Nem kizárt, hogy a városok háborúja következik – Front Robert C. Castellel

[00:00:00]Nieper keletről nyugatra pont olyan széles, mint nyugatról keletre.

[00:00:03]Centiméterre pont ugyanolyan széles.

[00:00:03]És ez igaz a drónháborúra is, és igaz ezekre a területi előrehaladásokra is.

[00:00:09]Ukrajna most ért el bizonyos sikereket, hogy mi lesz ennek a a stratégiai kimenetele.

[00:00:13]Ezt majd meglátjuk.

[00:00:27]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:28]Ez itt a Front Robert Castellel.

[00:00:31]Én Fekete Rita vagyok.

[00:00:33]Robert Kastel a Magyar Nemzet munkatársa, főmunkatársa, az alapjogokért Központbiztonságpolitikai tanácsadója pedig itt van velünk a vonalban.

[00:00:40]Téged is szeretettel köszöntelek.

[00:00:43]Nagy szeretettel köszöntelek, Rita, téged is és a nézőinket is egy továbbra is napsütéses Jeruzsálemből.

[00:00:48]A legfrissebb hírünkkel kezdjük.

[00:00:50]Mahajnali hír.

[00:00:50]Orosz drón csapódott egy lakóházba Romániában.

[00:00:53]Két ember sérült meg.

[00:00:55]Szerencsére áldozatokról, halálos áldozatokról nem lehetett hallani.

[00:01:01]Úgyhogy kérlek, véleményezd ezt a hírt.

[00:01:03]Itt hol történt ez?

[00:01:03]Mi történhetett?

[00:01:03]És mi lehet ennek a következménye?

[00:01:10]Az, hogy a háborúknak van egy ilyen mondjuk úgy, hogy a a háború hullámai néha átcsapnak a gátokon, és néha olyanok olyanok is nedvesek lesznek, akiknek úgy közvetlenül semmi köze nincs hozzá.

[00:01:22]Ez nem egy új dolog.

[00:01:22]Ez nem egy új dolog.

[00:01:24]Láttuk ezt a jelenséget már a háború első napjaiban.

[00:01:25]Volt az a kósza drón, amelyik bejárta egész Kelet-közép-Európát, ameddig lezuhantott valahol Horvátországba, senki nem lőtte le.

[00:01:34]Tehát ez ez már emlékszünk erre a botrányra még 2022-ben.

[00:01:39]Talán az egyik legmarkánsabb ilyen incidens az a az ukrán rakéta volt, amelyik két embert megölt Lengyelországban.

[00:01:45]Ukrán légvédelmi rakéta vagy rakéták, már nem emlékszek pontosan, hogy egy vagy két eszközről volt-e szó.

[00:01:52]Ott is volt egy ilyen gyanú, hogy orosz eszközökről okozták, orosz eszközök okozták ezt a problémát.

[00:01:56]Látjuk ezt a súrlódást a Baltikumban, az ukrán drónok miatt, és láttunk orosz drónok berepülését is.

[00:02:03]Volt a híres orosz drónberepülés Lengyelország fölé, és ez gyakorlatilag még egy epizód, még egy epizódja ugyanannak a ugyanannak a sorozatnak, mondjuk úgy, amelyik a háború óta elkísér minket.

[00:02:16]És azt is tudjuk, hogy Romániában volt egy fajta dilemma evvel kapcsolatban volt egy emlékezetes incidens, mikor egy drón berepült Románia légkörébe, egy orosz drón, és a volt egyfajta vita a vezérkari főnök és a hadügyminiszter között, hogy ki adjon utasítást arra, hogy ezt a drónt lelőjék.

[00:02:33]Itt abszurdum, teljesen abszurd helyzet.

[00:02:37]Nyilvánvaló légtérsértésről van szó, és függetlenül attól, hogy kinek a drónja, azt le kell le kell lőni mindenképpen, tehát egy országnak meg kell védeni a szuverenitását.

[00:02:45]És most látjuk azt, hogy kézzel fogható károkat is okozott egy robbanást, tüzet egy lakóépületben, és két ember meg is sebesült.

[00:02:54]Tehát látjuk azt, hogy nem egy elszigetelt incidensről van szó.

[00:02:57]kezdene talán az első dolog, amit meg kell említeni.

[00:03:01]A második dolog, amit meg kell említeni, mikor egy ilyen esemény történik, mindig föltevődik a szándékosságnak a kérdése, hogy például a Baltikummal kapcsolatban, hogy a balti országok nem képesek lezárni a légterüket az ukrán drónokkal szemben, vagy nem akarják, és gyakorlatilag segítséget nyújtanak az ukránoknak ebben a támadásban az orosz célpontok ellen.

[00:03:24]Most itt Romániával kapcsolatban ennek a tükörképét lehetne fölállítani.

[00:03:25]egy szándékos orosz jelzés lett volna Románia felé, egy műszaki hiba talán annak a NATO elektronikai hadviselésnek a következménye, vagy ukrán elektronikai hadviselésnek a következménye, ami eltérítette ezt a drónt.

[00:03:40]Tehát mit akarok evvel mondani?

[00:03:42]Sokszor halljuk azt a Baltikummal kapcsolatban, hogy az ukránok egyáltalán nem is akarnak betévedni a balti balti légtérbe.

[00:03:48]Csupán a az orosz elektronikus hadviselés hatására tévednek odab.

[00:03:53]hallunk ilyen magyarázatot, hogy most elhisszük-e vagy nem ez mindenkinek a dolga.

[00:03:57]Most akkor ugyanezt a dolgot miért nem alkalmazhatjuk Oroszországra is?

[00:04:00]Tehát hogyha a Baltikumban orosz az orosz elektronikus hadviselést vádoljuk emiatt a tévedés miatt, akkor most miért ne vádolnánk a mondjuk a NATOnak vagy Romániának vagy Ukrajnának az elektronikus hadviselését?

[00:04:12]Tehát érdemes érdemes fölhúzni a cipőt a másik lábra is mindig, ahogy az anglicizmus tartja.

[00:04:20]És ami a harmadik dolog, a következmények, ez ez egy katonai esemény, és az, hogy politikailag ennek milyen értelmet adnak, hogyan értelmezik, mik lesznek ennek a politikai következményei.

[00:04:28]Ez a a támadást elszenvedő országnak vagy a szövetségnek a a döntése tulajdonképpen.

[00:04:37]Tehát mindig azt szoktam mondani, hogy a mi mi döntésünk az, hogy megsértődünk-e vagy nem.

[00:04:41]Most akkor a kérdés az, hogy Románia vagy a vagy és a NATO úgy dönt, hogy megsértődik-e vagy nem sértődik meg.

[00:04:50]Itt az összesítés alapján az elmúlt négy évben 28 alkalommal repültek be az ország légterébe, Románia légterébe, és drónarab dróndarabokat pedig 47 esetben találtak Románia területén.

[00:05:01]Illetve amit még el lehet mondani erről az esetről, hogy az ukrajnai Ismail kikötője elleni orosz drónt támadásnak a következtében történhetett most ez az incidens.

[00:05:11]Ugye ez Ukrajnának a legnagyobb dunai kikötője, stratégiai jelentőségű kikötő.

[00:05:19]Úgyhogy szeretnélek erről is kérdezni egy picit, mert a fekete tengeri térségről, itt erről a úgymond a kikötők elleni támadásokról satöbbi, satöbbi, kicsit keveset szoktunk beszélni, mert általában a szárazföld az ami elviszi a fókuszt, amikor a fronthelyzetről van szó.

[00:05:32]Itt ez esetben mit tudunk elmondani, vagy te mit tudsz elmondani?

[00:05:36]Ugye Odaszát szokták még említeni, ami egy olyan célpont lehet, amely Oroszország számára stratégiai fontosságú lehetne, hogyha sikerülne elfoglalnia.

[00:05:46]Mit tudunk most ezekről a kikötőkről?

[00:05:46]A feketengeri térségről azért sokan érintettek itt.

[00:05:51]Igen, nem kétségtelen.

[00:05:51]A feketetengeri térségnek a az egyik fontosságát az adja, hogy a a Dunának, amelyik az Európának talán a leg fontosabb a kereskedelmi hajózásból és gazdaságilag a legfontosabb folyója, ez a kijárata.

[00:06:06]Tulajdonképpen ott a a Duna a Dunának a három ága és a Fekete ez a kijárata.

[00:06:08]És azok, akiknek nincs, főleg azok az európai államok, amiknek nincs kijárata a tenger felé, ugyanakkor vannak Dunai kikötőik, számukra ez egy nagyon-nagyon fontos útvonal, mondjuk úgy.

[00:06:20]Tehát ez az első dolog, amit el kell mondani.

[00:06:22]A másik dolog, amit el kell mondani, amit láttuk a háború során, nagyon érdekes helyzetet látunk.

[00:06:27]Tehát egyrészt láttuk azt, hogy mind a két hadviselő félképes különböző eszközökkel semlegesíteni a másik félnek a flottáját.

[00:06:35]Tehát a az ukrán flotta nagyjából elsüllyed, az orosz flottát meg az ukránok aszimmetrikus eszközökkel száműzték a fekete tengernek a keleti sarkába.

[00:06:43]Tehát a flottákat sikerült kikapcsolni.

[00:06:46]Ugyanakkor ugyanakkor látjuk azt, hogy a tengerhajózása mind a két országnak, úgy Ukrajnának, mint Oroszországnak működik.

[00:06:54]Működik.

[00:06:54]Ö, Ukrajna kikötőének a száma drámaian lecsökkent, és látjuk azt, hogy az ukrán tengerhajózás aki követi ezeket a tengeri herkentyű programokat, mondjuk úgy látjuk azt, hogy ezek az ukrán hajók megérkeznek.

[00:07:10]Fekete nyugati partvidéke Románia és Bulgária és Románia partjai mellett hajóznak.

[00:07:18]adott pillanatban eltűnnek a képernyőről, kikapcsolják az A-t, a transzpondereiket, hogy az oroszok ne tudják bemérni, hogy hol vannak, és úgy futnak be ezekbe a kikötőkbe, vagy Odessába, vagy pedig a a a Dunai kikötőkbe, Rumiba és Iszmail.

[00:07:30]És az oroszoknak nem sikerült, épp úgy, hogy az ukránoknak nem sikerült az orosz tenger, civil tengerhajózást megbénítania.

[00:07:38]Épp úgy nem is az oroszoknak sem sikerült teljesen megbénítania ezt az ukrán civil tengerhajózást.

[00:07:44]többek között azért, mert a a hajóknak egy jelentős része nemzetközi legénységgel hajózik, vagy olyan hajókról van szó, amik nem ukrán vagy nem orosz hajók, de mégis ezekbe a kikötőkbe futnak be.

[00:07:53]És ezért látjuk azt, hogy igen mérsékelten folynak ezek a támadások mind a két oldalon az ukránok részéről, ezekről a szabotázs akciókról hallunk, erről beszéltünk többször is ott a fekete tengeren árnyékrotatta satöbbi.

[00:08:06]Az oroszok pedig rendszeresen támadják nem csak a kikötői létesítményeket, Rói, Iszmail, Odes a többi kikötő nevére most hirtelen nem emlékszek.

[00:08:17]Nem csak a kikötőket támadják, hanem azokat a hajókat is, amik oda oda tartanak, vagy ott kötnek ki.

[00:08:21]és a ami a fekete tenger, ami a duna dunai kikötőket illeti, a dunai kikötőkön keresztül azonkívül van egy tengerhajózási funkciójuk, látjuk azt, hogy Ukrajna ellátásának egy jelentős része a fekete tenger érintése nélkül, tehát pusztán a Dunán, vagy a Dunát átszerve, vagy a Dunán lehajózva folyik ezeken a kikötőkön keresztül.

[00:08:45]Tehát ezek a kikötők két irányban néznek.

[00:08:46]Ezek a ezek a Dunai kikötők egyrészt a Fekete tenger irányába, másrészt a Dunai irányába.

[00:08:50]és igen-igen fontosak Ukrajna számára.

[00:08:55]Itt az elmúlt héten, vagy az elmúlt másfél hétben, ugye Kievés Moszkva volt a fő fő központja a támadásoknak, akár ugye itt a légitámadásokra, ha gondolunk, ezt ugye sokan eszkalációnak is hívják, úgyhogy szeretnélek majd erről is megkérdezni, hogy te hogyan látod-e valóban eszkaláció történik-e az orosz-ukrán háborúban most azzal, hogy a két főváros ilyen támadásokat szenvedett el mindkét oldalról?

[00:09:18]illetve ide hoznám Szergei Lavrovnak a figyelmeztetését.

[00:09:23]Ugye az orosz külügyminiszter felszólította az Ukrajnában dolgozó külföldi diplomatákat a menekülésre, mivel Moszkva a tervek szerint folyamatosan lőni fogja az ukrán városokat, és magát kijev is.

[00:09:32]Ö, és van egy olyan narratíva is ezzel kapcsolatosan, hogy valószínűsíthetően az oroszoknak, Vlágyimir Putyinnak elfogyott a türelme az alaszkai találkozó után úgymond belengetett békekötéssel kapcsolatosan, miszerint megvárják azt, hogy Volodimir Zelenszkié esetleg kompromisszum kész lesz a Donyckzkel kapcsolatban, a területek átadásával kapcsolatban, hanem most egy új stratégiát fognak választani.

[00:09:59]Te mennyire látod ezt a fordulatot most ebben a háborúban?

[00:10:03]Mennyire eszkaláció az, ami történik, és hogyan ítéled meg ezeket a a nagyvárosok elleni támadásokat?

[00:10:11]Oké, tehát újabb műhelytitkokat árulok el, mint elemzőt.

[00:10:14]Általában amikor elemzők dolgoznak, akkor nagyon sokat nyúlunk az összehasonlít, nagyon gyakran nyúlunk az összehasonlítás eszközéhez.

[00:10:21]És ezek az összehasonlítások lehetnek időbeni összehasonlítások, tehát történelmi esettanulmányokkal, másrészt horizontális összehasonlítások avval a háborúval, ami párhuzamosan zajlik a közelkeleten.

[00:10:32]Történelmi szempontból láttunk egy egyértelmű dinamikát.

[00:10:34]Tehát láttuk ezt az első világháborúban, a második világháborúban, láttuk a vietnámi háború során is, hogy általában ezek a stratégiai bombázó hadjáratok mindig avval kezdődnek, hogy pusztán vagy vettisztán katonai célpontokat támadnak.

[00:10:47]Mikor ezek ezek a támadások nem hozzák el a várt eredményt, akkor átállnak a két-kettős felhasználású célpontok támadására.

[00:10:54]Ezek lehetnek ipari létesítmények, a vasúthálózat, az energiahálózat satöbbi.

[00:11:00]És amikor ez se éri el a a kív, ezzel se lehet elérni a kíváncélt, akkor a háborúk általában degenerálódnak egy olyan helyzetben, hogy városokat vesznek célba.

[00:11:12]Tehát a célpont most már nem kizárólag katonai vagy félkatonai létesítmények, katonai hasznú létesítmények, hanem maga a város, maga a civil lakosság is célponttá válik.

[00:11:22]Ezt a második világháborúban láttuk ezt a legmarkánsabban, és ennek a a csúcsa volt a a két atomtöltet, amit Hirosimara és Nagasakira dobtak le.

[00:11:33]Tehát látjuk azt, hogy van itt egy eszkalációs lépcső, amit egymás tehát az egymást követő háborúkban ezek a stratégiai bombázó hadjánatok meg megmásztak.

[00:11:43]hogy miért van egy politikai elégedetlenség, amiről te is beszéltél, és van a háborúnak egy dinamikája is, hogy lehet, hogy megcéloz megcélzok egy pusztán katonai létesítményt, vagy egy félkatonai létesítményt, de ha mellette levő civil létesítményeket találom el tévedésből, akkor a másik fél szintén a civil célpontok támadásával válaszol, és akkor egy magasabb szintre ugrott a háború.

[00:12:03]Ez történt Nagy-Britannia és Németország között a második világháború elején.

[00:12:10]Tehát ez ez megtörténhet az orosz-ukrán háborúban is.

[00:12:12]Hogyha horizontálisan hasonlítom össze a dolgot, akkor látjuk azt, hogy a közelkeleti háborúkban a háború elejétől a a városok a célpontok.

[00:12:22]És ennek két oka van.

[00:12:22]Hogyha a a nemállami szereplőkről beszélünk, akkor a Hizbala, Hamas, ezek a városokban bújnak el a civil lakosság mögé.

[00:12:28]Ez az egyik ok.

[00:12:30]A másik ok pedig az, hogy látjuk Iránnak a a rakétatámadásait, főleg Izrael ellen, ahol nagyobb, sokkal nagyobb, sokkal távolabbi célpontokat kell támadni.

[00:12:39]Városokat vesznek célba, tehát nem képesek eltalálni egy specifikus létesítményt, mondjuk egy hangárt a nevatími légibázison, vagy egy vagy mondjuk a hadügyminisztériumot Izraelbe, Telaviba, hanem megcélozzák az egész agglomerációt, városi agglomerációt.

[00:12:54]És ezért van a ezért vannak a civil áldozatok.

[00:12:56]Na most itt jön a pánchline.

[00:12:58]Ezt az orosz-ukrán háborúban kevésbé láttuk.

[00:12:59]Tehát az orosz-ukrán háborúban sokkal kevésbé látjuk azt, hogy hogy a diszkrimináció nélkül támadnának civil célpontokat.

[00:13:10]Ennek több oka is van ebbe most nem mennék bele.

[00:13:12]És szerintem ez az a pont, ami ami most elrodálhat.

[00:13:15]Tehát láttunk egy egész sor ukrán támadást orosz célpontok ellen, aminek civil áldozatai voltak.

[00:13:21]Nyilvánvaló, hogy az orosz propaganda ezt fölfújta.

[00:13:23]Láttuk ugyanezt az ukrán oldalon.

[00:13:25]És most élek el a punchlához.

[00:13:28]Nekem úgy tűnik, hogy ezek ezek a folyamatok odavezetnek, hogy itt most egy lépés egy lépést fog lépni ez a a háború eszkaláció, egy magasabb szintre fog ugrani, ahogy azt a korábbi háborúkban is láttuk.

[00:13:38]És nem tartom kizártnak, hogy a városok háborúit fogjuk látni, épp úgy, mint a az irak-iráni háborúban.

[00:13:43]Ott is volt egy ilyen inpasz, egy ilyen padhelyzet, és ezt feloldandó elkezdték egymás városait támadni egy idő után már vegyi fegyverekkel is.

[00:13:51]Na most egy pillanatra visszanyúlok még ide a romániai esethez, mert Urszura Fonder der Lján az Európai Bizottság elnöke reagált egyébként erre az esetre, természetesen elítélte az incidenst, illetve arról beszélt, hogy miközben folytatjuk biztonságunk és az elrettentés megerősítését, különösen keleti határunkon, folyamatosan növelni fogjuk a nyomást Oroszországra.

[00:14:10]És ugye itt jön a következő témánk a 21.

[00:14:14]szankciós csomagnak a megléte.

[00:14:14]Ugye ezt már bejelentették tavasszal, hogy dolgoznak rajta, és hát most szeretnék majd élesíteni a következő időszakban.

[00:14:24]És ezzel kapcsolatban Urszula von derlen úgy fogalmazott, hogy meg fogják érezni az orosz emberek is a háborút.

[00:14:31]Tehát jóformán az a cél, hogy a polgároknak az életminőségét, az orosz polgárok életminőségét vagy élet színvonalát csökkentsék, és ezáltal próbáljanak megnyomást gyakorolni az orosz vezetésre.

[00:14:43]Mit gondolsz erről?

[00:14:46]Gazdasági szankcióknak általában ez a célja.

[00:14:48]Tehát elmondhatjuk, hogy két fajta gazdasági szankció van.

[00:14:49]Vannak célzott gazdasági szankciók.

[00:14:52]Egy specifikus személyt, egy specifikus céget vagy bizonyos egy specifikus földrajzi területet vesznek célba.

[00:14:59]Ezek célzott gazdasági szankciók és vannak általános gazdasági szankciók.

[00:15:04]Tehát abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok kivet egy 15-20%-os adót vagy vámot az európai termékekre, ezt minden európai állampolgár megérzi.

[00:15:14]Tehát én úgy gondolom, hogy Vonder der Lion azt mondja evvel nem mondott semmi újat.

[00:15:17]Tehát ez körülbelül legyidős az emberiséggel.

[00:15:18]Ez az egyik dolog.

[00:15:18]A másik dolog pedig látjuk még az az iráni háború kontextusában is, hogy a a szankciók, gazdasági szankciók, a gazdasági hadviselés még akkor is, hogyha ezt a a a leghatékonyabban és a legdrákóibb módon űzik, még akkor is egy igen korlátolt eszköz, és nagyon-nagyon hosszú a kihordási ideje.

[00:15:37]Tehát erre akasztani a kalapunkat, erre erre ebbefektetni a bizalmunkat, hogy majd ez fogja térdre kényszeríteni Oroszországot.

[00:15:44]Én evvel kapcsolatban mindig is szkeptikus voltam.

[00:15:47]mindig volt egy ilyen nagy ünneplés a a magyar médiában is, meg a nyugati médiában ezekkel a szankciókkal kapcsolatban.

[00:15:53]Én kezdettől fogva szkeptikusabb vagyok.

[00:15:57]Szkeptikus vagyok még az Irán elleni szankciókkal is, hát még akkor az Oroszország elleni szankciók hatékonyságával kapcsolatban.

[00:16:08]A múltkor már kérdeztem tőled egy olyan hír kapcsán Ukrajnának az előnyeiről, amely arról szólt, és azt taglalta hosszasan, hogy Ukrajna átvette az előnyt bizonyos tekintetben, vagy bizonyos területeken itt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

[00:16:21]És hát az elmúlt egy hétben én legalább még két-három ilyen tanulmányt olvastam, amelyek akár az élőerővel kapcsolatban elmondták, hogy sikerült megakasztani Oroszországnak az élő erő erő fölényét, amelyet eddig magáénak tudhatott a drónokkal kapcsolatosan.

[00:16:37]Most ugye egyre másra ezekben a napokban jönnek azok a bejelentések, hogy Ukrajna milyen új fegyverzetet akár fejlesztettek ki, akár pedig fog kapni a nyugati szövetségeseitől.

[00:16:48]Itt ezzel kapcsolatban szeretnélek kérdezni, hogy te most hogyan látod ezt az orosz-ukrán háborút?

[00:16:54]Tehát meg lehet állapítani azt objektív, hogy ki az, aki előnyt élvez, ki az, aki hátrányban van, ki az, aki úgymond vesztésre áll, vagy ki az, aki győzni fog?

[00:17:07]Szerintem egyértelműen.

[00:17:07]Tehát a legjobb vizsgája ennek az, amit az előbb mondtam, hogy húzik fel húzzuk fel a cipőt a másik lábra is.

[00:17:11]Tehát mit látunk?

[00:17:13]Nem a a nem a nem abban, ami bemegy a kolbásztöltőbe, hanem ami kijön a kolbásztöltőből.

[00:17:19]Nézzük meg, mi az, ami kijön a kolbásztöltőből.

[00:17:20]Látjuk azt, hogy Ukrajna 2026 januárja óta körülbelül 250 n km-nyi nettó nyereségre tett szert, ami havi szinten olyan 50 n km, gyakorlatilag a semminek a szinonímája.

[00:17:34]Most vizsgáljuk meg, hogy mikor Oroszország haladt előre ebben a ritmusban, akkor akkor mi volt a narratíva?

[00:17:40]Akkor is azt mondtuk, hogy Ukrajna az összeomlás szélén áll, vagy hogy Oroszország megtalálta a kulcsát a háború sikeres befejezésének.

[00:17:48]Nem.

[00:17:48]Akkor mindig azt mondtuk, hogy hát Oroszországnak 2500 évben, vagy tudom én, ilyen földtörténeti földtörténeti mér mércében mérhető időkra lesz szüksége még elfoglalja egész Ukrajnát.

[00:18:03]Tehát ezek voltak a válaszok.

[00:18:05]Most akkor föltevődik a kérdés, hogy miért nem mondjuk ugyanezt most az ukrán előrehaladással kapcsolatban.

[00:18:10]Tehát hogyha annak idején humorizáltunk azon, hogy Oroszország elfoglalt tudom én havi szinten 20 n km-t, akkor most mikor Ukrjna teszi ugyanezt a drónjai segítségével, miért ünnepeljük ezt a dolgot, és miért látjuk ebben Oroszország összeomlásának a a kapuját?

[00:18:26]Tehát ezt meg kell magyarázni.

[00:18:27]Ugyanaz a helyzet, ugyanaz az előrehaladás a fronton, minimális, teljesen elhanyagolható.

[00:18:31]Mind a két félnek voltak minimális taktikai sikerei Ukrajnának, Oroszországnak.

[00:18:35]A az is teljesen egyértelmű, hogy ebben a hosszútávú fegyverkezési versenyben, ami minőségi és mennyiségi fegyverkezési versenyben, amit a drónháború név néven ismerünk, Ukrajna most egyértelmű előnyre tetszett orosz, visszaszerezte az előnyét Oroszországgal szemben.

[00:18:53]Ez ez vitathatatlan.

[00:18:55]Ugyanakkor, hogy ebből milyen következtetéseket vonunk le, én azt hiszem, hogy vonjuk le ugyanazokat a következtetéseket, mint Oroszország hasonló, amit amit Oroszország hasonló sikerjéből vontuk.

[00:19:04]Ezt, hogyha objektívek akarunk lenni.

[00:19:05]Tehát én mindig elmondtam háború eleje eleje óta elmondtam, hogy ami nehéz az oroszoknak, az nehéz az ukránoknak, és ami nehéz az ukránoknak, nehéz az oroszoknak.

[00:19:13]És a klasszikus példa erre ott a a Nyepernek az átkelése volt, hogy hogy volt egy ilyen narratíva, hogy Oroszországnak milyen nehéz lesz újra visszaszereznie Hersont és átkelni a Nyeperen.

[00:19:28]De bzeg Ukrajna milyen könnyen át fog lépni a Neperen és meg fogja támadni a krímet.

[00:19:32]És evvel kapcsolatban mondtam, hogy egy Nieper keletről nyugatra pont olyan széles, mint nyugatról keletre.

[00:19:37]centiméterre pont ugyanolyan széles, és ez igaz a drónháborúra is, és igaz ezekre a területi előrehaladásokra is.

[00:19:42]Ukrajna most ért el bizonyos sikereket, hogy mi lesz ennek a a stratégiai kimenetele.

[00:19:49]Ezt majd meglátjuk.

[00:19:50]Na, akkor egy kicsit az eszközökkel kapcsolatban hadd kérdezzelek, merthogy a hétnek a híre volt az is, hogy Voladimir Zelenski egy levelet küldött Donald Trumpnak és az amerikai kongresszusnak, amelyben Patriot légvédelmi rakétákat kér.

[00:20:01]Mit gondolsz erről?

[00:20:04]akár diplomáciai, akár katonai szempontból mi ennek a realitása?

[00:20:06]Ugye diplomáciai szempontból nem annyira szokták szeretni ezt úgy tudom az amerikaiak az ilyen jellegű média által is nyomást gyakorló lépéseket.

[00:20:18]De van ennek egyáltalán realitása, hogy ők most patriot légvédelmi rakétákat akár vegyenek, akár kapjanak?

[00:20:25]Hát látjuk a közelkeleti háborúnak a a menetét, látjuk azt, hogy ezek a az öbölmenti arab országok mennyire ki vannak téve.

[00:20:33]Az Irán, az iráni támadásoknak ma éjszaka volt egy támadás Kuvejtelen.

[00:20:40]Egy irá balisztikus rakétát lőttek le Kuvejtra, amit szintén az amerikaiaknak le kellett lőni.

[00:20:43]Nem tudom, hogy milyen eszközzel lőtték le, de per pillanat a nyugati eszköztárban az egyetlen eszköz, amelyik tömegesen áll rendelkezésre a balisztikus lakéták lelövésére, ez a patriot.

[00:20:54]Most tisztában kell lenni avval, hogy a patriotnak a hatásfoka is drámaian csökkent 2022 óta.

[00:20:57]2022 óta drámaian csökkent a hatásfoka és nem véletlenül Izrael túadott az összes patriot ütegén gyakorlatilag mind a mind a nyolc üteget visszaküldték az Egyesült Államokba és másfajta helyi rendszereket használnak.

[00:21:11]Ezenkívül ott van még az amerikai tádrendszer, amiből nyolc darab van a világban világon.

[00:21:15]Kettő Izraelben, kettő a távolkeleten, és az összes többi az öbölmenti arab országokban, ha jól emlékszek, próbálja őket védeni.

[00:21:22]És ezekkel kapcsolatban is meg az izraeli rendszerekkel kapcsolatban is el kell mondani, hogy a a hatásfokuk bizonyos szinten romlott az a a az iráni háború kitörése óta.

[00:21:34]Tehát látjuk azt, hogy sokkal-sokkal könnyebb meglépni azokat a lépéseket, amik nehézzé teszik a a a balisztikus rakéták elhárításának a dolgát, és lehetővé teszik, hogy ezek a balisztikus rakéták célba érjenek.

[00:21:45]Tehát tekintve ezeket a realitásokat, én nem látom azt, hogy Ukrajna hogyan jutna most patriot rakétákhoz.

[00:21:52]Ukrajnának szüksége van Eventech 2000 patriot rakétára.

[00:21:58]Az amerikai gyártók legyár legyártanak 750-et, és a az arabok pedig ilyen teli zsák pénzzel állnak, hogy sorba, hogy minél több ilyen patriot rakétát kapjanak.

[00:22:07]És én azt hiszem, hogy nincs senkinek nem fűződik sen kételje avval kapcsolatban, hogy a Trump adminisztráció kit fog favorizálni, Ukrajnát vagy ezeket az arab államokat?

[00:22:18]Tehát ez a válaszom erre a kérdésre.

[00:22:21]A dolog tragédiája az, hogy Oroszország kezében ez az egyetlen potens eszköz, ami maradt, és a balisztikus rakéták, és ezenkívül van még Oroszországnak egy egész sor légvédelmi rak régi légvédelmi rakétája.

[00:22:33]Ez 200-asok régi, ez 300-asok meg hasonló légvédelmi rakéták, amiket át lehet alakítani szárazföldi célpontok támadására.

[00:22:41]A pontosságuk igen-igen kétséges, viszont hatalmas kárt lehet velük okozni.

[00:22:45]Tehát én, hogy összekössö a a két kérdést.

[00:22:48]Az előbb beszéltünk a stratégiai támadásokról a városok ellen, Ukrajnában erről az orosz fenyegetésről.

[00:22:55]Én egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy Oroszország úgy fogja felfuttatni a a balisztikus rakéták bevetését, hogy nem valódi balisztikus rakétákat vetnek be, hanem ezeket a régi légvédelmi rakétákat fogják munkába állítani, és ezekkel fogják támadni az ukrán városokat, vállalva azt, hogy főleg civil civilek lesznek az áldozatai ennek a támadásnak.

[00:23:14]És még egy gondolat, Rita, Ukrajna egy egy óriási ország, egy nagyon nagy ország ezekhez a közelkeleti országokhoz képest, és egy olyan patriot rendszer, ami le tudja fedni mondjuk Kuvejtnak a jelentős részét.

[00:23:24]Az Ukrajnában, tudom én, egy nagy várost tud lefedni, és egy kicsivel többet még néhány falutott a környéken, és ennyi.

[00:23:30]Az ukrán terület többi része pedig fedetlen marad.

[00:23:34]Egy ukrán vállalat európai partnerekkel közösen fejleszt egy új Freja névre keresztelt légvédelmi rendszert, amit a Patriót megfizethetőbb alternatívájaként aposztrofálnak.

[00:23:46]Itt ezekben ebben a projektben egyébként részt vesz Németország, Franciaország és Norvégia, ukrán részről pedig Rustumerov védelmi miniszter felügyeli majd a munkát.

[00:23:56]Azt várják egyébként, hogy már ez év végére sor kerülhet az első sikeres rakétafogásokra.

[00:24:03]Mit gondolsz erről?

[00:24:05]Hát én úgy gondolom, hogy ez egy túl eg kis kis kis túlzottan optimistának látom ezeket a dolgokat.

[00:24:10]Be kell ismernünk azt, hogy a a balisztikus rakéták elleni védelem 1940 43 óta 44 óta, nem emlékszek mikor volt az első V2-esnek a FAU kesnek a bevetése, hogy Magyarországon hívják.

[00:24:23]Tehát azóta ez egy probléma.

[00:24:25]És látjuk azt, hogy Izraelben még a a a az izraeli légvédelem hatékonyságának a csúcsán is több ilyen légvédelmi rendszert kellett, több réteget kellett bevetni, és még akkor is, tehát csak ilyen 88-90%-os hatékonyságot sikerült elérni.

[00:24:41]Ez a hatékonyság azóta jelentősen csökkent.

[00:24:46]Azt is látjuk, hogy ezek a próbálkozások más államok által ilyen rendszereket kiépíteni igen korlátozottan sikerültek.

[00:24:53]Tehát van ez a francia olasz sempty rendszer.

[00:24:56]Ennek vannak van egy bizonyos szintje, amelyik képes bizonyos szinten megvédeni balisztikus rakéták ellen.

[00:25:03]Evvel kapcsolatban is a a a jelentések hézagosak, de a a kép korán sem olyan optimista, mint a mint az amerikai eszközök tekintetében.

[00:25:13]Látjuk a Törökország esetében, Törökországnak megvannak a saját ö háztáiban gyártott rendszerei, és mégis azt láttuk, hogy az a négy, azt a négy balisztikus rakétát, amit Irán kilőtt Törökországra, a törökök nem voltak képesek lelőni.

[00:25:25]Tehát a a NATO-nak a patriot rakétái lőtték le ezeket az irái balisztikus rakétákat.

[00:25:30]És ebből én arra következtetek, hogy egy olyan technológiai kihívásról van szó, amit nem könnyű meglépni.

[00:25:37]Nem könnyű meglépni, nem könnyű ezeket a sikereket elérni.

[00:25:43]még olyan országoknak se, akik több évtizeddel foglalkoznak ezeknek az eszközöknek a fejlesztésével.

[00:25:47]Én egy kicsit szkeptikus vagyok avval kapcsolatban, hogy egy ilyen egy ilyen gyorsalpalon gyártott eszközt képes lesz a balisztikus rakétákat lelőni.

[00:25:54]A balisztikus rakéta nem drón, egy sokkal nagy, sokkal nagyobb kihívást jelent a légvédelem számára.

[00:26:00]És meglátjuk, meglátjuk, de én én én tartom magam a a duhai pesszimizmusomhoz.

[00:26:09]Na akkor a grippenek ugyanis tegnapi bejelentés az, hogy Ukrajna 20 darab legújabb gyártású grippen vadászgépet fog vásárolni Svédországtól.

[00:26:16]Svédország pedig a régebbi típusból 16 darabot adományoz oda Ukrajna számára.

[00:26:21]Ez az adományozott adag egyébként 2027 elején megérkezhet itt a bejelentés szerint, tehát egy fél év múlva 16 grippennel lehetnek úgymond gazdagabbak az ukránok.

[00:26:36]Mit gondolsz erről?

[00:26:36]Mi a jelentősége ennek a bejelentésnek?

[00:26:38]Akár most katonai értelemben is gondolok a háborúra, tehát itt a vadászgépekkel kapcsolatosan, illetve Svédország részéről azért ez úgy gondolom, hogy egy nagyon gáláns felajánlás, mert nem igen szeretik azért ingyen odaadni ezeket.

[00:26:56]Hát Svédország szempontjából ez egy reklám is mindenképpen, de tudjuk azt, hogy a a ennek a nagy konkurensei ezeknek a grippeneknek mondjuk az F16-osból több 1000, sok-sok 1000er F16-os szaladgál a világban.

[00:27:09]Hatalmas üzleti siker volt.

[00:27:09]Gripelekben mennyit sikerült eladni?

[00:27:12]100-at, 120-at, 200-at?

[00:27:14]Tehát nagyságrenddel kisebb eszközről van szó.

[00:27:16]olyan szempontból teljesen racionális döntés az ukránok részéről, hogy ez egy olyan eszköz, amelyik képes fölszállni ilyen improvizált repülőterekről, autópálya, autópá különböző autópályaszakaszokról.

[00:27:31]Olyan személyzet is ki tudja szolgálni, amelyik nem tehát nem ilyen profi katonákból áll, hanem kiképzett kiképzett sorkatonákat is vagy vagy sorkatonai szolgálatot töltő személyek is el tudják látni ezt a repülőgépet.

[00:27:44]Ugyanakkor a képességei is lemaradnak az F16-os mögött.

[00:27:46]Én tudom, hogy Magyarországon ez egy ilyen fétis ezek a grippelnek nagyon szép, nagyon szexis repülőgép.

[00:27:51]Akkor tisztábban kell lenni avval, hogy hogy ezek a ezek itt bizonyos kompromisszumokat kellett kötni, mikor ezt a a légi gerilla hadviselésnek ezt a képességével felruházták a gripen.

[00:28:02]Ennek volt egy ára is.

[00:28:04]És nyilvánvaló, hogy az F16-osnak szüksége van ezekre a kiépített nagy amerikai légibázisokra, meg az összes kényelmi eszközre.

[00:28:12]Ugyanakkor mikor működik, akkor egy potensebb eszközről van szó, mint a gripen.

[00:28:16]És nyilvánvaló, hogy a az integráció a a piacon elérhető különböző fegyverrendszerekbe, radarendszerekben satöbbi, sokkal egyszerűbb a Z16-ossal, mint a Grippennel.

[00:28:29]Egész egyszerűen azért, mert sok-sok ezzel ilyen eszköz áll rendelkezésre.

[00:28:32]És a a Grippen a Grippen pedig egy fehér elefánt tulajdonképpen ezeknek a repülőgépeknek a piacán.

[00:28:37]Egy további problémát abban látom, hogy Ukrajnának egy ilyen egy ilyen kollekciója van a különböző repülőgépmodellekből, épp úgy mint az önjárólveekből vagy a harckocsikból.

[00:28:47]Tehát látjuk ezeket az exszovjet vagy az exszovjet repülőgépeket, ezeket a keleti repülőgépeket.

[00:28:53]Van négy vagy öt modell.

[00:28:55]Ezenkívül vannak F16-osok, talán a 30 darab.

[00:28:57]Nem tudjuk, hogy ebből mennyi repül.

[00:28:59]Van néhány francia mirás 2000-es is.

[00:29:02]Tehát látjuk azt, hogy van egy óriási óriási variáció az eszközparkon belül.

[00:29:07]A kérdés az, hogy ezt logisztikailag hogyan lehet ellátni ezt a ezt a ezt a ezt a francia salátát, mondjuk úgy, logisztikai francia salátát.

[00:29:18]Ugyanakkor a a döntést én teljesen teljesen észerűnek tartom az adott körülmények között.

[00:29:24]Nos, még egy hírt akkor, és akkor átérünk majd a Közelkeletre.

[00:29:25]Ö ezen a héten, szerdán, tehát május 27-én írták alá az Egyesült Királyság és Lengyelország egy védelmi megállapodásukat, amely az orosz-ukrán háború miatt jött létre itt az elmondások alapján, amire vállalkoznak ebben a megállapodásban, hogy közepes hatótávolságú légvédelmi rakétákat fejlesztenek ki, elmélyítik az együttműködést az orosz hibrid fenyegetés leküzdésében, erősítik a közös beszerzéseket, fokozzák a hadgyakorlatokat és megismételték vagy megerősítették azt az elkötelezettségüket is, hogy támadás esetén segítik egymást.

[00:30:00]számomra bevallom őszintén, ez a passzus a legérdekesebb, hiszen eddig azt gondoltuk, hogy erre való a NATO, és itt két NATO tagországról van szó, Lengyelország és Nagy-Britannia esetében.

[00:30:11]Viszont két olyan országról is van szó, az igaz, amelyek azért elég ellenséges lépéseket tettek itt az elmúlt években Oroszországgal szemben, tehát van úgymond valamekkora aggodalom, ha jól látom, azzal kapcsolatban, hogy ennek meglesz a böjtje.

[00:30:26]Te hogyan értékeled ezt a megállapodást?

[00:30:31]Tehát vannak ilyen omenek a a hadviselésben, tehát tudjuk azt, hogyha a franciák vállalják, hogy beleavatkoznak, akkor azt jelenti, hogy nemokára véget ér a háború.

[00:30:38]Ez apropó a közelkelet.

[00:30:40]És hogyha a britek meg a meg a lengyelek védelmi szerződést kötnek, az azt jelenti, hogy nemsokára felosztatják felosztják, elfoglalják és felosztják Lengyelországot.

[00:30:47]Tehát vannak ilyen Omenek, ez mindig ez egy ilyen rossz omen, mikor védelmi szerződést köt a Nagy-Britannia és Lengyelország.

[00:30:55]Nyilvánvaló, hogy ez a ez a tréfa szintjén.

[00:30:56]Tehát ami a NATO-t illeti, látunk egyfajta NATO szkepticizmust, egy igen egés egészséges NATO szkepticizmust teljesen joggal, teljesen joggal.

[00:31:06]Teljesen észerű dolog az, hogy egy országnak a a honvédelme ne álljon csupán egy lábon, hanem legalább két lábon álljon.

[00:31:13]És ilyen szempontból ez egy ez egy racionális lépés, ami a fejlesztéseket illeti, a problémák nem a fejlesztésrekkel van.

[00:31:18]Én úgy gondolom, hogy Európa teljes egészében képes rá, hogy aránylag jó minőségű fegyverrendszereket fejlesszen.

[00:31:24]Ki itt a probléma gyártással van.

[00:31:26]Tehát évtizedeken hát avval voltunk elfoglalva, hogy fölszámoljuk az európai ipart, kiszervezzük Kínába satöbbi.

[00:31:31]Most igen nehéz lesz ezeket az eszközöket sorozatban gyártani.

[00:31:37]Ez különben teljesen releváns az előző témával kapcsolatban is.

[00:31:40]A balisztikus rakéták elleni rendszerekről, amit Ukrajnából kooperációban akarnak gyártani.

[00:31:49]Rendszereket ki lehet fejleszteni.

[00:31:49]A kérdés az, hogy hogyan lesz képes az európai ipar nagy tömegben legyártani ezeket az eszközöket.

[00:31:56]Tehát nagyon érdekes dolog, hogy hiába van egy Európai Unió és hiába van egy NATO és hiába van NATO szabványosítás, azt látjuk szinte a haditechnika szinte minden területén az államok egy igen markáns lokál patriotizmussal ö kérdéshez, és nem azt veszik, amelyik nem tudnak megállapodni abban, hogy legyen mondjuk egy egységes harckocsi típus, egy egységes repülőgéptípus, még a tudom én, talán még a gyalogsági kézifegy fegyverek terén se sikerült egységesíteni ezeket a kézi fegyvereket, hanem millió eszköz van.

[00:32:30]És itt eb ebben látom a legnagyobb problémáját az európai hadiparnak, hogy hogy van valami ebben az európai DNS-ben az összes föderalizmus meg egyesítés meg unió meg satöbbi ellenére látjuk azt, hogy ezen a téren Makacsul tartja magát a lokál patriotizmus és a varsói szerződés államainak ilyen ilyen szempontból mindig egy óriási előnye volt, hogy sokkal könnyebben egységesítettek néhány alapvető fegyvertípust, és akkor ezeket használták.

[00:32:59]Ezt a nyugaton soha nem sikerült elérni.

[00:33:01]Tehát ez ez ki fog hatni erre a lengyel lengyel brit kapcsolatra is.

[00:33:06]Lehet, hogy majd lesz egy ilyen légvédelmi rendszer, de hogy mennyi lesz belőle, az az avval kapcsolatban nem vagyok optimista.

[00:33:17]Közelkeletés Irán kérlek segíts először megérteni, hogy most mik az aktualitások, tehát mi a mai napnak május 29-én úgymond a hírei vagy az állása ebben a tekintetben.

[00:33:25]Én úgy tudom, hogy a tűzszünet elméletben tart, viszont ugye történtek itt csapások az elmúlt napokban mindkét részről, amit már te is említetted, ugye például a kuvaitot, amelyet ott védekezni kellett.

[00:33:41]Ö, és a tegnapi hírek alapján azt lehetett látni, hogy a nyugati sajtó szerint egyre közelebb a béke.

[00:33:45]Most már itt hamarosan már csak alá kell írni jóformán a papírokat.

[00:33:49]Ha pedig az iráni közleményeket néztük, vagy kommunikációt, akkor pedig ennek nyoma sem volt.

[00:33:56]Mi történik most?

[00:33:56]És hogyan lehet kiigazodni egyáltalán ebben a helyzetben, hogy most közel a béke, vagy nincs közel a béke?

[00:34:02]Én pár nappal ezelőtt láttam egy nagy optimizmust, hogy itt most már tényleg egy-két óra is vége ennek a háborúnak, és ahhoz képest nem történt semmi ilyesmi.

[00:34:12]Tehát lássuk először a először is a tényeket.

[00:34:14]Mi az, amit mi az, amit látunk?

[00:34:15]Tehát a a kinetikus téren azt látjuk, hogy szinte minden éjszaka vannak ilyen vannak csetepaték az Egyesült Államok és Irán között, és akkor föltevődik a kérdés, miért minden nap és miért éjszaka?

[00:34:25]Tehát ezek alapvető kérdések, ezeket kéne fölteni.

[00:34:28]Tehát a ahelyett, hogy arról elmélkednénk, hogy Trump mit képzelt, meg hogy képzelte meg meg ezeket a dolgokat, tegyük fel a legalapvetőbb kérdéseket, tehát miért?

[00:34:35]Miért csetepaték és miért éjszaka?

[00:34:36]És azt hiszem, hogy erre van egy igen egyszerű magyarázat.

[00:34:40]Tehát úgy Irán, mint az Egyesült Államok megpróbálja fönntartani ezt a blokádot.

[00:34:44]Az Egyesült Államok nem hirdette azt ki, hogy újra elindítja ezt a szabadsághadműveletet, amivel gyakorlatilag megtöri az iráni blokkádot.

[00:34:53]gyakorlatilag hajókat próbál kijuttatni a hormozi szorosból.

[00:34:55]Van ennek egy humanitárius aspektusa, de nyilvánvaló itt nem a lényeg.

[00:34:59]A lényeg itt a a politikai dimenzió, hogy bebizonyítsa Iránnak, hogy Irán nem képes lezárva tartani a hormózi szorost.

[00:35:07]És minden éjszaka egy két-három hajót a a az ománi partokat súrolva, mondjuk ugye a régi útvonalakon keresztül amerikai hadihajók kíséretében megpróbál kijutni, hogy hányan jutnak ki, hogy hányan hány hajónak sikerül áttörni a blokkádat, hánynak nem.

[00:35:21]Evvel kapcsolatban nem tudunk igazán semmi pontosat.

[00:35:25]A ezek a hajók nyilvánvalóan kikapcsolják a helym meghatározó rendszereiket, ezt az AI ezt a transzpondereket kikapcsolják.

[00:35:32]Majd hogyha a légi majd ha műholdas felvételek a rendelkezésünkre állnak, majd akkor akkor meg tudjuk állapítani, hogy hány hajónak sikerült át átjutnia.

[00:35:41]Tehát ez ez gyakorlatilag az, ami minden éjszaka beindítja ezeket az összecsapásokat.

[00:35:46]Mi történik Irán részéről?

[00:35:47]Irán támadja ezeket a hajókat és az őket kísérő amerikai egységeket minden lehetséges eszközzel, drónokkal, gyors naszádokkal, rakétákkal.

[00:35:54]Láttuk, hogy elsüllyed két ilyen elsüllyesztettek az amerikaiak két iráni gyorsnaszádot ezelőtt két nappal talán, vagy valami ilyesmi.

[00:36:02]Tehát ez, amit Irán úgy hív a tűzszünet örve alatt, hogy figyelmeztető lövéseket adtak le.

[00:36:06]Tehát ez volt ez volt a figyelmeztetés.

[00:36:09]Az amerikaiak a figyelmeztetésre pedig önvédelmi lépésekkel válaszolnak.

[00:36:13]Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag masszívan támadják Bandarabas környékén, ott a az iráni parton azokat a katonai létesítményeket, ahonnan ezeket a támadásokat indítják.

[00:36:23]Tehát látjuk azt, hogy van itt egy amerikai nem tudom, lehet provokációnak vagy próbálkozásnak, vagy a blokád megtörési kísérletének nevezni.

[00:36:36]Teljesen mellékes.

[00:36:36]És akkor látjuk ezeket az akciókat.

[00:36:38]Ezért ez látjuk ezeket az összecsapásokat.

[00:36:40]Evvel párhuzamosan vannak próbálkozások az iráni part mellett is.

[00:36:43]Látjuk, hogy néha hajóknak, az irániak arról számolnak be, hogy hajóknak sikerült bejutnia.

[00:36:48]Tudjuk, hogy ezek egyrésze ilyen humanitárius szállítmányt visz Iránba.

[00:36:52]Ezeket az amerikaiak átengedik, és valószínűleg átcsúsztak olyan hajók is, amiket az amerikaiak nem engedtek át, de sikerült átcsúszniuk.

[00:36:59]És volt legalább négy eset, mikor az amerikaiak egyszerűen tűzzel tűzcsapásokkal megállították ezeket a tartályhajókat, amik megpróbáltak bejutni, áttör átcsúszni az amerikai blokkádon és bejutni iráni kikötőkbe.

[00:37:15]Tehát ez az oka, ez a kinetikus akciónak, amit látunk.

[00:37:17]És mivel az amerikaiak az öbölmenti arab országok területéről támadják Iránt, hogy például Highmars rakétákkal lövik az iráni célpontokat, ezért az irániak visszabágnak és támadják azokat a ezeket az arab országokat, illetve azokat az amerikai bázisokat, amik ezeken az arab arab ezekben az arab országokban állomásoznak, mondjuk úgy.

[00:37:38]Tehát ez a kinetikus része, amit a napokban látunk.

[00:37:42]És ö ebből is arra következtethetünk, hogy hogy a az a fajta elképzelés, hogy Donald Trump minél hamarabb le akarja zárni ezt a háborút.

[00:37:52]Ezt halljuk már régóta.

[00:37:53]Én ezt nem pontosan így látom.

[00:37:56]Nem pontosan így látom.

[00:37:56]És akkor most át is térünk a diplomáciai térre.

[00:37:58]Mit látunk a diplomácia területén?

[00:38:00]Látjuk azt, hogy az Egyesült Államok szempontjából a legfontosabb dolog a Hormusz megnyitása és az Urán.

[00:38:08]Irán le fogja adni az Uránt, bármi történjen is.

[00:38:10]Ez ez az alapfeltétel az Egyesült Államok számára.

[00:38:12]Miért?

[00:38:12]Azért, mert az Obama féle egyezmény keretén belül is Iránnak le kellett adnia az iparengedélyét, mondjuk úgy, a nukleáris iparengedélyét, és Trump nem érheti be ennél kevesebben.

[00:38:24]És a másik dolog pedig a hormózis szoros.

[00:38:26]Az irániak részéről két fontos dolog van.

[00:38:28]Az egyik a pénz.

[00:38:28]A pénz egyszerűen pénz minél hamarabb megkapni azokat a befagyasztott erőforrásokat.

[00:38:35]Ez jó válasz arra, akik azt mondják, hogy ezek a szankciók meg se harcolták az iráni gazdaságot.

[00:38:39]Látjuk azt, hogy Irán most ebben a pillanatban több milliárd dollárt akar.

[00:38:44]Nem majd és nem holnap és nem holnap után, most.

[00:38:46]És a másik dolog pedig a hormózi szoros megnyitása.

[00:38:50]Az amerikai blokká, pontosabban az amerikai blokád megnyitása, amivel az iráni kikötőket sújtják.

[00:38:56]tisztábban kell lenni avval, hogy az amerikaiak nem csak a hormózi szorost zárták le, hanem a hormózi szoroson túlfekvő ki szoroson kívül fekvő iráni kikötőket is blokkád alá vonták.

[00:39:07]Tehát Irán ezt akarja, és a párhuzamosok csak a végtelenben találkoznak.

[00:39:12]Tehát látjuk azt, hogy igen nehéz egy közös nevezőre jutni.

[00:39:14]A tárgyaló felek Arakcsi és az amerikai rőről, Witkov és Kusnir tető alá hozták ennek az egyezménynek a tervezetét.

[00:39:23]60 napos tűzszünet.

[00:39:25]Ugyanakkor még az úgy az iráni vezetésnek, mint az Egyesült Államoknak, Trump elnöknek ezt jóvá kell hagynia.

[00:39:31]És én úgy gondolom, hogyha ebben nem fog szerepelni valamilyen homályos állítás az atommal kapcsolatban, amitől eddig Irán mereven elzárkózott, tehát legalább egy minimális kötelezettség Irán részéről, akkor akkor ez nem fog lezárulni.

[00:39:45]És még egy gondolat ezen a téren, elnézést, hogyha hosszasan beszélek.

[00:39:49]Látjuk azt, hogy Trump újabb és újabb csavarokat tesz bele ebbe a dologba.

[00:39:54]Tehát ez szembem megy avval az elmélettel, hogy Trump szeretné minél hamarabb lezárni ezt a háborút.

[00:39:59]Most kitalálta azt a csavart is, hogy csak akkor egyezik bele ebbe a folyamatba, hogyha evvel párhuzamosan az arab államok csatlakoznak az ábrahámi egyezmény egyezményekhez és normalizálják a kapcsolataikat Izraellel.

[00:40:12]Egyszerűen Trump elnök kihasznál iránt használja ki, mint a nyomásgyakorlás eszközét Európával szembe, az arabokkal szembe, a távolkeleti szövetségeseivel szembe.

[00:40:20]És látjuk azt, hogy ezt az eszközt, ezt az iráni eszközt nem nem siet kiadni a kezéből az amerikai elnök.

[00:40:27]Nagyon-nagyon érdekes dolog, hogy hogyan alkalmazza a másik félnek az erejét arra, hogy egy harmadik félre nyomást gyakoroljon.

[00:40:36]Szerdára víradó éjszaka vagy víradó hajnal Izrael több mint 100 hezbollak célpontra mért csapást Libanonban legalább 31 ember vesztette életét az independent beszámolója szerint köztük több gyerek is meghalt az izraeli csapásokban, Libanon dél dé dé déli és keleti részén Libanon pedig tiltakozását fejezte ki, merthogy az UNESCO listáján lévő Túrösz városát is csapások érték.

[00:41:01]Mi történt?

[00:41:01]És mi történik?

[00:41:01]ugye a Hezbollak elleni hadiselésben Izrael részéről hogyan lehet ezt értelmezni?

[00:41:08]Én pont találkoztam úgy olyan emberekkel itt az elmúlt időszakban, akik nem teljesen értették itt akár, hogy Libanon és a Hezbollak hogy van, és akkor most Libanon van háborúban Izraellel, vagy mi történik itt.

[00:41:20]Úgyhogy egy picit legalább egy egy mond egy-két mondat erejéig kérlek, erre is térjünk ki.

[00:41:23]Hát én úgy gondolom, hogy ha valaki nem érti, akkor ne menjen Fekete Ritához szakértőként nyilatkozni.

[00:41:28]Ha valaki nem érti ezt a dolgot.

[00:41:30]szakértő nem értette, hanem átlag átlag úgymond emberek kérdezték tőlem azt, hogy ez most akkor hogy van?

[00:41:39]Na, ha valaki nem érti, meg lehet kér kollégám például tökéletesen ismeri a az összes csavarját ennek a dolognak.

[00:41:44]Tehát ő őt mindenképpen érdemes megkérdezni ebben a ezekben a kérdésekben.

[00:41:48]Tehát miről van szó tulajdonképpen a Hiszbal Állam az államban egy önálló hadsereggel, önálló szociális hálózattal.

[00:41:55]Hiszbala egyszer egy legitim politikai párt Libanon Libanon belül.

[00:42:01]Ugyanakkor egy síta kvázi államnak a a védelmezője, amelyik a libanoni állam testén belül létezik.

[00:42:06]Képzeljük el azt, hogy Magyarországon van egy idegen hadsereg, amelyik onnan háborút visel, megtámadja Romániát, tudom én, van egy saját adórendszere, van egy saját szociális hálózata, saját iskolái, kórházai, rádióállomása, tévállomása satöbbi.

[00:42:22]Tehát képzeljük el ezt a helyzetet.

[00:42:22]Ez Libanonnak a helyzete tulajdonképpen.

[00:42:23]És mivel katonailag a Hizbala tulajdonképpen az iráni forradalmi gárdának egy egy hadosztálya, mondjuk úgy, egy alakulata, egy kihelyezett fiókja, és mint ilyen háborút visel Izrael ellen, miközben Libanonban is van egy tűzszünet.

[00:42:39]Hát épp, hogy mint Irán és az Egyesült Államok között is van egy tűzszünet, Libanonban is van egy tűzszünet, de mint tudjuk, körülbelül a a az utolsó dolog, ami a ami megzavar minket abban, hogy kinetikusan hancúrozunk, az egy ilyen tűzszünet.

[00:42:52]Tehát van ez a politikai fikció, amit tűzönetnek hívunk, és ez alatt folyik egy állandó hadviselés.

[00:42:56]A his Hbala Izrael támadja is azokat az izraeli csapatokat, amik Libanon területén vannak.

[00:43:04]Izrael pedig megpróbálja újra kiépíteni annak a biztonsági övezetnek a a klonját, mondjuk úgy, amelyik a 80-as években jött létre, és amiben a 90 éves 90-es években jómam is én én magam is abszolváltam néhány évre.

[00:43:18]Tehát ezek a falvak, amikről szó van ott Libanonban, ezeket ott aktívan sétálgattam néhány éven át.

[00:43:25]És gyakorlatilag ami ami ami volt, az van.

[00:43:27]Ami volt, az van.

[00:43:30]Tűroszban meg ezeken a helyeken, vagy a boforerődben egy csodálatos keresztesvár ott a ott Nabati mellett a litáni folyó fölött.

[00:43:36]Ezek ezek mind a Hizbalának a katonai bázisai.

[00:43:38]Ezért éri őket támadás.

[00:43:41]Tehát mondjuk a a a lőszer nem olyan olcsó, hogy passzióból az ember támadjon a műemlékeket, vagy az UNESCO-nak a különböző fétiseit, meg hasonló hülyeségeket, hogyha ezeket nem alakítják át katonai célpontokká.

[00:43:51]És sajnos olyan olyan eseteket is láttunk, hogy például templomokból keresztény Liban dé délliboni keresztény templomokból a Hizbal támadott támadásokat intézett.

[00:44:02]Látjuk azt, hogy Izraelnek van egy ilyen gázapolitikája a délboni sítafalvakkal kapcsolatban.

[00:44:09]Tehát azok a falvak, amiből ezek a ezek gyakorlatilag gyakorlatilag minden ilyen falu az egy megerősített hiszbala bázis.

[00:44:15]Azokat a falvakat lerombolják, úgyhogy kőkövön nem maradt.

[00:44:17]Tehát ezeket a falvakat le lerombolja Izrael.

[00:44:21]Ugyanakkor a déli baroni keresztény és drus falvakat nem nem éri támadás, hogyha onnan nem támadják Izraelt.

[00:44:25]Ezek történelmileg ugyan drzok, mint a főleg a déli banoni keresztények, Izrael szövetségesei voltak a 90-es 80-as90-es években, és valószínűleg azok lesznek majd a rendezés során is.

[00:44:37]Tehát ez egyrészt ez a kinetikus hancúrozás Libanonban.

[00:44:42]Ezzel párhuzamosan van egy tűzszünet, és ezzel párhuzamosan van egy normalizációs folyamat.

[00:44:46]Ez is egy mércéja a HZbala meggyengülésének, hogy a libanoni kormány megpróbálta száműzni az iráni nagykövetet Libanonból.

[00:44:55]nem sikerült.

[00:44:55]Ez is bizonyítja, hogy mennyire nem gyakorolnak szuverenitást.

[00:44:58]És beindult egy normalizációs folyamat, egy béketárgyalások Libanon és Izrael között, amik Washingtonban zajlanak le.

[00:45:08]És Libanon úgy próbál béketárgyalásokat folytatni Izraellel, mintogyha a Hizbala nem létezne.

[00:45:14]A Hizbala meg úgy harcol Izrael ellen, mintogyha a saját kormányuk nem tárgyalna békéről Izraellál.

[00:45:19]Tehát ez egy kicsit bonyolult dolog néhány mondatban megmagyarázni, de ez a közelkelet.

[00:45:24]Ez a közelkelet, és a mindig azt szoktam mondani, hogy aki nem érti, az majd meg fogja érteni.

[00:45:27]A közelkelet jelenje az Európának a jövője.

[00:45:31]Tehát látjuk ezeket a folyamatokat a a a világban, és sajnos a a káosz irányába halad nem csak a közelkelet, hanem Európa és a távolkelet, és ott is volt egy rangadó az utóbbi napokban.

[00:45:45]Nagyon szépen köszönöm Robert Szkastelnek, hogy tudtunk beszélgetni itt az elmúlt közel 40-45 percben.

[00:45:52]Minden jót kívánok.

[00:45:52]Köszönöm szépen, Robert, és köszönöm a figyelmet a hallgatóink, illetve nézőink számára is.

[00:45:59]Viszontlátásra!

[00:46:00]Viszontlátásra Rita!