A magyarok őstörténetei – 2. rész

[00:00:00]A Finnek ahogy Európába érkeznek, beköverednek az európaiakkal.

[00:00:02]A magyarok, ahogy Európába érkeznek, bekverednek a magyarok az európaiakkal.

[00:00:07]Tehát itt a nagyon-nagyon nagy távolság választák bennünket genetikailag is, meg nyelvészetilag is a fin rokonaink, nyelvrokonainktól.

[00:00:17][zene] Ez a sorsfordító a Magyar Történelem ismeretlen és félreismert ügyeivel.

[00:00:34]Sziasztok!

[00:00:34]Folytatjuk az előző alkalommal megkezdett genetikai, archaenetikai kutakodásunkat Török Tiborol a Szegedi Egyetem arche archeogenetikusával.

[00:00:47]És ott hagytuk abban az előző abban az előző alkalommal, hogy a bronzkorig letisztáztuk az ősi populációknak a elhelyezkedésé elhelyezkedését, mozgását meg a egymással való keveredését a határmezgyéken.

[00:00:58]És akkor innen belépünk a bronzkorba, még mindig a magyarok leendő.

[00:01:02]Igazából itt még csak a leendő előmagyarokat keresve.

[00:01:04]inkább azt mondanám, hogy Ázsia őstörténetét nagyjából a bronzkorig, Európa őstörténetét is, meg Ázsia őstörténetét is a bronzkorig áttekintettük.

[00:01:14]És ugye az előző adásban azt is tisztáztuk, hogy a magyaroknak az ős őstörténetében Ázsia fontos szerepet játszik.

[00:01:22]És most szeretnénk odáig eljutni, hogy ebből a nagyon régi őstörténetből hogy keletkezik az első hát mondjuk urál nyelvűnek nevezett csoport, vagy inkább több csoport.

[00:01:36]És megint csak a bronzkornál kell fölvennünk a fonalat.

[00:01:41]Tehát a történet még egyszer genetikailag úgy festett, hogy bronzkor az egész eurázsiai szeppev vidéket mongólia közepéig elfoglalja az európai embertani típus.

[00:01:54]Attól keletre találunk keleti típusba tartozókat.

[00:01:57]Egy összetevőt nem tárgyaltunk még az előző részbe, hogy mikor az andronovo kultúra bronzkorban belakta azt cseppét egészen India környékéig, akkor ott találkozott egy iráni genetikai típussal, amit a bakteria margiana archeological komplexnek nevez a régészet.

[00:02:13]Városlakó, magas kultúrájú népesség volt, de teljesen eltérő genetikai típusba tartozott.

[00:02:19]Ö mindez a másik kettő, tehát volt az európai típus, a mongolid volt ez a mongolidnak egyszerűsített keleti típus és az iráninak nevezhető déli típus.

[00:02:30]Hogy most ezek hogy néztek ki, ezt ne részletezzük.

[00:02:34]A lényeg az, hogy egy 2000 puskázó, tehát akkor ez egy más kultúrájú, más alig nem más nyelvű, máshogy kinéző populáció.

[00:02:43]Absolút hát nyilván, hogy több nyelvűek voltak ezek mindegyik.

[00:02:44]Hát bár a baktéria az egy viszonylag kis területre korlátozódott, ők lehet, hogy egy nyelvet beszéltek, nem tudjuk, hogy milyen nyelvet beszéltek.

[00:02:53]Egyébként nagyjából Mezopotámiával időben párhuzamos történet, ugye?

[00:02:57]Így van.

[00:02:57]A mezobotámiai magas kultúrával.

[00:02:58]Í van.

[00:02:58]Így van.

[00:02:58]Így van.

[00:02:58]Tehát a lényeg a lényeg, hogy egy 2020-on azért akartam puskázni, mert nem emlékszem pontosan a publikációnak igen.

[00:03:10]2021-es publikáció.

[00:03:10]Nyekkés Ruszkó nyekké Ruszkó neve jegyezt a publikációt német archeogenikusok írták le Ázsiánnak a genom történetét és ők pontosan ezt találják hogy ez a három genetikai típus tehát az európai az iráni és a kelet-ázsiai kezdett keveredni egymással a bronzkor végén és ez fogja adni a későbbi vaskori ázsiai népeknek az összetételét és a vaskorban amikor megnézik tehát ugrunk egyet tehát a bronzkorból a vaskorból a mi időszámításunk előtt mondjuk 800 körül kezdődött, hogyha leásnak [horkantás] és leleteket hoznak föl Ázsiából, különösen a szeppővezetből, mindenütt azt találják, és különösen a bennünket érdeklő szarmataszkíta népességből, akik nomádok voltak a vaskorba, mindegyiknél azt találják, hogy ennek a három összetévénőnek különböző arányú keverékét tartalmazzák, mégpedig a legkevesebbet ebből az iráni összetevőből, a legtöbbet általában az európai összetevőből, és mondjuk egy 20-25%-ot pedig ebből a kelet-ázsiai összetevőből.

[00:04:12]Tehát ez a három népesség csak úgy tudott keveredni, hogy egyébként valószínűleg az európaiaktól eltanulták az cyepei életmódot, mert tudjuk, hogy Mongóliában már a bronz korban egymás mellett élt ez a két különböző népesség, de ugyanazt az nomádi életmódot folytatta.

[00:04:27]Mongolia az nagyon alkalmas erre ma is, de az irániak is eltanulták ezt, és több hullámban már bronzkorban elindult egy egy ilyen hegyvidéki folyosó vezet az Kunlun Himalája vonal mentén, ahol oázis államok voltak mindig is, föl egészen Mongóliáig, és ez ezen az úton vonult az iráni összetevő is, és elkeveredett ez a három összetevő.

[00:04:53]Ezt az összetevő eloszlást ők rajzolták föl.

[00:04:56]És itt egy fontos csoportot kell megemlítenünk, a szarmatákat is, hiszen ők is a szkíta, mint ahogy az elején mondtad az előző résznek, a szkíta csoportba tartoznak.

[00:05:08]Most az európai szkíták nem ezek voltak.

[00:05:10]Tehát az, hogyha a kárpátmedencénekbe bejövő népeket akarjuk genetikailag vizsgálni, érdekes módon az európai szkíták nagyon csekés szerepet játszanak.

[00:05:19]A szm ak a feketenger part vidékét látták volt káí több tféle összetevőek voltak nagyon meghatározó volt bennük az északurópai összetevő és a dél-európai görög hát nem véletlen, a görög görögöknek voltak telepeik a feketetenger északi partján be is számoltak a széták akikről görögök beszámolnak azok az európai vagy királyi szkíták azok azok teljesen más euró különböző arányú európai összetevőknek a keverékei van bennük egy pici ázsiai mert azt leír írták a genetikusok, hogy a vaskorban is volt egy keletnyugat irányú genetikai áramlás, de az nem volt olyan jelentős, de kimutatható a európai szkítákban is.

[00:05:59]De most felejtsük el, tehát ők ugye ők egy kimondottan európ idépesség voltak ezek a fegeletengeri, akik most beszélünk, azok a keleti szkíták.

[00:06:06]Ezek közé besorolhatjuk a szarmatákat az urálvidéken.

[00:06:10]Ők ők hozzák létre ezt az úgy őknekik az első régészeti kultúrák, az úgynevezett Prokorovka kultúra, Urálvidék.

[00:06:18]ők Krisztus előtt mondjuk 600ba már létezik, de inkább 400-tól számolják.

[00:06:23]Az biztosan létezett már ugyanaz az időszak, amikor a szargat gorokovó kultúra ott megjelenik.

[00:06:30]Majdnem majdnem a szargat gorokovó egy egy icipicit fiatalabb, de majdnem egy idősek.

[00:06:34]Abszolút.

[00:06:34]A szargatnak az elődjei az itkul az akik még akkor ott vannak, de majd mind ide mindjárt visszatérünk.

[00:06:42]Tehát most maradjunk a vaskori ázsiai szkítáknál.

[00:06:45]szarmaták, ö tagar tagar, pazirik, illetve Mongólia területén különböző név alatt futnak ujuk, szagli kultúrkör.

[00:06:53]Ez mind ázsiai szkíta.

[00:06:56]És tegyük még ide hozzá azt is, hogy jól mondtad, hogy a szargat, amelyik egy icipicit fiatalabb, az is ide tartozik összetevőbe is.

[00:07:05]Tehát a szargat népességét is egyébként a genetikusok ebbe a cikkbe is, az ázsiai szkíták közé sorolják.

[00:07:13]Mindjárt rátérünk a szargatra, mert ez egy külön misét érdemel.

[00:07:16]Most egy most csak a nagy képet rajzoltuk föl Eurázsia vaskoráról, főleg Ázsia vaskoráról.

[00:07:21]A szarmaták nagyon fontos, hiszen tudjuk, beszéltünk róla, bejöttek a Kárpátmencébe, kimutattuk, hogy az urálvidéki szarmaták jönnek be a Kárpátmencébe, nem pedig nem pedig az a szkíta népessége, amelyik ott élt a Pontius Tyepén évezrő vagy évszázadokig.

[00:07:38]Ö a a urál vidéki szkíták bocsánat szarmaták jönnek be hozzánk az és ők azok akik a Kárpátmedencében elkeveredve a helyi népességgel fontos történelmi tényezők ez még a vas ez még a vaskorban vagy már késő a vaskorban alakulnak ki a szarmaták mikor elérik időszámításunk előtt 400 körül már ott vannak az urálvidéken a második századra most kicsit elidőzünk a szarmatáknál tehát ez a három keverék genetikai rétegük van mondjuk 70 70-75% európai, van bennük egy 20% ez a kelet-ázsiai meg egy icipici iráni.

[00:08:13]Na most ezek a urávidéki szarmaták, mikor föl fölfedezték őket az urávidéken meg Észak-Kazachsztánba, meglepő volt, hogy több 100 éven keresztül ezeknek a genetikai összetétel, ez a hármas összetétele nem változott.

[00:08:28]Az urálvidéki szarmaták, akik egy meglehetősen stabil, összetétőleg genetikai szempontból időszámításunk előtt ö 400 körül jönnek létre.

[00:08:40]400 körül jönnek létre, és időszámításunk előtt 200-ra már dél és nyugat felé terjeszkednek, és kiszorítják az ott korábban ott lakó szkítákat.

[00:08:52]Na most a régészek ezt nem vették észre.

[00:08:53]Beszéltek az írott források szarmatákról meg szkítákról, de gyakorlatilag ha a régész megnézi, a szkíták olyanok, mint a szarmaták mellékletek tekintet.

[00:09:01]Tehát a szkíták egyik ága ez volt a tehát ennyire ennyire hasonló kultúráú népesség volt, has ugyanaz a kultúrkör, de más népesség.

[00:09:09]és egy olyan birodalmat alkotnak, amelyik az egész pontikus cyepét magába foglalja, stabil királyságot, és ez azt teszi számukra lehetővé, hogy bevezetik a nehéz lovas harcmodot, tehát páncélos lovas harcmodort, amelyik egyébként utána pártusoknál például kata innen száfrakt innen származik, tehát egy lándzsás páncélos nehéz, úgy van.

[00:09:28]római ábrázolásokon szerepelnek, hiszen a Kárpátmedencébe is bejönnek Krisztus előtt 50 körül, és a rómaiakkal hát hol hatban állnak, hol szövetségben állnak, de a rómaiak ábrázolják a szarmatákatnak a szomszéd volt.

[00:09:41]Így van.

[00:09:41]Tehát most a szarmatáknál időztünk, aki nagyon fontos szerepet játszott a magyar őstörténetbe.

[00:09:46]Urálvidék, a magyarok őshazája, mint tudjuk.

[00:09:48]Tehát ne felejtsük el itt erre majd még visszatérünk, hogy vajon a szarmaták lehettek-e a magyarok ősei, vagy közük lehetett-e ahhoz.

[00:09:59]És akkor most térjünk a másik ágra, keleti szkítákra.

[00:10:01]Tagar, pazirik, illetve ujuk, szagli.

[00:10:04]Ők Mongólia vidéke, altály vidékeént találhatók ugyanezzel az összetétellel.

[00:10:13]Bocsánat, csak egy közvetés.

[00:10:13]Ha jól értem, akkor most már közelítünk abba az irányba, hogy az a fogalom, hogy szkíta, [sóhajtás][zihálás] ami hát a kárpáétől egészen mongóliáig egy egy has egy használható fogalom, egy nagyon egységes anyagi kultúra.

[00:10:25]Így van.

[00:10:28]És gyorsan tered a ló az összes újítás is végigsöpör.

[00:10:30]nagyon nem csak a ló miatt a összes újításmáguk a lovak is.

[00:10:34]Tehát hogyha a lovakat a korabeli lovakat vizsgáljuk nem találunk területi különbséget, mert a legjobb lovak pikpak elterjedtek egyik kultúrából a másikba adódtak.

[00:10:45]Tehát ez a népesség ezen a területen fedezte föl a lóháton utazást.

[00:10:46]És ezáltal a inkább azt mondanám, hogy a tömeges lovasíjászatot, vagy tömeges lovasíjászatot, tehát emiatt sokkal gyorsabban közlekedett, mint korábban bárki a történelemben, és megreformálta a hadviselést, és a a gyors közlekedés miatt egy egységes anyagi és életpontbeli kultúrat ki ez kommunikációnk nevezik, kultúrális kommunikációnak kicsit rosszónak tartom, de tény, hogy hely helytálló.

[00:11:07]És akkor az a fogalom, hogy szkíta az igazából a ettől a kárpá ferencétől a mongóliáig tartó zömmel erdős szeppes ávon, de annál szélesebb vidéken, mert mert a turáni alföl is beleértendő.

[00:11:18]Igen.

[00:11:20]Tehát ezen a területen a a jamnai eredetű Europid, a keleti eredetű mongolid és az iráni eredetű bakteria margián populáció összeolvadásának a különböző arányú pontosan népességei.

[00:11:31]Tehát egy egységes kultúra ugyanabból a három eredetből származó, de más-más arányban jelenlévő genetikai populáció.

[00:11:40]Íyen.

[00:11:40]Így van.

[00:11:40]És nyilván, hogy és különböző helyeken élnek ezen a hatalmas ebben a hatalmas térségben.

[00:11:44]Tehát akkor az, hogy az, hogy Szkíta az valamilyen ér embertanilag valamilyen mértékben egységes területet, népességet jelöl, de alapvetően azért más etnikai háttér és nyilván más-más nyelveket.

[00:11:54]Egész biztos, hogy így van.

[00:11:54]És itt szögezzük ennyire jól lehatároltan a szkítát a szkíta fogalommal még nem sikerült nekem se találkozni, mint ahogy most itt elmondtam a átam elmondjá kezzük le, hogy a szargat kultúrat tagjait, akik egy picit későbbiek, tehát mondjuk Krisztus előtt 400 inkább már, őket is besorolják, mert a genetikai összetételük nekik is ugyanez és az életmódjuk is egy idő után ugyanez.

[00:12:18]Tehát mikor a szargatot ellemzik a régészek, ezt találják, mit találnak a szargatkultúrába?

[00:12:23]Nehéz lovas páncélos vitézeket.

[00:12:26]vala egy egy és akkor most picit időzünk a szargatnál és utána a szargatnak a genetikai kialakulásánál nehézlovas páncélos vitézeket struktúrált társadalmat amelyik félig letelepült és azt találják a kereskedelmi termékek egészen a oázis államoktól kezdve Indiától kezdve gyakorlatilag kínáik tehát a rengeteg kínai árut és később ázsiai hun terméket Tehát ott fedezik föl az ázsiai hunbirodalomtól nyugatra a legelső hunösztetett, hun típusú összetet díjat a mai szargat területén.

[00:13:03]Tehát ez teljesen világosan tükrözi, hogy egy strukturált félignom társadalom nagyon erős létszámban és katonailag ellenőrzi az északi helyemutat és kereskedik Európától á főleg Ázsia irányba keletre is, délre is, nyugatra is.

[00:13:19]És 1000 évig ott van a területen.

[00:13:21]V nem 1000, hanem 8900.

[00:13:21]Hát inkább ny 6-800 évig.

[00:13:25]Igen.

[00:13:27]De úgy hittem, hogy a Krisztus után 600- van még az ő utódaikat fedezzük föl.

[00:13:30]Tehát a Krisztus előtt nagyjából 400-tól Krisztus után 600-ig, ameddig előbb elmondtuk, hogy ott van egy egy masszív pontunk.

[00:13:35]Az előző részben elmondtuk, az utódaik azokban kevertek, de bennük van ez a réteg, de hogy egy folyamatos jelenlét van ennek a kultúrának a részéről 1000 éven keresztül.

[00:13:43]Hát tehát egy nagyon hosszú időn keresztül létezik ez a kultúra.

[00:13:44]Na most honnan származtatható ez a kultúra?

[00:13:46]Erre télnék most még vissza, mert itt a genetika már egyre kevesebb szerepet tud játszani.

[00:13:53]Pontosabban nagyon finom módszertan szükséges ahhoz, hogy az egyik kevert népességet elküldítse a másik kevert népességtől, de ebbe most nem mennék bele.

[00:14:01]Azért több-kevesebb siker itt is van.

[00:14:02]Itt most szeretnék az urál csoportok származásáról egy nagyon rövid összefoglalót, és mégpedig négyféle cikkre hivatkoznék.

[00:14:13]Kettő ebből nyelvészeti cikk.

[00:14:13]egy 2022-es cikket, amik Finn nyelvészek vezetésével közöltek a Diakronika nevű nyelvészeti folyóiratban.

[00:14:24]Hosszasan és nagyon kiterjedt módon vizsgálták, hogy az urál nyelvek honnan származhatnak.

[00:14:29]Itt már figyelembe vették a genetikai adatokat, a földrajzi adatokat, a klimatikus adatokat, mindent.

[00:14:34]ők arra jutottak, hogy a urári nyelvek kelletről nyugatra terjedtek a korábbi elméletekkel szemben.

[00:14:40]Tehát nem európai őshaza, nem urálvidéki őshaza, hiszen uráli nyelvnek azért nevezték őket, hanem keleti elérdetűek.

[00:14:46]Nagyjából a mai Minuszinski medence környékére teszik nyelvészetileg az őshazáját, az uráli nyelveket hordozó népességeknek.

[00:14:56][horkantás] Van egy másik nyelvészeti cikk, az 2025-ös, de már korábban megjelent, hozzáférhető volt a évekkel ezelőtt a a első írott változata.

[00:15:05]Ez egy Veszakovski nevezetű szintén fnyelvész nevéhez köthető.

[00:15:10]Néhányuk néhányan közösen összefogva írtak az Oxford Handbook of Archologyba egy nyelvészleti cikket, akik az előző munkával teljesen egyetértve szintén keletről nyugatra eredeztetik az uráli nyelveknek az áramlását.

[00:15:28]Az őshazát egy icipicit délebbre helyezik inkább az altáividéknek az északi nyugati lejtőjére.

[00:15:35]Aztán két genetikai cikket kell itt még utána betennem.

[00:15:40]Az egyiket egy Gill nevezetű szerzőkínai szerzőtudommal jegyzi.

[00:15:48]2024-es Molecular Biology of Evolutionban jelent meg.

[00:15:49]Az a címe, hogy reconstructing the genetic relationship between ancient and present day Siberian populations.

[00:15:56]Tehát ők a szibériai populációk eredetét vizsgálták, és ők eljutnak addig, hogy azonosítanak, sőt először ássanak ki és vizsgálnak egy olyan leletet, aki aki hiányzott eddig, mégpedig korábban tudtuk, hogy az urányi nyelvű népeknek van egy közös genetikai rétege, kivéve magyarokat.

[00:16:14]A honfoglalókban ugyanez a réteg benne van, az összes uráni nyelvű nézben benne van.

[00:16:20]És ez a mai ganaszon szamoédeknek a genetikai összetevője, de nem volt olyan ősi minta, amelyik ezt hordozta.

[00:16:25]Ők voltak legelőször, akik azonosították, hogy ez a Jakuti, mai Jakutia területén található egy ilyen lelet, amelyik nagyon közel áll a mai ganaszarokhoz.

[00:16:35]Tehát de ez csak egy, de ez csak egy darab lelet.

[00:16:38]Ez abban az időben csak egy vagy két lelett vol.

[00:16:39]CK a minta az még mindig egyébként szűk, a mintavétel lehetőség mindig mindig szűk, de ezt kiegészítette az a nörcick, ami a mai magyar médiába is azért befutott egy-két beszélgetésre, tehát többen is tárgyalták zen vagy zengnek írják, nem tudom, hogy mi a kiejtése az első szerzőjének 2020 kínai akkor Zseng lesz szerintem.

[00:17:04]2025-ös.

[00:17:06]Ancient DNA reveals the prehistory of Eurolic and Yenisenian peoples.

[00:17:09]Tehát itt már a cikk cme egyértelműen azt mondja, hogy a genetik archeogenetikai eszközökkel azonosítottuk a jenyiszei nyelvűek és az uráli nyelvűek őshozáját.

[00:17:22]És akkor itt itt érdemes nekünk itt bocsánat itt most akkor megint úgy összeállnak a dolgok.

[00:17:26]A jyzei nyelveknek ugye a paleoszibéria népeket népek hordozzák a yenyszei nyelvet mára a jó részt kihaltak.

[00:17:33]Ezek a ketek és az evenek, ha jól emlékszem Oroszországban, szibériában, nem de a ketek már csak a ketélbe ülünk, azoknak több águk is volti mentén.

[00:17:40]De őket tartják az amerikai őstlakosság közvetlen rokonainak Ázsiában.

[00:17:46]Nyelvészeti rokonság köti őket.

[00:17:46]Inkább azt mondanám, bizonyos amerikai, nem genetikai.

[00:17:51]Hát a genetikai az kevésbé.

[00:17:51]a nyelvészeti rokonságot hozták it, mert itt van egy ilyen térképünk is, ami egy az egész viládnak a genetikai vándorlásait jelölli, és ugye itt van egy ilyen Q habló csoportos folt Ázsiában, ami a rájuk az jellemző, tehát a jenyiszei nyépek a Qhap és ez a Q, ami aztán ennek a különböző már módosult változatai Amerika nagy apai vonalakra tekintjünk, ebbe teljesen igazadva van, teljes mértékben igazadva.

[00:18:16]Tehát egész biztos, hogy a jyiszei népeknek az ősei is szerepet játszottak ebbe a amerikai és akkor jiszai népeknek, akik ma csak egy pár ezer vagy pár százet él, aki még a nyelvet meg aztán még kevesebben beszélik.

[00:18:27]Tehát őnekik valami genetikai közük van ahhoz a populációhoz, amelyikhez a Finnugor nyelv kialakulását köthetjük valószínűleg.

[00:18:37]Nagyon távoli közük van, mert ők egy teljesen más alapréteget hordoznak, mint a finnugor nyelvet beszélők.

[00:18:41]Ezek ezeknek a jenyiszei nyelvet beszélőknek az összetevője, egyik fő összetevője a Bajkál Vidéktől nyugatra elhelyezkedő góc központ.

[00:18:55]Ez egy mongolid jellegű populáció volt, vagy hát ez volt az a népesség, amelyik egy bonyolult őstörténettel mongolí összetevő, a ancient palir szibériai összetevő és is itt találkozunk az amerikai indiánokkal.

[00:19:07]Hordoz és jelentős bennük a ancient paleosibériai összetevő, ahogy mondtad.

[00:19:12]Úgyhogy abszolút igazad volt benne, hogy az Amerikai indiák közük volt.

[00:19:13]Tehát amikor én azt mondom, hogy nem teljesen, akkor azt jelenti, hogy ez nem pontos, mert igazából az ancient paler szibériainak van köze az indiánokhoz, de ők a ketekbe is a ketek ősek.

[00:19:22]Tehát közös ős megint csak közös ős megint csak.

[00:19:25]Így van.

[00:19:28]Na most tehát ez a másik összetevő viszont a Jakutia, amit az előző Gil kutatócsoport is megtalált.

[00:19:36]Ennek újabb mintáit találták meg szintén Jakutiába eb ennek a négy cikknek a szerzője.

[00:19:42]Ez a Zseng vagy Zeng nevezetű szerző, aki jegyzett cikket.

[00:19:48]És egyértel kimutatták azt, hogy igenis ez az összetevő, ami korábban a ganaszanokra volt korlátozva, mert csak azt ismertük, de azok mai népességek, amik az északi Jegenger partvidéke, ugye hát valahol a Tajmér félszigeten élnek ma már, de nyilván régebben az őseik sokkal nagyobb területen éltek, tehát úgy tűnik, hogy ez a Léna folyó völgye.

[00:20:08]Igen.

[00:20:08]Ő ez az genetikai összetevő, amit kerestünk, hogy a mai uráli népekben egy nagyon közös összetevő, nyilván ahogy megyünk nyugatra, az uráli nyelveket beszélt csoportoknál egyre kisebb.

[00:20:17]Na most ez az hablo csoport egyébként a vagy most megint csak il nagyon nagyon mikor genik összetevőről beszélünk, el kell választani három különböző típust.

[00:20:30]Az egyik az apai vonalak, amelyek csak apai ágon öröklődő Y kromoszómának a úgynevezett csoportjai.

[00:20:37]Az is egy jó marker, de nem elegendő.

[00:20:37]A másik az anyai vonalak, azt ne is említsük, az még rosszabb marker.

[00:20:42]A harmadik a genom, amelyik a genom amelyik a teljes genetikai anyagot jelenti.

[00:20:48]Ez a genomba van jelen, ez a ganaszon összetevőve, amiről én én beszéltem.

[00:20:52]De jó volt a hozzálátás, mert ebbe a jakoti LMB-baan nem csak a genom, hanem az Y kromoszóma is pontosan ugyanaz, ami majd jellemző lesz az uráli népekre.

[00:21:03]Ez az entat haplocsoportnak egy alcsoportjába tal tartozó csoport.

[00:21:05]Jó.

[00:21:08]És itt most álljunk meg egy pillanatra.

[00:21:10]Hogy kerül ez a keleti összetevő az urál népekre?

[00:21:15]És ez az, amibe az összes cikk, akár nyelvészeti, akár genetikai, egy követ fúj.

[00:21:20]Ez pedig nem más, mint a korabronzkori eddig rejtélyesen ismeretlen szeima turbino régészeti horizont.

[00:21:27]Kora bronzkorról beszélünk.

[00:21:30]Ez hol van?

[00:21:30]Ez a régészeti horizont körülbelül az altái vidéken van a legkeletibb lelőhelye.

[00:21:34]Erről azt kell tudni, hogy eddig korábban csak a bronzleleteket találták jobbára, de ezek a legjobb minőségű bronzok, a legjobban kimunkált bronzok voltak.

[00:21:43]Ha jól tudom, vias vesztéses technikával öntötték őket, de nem a szakterületen.

[00:21:47]Viszont az összetételükben tartalmaztak a rész mellett és az own bronz az a legjobb minőségű.

[00:21:55]Hát mi úgy tjük, hogy a bronz own meg rész.

[00:21:58]De nem így volt, mert régebben arzinnal korábban arzinnal öntözték, ötvözték és minden egyéb más összetevőkkel.

[00:22:04]És ez az own bronz jellemző, a legjobb minőségű bronz, a legjobban kimunkált szerszámok a szeima turbinó lelőhelyekre.

[00:22:12]Kevés ember van mellettük.

[00:22:15]Ezek általában a bronztárgyak.

[00:22:16]Egész Európáig nyúlnak ezek a lelőhelyek.

[00:22:18]Tehát át az Urálon majdnem be a Baltikumig, sőt még majdnem a kárpátok előteréig.

[00:22:23]ennek ennek a bronzanyarnak a lelőhelyei abszolút.

[00:22:26]És ezt nevezték egy szejma turbino régészeti horizontnak.

[00:22:29]Jó, embert nem tudtak mellétenni, csak régészeti leleteket.

[00:22:34]viszont a kirajzolt egy sávot pont azt, ahol az urál népek terjedhettek, de korábban ezt nem hozták összefüggésbe ezzel, de az az a legelső nyelvész csapat Grüntál az első szerző egy fynyelvész az kimut az egy nagyon komoly elméletet rakott össze ezzel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy tudjuk, hogy a emlékszünk rá talán, hogy az ur a az urál vidék az nagyon jó rézlelőhely, és ezek a indo-európai népek, tehát indo-európai közé sorolják a szkítákat, ugye, de akkor még nincsenek szkíták, hanem az Andronovo meg a szintaste, az a bronzkor.

[00:23:12]Ezeknek az utódnépe lakják már be a szeppét, európidok.

[00:23:19]Ezek gyenge bronzzal dolgoztak.

[00:23:19]Az altály viszont tele van onbányákkal, onnan, ahonnan ez származik, ez a lelő altály ón urán rész.

[00:23:26]Abszolút.

[00:23:26]És a és ez csak a kettők köz meg a szargatokovó kultúra alakulunk majd ki a vaskorra, de még mindig nem tartunk a vaskornál.

[00:23:35]Bronzkornál tartunk.

[00:23:35]Történik egy gigantikus klímaváltozás 4,2 1000 évvel ezelőtt, tehát 4200 évvel ezelőtt.

[00:23:45]Ezt is bevették a történetbe.

[00:23:45]Az történik, hogy kiszárod a szeppe és a nomár népek fölszorulnak, és ilyen félig letelepedett életmódot folytatnak az erdőztepövezet közelében.

[00:23:53]Tehát betömörülnek oda, részbe letelepülnek, részbeféművességre térnek át satöbbi, és akkor hozzák nekik keletről az ont.

[00:24:05]És kiderül, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv úgy néz ki, mármint a nyelvészeti hipotézis szerint, amit majd egyébként a genetikai is majd mindjárt mondom részben meg fog erősíteni, hogy ezek a protouráli népek a vagy legyen a minuszinszki medence a kiindulópondjuk legyen az altály az egymáshoz közel van származhatnak messziről egészen a léna völgyből is korábbról nem tudjuk hogy de biztos, hogy a kiindulási pontja kultúrának az az altái minuszinski Ferenc vidéke.

[00:24:33]Ők a folyóvölgyek mentén a későbbi sejem északi sejemót mentén, tehát ott a folyóvölgyek mentén gyönyörűen szállítják a fémeket, kereskednek és féművességgel foglalkoznak, kereskedelemmel foglalkoznak és telepeket hoznak létre a folyóvölgyeknek az összefolyásaiba, és gyakorlatilag kvázi egy összekötő nyelvként tételezik itt az uráli nyelveket.

[00:25:02]akik nagyon-nagyon gyorsan szétváltak egymástól a kelet-nyugati terjeszkedésbe.

[00:25:07]A kereskedő telepek az egyes későbbi uráli nyelvcsaládoknak a gostpéként vannak tételezve.

[00:25:15]Azt jelenti, hogy az urál nyelvek egyébként ez tökéletesen illik a nyelvészeti hipotézisra is, mert nem egy olyan hagyományos család van nyelvészet, nagyon nagyok a távolságok egy csillagszerű szétágazás, tehát nagyon nehéz a fát fölépíteni, hirtelen válnak el egymástól.

[00:25:29]A másik pedig, tehát mindenki más felé ment most így átvittel átvitt értelembe.

[00:25:32]Mindenki az azon a sávén ment, de aztán ott letelepedett és aztán a kereskedelem így ment láncszerűen.

[00:25:39]És ami a legfontosabb, hogy minden uráli nyelvben más-más iráni jövevényszó van, akit viszont a déli nomádoktól származtatnak.

[00:25:45]Na most ez adta a hipotézisnek a gerincét, meg az összes hát, hogy mondjam, támpontját, vagy hát és ez egy nagyon-nagyon jó hipotézisnak tűnik.

[00:26:00]Na most ezt a genetika részbe alátámasztotta, mert ebbe a 2025-ös négyzőcikbe mit találnak?

[00:26:06]Megnézik, hogy van-e ilyen szbaturbinó lelőhelyvel egykorú embertani lelet ez ebben a sávban és találnak fáradtságos munkával tizenvalahányat.

[00:26:15]Szóval még mindig elég kicsi minta.

[00:26:16]Még mindig elég kicsi minta, de négy lelőhelyről jön jön ez a közel 20 lelet az altálytól, az urálig.

[00:26:23]Ráadásul ezek szét vannak szólva.

[00:26:27]És azt találják, hogy van egy tatárka nevű hely az altó egy picit nyugatra.

[00:26:31]Ebbe a tatárkába tiszta formában a szeima turbino korszakba ez a Jakutia LMB-ja, tehát ez a ganasszans szerű genetikai profi 100%-os keveredésmentes.

[00:26:42]És a finugorokra jellemző N haplócsoportba tartozik az Y apai kromoszómájuk is.

[00:26:49]Hurrá!

[00:26:49]Hurrá!

[00:26:49]Menjünk nyugatra, nézzük meg, kik a többiek.

[00:26:51]Hát már egy kicsit vejesebb a kép.

[00:26:54]Azt találják, hogy megjelenik ez a genetikai összetevő nyugatabbra is a szejbaturbinó korszakban, tehát bronzkor, korai bronzkor, viszont nem kizárólagos, de megjelenik és megjelenik az Yh kromoszóma is.

[00:27:08]Tehát olyan, mintogyha hígulna vagy nyugatra megyünk és egy vegyes kultúrájú különböző származású népesség lakna ott, de megjelenik bennük ez az uráli összet, ez a jakuti összetevő és az Y kromoszóma, ami ami nagyon fontos, a korai bronzkort megelően nem található meg az altó nyugatra.

[00:27:27]Tehát ez is egy nagyon fontos tény.

[00:27:30]Nagyon sok mintánk van korábbról.

[00:27:32]Egyikben sincsen ez az összetevő.

[00:27:34]És máshol keletre.

[00:27:36]Keletre ott van meg a keletre ott van.

[00:27:37]Kető rót van.

[00:27:39]Tehát akkor ez egy feltetően egy Na most ez egybevág baleoszibíriai mongolid beütésű népesség lehetett.

[00:27:44]Absolút, abszolút abszolút mindenképpen.

[00:27:47]Viszont ott nagyon gyorsan keverne kulturálisan és ami a történetnek a lényege, hogy hogy terjedhet el a nyelv egy ilyen kis kereskedő réteggel.

[00:27:54][horkantás] 1900 évvel ezelőtt visszaváltozik a klíma.

[00:27:56]Az cseppe megint bezöldül és a nomádok levonulnak.

[00:27:58]És addig ott gyökeret vert finugor nyelvű.

[00:28:05]maradjunk ennyib finugor, mert uráli nyelvűek, de ugye a szamoédek azok, akik az uráli nyelvük kilógnak, a többi finugor ágba tartozik.

[00:28:11]A a ők pedig ott virágoznak, ott maradnak, és még az maradék, tehát még ott maradó, a nyelvészeti hipotézis szerint még a ott maradó iráni nyelvű vagy balti nyelvű, vagy szláv protoszláv nyelvű népeket is asszimilelják kulturálisan és nyelvészetileg.

[00:28:30]És kial ez már az európai oldalon?

[00:28:33]Nem Ázsiától Európáig.

[00:28:35]Itt az a legszebb slávok szlávnyelvűek lehettek Ázsiában akkoriban.

[00:28:40]Ázsiában nyilván nem a szlávnyelvűket, az európai oldalon azt nyáv szláb és baltikumi protobalti protoszláv népeket az európai oldalon természetesen az ázsiai oldalon akik ott voltak.

[00:28:50]Ez azt jelenti, hogy a korai bronzkortól kezdve vizionálnak egy sávot az erdőztep övezetbe, amelyik már protofin protofinugor nyelvű, ami azt jelenti, hogy ha bronzkorból megyünk előrefele, vaskor először késő bronzkor, aztán vaskor, akkor ez a sáv finnugor nyelvűnek tételezhető, és nem egységes finnugor nyelvűnek, mert mint mondtam a már a bronzkorban, el is váltak egymástól az alágak és az altáytól, bocsánat, az uráltól keletre ugorág meg szamoédág Az urál vidékén egy csomóvin satöbbi és a urá ez a fin permíják most a fin finmi ágba tartozók abszolút így van és ahogy megyünk Európa irányába a számi és a fin ág és és akkor ez az oka annak hogy a finnekkel tehát van egy a finnekkel is van nyelvrokonság ugye a most a mai állapotot nézve a hanytibansikkal is de a hanytibansikkal is egy annyira távol hogy a mondjuk a számneveink egy picit hasonlít Tehát ott is azért akár több ezer évnyi nyelvi távolság, ha most íg nyelvű fogalmakkal operálunk, de a finnekkel ez még sokkal több.

[00:29:56]Tehát a fin hiába nyelvrokon, de mondjuk van köztünk 3000 év több éves a hantimansiktól, mert ugye a finnektől van több év, finnöktől többer év választ el bennünket.

[00:30:06]Abszolút.

[00:30:06]És az összetevő is másképp alakult, mert ugye fú, majd hogyha a magyarok, ha azt mondjuk, hogy az urátó keletre a magyarok őseit már ott találjuk, az nem is a magyarok, akkor még az ugorok őseit, tehát az ugornyelvű néptömegek őseit ott találjuk bronzkor az urátó keletre, finnek a finpermi ágnak pedig az urátó nyugatra.

[00:30:25]Akkor nagyon-nagyon nagy távolság választ bennünket.

[00:30:26]Ráadásul a Finnnek, ahogy Európába érkeznek, beköverednek az európaiakkal.

[00:30:30]A magyarok, ahogy Európába érkeznek, bekverednek a magyarok az európaiakkal.

[00:30:34]Tehát itt nagyon-nagyon nagy távolság választák bennünket genetikailag is, meg nyelvészetilag is a fin rokonaink, nyelvrokonainktól, ha úgy tetszik.

[00:30:47]Most már bele kell kérdeznem, mert az időnk azért erősen fogytán van.

[00:30:49]Húha!

[00:30:49]A szargatig nem jutottunk el, pedig Igen, igen, igen.

[00:30:52]Tehát ez pedig akkor most ugorjunk egy hát ez helyag ugyanarról beszélünk, csak még a még a bronzkorban ez a ez a urális altály köztive, ez később a szargat borok kultúra.

[00:30:59]Pontosan.

[00:30:59]A később bronzkorba it meg még a tagar részben talán abszolút.

[00:31:03]A később bronzkorba itt az Uránnak a szibériai oldalán ilyen kultúrákat találunk, hogy az urálvilág Mezovskja később itkul.

[00:31:12]Amelyik Mezovskája leszármazun.

[00:31:15]Az itkul az még fontos lesz.

[00:31:16]Az itkul még fontos lesz, mert azok azok híres bronzművesek még a vaskorba is.

[00:31:18]És akkor utána a vaskorba ugye időszámítás mondjuk 400-tól 300-tól ez a szargat gorokovó együttes jelenik meg.

[00:31:26]Na most látszik, hogy őknekik a származásuk teljesen más azért, mint a mint mit tudom én, a szkítáké.

[00:31:36]Most a szkíták alatt kitértünk, akik hát eddig tárgyaltunk szkítákat, tehát a az ázsiai szkítákat, de mégis a genikai összetevőjük mégis megegyezik az ázsiai szkétákkal, hogy magyarázható.

[00:31:48]Akkor mi a külön miből látunk különbséget?

[00:31:50]A inkább az összefüggést mutatnám.

[00:31:52]Kezdbe ez az Jakutia LMB, ez egy tiszta szibériai összetevő.

[00:31:55]Ez a ez a keleti összetevő tisztán, szinte tisztán, és mégis a szkétákban meg a szargatban már egy keveréknépességet látunk.

[00:32:03]Ennek nagyon egyszerű magyarázata van, mert a nyugati vonulás során egy keveredés is történt.

[00:32:09]Tehát ahogy a uráli nyelvek terjedtek, ott el is keveredtek a népekkel.

[00:32:14]Bocsánat, csak hogy csak tudjam követni azt állat.

[00:32:15]Tehát feltehetőleg ez nyilván még mindig csak elmélet, mert a dolog még dolog még képrékeny.

[00:32:19]Hát ez az elmélet szerint a korai finnugor vagy prefinugor nyelvet hordozó népesség, az egy döntően mongolid, külsejű, paleoszibériai és kelet-ázsiai genetikát hordozó populáció volt, és ahogy ez elkezd nyugatra a erdő cyepőzet mentén főleg terjeszkedni, akkor ott találkozik ezzel az Andronovo eredetű Európa felől jövő európai népességgel is.

[00:32:44]már a bronzkópban is keverednek és nyilván minél nyugodabbra megyünk, annál több benne az andronó és annál kevesebb benne a mongolid vonás.

[00:32:51]Ugyanakkor a nyelvet meg pláne feltevés, de hordozhatták a nyelvet.

[00:32:57]Úgy van.

[00:32:57]Sőt asszimilálták a korábbi más nyelvűeket.

[00:32:59]Tehát az andronovókat asszimilálhatták a a prefinnugor vagy ős ősá nyelvű abba a sávba.

[00:33:04]Így van.

[00:33:04]Pontosan így van.

[00:33:04]Tehát például ha mezoskajat nézem, vagy az itkult, az már egy teljesen olyan összetevő, mint a szkíták, vagy a szargatis embertanilag meg genetikai összetételbe.

[00:33:14]És ennek megvan a régészeti magyarázata, és egy Koriakova nevű régész, aki az egész szibériai régészeti horizontról egy nagy összefoglaló munkát írt.

[00:33:22]Azt írja a Szargatról, a Gorokovóról is, hogy ezeknek az elődei asszimilálódtak a szarmatákkal, illetve a szakákkal.

[00:33:36]Tehát a a szkítákkal, tehát ez egy késő szkíta, azt mondanám, hogy nem az eredeti szkítacsoportba tartozó népesség, hanem szkíták által asszimilált népesség.

[00:33:43]És ki és átvették a szkíta társadalomszervezést, életmódot, gondolkodásmódot.

[00:33:48]És nagyjából én azt mondom, hogy és a nyelvüket már megtartották.

[00:33:52]A nyelvüket meg megtartották.

[00:33:52]Abszolút.

[00:33:54]Ez a ez a mostani uralkodó hipotézés, ami szerintem nem jár rossz nyomon.

[00:33:56]Na most ez azt jelenti, hogy mire a szargathoz érünk, ők már genetikai összetételükben is szkíták, kultúrájukban is szkíták, egy kis mongolid beütéssel, de az benne van az a többi szkítában is.

[00:34:09]Igen, igen, igen.

[00:34:10]Ne felejtsük el.

[00:34:11]És és így térjünk vissza szarmatákra, mert a én még az itkuloknál egy picit itkuloknál egy pár percet szeretnék elidőzni.

[00:34:17]Tehát az itkulok itkul kultúra azovaskori az a szargat gorokovó elődje a területen.

[00:34:23]Az Krisztust előtt 10-től 6.

[00:34:24]századig igen írják.

[00:34:26]És ez nem tudom nem tudom ezt hol találtam meg az információt, de ott olyat olvastam, hogy a ez itkul és gamajun kultúra és az itkulokat kötik a vagy a gamajunt kötik az obiugorokhoz vagy az ő elődeikhez.

[00:34:38]És az ITKban az az érdekes, hogy az ITK kultúrának a helye, tehát Krisztus előtt 10-től 6.

[00:34:43]századig az pontosan az a vidék, amiről Hérodotosz ír a Krisztus előtt ne 5.

[00:34:49]században az iszédónokat említi, ugyanezen a helyen írja le őket, akikre azt írja, hogy a szkíták legészaki bága.

[00:34:57]Tehát, tehát a Hérodotos leírása alapján ő az ITC kultúra területét írja le úgy, ahol az iszídonok élnek, mint a szkíták legészaki ága.

[00:35:05]És ehhez kapcsolódó érdekesség, ezt pedig egy angol nyelvű tanulmányban találtam meg, hogy a az itkul kultúrát kibocsátó, attól keletre élt népességet keleti szkítákként említik az angol nyelvű szakirodalom.

[00:35:20]Ja, hát abb a korabeli ráírásban ezt egész jól megfogták.

[00:35:21]Az itkúról azt kell tudni, hogy egy valójában egy mezovskaja leszármazott, tehát egy valamikori Andronovo elődökkel rendelkező, de a szarmaták közében a szarmaták rájuk hathatnak kulturálisan, és gyakorlatilag a szarmaták egyesülve, az itkullakát kulturális hatása és genetikailag is egyesülve hozzák létre a egyébként a gorokovót meg a szargatót is, mert a a szargat és a gorokovó ugyan elvileg a szarmatáktól különbözik.

[00:35:51]Most vizsgáljuk őket, látjuk, hogy a szarmatákkal ők ténylegesen összeóvadnak [horkantás] a keletre vonuló szarmatákkal, de ez már most egys akkor megint csak most már most már kössük össze a szálakat az utolsó 10 percünkre rá elkanyarodva.

[00:36:04]Tehát ez a keletről jövő vélhetően ősfinnugor nyelvet hordozó de emberthanilag eredendően mongolid típusú népesség.

[00:36:15]Keveredik nyugatra vándorolván.

[00:36:18]Az egész cyepit addigra belakott.

[00:36:21]Ugye mondtuk, hogy három összetevőből Európid, mongolid és iráni embertípus europidok összekeverett andronovói, tehát ők hozzáeti összetevőt keverednek és keverednek és ebbe jön létre a szargat gorokovó kultúra is végső soron így van nyelvileg és kultúrát viszont átveszik tehát kulturál kulturálisan szkíta embertanilag már szintén zömmel szkíta nyelvileg jó eséllyel finnugot és eközben pedig az urálnak a nyugati oldalán élnek a szarmaták akik ugyanennek az nem a nyugat déliát a szarmaták k nyugnyugat inkább dugadnyugatnyugat a szarmaták, akik embertanilag ugyanebből a a nevező szíta három komponensű szkíta népességből állnak össze, hogy milyen nyelvűek, azt nem tudjuk.

[00:37:00]Egyes feltelések szerint irá nyelvűek voltak, ami amit mondjuk az kevésbé valózisít, hogy a iráni összetevő a legkisebb ebben a szkíta embertípusban.

[00:37:10]Nekem úgy tűnik ezt a kultúrkört tanulmányozva, hogy egymás tőszomszédai voltak.

[00:37:14]A régészek azt mondják, hogy hogy egymás egymás fele vándoroltak és kulturális hatást gyakoroltak egymásra.

[00:37:20]Főleg a szarmaták az itkúra meg a gorokovóra, meg a szargatra.

[00:37:22]Ezt mi is látjuk genetikailag is.

[00:37:25]Én szerintem ezek egymás hogy mondjam, egymás tőszomszédségában egy egymással nagyon intenzív kapcsolatban élő népcsoportok lehettek.

[00:37:37]Úgyhogy én ezennel hipotetikusan kétségbe vonom a szarmaták egyöntető iráni nyelvét.

[00:37:42]Én úgy gondolom, hogy itt több nyelv játszott a szarmatáknál, és akár már játszhatott az ugornyelvűség is a szarmatáknál.

[00:37:53]Annál is inkább, mert mi mert kimutattuk, hogy a honfoglaló magyarokba korábban még csak a honfoglaló magyarokat vizsgáltuk, azoknak a ezt a rétegét, amelyik innen származik, valószínűleg szargat leszármazott.

[00:38:05]egy komoly szarmatakeveredés volt.

[00:38:07]Most pedig a most pedig a ténylegesen helyiben lakó Gorokovóba és a szargatba látjuk a szarmatakeeveredést még korábbról.

[00:38:16]Igen.

[00:38:16]És itt amit még az előző részben mondtam, hogy a volt egy Prokorovó Pokrovka ILEK felső KM lelőhely horizont.

[00:38:22]Ezek szarmaták ez de itt ez Krisztus előtt harmadiktól az első századig és itt ebben egy itkul kultúra vagy itkul gorokovó népességnek a nyugatra költözését, az urál nyugati fejre költözését detektálták.

[00:38:32]Abszolút.

[00:38:34]Ezt mondtam, hogy ezek tőszomszdságban értek.

[00:38:36]De pont az időszak, amikor a szarmaták igazából megjelennek, és ők aztán nyugodt felé terjeszkednek.

[00:38:40]Tehát ez a röhely, hogy a szarmata ugorkeveredés, nevezzük most így leegyszerűsítve.

[00:38:46]Leegyszerűsítve, ez már a szarmat korszak legelején történik.

[00:38:50]Krisztus Krisztus előtt 300-ban mondjuk.

[00:38:53]Tehát nem tudunk éres vonalakat húzni a a korai a korai ugorok és szarmaták közé, illetve nem tudunk azt m a szarmaták egyből megidulnak nyugatra, és egészen a római pandóniáig elérkeznek, elnyomulnak.

[00:39:03]alakítanak igazából nem lehet éresát húzni a szarmatkábbi ottani eredetű népesség közéskoriban gondolom nyilván a szarmaták fölrétegezték a területet így van így van és bejöttek kárpátmedencébe és szerintem simán hoak ugornyelvű csoportokat már a szarmaták de azért még zárjuk már le az utolsó hullámmal hiszen az ázsiai hunok most már tudjuk hogy az európai hunokkal azonos gyökerűek tehát az európai hunokat már genetikailag sikerült összekötni az ázsiai hunokkal.

[00:39:33]Nem egyenlőek, mert az ázsiai hunok nyugatra vonulásakor elsősorban szarmatákat integráltak, szerintem ugorokat is, meg egyéb germány népeket majd a Kelet-Európában, gótokat, gepidákat és viszont a magjuk az ázsiai hun.

[00:39:52]És az ázsiai hun nyugatreállamlása régész szerint, Koriakova szerint az első században elkezdődik.

[00:39:56]Tehát ázsiai humbirodalom Krisztus előtt 300-tól Krisztus után 150-ig nagyjából.

[00:40:02]És az ázsiai húbirodalom nyugatra vándorlása megjelenik az szargat területeken.

[00:40:07]Először kulturális kapcsolat formájában, aztán embertanilag is.

[00:40:11]Majd a második századtól elhunosodik a szargat terület, és a szargat vagy eltűnik, vagy nyugatra húzódik.

[00:40:17]Tehát az utolsó hullám erről ez Krisztus után második századtól.

[00:40:22]Így van.

[00:40:22]Így van.

[00:40:22]Tehát ez régészeti adat.

[00:40:24]Egyelőre régészeti adat.

[00:40:24]genetikai adattal ez még nincs alátámasztva, de majd meglátjuk, mit hoz a a a csontok vizsgálat.

[00:40:34]De akkor mi ez a karajakupovó térs nem bocsánat, hanem a Filipovka szényeglazovó újelgi, ami az urál keleti oldalán és és anyagi kultúra értelmében.

[00:40:44]Azt mondtam én, hogy az URG szerintem nagyon könnyen lehet, hogy már az urál nyugati oldalától visszavándorlóke, de ezzel vitatkozni fognak néhányan.

[00:40:50]De nem nyilván itt most ilyen ingányos talajon hipotéziseket járunk végig.

[00:40:54]Meg hát nem is biztos, hogy nem maradtak ott is.

[00:40:58]Tehát igen, tehát maradhattak is.

[00:40:59]Vagy pedig a lehet, hogy a hunok átnyomták ezeket a korai ugorokat a Urál Európai oldalára.

[00:41:06]Majd később aztán vissza is mehettek ezek a a hunok odébát.

[00:41:09]Absolut hiszen ezeket integrálják a hunok.

[00:41:11]Tehát igazából amikor 300-ban megjelenek a bolgárnál, akkor már az ugrott területeket birtokolják.

[00:41:15]Hol megy a hun áramlás?

[00:41:17]Ismét fölhínám a figyelmet.

[00:41:20]Erdőszeppe nyilván.

[00:41:20]Az erdőszeppe helyem útjára.

[00:41:22]A kemény fiúk mindig ott mennek.

[00:41:22]Amikor én ezt a cikket megírtam, hébként ez az ábra általamért cikkből van.

[00:41:25]És azt mondtam abban a végén azt tárgyalom, hogy az ázsiai hunok utolsó hulláma szargatra rávonul.

[00:41:31]Kaptam egy levelet egy kínai fickótól, hogy tudod-e, hogy hol találták utoljára az utolsó jelentést, hol írták a kínaiak a a xiunukról, tehát az ázsiai hunokról, miután kiűzték őket Mongóliából a Iyiszej fölső folyása mentén azt mondja, szerinted melyik irányba vándorolhattak?

[00:41:49]Nyilván végig a Jenyisz mentén föl az erdőzteppébe és végig az ugorterületeken.

[00:41:52]Abszolút egyetértett velem a kínai források alapján.

[00:41:54]Hogy ez aztán genetikailag mi hogy fog kinézni, azt még nem tudjuk, mert ez még ugye sokan vitatják.

[00:42:02]Tehát ezt az egész hun teóriát mindenki vitatja rajtunk kívül.

[00:42:07]Hát én vagyok a legfőbb képviselő, úgy tetszik, de a hunkapcsolat az azért biztos, hogy megvan így vagy úgy.

[00:42:13]És akkor ez magyarázhatja a magyar nyelvnek a türkrétegét is.

[00:42:15]A én szerintem ez magyarázza a magyar nyelv legkorábbi türk rétegeit.

[00:42:19]Pontosabban.

[00:42:20]És egyébként aztán ezektől a hunok, hát ezt már megint csak feltevések, én is összeolvastam sok helyen, sok mindent életem során, ezektől a hunoktól eredezteik elég sokan a a későbbi még a türk bolgárokat, tehát a Volgai bolgárokat is azok elődeid.

[00:42:31]Ugye ez a Duló dinasztia, ami ott volt egyátó és a duló dinztiát Attillától származtatják és a Volgai bolgárokról azt tudjuk, hogy nyelvileg mások, mint a mások voltak, mint a a urálvidéki magyarok.

[00:42:42]Viszont a anyagi kultúrájukban óriási a hasonlóság.

[00:42:44]Igen.

[00:42:44]Ennek lehet szintén oka közös kapsolatze ami nekünk a hun az csak egy kulturális kapcsolat a bolgáron meg nyelvi és kulturális akkor ezek szerint tehát egy türk néppel állunk szembe, ami nem ami nem volt ott a kialakulásunk legelején a anyamékbe ha úgy tetszik de később egy olyan olyan mértékben összekapcsolódott a történelmünk velük hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni és azt se felejtsük el hogy akár van hunréteg a honfoglalóknak ebbe az ősi rétegébe akár nincs a régészek szerint a a hunok vonulási útvonala pontosan átvezetett Az porotó ugorterületek, valami őseink éltek abszolút.

[00:43:17]És aztán el is tűnik a szargat és a gorokó hunokkal és megjelennek az európai hunok a volgárnál.

[00:43:25]Abban már a benne vannak a szerintem az ugornyelvű népeknek jelentős tömegei is, meg a szarmaták is.

[00:43:31]És a szarmaták is.

[00:43:32]És akkor a és akkor itt összefolyik a történet, hogy akkor ki a magyar, hol jelenik meg a magyar, melyik a magyar, mert ráadásul a honfoglaló magyaroknak több réteg az összetevő.

[00:43:39]Tehát ettől elvonatkoztatva ettől a szargat jellegű őscsoporttól van bennük más is.

[00:43:45]Szarmata is, meg hun is például.

[00:43:47]Azt nem tudom, hogy mennyire sik.

[00:43:47]A a hunrateeket kimutattuk belőlük, de hogy azok már hunok voltak-e, vagy türköknek hitték magukat, azt nem tudjuk.

[00:43:54]Valószínűleg akkor már türknek gondolták.

[00:43:56]És akkor ez még mindig csak a későb magyar, a középkori magyar népességnek egy kisebb aránya, akik a honfoglalókkal jött be egy ilyen előtörténet után, amit most így átbeszéltünk elég hosszan, és itt találtak egy alapnépességet, ami meg a a későbbi országnak a nagy részét alkotta lélekszámba.

[00:44:08]hogy az avarkorból örököltek meg avarok és még korábbi népek például szarmaták az a szarmatáktól örököltek meg a zavarok a zavaroktól hunok aztán a hunoktól a zavarok a zavaroktól pedig azonfoglaló magyarok akik mind keletről jöttek és már mint láttuk most elmesélés alapján elég intenzív peredés volt keleten is tehát nyilvánvaló hogy amikor ide külön már az utolsó hullám mondjuk honfoglaló magyarként beérkezett kulturálisan nem volt idegen.

[00:44:32]Tehát ez teljesen biztos.

[00:44:34]Most akármi volt már a genetikai rétege, az itt lévők, meg tudjuk, hogy ők voltak többségben.

[00:44:39]Ezeket a rétegeket egymásra rakták a korszakok, genetikai rétegeket.

[00:44:41]A kulturális réteg viszont nagyon hasonló volt már 1000 éven keresztül, úgyhogy nincs mit csodálkozni azban, hogy mi kulturálisan különbözünk.

[00:44:50]Egy picit genetikailag is egyébként ezt ezt még hadd tegyem hozzá, mert vizsgáljuk a mai magyarokat is.

[00:44:56]És nem igaz 100%-ban, hogy mi teljesen azonosak vagyunk a környező európai népekkel.

[00:45:00]Van bennünk egy markáns keleti elem, ami megkülönböztet bennünket.

[00:45:03]Nagyon pici, nagyon pici, de markáns 4-5% keleti elem, ami a magyarokban, mai magyarokban magasabb, mint a környező például germán népekben.

[00:45:13]És ezt alikre a bejövő honfoglalók hozták magukkal, mer hát hozták az avarok, a hunok, a szarmaták, vagy bárki, aki keletről jött, mert hogy az itt talált népesség az ha megyünk vissza, hogy szarmaták, akik ugye ez a andronovo típusú cyeppei népesség volt, de ha megyünk vissza a szarmaták elé, akár a bronzkorig, akkor volt ez a ez az anatóli eredetű farmer vagy földműves népesség, aki behozta Európába a balkánon keresztül a földművelést, aztán innen terjett szét az egész földrészen.

[00:45:37]Ez egy ez egy hát középső kőkori vagy felső kőkori felső kőkori vándorlás.

[00:45:44]Felső kori, ami meghatározó része, ha jól tudom, genetikailag máig az itteni, a magyarságnak is ez a genetikai összetevő talán a leg talán legdominánsabb, de az egész Európát is akkor felülrétegezte.

[00:45:55]Így van.

[00:45:56]Tehát ez ami Európával összeköt minket, hogy ez a földművás az benne van egész Európában mindenkiben.

[00:46:02]Európában több van ebből a nyugati halászvadászból, ami bennünk nem annyira számot tevő.

[00:46:07]Ugyannyi.

[00:46:07]Ben ugyan ugyanannyi.

[00:46:09]És akkor minket még erre fölülétegezett a többszö akárhányszor keleti Andronovo típusú bevándorlás.

[00:46:14]Andronovo mongolid elemekkel megtűzelt Andronovo.

[00:46:18]Úgy, úgy, úgy, úgy.

[00:46:18]Mongol kis irán is.

[00:46:21]Úgy van.

[00:46:21]Abszút.

[00:46:22]És akkor ebb össze az a magyarság, amit és itt itt hogyha a genetik nézd, a genetika mit tud csinálni?

[00:46:26]A genetika azt tudja csinálni jó esetben, ha szerencsés, akkor a különböző vándorlási hullámokat tudja azonosítani, esetleg még százalé is tud mondani, hogy milyen arányú volt az a vándorlás.

[00:46:35]összetevőket meg tudja mondani, az eredetüket meg tudja mondani, a kultúrára nem tud mondani sokat, azt a régész többet tud mondani, és a történész tud legtöbbet mondani.

[00:46:42]De ha ott vagyunk, akkor a kultúrális különbség magyarázatához tökéletesen elegendő a Kárpátencének a vaskort követő története.

[00:46:50]Tökéletesen.

[00:46:53]És akkor az egésznek még leássunk a mélyére.

[00:46:54]Ugye hát nekünk itt az inde-európaiak egy nagyon markáns tapasztalás a mi életünkben.

[00:46:57]1000 éve mindenképpen az indeurópaiak által körülvetség, de ők akkor egy egy jamnaja és zsinekdíszes utót népessék, ha úgy tetszik.

[00:47:06]Mi pedig egy zsinekdíszes és keleties és iráni népesség vagyunk, és közös bennünk a közelkeleti földműves népesség öröksége.

[00:47:20]Tehát az, hogy akkor akkor vérségileg az, hogy rokontalanok lennénk, az nem állja meg ilyen értelemben.

[00:47:25]De hát itt sok ezzer éves távolságokról meg meg elszigeteltségekről és külön élésekről beszélünk.

[00:47:30]A népről beszélünk, a kulturális közegről beszélünk, az abszolút nem genetikailag meghatározott.

[00:47:36]Ez teljesen világos.

[00:47:36]Amit mi azonosítottunk meg a kollégáink, akik archeogenetikával foglalkoznak, ezekhez az áramlásokat.

[00:47:42]Ez egyértelmű.

[00:47:42]Láttuk, hogy a karajakupóig van biztosan leverve a szöveg, tehát ott az urávidékig.

[00:47:47]Az összes többi az még hipotézisek szintjén lebegett, csak sokat beszéltem róla.

[00:47:51]Nem mint hipotézis, de a finom fölbontásbó az még hipotéz.

[00:47:57]Hát tudnak erősödni a hipotézisek, ha új dolgok jönnek elő.

[00:47:59]És akkor így van a nyitókérdés kanyarodva, akkor kik lehetnek a mi rokonaik?

[00:48:04]Mert azt látom, hogy a finnugor népek is valamilyen szinten mindenképpen nyelvileg nyilván rokonaink, vérségileg is valamilyen szinten rokonaink meg meg kis mértékben.

[00:48:12]De akkor rokonaink a akik akik a lettek a a hunokból és bárkik legyenek, azok most azok is rokonaink lehetnek.

[00:48:21]Rokai például a baskírok.

[00:48:21]Baskirok, aki egy vérségileg szintén más, mint nyelvileg, ha jótrum, tehát más türk nép a türk baskőrok azok nagyon könnyen lehet, genetikai adat is van rá, hogy eltürkösített finugorok egy része legalább.

[00:48:36]Tehát az ott élt magyarok, akik nyelvet cseréltek a mongol uralomak, nyilván ilyen kún típusú abszolút.

[00:48:39]Így abszolút nyelvet vettek fel.

[00:48:42]Abszolút.

[00:48:42]Tehát a baskirok vérségileg akár lehet, hogy ugyanazok most így megint tágon fogalmazva, mint a hfogló magyarok.

[00:48:48]Hog Igen.

[00:48:48]A baskirokának legközben csak fölvettek egy kicsak nyelvet a aranyhordában.

[00:48:51]Igen, igen.

[00:48:54]Nyilván nyilván nyilván teljesen önszántukból.

[00:48:55]Igen.

[00:48:55]Hát nézd a finom mongol módszerek hatására.

[00:49:00]Hát ezt nem tudjuk.

[00:49:00]Fölvették a vallást is.

[00:49:02]Hát tudjuk, hogy már a a bgai bolgárok fölvették arab vallást.

[00:49:05]Igen, igen, igen.

[00:49:08]Igen.

[00:49:08]Hamar.

[00:49:08]Pedigalá ők például önként vették el fel valószínűleg, hogy megkülönböztessék magukat.

[00:49:14]Szóval sokféle mozgatórója van.

[00:49:14]Tehát nem vagyunk olyan könnyű helyzetben, mint a germánok, szlávok, latinok, hogy így egymás hegyén, hátán élve egymás legközelebbi genetikai és nyelvi rokonai, hanem mi a fnogorok felé fordulunk, ha nyelvi rokont keresünk, akár a kipsaknyelvű baskirok felé fordulunk, vagy akár a bolgárok felé részben, hogyha vérrokont keresünk.

[00:49:32]Hát de ne felejtsük el azt a hatalmas genetikai összekötést, ami leginkább a mai magyarokat Nyugat-Európával is összeköti.

[00:49:39]Az meg ezek a földművesek Anatóliából.

[00:49:41]Abszolút.

[00:49:41]Meg a azért nézünk ki úgy, mint az európaiak.

[00:49:43]Hát igen.

[00:49:44]Zömmel.

[00:49:44]Tehát a helybeli nép és nem beszéltünk csak a keleti bevándorlásokt a Kárpátmerencébe azért jöttek nyugatról is belbő bronz korba, később a Kelták a Vaskorba.

[00:49:53]Szóval itt itt itt azért mindig egy komoly keveredés volt.

[00:49:56]Én csak arra helyeztem a hangsúlyt, hogy mi különböztet meg bennünket a többi nyugat-európaitól.

[00:50:01]Ezek a keleti bevándorlások mindenképp.

[00:50:05]Úgyhogy jól érezzük, hogy különbözünk, de azért vannak vannak fogózóink.

[00:50:08]Aztán meglátjuk, hogy mennyire fognak erősödni ezek a hipotézisek.

[00:50:09]Hát szerintem erről tudnánk beszélgetni még órákon át probléma nélkül.

[00:50:12]Múltkor meg is tettük a múltkori adás után kamerán kívül.

[00:50:15]Én Törökt Tévonakon nagyon szépen köszönöm a részvételt.

[00:50:19]Én is köszönöm.

[00:50:19]Nektek köszönöm a figyelmet és legközelebb is nézetek minket, amikor megjelenik a műsor.

[00:50:23]Sziasztok!