a háború folyamán.
[00:04:41]Aki pedig az egetrengető dolgokat akarja látni, arra megvannak a megvannak a külön YouTube csatornák.
[00:04:49]Itt a korokkal kapcsolatban csak eszembe jutott, hogy mit gondolsz itt az orosz internet szabályozás, lezárások, korlátozásokkal kapcsolatosan, hogy ezek a jobboldali, vagy úgy, úgy fogalmaztál, hogy jobb oldalról előzik ugye az orosz kormányt ezek a hangok gyakran, hogy ezek miatt is lehetnek ezek, vagy ez is lehet egy cél, hogy ezek a kritikus hangok ne ter nyerjenek teret?
[00:05:18]Igen, mindenképpen.
[00:05:18]Tehát látjuk azt, hogy Oroszország egyre inkább, az orosz kormány, az állam egyre inkább igyekszik uralni az, különösen a belső információs teret.
[00:05:28]látjuk a Telegramnak a korlátozását, az egyéb közösségi médiáknak a korlátozását, és Oroszországot vagy az orosz kormányt rendkívül algasztja ez a fenyegetés a politikai jobb oldalról, mondjuk úgy, azok a azok a nacionalista háború párti körök, akik nincsenek megelégedve a háborúnak a menetével, ők jelentik per pillanat a legnagyobb kihívást a hivatalos orosz narratívára Oroszországon belül.
[00:05:55]és ezeket a hangokat próbálják valahogy ellenőrzés alá vonni.
[00:05:57]Én nem gondolom, hogy hogy ezeket teljesen el akarnák hallgattatni, mert egyrészt egyfajta ilyen biztonsági szelep szerepét is betöltik, hogy kiengedik a a gőzt, mondjuk úgy, a fejekből.
[00:06:08]Ugyanakkor szeretnék kontrollálni azt, hogy mennyire mennyire kritikusak a a hadsereggel és a a politikai vezetéssel szemben.
[00:06:16]És evvel kapcsolatban még fogunk látni erőfeszítéseket Oroszországban.
[00:06:19]Tehát lehet, hogy van egy ilyen nyugati elképzelés, hogyha majd egyszer Putyin megbukik, akkor valószínűleg egy tudom én Gréta Tberg fogja fölváltani a Kramelben, mint az új cárnő, de ennél sokkal-sokkal valószínűbb, hogy a fenyegetés a jelenlegi orosz rezsimre jobb oldalról jön és nem bal oldalról.
[00:06:38]Még az internet korlátozással kapcsolatban csak egy mondat.
[00:06:40]Láttam azt, hogy vannak olyan orosz ellenzéki képviselők vagy orosz ellenzékhez köthető figurák, akik ugye tüntetésekre bíztatnak, ilyen otthoni tüntetésekre, tehát nem ilyen utcára vonulós tüntetésekre, hanem másféle módon kifejezni a tiltakozást és követelni a szabad és korlátlan internethasználatot.
[00:07:02]Van ebben bármilyen veszély vajon?
[00:07:02]Mert azért a jelenlegi fiatalabbnak mondható generáció számára az internet az körülbelül olyan, mint mondjuk az elektromos áram, tehát annyira hozzántt az életükhöz.
[00:07:13]Ennek a korlátozása válthat-e ki olyan indulatokat, amelyekkel mondjuk akár az orosz hatalom nem számol?
[00:07:22]Hát én úgy gondolom, hogy nem nem szabad össze összetéveszteni az orosz korlátozásokat az iráni korlátozásokkal.
[00:07:28]Tehát látjuk azt, hogy Iránban lezárták az internetet.
[00:07:30]talán 2%-a az iránni internetnek működik.
[00:07:33]Oroszországban inkább itt egyfajta cenzúrát látunk, egy egyre keményebb, egyre egyre durvább cenzúrát látunk.
[00:07:38]Ö a nagy a a kínai kínai digit digitális vagy kibernetikus nagyfal analógiájára kialakul egy belső egy ilyen belső orosz információs fal.
[00:07:53]Ugyanakkor legyünk őszinték, ez nyugaton is megvan.
[00:07:55]Tehát de én itt Izraelben például nem tudok hozzáfélni az El jazzihoz.
[00:07:58]Európában nem lehet hozzáférni a az orosz különböző orosz hírcsatornákhoz, meg orosz információs forrásokhoz.
[00:08:05]Tehát ami amit én látok, és ez egy igen aggasztó dolog, hogy ilyen információs buborékok kezdenek kialakulni, és itt a a szabad meg a zárt tengerek analógiája kezd érvényesülni az internet terén is.
[00:08:17]Tehát hogyha eddig egy a szabadtengerek modellje érvényesült az internet terén, az internet egyre inkább ilyen zárt buborékokká kezd válni.
[00:08:27]És láttuk, hogy látjuk, hogy van egy van egy puha cenzúra is, tehát nem kell feltétlenül egy állami cenzúra legyen.
[00:08:32]Talán a legfélelmetesebb az a fajta cenzúra, amit ezek a a technológia cégek, ők maguk alkalmaznak, és letekernek bizonyos tartalmakat, és fölerősítenek bizonyos tartalmakat.
[00:08:43]Tehát ez kétségtelen, hogy ez egy ez egy probléma Oroszországban.
[00:08:47]Ez a személyes szabadságjakokat sérti.
[00:08:50]Ugyanakkor sajnos nem egy orosz sajátosságról van szó, hanem egy egy olyan dologról, ami az egész világról jellemző.
[00:08:56]Egyre inkább jellemző.
[00:08:59]Jóvá hagyták Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét.
[00:09:01]Ez körülbelül egy másfél évig elegendő az ország számára a hírek szerint.
[00:09:06]Mit gondolsz, hogy mi a terv?
[00:09:08]Mi jön utána?
[00:09:08]Látsz-e bármilyen logikát a mögött, ami a mondjuk az európai politika mögött, ami ami meg lehetne magyarázni, illetve itt a ciprusi tanácskozások folyamán akár a gyorsított Európai Uniós felvétele is szóba kerülhet Ukrajnának.
[00:09:23]Tehát elképzelhető az, hogy ez még gyorsabban megtörténhet, mint ahogy ezt eddig gondoltuk.
[00:09:28]Mi erről a véleményed?
[00:09:32]Tehát a a közely, amit már elmondtam 10000-szer, és valószínűleg 10000-szer még el fogok mondani, hogy az Európai Unió egyetlen egy dologról szól, az Európai Unióról.
[00:09:41]Az Európai Unió számára egyetlen egy dolog fontos, az az Európai Unió.
[00:09:45]több minél több európai Unió, nincs olyan probléma, amire ne a ne az lenne a válasz, hogy több európai Unióra van szükség nagyobb föderalizálásra.
[00:09:52]És arról is beszéltünk a múltban, hogy a közös hadviselés meg a közös kölcsön, a közös adósság ez az egyik eszköze, amit a a a föderális Európa kikovácsolásának, pont úgy, ahogy ezt Egyesült Államok alapítása után láttuk, tehát itt Európa gyakorlatilag kitépett egy lapot az amerikai forgatókönyvből, és tehát ez ez az, ami az európai érdeket illeti.
[00:10:17]Azt is tudjuk, hogy ez a ez a kölcsön ez csak egy egy ilyen áthidoló kölcsön, mondjuk úgy, amelyik talán kiváltja bizonyos szinten azokat az amerikai támogatásokat, amik eltűntek Trump elnök beiktatásával.
[00:10:29]Tehát az az amerikai támogatás eltűnt.
[00:10:32]Ez az európai kölcsön valamilyen szinten kiváltja ezt az amerikai támogatást.
[00:10:37]Ugyanakkor nem képes teljesen fedezni Ukrajnának a a szükségleteit még rövid vagy középtávon se.
[00:10:44]Tehát ez egy ilyen kéthmados megoldás.
[00:10:46]Még van egy 1ad, ami ami nincs nincs megoldva.
[00:10:49]Tehát nem tudjuk, hogy az az 1ad honnan fog jönni.
[00:10:51]És a legjobb kérdés pedig, hogy mi lesz utána.
[00:10:53]Tehát az Európai Unió nem tud minden minden évben egy 9 milliárdos kölcs 90 milliárdos kölcsönt megszavazni Ukrajna számára.
[00:11:04]Különösen, hogy egy olyan kölcsönről van szó, aminek Ukrajna nem kell a kamatait fizesse.
[00:11:09]Tehát az elképzelés az, hogy ezeket a ezt a kölcsönt majd akkor fogja Ukrajna visszatérteni, amikor a a háború végetér, és akkor az orosz jóátételi pénzekből majd kifizetik ezt a kölcsönt.
[00:11:21]Most akkor föltevődik egy kérdést, hogy unokáink is látni fogják, tehát fogják egyáltalán látni ezt a dolgot, vagy pedig és lesz-e egyáltalán egy orosz jóátétel?
[00:11:30]Ha nem, akkor gyakorlatilag ez a ez a pénz elúszott, és még az unokáink is fizetni fogják.
[00:11:38]Ukrajna harckocsi állománya a háború negyedik évére kritikusan lecsökkent.
[00:11:40]A rendelkezésre álló adatok és becslések alapján kijevnek mindössze maximum 600 és 800 között maradt bevethető tankja.
[00:11:51]Ez ugye a háború előtt 2100 harckkocsit jelentett, tehát itt van ez egy nagyobb csökkenés.
[00:11:58]Ugye itt az Orix portálnak az adataira hivatkozva tették közé ezeket a híreket.
[00:12:02]Az a kérdésem, hogy mi ennek a jelentősége Ukrajna szempontjából itt a háborúban, és aztán majd kérdeznélek arról is, hogy itt a drónhadviselés mennyire tudja kiváltani például a harckocsikat.
[00:12:16]a a a harckocsit körülbelül minden évtizedben egyszer megpróbálják eltemetni.
[00:12:20]Tehát általában a refrén az úgy szól, hogy hát a tank már nem már nem aktuális, mert van egy új fegyverrendszer, amelyik fenyegetést jelent számára.
[00:12:28]És akkor a tank helyett szükség van valami másra.
[00:12:30]És mi ez a valami más?
[00:12:32]Valami, amelyik biztosítja a a tűzerőt, a védettséget és a és a és a a a mobilitást egyetlen egy csomagban.
[00:12:43]És akkor mi ez?
[00:12:43]Ez ezt úgy hívják, hogy tank.
[00:12:45]Tehát nagyon hamar visszajutunk ugyanoda, hogy ezek egy egy igényről van szó a harctéren, egy olyan igényről, amelyik a a talán az ókorban keletkezett, mikor megjelentek az első harci szekerek, tudom én, ott a a kánánita királyoknak a a a harcaiban a szent földön.
[00:13:02]Tehát ezek ezek ősi dolgok.
[00:13:04]Ez az igény arra a tűzerő mozgékonyság és a védettségnek az ötvözésére.
[00:13:08]Ez egy ősi igény.
[00:13:08]És ezt ezt ezt valamilyen valamilyen eszközzel ezt az igényt ezt ezt meg kell meg kell meg kell válaszolni.
[00:13:15]És erre a tank a válasz.
[00:13:17]Tehát ez ez az első dolog, hogy ez ez mindig meglesz és mindig mindig lesz egy ilyen igény, ami a drónokat illeti, tisztában kell lenni avval, hogy a pusztán tűzerővel területet elfoglalni nem lehet.
[00:13:29]Tehát van egy adott pillanat, mikor előre kell menni, és a a ehhez ehhez van szükség a mobilitásra.
[00:13:35]A drónok önmagukban nem képesek területet elfoglalni.
[00:13:39]Tehát akkor foglalunk el területet, hogyha azon a bizonyos ingatlanon a katonaink bakancsa és a páncélosainknak a lánctalpai állnak.
[00:13:47]Ameddig ez nincs, addig tűz alatt lehet tartani egy területet, de az nem jelenti azt, hogy igazán birtokoljuk.
[00:13:50]Klasszikus példa ez a közelkeleti háború.
[00:13:54]Klasszikus példák erre.
[00:13:54]Tehát ez a második dolog.
[00:13:56]ami a harmadik dolog, ami Ukrajna harckocsiállományát illet, illetve nagy vitá voltak magyarországi jellemzőkkel, és nem csak Magyarországon voltak olyanok, akik túl optimisták voltak.
[00:14:06]Volt egy angol admirális, ha jól emlékszek, aki azt mondta, hogy 2023 elején, hogy Ukrajnának talán már több harckocsija van, mint Oroszországnak.
[00:14:16]És voltak magyarországi jellemzők is, akik azt állították, hogy Oroszország nem lesz képes harckocsikat gyártani, és a nyugat meg fogja előzni Oroszországot ezen a téren.
[00:14:26]Én megmagyaráztam már akkor is, hogy és be is bizonyosodott róla, hogy abszurd.
[00:14:30]Tehát ez még egy ilyen dolog, hogy amit most látunk, az annak a következménye, amiről 2023-ban beszéltem.
[00:14:37]És akkor aki kíváncsi erre a híres vitára, érdemes megnézni ott a válasz online-on ezt a ezt a vitát az a az orosz-ukrán harckocsi egyensúllyal kapcsolatban.
[00:14:46]Én úgy gondolom, és ez is ez itt az utolsó gondolat, hogy gyakorlatilag teljesen mellékes, hogy hány harckocsija van Ukrajnának.
[00:14:55]Ha ezeket a harckocsikat nem képes fölszerelni aktív védelmi rendszerekkel, ahogy azt a közelkeleti háborúkban, Izrael esetében láttuk, akkor ezek a tankok nagyon rövid, nagyon rövid életűek lesznek.
[00:15:05]Tehát az egyetlen dolog, ami lehetővé teszi azt, hogy Izrael továbbra is hatékony harckocsi harcászatot folytasson városi harcokban is, amik a legellenségesebbek, a legrosszabbak a harckocsik szempontjából, az vagy hegyi terepen, mint Libanonba, az ezek az aktív védelmi rendszerek.
[00:15:22]És teljesen mellékes, hogy Ukrajnának 800 vagy 1000, vagy 2000, vagy 3000 harckocsija maradt.
[00:15:26]Ezeket a drónok megfogják 10 megtizedelik, hogyha nem lesznek aktív védelmi rendszerek, és egyelőre nem úgy néz ki, hogy lesznek.
[00:15:34]Tehát ez egy szűk keresztmetszet az egész világban.
[00:15:36]És én úgy gondolom, hogy ezek fontos kérdések, de inkább indirekt módon ez az ukrán harckocsi állomány.
[00:15:41]Ez egyfajta mércéje az ukrán hadíipar vagy a nyugati támogatás erősségének.
[00:15:47]Láttuk egy drámai bezuhanását ezeknek a dolgoknak.
[00:15:52]először kaptak sokat 2022-ben, aztán az ukránok kaptak még többet 2023-ban, aztán 2024-ben nagyon keveset kaptak, és 2025-ben talán semmit, ha jól emlékszek.
[00:16:02]Tehát ennek inkább egy mér egy mércéje a a nyugati támogatásnak Ukrajna számára, de de valójában, ha ezt a technológiai problémát nem tudja Ukrajna vagy a nyugat megoldani, akkor teljesen fölösleges harckocsikat adni Ukrajnának pont úgy fognak égni, mint az előző harckocsik.
[00:16:20]Érdekes, hogy majdnem napra pontosan szinte egy évvel ezelőtt tette közzé ugye az ugyancsak az Orix portál azt, hogy 4000ret is meghaladja az orosz harckocsi veszteség.
[00:16:31]Tehát azt el lehet mondani ezek alapján, hogy ez az orosz-ukrán háború egy ilyen harckocsi temetővé vált, vagy ezek a számok mennyire nagyok, vagy nekünk tűnnek csak nagynak, laikusoknak?
[00:16:43]Én úgy gondolom, hogy ez ez az Orixnak az adatait eleve némi óvatósággal kell kezdeni.
[00:16:48]Nekem úgy tűnt a háború elején, és rámutattam erre, hogy az adataik, hogy finoman fejezzem ki a dolgokat, gyanúsak.
[00:16:54]Tehát van egyfajta arány a csapatszállító járművek, a harckocsik, a a lövészpáncélosok között minden hadseregben.
[00:17:03]És ez ez az Orix adataim valahogy nem jött át.
[00:17:06]Tehát nekem eleve torzítottnak tűntek az adataik.
[00:17:08]Én nagyon szkeptikus voltam az adataikkal kapcsolatban.
[00:17:11]Viszont ez van, tehát ameddig nincs más adat, evvel kell dolgoznunk.
[00:17:15]Ö, tehát ez ez egy.
[00:17:15]Kettő, avval is tisztában kell lenni, hogy azért, mert az Orix lefényképezett egy harckocsit, amit találat ért, az nem jelenti azt, hogy ez a harckocsi elpusztult.
[00:17:25]És itt jelentkezik egy harmadik dolog, amiről sokszor elfelejtkezünk, hogy ameddig a az ukránok haladtak előre, tehát a a 2022-ben volt ez az ukrán ellenlökés, amelyik novemberben érte el a csúcsát, addig azok a kilőtt orosz harckocsikat el tudták szállítani, meg be meg tudták őket javítani és harcba tudták állítani az ukrán oldalon.
[00:17:46]Most 2022 novembere óta az irány az fordító, tehát Oroszország halad előre, ha még mégha lassan is.
[00:17:53]És hogyha van egy van valahol a harcmezőn ott marad egy kilőtt harckocsi, most az oroszok azok, akik azt el tudják vinni és szét tudják szedni, hogy kannibalizálják az alkatrészeit, esetleg helyre tudják állítani és hatba tudják állítani az ukránok ellen.
[00:18:06]Tehát itt van egy előnye annak a félnek, amelyik előrehalad ebben a háborúban.
[00:18:09]És a a az, hogy a veszteségek drámaiak, a veszteségek drámaiak azért, mert az orosz aktív védelmi rendszerek nem érnek semmit.
[00:18:18]Úgy látszik, amit a mellékelt ábra mutatja, vagy igen kevés áll rendelkezésre.
[00:18:22]Ukrajnának pedig látszólag egyáltalán nincs.
[00:18:24]Tehát ezért látjuk ezeket a drámai veszteségeket.
[00:18:28]Csak összehasonlításként Izraelnek a közelkeleti háborúiban ha jól tudom, csupán olyan harckocsikat vetettek be, amelyiknek aktív védelmi rendszere van.
[00:18:37]Tehát ezek a legmodernebb aktív védelmi rendszerek a világon.
[00:18:39]és a megsérült harckocsiknak a 84%-át sikerült újra tehát kijavítani és visszaállít újra harcba állítani.
[00:18:48]Tehát egy 16%-os veszteségről van szó.
[00:18:50]Nem csak harckocsik, hanem harckocsik, csapatszállítójárművek, lövészpáncélosok satöbbi.
[00:18:57]És ez sokkal kevesebb, mint Ukrajna esetében.
[00:18:59]Tehát én úgy gondolom, itt van a dolgoknak a kulcsa.
[00:19:01]Ha meg akarunk küzdeni a drónokkal, akkor ilyen rendszerekre van szükség.
[00:19:05]És nem véletlen, hogy hogy ezeket a rendszereket egyre több NATO ország is bevezeti.
[00:19:10]Talán 10 NATO ország van, amelyik megvásárolta ezeket a trofi rendszereket.
[00:19:14]És nyilvánvaló, hogy ezek se adnak tökéletes megoldást, de a az alternatíva az ez a mészárlás, amit az ukrán háborúban láttunk mind a két oldalon.
[00:19:24]A drónok szempontjából megközelítve ezt a kérdést úgy tűnik egyébként a kommunikációból, hogy a drónokat most egy ilyen mindenen átnyúló csodafegyvernek tekintik, vagy egy ilyen olyan technológiai újításnak, amely akár az ember emberhiányt, akár ugye a harckocsikkal kapcsolatosan felmerült kérdéseket pótolni tudja, vagy legalábbis meg tudja változtatni az eddigi akxómákat.
[00:19:48]Ugye ezekkel kapcsolatban.
[00:19:50]Ezt hogyan látod, ezt a szituációt?
[00:19:50]Mert ugye az ukrán emberveszteség is nagyon magas és nehezen pótolják humán erőforrást úgymond a fronton is.
[00:19:59]De látom azt, hogy most ezt robotokkal próbálják majd meg, vagy ilyen önjáró drónokkal pótolni.
[00:20:06]Pont most volt ugye ezzel kapcsolatban egy nyilatkozat is ukrán részről, hogy a sorozással kapcsolatosan, mivel ez sok nehézségbe ütközik, a technológiai módon szeretnék megoldani ezt.
[00:20:20]Hát kétségtelen, hogy egy fajta hadászati forradalmat látunk, egy magyar kifejezés nem túlságosan jó.
[00:20:26]Az angol kifejezés erre sokkal jobb.
[00:20:28]Ez a Revolution and Military Affairs.
[00:20:29]Egy egy forradalmi változást a háborúnak a az arculatában.
[00:20:35]kétségtelen, hogy egy ilyen forradalmi változást látunk.
[00:20:37]Ugyanakkor a a drónok maguk se csodafegyverek, és látjuk azt, hogy egyre több olyan drónelhárító drón került használ kerül használatba.
[00:20:47]Látjuk azt, hogy megjelennek az irányított energiájú fegyverek, ezek a lézerfegyverek egyre több hadseregben, amik segítenek a drónok leküzdésében.
[00:20:54]Tehát én inkább egy egy pillanatnyi egyensúlyváltozásról beszélnék, de de teljesen egyértelmű, hogy a háborúnak a természete nem alakul, tehát emiatt az embert nem lehet helyettesíteni.
[00:21:04]Ha van az orosz-ukrán háborúnak, és nem csak az orosz-ukrán háborúnak, hanem a közelkeleti háborúknak is egy nagy tanulsága, hogy a a tömegháborúk visszatértek.
[00:21:14]Tömegháborúk visszatértek.
[00:21:14]Tehát az az elképzelés, hogy néhány tudom én pattanásos kamasz a mamája pincéjéből egy joystickel fogja irányítani ezeket a drónokat ott Slavians alsón vagy Kremators felsőn.
[00:21:24]Ez ez ez nem így van.
[00:21:27]Ez nem így van.
[00:21:27]A mondjuk úgy, hogy a a lövészeknek a kezében a a tolózáras puskát felváltotta fölváltotta a drón, de a attól még a lövészeknek ott kell lenniük.
[00:21:40]És úgy a közelkeleti háborúkban, mint az orosz-ukrán háborúban látjuk katonák százezreit harcolni.
[00:21:45]Tehát még Izrael is, ami egy aránylag kis ország, tehát egy 10 milliós lakosság, vagy magyarországi nagyságrendű ország 400000 400000 tartalékot sorolt be egy 100zres állóhadsereg mellett.
[00:21:57]Tehát fél millió embert tartott fegyverben bizonyos időszakokban, fél millió embert a a 10 millióból.
[00:22:03]Ez ez egy hatalmas szám.
[00:22:03]Ezek óriási tömeghadseregek.
[00:22:05]Ilyen szinte szinte a világháborús hadseregeknek a méreteit idézik, ahhoz közelítenek már.
[00:22:13]És látjuk, hogy szükség van erre az emberanyagra.
[00:22:14]Azt is számításba kell venni, hogy ezek a a drónok hatalmas logisztikai farkot farkat húznak maguk után.
[00:22:22]Technológusokat, hírszerzőket, elektr az elektronikus hadviselés szakembereit.
[00:22:28]Tehát itt nem a nem csak arról a repülőeszközről van szó, hanem a repülőeszköz körül van egy egész ökoszisztéma, ami nélkül ez nem tud létezni.
[00:22:36]Tehát az elektronikus hadviselés talán ez a kulcsa a legfontosabb kulcsa ennek a ennek a a robotok meg a drónok alkalmazásának, mert ha nem tudod távolról ellenőrizni ezt a drónt, akkor két vagy ezt a robotot, akkor két lehetőséged van.
[00:22:48]Vagy mesterséges intelligenciával átadod neki a döntési jogot, és akkor autonóm módon tud cselekedni a harctéren, ami nem mindig jó ötlet.
[00:22:57]Tehát kivesszük az embert a a a loopból, a döntési döntési körből, mondjuk úgy, vagy pedig ezek a drónok has meg robotok használhatatlanná válnak az ellenség elektronikus hadviselése miatt.
[00:23:10]Tehát ezt mindig a rendszerekről kell beszélni, és nem lehet csupán kiemelni a rendszerből egy eszközt, és akkor annak a annak a szépségeiről áradozni, hogy láttuk az oroszukrán háború elején volt egy ilyen bajrak tarfit is.
[00:23:24]Beszéljünk rendszerek a rendszerek fogalmába, és nem az eszközök szintjén.
[00:23:29]Ha már a közelkeletet említetted, akkor legalább csak pár mondat erejéig lehetett olvasni híreket arról, hogy azért a Merkava tankoknak is meggyűltek a a a meggyűlt a baja az FPV drónokkal, ugye itt a Hezbollakkal folytatott küzdelemben.
[00:23:42]Milyen tapasztalatok vannak ez irányban?
[00:23:45]És mit gondolsz, hogy mi a megoldás arra, hogy azért egy drága eszközt, mint nyilván egy harckocsi védeni lehessen egy ilyen olcsóbb eszközzel szemben, mint egy FPV drón?
[00:23:58]Hát először is szeretnék elárulni egy egy szakmai titkot, mondjuk úgy elemzőknek a szakmai titkát minden minden ilyen előadásban elárulok egy szakmai titkot.
[00:24:05]Ezt bárki meggyőződhet arról, hogy mennyire hatékonyak ezek az aktív védelmi rendszerek, vagy ezek a tankelhárító drónok a halotti jelentésekből.
[00:24:14]Tehát hogyha azt halljuk, hogy elesett egyszerre négy négy harckocsizó katona, akkor az általában azt jelenti, hogy az egész tank megsemmisült.
[00:24:21]Tehát és ilyen hírek kev kevés ilyen hí hírt hallottunk a háború során.
[00:24:26]És azt látjuk, az évek folyamán a látjuk, hogy a a harckocsizóknak a túlélési hányadal.
[00:24:32]Tehát általában mikor egy harckocsi találat ért ezelőtt 30-40 évvel, akkor a négy a négy fős legénységekből hárman meghaltak.
[00:24:39]Ez lement két, félre, lement kettőre, most lement kettő alá.
[00:24:43]Tehát a tank, a harckocsi maga soha nem volt sebezhetetlen a harctéren.
[00:24:47]Mindig voltak fegyverek, ami képesek voltak leküzdeni.
[00:24:51]Most a drón a Star a 73-as háborúba, Jomkipuri háborúba, ott a páncéltörőrakéták, a szaggerek meg a a válról indítható fegyverek voltak a tankelhárításnak.
[00:25:00]a sztárjai mindig lesz egy új sztár, de a harckocsira mindig szükség lesz a harctéren.
[00:25:04]És amit már amit ahogy azt már az előbb is említettem, a kevés az a kevés adat, ami a rendelkezésünkre áll, abból az derült ki, hogy ezekből a páncérozott harcjárműkből 84%-ot sikerült visszaállítani, miután találat érte őket.
[00:25:19]Tehát nyilvánvaló, hogy még ezek a Merkava harckocsik se sebezhetetlenek.
[00:25:23]Ugyanakkor a ezek az aktív védelmi rendszerek annyira hatékonyak, és talán ez a mércéje a dolognak, hogy egyre több ország próbálja beszerezni őket.
[00:25:30]Tehát ez a trofi védelmi rendszer lett a ez az Európa, ez a nyugati neve, mondjuk úgy Izrael ezt másképp hívják, ez a tropivédelmi rendszer lett a a standard páncélelhárító, vagy vagy aktív védelmi rendszere a NATO-nak is.
[00:25:44]Tehát 10 ország közöttük Németország is ezekkel akarja felszerelni a harckocsijait, ami különösen érdekes, és ez itt az utolsó gondolat.
[00:25:53]A rá metálnak Németországban megvan a saját rendszere, a saját aktív védelmi rendszere, ami gyakorlatilag abból áll, hogy egy golyóval próbál eltalálni egy golyót, mondjuk úgy, egy lövedékkel próbál eltalálni egy lövedéket, és ennek ellenére inkább ezt a ezt a trófirendszert próbálják beszerezni, mert mert bizonyította a hatékonyságát a harctéren.
[00:26:11]Tökéletes.
[00:26:13]Nyilvánvaló, hogy nem tökéletes.
[00:26:15]Ugyanakkor fényévekkel több lehetőséget ad a harckocsizóknak a túlélésre, mint azok a rendszerek, amik amiket nem látunk tulajdonképpen az orosz-ukrán háborúban.
[00:26:31]Áttérek akkor a diplomácia szintjére.
[00:26:34]Andrej Sibiha ukrán külügyminiszter számolt be újságíróknak a rajter szertesülései alapján, hogy Ukrajna arra kérte fel Törökországot, hogy biztosítson helyszínt egy Zelensk Putyin találkozónak.
[00:26:47]Nem láttam azt, hogy erre milyen reakciók születtek most még mi a a beszélgetésünknek az időpontjában.
[00:26:51]De mit gondolsz arról, hogy elképzelhető, hogy itt leüljön a két vezető egymással a közeljövőben, és valamiféle eredményt érjenek el?
[00:27:00]Ugye Donald Trump most egészen visszahúzódott ebből a kérdésből, bár úgy tudom, hogy azért a küldöttei, tehát amerikai tisztviselők próbálkoznak tárgyalásoknak valamiféle alacsonyabb szintű folytatásával.
[00:27:13]A másik kérdésem pedig Ukrajnához kötődik.
[00:27:15]Ugye volt egy olyan hír is, ami megjelent a magyar médiában, hogy van egy olyan ötlet, hogy a Donbas egyik részét elneveznék Donald Trumpról, Donny Landnek, ami egy olyan rész lenne, ami sem Oroszországhoz, sem Ukrajnához nem tartozik.
[00:27:29]Így próbálnák megnyerni Donald Trumpot Ukrajna számára, vagy vagy Donald Trumpnak a szimpátiáját Ukrajna számára.
[00:27:35]Mit gondolsz erről az ötletről?
[00:27:40]Ami a a Zelenski Zelenski Putyin találkozót illeti, én úgy gondolom, hogy ez nagyon jó m ennek a a az ukrán hozzáállásnak a változása nagyon jó mércéje az erőviszonynak a két ország között.
[00:27:51]Tehát ezek azok a ezek azok a gyenge jelek vagy áttételes jelek, amikel el lehet mérni, hogy hol is áll tulajdonképpen egy ország.
[00:27:57]Tehát megnéztem a szakirodalomban, mondjuk úgy, és volt legalább hat vagy hét ilyen etap ebben a kérdésben, és általában elmondhatjuk azt, hogy mikor mikor Ukrajna sikeresebb volt a a háború során, akkor nagyobb szándékot vagy nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy létrejöjjön egy ilyen csúcstalálkozó.
[00:28:15]Utána mikor beavanyodott Ukrajnának, akkor tehát volt egy volt egy időszak, mikor Ukrajnának nem mentek jól a jól a dolgok, akkor akkor egyre egyre inkább bekeményített Ukrajna, és egyre inkább elzárkóztak attól, hogy hogy Putinnal tárgyaljanak.
[00:28:29]Tehát voltak olyan időszakik, és ez a tárgyalások előfeltétele volt, hogy Putyin ne legyen ott, meg hogy Oroszország vonuljon ki, meg mindenféle dolgok.
[00:28:36]Aztán nagyon hamar adták alább is.
[00:28:37]És szerintem ez a ez az utolsó ez az utolsó lépcsőfog tulajdonképpen, mikor azt látjuk, hogy Ukrajna már Putyinnal is hajlandó tárgyalni, csak hogy lezárhassa ezt a háborút.
[00:28:48]Tehát talán majd majd kiteszünk egy egy táblázatot evvel kapcsolatban, hogy hogyan lehet következtetni a há a hadiszerencse forgandóságából Ukrajnának a hajlandóságára evvel kapcsolatban.
[00:29:00]És szerintem ez egy nagyon-nagyon markáns és nagyon egyértelmű jel arra, hogy hogyan hogyan ítéli meg a saját helyzetét Ukrajna ebben a háborúban.
[00:29:11]Trumpról elnevezett régióról mit gondolsz?
[00:29:14]Én azt hiszem, hogy ezek ezek inkább ilyen pirotechnikák, ilyen komolytalan dolgok.
[00:29:18]Én én én óva, tehát hogy én úgy gondolom, hogy okos dolog megpróbálni Trump hiúságá apellálni, csak nem ilyen átlátszó módon.
[00:29:25]Tehát ez ez egy bizonyos szinten ez már egy sértésé is válhat, vagy egy paródiával, vagy egy sértésé is válhat.
[00:29:31]És én én attól tartok, hogy sokszor ezekkel a dolgokkal a a az ellentétes eredményt lehet elérni.
[00:29:35]Tehát mikor túl túl nyilvánvalóan próbálnak Trumpnak vagy az az amerikai rezsim amerikai kormánynak a kabzsiságára vagy a vagy a hiúságára apelálni, akkor akkor ez egy olyan fagyi, ami visszanyalhat, és ennek nyilvánvaló, hogy lenne egy politikai ára is.
[00:29:51]Tehát hogyha ha Trump belemenne ebbe a dologba, akkor lennének sokan, akik azt mondják, hogy a személyes hiúsága miatt kiársítot kiársította Ukrajnát, vagy kiársította a maga elveket.
[00:30:01]Én én úgy gondolom, hogy ezek elég ügyetlen próbálkozások, egyé elég bumfordi próbálkozások, és ez a pirotechnika, ez a bravúrkodás nem nem válik bravúrá, mondjuk úgy.
[00:30:15]Közelkelet Irán mi történik most a hormozisz szorosnál?
[00:30:17]Le van zárva, meg van nyitva itt, amikor mi éppen most beszélünk.
[00:30:21]Ez az egyik kérdés.
[00:30:21]A nap végére mit vársz ugyanebben a kérdéskörben?
[00:30:25]illetve ugye ezzel kapcsolatban friss hír, hogy a németek is esetleg beszállnának a hormozisz szoros biztosításába.
[00:30:32]Úgy tudom, hogy aknaszedési képességeikkel segítenék a nyugati szövetségi rendszert.
[00:30:38]Mit gondolsz erről?
[00:30:41]Egyáltalán milyen segítségre van szüksége Amerikának, hogyha a hormozi szorosról van szó?
[00:30:47]Tehát megint fölteszem az egyik klasszikus kérdést, amit szinte minden adásban fölteszünk, hogy honnan tudjuk, amit tudunk.
[00:30:52]És az orosz-ukrán háborúhoz hasonlóan itt is látunk egy egyfajta narratíva harcot.
[00:30:56]Egyrészt az amerikai központi parancsnokság, a Szent Komb azt mondja, hogy egyetlen egyetlen olyan hajó se törte át a blokkádot, amelyiknek nem kellett volna áthaladnia ezen a blokkádvonalon.
[00:31:07]Másrészt az irániaktól meg az irániakkal szimpatizáló vagy a vagy a az amerikai elnök kudarcát kívánó különböző médiaorgánumoktól meg meg politikusoktól azt halljuk, hogy tudom én a a az a az a benyomások támadhat, hogy az uránok az ukránok úgy úgy járkálnak a bocsánat, az irániak úgy úgy járkálnak kibe a a blokkád vonalán, mint az asztalfiók.
[00:31:31]Tehát én én úgy gondolom, hogy térjünk vissza az alapvető tényekhez.
[00:31:33]És ha megvizsgáljuk az alapvető tényeket, és pont ezt tettem tegnap, megpróbáltam konkrét bizonyítékot találni arra, hogy hogy voltak ilyen hajók, amik át átlépték a áttörték a blokkádót.
[00:31:43]Én ilyen bizonyítékot nem láttam.
[00:31:45]Tehát mit tartok bizonyítéknak?
[00:31:47]Egy olyan műholdas felvétel, amelyik amelyik bizonyítja, hogy ez a hajó egyik nap itt volt, másik nap pedig tudom, egyik nap irán alsón parkolt, és holnap pedig már Kína felsőn parkol.
[00:31:57]Tehát nyilvánvaló, hogy most humorizálok.
[00:32:01]Tehát ezeket a műholdas felvételeket nem láttam.
[00:32:03]láttam mindenféle jelentéseket ezekről a a hajók transzpondereinek helymeg helymeghatározó rádióinak a a méréseiből, amik szerint esetleg átlépték volna a blokádot.
[00:32:18]Ezeket könnyű manipulálni, ezeket a rádiós adásokat.
[00:32:21]És én én igen szkeptikus vagyok ezekkel a dolgokkal kapcsolatban.
[00:32:23]Tehát én úgy gondolom, hogy azokat a híreket fogadjuk el készpénznek vagy ténynek, amiket a saját két szemünkkel látunk.
[00:32:30]Az, hogy a New York Times-ban megjelenik egy cikk, vagy valamilyen tengerfigyelő ügynökség, kiad egy jelentést, lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem igaz.
[00:32:39]Én azt javaslom, hogy legyünk szkeptikusak a mind a két irányba.
[00:32:40]Ugy az iráni, mint az amerikai sikerekkel kapcsolatban, ameddig nem látjuk ezeket a dolgokat a saját két szemünkkel.
[00:32:49]Például egy klasszikus példa erre.
[00:32:49]Az egyik ilyen csodálatos iráni komandós akció, hogy rajta ütöttek egy egy konténerhajón, amelyik Omán partjainál haladt volna.
[00:32:58]És aztán a CNN-nek az elemzője volt az, aki rámutatott, hogy itt miért nincsenek hullámok a tengeren.
[00:33:03]Nagyon hamar kiderült, hogy valószínűleg egy kikötőbe vették föl ezt az egészet, és az egész csak egy só volt.
[00:33:07]Ez a bizonyos akció nem jelenti azt, hogy egyéb esetekben nem jártak sikerrel az irániak, de látjuk azt, hogy a a harc a a az információs térér, a narratíváért sokkalsokkal sokkal sokkal vehemensebb, mint az, amit a terepen látunk.
[00:33:23]Tehát én e ezt ezt gondolom, én ezt látom, én azt látom, hogy a hormuziszolos le van zárva.
[00:33:27]Én azt látom, hogy az amerikai blokád egyre markánsabban érvényesül a világ minden pontján.
[00:33:34]Tehát ez az iráni árnyékflotta hajóit gyakorlatilag a világ összes tengerein próbálják az amerikaiak elfogni és helyi blokád alá venni, mondjuk úgy egyfajta mozgó blokádot képezni.
[00:33:47]És Iránnak azok a kikötői is, amik a hormóziszorostól délre, illetve keletebbre vannak, azok is blokkád alatt vannak.
[00:33:53]Tehát kér nagy kérdés az, hogy ki bírja így tovább.
[00:33:57]Az Iránba fogy el hamaráb a kenyér, vagy pedig Trumpnak fogy el hamaráb a politikai az a politikai póráz, amit ami amit hagyott magának erre a háborúra.
[00:34:06]Tehát ez lenne a válasz az első kérdésre és a többi kérdésre pedig nem emlékszem.
[00:34:10]Bocsánat, nem is volt szerintem többi kérdés.
[00:34:14]Úgyhogy most jön a következő kérdés.
[00:34:16]Méghozzá itt a tűzszünettel kapcsolatosan.
[00:34:17]Ugye Donald Trump és Donald Trump egy két hetes tűztünetet léptetett életbe, amely egy ilyen ultimátumszerű is volt, és arról szólt, hogy ezalatt a két hét alatt kell a tárgyalásokban odáig eljutni, hogy lássák a a konfliktusnak a végét, különben itt porig bombázzák iránt.
[00:34:36]Na most ennek a két hétnek a vége az E7 szerdán járt le, ha jól tudom, és a Tr oldalán Donald Trump kedden bejelentette azt, hogy meghosszabbítják ezt a tűzszünetet mindaddig, amíg Irán nem terjeszte elő egy javaslatot a konfliktus végleges lezárására.
[00:34:50]Azzal indokolta ezt, hogy az iráni hatalom megosztott, és kell nekik idő, hogy egy egységes álláspontot alakítsanak ki.
[00:34:57]Az indoklás egyik része így hangzott.
[00:35:00]Mit gondolsz, hogy kinek van szüksége erre a tűzszünetre egyáltalán?
[00:35:03]És hogyan lehet egy végleges álláspontot kérni Irántól?
[00:35:09]És te most hogyan látod, hogy ez a végleges álláspont körülbelül hogy nézne ki?
[00:35:14]Tehát van itt egy klasszikus kérdése ennek a háborúnak, hogy mennyire, hogy megosztott-e az iráni vezetés.
[00:35:19]Vannak, akik azt állítják, hogy megosztott, és vannak, akik azt állítják, hogy soha még nem volt ilyen egyesült.
[00:35:24]És tudom én, az iráni vezetés kohéziója szempontjából a legjobb dolog, ami történt, az egy 40 napos háború volt.
[00:35:31]Tehát kohézióba bombázták Iránt, mondjuk úgy.
[00:35:33]Tehát most akkor a kérdés az, hogy melyik narratíva igaz, és itt is föltesszük magunknak a kérdést, hogy hogy honnan tudjuk, amit tudunk.
[00:35:40]Én úgy gondolom, hogy láttuk néhány konkrét jelét annak, hogy vannak megosztottságok az iráni rendszeren belül.
[00:35:47]A klasszikus példa erre és ez nyilvános.
[00:35:48]Ez is olyan dolog, amit az irániak maguk se tagadnak, hogy az iráni elnök azt mondta, hogy nem fogják ezek után támadni a a az öbölmenti arab országokat, és elnézést kért tőlük, és megígérte, és másnap pedig a forradalmi gárda azt mondta, hogy de igen, és támadni fogjuk ezeket az országokat, és azóta is támadják őket.
[00:36:05]Tehát ez egy konkrét jele az iráni vezetés megosztottságának, amit nem lehet szétdumálni.
[00:36:10]Tehát lehet mindenféle narratívákat szőni.
[00:36:12]Ez egy tény, ami ott van a hírekben.
[00:36:14]És és aki aki ezt ezt a tényt nem szereti, vagy fáj neki, vagy tudom én, meg kell magyaráznia, hogy hogy is történt ez meg.
[00:36:22]Ez az egyik dolog.
[00:36:22]A másik dolog az, ami szintén egy nagyjából tényként kezelhető, hogy ma hajnalban, vagy tegnap éjszaka a az iráni házelnök, Kalibff vagy Galibff, vagy Ralibff, ahogy mindegy, hogy akarjuk ejteni a nevét, lemondott a a tárgyaló a tárgyalást vezetői pozíciójáról.
[00:36:42]Tehát tudjuk azt, hogy voltak feszültségek, vagy gyanítottuk, hogy egész pontosan legyek, gyanítottuk, hogy vannak feszültségek a az iráni forradalmi gárda, az egyenruhák és az öltönyök között.
[00:36:51]És ez egy konkrét jele ennek a feszültségnek, hogy hogy a a tárgyalásokat vezető öltöny bedobta a töröl között, mondjuk úgy, és lemondott erről a pozíció, annak ellenére, hogy ő maga is egy nyugalmazott tábornok a az iráni forradalmi gárdának, a nyugdíjasok közé tartozik.
[00:37:09]És a harmadik ilyen jel, amit láttunk, az Pezeskiának a nyilatkozata, hogy ezelőtt talán egy hónappal, hogy kérte a lemondását, és a for, hogy lemondhasson az elnöki pozícióról, és a forradalmi gárda ezt nem nem hagyta jóvá.
[00:37:22]Tehát ezek olyan dolgok, amiket úgy gondolom, olyan tények, amiket úgy gondolom, hogy az irániak maguk se vitatnának.
[00:37:28]És ez ez arra mutat, hogy van egyfajta megosztottság.
[00:37:30]Ugyanakkor ugyanakkor látjuk azt, hogy a rendszer működik.
[00:37:34]Tehát látjuk azt, hogy képesek döntéseket hozni, kép képesek priorizálni a célpontjaikat a támadásaik során.
[00:37:42]Tehát azt állítani, hogy a rendszer teljesen szétforgácsolódott, ez egy ez egy validáláspont.
[00:37:48]Én úgy gondolom, hogy hatalmas feszültségek vannak a rendszeren belül.
[00:37:51]Nagyon érdekes, hogy a a a reverendák, egyenruhák, öltönyök szentháromságából a reverendák szinte teljesen eltűntek.
[00:38:00]Tehát mikor láttunk utoljára egy irándi vallási vezetőt beszélni?
[00:38:05]És ez úgy valahogy úgy elsikadt, senki senki nem vette ezt észre, hogy eltűntek a reverendások irántból, akik maradtak a akiket látunk a a a háború kitörése óta, azok vagy egyenruhák, vagy öltönyök.
[00:38:17]És ez a most mindezt összefoglalva nyilvánvaló, hogy ameddig az irániak maguk nem tudnak megjegyezni arról, hogy milyen feltételek mellett ülne ülnének le tárgyalni, vagy mit szeretnének elérni, addig nyilvánvaló, hogy hogy nincs nincs semmilyen értelme ezeknek a tárgyalásoknak.
[00:38:34]És a harmadik válaszom pedig az, hogy a gazdasági és katonai hadviselés mellett Trump egy politikai hadviselést is folytat az iráni vezetés ellen, a nyilatkozataival és a lépéseivel.
[00:38:47]megpróbálja szítani ezt a feszültséget az iráni vezetésen belül.
[00:38:52]Ezt próbálja meg fölerősíteni.
[00:38:55]Ha elkezd elkezdődik a támadásoknak a kinetikus szakasza, újra kezdődik, akkor valószínűleg a az iráni vezetés újra össze fog zárni.
[00:39:02]Ameddig nincsenek ezek a kinetikus támadások, addig addig a a széthúzás tovább működik.
[00:39:06]És az utolsó gondolat itt az, én azt se tartom kizártnak, hogy Trump csupán arra várt, hogy a harmadik repülőgéphordozó harcsoport is megérkezzen.
[00:39:16]Talán egy ilyen Babbel Mandebi forgatókönyvre adandó válasz válaszként, és újra fogja indítani a kinetikus részét a támadásnak még a hétvége folyamán.
[00:39:27]Ez ez is egy olvasat, ez is egy forgatókönyv.
[00:39:29]És ha az bekövetkezik, akkor nem tartom kizártnak azt, hogy egy fogunk látni Trump részéről egy ilyen balisztikus káderpolitikát.
[00:39:36]Tehát azokat a azokat a személyeket, azokat a vezetőket, akiket akik a az amerikaiak megítélésé meg Izrael megítélése szerint az akadályát képezik egy megegyezésnek, azokat ki fogják iktatni, hogy olyan vezetők maradjanak, akik akik hajlandóak aláírni valamilyen szerződést, hajlandóak kapitulálni, nevezzük néven a dolgot.
[00:39:58]És ezt nevezem én egy egy balisztikus káderpolitikának.
[00:40:04]Tehát addig fogják likvidálni ezeket a ezeket a vezetőket, amíg találtatik valaki, aki megérti az üzenetet és aláírja aláírja ezt a tulajdonképpen kapitulációt.
[00:40:12]Ez nem nem lehet, hogy nem kellemetlen ezt így kimondani, de gyakorlatilag ez az, amit a Trump adminisztráció követel Irántól.
[00:40:21]Utolsó kérdés.
[00:40:21]Katonai szinten.
[00:40:21]Hogyan néz ki az Irán ellen folytatott hadművelet?
[00:40:25]Az IDF jelentése szerint több 100 indítóállása és 1000 rakétája maradt még valószínűsíthetően Iránnak.
[00:40:33]Ezek általában a Föld alatt vannak elrejtve.
[00:40:35]És Irán arra készül, vagy hát folyamatosan azon dolgozik, hogy ezeket a fegyverkészleteket egyébként újjáépítse, vagy visszafejlessze, vagy tehát, hogy folyik folyamatosan ezen a munka, miközben zajlik ez a háború.
[00:40:51]Mi ennek a mérlege?
[00:40:51]Ez elég Iránnak úgymond a lefegyverzéséhez, vagy azoknak a céloknak az eléréséhez, amit akár Izrael kitűzött?
[00:41:00]Úgy gondolom nagyon sokan próbálnak szalmabábot állítani és a nulla vagy minden dihotómiáját próbálják szembeállítani evvel a kérdéssel, hogy hát az egész nem ért semmit, mert maradt Iránnak még két vadászpatronja, vagy valami ilyesmi, és akkor nem ért semmit az egész háború.
[00:41:15]És akkor erre az a válasz, hogy fölteszek egy kérdést, amivel általában a a tisztelt nagy érdemű közönség nincs tisztában.
[00:41:21]Mikor lőtte ki a hitleri Németország az utolsó V2-es rakétát a szövetségesekre?
[00:41:27]mikor lőtte ki egy hónappal Hitler öngyilkossága előtt, egy hónappal és egy nappal, hogy egész pontosak legyünk.
[00:41:34]1945 márciusának a végén, tehát van, aki azt mondja, hogy 27-én vagy 29-én van egy vita evvel a történészek között, de körülbelül egy hónappal Hitler öngyilkossága és a németi és egy másfél hónappal a Hitleri Németország kapitulációja előtt Hitler még V2-es rakétákat lőtt ki a szövetségesekre.
[00:41:51]Tehát ez a válasz erre a kérdésre.
[00:41:51]Itt semmi értelme nincs tökéletességet keresni ezekben a dolgokban.
[00:41:56]Tehát eleve a háború célja az volt nyírni a füvet, tehát vissza visszanyesni Izraeln, bocsánat, Iránnak a a balisztikus rakétaképességét, a a a proxiknak a támogatását, különösen a nukleáris programot, de avval mindenki tisztában van, hogy bármelyik hatalom, Törökország, Brazília, Argentína, Szaarábia, hogyha Japán különösen, hogyha holnap eldönti, hogy nulláról atomfegyvert akar, akkor néhány néhány éven belül atomfegyverre tesz szert.
[00:42:25]És ez igaz a rakétaprogramra is.
[00:42:27]Tehát itt itt tökéletességet nincs értelme keresni.
[00:42:31]Itt inkább arról van szó, hogy bizonyos képességeket próbálnak próbáltak lenyírni, vagy mint a füvet, és bizonyos szándékokat megváltoztatni.
[00:42:40]Tehát én így így látom ezt a dolgot.
[00:42:40]És tévednek, akik azt hiszik, hogy Irán nem jelent halálos fenyegetést még mindig különösen a az öbölbeli arab országokra, ahol amik sokkal sebezhetőbbek, sokkal közelebb vannak, és a védel légvédelmük se se olyan olyan masszív, hogy ellen tudna állni egy irán egy ilyen iráni cunaminak még.
[00:42:58]És ez igaz mind a mai napig.
[00:43:01]Ennyi fért a mai adásunkban.
[00:43:01]Nagyon szépen köszönöm Robert Szikesztelának a beszélgetést.
[00:43:04]Aki szeretne a friss adásokról értesülni, akkor érdemes feliratkozni a Magyar Nemzet YouTube csatornájára.
[00:43:10]A jövő héten újra találkozunk.
[00:43:12]Köszönöm szépen, Robert.
[00:43:14]Köszönöm szépen a viszontlátásra.