Európa elérte a célját: Oroszország is háborúra készül – Front Robert C. Castellel
Robert Castell, a Magyar Nemzet főmunkatársa és biztonságpolitikai tanácsadója Fekete Ritával beszélget az orosz-ukrán háborúról, az iráni-amerikai konfliktusról, valamint Európa geopolitikai helyzetéről. Castell szerint Oroszország gazdasági és katonai gyengeséget mutat (nem tudja megvédeni még Moszkvát sem a drónok ellen), ugyanakkor a baltikumi államok szuverenitásának megsértésével bűnrészes válnak a háborúban, ami egy veszélyes eszkalációs spirálhoz vezethet. Az Egyesült Államok Trump vezetésével bilaterális szövetségeket erősít a NATO helyett, míg Iránban a vezetés megosztottságát és kaoszt tapasztalunk az izraeli támadások után. A Hormúz-szoros körüli konfliktus globális energiaellátást veszélyeztet, különösen Kínát, Japánt és Délkelet-Ázsiát sújtja.
Az orosz május 9-i győzelem napja szerényebb lesz az ukrán drónfenyegetés miatt, ami Oroszország katonai gyengeségét jelzi. A baltikumi drónincidensek azonban nem elszigetelt esetek, hanem egy kényszerpálya kezdete, amely az egész kontinenst bevonhatja egy nagyobb konfliktusba – hasonlóan az első világháborúhoz.
Trump adminisztrációja nem a NATO-t erősíti, hanem bilaterális kapcsolatokat épít Lengyelországgal, a Baltikummal és Finnországgal. Az amerikai csapatok Németországból való kivonása valójában átcsoportosítás lehet a keleti flankra, ami stratégiailag indokolt, de politikailag üzenetet küld Oroszország felé.
Örményország a nyugati befolyás ellenére valójában Oroszországra szorul, mivel a Kaukázusban körülveszi ellenséges hatalmak vonzásköre. Az EU-val való megállapodás hosszú távon nem szolgálhatja Örményország érdekeit.
Iránban Trump adminisztrációja párhuzamos stratégiákat követi: gazdasági blokádot, a Hormúz-szoros feletti katonai nyomást („szabadságakció"), és diplomáciai csatornákat. A cél Irán megalázása és provokálása, hogy az első támadást indítsa, így legitimálva az amerikai katonai akciókat. Az olajárak manipulálása és a közvélemény befolyásolása az igazi célok.
A Hormúz-szoros körüli konfliktus globális hatásai súlyosak: Kína nyers kőolajellátásának 56%-a innen érkezik, Délkelet-Ázsiában már társadalmi szinten jelentkeznek a szűkösség jelei (üzemanyaghiány, légkondi-korlátozások). Az Egyesült Államok ezt kihasználva további befolyást gyakorol különböző játékosokra.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz-ukrán háború aktuális helyzete és a május 9-i parádé
Robert Castell szerint az orosz május 9-i győzelem napja (Barbarossa-nap) politikai és katonai barométer, amely az ország stabilitásáról, vezetési változásairól és nemzetközi pozícióiról árulkodik. Történelmileg már a szovjet időkben is így volt: a német légitámadások ellenére a szovjet vezetés sikerként értékelte, hogy megzavarták a díszemlét a Vörös téren.
„Tehát ilyen szempontból az ország katonai erejének vagy katonai potenciáljának a mércéje. És azon kívül van egy politikai mérce is ebben a ezekben a nagy eseményekben." *
Az idei parádé szerényebb lesz az ukrán drónfenyegetés miatt. Castell szerint ez objektív gyengeséget jelent – Oroszország nem képes minden drónt megállítani, még Moszkvát sem tudja teljesen megvédeni. Ez azonban nem orosz sajátosság: Izrael sem tudja megvédeni magát a libanoni rövid hatótávolságú drónok ellen, az arab államok sem képesek minden iráni drónt lelőni.
Az orosz társadalmon belül azonban erős kritika alakult ki az ultranacionalista körök irányából. Castell hangsúlyozza, hogy Putyin igazi fenyegetése nem balról, hanem jobbról jön – az ultranacionalista körökből. A Prigozsin-lázadás már jelezte, hogy az ország belsejében sem minden tökéletes.
„Tehát láttuk ezt a Prigorinféle zendülést, ez is egyfajta ilyen jele volt annak, hogy a hogy a az ország belsejében sem minden tökéletes." *
A baltikumi drónincidensek és az eszkaláció spirálja
Május 7-én hajnalban két drón csapódott be Lettországba, amelyeket Oroszország felé irányítottak. Castell szerint ez nem véletlen, hanem a baltikumi államok szuverenitásának megsértésének következménye. Az ezekben az országokban megengedték, hogy az ukránok drónhadviselést folytassanak a légterükön keresztül Oroszország ellen.
„Tehát nem lehet azt mondani, hogy mi nem veszünk részt ebben a háborúban, hogy ugyanakkor nem teszünk semmit az ellen, hogy a drónok felhasználják, gyakorlatilag az ukránok felhasználják a mi területünket arra, hogy Oroszországot támadják." *
Ez egy veszélyes precedens, amely egy eszkalációs spirálhoz vezethet. Castell szerint az első világháborúhoz hasonlóan egy kis trigger (mint a szerb-magyar konfliktus) beindíthat egy olyan folyamatot, amely kiterjeszti a háborút az egész kontinensre. A baltikumi államok nem tudnak nem lépni, mert különböző belpolitikai és katonai megfontolások miatt kötöttek.
„Kényt abban a pillanatban, hogy a folyamat beindul, kénytelen vagy lépni, és egy ilyen kényszerpályára kerülhet az egész kontinens." *
Castell szerint Európának elegendő befolyása van Ukrajnára, hogy ezt megtiltsa. Ha nem teszi meg, az provokációnak tekinthető. A baltikumi államoknak politikailag és katonailag is egyértelműen kommunikálniuk kell Oroszország felé, hogy mindent megtesznek a drónok lelövésére.
Oroszország gazdasági és politikai helyzete
Az orosz gazdaság inflációval és egyéb problémákkal küzd, de Castell óvatosságra int az nyugati közgazdászok elemzéseivel kapcsolatban. Az orosz gazdaság nem működik úgy, mint a nyugati gazdaságok, és az adatok megbízhatósága kérdéses.
„Épp ugye, hogy a hidegháború alatt a CIA az a szovjet gazdaságot nagyságrendekkel erősebbnek és nagyobbnak becsülte, mint amilyen valójában." *
Castell szerint a kézzel fogható jeleket kell keresni, mint az energiafelhasználás korlátozása (ahogy Iránban látható). Az orosz fájdalomtűlési küszöb azonban sokkal nagyobb, mint a nyugati államoké, ezért nem szabad magunkat mérceként venni.
A politikai szinten azonban Oroszország is egy európai háborúra való felkészülésről beszél. Castell szerint ez az első világháborúhoz hasonló felfokozott háborús hangulatra emlékeztet, ahol a belpolitikai kalkulusok (kormányok bukása, politikai egyensúly) vezethetnek egy nem szándékolt háborúhoz.
Az Egyesült Államok NATO-politikája és a német csapatok kivonása
Trump adminisztrációja nem a NATO-t erősíti, hanem bilaterális szövetségeket épít. Castell szerint a NATO már papírfikcióvá vált, amely nem szolgálja az amerikai érdekeket.
„Én úgy gondolom, hogy Trump teljesen elkötelezett Trump mellett, és utána Trump teljesen elkötelezett az Egyesült Államok érdeke mellett." *
Az amerikai csapatok Németországból való kivonása (5000-ből 36000 katonára) valójában átcsoportosítás lehet Lengyelországba, a Baltikumba és Romániába. Ezt a katonai logika már régóta indokolná, mivel a hidegháború után a határok nem Németország közepén, hanem a Baltikumban és Lengyelországban húzódnak.
„Tehát a katonai logika azt mondaná, hogy a német azér az amerikai csapatokat Németországból már régóta oda kell oda kellett volna diszlokálni." *
Az Egyesült Államok bilaterális kapcsolatokat épít olyan „izraelekre", mint Lengyelország, a Baltikum és Finnország – olyan szövetségesekre, akik valóban segítségére sietnek. Ezt mutatja például a litván védelmi miniszter nyilatkozata, hogy Litvánia hajlandó segíteni az Egyesült Államoknak a Hormúz-szoros körüli operációkban.
Örményország geopolitikai helyzete
Örményország egy sziget négy-öt ellenséges ország vonzásköre között: Törökország, Azerbajdzsán, valamint az Oszmán, Orosz és Perzsa Birodalom történelmi vonzásköre. Az EU-val való védelmi megállapodás hosszú távon nem szolgálhatja Örményország érdekeit.
„Tehát ami az energiát illeti, Törökország energiát meg kereskedelmet, Törökország szeretné némiképp rendezni a kapcsolatai törményországgal, hogy kiterjesze jobban a befolyását erre a régióra." *
Castell szerint Örményországnak elsősorban Oroszországra kell számítania, mint az egyetlen olyan regionális keresztény hatalomra, amely képes megvédeni. Oroszország nem fogja eltűrni, hogy a Kaukázusban NATO-tag vagy EU-tag sziget alakuljon ki – ezt már Georgia esete is bizonyította.
Az iráni-amerikai konfliktus: stratégia és taktika
Trump adminisztrációja három párhuzamos vektort követi Iránnal szemben:
-
Gazdasági blokkád: Ez nemcsak Iránra, hanem Kínára és más hatalmakra is nyomást gyakorol.
-
Katonai nyomás (szabadságakció): A Hormúz-szoros feletti amerikai műveletek célja Irán megalázása és provokálása, hogy az első támadást indítsa, így legitimálva az amerikai katonai akciókat.
-
Diplomáciai csatorna: Trump nyilatkozatai az olajárak manipulálásáról és a közvélemény befolyásolásáról szólnak.
„Gyakorlatilag mi a céli ezekkel a dolgokkal? manipulálni az energiaárakat meg a közvéleményt. Ennyi az egész." *
Castell szerint Trump stratégiája konzisztens, bár taktikailag kiszámíthatatlan. Az adminisztráció célja Irán erejének megtörése vagy az Egyesült Államok belső politikai okok miatt történő háborúból való kilépése.
Irán belső helyzete: káosz vagy szofisztikált játék?
Castell két lehetséges forgatókönyvet vázol fel:
-
Fejetlen tyúk: Az izraeli támadások valóban szétzilálták az iráni vezetést, a forradalmi gárda eltűnt, és a katonai-polgári vezetés között feszültség van.
-
Szofisztikált játék: Az iráni vezetés kevésbé megosztott, mint gondoljuk, és a „jó rendőr, rossz rendőr" taktikát alkalmazza az amerikai diplomácia megtévesztésére.
„Az egyik olvasat az, hogy egy ilyen kicsit konteós olvasat, ezt szeretném levenni az asztalról, hogy még azt se tartom kizártnak, hogy amit láttunk, ez csak egy csak egy színjáték." *
Az Omán elleni támadás (amely valószínűleg tévedés volt) arra utal, hogy az iráni vezetés nem teljes mértékben ellenőrzi az összes fegyvert. Hallottak olyan hangokat is, hogy az iráni radikálisok likvidálni akarják az engedékenyebb politikát támogatókat.
A Hormúz-szoros konfliktus globális hatásai
A Hormúz-szoros körüli konfliktus súlyos globális következményekkel jár, különösen az energiaellátásban:
Kína: Nyers kőolajellátásának 56%-a a Perzsa-öbölből érkezik. Kína szerencséjére van stratégiai kőolajtartaléka, de ennek korlátai vannak. A venezuelai benzinkút már nem működik, és az iráni ellátás szintén le van zárva.
„Tehát Kínának volt egy benzinkútja Venezuelában, az most már csak az amerikaiaknak ad el benzint." *
Japán és Délkelet-Ázsia: Japán eddig nem vásárolt orosz kőolajat, most azonban föloldhatják a szankciókat. Délkelet-Ázsiában már társadalmi szinten jelentkeznek a szűkösség jelei: üzemanyaghiány, légkondi-korlátozások, műtrágya-ellátási problémák.
Egyéb termékek: A Hormúz-szoros körüli régió más kritikus termékek forrása is:
- Műtrágya: Nincs stratégiai tartalék, az orosz-ukrán háború már műtrágya-válságot okozott.
- Hélium: A félvezetőgyártásban használt gáz, amelynek egyik legfontosabb forrása a Perzsa-öbölből érkezik. Ez drámai hatásokkal járhat a tajvani, kínai és japán félvezetőgyártásra.
Castell szerint az Egyesült Államok ezt a helyzetet kihasználja, hogy nyomást gyakoroljon különböző játékosokra. Nem állítja, hogy szándékosan indították el az iráni háborút ezért, de mivel kialakult a helyzet, Amerika ezt most diktálja – ki kap, mikor kap, mennyit kap.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat általában értelmezhető, de néhány helyen az ASR félreismeréseket tartalmaz:
- „Voladimir Zelenszki" helyesen: Volodimir Zelenszkij
- „Barbaroza hadművelet" helyesen: Barbarossa hadművelet
- „Pezeski" helyesen: Pezeshkian (Masoud Pezeshkian, Irán elnöke)
- „Hameneivel" helyesen: Khamenei-vel (Ajatollah Khamenei, Irán vezetője)
- „Sarlazna Vor" helyesen: Serj Tankian (System of a Down énekese, örményi származású)
- „hormuzi blokád" helyesen: Hormúz-szoros blokád
- „emérségek" helyesen: emirátusok
- „Omán" helyesen: Omán (az átirat helyesen használja, de a kontextusban az Emirátusok elleni támadásról van szó)
- „Szikásztelnek" helyesen: Castellnek (Robert Castell neve)
- Az „alapjókért Központbiztonságpolitikai tanácsadója" kifejezés értelmezhetetlen, valószínűleg „alapítványok" vagy hasonló szó helyett valami más volt az eredeti szövegben, de a kontextus alapján Castell biztonságpolitikai tanácsadó
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]abb a pillanatban, hogy a folyamat beindul, kénytelen vagy lépni, és egy ilyen kényszerpályára kerülhet az egész kontinens.
[00:00:04]Tehát ez ez egy olyan dolog, amire érdemes lenne odafigyelni.
[00:00:06]És az, hogy már Oroszországban is beindult ez a dinamika, az egy nagyon aggasztó dolog.
[00:00:24]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntjük a kedves hallgatóinkat, nézőinket.
[00:00:27]Ez itt a Front Robert Castellel.
[00:00:29]Én Fekete Rita vagyok.
[00:00:29]Robert Castell a Magyar Nemzet főmunkatársa az alapjókért Központbiztonságpolitikai tanácsadója már itt van velünk a műsorban, a vonalban.
[00:00:37]Téged is tisztelettel köszöntelek.
[00:00:41]Nagy szeretettel köszöntelek Rita, téged is és a nézőinket is egy töretlenül napsütéses Jeruzsálemből.
[00:00:47]Lassan hozzánk is megérkezik a napsütés.
[00:00:49]Na de itt az orosz-ukrán háborúnak az aktualitásaival szeretném kezdeni, illetve majd nyilván beszélünk Iránról és Európáról, mert azért az is megér egy-két mondatot, vagy egy pár percet, hogy ott az ottani eseményekről beszéljünk.
[00:01:01]Orosz-ukrán háború, ugye a győzelem napjára készül Oroszország, ez egy katonai parádé május 9-e, egy olyan nemzeti ünnep, amelynek eddig is mindig Oroszország megadta a módját.
[00:01:11]Most úgy tűnik, hogy egy szerényebb ünnepségre fog sor kerülni.
[00:01:15]Erről is szeretnélek kérdezni, hogy szerinted mit jelent ez?
[00:01:18]mi ennek a jelentősége, illetve azokról a fenyegetésekről, amelyek oda-vissza elhangoztak itt az elmúlt napokban, ugye Ukrajna ötödikére, hatodik-ára rendelt el egyoldalú tűztszünetet, amit Oroszország nem tartott be, ezért Voladimir Zelenszki úgy nyilatkozott, hogy ezt úgymond vissza fogják kapni.
[00:01:35]Tehát azokat a csapásokat, amelyeket mértek itt 5-én, hatodik-án, azt az oroszok által bejelentett egyoltalú tűzszünet alkalmából 8-án, 9-én visszakaphatják az oroszok.
[00:01:46]kérlek, hogy értékeld ezt a szituációt.
[00:01:51]Hát a ezek a nagy nemzeti ünnepek Oroszországban, május 9e és a többi, ez mindig egyfajta ilyen politikai barométer volt.
[00:01:57]Tehát politikai barométer volt háború idején.
[00:01:59]A klasszikus példa erre, hogy a Barbaroza hadművelet megindítása után, azt hiszem, hogy az egy nem tudom, hogy ez egy május 1je vagy valamilyen ünnepség volt, mikor a hatalmas sikerként értékelte úgy a szovjet közvélemény, mint a szovjet kormány, hogy a német légifény ellenére sikerült megakadályozni azt, hogy a németek megzavarják a díszemlét a vörös téren.
[00:02:23]Tehát ilyen szempontból az ország katonai erejének vagy katonai potenciáljának a mércéje.
[00:02:27]És azon kívül van egy politikai mérce is ebben a ezekben a ezekben a nagy eseményekben.
[00:02:33]Az, hogy ki van a tribünön, ki hol áll, ki ki mellett áll, milyen külföldi vendégek érkeznek, milyen katonai eszközöket vonultatnak föl.
[00:02:44]Emlékszem gyerekkoromban milyen nagy előszeretettel néztem ezeket a díszemléket, és mindig voltak ilyen hozzám hasonló megmondó fejek, akik hosszasan magyaráztak a különböző fegyverrendszerekkel kapcsolatban.
[00:02:54]Tehát sokan így nőttünk föl, akkor sokunkat ez inspirált.
[00:02:58]Ugyanakkor tisztában is kell lenni vele, hogy ez egy barométer.
[00:03:00]Tehát ezen mérik le az ország politikai erejét, a stabilitását, a az orosz nomenklatúrának a a az átalakulásait, ki van ott a tribünön, vagy különösen az ki nincs ott a tribünön, és ezeket a külföldi vendégeket is.
[00:03:15]És ilyen szempontból ez egy ez egy hasznos mérce.
[00:03:17]Ugyanakkor tisztában kell lenni avval is, hogy ez nem az egyetlen mérce, ami ami létezik.
[00:03:24]Tehát nagyon kell vigyázni, hogy ne ugorjunk különböző elhamarkodott következtetésekre pusztán azért, mert ez egy díszemle ilyen vagy vagy másmilyen módon alakul.
[00:03:37]Tehát azt, hogy ez a díszemle az egyfajta indikátor, egy mérce, ezt az oroszok is tudják, és ezt abban a pillanatban, hogy tudják, hogy mi figyeljük és tudják, hogy fontosságot tulajdonítunk neki, ez lehetőséget ad a számukra, hogy manipulálják.
[00:03:51]a másik felett, vagy manipulálják a közvéleményt, a külső világot ezekkel a dolgokkal kapcsolatban.
[00:03:57]És hogy mi az üzenete ennek a a jelenlegi jelenlegi ünnepségnek, hogy miért kell ebben a formájában megtartani.
[00:04:07]Ennek vannak objektívokai is.
[00:04:08]Az egyik objektívok ez a az ukrán drónfenyegetést.
[00:04:12]Látjuk, hogy Oroszországnak, hogy igazából nincs jó válassza erre a kérdésre.
[00:04:15]Annak ellenére a világon vannak aránylag jó jó válaszok ezekre a problémákra.
[00:04:20]Ez egy gyengeségnek a jele mindenképpen.
[00:04:25]Ugyanakkor lehetnek egyéb megfontolások is.
[00:04:27]Én azt azt javasolom, hogy nézzük végig ezt a díszemlét, és akkor utána mikor már látjuk a valós képeket, akkor azon azt elemezzük, és ne próbáljunk előre belemagyarázni dolgokat, amik nincsenek benne.
[00:04:39]Önmagában viszont lehet-e a gyengeségi jeleként értelmezni azt, ami olyan tekintetben történik, hogy ugye nem lesz akkora katonai parádé.
[00:04:45]Egy mond, ahogy említettem az előbb is, sokkal szerényebb módon fogják ezt megtartani, és úgy tudom, hogy Telegram csatornákon lévő orosz bloggerek, vagy megmondó emberek, megmondó fejek is kritizálják egyébként az orosz föderációt azzal kapcsolatosan, hogy olyan fenyegetéseket tettek közzé, hogyha az ukránok egyébként támadást mérnének Moszkvára vagy Moszkva közelére itt a győzelem napja szempontjából, ami már szinte nevetségesnek minősül, vagy minősítenek ők.
[00:05:14]Tehát elkezdődött ez szerinted egyfajta kritikai, hogy mondjam, hangulat akár az orosz Oroszországon belül, az orosz társadalmon belül, az orosz lépésekkel kapcsolatosan és azzal a gyengeséggel kapcsolatosan, hogy akár Moszkvában is eshetnek le drónok, mint ahogy azt a mi nap is láttuk.
[00:05:33]Én úgy gondolom, hogy a gyengésség az objektív.
[00:05:34]Van egy van itt egy objektív gyengeség.
[00:05:36]látjuk, hogy Oroszország nem képes minden drónt megállítani.
[00:05:40]Ugyanakkor azt is látjuk, hogy más se képes minden drónt megállítani.
[00:05:42]Látjuk azt, hogy Ukrajnában is beszéltünk erről a múlt héten, hogy milyen korlátozott Ukrajna képessége arról, hogy ezeket a különböző orosz csapásmérő eszközöket megállítsák.
[00:05:51]Látjuk ezt az öbölmenti arab államok esetében is, hogy ott se képesek minden drónt megállítani.
[00:05:57]Ott, ahol ezek a dolgok kicsit hatékonyabbak, a drónok egy bizonyos fajtájával kapcsolatban, ez az izrael iráni kontextusban, Izrael szinte az összes iráni drónt lelőtte, ami Iránból érkezett.
[00:06:10]Ugyanakkor az nem jelenti azt, hogy Izraelnek van egy jó válasza a Libanonból érkező rövid rövid hatótávolságú drónokra.
[00:06:14]Tehát látjuk azt, hogy egy olyan problémáról van szó, amelyik a világon mindenütt jelen van, és nem egy orosz orosz sajátosság.
[00:06:25]Mondjuk azt elvárnánk Oroszországtól, hogy képes legyen legalább a Vörös teret megvédeni, hogyha erre nem képesek, akkor mit képesek megvédeni az oroszok?
[00:06:32]Ezt mindenképpen el kell mondani.
[00:06:32]Ami a kritikát illeti, az, hogy van egy van egy nagyon erős nyomás az orosz kormányra, jobb oldalról az orosz ultranacionalista köröktől, körök irányából, ez ez se egy ez se egy új dolog.
[00:06:45]Ez gyakorlatilag a háború egészét végigkíséri.
[00:06:47]És következetesen beszéltem arról többször is, hogy a valódi fenyegetés Putyin uralmára, ez nem bal oldalról jön, hanem jobb oldalról jön.
[00:06:56]Ezeknek ezek ezek irányából a az ultranacionalista körök irányából.
[00:07:00]És ö nyilvánvaló, hogy Oroszország befelé is gyengeséget mutató, tehát a putyini rendszer befelé is gyengeséget mutat evvel a dologgal, és ennek meglehetnek a következményei.
[00:07:10]Tehát láttuk ezt a Prigorinféle zendülést, ez is egyfajta ilyen jele volt annak, hogy a hogy a az ország belsejében sem minden tökéletes.
[00:07:17]És nem nem kizárt, hogy ez a ez a gyengeség újabb hasonló dolgokat fog szülni.
[00:07:24]Néhány nappal ezelőtt arról hallottunk, vagy megjelent egy ilyen hír, hogy Putin egy ilyen belső pucstól, egy pucstól tartana, vagy vagy tart, és ezért újbiztonsági lépéseket foganatosítottak.
[00:07:39]Reméljük, hogy a dolgok nem nem alakulnak ebbe az irányba.
[00:07:40]Ugyanakkor tisztábban kell lenni, hogy a határ másik oldalán hasonló gyengeséget, hasonló széthúzást és hasonló egy hasonló kép képtelenség, vagy a képességeknek a hiányát látjuk arra, hogy megvédjék az ukrán hátországot ezek ellen a támadások ellen.
[00:07:55]Tehát ez némiképpen kiegyenlíti a képet.
[00:08:01]Ha már drónok, akkor Lettországról hadd kérdezzelek, és utána visszatérünk még itt az orosz-ukrán viszonyokra is.
[00:08:06]Csütörtök hajnalban, de április nem, május 7-én, hajnalban két drón csapódott beet országba.
[00:08:13]Azt állítják a hatóságok, hogy orosz drónok voltak, vagy Oroszország felől érkeztek.
[00:08:16]És hát ugye itt a balti térség úgy tűnik, hogy elég feszült, úgy alapjáraton is, tehát ezek az események, ezek mind növelik a feszültséget.
[00:08:26]Hogyan értékeled ezt az incidenst?
[00:08:30]Hát én úgy gondolom, hogy ez várható volt az, hogy a a baltikum eltűr, baltikumi államok eltűrték azt, hogy az ukránok drónhadviselést viseljenek a légterük, megsértsék a légterüket, és az ő légterük felett támadják Oroszországot, gyakorlatilag bűnrészes váltak.
[00:08:43]Tehát nem lehet azt mondani, hogy mi nem veszünk részt ebben a háborúban, hogy ugyanakkor nem teszünk semmit az ellen, hogy a drónok felhasználják, gyakorlatilag az ukránok felhasználják a mi területünket arra, hogy Oroszországot támadják.
[00:08:56]Tehát abban a pillanatban, hogy ezek az baltikumi országok nem tettek meg mindent, hogy azokat az ukrán drónokat, amik megsérték a légterüket, lelőjék, gyakorlatilag lehetővé teszik ezeket a támadásokat az ő az ő légterükből, az ő területükről.
[00:09:10]És erre erre reagál Oroszország.
[00:09:12]És ez beindíthat egy beindíthat egy olyan spirált, egy olyan a támadásoknak és a és az ellentámadásoknak egy olyan egy olyan ciklusát, ami ami kiterjeszti ezt a légihadviselést a a baltikumi államokra is.
[00:09:29]Tehát nagyon könnyű elveszíteni a szuverenitást a a egy ország légtere fölött.
[00:09:34]És ezt látjuk gyakorlatilag a Baltikumban.
[00:09:36]És teljesen mellékes, hogy az, aki megsérti a légteredet, az egy baráti ország, vagy pedig egy ellenséges ország.
[00:09:43]minden államnak meg kell meg kell védeni a légterét.
[00:09:45]Különben különben be az ennek a háborúnak az örvénye beszívja beszívja őket is.
[00:09:52]És nem véletlen, hogy ezek a véletlenül eltévedt orosz, ez az egyik ilyen véletlenül eltévedt orosz drón nem egy óriás kereket talált el egy Vidám parkban, vagy egy tudom én egy hullámvasútat, hanem egy kőolajtárolót.
[00:10:06]Tehát a a a tévedéseknek meg a műszaki hibáknak is megvan a maga a maga sorsa, mondjuk úgy, vagy a maga maga irányítottsága.
[00:10:13]És ez egyre rosszabb lesz.
[00:10:16]Tehát én úgy gondolom, hogy Európának épp elég befolyása van Ukrajnára, hogy hogy azt mondják, hogy hogy ezt ne tegyék meg.
[00:10:22]És hogyha Európa ezt nem teszi meg, akkor jön a másik olvasat, hogy az egész csak egy provokáció.
[00:10:27]Hogyha ki akarunk provokálni egy háborút Oroszországgal, akkor akkor lehet, hogy itt látunk egy egy provok egy tudatos provokációt.
[00:10:33]Ukrajnán keresztül a támadásokat Oroszország ellen nem egy európai vagy európai uniós állam vagy egy NATO állam hajtja végre, viszont lehetővé teszi, hogy a légterét erre felhasználják.
[00:10:43]Tehát egy nagyon veszélyes dolognak tartom ezt a ezt a folyamatot, amit itt látunk már jó néhány hónapja, és én nem vagyok benne biztos, hogy azok a támadások az orosz kőolajfinomítók ellen ott a Baltikonban akkor a hasznot termelnek, hogy ez megéri a háború kockázatát ebben a régióban.
[00:11:04]Egy ilyen incidensre milyen választ kellene adni, vagy mi lenne a megfelelő, az ideális választ ebben a helyzetben?
[00:11:11]Szerinted attól függ, hogy mi a cél.
[00:11:12]hogyha ki akarunk robbantani egy háborút Oroszországgal, akkor lehet hagyni a dolgokat, és akkor lesznek csapások, visszacsapások, és előbb-utóbb ez a ez a ez a horizontális eszkaláció beszippantja a baltikumi államokat is.
[00:11:27]Ha pedig csökkenteni akarjuk a felszültséget, akkor ezek a baltikumi államok először is a politikai szinten azt kell kommunikálják Ukrajna felé, hogy az égvilágon semmilyen, a szuverenitásuknak a semmilyen megsértését nem tűrlik el még Ukrajna részéről se.
[00:11:39]Ez az egyik dolog.
[00:11:39]kettő katonailag olyan lépéseket kell tenniük, hogy az meggyőzze az orosz felet arról, hogy valóban mindent megtesznek, hogy ezeket a drónokat lelőjék, még akkor is, hogyha nem nem járnak mindig sikerrel.
[00:11:53]Most akkor a kérdés az, hogy az orosz orosz részről hogyan hogyan állnak hozzá ehhez a kérdéshez, hogy el fogják-e fogadni ezeket a baltikumi előfeszítéseket, vagy ezeket a politikai nyilatkozatokat Ukrajna felé?
[00:12:03]Volt egy ilyen nyilatkozat a három baltikumi állam részéről?
[00:12:07]ezt Oroszország el fogja-e fogadni, vagy pedig ez az oroszoknak is a malmára hajtja a vizet, és Oroszország is a eszkalálni szeretné ezt a konfliktust a balti államokkal és áttételesen Európával.
[00:12:19]Tehát én úgy gondolom, hogy itt született egy lehetőség és még azt sem tartom kizártnak, hogy úgy Ukrajna, mint Oroszország érdekeit szolgálja.
[00:12:28]Most a kérdés az, hogy ez szolgálja-e az európai emberek érdekeit is.
[00:12:37]Hadd folytassam ezzel.
[00:12:37]Szeretném kérdezni azt, hogy hogyan értékeled Oroszországnak a pozícióit a jelen állapotban és nem csak Ukrajnával szemben, hanem a nagyképet tekintve.
[00:12:44]Azt lehet olvasni, hogy Oroszország komoly gazdasági problémákkal küzd inflációval, illetve itt múltkor beszéltünk a múltkori adásban a mobil internet és az internethálózatnak a korlátozásáról.
[00:12:58]Tehát a társadalomban is van jelenleg egyfajta feszültség az orosz társadalomban.
[00:13:02]Talán akkora lehet ez, amekkorát még eddig itt a négy év során nem detektálhattunk.
[00:13:06]Az lenne a kérdésem, hogy hogyan értékeled ezeket a pozíciókat olyan tekintetben is, hogy Oroszországban egyre többször beszélnek arról, hogy készülni kell egy Európával való összecsapásra, merthogy Európában erre készülnek.
[00:13:21]Ugye arról már többször beszéltünk, hogy az európai vezetők miként milyen kijelentésekkel, milyen milyen milyen intézkedésekkel készülnek egy Oroszországgal való összecsapásra.
[00:13:34]Gondolok itt a német sorkatonaság és a többi kérdésekre, de most úgy tűnik, hogy Oroszországban is már arról legalább beszéd szintjén elkezdtek gondolkodni, hogy mit kéne tenni, ha valós tényleg létrejön egy ilyen összecsapás.
[00:13:45]Mit gondolsz erről?
[00:13:49]Gyakorlatilag két kérdésről van szó.
[00:13:49]Az egyik kérdés gazdasági, a másik kérdés pedig politikai, de a a kérdések összefüggnek.
[00:13:55]Tehát ami a gazdasági, ami a gazdasági kérdéseket illeti, egy hasonló dilemmát látunk a a az iráni amerikai háborúban is, a közelkeleti háborúban is, ott is föltevődik a kérdés, hogy ki bírja tovább.
[00:14:07]És ez a kérdés, ez elkíséri az ukrán az az ukrán orosz háborút gyakorlatilag az első pillanattól kezdve.
[00:14:13]És itt csupán néhány provokatív kérdést szeretnék feltenni.
[00:14:18]Tehát a azok, akik feltételezik, hogy Ukrajna gyakorlatilag a végtelenségig tudja bírni, mert mert mert Európa a végtelenségig támogatná, az miért nem feltételezik, hogy Kína is hajlandó lenne Oroszországot a végtelenségig támogatni?
[00:14:33]És azért Oroszország a végtelenségig bírná ezt a háborút.
[00:14:34]Tehát mindig mikor fölteszünk egy bizonyos kérdést, vagy vagy beszorozzuk az egyenletnek az egyik oldalát, akkor mindig be kell szorozni a másik oldalát is, hogy hogy hogy fenn fenntartsuk ezt az egyensúlyt.
[00:14:46]Nem vagyok benne biztos, hogy elég pontosan fogalmaztam, de ezeket a dolgokat mindig ezeket a kérdéseket mindig föl kell tenni a másik féllel kapcsolatban is.
[00:14:54]Öakkor ami az orosz gazdasági problémákat illeti, itt az a egy konkrétabb kérdés az, hogy a megnövekedett ola a megnövekedett olajár képes-e kompenzálni ezeket a kieső jövedelmeket, vagy ezeket a gazdasági problémákat Oroszországban.
[00:15:10]Én nem vagyok közgazdász, én nem tudok szakértőként hozzászólni ehhez a kérdéshez, de látom, hogy akkor az közgazdások, közgazdások sem.
[00:15:17]Tehát hallottunk evvel a kérdéssel kapcsolatban teljesen teljesen eltérő egymásnak 180 fokban ellent ellentmondó elemzéseket, és ismerjük be, hogy nem tudjuk a dolgokat.
[00:15:30]Igazából nem tudjuk.
[00:15:32]Épp ugye, hogy a hidegháború alatt a CIA az a szovjet gazdaságot nagyságrendekkel erősebbnek és nagyobbnak becsülte, mint amilyen valójában.
[00:15:40]Ezt lehet elmondani a mostani orosz gazdaságra is.
[00:15:43]Ez egy másfajta gazdaság.
[00:15:45]Ez nem úgy működik, mint a a nyugati gazdaságok.
[00:15:47]Ez pont pont ugyanezt el lehet mondani a kínai gazdaságra is.
[00:15:50]Az, hogy a kínaiak a kínai gazdaságot mi egy bizonyos lencsén keresztül látjuk, az nem biztos, hogy valójában így működik.
[00:15:57]És azok az adat a hivatalos adatok, amik ezekben az országokban napvilágot látnak, Kínában, Oroszországban, Iránban satöbbi, én nem tudom, hogy mennyire lehet készpénznek venni őket.
[00:16:08]Tehát szerintem inkább a kézzel fogható jeleit kéne keresni az orosz gazdasági nehézségeknek.
[00:16:13]Tehát olyan megszorításokat, mint amilyeneket például Iránban látunk most az energiafölhasználással kapcsolatban.
[00:16:23]Tehát ezek olyan jelek lennének, amik arra utalnak, hogy Oroszország gazdaságilag meggyengült.
[00:16:27]Ezek az absztrakt gazdasági mutatók, én ezekkhez kapcsolatban egy kicsit szkeptikus vagyok.
[00:16:33]Tehát ez az első dolog, ez a gazdasági, ami a gazdasági kérdést illeti.
[00:16:38]Arról nem is beszélve, és ezt is elmondták egy milliószor, még egy gondolatit, hogy a a fájdalomtűlési küszöbe Oroszországnak ezen a téren nyilvánvalóan sokkal nagyobb, mint mint a nyugati államoknak.
[00:16:49]Tehát ne magunkat vegyük mérceként.
[00:16:51]Ami a politikai kérdést illeti, hogy sikerült beindítani Oroszországban is egy ilyen egy ilyen narratívát, egy ilyen diskurzóst egy európai háború lehetőséggel kapcsolatban.
[00:17:02]Ez engem kísértetiesen emlékeztet a a az augusztusi ágyúra, hogy Barbara Tochman könyvét könyvének a címét idézzem az első világháború előestéjére.
[00:17:12]Akkor is volt egy ilyen felfokozott háborús hangulat.
[00:17:19]Ezek ezek a feszültségek megvoltak a különböző országok között.
[00:17:21]Az a fajta belpolitikai kalkulus például a briteknél, hogyha ha nem lépünk, akkor akkor a belpolitikai egyensúly omlik össze, hogy kormányok bukhatnak meg, vagy valami ilyesmi.
[00:17:33]És gyakorlatilag így tört az első világháború.
[00:17:35]Senki nem, senkinek, senki nem azzal, azzal ment a munka, vette az aktatáskáját meg a szendvicset, és nem avval ment a munkába, hogy na most reggel 8 és 10 között kirobbantam az első világháborút.
[00:17:47]Ezek a dinamikák megtörténhetnek, és ez visszakapcsol minket ahhoz, ami amiről az előbb beszéltünk a Baltikum a Baltikum kontextusában.
[00:17:56]Sokszor a egy ilyen egy ilyen kis trigger, mint amilyen megtörtént ott Szerbia és Magyarország között, beindíthat egy olyan folyamatot, ami ami aztán tovább gyűrűzzük, és a a és egyre több játékos szív magába egész egyszerűen, mert különböző belpolitikai nyomások miatt ezek az országok nem tudnak, vagy vagy külpolitikai, vagy katonai megfontolások miatt nem tudnak nem lépni.
[00:18:18]Nem tudnak nem lépni.
[00:18:18]kényt abban a pillanatban, hogy a folyamat beindul, kénytelen vagy lépni, és egy ilyen kényszerpályára kerülhet az egész kontinens.
[00:18:25]Tehát ez ez egy olyan dolog, amire érdemes lenne odafigyelni.
[00:18:27]És az, hogy már Oroszországban is beindult ez a dinamika, az egy nagyon aggasztó dolog.
[00:18:34]Hadd folytassam akkor Európával ugye amerikai döntés alapján vonnak ki Németországból amerikai katonákat.
[00:18:38]Itt az elmúlt hétnek ez volt az egyik híre.
[00:18:42]Most itt a mennyiségekkel nem is foglalkoznék, de először 5000 katonát, talán utána 36000 katonát vonnának kit.
[00:18:49]Teh az a végleges szám, ha jól tudom.
[00:18:51]Egyrészt ezzel a hírrel kapcsolatban megjelent az, hogy Lengyelország szívesen látná őket a területükön.
[00:18:56]Elképzelhetőnek tartod-e azt, hogy egy átcsoportosítás történjen mondjuk Németországban, Lengyelországba?
[00:19:00]A másik kérdésem pedig az, hogy hogyan hat ez a NATO nyugat-európai szövetségi rendszerére akár katonai szempontból is, illetve politikai szempontból, mert ez egy üzenet akár Oroszország számára is, hogyha egy ilyen lépés megtörténik.
[00:19:18]Köszönöm szépen a kérdést, Rita.
[00:19:18]Én talán a végéről kezdeném.
[00:19:20]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy a NATO nem csak egy katonai szövetség.
[00:19:24]Tehát nem arról szól a dolog, hogyha az oroszok kit kilőnek egy vadászpatront Romániára, akkor most az egész NATO idejön.
[00:19:32]Tehát mielőtt ez megtörténik, van egy politikai szövetség is.
[00:19:34]Tehát ez egy katonai szövetség, amit körülvesz egy politikai burok.
[00:19:37]És mi igen gyakran elfelejtkezünk erről a dologról.
[00:19:40]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy mikor az Egyesült Államok az iráni háború kontextusában a szövetségeseinek a a segítségét kérte, akkor nem feltétlenül materiális segítségről volt szó.
[00:19:52]Arról elsősorban politikai támogatásról volt szó, és utána pedig a a légtér használatáról, az amerikai repülőtel, katonai létesítmények használatáról Európában.
[00:20:02]Tehát ezeket a dolgokat várta el Európa Európától vagy az európai NATO-tól az Egyesült Államok.
[00:20:07]És ezt mutatták be úgy az európai demagógok, hogy hát az Egyesült Államok bele akar minket rántani a háborúba Iránnal, meg nem hagyjuk, hogy a fiaink meghalljanak ott Iránban amerikai érdekek miatt.
[00:20:17]Ez ez minden szép és jó.
[00:20:19]Itt van egy politikai szövetség, és ha nem nem vagy képes, nem vagy hajlandó, vagy nem vagy képes anyagi támogatást nyújtani, ez nem ment téged föl a politikai támogatásnak a kötelezettsége alul.
[00:20:29]Mert ha nem fogod politikailag támogatni az Egyesült Államokat Iránnal szemben, akkor legközelebb az Egyesült Államok se fog téged támogatni.
[00:20:37]politikailag Oroszországgal szemben.
[00:20:39]És ne legyünk meglep, hogyha majd olyan döntések születnek a jövőben, amiket Trumpnak a Putytin imádatával fognak magyarázni.
[00:20:47]Nem, itt arról van szó, hogy ha ha te politikailag nem segítesz rajtam, akkor én se fogok politikailag segíteni rajta.
[00:20:53]Tehát ez ami a a NATO-nak a politikai részét illeti, ami a katonai részét illeti, tehát tisztában kell lenni avval, hogy a a jelenlegi csapatelhelyezések, mondjuk úgy, vagy a ahova diszlokálták ezeket az amerikai csapatokat még a hidegháború kezdetén, ez a hidegháború valóságát tükrözte, mikor a a határ a két világ között ott húzódott Németország közepén, ott a Fuldarésben, és ott állomásoztak az amerikai csapatok.
[00:21:19]Miért?
[00:21:19]azért, hogy egyfajta hitelt adjanak az amerikai elrettentésnek.
[00:21:23]Tehát avval, hogy amerikai csapatok halnak meg egy orosz támadás, egy szovjet támadás kezdeti perceiben, evvel gyakorlatilag Amerika Amerika jövője oda van láncolva, mondjuk úgy, Európa jövőjéhez, és ezt tette hihetővé ezt a NATO szövetséget.
[00:21:37]Most a jelenlegi határok nem Németország közepén húzódnak, hanem hol húzódnak?
[00:21:42]a Baltikum, Lengyelországban satöbbi.
[00:21:46]Tehát a katonai logika azt mondaná, hogy a német azér az amerikai csapatokat Németországból már régóta oda kell oda kellett volna diszlokálni, hogy miért maradtak meg mégis Németországban, mert sokkal kellemesebb Németországban szolgálni, mint Lengyelországban, vagy tudom én Romániában, vagy valami ilyesmi.
[00:22:01]Tehát nyilvánvaló, hogy ha ha bármelyikinket megkérdeznék, hogy hol szeretnénk nagykövetek lenni, Bukarestben vagy Berlinben, valószínűleg Berlint választanánk.
[00:22:10]Tehát az amerikai katonák is így gondolkodnak.
[00:22:13]Arról, azon kívül fölépítettek repülőteleket, kórházakat, létesítményeket.
[00:22:16]Tehát ezeket nem nem könnyű és nem olcsó elmozdítani.
[00:22:19]Viszont ha a stratégiai a katonai megfontolást nézzük, akkor már rég disznokálni kellett volna ezeket a csapatokat Romániába, Ukrajnába, Romániába, Lengyelországba, vagy a Baltikumba.
[00:22:31]És most ez a jelenlegi válság, ez remek apropót nyújt arra, hogy egy politikailag is üssön a Trump adminisztráció a német a német kancelláron, és végre megép meglépi ezt a lépést, amit már régóta meg kellett volna lépni.
[00:22:50]Akkor a te véleményed szerint ez egy átcsoportosítás lehet igazából, mert azért kérdezem így, mert ugye a szalagcímekben úgy jelenik meg, hogy kivonják a csapatokat, és hát az elemzéseknek egy része arról szól, hogy na ez is a jele annak, hogy Trump nem NATO elkötelezett, nem elkötelezett abban, hogy Európa védelmét Amerika bármilyen módon biztosítsa.
[00:23:12]Én úgy gondolom, hogy Trump teljesen elkötelezett Trump mellett, és utána Trump teljesen elkötelezett az Egyesült Államok érdeke mellett.
[00:23:18]És most föltevődik a kérdés, hogy mi szolgálja jobban az Egyesült Államok érdekeit.
[00:23:21]Az, hogy legyen egy ilyen egy ilyen papírszövetség, mint a NATO, amelyik papíron létezik, de látjuk azt, hogy gyakorlatban az égvilágon semmit nem ért mint szövetség az Egyesült Államok számára.
[00:23:33]Az égvilágon semmilyen hasznot nem húz, azon kívül, hogy bele tudja rántani az Egyesült Államokat egy teljesen egy fölösleges háborúba Oroszországgal.
[00:23:39]Tehát most nyilvánvaló egy nagyon szélsőséges álláspontot álláspontnak adtam itt hangot.
[00:23:44]Nagyon sokan úgy gondolják az Egyesült Államokban, hogy az Egyesült Államok érdekeit sokkal jobban szolgálná az, hogyha az Egyesült Államok megerősítené a bilaterális kapcsolatait Lengyelországgal, a Baltikummal, Finnországgal, talán Romániával, ezekkel az ütköző államokkal.
[00:24:00]Tehát evvel el tudná írni azt a célját, hogy Oroszországot gyakorlatilag kirekeszti, vagy megállítja az egy az orosz befolyásnak az előrehaladását.
[00:24:10]És ugyanakkor ezekkel a befektetésekkel eléri azt, hogy olyan stabil szövetségeseket kap, akik akik tényleg a segítségére sietnek, hogyha Amerikának szüksége van, például repülőgép, repülőtterk használatában és egyéb dolgokban is.
[00:24:24]És nem véletlen, hogy hallottuk talán az ész vagy a Litván hadi minisztert valamilyen olyasmi kijelentést tett, hogy hajlandó, hogy az ország hajlandó segíteni az Egyesült Államoknak ott a hormoziszoros környéke.
[00:24:39]Ez pont ezeknek a kialakuló bilaterális kapcsolatoknak a a kezdete.
[00:24:41]Mondjuk úgy, a NATO nem fog fölosztani, emiatt nem kell aggódni, de az amerikaiak jelentős mértékben vissza fogják srófolni a a az elvárásaikat, az elkötelezettségüket a a szövetség egésze iránt, és amit fogunk látni egyfajta megerősítését a a bilaterális biztonsági szerződéseknek, amiket hát, hogy hogy egyszerűen fejezzem ki magam, Amerikának Izraelk izraelekre van szüksége a világ különböző pontjain a távolkeleten.
[00:25:10]Európában is izraelekre van szüksége, és nem nem ezekre a a papírfikciókra, amik már gyakorlatilag teljesen elvesztették a létjogosultságukat, és a riói szerződés sorsára fognak jutni előbb-utóbb.
[00:25:22]Az Európai Unió magas tisztviselői Jerevánban találkoztak örmény magasrangú tisztviselőkkel és politikusokkal, és egy védelmi megállapodásról is lehetett hallani ennek a kapcsán, aminek a részleteit még nem teljesen ismerjük.
[00:25:36]Hogyan értékeled ezt a szituációt?
[00:25:36]Mert egy kicsit úgy tűnik, mintogyha Oroszországot most ebből a tehát innen is oldalba böknék, úgymond a Kaukázus oldaláról.
[00:25:49]Hát először is tisztábban kell lenni avval, hogy van egy nagyon hosszú kapcsolata a az örmény keresztény királyság és a nyugat-európai frankok között, mondjuk úgy, tehát a régi európai királyságok között még a keresztes háborúk idejére visszamenőleg ezek a kapcsolatok megvoltak a 10 a 20.
[00:26:07]század elején is volt az örmény népirtás, nagyon sok menekült Franciaországban menekült, megy ott van talán a legnagyobb örmény diaszpóra ott is, meg az Egyesült Államokban is.
[00:26:17]Néhány örményénekesnek a nevét talán föltudjuk, és Sarlazna Vor is például egy ilyen egy ilyen örménycsaládból származik.
[00:26:24]Tehát vannak ezek a ezek a kapcsolatok.
[00:26:26]Ez az egyik dolog.
[00:26:26]A másik dolog az, hogy Örményország, egy sziget egy olyan ö négy olyan ellenséges országnak, vagy talán öt olyan ellenséges országnak a vonzerejében, ami amiből három vagy talán talán talán mind a három olyan birodalom, ami valamikor birtokolta Örményországot, vagy Örményországnak a különböző részeit.
[00:26:48]Gondolok itt a a az oszmán birodalomra, az orosz birodalomra, meg a perzsa birodalomra.
[00:26:52]Tehát ez ennek a három birodalomnak a a vonzásában vergődik mondjuk úgy örményország.
[00:26:57]És ha egyetlen egy dologban össze össze egyetért ez a három birodalom plusz Azerbajdzsán, az az, hogy az utolsó dolog, amit látni szeretnének, az egy nyugati nyugati sziget ott közöttük.
[00:27:08]Egy nyugati sziget ott közöttük.
[00:27:10]Tehát ami az energiát illeti, Törökország energiát meg kereskedelmet, Törökország szeretné némiképp rendezni a kapcsolatai törményországgal, hogy kiterjesze jobban a befolyását erre a régióra.
[00:27:22]Örményország egy hagyományos iráni szövetséges, egy régi és elveszett orosz szövetséges.
[00:27:26]Az energiájuknak a dön hatalmas hányada Oroszországból érkezik.
[00:27:32]Tehát ez mind ez a reál politika.
[00:27:32]Az, hogy vannak kulturális meg történelmi kapcsolatok, az egy dolog.
[00:27:36]A geopolitika gyakorlatilag egy egy börtönbe zárta Örményországot.
[00:27:41]És én nem vagyok benne biztos, hogy ezek a ezek az irányok ez az francia irány hosszú távon kiszolgálná, kiszolgálná Örményország érdekeit.
[00:27:52]Én úgy gondolom, hogy Örményországnak bármilyen fájdalmas is ezt beismerni, elsősorban Oroszországra kéne számítania.
[00:27:58]Két keresztény hatalom ebben a vagy játék két keresztény játékos ebben a térségben.
[00:28:05]Az egyetlen olyan regionális hatalom, amelyik képes lenne megvédeni Örményországot.
[00:28:09]A a franciák mit tudnak tenni, vagy Európa mit tud tenni ebben a ezen a téren, én én nem látom.
[00:28:17]És azt gondolom eléggé egyértelmű, hogy Oroszország nem fogja eltűrni azt, hogy a Kaukázusban legyen egy ilyen ilyen NATO tag, vagy egy vagy egy vagy egy EU tag, vagy valami ilyesmi.
[00:28:26]Ezt láttuk már már Georgia esetében is.
[00:28:29]Tehát ha növekedni fog ez a ez a francia befolyás, én nem tartom kizártnak, hogy fogunk látni egy orosz egy orosz akciót ez ellen a befolyásol befolyás ellen, talán Iránnal együtt, talán Azerbajdzsánnal együtt, vagy külön mindenféle variáció elképzelhető.
[00:28:45]Egy dolog biztos.
[00:28:48]Örményországot körülveszi ez a ez a kaukázusiant, és és meg fogják folytani ezt a nyugati nyugati irányát mindenképpen.
[00:28:59]Közelkelet.
[00:28:59]Akkor hadd kérdezzelek arról, hogy hol van a béke, merre van a béke, mennyire messze van a béke Irán, Amerika és Izrael között.
[00:29:06]Ugye itt az elmúlt napokban talán május 6-a környékén volt Donald Trumpnak egy olyan kijelentése, miszerint karnyújtásnyira van a béke, és beszéltem éppen akkor szakértőkkel, ők is azt mondták, hogy hát itt délutánra akár valami fordulat is történhet, ez a fordulat elmaradt.
[00:29:24]Mit tudsz te elmondani erről a jelenlegi helyzetről?
[00:29:26]Mi történik most egyáltalán?
[00:29:30]Hát én úgy gondolom, hogy látunk itt párhuzamos folyamatokat.
[00:29:31]Után tegyük félre Trump elnöknek a nyilatkozatait, mert erről már rengeteget beszéltünk, hogy mennyire nem érdemes evvel foglalkozni, mennyire nem érdemes a taktikai szinten ezt értelmezni, ami teljesen egyértelmű, hogy Trump Trump elnök vagy a Trump adminisztráció taktikai szinten teljesen kiszámíthatatlan.
[00:29:47]Ugyanakkor a stratégiájuk nagyon-nagyon konzekvens.
[00:29:49]A stratégiája az Egyesült Államoknak vagy Trumpnak a személyes stratégiai gondolkodása Iránnal kapcsolatban nem változott évtizedek óta.
[00:29:57]A Trump adminisztrációnak a gondolkodása Iránnal kapcsolatban nem változott, amióta van Trump adminisztráció, és ebbe az irányba haladnak.
[00:30:05]Tehát mit látunk?
[00:30:05]Látunk itt párhuzamos erőfeszítéseket.
[00:30:07]Az egyik a legf és talán a legfontosabb ez a gazdasági blokkád, amelyik ir egyrészt Iránt folytogatja, másrészt az Egyesült Államok egy egyfajta eszközként, a nyomásgyakorlás eszközeként használja föl Kína és egyéb hatalmak ellen is.
[00:30:22]Tehát ez is ez is egy külön külön érdekessége a dolognak, hogy mind a két játékos úgy iránt, mint az Egyesült Államok mesterien kezeli ezt a lezárást, és nem feltétlenül a másik fél ellen.
[00:30:33]Tehát sokszor ezeknek a manipulációknak a célpontja nem a környék államai, hanem a távolabbi hatalmak, India, Kína, Pakisztán, esetleg Európa.
[00:30:41]És evvel is, evvel is számolni kell.
[00:30:44]Tehát az egyik a blokád, a másik, evvel párhuz párhuzamosan vannak van ez a szabadság hadművelet.
[00:30:53]Az Egyesült Államok, a Trump adminisztráció, ahogy azt megjósoltam előre, lezárta a háborúnak az első szakaszát egy ilyen politikai fikcióval.
[00:31:01]Azt mondták, ez a háború végetért most.
[00:31:03]vagy ez a katonai akció végetért, soha nem ismerték el háborúnak.
[00:31:05]És akkor most jön a tárgyalásoknak a szakasza, és közben elindítottak egy másik katonai akciót, amit úgy hívnak, hogy ez a szabadságció a hormuzi blokád áttörésére tulajdonképpen.
[00:31:16]Tehát nevezzük néven a dolgot.
[00:31:18]Tehát a humanitárius akciónak a célja az, hogy bebizonyítsák Iránnak a saját gyengeségét, és hogy megallázzák Iránt, és evvel arra provokálják esetleg, hogy Irán újraindítsa ezt a háborút tulajdonképpen.
[00:31:31]Tehát hogyha Irán ne egy általános támadást indít az Egyesült Államok és a szövetségesei ellen, láttuk ezt a támadást az emérségek ellen néhány nappal ezelőtt, meg talán két nappal ezelőtt, meg Omán ellen.
[00:31:42]Láttuk ma tegnap meg a ma hajnalban ezt a tengeri harcot ott a három amerikai romboló ellen.
[00:31:50]Tehát az én megér megérzésem azt, hogy az Egyesült Államok megpróbálja evvel a szabadságakcióval provokálni Iránt, hogy Irán nyúljon először a revolverért, mondjuk ugye és akkor ez legitimációt ad az Egyesült Államoknak arra, hogy újra beindítsa teljes gőzerővel a háborút.
[00:32:04]És akkor ez a második vektor.
[00:32:06]És a harmadik vektor pedig a a diplomáciai csatorna, ahol én biztos vagyok benne, hogy Trump nagyon örülne neki, hogyha diplomáciai úton el tudná érni az összes célját.
[00:32:15]Én erre sok lehetőséget nem látok, és ezért valószínűleg a jelenlegi helyzet tovább fog folytatódni, és Trump pedig tovább fogja manipulálni ezekkel a Jópofa kijelentéseivel, meg ezekkel a diplomáciai sakhúzásokkal.
[00:32:29]Gyakorlatilag mi a céli ezekkel a dolgokkal?
[00:32:33]manipulálni az energiaárakat meg a közvéleményt.
[00:32:34]Ennyi az egész.
[00:32:34]Azt csugálni, hogy végetért a háború, nem keveredett bele egy végtelenített háborúba, annak ellenére, hogy benne van egy végtelenített háborúba, de a fikciót megpróbálja fenntartani, az olajárakat megpróbálja lenyomni.
[00:32:48]Látjuk, hogy minden ilyen nyilatkozata Trumpnak az 10 dollárral visszaesnek az olajárak, és gyakorlatilag ez így fog folytatódni, ameddig ameddig nem nem sikerül megtörnie Iránnak az erejét, vagy ameddig az Egyesült Államok már nem tudja belső politikai okok miatt folytatni ezt a háborút.
[00:33:04]Tehát én így látom ezt a dolgot.
[00:33:06]Ez sokkals-sokkal kevésbé elegáns magyarázat és sokkal hosszabb és összetettebb magyarázat, mint az, amit általában szeretnek hallani.
[00:33:14]A a az átlagember szeret hallani, hogy hát Trump megbolondult, meg Trump benézte, meg mind.
[00:33:19]Ezek nem magyarázatok, ezek kifogások.
[00:33:20]Ezek kifogások arra, hogy miért nem miért nem miért nem ülünk le, és miért nem elemezzük ki komolyan azt, amit látunk.
[00:33:27]Trump nem őrült meg.
[00:33:27]Trump nem nézte be a dolgokat.
[00:33:29]Itt van egy adminisztráció, itt nem egy emberről van szó.
[00:33:31]Van egy hatalmas apparátus, amelyik amelyik ezt a döntéshozatalt görgeti előre különböző érdekek alapján.
[00:33:40]Az elnöknek nyilván való, hogy van egy bizonyos súlya, de nem, ő egyedül nem dönt semmiről.
[00:33:43]Tulajdonképpen egy kollektív döntés húz hozzatal van úgy Amerikában, mint Iránban.
[00:33:47]És és ez ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy megpróbáljuk megérteni és megmagyarázni azt, hogy mi az, amit látunk.
[00:33:57]Iránnal kapcsolatban hadd kérdezzek, aztán pedig majd a nagyobb hatásokról hatásairól ennek a háborúnak.
[00:34:00]Említettel itt az emirátusok elleni támadást, és ezzel kapcsolatosan úgy tűnt a sajtóból kiindulva, hogy Iránon belül is van egyfajta különbözőség.
[00:34:10]Ugye Pezeski volt, aki őrültségnek nevezte, illetve le is ült, ha jól tudom, Hameneivel, hogy megbeszéljék azt, hogy hasonlók az következő időszakban ne történjenek.
[00:34:23]De akkor itt át is adom neked a szót, mert ugye a magyar médiában ilyen elég ilyen apró hírek jelennek meg ezekkel a belső állapotokkal kapcsolatban.
[00:34:31]Mit lehet tudni arról, hogy mennyire egységes egyébként az iráni vezetés és egyáltalán ki vezeti Iránt?
[00:34:37]Arról egyszer már beszéltünk, hogy Pezeskien nem hiába van életben, vagy nem véletlen, hogy életben maradt.
[00:34:44]Mi mit gondolsz most erről?
[00:34:46]Hát ezek ilyen ideiglenes dolgok, mondjuk úgy per mondjuk úgy, hogy per pillanat életben van.
[00:34:53]Tehát én itt két két olvasatot javasolnék.
[00:34:55]Az egyik olvasat az, hogy egy ilyen kicsit konteós olvasat, ezt szeretném levenni az asztalról, hogy még azt se tartom kizártnak, hogy amit láttunk, ez csak egy csak egy színjáték, hogy a a az iráni vezetés sokkal kevésbé megosztott, mint amilyennek gondoljuk.
[00:35:08]És ezt a jó rendőr j rossz rossz rendőr játékot játsszák, hogy megpróbálják tacsra játszani az amerikaiakat és megpróbálják kihúzni az időt.
[00:35:15]Az amerikaiak tárgyalnak a jó rendőrrel, igaz?
[00:35:19]aki megígér mindenfélét, aztán hazamegy, és a rossz rendőr azt mondja, hogy nem, nem fogadok el semmit, és akkor újra kezdődik az egész ciklus.
[00:35:25]Tehát van egy ilyen olvasat is, ez az egyik olvasat.
[00:35:27]A másik olvasat pedig az, hogy azok az állítások, hogy mennyire sikertelen volt ennek a támadásnak az a szakasza, ami le akarta fejezni az iráni vezetést, az hülyeség.
[00:35:37]Tehát látjuk azt, hogy volt egy nagyon koherens, nagyon rendezetten működő és rendezett folyamatok alapján működő iráni vezetés, amit több évtized alatt építettek ki.
[00:35:49]Volt egy három oszlopon álló hatalmi struktúra.
[00:35:53]Az egyik volt a forradalmi gárda, a másik a a hivatalos államparátus, mondjuk, vagy a vagy a klerikális államparátus, és a harmadik volt a hivatalos államparátus, a parlament satöbbi, ami adott bizonyos képviseleti legitimitást is az iráni rezsimnek.
[00:36:06]Ez ez ez egy nagyon stabil és nagyon három oszlopon álló ilyen görög templomtető volt, mondjuk úgy.
[00:36:16]És ezt sikerült összetörni.
[00:36:16]Tehát avval, hogy a az izraeli támadások lefejezték az iráni vezetést, avval kreálták ezt a káoszt az iráni vezetésen belül.
[00:36:25]Tehát ez a másik olvasat.
[00:36:25]Meg szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ez nem egy két különböző olvasat van, hogy van egy valós káosz a rendszeren belül.
[00:36:33]Látjuk, hogy a reverendák nagyjából eltűntek, vagy vagy el vannak dugva, mondjuk úgy.
[00:36:36]Maradtak öltönyök és maradtak egyenruhák.
[00:36:41]Az egy az ellen a szembenállás nem feltétlenül az öltönyök és az egyenruhák között van, hanem ezek között a táborok között is.
[00:36:48]Tehát van egy ilyen átjárás a táborok között.
[00:36:50]Hallottunk olyan hangokat néhány nappal ezelőtt, hogy a a radikálisok irántban már avval fenyegetőztek, hogy likvidálják a azokat, akik engedékenyebb politikát mutatnak az Egyesült Államok felé.
[00:37:01]És látjuk például a tegnap előtti támadásból Ommán ellen, hogy hogy nem teljesen ellenőrzik a az összes az összes fegyvert irántban a a politikai és a katonai vezetés.
[00:37:13]Ez egy tévedés volt valószínűleg ez az Omán elleni támadás.
[00:37:17]Tehát ez a két olvasat van, hogy melyik olvasat valós, és melyik áll közelebb a valósághoz, ez ezt nem tudjuk.
[00:37:24]Nem vagyok benne biztos, hogy a nyugati hírszerzések vagy az izraeli hírszerzés tudja pontosan, mi történik a két országon belül, de én azt javasolom, hogy mind a két lehetőséget tartsuk szem előtt.
[00:37:36]Az egyik az, hogy látunk egy egy fejetlen tyúkot rohangálni.
[00:37:37]A másik pedig az, hogy látunk itt egy igen-igen kifinomult és igen ravasz játékot a a jó rendőr és a rossz rendőr taktikáját alkalmazva, hogy evvel játsszák tcsra a nyugati diplomáciát.
[00:37:51]Akkor a nagyképre visszatérve ennek a háborúnak Irán ellen és a hormozi szoros körüli konfliktusnak milyen nagyobb hatásai lehetnek?
[00:38:00]Gondolok arra, hogy Délkelet-Ázsiában egészen komoly megszorítások vannak, ugye már a társadalom alsóbb rétegei szintjén is, mert itt ugye Európában gyakran csak arról beszélnek, hogy majd akkor nyáron nem lehet repülni, amikor majd az európaiak elindulnak nyaralni, de Délkelet-Ázsiában már a légkondit sem lehet bekapcsolni, nincs egyáltalán üzemanyag a benzinkutakon, tehát sokkal súlyosabb problémák jelentkeznek, mint amit egyelőre itt Európában tapasztalunk.
[00:38:25]Tehát az a kérdésem, hogy mire számítasz, ez a jelenlegi helyzet, főleg, ha elhúzódik, főleg, hogyha nem 60 valahány napos lesz, hanem 70, 8090 valahány napos konfliktus, akkor mennyire destabilizálhatja akár a délkelet-ázsiai régiót?
[00:38:41]Mit jelent ez Afrika számára?
[00:38:43]Ugye van, aki azt jósolja, úgymond, hogy egy nagyobb migrációs hullám következhet be több áttételes következményeken keresztül.
[00:38:52]Tehát te mire gondolsz, vagy vagy mit mit látsz ezekben a hatásokban?
[00:38:58]Hát talán avval kezdeném, hogy szeretnék valami gonoszat mondani, hogy fenntartsam a nézőinknek az érdeklődését.
[00:39:02]Hát én úgy gondolom, hogyha valaki ennyire szenved ettől a ettől a helyzettől, akkor miért nem tesz valamit az ügy érdekében?
[00:39:07]Tehát hallottunk már ilyen zörgéseket mondjuk Dél-Korea részéről, hogy miután támadás érte az egyik dél-koreai hajót, akkor azt mondták, hogy lehet, hogy csapatokat pontosabban haditengerészeti egységeket fognak küldeni a Közelkeletre.
[00:39:19]Láttuk, hogy ez nem következett be.
[00:39:21]És én csak ezt tudom mondani úgy, Pakisztánnal, mint Kínával, mint Dél-Koreával, mint Fülöpszigetekkel, meg egyéb játékosokkal kapcsolatban, hogyha ennyire fáj nekikek, akkor tegyenek valamit az ügy érdekében.
[00:39:32]Ha nem tesznek semmit, akkor úgy látszik, hogy nem fáj nekik eléggé.
[00:39:36]Tehát ez a gonosz dolog, amit akartam mondani.
[00:39:37]Most komolyra fordítva a szót, a legnagyobb kárvalotja mondjuk ugye ennek a dolognak, vagy a leg a a az a hatalom, amelyik a leginkább érzi ennek a háborúnak a gazdasági hatásait a az öböl öböl országain kívül, tehát most kiveszem a kosárból iránt és a a az öböl környéki országokat, az Kína teljesen egyértelműen.
[00:39:57]Tehát Kína nyers nyers kőolaj ellátásának az 56%-a innen érkezik.
[00:40:04]Iránból ennek egy kis része, a nagyobb része az arab államokban.
[00:40:06]És az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy orosz, bocsánat, egy egy amerikai iráni koprodukció együttműködés elvágja Kínát a benzinkútjától.
[00:40:16]Tehát Kínának volt egy benzinkútja Venezuelában, az most már csak az amerikaiaknak ad el benzint.
[00:40:23]Kínának volt egy nagyon fontos benzinkútja, amit nagy mértékben ellenőrizett eddig a háborúig ott a Perzóböl környékén.
[00:40:28]Ez most le van zárva, most ott Kína nem tud tankolni.
[00:40:32]Tehát ez talán a legnagyobb hatása, amivel tisztábban kell lenni.
[00:40:34]Kína szerencséjére sikerült képezni egy nagyon komoly stratégiai kőolaj tartalékot.
[00:40:40]A kérdés az, hogy meddig meddig tart ez a kőolajtartalék?
[00:40:41]56% tehát vetítsük ki ezt a saját háztartásunkra, hogyha hirtelen a a havi benzinmennyiségnek csak a felét tudnánk tankolni valamilyen korlátozás miatt, valószínűleg az életformánk megérezni.
[00:40:57]És ez igaz igaz Kínára is.
[00:40:57]Tehát Kína az egyik ilyen játékos.
[00:40:59]Japán egy másik ilyen játékos.
[00:41:01]Japán szempontjából ez még olyan szinten is terhet jelent, hogy Japán eddig nem vásárolt orosz kőolajat, most talán föloldják ezeket a szankciókat, és hasonló hatások érhetik a a többi távolkeleti országot is, és bizonyos szinten Európát is.
[00:41:16]De kőolajon kívül vannak más termékek is, amik a Perzolből környékéről a világ különböző pontjaira érkeznek.
[00:41:24]Sokat beszélünk a műtrágyáról, beszéltünk arról is, hogy műtrá nincsenek stratégiai műtrágyatalékok, vannak stratégiai kőolajtartalékok a különböző országokban, nincsenek stratégiai műtrágyatalékok, és ez egy olyan válságot okozhat, mint az orosz-ukrán háborúnak a kitörése.
[00:41:42]Az is kreált egy ilyen műtrágya éséget, akkor talán vannak van, aki van, aki még emlékszik rá, de ezeken túl vannak olyan dolgok is, mint például hélium.
[00:41:49]Tehát a hélium egy olyan egy olyan gáz, amit például a félvezetők gyártásánál használnak.
[00:41:56]És az egyik forrása ennek az egyik legfontosabb forrása a héliumgáznak az például az az ott van a perzsa ebből környékén.
[00:42:02]És például Tajwan szempontjából a taiwani meg a kínai meg a japán félvezetőgyártás szempontjából ez a kiesés egy drámai drámai hatásai lehetnek ennek a kiesésnek.
[00:42:13]És én elkészítettem egy ilyen skálát, hogy mik azok az országok, amik a leg legérintettebbek ö ezáltal a blokád által.
[00:42:21]És evvel kapcsolatban majd meg fog jelenni egy elemzésem a szombati magyar nemzetben.
[00:42:29]Talán érdemes elolvasni, és akkor megértjük azt, hogy ennek a blokkádnak a célpontjai, vannak másodlagos célpontjai is.
[00:42:35]Tehát én egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy az Egyesült Államok kihasználta ezt a helyzetet.
[00:42:39]Én nem állítom azt, hogy volt egy szándékos tervezés, hogy azért indították el az iráni háborút, hogy evvel nyomást gyakoroljanak Kína kőolajgazdaság ellátására.
[00:42:49]De ugyanakkor, ha már kialakult egy helyzet, az Egyesült Államok ezt most kihasználja, hogy nyomást gyakoroljon a különböző játékosokra.
[00:42:56]És hogyha majd szépen lassan meg fog nyílni a hormózi szoros, akkor valószínűleg Amerika fogja diktálni azt, hogy ki kap, mikor kap, mennyit kap, és evvel tovább fogják gyakorolni ezt a befolyásukat.
[00:43:07]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést Robert Szikásztelnek és a figyelmet is a nézőinknek, hallgatóinknak.
[00:43:11]Hogyha szeretnének értesülni a friss feltöltésekről, érdemes feliratkozni a Magyar Nemzeti YouTube csatornájára.
[00:43:18]Nagyon szépen köszönöm, Robert.
[00:43:20]Köszönöm szépen a viszontlátásra.