Megint kettészakadt Európa motorja, vége a néppártoknak – Globál
- Odrobina Kristóf a Magyar Nemzet Globál című műsorában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel járt körbe: Trump–Hszi csúcs, ENSZ, német választások, Közel-Kelet, orosz–ukrán háború.
- A washingtoni Trump–Hszi találkozó legnagyobb eredménye a két hónapos vámfegyverszünet; Trumpot a rossz előjeleket mutató félidős választások, a kínai vezetést belső tisztogatások nyomják.
- Az AI a kulcskérdés: Hszi partnerséget ajánlott, valójában a két nagyhatalom „élethalál ellenfele"; felmerült, hogy Trump Tajvant egy iráni megegyezésért adná fel – Peking 2049-re jelenti az egyesülést.
- Az ENSZ leértékelődött, de találkozófórumként még működik; Vučić a szerb választások miatt mondott le, Milei a Falkland-szigeteki olajlelőhelyek miatt panaszkodott.
- A Közel-Kelet eszkalálódik: a hútik blokkolhatják a Hormuzi-szorost és a Vörös-tengeri szállítást, veszélyeztetve Európa energiaellátását; Netanjahu kisebbségi kormánya börtönveszéllyel küzd.
- Németországban politikai földrengés: a CDU történelmi vereségeket szenvedett, az AfD két tartományt nyert, Berlinben a Linke 25%-ot ért el; keresik Merz utódját (Wüst).
- A kelet-német elégedetlenség strukturális, a középpártok válsága Európa motorját érinti – a szakértő szerint a német folyamatok Magyarországra is kihatnak.
- Svédországban a baloldal az időközben állampolgárrá vált bevándorlók szavazataival nyert; Szlovákiában októberi választás lesz, Franciaországban a Le Pen-tömörülés vezet a 2027-es előszeleken.
- Az orosz–ukrán háborúban négy szereplő van, Európát mindenhol kirekesztették; az oroszok Ukrajnát nem tudják elfoglalni, Európát pedig – a szakértő szerint – nem is akarják megtámadni.
„Egy harmadik világháborút nem lehet túlélni." – Nógrádi György
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Magyar Nemzet külpolitikai podcastje, a Globál októberi adásában Odrobina Kristóf műsorvezető Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel, a professzorról beszélgetett, akit a műsorban végig „tanár úrként" szólítanak. A témák: a Trump–Hszi Csin-ping csúcstalálkozó, az ENSZ-közgyűlés botrányai, a német tartományi választások politikai földrengése, a svéd, szlovák és francia választási kilátások, a Közel-Kelet eszkalációja, valamint az orosz–ukrán háború aktuális helyzete. A műsorvezető bevezetője szerint „a berlini fal leomlása óta nem láttunk olyan politikai földrengést Németországban", az AfD és a radikális baloldal „soha nem látott bázisokat épített ki", a kérdés pedig az, hogy kormányozható-e még Európa motorja.
Trump és Hszi Csin-ping Washingtonban: mindkét fél hazafelé játszik
A világ feszülten figyelte a Donald Trump és Hszi Csin-ping közötti washingtoni találkozót. Nógrádi szerint az ilyen csúcsok lényege zárva marad:
„Ezen találkozóknak mindig a 90%-a soha nem derül ki. Ami megjelenik, hogy az igazság kiderül, ez nem igaz." *
A szakértő keretként a következőket rajzolta fel: a három globális játékosból jelenleg kettő a meghatározó, az Egyesült Államok és Kína, amelyek másként látják a világot. Az USA a második világháború vége óta a Csendes-óceáni térséget tekinti világkulcsterületének – amelyben Európa nincs benne –, míg az eurázsiai szemlélet Európát és Ázsiát együtt kezeli. A vendég szerint Kína bruttó GDP-ben megelőzte az Egyesült Államokat, míg az USA az egy főre jutó eredményben és a haditechnikában vezet. Az amerikai stratégiai célok között említette: Kína és Oroszország leválasztását egymásról (itt hivatkozott Kissinger kezdő lépéseire), megállapodást „amibe csak lehet", az orosz–ukrán háborút, a tajvani kérdést és a világkereskedelmet. Az év hátralévő részében még két találkozó várható: Trump Kínába látogat, és egy – az átiratból nem rekonstruálható – kínai vonatkozású látogatás is várható (vö. bizonytalan szakaszok).
„Tehát mindkét fél, miközben világpolitikát csinál, hazafelé játszott." *
Trumpot a novemberi félidős választások nyomják, amelyek előjelei a vendég szerint rendkívül rosszak: nem tudta befejezni az orosz–ukrán háborút, holott beiktatásakor 24 órát ígért, és nem zárta le sikeresen a február 28-án kirobbant hormuzi háborút sem, amelyben az Egyesült Államok és Izrael (az átirat szerint – kétségkívül torzultan – Kína is) azt számolta, hogy egy-két héten belül legyőzik Iránt – nem sikerült. Ha rosszul sikerülnek a félidős választások, Trump második két évében egy olyan ország vezetője lesz, ahol a parlament ellene dolgozik.
A kínai oldalon rengeteg a kérdőjel: a felsővezetés ügyeit a világ nem látja, sorra tartóztatnak le négycsillagos tábornokokat, egy személyi vezetés működik, amelyet Hszi próbál az USA-val elfogadtatni.
A vámfegyverszünet
A találkozó egyik legnagyobb eredménye a vendég szerint az, hogy a vámfegyverszünetet két hónappal kitolták. Az USA rendszeresen vet ki vámokat; a legutóbbi – egy elhunyt amerikai politikus emlékére és ötlete alapján – minden Oroszországgal kereskedő országot érint, Ázsiából Kínát és Indiát kőkeményen. Kína visszavágott saját vámokkal, ettől a világgazdaság befelé fordul. A vendég példaként említette: Szaúd-Arábia és Irán között először a történelemben Kína közvetített sikeresen (nem az USA), a szaúdi vezetés Pekingtől kér segítséget a hútik ellen, miközben Szaúd-Arábia nem hajlandó csapatokat küldeni vagy hírszerzési információt átadni – vagyis a kínai politika a Közel-Keleten pozíciót nyert. Szaúd-Arábia védelmi szövetsége Pakisztánnal és Törökországgal egyik fejből sem lépett fel Iránnal és a hútikkal szemben. Az amerikai joghatóságok egyes vámokat törvénytelennek találtak, Trump pedig újabbakat vetett ki. Trump new yorki közgyűlési beszédét Nógrádi szavait idézve „a fele másra sikeredett": rengeteg volt benne a csúsztatás és a ténybeli tévedés.
A mesterséges intelligencia mint sarkalatos kérdés
A mesterséges intelligencia a találkozó egyik legégetőbb pontja volt. Hszi Csin-ping a vendég szerint „sokkolta a világot" azzal, hogy kerek perec jelentette: az Egyesült Államoknak és Kínának partnereknek kellene lenniük a kérdésben, nem versenytársaknak. Nógrádi adatokat sorolt (fejből, saját megjegyzése szerint pontatlansággal): az elmúlt év AI-találmányaiból az USA 30, Kína 20, a „maradékvilág" – Japán, Ausztrália, Európa – mindössze 7%-kal részesedett. A két nagyhatalom „élethalál ellenfele" az AI-ban – és a világűrben is.
A veszélyekről: a német televízió bemutatta Trump egyeztetéseit az amerikai AI-cégek vezetőivel, és „ahány vezető, annyiféle álláspont" volt a befagyasztásról, együttműködésről. Kína nemrég olyan rakétát lőtt fel, amely mesterséges intelligenciával magától vált irányt; a vendég szerint a háború első percében a felek kölcsönösen lelőnék egymás szatellitjeit. A hiperszonikus fegyverekben elképesztő amerikai fölény van. Európa ezzel szemben elképesztő mennyiségű fegyvert vesz az USA-tól, és adja tovább Ukrajnának; meghatározott fegyverfajtákban maga nem rendelkezik gyártási kapacitással. A von der Leyen-ék által meghirdetett új program egy része a hadiparra irányul, de az európai hadipar „mérföldekkel" lemarad az amerikai mögött: „nem partner, kiszolgáltatott" – erről pedig soha senki nem beszél.
Tajvan: 1949-től 2049-ig
A tajvani kérdés lényegét Nógrádi történelmi áttekintéssel adta: 1949. október 1-jén kikiáltják a Kínai Népköztársaságot, a kommunista erők legyőzik Csang Kaj-seket, aki Tajvanra vonul vissza, magával vive a kínai vagyon nagy részét – a műkincseket, a valutatartalékot, az aranyat. (A vendég említése szerint Japán egyedül Tajvánt ismerte el „testvérnépként", Kínát nem.) 1949 óta az USA az egyik flottáját Tajvan és Kína között állomásoztatja – nem azért, hogy Kína ne támadja meg Tajvánt, hanem hogy Tajvan ne támadja meg Kínát, mert akkor az USA-nak közbe kellene avatkoznia, és jönne a harmadik világháború.
A chipgyártásban Tajvan világelső, de az USA most telepíti át a chip-szakembereket Tajvanból az országába – a vendég párhuzamot vont a második világháború végén „áttelepített" német atomtudósokkal. Tajvan tudja, hogy ki van szolgáltatva a Kínai Népköztársaságnak, de mögötte az USA áll; elképesztő mennyiségű amerikai fegyvert vásárol, amire Kína mindig tiltakozik. A vendég elmesélte, járt Tajvanon, és turistabenyomása szerint fejlettebbnek érezte Dél-Koreánál. A Kínai Népköztársaság bejelentette: 2049. október 1-jére, a kikiáltás 100. évfordulójára egyesülni fog Tajvannal.
„Ez nagyon messze van. Történelmileg nincs messze, politikailag van messze." *
A nyilatkozatok alapján a találkozón gesztusok cserélhettek gazdát: Trump felvetése szerint hajlandó lenne elengedni Tajvan kezét, Hszi pedig – potenciálisan – Iránét. Kérdés, hogy Tajvant megéri-e beáldozni egy iráni eredményért. Nógrádi válasza Trump hátralévő két évére fókuszált: az egyes számú kérdés, hogy két év alatt a demokraták fel tudnak-e építeni egy normális elnökjelöltet – „eddig nyomát sem látni"; a kettes számú, hogy ki lesz Trump utóda, hiszen bár kijelölte az alelnökét, „két év nagyon hosszú idő a politikában". Trumpot ráadásul a saját pártja is rendkívüli mértékben nyomja, a kínai oldalon pedig a felső vezetésbeli tisztogatások miatt nem lehet tudni, mi zajlik a kulisszák mögött.
A félidős választások árnyéka
Mindkét képviselőházban jelenleg republikánus többség van. A kérdések: tudnak-e többséget szerezni a demokraták legalább az egyik házban, ezzel meg tudják-e bénítani Trumpot; megmarad-e a republikánus többség, felborul-e a kettő egyike, vagy mindkettő demokrata lesz. A vendég szerint Trumpot „nagyon nehéz megbénítani, mert fütyül a jogszabályokra – ezt 600-szor láttuk eddig". Felmerült a harmadik ciklus kérdése is: Trump tett már olyan nyilatkozatot, hogy igen, és olyat, hogy soha; ehhez az alkotmányt kellene módosítani, ami szintén a háztöbbségeken múlik.
ENSZ-közgyűlés: mit ér a világszervezet?
A szeptemberi ENSZ-közgyűlés ismét botrányos beszédeket és feszült vitákat hozott. A vendég szerint az ENSZ leértékelődött, rengeteg más szervezet jött létre (G20, Trump által létrehozott béktanács), majd egy 80-as évekbeli magyar politikus anekdotáját idézte:
„Ha két kis ország összevész, az ENSZ megszünteti a vitát. Ha egy nagy és egy kis ország összevész, a nagy megszünteti a kis országot. Ha két nagy ország összevész, megszűnik az ENSZ." *
Az ENSZ értelméről szólva Nógrádi kiemelte: az állandó találkozási fórum, a jelenlévő nagykövetek, a szeptemberi vezetői hét és a zárt ajtós tárgyalási lehetőség – „ez sokkal jobban működik, mint a Népszövetség". Az optimálistól messze van, de hogy ilyen szervezet létezik, az objektíven jó. Az, hogy az USA területén van, arra utal, hogy az amerikaiak nyerték meg a második világháborút – ez óriási politikai mozgástér a számukra.
A játékszabályok része volt az izraeli, iráni és tágabb közel-keleti paletta „saját sértettsége" is: az izraeli miniszterelnök alatt rengeteg delegátus kiment, az iráni vezető az amerikai „bűnöket" sorolta. Az iráni delegációra szigorú szabályok vonatkoznak: meghatározott összegbe költhetnek, nem hagyhatják el New Yorkot; a bécsi atomkonferenciára sem engedték be az egyik iráni főképviselőt. A vendég szerint ezek a diplomáciai botrányok nem a békét szolgálják, hanem a fennálló erőviszonyok rögzítik és a másik fél megalázását végzik.
Vucics beszéde és Szerbia a választások előtt
A két kiemelt beszéd egyike Vučićé volt: a szerb elnök élesen lépett fel a horvátokkal és az ENSZ-bürokratákkal szemben. Vučić azért mondott le, mert a szerb szabályok szerint két cikluson át lehet államfő; most a második ciklus végén jár, pártjával akarja megnyerni a hamarosan (októberben) esedékes választásokat, és miniszterelnökként visszatérni. Pályafutását szélsőjobbról kezdte, majd középre tolódott. A szerb felmérések szerint a lakosság szeretne belépni az Európai Unióba, nem akar belépni a NATO-ba, és 80%-a elutasítja Koszovó függetlenségét. Vučić ellen diákszövetség alakult, de nem a diákokat, hanem a professzorokat indítják a parlamenti helyekért; a túloldalon rendkívül széles, jobbról balra húzó szövetség áll.
A jugoszláv örökség
A vendég felvetette, mi lesz a jugoszláviai bomlás nyomán: létrejön-e a „nagy Albánia", fölbomlik-e Bosznia-Hercegovina, amely három nemzet (szerbek, horvátok, muzulmánok) együttélésével „a működésképtelenség szélén" áll. A horvátok és szerbek „zsigerileg gyűlölik egymást". Részletes tengerparti földrajzi kitérőt tett: a horvát parton fekszik a bosnyák Neum falu, amelyet ma már a horvát autópálya megkerül, a szlovén hajók csak horvát területen át tudnak kijutni a tengerre, Dubrovniktól délre pedig egy mintegy 40 kilométeres szakasz már Montenegróé. Nógrádi megemlítette, hogy fél éve jelent meg Jugoszlávia-című elemzőkönyve.
Milei és a Falkland-szigetek
Javier Milei argentin elnök nagyjából hasonló beszédet mondott. Az argentin probléma: komoly belpolitikai feszültség, a szövetséges Trump, valamint – „európai aggyal fogalmazva" – a Falkland-szigetek kérdése, ahol az elmúlt időszakban nagy mennyiségű kőolajlelőhelyet találtak. Ezt Nagy-Britannia (a vendég szavai szerint Izraellel együttműködve) akarná kitermelni, ami óriási problémákat szül; az argentin vezetés az ENSZ-hez fordult.
A Közel-Kelet: táguló háborús örvény
A régió országai egyre inkább bekapcsolódnak és behúzzák egymást a háborúba. Nógrádi pontokba szedte, miért veszélyes ez Európára: (1) nem kapunk kőolajat és földgázt; (2) a Hormuzi-szoros zárva van; (3) a világ nyersanyag- és kőolaj-földgázforgalmának 20–25%-a ment át a szoroson; (4) a szaúd-arábiai, 1200 kilométeres kőolajvezetéket a hútik szétlőtték, ettől a Vörös-tengeren át nem tudnak olajat és gázt szállítani Európába; (5) Egyiptom két fő bevételi forrása a turizmus és a Szuecsi-csatorna, amelyet a hútik blokkolhatnak. A franciák katonai erővel mentek Szaúd-Arábiába a kitermelés biztosítására – a makroni politika elemzését a vendég egy másik alkalomra halasztotta. A húitik Jemen nyugati része előrenyomulva elfoglalják a Vörös-tenger partját és a meghatározó szigeteket; a szoros 12 tengeri mérföldre szűkül, onnan az őket nem szimpatikus hajókat lövik. Újra megjelentek a szomáliai kalózok is, akikkel kapcsolatban a vendég elmesélte kedvenc sztoriját: a kalózvezetőket arról kérdezték, mi kellene a fegyverletételhez, ők állást kértek – a vámőrség-parancsnokságot.
„Magyarul mint vámőrség-parancsnokság, többet lehet lopni, mint a kalózkodással. Ebben minden benne volt." *
A vendég szerint a diplomácia sorra bukik, mert „rengeteg tehetségtelen külminiszter van". Nevén nem nevezett európai kollégákat az „általános sértődöttség" miatt, de a német külügyminiszterről, Wadephulról is azt mondta, „ő sincs a topon". Ellenpéldaként a koncepciókban gondolkodó volt török külügyminisztert, Ahmet Davutoğlut említette – ilyet az európai külügyminisztereknél nem lát. Az ok, miért mennek a tehetségek az üzletbe: ott többszörös fizetés és minimális kockázat van, míg a miniszteri széket bármikor elveszítheti az ember.
Izrael: Netanjahu szorongatva, a béke két változata
Netanjahu politikáját a világ döntő része elítéli; a közgyűlési beszéde alatt kivonultak a delegációk, Nyugat-Európa elítéli. A vendég emlékeztetett: két és fél–három évvel ezelőtt, a háború kezdetén azt mondta, a világ néhány napig lesz Izrael mellett, utána elfordul – ennyi halott után ez meg is történt. Az amerikai javaslat, hogy a gázai palesztinokat telepítsék ki, a térség számára elfogadhatatlan. Az izraeli parlament, a Kneszet 120 tagú, kormányhoz 61 ember kell; Netanjahu most kisebbségben van, „trükkök tömege" várható, a kispártok döntenek, mert „pénzért szinte bármire hajlandóak". Ha a kormánya elbukik, korrupció miatt börtönbe kell mennie. A közel-keleti változás esélyéről egy amerikai lap idézetét osztotta:
„Kétféle béke lehet a Közel-Keleten: egy: kitör a csoda – ez a valószínű; kettő: arabok és izraelek kibékülnek – ez a valószínűtlen." *
A vendég ehhez annyit fűzött: egyetért. (Megemlítette, hogy most két könyvet ír a Közel-Keletről.)
Németország: földrengés három tartományban
Az utolsó közös adás óta három tartományi választás volt: Szász-Anhalt, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Berlin. A vendég fősodrú tételei:
- A CDU történelmi vereségeket szenvedett: a három tartományból teljes vereséget könyvelt el, Mecklenburg-Elő-Pomerániában 1949 óta először nem került be a tartományi parlamentbe (5% alatti eredmény).
- Az AfD Szász-Anhaltban nyert (kicsit máshogy), reggelente jelentette be az (áfds) vezető, hogy kormányt akar alakítani – egy Sahra Wagenknecht-féle szövetséggel; Mecklenburg-Elő-Pomerániában pedig majdnem abszolút többséggel megnyerte a választást.
- A felmérések szerint a német lakosság mindössze 1%-a tartotta pozitívnak Merz fellépését a választásokon:
„Egy 1% mondta azt, hogy a Merz jó volt. Hát ennél rosszabb eredményt a történelemben nem lehet elérni." *
- Mecklenburg-Elő-Pomerániában a helyzet fordulatoss: az SPD éppen hogy elvesztette a párvárt, miközben a tartományi miniszterelnökasszony (52 éves, „csinos, tehetséges", aki állítólagos állandó bírálja a berlini székhelyű SPD-t) maga népszerűbb az AfD-nél, de az AfD mint párt népszerűbb, mint az SPD. Kormányt a parlamentbe került két kicsi párttal alakítana, és így „kinyomják" az AfD-t.
- Berlinben kommunista utópárt, a Linke nyert mintegy 25%-ot; Kelet-Berlin a Linkére, Nyugat-Berlin a CDU-ra szavazott. Hárompárti kormány lesz: az SPD és a Zöldek biztosak, kérdés, hogy a 25%-os Linkével vagy a (meggyengült) CDU-val kötnek-e szövetséget – a tartomány önállóan dönt. A tárgyalások a kommunistákkal elkezdődtek, mire azonnal összúdás érte a Linkét – az átirat szerint „főleg Magyarországból", de a CDU-tól is (vö. bizonytalan szakaszok).
Merz helyzete és az utódkérdés
A német politikai vezetés – a vendég olvasatában – azt szeretné, hogy a CDU legalább a három parlament egyikében bekerüljön a kormányba, és elkezdték keresni Merz utódját; a szóba hozott név Hendrik Wüst, aki ma nem hajlandó róla tárgyalni. Wüst a német televízióban 30 perces interjút adott: először meg akarja nyerni a jövőre esedékes tartományi választást, az utódkérdés utána dől el. A vendég szerint április felé egy valószínű bukás néz – bár ez nem biztos, mert a szóba hozott politikus fiatal, népszerű, tehetséges, és a lakosság elfogadja.
Hogy miért maradhat mégis Merz: az SPD nem akar kihátrálni a koalícióból, mert tudja, mivel ér véne. A német történelem – a Weimari Köztársaság tapasztalata – szerint konstruktív bizalmatlansági indítvány kell a kancellár buktatásához: előbb meg kell választani az utódot. A CDU az AfD-vel nem hajlandó összefogni; ha az SPD kiírja a választást, nagyjából 8%-ot bukna az egy évvel korábbi eredményhez képest – tehát együtt kell működniük. Jelenlegi viták: a betegellátás finanszírozása (milliárdokról van szó, ez a mai német közbeszéd legfontosabb kérdése), és az adópolitika, amelyben a volt NDK és a volt NSZK területei teljesen másként állnak az adóhoz és a tulajdonhoz. A CDU helyi és tartományi szervezetei nyílt levelekben követelik Merz távozását – nem a programváltozást. A 16 tartományból nyolcban CDU-s miniszterelnök van; ők Merz mellett állnak, mert tudják: ha az SPD kilépése miatt bukik, az katasztrófa. Egyetlen megoldás lenne, ha valakit megválasztanának Merz helyett – de ez a „valaki" ma hiányzik, és el kellene fogadtatnia az SPD-vel és a CSU-val is, amely jól pozicionálja magát, mert a maga jelöltje már kancellár akart lenni, és nem jött be. Rövidesen (a vendég szavai szerint négy héten belül) a német államfőt is meg kell választani, aki januártól Steinmeier helyére lép.
Kettészakadt ország – vége a néppártoknak?
A CDU még néppárt-e? A vendég: ez volt az elmúlt hetek német belpolitikai vitája, „ha akarom, igen, ha akarom, nem" – de a lényeg, hogy a német lakosság a középről elment: egy része az AfD felé, egy része a Linke felé. A kelet-német elégedetlenség okai: 30 évvel a német egység után a vezetők és az egyetemi rektorok nagy része nyugatról jött, az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb a volt NDK területein, kisebbek a lehetőségek – a régi nyugati területeken biztonságosabb és jobb az élet, és a keletiek ezt látják.
Miért érinti ez Magyarországot?
A vendég szerint heti rendszerességgel kell erről beszélni, mert ami Németországban történik, Magyarországra is hat: a németeknek van keleti politikája (Willy Brandt alatt indult), a franciáknak, briteknek, amerikaiaknak nincs.
„Tehát ma Európát vagy Németország vezeti, vagy senki." *
A vendég szerint az itt zajló folyamatok egyértelműen kivetítődnének, hatnának a magyar gazdaságra és politikára – hogy szavaival éljünk: Kovács Bélának, Odrobina Kristófnak és Nógrádi György professzornak is „változna az élete". Zárójelben említette, hogy Németországban a török származású elit szerepe látványos: a német szakszervezeti szövetség elnöke, a berlini Linke vezetője török származású hölgy, Baden-Württemberg miniszterelnöke Cem Özdemir – akivel annak idején a müncheni biztonsági világkonferencián tört az a csoda, hogy a német rendőrség terrorista után nyomozva az akkor agrárminiszter Özdemirt akarta elfogni.
Svédország és Norvégia
Svédországban éppen csak hajszállal a baloldal nyert. A vendég kiemelte, a legutóbbi választás óta hányan szavazhattak azok, akik időközben állampolgárok lettek – nem kerülgetve a forró kását: bevándorlók. A vendég éveket élt Svédországban: évről évre nőtt a migránsok súlya, főleg Stockholmtól délre; északra nem akarnak menni, mert „ott túl hideg van" – mondatszerűen fölfoghatatlanok számára az ilyen kijelentések. A baloldali-liberális stratégia így hangzik:
„Beengedünk külföldieket, időközben letelik egy kis idő, állampolgárok lesznek, és majd ránk szavaznak, és így bebetonozzuk a hatalmunkat." *
Ez Svédországban bejött, Európa jelentős részében viszont nem: a bevándorlók vagy nem mennek el szavazni, vagy saját pártot alapítanak. A svédek most a második párt vezetőjét jelölnék miniszterelnöknek, aki korábban már volt kormányfő. Svédország nehéz helyzetben van, mert a térség leggazdagabb országa volt – most viszont Norvégia, amely az elmúlt években talált nagy mennyiségű kőolajat és földgázt, először a történelemben GDP-ben lehagyta a svédeket. (A svéd NATO-csatlakozást Magyarország és Törökország hosszú ideig akadályozta, ami a vendég szerint a svédek tudatára hatott.)
Szlovákia és a V4
Szlovákiában októberben választás lesz: koalíciós kormány van, Ficót meglőtték, de fölépült, a belpolitika rendkívül feszült. Fico bejelentette, hogy talán az Európai Unió foglalkozni fog a saját állampolgárai problémáival. A vendég szerint a szlovák választás ki fog hatni a visegrádi négyekre, a szlovák politikára és Európára; a V4 együttműködésre törekszik, és próbálja bevonni Ausztriát, Szerbiát és Romániát.
Franciaország: 2027 előszele
A 2027 tavaszi francia elnökválasztás előszele már érezhető: a felmérésekben a Le Pen-tömörülés előretört. Három politikai erő vívja az „élethalálharcot": az utóbbi időben Marine Le Pen megnyerte az első fordulót, majd a második-harmadik erő összefogva legyűrte. A választásig óriási belpolitikai viták várhatók. A franciák bejelentették, hogy a francia atomtöltetek védik Európát – a vendég szerint ez egyszerűen nem állja meg a helyét:
„200 atomtöltetük van, míg ez az amerikai vagy orosz ütőerőnek kevesebb mint 5%-a, tehát ez egyszerűen nevetséges." *
A francia politika nevertheless próbál újra meghatározó szerepet játszani Európában. A makroni politika legsúlyosabb hibái a vendég szerint a gazdaságpolitikában vannak: Franciaország eladósodott, a gazdaság rendkívül gyenge; kőkeményen szembemegy az amerikai politikával; és a Szaúd-Arábiába küldött csapatok hosszú távú következményekkel járnak. A Le Pen-féle Nemzeti Tömörüléssel kapcsolatban szó esett orosz kapcsolatokról és arról a szándékról, hogy Franciaországot képletesen „visszahozzák" Európába. Új helyzet, amelyet a vendég szerint még nem elemeztek megfelelően: az EU megállapodott Dél-Amerikával a gazdasági együttműködésről – az olcsó dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala „megölné a francia parasztot", aki hagyományosan jobbra szavaz.
Orosz–ukrán háború: négy szereplő és egy kirekesztett fél
A vendég felosztása szerint a háborúban négy résztvevő van:
- Az USA: célja a béke, mert így ritkaföldfémekhez jut ukránoktól és oroszoktól, és ki akar békülni az oroszokkal Ukrajna háta mögött; Európát nem partnerként, hanem háborús félként kezeli.
- Oroszország: az amerikaiakkal tárgyal, Európa számára nem partner.
- Ukrajna: Zelenszkij naponta egyszer „belerúg Putyinba" – a vendég szerint ez nem célszerű, de „ez nem az én problémám".
- Európa: mindenhonnan kirekesztették, a békefolyamatban senkinek nem kell – csak az ukránoknak.
A fronton az oroszok naponta pár száz métert mennek előre, ukrán ellentámadások vannak, és óriási az orosz fölény minden szempontból. A vendég négy pontos megítélése: (1) a nyugat-európai katonai erők a haditechnikában, haditengerészetben, légierőben, harckocsikban három-öt-hétszer erősebbek az oroszoknál; (2) az oroszok Ukrajnát nem tudják elfoglalni, a négy kiemelt területet akarják megszerezni; (3) nem hiszi, hogy az oroszok be akarnának jönni Európába:
„Én nem hiszem el, hogy az oroszok be akarnak jönni Európába, tehát már olyan ellenséges közeg fogadná őket, hogy nem célszerű." *
(4) Az USA és Európa teljesen mást mond. A németek nemrég létrehoztak egy katonai egységet „arra az esetre, ha háború lesz" – a vendég szerint nincs háború, nem kell erőltetni, mert:
„Egy harmadik világháborút nem lehet túlélni." *
Szerinte lehetséges, hogy az egész történet ürügy a saját belpolitikai és gazdasági problémák elfedésére, a hadiipar fejlesztésére és a hatalmon maradásra. Fura neki, hogy a német tábornokok nagy része orosz csapást vár – ő is elvégzett egy kurzust a Német Vezérkari Akadémián (Führungsakademie), és „nem ezt tanultuk se ők, se én". Ugyanakkor korrekció: az oroszok valóban végeznek kisebb hibrid támadásokat – de ez mindig is így volt. Az is tény, hogy Nyugat-Európa szállítja a fegyvert és mindent, nyugat-európai katonák halnak meg (akikről „balesetet" mondanak), kiképzők és hírszerzők tömegét küldték Ukrajnába – ezt az oroszok tökéletesen látják. Az EU nagy országai szerint Oroszország hibrid támadásokat tervez Európa ellen; az orosz válasz: „hagyjatok már békén, van elég bajunk, nincs érdekünk". A vendég álláspontja: nincs érdeke az oroszoknak megtámadniuk bármilyen európai országot.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „egyszer pedig a Ghúzás család [találkozón]" – a kifejezés nem rekonstruálható; valószínűleg egy kínai vonatkozású, közelgő USA-látogatásra utal, de pontos jelentése az átirat alapján nem állapítható meg.
- „…amit február 28-án kezdett el az Egyesült Államok és Kína és Izrael" (a hormuzi háború) – a kontextus alapján (Kína egyértelműen Iránt támogatja) a „Kína" elem valószínűleg félreismert szó; a háború kirobbantóinak pontos felsorolása nem egyértelmű.
- „Főleg Magyarországból" (a berlini Linké-koalíciós tárgyalások elleni összúdás forrása) – a helynév torzult lehet (pl. „Magdeburgból"), nem dönthető el az átirat alapján.
- „az AFD vezetője… a Sahra Wagenknecht-féle szövetséggel" – a mondat alanya és a koalíciós konstrukció pontos jellege (melyik tartományban, kivel) bizonytalan.
- „lencizta a horvátokat és le… az ENSZ bürokratáit" (Vucics ENSZ-beszéde) – az igék torzultak, csak a tartalom lényege (éles kritika) rekonstruálható.
- „a Hipparban elképesztő amerikai fölény van" – a „Hippar" szót hiperszonikus fegyverekként értelmeztem; a felismerés nem teljesen biztos.
- A műsorvezető neve az átiratban egyszer „Odrabina", máskor „Odrobina Kristóf" alakban szerepel; a későbbi, nagyobb valószínűséggel helyes alakot használtam.
- A szövegben több helyen szereplő „[horkantás]" jelölések ASR-artefaktok, tartalmi rekonstrukcióra nem alkalmasak.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:05]Köszöntöm önöket.
[00:00:05]Ez itt a Magyar Nemzet külpolitikai podcastje, a Global.
[00:00:07]Én Odrabina Kristóf vagyok és azonnal megmutatom, hogy miről fogunk beszélgetni.
[00:00:14][zene] Az egész világ feszülten figyelte Donald Trump és SE találkozóját.
[00:00:17]Megbeszéljük többek között, hogy a látványos kézfogások után kitávozott valódi győztesként Trump a rövidtávú vámedményekkel, vagy Sie Ping, akinek semmiből se kellett engednie?
[00:00:27]Szó lesz az ENS H 7-tről is, ahol nem maradtak el a botrányos beszédek és a feszült viták sem.
[00:00:33]Eközben a berlini fal leomlása óta nem láttunk olyan politikai földrengést Németországban, mint az elmúlt hetekben.
[00:00:40]A kancellár pártja sorra szedi a történelmi vereségeket, a migrációellenes AFD és a radikális Badoldal pedig soha nem látott bázisokat épített ki.
[00:00:49]Megnézzük, kormányozható-e még Európa motorja, vagy Friedrich Merc napjai meg vannak számlálva.
[00:00:53]A franciák sem maradnak ki a sorból.
[00:00:56]Átbeszéljük, hogy Maril Pen győzelme milyen változásokat hozna Európában.
[00:01:02][zene] Itt van velem a stúdióban Nógrádi György Biztonság politikai szakértő.
[00:01:05]Üdvözlöm újra itt tanár úr.
[00:01:08]Köszönöm szépen.
[00:01:08]Én is szeretettel köszöntöm önt és a kedves nézőket.
[00:01:12]Nem találkoztunk már szerintem több mint egy hónapja.
[00:01:14]Van, aki örül ennek, van aki nem.
[00:01:17]Én nem örülök ennek.
[00:01:17]Lehet, hogy tanár úr örül ennek.
[00:01:18]Szóval kezdjük el, mert nagyon-nagyon sok mindenről kell beszélgetnünk.
[00:01:22]Talán, talán kezdjük azzal, hogy tényleg az egész világ feszülten figyelte azt, hogy Donald Trump és Sie Ping, ugye amerikai és kínai elnökök Washingtonban találkoztak, mert nagyon sok mindent meg kellett beszélniük, és mégis nagyon keveset beszéltek meg.
[00:01:39]Először is általánosságban, tanár úr, hogy értékeli a találkozót?
[00:01:44]Kezdjük azzal, hogy ezen találkozóknak mindig a 90%-a soha nem derül ki.
[00:01:46]Tehát ami megjelenik, hogy az igazság kiderül, ez nem igaz.
[00:01:52]Az, hogy minden nyilvánosságról kerül, nem igaz.
[00:01:53]Mi a lényeg?
[00:01:55]Jelenleg a három globális játékosból kettő meghatározó: Egyesült Államok és Kína.
[00:02:00]Mind a kettő máshogy látja a világot.
[00:02:02]A második világháború vége óta az Egyesült Államok számára a világkulcsterülete a Csendes óceáni térség.
[00:02:09]Ez is rendkívül érdekes.
[00:02:09]Tudom, hogy kevés az időnk.
[00:02:11]Mit mond Európa?
[00:02:14]Eurázsia.
[00:02:14]Tehát Európa és Ázsia egyben van.
[00:02:17]Mit mond az USA, a csendes óceáni térség?
[00:02:19]Abban nincs benne Európa.
[00:02:21]Következő: Kína brutto GDP-be lehagyta az Egyesült Államokat.
[00:02:25]Mit mond az USA?
[00:02:28]Igen, de egy főre kivetítve az USA vezet haditechnika.
[00:02:30]Gőzerővel jönnek elő a kínaiak, elképesztő mennyiségű pénzük van.
[00:02:35]Világproblémák.
[00:02:35]Mi az amerikai stratégiai cél?
[00:02:38]Kínát és Oroszországot egymásról leválasztani?
[00:02:40]Ha egyszer kapok egy nyed órát, belemegyek, hogy Kissinger hogy kezdte, milyen sikert írtál, satöbbi.
[00:02:46]Mi a következő cél?
[00:02:48]Megállapodni, mibe, amibe csak lehet.
[00:02:51]Oroszuk rá háború.
[00:02:51]Tajvan kérdése.
[00:02:53]Elnézést kérek világkereskedelem, csendes óceáni térség és lehet sorolni.
[00:02:58]Elképesztően érdekes.
[00:02:58]Tehát a világ két vezetője találkozott az USÁBA zárójel.
[00:03:04]Ebben az évben még kétszer találkoznak és ebből az évben három hónap van hátra.
[00:03:09]Egyszer [horkantás] elmegy az amerikai elnök Kínába, egyszer pedig a Ghúzás család.
[00:03:12]Találkozón úgy néz ki, hogy találkoznak.
[00:03:14]A találkozó mind a két fél Donald Trump is és C Ping is igyekezett úgy viselkedni, úgy eladni magát meg az országát, mintogyha így az asztalnál az ők kezükben lenne az aduász.
[00:03:30]Kinél van valójában?
[00:03:30]Kinél volt a találkozó előtt az aduás?
[00:03:32]A találkozó alatt és a találkozó után kinél van az aduász?
[00:03:37]A válaszom azt, hogy mindkettőnél mind a kettőnek hazafelé kell dolgoznia.
[00:03:38]Egy USÁBA jönnek a félidős választások.
[00:03:41]Az előjelek rendkívül rosszak.
[00:03:43]Nem tudta befejezni a orosz-ukrán háborút amerikai elnök, holott a beiktatásakor azt mondta, hogy 24 ór alatt befejezi, és nem tudta befejezni azt a Warmózi háborút, amit február 28-án kezdett el az Egyesült Államok és Kína és Izrael, és úgy [horkantás] számoltak, hogy egy hét két héten belül legyőzik Irán.
[00:04:02]Nem tudták legyőzni.
[00:04:04]Tehát neki mint amerikai elnöknek a célja az, hogy a félidős választások jól szerepeljen, mert ha nem, akkor elnöksége második két évében egy olyan országnak lesz a vezetője, ahol a parlament meglátjuk, hogy alsó ház, felső ház ellene lesz.
[00:04:17]Mi a kínai politika?
[00:04:20]Kínai politikában rengeteg a kérdőjel.
[00:04:23]A kínai felsővezetés ügyeit a világ nem látja.
[00:04:28]Sórartóztatnak len négy csillagos tábornokokat.
[00:04:30]Kínába egy személyi vezetés van, és Szic Ping ezt próbálja megalapozni.
[00:04:35]és elfogadhatni az USával.
[00:04:35]Tehát mindkét fél miközben világpolitikát csinál, hazafelé játszott.
[00:04:42]Azt nem tudjuk, hogy a zárt ajtók mögött miről beszélt a két elnök.
[00:04:43]Valószínűleg ezt soha nem is fogjuk megtudni, csak amikor már megtörténik az, amiről beszéltek, ami nyilvánosan tudható, és talán szerintem ez az egyik legnagyobb eredmény a a találkozónak, hogy a vámfegyverszünetet sikerült kitolni még két hónappal.
[00:04:58]Ez mit jelent a világgazdaság számára?
[00:05:03]Melyik fegyverszünetet?
[00:05:03]A a vám vámfegyverszünetet.
[00:05:06]Ez egy szörnyű nehéz dolog.
[00:05:06]Az amerikai elnök rendszeresen él azzal, hogy vámot vett ki a világ különböző országaira.
[00:05:09]A legutolsó az volt, hogy a meghalt amerikai politikus emlékére és az ő ötletére vámot vetnek ki minden olyan országgal szemben, amelyik Oroszországon naibba kereskedik.
[00:05:21]Ez nagyon sok országot érint, de Ázsiában két országot kőkeményen, Kínát és Indiát.
[00:05:26]Mi a kínai válasz?
[00:05:30]Oké, ha te vámokat hozol ellenem, én is vámokat hozok te ellened.
[00:05:34]De ettől kezdve a világgazdaság befelé fordul.
[00:05:36]Kína, ha megnézem azt, hogy Szabia és Irán között először a történelemben sikeresen Kína közvetített, nem az USA.
[00:05:43]Ha megnézem azt, hogy a szúdi vezetés az elmúlt napokban, nem hetekben, Pekingtől kér segítséget a 20-kal szemben.
[00:05:49]Ha megnézem azt, hogy Szabiáb az nem hajlandó csapatokat küldeni, hírszerzési információkat átad, akkor azt kell mondani, hogy a kínai politika középkeleten pozíciót nyert.
[00:06:00]Ugyanakkor Szaudarábiának védelmi szövetsége van Pakisztánnal és Törökországgal, de egyik sem lépett fel Iránnal és a 20-ikkal szemben.
[00:06:10]Tehát teljesen új helyzetek vannak a világban, és a világnak erre kell fölkészülni.
[00:06:14]USA.
[00:06:14]Az amerikai vámok egy részét a amerikai joghatóságok eltörölték, hogy törvénytelen.
[00:06:19]Kivetett újabb vámokat az amerikai elnök.
[00:06:22]Trump beszéde a neworki eszközgyűlésen.
[00:06:24]Minden év szeptemberéiben van a közgyűlés.
[00:06:27]fele másra sikeredett, mert rengeteg volt benne a csúsztatás és a ténybeli tévedés, de hát a világon, aki akarja, tudomásul veszi, aki akarja, nem.
[00:06:36]Tehát az látszik, hogy Trump menekül előre, és az látszik, hogy Sepping is menekül előre.
[00:06:43]Tehát bizonyos mértékben egymásra vannak utalva a vám ennek egy vetülete.
[00:06:48]És talán ezért lehet az is, hogy annyira óvatos volt egymással a két elnök, mert például a mesterséges intelligencia egy nagyon sarkalatos pontja volt a találkozónak.
[00:06:56]Ez egy égető, nagyon sürgős, sürgős kérdés.
[00:06:59]És Sie Ping talán sokkolta a világot azzal, hogy Kerek Perecki jelentette, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának partnereknek kellene lenniük ebben a kérdésben, és nem pedig versenytársaknak.
[00:07:10]Pedig hát ők versenytársak.
[00:07:13]Igen, csak van egy probléma.
[00:07:13]Pár nappal ezelőtt hozták nyilvánosságra az adatokat.
[00:07:18]Fejből mondom, lehet, hogy minimálisan tévedek.
[00:07:19]Elnézést, hogy az elmúlt egy évben melyik országnak mennyi találmánya volt a mesterséges intelligencia területén.
[00:07:26]USA 30, Kína 20, az egész maradékvilág hét.
[00:07:30]Tehát Japán, Ausztrália, Európa a töredék töredékét élték el, mint az USA vagy Kína.
[00:07:37]Tehát az USA és Kína rohan előre, és egymás élethalál ellenfelei a mesterséges intelligenciában, de a világűrben is csak erről nem beszélünk.
[00:07:47]Ha már mesterséges intelligencia, a tanár úr mit gondol arról, hogy [horkantás] hogy milyen veszélyes, milyen veszélyessé vált, hogy a a túlzott fejlesztés talán már okosabb a gép, mint az ember, és egyszer csak ugye látjuk, hogy kiszabadulnak mesterséges intelligencia agensek a laborokból, meghackelik akár az ausztrál kormánynak az egészségügyi rendszerét, vagy más versenytárscéget hackelnek meg.
[00:08:09]Innentől kezdve határ a csillagoség.
[00:08:12]Miután nálam otthon német TV szól, ma reggel már a német TV bemutatta, hogy Trump találkozót a legfontosabb vezetőkkel az USába, akik mesterséges intelligenciával foglalkoznak.
[00:08:23]Ahány vezető, annyiféle álláspont.
[00:08:26]Befagyasztani, nem befagyasztani, együttműködni, nem együttműködni.
[00:08:30]Képes-e a mesterséges intelligencia az embert helyettesíteni?
[00:08:34]Mi ennek a hosszútávú helyzete?
[00:08:34]Tehát a legelején vagyunk egy folyamatnak, ahol látszik, hogy biztos senki nem tud mondani, de a világ jelentős része fél.
[00:08:44]Ugye a hadiiparban is és a háborúk kirobbanásában is, vagy a háborúk lezárásában, vagy a háborúk megelőzésében is nagyon hasznos eszköz, akár jó vagy rossz értelemben a mesterséges intelligencia.
[00:08:54]Most nézzük azt, hogy Kína nemrég fellőtt egy olyan rakétát, ami mesterséges intelligenciát tartalmaz, és magától tud irányokat váltani, de mi akadályozza meg, hogy hogy amerikai szatelliteket lelőjön esetleg?
[00:09:10]A válasz azt, hogy a háború első percében ezek egymás szatellitjeit le fogják lőni.
[00:09:14]A másik megjegyzésem az, hogy a Hipparban elképesztő amerikai fölény van.
[00:09:18]Mindenki titkolódzik, de a lényeg az, hogy ma Európa elképesztő mennyiségű fegyvert vesz az USA-tól és adja tovább Ukrajnának.
[00:09:26]Európa ma meghatározott fegyverfolytákkal nem rendelkezik.
[00:09:31]Tehát nekem rendkívül érdekes volt, hogy a Fondellaék meghirdettek megint egy újabb programot.
[00:09:36]Oké.
[00:09:36]Ennek egy része a hadipar, de az európai hadipar mérföldekkel van lemaradva az amerikai mögött, tehát nem partner kiszolgáltatót, csak erről soha senki nem beszél.
[00:09:47]És akkor a találkozón ott volt Tajvan kérdése, amiről nagyon szerettek is volna beszélni, de szerették volna el is kerülni ezt a témát.
[00:09:54]A végső nyilatkozatokban a találkozó után kicsit úgy tűnt, minthogyha Trump is tett volna gesztusokat cseping felé és fordítva.
[00:10:05]Trump azt mondta, talán arra utalt, hogy ha úgy van, ő kész elengedni Tajvan kezét.
[00:10:10]Cseping pedig talán ha úgy van, akkor kész Irán kezét elengedni.
[00:10:13]Hogy van ez?
[00:10:16]Egy picit álljunk meg Tajwan, mi a taiwanii kérdés lényege?
[00:10:18]1949 október 1.
[00:10:22]A kínai népköztársaságot kikiáltják, a kommunista erők legyőzik Csajeket.
[00:10:26]Kettő.
[00:10:26]Csák visszavonó tájvára.
[00:10:26]Három.
[00:10:29]magával viszi a kínai vagyon nagy részét, a műkincseket, a valutatartalékot, az aranyat, mindent.
[00:10:36]Tajwánban így rendkívül furcsa helyzet van.
[00:10:38]Japán egyedül Tajwánt ismerte el, hogy testvérnép, Kínát nem.
[00:10:40]Ennek rengeteg következménye volt a második világháborúban következő.
[00:10:44]49-től az Egyesült Államok az egyik flottáját Tajván és Kína közt állomásoztatja.
[00:10:49]Nem azért, hogy Kína ne támadja meg Tajvánt, hanem Tajván ne támadja meg Kínát, mert Amerikának közbe kéne avatkozni.
[00:10:56]Jönne a harmadik világháború következő.
[00:11:00]Csípgyártásba Tajván világ első, de a CSP szakemberek zömét az USA most telepíti át Tajvánból az usába.
[00:11:06]Ugyan csinálták a második világháború végén a német atomtudósokkal.
[00:11:10]Hihetetlen érdekes párhuzám van.
[00:11:13]Tajván tökéletesen tudja, hogy ki van szolgáltatva a kínai népköztársaságnak, de emögötte áll az USA.
[00:11:19]elképesztő mennyiségű amerikai fegyvert vesz.
[00:11:21]Ilyenkor Kína mindig tiltakozik.
[00:11:23]Nekem rendkívül érdekes.
[00:11:25]Végigjártam Tajvánt, rengeteg dolgot lát az ember.
[00:11:28]Én úgy éreztem, hogy SK fejlettebb, de hát ez egy turista benyomása volt, ami nem egy szakértői vélemény.
[00:11:34]Nyilvánvaló azt, az USAnak tudnia kell Távánról, hogy mi a célja.
[00:11:37]A következő a kínai Népköztársaság bejelentette, hogy Kína kikiáltásának, Népköztársaság kikiáltásának 100.
[00:11:45]évfordulójáról 1949.
[00:11:45]október 1, 2049.
[00:11:49]október 1 egyesülni fog Táánnal.
[00:11:49]Ez nagyon messze van.
[00:11:52]Történelmen nincs messze, politikailag van messze.
[00:11:55]A másik kérdés, hát Kína egyértelműen támogatja Iránt.
[00:11:59]Mi az amerikai cél, hogy Iránnal szemben valamit elérni?
[00:12:01]Ha megnézem az amerikai és és irányi célokat, köszönő viszonyban sincsenek egymással a háború első percétől kezdve.
[00:12:10]Tehát nagyon érdekes, hogy a kétféle elbeszél egymás mellett.
[00:12:14]Az USA számára nyilvánvaló egy nagyon lényeges kompromisszum lenne, hogy ki ne engedje el Irán kezét és mit kap cserébe.
[00:12:21]Tanár úr szerint ér ennyit Tajvan, hogy hogy beáldozza Tajvant egy egy iráni eredmény tekintetében?
[00:12:30]A válaszom az, hogy két éve, két év és pár hónapja van hátra az amerikai elnöknek.
[00:12:34]Egyes számú kérdés.
[00:12:34]Két év alatt a demokraták föl tudnak építeni egy normális elnökjelöltelt.
[00:12:39]Eddig nyomát sem látni.
[00:12:41]Kettő.
[00:12:41]ki lesz az utód Trump esetében?
[00:12:43]Ő kijelölte az alelnöket, de két év nagyon hosszú idő a a politikába, történelben nem.
[00:12:48]Tehát ezekre a kérdésekre meglátjuk a választ, és azért annyit látni kell, hogy Trumpot rendkívüli mértékben nyomja az amerikai politikába a saját pártja is.
[00:12:58]A chipingnél pedig nem lehet tudni a kínai ellenszék szerepét, mert azért ön nagyon gyakran csinál legfelső vezetésbe tisztogatást.
[00:13:07]Ugye novemberben az Egyesült Államokban ez félidős választás.
[00:13:09]Tegyük tisztába azt, hogy a félidős választás milyen hatással van egy ország kormányzására.
[00:13:17]A kérdés az, hogy jelenleg mindkét képviselőházban republikánus többség van.
[00:13:21]Képesek-e a demokraták többségbe kerülni kapsz egyikbe?
[00:13:23]Ezzel meg tudják béníteni a Trumpot.
[00:13:26]Kettő.
[00:13:26]Trump az a politikus, akit nagyon nehéz megbénítani, mert fütyül a jogszabályokra.
[00:13:32]Ezt 600-szor láttuk eddig.
[00:13:34]Három.
[00:13:34]Kérdés az, hogy a két képviselőházban megmarad-e a republikánus többség, megmarad-e az egyikbe a másikba a demokrata, vagy mindkét házba demokrata többség lesz.
[00:13:45]Következő elvileg az amerikai törvények szerint valaki kétszer lehet államfő, kétszer négy évig.
[00:13:50]Trump akar-e harmadszó lenni?
[00:13:52]Már tett olyan nyilatkozatot, hogy igen, és tett olyan nyilatkozatot, hogy soha.
[00:13:55]Tehát megpróbál-e harmadszor is ehhez törvényt kéne módosítani?
[00:13:59]Ennek megint feltétel azt a két képviselőban, milyen többség lesz.
[00:14:03]Egy fél mondatban már szóba került a mai adásban.
[00:14:06]Ugye az ENS 7 is most volt szeptemberben.
[00:14:13]Az ENS közgyűlései az elmúlt években a botrányokról voltak híresek, és ez most sem volt másképpen.
[00:14:19]Há mielőtt tovább megyünk, önnek igaza van, de mielőtt tovább megyünk, az EN helyes szerepel leértékelődött.
[00:14:23]Rengeteg egyéb szervezet jött létre.
[00:14:25]G20 Trump által létrehozott békanács.
[00:14:28]Nagyon sok kérdésb az ENS lesz szerepelt.
[00:14:31]Volt egy magyar politikus a 80-as években, aki a ENS-t meghatározta.
[00:14:35]Azt mondta, ha két kisország összevész, az ENSZ megszünteti a vitát.
[00:14:40]Ha egy nagy és egy kiszág összevész, a Nagyz megszünteti a kisországot.
[00:14:44]Ha két nagyszág összevész, megszűnik a zens.
[00:14:47]Igaza volt.
[00:14:49]Én azért kiemelném, két beszédet emelnék ki.
[00:14:52]Az egyik az Alexander Vucic, ugye már lemondott szerb áj igaza van.
[00:14:56]Vusic miért mondott le?
[00:14:59]Mert valaki a szerb politikai szabályok szerint két cikluson át lehet államfő.
[00:15:02]A második ciklus végén jár kettő.
[00:15:04]A Vosics egy meghatározó politikus, aki pártjábal megpróbálja most a választásokat megnyerni és miniszterelnöként visszatérni a politikába.
[00:15:14]Három.
[00:15:14]Vosy szélső jobbról indult, és onnan pártot létrehozva bement középre.
[00:15:18]Következő.
[00:15:22]Rendkívül érdekesek a szerfelmérések.
[00:15:22]Én órákig tudnék erről beszélni, nagyon sokáig lentéltem.
[00:15:28]Mi a lényeg?
[00:15:28]Az szerb lakosság szeretne belépni az Európai Unióba, nem akar belépni a NATOba, és a lakosság 80%-a elutasítja a Koszaó függetlenségét.
[00:15:40]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:15:40]Létrejt egy diákszövetség Vossicsal szemben, de nem a diákokat indítják a parlamenti helyekért, hanem a professzorokat.
[00:15:47]Ebből az következik, hogy a túloldalon van egy rendkívül széles, jobbról balra menő szövetség, amiben mindenki benne van.
[00:15:56]kérdés, ki nyeri meg a választásokat, és ki tud kormányt létrehozni.
[00:15:58]Másik beszéd.
[00:16:00]Ugye ez is most jött, most lesz ez a választás októberben, tehát ez is nagyon a nyakunkon van.
[00:16:05]Öö az amit a Vucy beszédével kapcsolatban én kiemelnék, hogy kiment az ENSbe és lényegében lencizta a horvátokat és lekétszínű leférgezte az az ENSZ bürokratáit és nagyjából hasonló beszédet mondott el J Haivier Milei is.
[00:16:22]Na most ezek után egy pillanat megint önnek van igaza, de egyet látni kell, hogy volt egy jugoszláv bomlás.
[00:16:27]Én mint hülye egyetemi tanár fölvetem a kérdést, hogy Jugoszlávia helyén létrejött számos köztársaság.
[00:16:34]Egy létrejön a nagy Albánia.
[00:16:37]Nem tudom megmondani.
[00:16:38]Fölbomlik-e Bosznia hercezgoina?
[00:16:40]Előbb-utóbb?
[00:16:40]Igen, mert ez az alakulat, ahol három nemzetél együtt szerbek, horvátok, muzulmánok a működésképtelenség szélén van, horvátok.
[00:16:48]A tengerpart, a egykori jugoszlávengerparta, az ma horvát tengerpart.
[00:16:52]Három nagyobb település, négy település, attól függ, mit veszek ide, tartozik szlovéniához.
[00:16:59]Kóper, pirán, portoorózsé Zola.
[00:16:59]De nem tudnak kijönni a szov szlovénhajók, csak horvát területen keresztül.
[00:17:04]Középső tengerparton van egyetlen falu neumnak hívják, amely Bosznia Hercegovináé.
[00:17:13]Ezt ma már a horvát autópálya megkerüli, és délen van egy 40 km parszakasz, amely Montenegroi Dubrogniktól délre.
[00:17:18]Tehát a tengerpart az horvát.
[00:17:21]Nagyon nehéz a kérdés, mert a horvátok és szerbek zsigerileg gyűlölik egymást.
[00:17:26]Hihetetlen érdekes.
[00:17:28]Én írtam erő egy könyvet, fél éve jött ki Jugoszlávia címmel, ahol én ezt elemeztem.
[00:17:33]És Havier Milainek mi baja van az?
[00:17:33]És a kér az argentin államfőre gondol.
[00:17:39]Kérdezek jobbat, hogy állj mielőtt tovább.
[00:17:40]Men nem kell jobbat kérdezni.
[00:17:41]Az alapvető probléma az, hogy Argentínában nagyon komoly belpolitikai feszültség van.
[00:17:46]Egy kettő.
[00:17:46]Neki a szövetségese Trump.
[00:17:48]Három.
[00:17:48]Itt van [horkantás] európai aggyal fogalmazva a faklanszigetek kérdése, ahol az elmúlt órákban nagy mennyiségű kőolaj lelőhelyet találtak.
[00:17:57]Ezt ki akarja aknázni Nagy-Britannia Izraellel.
[00:17:59]Ebből óriási problémák vannak, és az argentin vezetés most a Zenshez fordult.
[00:18:04]Innen indul a problémakör.
[00:18:08]Akkor most az ötösért fogok kérdezni tanár úrtól.
[00:18:11]Hát ha nem, akkor megbukom.
[00:18:11]Rendben van.
[00:18:13]Mi értelme van az ENS-nek?
[00:18:13]Van-e értelme egyáltalán?
[00:18:16]Az, hogy egy állandó találkozási fórum, az, hogy ott vannak a nagykövetek, az, hogy szeptemberben a világ vezetőinek kéthmada elmegy, az, hogy zárt ajtók mögött bárki bárkivel bármit megtárgyalhat.
[00:18:28]Ez sokkal [horkantás] jobban működik, mint a Népszövetség.
[00:18:31]Az optimális működéstől rendkívül messze van, de az, hogy egy ilyen nemzetközi szervezet létezik, az objektíven jó.
[00:18:38]hogy az USA területén van, az azt jelenti, hogy az amerikaiak nyerték meg a második világháborút, és ne menjünk bele, hogy kikkel szövetségbe, és hozták létre azt.
[00:18:45]És ez óriási amerikai politikai mozgást jelent számukra.
[00:18:51]És hát a közgyűlés során meghallgattuk újra az izraeli és az iráni és a az a teljes közelkeleti palettának a saját sértettségét és a másikkal való ellenségeskedését.
[00:19:03]Persze ez benne van a játékszabályokban.
[00:19:05]izraeli miniszterelnök beszélt, rengeteg delegátus kiment, iráni vezető elmondta az amerikai idézőjelbe bűnöket.
[00:19:10]Tehát mindenki el tudja mondani a maga beszédét.
[00:19:15]Irán nem akarták beengedni őket.
[00:19:17]Irán meghatározott összegbe költhetnek pénzt.
[00:19:19]Irán nem hagyhatják el New Yorkot.
[00:19:21]De ez mind a játékszabályok része.
[00:19:24]Ugye amikor atomkonferencia volt néhány hete Bécsben, akkor az iráni az a az iráni egyik főképviselőt nem engedték be szintén.
[00:19:30]De ezek ezek azért olyan diplomáciai botrányok, amik nem biztos, hogy hogy a békét szolgálják.
[00:19:37]Abszolút nem azt szolgálják, hanem a fönnó erőviszonyok a zsárolják a másik felett.
[00:19:41]Persze.
[00:19:43]És ha már közelkelett, azt látjuk az utóbbi hónapokban, hogy egyre nagyobb regionális háború van.
[00:19:46]A régióban lévő országok egyre inkább be betagozódnak és behúzzák egymást a háborúba.
[00:19:52]Így van.
[00:19:54]Na most Európára nézve ez miért veszélyes?
[00:19:58]Egy mert nem kapjuk a kőolajföld gáz.
[00:20:00]kettő, mert a hormózis szorosz zárva van.
[00:20:02]Három, mert a hormózisz soroson keresztül ment a világnyersanyag kőolajföldgáz 20-25%-a, négy, mert egy szaudarábiai kőolajvezeték van 1200 km hosszan Szaarábiából.
[00:20:12]Ezt a 20-ig szétlőtték.
[00:20:14]Ettől kezdve a vörös tengeren keresztül nem tudják szállítani a kőolajat, földgázt Európába.
[00:20:18]Öt.
[00:20:21]Egyiptomnak két főbevételi forrása van, a turizmus és a szó csatorna.
[00:20:23]A szedi csatornát a húzig tudják blokkolni.
[00:20:28]Következő.
[00:20:28]Most mi történik?
[00:20:28]Odamentek a franciák katonai erővel, hogy Szaarábiába a kitermelést biztosítsák.
[00:20:36]Ne menjünk bele a makroni politikáról majd egyszer az életbe talán lehet beszélni és egy kicsit elemezni.
[00:20:41]Következő 20ig.
[00:20:41]Mennek előre Jemen nyugati részén és foglalják el a vöröstenger partját és a meghatározó szigeteket.
[00:20:50]Itt a tengszoros 12 tengeri mérföld, tehát nem egy nagy szám átlőhető.
[00:20:54]Ettől kezdve azokat a hajókat, amelyek számukra nem szimpatikusak, lövik.
[00:20:59]Következő: Újra megjelentek a térségben a szomáliai kalózok.
[00:21:02]Egy sztorit hagy mondjak el.
[00:21:04]Pár évvel ezelőtt a szomáliai kalózok vezetőjét megkérdezték, akkor még nagyon aktívak voltak.
[00:21:10]Mi kellene ahhoz, hogy letegyék a fegyvert?
[00:21:12]Azt mondták, egy állás szeretnének megkapni.
[00:21:13]Mit?
[00:21:13]A vámőrségpancsnokságát.
[00:21:17]Magyarul mint vámőrségparancsnokság többet lehet lopni, mint a kalózkodással.
[00:21:20]Ebben minden benne volt.
[00:21:22]Ahogy azt látjuk, hogy egyre több ilyen háborús forró góc pont van, ami még vár arra, hogy kirobbanjon, vagy már kirobbant és egel jobban súlyosbodik, azt látjuk, hogy a diplomácia az rendre megbukik.
[00:21:33]Tehát elértünk tanár szerint elértünk egy olyan korszakban, amikor a diplomácia már akkor elbukik, amikor még csak elkezdene dolgozni.
[00:21:42]A válasz az, hogy rengeteg tehetségtelen külminiszter van.
[00:21:44]Rengeteg.
[00:21:44]Hát én nem akarok belemenni, mert ha én európai külő minisztereket mondok, akkor általán sértődöttség lenne.
[00:21:53]De ha megnézem, a európai nagyhatalmak külügyminiszterei szintén nem a toppon vannak, és most nagyon udvarias voltam.
[00:21:59]És mi az oka ennek?
[00:21:59]Ugye előző adásban kérdeztem Németország kapcsán, hogy mi az oka annak, hogy az igazi állam, a német államférfiak eltűntek, mi az oka annak, hogy a kpolitika ennyire beredukálódott?
[00:22:11]Németországban voltak karizmatikus kancellárok.
[00:22:13]Aduer, Willy Brand, Helmut Schmidt, a maga módján Helmut Col.
[00:22:17]Hol vannak ma a Merc?
[00:22:19]A túlélésért közt?
[00:22:19]Hát mi rég találkoztunk, most volt két tartományi választás.
[00:22:23]Megkérdezték a német lakosságot, hány százalék tartja pozitívnak Mers fellépését a választásokból?
[00:22:30]Nem kérdezzem meg önt.
[00:22:32]Egy 1% mondta azt, hogy a Merzi jó volt.
[00:22:35]Hát ennél rosszabb eredményt a történelmen nem lehet elérni.
[00:22:39]külügyminiszter Vadeful.
[00:22:39]Hát én nem akarok róla véleményt mondani, mert aktív külügyminiszter, ő sincs a topon.
[00:22:45]Én most hetek óta olvasom és próbálom megérteni a korábbi török külügyminiszter majd államfő Davot Tuglu tevékenységét.
[00:22:52]Ő koncepciókban gondolkodik.
[00:22:54]Én a európai külügyminisztereknél ezt a koncepciót nem látom.
[00:22:58][horkantás] És hova tűntek ezek a külügyminiszterek?
[00:23:01]Vagy nem nevelnek ki az országot rendes politikusokat?
[00:23:03]A válaszom azt mondja, üzleti életbe többet keres, minimális a rizikója, boldogan él.
[00:23:08]Elnézést, én nagyon sokszor elmondtam, én egy üzletember vagyok és napi három szeretőm van.
[00:23:14]Azt mondják, hogy jó az egészségi állapotom, külügyminiszter vagyok.
[00:23:16]Ha egyszer megcsalom a férjem, feleségem, hát szörnyű mit képzelek?
[00:23:20]Tehát más a hozzáállás.
[00:23:23]Én, mint jó üzletember, a sokszorosát keresem, mint egy külügyminiszter.
[00:23:27]Én, mint jó üzletember, a saját cégeimet viszem.
[00:23:29]Mint külügyminiszter bármikor kirúghatnak.
[00:23:31]Na és hogyha már Németországba ugrunk, ugorjunk akkor rendesen Németországba könyékig, mert hogy három tartomány választás is volt, amióta nem találkoztunk.
[00:23:43]Ugye volt Sasanh Mclenburg elő Pameránia és Berlin CDU.
[00:23:48]Beszélgessünk a CDU-ról, ne az AfD-ről, mert az már az már nem hír.
[00:23:53]Innentől kezdve, hogy a CDU kizúgott egy parlamentbó picit picit picit picit máshogy Sanhart nyert az AFD.
[00:23:58]Ma reggel bejelentette azd vezetője, hogy ő akar kormányt alakítani.
[00:24:04]Kivel?
[00:24:04]A Sarab Wagentnek féle szövetséggel.
[00:24:06]Ha kapok egy né órát, belemegyek, úgy sincs rá idő.
[00:24:10]De megnyerte a választást, majdnem abszolút többséggel.
[00:24:13]Mcklemben előpomeránia.
[00:24:19]Hát szörnyűen nehez a helyzet, mert éppen hogy vesztett a szód párt, ahol a szódenem miniszterelnökasszony állandóan bírálja a szódemptot belinbe, 52 éves, csinos, tehetséges, és kormányt fog alakítani a parlamentbe bekerült kettő pici párttal, és az Afdét-t kinyomják Berlin.
[00:24:37]Hát egy nagyon fura helyzet van.
[00:24:40]25, valahány%-a nyert a kommunista utott párt linke, de ha egyszer valaki venni a fáradtságot, hogy végigelemzi, hogy Kelet Berlin és Nyugat Berlin máshogy szavazott, KeletBlinke, Nyugat-Berlin CDU.
[00:24:52]Na most ettől kezdve három párti kormány fog létrejönni.
[00:24:55]A három pártból kettő biztos, a szurdemek és a zöldek.
[00:25:01]A kérdés, hogy kivel kötnek szövetséget?
[00:25:04]a 25%-os linkével, vagy a ennek durván picivel több, mint felírt erér CDU-val, [horkantás] de a tartomány önállóan dönt.
[00:25:12]Elkezdődtek a tárgyalások a kommunista utópárttal.
[00:25:15]Abb a percben összűz jött a linkére.
[00:25:17]Honnan?
[00:25:17]Főleg Magyarorzágból, de a CDU-tól is.
[00:25:19]Mit akarnak, hogy a CDU legalább egy helyen kerüljön be a kormányba a három parlamentből?
[00:25:25]És elkezdték keresni Mersutódát?
[00:25:28]Hát az utót pedig egy bizonyos Hendrik Würst legalábbis ezt mondják, aki ma nem hajlandó erőt tárgyalni se.
[00:25:33]A Würstel volt egy 30 perces interjú, a Német TV-ben végignéztem.
[00:25:38]Ő meg szeretné nyerni jövőre a tartományi választást, hogy utána mi lesz az egymás kérdés.
[00:25:45]Igen, merthogy áprilisban még ő is egy valószínűleg egy bukás elén néz, ezt nem tudjuk előre, de hát ahogy most állnak a dolgok, ő is bukni fog egy ez nem biztos, mert ő népszerű, fiatal, tehetséges és a lakosság elfogadja.
[00:25:58]Nekem rendkívül érdekes volt McLenburg elopomeránia orvas véziget a szdám miniszterelnökasszonyt.
[00:26:04]A lakosság jelentős része népszerűbbnek tartja, mint az AFD-t, de az AFD-t mint pártot népszerűbbnek tartja, mint a SOSM pártot.
[00:26:13]És akkor az AFD, hogyha már ilyen erős eredményeket ért el több tartományban is, meddig lehet fenntartani a tűzfalat körülötte?
[00:26:20]Több tartományi CDU-s miniszterelnök mondta, hogy sem meddig.
[00:26:24]Mercen akarja tartani.
[00:26:24]Egyes számú kérdés, meddig marad Merc?
[00:26:27]Kettes számú kérdés, milyen kormány jön létre Berlinbe?
[00:26:31]Ha CD-t kihagyják, akkor a három tartományba a CDU teljes vereséget szenvedett zárójel.
[00:26:36]Mcklenburg [horkantás] előpomerániába a CDU nem került be a parlamentbe, először a német történelembe.
[00:26:43]1949-ben jön létre a németországi szövetségi köztársaság.
[00:26:45]Egy tartományi parlamentből kiesett a Céd 5% alatti eredményt ért el.
[00:26:53]Az nagyon érdekes, hogy a szurdemek nem hátráltak ki országos szinten a CDUM mögül.
[00:26:57]Miért nem tudja megtenni?
[00:26:58]Bocsi.
[00:26:58]Mit mond a német történelem?
[00:27:01]A Vmári Köztársaság története azt mutatja, hogy konstruktív bizalmatlanság indítványban mit jelent?
[00:27:10]Úgy tudok kancellárt buktatni, ha előttem megválasztom az újjat.
[00:27:11]Erre láttunk példát Helmut Knál satöbbi.
[00:27:13]Mi a probléma?
[00:27:16]Ha én mint SZPD kijövök, akkor választás kell, mert a CDU nem hajlandó azdvel összefogni.
[00:27:21]Más együttműködés nem lehet.
[00:27:23]Ha kiírom a választást én, mint SZPD, körülbelül 8%-ot bukok az egy évvel ezelőtti eredményhez képest.
[00:27:29]Mi következik ebből?
[00:27:31]Együtt kell működnöm.
[00:27:33]A mit reggel is a Német TV-t néztem, óriási vita van, hogy mi lesz a betegellátással.
[00:27:38]Teljesen mást mond a CDU célsu és az SPD és milliárdokról van szó.
[00:27:44]Ez a mai nap vitája megállapodnak?
[00:27:46]Igen.
[00:27:46]Nem, nem tudom, majd este a német tévében meglátom, de ez egy periférikus kérdés.
[00:27:51]De most ez a legfontosabb kérdés a mai Németországban.
[00:27:55]És ott vannak az adóügyi kérdések is, mert abban is teljesen más állásponton van a két párt, ahol rendkívül érdekes, hogy más az álláspont a volt NDK-ba és a Volt NSK-ba.
[00:28:05]Teljesen más a hozzállás a adóhoz, a tulajdonhoz és sok egyébhez.
[00:28:10]Így van.
[00:28:11]Hogy tudja ezt az egészet megúszni, mert hogy mondjuk legalább a ciklusát kitöltse.
[00:28:16]Hát az három év, tehát az nagyon messze van.
[00:28:18]Gyakorlatilag úgy, hogy egy senki nem akar magód lenni.
[00:28:20]Kettő, ugye SPD nem akar kihátrálni, mert tudja, a kihátrál vége van.
[00:28:26]Ugye a lázadás ténye belülről az adott.
[00:28:29]A különböző CDUS helyi tartományi városbeli szervezetek folyamatosan küldik a különböző nyíltleveleket a CDUnak, hogy el kell menniecnek, mert ez így nem.
[00:28:39]Nem azt küldik el, hogy mibe változtasson.
[00:28:41]A 16 tartományból nyolcban van CDUs tartomány miniszterelnök.
[00:28:44]Ők kiállnak Merc mellett, mert tudják, hogy Merc bukása úgy, hogy az SZPD kilép, katasztrófa lenne.
[00:28:52]Egy megoldást látnak, hogy mersz helyett valakit megválasztani, de ma valaki hiányzik.
[00:28:55]És hát ugye a valakit azt el kell fogadtatni a sosdemekkel, meg hát a CSU-val is.
[00:29:02]És a CSU nagyon helyzetben van, mert készer az ő dermár kancellár akart lenni, nem jött be.
[00:29:09]Most meg kell választani elvileg négy héten belül a német államfőt, aki januártól belép a Steinmeer helyére, akinek a ciklusa végetért.
[00:29:18]Tehát rengeteg a belpolitikai feszültség ma Berlinben.
[00:29:22]Hogyha azt látjuk Németországban, mintogyha a jobb közép, bal közép centrista irányból az Németország egyik fele elment a politikai paletta a jobb oldalára, a másik pedig a bal oldalára.
[00:29:37]És már nem nagyon van néppárt.
[00:29:37]A kérdésem szintén ötösért a CDU néppárt?
[00:29:43]Jó, ezér lehet játszani, mert ez elmúlt napok, hetek német belpolitikai vitája volt.
[00:29:48]Ha akarom, igen, ha akarom, nem, de a mondata első fele a meghatározó.
[00:29:52]Ugye a német lakosság középről elment, egy része elment az afd felé, egy része pedig elment, elnézést kérek, a linke felé.
[00:29:59]A kommunista autótvárt miért?
[00:29:59]Hát 30 évvel a német egység után ott tartok, hogy a vezetők nagy része a volt NDK területén nyugat-németországban jött, az egyetemi rektorok nagy része nyugat-Netországból jött.
[00:30:12]Az egyfőre jutó jövedelem sokkal kisebb a volt NDK tartományiban, mint a régi nyugat-német területeken.
[00:30:18]Tehát a kelet-német lakosság elégedetlen.
[00:30:23]És ez a szakadás lényegében most megint van egy ilyen szakadás a két Németország között.
[00:30:27]Ez a gazdaságra milyen hatással van?
[00:30:30]Mert ha hogyha hatása van a gazdaságra, az onnantól kezdve az emberek mindennapjára hatása van, és egyre nag nagyobb lesz a feszültség.
[00:30:38]Igaza van.
[00:30:38]Az egy főre jutó jövedelem sokkal kisebb a volt NDK tartományaiban, mint az NSZK-ban.
[00:30:43]A lehetőségek kisebbek, teljesen más életkörülmények vannak, tehát a hagyományos nyugat-német területeken biztonságosabb és jobb az élet, és ezt a kelet-németek látják.
[00:30:53]Na és akkor a Jolly Joker kérdés, hogy miért fontos erről beszélnünk hétről hétre tépem a számat ezért, mert ami Németországban történik, az többek között Magyarországra is hatással van.
[00:31:06]Mert a németeknek volt osz politikja, keleti politikája Willy Brand alatt indult el.
[00:31:10]A franciáknak, britáknek ilyen nincs, amerikaiaknak se.
[00:31:12]Tehát Kelet-Európa számára, Közép-Európa számára a német politika élethalál kérdése.
[00:31:20]Itt Magyarországon Kovács Bélának, Odrobina Kristófnak, Nográdi György professzor úrnak változna az élete, hogyha ott Németországban ez vagy ez vagy ez, vagy ez történik?
[00:31:30]Egyértelműen kivetítődne Magyarországra, magyar gazdaságra hatna, a magyar politikára hatna.
[00:31:35]Tehát ma Európát vagy Németország vezeti, vagy senki.
[00:31:40]Volt egy másik választás is, amióta nem találkoztunk Svédországban éppen hogy hajszállal a baloldal nyert.
[00:31:45]Nem is ezt emelném ki, hanem inkább azt, hogy a legutóbbi választás óta hány olyan ember szavazhatott, akik időközben lettek állampolgárok, nem akarom kerülgetni a forróát, bevándorlók.
[00:31:57]És akkor itt az miután éveken áttanítottam Svédországba, ezt eléggé láttam belülről.
[00:32:04]Évről évre nőtt a migránsok súlya, főleg a Stockholmtól délre lévő területeken.
[00:32:08]Azt mondták, hogy Stockholmtól északra nem akarnak menni, mert ott túl hideg van.
[00:32:14]Nekem ezek fölfoghatatlan mondatok voltak, de tény az, hogy a második párt vezetőjét akarnák most meg miniszterelnöknek jelölni, aki eddig is miniszterelnök volt.
[00:32:24]Tehát magyarul egy ilyen politikai konstelláció lesz.
[00:32:28]Svédország nehéz helyzetben van, mert a térség leggazdagabb országa volt.
[00:32:30]A norvégok lehaják.
[00:32:33]A svédek mindig lenézték a norvégokat, de hát most Norvégiába találtak.
[00:32:37]Most pár elmúlt években nagy mennyiségű kőolajat, földgáznel lehajták GDP-tbe a svédeket.
[00:32:44]És hát a svéd NATO belépés azért rendkívül durva volt.
[00:32:46]Magyarország és Törökország hossz időn keresztül akadályozta, és ez a svédek tudatára hatott.
[00:32:52]Ugye Svédországban most már látjuk azt, hogy ami jellemzően Európában a baloldali liberális pártoknak az egyik stratégiája, hogy beengedünk külföldieket, időközben letedelik egy kis idő, állampolgárok vesznek és majd ránk szavaznak, és így bebetonozzuk a hatalmunkat.
[00:33:08]Hát ezt a látjuk Svédországban.
[00:33:12]Igen, de ez Európa jelentős részében nem jött be.
[00:33:14]Egy nem megy el szavazni, kettő megpróbálja a saját pártyát létrehozni.
[00:33:19]Tudom, hogy kevés az idő, nem tére kiá.
[00:33:22]De hát ha megnézem Németországot, a német szakszervezeti szövetség éljén egy török származású hölgy van.
[00:33:27]A Linke Berlin vezetője egy török származású hölgy.
[00:33:31]Ha megnézem Báden Würtenberget a miniszterelnök, egy török származású miniszterelnök, az Öztemíér, akivel az a csóda történt, hogy amikor Münchenben a külpolitikai legfontosabb világtalálkozó Vérkunde volt a török delegáció között, hogy a szállodából van egy terrorista, fogja el a német rendőrség, és az akkor agrárminiszter öznemit akarták elfogadni, hát a német rendőrség mosolygott.
[00:33:54]Nem terveztem erről beszélgetni, de ha már szóba jöttünk, mit csinál másképpen Norvégia, mit csinál jobban Norvégia, mint amit Svédország?
[00:34:05]Hogy Norvégiában van Kiola és Földgár, Svédországban nincs.
[00:34:07]Ez meghatároz mindent.
[00:34:09]Norvégia történelemben mindig szegényebb volt.
[00:34:11]Én ahányszor Svédországban voltam, mindig rengeteg norvég ellenes viccet hallottam, hogy Németországból Frizek ellen vagy Ausztria ellen viccelet, ez végigmegy.
[00:34:21]De gyakorlatilag az, hogy Norvégiában kőolaj és földgázlelőhelyek vannak, és ez horriblis bevételezja juttatja a norvégokat, ez azt jelenti, hogy lehagyták először a történelbe Svédországot GDP-ben.
[00:34:34]Na és akkor beszélgettünk azokról a választásokról, amik már megtörténtek.
[00:34:37]Beszélgessünk arról, amik megfognak.
[00:34:39]Ugye a szerb választásról már beszéltünk.
[00:34:41]Ott van Szlovákia.
[00:34:43]Októberben Szlovákia is választ.
[00:34:43]Erről mit kell tudnunk?
[00:34:46]Az, hogy Szlovákiában is koalíció van.
[00:34:48]Az, hogy FZ meglőtték, de fölépült.
[00:34:48]Az, hogy Szlovákiában a belpolitika rendkívül feszült.
[00:34:53]Ficó most bejelentette, hogy talán az Európai Unió fog egy olyan kérdéssel foglalkozni, hogy mi a saját állampolgárainak a problematikája.
[00:35:02]Nagyon érdekes lesz a szlovák választás, mert ez ki fog hatni a visegrádi négyekre, a szlovák politikára és Európára.
[00:35:08]A visegrádi négyek próbálnak együttműködni, próbálnak három országot bevonni, Ausztriát, Szerbiát és Romániát.
[00:35:15]Meglátjuk, hogy ebből a folyamatból mi fog történni.
[00:35:19]Na és akkor beszélgessünk egy nagyon fontos választásra, ami nem idén lesz, hanem 2027 tavaszán.
[00:35:23]A francia elnökválasztás.
[00:35:27]Az egy nagyobb hangvételű rom.
[00:35:31]A felső házban most a löpen előretört.
[00:35:34]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:35:34]A jelenlegi helyzetben három politikai erő vívja a élet halálharcát.
[00:35:38]Az utolsó időszakban az első fordulót megnyerte Löpent, majd a második harmadik összefogott és legyűrték Löpent.
[00:35:45]Tehát máshogy fogalmazva a kérdés az, hogy a három párt egymással szemben milyen konstellációt foglal el és ebből mi fog kisülni.
[00:35:53]A három nagyon messze van jövő jövő év.
[00:35:56]Tehát a francia választásokig óriási belpolitikai viták várhatók Franciaországba.
[00:36:01]A franciák bejelentették, hogy a francia otóműtőerő védi Európát.
[00:36:05]Ne menjünk bele, ez úgy van hülyeség.
[00:36:07]200 atomtöltetük van míg.
[00:36:11]Ez a amerikai vagy orosz ütőerőnek kevesebb mint 5%-a, tehát ez egyszerűen nevetséges.
[00:36:16]De a francia politika próbál újra meghatározó szerepet játszani Európában.
[00:36:21]Hol látja tanár úr a makroni politikának a legsúlyosabb hibáit?
[00:36:24]a gazdaságpolitikába.
[00:36:27]Franciaország eladósodott, a francia gazdaság rendkívül gyenge.
[00:36:29]Franciaország kőkeményen szemben áll az amerikai politikával.
[00:36:34]És az, hogy Franciaország csapatokat küldött Szaudarábiának, ennek hosszútávú következményei lesznek.
[00:36:41]Ezzel szemben mit a Ján Marin Löpen és a nemzeti tömmerülés?
[00:36:44]Orosz kapcsolatokat, azt, hogy Franciaországot visszahozza képletesen Európába.
[00:36:48]Itt látni kell azt, hogy a francia választó számára rengeteg probléma van, egyet hagymak.
[00:36:52]Az Európai Unió megállapodott Dél-Amerikával a a gazdasági együttműködésről.
[00:36:57]Csak hogyha én behozom a dél-amerikai olcsó mezőgazdasági termékeket, abban a percben megölöm a francia parasztot.
[00:37:04]A francia paraszt hagyományosan jobbra szavazott, tehát új helyzetek jönnek létre, amit szerintem még nem ellemeztek megfelelően.
[00:37:13]És akkor kis közelked vissza, szintén választás, de nagyon közel van.
[00:37:16]Izrael is választani fog.
[00:37:18]Kicsit menjünk előre.
[00:37:22]Izraelben mi a helyzet?
[00:37:24]Hát a Netan féle politikát a világ döntő része elítéli.
[00:37:27]Az eszközgyűlésen Netok beszéde alatt kivonultak.
[00:37:29]Nyugat-Európa elítéli.
[00:37:32]Én azt mondtam, mikor elkezdődött októberben két és fél három évvel ezelőtt a háború, hogy a világ néhány napig lesz Izrael mellett, utána elfordul, olyan mennyiségű halott van gázában, hogy elfordult.
[00:37:43]Az amerikai javaslat, hogy a gázai a hőpesztinokat telepítsék ki.
[00:37:47]A térség számára elfogadhatatlan.
[00:37:49]Az izraeli parlamentak ness 120 tagú 61 ember kell ahhoz, hogy kormányt alakítsak.
[00:37:55]Neten jó kisebbségben van.
[00:37:56]Itt trükkök tömege lesz.
[00:37:59]A kispártok meghatározzák, mert pénzért bármi szinte bármire hajlandóak.
[00:38:04]Meglátjuk, hogy Netu kormányon tud-e maradni.
[00:38:06]Ha nem, akkor nehéz helyzetbe került, mert korrupció miatt börtönbe kell mennie.
[00:38:11]És hogyan tud egyáltalán megváltozni a közelkeleti helyzet, hogyha Izraelben változás történik?
[00:38:17]Egy nem történt még változás.
[00:38:17]kettő.
[00:38:17]Én most írok két könyvet a Közelkeletről, ahol lopok egy mondatot egy amerikai lapból, amelyik azt írja, hogy kétféle béke lehet a közelkedeten.
[00:38:26]Egy kitör a csoda, ez a valószínű.
[00:38:28]Kettő arabok és izraelek kibékülnek, ez a valószínűtlen egyetértek.
[00:38:34]Még egy dologról beszélgetnünk kell az adásban.
[00:38:36]Maradt még időnk szerencsére.
[00:38:39]Az Európai Unióban a nagyobb országok egyre inkább azt mondják, hogy hogy Oroszország hibrid támadásokat tervez.
[00:38:46]ö Európa ellen, az európai országok ellen.
[00:38:52]Ez már ez már van ez a ez a hibrid támadássorozat, de ez csak egyre rosszabb lesz.
[00:38:56]Válaszul az oroszok azt mondják, hogy de hát mi nem akarunk itt háborúzni, hagyjatok már békén minket.
[00:39:01]Nekünk van elég bajunk, nem akarunk, nincs is érdekünk.
[00:39:04]Valóban így van, hogy nincs érdeke az oroszoknak megtámadni bármilyen európai ország.
[00:39:09]Milyen időnk van?
[00:39:11]Rendelek reggelét, és akkor reggelig itt lehetünk.
[00:39:13]Jó, kezdjük [horkantás] az elején.
[00:39:15]Jelenleg a egész háborúban négy résztvevő van.
[00:39:17]USA.
[00:39:17]Mi az amerikai cél?
[00:39:20]Legyen béke, mert abb a percba ritka földfémeket meg tudja szerezni ukránoktól, oroszoktól.
[00:39:25]Ki akar békülni az oroszokkal Ukrajna háta mögött?
[00:39:30]Oroszország amerikaiakkal tárgyal.
[00:39:32]Európa számára nem partner.
[00:39:32]Európát háborús félként kezeli.
[00:39:34]Ukrajna.
[00:39:34]Nekem rendkívül érdekes, hogy Zelensk naponta egyszer belerúg Putyinba.
[00:39:40]Szerintem nem célszerű, de ez nem az én problémám.
[00:39:44]Európa kirekesztették mindenhonnan.
[00:39:46]Európa próbál résztvevőként részt venni a békefolyamatban.
[00:39:49]Senkinek ukránoknak kell, az összes többi félnek nem.
[00:39:51]Mi a mostani helyzet?
[00:39:53]Oroszok napi pár 100á métert mennek előre, ukrán ellentámadások vannak.
[00:39:57]Óriási az orosz fölény minden szempontból.
[00:40:03]Az én megítélésem az, hogy jelenleg az Európában lévő európai, nyugat-európai katonai erők haditechnikába, haditengerészet, légierő, harckocsik három-5- hétszer erősebbek, mint az oroszok.
[00:40:15]Második pont.
[00:40:15]Az oroszok Ukrajnát nem tudják elfoglalni.
[00:40:17]Tehát ők a négy kiemelt területet szeretnék megszerezni.
[00:40:23]Harmadik pont.
[00:40:23]Én nem hiszem el, hogy oroszok be akarnak jönni Európába, tehát már olyan ellenséges közeg fogadná őket, hogy nem célszerű.
[00:40:33]Negyedik pont.
[00:40:33]Teljesen más mond az USA és más mond Európa.
[00:40:35]Nekem a német politika érdekes, ahol a németek már tegnap létrehoztak egy katonai egységet, hogy arra az esetre, ha háború lesz, nincs háború, nem kell ezt a háborút erőltetni, mert egy harmadik világháborút nem lehet túlélni.
[00:40:50]abb a percba valamelyfél meggyengül atomeszközöket vett be.
[00:40:57]Akkor talán az egész történet csak ürügy a saját belitikai és gazdasági problémák elfedésére, hogyha hároságot fölkészítsék és arra, hogy a hadiipart fejlesszék és arra, hogy kormányon maradjanak.
[00:41:09]Nekem rendkívül fura az európai politika.
[00:41:11]Nekem az is fura, hogy a német tábornokok nagy része azt mondja, hogy orosz csapást vár.
[00:41:15]Én elvégeztem a Német Vezérkari Akadémia, németül Fungs Akadémia egy kurzusát.
[00:41:19]Nem ezt tanultuk se ők, se én.
[00:41:24]Persze legyünk korrektek, ne legyünk naivak.
[00:41:25]Az oroszok bizonyos kis hibrid támadásokat, idézőjelben támadásokat indítanak, de ez ez mindig is így volt az elmúlt években.
[00:41:34]Egy, kettő, nyugat-Európa szállítja a fegyvert és mindent.
[00:41:37]Sóra halnak meg nyugat-európai katonák, ahol mindegyikre elmondják, hogy milyen balesetet szenvedett.
[00:41:43]Nyugat-Európa kiképzőktől hírszerzőkön keresztül rengeteg erőt küldött eddig Ukrajnába.
[00:41:47]Ezt az oroszok tökéletesen látják.
[00:41:51]Tanár úr, nagyon szépen köszönöm, hogy ismét itt volt a stúdióban.
[00:41:53]Önöknek pedig a figyelmet köszönöm meg.
[00:41:55]További tartalmakért iratkozzanak föl a csatornáinkra.
[00:41:58]A mihamarabb viszontlátásra, viszontallásra.
[00:42:02][zene]