A nukleáris fenyegetés már nem úgy működik, mint a hidegháborúban – Front Robert C. Castellel

[00:00:00]A jelenlegi időszak nem hasonlít a a hidgháborúhoz, mikor az oroszok és a szovjetek meg az amerikaiak feszültek egymásnak, volt egy bipoláris stabilitás.

[00:00:08]Most minimum egy tripoláris tripoláris rendszerről beszélünk, hogyha Kínát is hozzáadjuk a dologhoz.

[00:00:12]Sokkal több atomhatalom van azóta.

[00:00:15]Mindegyik atomhatalom a saját doktrinájával, a saját posztúrájával.

[00:00:18]Tehát ez egy teljesen nukleáris szempontból ez egy teljesen más világ.

[00:00:36]Tisztelettel köszöntöm a kedves nézőinket és hallgatóinkat.

[00:00:37]Ez itt a Front Roberci Castellel.

[00:00:39]Én Fekete Rita vagyok és köszöntöm Roberci Kastelt, a Magyar Nemzet főmunkatársát, az alapjókért Központbiztonságpolitikai tanácsadóját itt a vonalban, a műsorban.

[00:00:50]Nagy szeretettel köszöntelek Rita, téged is és a nézőinket is egy továbbra is napsütéses Jeruzsálemből.

[00:00:57]Hozzánk is lassan lassan megérkezik a nyár.

[00:00:59]Na de mi történik az orosz-ukrán fronton?

[00:01:01]Erről szeretnélek kérdezni.

[00:01:01]Egy kicsit majd rátérhetünk magára a fronthelyzetre is, de előtte hadd kérdezzelek arról a hírról, ami szerintem itt az elmúlt napoknak az egyik fő híre volt.

[00:01:10]Oroszország hadrendbe állította a Starm 2 balisztikus rakétát.

[00:01:15]Putyin nagy megelég megelégedését fejeztek ki tekintve, hogy Oroszország több 1zer atomtöltettel rendelkezik.

[00:01:22]Számít ez valójában a dolog szimbolikusá, vagy pedig van ennek katonai értelme?

[00:01:26]És itt az atomtöltetekre is örülnék, hogyha kitérnénk olyan tekintetben, hogy azért itt az elmúlt héten akár az ukránok beszéltek róla, hogy készülnek az oroszok valamit az atommal kapcsolatban csinálni.

[00:01:42]Tehát egy, hogy egy atomcsapás fenyegetésére hívták fel a figyelmet taktikai szempontból.

[00:01:46]Maga a NATO főtitkára is NATO főtitkár is reagált ezekre a hírekre, tehát mindenképpen térjünk ki rá.

[00:01:55]Tehát néhány gondolat ebben a témában.

[00:01:57]Én úgy gondolom, hogy sokan elkövetik azt a hibát, hogy azt mondják, hogy oké, ami most van, az a hidegháború bipoláris felállásának a megfelelője.

[00:02:06]Volt egy kölcsönösen biztosított elrettentés.

[00:02:08]Az atomfegyverek csak errettentésre szolgálnak, tehát nem is érdemes beszélni az egészről.

[00:02:11]Úgyis csak egy ilyen zsebmomós az egész.

[00:02:13]Kár beszélni erről az egészről.

[00:02:15]És itt van itt hibák halmozódnak egymásra, vagy kognitív fösvénység, kognitív lustaság halmozódik kognitív lustaságra.

[00:02:22]Tehát először is a jelenlegi időszak, és egy dolog, amivel tisztábban kell lenni, a jelenlegi időszak nem hasonlít a a hidegháborúhoz, mikor az oroszok és a szovjetek meg az amerikaiak feszültek egymásnak.

[00:02:34]Volt egy bipoláris stabilitás.

[00:02:36]Most minimum egy tripolár tripoláris rendszerről beszélünk, hogyha Kínát is hozzáadjuk a dologhoz.

[00:02:41]Sokkal több atomhatalom van azóta.

[00:02:43]Mindegyik atomhatalom a saját doktrinájával, a saját posztúrájával.

[00:02:47]Tehát ez egy teljesen má nukleáris szempontból ez egy teljesen más világ.

[00:02:50]Nagyon fontos megtanulni a hidegháború összes tanulságát.

[00:02:56]Ugyanakkor a leg legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az hogy automatikus következtetéseket vonunk le a hidegháború tanulságaból.

[00:03:02]ami most van, az nem az, ami akkor volt.

[00:03:05]Tehát ez az első dolog, amit el kell mondani.

[00:03:07]A második dolog, amit el kell mondani, hogy a a láttuk azt, hogy az ukrán háború kitörése óta Oroszország igen-igen hatékonyan használta ezt a a nukleáris karcsörtetést arra, hogy elrettentse a NATO-t bizonyos lépésektől.

[00:03:24]Tehát nem sikerült teljesen megállítani a legtöbb ilyen lépést, viszont sikerült késleltetnie őket.

[00:03:28]És tudjuk, van ez a latin mondás, hogy hubit tempus, hubitem, ki időt, aki időt nyer, az életet nyer, és a a két szarad ki gyorsan ad ez ennek a magyar megfelelője.

[00:03:39]És látjuk azt, hogy sikerült ezekkel a fenyegetésekkel késleltetniük a például az F16-osoknak az átadását.

[00:03:45]Most hirtelen ez a példa jut eszembe.

[00:03:47]Sikerült késleltetniük a ezeknek a hosszútávú csapásmérőeszközöknek az átadását.

[00:03:53]Beszél, beszélek itt az Atakamesről, a a Shadow Stormról, a Sculpról.

[00:03:57]Látjuk, a Taurus mindig nem a tát Németország.

[00:04:03]Tehát látjuk azt, hogy Oroszország igen hatékonyan használta ezt az eszközt.

[00:04:04]Ez a második dolog, amit el kell mondani.

[00:04:06]A harmadik dolog, és ez itt kapcsolódik a napi hírhez, ehhez a szármat rakétához, Oroszország még azokban az években is, mikor olyan rossz anyagi helyzet volt, hogy a az oroszok a cipőjük mellett jártak, ahogy magyarul mondják, még akkor is erre mindig volt pénz.

[00:04:20]a nukleáris örettentő erő vagy hadviselő erő fejlesztésére mindig volt pénz.

[00:04:27]Elkezdték ezt a hat nagy projektet.

[00:04:29]Ismerjük ez a tengeralattjáró és a többi a cirkon, a a hiperszónikus eszközök.

[00:04:34]Tehát volt egy sor ilyen eszköz, amit fejlesztettek.

[00:04:38]Miért?

[00:04:38]Azért, mert ezek a végső garantőrei Oroszország területi integritásának.

[00:04:42]Tehát az orosz konvencionális haderő nem elég erős.

[00:04:44]Ez a nukleáris csapásmérő elő elég erős ahhoz, hogy megvédje Oroszországot különböző fenyegetések ellen.

[00:04:51]Most az utolsó megjegyzés, amit érdemes itt megtenni, az az, hogy az amerikaiakkal ellentétben az oroszok körülbelül a nukleáris tölteteik felét taktika taktikai szinten kívánják alkalmazni.

[00:05:07]Tehát ezek nem a stratégiai triádba vannak beépítve, hanem ezek taktikai eszközök, amiket hadszintéren kívánnának bevetni az oroszok, hogyha a helyzet ellenük fordul.

[00:05:17]A bevetésnek a döntése is bizonyos szinten delegálva van a a hatszintérsnokok szintjére, vagy legalábbis van egy bizonyos ráhatásuk erre a dologra a katonai a katona katonai döntéshozóknak is.

[00:05:33]Tehát nem minden Putyin szintjén történik, vagy nem kizárólag.

[00:05:34]És látjuk azt, hogy Oroszország sokkal-sokkal közelebb áll mondjuk, hogy a pakisztáni modellhez a nukleáris fegyverek felhasználásában, mi vagy a francia modellhez, mint az amerikaiak.

[00:05:44]Az amerikaiak szempontjából ez főleg az elrettentésnek az eszköze.

[00:05:48]Amerika nem foglalkozik különösebben a gondolatával annak, hogy hogy a taktikai szinten nukleáris fegyvereket vessen be.

[00:05:54]Láttuk, hogy vissza is vonták ezeket az eszközöket, legalábbis egy részüket Oroszországba.

[00:05:59]Ez a tüzérségi lőszereknek a része, mondjuk úgy, és így kell értelmezni ezt a dolgot.

[00:06:03]És ebből a szempontból a szármat rakéta nagyon fontos adalék, már csak azért is, mert képes hatalmas távolságot megtenni és a déli sark felől kerülni meg a azt a légvédelmi rendszert, amit az Egyesült Államok Kanadával együtt ott az északi, az északi sark irányába épített föl.

[00:06:19]Ez úgynevezett Norad.

[00:06:21]Ezt teljesen megkerüli.

[00:06:23]Ez a szármatrakéta.

[00:06:25]Ugye Maga Putyin a világ legerősebb rakétarendszerének nevezte a szármatot.

[00:06:30]Ez igaz, vagy ez költői túlzás?

[00:06:32]Hát gyerekkoromban erára azt mondták volna, hogy olyan erős, hogy csípi a szememet.

[00:06:36]Nyilvánvaló, hogy ez csak ez csak vicc.

[00:06:39]Egy egy új eszközről van szó.

[00:06:41]Egy modernizált egy új eszközről van szó, amit mint már említettem, nagyon gyors, nagyon nagy a hatótávolsága, valószínűleg föl van szerelve olyan technológiákkal, amik lehetővé teszik a a rakéta számára, hogy megkerülje, kikerülje, megtévessze a különböző légvédelmi rendszereket.

[00:06:56]Itt vannak különböző lavaróeszközök, különböző manőverezőzköz, a rakéta maga is valószínűleg tud manőverezni bizonyos szinten.

[00:07:04]És vannak ezek a ez a Merve, amit angolul Mervnek hívnak.

[00:07:07]Ez az önállóan célra vezethető robbanófejek.

[00:07:11]több ilyen van egy ilyen szármat csomagban, mondjuk úgy, és ezek is valószínűleg úgy vannak k kialakítva, hogy át tudjanak törni a védelmi rendszereken.

[00:07:21]És láttuk ezeket a különböző csalafintaságokat, mondjuk úgy a mostani iráni háború kapcsán is, sokkal kevésbé hatékony, vagy potens hatalom által, Irán által bevetve.

[00:07:30]Tehát ezek ez egy komoly eszköz, egy komoly fenyegetést jelent.

[00:07:36]Itt ugye az atom vagy taktikai atomnak a bevetése, ahogy említettem, is szóba került újra a héten, és emiatt több elemzés is született, tehát többen megszólaltak ebben a kérdésben.

[00:07:46]Hallottam olyan érvelést, hogy az atom fegyvereknek a fenntartása drága, elrettentésre való és jóformán bevethetetlen.

[00:07:54]Ezt szeretnél majd ha véleményeznéd, hogy ez valóban így van-e, te is így látod-e.

[00:07:58]Illetve, hogy Oroszország azért sem vetné valószínűleg be, mert hogy kiírná magát a nemzetközi rendszerből.

[00:08:04]Tehát Oroszország ennél jobban ki tudja magát írni a nemzetközi rendszerből.

[00:08:10]Tehát én úgy gondolom, hogy Oroszország nem írta magát ki a nemzetközi rendszerből.

[00:08:12]Látjuk Oroszországnak a kapcsolatait.

[00:08:14]Tehát ez nem ez nem az én véleményem.

[00:08:16]Nem az én véleményem.

[00:08:16]Ez egy tény az, hogy Európával nincsenek jó kapcsolatai Oroszországnak Európa nem a nem a nemzetközi rendszernek a színonája.

[00:08:23]Lehet, hogy Európa annak képzeli magát, de nem az.

[00:08:25]Tehát ez az első dolog.

[00:08:27]Kettő, aki ezeket az állításokat tette, teljesen egyértelmű, hogy az utóbbi 20 év alatt minden, ami a nukleáris doktrinát, stratégiát és posztúrákat illeti, egy kő alatt élt, és fogalma nincs, hogy mi történik a a ezen a téren.

[00:08:40]Tehát látjuk azt, hogy vannak hatalmak, mint például regionális nukleáris hatalmak, mint például Pakisztán.

[00:08:46]Pakisztán szempontjából a a az atomfegyverek az gyakorlatilag egy garancia arra, hogy a egy nagyobb méretű indiai hadsereg nem fogja áttörni a pakisztáni védelmi vonalakat, és nem viszi le a konvencionális hadvésszeris szintjén kajakra Pakisztant, amit meg tud tenni, mert van egy méretbeli különbség a két ország között.

[00:09:04]Tehát látjuk azt, hogy Pakisztán szempontjából a nukleáris fegyverek az, ahogy mondtam, az előbb tűzérségi lőszer.

[00:09:09]Igen, érdekes dolog.

[00:09:12]Van egy másik harmadik világbeli ország Európában, úgy hívják, hogy Franciaország.

[00:09:16]És a francia nukleáris doktrina is arról beszél, hogy ezeket a a francia csapásmérő erőt, ezt ők stratégiai alatti csapásmérő erő fogalmát is használták a franciák.

[00:09:27]Mi volt ennek a célja?

[00:09:29]Ennek a célja a hidegháborúban már akkor az volt, hogy a Németországot áttörő szovjet páncélos hadseregeket megállítsák.

[00:09:35]És a francia doktrinában van egy ilyen figyelmeztető lövésnek az elve.

[00:09:39]Mondjuk úgy francia doktrina arról szól, hogy adnak egy utolsó figyelmeztetést, egy nukleáris csapást valamilyen ellenséges katonai célpontra, és utána pedig bevetik a a a francia nukleáris haderőt ez az ellen az ellenség ellen.

[00:09:53]Nem azért, hogy legyőzzék Oroszországot, mert nyilvánvaló, hogy nem rendelkeznek annyi töltettel, de hogy ők mondják, hogy letépjék az óriásnak az egyik karját, mondjuk úgy.

[00:10:01]És tehát látjuk ezekből a ezeknek a doktrináknak és a nem csak a doktrináknak, ami ennél is fontosabb, a katonai posztúráknak az, hogy hova vannak elfejezve ezek a fegyverek, meg hogyan kívánják őket alkalmazni.

[00:10:12]Látjuk azt, hogy bizonyos országok szemében ezek ezek hadszintéri fegyverek.

[00:10:16]Ezek olyan fegyverek, amiket nem csak elrettentésre és nem csak politikai nyomásgyakorlásra fognak használni, hanem bizonyos körülmények között felhasználhatják őket egy konvencionális háború eszkalációjára is.

[00:10:31]És hogyha ez megtörtén és ez jelen van a francia doktrina, pakisztáni doktrina esetében, látjuk a kínai doktrinát is elmozdulni egy sokkal aktívabb irányba, a mint ami mint mint amit eddig képviselt, akkor miért gondoljuk azt, hogy Oroszország ezt nem fogja megtenni?

[00:10:46]Tehát az orosz az orosz doktrinával kapcsolatban van egy van egy nagy vita, nem tudom, hogy van-e idő most ebbe belemenni, de van egy vita evvel kapcsolatban.

[00:10:52]A szakértők egy része azt mondja, hogy gyakorlatilag ugyanaz a doktrina van, ami 2020 a 2020-as doktrina továbbra is érvényben van.

[00:10:59]És vannak, akik azt állítják, hogy ez nem igaz.

[00:11:02]Az oroszok ö kibővítették azoknak a forgatókönyveknek a a palettáját, amiknek a keretén belül ezt a nukleáris haderőt bevetnék.

[00:11:11]És látjuk, hogy a e az új doktrin, vagy vannak, akik azt állítják, hogy a nukleáris doktrinában benne van az is, hogyha egy olyan állam támadja meg Oroszország területeit, amelyik neek a szövetségesei atomfegyverrel vannak felszerelve.

[00:11:24]Tehát egy ilyen konvencionális támadás ellen is hajlandó lenne Oroszország nukleáris fegyvereket bevetni.

[00:11:30]És láttuk legutoljára 2022-ben a CIA-nak az értékelése az volt, hogy körülbelül 50% az esélye arra, hogy Oroszország atomfegyvert vessen be az ukránok ellen.

[00:11:43]Hadd kérdezzelek akkor a csúcstalálkozókkal kapcsolatban is.

[00:11:46]Május 20-án két napos csúcstalálkozóra érkezett Pekingbe az orosz elnök.

[00:11:48]Ugye előtte Donald Trump járt egyébként Kínában, úgyhogy ha itt érdemes szerinted párhuzamot vonni, akkor nyugodtan tegyük meg.

[00:11:56]De amiről itt szó esett, az az, hogy például C Ping azt mondta, hogy az orosz kínai kapcsolatok elérték a stratégiai partnerség legmagasabb szintjét.

[00:12:05]Mit jelenthet ez?

[00:12:08]Illetve Alexi Martinovakti orosz szakértő az RT-nek nyilatkozott, és ő azt mondta, hogy Oroszország és Kína lassan, de félreérthetetlenül egy olyan struktur strukturális szövetség felé halad, amely átalakítja a globális hatalmi egyensúlyt.

[00:12:21]Ez mit jelent?

[00:12:25]Hát az első dolog az, hogy az első dolog, amit meg kell jegyezni, hogy a Oroszország szempontjából politikailag a kínai kapcsolat talán a legfontosabb nemzetközi kapcsolata, ami per pillanat van Oroszországnak.

[00:12:38]Tehát ennél semmi sem fontosabb Oroszország számára.

[00:12:39]Ez a politikai szintén.

[00:12:42]Ugyanakkor a biztonsági szinten látjuk azt, hogy Kína továbbra is egyfajta fenyegetést jelent Oroszország számára.

[00:12:48]Tehát a az orosz biztonsági szakértők továbbra is egyfajta fenyegetést látnak a kínai ambíciókban a távolkeletet, orosz távolkeletet illetőleg és nem véletlen, hogy 2023-ban volt egy hadgyakorlat orosz nukleáris fegyverekkel, megint visszatérünk az atomra.

[00:13:04]ezekkel a nukleáris töltetekkel felszerelhető iskander rakétákkal a kínai orosz határtól nem túl messze, aminek a célja egy üzenetet küldeni Kína felé, hogy lehet, hogy mi le vagyunk foglalva ott Ukrajnában evvel a háborúval, ugyanakkor árgús szemmel figyeljük, hogy mi történik a a másik szárnyon, mondjuk úgy.

[00:13:25]Tehát ezek a ez egy ez mindenképpen egy feszültség.

[00:13:27]Tehát tisztában kell lenni avbra, hogy ezek a kapcsolatok sohasem fenékig tej fel.

[00:13:30]Az államoknak nincsenek önálló barátai, csak önálló érdekei vannak.

[00:13:34]És látjuk azt, hogy az orosz az orosz kínai érdekek nem csak, hogy sok ponton egybe vágnak, hanem ki is egészítik egymást.

[00:13:40]Tehát Kínának megvan az, ami Oroszországnak nincs.

[00:13:44]Oroszországnak megvan az, ami Kínának nincs, és kiegészítik egymást.

[00:13:47]Ugyanakkor látjuk azt, hogy azt állítani, hogy a stratégiai együttműködés legmagasabb szintjeért a kapcsolat, az nem igaz.

[00:13:53]Miért nem igaz?

[00:13:55]Mert látjuk, hogy nincs egy olyan védelmi egyezmény Kína és Oroszország között, mint például Oroszország és Észak-Korea között, ami kötelezi a a másik felet arra, hogy automatikusan a segítségére siessen a a megtámadott szövetségesének.

[00:14:09]Tehát il a NATO ötödik cikkei.

[00:14:11]Ilyen szintű kapcsolat nincs Oroszország és Kína között.

[00:14:13]Tehát ez ez még hiányzik.

[00:14:15]Még egy dolog, amiben nem sikerült megegyezni Putyin és sí között, az a szibéria ereje gázvezeték.

[00:14:20]Tehát elő van készítve a dolog, még nem sikerült vég aláírni mondjuk úgy ezt a szerződést evvel kapcsolatban, hogy mi ennek az oka.

[00:14:33]Evvel kapcsolatban millió elmélet van, és millió találgatást látok az interneten.

[00:14:38]Én nem gondolom, hogy valaki úgy igazából tudná, hogy mi mi az oka annak, ami ami miatt ez a ez a szerződés.

[00:14:45]Nem sikerült a most lezárni ezt a szerződést, de emellett van egy sor más dolog, vagy kis millió más dolog, amiben látjuk a kínai segítséget Oroszország számára.

[00:14:55]még orosz csapatok kiképzésébén ez egy új hír.

[00:14:58]Tehát láttuk, hogy Kína kiképezett ö orosz drónkezelőket, és hogyha Kína van egy hír arról, hogy Kína kiképezett 120 orosz katonát, akkor feltételezhetjük azt, hogy nem csak 120-at, hanem 1200-at vagy 12000-et vagy satöbbi is kiképeztek.

[00:15:15]Nem lehet kizárni ezt.

[00:15:15]És nyilvánvaló, hogy egy fontos kapcsolatról van szó.

[00:15:19]Ugyanakkor van egy a kapcsolat a politikai szövetség alatt mindig ott vannak ezek a régi feszültségek, és ezek mindig mindig is ott fognak maradni.

[00:15:27]Ha már említetted itt Észak-korea kapcsán ugye a feszültséget, ugye az is egy abszolút friss hír.

[00:15:35]Tegnap délután láttam én is, hogy a kínai államfő Észak-koreába készül látogatni, tehát még akár májusban vagy június elején ellátogathat Fenyan.

[00:15:43]Ugye ezt egy dél-koreai hírügynökség hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, illetve a protokoll szolgálatnak a képviselői elutaztak észak-koreába valószínűleg előkészíteni egy ilyen kínai látogatást.

[00:15:59]Igen.

[00:15:59]Hát talán a a keretezésről is érdemes lenne beszélni.

[00:16:02]Nagyon-nagyon rendkívül érdekes ez a a ez a kínai orosz észak-korejai háromszög.

[00:16:10]Nagyon-nagyon érdekes ez a háromszög.

[00:16:10]is látjuk azt, hogy Észak-korea egyáltalán nem egyfajta áldozat vagy egy kispályás játékos ebben a ebben a szerelmi háromszögben, hanem egy olyan agens, amelyik igen igen bölcsen, igen ügyesen manőverezik a két szuperhatalom között.

[00:16:27]Ö van ez a régi észak-koreai stratégia, ami egy egyenlő távolságot próbál fenntartani mind a két szuperhatalom között, némiképpen kijátszani őket egymás ellen.

[00:16:36]És elmondhatjuk azt, hogy Oroszország és Kína hozzáállás ehhez az északorjai kérdéshez egyáltalán nem vág egybe.

[00:16:44]Tehát egy sor kérdésben a nukleáris fegyverek, a koreai félsziget jövője, a kínai a az észak-koreai balisztikus rakéták van még egy sor kérdés.

[00:16:54]ezekben a hét vagy nyolc ilyen kérdés, amikben nem feltétlenül vág egybe az orosz jövőkép a kínai jövőképpel, ami Észak-koreát illeti.

[00:17:02]Tehát például az oroszok sokkal hamarább elfogadták azt, hogy Észak-korea egy atomhatalommá vált, mint a kínaiak.

[00:17:08]A kínaiak még mindig ambivanensek evvel kapcsolatban.

[00:17:10]Ö nagyon-nagyon érdekes, ahogy ezt a játékot Észak-korea játssza, és azt el kell mondani, hogy katonailag Oroszország a nagy patrónus, viszont gazdaságilag egyértelműen Kína a nagy patrónus.

[00:17:23]Tehát Kína az, ahol a koreai vend koreai vendégmunkások dolgoznak, akikkel Észak-koreának a kereskedélmennék a 95%-kal lezajlik.

[00:17:33]Tehát láttunk egy nagyon-nagyon érdekes játékot itt a három a három aktor között.

[00:17:36]Most nincs idő ezt jobban kifejteni, de érdemes odafigyelni erre a dologra.

[00:17:41]és ami ezeket a csúcsokat illeti, látjuk azt, hogy a világ valóban fontos vezetői milyen aktívan, mennyire mennyire proaktívan dolgoznak azon, hogy karban tartsák ezt a az egyensúlyt.

[00:17:52]Nem beszélhetünk egy világrendről, de egyfajta kialakuló egyensúlyt.

[00:17:56]És látjuk azt, hogy például Európa nem hajlandó tárgy nem volt hajlandó tárgyalni tárgyalni Putyinnal ott, ahol a az amerikai elnök igen élénk kapcsolatot tartott fenn vele.

[00:18:06]Tehát sokszor nincs meg az a luxusunk, hogy ne tárgyaljunk valakivel, hogy ne üljünk le valakivel beszélni, és talán Európa is lassan meg fogja ezt érteni.

[00:18:15]Hogyan értékel Donald Trumpnak a kínai útját?

[00:18:17]Tehát milyen az akár az eredmények tekintetében, akár a hangulat tekintetében azt láttuk, hogy nagy pompával fogadták Kínában.

[00:18:27]Mit mit lehet levonni mindabból, ami történt az ő látogatása kapcsán?

[00:18:32]Evvel kapcsolatban már többször kérdeztek, több interjúban kérdeztek, és a legfontosabb a dolog, amit el kell mondanunk, hogy a fontos igazán fontos dolgokat nem tudjuk.

[00:18:39]Tehát voltak ott titkos megbeszélések a két elnök között négyszem közt, csak a tolmácsaikkal.

[00:18:45]Igazából nem tudjuk, hogy miről beszéltek ezeken a vagy mibe egyeztek meg.

[00:18:48]Az, hogy utána Trump elnök kijön egy ilyen megbeszélésről, és mit mit mond az újságíróknak, hát gondolom már elég felnőttek vagyunk ahhoz, hogy ezt ne vegyük túl komolyan.

[00:18:56]És azok, akik idősebbek közülünk, és átéltek egy kommunista diktatúrát, azok is, hogy mondjam, némi né némi óvatossággal vagy fenntartással kezelik azt, amit a kínai kommunista párt kijelent mondjuk egy hivatalos közleményben.

[00:19:08]Tehát ez ami a kommunikációt illeti.

[00:19:10]Viszont vannak dolgok, amiket amiket a két saját szemgolyónkkal látunk, és ez a dolog a a diplomáciai protokoll.

[00:19:16]És azt látjuk, hogy Trump korábbi látogatása óta, tehát már Trump korábbi látogatása alatt a 2017-ben, azt hiszem, ha nem tévedek, vagy 18-ban, a kínaiak már akkor kreáltak egy olyan protokollszintet, amelyik fölötte van a normális protokollnak.

[00:19:33]Tehát olyan olyan pompával fogadták már akkor Trumpot, ahogy soha nem fogadták.

[00:19:37]És a mostani 2026-os látogatásban még rátettek egy lapáttal.

[00:19:42]Még rátettek egy lapáttal.

[00:19:42]Tehát ez jelent valamit, különösen, hogyha összehasonlítjuk a ahhoz, hogy hogyan fogadták Obamát.

[00:19:48]Obamának talán három látogatása volt Kínában.

[00:19:50]Az egyik látogatás alatt igen komolyan meg is alázták a kínaiakot, várták hosszú időn át a repülőtéren.

[00:19:57]Most látjuk, hogy a Trumppal kapcsolatban ez teljesen más.

[00:20:02]Tehát ez ami a protokol elemzését illeti, hogy ugyanakkor ennek is megvannak a határai.

[00:20:05]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy az, hogy Putyint nem avval a pompával fogadták, mint Trumpot a a kínaiak, ez nem feltétlenül annak a jele, hogy tudom én, hogy Amerikából jobbak lennének a kapcsolataik.

[00:20:18]Putyinnak a látogatása Kínában sokkal inkább egy ilyen munka látogatás volt millió napirendi ponttal.

[00:20:25]Ö Trump és Sinnek a találkozója.

[00:20:27]Kínában pedig két két ellenfélnek a a a óvatos az óvatos egymáshoz való súrlódása, vagy mingling, ahogy angolul mondják, egymással való keveredése, épp úgy, mint James Bond egy ilyen koktélpartin, mikor a főgonosszal találkozik.

[00:20:44]Tehát látjuk azt, hogy ott volt ez a ez a feszültség megvolt ott a a kínai kínai amerikai találkozóban két teljesen más találkozó.

[00:20:51]És hogyha összehasonlítjuk Macronnak és Fonder Lionassonynak a kínai látogatásával, akkor ezek a különbségek még drámaib.

[00:20:59]Akkor látunk egy harmadik típusú protokolt, amelyik sokkal falóbb és sokkal tudom én, sokkal kevesebb tisztességet ad, mondjuk, mint amit Trump kapott a kínaiaktól.

[00:21:08]Tehát ezek ezek ez nem véletlenül a kínai protokollnak épp úgy, mint az orosz protokollnak is van egy nagyon mély belső logikája.

[00:21:16]És ennek a a jó ebben a dologban, hogy ezt látjuk a saját két szemünkkel.

[00:21:21]Tehát nincs szükség egy olyan megmondó emberre, mint én, hogy jöjjön és be kimagyarázza a borjút a tehén alól.

[00:21:26]Ezt mint bárki meggyőződhet a a saját két szemgolyójával ezekről a dolgokról.

[00:21:37]A Kunkungkban egy német ellenző elemző tolából jelent meg egy írás azzal kapcsolatosan, hogy bár ilyen apró részletjelekből, de azt a következtetést lehet levonni, hogy Ukrajnának javult valamelyest a helyzete itt a a ebben a zajló háborúban.

[00:21:53]Hogyan értékeled ezt a kérdést?

[00:21:56]Ugye olyan részletekre hívja fel a figyelmet, mintogy a katonai parádé körüli diplomáciai üzengetések hogyan alakultak, illetve, hogy a frontvonalak mögött 30-300 kmes kilomrel most már drónokkal támadhatók.

[00:22:13]Tehát hogy hogy vannak olyan apró részletek, amelyek erre engednek következtetni szerinted?

[00:22:16]És ezt lehet így megközelíteni ezt a kérdést?

[00:22:21]megközel megközelíteni abszolút.

[00:22:21]Tehát nagyon fontos itt is nagyon fontos, mint minden elemzés során különbséget tenni a a bizonyítható tények és a tények értelmezése között.

[00:22:30]Tehát látjuk azt, hogy egyértelműen a drónhadviselésben Oroszországnak sikerült fölzárkóznia a az ukrán előny ledolgozni az ukrán előnyből.

[00:22:40]Most az az ukránok újra előnybe kerültek ezen a téren.

[00:22:41]Látjuk ezt a dinamikáját, ezt a fegyverkezési versenyt, úgy mennyiségi, mint minőségi fegyverkezési versenyt a két fél között látjuk azt, hogy az az orosz támadás, ami ami elindult volna most a a tél végével, az úgy igazából nem halad előre.

[00:22:58]Sőt, Oroszország bizonyos területeket is vesztet.

[00:23:00]Itt minimális területekről van szó.

[00:23:02]Tehát a taktikai szinten mindenképpen lát azt látjuk, hogy az az orosz előrehaladás lelassult, vagy talán meg is állt bizonyos szinten.

[00:23:11]Most akkor a kérdés az, hogy milyen következtetés vonunk le belőle.

[00:23:12]Tehát én láttam olyan konklúziókat, hogy Oroszország összeomlás előtt, és vannak, akik már orosz újra Oroszország feldarabulásáról beszélnek, és én evvel kapcsolatban csupán egy össze egy szeretnék egy összehasonlítani összehasonlító elemzést javasolni.

[00:23:28]Tehát láttuk korábban is, láttunk korábban is olyan epizódokat, mikor Oroszország nem ilyet, hanem ennél sokkal-sokkal súlyabb ver súlyosabb vereségeket szenvedett.

[00:23:40]Gondolok itt a a Harkivi régió kiürítésére, a Harkivi áttörésére, az ukránok részéről, Herson elvesztésére, a Kurski ukrán betörés.

[00:23:48]Tehát volt egy sor olyan epizód, mikor láttuk, hogy Oroszország műveleti, sőt stratégiai szinten is védekezésbe szorult, vagy vagy az ukránoknak sikerült visszavetni az oroszokat.

[00:23:59]Ezt most nem látjuk.

[00:23:59]Tehát ezt a szintű műveleti vagy stratégiai elő fölényt, ukrán fölényt nem látjuk.

[00:24:05]És sokkal kisebb szinten, sokkal alacsonyabb szinten látjuk ezeket az ukrán sikereket.

[00:24:09]És hogyha akkor azok a megpróbáltatások nem törték meg az oroszoknak a a harci kedvét, mondjuk ugye a háború folytatására, én nem látom, hogy ezek a ez a sokkal kisebb kihívás, amit most Ukrajna jelent Oroszország számára, miért törni meg az oroszokat.

[00:24:26]Különösen, hogy gazdaságilag, ameddig a az iráni háború dübőrök, nem csak gazdaságilag, politikailag is, ez Oroszországnak mindenképpen egyfajta hátszelet ad, és talán majd erről is érdemes beszélni.

[00:24:36]Tehát én úgy gondolom, hogy a ez az elemző olyan tényeket rögzített, amik amik valósak.

[00:24:41]Ezek a tények valósak.

[00:24:43]Ugyanakkor én nem látom, hogy ebből a taktikai még nem még azt se mondhatom, hogy orosz visszavonulásban nem látunk egy számot tevő orosz területvesztést, hogyan lesz ukrán stratégiai siker.

[00:24:54]Tehát ezt ezt én még nem látom, de lássuk, hogy hogyan alakul a háború az előttünk álló hónapokban.

[00:25:02]Itt a prognosztizált Oroszország szétesésére még visszatérnék.

[00:25:05]Ugye Budanov volt, aki erről beszélt.

[00:25:06]Viszont ha már említetted itt azt, hogy az iráni háború milyen hátszeret biztosít Oroszország számára, és ugye ez nem csak az energiaárakat érinti, akkor mit érint még?

[00:25:17]Tehát miért úgymond jó még más okoknál fogva Oroszországnak ez a konfliktus?

[00:25:23]Tehát kezdjük talán a különböző elemzési szintekkel.

[00:25:25]a szuperhatalmak szintjén.

[00:25:29]Ez először is megosztja az Egyesült Államoknak a a figyelmi kapacitását.

[00:25:33]Látjuk azt, hogy Trump elnök milyen mennyivel többet le lehet mérni Trumpnak a a a közösségi médiában közzétett szőszenésein.

[00:25:41]Mennyivel több ilyen szőszés foglalkozik Iránnal és nem Oroszorsz?

[00:25:45]Mikor láttunk Trumptól utoljára egy szőszést, ami Oroszországgal foglalkozik, honapok óta nem láttuk.

[00:25:52]Tehát ez az egyik dolog.

[00:25:52]A másik dolog az orosz-kínai kapcsolatokban a az a fajta ráutaltság, tehát ami ami eddig nagyon egyirányú volt.

[00:25:59]Tehát Oroszország rá volt utalva maximálisan Kínára a technológiaátás és egyéb terén.

[00:26:06]Ugyanakkor Kína szabadon tudott be bespályzolni kőolajt, földgázt satöbbit a világpiacon.

[00:26:11]Most, hogy a Perzsa öböl környéken lezárult, Kína elesett a nyersolaj importjának az 56%-ától, és gyakorlatilag abban a kellemetlen helyzetben van, hogy választania kell, hogy kitől akar venni, az oroszoktól, vagy az amerikaiaktól.

[00:26:23]Az oroszoktól megy venni, akkor már teljesen más áról van szó, mint eddig, és a kapcsolat sokkal szimmetrikusabbá válik.

[00:26:30]Az amerikaiaktól vásárolni pedig ez egy nagyon nagy megaláztatás Kína számára és egy kitettség Kína számára.

[00:26:36]Tehát látjuk, hogy Oroszország szempontjából orosz úgy a Kínával, mint az Egyesült Államokkal szemben ez egy ez egy előny.

[00:26:44]Mindenképpen az energiárak egyértelműen előnyt képeznek a megnövekedett energiárak.

[00:26:49]Ö és az a bevétel, amit Orosz Oroszország elveszít az ukrán támadások miatt a kőolajfinomítók ellen, azt némiképpen pótolja az a megemelkedett haszon, mondjuk úgy, amit a nyersolaj eladásából Oroszország bezsebel.

[00:27:08]Tehát ahhoz ahhoz, hogy nyersolajat eladjon Oroszország, ahhoz nincs szükség finomítókra.

[00:27:11]Tehát adab abszurdum, hogyha Ukrajna megsemmisíti az utolsó orosz finomítót, és látjuk azt, hogy a 400 finomítóból talán eltaláltak 100at, talán még kevesebbet, még akkor is Oroszország nyersorajat fog tudni exportálni.

[00:27:23]Egy további hátrány az a hadianyag, ami látjuk, hogy nem érkezik meg Európába.

[00:27:27]Hát a patriot rakéták ez a leglátványosabb tudom én ö hiány, ami ami megmutatkozik Ukrajnában.

[00:27:39]Ukrajnának kénnek 2001 évben körülbelül, és az egész évi termelési kapacitás az 750-800 ilyen rakéta.

[00:27:43]Tehát és e ez csak egy fegyverrendszer, egy sor más fegyverrendszer se érkezik meg, nem csak Ukrajnában, nem Európában sem.

[00:27:49]Miért?

[00:27:51]Mert mennek a Közelkelet felé.

[00:27:51]És látjuk, hogy az Egyesült Államok távolkeleti szövetségesei is, Dél-Korea és Japán elkezdtek zörögni.

[00:27:58]Ö mondjuk úgy, és valószínűleg látva Trump elnöknek a prioritásait, valószínűleg nem csak a közelkelet, hanem a távolkelet is prioritást fog élvezni Európával szemben.

[00:28:10]És ez mindenképpen Putyinnak a a kezét erősíti ebben a háborúban.

[00:28:15]Ö még azt se tartom kizártnak, hogy ha ha egyfajta segítséget tud nyújtani Trump elnöknek Oroszország a válság lezárásában, talán avval, hogy ő veszi át Irántól a dúsított Uránt, és evvel megpróbálja ezt a padhelyzetet megtörni, akkor evvel további diplomáciai haszonra tehet tertőnökre tehets szert.

[00:28:37]Tehát én úgy gondolom, hogy ameddig ez a közelkeleti háború tart, addig Oroszországnak ez karácsony.

[00:28:45]Az ukrán elnöki Hivatalkabinet főnöke, Kirilló Budanov beszélt arról, amit már itt említettünk és egy félmondat erejéig.

[00:28:52]Ő azt mondta, hogy elképzelhető, hogy az, hogy Oroszországot alkotó etnikai csoportok a föderáció széteséséhez, az ország felaprózódásához fognak vezetni.

[00:28:59]arról beszélt, hogy ugye ezeket komoly kihívás lesz Oroszország számára ezeket az etnikai csoportokat együtt tartani vagy bentartani az országban, mert hogyha egy erős nemzetiségi vezető bukkanna fel, akkor valószínűleg el akarnának szakadni az anyaországtól.

[00:29:15]Nyilván ebben a beszédben azért még elég sok a ha, de az mi mindenképpen érdekes, hogy ez a téma, ami egyébként a háború elején, úgy emlékszem, főleg az első évében volt egy ilyen slágerma, most újra előjött.

[00:29:31]Igen.

[00:29:31]Hát Ukrajna szempontjából mindenképpen ez egy nagyon hasznos kimenetel lenne, ha ha bekövetkezne ez a dolog.

[00:29:38]Ugyanakkor a világ számára érdemes belegondolni abba, hogy most van ott körülbelül 6000 atomtöltet Oroszországban, és nem mindegy, hogy hogy kinek a kezébe fognak kerülni ezek az atomtöltetek.

[00:29:49]De nem vagyok benne biztos, hogy Ukrajna vagy Európa nagyon biztonságban lenne, hogyha Ramzán Kadirov úgy simogatná a szakállat jóságos mosolyal, hogy mi hogy ott van a a tarsolyában néhány száz atomtölt, tehát én nem vagyok benne biztos, hogy ez a jövő, amit Ukrajna vagy Magyarország vagy Európa szeretne magának.

[00:30:04]Tehát Oroszország egy ismert mennyiség, egy egy stabil stabil játékos többé-kevésbé.

[00:30:10]És én nem vagyok benne biztos, hogy ha Oroszország egy széteső Oroszország helyén lesz x számú egymással háborúzó kifelé, kifelé is agresszív politikát folytató hatalom atomfegyverekkel fölszerelve, az egy jobb világot eredményezne nekünk.

[00:30:27]Tehát a az Atyaúristennek van egy olyan van egy olyan rossz szokása, hogy vagy olyan sajátságos humorérzéke, hogy néha avval büntet meg minket, hogy megadja nekünk azt, amit kívánunk magunknak.

[00:30:39]És Bodanovi úr is még ehhez erre a sorsra jut juthat.

[00:30:44]Én én úgy gondolom, hogy Oroszországban van valami az orosz geopolitikában, vagy az orosz politikai kultúrában, ami egyszerűen nagyon profivá teszi őket abban, hogy területeket foglaljon el és kisebbségeket asszimiláljanak.

[00:30:58]Tehát látjuk azt, hogy még Csecsenföld is, ami aminek sikerült megtartani egy ilyen kvázi autonóm státuszát az orosz föderáción belül, még CCEMföldet is sikerült megtartani az oroszoknak azáltal, hogy hogy kpetálták, hogy mondjuk, hogy megvesztegették a a politikai elitet, és olyan dolgokat kínáltak nekik, amik egy ilyen kis csecsen, önálló csecsen országon belül nem kaphattak volna meg.

[00:31:25]Tehát én úgy gondolom, hogy van itt egy több évszados orosz tapasztalat, és minden más dolog ez ellen a ez ellen a tapasztalat ellen kéne hajóznia, mondjuk úgy.

[00:31:37]És hogyha Oroszország nem esett szét darabjaira a Szovjetunió fölbomlásával, akkor nem valószínű, hogy egy ilyen korlátozott katonai akció, mint a mint az ukrán kaland, ez Oroszország széteséséhez vezetne.

[00:31:49]Tehát én így így látom ezt a dolgot.

[00:31:51]Én Budanovtól ezt sokkal inkább elolvastam azt az interjút ezen ebben a libanoni libanoni portállal, amit ahol ezt fölvetette.

[00:32:02]Sokkal inkább ilyen vágyvezérelt vagy ilyen aspirációs célként említette ezt a dolgot, mint egy reális esélyként.

[00:32:14]Beszéltünk itt a múlt heti adásunkban is arról, ott konkrétan ugye a drónincidensekről, hogy mit jelent az Európa számára vagy a NATO számára.

[00:32:19]És hát most erre a láncolatra egy újabb szem került fel, ugyanis most tette ki a britvédelmi minisztérium azokat a felvételeket, amelyek egy súlyos incidensről készültek.

[00:32:33]Ugye a fekete tenger felett hajtott végre műveleteket a brit királyi légierő, amikor orosz légierő vadászgépei bukkantak fel.

[00:32:40]És itt a felvételek alapján, illetve a leírás alapján volt egy olyan alkalom, amikor 6 mre közelítették meg a brit felderítő gépeket, ezek az orosz vadászgépek.

[00:32:53]Tehát ez egy súlyos incidensnek minősül.

[00:32:56]Kérdeznélek erről is, hogy hogyan érdemes egy ilyet átlagfogyasztóként, hírfogyasztóként értelmezni, másrészt pedig milyen választ lehetne elvárni a NATO részéről akár egy ilyen incidens után?

[00:33:07]Ugye ez az eset elvileg a múlt hónapban történt, csak most tették közzé a felvételeket.

[00:33:14]Igen.

[00:33:14]Tehát egy kicsit utánanéztem a a a statisztikáknak, és több 100 ilyen eset volt az utóbbi években.

[00:33:20]Hát látjuk azt, hogy úgy az ukrán orosz háború kontextusában, mint korábban a Közelkeleten, Szíriában is voltak ilyen súrlódások az orosz légieegységek és nyugati légiegységek között.

[00:33:31]Tehát ez mondjuk az eszkalációnak az egyik szintje.

[00:33:33]Tehát a következő szint már az az, hogy a a a lővezető radarom rá rákattan az illető repülőgépre, vagy rázárja magát az illető repülőgépre.

[00:33:44]És ez gyakorlatilag az utolsó figyelmeztetés, mielőtt rálövünk az ellenfélre.

[00:33:47]Tehát a az eszkalációnak vannak különböző fokozatai.

[00:33:51]Most beszélek itt a taktikai szintű eszkalációról egy berepülő egy egy légi eszközzel szemben.

[00:33:55]Az a légi eszköz lehet egy drón, vagy lehet egy repülőgép.

[00:33:59]Talán még emlékeznek a a nézőink arra a drónra, amit a a az oroszok ö üzemanyaggal, tehát kiengedtek üzemanyagot a a harci repülőgépből, amelyik el elszáguldott a drón mellett, és evvel tették harcképtelenni a drónt.

[00:34:15]Az egy stratégiai drónt, az le is zuhant, egy ilyen nagy amerikai stratégiai drón.

[00:34:19]Egy ilyen river joint repülőgépet majdnem lelőttek az oroszok.

[00:34:24]Mikor talán tévedésből egy orosz elfogó vadász már elindított egy rakétát, szerencsére a rakéta nem nem működött.

[00:34:31]Tehát valamilyen meghíbásodás volt, mert különben az is adab abszurdum bekövetkeztetett volna az, hogy akkor egy pont ilyen brit kémrepülőgépet lelőnek az oroszok, és ennek kellemetlen következményei lettek volna.

[00:34:46]Én úgy gondolom, hogy nem kell nem kell szélsőségekben gondolkodni.

[00:34:50]Tehát bele van kalkulálva a dologba, hogy mikor van egy háborús helyzet, és aki egy ilyen háborús helyzetnek a a határán kószál és információt gyűjt, akkor akkor akkor néha meg is sérülhet.

[00:35:03]Tehát láttunk ilyen láttunk egy ilyen esetet Szíriában 2018-ban, mikor egy ennek a rivynak az orosz megfelelője egy orosz kémrepülőgép kémrepülőgépet lőtt le Szíria, egy izraeli támadó hullám gyakorlatilag az orosz repülőgép háta mögé bújva támadta meg Szíriát.

[00:35:22]És mikor a szírek kilőtték a légvédelmi rakétákat, akkor az orosz repülőgépet találták el, és talán 10 orosz hírszerző meghalt.

[00:35:29]Óriási botrány lett belőle.

[00:35:31]Tehát látjuk ezeket a dolgokat.

[00:35:33]Ugyanakkor nem minden ilyen incidens, amelyik emberhalállal végződik, vezet azonnal konfliktushoz a a két ország között.

[00:35:39]Tehát én úgy gondolom, hogy a megfelelő, hogy helyén kell kezelni ezeket a dolgokat.

[00:35:45]Nyilvánvaló, hogy nagyon nagy veszélyt jelentenek, úgy ugyanakkor nem kell a végletekben gondolkodni.

[00:35:52]végezől akkor hadd kérdezzelek itt iránról és a hormozis szorosnak a helyzetéről, akár az aktuális helyzetéről is, illetve arról, hogy a NATO belül egyre komolyabban fontolgatják azt, hogy a szövetség katonai segítséget nyújtson a hormozis szoroson áthaladó hajóknak.

[00:36:08]Itt június elején terveznek egy olyan találkozót Ankarában, amelynek ez is a témája lesz.

[00:36:15]kérdeznélek ennek a realitásáról, illetve hogy miért most kezdenek el ezen gondolkodni.

[00:36:21]Ugye a Bloombergnek az értesülései azok, hogy egyre komolyabban merül föl az a kérdés, hogy valóban katonai segítséggel is megpróbálják biztosítani hormozis szorost.

[00:36:33]Tehát néhány megjegyzés evvel kapcsolatban.

[00:36:35]Az egyik az, hogy a igen igen szomorú dolog az, hogy a legnagyobb fegyvertény, amit a NATO produkálni tud, az még egy konferencia, vagy még egy találkozó, vagy még egy megbeszélés.

[00:36:44]Tehát ez olyan, mint a van ez a babárkirály, amikor az orszalvuk elfoglalják az elefántoknak a az országát.

[00:36:50]Van egy ilyen gyerekrajzfilm, és akkor az elefántok avval játsszák őket Tcsra, hogy összehívnak bizottságokat.

[00:36:55]Tehát a NATO is kicsit olyan, mint a Babár Királynak a birodalma, hogy az elefántok összehívják a bizottságokat.

[00:37:00]Tehát probléma az, hogy ez a gyengeségnek a jele.

[00:37:04]Ez a gyengeségnek a jele.

[00:37:04]És ezt nem csak a az irániak olvassák így, hanem ezt itt így látja Oroszország is.

[00:37:10]Tehát én úgy gondolom, hogy Oroszország egy fokkal kevésbé tart a NATO-tól az iráni háború kitörése óta, mert látja ezt a ezt a széthúzást.

[00:37:17]Tehát ez az első dolog, amit el kell mondani.

[00:37:19]A második dolog, amit fontos megemlíteni, hogy a Európa gyakorlatilag itt egy itt egy itt egy dilemmában van.

[00:37:26]Tehát egyrészt mindenképpen be akarnak tartani Trumpnak, és ez a politikai szándék arra, hogy ott betartsanak az Egyesült Államoknak meg Trumpnak, ez fontosabb, mint az, hogy Európában legyen legyen olcsó energia, vagy legyen kerozin, ami ami aztán lehetővé teszi, hogy elrepüljünk nyaralni augusztusban.

[00:37:42]Tehát ez a ez a szembenállás Trumppal egy olyan szinten olyan szinten vált egy politikai hittételé Európában, mint az ellenállás Putyinnal szemben.

[00:37:53]És én úgy gondolom, hogy ez a a az európai józan stratégiai gondolkodást fölülírja.

[00:38:00]Tehát a harmadik dolog, amit szeretnék elmondani, hogy tehát és ez a másodikor csatlakozik, hogy ebből a szembenállásból kifolyólag Európa nem akar beállni Trump mögé ebbe a háborúba.

[00:38:10]És ezért innen jött ez az érdekes ötlet, hogy hát majd mikor a háború lezárul, vagy ha valamilyen formában, akkor majd mi is megjelenünk ott katonailag.

[00:38:17]Most akkor a kérdés az, hogyha az Egyesült Államok teszem azt katonailag, nem lesz képes megnyitni a hormózi szorost, amit erősen vitatok, akkor miért gondolja azt Európa, hogy egyedül képes ezt ezt a lépést meglépni?

[00:38:31]Tehát én úgy gondolom, hogy egy egy épeszőbb világban, és erről Tom Freedman írt egy cikket erről a New York Times-ban, valamilyen szinten abba a pozícióba találom, hogy kivételesen egyetértek Tom Friedmannal.

[00:38:41]Ő azt mondta, hogy Európának félre kéne tenni ezt a a ezt a Trump gyűlöletet, és egyszerűen bele kéne bele kéne állni ebbe a dologba, mert csak Európa fog veszíteni ezen az egészen több szinten is.

[00:38:54]És ebbe igaza van.

[00:38:54]is látjuk azt, hogy más hogy az ázsiai hatalmak, például India, Dél-Korea arra készülnek föl, hogy elkezdik egy hadihajókkal fogják kísérni a tartályhajóikat a hormózi szoros szoroson át.

[00:39:08]Tehát én úgy gondolom, hogy az, hogy van egy hatalom, ami megpróbálja lezárni ezt a hormózi szorost, ez nem csak az Egyesült Államok problémája.

[00:39:16]És hogyha lehet, hogy ezt kellemetlen lesz ezt hallani, de én úgy gondolom, hogy politikailag Izraelnek az egyik legnagyobb sikere ebben a háborúban az, hogy egy olyan problémát, ami eddig Izraelnek a problémája volt, talán az öbölbeli arabok problémája volt, sikerült tudatni a világgal, hogy tud vagy a világnak a a bele belevinni a tudatába, hogy ez mindenkinek a problémája.

[00:39:35]Ez mindenkinek a problémája.

[00:39:37]Ez nem csak Izrael problémája, nem csak az Egyesült Arab Emérségek, nem csak Szaarábia problémája, az iráni probléma, ez mindenkinek a problémája.

[00:39:43]És mivel mindenkinek a problémája talán ha józanésszel végiggondoljuk ezt a dolgot, akkor együtt kéne felszámolni ezt a legalábbis ezt a hormózi fenyegetést, ami az atomprogramot illeti, meg más dolgokat, ezek más kérdések, de ami a hormuszt illeti, ez egy nagyon rossz helyzet, nagyon és nagyon rossz precedens is a világ különböző egyéb pontjai számára.

[00:40:07]Látod egyáltalán esélyét annak, hogy lehet stabilizálni ezt a helyzetet?

[00:40:10]Ö ugye sokan azt mondják, hogy arra a pontra vagy ugyanoda visszatérni, mondjuk akár a hormozi szoros kapcsán, ahol a háború előtt voltunk, hogy úgymond természetes volt, hogy ott át lehet haladni, ott folyik a kereskedelem satöbbi, satöbbi, hogy arra nem fogunk visszatérni.

[00:40:30]Hát én úgy gondolom, hogy a semmi kevesebben nem lehet beérni.

[00:40:32]Tehát hogyha a világ elfogadja azt, hogy bárki lezárhat egy egy természetes tengerszorost, akkor nagyon hamar meg fog történni.

[00:40:41]mit tudom én, a gibralári szoros, a bosporusz, a malakai szoros, már így talán még fontosabb.

[00:40:46]Gyakorlatilag az egész világ, a globalizáció, ahogy ma ismerjük, ami gyakorlatilag a szabad tengerhajózáson alakul, ez szét fog esni.

[00:40:52]Tehát hogyha ezt elfogadjuk, akkor ez szét fog esni.

[00:40:55]És a legnagyobb veszélyt, ami amit látok ebben a dologban, hogy Trump azt mondja, hogy ez nem az én problémám, az én kereskedelmem, nem ott van, nem ott zajlik le a a az én energiám, nem onnan származik, fogja magát és hazamegy.

[00:41:09]Tehát ez egy olyan szintű problémát kreálhat a világ számára, hogy az a globalizált világ, amit ismerünk, nagyon hamar a darabjaira esik szét, és a bárhol, ahol a hajózási útvonalak haladnak el egy nem csak egy ilyen tengerszoros mellett, hanem csak egy tengerpart mellett is, ahol van egy van egy agresszív játékos, ott megjelenhetnek a ezek a modern kalózok, mondjuk ugy, és akkor sarcot szedhetnek ebből a hajózásból, és gyakorlatilag minden, amit ma látunk, ez a globalizált világ, amire annyira büszkék vagyunk, különösen a az internacionalistább vagy a globalistább érzelmű polgártársaink az az szét fog esni a darabjaira.

[00:41:43]Tehát itt vannak dolgok, amik messze túlmutatnak Iránon meg Donald Trumpon.

[00:41:47]Egy nagyon veszélyes precedenst látok itt kialakulni.

[00:41:51]Én úgy gondolom, hogy semmilyen megegyezés nem lehetséges, semmilyen stabil megegyezés nem lehetséges a jelenlegi iráni rezsim és a szövetségesek között.

[00:41:59]Itt mindenképpen vissza kell térni a a fegyverekhez.

[00:42:01]És hosszút távon az egyetlen megoldás csak az, hogyha a Iránban egy teljesen másfajta rezsim kerül uralomra.

[00:42:08]Mindig, mert mert különben mindig talált találtathat valaki, akinek van egy kalásnyikovja, és abból a kalásnyikovval kilő két golyót a levegőbe a hormózi szoros mellett, és akkor a szorosbeli hajózás már biztosíthat.

[00:42:22]A olyan olyanná válik, amit a biztosítók már nem vállalnak tulajdonképpen.

[00:42:26]Tehát ezt ezt ezt én nem látok erre semmilyen más megoldást, semmilyen kreatív diplomáciai megoldást.

[00:42:33]látva mind a két félnek az álláspontját.

[00:42:35]És én úgy gondolom, hogy csak idő kérdése, hogy visszatérjünk egy újabb kinetikus szakaszhoz.

[00:42:40]Nagyon szépen köszönöm Robert Szikasztelnek a beszélgetést.

[00:42:41]A Magyar Nemzet Főmunkatársa az alapjogókért Központbiztonságpolitikai tanácsadója volt a vendégünk.

[00:42:47]Ezzel a műsorunk végetért.

[00:42:49]A jövő héten újra találkozunk.

[00:42:51]Ha szeretnének értesítéseket kapni a friss feltöltésekről, akkor pedig iratkozzanak fel a Magyar Nemzet YouTube csatornájára.

[00:42:56]Köszönöm szépen, Robert.

[00:42:59]Köszönöm szépen, Rita, is a viszontlátásra.