A magyarság őstörténetei – 1. rész – Sors/fordító

[00:00:02][zene] Ez a sorsfordító a Magyar Történelem ismeretlen és félreismert ügyeivel.

[00:00:19]Sziasztok!

[00:00:19]Egyedül vagyunk.

[00:00:19]A magyar nyelv elszigeteltsége miatt mindenképpen ez a meghatározó élményünk.

[00:00:24]Emiatt az elmúlt évszázadokban szenvedésen kutatjuk, hogy honnan származunk, és ezáltal kik lehetnek az esetleges rokonaink.

[00:00:31]De egyáltalán mit keresünk?

[00:00:34]Nyelvrokonokat, vérrokonokat.

[00:00:34]Sőt lehetséges, hogy magát a rokonság fogalmát is kicsit át kell értelmeznünk ahhoz képest, amit eddig gondoltunk róla.

[00:00:41]Iespirről fogunk beszélgetni Török Tiborral, a Szegedygyetem archeogenetikusával.

[00:00:46]Szervusz!

[00:00:47]Köszöntelek a stúdióban.

[00:00:48]Szervusz!

[00:00:48]Köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:52]Elég sok irányból lehetne megfogni ezt a magyar őstörténeti ügyet.

[00:00:57]Nemrég volt itt egy korábbi adásunk, amiben az avarokkal foglalkoztunk, és abból az derült ki, hogy a mai magyar populációnak az összetevője döntően az avarkorból megörökölt népesség is, jóval kisebb arányban a honfoglaló népesség.

[00:01:09]Tehát legalább két fontos szálon fut a magyarok származása, ha nem több, ha nem többig.

[00:01:15]És aztán nem beszélve az elmúlt 1000 évben még ide bejött beolvadt népességekről.

[00:01:18]De akkor kezdjük a honfoglaló ággal, ami mindenki számára ismertebb és a kisebb népességi arány ellenére dominánsabbnak gondoljuk.

[00:01:29]Talán az állomalkodói tevékenység miatt, amit ez a populáció tett bele a a történelmünkbe, ugye a vérteződésel.

[00:01:37]Enged meg engedd meg, hogy kicsit messzebbről kezdjük.

[00:01:38]Jó.

[00:01:41]Talán fogjuk tárgyalni röviden Eurázsiának az őstörténetét, közben közte Európa őst történetét, és mindannyian tudjuk, hogy mi európai genetikai típusba tartozunk, magyarok szinte nem különbözünk a környező népektől.

[00:01:55]Ehhez képest gyakori élményünk mondjuk futballmeccseken, hogy a román és szlovák szurkolók mongoloznak minket.

[00:02:02]Az miközben azért eléggé egyformán néz ki minden európai nép.

[00:02:04]Azt is tegyük ehhez hozzá, hogyha végignézzük Európának az őstörténetét, a Kárpátmedencének, ha nem is az őstörténete, de a vaskortól, de még inkább a Krisztus születésétől kezdve drámaaian eltér Európának a többi részétől, mégpedig pontosan a keleti bevándorlások miatt.

[00:02:24]Tehát itt kell keresni azt, amikor különbséget keressünk a magyarok és a többi európai népek között.

[00:02:29]Szóval az alapvetően az elmúlt 2000 évnek a történései határozták meg ezt a azt a különállást, amit mi ma tapasztalunk a Nyugat-Európához képest, úgy gondolom.

[00:02:39]De leginkább az elmúlt 1000 év az, amelyik meghatározó volt ebbe, mégpedig amiatt, mert igazából a a döntő mértékű keleti bevándorlások azok Krisztus előtt kezdődtek.

[00:02:50]Voltak korábban is, talán majd visszatérünk rá, de gyakorlatilag Krisztus születése körül jönnek be a szarmaták ide keletről.

[00:02:59]Nemrég tisztáztuk a kárpátmedencei szarmaták eredetét, lehet, hogy majd kitérünk erre is, de ez egy keleti bevándorlás volt, mégpedig az urálvidékről származtak ezek a bevándorlók, és csaknem 400 évig uralták az Alföldet.

[00:03:13]A római korban igazából ők voltak itt.

[00:03:15]A római korban ők voltak itt egészen a hunok bejövetelé, hiszen a szarmatáknak egy 1000er éves birodalmuk volt a Kaszpisye, aki ahonnan a szkítákat, korábbi szkítákat szorították ki, és gyakorlatilag a Kárpátmedencét is nagyon sokáig uralták.

[00:03:27]A hunok hunok bejövetele lesz, amelyik megszünteti a szarmata uralmat mind a szeppén, mind pedig a Kárpátmcében.

[00:03:33]Egyébként beóvadtak, tehát hogyha el tudom mondani, a Kárpátmunk lakosságának többsége tovább élő szarmata, és egy kisebb része lesz, aki való újannan bejövő keretbe, keleti bevándorló, akik viszont a egyébként az avarokkal fog mutatnak rokoni kapcsolatokat.

[00:03:51]Ez most annyiból érdekes, amit mondasz, de ez még ez egy későbbi témánk lesz, hogy én még úgy tanultam az iskolában is, hogy a szarmaták azok a szkíták egyik ága.

[00:03:58]Na most a szkítának fontos, hogy ott nem nem nyelvi fogalomként kezeljük, hanem hanem ez egy kulturális és életmódbeli fogalom.

[00:04:04]Még etnikai sem feltétlenül.

[00:04:06]Bár erről majd erre kitérünk, hogy akkor ez mit jelenthet pontosan.

[00:04:10]Ezzér is mondtam az elején, hogy az, hogy a rokonság alak mire gondolunk, az sem egy lesz egyértelmű a végére, mert ez nagyon szertágazó ez a dolog ilyen fogalmi készlet szempontjából is.

[00:04:18]De akkor kezdjük ott, amit ahol a be tudnak a nézők is csatlakozni, amit ők is ismernek.

[00:04:24]Ugye azok a fogalmak, hogy Etelköz, levédia, Magna, Hungária, ezek nagyjából mindenkinek megvannak az iskolapadból.

[00:04:33]Itt szintén az előz előd műsorban volt már vendégűrk Attila, aki lehetőségként felvetette, tehát nem nem bizonyosság, lehetőségként felvetette, mivel a legújabb kutatások szerint levédi a helyét, nem találják ott, ahol korábban berazolgatták a térképekre a D kanyarja vidékére.

[00:04:47]Ugye Etelköz megvan igazából régészeti szempontból is megfogható van.

[00:04:51]Ezt mondhatjuk, talán már kijelenthetjük, hogy megtalálták levédiával ugyanez nem történt meg.

[00:04:54]És akkor ugye lehetőségként fölmerült, hogy amit Juliánusz barát időszakában a 13.

[00:05:00]században Magna Hungáriaként ismertek a kortársak.

[00:05:02]Nagyjából ugyanaz a terület, vagy a magyarok környékbeli szállás területe a 9.

[00:05:08]században ez volt Levédia néven ismeretes.

[00:05:10]Vagy igaz vagy nem, ez most igazából nem is sorsdöntő kérdés itt nekünk.

[00:05:14][horkantás] A lényeg az, hogy a magyarok urál szállás területéig a téma ismertés elég jól fel van kutatva, sőt már az emberek nagy része ezzel tisztában is van a iskola tanulmányaik.

[00:05:25]Ez már régészeti és genetikai szempontból is majdnem, hogy igazolva igazoltak mondhat.

[00:05:31]Sőt, a dolog még időben [torokköszörülés] visszafele menve is már azóta tovább haladt.

[00:05:34]Van egy úgynevezett szargat gorokovó kultúra, ami az urálnak viszont az ázsiai oldalán volt a Krisztus után ha kicsit puskázok, Krisztus után 6-10.

[00:05:43]század időszakában.

[00:05:48]Nem korábbi a a Ja, bocsánat.

[00:05:50]Az a az tehát a rosszul mondtam az előzultája Krisztus előtt 300-tól mondjuk Krisztus után 250-ig ilyesmi idő van.

[00:05:57]Az előzultra tehát itt a olyan lelőhelyek vannak, mint Kustarenkovo és Karajakupovo az urál nyugati oldalán.

[00:06:04]És ez már ez már később, mint a szargat, ez már közé.

[00:06:07]Igen, igen.

[00:06:07]Ez a ez az a tehát ez a honfoglalás előtti kultúrák és Filippovka, színeglazovó és Újelgi az urál keleti oldalán.

[00:06:13]Az újelító, ez ugye ismert lehet most a sokak számára a kutatások, régészeti ásatások miatt is.

[00:06:19]Ott voltak kint a magyar régészek is.

[00:06:19]És ez az a terület, tehát ennek a területnek a régészeti hagyatéka, amit szintén mostan egyértelműen kapcsolnak a a honfoglaló magyarokhoz.

[00:06:27]Ugye ez 6-10.

[00:06:30]század közötti időszak.

[00:06:30]Tehát mondhatjuk azt, hogy a Krisztus után 11-ig megy.

[00:06:34]Az a legnagyobb sajnálatos ebbe a történetbe a Karaja Kupovóba, hogy a minták nagyobb része sajnos van foglalással egykorú, vagy vagy annál is idősebb, de ez mondjuk nem mond ellent.

[00:06:47]Nem, nem mond ellent.

[00:06:47]Abszolút nem mond ellent, mert általában egy népvándorláskor a kisebbik csapat szokott elvándorolni, és többen vannak a helyben maradók.

[00:06:54]Rendszerint.

[00:06:54]Amit most megpengettél, az már a magyarok eredete egészen próbáld a vaskorig, ami egy kicsit nagy ugrás.

[00:07:00]Hadd fejezzem be az előző gondolatot.

[00:07:00]A szarmaták keretről jöttek.

[00:07:02]Egy nomádnépesség volt.

[00:07:04]Utána jöttek a hunok.

[00:07:06]Ugye a hunok számolják fel a szarmata uralmat.

[00:07:08]Kárpátmedencében nagyon rövid az uralmuk.

[00:07:10]Aztán egy 300 éves avar uralom történik a Kárpátmedencében, amelyik szintén keletről jött, nagyon keletről, de mégis csak az a keleti nomd kultúrát képviselte.

[00:07:19]Majd e követően röviden, egyre rövidebb az időintervallum a zavarok és a honfoglaló magyarok között, amit már kezdenek jóvá hagyni.

[00:07:26]régebben egy nagy gapet feltételeztek itt, de nincs akkora gap.

[00:07:32]Szintén keretről jöttek.

[00:07:32]Tehát amit mondani akartam és visszatérve az előző ma a Kárpátmelencének van egy 1000 éves szepppei kulturális hagyománya és ennek a leg befejezője a honfoglaló magyarok, akik államot állapítanak az utódaikkal.

[00:07:45]Tehát így kell keresnünk a mi különbségünket a többi néptől.

[00:07:46]És akkor te most itt rögtön ugrottál a honfoglaló magyarok eredetére.

[00:07:50]Ugorhatunk felőlem is.

[00:07:53]Aztán majd cak össze csak összeérnek a száll a végén.

[00:07:54]A lényeg az, ahova ezzel ki akartam lyukadni, hogy a Krisztus után 6.

[00:07:57]századig, tehát 1400 évvel ezelőttig visszamenőleg megvannak, vélhetően megvannak a honfoglaló magyar populációnak a az elődei.

[00:08:07]És ezt most már ha jól tudom, akkor a az archeogenetika és a régészet is nagyjából alátámasztotta.

[00:08:13]Tehát ebben van egy ilyen összhangesztében hallottam történéséztől, régésztől is, hogy eddig a Krisztus után 6.

[00:08:19]már ők is nagyjából kierik mondani igen ezek a honfoglalóknak az elődei az urál ázsiai oldalán ez a amit előbb említettünk aelgi szekovó filipovkal jó horizont ez ez a türk tilláik által vizsgált régészetileg a honfoglaló magyarokk a rokon leletanyaggal eltemetett népesség mondom sajnos egy része egy idős a honfoglalókkal van néhány korábbi temető is de az genetikai szempontból egyértelmű őket közvetlen rokoni kapcsolat köti össze egyes honfoglaló magyarokkal.

[00:08:50]És egy picit itten álljunk meg, mert amikor a honfoglaló magyarok eredetét vizsgáljuk, akkor el fogunk menni ebbe az irányba mindenképpen.

[00:08:58]De azt is tegyük hozzá, hogy ez körülbelül a honfoglaló magyaroknak mondjuk a felét tette ki ez a hát a egészen a szargatig vagy a karakupovóig visszavezethető népesség.

[00:09:10]Talán a Karaja Kupuvóban már megvolt az a kever keveredés, hiszen a a magyarok a kezdetektől kezdve nomád népek között éltek.

[00:09:17]És itt majd visszamegyünk a vaskorig.

[00:09:18]De a honfoglaló magyarokat mi részletesen vizsgáltuk.

[00:09:22]kifejezetten a első generációs elitet, és mindig nagyobb hangsúlyt kap ez az ugor eredetű ág, de tegyük azt is hozzá, hogy ők nagyon komoly hát nyilván szövetségi rendszerben fölszedtek törökelemeket is a szeppéről, amiket mi hun típusú genomoknak nevezünk, és azokról mindig elfeledkezünk, de ez most zárójelbe, de ez egy fontos zárójel, csak bocsánat, megint közvágok, mert azért rajzolgatták a régi iskolai térképekre levédiát mindig oda a Donkanyar környékén.

[00:09:51]re, mert ugye az akkoriban kaz ka K kazár felhatóság alatt állt, és oda a magyarokat egy ilyen 300-400 év időtartalra mindig berajolták, de ez pusztán nyelvészeti feltevések alapján, mert hogy kellett egy olyan helynek lennie, ahol a magyarok több 100 év alatt annyi türk elemet, magyar nyelv annyi türk elemet felszívhatott, amennyi ténylegesen benne van.

[00:10:08]Az más kérdés, csak ennek nincsen régészeti nyoma, tehát valahol felszívó tűkelem kép, amit nyelvészeti alapon fölállítottak, ez az őstörténet térkép az akkori tudást jól tükrözte is.

[00:10:19]Maradjunk annyiban, hogy nem is olyan rossz.

[00:10:21]Tehát igazából a genetikai nyomok is abba az irányba vezetnek, hogyha egy picit finomabban is látjuk azóta a történetet.

[00:10:29]Tehát meg a helyszín máshol volt a és a helyszín is átő áttevődik az urálnak a keleti oldalára egyre inkább, ha már az őstörténetbe bel De ez a mai kaza horos határvidék, amiről beszélünk.

[00:10:42]Pontosan pontosan.

[00:10:42]De már itt akkor már nagyon gyorsan visszamegyünk a vaskorba, mert az ujjelgi temető is nagyon könnyen lehet, hogy már az urál európai oldaláról visszavándorlók, vagy akár a de inkább azt gondolnám, hogy azoknak a hagyatéka az egy késői temető.

[00:10:56]Szóval az úrálon keresztül igazából odavissza a jövésben is lehetett, hát odavissza jövésmen feltételezhető ott akár évezeken keresztül.

[00:11:04]Ez mindig is itt volt.

[00:11:04]Ne felej, van egy nagyon fontos fogalom, északi seút.

[00:11:09]Tehát gyakorlatilag, hogyha most keressük a honfoglaló magyarok és még még egyszer, tehát most tegyük zárójelbe a honfoglaló magyaroknak csak arról a meg egyébként meghatározó részéről beszélünk, ami valószínűleg a nyelvet is hozta.

[00:11:22]Jó, tehát itt összekötjük a genetikát és a nyelvet, sőt a régészetet is, és jó helyen járunk.

[00:11:27]Csak soha ne felejtsük el, hogy a bejövő honfoglaló magyarok nem csak ezekből a népekből álltak, akik valószínűleg után átvették a magyar nyelvet, mielők volt a kisebbségben feltet.

[00:11:39]Világos.

[00:11:39]Ö tehát az való igaz.

[00:11:39]Tehát akkor álljunk meg egy pillanatra és térjünk vissza, amit mondtál, és akkor ezt szögezzük is le, hogy a karakupuvó horizont, régészeti horizont, amelyik az urálon is átnyúlik, tehát az urál innestő és túloldalán is vannak lelőhelyei, ez mindenképpen összeköthető a honfoglaló magyarsággal régészetileg és genetikailag.

[00:11:59]Ez már biztos.

[00:11:59]Tehát ez egy nagyon szilárd pontunk ma.

[00:12:02]A következő kérdés, hogy TKA Attilának mennyiben van igaza, illetve a nyelvészeknek mennyiben van igazuk abban, hogy ezeket a türk jövény szavakat csak időszámításunk szerint 600-tól keltezhetőek.

[00:12:15]Én ezzel erősen vitatkoznék.

[00:12:16]Ilyen, bocsánat, ilyet Turk Attilatul nem hallottam.

[00:12:19]Tehát ő ezt nem kötötte időponthoz, hogy mikor történ valóban, mert ő nem nyelvész és nagyon óvatosósként és nem fog olyan területbe belemászni.

[00:12:26]Sőt, ő nem is foglalkozott ezzel a tű a türk nyelvi behatással.

[00:12:28]Ezt hát igen, ez látens a kutatásaikban benne van, hiszen türk hatások érték ezt a területet a későbbi időszakban is, amit én azt mondom, hogy hipotézisként erősen föl kell tenni, hogy az első türk nyelvi hatások a ázsiai hunoktól jöttek, de ez messzevisz bennünket.

[00:12:51]Időben egy nagyot ugrunk.

[00:12:51]Hát az az a furcsa benne, bocs, hogy mindig közbevágok, hogy ott vannak a mondáink meg a meg a népi hagyományunk, amiben azért hát finoman szólva elég erős a hun elem, és ehhez képest meg ilyen ilyen képzeletbeli levédiát rajzolgattak a donkanyarban, hogy a kazároktól vehessünk át ott török nyelvi nyelvi hatásokat.

[00:13:09]Miközben a hunokkal azt, mondja a hunokkal valamilyen módon egy nép voltunk valamikor régebben.

[00:13:13]Ez eléggé adja, ezt eléggé adja a mondakörünk.

[00:13:17]Szerintem is, és tudtam, a nyelvészeti adatok is arra mutatnak, hogy a magyar nyelvnek a tűr rétegei heterogének és több időből származhatnak.

[00:13:27]Én azt mondom, hogy a legkorábbi nyelvi hatások könnyen jöttek a hunoktól, ez még nem bizonyított, de a genetika az én látásmódom szerint abba az irányba mutat.

[00:13:37]És most ha sajnos akkor vissza kell menjünk a vaskorig, mert [horkantás] a Karaja kupu volt középkor, ugye időszámításunk szerint 600-tól 1000-ig.

[00:13:46]De ez a Karaja Kupuvó kultúra, ez mégiscsak egy utolsó állomás, ameddig biztos kapaszkodónk van.

[00:13:52]És akkor hogyha még visszább akarunk menni, akkor pontosan a TKA Attila régész csapatának, tehát a budapesti archeogenomikai intézetnek egy még nem közölt cikkére kell, hogy akkor most nem tudom szabad-e spoilereznünk?

[00:14:08]Hát ez már hozzáférhető, tehát ez a preprintre, úgynevezett Biorre föl van töltve, és nyilván be is van nyújtva közleményként.

[00:14:17]És én beszélgettem is erről a kollégákkal.

[00:14:21]Ebben ebben ők megpróbálják visszább vezetni időben a magyarok eredetét, ha nem is hívják őket már akkor magyaroknak.

[00:14:29]Tehát mondjuk azt, hogy ez ez vita kérdése lehet, hogy mikortól hívhatjuk őket ősmagyaroknak?

[00:14:34]Hát mondjuk előmagyarok vagy ősmagyarok?

[00:14:35]Előmagyaroknak vagy ősmagyaroknak.

[00:14:35]De maradjunk annyiban, hogy a Karaja kupovónál van egy van egy cövek leverve.

[00:14:40]Ők biztos, hogy a magyar és idő időben ott vagyunk.

[00:14:43]És akkor hogyha időbe visszafele megyünk, akkor a vaskorba találjuk magunkat és ez a közlemény azt állítja, hogy a karelkupovó is levezethető a vaskori szargatkultúra bizonyos egyedeiből.

[00:15:01]Ez a szargat gorokovó.

[00:15:02]Így van.

[00:15:02]A szargat gorokovó.

[00:15:02]A gorokovóval nem foglalkoznak, mert gorokovó minta genetikailag közölt csak alig van.

[00:15:08]Azok is nagyon gyenge minőségűek.

[00:15:10]Én a kutatócsoportommal most vizsgálom nagy mintaszámmal mind a szargatott, mind a korok volt.

[00:15:15]Tudok majd előzetes eredményeket is mondani ez testvérkultúra volt, de szerintem itt célszerű időben megfordítanunk az eseményeket, hogyha ezen a területen akarunk maradni.

[00:15:27]De kérdés, hogy te merre akarod vinni a beszélgetést, mert itt most szerintem itt egy témát lezártunk.

[00:15:32]Ez már Ázsia őstörténetébe is visszamegy, az urál nyelvek eredetére is visszamegy, amire nagyon komoly publikációk jelentek meg a közelmúltban, föl fogom őket sorolni, a főbb eredményeket el tudom mondani.

[00:15:44]Kérdés, hogy menjünk ebbe az irányba, vagy maradjunk még Európába.

[00:15:48]Nekem figyelni kell közben arra, hogy a nézők is tudjanak minket követni.

[00:15:50]Lehetőleg ezt szem előtt kell tartanom.

[00:15:52]Úgyhogy itt azért azt bele kell fűznöm, hogy ez a szargat gorokovó kultúra, vaskori kultúra, vaskori kultúra, ezt Krisztus előtt öö századtól datálják nagyjából inkább 300-tól, de lehet, hogy az 5.

[00:16:03]századig is visszamehet.

[00:16:04]Tehát a Krisztus előtt első ézvezetnek a második fele akkor ebben így ki tud előtt 300-tól Krisztus után 250-ig az bezárul.

[00:16:10]És miért zárul be 250?

[00:16:10]300ok 300-ba jönnek a hunok.

[00:16:13]Igen, a Gorokovo és a Szargata egy ikerkultúra volt.

[00:16:17]Genetikailag én úgy látom, hogy nagyon egységesek, de azt tudni kell, hogy a Gorokovó volt közvetlen az urál mentén.

[00:16:23]Régészetileg ez a mezoszkalja utódnak tekinthető, de hogyha most így megyünk időbe visszafele, nem lesz jól érthető a nézőknek.

[00:16:29]Javaslom, hogy kezdjük az őstörténettől.

[00:16:31]Honnan tudom úgy fölépíteni, hogy érthető is legyen?

[00:16:35]Még egy lépés szeretnék megtenni akkor visszafele, aztán akkor ülvünk az ellenkező irányból.

[00:16:38]Jó, tehát ez a szargat gorokovó, ami Krisztus előtti első évezetnek a második fele, onnantól latálódik.

[00:16:44]Í vaskori egyébként a szkíták közé sorolják őket.

[00:16:47]Na, ide akarok kijukadni, mer itt aztán itt fogunk itt fogunk váltani.

[00:16:48]Tehát ez a kultúra ez több köztes kulturális állapottal ezzel eljutunk a Krisztus után 6.

[00:16:56]század, ami már egy egyértelműen magyarokhoz köthető kultúra.

[00:17:00]És akkor tehát akkor ebből kifolyó itt genetikai folytonosság is kimutatható.

[00:17:04]Igen.

[00:17:05]Tehát a szargat gorokovó Krisztus előtt mondjuk 34-400 környékén és a és a a a karajakupovó karajkupovói horizont Krisztusá ebben amíg meg nem jelent cikkben igenis mutatnak ki genetikai folytatágot és én én is úgy gondolom hogy ez megvan a mi eredményeink szerint is akkor ez alapján azt ha nem is merjük kijelenteni egyértelműen de erős sejtésünk van arra hogy a magyarok a honfoglaló magyarok elődei már a Krisztus előtt harmadik negyedik századtól legkésőbb ott éltek az uralák keleti ázsiai oldalán ugrottunk egy bizonytalan ugrottunk bele most a bizonytalanba a biztosból.

[00:17:40]Tehát a szargat gorok volt az eddigi adatok, a genetikai adatok, ők a honfoglalók régi őseinek, vaskori őseinek tekinthetők.

[00:17:49]Tekinthetők, de maradjunk annyiban, hogy ez egy nem egy új megállapítás.

[00:17:53]Tehát korábban a nyelvészeti hipotézisek voltak az uralkodók.

[00:17:55]Asco Parpol a fin nyelvész írt egy nagy összefoglalót a különböző uráli nyelvek eredetéről, mert nyilván finnként ő őt is érdekli, de a magyar Fodor István régész is, aki nemrég halt meg, ő is azt vallotta pusztán egyébként nagyon egyszerű okok miatt.

[00:18:12]Ennek ennek három oka volt, hiszen nem voltak genetikai adatok.

[00:18:14]Azt mondják, hogy ez ennek a te fekvése az urák keleti oldalán egybe esik a rokonyelvünket ma is beszélő hanik mansik szállás területével.

[00:18:22]Ez az egyik.

[00:18:24]A másik, tudjuk, hogy a hantik mansik és a magyarok, mai magyar nyelv lótartásra vonatkozó szavai közös eredetűek, de akár a számok meg még mondhatnánk több példát, sok minden is.

[00:18:36]A har a tehát ez volt a ez volt a kettő.

[00:18:39]A a harmadik pedig a szargat gorokónak a régészeti hagyatéka, amelyik nomád, pontosabban szemi nomád, de majd erre még visszatérünk.

[00:18:47]Tehát ez a három dolog mondatta velük, hogy valószínűleg a szargat lesz.

[00:18:52]szargatban kell keresni az ugorok, tehát nem csak a magyarok, az ugorok ősnépét vaskorban.

[00:19:00]De hát ez már a finnek nélküli ugorok.

[00:19:02]Ez már a finnek négi ugorok, mert az ugor a a az uráni nyelvek a korai bronzkorban váltak szét egymástól.

[00:19:07]De ezt majd akkor akkor fogjuk földeríteni, hogyha egy időrendben el tudom mondani nagyon röviden, hogy mi az Ázsia őstörténete.

[00:19:15]Akkor én azt javasom, hogy innen menjünk rá arra.

[00:19:17]Tehát itt még behoztam volna, hogy volt még ott helyben, tehát ez a Urálnak az ázsiai oldalán ez a nyugat-Czibéri Alföld, ha egészen tágon értelmezzük, illetve a illetve az ottani erdőzteppe sáv.

[00:19:28]Az erdőzeppe sáv az nagyon-nagyon lényeges.

[00:19:30]Miért is?

[00:19:30][sóhajtás][zihálás] Azért, mert hogyha megnézzük a Kazah cseppét, tehát ugye más az európai cseppe meg az ázsiai.

[00:19:36]Kazax cseppe az borzasztóan ritka növényzetű.

[00:19:39]Az félsivatag szinte.

[00:19:40]Az egy szinte félsivatak.

[00:19:40]Hogy lehetett ott ott állatot tartani?

[00:19:41]Nagyon-nagyon óvatosan.

[00:19:43]Tehát ott a legeltetést nagyon be kellett osztani, vízlelőhelyeket be kell osztani.

[00:19:47]Ezzel szemben az erdőzteppe övezet eltartó képességéire tekint mondjuk legalább ötszörös 10szeres.

[00:19:53]Tehát ott többszörös állatok mennyiségű több állat, több vagyon több abszolút.

[00:19:57]Ráadásul az erdőz csepében ott a fa is, amire mindig szükség van.

[00:19:59]Na most ez nagyon fontos elméleti alapvetés, hogy nyilvánvaló, hogy azok a nomád népcsoportok, amik valaha is dominanciára törekedtek, az erdőzteppét akarták uralni.

[00:20:11]És ez az erdőzteppe sáv, amelyik megegyezik egyébként a szargat gorokovó területével, pont pontosan ott van az északi seemúton.

[00:20:18]Nem véletlen halad át az északi seemút is, hiszen az erdő és szepővezetet köti össze, ráadásul keletnyugatot is összeköti átjárható folyóvölgyekkel, és mindig is ott ment a kereskedelmi útak legészakibbi része egészen Kínaól Európáig.

[00:20:34]Tehát azt, hogyha ezt rátesszük a térképre, a a Mercátor vetületen egy egyenes csíkot látunk, a gömbetületeken egy ilyen ívelt vonalat látunk egészen a mai mondjuk, hogy nyugat-Mongóliától a Kárpátmcéig egy erdő szyep sáv, ami féle urázsát végigöleli.

[00:20:50]Így van.

[00:20:50]Így van.

[00:20:50]És akkor aki ezt birtokolta, az volt a Jani a környéken, mert a kereskedelmi útvonalakat birtokolta, természeti forrásokból nagyon jó falatot kanyarított magának, és a szargat kultúra hatalmának csúcsán ellenőrizte ezt, mint egy majdnem 500.

[00:21:06]És ugye ez egy, tehát ha mondat, hogy félnomád kultúra volt, ez egy féműves kultúra volt a mellett.

[00:21:09]Ö és akkor szerintem ekkor már vaskorban vagyunk, de a féművesség korábban indul még a bronzkorból, úgyhogy most ne ugorjunk bele a fénségébe.

[00:21:17]Akkor most akkor most menjünk rá, hogy elérjünk ide a Krisztus előtted 5 századig elérjünk.

[00:21:24]Akkor honnan kell ehhez indulnunk?

[00:21:28]Európából kell elindulnunk.

[00:21:33]Európából kell elindulnunk, mert kevesen tudják, én sok előadásomban elmondtam már, de azért itt itt sem állt összefoglalni.

[00:21:41]hogy mikor létrejött Európának az alapnépessége, ami egy külön történet, ha akarunk majd beszélünk róla, a mai európai ember az három rétegből tevődik össze, de mikor ez a három réteg egyesült, a nyugati halászvadász, az anatóliai földműves és a jamnai nomád a kaszpisztyeéről, akkor jött létre az európai ember az úgynevezett kordidver vagy zsinekdíszes kerámia kultúrával bronzkor.

[00:22:07]Ez a zsinekdíszes kerámia kultúra nem csak Európát lakta be, hisz létrehozza a mai európai embert, és aztán egy bonyolult történetet játszon a mai napig, hanem keletre is kiáramlott és létrehozta, hiszen ők voltak ők már ők már a nomád életmódot nagas szinten űzték, tehát a szeppé meg tudtak élni.

[00:22:25]Ők berakták a szeppét egészen Mongolia közepéig.

[00:22:27]Az az érdekes, hogy a bronzkorcornak a közepén és a végén kevesen tudják, Európától kezdve Mongólia közepéig egy egységes Európi népesség lakta be azeppét.

[00:22:37]Ennek a központi eleme, ahonnan a kisugárzás elindul, az a szintasta kultúra az a a az Urálnak, nem az altájnak, az urálnak a az ázsiai oldalán van ennek a központja, ahol hatalmas részbányák vannak.

[00:22:52]Ezek bronzot állítanak elő.

[00:22:54]Egyébként egy nagyon jól szervezett társadalom, több rétegű.

[00:22:58]És ők ők azok, akik a egyrészt magát a lovas életmódot, mégpedig abba az időbe főnek harci szekeres életmódot, és a a jó minőségű bronzot terítik egészen egész Eurozsiába, de főleg lefele a közelkelet, tehát a innen vették át a harci szekeret, tehát a harc harcászati stílust.

[00:23:19]Abszolút így van.

[00:23:19]Itt egy picit hadd szóljak közben, mert most már a szintastál jársz, de ugye a jamnak kultúra az egésznek egy ilyen fontos kiindulópontja az egész történetnek.

[00:23:30]Hát ha odáig vissza akarsz menni, akkor Európa történetig megyünk vissza.

[00:23:34]Meg a jamnaja az egy kora bronzkori történet, ugye a jamnák, akik legelőször fölfedezik a szeppei életmódot, tehát addig ott csak állatok legelésztek, az emberek csak a folyó folyó völgyekbe éltek, és a jamnaiák fedezik azt föl, hogy nagy állatot lehet tartani a cyepén, azt meg lehet enni.

[00:23:49]Bázi a füvet legeljük közvetetten.

[00:23:54]Finomab formában.

[00:23:55]Ez egy annyira sikeres társadalom volt, hiszen egy addig lakatlan ökológiai zónát sikerült belakni, és pillanatok alatt terjedtek, és egy sajátos társadalmi szerkezetet is létrehoztak férfi központossággal.

[00:24:11]Az indoeurópai nyelveknek a terjedését hozzájuk kötik.

[00:24:13]Na most ezek a javnaiák, akik utolsó rétegként bejönnek Európába, de keletre is elvonulnak, az úgynevezett afanesz javó kultúrát hozzák létre, amelyik mondjuk az, hogy majdnem nyom nélkül tűnik el későbbiekbe.

[00:24:27]A ez az a történet, amit én azért ugrottam, mert nem lényeges, mert az eurázsiai történetben már nem a Yamnaja, hanem a Cordidvernek az utódai.

[00:24:37]Ez a zsinekdíszes kultur, zsinek díszes kerámiának az utódai, akik fontosak szintasta indíttatással.

[00:24:40]Igen, csak azért hoztam, mert ugye ők meg a Jamnából származnak részben.

[00:24:46]Hát a akkor most menjünk a Cordidwer, akkor menjünk vissza Európai történetére, mert a Cordidwer a mai európai ember, tehát a zsinekdíszes a mai európai ember.

[00:24:54]Ők nekik az utolsó rétegét adják a jamnák.

[00:24:59]A Corridwerben már benne vannak az európai vadászgének, az európai farmergek, akik az Anatóliából származtak.

[00:25:07]Ez még egy neolitikus csoport.

[00:25:08]Ez még egy neolitikus csoport.

[00:25:08]És erre jönnek rá a jannai.

[00:25:10]akkor a bronzkorban és gyakorlatilag ez a három réteg keveredése hozza létre az mai európai embert.

[00:25:18]A szintasta már ez, nem pedig a tiszta jamnja.

[00:25:21]Ühüm.

[00:25:21]Tehát akkor volt a jam ebben az időben már a jamnjáról nem beszélhetünk.

[00:25:25]Ez a jam kultúra, ami nagyon tágan nézve a kubáni alföldet, a mai ukrana nagy részét, ezt a dél déle-európai síságot uralta, és ettől eredeztetik az az indie-európai népességet később.

[00:25:36]Ez ez annyiból ugye fontos, hogy amit amivel a műsort kezdtem, hogy számunkra az adja ezt az idegenség érzést, hogy indurópai népekkel vagyunk körülvéve szinte kizárólagosan.

[00:25:46]A jaák viszont az indo-európai nyelvet terjesztik.

[00:25:49]Így van.

[00:25:49]Tehát ők ők én azért mentem vissza yannaáig, mert ők emiatt fontosak a mi szemszögünkből is.

[00:25:54]Tehát ők vesztek minket körül ma a jamn utódók, ami miatt mi magunk egyedül érezzük magunkat.

[00:25:57]Ezért akartam kitérni rájuk.

[00:25:59]Ez a jamn kultúra.

[00:26:00]Bennünk is bennünk van Jam.

[00:26:01]Persze.

[00:26:01]Tehát ez meg egy másik fontos megállapítás.

[00:26:03]Azért meg a legelején mondtam, hogy a rokonságnak a fogalmát is le kell tisztázni, hogy most akkor mit keresünk pontosan.

[00:26:08]Mi lenne, hogyha Európai történetét egy percbe összefoglalnak.

[00:26:12]Oké.

[00:26:13]Jó.

[00:26:13]Tehát ugye Európai őstörténete és a paleolitikummal kezdődik.

[00:26:16]Most ugorjuk a Neander völgyit, hanem a homos homozapienesszel kezdjük.

[00:26:21]Romajonival kezdjük.

[00:26:23]Így van.

[00:26:23]Amelyik hát mondjuk azt, hogy 40 ez 40-45000 éve jött be Európába.

[00:26:28]Inter a közelkeletről.

[00:26:28]a közelkeletről egyértelműen.

[00:26:30]Tehát out of Africa, tehát Afrikából kijött ember a közelkeleten állomásozott, onnan népesítette be a földet a homo sapiens.

[00:26:38]Gyakorlatilag állítólag két hullámba jöttek ki, mert időszámításunk, tehát 70000 évvel ezelőtt itt már időszámítás nem számít sokat, [horkantás] már jöttek ki a mai Levant területérre, tehát a Izrael környékén találnak már homoszáp leleteket, de nem ők azok, akik majd benépesik a földet.

[00:26:54]Valószínűleg egy pár 10000 évvel későbbi hullám, de ez lényegtelen.

[00:26:58]Igen.

[00:27:00]Ez az 50-70000 évvel ezelőtt kijött Homo sapiens, ez benépesíti az egész Földet egyébként.

[00:27:05]A tenger mentén megy legelőször, és hamarabb benépesül Ausztrália, mint Európa.

[00:27:10]Tehát Ausztráliában hamarabb otthonnak, mint Európába.

[00:27:15]Gyakorlatilag maradjunk Európánál, Európát, mikor ezek a halászvadászok benépesítik a földtekét, nagyon kevesen vannak létszámban.

[00:27:21]Itt azért hozzá kell tenni, ugye egész más földről beszélünk még akkor, ugye még a jégkorszakban bent is vagyunk valamilyen szempontból, és a jéghország még aztán súlyosborik egy ideig.

[00:27:29]Tehát egy egy és a jéghország azt okozza, hogy mivel rengeteg víz meg van fagyva a sarkvidéken, a nem befagyott részek sokkal szárazabbak.

[00:27:35]Emiatt rengeteg a sivatag a mai képhez képest is.

[00:27:38]Tehát egy egy északon nagyon jeges, középtályon meg iszonyúan sivatagos, alig lakható földről beszélünk még akkor.

[00:27:44]De ha le akarjuk rövidíteni a őstörténetet, mert az érdemes lerövidíteni szerintem, mert nagyon egyszerű a képlet.

[00:27:50]Ezek a kis méretű népek év tzredeketekig egymástól elszigetelve élnek, hiszen egy hiába származtak egy közös helyről, egy közös népességből, elszigetelve élnek.

[00:28:00]És a genetika olyan, hogyha elszigetelve él két populáció egymástól, akkor különbözni fog törvényszerűen.

[00:28:06]Ez azt hozta, hogy az Ázsiát benépesítő és az Európát benépesítő Homo sapiens nagyon szétvált egymástól.

[00:28:15]Európában is bonyolult történet az őstörténet, de ezt nem érdemes tárgyalni.

[00:28:20]Jégkorszakok és intergracionálisok váltották egymást.

[00:28:24]Amikor intergraciális volt, akkor fölmentek, belakták a területet, amikor glaciális visszahúzódtak a refúgiumba, nyilván a mai mai Mediterrán területekre, és akkor megint elszigetelődtek egymástól, tehát még az európai ősember is valamely különbözővé vált.

[00:28:39]És az utolsó és mindenre voltak neki év 10zrededei, hogy ez tzredei voltak.

[00:28:42]Jött a hol ugorjunk a holocénra.

[00:28:45]amelyik 10000 évvel ezelőtt kezdőd.

[00:28:48]Tehát az a mai klíma, amit ismerünk, sajnos most már egyre inkább változik, de az a mai kellemes klíma az 10000 évvel ezelőtt kezdődött.

[00:28:53]Újra benépesült a kontinens.

[00:28:55][horkantás] Hogyha megnézzük a genetikai profilját ezeknek a halászvadászoknak, Európában egységes.

[00:29:01]Maradjunk annyiban, hogy nyugati halászvadásznak nevezik őket röviden.

[00:29:06]És erre jött rá, mintegy 6000 évvel ezelőtt egy anat anatóiai földműves réteg, amelyik egy teljesen más kultúrátott.

[00:29:14]egyértelműen alatóliába származott.

[00:29:16]A Balkánon keresztül a Kárpátmedencét elérték, vincsa szopott kultúraként, majd alföldi vonalgrészes kerámiaként, meg dunántúli vonalgríszes kerámiaként ismerjük ezt a népességet régészeti szempontból.

[00:29:27]Ezek 70%-ban fölről rétegzik a halászvadászokat, lassan, de elkeverednek velük.

[00:29:32]Na most ezzel nem állt meg a történet, mert ez még nem egyenlő a mai európai emberre, és tényleg nagyon rövidre akarom vágni.

[00:29:40]A a magyar európai emberhez még hiányzott egy összetevő, mert ez benne van a mai európai emberben, ez a két réteg.

[00:29:46]És ezt sikerült kimutatni hát mégán 2015-ben, hogy ez a jamnaja lesz a harmadik réteg.

[00:29:52]Azok a jamnák, amik a mai ukrán cyeppén föltalálták a szepppei életmódot, valószínűleg még ökrös szekerekkel vándoroltak.

[00:29:59]Lovat is ismerték, nagy állattartást, de még nem ültek a lóháton.

[00:30:02]Hát azt nem tudjuk, lehet, hogy ültek is, de hogy biztos, hogy nem használták rutinszerűen, például harcászatban úgy, mint később a szkíták.

[00:30:10]De az a lényeg, hogy ők adják a harmadik réteget, amikor a földművesekre rátelepszenek.

[00:30:18]Ez kezdetben erőszakkal jár, aztán egy békés összeolvadás történik, és ebből az összeolvadásból jön létre a korrid zsinekdíszes kerámia kultúra valahol a mai Lengyelország területén.

[00:30:29]Tehát csak, hogy értsem én is az Európát már a felső kőkor óta lakó halászvadász gyűjtögető népesség összeolvadta jamnákkal, először a földművesekkel, először a délől érkező földművesekkel, akik létrehozták ugye a később ezt a bádeni kultúrát is, de az már az már bronzor, ha jól tudom, az már egy késői főlemény megjött, tehát megjöttek a közelkeleti földművesek a Balkánon keresztül egészen föl a Kárpátmedencéig, sőt még annál is északabbra meg kicsit a földművesek kiáramlásában központi szerepet töltött.

[00:30:59]Itt 300 évig állt állt a vándorlás.

[00:31:01]Ezt meg egy korábbi adásunkból tudom a tejtörténettel foglalkoztunk, ahol az az derült ki, szépen egymásra fekszenek a dolgok.

[00:31:07]Az derült ki, hogy itt a a földművesek megérkeztek egy más típusú tájra, ahol állatot kellett váltaniuk és itt váltottak át a a nagy állat.

[00:31:14]A marhatartás az igazából itt jelent meg a Juh és a kecske helyett, mert egy más tájérkal érkeztek.

[00:31:21]És ez okozza ezt a 300 éves időszakot, hogy állatállományt váltottak.

[00:31:25]A háziállatok őstörténete megint érdekes.

[00:31:29]Az is biztos, hogy először hozták a háziállataikat.

[00:31:30]Nyilvánvaló, hogy itt életmódot váltottak.

[00:31:32]Ez egyébként egy nagyon összefogó társaság volt.

[00:31:34]Hatalmas házakba éltek együtt.

[00:31:38]Akkor ez egy akkor ez egy civilizált ez egy civilizált farmer társaság volt persze és szép lassan szép lassan összevadottak a halászvadászokkal.

[00:31:44]És erre megjött még a egy másik helyről származó az egész közból más jö először a Kárpátencéből a farmer életmódot elterjesztették egész Európába, föl Skandináviáig utoljára jelent meg, de most mondjuk a párizsi medencéig az egész német területet innen innen népesítették be a farmerek.

[00:32:05]Tehát mindenhol felrétegezték a meglevő halászvadászgyűjtögetőket, gondolom mindenhol el is keveredtek velük.

[00:32:10]Abszolút.

[00:32:10]Volt egy másik útvonaluk is a Földközi tengerpart vidékén a egy egy kagylóbányomatos népesség, amelyik a például a spanyol terület, mai spanyol területekben népesítésében nagyobb szerepet játszott, mint ez a Kárpátmedencéből jövök.

[00:32:23]De ez lényegtelen ugyanaz a népesség.

[00:32:25]Lényeg az, hogy győztek a farmerek, fölülrétegezték a gyűjtögetőket, az életmódjukkal győztek.

[00:32:32]Utána jannják pedig szintén az életmódjukkal és az társadalomszervezésükkel győztek, főleg az északi területeken, ahol mai Lengyelország területén ütköztek először ezzel a földműves társadalommal a mai globulár amfóraak nevezett már ma úgy nevezett kultúra területén, ahol utána azokkal összeolvadva egy harmadik réteg jött létre, és ez a hármas keverék vagyunk mi ma, mi európaiak, tehát halászvadász, földműves, jaja.

[00:32:58]Ez a három réteg minden mai európai emberben megtalálható.

[00:33:03]Az észak-európaiak annyiban különböznek a déle-európaiaktól, mert tudjuk, hogy különböznek ránézésre is, hogy az észak-európa legmagasabb a jamnai réteg, a dé-európaiakban pedig legmagasabb a földműves réteg.

[00:33:13]A halászászr rétegben mindenkibe körülbelül egy olyan 10 10 20 maximum 20%, de inkább kevesebb.

[00:33:19]Tehát ez ez körülbelül tükörzi egyébként a létszámarányokat is.

[00:33:29]Fura dolog, hogy olyan dolgok, mint például a szőkehaj, kékszem, amiket tipikusan az északi gerbán népességhez szoktunk kötni, azoknak melyik hol mutálódott ki?

[00:33:37]És érdekes dolog, hogy a kék szem meglepő módon egyébként sötétború sötét bőrű embereknél mutálódott ki még nagyon sok ezer évvel ezelőtt.

[00:33:46]A közelkeletem tehát tehát a kék szem az közelkeleti eredetű ezt kihitte volna.

[00:33:48]A szőkehaj az pedig Dél-Szibériában mutálódott ki egy ottani populáció.

[00:33:54]Akkor itt most egy pici szünetet tartsunk.

[00:33:55]Jamnaják.

[00:33:57]És akkor a jamnajáknál ez a kettő kik azok a jamnák és hogy tudták megkülönböztetni őket a halászvadászoktól meg a nyugati vadászoktól?

[00:34:03]Ez nagyon egyszerű történ.

[00:34:04]Ide akartam rákni, hogy Jamnáknál viszont a szőke haj nagyon jellemző és gyakori a világos szem is, de változó a szemszín, tehát a világos is előfordul.

[00:34:12]És a jamnák legnagyobb arányban, ma is Skandináviában vannak, és egy kicsit kisebb arányban a Baltikum kelet-Európa térségében.

[00:34:21]Pontosan.

[00:34:21]De hát a germán a germán típus az az a jam, tehát összevág, amit látunk a szemünkkel, az összevág az a genetikai tudásunkkal.

[00:34:27]Absolut.

[00:34:27]Na most miért tudták a jamnákat megkülönböztetni a korábbiaktól?

[00:34:29]Azért, mert ők ők is keretről jöttek.

[00:34:31]Ők egy teljesen más ősi réteget hordoztak, mint az európaiak, vagy akár az anatóliai földművesek.

[00:34:38]Tehát az európai vadászok vagy az anatóliai földművesek, ők a szibériai vadászok egy része, és a kaukázusi vadászoknak a felefele keverékéből alakultak ki valahol a Volgavidéken.

[00:34:47]Ők j hozz on onnan jön a szőke hajvilágos bőr.

[00:34:50]Ez gyakorlatilag a Bajkáltól az urálig terjedő területen volt az őshazájuk ezeknek a keleti ősembereknek, ha úgy tetszik.

[00:34:57]Tehát ezek még paleolitikum.

[00:35:00]De itt még 10000 évvel ezelőtt járunk.

[00:35:01]Na most 10 és majd ide picit visszatérünk Ázsia őst történeténél, mert most befejeztük Európa őst történetét.

[00:35:07]Tehát létrejött a zsinekbiszes kerámia, amelyik belak, akinek a tagjai belakták Európát.

[00:35:12]Tehát ők már ez a hármas keveredésnek a nép, a hármas keveredésnek az az eredményei.

[00:35:16]Ők elindulnak kelet felé vissza.

[00:35:20]És miután itt megérkeztek az óceánik, miután itt megérkeztek az óceánik, elindul szinte egy időben, mikor létrejön ez a bocsánat a keveredés, és ők fogják a bronzkorba belakni, tehát már a mai európai embernek az ősei egy része, aki keletre vándorolva szépen az szintén egyébként az erdőztep övezetbe eljutálig, aztán átlép az urálon, ott létrehozza a szintasta kultúrát a maga bronz művességével és harci szekereivel.

[00:35:47]vel és ennek a sikere kapcsán ők elterjednek Andronovo kultúra néven egész Euráziában, Mongolia közepéig és le egészen India fölső határáig.

[00:36:03]Gyakorlatilag ez a bronzkori európai népesség úgy hívja a genetikus, nagyon egységes genetikailag.

[00:36:07]Tehát elképesztő volt, hogy a kora heterogenitást találunk minden korban.

[00:36:13]Kora bronzkorién egy egységes európai népességet találunk.

[00:36:19]Úgy hívják, hogype early middle bronz age genetikai szeppe korai bronzkor korai bronzkori genetikai típus.

[00:36:25]Ez kapott egy genetikai jelzőt is.

[00:36:27]Na most ez meghatározó lesz Ázsia őstörténetében is.

[00:36:33]Ez az európai típus.

[00:36:35]És akkor innestől vissz visszatérhetünk Európa őstörténetét le befejezt az, hogy ez egy ennyire egységes népességen etetikailag az mit jelent?

[00:36:43]Azt, hogy nagyon gyors volt a szétvándorlása, vagy az, hogy nagyon intenzív kapcsolatok voltak a szétvándorlás után is a egyes populációk között?

[00:36:51]Hát én azt gondolom, hogy gyors volt a szénytvándorlás és nagyon sikeresek voltak valamiért.

[00:36:57]Tehát itt mivel ugyanaz a genetikai típus, az azt jelenti, hogy hogyha voltak is kevereddéseket, azok marginálisak voltak.

[00:37:03]Ez a zsinekdíszes karámia népesség az egyszerűen sikeres volt, szaporodott, jól jól ment a biznisz, a féművesség, a szeppei életmód.

[00:37:12]Ö meg ők is tudták azt csepő életmódot már, hiszem a jamák azt fölfedezték és új területeket tudtak belakni, meghódítani.

[00:37:19]Ö igazából nem tudjuk, hogy mi a sikerük titka, hiszen éltek ott korábban is népek, bár nagyon kevesen a keletiepén, egészen az altáig elmennek, sőt az altájon túl is elmennek, és ez lesz Ázsia egyik meghatározó összetevője.

[00:37:37]De aztán most ha ázsiáról tárgyalunk, akkor ugorjunk már vissza az ázsiai őskorba.

[00:37:45]Jó, jó.

[00:37:45]Tehát az őskorban még nincsenek se jamnják, se zsinekdíszesek, senki nincs, hanem csak halászvadászok vannak.

[00:37:53]Láttuk, hogy Európában vannak a nyugati vadászok.

[00:37:55]Mint mondtam, az összes halászvadászépesség kis létszámú volt, és egymástól nagyon divergált, és főleg folyóvölgyekbe éltek.

[00:38:02]Tehát folyóvölgyekbe éltek, illetve olyan területeken, ahol halászatvadászat jól működött.

[00:38:08]Hát ezek a folyókártérj erdők igazából ez itt is az erdők zóna megint meghatározót a halászvadászoknál is.

[00:38:12]És hogyha meg akarjuk különböztetni ezeket a halászvadászokat, akkor három főtípust mindenképp meg kell említeni.

[00:38:19]Az egyik ez a nyugati halászvadász, aki az európai Európát lakta és az egyik európai paleolitikum.

[00:38:26]Így van.

[00:38:26]A másik az Urál és a Bajkátó között valahol volt az őshazája egy teljesen más típusnak, akit úgy hívnak, hogy ancient North Eurasion.

[00:38:37]Tehát ő ősi északurázsiai Így van.

[00:38:41]Így van.

[00:38:41]Tőlük származik a világos a szőkehaj.

[00:38:43]Így van.

[00:38:43]Tehát bennünk tehát a jam mivel a jamnajáknak 50%-os összetevőit adják, ezért ezért innen a kapcsolat.

[00:38:53]Őket úgy fedezték fel egyébként, hogy mikor a mai népességeket genetikailag vizsgálták, kiderült, hogy az amerikai indiánok hasonlítanak az európaira népekre bizonyos szemszögből genetikailag, mégpedig nem is kicsit.

[00:39:05]És akkor még nem ismerték ennek az ennek az ane vagy kelet-szibériai népességnek a leletanyagát.

[00:39:14]Kikövetkeztették, hogy lenni kellett ott valakiknek, akik ilyen genetikai anyagok.

[00:39:19]És később megtalálták, később megtalálták.

[00:39:20]Ez a Bajkátó könnyek egy 20000 éves lelet, aztán utána fiatalabb leleteket is az urál vidékén, akik ebbe a genetikai típusba tartoztak.

[00:39:30]Zaruel érdekességként a tarimi múmiák, ezért szőkék.

[00:39:36]A tarimi múmiák, akit mindenki azt hitte, hogy az európai ember került oda, azok ebbe tartoznak.

[00:39:41]Tehát ők sokkal régebbiek, és nem európaiak, hanem az európaiak őseinek a egyik a dél-zibériai lakóhelyről származó.

[00:39:51]abszolút zárójeb zárva.

[00:39:51]Aztán ők is ez a népesség tiszta formában ma már nincs meg.

[00:39:56]Hogyha megnézzük EuroÁzsiának a halászvadászait, egy harmadik csoportot kell Kelet-Ázsiából kiemelni, akit nevezzünk kelet-ázsiai vadászoknak.

[00:40:08]És ez a ennek a három népességnek a folytonos átmenete volt 10 ez az anacsoport.

[00:40:12]Az hát ana első North North East Asiannak neveztük az a ős ősi észak kelet-ázsiaiak.

[00:40:21]Így van.

[00:40:21]Így van.

[00:40:21]Kezdetben ez volt a a nevük.

[00:40:25]Tehát ők még a kínaiak elődei is, ha egészen visszamegyünk nagy az északkínaiak a Így van.

[00:40:31]Tehát Kínának az összetevőibe ők fontos szerepet játszanak, de ott délkeret ázsia is az egy más történet.

[00:40:35]Itt a sárga folyó menti kínaiak elő sárga folyó menti kínaiaknak egy jelentős összetevé.

[00:40:39]Így van.

[00:40:41]Na most továbbá a türknépek, ahol aztán a mongolok és a hunok érdekessé válhatnak.

[00:40:45]Ú az már az már onnastól nagyon bonyolult lesz, de most ne ugorjunk akkor át, mert a tűk népek az már nagyon időbe.

[00:40:50][nevetés] Most még az őskornál tartunk.

[00:40:53]10000 évvel ezelőttől kezdve 5000 évvel ezelőtig, tehát a bronzkorig, hogyha Eurázsiát megmintázzuk, [horkantás] ennek a három típusnak a mindig folytonos átmeneteit találjuk.

[00:41:04]Nyilván határvidéken keveredtek egymás.

[00:41:06]Hát vidéken keveredtek.

[00:41:06]Tehát például a skandináv vadászok is, vagy az a balti gumi vadászok is, a például már ennek a keleti vadásznak meg a nyugati vadásznak a keverékei.

[00:41:16]Ha keletre megyünk tovább, megtaláljuk ugyanígy a keverékét ennek a szibíriai vadász szíriai vadász meg az ázsiai meg az ázsiai vadásznak.

[00:41:26]Ez 5000 évvel ezelőttig ez egy uralkodó állapot.

[00:41:29]És akkor belépünk a bronzkorba.

[00:41:31]Emlékezzünk rá, hogy a bronzkorcorban már jártunk, amik jamák mindent fölkavarnak, amikor nem a jamnák, hanem a nyugatra állomró korid, tehát andronovo horizontként, de álljunk meg ennél, mert a bronzkorba történik az, hogy a kelet és a nyugat találkozik.

[00:41:44]Ugye a bronzkorban jön az európai ember be Ázsiába Andronovó szintastaként.

[00:41:50]A keleti meg már ott van.

[00:41:50]Na most ők ezzel a keletivel fognak keveredni több helyen és több különböző arányban.

[00:42:02]De a keleti összetevő sem olyan egyszerű.

[00:42:06]Ne ezt eddig Anának neveztük, vagy Ancient North East Asiannak.

[00:42:12]Egy tavalyi cikkben egy részletes mintavételi sorozattal kimutatták, hogy ennek az őstörténete is iszonyatosan bonyolult.

[00:42:21]Jövésmenés és keveredések.

[00:42:23]Maradjunk annyiban, hogy a legegyszerűbb történet három összetevőt különít el legalábbis.

[00:42:28]Az egyik az ancient paleoszibériaiak, tehát ősi paleoszibériaiak szibéria északkeleti része.

[00:42:34]Ez még mindig neolitikum előtti történet.

[00:42:36]Ők ennek az anénak, tehát ennek a szibériai eddig szibériai vadásznak neveztük és a keleti vadászok északnak a keveréke, tehát méghozzá, ha jól látom, akkor a puskám alapján kétharmad kelet-ázsiai és egyharmad szibériai vadász arányban megközelítő körülbelül.

[00:42:56]Körülbelül.

[00:42:56]és ők mennek majd át Amerikába is.

[00:42:59]Tehát inkább egy mongolid népesség, mint Európid.

[00:43:01]Tehát de de igazából kevert.

[00:43:03]Nagyon kevert.

[00:43:03]Sok benne az sok benne ez a szibériai, amelyik bennünk is bennünkbe került a jamák révén.

[00:43:09]És ők mennek át Amerikábó amerikai indiánnak 15 ez 15000 évvel ezelőtt és innen a kapcsolat az európaiak és az amerikai indiánok között genetikailag.

[00:43:19]Tehát még egyszer, ez az ane népesség, amelyik az uráló mondjuk a Bajkálig volt őshonos és a szőkehaj, a szibériai vadászok, szibériai vadászok, ők a jamnánáknak is egyik összetevőjét adják, meg az ancient paleo szibériaiknak is egyik összetevőjét adják, akik átmennek Amerika-ndiának, és megvan a kapcsolat.

[00:43:36]Tehát nem tudom mennyi arányban keveredtek ezek össze a a az európai Anató földműves és európai vadásznépességgel, hogy mik a népességek.

[00:43:43]Ezt nyilván nehéz megállapítani, azzal nem keveredtek, mert még ancient paleő szibériai időszakban nem jártak.

[00:43:49]Akkor csak a későbbiek során, tehát a mai tehát a a mai európai a mai európai ember, aki ugye áll egyrészt az európai vadászokból, a közelkeleti anatóai földművesekből, meg a jamnából jövő nomádokból.

[00:43:59]Igen, ennek a tehát mondjuk, hogy harmada jamnai nomád, most csak ilyen elnagyot szárokkal dolgozva legyen.

[00:44:05]Ugyanúgy az európai embernek harmada egy jamnaja típusú, tehát szibéri vadász típusú népesség, ahogy nagyjából harmada az amerikai indiánnak is egy ilyen szibéri vadász típusú népesség.

[00:44:15]Most nagyon elott számokkal néz.

[00:44:18]Igen, de itt időben nagyot ugrunk ám, mert ahogy ezek a összetevők összekeverednek, tehát egy populációnak a genetikai profilja mindig nagyon érdekes képet mutat.

[00:44:26]létrejön egy keveredés, létreen egy új népesség.

[00:44:31]Hiába van ugyanaz az összetevő benne az amerikai indiánokban egy másik ös keveréssel, egymástól el vannak szigetelve, teljesen más utakat járnak be.

[00:44:39]A genetikus még ki tudja mutatni, de már ez úgy hívják, hogy genetikai sodródás vagy drift fokozatosan különbözővé válik.

[00:44:46]Tehát az genetika nagyon érdekes.

[00:44:48]Tehát szóval nem fogunk hasonlítani.

[00:44:51]Pontosan.

[00:44:51]Tehát el fogunk egymástól különülni.

[00:44:53]Na most megálltunk az Ancient Paleor Sibériannál.

[00:44:56]De ez ezzel még nincs vége, mert a ennek a keleti népességnek még van másik két összetevője.

[00:45:02]Az egyik az amurvidéki halászvadászok, amurvidék egészen kelet keletibéria, akikben már van némi dél kelet-ázsiai összetevő is, aki följött ott a tengerpart mentén, illetve az inner, tehát a bel a szárazföldi, belöldi keleti halászvadászok, akik körülbelül a mai Mongólia, belső Mongólia Kína határán jött jönnek létre, vagy hát ott fogják meg őket a genetikusok Most tehát maradjunk annyiban, hogy ez a keleti típus is három, legalább három picit picit különböző összetevőből áll össze, és a bronzkorig önálló történetet rajzolnak.

[00:45:45]Ők keverednek egymással különböző arányban különböző kultúrákat hoz a környékeken.

[00:45:50]Csak a környék ez a három típus.

[00:45:50]Még itt európairól nincs szó.

[00:45:55]És az a lényeg a történetben, hogy rövidre vágjuk, hogy mire elérünk a később bronzkorra, amikor az európai ember is megjelenik, ezeknek az őstörténete bonyolult és nem részletezendő, kialakul egy sajátos összetevőjű népesség, mégis amelyik hordozza ezeket az keleti összetevőket.

[00:46:15]Nem is egy, hanem több is, legalább három.

[00:46:17]Hármat érdemes megkülönböztetni.

[00:46:19]És ott most egy kicsit puskáznom kell az úgynevezett ciszbajkál, tehát a bajkálnak a nyugati oldalán lévő ősi bronzkori népesség.

[00:46:31]Ez ez egy ez egy nagyon sajátos összetevő.

[00:46:36]Nagyon sok bennük a ancient Paler szibériai és a másik a belső mongóliai, amit említettem ők bennünk meg alig van.

[00:46:45]Tehát ők őrizik ezt az ősi keret-ázsiai belső, tehát mongolidabb jellegűve.

[00:46:48]abszolút.

[00:46:51]És a és az alály vidékén is létrejön egy egy vadásznépesség, amely még szintén zömmel ezt a mongoliait hordozza, de van benne egy pici más is.

[00:46:57]Tehát körülbelül mikor az európaiak elérik ez Ázsiának ezt a keleti összetevőtit, ez már bonyolult őstörténeten ment át, és három három fő népesség játszik szerepet majd az európaiakkal való keveredésbe.

[00:47:12]Ez a Cisbajkáli eredetű népesség, az Amur eredetű népesség, illetve a mongoliai eredetű népesség.

[00:47:22]Ezek így embertanilag milyen milyenek voltak?

[00:47:25]Tehát a mongol mongol azért az az erősen mongolit kelet jellegű mind keleti jellegűek volt mindeti jellegűek voltak.

[00:47:31]És ami a mi őstörténetünkben fontos, és itt most elértünk eddig a pontig, hogy most már a bronzkorban vagyunk, kelet-ázsi őstörténete még európaiak nélkül kialakul egy úgynevezett Jakutia LMB.

[00:47:43]Ezt egy 2025-ös publikációban írták le.

[00:47:45]Tehát egy Jakutia a mai Léna folyó fölső vonás vonulata mentén levő Léna medencében alak ott tártják föl ezeket a maradványokat, amelyik ez a keleti bizonyos arányú összetevőket tartalmaz.

[00:48:02]Nagyon sok bennük a mongóliai összetevő meg az amurvidéki összetevő.

[00:48:05]Ez dominál.

[00:48:08]Tehát ők igazi perfect keletiek és ők lesznek majd akik az uráli nyelv, akiknek az uráli nyelv terjedését hát hozzájuk kötik.

[00:48:16]De itt most egy kicsit meg is állhatunk, ha gondolod.

[00:48:20]És akkor most itt el kell vágnunk, mert az időnk lejárt, ami egy adásra rendeltetett, és a téma felénél vagyunk.

[00:48:25]Úgyhogy elindultunk a honfoglalók útján visszafele, aztán elindultunk a ázsiai bené a felső a felső kőkorból igazából ellenkező irányból ugyanebbe a ugyanebbe az irányba.

[00:48:37]És akkor itt most megállunk.

[00:48:40]Szerintem indítsuk az urálni nyelvek eredetével a második részt, mert pont ide fog kapcsolódni.

[00:48:45]Jó, jó.

[00:48:46]És akkor és akkor onnastól kezdve össze fogunk érni a szargatgarokovóval meg a karajakupovóval pillanatok alatt.

[00:48:53]És akkor itt most megállunk.

[00:48:54]Jó.

[00:48:54]Nézőinknek köszönjük szépen az eddigi figyelmet, és kövessétek a második részt, amely szintén hamarosan jönni fog.

[00:49:01]Sziasztok!

[00:49:04][zene]