Holtverseny: a háborús veszteségek hasonlóak – Front Robert C. Castellel
Robert Castell (Magyar Nemzet Főmunkatársa, biztonságpolitikai tanácsadó) és Fekete Rita beszélgetnek a Trump–Putyin telefonbeszélgetésről, az orosz–ukrán háború veszteségeiről, az iráni konfliktusról és a Közel-Kelet geopolitikai átrendeződéséről. A 90 perces Trump–Putyin beszélgetés lényege ismeretlen, de pozitív jelként értelmezhető a kommunikáció fenntartása. Az orosz és ukrán veszteségek 2025-ben kiegyenlítődtek (holland hírszerzési adatok szerint), ellentmondva az ukrán narratívának az orosz emberanyag kimerüléséről. Ukrajna korrupciós problémái továbbra is fennállnak, és az EU-csatlakozás ígérete bizonytalan marad. A Közel-Keleten az iráni blokád gazdaságilag megfojtja Iránt, az OPEC pedig átalakuláson megy keresztül (az Emirátusok kilépésével). Törökország és Izrael között versenyzés folyik az India–Európa kereskedelmi útvonalak végpontjáért.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Trump–Putyin telefonbeszélgetés: spekuláció és valódi tartalom
A május 1-jén lezajlott 90 perces Trump–Putyin beszélgetésről kevés konkrét információ szivárgott ki. Trump pozitívan nyilatkozott az eseményről, de Castell szerint ez nem meglepő, mivel az elnök általában pozitívan beszél a háborúkról. Az ismert részletek szerint Putyin felajánlotta segítségét az iráni válság megoldásában – konkrétan azt, hogy Oroszország átveszi az iráni dózisított uránt. Trump válasza az volt, hogy helyette az orosz–ukrán háború lezárásában segítsen.
„Én úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolgok, amik elhangzottak ebben a beszélgetésben, az azok, amikről nem tudunk. Tehát amit itt elmondtam, az öt perc smalltok, igaz? Ezenkívül még volt 85 percam, és azalatt a 85 perc alatt valamiről beszéltek." – Robert Castell *
Castell szerint a valódi tartalom ismeretlen, és spekulálni sem érdemes. Lehetséges, hogy hírszerzési információcseréről, szankciók enyhítéséről vagy nukleáris fegyverzet csökkentéséről beszéltek. Trump meghívta Putyint a 2026 decemberi G20-találkozóra, amit pozitív jelnek lehet tekinteni.
Merckel német kancellár és az Ukrajna-kérdés
Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy az EU jövője Ukrajnáé, de a békéhez területi engedmények szükségesek. Párhuzamos népszavazást javasolt a területi engedményekről és az EU-tagságról. Az uniós tanácskozásokon felmerült, hogy az Ukrajna gyorsított felvétele nem lesz olyan könnyű, mint eddig gondolták.
Castell szerint Merz gondolata értelmezhetetlen (a „párhuzamos népszavazás" fogalma homályos), és szkeptikus az Ukrajna-csatlakozás perspektívájára. Amíg Magyarország ellentállt az EU-bővítésnek, volt egy „ellenszél", amely mérsékelte az intézményt. Most, hogy ez az ellenszél elhárult, Ukrajna vonzereje csökkent.
„Én úgy gondolom, hogy az ukránok elkövethetik azt a hibát, hogy túltolják ezt a dolgot, és hogyha ez a háború megáll, befagy hirtelen keletkezik egy tűzszünet, akkor én azt se tartom kizártnak, hogy Ukrajna hirtelen elveszíti az attraktivitását az Európai Unió számára, mert akkor már nem egy ilyen szent ügy lesz, hanem csak egy kellemetlen lyuk, amit be kell tömni." – Robert Castell *
Castell szerint Ukrajna kockázatot vállal: ha teljes EU-csatlakozás történne, az ország kiürülne, mivel az emberek a háborús bizonytalanságból menekülnének. A katonaköteles férfiak különösen elhagynák az országot.
Orosz gazdaság és veszteségek: ellentmondó adatok
Kurt Walker, volt amerikai–ukrán különmegbízott azt állította, hogy Oroszország gazdasági helyzete folyamatosan romlik, és Ukrajna védelmi kapacitásait fejleszti. Castell azonban kritikus ezzel szemben: Walker nem támasztotta alá állítását adatokkal. Sőt, az energiaárak megduplázódása (az iráni konfliktus miatt) Oroszország helyzetét javítja, nem rontja.
„Nekem csak az furcsa, hogy a az iráni háború előtt, mielőtt amikor a a hordónak, az olajnak a hordónkénti ára 50 és 60 dollár között volt, és Oroszország mélyen ezalatt volt ké kénytelen hajl volt kénytelen eladni a az energiát a szankciók miatt, akkor nem hallottuk ezeket a hangokat." – Robert Castell *
A holland hírszerzés szerint az orosz veszteségek körülbelül kétszer akkorák, mint az ukránok (1,2 millió orosz veszteség, ebből 500 ezer halott; 500 ezer ukrán veszteség). Azonban 2025-ben ezek a számok kiegyenlítődtek – az ukránok ugyanannyi veszteséget szenvedtek, mint az oroszok, ellentmondva az ukrán narratívának az orosz emberanyag kimerüléséről.
Castell hangsúlyozza: Oroszország sokkal nagyobb lakosságú (4–5-ször nagyobb), és a katonai korcsoportokban drámai fölényt élvez. Mind a két fél kifárad, és az átlagos katonai életkor már 40 fölött van.
Drónháború és védekezés
Ukrajna dróntermelésben megelőzte Oroszországot (3:1 arány), és az elfogási arány az ukrán adatok szerint már 90% fölött van. Ez azonban nem jelent teljes sikert: ha 1000 drón közül 900-at lelőnek, akkor 100 drón még becsapódik és károkat okoz.
A valódi probléma a balisztikus rakéták: márciusban 26 balisztikus rakétát lőttek ki az oroszok, és egyet sem sikerült megfogni. Ez óriási rés az ukrán védelemben.
„Tehát hogyha 1000 drónból sikerül megfogni mondjuk 90%-ot, ha elfogadjuk az ukrán adatokat, az azt jelenti, hogy 100 drón becsapódott és károkat okozott. Tehát az abszolút az abszolút számadatoknak itt van egy van egy van van egy jelentősége." – Robert Castell *
Castell szerint az ukrán hadiipar exportlehetőségei korlátozottak: drónok, drónelhárító rendszerek, és ennyi. Az exportügyletek többsége még csak papíron létezik.
Brit–európai haditengerészeti koalíció
Nagy-Britannia kilenc európai országgal közösen új haditengerészeti erőt hoz létre az északi tengeri orosz fenyegetések elrettentésére. Castell szerint papíron logikus, de gyakorlatban problematikus: a közös műveletek nehézkesek (különböző korlátozások, nemzeti érdekek), és rendszerek nélkül (amerikai hírszerzés és logisztika nélkül) ez konferencia szintjén marad.
„Közös lónak túrós a háta, hogy a magyar mondást tartja." – Robert Castell *
Izrael–Ukrajna kapcsolatok
Zelenszkij szankciókkal és diplomáciai kapcsolatok befagyasztásával fenyegeti Izraelt, mivel állítólag a megszállt ukrán területekről gabonaszállítmányok érkeznek Izraelhez. Gideon Sár izraeli külügyminiszter bizonyítékokat követelt.
Castell szerint Izrael és Ukrajna közötti kapcsolatok soha nem voltak szívélyesek. Izraelnek fontosabb az orosz kapcsolat, és a Közel-Kelet számára az orosz–ukrán háború nem a saját háborúja. Izrael utasította a szállítmányt, de a kapcsolatok nem javulnak.
„Izraelnek vannak bizonyos kapcsolatai Oroszországgal. Az ország megalakulása óta általában ellenségként tekintettek egymásra a Szovjetunióval. 91-ben jött ez a nagy változás. Azóta van egy javulás a kapcsolatokban, és ez egy olyan kapcsolat, ami fontos mind a két félnek." – Robert Castell *
Iráni blokád és gazdasági nyomás
Az Egyesült Államok blokádja gazdaságilag megfojtja Iránt. Irán minden követelésében a blokád feloldásával kezd, ami azt mutatja: a blokád valóban működik. Trump három lehetőség közül választott: (1) a háború lezárása, (2) a blokád folytatása, (3) kinetikus eszkaláció. Jelenleg a blokád folytatása mellett döntött.
A kérdés: ki fulladna ki hamarabb – az Egyesült Államok politikailag vagy Irán gazdaságilag? Castell szerint Trump döntésétől függ, hogy ez taktikai szünet-e (további erők bevonásáig) vagy hosszú távú gazdasági stratégia.
„Én nem tartom kizártnak azt, hogy vissza fogunk térni, ha csak egy rövidebb időre is, de vissza fogunk térni még egy kinetikus szakaszhoz." – Robert Castell *
Öbölmenti országok eltérő érdekei
Az öbölmenti arab államok nem egységesen viselkednek. Az Egyesült Államok biztonságot nyújt energiapiaci előnyökért cserébe (petrodollárok). Az Emirátusok, Szaúd-Arábia és más államok eltérő érdekeket követnek:
- Emirátusok, Szaúd-Arábia: részben megkerülhetik a Hormúzi szorost csővezetékekkel.
- Irak, Kuvait, Katar: nincs alternatív útvonaluk, számukra a szoros megnyitása sürgős.
Az Emirátusok kiléptek az OPEC-ből (2026. május 1.), mivel a szervezet Szaúd-Arábia dominanciája alatt áll, és eltérő érdekei vannak. Katar már korábban kilépett (főleg földgáz-exportőr, nem kőolaj). Az OPEC intézménye átalakuláson megy keresztül.
Petrodollárok és az energiapolitika alapjai
Castell részletesen magyarázza a petrodollárok rendszerét: az Egyesült Államok biztonságot ad az öbölmenti államoknak, cserébe az energia dollárban kereskedik. Mivel mindenki energiát akar vásárolni, mindenkinek dollárra van szüksége – így az amerikai valuta hegemóniája biztosított.
„Tehát gyakorlatilag ez az a valuta, amiben kőolajat kőolajat vásárolunk a dollár. És mivel mindenkinek szüksége van dollárra, mindenki sokkal több dollárt kell tartson a zsebébe." – Robert Castell *
Az Egyesült Államok azonban saját energiaforrásokat fejlesztett (shale olaj, gáz), és más játékosok (Oroszország, Kína) részleges alternatívákat kínálnak. Ez az egyensúly felbomlott.
India–Európa kereskedelmi útvonalak és Törökország–Izrael versenye
Két terv verseng:
- Szíria–Irak–Törökország útvonal: instabil országokon keresztül.
- IMEC (India–Közel-Kelet–Európa Korridór): Emirátusok–Szaúd-Arábia–Izrael–Földközi-tenger – stabil, de Szaúd-Arábia–Izrael normalizálást igényel.
Az IMEC megvalósulása Szaúd-Arábia és Izrael közötti normalizálástól függ. Ha ez megtörténik, az Izrael felé vezet; ha nem, Törökország lesz az végpont. Castell pesszimista a normalizálás lehetőségét illetően.
Az IMEC megépítése drámaian átalakulna például Egyiptom megélhetési lehetőségeit (110–120 milliós ország, amely a szuezi csatorna tranzitdíjaiból él).
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Fredriik Mercnévet kancellár" → Friedrich Merz német kancellár (ASR-hiba: a vezetéknév torzult)
- „Kört Walker" → Kurt Walker (ASR-hiba: vezetéknév félreismerése)
- „Szabó József kollégám" → valószínűleg egy másik elemzőre utalás, de az átiratban nem azonosítható egyértelműen
- „Platónak a barlangja" → Platón barlang-allegóriájára utalás (helyesen: Platón)
- „Takfir" → iszlám kifejezés (helyesen: takfír – eretnekség vádja)
- „Vaskupolaüteget" → Iron Dome-ot (vaskupola-rendszert) jelent
- „Barisma" → Burisma Holdings (ukrán energiacég, Hunter Biden ügye)
- „Babelmanderebbet" → Bab el-Mandeb (Vörös-tenger szoros)
- „Nonnis" → értelmezhetetlen szó, valószínűleg „non-issue" vagy hasonló angol kifejezés torzulása
- „Szikastelnek" → Robert Castellnek (vezetéknév torzulása az interjú végén)
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Az ukránok elkövethetik azt a hibát, hogy tútolják ezt a dolgot, és hogyha ez a háború megáll, befagy hirtelen keletkezik egy tűzszünet, akkor én azt se tartom kizártnak, hogy Ukrajna hirtelen elveszíti az attraktivitását az Európai Unió számára, mert akkor már nem egy ilyen szent ügy lesz, hanem csak egy kellemetlen lyuk, amit be kell tömni, mondjuk úgy.
[00:00:32]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.
[00:00:34]Ez itt a Front Roberci Kesztellel.
[00:00:36]Én Fekete Rita vagyok.
[00:00:38]Robert Castell pedig itt van velünk a vonalban, a Magyar Nemzet Főmunkatársa az alapjogokért Központ biztonság politikai tanácsadója.
[00:00:46]Nagy szeretettel köszöntelek Rita, téged is és a nézőinket is egy továbbra is napsütéses Jeruzsálemből.
[00:00:52]Amivel kezdeni fogjuk, az a Donald Trump Vladyimir Putyin telefonbeszélgetés.
[00:00:56]Ugye ez itt a mi nap történt a mi adásunk felvételekor, és ez egy 90 perces telefonbeszélgetés volt.
[00:01:02]Én nagyon sok eredményt nem igazán láttam a médiában, hogy mi történt.
[00:01:06]Csak annyit, hogy Donald Trump nagyon pozitívan nyilatkozott ezzel kapcsolatosan, de vele ez elő szokott fordulni, amikor a háborúkról beszél, hogy egészen pozitívan szokott nyilatkozni, és pozitív mondatok hagyják el a száját.
[00:01:17]Te mit gondolsz, hogy milyen eredményeket lehetne elmondani ezzel a beszélgetéssel kapcsolatban?
[00:01:24]vagy maradjunk annyiban, hogy önmagában eredmény, hogy ők időnként beszélgetnek ilyen hosszan.
[00:01:30]Igen.
[00:01:30]Tekintve, hogy három éven Biden egyszer se emelte föl a telefont, hogy beszéljen Putyinnal, ez mindenképpen egy óriási előny.
[00:01:36]Van egy olyan polgári tévhit, vagy városi legenda, hogy ameddig beszélgetünk, addig nem lövünk egymásra.
[00:01:44]Tehát ilyen szempontból az pozitív dolog, hogy beszélnek.
[00:01:50]Azt amit tudunk erről a beszélgetésről tudjuk tényleg, hogy 90 perces volt és azt is tudjuk, hogy Putyin elnök fölajánlotta a segítségét Donald Trumpnak az iráni válság megoldásában.
[00:02:01]Tehát valószínűleg az volt a dolognak a lényege, hogy Oroszország hajlandó átvenni Irántól azt a dósított uránt, ami gyakorlatilag a leg legsúlyosabb probléma, a legsúlyosabb, megoldatlan probléma ebben a kérdésben, és hajlandó ebben segíteni.
[00:02:18]És akkor Donald Trump meg azt mondta, erre az volt az volt a válasza, hogy ahelyett, hogy az iráni háborúban segíts, inkább abban segíts, hogy lezárod a saját háborúdat Ukrajnával.
[00:02:27]És látjuk azt, hogy Trump meghívta Putyin elnököt az Egyesült Államokba, a G20-asnak a találkozójára 2026 decemberében, talán december közepén lesz ez a találkozó, és meghívta Putytin elnököt, és tehát ez mindenképpen egy pozitívum ebben a dologban.
[00:02:46]Én úgy gondolom, én úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolgok, amik amik elhangzottak ebben a beszélgetésben, az azok azok, amikről nem tudunk.
[00:02:55]Tehát amit itt elmondtam, az öt perc smalltok, igaz?
[00:02:58]Ezenkívül még volt 85 percam, és azalatt a 85 perc alatt valamiről beszéltek.
[00:03:02]Nem valószínű lányokról beszéltek, vagy fociról, vagy hasonló dolgokról.
[00:03:07]Valószínűleg súlyos dolgokról beszéltek, és nem nem tudjuk pontosan, hogy miről.
[00:03:11]Nem tudjuk pontosan miről.
[00:03:13]Én nem tartom kizártnak, hogy volt egyfajta ilyen egyeztetés avval kapcsolatban, hogy Oroszország milyen segítséget ad Iránnak hírszerzésileg, és az Egyesült Államok milyen segítséget ad Ukrajnának hírszerzésileg.
[00:03:25]És van és talán megpróbáltak valamiféle ö közös nevezőre jutni, hogy hogyan hogyan tudják mind a két oldalon ezt lejjebb tekerni.
[00:03:33]De ez csak az én feltételezésem.
[00:03:35]Én nem nem támaszkodik semmilyen konkrét konkrét információra.
[00:03:40]Ez egy olyan dolog, amit könnyen meg lehet oldani, és kevés nyilvános nyoma van.
[00:03:43]Tehát az, hogy az ukránok kevesebb hírszerzési információt, vagy kis alacsonyabb minőségű hírszerzési információt kapnak, vagy az irániak, ez nem derül ki azonnal.
[00:03:54]Ezt ezt ezt igen nehéz be is bizonyítani.
[00:03:58]Ennek a beszélgetésnek a nyomán, ahogy ugye Donald Trumpra is céloztam, voltak pozitív mondatok, amelyek elhangoztak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan, hogy akár hamarosan születhet valamilyen megoldás.
[00:04:09]Láttam egy olyan gyors elemzést is, ami arról szólt, hogy itt aztán lehet, vagy elképzelhető egy ilyen hirtelen béke, tehát amikor senki nem számít rá, valahogyan a háttérben mégis sikerül megegyezni, vagy történnek olyan folyamatok, amelyek nem teljesen világosak a nyilvánosság számára, és ennek folyamán lezárják ezt a háborút.
[00:04:28]Mennyire tartod ezt valószínűnek?
[00:04:30]Hát ez jó ezekbe a beszélgetésekbe, hogy ezek olyanok, mint Platónak a barlangja.
[00:04:35]egy ilyen fehér vászon mindent ki lehet rá vetíteni, és mindenki a saját vágyálmait, a saját elképzeléseit ilyen árnyjáték formájában ki tudja vetítenni erre az üres falra.
[00:04:43]Az a tény az, hogy nem tudjuk.
[00:04:46]Tehát millió téma merülhetett fel.
[00:04:48]Lehet, hogy az energiárak fölmerültek, lehet, hogy a az Oroszország elleni szankciók fölmerültek.
[00:04:53]A van egy nukleáris fegyverzet csökkentési egyezmény, amit Trump szeretne keresztülnyomni.
[00:05:00]Lehet, hogy ez is szóba került.
[00:05:02]Tehát tényleg millió téma van evvel kapcsolatban.
[00:05:04]Millió téma merül föl a két szuperhatalom között, hogy konkrétan miről beszéltek, azt nem tudjuk.
[00:05:10]És én azt hiszem, hogy az egyik leghasznosabb dolog, amik el amit elmondhatunk, az, hogy egész egyszerűen nem tudjuk.
[00:05:15]És nem tudom, hogy itt tehetek-e egy zárójelet, de volt egy volt egy ilyen tapasztalatom a az iráni háború előző szakaszában az elfogó rakéták kérdésével.
[00:05:24]láttam, hogy az elemzők ilyen egész köröket futottak, hogy ez elfogyott, az elfogyott, még három napra való van, négy napra való van.
[00:05:32]És mikor mikor úgy kif végigfejtettem a szálakat, akkor kiderült, hogy egy amerikai bányamérnök készített egy becslést, és erre építi aztán mindenki a kutatásait, meg az újságcjeit.
[00:05:43]Erre az egy becslésre, nem egy számadatra, csak egy becslésre.
[00:05:45]És egyszerűen azt mondtam evvel kapcsolatban, hogy ismerjük el, ha valamit nem tudunk, nem kell spekulálni, ne legyünk mesterséges intelligencia, ne találjunk ki mesterségesen hülyeségeket.
[00:05:55]Mondjuk azt, hogy nem tudjuk és kész.
[00:05:55]És az elfogó rakéták kérdésében, tehát láttuk, most derültek ki hírek, hogy a háború alatt Izrael tovább szállította Németországnak a ezeket a az Euro elelfogó rakétákat.
[00:06:05]Tehát olyan borzalmas hiány volt ebben, hogy már tudom én, már csak két-három napra lett volna elegendő, ahogy egyes hírfalrásokból olvastuk, hogy nyilvánvaló, hogy nem adták volna át Németországnak, akinek per pillanat annyi szüksége van ezekre az elfogó rakétákra, mint a mint a gólyának a csipeszre, hogyha elmegy elmegy békát fogni.
[00:06:25]Láttuk azt, hogy Izrael elküldött egy egy vaskupolaüteget az Egyesült Arab Emérségekbe.
[00:06:30]Tehát ezek csupa olyan jelek, amiben arra következtethetünk, hogy nincs egy drámai hiány ezekből az eszközökből.
[00:06:36]Tehát egyszerűen ki kell mondani, hogy ha valamit nem tudunk, akkor ki kell mondani, hogy nem tudjuk, és téma lezárva, ne legyünk mesterséges intelligencia.
[00:06:45]Na most hadd kérdezzek hét Fredriik Mercnévet kancellár kijelentéseiről is, ami úgymond a hétnek az egyik mondhatnem az, hogy fő híre volt Ukrajnával kapcsolatosan, hiszen arról beszélt, hogy az Európai Unió a jövője Ukrajnának.
[00:06:57]ehhez kérdés nem fér, viszont a békéhez valószínűsíthetően szükség lesz területi engedményekre is.
[00:07:05]Egy párhuzamos népszavazást javasolt egyébként, amelyben lehetne dönteni itt a területi engedményekről és arról, hogy Ukrajna legyen az Európai Uniónak a tagja.
[00:07:15]Mit gondolsz ezekről a kijelentésekről?
[00:07:17]Azóta egyébként itt az uniós tanácskozásokon az is felmerült, hogy a gyorsított felvétele Ukrajnának nem fog olyan könnyen menni, mint ahogy eddig gondolták.
[00:07:25]Ezért esetleg ilyen előnyökhez juttatnák addig is, amíg fel nem veszik, hogy hát ne érezzik rosszul magukat.
[00:07:32]Tehát egy ilyen szelídített változata a gyorsított felvételnek magyarán szólva.
[00:07:36]Mit gondolsz erről?
[00:07:38]Hát én nem tudom pontosan, mi az a párhuzamos népszavazás.
[00:07:40]Tehát feltételezem, hogy Mercúr gondolatvilágában kétféle népszavazás van, egy párhuzamos, és akkor kell legyen egy merőleges nép népszavazás is.
[00:07:49]Most én nem tudom, hogy az mit jelent.
[00:07:52]Ami Ukrajna Európai Uniós csatlakozását illeti, én azt se tartom kizártnak, hogy Ukrajna örök időkre egy ilyen török pokolba lesz bezárva, mint Törökország, egy ilyen örök áltatás.
[00:08:03]Tehát olyan lesz, mint a Messiás mindig, hogy a Messiás jön és örökké örökké jönni fog, mondjuk úgy.
[00:08:07]És lehet, hogy ilyen lesz Ukrajna számára az európai csatlakozás is.
[00:08:11]Ö úgy gondolom, hogy ameddig volt egy ellenállás ez ellen a csatlakozás ellen Magyarország részéről, akkor volt egy ilyen ellenszél, ami ami úgy úgy megtartotta az Európai Uniót attól, vagy az Európai Unió vezetőit attól, hogy eldőljenek.
[00:08:27]Most, hogy nincs ez az ellenszél, most most nincs minek nekifeszülni.
[00:08:30]Nincs mivel nincs mivel szembe emberkedni.
[00:08:33]És talán az egész ukrán dolog is egy kicsit ö ö kicsit kevésbé kicsit veszített a fontosságából.
[00:08:40]Tehát már nem egy európai hittétel neek a hitvitáját láttuk mondjuk úgy, hogy ki az eretnek és ki az igazhívő.
[00:08:48]Egy ilyen takfir, ahogy az iszlám világába hívják, hogy ki az eretnek és ki az igazhívő, hanem egy gyakorlatibb kérdést.
[00:08:54]És hogyha gyakorlati gyakorlati síkon szemléljük ezt a dolgot, akkor Ukrajna sokkal kevésbé sokkal kevésbé attraktív.
[00:09:00]És én úgy gondolom, hogy megvan annak is a veszélye, hogy Ukrajna túltolja ezt a dolgot.
[00:09:06]Tehát láttam egy olyan hírt félszemmel, hogy az ukránok nem sietnek találkozni az új magyar miniszterelnökkel, meg hirtelen nekik már ez nem olyan fontos, mert Magyarország ki lett pipálva.
[00:09:15]Én úgy gondolom, hogy az ukránok elkövethetik azt a hibát, hogy túltolják ezt a dolgot, és hogyha ez a háború megáll, befagy hirtelen keletkezik egy tűzszünet, akkor én azt se tartom kizártnak, hogy Ukrajna hirtelen elveszíti az attraktivitását az Európai Unió számára, mert akkor már nem egy ilyen szent ügy lesz, hanem csak egy kellemetlen lyuk, amit be kell tömni, mondjuk úgy.
[00:09:37]De mi lehet a következménye annak, amik az ukrán társadalom szempontjából, ha se a NATO-hoz nem csatlakozhatnak, mert a NATO csatlakozás helyett egyfajta biztonsági garanciák ígéretét kapták már csak meg, illetve itt a gyorsított felvétel helyett is ilyen előnyöket kaphatnak, ami egyébként az Unió szempontjából egy komoly lépés lenne, mert akár egy politikai és egy integrációs szakadáshoz is vezethetne.
[00:10:04]De Ukrajna szempontjából pedig egy visszalépés a teljes csatlakozáshoz képest.
[00:10:09]Úgy gondolom, hogyha kialakul egy teljes vagy életbe lép egy teljes csatlakozás és lesz egy szabad átjárás Ukrajnából Európa többi részére, evvel azt kockáztatjuk, hogy Ukrajna kiürül.
[00:10:20]Ukrajna abban a pillanatban kiül.
[00:10:20]Tehát nyilvánvaló, hogy itt egy karikatúrát rajzolok, de de szerintem nagyon sok Ukrán abban a pillanatban elhagyná Ukrajnát, mert miért?
[00:10:28]Azért, mert ez a ez a racionális dolog, amit amit tenni lehet.
[00:10:32]ö egy olyan egy olyan országból, ami háború alatt áll, háborúban áll, bármikor kiújulhat ez a háború teljes létbizonytalanságból az emberek természetes viselkedésformája, természetes tendenciója az, hogy elmeneküljenek onnan és a szerintem abban a pillanatban, hogy kinyitják a kaput, egyfajta ilyen a berlini falnak a leomlását fogjuk látni, különösen azok körében, akik akik katonakötelesek.
[00:11:00]Tehát nekem vannak ismerőseim Kárpátalján, néha beszélek velük telefonon, és már évek óta bujikálnak.
[00:11:06]Tehát ezek, hogyha megnyílnak a határok, akkor ezek az emberek egy pillanat alatt eltűnnek Ukrajnából.
[00:11:13]Kidobhatja be hamarabb a törölközőt.
[00:11:16]Kört Walker, aki egy korábbi USA- ukrajnai külön megbízott, arról beszélt, hogy Oroszország pénzügyi helyzete folyamatosan romlik.
[00:11:23]Hiába van itt az iráni konfliktus, és gondolták sokan, hogy ez kihúzza Oroszországot a gazdasági válságból, ez nem történik meg.
[00:11:33]Ukrajna ezzel szemben olyan előnyre tett szert, amelyben tudja a saját védelmi kapacitásait és iparát fejleszteni.
[00:11:42]És Kurt Walker szerint, hogyha ez így zajlik tovább, és ez a tendencia marad, akkor elképzelhető az, hogy Oroszországnak kell úgymond hamarabb bedobni a törölt, vagy ő fogja hamarabb bedobni a töröl között a gazdasági problémák miatt.
[00:11:53]Mit gondolsz erről a felvetésről?
[00:11:56]elképzelhetőnek tartott, hogy Ukrajnát pumpálják.
[00:11:58]Ugye most éppen egy amerikai 400 millió dolláros segély is elindult útjára, amit korábban hagytak ugyan jóvá, de most élesedett Ukrajna irányába, illetve megkapják az Európai Uniótól a 9 milliárdos eurós hitelt is.
[00:12:13]Tehát elképzelhetőnek tartott, hogy addig pumpálják pénzzel, amíg valóban ő tudta talpon maradni Oroszországgal szemben?
[00:12:23]Hát ami Walker úrnak a megnyilvánulását illeti, nyilvánvaló joga van a magán véleményéhez.
[00:12:26]a az égvilágon semmilyen adattal, számítással tudom én, levezetéssel nem bizonyította ezt az állítást.
[00:12:35]Úgyhogy maradjunk úgy, hogy Walker úr úgy gondolja, Caster úr másképp gondolja, de minden minden úr úgy gondolja, ahogy ahogy ahogy jónak látja.
[00:12:43]Tehát nincs evvel semmi probléma, mindenkinek joga van a magán véleményéhez.
[00:12:47]Tehát itt itt adatokat kéne bemutatni evvel kapcsolatban.
[00:12:49]És nekem csak az furcsa, hogy a a az iráni háború előtt, mielőtt amikor a a hordónak, az olajnak a hordónkénti ára 50 és 60 dollár között volt, és Oroszország mélyen ezalatt volt ké kénytelen hajl volt kénytelen eladni a az energiát a szankciók miatt, akkor nem hallottuk ezeket a hangokat, hogy hát Oroszország jobban bírja ezt a dolgot, mint vagy Ukrajna jobban bírja ezt a gyűlődést, mint Oroszország.
[00:13:14]most, hogy a az energiaárak gyakorlatilag megduplázódott az energiaár, amit Oroszország elkérhet azokért a azokért a hordóolajjakért.
[00:13:23]Most hirtelen ez szájra löppent ez a hír.
[00:13:26]Nekem egy kicsit furcsának tűnik, hogy pont most pont most, mikor az energiárak a csúcson vannak.
[00:13:32]De lehet, hogy Walker úrnak megvannak a az adatai, csak nem kötötte az orrunkra őket.
[00:13:37]Tehát én igen szkeptikus vagyok evvel kapcsolatban, mert föltevő föltevődik a kérdés, hogy ahogy az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát, miért gondoljuk azt, hogy Kína Kína nem támogatná adott esetben Oroszországot, hogyha erre van szükség.
[00:13:50]Esetleg más országok nem támadná, nem támogatnák Oroszországot, ha erre van szükség.
[00:13:56]Láttuk azt, hogy az Egyesült Államok meghossz az amerikai elnök meghosszabbította a felmentést a az olajszankciók arról, hogy az orosz olaj továbbra is áramolhasson a a a világpiacokra.
[00:14:07]Tehát én én inkább olyan trendeket láttam, amik amellett szólnak, hogy Oroszországnak a a pénzt a pénzügyi mérlege kezd javuln javulni.
[00:14:16]Nem hogy rosszabbodni nem látom ezt rosszabbodni ezt a dolgot.
[00:14:21]Kétségtelen, hogy van egy ellentrend.
[00:14:23]Látjuk, hogy az ukránok pusztítják ezeket az orosz finomítókat, és a nagyobb hozzáadott értékű termékeket Oroszország kevésbé tudja legyártani, kevésbé tudja exportálni, de nyers oolajat bármikor el tud adni Oroszország.
[00:14:35]És látjuk azt, hogy azok az akadályok, amik ennek a kereskedelemnek az útjában álltak ezelőtt három hónappal, négy hónappal, azok most nincsenek ott.
[00:14:43]Tehát ez ez az állítás minimum minimum igazolásra szorul.
[00:14:52]Az ukrán hadsereggel kapcsolatban kérdeznélek, ugyanis itt az elmúlt napoknak a hírei közé tartozik egy élelmezési botrány az ukrán hadsereget illetően.
[00:15:00]A védelmi minisztérium vizsgálatot is indított ezekkel kapcsolatosan.
[00:15:04]Egyrészt olyan problémákról van itt szó, hogy nem jut el, nem jutnak el az élelmiszerek elméletben ugye a a frontra.
[00:15:09]Tehát ezekkel kapcsolatban ilyen képi dokumentációkat is lehetett látni, amelyek arra következtetni engednek bennünket, hogy az ottani katonák nem kapnak elég élelmiszert, vagy pedig lejárt vagy rossz minőségű élelmiszert kapnak.
[00:15:25]Ez egy ilyen részletkérdésnek tűnik, de a hadsereg morálját tekintve nyilván, hogy nagyon fontos kérdés, mert nem mindegy, hogy valaki tud-e enni vagy nem tud enni.
[00:15:32]Hát igen, látunk egy látunk itt egyfajta asszimetriát vagy ellentmondást.
[00:15:38]Tehát egyrészt áramlik a pénz Ukrajnába, ugyanakkor a folyamat végén ebből a pénzből nem lesz marcifánk a katona számára, vagy nem tudom micsoda, vagy vagy dobostorta a katona számára.
[00:15:47]Tehát van itt egy probléma evvel, és föltevődik a kérdés, hogy miért a válasz az a az első válasz az, hogy ennek a pénzügyi infúziónak egy jelentős része kováb korábbi kötelezettségek törlesztésére van fordítva.
[00:16:00]Ez az első dolog.
[00:16:03]A második dolog, hogy eleve tudjuk azt, hogy ez a 90 milliárd nem elég arra, hogy lefedje Ukrajnának a teljes szükségleteit.
[00:16:10]Tehát eleve az egész ország, az egész gazdaság egy lélegeztető gépen van.
[00:16:14]És azt is tudjuk, hogy ez az európai oxigéncső mondjuk úgy nem képes ellátni a teljes oxigén szükségletét Ukrajnának.
[00:16:21]És ha a harmadik dolog, ami ami ami ami ott van, az az ukrán korrupció.
[00:16:27]Az ukrán korrupció.
[00:16:28]És látjuk azt, hogy a korrupció nem csökkent.
[00:16:31]Tehát nem látjuk azt, hogy a háború menetével hirtelen kevesebb korrupciós botrány lenne.
[00:16:36]Voltak korrupciós botrányok a háború elején, nyilvánvaló 2022-ben ezeket még nagyon agresszívan cenzúrázták.
[00:16:41]Meg se lehetett mukkálni ebben az ügyben.
[00:16:45]2023-ban már kevésbé.
[00:16:45]És mikor Európa elvesztette a bizalmát abban, hogy Ukrajna megnyerheti ezt a háborút, és legfeljebb egy döntetlenben bíznak, akkor nyílt meg ez a ez a gát, és akkor lehetett akkor lehetett először hallani masszívan az ukrán korrupcióról, és látjuk, hogy ezek a dolgok nem állnak meg.
[00:17:02]Ezek a korrupciós probléma továbbra is létezik.
[00:17:06]De mit jelent ez hosszú távon, vagy jelent-e egyáltalán bármit akár a háborúra vonatkozóan, akár ugye a politikai úgymond hatalomra vonatkozóan, mert itt a korrupciós botrányok kirobbanásakor többen úgymond most idézőjelben mondom, temették már Zelenszkének a hatalmát és arra gondoltak, hogy bele fog bukni, de ő a mondhatjuk azt, hogy a felső vezetésből ő az, aki állva maradt ebben a történetben, és most újra van ennek egy második hulláma.
[00:17:29]De hát mit jelent ez?
[00:17:33]Hát én úgy gondolom, hogy a a gyakorlati szinten ez azt jelenti, hogy minden minden 100 euróból, amit elküldenek Ukrajnába, abból egy jelentés rész jelentős rész elkalódik kézzen közön.
[00:17:42]A 100 euróból talán 30€ megy a különböző kölcsönök meg juttatások törlesztésére.
[00:17:50]Egy további hányad szerintem ez ez visszapattan azok azoknak a kezébe, akik akik ezeket a kölcsönöket megszavazzák különböző formákban.
[00:17:58]Ez amit úgy hívnak, hogy kickback.
[00:18:00]Ez egy elfogadott dolog, nem elfogadott, de ez egy ismert dolog, hogy a nagy tavakban lehet nagy halakat fogni, és minél nagyobb összegeket szavaznak meg, annál nagyobb összeg pattan vissza annak, aki ezeket az összegeket megszavazza különböző formában.
[00:18:14]Klasszikus példa erre Biden Biden elnök fiának, Hunter Bidennek a szerződése evvel az ukrán barisma céggel évi szinten ilyen két-3 millió dollárt pattintottak vissza csak egyetlen egy személynek ezekből az amerikai segélyekből.
[00:18:28]Tehát gondolom ilyen van még 1 millió, csak még nem derültek ki a dolgok.
[00:18:32]És akkor a végén abból a 100 euróból föltevődik a kérdés, hogy ebből a 100 euróból hány hány euróból lesz cipó vagy kenyér a katonák számára a fronton.
[00:18:40]És ez a ez ez a hányad az én az én megítélésem szerint nem javul.
[00:18:44]Tehát nem látok egy egy drámai javulást ezen a téren.
[00:18:48]És nem véletlen, hogy visszatérve az előző beszélgetésünkre, hogy Merc úr is említette, hogy Ukrajna csatlakozásának az Európai Unióhoz az egyik feltétele az teljesíteni azokat a jogállamisági és korrupcióellenességi feltételeket, meg azt a szintet elérni, amit az Európai Unió elvár tőlük.
[00:19:04]Tehát szó se volt arról, hogy már ki lehet pipázni, és ezek a problémák már ne léteznének.
[00:19:12]Beszéltünk itt az előbb arról, hogy ugye Oroszországgal kapcsolatosan itt a gazdasági növekedés elmaradása miatt gondolják azt többen, hogy hogy bedobhatja a törölközőt.
[00:19:21]De látom, hogy van itt egy másik szála is ugye ennek a történetnek, hogy egyesek egy másik forgatókönyvet tartanak valószínűleg, hogy Oroszországban elfogynak a katonák.
[00:19:33]Ugye Ukrajna itt az év elején kitűzte célul, hogy annyi orosz katona, olyan orosz katonai veszteséget kíván produkálni, amelyet már Oroszország nem fog tudni pótolni.
[00:19:44]És ehhez ugye a drónokat használják a Donbaszi régióban.
[00:19:50]Nem tudom, hogy te ezt láttad-e, utánaanéztél-e, hogy hogy mit tudsz erről, hogy az adatok alapján lehet-e igazolni azt, hogy a Donbaszi régió az az oroszok számára egy úgymond temetővé vált, vagy halálzónává vált, ahogy ezt szokták emlegetni?
[00:20:03]És mindez a drónok miatt történik, mert Ukrajna annyira hatékonyan használja ezt az eszközt.
[00:20:11]Tehát itt van több adat, amivel számolni kell.
[00:20:13]És itt megint csupán azt tudom mondani, hogy vannak trendek, amik igazolják ezt az állítást, és vannak trendek, amik cáfolják ezt az állítást.
[00:20:21]Tehát látjuk azt, hogy az utóbbi hónapokban Ukrajna több drónt sikerült Ukrajnának több drónt sikerült termelnie, mint Oroszországnak.
[00:20:28]Tehát ilyen egy a három az egyhez vagy valami ilyesmi az arány.
[00:20:32]Voltak idők, mikor az oroszok voltak előnyben a menny menny a a mennyiségi versenyben volt, mikor az ukránok voltak előnyben a mennyiségi versenyben.
[00:20:39]Tehát látjuk, hogy ez egy ilyen ez egy ilyen elhúzódó maraton, és néha az egyik fél vezet, néha a másik.
[00:20:45]Tehát ez ez az egyik adat.
[00:20:45]A másik adat, amivel számolni kell, hogy Oroszországban egy igen befolyásos ilyen biztonságpolitikai katonai kommentátor, a akit valószínűleg a Kremlés ellenőriz, megpendítette a lehetőségét annak, hogy be fognak hívni további tartalékosokat katonának.
[00:21:02]Tehát lesz egy lesz egy újabb részleges behívása a tartalékosoknak.
[00:21:09]Valószínűleg ezt úgy magyarázzák, hogy egyfajta ilyen próbaufi, amit a Kreml maga előtt tolja ezt a ezt a bloggert tulajdonképpen, és a a bloger bejegyzésére adott válaszból fogják lemérni azt, hogy mi a hozzáállása a a az orosz lakosságnak ehhez.
[00:21:25]Tehát ez ez is amellett szól, hogy valószínűleg vannak emberanyagproblémák Oroszországban.
[00:21:30]Volt egy másik adat, amiről beszéltünk ezelőtt, vagy két hónappal, vagy másfél hónappal, hogy Oroszország egyre több ösztönzőt kínál azoknak, akik hajlandóak hajlandók bevonulni.
[00:21:40]És azt is tudjuk, hogy Oroszország belső területei nagyon sokan vannak, akik számára a társadalmi mobilitásuk vagy a megélhetésük számára ez az egyetlen megoldás.
[00:21:48]Tehát ezek ezek a trendek, de ugyanakkor vannak ellen trendek is.
[00:21:53]Mik ezek az ellentrendek?
[00:21:55]Tehát láttunk egy jelentést a a Holland hírszerzés felmérését a háború veszteségeivel kapcsolatban.
[00:22:01]Tehát a hollandok konkurálnak Szabó József kollégával ez a veszteségekkel kapcsolatban.
[00:22:07]És valami olyasmit írtak, hogy Oroszország eddig vesztett körülbelül 1 200000 vagy valami ilyesmi vesztesége volt.
[00:22:13]Ebből 500000-en meghaltak és háború kezdete óta és Ukrajnában pedig az összes veszteség az 500000 és ennek nem nem részletezték, hogy ennek hány százaléka a halott.
[00:22:24]Tehát ezek azok, akik harcképtelenné váltak, vagy meghaltak ezek a számok.
[00:22:26]És ebből az következik, hogy az orosz vesztesége körülbelül kétszer akkorák, mint a az ukrán veszteségek.
[00:22:31]És akkor most itt jön a csavar.
[00:22:33]Itt jön a csavar.
[00:22:35]Egy nagyon érdekes dolog szintén a Holland hírszerzés elemzéséből.
[00:22:37]2025-ben ez a ezek a számok kiegyenlítőtek.
[00:22:40]Tehát 2025-ben, tehát azokban az években, mikor Ukrajna elméletben ráállt arra a taktikára, hogy felmorzsolja az orosz hadsereget, hogy minél több áldozatot okozzanak nekik, a hollandok véleménye szerint az ukránok pont annyi áldozatot szenvedtek.
[00:22:56]Tehát ez egy ellentrend, ez cáfolja ezt az állítást, hogy mik a pontos számok, azt nem tudjuk, de font nagyon fontos volt számomra a nézőink számára bebizonyítani, úgy a bemutatni úgy a Prót, mint a kontrát.
[00:23:06]És ugyanakkor soha ne felejtsük el, hogy egy Oroszország egy sokkal nagyobb emberanyag bázissal operál, tehát négyszer ötször akkora lakossága van, és a a kulcsfontosságú kor korsávokban, korcsoportokban Oroszország drámai fölényt élvez, ami ami ami messze messze több, mint ez a négyszeres túlerő.
[00:23:25]Tehát én óvatosan kezelném ezeket a dolgokat.
[00:23:31]Halljuk azt, hogy Ukrajnának van egy krónikus problémája.
[00:23:32]Tehát Oroszországnak a az emberanyag problémáiról sokkal kevesebbet hallottunk most hirtelen általáb általában Ukrajna emberanyag problémáiról hallottunk az évek folyamán lehet, hogy vannak, sőt biztos, hogy vannak orosz emberanyagproblémák is vagy emberanyaggondok is, de Ukrajnában ez egy ez egy ez egy szisztémikus, ez egy rendszerszintű probléma volt.
[00:23:52]Talán a háború második éve óta másról se beszélünk csak erről.
[00:23:57]És érdemes megnézni, megint csak azt tudom mondani Szabó József kollégámnak az az elemzéseit evvel kapcsolatban a veszteségekkel, a sorozási gondokkal kapcsolatban.
[00:24:07]És egyértelmű, hogy mind a két fél kifárad, és egyértelmű, hogy a katonáknak az átlag életkora egyre emelkedik.
[00:24:14]Tehát mind a két oldalon ez már messze 40 fölött van, és ezek az átlag életkorok ne növekednek.
[00:24:21]A probléma az, hogy Oroszország egy sokkal nagyobb ország és sokkal nagyobb lakosság.
[00:24:25]Tehát ez egy olyan dolog, amit nem lehet megkerülni.
[00:24:29]De ha már a trendekről beszéltél, ugye itt és és a drónháborúról vagy drónhadviselés a téma, akkor mit lehet elmondani azzal kapcsolatosan, hogy Ukrajna milyen védekezést tud egyébként produkálni akár az orosz drónokkal, akár az orosz balisztikus rakétákkal szemben?
[00:24:47]Ez is egy nagyon érdekes kérdés, mert itt is látunk egy trendet és egy ellentrendet.
[00:24:50]Tehát látjuk azt, hogy a drónok terén Ukrajna egyre hatékonyabb.
[00:24:54]Tehát Ukrajna egyre hatékonyabb lesz a a drónokkal való megküzdésben.
[00:24:57]Az elfogási hányad legalábbis az ő beszámolóik szerint nem tudom mennyire tükrözi ez a valóságot, de a hivatalos ukrán adatok szerint az elfogási arány már olyan olyan olyan izraeli szintet ér el, olyan közelkeleti emérségekbeli szintetér el, ilyen 90% fölött, ha hihetünk nekik.
[00:25:16]Ugyanakkor szintén az ukrán adatok abból az derül ki, hogy a balisztikus rakétákat nem képesek megfogni.
[00:25:19]Tehát márciusban kilőttek, ha jól emlékszek, 26 balisztikus rakétát az oroszok Ukrajnára, és egyet se sikerült megfogni közülük.
[00:25:29]Tehát látjuk, hogy itt van egy óriási rés Ukrajnának a a a védelmi a pajzsán, mondjuk, vagy a vértjén, nem egy új dolog.
[00:25:39]Erről beszéltünk, ezt megjósoltuk, ezt előrejeleztük, hogy be fog következni, be is következett és és ez egy probléma.
[00:25:45]És ne felejtsük el, hogy Oroszország nem éjszakánként nem két vagy három drónt indít, ha már hanem már 100-as vagy ezeres 1000res nagyságrendbe.
[00:25:53]Tehát hogyha 1000 drónból sikerül megfogni mondjuk 90%-ot, ha elfogadjuk az ukrán adatokat, az azt jelenti, hogy 100 drón becsapódott és károkat okozott.
[00:26:02]Tehát az abszolút az abszolút számadatoknak itt van egy van egy van van egy jelentősége.
[00:26:05]Van egy jelentősége.
[00:26:07]És sokszor lehet játszani a statisztiká statisztikákkal, ha azt mondom, hogy sikerült az az orosz drónok 90%-át lelőjük, akkor azt mondjuk, hogy hú, milyen óriási siker.
[00:26:17]fordítva mondom, azt mondom, hogy 100 orosz drón csapódott be és szedett áldozatokat Ukrajnába, mert okozot meg okozott kárt minden éjszaka vagy minden második éjszaka, vagy két naponta, akkor akkor ez egy ez ugyanaz az adat, de teljesen másképp hangzik, igaz?
[00:26:31]Tehát én én én így így látom ezeket a dolgokat, és megint csak azt tudom mondani, hogy az a fajta hype, amit látunk a médiában az ukrán hadíiparral kapcsolatban, bocsánat, mi mit tudnak exportálni az ukránok drónokon kívül?
[00:26:47]Tehát drónok, drónelhárító rendszerek és mit ezen kívül?
[00:26:51]Semmit.
[00:26:51]Semmit tulajdonképpen semmit.
[00:26:53]És még ezek az ügyletek is, ezek a drónügyletek is, talán egyetlen ilyen ügylet valósult meg az Egyesült Államokkal.
[00:26:58]Az összes többi még csak a megegyezés szintjén van, papírok formájában nem látjuk az ukrán drónokat például, vagy a drónelhárító rendszereket tömegesen megjelenni a közelkeleten.
[00:27:10]Igen, voltak, elmentek, demonstrálták, hogy működnek ezek a technológiák.
[00:27:14]Ennyi.
[00:27:14]Ennyi.
[00:27:14]Tehát én úgy gondolom, hogy kicsit kicsit előre szaladunk evvel a dologgal, és feltételezzük azt, hogyha tudom én, hogyha valaki valaki fölemelte a poharat, akkor meg is itta azt az italt.
[00:27:27]És tudjuk, hogy van ez az anglicizmus, hogy hosszú az út a száttól a pohárig.
[00:27:30]És ezt látjuk Ukrajna esetében is.
[00:27:38]Bejelentést tett a brit hadi tengerészet.
[00:27:39]Nagy-Britannia kilenc európai országgal közösen új egységes haditengerészeti erőt hoz létre, amelynek célja az északi tengeri térségben jelentkező orosz fenyegetések elrettentése.
[00:27:54]Papíron ez teljesen teljesen logikus dolog.
[00:27:56]Az Európai Uniónak az össz haditengerészeti ereje meg meghaladja Oroszország összhaditengerészeti erejét.
[00:28:04]Itt a probléma az ezekkel a közös dolgokkal, hogy közös lónak túrós a háta, hogy a magyar mondást tartja.
[00:28:07]És láttuk, hogy Afganisztánban meg Irak Irakban milyen rémálom volt az ottani amerikai főparancsnok számára ebből a a tudom én ebből a mozaikból kirakni valamit, ami ami működőképes, mert a lengyeleknek szabad csinálni mindent.
[00:28:22]A franciák mehetnek, de csak hátra, nem előre.
[00:28:26]A németek csak homokzsákokat cipelhetnek, a a a litvánok csak nem tudom micsoda, mindegyik a saját korlátozásaival.
[00:28:33]És igen-igen nehéz így egy rendszert létrehozni.
[00:28:36]Arról nem is beszélve, hogy ezek a platformok, ezek a hajók önmagukban nem jelentenek semmit.
[00:28:42]Itt rendszerekről van szó, és hogyha ezeket a ezek a rendszerek nem kapják meg az amerikaiaktól a hírszerzési és a logisztikai támogatást, akkor ez az egész megmarad egy konferencia szintjén, mikor újra bemutattak egy prezentációt, és válonver veregették egymást, és nagy szavak, és megint nem lett belőle semmi.
[00:29:00]És föltefődik a kérdés.
[00:29:00]Még még egy gondolat, Rita, ha megengeded, nekem úgy tűnik, hogy Európának per pill a legnagyobb problémája per pillanatban a hormózis szorosban van.
[00:29:07]Nem érkezik meg Európában energia és emiatt sír a szánk, hogy drága a kerozin, nem fogunk tudni nyáron elrepülni a nem tudom hova.
[00:29:13]Hát akkor nem értem, hogy az az európai flották mi az ördögér hajkurászák az oroszokat, és miért nem gondoskodnak Európa energiájáról.
[00:29:21]Most függetlenül attól attól, hogy mit gondolunk Donald Trumpról meg a különböző háborús kalandjairól, itt van egy konkrét európai érdek.
[00:29:28]Nem értem, hogy Európa miért nem az európai emberek érdekét tartja szem előtt.
[00:29:33]És milyen, miért lesz jobb az élet Európában azért, mert az oroszokat hajkurászuk az északi tenger.
[00:29:40]Na, van itt egy másik érdekes hír.
[00:29:42]Voladimir Zelenski ukrán elnök szankciókkal és diplomáciai kapcsolatok befagyasztásával fenyegeti Izraelt.
[00:29:50]Ugyanis az a vád, hogy a megszállt ukrán területekről gabonaszállítmányok érkeznek Izrael partjaihoz.
[00:29:55]egyébként Gideonszár izraeli külügyminiszter bizonyítékokat követelt ehhez a ennek a vádnak az alátámasztására.
[00:30:04]Én úgy láttam, hogy eddig nem igazán kapott.
[00:30:06]Mi történik most Izrael és Ukrajna között?
[00:30:11]Hát a az, hogy a kapcsolatok Izrael és Ukrajna között soha nem voltak túlságosan szívélyesek, gondolom ez nem új.
[00:30:17]Ezt hallották tőlem a a nézőink a háború eleje óta.
[00:30:20]Miért egész egyszerűen?
[00:30:22]Mert egyik félnek sincs különösebb, nem nincs semmilyen érdeke, nem fűződik semmilyen érdeke ahhoz, hogy ez a kapcsolat különösebben mély legyen.
[00:30:30]Izraelnek vannak bizonyos kapcsolatai Oroszországgal.
[00:30:35]Az ország megalakulása óta általában ellenségként tekintettek egymásra a Szovjetunióval.
[00:30:42]91-ben jött ez a nagy változás.
[00:30:45]Azóta van egy javulás a kapcsolatokban, és ez egy olyan kapcsolat, ami fontos mind a két félnek.
[00:30:49]és Izrael a maga részéről próbál próbál semleges maradni ebben a háborúban, épp úgy mint a Közelkelet legtöbb államat.
[00:30:54]A közelkelet szempontjából ez a háború, ez nem a mi háborúunk.
[00:30:58]Épp ugye, ahogy Európa mondja az iráni háborúról, hogy ez nem a mi háborúk.
[00:31:01]Köszönjük szépen.
[00:31:01]Az ukrán háború meg nem a mi háborúunk, nem a Közelkelet háborúja.
[00:31:04]Közelkeletnek szüksége van gabonnára.
[00:31:06]Épp ugye hogy Európának kerozinra vagy vagy csefolyósított földgázra van szüksége.
[00:31:12]Tehát az, hogy a szlávok osztják egymást ott kelet-Európában, az a közelkeleti embereket nem érdekli.
[00:31:16]Tehát én úgy gondolom, hogy ez nem nem gondolom, hanem ez egy ez egy tény, hogy azóta Izrael utasította ezt a bizonyos hajót, hogy ne ne parkoljon itt a hajfai kikötőben, vagy az asdódi kikötőben.
[00:31:29]Ö lefújták ennek a szállítmánynak az átvételét, de de el kell mondani azt, hogy a kapcsolatok nem különösebben szívélyesek a két ország között, és ez nem változik meg.
[00:31:40]Tehát Izrael szempontjából Ukrajna következetesen évtizedek án mindig Izrael ellen szavazott és ezel Izrael ellen cselekedett a nemzetközi porondon.
[00:31:49]Az égvilágon semmi oka nincs rá, hogy Izrael segítsen Ukrajnának valamiben.
[00:31:53]Voltak minimális kapcsolatok.
[00:31:53]Ugyanakkor nem értékek alapján, hanem jól felfogott reál politikai érdekekből Izrael számára az orosz kapcsolat sokkal-sokkal fontosabb, mint az ukrán kapcsolat és téma lezárva.
[00:32:04]És valószínűleg így gondolkodnak erről az emérségekben, Sza-arábiában is és más a környék más országaiban is.
[00:32:11]Térjünk is át akkor a Közelkeleti háborúnak a fejleményeire.
[00:32:13]Egyáltalán be lehet-e számolni bármilyen fejleményről?
[00:32:17]Mert egyelőre nekem úgy tűnt, hogy itt az elmúlt egy hétben, mióta beszélgettünk egymással, túl sok fejlemény nem történt.
[00:32:23]Folynak valószínűsíthetően a háttérben a tárgyalások, közben van egy viszonylagos tűzszünet és élnek a blokádok.
[00:32:33]Én úgy gondolom, hogy a a blokád, mint maga, ez a cél.
[00:32:36]Tehát ahogy sokszor elmondtuk az attríciós háborúról, hogy az atríciós háború célja az attríció, a blokád célja a blokád.
[00:32:43]És látjuk azt, hogy az irániak az összes kéréseikben, követeléseikben, feltételeikben mivel kezdik mindig a blokád feloldásával.
[00:32:52]Tehát ha tényleg olyan annyira nem működne ez a blokkáda, hogy hallok néha magyarországi jellemzőket néha így belehallgatok, hogy hát el lehet ott hajózni Iránt partjai mellett, meg ez a blokád nem is működik, mert már 500 hajó átment meg minden.
[00:33:04]Hát hogyha ez tényleg így van, akkor akkor miért van ez a hisztéria irántban?
[00:33:08]Tehát akkor miért nem beszélnek más dolgokról, háború leállításáról, kártérítésről?
[00:33:15]Tehát millió más dolgot kérhetne Irán.
[00:33:16]Irán egyetlen egy dolgot szeretne, a blockout feloldását.
[00:33:18]És ez ez nyilvánvaló.
[00:33:20]Hát meg ha megnézzük az adatokat, és nem a bulvárból elemzünk, hanem megnézzük a műholdas felvételeket, akkor látjuk, hogy ez a blokád megfolytja Iránt tulajdonképpen.
[00:33:30]És ez ez a dolgok lényege.
[00:33:32]Most akkor a kérdés az, hogy a a dolgok kronopolitikája van az időbeli versenyben ki fog ki fog kifulladni hamarabb?
[00:33:39]Az Egyesült Államok fog kifulladni politikailag hamarabb, vagy Irán fog kiadni gazdaságilag hamarabb?
[00:33:45]Tehát itt ez a ez a kérdés.
[00:33:45]És hogyha az Egyesült Államoknak mindig van megvan a lehetősége arra, hogy drámaian eszkalálja tovább ezt a háborút.
[00:33:53]Tehát evvel kapcsolatban tudok példákat is mondani, és gyakorlatilag az elnök döntésére várnak.
[00:33:59]Tehát az elnök előtt három lehetőség állt.
[00:34:01]Az egyik lezárni a háborút itt és most azt mondani, hogy amit elpóztítottunk, elpóztítottunk, csokkolom.
[00:34:06]A másik lehetőség folytatni a blokkádot, és a harmadik pedig elindítani egy kinetikus szakaszt teljes melbedobássán.
[00:34:14]És az elnök egyelőre azt úgy döntött, hogy a a blokád folytatását választja.
[00:34:19]Most van egy 1 millió dolláros kérdés, hogy ez a blokádnak a a ez az elhúzása ez egy taktikai dolog, ameddig a a boxernek a az a harccsoportja megérkezik a további tengerész gyalogosokkal meg további eszközökkel, vagy pedig tényleg az Egyesült Államok megpróbálja ezt egy gazdasági nyomással, gazdasági megfajtással, épp úgy mint Venezuela esetében megpróbálja egy ilyen gazdasági megfással lezárni ezt a dolgot, és nem akar újra kinetikus harcselekményekbe bocsátkozni.
[00:34:47]Nem tudom erre a választ.
[00:34:49]Más se tudja erre a választ.
[00:34:51]Figyelem a a a Twitteren a különböző szakértőket.
[00:34:55]Igazából senki nem tudja, hogy Donald Trumpnak mi van a fejében, és mit fog dönteni.
[00:34:59]Én nem tartom kizártnak azt, hogy vissza fogunk térni, ha csak egy rövidebb időre is, de vissza fogunk térni még egy kinetikus szakaszhoz.
[00:35:09]Az európaiakat pedig az is érdekli, hogy Iránon túl vagy Iránon kívül kit folyt még meg ez a blokhád.
[00:35:13]Ugye ahogy te ismert céloztál rá, itt az Európai Unió is problém, tehát Európai Unió számára is probléma az, ami történik a Közelkeleten, illetve hát ugye az öbölmenti országok számára is probléma.
[00:35:25]Hogyan látod ezt ilyen nagyobb kontextusban?
[00:35:30]Tehát ami az öbölmenti országokat illeti, először is nem lehet erről per öbölmenti országok beszélni, mert a a nagyságuknál fogva, a kitettségüknél fogva mindegyik ilyen öbölbeli ország másképp éli meg ezt a válságot, mást szeretnének.
[00:35:42]Tehát vannak olyanok, akik inkább egyfajta módusz vendit szeretnének majd egy háború után Iránnal kialakítani.
[00:35:49]Vannak olyanok, például az emérségek, akik azt szeretnék, hogy ez a háború tovább folytatódjon nagy intenzitással, és ez a rendszer megbókjon Iránban.
[00:35:56]Ott vannak ezek a kisebb öbölmenti országok.
[00:36:02]Ők ők pánik félelemben vannak az irániaktól.
[00:36:04]Ez ezek pici országok, és ott van mellettük ez az iráni monstrum.
[00:36:07]Tehát Iránt úgy kell elképzelni, mint egy Oroszországot, egy majdnem 100 milliós lakosság.
[00:36:10]És Katar pedig van talán 400000 állam katari állampolgár van ott még talán két vagy h millió vendégmunkás de egy 400000 fős katari lakosság katari állampolgárok állnak evvel az egy evvel a majdnem 100 milliós monstrummal szemben.
[00:36:25]Tehát teljesen más a kalkulusa ezeknek az országoknak.
[00:36:29]Vannak olyan öbölbeli országok mint például Szaarábia és az emérségek, akik rendelkeznek olyan csővezetékekkel, amik meg tudják kerülni a hormózi szorost, még akkor is, hogyha ez nem jelent teljes megoldást, de jelent egy bizonyos megoldást a problémáikra.
[00:36:40]Ugyanakkor vannak országok Irak, Kuwait, Katár, nekik nincsenek ilyen megoldásaik.
[00:36:45]Tehát számukra a hormózi szoros megnyitása az egy azonnali és egy nagyon sürgős dolog.
[00:36:53]Tehát nagyon nehéz per öböl öbölmenti arab országokról beszélni.
[00:36:55]Itt okosabb dolog fölszeletelni ezt a ezt a tortát és specifikusan szólni mindegyikről külön-külön.
[00:37:05]Az emérségekről külön szeretnélek kérdezni, hiszen ők bejelentették, hogy kilépnek az OPECből, ugye május 1jével, ha jól tudom, ezek ugye ez az árkartel miatt volt fontos az OPEC, illetve, hogy valamilyen szinten ellensúlyozza az Amerikai Egyesült Államokat.
[00:37:18]Mit gondolsz erről?
[00:37:20]És hát ebből kiindulva már többen ilyen globális folyamatokat vizionálnak, hogy az iráni háborúnak és annak az olajválságnak, ami ennek nyomán létrejön, milyen globális következményei lesznek akár a geopolitikára, akár az energetika átalakulására, ami szintén geopolitikai tényező.
[00:37:39]Mennyire érdekel téged ez a téma, hogy mi ennek a hosszútávú következménye?
[00:37:47]Nyilvánvaló, hogy érdekel, és szeretnék szeretnék megmagyarázni.
[00:37:49]szeretném megmagyarázni az építőköveit ennek a kérdésnek.
[00:37:52]Tehát nagyon sokan dobálóznak avval, hogy petrodollárok meg opek meg ez meg az.
[00:37:57]Miről van szó tulajdonképpen?
[00:37:59]Itt arról van szó tulajdonképpen, hogy a az Egyesült Államok biztonságot ad az öböl államinak, Szaarábiának és a többi öbölmenti arab államoknak gazdasági és energiapiaci előnyökért cserébe.
[00:38:10]Tehát nagy ez a tehát az egyik oldalról ott van a az energia meg a pénz, a másik oldalról pedig ott van a a biztonság.
[00:38:18]Tehát ez az alapja az egésznek.
[00:38:18]Kicsit úgy működik az egész, mintha lem egy ház, annak a háznak van egy tulajdonosa.
[00:38:23]Ez az Egyesült Államok.
[00:38:23]Ő biztos gondosskodik a biztonságról, takarítsanak satöbbi.
[00:38:26]És ott vannak lakók ebben a házban.
[00:38:28]A csavar az egészben az, hogy a a ház központi fűtéséhez a kulcsot a a lakók tartják a kezükben, nem a ház tulajdonosá.
[00:38:35]Tehát ők ők gyártják az energiát.
[00:38:37]Legalábbis ez volt a klasszikus példa.
[00:38:39]És így sakba tartották egymást.
[00:38:41]Tehát a a azok, akik a fűtés kulcsát, a központi fűtés kulcsát a zsebükben tartották, azt mondták, hogy ha nem vigyázol ránk, ha nem segítesz rajtunk, akkor nem adunk neked, nem fűtjük be a házat, és megfagytok télen.
[00:38:52]Az Egyesült Államok azt mondta, semmi probléma, kinyitom az ajtókat, és akkor a rablók szétszednek titeket darabokra, és akkor lássuk, hogy ki lesz boldogabb.
[00:38:59]És volt egy fajta ilyen ilyen egyensúly, és mi ez volt a klasszikus felállás.
[00:39:03]Mi történt közben?
[00:39:05]Közben az Egyesült Államoknak lett saját energiája, épített egy saját kazánházat az épület mellett, és egy megjelent egyre több olyan játékos, akiknek szintén ebben a házban laknak, de megvannak a saját kis kazánjai, és ők is tudnak részletmegoldásokat adni, nem teljes megoldást, de részletmegoldásokat.
[00:39:20]Tehát ez gyakorlatilag a ez gyakorlatilag az OPEC.
[00:39:24]És talán még egy dolog, amit amit érdemes megjegyezni, hogy ez a petrodollárokkal kapcsolatban itt miről van szó tulajdonképpen ebben a biztonságot az energiái egyezmény keretében az Egyesült Államok megegyezett ezekkel az államokkal, hogy a kereskedelem dollárban fog lezajlani és ezért ezeknek az államoknak szüksége van, mindenkinek a világon szüksége van dollárra ahhoz, hogy energiát tudjon vásárolni.
[00:39:48]Tehát gyakorlatilag ez az a valuta, amiben kőolajat kőolajat vásárolunk a dollár.
[00:39:52]És mivel mindenkinek szüksége van dollárra, mindenki sokkal több dollárt kell tartson a zsebébe, mint a az aranyfogú gru autókereskedő, ilyen gumival összekötve tartja az összetekert dollárokat a zsebébe.
[00:40:04]Tehát mindenkinek sokkal több dollárt kell tartani a zsebében, mint amire normálisan szüksége lenne rá.
[00:40:09]Miért?
[00:40:09]Azért, hogy megvegye a fát télre.
[00:40:11]Mondjuk ugye ahhoz, hogy megvegye a kőolajat a a szaúdiaktól meg az emberségek beliektől.
[00:40:15]Tehát ez ez ami ez egyszerűen elmagyarázva petrodollárok és az OPEC OPEC meg az Egyesült Államok kapcsolatának a kérdése.
[00:40:22]Most még egy gondolat Rita, ha megengeded, az érdekei a különböző OPEC államoknak nem azonosak.
[00:40:29]Másfajta fejlettségfokon vannak, másfajta gazdaságaik vannak és vannak, akik a magas árakban érdekelnek, és vannak, akik az alacsonyabb árakban érdekelnek, inkább többet termelnének, mert most akarnak minél több kőolajat vagy földgázt a piacra dobni.
[00:40:45]És vannak olyanok, akik kevesebbet próbálják visszaszorítani a termelést, hogy evvel felsófolják az árakat.
[00:40:51]Különböző érdek vannak.
[00:40:53]És ezt a klubot Szaarábia dominálta, mondjuk úgy az évtizedeken át, és voltak sokan, akiket ez zavart Qatar k ki kilépett ebből a csoportból.
[00:41:02]Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Katarnak a fő exportcikke a földgáz, nem a kőolaj.
[00:41:08]Tehát már nem nagy kőolajjátékos, nagy földgáz játékos Katár.
[00:41:10]Ö és most az emérségek kilépésével talán a harmadik vagy a negyedik nagyságrendben a negyedik játékos válik ki ebből a szervezetből.
[00:41:20]És a kérdés, mit fog tenni Venezuella szintén az OPECnek a része.
[00:41:23]Egy sorafrikai állam már régóta kivált az OPECből, és látjuk azt, hogy a a régi világ, a régi világrend intézményeivel együtt az OPEC is egy olyan intézmény, ami ami most egyfajta átalakuláson megy át, és nem biztos, hogy túléli ezt a műtétet.
[00:41:41]Egy utolsó kérdést engedj még meg itt a közelkeleti kapcsolatok átrendeződésével.
[00:41:47]Ugye itt az öbölmenti országokról beszéltünk, bár értem, és akkor zárójelbe ide tesszük, hogy nem lehet így egy az egyben beszélni az öbölmenti országokról.
[00:41:54]Mégis azt lehet elmondani, hogy az iráni konfliktus következtében azért problémát jelent számukra az energiának az eljuttatása úgymond a vevői oldalhoz.
[00:42:02]Közben lehet látni olyan próbálkozásokat, hogy a Kaukázusból próbálnak meg sokan energiához jutni, akár még Ukrajnát is ide sorolhatnám.
[00:42:09]És a Kaukázusnak amihat emiatt nőhet a szerepe a következő időszakban, ahol pedig Törökország is érdekelt geopolitikai szempontból.
[00:42:18]Hogyan látod, hogy a Közelkeletten Törökországot előnyhöz juttathatja ez?
[00:42:24]Helyzetbe hozhatja-e ez a szituáció?
[00:42:30]Attól függ.
[00:42:30]Tehát ez egy jó kérdés, egy nagyon jó kérdés.
[00:42:34]Ami egy hatalmas előnyt jelenthet Törökország számára, hogyha az a azok a bizonyos kereskedelmi útvonalak, esetleg vezetékek, amik összekötnék a Perzsa ből környékét a földközi tengerrel vagy Törökországgal, azok Törökországba futnának be.
[00:42:49]Tehát van több párhuzamos terv.
[00:42:51]Van egy ilyen terv, ami arról arról szól, hogy Szírián, Irakon és Szírián keresztül Törökországba fognak vezetni ezek a ezek a kereskedelmi csatornák, ezek a színes vonalak a térképen.
[00:43:04]Ugyanakkor föltevődik a kérdés, hogy hogy mi a ráció abban, hogy ezekben az iszonyatosan instabil országokon átvezessük ezeket a vezetékeket.
[00:43:10]Tehát miért Irakon és miért Szírián keresztül?
[00:43:14]Van egy alternatív útvonal, ez ez az úgynevezett IMEC, amelyik egy azt vizionálja, hogy összekapcsolja Indiát Európával az emíérségeken, Szaarábián, Izraelen és a Földközi tengeren keresztül.
[00:43:26]És ezeknek az út ennek mind a két megoldásnak a nagy előnye lenne, hogy megkerüli nem csak a Hormúzi szorost, hanem a Babelmanderebbet és megkerüli a a szueezi csatornát is.
[00:43:35]Tehát vannak nagyon sok országok, akiknek a kereskedelme Egyiptom például ezekre a ezekre az átjárókra épül.
[00:43:42]És hogyha ezek az útvonalak megépülnek, akkor ezek drámaian átalakítják például Egyiptomnak egy hatalmas több mint 100 milliós, 110 milliós, talán 120 milliós országnak a a megélhetési lehetőségeit is.
[00:43:56]És van egy versenye között a két színes szaggatott színes vonal között a térképen, hogy végül is ez a a végállomás az Törökország legyen, vagy pedig Izrael legyen a végállomása ennek a ezeknek a ezeknek a szagatott vonalaknak.
[00:44:08]És a döntés végsősoron azon múlik, hogy sikerül-e normalizálni Szaarábiának a kapcsolatait Izraellel.
[00:44:17]Ha igen, akkor itt a nonnis, akkor nem kérdés, mert ezek stabil országok.
[00:44:19]Tehát az emítségek Szaarábia, Jordánia, Izrael, ezek stabil országok.
[00:44:23]Irak és Szíria nem stabil országok.
[00:44:25]Viszont ahhoz, hogy ez megvalósuljon, ez az IMEC, az Indiát Európával összekötő szagatott vonalból egy folyamatos vonal legyen.
[00:44:33]Ahhoz normalizálni kell a kapcsolatokat Riad és Jeruzsálem között.
[00:44:37]Én még ezt per pillanat nem látom, én kicsit pesszimistabb vagyok evvel kapcsolatban, de ki tudja, majd meglátjuk.
[00:44:43]Nagyon szépen köszönöm Robert Szikastelnek a beszélgetést, a nézőinknek, hallgatóinknak pedig a figyelmet.
[00:44:48]Ha szeretnének értesülni a friss adásokról, érdemes feliratkozni a Magyar Nemzet YouTube csatornájára.
[00:44:52]A jövő héten is mi találkozunk.
[00:44:53]Köszönöm szépen, Robert.
[00:44:57]Köszönöm szépen a viszontlátásra.