Magyar Nemzet 43:55

Putyin már a háború végét vizionálja – Front Robert C. Castellel

közélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Putyin már a háború végét vizionálja – Front Robert C. Castellel
tl;dr
  • Putyin háború végi kijelentésének két olvasata van: nyugati értelmezés szerint gazdasági okokból hajlik a lezárásra, orosz olvasat szerint győzelemmel akarja befejezni.
  • Három párhuzamos fejlemény utal a háború lezárásának lehetőségére: belső adminisztratív egyeztetések a kölcsönös „győzelem” keretezéséről, Trump békeígéretei, és Oroszország újrainduló aranytartalék-felvásárlásai.
  • Castel nem osztja a nyugati optimizmust, szerinte Putyin kijelentése akár azt is jelentheti, hogy Oroszország győzelemig folytatja a háborút.
  • Trump pekingi látogatása 10 év után az első amerikai elnöki út, a vámháború tűzszünetének megerősítése és amerikai üzleti lehetőségek megnyitása a cél.
  • A találkozón egyetértés van a Hormuzi-szoros ügyében, de nézeteltérés Kína nukleáris programjáról, a mesterséges intelligenciáról, Iránról és Tajvanról.
  • Kína és az USA egyaránt hátrányos helyzetbe került az iráni háború miatt: Kína olajimportjának 56%-a blokád alatt van, míg az USA presztízsveszteséget szenvedett és szövetségesei is károkat szenvedtek.
  • Zaluzsnij tábornok szerint elmosódnak a front és hátország határai; Castel szerint ez a drónok tömeges alkalmazásának következménye, és mindkét országban nőhet a társadalmi feszültség.
  • A Kárpátalját ért orosz támadás nem etnikai alapú, hanem az ukrán energiarendszer elleni rendszerszintű csapás része.
  • Az antiballisztikus koalíció technikailag és iparilag problémás: a támadásé az előny, Európa gyártókapacitása elégtelen, és Ukrajnának nincs ideje kivárni a fejlesztéseket.
  • Egy NATO-gyakorlaton ukrán drónkezelők sorra legyőzték a svéd katonákat, ami Castel szerint azt mutatja, a NATO egésze még nem érti a modern drónhadviselést.
  • Oroszország esetleges drónszállításai Iránnak taktikai kellemetlenséget jelentenek, de nem oldják meg Irán stratégiai légvédelmi hiányosságait.
  • Irán rakétakapacitásainak kb. 70%-át visszaszerezte, urándúsító létesítményeit bombázták, de az atomfegyverig hosszú út vezet; Castel szkeptikus az amerikai hírszerzési jelentésekkel kapcsolatban.
  • Szaúd-Arábia titkos támadásokat hajtott végre Irán ellen, amit egyik fél sem vert nagy dobra a közel-keleti „arcmegőrzési” dinamika miatt.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Putyin kijelentése a háború végéről – két olvasat

A beszélgetés apropóját Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése adta, miszerint az orosz-ukrán háború „a végéhez közeledik”. A vendég, Robert C. Castel (a Magyar Nemzet főmunkatársa, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója) szerint ennek a kijelentésnek két alapvető olvasata létezik.

„Az egyik olvasat az, amit hallunk általában nyugati kommentátoroktól, hogy lehet, hogy Putyin is megértette, hogy többé nem... gazdasági problémák meg minden, és most már ő is hajlik arra, hogy ezt a háborút lezárja.” – Robert C. Castel *

A másik, orosz értelmezés szerint Putyin le akarja zárni a háborút, de győzelemmel, nem pedig befagyasztással. Castel hangsúlyozza: egy háborút meg lehet állítani befagyasztással, vagy megnyeréssel – ez két különböző dolog. A kérdés, hogy melyik olvasat a helytálló.

További hírek a béke körül

A beszélgetőpartner három párhuzamos fejleményt említ, amelyeket „egy bográcsba kell tenni” a helyzet megértéséhez:

  1. Belső adminisztratív egyeztetések: Mind az orosz, mind az ukrán adminisztrációban egyre több beszélgetés folyik arról, hogyan lehetne a háborút úgy „keretezni”, hogy mindkét fél azt mondhassa: megnyerte. Ez arcvesztés nélküli lezárást tenne lehetővé.

  2. Trump kijelentései: Donald Trump amerikai elnök ismét azt kommunikálta, hogy a háború nemsokára véget ér. Castel ironikusan megjegyzi, hogy ezt a békét „Trump békének” fogják majd nevezni – de hozzáteszi, hogy ez csak az ő rossz vicce, Trump ilyet nem mondott.

  3. Oroszország gazdasági helyzete: Oroszország 2025 nyara óta először újra elkezdett aranyat és más tartalékokat felvásárolni a nemzetközi piacon. Ez arra utal, hogy az orosz gazdaságnak van „fölösleges pénze”, nem minden garas kell kenyérre, rakétára vagy bombára, hanem be lehet fektetni a hosszú távú stabilitásba is.

„Ez annak a jele, hogy úgy látszik nem minden garas kenyérre kell, vagy rakétára kell, vagy bombára kell, hanem be lehet fektetni az orosz gazdaság hosszútávú stabilitásába is.” – Robert C. Castel *

Castel összességében nem osztja a nyugati médiában tapasztalható optimizmust, és felveti, hogy Putyin kijelentésének lehet egy „teljesen sötét olvasata” is: Oroszország addig folytatja a háborút, amíg le nem zárja – győzelemmel.


A Trump–Hszi találkozó jelentősége

Donald Trump amerikai elnök Pekingbe utazott, ami azért is jelentős, mert az elmúlt 10 évben ő az első amerikai elnök, aki ezt megtette. Castel emlékeztet: az előző elnök, aki kínai vezetőkkel találkozott, szintén Donald Trump volt, 9-10 évvel ezelőtt. A Biden-adminisztráció alatt nem volt enyhülés az amerikai-kínai kapcsolatokban – ez volt az a pont, ahol kontinuitás mutatkozott az első Trump- és a Biden-adminisztráció között: Kínát ellenségként kezelték.

A vámháború és a tűzszünet

2025-ben vámháború robbant ki Kína és az Egyesült Államok között. Ennek az amerikai alkotmánybíróság vetett gátat azzal a döntésével, hogy Trumpnak nincs hatásköre egyoldalúan vámokat kivetni a szenátus jóváhagyása nélkül. Ez jelentősen megerősítette Kína pozícióját. A múlt évben egyfajta „vámtűzszünet” jött létre – mindkét fél egy lépést hátralépett. A mostani találkozó egyik legfontosabb témája ennek a tűzszünetnek a megerősítése, hogy a két szuperhatalom ne okozzon kárt egymásnak és a világnak sem.

Gazdasági témák

Trump magával vitte Kínába Elon Muskot, a Boeing vezérigazgatóját és az Nvidia igazgatóját is. A cél: üzleteket kötni, megnyitni Kínát mint piacot az amerikai ipar és mezőgazdaság (különösen a szójabab) előtt. Trump egyensúlyi helyzetet akar teremteni, hogy a kínai protekcionista gazdaságpolitika által okozott hatalmas deficitet lefaragják.

A Hormuzi-szoros kérdése

Egyetértés van Trump és Hszi között a Hormuzi-szorossal kapcsolatban: mindkét fél elutasítja, hogy Irán átmeneti díjakat szedjen az áthaladó hajóktól.

Nézeteltérések

A nehezebb kérdések közé tartozik:

  • Kína nukleáris programja: Az orosz-amerikai nukleáris enyhülés azért nem vált lehetségessé, mert Kína lett a „harmadik láb”. Kína közeledik az „ezres klubhoz” az atomtöltetek számát illetően. A kérdést már nem lehet bilaterálisan megoldani.

  • Mesterséges intelligencia: Teljesen másképp kezeli egy zárt diktatúra (Kína) és egy nyitott nyugati állam. Castel szemlélteti: reggel beírt egy kínai MI-be egy kérdést a Trump–Hszi találkozóról, és azt a választ kapta, hogy „ez a kompetenciájukon kívül van” – súlyosan cenzúrázott a kínai mesterséges intelligencia.

  • Irán problémája: Bár a probléma egy részében egyetértenek, a megoldásban valószínűleg nem.

  • Tajvan: Hszi szeretné, ha Trump leállítaná a Tajvan felé irányuló fegyverszállításokat, és kijelentené, hogy nem támogatja Tajvant a kínai újraegyesítési kísérletekkel szemben. Castel szerint ezt a kijelentést Trump nem fogja megadni.

A szimbolika jelentősége

Castel felhívja a figyelmet a protokolláris különbségekre: míg Obamát és Biden külügyminiszterét a kínaiak több alkalommal megalázták (nem volt megfelelő a lépcső, nem várták díszőrséggel), Trumpot „tyúkkal-láccsal” várják – hatalmas díszőrséggel, a kínai alelnök várta a repülőtéren. A Trump-adminisztráció respektje sokkal nagyobb, mint a korábbi elnököké volt.


Kína és Irán – ki van előnyben?

Fekete Rita kérdésére, hogy a Trump–Hszi találkozón ki van inkább alkupozícióban, Castel kifejti: a kép nem fekete-fehér.

Trump hátrányai

  • Trump úgy ment Kínába, hogy nem tudta lezárni az iráni háborút – ez presztízsveszteség.
  • Az iráni háború komoly károkat okozott az USA távol-keleti szövetségeseinek (Japán, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, Indonézia) az energiaválság miatt.
  • Kína negatív befolyásolási kampányt folytat: azt üzeni ezeknek az országoknak, hogy „nézzétek, az amerikai szövetségesetek milyen problémát hozott a fejetekre”. Erről CIA-jelentés is készült.

Kína hátrányai

  • Kína nyersolajimportjának 56%-a blokád alatt van a Hormuzi-szorosban. Irán adja a kínai olajellátás 11-13%-át, a fennmaradó kb. 43% az arab országokból jön.
  • Ez olyan kiesés, amit senki nem tud pótolni. Oroszország szállít ugyan Kínának, de már teljesen más áron, és Kína verseng Indiával, más távol-keleti országokkal és az európaiakkal is az orosz energiáért.
  • Trump odamehet Hszihez azzal az ajánlattal: „Akarsz energiát? Van nekem Venezuelában, van nekem az Egyesült Államokban, gyere, vegyél tőlem.” Ez óriási megaláztatás Kínának.
  • Kína hatalmas, kb. 1,8 milliárd hordónyi olajtartalékot halmozott fel, de ez nagyon hamar elfogyhat, ami drámai befolyással lesz a kínai gazdaságra.
  • Kína sem katonailag, sem diplomáciailag nem volt jelen a Hormuzi-szorosnál – nem tudta megvédeni sem Iránt, sem Szaúd-Arábiát.

„Tehát én azt mondanám, hogy ez az iráni háború igen hátrányosan éri az Egyesült Államokat bizonyos tekintetben Kínával szemben, és igen hátrányosan érinti Kínát az Egyesült Államokkal szemben, úgy gazdasági, mint politikai, mind katonai téren.” – Robert C. Castel *


A front és a hátország elmosódása – Zaluzsnij idézete

Fekete Rita Valerij Zaluzsnij ukrán tábornokot idézi: „Valójában teljesen elmosódnak a határok a front és a hátország között. Az állam teljes területe és sajnos a teljes lakosság is az ellenségeskedés övezetévé válik.”

Castel szerint ez a megállapítás a drónoknak tulajdonítja a jelenséget, ami szerinte „igen hülye megállapítás”, mert a légi hadviselés több mint 100 éve létezik. A drónok sem új találmányok – már az első világháborúban is kísérleteztek velük. Ami most történik, az a drónok tömeges alkalmazása, és mindkét fél előszeretettel támadja a másik hátországát, különösen az energiainfrastruktúrát.

Társadalmi feszültségek

Castel megjegyzi: egyes elemzők szerint Ukrajnában komoly társadalmi feszültségek vannak, és Oroszországban is kezd elindulni az elégedetlenség, mert az inflációs adatokat nem sikerült leszorítani. Putyin népszerűsége csökkent, bár még mindig 60% körül van a nyugati média szerint – de Castel nem tulajdonít nagy jelentőséget ezeknek a közvélemény-kutatásoknak.

Történelmi párhuzam

Castel az első világháborúval von párhuzamot: ez egy „verseny lefelé”, hogy ki zuhan hamarabb. Az első világháború végén nem csak az egyik hadviselő fél társadalma esett szét – Németországban, Oroszországban, az Osztrák-Magyar Monarchiában és az Oszmán Birodalomban is forradalmak törtek ki. Castel nem tartja kizártnak, hogy egy hasonló belső felfordulás mindkét országban bekövetkezhet, ha a háború még sokáig elhúzódik.


A Kárpátalját ért támadás

Május 13-án Oroszország nagyszabású drón- és rakétatámadást indított Ukrajna ellen, amelyben Ungvár is találatot kapott. Fekete Rita kérdésére, hogy van-e konkrét cél a nyugat-ukrajnai régió – ahol sok magyar él – támadása mögött, Castel válasza:

„Én nem gondolom, hogy az oroszok szempontjából az etnikai hozzátartozása a lakosság egy bizonyos százalékának ez egy komoly megfontolás lenne.” – Robert C. Castel *

Az oroszok egy rendszert támadnak, az ukrán energiaellátás egy hálózat, egy rendszer. Bár az ukrán energiagazdaság igen reziliens – Castel korábbi feltételezése, hogy „ez a tél lesz az utolsó tele”, egyelőre nem vált be –, az oroszok ott támadnak, ahol érdemes. Ugyanakkor minél mélyebbre hatolnak Ukrajna légterébe, annál több lehetőséget adnak az ukrán légvédelemnek a drónok lelövésére. Ha vannak célpontok a nyugati országrészben is, azokat előbb-utóbb támadni fogják.


Az antiballisztikus koalíció

Ukrajna európai partnereivel és a NATO-val közösen dolgozik egy „antiballisztikus koalíció” létrehozásán és ballisztikus rakéták elleni rendszerek európai gyártásán. Castel „csupa jó dolgot gondol erről”, de számos problémát lát.

Technikai és ipari akadályok

  • A ballisztikus rakéták terén a támadásé az előny: sokkal olcsóbb építeni egy nehezen lelőhető rakétát, mint védekezni ellene.
  • Ukrajnának évi kb. 2000 Patriot rakétára lenne szüksége. Az amerikai ipar évente 750-et tud legyártani, és ezen Ukrajnának az öbölmenti arab országokkal kell konkurálnia, amelyeknek „annyi pénze van, hogy meg tudják venni az amerikai gyárat és még Ukrajnát is a mellényzsebből”.
  • A világon létező rendszerek közül (izraeli, amerikai, orosz, kínai, dél-koreai, francia-olasz SAMP/T) igazából az izraeli és néhány amerikai rendszer működik bizonyítottan. Az európai SAMP/T teljesítménye „igen vitatott” – repülőgépek, drónok és cirkáló rakéták ellen hatékony, ballisztikus rakéták ellen csak mérsékelten.
  • Az Iszkander rakétáknak megváltoztatták a repülési profilját és csalifintaságokat építettek bele, amiket az európai rendszer már nem tud megfogni.
  • Németország ezért nem a francia-olasz technológiára épített, hanem megvette az izraeli Arrow rendszert, ami „a polcon van és már be lehet vetni”.
  • Európának nincs meg az ipari képessége, hogy a laboratóriumokból a gyártósorokra vigye át a fejlesztéseket. Egy ilyen rendszernek több mint 40 000 komponense van – ezeket ezres nagyságrendben legyártani az európai ipar még nem képes.
  • Ukrajnának nincs ideje kivárni, amíg az európai ipar felfut.

Politikai dimenzió

Castel szerint a ballisztikus rakéták elleni védelem nem csak rakéták gyártásáról szól – ez egy rendszer, amelybe műholdak, radarok, érzékelők, kommunikációs és döntéshozatali rendszerek vannak bekapcsolva. Európának komoly politikai irányváltoztatásra lenne szüksége, hogy megszerezze ezeket a képességeket, amelyek függetlenítik az Egyesült Államoktól.

Fekete Rita felveti, hogy a koalíció politikai szempontból Ukrajna számára egy „kikövezett út lehet a NATO-ig”. Castel elismeri, hogy Ukrajna rengeteg tapasztalatot tud átadni, különösen a drónhadviselés terén, de a ballisztikus rakéták elleni védelemben az USA-nak is gazdag tapasztalata van a közel-keleti szövetségesein keresztül.


A NATO-gyakorlat tanulságai

Az AP News híre szerint egy NATO-gyakorlaton (Gotlandon, a svéd hadsereggel) az ukrán drónkezelők sorra legyőzték a NATO-katonákat. A gyakorlatot háromszor is leállították, hogy a katonák kitalálják, hogyan védekezhetnének, de nem találtak fogást az ukránokon. Egy 24 éves ukrán drónpilóta szerint „a NATO-parancsnokok még nem értik eléggé a drónhadviselést”.

Castel értékelése:

  • Ha a svéd hadsereg teljesítménye reprezentatív, az két dolgot jelent: a svéd hadsereg még nem áll készen egy modern háborúra, és nem tett eleget az ukrán háború kitörése óta, hogy bezárja ezt a rést.
  • Ugyanez a probléma Izraelben is fennáll a száloptikás drónokkal kapcsolatban Libanonban – pedig Izrael maga is gyártja és használja ezeket.

„Nekem úgy tűnik, hogy a NATO-nak az egészében még nem esett le a tantusz.” – Robert C. Castel *

Castel szerint megfigyelőket kellene küldeni az ukrán frontra, el kellene kérni az adatokat, és ezek alapján hadijátékokat, majd teljes mértékű hadgyakorlatokat kellene építeni. A tapasztalatok gyakran mikroszinten vannak, és ezek tehetik igazán hatékonnyá a drónelhárítást.

Retorika és cselekvés közötti rés

Castel felhívja a figyelmet egy ellentmondásra: állandóan azt hallani, hogy néhány év múlva kitörhet egy háború Oroszországgal, és Oroszország egzisztenciális fenyegetés – de a szavak és a cselekedetek között rés van, amit valakinek meg kellene magyaráznia.


Orosz drónszállítások Iránnak?

Az Economistban megjelent információ szerint kiszivárgott dokumentumok részletezik, hogy Oroszország drónokat szállítana Iránnak, méghozzá úgy, hogy az tagadható legyen a nyilvánosság előtt.

Castel szerint:
- Lehet, hogy az egész csak kacsa, de Oroszország rendelkezik a technológiával.
- A Kaszpi-tengeren keresztül lehet szállítani a száloptikás drónokat, és Oroszországban tanuló iráni egyetemistákat ki lehet képezni a használatukra.
- Ez azonban nem oldja meg Irán stratégiai problémáit. Iránnak stratégiai légvédelemre lenne szüksége (SZ-400-as, SZ-500-as rendszerek), nem pedig taktikai drónokra.
- Oroszország a saját légterét sem tudja lezárni – valószínűleg nehezen tudná nélkülözni ezeket a rendszereket.
- Egy száloptikás drón használatára néhány nap alatt ki lehet képezni valakit; egy légvédelmi rendszert kiépíteni több év munkája.
- Ha igaz is a hír, ez „egy taktikai kellemetlenség, nem egy stratégiai fenyegetés”.


Irán állapota – rakéták és nukleáris program

Rakétakapacitások

A New York Times értesülései szerint az amerikai hírszerzés zárt ajtók mögötti tanácskozásán azt állapították meg, hogy Irán visszaszerezte rakétabázisait, indítóállásait és föld alatti létesítményeinek többségét. Castel szerint ez a hír egy meglévő információ újracsomagolása:

„Mit mondtam, amikor megkérdeztél Rita ezelőtt egy hónappal, hogy milyen állapotban van az iráni rakétaarzenál? Azt mondtam: 1/3-át megsemmisítették, 1/3-a ott van bevetésre készen, és még 1/3-a ott van ezekben az alagutakban, amiknek a bejáratát beomlasztották a robbanások, és Irán megpróbálja megnyitni ezeket az alagutakat. Most eltelt azóta több mint egy hónap. Ezeket az alagutakat megnyitották. Mennyi az? 66%. Miről beszélnek az amerikaiak? 70%-ról.” – Robert C. Castel *

Urándúsítás

Az összes ismert iráni létesítményt, ahol urándúsítást végeztek, támadás érte. A jelenlegi háború vége felé ért néhány iráni nukleáris létesítmény támadást, de nem volt koncentrált erőfeszítés ezek további bombázására. Castel szerint ebből arra lehet következtetni, hogy ami a célpontbankban benne volt, azt lebombázták.

Ugyanakkor:
- Pusztán az urándúsításból még nem lesz atomfegyver – ez csak egy közbülső lépés.
- Az atomkísérlettől még hosszú út vezet odáig, hogy a töltetet annyira zanzásítsák, hogy repülőgép vagy rakéta célba tudja juttatni.
- Castel szkeptikus az amerikai hírszerzéssel kapcsolatban: „ha Irakkal kapcsolatban nem bízunk meg bennük, akkor Iránnal kapcsolatban miért bízunk meg bennük?”
- Lehet, hogy az egész csak egy narratíva a Trump-adminisztrációtól, hogy igazolja a támadások újraindítását Irán ellen. Ha azt mondanák, hogy mindent megoldottak, felmerülne a kérdés: „de akkor miért akarsz újra támadni?”


Szaúd-Arábia titkos támadásai Irán ellen

A Reuters információi szerint Szaúd-Arábia több, nyilvánosságra nem hozott támadást hajtott végre iráni területen, válaszul a szaúdi célpontok elleni rakéta- és dróncsapásokra. Ezek a csapások állítólag március környékén történtek. Az iráni fél nem reagált érdemben.

Castel magyarázata a közel-keleti lélektanról:

„Ameddig megtámadtál engem, de nem tetted nyilvánossá, addig nem aláztál meg. És ameddig nem lett nyilvános a dolog, akkor én úgy tehetek, mintha... valaki rám vizel, akkor azt mondom, csak esett az eső.” – Robert C. Castel *

A közel-keleti rezsimek nem mutathatnak gyengeséget a saját lakosságuk felé. Ezért Irán nem ismerte be, hogy Szaúd-Arábia megtámadta, Szaúd-Arábia pedig nem verte nagy dobra, mert tudta, hogy ezzel válaszra provokálná Iránt. Castel párhuzamot von azzal, amikor Izrael lebombázta Szíria atomfegyver-programját, és mindenki hallgatott róla – a Moszad akkori értékelése szerint ameddig Izrael nem henceg vele, Szíria nem fogja beismerni a megaláztatást.

Szaúd-Arábia és Kuvait együtt támadtak Iránnal szövetséges milíciákat Irakban is. Ez egy „kriptoháború”, egy titkos háború, amit nem vállaltak fel nyilvánosan – és ez az egyik módja az eszkaláció csökkentésének.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Látjuk, hogy gazdaságilag Oroszország nem csak több jövedelemre tesz szert a magasabb energiaárak miatt, hanem cselekszik is.

[00:00:06]Tehát Oroszország elkezdett újra fölvásárolni aranyat és más tartalékokat a világpiacon, ami ami arra mutat, hogy Oroszországnak fölösleges van egy kis fölösleges pénze, mondjuk úgy, ez eddig nem volt.

[00:00:19]Tehát 2025 nyara óta, ha jól emlékszek, Oroszország nem vásárolt aranyat a nemzetközi piacon.

[00:00:27]Most hirtelen elkezdték megtenni.

[00:00:27]Ez annak a jele, hogy úgy látszik nem nem minden garas kenyérre kell, vagy rakétára kell, vagy bombára kell, hanem be lehet fektetni az orosz gazdaság hosszútávú stabilitásába is.

[00:00:51]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:52]Ez itt a Front Robert Castellel.

[00:00:54]Én Fekete Rita vagyok.

[00:00:56]Robert Székesztel pedig itt van velünk már a vonalban, a Magyar Nemzet Főmunkatársa, az alapjogókért Központbiztonságpolitikai tanácsadója, akit nagy szeretettel köszöntök.

[00:01:05]Nagy szeretettel köszöntelek Rita, téged is és a nézőinket is egy napsütéses, de egyre egyre kellemetlenül melegebb Jeruzsálemből.

[00:01:13]Na hát úgy tűnik, hogy vagy vagy vannak olyan jelek, hogy esetleg a tavasz elérkezik ide az orosz-ukrán front tekintetében is képletesen szólva.

[00:01:21]ugyanis Vladyimir Putyinnak volt egy olyan kijelentése itt az elmúlt időszakban, ami szerint úgy hiszi, hogy az ügy végéhez közeledik, de ez valóban komoly ügy.

[00:01:29]Ugye ezt a háborúval kapcsolatban mondta el.

[00:01:30]Illetve arról is lehet tudni, hogy magas rangú ukrán tisztviselők és Putyin Krem stábjának tagjai is osztották azt a gondolatot, hogy itt az ideje békét kötni.

[00:01:40]Hogyan értékeled ezeket a mondatokat?

[00:01:42]valóban elkezdődhet egy enyhülés itt ezen a kezdeti szinten, és akkor hát bízunk benne, hogy egyszer a fegyverek letételéig eljutnak.

[00:01:54]Evvel kapcsolatban két olvasat van, mármint Putyin kijelentésével kapcsolatban.

[00:01:59]Az egyik olvasat az, amit amit amit hallunk általában nyugati kommentátoroktól, hogy lehet, hogy Putyin is megértette, hogy többettőnél meg gazdasági problémák meg minden, és most már ő is hajlik arra, hogy ezt a háborút lezárja.

[00:02:11]Ezzel szemben viszont voltak olyan orosz olvasatok, vagy olyan orosz magyarázók, akik azt mondták, hogy ez ez egy tévedés, nem így kell értelmezni a dolgot.

[00:02:21]Putin le akarja zárni a háborút, de győzelemmel akarja lezárni a háborút.

[00:02:26]Tehát be akarja fejezni a háborút, nem akarja befagyasztani.

[00:02:27]Ez két különböző dolog.

[00:02:30]Egy háborút meg lehet állítani, hogy befagyasztjuk itt és most, vagy úgy, hogy megnyerjük.

[00:02:33]Tehát most akkor a kérdés az, hogy melyik olvasat az, amit amit jobban szeretünk.

[00:02:39]Amit ami ehhez ehhez a hírhez csatlakozik.

[00:02:41]Van két további hír.

[00:02:41]Ezt is bele kell tenni ebbe a bográcsba, amiből gulyást főzünk.

[00:02:46]A gulyást úgy hívják, hogy a a az orosz vagy az az oroszukrán háború helyzetének a megértése.

[00:02:50]És az egyik hír, amit hallottunk, az, hogy egyre több beszélgetés folyik úgy a az orosz adminisztrációban, mint az ukrán adminisztrációban avval kapcsolatban, hogy hogyan lehetne ezt a háborút úgy keretezni, úgy eladni, mind a két fél azt mondhassa, hogy megnyertem, és akkor evvel arcvesztés nélkül le lehetne zárni ezt a háborút.

[00:03:11]Tehát ez az egyik hír.

[00:03:11]És a másik hír pedig, amit Trump elnöktől hallottunk, Trump megint elpufogtatta a heti ügyeletes kijelentését, hogy most már nemsokára véget fog érni ez a háború, és minden rendben rendben lesz, és tudom én, ezt a békét Trump békének fogják elnevezni.

[00:03:27]Ez csak a csak az én rossz viccem.

[00:03:29]Bocsánat, ezt Trump ilyet nem mondott.

[00:03:30]De tehát mikor ez a ezt a három dolgot egy beletesszük abba a kondérba, akkor akkor lehet, hogy úgy tűnik a dolog, hogy most a az irány, van egy ilyen általános irány, az enyhűlés vagy a a háború lezárása felén.

[00:03:41]Egyáltalán nem vagyok evvel kapcsolatban biztos.

[00:03:46]Egyáltalán nem vagyok evvel kapcsolatban biztos.

[00:03:47]Az, hogy a Trump mit kommunikál, az egy dolog az, hogy miről beszélgetnek a különböző bürókraták ott a hatalom berkeiben, a bankok utcájában, Kievben vagy a a az orosz hadyminisztériumban.

[00:03:58]Az még egy dolog.

[00:03:58]És Putyinnak a kijelentése, amit már mondtuk, van két olvasata, és ennek lehet egy teljesen sötét olvasata is, hogy Oroszország addig fogja folytatni ezt a háborút, ameddig le nem zárja.

[00:04:07]Ö annál is inkább, hogy látjuk, hogy gazdaságilag Oroszország nem csak több jövedelemre tesz szert a magasabb energiaárak miatt, hanem cselekszik is.

[00:04:18]Tehát Oroszország elkezdett újra fölvásárolni aranyat és más tartalékokat a világpiacon, ami ami arra mutat, hogy Oroszországnak fölösleges van egy kis fölösleges pénze, mondjuk úgy, ez eddig nem volt.

[00:04:30]Tehát 2025 nyara óta, ha jól emlékszek, Oroszország nem vásárolt aranyat a nemzetközi piacon.

[00:04:38]Most hirtelen elkezdték megtenni.

[00:04:38]Ez annak a jele, hogy úgy látszik nem minden garas kenyérre kell, vagy rakétára kell, vagy bombára kell, hanem be lehet fektetni az orosz gazdaság hosszútávú stabilitásába is.

[00:04:48]Úgyhogy én egyáltalán nem vagyok, nem osztom ezt a nagy nagyfokú optimizmust, amit a a nyugati médiában lehet olvasni.

[00:04:57]Szécsépénk, kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök éppen itt akár a beszélgetésünk ideje alatt is tárgyalhatnak.

[00:05:04]Tehát itt a mi nap utazott el ugye Donald Trump Pekingbe egyébként.

[00:05:08]Az elmúlt 10 évben ő az első amerikai elnök, vagy az amerikai elnök, aki elutazott Pekingbe, úgyhogy ennek van ilyen tekintetben is jelentősége.

[00:05:17]Hogyan látod, hogy ennek a találkozónak, és majd beszélünk más aspektusairól is, de az orosz-ukrán háború végével kapcsolatban van-e jelentősége?

[00:05:27]Úgy, úgy gondolom, hogy mindenképpen van.

[00:05:29]Nem, menjünk egy kicsit vissza, bocsánat, menjünk egy kicsit vissza a történelembe.

[00:05:35]Ki volt az előző elnök, aki Kínáb kínaiakkal találkozott?

[00:05:37]szintén Donald Trump volt ezelőtt kilenc vagy 10 évvel, vagy valami ilyesmi.

[00:05:41]Tehát látjuk azt, hogy a Biden évek alatt bocsánat, nem látunk egyfajta ilyen enyhülést az amerikai-kínai kapcsolatokban, ha volt egyetlen egy pont, amiben Biden követte, volt egy kontinuitás, a Trump, az első Trump adminisztráció és a Biden adminisztráció politikája között, az a Kína politika volt, hogy Kína az ellenség és úgy kell velük tárgyalni.

[00:06:06]Egy lépést előre 2025-ben volt ez a ez a vámháború Kína és az Egyesült Államok között, aki gyakorlatilag betette a a betartott mondjuk úgy Trumpnak, a Trumpféle vámháborúnak, az az amerikai alkotmány bíróság volt avval a döntésével, hogy miszerint Trump bármennyire is tejhatalmú elnök, nincs a hatáskörében egyoldalúan vámokat kivetni anélkül, hogy hogy ez ezeket a a szenátus megvizsgál állná és jóvá hagyná.

[00:06:35]Tehát itt ez a megerősítette igen jelentős mértékben Kínának az álláspontját.

[00:06:39]Most a amit sikerült elérni a múlt évben a vámháborúk terén a két ország között, az egyfajta vám tűzszünet, mondjuk ugy egy vám tűzszünet mind a két fél, tehát egy lépést hátra.

[00:06:51]És akkor itt következik a mai találkozó.

[00:06:56]Az egyik talán legfontosabb témája a mai Trump si találkozónak ezt a megerősíteni ezt a tűzszünetet a a vámhábor a kínai amerikai vámháborúban, hogy a két szuperhatalom ne okozzon kárt egymásnak és ne okozzon kárt a világnak se.

[00:07:13]Nagyon-nagyon fontos dolog.

[00:07:13]Hát ez lenne az első az első téma.

[00:07:15]Második téma a gazdasági téma.

[00:07:17]Az Egyesült Államok elnöke magával vitt iparmágnest Kínába.

[00:07:22]Elon Muskot, a Bingnek a vezérigazgatóját, és más nagyon fontos az Nvidiának az igazgatóját, és azért ment, hogy üzleteket kössön Kínában.

[00:07:31]Tehát egyrészt meg akarja nyitni Kínát, mint piacot az amerikai ipar és az amerikai mezőgazdaság előtt, gondolok itt főleg szó szójabbababbra.

[00:07:40]ö és egyfajta egyensú vagy egyfajta parítást, egyfajta ö egyensúlyi helyzetet akar kreálni, hogy a azt a hatalmas deficitet, amit a kínai protekcionista gazdaságpolitika okoz, valamilyen szinten sikerüljön lefaragni, mondjuk úgy, tehát egyenlőbb akarja tenni a kínai-amerikai kapcsolatokat.

[00:08:04]Ezek, bocsánat, ezek a gazdasági célok, és remélhetőleg, tehát ez e ezen, ezen a téren valószínűleg pozitív előeteket fogunk látni.

[00:08:11]Ott, ahol sokkal nehezebb lesz.

[00:08:13]Van még egy téma, amiben megegyezik Trump és és a és a a kínai elnök, az a Hormózi szoros kérdése a az átmeneti díjak vonatkozásában.

[00:08:24]Tehát úgy kéne, mint az Egyesült Államok elutasítja azt, hogy hogy Irán tudom én egy ilyen a Réven vagy a vámon ott pénzt szedjen, egy pénztárgépet helyezzen el, hogy bárki, aki áthalad a hormózis szorzon, ezután fizetnie kellen Iránnak.

[00:08:40]Ezt mind a két fél elutasítja.

[00:08:42]Ebben még egyetértenek.

[00:08:45]Most innen kezdve jönnek azok a kérdések, amiben kevésbé értenek egyet.

[00:08:48]Például a nukleáris Kínának a nukleáris programja, vagy egy ilyen háromoldalú nukleáris enyhülés.

[00:08:53]Hogyan?

[00:08:53]Nem tudjuk.

[00:08:57]A az orosz-amerikai nukleáris enyhülés azért nem vált lehetségessé, mert ennek a két lábú asztalnak lett egy harmadik lába is.

[00:09:03]Az Kína.

[00:09:03]Tehát már nem lehet csak bilaterálisan megoldani ezeket a kérdéseket.

[00:09:07]Muszáj Kínát is belevenni ebbe az egyenletbe.

[00:09:09]Kína is közeledik azres klubhoz, ami az atomtöltetek számát illeti.

[00:09:13]Tehát ebben kevesebb megegyezés van.

[00:09:15]A másik kérdés az a mesterséges intelligencia veszélyeinek az elhárítása.

[00:09:24]Evvel kapcsolatban teljesen másképp operál egy egy zárt diktatúra, mondjuk úgy Kína, és másképp operál egy nyitott nyugati állam.

[00:09:30]Tehát ma például reggel beleírtam ezekbe a kínai mesterséges intelligenciákba, hogy foglald nekem össze a tényeket, amiket tudunk forrásokkal a a she Trump találkozóval kapcsolatban.

[00:09:41]Néma csend és hullaszag.

[00:09:44]Azt a választ kaptam, hogy ez a kompetenciájukon kívül van.

[00:09:45]Tehát látjuk, hogy súlyosan le van cenzúrázva a kínai mesterséges intelligencia.

[00:09:49]És teljesen másképp látják ezt a pályát a kínaiak, és teljesen másképp látják az amerikaiak.

[00:09:55]Egy további kérdés, ami amiben nehéz lesz megjegyezni, az, hogy hogyan oldják meg Iránnak a problémáját.

[00:10:02]Tehát nem vagy az még akkor is, hogyha a probléma egy részével van egyetértés.

[00:10:06]Nem vagyok benne biztos, hogy a megoldással kapcsolatban van egy egyetértés.

[00:10:08]És az a pont, amiben végképp nincs megegyezés, az Taiwannak a kérdése.

[00:10:13]Tehát si valami olyasmit szeretne, hogy Trump elnök leállítsa azokat a fegyverszállítmányokat, amiket elindított, fegyvereladásokat, amiket elindított Tajban felé.

[00:10:21]És valami olyan olyan kijelentést szeretne kapni Trumptól, hogy Trump nem fogja támogatni Tajwant a kínai újjaegyesítési kísérletekkel szemben, szerintem ezt a kijelentést nem fogja megkapni.

[00:10:33]Tehát ez a palettája a témáknak.

[00:10:35]Eljutottunk onnan, amiben egyetértelek.

[00:10:37]egészen odáig, amiben valószínűleg nem fognak egyetérteni.

[00:10:41]És Rita talán még egy gondolat, elnézést, ha hosszan beszélek.

[00:10:44]Nagyon fontos a szimbolikája a dolgoknak.

[00:10:46]Mikor Obama ellátogatott Kínába, akkor a kínaiak tartottak neki ilyen kis házi megalázást.

[00:10:50]A a lépcső nem volt a nem volt a helyén, és úgy kellett lekásszálódnia, meg nem várták ilev evvel a díszőrséggel, ahogy ahogy Trumpot fogadták.

[00:11:02]Biden elnök külügyminiszterét is a kínaiak több alkalommal megalázták.

[00:11:06]Igen, igen.

[00:11:06]Durván.

[00:11:06]Ezzel szemben most Trump Trumppal kapcsolatban látjuk, hogy ahogy régen mondták, Erdélyben tyukkalácsal várják, mondjuk úgy.

[00:11:12]Ö hatalmas só, hatalmas díszőrség.

[00:11:16]A kínai alelnök várt a repülőtéren.

[00:11:18]Tehát látjuk azt, hogy a a a rechtje ennek az adminisztrációnak legalábbis a amit amit a nyilvánosságban, amit a formalitásokból meg lehet ítélni, sokkal-sokkal nagyobb Kínában, mint a korábbi amerikai elnökökén.

[00:11:33]Ha olyan szemszögből nézzük ezt a találkozót, hogy ki az, aki inkább alkupozícióban van, vagy a nyertes pozícióban van kettejük közül, akkor lehet ilyen ilyen megállapítást tenni, akár itt Iránnal kapcsolatban?

[00:11:45]kérdezem, mert ugye elemzések minden felől érkeznek azzal kapcsolatban, most kinek jó ez az iráni háború, kinek árt a legtöbbet, ki a legnagyobb vesztes.

[00:11:55]Ugye itt Kínát szokták egyébként többen meghatározni, mint egy olyan vesztest, aki igazából tehetetlenül nézi, hogy mi történik itt például a a nyersanyagaival kapcsolatos kérdésekben, és nem igazán tud ebben nem tudja magát exponálni.

[00:12:09]Ha ezt a kérdést nézzük csak, akkor talán első ránézésre mondhatnánk azt, hogy itt Donald Trump van nyeregben, és ő az, aki alkúképes.

[00:12:20]De hát te említettél több kérdést is, tehát nyilván ez komplexebb.

[00:12:24]Ez nagyon komplex kérdés, és itt a probléma az, hogy van egy nagyon súlyos politikai teher, amelyik ránehezedik erre a kérdésre.

[00:12:31]Tehát mikor olvasunk egy véleményciket a a Washington Postban, vagy a New York Times-ban, vagy egy politikóban, vagy egy európai politikustól halljuk, akkor ez nem egy objektív vélemény, hanem ez eleve eleve a befolyásoljá befolyásol befolyásolásnak az eszköze, és kicsit úgy próbálják fölhasználni ezt a dolgot, mint egyfajta bunkosbot Trump ellen, vagy Trump mellett, mondjuk úgy.

[00:12:50]Tehát ha meg szeretném vonni a mérleget, akkor azt mondanám, hogy van benne valami, most saját magam ellen beszélek, a saját narratívám ellen, mondjuk úgy, van abban is valami, amit a ami amit azok mondanak, hogy az, hogy Trump nem volt képes ezt a háborút lezárni, és úgy ment el Kínába, hogy nincs egy döntés a kezében.

[00:13:09]Ez ez ez nyilvánvaló, hogy ez nem erősíti meg Trumpnak a kezét.

[00:13:10]Tehát evvel tisztábban kell lenni, ezt le kell tenni az asztalra.

[00:13:14]Ö a tehát a presztízs szinten az is egyértelmű, hogy ez a háború igen-igen komoly károkat okozott az Egyesült Államok szövetségeseinek a távolkeleten, akik Kínának az ellenségei.

[00:13:26]És akkor most Kína jöhet, odamehet Japánhoz, vagy Dél-Koreához, vagy a Fülöp-szigetekhez, vagy Indonéziához, és akkor azt mondhatja nekik, hogy nézzétek, az amerikai szövetségetek, szövetségesetek milyen problémát hozott a fejetekre evvel az energiaválsággal.

[00:13:40]És ez egy egy ilyen egy ilyen negatív befolyásolási kampányt folytat Kína.

[00:13:42]Ez egy tény.

[00:13:44]Ezt tényként tudjuk, hogy Kina megpróbálja ezt kihasználni.

[00:13:46]Volt egy CIA jelentés evvel kapcsolatban egy ilyen negatív befolyásolási kampánya.

[00:13:50]Ez nem azt jelenti, hogy Kínát jobban fogják szeretni, de az Egyesült Államokat nem fogják annyira szeretni.

[00:13:56]És azt, hogy ezt a nyilvánosság valaki az orrokarrál dörgöli, az még jobban fáj nekik.

[00:14:00]Tehát ez a ez a mérleg mérlegnek az egyik oldala.

[00:14:02]A mérleg másik oldala az, hogy Kína nyers nyersolaj importjának az 56%-a blokkád alatt van a hormózi szorosban, tehát Irán adja a Kína kőolaj ellátás, nyersolla ellátásának a 11-12-13%-át.

[00:14:19]A fennmaradó 30 nem tudom mennyi 40 nem tudom mennyi százalék-ot, mondjuk 43%-ot, ez az arab országokból jön.

[00:14:26]Tehát Kéna per pillanat, ameddig ez a blokád fenn áll, addig megkapja a a az energia, a kőolaj ellátásának az 56%-át.

[00:14:36]Egy hatalmas kiesés.

[00:14:36]Most képzeljük el, a mi a magánéletünkben mindig csak egy fél tankot tudunk tankolni az autónkban, nem tudjuk feltankolni a teljes tankot.

[00:14:44]És ez egy olyan kiesés, amit senki nem tud pótolni.

[00:14:45]Tehát Oroszország, nyilvánvaló, hogy Oroszország szám szállít Kínának már teljesen más áron, mert a világpiaci árak megváltoztak.

[00:14:51]És Kína gyakorlatilag verseng Indiával és más távolkeleti országgal és az európaiakkal is.

[00:14:59]Ezért az orosz energiáért.

[00:15:01]És az a hely helyzet állt elő, hogy most Trump odamegy síhez és azt mondja neki: "Nézd, hogyha akarsz energiát, akkor uram akarsz energiát?

[00:15:10]Akkor akkor van nekem Venezuelában, van nekem az Egyesült Államokban, gyere, vegyél tőlem."

[00:15:13]Tehát óriási megalláztatás Kínának.

[00:15:14]És hogyha ez a helyzet sokáig tart hosszú hónapokig, esetleg egy évig tart adab abszurdum, akkor Kína evvel fölélheti a az azt a tartalékot, amit az olcsó kínai és olcsó olajból fölépített.

[00:15:28]Tehát ilyen horbilis mennyiségű 1,8 milliárd hordónyi tartalék, valami ilyesmiről olvastam.

[00:15:33]Ez a tartalék, amit Kína fölhalmozott.

[00:15:35]Na most ez a tartalék nagyon hamar elfogy, mert ez egy hatalmas ország, egy hatalmas gazdaság, és ez drámai befolyása lesz a kínai gazdaságra.

[00:15:45]Tehát ilyen szempontból ez mindenképpen egy hátránya Kínának.

[00:15:47]Egy hátránya Kínának az, hogy láttuk, hogy se katonailag, se diplomáciailag úgy igazából nem volt ott a hormózi szoros.

[00:15:55]Tehát azok a nyakatekert elméletek, hogy hát ez a háború bebizonyította, hogy az Egyesült Államokra nem lehet számítani, mert hogyha Irán megtámadja Szaudarábi, akkor úgy igazából nem tudja megvédeni.

[00:16:05]És ki tudja megvédeni?

[00:16:05]aki ott sincs, aki ott sincs, aki Irán se tudta megvédeni, Sáudiarábián se tudta megvédeni.

[00:16:11]Tehát látjuk azt, hogy itt itt ez ez egy igen nagy hátrány Kínának is.

[00:16:15]Tehát én azt mondanám, hogy hogy ez az iráni háború igen hátrányosan éri az Egyesült Államokat bizonyos tekintetben Kínával szembe, és igen hátrányosan éri érinti Kínát az Egyesült Államokkal szemben, úgy gazdasági, mint politikai, mind katonai téren.

[00:16:29]Tehát a a a kép itt nem feketefehér, hanem egyfajta egyfajta mérlegről kell beszélnünk.

[00:16:42]Visszatérek akkor az ukrán fronthoz és Valeriai Zaluzsnit fogom idézni.

[00:16:46]Valójában teljesen elmosódnak a határok a front és a hátország között.

[00:16:48]Az állam teljes területe és sajnos a teljes lakosság is az ellenségeskedés övezetévé válik.

[00:16:55]az orosz-ukrán háborúban mondta Zaluzsnyí, ez ugye ezt ezt egy kicsit vissza is kapcsolhatjuk ahhoz a békekötési szándékhoz, vagy lesz-e itt béke, akarnak-e békét, ki akar békét, mikor akarnak békét, kérdéshez, merthogy egyes elemzők valóban beszélnek arról, hogy akár Ukrajnában, ahol valószínűleg jobban meg is érzi egyébként a hátország ezt a háborút, komoly feszültségek vannak a társadalmon belül, és hogy Oroszországban is kezd elindulni egyfajta elégedetlenség, mert azért az inflációs adatokat nem sikerült az utóbbi időben leszorítani az orosz vezetésnek.

[00:17:27]Tehát azért ott is van egy olyanfajta hatás, amiért az emberek úgy gondolják, hogy azért ők nem szívesen élnének rosszabbul emiatt a háború miatt.

[00:17:35]Tehát, hogy lehet, hogy érdemes lenne lezárni.

[00:17:39]Hát ez ez mindenképpen igaz.

[00:17:39]És látjuk azt, hogy Putyinnak a népszerűsége csökkent, még mindig olyan 60% körül lebeg, legalábbis ez a nyugati nyugati média szerint, hogy mi a valódi szám, azt azt lelkük rajta, ahogy mondják.

[00:17:50]Én soha nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget ezeknek a közvéleménykutatásoknak.

[00:17:57]Nem véletlenül.

[00:17:57]És a poént most kihagyom és ami ami Zaluzsni urat illeti, ő mondott még egy érdekes dolgot.

[00:18:04]Ő ezt a tényt, hogy a a front és a hátország gyakorlatilag egy év váltak, ezt a drónoknak tulajdonítja, ami egy igen hülye hülye megállapítás, mert a légi hadviselés létezik már több mint 100 évve, 120 éve, vagy valami ilyesmi.

[00:18:18]Tehát vissza lehet menni még jobban az időben, még mélyebbre.

[00:18:20]De hát ez ez nem a drónokkal kezdődött, és nem a drónokkal fog befejeződni, ami a drónokat illeti, maguk a drónok se egy egy új találmány.

[00:18:27]Már az első világháborúban is kisebreet tesznek velük.

[00:18:31]Amit most látunk, tényleg látjuk egy tömeges alkalmazását ezeknek a drónoknak, és látjuk azt, hogy mind a két fél nagy előszeretettel támadja a másik félnek a a hátországát, különösen az energiainfrastruktúráját.

[00:18:43]Talán tegnap volt egy igen súlyos csapás egy iszkander rakétával Ukrajna legnagyobb kőolajfinomítója ellen.

[00:18:50]Tehát nem csak a az ukránok támadják az oroszok kőolajfinomítóit, Oroszország is támadja Ukrajna egyetlen működő kőolajfinomítóját.

[00:18:57]Ha jól emlékszek, valamikor három volt, most egy működik, de de lehet, hogy evvel kapcsolatban tévedek.

[00:19:02]és látjuk a a a támadásokat a a különböző energiagócok ellen.

[00:19:08]Tehát nyilvánvaló, hogy ez igen nagy súlyal nehezedik mind a két lakosságra.

[00:19:12]Most ez olyan, mint az első világháborúban.

[00:19:13]Ez egy fajta verseny, verseny lefelé, kizuhanne hamarább.

[00:19:16]És látjuk, hogy úgy Németországban, mint mint mint Oroszországban, az első világháború végén, meg az osztrák-magyar Monarchiában is forradalmakkal végződött a dolog.

[00:19:26]Tehát nem csak az a az egyik hadviselő fél társadalma esett szét, hanem hanem több hadviselő fél társadalma is szétesett, és egy hasonló társadalmi felfordulást láttunk az ottoman birodalomban is.

[00:19:39]Tehát én nagy én egyáltalán nem tartom kizártnak azt, hogy a a háború egy belső felfordulást fog hozni mind a két országra hosszú távon, hogyha ez még sokáig ez még sokáig elhúzódik.

[00:19:50]Ha már a drónoknál tartunk, május 13-án egy nagy szobású drón támadást és rakétatámadást is indított Oroszország Ukrajna ellen, amelyből Kárpátaljának is kijutott, ugye Ungvárt is találat érte.

[00:20:03]Ezzel ezzel kapcsolatban kérdeznélek, hogy mit gondolsz erről a támadásról?

[00:20:05]Ö itt a nagyszámok törvénye érvényesült, vagy pedig van olyan konkrét cél vagy szándék amögött, hogy ez a nyugati ukrán rész is támadva lehet, ugye Kárpátalja, ahol nagyon sok magyar él.

[00:20:23]Én nem gondolom, hogy az oroszok szempontjából a a az etnikai hozzátartozása, a lakosság egy bizonyos százalékának ez egy komoly megfontolás lenne.

[00:20:31]A az oroszok egy rendszert támadnak, egy rendszert próbálnak lebontani.

[00:20:34]Az ukrán energiaellátás az egy az egy hálózat, az egy rendszer.

[00:20:39]Igen-igen reziliens.

[00:20:39]Tehát láttuk, hogy a nagyon súlyos támadások ellenére én is írtam erről, hogy lehet, hogy ez a hét lesz, ez a tél lesz a az ukrán energiagazdaságnak az utolsó tele.

[00:20:47]Hát ez még nem vált be.

[00:20:49]Ez a ez a meglátásom, vagy ez a feltételezésem nem egyelőre még nem vált be, mert látjuk, hogy átvészelte Ukrajna ezt a telet is igen sikeresen.

[00:20:58]És tehát ott, ahol olyan gócok vannak, amiket érdemes támadni, ott az oroszok támadják.

[00:21:05]Ott, ahol nincsenek, ott nem támadják.

[00:21:06]Nyilvánvaló, hogy sokkal könnyebb az oroszok számára olyan célpontokat támadni, amik Ukrajnának a keleti részén vannak, és nem amik Ukrajnának a nyugati részén.

[00:21:14]Tehát minden egyes további kilométer, amit ez a drón megtesz ukrán légtérbe, légtérben, az további lehetőséget ad az ukránoknak arra, hogy lelőjék ezt a drónt.

[00:21:24]Az orosz határ közelében az ukrán légvédelemnek sokkal kevesebb ideje van arra, hogy észlelje észlelje ezeket a drónokat és leküzdje őket.

[00:21:31]Tehát valószínűleg ennek tulaj többek között ennek tulajdonítható az, hogy relatíve kevesebb támadás érte Ukrajnának ezt a részét.

[00:21:39]De ugyanakkor ha itt is vannak célpontok, amiket amik amiket a célpontbankban amiket az oroszok megjelöltek maguknak pusztításra, akkor előbb-utóbb ezeket támadni fogják, és ez ezek a támadások folytatódni fognak.

[00:21:53]Ha már itt tartunk, akkor hagyd hozzam be ide azt a kezdeményezést, ami rendkívül érdekes volt számomra, amikor olvastam a hírekben.

[00:21:59]Ukrajna európai partnereivel és a NATO-val közösen dolgozik egy úgynevezett antiballisztikus koalíciónak a létrehozásán és a ballisztikus rakéták elleni rendszerek európai gyártásán.

[00:22:11]Ezt ugye azzal indokolják, hogy egyre növekszik Oroszországnak a ballisztikus fenyegetése, vagy az Oroszország felől jövő ballisztikus fenyegetés.

[00:22:19]Mit gondolsz erről, és egyáltalán hogyan érdemes értelmezni ezt a koalíciót?

[00:22:26]Tehát egy mi ez?

[00:22:29]Tehát csupa jó dolgot gondolok erről mondjuk úgy.

[00:22:31]Tehát tegyük, tehát vegyük először is a tényeket.

[00:22:34]Látjuk, hogy a a balisztikus rakéták terén az előny egyértelműen a támadásé.

[00:22:39]Tehát sokkal könnyebb építeni egy olyan balisztikus rakétát, amit igen nehéz lelőni.

[00:22:43]Tehát egy tudom én, egy krajcáros gyertya eloltásához kell egy tudom én egy 10 Ft-os koppantó mondjuk úgy, sokkal drágább védekezni, mint a balisztikus a balisztikus rakéták ellen, mint am mint amennyiben a rakéta kerül.

[00:22:57]És láttuk ezt a közelkeleti háborúkban is.

[00:22:59]Tehát ez az egyik dolog.

[00:23:01]A másik dolog az Ukrajnának évi szinten szüksége van körülbelül 2000 patriot rakétára, hogy védekezni tudjon Oroszország ellen.

[00:23:09]Az amerikai ipar anglóba tokkal vonóval le tud gyártani 750-et egy évben.

[00:23:13]És ezen a 750-en marakodnak marakodhat Ukrajna az összes öbölmenti arab országokkal, akiknek annyi pénze van, hogy meg tudják venni az amerikai gyárat és még Ukrajnát is a mellény zsebből mondjuk úgy.

[00:23:25]És ezekkel kéne Ukrajnának konkurálnia.

[00:23:27]Tehát látjuk, hogy Ukrajna egyre végtelenebb lesz ezen a téren.

[00:23:30]És innen jön ez a ez a kezdeményezés, hogy amit nem tudok megvenni a világpiacon, azt csináljuk meg háztáiban.

[00:23:36]Most a gondolat az egy teljesen jó gondolat.

[00:23:38]Ugyanakkor van egy sortechnikai akadály.

[00:23:40]Tehát a világon van vannak ilyen balisztikus rakétaeni védelmek, vannak az izraeli rendszerek, vannak az amerikai rendszerek, vannak orosz rendszerek, vannak kínai rendszerek, dél-koreaiak és van egy európai a szempti, ez a francia francia olasz coprodukcióban gyártott rendszer.

[00:24:00]Úgy igazából igazából ami működik, vannak ezek az izraeli rendszerek, van néhány amerikai rendszer, ami működik.

[00:24:06]Nem mindegyik, nem mindegyik.

[00:24:09]A legtöbb amerikai rendszer működik.

[00:24:09]Az összes többi egy ismeretlen mennyiség.

[00:24:13]Egy ismeretlen mennyiség.

[00:24:13]Ö gyakorlatilag nem lehet bízni abban, hogy egy olyan dél, mondjuk egy délkorjai technológia, amit még nem próbáltak ki háborúban, az valóban működni fog, mikor az ellenfél beveti ellene az összes csalafintaságot, az összes taktikát, az összes megtévesztést, amit amit láttunk az orosz-ukrán háborúban, meg a közelkeleti háborúkban is.

[00:24:33]És azt is el kell mondani, hogy a az eur az egyetlen európai rendszer, amelyikhez hozzá lehet ma nyúlni, a szti a a teljesítménye igen igen vitatott, mondjuk úgy.

[00:24:44]Tehát nincsenek egyértelmű visszajelzések evvel kapcsolatan, pontosabban ezek nem publikusak.

[00:24:49]És a szak a szaklapokban van egy vita avval kapcsolatban, hogy mennyire hatékony ez az eszköz.

[00:24:55]Repülőgépek ellen hatékony, drónok ellen hatékony, cirkáló rakéták ellen hatékony, balisztikus rakéták ellen mérsékelten hatékony, mérsékelten hatékony.

[00:25:03]Láttuk például, hogy az iskand az iskandernek megváltoztatták a repülési profilját és még beletettek néhány csalfintaságot, most nem akarok a technológiába belemenni, és látjuk azt, hogy ezeket már az európai rendszer nem tudja megfogni.

[00:25:15]Na most erre a technológiai alapra kéne fölhúzni egy ilyen egy ilyen európai tudom én antibalisztikus kúpolát.

[00:25:22]Mondjuk úgy.

[00:25:24]Még egy dolog, amit meg kell jegyezni.

[00:25:26]Van egy ilyen kezdeményezés, ez az európai skyshield, ez a légipajzs, európai légipajzs, amit Németország indított el.

[00:25:34]Németország kezdeményezett, és ők is úgy találták, hogy semmi értelme nincs erre a francia-olasz technológiára hagyatkozni, és megvették az izraeli rendszert, amit már Izrael le is szállított Németországnak.

[00:25:44]Egész egyszerűen, mert ez egy olyan termék, ami a polcon van, és már már be lehet vetni.

[00:25:49]Tehát látjuk, hogy nincs nincs egy technológiai alap, nincs egy ipari alap se, amivel gyorsan fel lehetne futatni ezt a termelést.

[00:25:55]Ha mondjuk tudom én, a franciák meg az olaszok megtálosodnak és holnap előjönnek egy csodálatos fejlesztéssel.

[00:26:03]Ezt a fejlesztést a laboratóriumokból átvinni a gyár gyáraknak a a a gép a gyártósoraira, erre Európa nem képes.

[00:26:11]Mi nincs meg ez a képesség Európában.

[00:26:13]Ezek láttuk, hogy mennyi időbe tellett, ameddig azokat a hülye tű 155 mm-es tűzérségi gránátokat fölfuttatták ezeknek a gyártását.

[00:26:19]Most itt nem egy tűzérségi gránátról van szó, aminek van tudom én néhány tucatkomponense, hogyha egy egy tucat komponense, hanem olyan rendszerekről, aminek 40000 komponense van.

[00:26:29]Tehát több mint 40000 komponense van.

[00:26:32]Tehát ezeket legyártani ezres nagyságrendben, szerintem az európai ipar még nincs ott.

[00:26:38]A kezdeményezés dicséretes, én nem vagyok benne biztos, hogy megvan a politikai szándék.

[00:26:42]És Ukrajnának erre nincs ideje.

[00:26:44]Nincs ideje.

[00:26:44]Ameddig megvárni, még fölfut az európai ipar, és majd az Úr valahanyadik évében meg fognak gyártani néhány 100zá ilyen balisztikus rakétát.

[00:26:51]Ukrajnának itt és most lenne szüksége védelemre.

[00:26:54]Ezt én nem láttam, hogy hogy fog kijönni ebből az antibalisztikus koalícióból a következő egy-két-három év alatt, hogyha ebben a koalícióban Ukrajna mondjuk olyan tapasztalatokat tud megosztani a nyugati partnerekkel, a NATO NATO országokkal, akkor elképzelhetőnek tartott, hogy ez egyfajta kikövezett út mondjuk a NATO-ig vagy egy a NATO előszobájáig.

[00:27:16]Tehát, hogy ez nem csak arról szól, mondjuk politikai szempontból, hogy ez egy lehetőség arra Ukrajnának, hogy úgymond adjon valamit a nyugatnak, ami miatt a nyugatnak majd hálásnak kell lennie.

[00:27:31]Úgy gondolom, hogy Ukrajna rengeteg tud rengeteg tapasztalatot tud átadni a nyugatnak, különösen a drónhadviselés terén, de egyéb egyéb területeken is.

[00:27:38]Azon egyszerű oknál fogva, hogy Ukrajnán és Ukrajnán kívül egyetlen más európai ország se vett részt ilyen ilyen szintű háborúkban.

[00:27:47]ami a konkrétan a balisztikus rakétákat illeti, az Egyesült Államok sokkal nem sokkal, de legalább ilyen ilyen gazdag tapasztalatra tett szert a közelkeleti szövetségesein keresztül.

[00:27:59]Ott mindenféle irányból Irán huszik satöbbi.

[00:28:03]Tehát látjuk azt, hogy voltak volt egy igen komoly van egy igen komoly amerikai tapasztalat egy sortechnológiával.

[00:28:09]Az amerikaiaknak nem egy ilyen rendszere van, hanem van talán négy vagy öt ilyen rendszere.

[00:28:13]Most nem akarom az egy kezemen megszámolni ezeket a különböző rendszereket.

[00:28:17]Izraelnek van két ilyen rendszere.

[00:28:22]És nagyjából ezek a rendszerek vannak, és ezeknek kellett megküzdenük.

[00:28:24]Van itt van egy bizonyos tapasztalat.

[00:28:27]Nyilvánvaló, hogy érdemes az ukrán tapasztalatot is figyelembe venni, különösen ha orosz az orosz hiperszónikus eszközökről beszélünk, amik amikkel úgy Irán nincs még teljesen eleresztve, tehát mindenképpen gyűjtöttek egy tapasztalatot a a az ukránok.

[00:28:42]És de van még egy dolog, amit figyelembe kell venni.

[00:28:43]Itt nem csak a a golyóbisokat kell legyártani, amik a Troncáis beletölt a a tölcsér tölcsércsövű pisztolyába, mint a rajzfilmben, mikor gyerekek voltunk, hanem a balisztikus rakéták elleni védelem az egy rendszer.

[00:28:56]En ebbe ebbe a rendszerbe bele vannak kapcsolva műholdak, radarok, egyéb érzékelő rendszerek, kommunikációs rendszerek, döntéshozatali rendszerek.

[00:29:07]Tehát ez nem ez nem nem arról szól az egész, hogy legyártok egy rakétát, föltolom a kilövősíre, és akkor adj el neki.

[00:29:13]Ezek nagyon bonyolult rendszerek és és én úgy gondolom, hogy a a igen komoly politikai irányváltoztatásra lenne szükség Európában arra, hogy Európa eldöntse, hogy le akarja magának szert akar tenni ezekre a képességekre, amik függetlenítik az Egyesült Államoktól.

[00:29:36]No, ha már itt tartunk a tapasztalatoknál, akkor hadd kérdezzelek.

[00:29:39]Az AP News tette közzé, vagy adta hírül azt, hogy történt egy NATO gyakorlat, vagy rendeztek egy NATO gyakorlatot, egy szimulációt, és ebben a szimulációban az ukrán drónkezelők sorra erőt vettek, vagy megverték úgymond a NATO tagállamnak a katonáit.

[00:29:58]kérdeznélek itt arról, hogy mi a jelentősége egy ilyen szimulációnak, tehát mi milyen következtetéseket lehet egy ilyen szimuláció során levonni?

[00:30:04]Ugye itt a cikk szerint háromszor is leállították a gyakorlatot, hogy a katonák kitalálják azt, hogy körülbelül hogyan lehetne védekezni itt az ukránokkal szemben, de nem tudtak rajtuk fogást találni, illetve idéznek egy 24 éves ukrán drón pilótát, aki elmondta azt, hogy a NATO parancsnokok még nem értik eléggé a drónhadviselést.

[00:30:25]Ő ezt a következtetést vta le.

[00:30:30]Ja, hát én nem tudom mennyire reprezentatív a NATO egészére nézve az, ami ez a gotlandi hadgyakorlat.

[00:30:35]Tehát nem tudom, kik voltak azok a NATO csapatok, hogyha tudom én, hogyha a szlovák szekerészeket küldték el, hogy ők neki kell küzdeniük az ukrán drónok ellen, akkor nyilvánvaló, hogy sok nem lehet sokat elvárni tőlük, hogyha ezek a NATO-nak a csúcsalakulatai, akkor ez egy teljesen más dolog.

[00:30:50]Ez egy teljesen más dolog és teljesen más következtetéseket kell levond.

[00:30:55]Amúgy bocsánat, hogy a svédek, mármint a svéd hadsereggel szimulálták ezt.

[00:31:01]A a svéd a kapta teljesen egy egy komoly hadsereg, de a ha ez a ez a teljesítmény reprezentatív a svéd hadsereg egészét illetőleg, akkor az két dolgot jelent.

[00:31:11]Az egyik az, hogy a svéd hadsereg per pillanat még nem áll készen egy modern háborúra.

[00:31:14]Ez az egyik dolog.

[00:31:14]A másik dolog, amit amit jelent, hogy a svéd hadsereg nem tett semmit az ukrán háború kitörése óta, vagy nem tett eleget az ukrán háború kitörése óta, hogy hogy be le ezt a rést bezárja.

[00:31:26]Tehát egyértelmű, hogy kitört a háború, megjelent egy új harc, ezt a svédek nem ismerték, de amint a mellékelt tábra mutatja, nem tanultak semmit.

[00:31:35]Nem tanultak semmit.

[00:31:35]És ugyanezt el lehet mondani Izraelről is.

[00:31:39]Tehát Izraelben is most van egy probléma ezekkel a a száloptikás drónokkal Libanonban.

[00:31:43]egy olyan fenyegetés, amit Izrael ismer évek óta.

[00:31:44]Izrael maga is használja ezeket a drónokat, gyártja őket 10000 számra.

[00:31:49]Most akkor mi az ördög, mi az ördögér nem nem szereztük meg azokat a képességeket, amik egyfajta választ adnak ezekre erre a fenyegetésre.

[00:31:57]És én én úgy gondolom, és itt most ez egy feltételezés, egy extrapolálok abból, amit hallottam.

[00:32:05]Nekem úgy tűnik, hogy a a NATO-nak az egészében még nem esett le a tantusz.

[00:32:09]Tehát el kellett volna küldeni, vagy el kéne küldeni megfigyelőket az ukrán frontra, el kell kérni az ukránoktól az adatokat, megpróbálni ezeket az adatokat egy ennek az adatok alapján fölépíteni egy egy hadijátékokat és utána pedig teljes mértékű hadgyakorlatokat, amiben új módszereket dolgoznak ki.

[00:32:28]És itt nagyon fontos a kommunikáció, a kapcsolat a különböző hadseregek között, hogyha van egy szív, van egy komoly és egy szivélyes kapcsolat, akkor akkor akkor rengeteg tapasztalatot lehet átadni.

[00:32:38]Sokszor a tapasztalatok azok a mikroszinten vannak, és ezek a mikroszintű tapasztalatok tehetik a a a drón hadviselést, vagy a drón elhárítást igen-ig igen hatékonnyá.

[00:32:49]Nekem úgy tűnik ebből a ebből a hírből, hogy hogy a NATO még nagyon nincs ott, ahol ott ahol ahol ott kéne lennie.

[00:32:56]Tehát még egy gondolat, Rita, ha megengeded, megint túl hosszan beszélek.

[00:33:02]Nekem ez valahogy nem vág egybe avval a fenyegetéssel, állandóan azt halljuk, hogy néhány év múlva kitörhet egy háború Oroszországgal, meg Oroszország egy egzisenciális fenyegetés, valahogy a a retorika és a cselekedetek között, a szavak és a cselekedetek között én észl itt egy rést, amit amit valahogy meg kéne valakinek meg kéne magyaráznia.

[00:33:20]Oroszország szállíthat-e drónokat Iránnak?

[00:33:22]És akkor itt egy kicsit már rákanyarodnék a Közelkelet kér kérdéseire.

[00:33:26]Ugye a Öconomistban jelent meg ezzel kapcsolatban információ, hogy egy olyan kiszivárgott dokumentumra hivatkoznak, amely itt akár számosítja is azt, hogy mennyi drónt, milyen drónokat adnának át akár az oroszok úgy Iránnak, hogy nyilván ez tagadható legyen a nyilvánosság előtt.

[00:33:43]Mit jelent ez?

[00:33:46]Mekkora realitása van ennek?

[00:33:46]És mit jelent ez?

[00:33:48]vagy egyáltalán meg kell ezen lepődnünk, merthogy eddig is Oroszország és Irán között, tehát azt tudtuk, hogy van egy viszonylag jó kapcsolat.

[00:33:57]Tehát néhány gondolat evvel kapcsolatban.

[00:33:58]Ez egy terv, amit a az orosz hírszerzés dolgozott ki állítólag, és ez kiállítólag az ekonomishoz.

[00:34:03]Én abba se azt se tartom teljesen kizár.

[00:34:06]Az ekonomis írójának van egy képzeletbeli bosz barátja, aki akitől kapta ezeket a híreket.

[00:34:16]Tehát lehet, hogy az egész csak egy kapcsa, de teljesen egyértelmű, hogy Oroszország rendelkezik evvel a technológiával.

[00:34:23]Van ott egy amit úgy hívnak, hogy a Kaspitenger.

[00:34:25]A Kaspitengeren keresztül ezeket a technológiákat lehet szállítani Iránnak.

[00:34:30]Tehát ezek nem nagy vagy nagy térfogadó rendszerekről van szó.

[00:34:33]Ezek a száloptikás drónok.

[00:34:34]Oroszországban tanulnak iráni egyetemisták, azokat ki lehet képezni ezeknek ezeknek a használatára.

[00:34:40]Tehát ez teljesen észerű.

[00:34:42]A probléma az szerintem, hogy nem ez oldá meg Iránnak a problémáit.

[00:34:45]Tehát a elsőre lenne szuk meg tudja magát védeni.

[00:34:50]Tehát az, hogyha majd az amerikaiak valamikorálnak hár sziget valamelyik szigeten, akkor majd őket rakétázzuk az iráni szárazföldről ezekkel a száloptikás drónokkal.

[00:35:01]Ez ez nem mondom, hogy nem egy képesség, de ezek ez egy taktikai szint.

[00:35:04]Iránnak egy stratégiai segítségre lenne szüksége, stratégiai légvédelemre lenne szüksége.

[00:35:09]Stratégiai légvédelemre, nem várról indítható rakétákra, hanem ezt 400-asokra, ez 500-asokra Oroszországtól meg tudja magát védeni.

[00:35:19]És én ezeket nem látom per pillanat megérkezni.

[00:35:21]Tehát ezek nem érkeztek meg, vagy igen kis számban érkeztek meg korábban is ilyen csepegtető öntözéssel.

[00:35:27]Valószínűleg Oroszország igen nehezen tudná most ezeket nélkülözni.

[00:35:29]Látjuk, hogy Oroszország a saját légterét nem tudja lezárni.

[00:35:32]Látjuk ezeket az ukrán dróntámadásokat ott a kőolaj finomítók és a hasonló energialétesítmények ellen.

[00:35:39]Tehát arról nem is beszélve, hogy egy ilyen szálloptikás drón használatára néhány nap alatt ki lehet képezni valakit.

[00:35:45]Egy légvédelmi rendszert, egy új légvédelmi rendszert kiépíteni az több év munkája.

[00:35:49]Tehát még hogyha igaz is ez a hír, és meg is fognak érkezni ezek a drónok, a ez ez egy taktikai ez egy taktikai kellemetlenség, nem egy stratégiai fenyegetés a szövetségesek számára.

[00:36:01]Milyen állapotban van most Irán?

[00:36:01]És mit tudunk erről konkrétan?

[00:36:03]A New York Times-nak az értesülései szerint az amerikai hírszerzés egy a minap közzétett, vagy hát nem közétett zárt ajtók mögötti ö ö döntéshozókkal való tanácskozásán azt állapította meg, hogy május elején készült belső értékelések szerint Irán egyenesen visszaszerezte rakétabázisait, induálásait és a föld alatti létesítményeinek a többségét.

[00:36:29]Tehát arról beszéltek állítólag itt a lap értesülései szerint, hogy jelentős rakétakapacitásokkal rendelkezik Irán továbbra is, sőt valamennyit vissza is szerzett ezek szerint.

[00:36:39]Illetve olyan híreket is olvastam, miszerint hogyha egy újabb, tehát a tűzszünet végetérne, és egy újra forró háború venné kezdetét, akkor Iránnak van olyan technológiája vagy képessége, hogy rákapcsolhat az urán dósításra.

[00:36:55]Ezzel kapcsolatban is szeretném kérdezni a véleményedet.

[00:37:01]Ami a rakétákat illeti, itt egy olyan hírről van szó, amit gyakorlatilag egy meglévő hírt újra csomagoltak.

[00:37:04]Tehát mit mondt, amikor megkérdeztél Rita ezelőtt egy hónappal, hogy milyen állapotban van a az iráni rakéta Arsenal?

[00:37:11]Azt mondtam 1 13 igaz?

[00:37:14]1adot megsemmisítettek, 1 ott van bevetésre készen, és még 1had ott van ezekbe az alagutakba, amiknek a bejáratát beomlasztották a robbanásokat.

[00:37:24]és Irán megpróbálja megnyitni ezeket a ezeket az alagútakat.

[00:37:28]Most eltelt azóta több mint egy hónap.

[00:37:30]Ezeket az alagútakat megnyitották.

[00:37:32]Mennyi két az?

[00:37:32]66%.

[00:37:32]Miről beszélnek az amerikaiak?

[00:37:36]70%-ról.

[00:37:36]Erről van szó.

[00:37:38]Tehát nem én nem nem láttam itt a hírértékét a dolognak.

[00:37:40]Nem láttam a dolognak a hírértékét.

[00:37:43]Ö a korábbi számok, amikről korábban is beszéltünk, ezekről beszélünk most is.

[00:37:47]Ami az urándúsítást illeti, az összes ismert iráni létesítményt, ahol ezeket a ezt az urán dúsítást végre tudták hajtani, azt azt azok a támadás érte.

[00:37:57]És azt is látjuk, hogy a a jelenlegi rangadónak a csak csupán a vége felé ért néhány iráni nukleáris létesítmény támadást, tehát nem volt egy koncentrált erőfeszítés tovább bombázni ezeket az iráni létesítményeket.

[00:38:12]Tehát ebből arra következtetetek, hogy ami a célpont bankban benne volt, azt lebombázták.

[00:38:19]Most nem tartom kizártnak, és ezt lehet, hogy a vannak evvel kapcsolatban minősített információk, hogy az irániaknak még vannak ilyen képességei esetleg olyan mélységben, ahol ezek az amerikai bunkerszomorító bombák nem tudják őket lebombázni.

[00:38:35]Lehet, lehet.

[00:38:35]Öyanakkor pusztán avval, hogy az az irániak dúsítanak uránt, ebből ebből még nem lesz atomfegyver.

[00:38:43]Ebből még nem lesz atomfegyver.

[00:38:45]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy ez csupán egy közbülső lépés a a egy atomtöltett létrehozása felé.

[00:38:49]És mikor megvan az atomtöltetés, megvan az atomkísérlet, onnan még igen hosszú út vezet ahhoz, hogy ezt az atomtöltet, amit mondjuk egy ilyen torony, egy ilyen vastorony tetejére helyezzük el, mint Los Alamosba híres kísérlet alatt, és fölrobbantják, ameddig ezt lehet annyira zanzásítani, hogy repülőgép vagy rakéta el tudja vinni a célpontjáig.

[00:39:09]Tehát én én úgy gondolom, hogy mikor arról beszélnek, hogy Irán egy évre van a attól, hogy kitörön egy atom atomfegyver felé, akkor erről az atomkísérletről beszélnek esetleg.

[00:39:20]feltételezve, hogy sikerül a dúsító uránt, ami el van ott temetve a három létesítmény alatt, sikerül onnan kinyerni.

[00:39:26]De megint csak azt tudnám mondani, hogy gyakorlatilag általánosan elfogadott hittétel, hogy nem lehet megbízni az amerikai hírszerzésbe, mert lámlám miket mondtak Irakkal kapcsolatban?

[00:39:39]Akkor most mi mi történt, hogy hirtelen megbízunk bennük?

[00:39:42]De miért?

[00:39:42]Hogyha Irakkal kapcsolatban nem bízunk meg bennük, akkor Iránnal kapcsolatban miért bízunk meg bennük?

[00:39:47]Tehát én egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy ez az egész csak egy csak egy egy narratíva, amit a Trump adminisztrációtól, hogy igazolja azt, hogy újra beindítsa ezeket a támadásokat Irán ellen, mert hogyha azt mondanák, hogy kérem, megoldottunk mindent, lebombáztunk mindent, sikerrel jártunk, akkor akkor föltefődik a kérdés, de akkor akkor miért akarsz újra támadni?

[00:40:06]Elégedj meg avval, ami van.

[00:40:06]Menj haza, csókolom, zárjuk le a háborút.

[00:40:09]Kevesebbet akarunk fizetni a benzinnét.

[00:40:11]Tehát ez remekül összecseng Trumpnak avval a narratívájával, hogy el kell venni az irániaktól a ezt a képességet örökre.

[00:40:18]El kell kép venni ezt a képességet örökre.

[00:40:20]És tudjuk, hogy a hírszerzés annyira át van politizálva, hogy én ezeket a különböző információkat meg értékeléseket, meg meg kiszivárogtatásokat én igen-igen szkeptikusan kezelem.

[00:40:30]Ezek általában politikai manipulációk, vagy vagy pro vagy kontra mindenütt, nem csak az Egyesült Államokban.

[00:40:38]A Rajter információi szerint Szaúdiábia több nyilvánosságra nem hozott támadást hajtott.

[00:40:42]Végre iráni területen válaszul azokra a rakéta dróncsapásokra, amelyek ugye Szaúarábi érték.

[00:40:47]Ezek a csapások állítólag március környékén történhettek.

[00:40:52]Mit tudunk erről?

[00:40:52]Én úgy láttam, hogy az iránni fél ezekre az információkra nem reagált érdemben.

[00:41:01]Mi történ?

[00:41:02]Nagyon fontos dolog ez.

[00:41:02]Hát nagyon fontos dolog megérteni a közelkeletnek a a lélektanát is.

[00:41:06]Mondjuk úgy.

[00:41:06]Tehát ameddig megtámadtál engem, de nem nem hirdet nem tetted nyilvánossá, addig nem aláztál meg.

[00:41:12]Addig nem aláztál meg.

[00:41:12]És ameddig nem lett nyilvános a dolog, akkor én úgy tehettek mint, hogyha bocsánat, valaki rám vizel, akkor azt mondom, csak esett az eső.

[00:41:19]Csak az eső esett.

[00:41:22]Tehát van itt egy van itt egy olyan dolog, ami ami nem jár arcvesztéssel.

[00:41:24]A közelkeleti rezsimek ezek általában nem addikt nem a demokráciának a csúcsai, és az egyetlen dolog, amit nem mutathatnak, az gyengeség.

[00:41:34]Nem mutathatnak gyengeséget befelé, a saját lakosságuk felé.

[00:41:37]Ezért ezért volt az, hogy Irán nem ismerte be, hogy Szaarábia megtámadta, és Szaarábia pedig nem verte ezt nagy dobra, mert tudta, hogy evvel a evvel válaszra provokálná Iránt.

[00:41:48]Tehát ez kicsit olyan, mint mikor Izrael lebombázta Szíriának az atomfegyver programját.

[00:41:52]Ugyanakkor mindenki hallgatott erről.

[00:41:54]Tehát volt egy ilyen aggodalom, hogyha mikor Izrael meglépte ezt a lépést, hogy egy általános háború lesz Szíriával.

[00:41:59]És a hírszerzés értékelése akkor az volt, Mosszá értékelése akkor az volt, hogy ameddig ezt evvel nem henceg Izrael, addig ir addig addig Szírian Szíria nem fogja beismerni megaláztatás érte.

[00:42:10]Tehát ezekben az országokban a kárt, a fizikai kárt elszenvedni sokkal könnyebb, mint a megalláztatást elszenvedni.

[00:42:17]Az az okozza az igazi kárt ezeknek a rendszereknek és nem a fizikai kár.

[00:42:21]Tehát Szaarábia nem beszélt erről.

[00:42:24]Épp ugye, hogy az emérségek se beszélt a a az irán elleni támadásokról.

[00:42:28]Ott nagyjából mindenki tudta, hogy az emérségek csinálta.

[00:42:29]Az amerikaiak azt mondták, hogy nem ők.

[00:42:33]Izrael azt mondta, hogy nem ők.

[00:42:33]Kimarad az emérségek nyilvánvaló ez a a lavanszigeti iráni kőolajfinomítóká, de ott se.

[00:42:39]Ameddig ameddig az emíérségek nem ismerte ezt el, addig nem volt egy megaláztatás.

[00:42:44]Iránnak nem kellett erre reagálnia.

[00:42:46]Tehát amit a szaúdiak csináltak, volt egy támadás iráni célpontok ellen, Irán területén belül, hogy pontosan micsoda.

[00:42:52]Ez nem került nyilvánosságra.

[00:42:53]Én én se tudom.

[00:42:53]És ezen kívül Szaudarabbia és Kuvejt együtt támadtak különböző célpontokat Irakban.

[00:43:02]Tehát Irakban vannak ezek az Iránnal szövetségesít milíciák, és akkor ezeket támadta a két arab állam.

[00:43:06]Ugyanakkor ez egy ilyen kriptoháború, egy ilyen titkos háború, nem vállalták azt, hogy hogy voltak ezek a dolgok.

[00:43:13]És ez az egyik módja annak, hogy a a helyzet eszkalációját csökkentsék.

[00:43:21]Nagyon szépen köszönöm Robert Szikesztelnek a beszélgetést.

[00:43:22]A jövő héten újra találkozunk.

[00:43:24]Aki szeretne értesítést kapni a feltöltött anyagokról a Magyar Nemzet YouTube csatornájára tud feliratkozni.

[00:43:30]Köszönöm szépen, Robert.

[00:43:33]Nagyon szépen köszönöm, Rita a viszontlátásra.