Magyar Nemzet 55:09

Sors/fordító (11-01)

1956történelemkommunizmuskádár-korszakemlékezetközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Sors/fordító (11-01)
tl;dr

TL;DR

  • Vendég: Máté Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, a Magyar Nemzet „Sors/fordító" műsorában – téma: az 1956-os forradalom vidéki eseményei.
  • Szerinte vidéken nem „artikulálatlan harag" volt, hanem a „magyar vidék csendes forradalma"; a Budapest-központú emlékezet oka a külföldi tudósítók és a levéltári források koncentrációja.
  • A vidéki mozgalom Budapestről indult: Szabad György és Máté Imre „kolhozköre" íratta fel Szegedre, ahonnan október 17-én megalakult a MEFESZ – önmagában forradalmi tett a diktatúrában.
  • Debrecenben dördültek el az első lövések október 23-án; a követelések magja a szabad választás és a szovjet kivonás volt, ahol egyetemisták indították a mozgalmat, ott békésebben zajlott.
  • Miskolcon (október 26.), Mosonmagyaróváron (59–105 halott) és Salgótarjánban (december 8., 46 halott) népítéletek és sortüzek történtek – összesen kb. 80 sortűz volt, több az októberi időszakban, mint a megtorlás alatt.
  • A kommunista vezetőket négy típusba sorolta: a meghasonlótól a szívből forradalmárig; a „kétszínű" Pap János például elérte Brusznyai Árpád kivégzését.
  • Kádár „minőségi megtorlása" a helyi közösségi vezetők lefejezését célzta; a megbélyegzés a családokon is rajhagyott – „megbélyegzett emberként élte az életét" sok ezer sors.
  • November–decemberben vidéken „kettős hatalom" alakult ki: Dunántúli Nemzeti Tanács, munkástanácsok, nemzetőrök – az erősödő pufajkás terrorra helyi önvédelemmel válaszoltak.
  • A faluban a TSZ-feloszlás 1959–61-ben vérrel és vassal jött vissza Kádárék válaszaként: „nem győztük az angolokat várni, be kellett a tszcsébe állni" – Szigorúan nézve 56 egészen 1989-ig tartott.
  • A NEB „Perek '56" adatbázist épített a vidéki perekből; új kötet készült Kiskunmajsáról, és 2026-ig folytatódik a kutatás: „keressük továbbra is az emberek igazságát."
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Magyar Nemzet „Sors/fordító" című műsorának vendége Máté Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese. A beszélgetés az 1956-os forradalom vidéki eseményeit, sortüzeit, népítéleteit, a megtorlást és a tsz-esítés visszhangját járja körül.

Miért „nehéz" az 56-os vidéki emlékezet?

  • A műsorvezető felveti, hogy létezik egy szélsőbalos kritika, amely szerint 56 nem népfelkelés volt, csak az utcán fegyverrel szaladgálók akarata – ezt ő „olyan ostobaságnak" tartja, mint elvitatni a szurkolóktól a futballválogatottat.
  • Máté Áron szerint vidéken nem „artikulálatlan harag" tombolt, hanem a „magyar vidék csendes forradalma": gyorsan alakultak az új önkormányzati szervek, az emberek a saját kezükbe vették sorsuk irányítását, és ez nagyrészt vérárontás nélkül, rendpártian zajlott.
  • Az 56-os emlékezet Budapest-központúságának magyarázata: a külföldi tudósítók elsöprő többsége Budapesten (és az M1-es autópálya nyomvonalán) járt, így például Kiskunmajsáról nem tudott beszámolni a „Korri a Delha" tudósítója. Emellett a kutatás is könnyebb volt a fővárosban: a központi pártszervek iratai, az állambiztonsági levéltár, a párttörténeti intézet és a sajtóadatbázisok itt érhetők el.

Ki indította: Budapest vagy vidék?

  • Máté Áron: nem tudjuk pontosan, hogyan működött a nemzeti (antikommunista) ellenállás; nincs összefoglalva. Két felfogás létezik: az egyik szerint minden az AVH provokációja volt, a másik szerint valós szervezkedő ellenálló csoportok voltak. A paraszti ellenállás (a beszolgáltatás, a „sarc" miatti felháborodás) 56 nyarán felrobbant, és nem tudjuk, hogyan csatornázódott be a helyi 56-os történetekbe.
  • A Petőfi kör mellett vidéki beszélgető körök is léteztek (József Attila kör, Kossuth kör Debrecen, Batsányi kör stb.). Ezek a helyi körök – a Petőfi körrel ellentétben – nem voltak a kommunista párthoz becsatornázva; „ez volt a főbűnük kommunista szemmel".
  • Vidéki kezdeményezés Budapesten: vidéki egyetemisták (köztük Szabad György, Máté Imre) alakították a „kolhozkört", amely október 6-án, a Rajk-újratemetés után saját, kis létszámú tüntetést tartott: végigvonultak az (Sztálin) Andrássy úton, azt kiabálva, hogy „nem állunk meg félúton, a sztálinizmus pusztuljon". A szovjet követség előtt is elmentek (Bajza utca).
  • Az egyikük Szegedre írt: „mi itt már elindítottunk valamit, ti is csináljatok valamit" – ennek hatására október 17-én megalakul a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége). „A Mefesz megalakítása önmagában egy forradalmi cselekmény" – egy kommunista diktatúrában nincs önhatalmúlag létrehozott szervezet.
  • Debrecen, október 23. délután: az első lövések itt dördülnek el – a megyei ávós székház előtt „porzó sortűz", amelyet elvileg a tüntetők lába elé lőnek, de a golyók felpattannak: itt folyik az első vér.
  • Szegeden október 23-án békés összejövetel volt. A MEFESZ követelései radikálisak voltak a korszakhoz képest: többpártrendszer, szabad választás, a szovjet megszállók kivonása.

Követelések és mintázatok

  • Vidéken rengeteg program és követelés született (nemzeti bizottságok, forradalmi bizottságok, diák- és munkástanácsok). A velejét a szabad választás és a szovjet csapatok kivonása adta, de sok helyen szerepelt a „szocializmus magyar módra" vagy „igazi szocializmus" követelése is – „ez a vörös farok". A generáció nyelvi készlete miatt nem akartak visszamenni a két világháború közti rendszerhez: nekik a „Sztálinmező 1945 mínusz szovjetek" lett volna jó.
  • A hangadók jellemzően a helyi felsőoktatási intézmények (Szeged, Debrecen, Veszprém) vagy a nagyüzemek (Várpalota, Inota, Pétfürdő) emberei voltak. Ahol egyetemisták vagy beszélgetőkörök indították a mozgalmat, ott békésebben zajlott; ahol a munkások, ott radikálisabb volt.

Miskolc: a redőny lehull

  • Miskolc hatalmas ipari központ volt; október 22-én munkástanács alakul, élén a helyi pártvezetővel, Földvári Rudolffal, aki ezt felvállalta.
  • Október 25-én az üzemekben meghallják, hogy a küldöttség még el sem indult Budapestre Nagy Imrével tárgyalni – felháborodás tör ki. Fiatalok vonattal indulnak Budapestre „segíteni a szabadságharcosoknak"; egy részük más településeken keveredik harcba, 30–40 főt hoznak vissza.
  • Október 26-án a tömeg előbb a megyei BM-kirendeltséghez megy (ott nincsenek foglyok), majd a városihoz, ahol vannak. Egy véletlen lövés tűzpánikot indít; egy 13 éves kislány is meghal, aki csak tejért igyekezett a tejcsarnokba.
  • A bányászok beüzenik: ha nem adják ki az ávósokat, dinamittal jönnek – és be is jönnek, megostromolják a székházat. Népítélet következik: a helyi parancsnokot teherautó mögött hurcolják végig; az agyonlött kislány holttestét is körbeviszik a városban. „Ez 26-a" – sok helyen vidéken ez a fordulópont.

A kommunista tisztek, vezetők négy típusa

  1. Meggyőződéses kommunista marad.
  2. Meghasonlik, tétovázik, leolvad a rendszer.
  3. „Kétszínű": beállnak, de csak az alkalmat várják.
  4. Őszintén, szívvel-lélekkel beáll a forradalmárok mellé.

  5. Veszprém példa: Pap János, a helyi pártember (később a megye teljhatalmú vezetője) a helyi gimnáziumi tanártól, Brusznyai Árpádtól – a városban óriási tekintélyű, a forradalmi önkormányzat vezetőjétől – kér új beosztást. Veszprémben békésen mennek az események. A megtorlásnál Pap János reklamál, hogy „a mi megyénkben még nem volt kivégzés" – ő a harmadik kategória, és eléri, hogy Brusznyait kivégezzék. Brusznyai feleségének naplója megrázó; egy kislányt, Margitkát hagyott maga után.

  6. A megtorlásnál nem volt kommunikáció a csoportok között, „sunyogó módszer" volt. Kádár ezt „minőségi megtorlásnak" hívta: nem a tömegek a lényeg (ők egy évet vagy felfüggesztettet kaptak), hanem a helyi közösséget vezetni képes személyiségek lefejezése, példastatuálás. A megbélyegzés a családokon is húzódott: a gyerekek továbbtanulásánál előkerült a párthű iskolai igazgató: „tudjuk, ki volt az apád, édesanyád."

Mosonmagyaróvár: a mészárlás

  • A helyi Gazdasági Akadémia diákjai kezdeményezték a megmozdulást: a határőr („zöld ávós") laktanya elé vonultak, hogy levegyék a vörös csillagot az épületről és a tisztek sapkájáról – szimbolikus, eleinte erőszakmentes tüntetés.
  • Géppuskákat vittek az emeletre, és tüzet nyitottak a tömegbe. A halottak száma 59 és 105 között, legalább 130 sebesült. A többség hátba kapta a lövést: az első sorozat után a tömeg megfutott, a menekülőket kaszabolták.
  • Egy ávós, aki úgy érezte, akadályozzák a lövésben, kézigránátokat dobált; a fekvő sebesültekre is.
  • A tömeg fegyveresen visszatért; az ávósok megadták magukat. A parancsnok, Dudás Csehszlovákiába menekült. Lincselések történtek: egy ávós hadnagyot zászlórudakkal szúrtak agyon; a kórházban azt kiabáló sebesültet, hogy „ha innen kijut, mindenkit lelőet", hordágyon akarták kicsempészni, de elkapták és egy fára felakasztották.
  • Egy határőrtisztet Földes Gábor (a győri Nemzeti Bizottság vezetője) és Gulyás Lajos református lelkész mentett meg. A megtorlásnál mégis Gulyást választották ki áldozatul – „kell valaki az egyház részéről is" –, tanúskodás sem számított: kivégezték, három lányt hagyott maga után. „Tehát így éri meg megmenteni egy ávós kommunistát a néptől."

Sortüzek: október és december

  • Tiszakécske: vadászrepülőgép nyitott tüzet a felvonulókra – ez a magyar történelemben másodszor fordult elő (először 1918 őszén, a Károlyi-kormány idején). 17 ember halt meg; a gép többször fordult fölöttük és gépágyúzott. A pilóta Takács Géza hadnagy volt; a tűzparancsot Gyurkó Lajos adta le.
  • Gyurkó Lajos alakja visszatér: Kádár János dicsérőleg mondta róla, hogy „hatszor pásztázta végig a Duna–Tisza közét, mindent szétvert". Október 25-én azt állította, egy postai üzenetből megfejtette, hogy este 22 órakor ellenforradalom lesz Kecskeméten – de aznap az emberek csak a mozból és színházból jöttek ki, hazatértek. Október 30-ára elveszítette a hitelét, a néphadsereg alakulatainál is távoztak. December 12-én Egerben, a Dobó téren belelövetett a teljesen fegyvertelen, békés tömegbe: nyolcan meghaltak. Később alkoholizmusa miatt néhány éven belül lecsúszott – „ez egy kommunista mintakarrier".
  • Október végén sortüzek dördültek Győrött, Nagykanizsán, Kalocsán, Szabadszálláson, Baján, Berzencén, Tinnyén. A megtorlás sortüzei december 8-ától kezdődnek (Salgótarján, Tatabánya, Miskolc, Csepel, Eger stb.). Összesen kb. 80 sortűz volt – furcsa módon több az októberi, forradalmi időszakban, mint a megtorlás során.
  • Tatai „sortűz": valójában tűzpánik – a forradalmárok elfoglalták a kapitányságot, egy néphadsereg-járőrtől fegyvert kértek; a férfi a zsebébe nyúlt (nem lehet eldönteni, át akarta-e adni a pisztolyt), fegyvert fogtak rá, eldördült az első lövés, és mindenkiből tűzpánik lett. Túlélők is voltak, akik dokumentumfilmben elmondták, mi történt.
  • Kossuth téri sortűz (október 25., Budapest): lényegét tekintve tűzpánik, de gyanús, hogy provokációval tömörítették a tömeget a Földművelésügyi Minisztérium elé. „Akárki akármit tervezett, ez fordítva sült el" – a hír gyorsan végigszaladt az országon, és innentől Nagy Imrének (aki Gomułkához hasonlóan az élre állást remélt) már nem volt visszaút.

Alulról szerveződő hálózat, ellenkormány csírái

  • A magyar vidék elindította a települések közti kapcsolatépítést, koordinációt: kialakult a Dunántúli Nemzeti Tanács, amely más megyéket is behálózott. Ez a rémkép Nagy Imréék felé is megjelent: gyakorlatilag egy ellenkormány csírái. „Teljesen alulról szerveződött, ennél demokratikusabbat nehéz elképzelni."
  • „Csak a kommunisták megijednek a népi és demokratikus kezdeményezéstől."

Ki lőtt: ávósok, katonák?

  • Sortüzeket a néphadsereg nem nagyon adott le; Tiszakécske a légierő volt, nem az AVH. Várpalotán voltak összecsapások a forradalmárok és a helyi néphadsereg-alakulat között, de a hónap végén már együtt járőröztek.
  • Esztergom: egy bányászokkal, demonstrálókkal teli buszra lőttek ágyúval. A parancsnok később november 4-e után a Budapest körüli védelmi gyűrűhöz tartozott; az ő alárendelt tüzérei nyitottak tüzet a Juta-dombnál a bevonuló szovjetekre – ezt az embert ki is végezték.
  • November 4-e után Kádáréknak fegyveres erő kellett, de: „Budapesten van 7000 tiszt, de ha ebből felfegyverzünk 5000-et, akkor nem biztos, hogy megmarad a néphatalom." November 4-én „lehull az álarc": a tisztek látták, hogy őket körülveszik a szovjetek – idegen ország inváziója, ezt már nem lehetett maszkírozni. Később a tiszti nyilatkozattal próbálták visszahozni őket; jelentős személycsere történt.

A „kettős hatalom" időszaka

  • Novemberben vidéken nem állt meg a szervezkedés: a szovjetek sok helyen beüzentek, hogy maradjanak nyugton, és nem lőnek – ez tartott hosszú hetekig, ez a „kettős hatalom" időszaka.
  • A tatai szénmedencében olyan szadista pufajkások jelentek meg (Beér János csoportja), hogy december elején a bányászok önvédelmi csoportokat hoztak létre. Salgótarjánban a helyi nemzetőrök lecsaptak a pufajkásokra, elvették a rádiójukat, lefegyverezték őket: „mi a rendet tartjuk fent."
  • Kádárnak erőt kellett gyűjtenie, és hozzáhűséges fegyveres erő kellett – rá is adatokat gyűjtöttek. Az „ultrák" így hivatkoztak rá, hogy másodszor is feloszlatta a pártot (az első a világháború alatt volt) – kommunistáknál ez „iszonyú bűn". A Szabad Nép újra megjelent Berei Andor házaspár kiadásában, a Népszabadsággal párhuzamosan – Kádárnak arra is figyelnie kellett, hogy valaki balról ne előzze meg, miközben a szovjetek is presszionálták.
  • December 8.: a salgótarjáni munkásküldöttség Budapesten tárgyal Marosán Györggyel, aki nyíltan megmondja: „na jó, akkor mától kezdve lövünk", és hogy „ti nem forradalmárok vagytok, hanem piszkos fasiszta ellenforradalmárok".
  • A munkástanácsok addig elképesztő befolyással bírtak: „ha sztrájk van, megáll minden." A nagy budapesti központi munkástanácsot szovjet páncélosokkal szétkergették – „ellenparlament" volt, ezt fel kellett számolni, példát statuálni.

Salgótarján, december 8.

  • Nagy tömeg (a város méretéhez képest jelentős) a két munkástanács aktivistáinak szabadon engedését követelte. Egyértelmű provokáció: embereket egy helyre tömörítettek, a karhatalom felkészült, célzatosan megfélemlítő, terrorista céllal lőttek közéjük.
  • A hivatalos verzió szerint egy karhatalmista a levegőbe lőtt figyelmeztetésként, majd a tömegből hanggránát repült a karhatalmisták mögé – erre tört ki a lövöldözés. 46-an belehaltak, több mint 150-en megsebesültek. Utólag perekben próbálták összerakni az eseményeket, természetesen a hatalomnak kedvező módon.

A nőtüntetés és a falu

  • December 4., Budapest: nőtüntetés a Hősök terén, gyertyák, virágok az ismeretlen katona sírjánál. A mészárlást az akadályozta meg, hogy a budapesti értelmiségi forradalmi csoportok (köztük Göncz Árpád) a helyszínre cipelték Krishnan Menon indiai ügyvivőt – India akkor „a világ lelkiismerete" volt, és a karhatalmisták nem mertek csúcsdiplomata szemelátára lőni. „De ott le akarták lőni a nőket is, minden további nélkül."
  • A budapesti nőtüntetést vidékiek követték: Veszprém (december 6.), Eger, Tinnye – „a magyar vidék együtt halad Budapesttel."
  • Falvak: volt megye, ahol a forradalmi szervek határoztak: ne oszlassuk fel a TSZ-t; máshol mindenki hazavitte az állatait, a gépeit, feloszlott a TSZ, felpofozták a párttitkárt, ledöntötték a szovjet emlékművet. Ez a folyamat 1959–61 között zárult le, amikor Kádárék „szó szerint vérrel és vassal" végigvitték a tsz-esítést – részben válaszul 56-ra.
  • Kádár Rákosi előtt bizonyítani akart, és ideológiai oka is volt: „ha a magyar paraszt önkéntes elhatározására volna bízva a dolog, a Marsban előbb lenne szocializmus, mint nálunk." Rákosi is panaszkodott már ilyesmire – „és ebben igaza is volt."
  • A gazdák rigmusa: „nem győztük az angolokat várni, be kellett a tszcsébe állni." Szigorúan nézve 1956 egészen 1989-ig tartott: az újratemetéssel, a Népköztársaság megszűnésével (1989. október 23.) ért véget – „csak hát senki nem adja vissza se a szétvert egyházat, se a szétvert magyar falut, meg paraszti társadalmat."
  • A kommunista propaganda egyik szövege az volt, hogy a falu meghaladott, az öregek lakják. A műsorvezető Sortról említ egy gazdát, akit szó szerint bevertek a TSZ-be, de annyira szerette a földet, hogy végül brigádvezető lett – „de ez nem ellensúlyozza a kárt."

A megtorlás vidéken és a kutatás

  • A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a Nemzeti Levéltárral együttműködve kezdte el átfésülni a vidéki pereket; ebből lett a „Perek '56" adatbázis, amely interneten elérhető. Mindenhol volt megtorlás, mindenhol példát statuáltak, Kiskunmajsán kivégzés is.
  • Új kötet érkezett a nyomdából: György Sándor és Rigó Róbert „1956 Kiskunmajsán – A forradalom napjai a megtorló perek tükrében" című munkája, úttörő a műfajában.
  • A megbélyegzés mechanizmusa: a koncepciós perekben köztörvényes bűncselekménynek (pl. rablásnak) tüntették fel az ügyeket, ez került az iratokba, és az új szocialista faluban örök bélyeget hagyott. „Megbélyegzett emberként élte az életét" – ez a mondat sok ezer egyéni sorsot jellemzett; a cél egy „megbélyegzett ország" volt.
  • Máté Áron: a 20. századból még mindig nem zárhatjuk le a kutatást; a kommunista diktatúra történetéből bőven van mit feltárni. 2026-ban 56 hetvenedik évfordulóját üljük – „keressük továbbra is az emberek igazságát."
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Több név- és helynévtorzulás az átiratban (pl. „Korri a Delha" tudósítója, „angozóban", „bruszniai/Brusel Árpád" → Brusznyai Árpád, „Mosómagyaróvár" → Mosonmagyaróvár, „Tinne/Tinnye", „Hodosáncsoport", „jutadomb" → Juta-domb) – a helyes alakok a szövegkörnyezet alapján rekonstruálhatók, de egyes részletek (pl. a külföldi tudósítóügynökség pontos neve) bizonytalanok maradtak.
  • A Kossuth téri sortűznél említett „földművelésügyi minisztérium tetején lévő lövészek" motívuma az átiratban töredékesen hangzik el.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]És akkor elhangzik az a mondat, hogy Budapesten van 7000 tiszt, de ha ebből fölfegyverzünk 5000et, akkor nem biztos, hogy megmarad a néphatalom, mert történik november 4-én egy olyan változás, hogy ott aztán tényleg lehull az álarc.

[00:00:15][zene] Magyarország nemcsak a népsűrűsége és a gazdasága szempontjából fejnehéz, hanem 56 emlékezete tekintetében is.

[00:00:33]Pedig 56-ban vidéken is számos fontos és emlékezetes esemény volt.

[00:00:38]Ezekről fogunk ma beszélgetni Máté Áron történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnök helyettesével.

[00:00:44]Szervusz!

[00:00:44]Köszöntelek itt nálunk.

[00:00:46]Szervusz!

[00:00:46]Köszönöm a meghívást!

[00:00:46]Majd meglátjuk, hogy te történészként mit fogsz ehhez szólni, de én egyszerű állampolgárként állítom, hogy van egy olyan szélső balos kritikája 56-nak, hogy ez igazából nem is egy népfelkelés, egy nemzet akarategysége volt, hanem csak azok, akik igazából ott kint a puskákkal szaladgáltak az utcán.

[00:01:04]Most amet, hogy ez szerintem olyan ostobaság, mint a mint elvitatni a nézőktől a futball vválogatottat, hogy az csak a focisták, ügye.

[00:01:12]Ugyanakkor azért ez hát látszik rajta, hogy egy abszolút egy egy rossz szándékú dolog.

[00:01:19]Viszont a az a vidéki eseményeken, sőt akár elmehetünk a határon túlra is, hogy az egész eseményláncolatnak a a lelki hatása az messzire gyűrűzött.

[00:01:31]És a ha a vidékeseményeken végignézünk, én azt látom, hogy sokkal inkább egy ilyen artikulálatlan harag, ami elsőként megnyilvánul az emberekbe, a tüntetőkbe, mint egy ilyen jól szervezett akár akarategységnek is mondhatnánk.

[00:01:44]Sokkal inkább azt az artikulálatlan haragot látom ott ott kitörné a különböző vidéki helyszíneken.

[00:01:49]Mit gondolsz erről?

[00:01:49]És milyen volt az országban a közhat?

[00:01:52]Nem, nem.

[00:01:52]Tehát mielőtt erre rátérnénk mi az egész kérdésem meg mi az, hogy vidék?

[00:01:57]Ezt azért megcáfolom.

[00:01:57]Tehát vidéken, először is majd majd mindjárt meghatározzuk, hogy mi az, hogy vidék.

[00:02:03]Tehát mondjuk az ország nem budapesti részén szó sincs róla, hogy artikulálhatóan harag lenne.

[00:02:07]Vannak dühkitörések [horkantás] és és erről is lehet beszélni, hogy miért, de alapvetően ezt úgy szoktuk emlegetni, hogy a magyar vidék csendes forradalma, ami ami nagyjából vérrontás nélkül ment végbe és és rendpárti volt.

[00:02:26]Tehát nagyon gyorsan megalakulnak a helyi önkormányzati új szervek.

[00:02:33]Egyszerűen az emberek a saját kezükbe veszik a veszik a sorsuk irányítását.

[00:02:35]Na most van olyan, amikor tényleg már mondjuk Pongyolá lejön a redőny, [torokköszörülés] és erre is majd talán egy-két példát lehet hozni.

[00:02:47]Én Én inkább onnan kezdeném, hogy mi az, hogy vidék.

[00:02:50]Ugye ahogy aangozóban mondtad, Magyarország fejnehéz.

[00:02:53]Ez ugye Trianon óta van így.

[00:02:56]Ö azóta hát voltak jelentős fejlesztések, meg fejlődtek is maguktól a városok, de hát tényleg Budapest, ami ami látszik külföldről is.

[00:03:08]És 56 emlékezete is azért úgymond fejnehéz két okból, egyrészt, mert a külföldi tudósítók többsége, sőt mondanám, elsöprő többsége az az Budapesten járt.

[00:03:21]esetleg még a a Budapestig.

[00:03:21]Hát a ami ma az M1-es autópályát, az akkor még nem volt, ami útba esett.

[00:03:28]Igen.

[00:03:28]Tehát Győr ilyenek.

[00:03:31]Úgyhogy az, hogy mondjuk mi volt mit tudom én Kis Kumajsán, azt arról nem biztos, hogy a Korri a Delha tudósítója be tudott számolni, mert ő se tudta.

[00:03:44]Na most na most még egyszer mi az, hogy vidék?

[00:03:47]Tehát van egy olyan felfogás, ami szerint Budapesten kívül az egész ország Én most így értettem.

[00:03:52]Igen.

[00:03:52]Egyébként egyébként a fejnehségnek is ehhez kapcsolódóan van egy olyan része, ami az emlékezetet illeti, hogy sokkal könnyebb volt feltárni Budapesten a a dolgokat, és itt bizony már előbb is kezdődött el a munka.

[00:04:09]Tehát itt vannak ugye a központi pártszervek, a központi kormányszervek iratai, aztán ugye későbbésre sült az állambiztonsági levéltár satöbbi, satöbbi.

[00:04:18]Itt volt ugye az egykori párttörténeti intézet, tehát hogy hogy itt volt itt lehetett miből sajtó adatbázisok, amíg még nem volt ez az online dolog.

[00:04:28]Úgyhogy itt itt lehetett miből dolgozni.

[00:04:30]Na de na de a a magyar vidék akkor azt osszuk két részre.

[00:04:37]Egyrészt vannak a kisebb-nagyobb városias jellegű települések, városok, és hát vannak tényleg a kis települések, az egészen kis városok meg a meg hát a falvak.

[00:04:46]Na most ugye nagyon sokáig, ahogy te is mondod, az az volt a felfogás, mert egy ilyen vakfolt volt az egész ország, hogy hát ott nem történt semmi.

[00:04:54]Na most ez nem igaz.

[00:04:56]Tehát az egész ország bekapcsolódott 1956-ba.

[00:05:01]Tehát ez ez nem csak a pesti srácokról szólt.

[00:05:03]Fegyveres harcok is folytak.

[00:05:06]más településeken is, de [horkantás] itt nem csak a fegyveres harc volt a lényeg, ahogy említettem.

[00:05:14]Hogyan Hogyan Honnan hova ment?

[00:05:14]Tehát mi volt előbb a tyuk vagy a tojás?

[00:05:17]Budapest vagy vidék volt az egésznek a a kiindulópontja, vagy vagy ez nem is így nem is így működött?

[00:05:23]Ez egy nagyon nagyon-nagyon izgalmas kérdés.

[00:05:26]Nem tudjuk még pontosan, hogy egyáltalán hogy volt, tehát nincs összefoglalva a nemzeti ellenállás, ami az antikommunista nemzeti ellenállásról szólna.

[00:05:37]Itt ugye két felfogás van.

[00:05:37]Az egyik szerint ez csak az AVH provokációs terméke volt, ha így is volt, mármint egész 56, nem még előtte, tehát 56-ig, és mindjárt itt bekapcsolódunk 56-ba.

[00:05:50]De azért az ítéletek azok nagyon valóságosak voltak.

[00:05:52]Egy másik felfogás szerint pedig hát voltak ellenálló csoportok, akik szervezkedtek, mit tudom én, röplapokat, hálózatokat hoztak létre.

[00:06:01][horkantás] Ebbe most ne menjünk bele, de de nem tudjuk, hogy például a vidéken a paraszti ellenkezés, ellenállás, ami 56 nyarán megint felrobbant, az az utána hogyan csatornázódik be a helyi 56-os történetekbe.

[00:06:17]Ez a korhozosítás elleni felháborodás szül.

[00:06:19]inkább a beszolgáltatás, tehát van tszesítés van egy áll tsz nem khoz.

[00:06:24]Igen, van hát ugyanaz van egy nyomás állandóan, de de alapvetően a beszolgáltatás, tehát a sarc.

[00:06:32]Ö na most ezen kívül is ugye általában a Petőfi körről esik szó, és [horkantás] ez egyáltalán nem baj, és egy fontos 56-hoz vezető csomópont, de vannak vidéki beszélgető körök is.

[00:06:50]Tehát mit tudom én József Attil, ő a kör ugye Kossut kör, Debrecen, Bacsányi kör és akkor még sorolhatnánk.

[00:06:56]És azt látjuk majd, hogy 56-ban a helyben kiemelkedő vezetők egy jelentős része, mármint aki új ilyen vezető személyiség vesz, az kapcsolódik ezekhez a helyi körökhöz.

[00:07:07]És ezek a helyi körök annyiból eltérőek, hogy a Petőfi kör az azért az azért mégis csak a kommunista párthoz van becsatornázva.

[00:07:17]Na most ezek a helyi körök viszont nem.

[00:07:22]Ez volt a főbűnük kommunista szemmel gondolom.

[00:07:23]Hát természetesen, de hát a Petőfi kör is bűnös lett.

[00:07:25]Tehát most végülis ilyen szempontból az egyiknek büntetés, másiknak jutalom.

[00:07:30]Tehát ugye ezt ismerjük a magyar történelemből.

[00:07:35]Csak a kommunisták szerettek mindent kézivezérelni nagyon közvetlenül.

[00:07:38]Természetesen.

[00:07:38]Természetesen.

[00:07:38]Na most és 56 erről is szólt, hogy az embereknek ebből elvegük lett, tehát ők akarták intézni a saját sorsukat.

[00:07:45]Na most még a vidék kezdeményező szerepére.

[00:07:47]Tehát Budapesten vidéki egyetemisták csinálják meg az úgynevezett kolhoszkört.

[00:07:55]Ezt fedőnévként meg merőgúból használják.

[00:08:01]Mert azt mondják, hogy ők ők a kolhozosítás kérdéseit vitatják meg, amikor így pusmogni összejönnek.

[00:08:08]És ők október 6-án a Rajk újratemetés után egy kis saját bejáratú tüntetést rendeznek.

[00:08:14]Elhívják a képzős, hát főként női hallgatókat.

[00:08:17]Ugye hát ez egy jó alkalom barátkozásra.

[00:08:19]Végvonulnak az Andrású.

[00:08:23]Igen.

[00:08:23]Hát ilyenek, mint Szabad György, Máté Imre és és még van néhány fontosabb név, és és ezek végigvonulnak az andrási úton, ugye a Sztálin úton, és és azt kiabálják, hogy nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon.

[00:08:41]Ez október hányad?

[00:08:42]Ez október 6.

[00:08:42]Tehát ez a Raj Rajk László újra ugye Rajk László újra temetése, ahol két kommunista beszélget és az egyik azt mondja, hogy szegény Laci ha élne deközén követne és ez így is volt.

[00:08:52]É akkor ők nem mentek haza a temetés után nem.

[00:08:54]Ők egy külön bejárató Batyányi Örök Mécsig eljutnak, ott szavalnak, ezt azt mondanak, aztán békésen hazamennek.

[00:09:01]Nagyon furcsa az egész történet.

[00:09:01]Ugye a szovjet követség előtt mennek el Bajza utca.

[00:09:06]Tehát ez így megy.

[00:09:06]Na és utána ők írnak, az egyikük ír egy szegedi barátjának, hogy hát mi itt már elindítottunk valamit, akkor ti is csináljatok valamit.

[00:09:16]És akkor Szegeden ennek hatására indul el az a folyamat, ami aztán október 17-én a Mefes megalakulásá.

[00:09:25]Akkor az első Szeged, mert én Szegedet találtam meg elsőként, de akkor igazából első második, de hát ez ilyen pingpong meccs, és ugye Szegedről jönnek aztán vissza, hogy hogy mi már megalakítottuk a Mefeszt.

[00:09:34]Ez a mondjuk ez ez a magyar egyetemista főiskolások Igen.

[00:09:38]Szövetség Igen.

[00:09:41][horkantás] És kérem szépen, a Mefesz megalakítása önmagában egy forradalmi cselekmény.

[00:09:46]Pont azért, amit te is mondtál, mert mi az, hogy valaki így önhatalmag csak létrehoz valami szervezetet?

[00:09:53]Hát ilyen egy kommunista diktatúrában nincs.

[00:09:54]Tehát tulajdonképpen [horkantás] ezt mondhatjuk.

[00:09:57]Na most ugye még a magyar vidék, hát hogyha Debrecent is így értelmezzük, kérem szépen, október 23-án az első lövések itt dörtülnek el a délutáni órákban.

[00:10:08][horkantás] Ez egy úgynevezett porzó sortűz a a megyei beügyes ávós székház előtt.

[00:10:20]És ez ezt a elvileg a tüntetők lába elől lába elé lövik.

[00:10:25]De hát elvileg hát ez a porzó sortűz lényege.

[00:10:27]Na de a golyók ugye felpattannak, tehát itt folyik az első vér.

[00:10:34]És tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy Szegeden is van már 23-án összejövetel, tehát óriási.

[00:10:39]Ott mondjuk békésen zajlik le.

[00:10:42]Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy Budapesten indul el az, ami aztán forradalom lesz, de már két vidéki helyszínen egyébként máshol is, tehát már már máshol is elindulnak az események.

[00:10:58]Tehát a magyar vidék ezzel lépést tart.

[00:11:01]De akkor 23-áig mondjuk bezárólag ott Szeged és Debrecen, ami megmozdul Budapesten kívül, ugye?

[00:11:06]Igen, de ezt ezt mondom, hogy máshol is van valami kézkelődés, mozgolódás, de de a robbanás az az tényleg október 23.

[00:11:16]Ühüm.

[00:11:16]Itt ö Szegeden azt azt találtam, hogy a Mefes megalakulása az még október 22-e előtt, vagy aznap Ja, 17 azt mondtad, tehát az már korábbi, de azért ott elég menedek dolgokat követeltek a tüntetéseken a a korszakhoz képest, tehát több pártrendszer, szabadválasztás, szovjet megszállók kivonása, azért ezek ott erős dolognak számítottak, tehát nem nem féltek ők ettől, hogy Igen.

[00:11:42]Mi mi lehet ebből?

[00:11:42][nevetés] Ez a ebi baj lesz, More eset.

[00:11:47]Igen, igen.

[00:11:47]De természetesen és hát aztán 56 után jött is a megtorvás.

[00:11:55]Na most Debrecenben azért jóval szofisztikáltabban állnak neki, tehát ott 56-ra jellemző és sok esetben zavarba értő, hogyha megnézzük a különböző programokat, rengeteg van.

[00:12:07]Tehát helyi szervek, az új nemzeti bizottságok vagy forradalmi bizottságok, új önkormányzatok, diáktanácsok, munkástanácsok bocsátanak ki követeléseket, programokat.

[00:12:19]Ebbő ebből [horkantás] tényleg rengeteg van.

[00:12:23]Nyilván mindegyiknek a veleje az, amit te is mondtál, hogy legyen szabad választás, a szovjet csapatok meg menjenek haza.

[00:12:29]De de ott van benne egy csomószor, hogy szocializmust magyar módra, vagy igazi szocializmust.

[00:12:35]Na most ezen ne lepődjünk meg, mert Debrecenben is van ilyen a követelések között.

[00:12:41]Ez a vörös farok.

[00:12:42]Igen.

[00:12:42]Tehát azért így 10 év úgy telik el, hogy nem is lehet máshogy beszélni.

[00:12:47]Egyszerűen más lesz a nyelvi készlet, mást értenek szocializmus alatt.

[00:12:49]Meg meg szóval ők tényleg egy ilyen népi társaság, tehát ők ők azért nem akarnak visszamenni a két világháború közötti rendszerhez.

[00:12:59]Nekik teljesen jó lett volna a a Startmező 1945 mínusz szovjetek.

[00:13:05]kisgazdal.

[00:13:08]Igen.

[00:13:08]És akkor így van.

[00:13:08]És akkor megcsináljuk a saját országunkat.

[00:13:12]Tehát ez ez volt a fő motívum Budapesten is, meg vidéken is.

[00:13:17]Akkor amit [horkantás] előbb kérdeztem, hogy hát akkor vagy akkor tévedtem, hogy ez egy ilyen artikulálatlan népharag volt, ha nem, akkor ennek a helyi egyetemisták voltak a hangadói, vagy ilyen ilyen értelmi körülhatárolói, vagy kik szervezték ezt, akik ezt úgy valamennyire keretek közé öntötték.

[00:13:32]Általában helyi felsőoktatási intézmények.

[00:13:33]Ez az egyik.

[00:13:36]Szeger és Debrecen, főleg de de Veszprém is.

[00:13:39]Veszprém is, vagy pedig a helyi nagyüzemek, például Várpalotán, tehát ott ugye Inota meg meg pétfürdő, a tehát ugye az alumínium kohó meg a vegyivek, ahonnan bejönnek várpalotára és és azt figyelhető meg a munkások, vagy pedig a gyárnak vezetősége, nem a munkások.

[00:14:01]Munkások.

[00:14:01]Tehát az figyelhető meg, hogy vannak ilyen ilyen nagy minták, amik megfigyelhetők.

[00:14:07]Aztán persze a részvetek, az ördög mindig a részvetekbe rejv, tehát [torokköszörülés] ahol egyetemisták tudják vagy egyetemek környékéről, vagy ezekből a helyi beszélgetőkörökből indul ki valami követelés, vagy vagy a mozgolódás, ott általában kicsit békésebben megy végbe a dolog.

[00:14:27]ahol a melósok kezdeményeznek, ők azért ösztönösebbek és és és keményebbek, radikálisabbak.

[00:14:35]Na most nagyon izgalmas például Miskolc, ugye ezt el szoktuk felejteni, egy hatalmas ipari központ a korszakban és hát ott már 22-én megalakul a munkástanács, úgy, hogy a helyi pártvezető, Földvári Rudolf tulajdonképpen az egésznek az élére áll.

[00:14:57]Hoppá!

[00:14:57]És és hát egyébként de őszintén vagy csak előrefelé menekülésből?

[00:15:03]Nem, nem, ő ő ezt ő ezt fölvállalta.

[00:15:06]Egyébként ez is izgalmas, amit kérdezem.

[00:15:08]Majd erre is mondok egy országos mintázatot.

[00:15:12]És tulajdonképpen ott 25-én az üzemekben meghallják, hogy a küldöttség még nem is indult el Budapestre Nagy Imrével tárgyalni.

[00:15:23]És hát iszonyú felháborodás.

[00:15:27]Aznap még békésen lemegy a tüntetés, [torokköszörülés] de nagyon izgalmas, mert helyi fiatalok már elindulnak Budapestre, hogy jönnek segíteni a a szabadságharcosoknak.

[00:15:36]Egyrészük más településeken keveredik harcba, másrészük tovább jut, és 30-40 főt meg visszahoznak.

[00:15:41]Na és ezek hogyan mentek?

[00:15:43]Busszal vonattal.

[00:15:45]Nem, vonat, vonat, vonat.

[00:15:46]Na és ebből lesz a baj másnap 26-án.

[00:15:52]26-án először a megyei BM kirendeltséghez megy a tömeg, mert azt hallják, hogy ott vannak foglyok.

[00:15:57]Hát ott kézzelból tiltakozik szerencsétlen szerencsétlen parancsnok, hogy nem nálunk nincs.

[00:16:08]És akkor átmennek a városi kirendeltséghez, ott viszont vannak.

[00:16:16]Akkor ez a rendőrkapitán tulajdonképpen?

[00:16:18]Hát ez a BM kirendeltség, tehát itt államédelem is van.

[00:16:20]Itt államédelem is van.

[00:16:23]És és ott megint az országos mintázat egy részéhez hasonló, hogy véletlenül eldördül egy lövés a székház vagy a az épületből kifelé.

[00:16:33]Igen.

[00:16:33]Igen.

[00:16:33]És és utána elindul egy tűzpánik, és meghal egy 13 éves kislány is.

[00:16:41]És hát tehát itt itt így lejön a redőny.

[00:16:44]Ugye a bányászok beüzennek a városba, hogy jönnek dinamittal.

[00:16:47]Ha nem adják ki nekik az ávósokat, akkor Miskolcon Kőkövön nem marad.

[00:16:51]És be is jönnek.

[00:16:51]És ezúttal tényleg van náluk dinamit, mert még előző nap voltak olyan híresztelések, hogy hát a bányászok robbanóanyaggal fenyegetnek, akkor még nem.

[00:17:01]Na 26 már Igen.

[00:17:04]Tehát jó ötleták a bányászok.

[00:17:06]Igen.

[00:17:06]Igen.

[00:17:06]És megostromolják a székházat, és itt népítélet követi.

[00:17:09]Nem, nem szép jelenet, de de nyugodtan mondhatjuk, hogy hát teherautó mögött hurcolják végig a helyi parancsnokot.

[00:17:19]Tehát itt itt tényleg lejött a redőny a az elhunyt, agyonlőtt kislányt, aki egyébként a helyi tej vásárcsarnokba igyekezett volna tejért.

[00:17:28]Tehát ő még nem is tüntetni akar.

[00:17:33]ö az ő holtestét is körbeviszik a városban, tehát itt óriási a felháborodás.

[00:17:40]És és ez 26a.

[00:17:40]Na most nagyon sok helyen egyébként vidéken 26a egy fordulópont.

[00:17:48]Tehát akkor akkor derül ki, hogy tarthatatlan az addigi történet.

[00:17:56]Egyébként, hogyha már mintázatokról beszélünk, az addigi kommunista vezetők, illetve államédelmisek, sőt a néphadsereg tisztjei is négy csoportra oszthatóak.

[00:18:05]Az egyikük az marad meggyőződéses kommunista, nem érdekli semmi.

[00:18:11]A másik az a típus, tehát ez a második, aki aki nem tudja, hogy mi van, meghasonlik magával, tétovázni kezd, nem tud dönteni, nem is akar, teljesen leolvad a rendszer.

[00:18:24]A harmadik típus a két színű, aki úgy tesz, mintha akkor beállna, de csak az alkalmat várja.

[00:18:32]gondolom.

[00:18:33]Igen.

[00:18:33]Na most a negyedik típusa az, aki viszont őszintén szívvel, lélekkel beáll előbb vagy utóbb a forradalmárok mellé.

[00:18:42]És és egyébként hát nagyon izgalmas, hogyha Veszprémet nézzük meg itt ugye Pap János a helyi forradalmi vezetőhöz, Brusel Árpádhoz fordul, hogy hát ő pap János az kicsoda?

[00:18:57]Ő ő a helyi pártember, később is aztán a megye tejhatalmú vezetője lesz.

[00:19:05]Bruce a Járpához fordul, hogy hát ő akkor akkor valami új beosztást kér.

[00:19:11]Na most a brusznai ő ő ő egy helyi gimnáziumi tanár, aki óriási tekintélye van a városban, és ő lesz a helyi forradalmi testület, vagy hát az új önkormányzati, önigazgatási testület vezetője.

[00:19:21]Ő egész Veszprém megyében tulajdonképpen a a hang egy köztekintély.

[00:19:28]És akkor a helyi pártember kér ettől a blusztyaitól egy új beosztást.

[00:19:31]Igen.

[00:19:31]Hogy hát ő ő akkor akkor most ez elmúlt, akkor kérek egy új beosztást és itt ugye békésen mennek végbe Veszprémben az események.

[00:19:40]szemben a szomszédos várpalótával, ahova egyébként Bruce szintén kiszáll és lehiggasztja a munkásokat meg meg hát a bányászokat.

[00:19:48]Na de Pap János lesz az, aki pont emiatt a megaláztatás miatt reklamál, hogy a mi megyénkben még nem volt kivégzés a megtorlás során, akkor ő a harmadik kategória.

[00:20:01]És hát igen, és hát brusznyait ki is végzik.

[00:20:05]rendkívül megrázó a feleségének a naplója, és ennek ugye az újrakiadásában részt vettünk.

[00:20:16]Itt ugye egy kislányt hagy maga után, Margitkát.

[00:20:19]Tehát tényleg ez egyszerűen egy szívbe markoló történet.

[00:20:24]Tehát tulajdonképpen a Pap János éri el éri el, hogy a bruszniait kivégezzék utóbb.

[00:20:28]Igen, így van.

[00:20:30]Fantasztikus emberi nagyságról tesztem a bizonyágot.

[00:20:33]De később ugye 5758-ban mikor végeztél, vagy akkor ott a rögtön az eseményekében Nem, nem.

[00:20:37]Hát ez később már a megtorlás során.

[00:20:40]Már a megtorlás során.

[00:20:42]És ez így nem volt és legköztük bármilyen kommunikáció ez ügyben, hogy most akkor ki hova állt be?

[00:20:46]Erről tud nem tudni semmit.

[00:20:49]Nem, nem.

[00:20:49]Tehát azt figyelhetjük meg, [torokköszörülés] hogy ez ilyen sunyogó módszer.

[00:20:54]Nem, tehát semmi nem számít.

[00:20:54]Itt tulajdonképpen ez az, amit Kádár úgy hív, hogy a minőségi megtorlás.

[00:20:58]Tehát igyekeznek persze mindenkire lecsapni, de hát a legtöbben azok mondjuk ilyen egy évet kapnak, vagy felfüggesztettet, az pont elég, hogy egy helyi kisközösségben örökre besározódjanak, de nem ez a lényeg, hanem annak akarját annak akarják elejét venni, hogy a helyi közösséget vezetni, megszervezni képes személyisége.

[00:21:25]Tehát rajtuk akarnak példát statuálni és lefejezés.

[00:21:30]Igen.

[00:21:30]Igen.

[00:21:30]Tehát ezt ezt hívhatjuk úgy, hogy minőségi megtorvás.

[00:21:33]És ugye a másik része a minőségi megtorvásnak, hogy hogy az a családtagokon is húzódik hosszúhosszú évekig, sőt még annál is tovább.

[00:21:44]Tehát hogy egy nagyon pitián mint traumaként vagy hogyan milyen értén.

[00:21:50]Hát gyerekek tehát mondjuk a gyerekek tovább tanulása.

[00:21:54]Ja, tehát akkor előkerül egy személyzet is, előkerül egy párthű iskolaiigazgató.

[00:21:57]Hát tudjuk, ki volt az apád édesanyád.

[00:22:04]Úgyhogy úgyhogy ez ez aztán később lesz.

[00:22:07]És ez sem csak Budapesten, tehát az egész országban.

[00:22:10]Ha vidéki helyszíneket nézzük, akkor azt hiszem, hogy Mosómagyaróvárs miképp nem maradhat ki, mert ott nagyon brutális lövöldözés történt.

[00:22:16]Igen.

[00:22:16]Na most itt van az a tulajdonképpen nyugodtan [torokköszörülés] mondhatjuk, hogy négy és fedik típus, aki vagy mondjuk úgy az első típusnak ugye aki hűséges kommunista marad egy al fejezete, aki nem ánállásban gondolkozik, hanem elmenekül mondjuk a szovjet csapatokhoz, vagy pedig a szomszédos baráti chestv Szlovákiába.

[00:22:50]Hm.

[00:22:50]Ó, ö mosmagyaróváron a Helyi Gazdasági Akadémia diákjai kezdeményezik a megmozdulást, és tulajdonképpen úgy játszódik le a történet, hogy közéjük lőnek, tehát itt készülnek a a helyi úgynevezett zöldávós, tehát határőr raktanya elé, vonul a tömeg.

[00:23:15]ők le akarták veetni ugye a vörös csillagot az épületről meg a tisztek sapkájáról.

[00:23:21]Igen.

[00:23:21]Igen.

[00:23:21]És itt k szó egy szimbolikus tüntetés tulajdonképpen.

[00:23:26]Na jó, de és erőszakról szó nem volt, ha jól értem.

[00:23:29]Eleinte nem.

[00:23:29]Eleinte nem.

[00:23:29]Itt ugye géppuskákat vitetnek föl az emeletre és és tüzet nyitnak.

[00:23:37]Tehát itt több tucat sebesült van.

[00:23:41]Tehát egy borzasztó mészárlás.

[00:23:44]Hát azt tartam, hogy 59 és 100 köz 105 közti a halottak száma.

[00:23:46]és legalább 130 sebesült.

[00:23:49]Így van.

[00:23:49]Így van.

[00:23:49]Tehát ez egy borzasztó mészárlás.

[00:23:51]Ugye egyikük [torokköszörülés] azt mondja, hogy amikor amikor a a kilövésben akadályozni, tehát ő úgy vélte, hogy őt akadályozzák a kilövésben a holdtestek, akkor elkezdett kézigránátokat kidobálni, és ha valakireik sebesültem, feküdt, akkor ő is Igen.

[00:24:09]Akkor durúr még egy kézikránát.

[00:24:09]Na most a tömeg visszatér ezúttal már fegyveresen.

[00:24:17]Az ávósok megadják magukat.

[00:24:21]Egyikük a parancsnok Dudás.

[00:24:21]Ő elmenekül ő akkor nincs ott, amikor visszatér.

[00:24:27]Csesszlovákiába megy.

[00:24:27]Ő átmegy a baráti Csesszlovákiába.

[00:24:29]Van akit megvincselnek egy sebesültet a kórházban ö tulajdonképpen ott éri a vég.

[00:24:35]De ki akarták sempész mondan.

[00:24:39]Úgy azt olvastam, hogy hordagyon akarták őt kicsempézni a kórházból, és ő meg rájött, hogy ez ez nem sebesültem [torokköszörülés] menekülő.

[00:24:45]Í és elég elég ronda lincselések történtek.

[00:24:48]Viszont viszont van olyan is, aki megmenekül, ha egy határőrtiszt.

[00:24:51]Őt a helyszínre érkező Földes Gábor Győrből, ő a Nemzeti bizottság vezetője, illetve Gulyás Lajos református lelkész menti meg.

[00:25:04]Na most ez a megtorlás során egy borzasztó dolog lesz, mert ugye kell valaki az egyház részéről is a a forradalmárok közé, úgymond az ellenforradalmárok közé.

[00:25:15]Hát a szerencsétlen gulyás lesz az, mert pont ott volt.

[00:25:21]Igen.

[00:25:21]És mellette még tanúskodik is a megmentett határőrtiszt, de ez sem számít.

[00:25:28]kivégzik, és három lányt hagy maga után, akiket borzasztó körülmények között tud felnevelni az özvegy.

[00:25:36][horkantás] Tehát így így éri meg megmenteni egy ávós kommunistát a néptől.

[00:25:41]Itt egyébként azt olvastam, hogy itt három lincselést találtam meg így konkrétan leírva.

[00:25:45]Az egyik ávós hadnagyot zászlóudakkal szurkodták agyon.

[00:25:51]És volt egy másik, ez a kórházi, aki a a kórházban még ott bent állítólag kiabált, hogyha innen kijút, mindenkit lelövett és utána őt akarták kicsempészni Hordágyon, de elkapták őt, és ott meg az életért könyörgött utána, de végül egy fára fölakasztották.

[00:26:07]Igen, ez így akkor ez helytálló a sztori.

[00:26:11]Igen.

[00:26:11]Na most akkor néhány sortűz.

[00:26:11]Ugye Mosómagyaróvárról [torokköszörülés] volt szó, Debrecenről volt szó, Tiszakécske, itt vadászrepülőgépből nyitnak tüzet a felvonulókra.

[00:26:24]Ez nagyon izgalmas.

[00:26:24]Ilyen tudomásom szerint összesen kétszer fordult elő a magyar történelemben.

[00:26:29]Egyszer 1918 őszén, amikor a Ká Károi kormány, ugye ez még a repülés hőskora, egy repülőt rendel ki az szintén vidéki helyszínen, ott ugye egy hát ott egy fosztogató felvonuló tömeg ellen.

[00:26:45]És ez pedig a második, a Tiszak kécskei sortűz.

[00:26:48]Itt 17 ember hal meg.

[00:26:51]Itt egy repülőgép többször is fordult fölöttük és és közé gépágyúzott.

[00:26:56]Na most nagyon érdekes, hogy a Tiszakécskei sortüzet végrehajtó repülőgép az egy ugye hát egy egy alakulatnak a a része.

[00:27:08]És ennek a repülő alakulatnak a személyügyi tisztje az korábban az uglói nyilas pártszervezetben volt egy suttyó gyerek.

[00:27:17]Monostori Mihalik Gyura.

[00:27:21]Hát ő azt ott esik áta, ő aztán hát később veszik elő, de itt még megkapja a munkás paraszthatalomért érdemérmet.

[00:27:30]Na most akkor menjünk tovább.

[00:27:32]Bocsánat, még csak egy nevet hadd szúrjak be ide.

[00:27:34]Itt Tisza kécskén azt olvastam, hogy a Takács Géze Hadnagy volt, aki a repülőgépet vezette.

[00:27:38]Ez egy MIG típusú vagy migai repülőgép volt.

[00:27:41]És a tűzparancsot leadó ember, ő majd fog szerepelni még több településen is itt a történetünkben.

[00:27:48]Ő Gyurkó Lajos volt, ha minden igaz.

[00:27:50]Igen.

[00:27:50]Na most Gyurkó akkor megállok [torokköszörülés] itt a a sortüzek ismertetésével.

[00:27:54]Na most Gyurkó Lajos, akiről később Kádár János dicsérőleg mondja, hogy hatszor pásztázta végig a Dunatisza közét, mindent szétvert.

[00:28:07]De kérem szépen, ugye Gyurkó Vajos az, aki már nagyon viszket a zsebében.

[00:28:09]És na most ezt megnézem.

[00:28:12]Pontosan elnézést kérek, mert csak nyugodtan, mert mert ezt pontosan akarom mondani, mert Gyurkó Vajos az egyik szenzációs figurája tulajdonképpen ennek az egésznek.

[00:28:29]Kérem szépen, október 25-én gondolja úgy Gyurkó Lajos, hogy aznap ott ellenforradalom lesz 22 órakor hőtisza kécskén.

[00:28:44]Nem, ez ez kecskemét.

[00:28:44]Ez kecskemét.

[00:28:46]Kecemé.

[00:28:46][horkantás] Na most ő azt állítja, hogy egy postagnál talált egy üzenetet, amiből ő ezt megfejtette, hogy aznap pontosan este 10-kor lesz a az ellenforradalom Kecskeméten, és ő már nagyon szeretne szétcsapni, meg lövetni, és hát este 10 körül, vagy hát így kicsit korábban tényleg kijönnek a mozikból az emberek meg a színházból, tehát vannak úgymond hát nem is nem is nagy tömeg vannak az utcán.

[00:29:11]Na de ők ők aznap épp nem akarnak tüntetni, meg nem is ezért mentek, úgyhogy haza hazatérnek, de tulajdonképpen 26-án estétől már Kecskemét is megmozdul.

[00:29:24]És tulajdonképpen tulajdonképpen Gyurkó 30-ára teljesen elveszti a hitelét.

[00:29:39]ács is a helyi néphathasereg alakulatoknál, és ott ott már ott már kérdezik, hogy miféle sztálinista vezetés van még itt még mindig a hatestnél, és akkor ő is távozik.

[00:29:52]Na most akkor folytatnám még.

[00:29:55]Sortüzek dördülnek, ugye Győr, Nagykanizsa, Kalocsa, Szabadszállás, Baj, Berzence.

[00:30:02]Beszéltük idefelé jövett ugye Tinne.

[00:30:05]Tehát sortüzek rengeteg helyen vannak.

[00:30:09]Na most ezek még nem a megtorlás sortüzei, ezek még október végig Igen.

[00:30:15]sortüzek.

[00:30:15]Tehát ezek a a 28-áig vagy hát 30-áig bezáróan, tehát Békés tüntetők közé hát békés tüntetők közé.

[00:30:27]Na most a megtorvás sortüzei azok ugye december 8-ától fognak eldördülni.

[00:30:31]Ugye itt ilyen híresebbek vannak, mint Salgó Tarján, Tatabánya, Miskolc, Csepel, bocsánat, Tinnye is tartozik, aztán Eger és még egy pár tétel lenne felsorolható.

[00:30:50]összesen körülbelül 80, tehát hogyha így meg akarjuk határozni, akkor 80 sortűz.

[00:30:57]Igen.

[00:30:58]Ez a decemberrel együtt, vagy ez csak a egész december együtt.

[00:31:00]Tehát azt azt mikor volt több, melyik melyik szakaszban?

[00:31:06]Furcsa módon a forradalmas tehát nem a megtorvás, hanem a a októberi okó ö időszakaszban.

[00:31:17]Itt ugye vannak vannak olyanok, például a tatai sortűz, ami ami igazából nem egy sortűz, hanem egy tűzpánik, tehát nem úgy sortűz, hogy akkor felsorakoznak és izé, hanem hanem hanem egy tűzpánik.

[00:31:31]Itt ugye a a helyi kapitányságot veszik birtokba a forradalmárók.

[00:31:38]ö kiküdenek egy néphadsereg járőrt, hogy hogy vegye vissza a az objektumot, állítsa helyre a rendet, és és tulajdonképpen már nincs is a helyszínen nagyon, tehát ott már csak vézengenek, és az egyikük aki ott van, annak mondják, hogy adja át a pisztolyát, és akkor nyúl a zsebébe, és akkor nem lehet eldönteni, szól a verdikt, hogy akkor ő most át akarta adni vagy nem.

[00:32:06]De amúgy fegyvert fogtak rá közben.

[00:32:08]Nem persze.

[00:32:09]Tehát ugye az nagyon nehezen évedszerű, hogy ő most tényleg lőni akart volna gépisztollyal felszerelt.

[00:32:16]Igen.

[00:32:18]De lehet, hogy esetleg nem is volt teljesen józan az illető.

[00:32:20]Szóval itt csomó tényező bejátszik.

[00:32:22]Lényeg a lényeg, eldördül az első lövés és utána egy tűzpánik alakul ki mindenkől amerre lát.

[00:32:32]Na most ilyenekből egyébként egy valaki tesztú.

[00:32:33]Láttam egy dokumentumfilmet.

[00:32:35]egy valaki, akit nagyon meglövöldözte, meglövöldözték őt, de ő túlélte.

[00:32:39]Igen.

[00:32:39]Tehát és ketten pedig belehaltak, ugye, vagy hárman?

[00:32:42]Igen.

[00:32:42]Tehát itt vannak vannak ilyen esetek, ahol túlélők is vannak, és ő elmondta, hogy mi történt.

[00:32:49]Na most egyébként, ha már sortüzekről beszélünk, tulajdonképpen az október 25-i sortűz egy egy határkő, ez Budapesten, ez a Kossuttéri sortűz.

[00:32:59]A lényeget tekintve ez is egyfajta tűzpánikból indul ki.

[00:33:04]Nyilván vannak a földművelésügyi minisztérium tetején olyanok, akik már nagyon szeretnének lőni tüntetőkre, és nagyon gyanús is, hogy esetleg provokációval tömörítik oda a tömeget, hogy aztán lehessen lőni.

[00:33:22]Egy biztos, akárki akármit tervezett, ez fordítva sült el.

[00:33:28]ennek a híre nagyon gyorsan végigszalad az országban, és innentől kezdve már nincs megállás.

[00:33:33]Tehát ugye Nagy Imre nagyjából október 2526-áig reméli azt, hogy az egész élére állhat, becsatornázhatja, ugyanogy egyébként a lengyeleknél Gomulka ezt meg tudja csinálni.

[00:33:45]Na most a kossuttéri sortűz után ott nincs visszaú.

[00:33:50]Nagyon nagyon nehéz lenne azt mondani, [horkantás] és és azt is kell mondanunk, hogy hogy a magyar vidék abban is előjár, hogy elindul egy alulról szerveződő hálózat hálózatosodás.

[00:34:01]Tehát az egyes települések elkezdik fölvenni a többiekkel a kapcsolatot, koordinálnak, elkezdenek egyeztetni és kérem szépen, kialakul a Dunán túli nemzeti tanács?

[00:34:16]Dunán túli az egész Dunán túl behálózni, vagy dun de de más megyék is csatlakoznak.

[00:34:21]Na most ez ugye már azt a rémképet festi föl még Nagyréjék felé, hogy gyakorlatilag egy ellenkormány jelenik meg, és ennek a csírái meg is vannak.

[00:34:31]Teljesen alulról szerveződött, tehát ennél demokratikusabbat nehéz elképzelni.

[00:34:35]Aztán végül is ők azt mondják, hogy hogy nem, akkor elfogadjuk, meg legyen kibontakozás, meg akkor akkor akkor legyen Nagy Imre.

[00:34:42]De ezt se felejtsük el, hogy ez is jelen van, tehát hogy a magyar vidék egyébként Budapest is, de hogyha most pont a vidékről beszélünk, tehát az ország Budapesten kívül részéről egészen hallatlan önszerveződésről tesz tanú bizonyságot a forradalom napjaiban.

[00:34:59]Csak a kommunisták megjednek a népi és demokratikus kezdeményezéstől.

[00:35:08]Ez elég elég elég komikus őket nézve.

[00:35:10]Egyébként az érthető ez a óriási nagy népharag, mert ezek nem is csak sima sortüzek voltak vagy tömegbelövések, de pont Mosómagyar óvárral kezdődön, de aztán ez máshol is így történt.

[00:35:19]Ez a 59 és század közti halott, ha jól tudom, akkor a többsége az hátlövést kapott.

[00:35:26]Tehát itt először közégyük lőttek ugye eleve nem mint hogyha valaki ugye a tömegbe géppisztoly vagy vagy géppuskával gépuskafészekből lőnek közé egész más kaliber, egész más pusztító erő, de hogy az első sorozatután után a tömeg az megfutott és az emberek többsége az hátba kapta a lövést.

[00:35:41]Tehát azért azért még durvább, hogy menekülő embereket kaszaboltak és máshol is előfordult ez.

[00:35:47]Nembi géphuskákkal, csak géppisztolyokkal, de máshol is ilyen előfordult.

[00:35:51]Igen, igen.

[00:35:51]Tehát ez ez kétségtelenül jelen van.

[00:35:55]És amikor 56-ban a népítéletekről beszélünk, tehát itt itt mond mondanám azt, hogy szinte kizárólag olyanról van szó, [torokköszörülés] ahol egy-egy ilyen sortűz erdördül, és tehát utána egyszerűen egy megtorulás egy egy jogos visszatolás történik.

[00:36:15]Igen.

[00:36:15]Ezért mondom, hogy ezt ez tulajdonképpen valahol nagyon is érthető.

[00:36:18]Tehát a menekülő legosszabb volt embereken az látszik, azok az emberek látszódnak, akik már nagyon akartak lövöldözni.

[00:36:24]Úgy nagyon remegett már a újuk a ravaszon.

[00:36:27]Hát van olyan is, de azért van olyan is, ahol ahol nem tudja.

[00:36:29]Tehát ugye mégis csak a katonaságnál az van, hogy parancsot kiadnak, akkor tessék teljesíteni.

[00:36:36]Van egy van egy ideológiai öntet is, tehát hogy ott az ellenforradalmár.

[00:36:43]Nem vagyok megengedő a sortüzek elkövetőivel szemben, csak történészként, hogyha a motivációjukat akarom megérteni, akkor akkor valahol itt tudjuk keresgélni.

[00:36:58]Most a budapesti eseményeknél úgy nagyjából az a az egésznek a közmegítélése, ha jól érzékelem, hogy leginkább az ávósok követték el a legtöbb rémtettet a magyar civilek ellen legtöbb ilyen hát ilyen alattomos lövöldözéseket meg mészárlásokat és a és bekapcsolódtak a szovjetek is, de a magyar hadsereg az ebben nem vett részt a honvédség vagy hát nép hadsereg akkor akik vidéken ezeket a sortüzzeket csinálták, voltak ott ott is köztük helyenként szovjeterők is, egy-két szovjet tank is hasonlók.

[00:37:28]Ezt avhássok, ávósok csinálták, vagy pedig voltak köztük sorkatonák is?

[00:37:32]Vegyes tulajdonképpen azt mondhatnám, hogy sortüzeket azt azt nem nagyon ad le a néphadsereg, de mondjuk Tiszakécske az az a légierő, tehát az az nem nem AVH, tehát az nem AVH.

[00:37:50]De de azt mondhatnánk, hogy Várpalotán például vannak összecsapások még még h-án a forradalmárok, vagy hát akkor már nevezhetjük őket szabadságharcosnak és a a helyi néphatsereg alakulat között, de utána érdekes módon a a hónap utolsó napjaiban már együtt járőröznek.

[00:38:16]Ezért is kérdeztem, mert ez arra jutott eszembe, hogy hogy ez egy fontos kérdés ilyen esetekben, hogy egy katonának döntenie kell, hogy most akkor a nép vagy az ideológia.

[00:38:24]Igen, de ez egy ilyen döntési kénzer.

[00:38:27]Ez egy nagyon nehéz, nagyon nehéz ügy, de ilyen például a Esztergom.

[00:38:29]Itt ugye gyakorlatilag egy bányászokkal, demonstrálókkal teli buszra lőnek rá ágyúval.

[00:38:37]Hát képzelhetjük a hatást.

[00:38:37]Na most az ember, az a parancsnok, később ő lesz az egyik, aki november 4-én a Budapest körül felállított védelmi gyűrű, hát ilyen hevenyészet meg szóval ezt most hagyjuk, de ott az ő emberei, az ő alárendelt alakulatából nyitnak tüzet a jutadombnál a a tüzérek a bevonuló szovjetekre, és ezt az embert ki is végzik.

[00:39:07]Tehát csak ezt akarom mondani.

[00:39:10]Na most ugye az is elhangzik november 4e után, hogy a Kádár Jánoséknak fegyveres erő kell.

[00:39:19]Ugye elindult már azért vannak vannak különböző ilyen kitartó fegyveres csoportok, mint olyan Hodosáncsoport, akkor pont a Kecskeméti ő HTPancsnokság környékén.

[00:39:30]De de hát akkor akkor kiből legyen még az új karhatalom?

[00:39:37]És akkor elhangzik az a mondat, hogy Budapesten van 7000 tiszt, de ha ebből fölfegyverzünk 5000-ret, akkor nem biztos, hogy megmarad a néphatalom, mert történik november 4-én egy olyan változás, hogy ott aztán tényleg lehull az álarc.

[00:39:50]Tehát ott ott már nem arról van szó, hogy a ki az ellenforradal már meg mit tudom én, hanem azt látják azt látják a néphadsereg tisztjei is, hogy őket körülveszik a szovjetek, hogy egy idegen ország inváziója, tehát hogy ott ott ezt már nem nagyon lehet maszkírozni, meg nem is maszkírozzák.

[00:40:12]Tehát a szovjetek így röviden és gyorsan akarnak eljárni, és ez azért egy nagyon éves nagyon éles határvonal.

[00:40:20][horkantás] Aztán majd később a tiszti nyilatkozattal próbálják őket visszahozni, amit ugye alá kell írniuk.

[00:40:27]Hát itt egy van egy jelentős személycsere is, tehát nagyon sokan ottják ezt az egészet.

[00:40:36]És akkor van egy ilyen egy ilyen hézag, látszik a az október végi vidéki sortüzk megmozdulások, meg a december elején újra kezdődő sortüzek között novemberben.

[00:40:43]Az egészet így elcsitítja a szovjet bevonulás meg intézkedés.

[00:40:48]Nem, tehát pont majd szervezkednek tovább.

[00:40:51]Tovább tovább szervezkednek és és nagyon sok helyen van az, hogy a szovjetek beüzennek, hogy maradjatok nyugton, és akkor nem lövünk, és akkor [horkantás] jó, akkor nyugton maradnak.

[00:41:03]És ez az, amit Kád Jánosék úgy hívnak, hogy a kettős hatalom időszaka, és ez hosszú-hosszú hetekig tart.

[00:41:08]Tehát Tata a tatai szénmedencében egyébként olyan szadista pufajkások jelennek meg, hogy december elején a bányászok szó szerint önvédelmi csoportokat hoznak létre, és gyakorlatilag újra kezdődik a megmozdulás.

[00:41:27]Hát ez a Beér János csoportja.

[00:41:27]Igen.

[00:41:27]Na most de hát például a Salgó Tarjánál az acélműnek a a helyi nemzetőrei, ők lecsapnak még decemberben a a helyi pufajkásokra, elveszik a rádiójukat, befegyverzik őket és azt mondják, hogy hát mi a rendet tartjuk fönt.

[00:41:47]Tehát hogy ez azért ott egy hosszabb idő.

[00:41:50]És amikor Budapesten sikerül stabilizálni a hatalmát Kádár Jánoséknak, megcsinálják ugye a december 5-i nyugati téri vörös zászló zászlós tüntetés utáni sortüzet, tehát ugye egy provokáció utáni tömegbeövést.

[00:42:10]Utána tudnak elkezdeni foglalkozni azzal, hogy akkor vidéken is rendet kell rakni.

[00:42:15]Közben is már persze vannak lépések meg kiemelt helyszíneken meg így meg úgy, de de még egyszer mondom, ez ez vidéken is nagyon hosszú hetekig még a a kettős hatalom időszaka.

[00:42:27]Tehát akkor a KDR érkeztek meg oda csak december elején 810e környékén, hogy elkezdjék vidéken is letaposni az ellenállást.

[00:42:32]Addig ők addig ők nem voltak olyan kondícióban.

[00:42:34]Igen.

[00:42:34]Tehát ez a Igen.

[00:42:36]Tehát ugye erőt kell gyűjteni, és Kádárnak nem mindegy, hogy milyen fegyveres erőt gyűjt, mert mert ugye hát ne felejtsük el, átalakult a szabadnép, [torokköszörülés] megjelenik a népszabadság.

[00:42:48]Ez ugye már november első napjától, bocsánat, másodikától.

[00:42:55]És és hirtelen, amikor bejönnek a szovjet csapatok, a berei Andor házaspár megjelenteti újra a szabad népet.

[00:43:05]A népszabadsággal párhuzamosan.

[00:43:07]Párhuzamosan.

[00:43:07]Igen.

[00:43:07]Tehát Kád Jánosnak ezt csak példaként mondom, hogy arra is kell gondolnia, hogy azért van, aki ott szeretné őt balról előzni, és ugye a szovjetek ezzel őt tudják presszionálni.

[00:43:17]Ezzel nem azt mondom, hogy megzsarolták meg ilyesmi.

[00:43:19]Nem.

[00:43:20]Tehát ő ezt elvállalta, ezt a munkát csak a maga sajátos módján.

[00:43:22]É minden mocskos munkát el kell valakinek vállalnia.

[00:43:27]Kétségtelenül.

[00:43:27]És és tulajdonképpen neki arra is figyelni kell, hogy olyan fegyveres ereje legyen, ami tulajdonképpen hozzáhűséges, mert egy ideig még rá is adatokat gyűjtenek.

[00:43:40]Tehát így önhatalmulát.

[00:43:41]Ugye őt úgy hívták egymás között ezek az ultrák, hogy a mert ugye Kádár másodszor is feloszvadta a pártot.

[00:43:48]Hát ez kommunistáéknál egy egy iszonyú ö bűn, tehát ez ez nem egy bocsánatos bűn.

[00:43:55]És ugye az első még a világháború alatt volt, és és tulajdonképpen ezfémia náluk gyakorlatilag.

[00:44:01]Igen.

[00:44:01]És tulajdonképpen december 8a az, amikor a Salgóarjáni munkások küldöttsége Budapesten tárgyal Marosán Györggyel Buci Gyurrival, aki nyíltan megmondja nekik, hogy na jó, akkor mától kezdve lövünk.

[00:44:19]Ja, hogy azt ő velük közli.

[00:44:20]Igen.

[00:44:21]Aha.

[00:44:21]Ez a híres mondat.

[00:44:22]És azt is megmondja nekik, hogy ti nem forradalmárok vagytok, hanem piszkos fasiszta ellen forradalmárok.

[00:44:26]Tehát erő érezte magát.

[00:44:29]Hát igen.

[00:44:29]Na de eddig a munkástanácsoknak elképesztő befolyása van, meg tulajdonképpen ők az urak az országban.

[00:44:35]Azt mondják, hogy strike van, akkor megáll minden.

[00:44:37]És meg is áll minden, amikor amikor olyan a helyzet.

[00:44:42]Persze ott ugye egy ellen parlament, ami ami fenyegető rém Kádáréknak, amikor ugye a nagy budapesti központi munkástanácsot gyorsan szovjet páncélosokkal szét szétkergetik, de [horkantás] hát ezeket föl kell számolni, meg meg példát kell statuálni.

[00:45:01]Na, akkor nézzük Salgó Tarjánt, mert az még egy fontos epizóda az egész történetünkben.

[00:45:04]Ott egy nagyon komoly tömeg is volt, tehát sok sok ezzres tömeg, ha jól tudom, ami azért a a városméretéhez képest egy jelentős tüntető tömegnek számít, és hát egy szintén elég durva sortű, ez már december 8-án volt.

[00:45:16]Igen, itt egyértelmű provokáció van.

[00:45:20]Tehát az a cél tulajdonképpen, ha szabad ilyen szélsőséges értelmezést adni a dolgoknak, hogy egy helyre tömöríteni embereket, ö felkészítik már a karhatalmat, és tulajdonképpen célzatosan [horkantás] megfélemlítő, elrettentő, tehát terrorista céllal közibükkel lőni.

[00:45:40]Itt olyan hivatalos verziót olvastam, nem tudom most ezek mennyi valóság alapja, ugye, hogy ott voltak fegyverben a karhatalmisták, megjelent a hatalmas tömeg, ami a két munkástanács aktivista szabadulengedését követelte, és valaki a levegőbe lőtt a karhatalmisták közül, mert a tömeg egyre közelebb jött rájuk, tehát mint egy figyelmeztetésként.

[00:46:01]És erre a tömegből valaki egy hanggránátot dobott a karhatalmisták mögé, hogy ne legyen lövöldözés, és aztán erre erre tört ki a hatalmas Igen.

[00:46:09]ö lövöldözés.

[00:46:09]Ö na most aiv aztán 46-an belehaltak és több mint 150-en megsebesültek.

[00:46:17]Igen.

[00:46:17]Tehát itt borzasztó áldozati számok vannak.

[00:46:20]Na most azt kell látnunk, hogy hogy utólag mindig különböző perek során próbálják összerakni a dolgot.

[00:46:25]Na most ezt úgy próbálják összerakni, hogy nekik legyen kedvező természetesen.

[00:46:29]Na most én én Salgotját azért azért többször is megtárgyalták már.

[00:46:38]Én a magyar vidék kapcsán még két dolgot szeretnék elmondani.

[00:46:43]Az egyik az, hogy december 4-én van Budapesten a nőtüntetés.

[00:46:48]Ugye [horkantás] gyertyákat gyújtanak, virágokat helyeznek el a hősök terén az ismeretlen katona sírjánál.

[00:46:56]Itt a mészárulást az akadályozza meg, hogy a budapesti értelmiségi forradalmi tanács, vagy hát tehát a budapesti értelmiség forradalmas csoportjai, köztük [horkantás] egyébként Gönc Árpád is a helyszínre cipelik Krisnan Menon, indiai ügyvivőt, és és akkor úgy érzik, hogy ugye India ekkoriban a világ lelki ismeretének számít.

[00:47:23]Hát egy óriási erkölcsi tőkével rendelkeznek, és ez úgy érzik karhatalmistáék, hogy mégis egy a harmadik világot jelképező csúcsdiplomata szemelátára nem fognak mészárlást indítani, de ott le akarták a nőket is lövöldözni egyébként minden további nélkül.

[00:47:44]Pers igen.

[00:47:46]Na most ezt viszont nőtüntetések követik több helyen az országban.

[00:47:49]Tehát megint az, hogy a magyar vidék az együtt halad Budapestel, Veszprémben 6-án, aztán Egerben és még más Tinnyén is ilyen volt.

[00:48:00]Igen.

[00:48:00]Településeken is.

[00:48:00]Most ez egyik, amit mondani akarok.

[00:48:03]A másik, hogyha tényleg a falvakat nézzük, vannak olyan megyék, ahol azt a határozatot hozzák az új forradalmi önkormányzati szervek, hogy ne oszlassuk föl a TS-t.

[00:48:15][horkantás] De van olyan, ahol ahol egy tehát mindenki hazaviszi az állatait, a gépeit, föloszlik a TSZ, felpofozzák a párttitkárt, elzavarják és általában le is döntik a helyi szovjet emlékművet.

[00:48:27]Na most nagyon sok helyen egyébként ez a folyamat ez akkor zárul le, amikor 1959 és 61 között Kádárék szó szerint vérrel és vassal végigviszik a tszesítést.

[00:48:42]Az egy válasz is volt erre tulajdonképpen.

[00:48:44]Így van.

[00:48:44]Így van.

[00:48:44]Tehát ők ők nagyon megjedtek attól, hogy a magyar falu világában gyakorlatilag a semmibe foszlik a kommunista államhatalom pillanatok alatt.

[00:48:53]És ettől ettől nagyon féltek.

[00:48:57]és egyszer mindenkora ráadásul Kádár az bizonyítani akar, tehát Rusov előtt ő ő bizonyítani akar.

[00:49:04]A [horkantás] másik az, hogy hát van egy ideológiai oka is, ugye Kádár ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha a magyar paraszt önkéntes elhatározására volna bízva a dolog, a Marsban előbb lenne szocializmus, mint nálunk.

[00:49:18]És ebben egyébként igazáb már Rákosi is panaszkodott ilyesmi.

[00:49:22]Igen, igen.

[00:49:24]Ebben egyébként igaza is volt.

[00:49:24]Ebben [horkantás] egyébként igaza is volt.

[00:49:28]Tehát hogyha azt mondjuk, hogy hol végződik 1956 utó rezgése, ugye hát a magyar parasztok között van egy ilyen a gazdák között van egy ilyen rigmus, hogy nem győztük az angolokat várni várni, be kellett a be kellett a tszcsébe állni.

[00:49:44]Tehát, hogy ez ez valahol ott végződik, és és hogyha szigorúan nézzük, akkor 1956-tőképpen 1989-ben végződik, részben az újratemetéssel, részben azzal, hogy akkor szűnik meg a Népköztársaság 89.

[00:50:00]október 23-án.

[00:50:00]Ez egy nagyon szép záróaktus.

[00:50:06]Csak hát senki nem adja vissza se a szétvert egyházat, se a szétvert magyar falut, meg paraszti társadalmat.

[00:50:10]Hát igen.

[00:50:12]Igen.

[00:50:12]És ugye ne felejtsük el, hogy itt aztán a kádári alkunak különböző utórezgései még még nagyon sokáig eltartanak.

[00:50:19]És és egyébként egyébként aztán valóban történnek modernizációs lépések falvak terén is, de nyugodtan mondhatjuk, hogy hogy ez egy súlyosan károsult, szétvert kényszeredetten élő.

[00:50:38]És egyébként az egész kommunista propagandának az egyik szövege az volt, hogy a falu, mint olyan, az meghaladott.

[00:50:44]Ugye az öregek laknak falun, hát a fiatalok azok már ugye a városban.

[00:50:49]Tehát hogy most se látom elmúlni.

[00:50:51]Igen, sajnos van egy ilyen van egy ilyen hagyatéka ennek az egész modernizációs paradigmának, és és azért a magyar falu egy borzasztó csapást kap, amit amit próbál kiheverni.

[00:51:04]Én is ismerek például Sortról olyan gazdát, pincesz szomszéd volt, hát már már halott, akit szó szerint bevertek a TSZbe, de annyira szerette a Földet, hogy a végén ott is brigádvezető lett, megértett hozzá.

[00:51:17]De de ez nem ellensúlyozza a kárt, ami végül is megtörténik.

[00:51:23]Előbb itt még a Gyurkó Lajost ígértem még egyszer.

[00:51:25]Tehát itt Egerben ott is fölbukkant, és 12-én, december 12-én ott még belelövetett a teljesen fegyvertelen békés tömegbe a Dobótéren.

[00:51:32]Ott is nyolcan meghaltak, csak hogy ne maradjon ki a Igen.

[00:51:38]Hát utána Gyurkó Lajos elég dicsendő leszerepel, mert az alkoholizmusa miatt néhány éven belül [nevetés] adakta teszi.

[00:51:46]Ez egy kommunista mintakarri tulajdonképpen.

[00:51:48]Megtorlás szintjén hogy jelent meg vidéken ez a ez az egész folyamat?

[00:51:53]Tehát milyen következményei lettek a következő a rákövetkező évekre egyénekre vonatkoztatva?

[00:51:59]Ilyen gondolom itt is jelezni akarták, hogy itt ilyet ilyen nem fér bele többször, tehát meg akarták az embereket félemíteni, gondolom.

[00:52:08]Itt van egy kötet, ami ma jött, ma érkezett meg a nyomdából.

[00:52:10]Ezt két kollégám, György Sándor és Rigó Róbert írta 1956 Kiskumsán.

[00:52:19]Ezt a kamerába állítsuk bele.

[00:52:19]Azért a forradalom napjai a megtorló perk tükrében.

[00:52:24]Tehát az a helyzet, [horkantás] hogy szisztematikusan a nemzeti emlékezet bizottsága kezdte el először persze a nemzeti levéltárral együttműködésben ezeket a vidéki pereket átfésülni.

[00:52:38]Ugye ez lett aztán a Perek 56 adatbázisunk.

[00:52:41]Ez az interneten elérhető.

[00:52:45]És és azt láthatjuk, hogy hogy mindenhol, tehát mindenhol volt valami megtorás, mindenhol kellett példát statuálni.

[00:52:55]Kis kis ott ott ott kivégzés is kivégzés is volt, és és itt szörnyű családtörténetek vannak.

[00:53:10][horkantás] például felolvasom, mégiscsak megbélyegzett emberként élte az életét.

[00:53:16]És tulajdonképpen ez a mondat, ami ami nagyon-nagyon sok egyéni sorsot jellemz 1956 után, és ez is volt a célja a Kádáréknak.

[00:53:26]Megbéjegzett emberek és tulajdonképpen egy megbéjegzett ország.

[00:53:31]Tehát kiv kivégzett családtag utánmaradó, de nem csak a kivégzett családtag.

[00:53:33]Tehát ezt említettem beszélgetés közben, hogyha egy-két évre ítélték, az egy helyi kisközösségben, tehát bármennyire tudták, hogy ezt ezt miért kapta meg hogyan, hát először is volt egy köztörvényesítés, tehát nem igyekeztek azt mondani, hogy valamilyen köztörvényes ügy, tehát mit tudom én, opó vagy vagy ilyesmi.

[00:53:52]És sajnos az iratokban ez ez került be, és innentől kezdve ez ez óhatatlanul is egy egy bélyeget, pláne pláne úgymond az új szocialista faluban, ahol már teljesen más viszonyok vannak.

[00:54:10]Tudjuk ezeket, vagy még van mit föltárni ezeken?

[00:54:14]Mennyire ismert az egész sztori?

[00:54:16]Én azt gondolom, hogy a 20.

[00:54:16]századból még mindig nem állunk úgy, hogy lezárhassuk.

[00:54:23]A magyarországi kommunista diktatúra történetéből is bőven van még mit föltárni.

[00:54:30]Látható, hogy 2026 van 56-70.

[00:54:34]évfordulója és tehát ez egy úttörő kötet a maga műfajában.

[00:54:37]Igen, igen.

[00:54:37]Tehát van mit elbeszélni, és van kinek az igazságát helyre, akkor keressük továbbra is az emberek igazságát.

[00:54:49]Remélem Máté Áronnak köszönöm szépen a részvételt.

[00:54:51]Nektek köszönöm a figyelmet.

[00:54:53]Ne felejtsetek el feliratkozni a Magyar Nemzet YouTube csatornájára.

[00:54:58]Kommenteljetek, nyomjatok kis harangot és nézzetek minket legközelebb is.

[00:55:01]Sziasztok!