Az ’56-os válság zárt ajtók mögött – Kvantum
- A Magyar Nemzet Kvantum podcastjában Bertalan Péter történész az 1956-os forradalom 70. évfordulója kapcsán a nagyhatalmi, zárt ajtók mögötti diplomáciai hátteret elemzi.
- Hruscsov 1956 februárjában a XX. kongresszus titkos ülésén leszámolt a sztálinizmussal, de nem volt reformer: „soft sztálinizmus” és látszatoldódás jellemezte — Rákosi menesztését a válság végének hitte.
- A szovjeteknek (Andropov, Serov jelentései) pontos információik voltak a magyar válságról, de pártbeli vezetési problémaként értékelték, és a feszültséget a párt keretein belül akarták tartani.
- Eisenhower realpolitikát követett: a jaltai befolyási övezetek szerinti egyensúlyt tartotta célravezetőnek, a „rabnemzetek” felszabadítása csak propagandaszó maradt.
- A szuezi válság október 29-i kitörése (brit–francia–izraeli titkos egyezmény alapján) Magyarország ügyét másodlagossá tette a nyugati hatalmak számára.
- A Bohlen-üzenetben Washington biztosította Moszkvát, hogy a jaltai rendet érvényesnek tekinti — erre október 31-én megszületett a második szovjet invázió döntése (Forgószél hadművelet, november 4.).
- A taszári pilóták még figyelmeztették Nagy Imrét, hogy a tankok csöve „befelé mutat”; Kádár Moszkvába távozását követően vállalta a „rendcsinálás” szerepét.
- Bertalan geopolitikai keretben az osztrák–magyar határt a Nyugat „bűvös határaként” azonosítja, amelyen túl csak ritkán volt hajlandó katonai segítségre.
„A magyar forradalom magasztos szabadságeszméi nem értek annyit, mint a szuezi csatorna ügye.” – Bertalan Péter
- A vendég szerint a nagyhatalmi elszigeteltség nem csorbítja a hősök tiszteletét: a forradalmat a munkástanácsok és az értelmiség együtt lendítették tovább, sok résztvevő vértanúként vagy börtönben fizetett érte.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az adás kerete: 70 éve az 1956-os forradalom
A Magyar Nemzet Kvantum tudományos podcastjának adásában az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából a forradalom nagyhatalmi, zárt ajtók mögötti diplomáciai előzményeiről és nemzetközi lecsengéséről beszélget a műsorvezető-szerkesztő Bertalan Péter egyetemi docenssel, történész-politológussal, a Veritas Intézet tudományos főmunkatársával, a téma elismert szakértőjével.
Bertalan Péter a nyitányként kifejtette: a forradalom „olyan világtörténelmi esemény, ami Magyarországot újra beleteszi abba a világtörténelmi kaleidoszkópba", amelyre ez a „kis nagy nemzet" megérdemelten helyet kapott. Saját szemlélete szerint a világtörténelem mint folyamat akkor navigálja a nemzetet ilyen helyzetbe, amikor önmagáért, ezeréves történelméért kell kiállnia — és akkor a nemzet ezt megteszi.
„A világtörténelem, mint folyamat bennünket olyan helyzetbe navigál, ahol ki kell állni önmagunkért, a nemzetünkért, a történelmünkért, az ezeréves történelmünkért — akkor ez a nemzet megteszi." – Bertalan Péter *
A 20. kongresszus és a sztálinizmus megosztott leszámlása
Hruscsov titkos beszéde
A pártvezetés elgyengülését a vendég a XX. kongresszusig vezette vissza: 1956 februárjában Hruszov — az átirat nyelvén „Hruscsov/Kruscov" — hagyományos keretek között kezdte a kongresszust, majd a résztvevőket egy újabb, titkos megbeszélésre visszahívta, ahol kb. négy és fél órán keresztül „rántotta le a leplet Sztálinról". A kommunista világ konspirációban kiképzett vezetői hálózata meglepetéssel vette tudomásul, hogy Hruscsov „megkapta a saját magának beadott igazságszérumot": hivatalosan is leszámolt a sztálinizmussal — majd ezt saját hálózatán keresztül kiszivárogtatta.
Bertalan szerint valószínűleg számos, még nem ismert KGB- és CIA-forrás létezik, amelyek feltárása folyamatban van; ő maga is igyekszik titkosszolgálati forrásokhoz jutni, és azokat szigorú forráskritikával értelmezni.
A „soft sztálinizmus" és a személycserék logikája
Hruscsov nem volt valódi reformer: a vendég szerint „szoft sztálinizmusról" beszélhetünk, hiszen a XX. kongresszus után két hónappal még Sztálin képe alatt fogadta a jugoszláv nagykövetet. Hruscsov tévedése — történelmi baklövése — az volt, hogy az „olvadást" benn akarta tartani a legális, ellenőrzött pártkeretek között. Ezért alkalmazta a hagyományos technikát: személycserét és látszatoldódást. Így hitték, hogy Rákosi Mátyás 1956 júniusában történő menesztésével „kihúzták a méregfogát" a válságnak.
Erre a hatalomtechnikai logikára a vendég egy kádáras szójátékot is idézett: a madár „fölrepült, egy kicsit kavarogott a fa fölött, és leült egy másik ágra".
A társadalmi erjedés jelei már 1955 nyarán
A vendég vélekedése szerint a társadalom mélyrétegeiben felhalmozódó feszültség már 1955, de legalábbis 1956 nyarán érezhető volt. Ezt a művészek és az írók jelezték „csodálatos szenzitivitásukkal" — rendszerszerűen, hanem rendszert bontogató versekkel, festményekkel, titkos összejövetelekkel. Erre utalt Nagy Imre 1956. június 7-i orsó utcai megemlékezése is, egy „politikai délutánra", ahová Kádár János is elment: Kádár vacilált, hogy menjen-e, félve a keményvonalasok reakciójától, végül „félig ott volt, félig nem", rövid időre benézett és kijött.
Ezek az események még október közepén is azt sugallták Gerőnek — és a vendég szavaival Biszkunak —, a párt kemény magjának, hogy ez „csak egy őszi összejövetel": az egyetemisták egy kicsit elégedetlenkednek, ahogy az írók is szoktak, aztán „majd megunják és hazamennek".
Szovjet előrejelzések: pontos információk, de elszámolt értelmezés
Andropov és Serov jelentései
A kutatható források szerint a szovjet pártvezetésnek már 1956 nyarától meglehetősen pontos információi voltak a magyarországi belpolitikai válságról és az erősödő ellenzéki szervezkedésről — az írószövetségről, a Petőfi Korról és az egyetemi gyűlésekről. Juri Andropov budapesti szovjet nagykövet augusztus 30-án részletes jelentést küldött Moszkvának, amelynek konklúziója az volt, hogy a magyarországi helyzet rendkívül súlyos. Hasonló állapotjelentéseket küldött Ivan Serov államvédelmi hadseregtábornok, a KGB elnöke is.
Nem volt kidolgozott forgatókönyv — csak hálózati detektálás
Ennek ellenére Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára nem értette meg a magyarországi folyamatok lényegét, és pártbeli vezetési problémának, megoldható válságnak minősítette. A megjelent Serov-naplóból — amelynek publikálását a Nemzeti Emlékezet Bizottsága egyik vezetője támogatta, szakértői tevékenységével segítette — kivehető, hogy a szovjet titkosszolgálati hálózatok detektálták ugyan a folyamatokat, és megpróbáltak valamilyen megelőző, alternatív feszültségoldó tevékenységet folytatni. A vendég szerint ez a titkoszolgálatok és a politikusok kettős kapcsolati hálójából fakad.
Ennek része volt, hogy egy lágyabb vonalat követtek Nagy Imrével kapcsolatban is: az 1955 óta lényegében karanténban élő Nagy Imre 1956 őszén többször sétálhatott az unokáival Budapest központjában. A vendég feltételezése: azért engedték „egy kicsit ki", mert lazítani akartak a présen. Ez a lazaság azonban kettős hatású lehetett: vagy enyhítette az ellenállást, vagy „kijött a palackból a szellem" — és az október 23-i események radikalizálódásában és gyorsulásában ennek hatása is tükröződött.
A kommunista vezetés — a konspiratív, ravasz, a Komintern küzdelmeiben edződött politikusok — ezért lépett meg a rossz lépést: hittek benne, hogy a feszültséget a párt keretein belül tudják tartani.
Az amerikai reakció: Eisenhower és a realpolitika
Eisenhower geopolitikai koncepciója
Az Egyesült Államok vezetését a forradalom „kínosan" érintette. A vendég ebben a kontextusban elemzette Eisenhower alakját: ötcsillagos tábornok, a második világháború katonai stratégája, aki pályát váltott és politikus lett. Eisenhower útja összeütközésbe került Patton tábornokéval, aki a háború után a Wehrmacht nem-náci részével szövetséget kialakítva akart fellépni a „vörös birodalom" ellen, és kiszorítani a Szovjetuniót a megszerzett befolyási övezetből. Ezzel szemben Eisenhower geopolitikai koncepciója az volt, hogy békét kell kötni a Szovjetunióval: a jaltai–teheráni–poznańi (potsdami) befolyási övezetek szerint működtetni a rendet, és modus vivendit, a win-win játszma elve alapján kvázi kompromisszumos békét kialakítva Európát felosztani.
Patton 1945 decemberében „rejtélyes körülmények között", egy úgynevezett autóbalesetben halt meg. A vendég szerint léteznek ugyan urbánus legendák arról, hogy KGB-merénylet történt, esetleg egy másik oldal is asszisztált hozzá, de ezt forrásokkal jelenleg senki nem tudta alátámasztani — titkos szolgálati kutatásokat igényelne.
A rabnemzetek felszabadítása csak propagandaszó maradt
A vendég állítása szerint Eisenhower már a hetvenes évek elejéig, pontosabban az ötvenes évek folyamán tudta, hogy a kelet-európai térség a Hruscsov-olvadás ellenére sem kerül olyan helyzetbe, hogy amerikai, ENSZ- vagy NATO-támogatással felszabaduljanak a „rabnemzetek". Erre utal, hogy 1956 februárjában Hruscsov és Bulganin Londonban járt, ahol a brit munkáspárti vezetéssel és az egész brit elittel kvázi világpolitikai egyezménysorozatot kötöttek.
A brit–amerikai kémakció: a Krab-ügy
A londoni látogatás során nagy horderejű titkosszolgálati akció zajlott: Lionel Krab ezredes a brit admiralitás és a brit diplomácia határozott tiltása ellenére — a brit titkosszolgálat és a CIA közös akciójaként — kémlelni akarta az Orzsonyicenze nevezetű híres cirkálót és a hordozott technológiát. Krabot elfogták, rejtélyes körülmények között meghalt, és csak egy évvel később találták meg a holttestét.
A vendég következtetése: már februárban a Nyugat „detektálta", hogy elindul egy enyhülési folyamat, de az nem fogja átütni az érdekszféra „páncélját" — nem lesz olyan látható a közép-európai (lengyel, NDK-s, berlini, varsói, budapesti) elégedetlenség, hogy nagyhatalmi beavatkozást indukáljon.
Geopolitikai keretek: az osztrák határ mint „bűvös határ"
A vendég elmondta, hogy szeret geopolitikai gondolkodásmódban elemezni: meddig terjed Nyugat-Európa érdekszférája, hol húzódnak a láthatatlan, virtuális törésvonalak. Saját tapasztalata szerint — egyre inkább előrehaladva az években — arra a felismerésre jutott, hogy a nyugat számára valóban az osztrák–magyar határ az a „bűvös határ", ameddig a történelemben saját érdekszférájának tekintette Európát, és ameddig a tiszteletre méltó diplomáciai offenzíva mellett hajlandó akár anyagi és katonai segítséget is nyújtani.
A keleti törésvonalat az Urál környékén, tőle kissé keletebbre helyezte, és arra is kitért, hogyan nevezzük a régiót: köztes Európa, Közép-Európa, kelet-közép-Európa vagy közép-kelet-Európa. Ebben a kérdésben Antal József írásaira hivatkozott, aki a közép-európai történelmet a világtörténelmi kaleidoszkópba próbálta beemelni, és reményét fejezte ki, hogy a Visegrádi Együttműködés fejlesztésével Közép-Európa újra világtörténelmi szerepet tud magának indukálni.
Felvillantotta az energiahordozók szerepét is: a geopolitikai racionalitás — napjainkban, a Grönland-térségben is — megköveteli, hogy a kőolaj-, földgáz- és energiahordozó-készletek kiaknázása nagyhatalmi gyámkodással vagy támogatással történjen. Magyarország ugyan kiváló gondolkodókkal és kutatókkal büszkélkedhet, de kőolajban, földgázban és hasadóanyagokban szegény.
A szuezi válság: Magyarország ügye másodlagos lesz
A titkos egyezmény
A brit és francia reakció a forradalomra a rendelkezésre álló adatok szerint még Washingtonénál is retrográd volt — és nem véletlenül: 1956 októberében, amikor a magyar forradalom már javában tart, életben volt a Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael közötti titkos megállapodás, amely Egyiptom megtámadását célozta a Szuezi-csatorna júliusi államosítása miatt. A legérdekesebb részlet a vendég szerint, hogy ebben még a legfőbb szövetségesüket, az Egyesült Államokat sem avatták be. Így érkezett el október 29-e, a szuezi válság kitörésének napja.
A „kegyetlen mérleg"
A vendég az érdekek nyers logikáját zárta le a kérdéskört:
„A magyar forradalom és szabadságharc magasztos szabadságeszméi nem értek annyit, mint a szuezi csatorna — a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala — államosítása révén a pánarab eszmék gazdasági alátámasztását szolgáló Nasszer-i törekvések elfojtásának kegyetlen érvényesítése." – Bertalan Péter *
A szuezi válság kirobbanásával — amely a közel-keleti olajkincs feletti befolyás, hegemónia biztosítását is jelentette — október 29-től ez vált az Egyesült Államok és a nyugati hatalmak első számú külpolitikai prioritásává, amely mellett Magyarország ügye „igen egészkén másodlagosnak" számított. Közrejátszott az 1955-ös osztrák semlegességi egyezmény is, illetve a détente, az enyhülés: a két szuperhatalom — a két legnagyobb atomhatalom — egyike sem akarta megkockáztatni azt a nyílt konfliktust, amely világégésbe vezethetett volna.
Washington zöld jelzése és a második szovjet invázió
A Bohlen-üzenet
A szuezi válság napjaiban érkezett meg Hruscsovhoz a „várva várt jelzés" Washingtonból: a moszkvai amerikai nagykövet, Bohlen útján Eisenhower bizalmasan közölte a szovjet vezetéssel, hogy az Egyesült Államok változatlanul érvényesnek tekinti a jaltai rendszert — magyarra lefordítva: elfogadja, hogy Magyarország a szovjet érdekszféra része, ahol az USA aktívan nem fog beavatkozni.
Emiatt nem véletlen, hogy október 31-én hozta meg a végső döntést a politbüro — az SZKP elnöksége — a második magyarországi katonai invázióról, amely november 4-én, a Forgószél hadművelettel teljesedett ki, és „el is tiporja a forradalmat". Ehhez hozzájárult a nem kötelezett országok tömbjének — Nasszer, Nehru, valamint a „mindenmájjal megkent" politikus, Titó Jugoszláviája — álláspontja, és még a kínaiaktól is „jóindulatú semlegesség" szövegével biztosítást kapott a Szovjetunió: Kínának ugyanis nem állt érdekében, hogy a térségben amerikai jelenlét legyen.
A taszári pilóták figyelmeztetése
A vendég — aki büszke kaposvári származású történészként a taszári pilótákat említette — elmondta: október végén, amikor Nagy Imre úgy tudta, hogy a tankok csöve „kifelé mutat" a Szovjetunió felé és kivonják a csapatokat — hiszen Andropov, Suszlov és Mikojan folyamatosan altatta Nagy Imrét —, a taszári pilóták közül kettő felszállt, és jelezte Nagy Imrének, hogy a tankok csöve nem kifelé, hanem befelé mutat. Ez már a Forgószél hadművelet előestéje volt.
„Megcsináltuk, János — megcsináltuk, Imre"
A parlamentből hirtelen távozó Kádár és Nagy Imre kezet fogott, és elhangzott a mondat:
„Megcsináltuk, János — megcsináltuk, Imre." – Kádár János és Nagy Imre utolsó kézfogásán elhangzott mondat *
Úgy nézett ki, hogy a semleges Magyarország megteremtetik, és kilépnek a Varsói Szerződésből. Amit ezután Kádár tett, „rejtélyes dolog, de megpróbáljuk rekonstruálni": Kádár eltűnt, Münnichhel együtt a tököli katonai repülőtérre mentek, és Moszkvában szálltak le. Útközben, egy éjszakázás során az ezredes — a vendég szavai szerint „oroszul Pál Kovnik" — Brezsnyevvel találkozott.
Kádár a Kremlben
Kádár abban a ruhában, ahogy Budapestről eltűnt, bekerült a Kremlbe, a Molotov által elnökölt SZKP-bizottság elé, ahol megkérdezték: „Kádár elvtárs, mi történt Budapesten? Forradalom vagy ellenforradalom?" Kádár, akinek igazán kremlbeli tapasztalatai nem voltak, azt felelte:
„A diákok elindulnak, a diákok magasztos tüntetéséből a csőcselék tombolássá válik." – Bertalan Péter idézi Kádár moszkvai válaszát *
A vendég magyarázata: Kádár először valamilyen felmentést próbált kialakítani magának — hiszen nem messze tőle ott volt Münnich is mint alternatíva, aki jól ismerte Hruscsovot, és velük „egy csárdásban" a keményvonalas, sőt a legszélsőségesebb Rákosi–Gerő-vonal is még ekkor is „játszott". A bizánci diplomácia több vasat tartott a tűzben. Kádárnak egy éjszakán át nem mondtak semmit, „hatalmas félelemben" töltötte az éjszakát a Kremlben. Reggelre — a Brioni-szigeti egyezmény, azaz Hruscsov és Titó találkozója után — a SZKP-bizottság, a gremium megkérdezte tőle, vállalja-e a „rendcsinálószerű" szerepet. Kádár vállalta — és november 4-én elindultak a szovjet tankok.
A forradalom nagyhatalmi elszigetelése és a hősök tisztelete
Így november 4-ére a „világtörténelem egyik legmagasztosabb folyamata", a magyar forradalom és szabadságharc kvázi nagyhatalmilag elszigetelődött. A vendég szerint ez nem jelenti a magyar hősök tiszteletének csorbítását: rámutatott, hogy a hősök között nagyon sok munkás származású ember volt, és rendkívül érdekes, hogy a forradalom és szabadságharc éppen a munkástanácsokon keresztül realizálódott — a munkástanácsok voltak azok az aktorok, amelyek tovább lendítették a folyamatot.
Ironikusan utalt a szovjet nehézipari kommunizmus szlogenjeire — „gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded", „termelj többet, jobban élsz" —, hogy éppen a munkásság volt az, aki a nagyvárosokban fellázadt a „munkáshatalom" ellen. Ugyanakkor nem akarta kisebbíteni az értelmiség, az írók, az egyetemisták és a politikusok érdemeit sem: akadtak politikusok, akik a forradalom és szabadságharc mellé álltak, kvázi vértanúként haltak meg vagy börtönbüntetést szenvedtek — nem csak Nagy Imre, hanem mások is, akik később az 301-es parcellába kerültek.
„Minden szentekhez és a halottak napjához közeledve tiszteletet kell adnunk azok előtt, akik a világtörténelem realitásait — talán még detektálva is, és ismerve is — vállalták azt, hogy a magasztos ellenállást végrehajtják." – Bertalan Péter *
Zárszó
A műsorvezető megköszönte az elgondolkodtató beszélgetést Bertalan Péter professzor úrnak, majd felhívta a nézőket, hogy iratkozzanak fel a Magyar Nemzet YouTube-csatornájára, kövessék a Magyar Nemzetet a Facebookon és az online felületein.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Barbara a Nemzeti Emlékezet bizottság egyik vezetőjének gesztorálásával…" — a név az ASR-torzítás miatt nem rekonstruálható biztosan; a kontextus a Serov-napló kiadását támogató intézeti szakértőre utal, de a pontos név nem azonosítható.
- „Gerőnek, tulajdonképpen Biskunak" — valószínűleg Biszku Bélára utal, de az átirat alakja torzított, a névazonosítás bizonytalan.
- „az ezredes oroszul Pál Kovnik Breznyevel" — a kifejezés értelmezhetetlen; Kádár és Münnich moszkvai útja során találkozott egy személlyel, de a pontos név az átirat alapján nem rekonstruálható.
- „az Orzokonitzen nevezetű … cirkáló" — a hajó neve (valószínűleg egy szovjet cirkáló neve) az átiratban torzult, pontos alakja bizonytalan.
- „Ezen Hauer már 1950 folyamán…" — az évszám („1950") a kontextus alapján vélhetően szónak/évszámnak félreismerése lehet, az eredeti célzás („az ötvenes évek folyamán") nem egyértelmű.
- „Eisenhower már a hetvenes évek elejéig…" — az átiratban szereplő időadatok közti ellentmondás (1950-es/50-es évek) miatt a pontos értelmezés bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]A magyar nemzet, amikor nagyon nagy probléma van, és a világtörténelem egy lehetőséget biztosít, vagy talán úgy fogalmaznám, ez a folyamat szemléletemnek egyik jellemzője, hogy a világtörténelem, mint folyam bennünket olyan helyzetbe navigál, ahol ki kell állni önmagunkért, a nemzetünkért, a történelmünkért, az 1000er éves történelmünkért, akkor ez a nemzet megteszi.
[00:00:31]Köszöntöm nézőinket a Magyar Nemzet Kvantum tudományos podcastjában.
[00:00:39]Idén emlékezzünk meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70.
[00:00:45]évfordulójáról.
[00:00:49]Noha hét évtized történelmi távlatnak számít, de az 1956-os eseményekkel, amelyek a 20.
[00:00:57]századi magyar történelem, és nyugodtan mondhatjuk, a világtörténelem színpadán is mérföldkőnek számító esemény volt.
[00:01:13]ö számos olyan kevéssé ismert részlettel rendelkezik aminek a a kutatása és a feltárása jelenleg is folyamatban van a mai adásunkban az 56-os forradalom kevéssé ismert és a nagyhatalmi kulisszák mögött zajló diplomáciai egyeztetéseiről és különböző praktikáiról beszélünk.
[00:01:51]Meghívott vendégünkkel Bertalan Péter egyetemi docenssel, történészpolitológussal, a Veritas Intézet tudományos főmunkatársával és a téma elismert szakértőjével.
[00:02:07]Szeretettel üdvözöllek, Péter.
[00:02:07]Nagyon szépen köszönöm, szerkesztő úr, és kellő izgalommal és kellő hát érdeklődéssel vár várom és vártam azt, hogy a magyar társadalom és itt tulajdonképpen a tágabb hálózatok hogyan reagálnak erre a 70-es 70.
[00:02:28]évfordulóra.
[00:02:28]Ugye ez egy nagyon szép szám.
[00:02:31]És mielőtt jöttem ide ebbe a gyönyörű stúdióba, én azt gondoltam, hogy egy picit talán megengedik, hogy azzal kezdjem, hogy ez egy olyan világtörténelmi esemény, ami Magyarországot újra beelte abba a világtörténelmi kaleridoszkópa, vagy világtörténelmi dobogóra, amelyet ez a kis nemzet, kis nagy nemzet, mert én azt gondolom, hogy a mi nemzetünk egy rendkívül tehetséges nemzet.
[00:03:02]amelyet megérdemel két ok miatt.
[00:03:05]Egyrészt, mert a magyar nemzet, amikor nagyon nagy probléma van, és a világtörténelem egy lehetőséget biztosít, vagy talán úgy fogalmaznám, ez a folyamat szemléletemnek egyik jellemzője, hogy a világtörténelem, mint folyam bennünket olyan helyzetbe navigál, ahol ki kell állni önmagunkért, a nemzetünkért, a történelmünkért, az 1000er éves történelmünkért.
[00:03:33]akkor ez a nemzet megteszi.
[00:03:37]Ö rögtön talán kezdjük azzal a forradalom kirobbanásának a kezdőnapjával.
[00:03:48]1956.
[00:03:48]október 23-án a Magyar Egyetemisták és főiskolások egyesületének szövetsége tüntetést hirdetett meg, ami aznap estére a rendszer elleni fegyveres felkelésbe torkolott a sztálin szobor ledöntésébe, illetve a rádió ostromába.
[00:04:16]A rendelkezésre álló források szerint mennyire érintette váratlanul, illetve felkészül az akkori kommunista pártvezetést, a magyar dolgozók pártja központi vezetőségét a Budapesten kitört, és a rákövetkező napokban az egész országra kiterjedő rendszerellenes forradalom.
[00:04:48]És ezzel kapcsolatban mi lehetett, vagy mi volt az oka pártvezetés megosztottságának, illetve annak, noha az ő kizárólagos irányításuk alatt állt az összes erőszakszervezet, az államédelmi hatóság, a rendőrség és a hadsereg is, mégis órák alatt teljesen kicsúszott a kezükből az események feletti kontroll.
[00:05:18]Köszönöm szépen a bölcs kérdést.
[00:05:18]Azt gondolom, hogy egy kicsit korábból kell kezdeni.
[00:05:23]A 20.
[00:05:23]kongresszus 1956 februárjában hosszú, nagy és tulajdonképpen nagyon unalmas expoz folyamata volt.
[00:05:34]Krustov hagyományos rendszerben kezdte el ezt a 20.
[00:05:39]kongresszust és befejezte úgy tulajdonképpen egy ilyen végső felvonással, ami szerintem marketing szempontból is megvolt.
[00:05:50]Elnézést a mostani modern kifejezésért konstruálva, hogy a 20.
[00:05:52]kongresszus résztvevőit visszahívta egy újabb megbeszélésre.
[00:05:59]volt, aki a szállodából ment vissza.
[00:06:01]Egy titkos megbeszélésre becsukták az ajtót, és 4 és fél órán keresztül rántja le a leplet tulajdonképpen Sztálinról.
[00:06:13]Az egész kommunista világ ott lévő vezetői hálózata tulajdonképpen a konspirációban kiválóan kiképzett a konspirációhoz értő személyek meglepetéssel vették tudomásul, hogy Ruscsov tulajdonképpen megkapta, idézőjelben mondom, a saját magának beadott igazságszérumot.
[00:06:37]Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a a sztálinizmussal hivatalosan megtörtént a leszámolás, és ezután Hruscsov ezt az egész dolgot tulajdonképpen saját maga hálózatán keresztül kiszivárogtatta.
[00:06:52]Valószínűleg nagyon sok olyan KGB, CIA forrás van, amit még nem ismerünk.
[00:06:57]Ezeket a forrásokat az elkövetkezendő időszakban fogjuk feltárni.
[00:07:01]Én is igyekszem olyan titkosszolgálati forrásokhoz hozzájutni, és azokat szigorú forráskritikával értelmezni, amik segítenek megérteni ezeket az eseményeket.
[00:07:14]A kérdéshez kapcsolódva azt gondolom, hogy már 1956 februárjában azt gondolta a nagy testvér, azaz a Szovjetunió vezetése, hogy ezt az egész olvadást benn tudja tartani a legális, tulajdonképpen azt mondom ellenőrzött pártkeretek között.
[00:07:34]És ebből adódóan, hogy Huscsovnak tulajdonképpen ez a tévedése vagy történelmi baklövése végigsöpör a kommunista hálózaton, azt eredményezte, hogy tulajdonképpen még 1956 júniusában, júliusában, augusztusában, amikor már azért látszott az, hogy Nagy Imre is erősödik, különösen az Orsó utcai, ugye Nagy Imre 1900 6.
[00:08:04]június 7-én az Orsó utcában tart egy megemlékezést egy születésnapi, minek mondjam, politikai délutánt, ahova egyébként Kádár is elmegy, előtte Kádár vacilál, hogy elmenjen, nem ne menjen, mit szólnak hozzá a keményvonalasok.
[00:08:24]Aztán mégis úgy dönt, hogy ilyen félig ott vagyok, félig nem is vagyok ott, rövid ideig megnézem, hogy mi van ott.
[00:08:30]Szinte súranva bemegy és kijön.
[00:08:30]És tulajdonképpen azt gondolom, hogy ezek az események még 56 októberének elején is, vagy októberének közepén is azt sugalták a Gerőnek, tulajdonképpen Biskunak, tehát a párt kemény kemény magjának, hogy hogy ez itt tulajdonképpen ez egy ez egy őszi összejövetele az egyetemistáknak.
[00:08:55]ö kicsit ö kicsit elégedetlenkednek, ahogy az írók is a magyar történelemben sokszor elégedetlenkedtek, aztán ugye majd megunják és hazamennek és igen.
[00:09:06]A a kutathatóvá vált források szerint a szovjet pártvezetésnek már 56 nyár elejétől meglehetősen pontos információi voltak a a Magyarországon kibontakozó belpolitikai váltságról, illetve a rendszerrel szembeni egyre erősödő ellenzéki szervezkedésről gondolok itt ugye a magyar írók szövetségére, illetve a Petőfi körre és a a az egyetemisták gyűléseire.
[00:09:48]Mégis ennek ellenére Nyikita Szergeevic Szergevics Ruscsov a Szovjetunió kommunista pártja központi bizottságának az első titkára, tehát a párt feje úgy tűnik, hogy nem értette meg a magyarországi események erjedés lényegét, és ezt az egészet ö egy-egy párton belüli valami vezetési problémának vagy válságnak ö gondolta ö amit megoldhatónak tekintett Rákosi Mátyás menesztésével.
[00:10:29]Mi lehetett az oka, ö, hogy ö Kruscsov, mondjam így, legalábbis még 56 júniusában, amikor Rákocsit menesztették, úgy gondolta, hogy ezzel az egésznek ki is húzták a méregfogát?
[00:10:47]Hát tulajdonképpen ez a logika, ez a hagyományos belül tartjuk a feszültséget és ugye annak idején a Kádár korszakról is később az 50-es évek után Kádárnak is egyfajta hatalomtechnikai dolga volt, hogy állandóan cserélgett.
[00:11:06]Ezt úgy korszakban úgy fogalmazták, hogy a a madarak fölrepültek, egy kicsit kavarogtak a fa fölött és leültek egy másik ágra.
[00:11:15]Igen.
[00:11:16]Na most ugye ezt a logikát követi Hruscsov is.
[00:11:18]Nyilván nagyon érdekes kérdés, hogy Hruscsov mennyire sztálinista, mennyire nem sztálinista.
[00:11:22]Szerintem egy szoft szoft sztálinizmusról beszélünk, hiszen még 56 a 20.
[00:11:29]kongresszus után is két hónappal sztálin kép alatt fogadja a jugoszláv nagykövetet.
[00:11:34]Tehát magyarul én azt gondolom, hogy a hagyományos technikával akarta kezelni ezt a válságot, személycserével, egyfajta látszatoldódással.
[00:11:44]Ez pedig ebben a helyzetben, amikor a társadalom mélyrétegeiben nagy feszültség halmozódik fel.
[00:11:49]És ezt egyébként én azt gondolom, hogy már 56 de talán már inkább azt mondom, 55 nyarán is lehet érezni, hogy itt valami változás lesz.
[00:12:00]Egyébként ezt a művészek és az írók szokták a maguk csodálatos szenzitivitásával jelezni.
[00:12:08]Nem rendszerszerűen, hanem rendszert bontogató versekkel, festményekkel, titkos összejövetelekkel, hogy valami a társadalomban megmozdult és erjedés van.
[00:12:18]Igen.
[00:12:20]És ezért egy mondatot még, ha mondhatok, és ezért léptek tulajdonképpen egy rossz lépést a az addig nagyon konspiratív és rendkívül, úgy fogalmaznám, rendkívül ravasz ravasz kommunista internacionál, vagy a komintern küzdelme edződött politikusok, mert ők azt hitték, hogy ezt tulajdonképpen bent tudják megtartani a párt keretei között.
[00:12:52]Értem.
[00:12:54]Ez abból a szempontból is érdekes, például, hogy Juri Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete augusztus 30-án egy igen részletes jelentést küldött Moszkvában, aminek a konklúziója az volt, hogy a magyarországi helyzet rendkívül súlyos.
[00:13:19]Ugyancsak erre hajazott Iván Szerov államédelmi hadseregtábornoknak, a KGB elnökének több jelentése is.
[00:13:31]Ilyen információk birtokában mit mondanak a kutathatóvá vált források?
[00:13:38]a szovjet pártvezetésnek volt-e bármiféle előre kidolgozott, lefektetett forgatókönyve vagy cselekvési terve egy esetleges magyarországi rendszerellenes felkelés megakadályozására vagy leverésére.
[00:13:59]Ez a kérdés talán annál is inkább érdekes, mert az október 23-i esti események, tehát a rádió ostroma után ugye egyrészt a az akkori még hivatalba lévő magyar pártvezetés gerőjék ugye a szovjet elvtársakhoz fordulnak katonai segítségért, de enélkül is másnap október 24-én elkezdődik az iránytű hadművelet, az első szovjet fegyveres beavatkozás.
[00:14:38]Tehát ennek tükrébe mi mi lehetett itt a háttérben szovjet részről?
[00:14:45]Ugye megjelent a szerov napló bank Barbara a Nemzeti Emlékezet bizottság egyik vezetőjének gesztorálásával, támogatásával, szakkértői tevékenységével.
[00:14:58]Ebben a szerov naplóban azért nagyjából lehet látni, hogy azért a a szovjet titkoszolgálati hálózatok azért detektálták ezeket a folyamatokat, és ezeket a folyamatokat detektálva megpróbálnak valamiféle megelőző alternatív feszültségoldó tevékenységet folytatni.
[00:15:22]Ennek nyilván van egy olyan jellege, hogy hogy a politikusoknak mindig adnak tanácsot a titkoszolgálatok, és folyamatosan van egy kettős kettős kapcsolati háló.
[00:15:35]Ebből adódóan én azt gondolom, hogy ilyen szoftabb nagy Imrét is egyébként bevonó, és Nagy Imrének a a az őrizetét egy picit lazító úgy fogalmazznám, tevékenységsort tudnak megindítani.
[00:15:56]Gondolok arra, hogy Nagy Imre 1956 őszén az unokáival többször sétál Budapest központjában.
[00:16:05]Nyilván figyelik, de kiengedik abból a abból a karanténból, amiben benne van tulajdonképpen 55-től, mert ugye 53-ban van az enyhülés, Szálin halála, 55-ig többé-kevésbé Nagy Imre is politizálat és 55 után ilyen aráksi féle restauráció, egy átvidő.
[00:16:25]Jön ez a mini restauráció.
[00:16:27]Igen.
[00:16:29]És én azt gondolom, hogy itt van egy olyan pont, amit detektálni tudunk, majd talán ha a források fölszabadulnak, hogy Nagy Imrét azért engedik, és ez is egy érdekes kérdés, hogy Nagy Imrének milyen krembeli kapcsolatai vannak.
[00:16:41]Ez is nagyon érdekes.
[00:16:44]Mig a múltjára figyelemmel véve.
[00:16:44]Igen.
[00:16:44]A múltjára figyelemmel véve, vagy a múltját figyelembe véve, hogy Nagy Imrét azért engedik egy picit ki, mert lazítani akarnak a a présen.
[00:16:53]És ha lazítunk a Présen, akkor akkor ennek kettős hatása lehet, vagy enyhébb lesz az ellenállás, vagy kijön a palackból a szellem, és és tulajdonképpen az október 23-ai események radikalizálódása és gyorsulása figyelhető meg ennek hatásaként.
[00:17:25]Ö egy nagyon érdekes további kérdés, hogy a a az október 23i, illetve az azt követő események hogyan csapódtak le a túloldalon?
[00:17:44]ugye főleg az, hogy hogyan érintette az Eisenhauer adminisztrációt, tehát az Egyesült Államok vezetését a magyarországi forradalom mit mondanak a kutathatóvá vált vagy ismert források ö ezzel kapcsolatban?
[00:18:07]hiszen a az az az az Eenhoweruer féle adminisztráció idején erősödött fel az a propagandaháború az úgynevezett kelet-közép-európai rabnemzetek felszabadítása, ami legalábbis ugye a propaganda szintjén a kelet-európai térség kommunizmus aloli felszabadít ítását hirdette meg.
[00:18:38]viszont ugye azzal, hogy 56 októberében szembe jött a valóság, tehát kitört a magyar felkelés, úgy tűnik, hogy ennek ellenére mindez kínosan érintette a Egyesült Államok vezetését, és ebben milyen szerepet játszhatott?
[00:19:07]Ugye egyrészt a teheráni jaltai rendszer, tehát a két szuperhatalom között még korábban lefektetett és fennálló befolyási vezetszféra, az ezen alapuló ugye nagyhatalmi erőeggyensúly.
[00:19:28]Másrészt pedig ugye az úgynevezett ruman doktrina az a még Eisenhauer elődye által meghirdetett feltartóztatási elv, mely szerint az Egyesült Államok kész akár fegyveres erővel is megakadályozni a szovjet terjeszkedést, és itt kell hozzátenni a befolyási övezetek határán túl.
[00:19:53]Köszönöm.
[00:19:53]Megint csak a következőt szeretném mondani, egy kicsit előbről kezdeném.
[00:19:56]Ezenhalluer egy öt csillagos tábornok, aki először a második világháború katonai stratégént borul be a történelembe.
[00:20:07]Aztán többször előfordul egy váltás, amikor valaki professziót vált.
[00:20:13]Ö már folyamán kezdődik az a tevékenysége, ami azt jelenti, hogy értékelve az eseményeket egy újabb csatornát nyitni az életében, azaz politikussá akar válni.
[00:20:30]És ugye hát nyilván, aki ismeri az Egyesült Államok történetét tudja azt, hogy az Egyesült Államok egyik legelismertebb elnöke.
[00:20:35]Itt volt egy összeütközése egyébként Pettin tábornokkal, a négycsillagos tábornokkal, aki a második világháború után a Vermacht nem náci részével szeretett volna valamiféle szövetséget kialakítani és fellépni a vörös birodalom ellen, magyarul kiszorítani a Szovjetuniót abból a befolyási övezetből, amit megszerzett.
[00:20:57]Ezzel szemben Ezener geopolitikai koncepciója az volt, hogy a második világháború után békét kell kötni a Szovjetunióval.
[00:21:10]kicsit leegszerűsítem a a dolgot, a befolyási övezeteket Jalta Teherán Pozdám szerint működtetni, és a Szovjetunióval egy módusz Vivendit kialakítva a Winwin játszma elve alapján kvázi egy kompromisszumos békét kötni és Európát felosztani.
[00:21:29]Na most ez azt eredményezte, hogy ők össze is vesznek egyébként Petlin tábornok és Ezenhauer rejtélyes körülmények között ez is titkoszolgálati kutatásokat igényelmű.
[00:21:41]Tehát meghalt 45 decemberében egy úgynevezett autóbalesetben autóbalesetben.
[00:21:45]Igen.
[00:21:45]Itt is vannak azért olyan most jelen pillanatban még ilyen urbán legendek.
[00:21:51]Igen.
[00:21:51]Hogy ez tulajdonképpen egy egy egy KGB merénylet.
[00:21:53]Igen, valamilyen módon asszisztálva hozzá egy másik oldal is, de nyilván ezt még nem tudjuk eldönteni, és ezt forrásokkal senki nem igazolta.
[00:22:04]Nem lehet alámasztani.
[00:22:05]Igen, nem támasztotta alá.
[00:22:06]Mégis a következő, hogyha megengedi szerkesztő úr azt a mondatot, hogy Ezen Hauer már 1950 folyamán tudja azt, hogy a kelet-európai térség bármennyire is eléri az olvadás, a húscsovi olvadás, nem fog olyan helyzetbe kerülni, hogy amerikai, akár ENS, vagy akár amerikai, vagy mondhatnám NATO támogatással a rab nemzetek felszabadulnak.
[00:22:39]Én ezt azért is tartom reálisnak, mert van 1956 februárjában a másik angolszász nagyhatalomnál Angliában egy londoni látogatása Hruscsovnak és Bulganyinnak, ahol tulajdonképpen a brit munkáspárt vezetésével, az egész brit elittel kvázi világpolitikai egyezménysorozatot kötnek.
[00:23:05]Ez elérhető egyébként több filmhíradóban is.
[00:23:08]Ott van egyébként egy titkoszolgálati tevékenység, ahol Krazredes, az orzokonitzen nevezetű nagyon híres cirkálót ki akarja kémlelni, és a brit admiralitás és a brit diplomácia határozott tiltása ellenére a brit titkosszolgálat és a CIA közös akciójaként a Krab alezredes megpróbál információkat szerezni erről a technológiáról, amit ez a hajó hordoz.
[00:23:36]krabbal ezredest elkapják, rejtélyes körülmények között meghal, egy év múlva találják meg a holtestét.
[00:23:41]Tehát magyarul én azt gondolom, hogy már februárban többé-kevésbé a nyugat detektálja azt, hogy itt elindul valamiféle folyamat, ami egy enyhülést jelent, de ez nem fogja átütni azt a azt a az érdekszféra páncélját.
[00:23:57]Igen.
[00:23:57]Édekszér a páncélját, vagy keresem a szavakat, kérgét, amivel amivel tulajdonképpen világpolitikailag olyan láthatóvá válik a közép-európai, akár lengyel, akár NDKs, akár tehát akár Berlin, akár Varsó, akár Budapest elégedetlensége, hogy ez nagyhatalmi beavatkozást indukálna.
[00:24:25]Gondolom ebbe szerepet játszhatott az előző évben, a 1955-ben a nagy hatalmak között létrejött osztráksemlegességi egyezmény is, illetve a a az ezt követő detent, a az úgynevezett enyhülés, amit így az előbb elmondottak alapján is valószínű, hogy az Egyesült Államok, illetve a nyugati hatalmak a magyarországi eseményeket ellenére is fenn akartak tartani, ugyanis lássuk be, ez volt a reál politikai opció, hiszen a két szuperhatalom és a két legnagyobb atomhatalom egyike sem akart megkockáztatni egy olyan nyílt konfliktust, ami egy világégésbe vezethet.
[00:25:19]Na de ha egy kicsit tovább megyünk, érdemes a nyugati nagyhatalmak között ugye nem csak a az Egyesült Államok dilemmáit és reakcióját megvizsgálni, hanem a két európai, nyugat-európai vezető nagyhatalom, a francia és a brit kormány 56-ra adott reakcióját, ami ugye a rendelkezésre álló adatok alapján még inkább retrográd volt mint Washington reakciója és ennek nem is véletlen az oka hiszen 56 októberében, amikor a magyar forradalom már javában tartott élt az a titkos megállapodás Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország között, ami azt célozta, hogy megtámadják Egyiptomot.
[00:26:28]A Szezi csatorna júliusban történt államosítása miatt.
[00:26:32]És ami talán a legérdekesebb, hogy er ebbe nem avatták be a legfőbb szövetségesüket, Amerikát sem.
[00:26:42]Így érkezünk el október 29-éhez.
[00:26:49]a szue válság kitöréséhez a nagyhatalmi diplomáciába a suezi válság kitörése hogyan érintette a magyar forradalom, illetve szabadságharc további menetét?
[00:27:06]Ugye két dolgot hadd mondjak el.
[00:27:06]Az először az a kérdés első részéhez csatlakozva én nagyon szeretem a geopolitikát és sokszor gondolkodom a amikor utazom és egy picit tudok teoretikusan gondolkodni, hogy hol húzódnak a az európai törésvonalak, ha úgy tetszik a láthatatlan virtuális törésvonalak, meddig terjed nyugat-Európa érdekszférája, hol a lajta folyó, ugye a híres három régió elmélet, hogy esetleg Ausztria Magyarország határa az a bűvös határ, ameddig a nyugat a történelemben saját érdekszférájának tekintve tulajdonképpen hajlandó a diplomáciai, az amúgy nagyon tiszteletre méltó diplomáciai offenzíva mellett hatósan anyagi és esetleg katonai segítséget nyújtani.
[00:28:03]Egyre inkább, ahogy megyek előre az években, arra rájövök, hogy ez valóban valahol Ausztria-Magyarország határa, az a bűvös határ, ameddig a nyugat saját érdeksférájának és akciódiuszának tekinti Európát.
[00:28:19]Akkor másik kérdés, hogy hol húzódik a kelet talán valahol az urál törésvonal, vagy vagy nem tudom egy kicsit az uráltól keletebbre meddig terjed Európa, köztes Európa, Közép-Európa, kelet-közép-Európa, közép-kelet-Európa.
[00:28:36]Ugye ez is egy érdekes geopolitikai játék, hogy hogy meddig Közép-Európának vagy köztes Európának nevezzük-e a mi térségünket, vagy kelet-közép-Európának, vagy közép-kelet-Európának.
[00:28:46]Erről Antal József is rengeteget írt, és megpróbálta a közép-európai történelmet behezni a történelmi, ami Kalehidoszkópan megint csak az első kifejezésemet használjam, hogy világtörtelmi szerepet adni Közép-Európának.
[00:29:06]És ez egyébként remélem, hogy az elkövetkező időszakban is a visegrádi együttműködés fejélesztésével Közép-Európa újra valamiféle világpolitikai szerepet tud magának indukni.
[00:29:17]Visszatérve viszont a kérdésre, én azt gondolom, hogy van a geopolitikában és a nemzetközi politikában, ha interdiszciplinárisan gondolkodunk, egy kegyetlen dolog a a kőolaj és az energiahordozók.
[00:29:35]Na most a mi csodálatos országunknak kiváló gondolkodói vannak, kiváló kutatói, de egy dologban szegények vagyunk.
[00:29:46]Kőolajban, földgázban, hasadóanyagokban.
[00:29:49]És a geopolitikai gondolkodásmód és racionalitás napjainkban is egyébként Grölland térségében is megköveteli azt, hogy a tengeri talapzatban lévő kőolaj, földgáz és energiahordozók birtoklását, azt nagyhatalmi gyámkodással vagy nagyhatalmi támogatással lehet kiaknázni.
[00:30:11]És ha nyilván visszatekintünk retrospektív erre a törtelmi korszakra, akkor a szezi csatorna államosítása a pánarra beszmék gazdasági alátámasztását szolgálja.
[00:30:21]És nyilván a titkoszolgálatok, az ővelük kapcsolatban lévő politikai hálózatok mérlegén, nagyon kegyetlen mérlegén, hiszen a politika az érdekek néha művészi, néha nyersebb érd érvényesítésének területe.
[00:30:40]A magyar forradalom és szabadságharc magasztos szabadság eszméi nem értek annyit, mint a suezi csatorna, világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának államosítása révén a pánarabb eszmék gazdasági alátámasztását szolgáló nasszeri törekvések elfolytásának a kegyetlen érvényesítése.
[00:31:04]Elnézést, ezért a Igen.
[00:31:06]Igen.
[00:31:08]Tehát tulajdonképpen ezt úgy is összefoglalhatjuk, hogy a szezi válság kirobbanásával, ugye ami a közelkeleti olajkincs ö feletti befolyás hegemónia biztosítását is jelentette.
[00:31:34]Tehát ez ez a válság ez ez okból egyértelműen október 29-től kezdve az Egyesült Államok és a nyugati hatalmak első számú külpolitikai megoldandó külpolitikai prioritása lett, ami mellett ugye Magyarország ügye már igencsak másodlagosnak számított.
[00:31:58]Ehhez kapcsolódna ugye az utolsó kérdés.
[00:32:04]Itt bizonyos értelemben mindkét nagy hatalom, tehát az Egyesült Államok és a Szovjetunió is a saját holdudvarán belül akart szabad kezet magának.
[00:32:16]Ehhez azonban tisztában kellett lennie azzal, hogy mit akar a másik, illetve mit nem akar.
[00:32:25]És talán nem véletlen, hogy a szueezi válság kitörésének a napjaiban, amennyire a forrásokból tudjuk, ekkor kapja meg Kruccsov azt a várva várt jelzést Washingtonból.
[00:32:48]Bolen a moszkvai nagykövet útján, amiben Eisenhauer bizalmasan közli a szovjet vezetéssel, hogy az Egyesült Államok változatlanul érvényesnek tekinti a jaltai rendszert, magyarra lefordítva elfogadja, hogy Magyarország a szovjet érdekszféra része, ahol aktívan nem fog beavatkozni Mert ez a Szovjetunió befolyási zónájába tartozik.
[00:33:20]És talán ezért sem véletlen, hogy október 31-én hozza meg a végső döntést a politbüró, tehát az SZP elnöksége.
[00:33:36]A második magyarországi katonai invázió az egyébként ugye november 4-én kiteljesítő forgószél hadműveletre, ami el is tiporja a forradalmat.
[00:33:50]Tehát ezeknek a az ismeretében ez lenne az utolsó kérdés.
[00:33:59]volt-e bármilyen esélye, reális esélye annak, hogy a magyar forradalmat, amit mind a magyar kormány, mind a a nemzet komolyan várt és komolyan hitt benne, hogy a nyugat hatosan meg fogja támogatni abban, hogy kiszakadjon a szovjet egyszövets egységi rendszerből.
[00:34:29]Köszönöm szépen.
[00:34:29]Több szálon fut itt is az eseménysor.
[00:34:31]Ugye van a híres előbb említett diplomáciai üzenetváltás üzenetváltás és van az elnem kötelezett országoknak a tömbje Nasser Neru és hát a hozzánk közelálló Titó, tehát geopolitikailag ugye Jugoszláviának a mindenhályjal megkent politikus Titó.
[00:34:58]Van egy, és elnézést, hogy most megint belpolitikából indulok ki, aztán átjutok a külpolitikai tengelyre.
[00:35:04]október végén, amikor úgy néz ki, hogy a tankok csöve, legalábbis Nagy Imre így tudja, kifele mutat a Szovjetunió felé, és úgy néz ki, hogy kivonják a csapatokat, mert megjegyzem, Andropov, Suszlov, Mikolján folyamatosan altatja Nagy Imrét és a tasári pilóták, én kaposvári származású történész vagyok, erre büszke vagyok.
[00:35:26]Taszári pilóták közül kettő felszáll és jelzi Nagy Imrének, hogy a tankok csöve nem kifele mutat, hanem befele.
[00:35:33]Ez már a forgószél hadműveletnek a elője vol.
[00:35:37]Előestéje.
[00:35:39]Még van egy nagyon érdekes momentum.
[00:35:39]A parlament ből hirtelen távozó Kádár és Nagy Imre kezet fog és Kádár és Nagy Imre mondata következőképpen hangzik.
[00:35:51]Megcsináltuk Jánost, megcsináltuk Imre.
[00:35:54]Magyarul ez a mondat, és nem tudjuk, hogy Kádár mit tud.
[00:35:59]Ezek még majd a forrásokból derülnek ki.
[00:36:00]Úgy néz ki, hogy a semleges Magyarország megteremtetik és kilépünk a varsói szerződésből.
[00:36:06]És ami ezután következik, az egy rejtélyes dolog, de megpróbáljuk rekonstruálni.
[00:36:10]Kádár eltűnik, beszél Münichel.
[00:36:13]Ugye elmennek a tököli katonai repülőtérre, és Moszkvában szállnak le.
[00:36:19]Közben egy éjszakázásban találkoznak az ezredes oroszul Pál Kovnik Breznyevel.
[00:36:26]Kádár abban a ruhában, ahogy eltűnik Budapestről, bekerül a Kreml ortodoxai elője a Molotov által elnökölt SZP elé, és megkérdezik tőle, hogy Kader Eftás, mi történt Budapesten?
[00:36:42]Forradalom, ellenforradalom.
[00:36:42]És Kádár, akinek igazán krembeli tapasztalatai nincsenek, azt mondja, hogy diákok elindulnak, diákok magasztos tüntetéséből a csőcselék tombolássá válik.
[00:36:56]Tehát megpróbálja ilyen először valamiféle felmentést kialakítani magának, mert először megjegyzem nem messze innen ott van Münich is az egyik alternatíva, aki ugye Huscsobot jól ismeri és Huscsobval egy csáich az kemény vonalas volt.
[00:37:14]Határozottan kemén és a legszélsőségesebb vonal még esetleg ekkor is játszik Rákosi és Gerő vonala is.
[00:37:19]Tehát hogy azért a bizánci diplomácia több vasat tart a tűzben.
[00:37:23]Kádárnak nem mondanak semmit.
[00:37:23]egy éjszakát hatalmas félelemben eltölt a Kremben.
[00:37:29]Reggelre már a brioni szigeti egyezmény vagy Hruscsov titó találkozó találkozóval a a már Hruscsov által említett SZP bizottság vagy Grénium megkérdezi Kádárt, hogy vállalja-e a rend csinálószerepet.
[00:37:47]Kádár vállalja, november 4-én pedig ugye elindulnak a szovjet tankok.
[00:37:54]Szovjet tankok.
[00:37:54]Na most ugye innen biztosítva van a és még a kínaiaktól is egyébként biztosítva van mazetunk részéről is a jó indulatú emlegesség szövegével, hiszen ugye Kínának nyilván ebben az időszakban nem fontosan nem érdeke az, hogy ebben a térségben bármiféle jelenléte legyen.
[00:38:12]Igen.
[00:38:12]És ebből adódóan tulajdonképpen november 4-ére a világtörténelem egyik legmagasztosabb folyamata, a magyar forradalom és szabadságharc kvázi nagyhatalmilag elszigetelődik.
[00:38:23]Ami nem azt jelenti viszont, hogy a a magyar hősök tisztelete, a magyar hősök, és itt engedjék meg, hogy ez egy kicsit úgy fog hangzani, ami az nagyon kemény realista mondataim után egyfajta tiszteletadás, hogy a magyar hősöknek tiszteletet kell adni, mert nyilván ezek a magyar hősök és nagyon sok munkás származású ember van közöttük, ez egy nagyon érdekes dolog, hogy a forradalom és szabadság az pont a munkástanácsokon keresztül realizálódik, és a munkástanácsok azok a aktorok, amik tovább lendítik, és a munkásság is nagy része az, aki tulajdonképpen, hiszen a Szovjetunió nehézipari kommunizmusának egyik szlogenje, hogy gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét védett, termelj többet, jobban élsz.
[00:39:14]Elnézést ezekért a buta csasszuskákért, de pont a munkássága az a nagyváros, aki fellázad a rendszer ellen.
[00:39:22]A munkás hatalom ellen.
[00:39:22]Igen.
[00:39:22]E nem akarom kisebbíteni az értelmiség az írók, az egyetemisták és a tulajdonképpen a politikusok érdeke vannak azért olyan politikusok, akik akik a forradalom és szabadságharc mellé állnak, és kvázi vértanúként és és később börtönbüntetést szenvedve.
[00:39:42]Nem csak Nagy Imre, hanem mások is, mások is ö hát később a 301-es parcellába kerültetnek, és hát tulajdonképpen minden szentekhez és a halottak napjához közeledve tiszteletet kell adnunk azok előtt, akik a világtörténelem realitásait, talán még detektálva is és ismerve is vállalták azt, hogy a magasztos ellenállást végrehajtják.
[00:40:16]Szeretném megköszönni ezt a érdekes és elgondolkodtató beszélgetést Bertalan Péter professzor úrnak.
[00:40:29]Önöknek köszönöm, hogy velünk voltak.
[00:40:33]Kérem önöket, hogy iratkozzanak fel a Magyar Nemzet YouTube csatornájára, kövessenek bennünket a Facebookon és a Magyar Nemzet Online felületein is