Lannert Judit, a TISZA-kormány gyermek- és oktatási miniszterének bemutatása.
Magyar Péter bejelenti, hogy Lannert Judit lesz a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi minisztere. Lannert közgazdász, szociálpolitikus és szociológus PhD-val, 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással. A beszélgetés középpontjában az oktatási rendszer megújítása áll: a család társadalmi-gazdasági háttérének csökkentett hatása, a pedagógusok túlterheltségének enyhítése, a gyermekközpontú szemlélet bevezetése, valamint a korai gyermekkor (0–10 év) kiemelt fontossága.
Lannert szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája, hogy a családi háttér túlzottan meghatározza a gyerekek teljesítményét – Magyarország az OECD-mérésekben az első három között van ebben a negatív mutatóban. Az oktatási rendszer továbbra is a porosz teljesítménykultúrára épül, amely versengésre és hibatűrésetlenségre nevel, holott a 21. századi kompetenciák (kritikai gondolkodás, kreativitás, problémamegoldás) ezzel ellentétesek.
A kormány prioritásai közé tartozik a tanárok és gyerekek terhelésének csökkentése, a tankötelezettség 16-ról 18 évre emelése, a nemzeti alaptanterv gyermekközpontú újraírása, valamint a pedagógusok autonómiájának visszaadása (pl. szabad tankönyvválasztás). Kiemelt figyelmet kap a korai gyermekkor (bölcsödék, óvodák) és az ágazatok közötti koordináció (egészségügy, szociális ellátás, oktatás).
Lannert hangsúlyozza: nem elég szeretni a gyerekeket, hinni kell abban, hogy képesek többre – ez a „Pygmalion-hatás". A rendszerváltáshoz szemléletváltásra van szükség, amely lehetővé teszi a hibázást, a kreativitást és a kritikai gondolkodást. Az oktatáspolitikának adatvezéreltnek kell lennie, de a jelenlegi teljesítménymérési rendszert és a tankerületi mikromenedzsmentet meg kell szüntetni.
Lannert Judit bemutatása és szakmai háttere
Lannert Judit közgazdász, szociálpolitikus végzettséggel és szociológiából PhD-fokozattal rendelkezik. Karrierje az 1990-es rendszerváltáskor kezdődött az Országos Közoktatási Intézetben, ahol tudományos munkatársból előbb főmunkatárs, majd kutatási igazgató, végül tudományos főigazgatóhelyettes lett. 2007-ben elhagyta az intézetet, mert úgy érezte, hogy már nem tudja szolgálni az oktatás ügyét az akkori körülmények között.
Ezt követően saját kutatóközpontot, a Tudok Kutatóközpontot alapította, ahol sokféle oktatási kutatást végzett. 2010-ben egy nemzetközileg egyedülálló pedagógus időmérlegvizsgálatot készített, amely kimutatta, hogy a pedagógusok erősen túlterheltek, és ez a terhelés nagy területi különbségeket mutat. A kutatóközpont fő fókusza az elmúlt 10 évben a kreativitás fejlesztésére irányult, és adaptáltak egy angol programot, a kreatív partnerséget, amely művészeket visz be a tanterembe. Szignifikáns javulást találtak a roma és hátrányos helyzetű tanulók matematika tudásában ezzel a módszerrel.
„Én ott hagytam ezt az intézetet 2007-ben, mert úgy éreztem, hogy nem tudom már igazán szolgálni az ügyet, az oktatás ügyét." – Lannert Judit *
Egy éve jelent meg „Kreatív tanulás" című könyve, amelyet kolléganőjével, Német Szilviával írt.
Az oktatás jelenlegi helyzete és fő problémái
A családi háttér meghatározó szerepe
Lannert szerint a magyar oktatás legfontosabb problémája, hogy a családi háttér túlzottan meghatározza a gyerekek teljesítményét. Az OECD PISA-mérések óta Magyarország mindig az első három között szerepel azon országok között, ahol a legnagyobb mértékben függ a tanulói teljesítmény a szocioökonómiai háttértől.
„Amióta a PISA-mérés van, azóta mindig az első háromban vagyunk, ahol a legnagyobb mértékben határozza meg a családi háttér a teljesítményt. Ez egy egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás." – Lannert Judit *
Ez a mutató azt jelenti, hogy az oktatási rendszer nem képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket, és így reprodukálja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A versengő, teljesítménykultúra problémái
Az oktatási rendszer továbbra is a porosz teljesítménykultúrára épül, amely versengésre, tudásanyag-memorizálásra és hibatűrésetlenségre nevel. Ez azonban ellentétes a 21. századi kompetenciákkal, amelyekre valóban szükség van: kritikai gondolkodás, kreativitás, problémamegoldás, együttműködés.
„Azt szokták mondani, hogy a magyar oktatási rendszer még mindig az a régi poroszos teljesítményorientált versengőrendszer. De közben az idő haladt, és most itt vagyunk a 21. században. Ma már másra van igazán szükség." – Lannert Judit *
A versengő rendszer gátolja az innovációt és a problémamegoldást, mert a gyerekek félnek hibázni. Aki fél a hibától, soha nem lép túl a meglévő kereteken.
Pedagógusok és gyerekek túlterhelsége
A tanárok és diákok rendkívüli terheltsége az oktatás egyik legnyilvánvalóbb problémája. Sok tanár és igazgató számolt be arról, hogy a gyerekek mentális nehézségei abból következnek, hogy a tanárnak nincs érdemi ideje foglalkozni velük – csak leadja a tananyagot, próbál túlélni, felügyelni, de nem kapja meg azt a szakmai támogatást, amelyet más országokban megkapnak a pedagógusok.
„A pedagógus túlterheltség, a gyermekek túlterheltsége, ezzel összefüggő tanárhiány – ezek nyilván nagyon fontos problémák, ezek kezelendő problémák, és ezek talán még a sok nehézség közül a legkönnyebben kezelhető problémák." – Magyar Péter *
A szemléletváltás szükségessége
Lannert hangsúlyozza, hogy nem reformokra, hanem szemléletváltásra van szükség. Ennek alapja, hogy nem elég szeretni a gyerekeket – hinni is kell abban, hogy képesek többre. Ezt a jelenséget a Pygmalion-hatásnak nevezi: amit gondolunk a másikról, az előbb-utóbb olyan is lesz.
„Nem elég szeretni őket. Hinni is kell abban, hogy ők többre képesek. A kettő nem ugyanaz. Nagyon gyakran egy nem reflektált pedagógusi munka, ami pozitívan irányul a gyerek felé, de nincs mögötte igazán szakmai tudás, az néha többet is árthat." – Lannert Judit *
A szemléletváltás azt jelenti, hogy az oktatási rendszer nem a teljesítményt és a versengést helyezi előtérbe, hanem a gyermek fejlődését, a kritikai gondolkodást, a kreativitást és a személyes növekedést.
A jelenlegi mérési és kontrolláló rendszer kritikája
A teljesítménymérési rendszer problémái
Lannert szerint az oktatáspolitika az elmúlt időszakban eltűnt, és helyét a bizalmatlanság és a kontroll vette át. A pedagógus értékelési rendszer, amely az adatokat arra akarja felhasználni, hogy egyéni pedagógusokat értékeljenek, teljesen elhibázott. Ez nem csak terheli a rendszert, hanem nem visz előre.
„Én azt gondolom, hogy hogy önmagában azzal, hogy a pedagógus értékelési rendszer, ami most megy, tehát az adatokat arra akarják használni, hogy egy én értékelek pedagógusokat, ez egy teljesen elhibázott dolog." – Lannert Judit *
Ha nagy a tét az ilyen méréseknek, akkor óhatatlan, hogy az adatokat manipulálják – ezt látni lehet Amerikában és máshol is. Onnantól kezdve az adatok már nem működnek.
A kompetenciamérés problémái
A jól működő kompetenciamérési rendszert (amely 2000-ben vezette be az első Fidesz-kormány) megbolygatták azzal, hogy túl sok tantárgyat és túl sok évfolyamot mérnek. Ez egy mérési cunami az iskolákban, amely azt eredményezte, hogy a gyerekek már nem veszik komolyan a méréseket, nem töltik ki a háttérkérdőíveket, és az adatok használhatatlanná váltak.
„A gyerekek már nem veszik komolyan, nem is töltik ki a háttérkérdőket, egyszerűen használhatatlanná tették, miközben ezt akarták felhasználni egy egyéni pedagógus értékelésre." – Lannert Judit *
Lannert szerint a pedagógusokat intézményvezetőkként kellene értékelni, az oktatáspolitikának pedig intézményeket kell értékelni, nem egyéni tanárokat.
A tankerületi rendszer problémái
A tankerületi rendszer Lannert szerint egy Potyomkin-falvakként működött – kifejezetten arra volt, hogy az adatok ne menjenek fel. Ez a rendszer részben ezért bukott meg, mert annyira elbutult attól, hogy csak a saját magát nézte a tükörben, és nem voltak valódi elemzések a valóságról.
A korai gyermekkor kiemelt fontossága
Miért fontos a 0–10 év?
Lannert szerint az oktatásban látható hátrányok nem az iskolában halmozódnak fel, hanem az első 10 évben, és leginkább az első három évben. Kutatások bizonyítják, hogy a különböző kompetenciák (konfliktuskezelés, szövegértés) az első három évben érik el azt a kritikus szintet, amellyel aztán a gyerekek továbbmennek.
„Azok a hátrányok, amiket az iskolában látunk később, ezek nem ott halmozódnak föl, hanem az első 10 évben, és a leginkább az első három év kritikus." – Lannert Judit *
Ez az oka annak, hogy a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi minisztériumot hoz létre, nem csak oktatásügyi minisztériumot. A gyermek szó a minisztérium nevében azt szimbolizálja, hogy a 0–10 éves kor kiemelt figyelmet kap.
A bölcsödék és óvodák széttagoltsága
Eddig a bölcsödék és óvodák nem tartoztak sehova rendszeres figyelemmel – az egyik önkormányzatnál volt, az iskolák a tankerületnél, az egészségügy pedig külön. Ez azt eredményezte, hogy a gyerek útja elveszett a rendszerben. Lannert szerint ezt meg kell változtatni, és az első 10 év egy közös út legyen, ahol az összes ágazat együttműködik.
„A gyerek útja elvész a rendszerben, tehát hogy azt kéne látni, hogy mindenki a saját dolgát nagyon jól csinálja, csak utána mondjuk tovább lép az iskolába, és ott valami egész mással találkozik." – Lannert Judit *
Az ágazatok közötti koordináció
A kormány társadalompolitikai koordinációt fog létrehozni, amelyet Bódis Kriszta fog vezetni. Ez az egészségügy, szociális ellátórendszer és oktatás közötti együttműködést fogja biztosítani. Eddig ez nagyon nehezen működött, még akkor is, ha egy minisztériumban voltak ezek a területek.
Az oktatási rendszer megújításának prioritásai
Terheléscsökkentés
Az egyik legfontosabb lépés a tanárok és gyerekek terhelésének csökkentése. Ezt követően jöhetnek a tartalmi változások. Lannert szerint már csak a teljesítménymérési rendszer és a tankerületi mikromenedzsment megszüntetésével a pedagógusok „levegőhöz fognak jutni".
Nemzeti alaptanterv újraírása
Szükség van egy új nemzeti alaptantervre, amely:
- Gyermekközpontú
- Nem kontrolláló és leszabályozó, hanem elveket és mintát ad
- Lehetővé teszi a rugalmasságot és az innovációt
- Nem túl sok tantárgyat tartalmaz
„Nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy nagyon sok tantárgyat, sokféle tantárgyat kell tanítani. Nem is az a baj, hogy sok órában, hanem hogy nagyon sok tantárgy van, így nagyon sok órában tanulnak a gyerekek." – Lannert Judit *
Pedagógusok autonómiájának visszaadása
A tanároknak vissza kell kapniuk:
- Társadalmi megbecsülésüket
- Önbecsülésüket
- Szabadságukat abban, hogy valóban példák lehessenek a gyerekeknek
- Szabad tankönyvválasztást (amely jelenleg korlátozva van)
„Csak akkor tud egy tanár példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad, és hagyják kritikusan gondolkodni, hagyják ellene menni esetleg a döntéseknek." – Magyar Péter *
Kritikai gondolkodás és kreativitás
A nemzeti alaptantervből szándékosan eltávolították a kritikai gondolkodást (helyette a „megértő gondolkodást" használják). Lannert szerint ezt vissza kell hozni, mert a kritikai gondolkodás tanárai voltak azok, akik a tanármozgalmakban a legtöbbet küzdöttek.
„Pont a kritikai gondolkodási tanárok kerültek az utcára. Én azt gondolom, hogy egy jó szakmapolitikának az a halála, ha elfotja ezeket a hangokat, tehát elbutítja magát teljesen." – Lannert Judit *
Adatvezérelt oktatáspolitika
Szükség van egy nagy átvilágításra, hogy mi van és mi nincs az oktatási rendszerben. Lannert szerint lehetséges, hogy sokkal több jó dolgot találnak, mint amit előre gondolnának. Az adatoknak azonban valóban funkcionálisnak kell lenniük, és elemzésekhez kell vezetniük.
A szakmai bevonás és társadalmi konzultáció
A TISZA oktatási programja
A TISZA-nak van egy oktatási programja, amely sok szakmai szervezettel, tanárral és érdekelt szakemberrel készült. De ezt még szeretnék bővíteni és társadalmasítani – véleményeztetni kell az iskolákban, a szülőkkel, a gyerekekkel.
„Valami fogjuk kezdeni a munkát, vagy fogjátok ti kezdeni a munkát, hogy ami megvan, azt így társadalmasítjuk, tehát hogy véleményezni lehet majd őket, és tényleg kíváncsiak leszünk a legutolsó kistelepülés kiskolájában lévő problémákra." – Magyar Péter *
A közpolitikai tanácsok szerepe
Lannert szerint vissza kell hozni az egyeztetési fórumokat. A köznevelési tanács ritkán ül össze, és nem valamit kitesznek róla. Szükség van egy rendszerre, amely:
- A szakmát, közpolitikai tanácsot, érdekvédelem, gyerekek és szülők hangját csatornázza
- Transzparens
- Nyilvános jegyzőkönyvekkel rendelkezik
- Indokolva van a törvényalkotás
„Én azt gondolom, hogy nekem a jó, ha a tanárok minél több szakmai szervezetbe vagy szakszervezetbe törülnek, és ott ki tudják alakítani a véleményüket." – Lannert Judit *
A tanárok támogatása és a szakemberek hiánya
Pedagógusok támogatási igénye
A pedagógusoknak támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a gyerekekkel tudatosan, minőségi módon, szakmailag foglalkozni tudjanak. Ez a támogatás magában foglalja:
- Türelmet
- Időt
- Megfelelő feltételeket
A segítő szakemberek hiánya
Egy finn rendszer azért működik jól, mert a tanárnak csak a tanítással kell foglalkoznia, és rengeteg szakember segíti az ő munkáját. Magyarországon viszont elképesztő hiány van:
- Gyógypedagógiai asszisztensek
- Pedagógiai asszisztensek
- Fejlesztők
- Iskolapszichológusok
- Pszichiáterek
„A tanárnak csak a tanítással kell foglalkoznia, és rengeteg rengeteg szakember segíti az ő munkáját. Nagyon sok feladat van." – Lannert Judit *
Ezeknek a szakembereknek a száma az elmúlt időszakban csökkent, miközben a speciális igényű gyerekek száma nőtt. Még ha fel is ismerik a tanárok, hogy egy gyereknek speciális igénye van, egyszerűen nem jut ellátáshoz a jelenlegi rendszerben.
Bérrendezés és társadalmi elismerés
A szakemberek visszatérítéséhez szükség van:
- Bérrendezésre
- Társadalmi elismerés visszaadására
- Szolgálati lakások biztosítására (különösen vidéken)
Lannert rámutat, hogy a statisztikák megtévesztőek lehetnek – például az iskolapszichológusok nagy része Budapesten van, míg Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter.
A tankötelezettség és a végzettség kérdése
16-ról 18 évre emelés
A kormány felmenő rendszerben szeretné megemelni a tankötelezettség korhatárát 16-ról 18 évre. De nem elég, hogy ott üljenek a gyerekek – valódi végzettséggel kell kikerülniük, nem csak egy papírral.
„Nem csak az, hogy ott üljenek a gyerekek, hanem hogy ott tényleg valamilyen végzettséggel utána kerüljenek ki, nem egy papírral, hanem egy tényleges végzettséggel." – Magyar Péter *
Munkaerőpiaci elfogadottság
Fontos, hogy a végzettség a munkaerőpiac által elfogadott legyen. Ezt mellé kell tenni a korhatár-emeléshez.
A fenntartási modell és az önkormányzatiság
Az önkormányzatok szerepe
A kormány vállalása, hogy azok az önkormányzatok, ahol van elég kompetencia és igény, visszakaphatják az iskolákat. De ezt át kell vizsgálni, hogy elkerüljék a múlt hibáit.
„Arra jutottunk egyelőre, hogy egy bizonyos autonómiára szükség van, hogy a politikai komisszárkodást és irányítást és elnyomást kell ebből kivenni." – Magyar Péter *
A középszint szükségessége
Szükség van egy középszintre a tervezéshez, hogy az iskolahálózatot hatékonyan lehessen működtetni. De a jó megoldás valószínűleg a kettő között van – nem a teljes decentralizáció, de nem is a teljes centralizáció.
„Szerintem fontos az önkormányzatisság, de kell egy középszint a tervezéshez ahhoz, hogy tényleg az iskolahálózatot hatékonyan lehessen működtetni." – Lannert Judit *
Az oktatás egyéb területei
Szakképzés
A szakképzés bekerülése az oktatási minisztériumba jó dolog, mert az iskolarendszerű szakképzésnek és az általános oktatásnak sok közös szegmense van. Ha a szakmaválasztás időpontja később kerül, akkor az alapkompetenciák (kritikai gondolkodás, kreativitás, pályaorientáció) a szakképzésben is fontosak.
Pályaorientáció
Az egyénre szabott tanulási utak kialakítása már az általános iskola hetedik osztályában kezdődne. Szükség van egy rendes pályaorientációra, hogy a diákok tudják, mire számíthatnak, milyen lehetőségeik vannak.
Alapvető közgazdasági és pénzügyi ismeretek
Mindenkinek szükséges egy alapvető közgazdasági és pénzügyi képzettség, hogy ne lehessen átverni, megvezetni. Ezt nem csak az egyetemre járók kapják meg, hanem például egy asztalosnak vagy vállalkozónak is szüksége van rá.
Testnevelés és egészség
A heti öt testnevelés óra bevezetése ellentétes hatást ért el – a gyerekek túlsúlyossága még nőtt is. Magyarország Európában a legrosszabb adatokkal rendelkezik ebben a tekintetben. Lannert szerint a mozgás fontos, de a jelenlegi rendszer nem működik.
„Én azt gondolom, hogy ezt nagyon át kell gondolni. Én is azt gondolom, hogy a mozgás nagyon fontos, de így ahogy ez a heti öt testnevelés óra, ez teljesen szélellentétes volt." – Lannert Judit *
Közétkeztetés
A magyar közétkeztetés borzasztó állapota hozzájárul a gyerekek egészségügyi problémáihoz. Három nagy cég uralta ezt a területet. A korai gyermekkorban az ízlés is eldől – ha a gyerekek cukros vagy egészségtelen ételeket szoknak meg, azt fogják elfogadni.
„Ahogy azt mondtad, a korai gyermekkorban sok minden eldől, az ízlés is eldől. És a mai magyar tisztelet kivételnek még bölcsödben óvodákban még mindig hát amikor megy egy cukrostál vagy valami." – Magyar Péter *
A kormány csökkenteni fogja az egészséges élelmiszerek áfáját, hogy több zöldség és gyümölcs jusson az iskolákba és otthonokba. Szükség van arra, hogy a helyi gazdák termékeit, szezonális termékeket használjanak az iskolai étkeztetésben.
Felsőoktatás
A felsőoktatás minőségi, és versenyképes tudást kell adjon. De a finanszírozás világszerte probléma. Az alapítványi modell bizonyos szempontból rugalmasabbá tette az egyetemeket, de problémákat is okozott.
„Az biztos, hogy az, hogy az alapítójogokat is kiadta az állam, miközben állami finanszírozás nélkül nem létezik felsőoktatás, ezt biztos, hogy vissza kell csinálni." – Lannert Judit *
A lemorzsolódási arányok Magyarországon a legmagasabbak Európában, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatás nem elég hallgatóközpontú. Az Erasmus és Horizon kutatási programok visszatérése fontos.
„A hallgatók cseréken túl érdemes a professzorok szintjén, tananyagok és programok szintjén is, tehát tényleg még még jobban integrálódni egy színvonalas nemzetközi területhez." – Lannert Judit *
A mesterséges intelligencia kihívása és lehetősége
Veszély és lehetőség
A mesterséges intelligencia ugyanannyira veszély, mint lehetőség. Csak akkor lesz előny, ha megvan a kritikai és kreatív gondolkodás. Nem szabad túl korán kitéve lenni olyan tényezőknek, amelyekhez még nem érett meg a gyerek.
„Amennyire egy lehetőség, ugyanannyira nagy veszély. Csak akkor lesz előny, ha megvan a kritikai és a kreatív gondolkodás." – Lannert Judit *
Az AI megjelenésének tanulságai
Az AI megjelenése azt mutatja, hogy egyre inkább a tanulás folyamatára kell koncentrálni. Érdemes lenne az idegtudományi és agykutatási eredményeket behozni az oktatásba – hogy hogyan tanulunk jól.
Szakmák átalakulása
Szakmák tömegei fognak eltűnni vagy átalakulni. Rengeteg új szakma fog keletkezni, és sokkal könnyebb lesz egyéni dolgokat kitalálni. De ehhez egy olyan oktatásra van szükség, amely az alapokat megadja a gyerekeknek és felkészíti őket ezekre a dolgokra.
„Szakmák tömegei fognak eltűnni, vagy éppen teljesen átalakulni, és rengeteg új szakma fog keletkezni." – Magyar Péter *
Szülőtámogatás és partnerség
A szülők szerepe
Lannert a szülőket partnerként szeretné kezelni. A szülők is igényelnek támogatást, különösen az AI-korban. A minisztériumban külön foglalkozni fognak a szülőtámogatással (angolul: parenting).
„Én szeretnék a szülőkre ismit partnerre tekinteni. Úgy általában is azt gondolom, hogy partnerekként tekintek a szakmára is, a szülőkre is, és még a gyerekekre is." – Lannert Judit *
Az oktatás alternatívái
Az oktatásnak fel kell keltenie a gyerekek figyelmét, és olyan alternatív dolgokat kell csinálni, amit sok országban csinálnak:
- Projektalapu oktatás
- Természetbe járás
- Valóság megtekintése
„Az oktatásnak is fel kell kelteni a gyerekek figyelmét szerintem meg olyan alternatív eddig nem ki nem próbál dolgokat lehet csinálni, amit egyébként rengeteg országban csinálnak." – Lannert Judit *
Az élethosszig tartó tanulás
A mai világban már nem úgy van, hogy valaki 18 évesen bekerül egy munkahelyre és onnan megy nyugdíjba. Szakmák gyakran átalakulnak, és az embereknek képesnek kell lenniük folyamatosan tanulni.
„Ma már egy olyan világban élünk, amikor tényleg nem úgy van, hogy valaki 18 évesen bekerül egy munkahelyre és aztán onnan megy nyugdíjba, hanem akár néha két évente és átalakul a teljes szakma, a cég, a minden." – Lannert Judit *
Ezért kell a tanulást megszerettetni. Ha a gyerek úgy érzi, hogy ő a tanulás motorja, és az ő igényeire épül, akkor meg fogja szeretni a tanulást, és az egy élethosszig tartó attitűd lesz.
A kormányzati támogatás és a közös munka
Magyar Péter hangsúlyozza, hogy az oktatási miniszter kiemelt jogokkal rendelkezik majd a TISZA-kormányban, csakúgy, mint az egészségügyi miniszter. Az oktatás nemzeti stratégiai kérdés, és minden támogatást megadnak – szakmait, emberi és költségvetési.
„Tudod, hogy kiemelt jogokkal rendelkezik majd a Tiszakormányban az oktatási miniszterrel, vagy az egészségügyi miniszter is." – Magyar Péter *
Lannert azt mondja, hogy a társadalommal, tanárokkal, pedagógusokkal, diákokkal és szülőkkel összefogva szeretnék felépíteni azt az oktatási rendszert, amely minden gyereknek megadja azt, hogy az álmának megfelelő képzettséget szerezhessen, és egy kiegyensúlyozott, boldog felnőtt életet élhessen.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Tudoktatás Kutató Központ" – az átiratban „Tudok Kutató Központ" szerepel, amely valószínűleg a helyes alak
- „Hillerán" – valószínűleg Hiller István volt az oktatási miniszter (2006–2009), de az átiratban nem egyértelmű
- „Hoffan Rózsa" – valószínűleg Hoffmann Rózsa volt az oktatási államtitkár, de az átiratban így szerepel
- „Pigmal hatás" – valószínűleg a Pygmalion-hatás (Rosenthal-Jacobson kísérlet)
- „Nox vagy valami" – értelmezhetetlen szó, de a kontextusból valószínűleg egy szervezet vagy program neve
- „Bódis Kriszta" – az átiratban így szerepel, de a pontos név nem egyértelmű az ASR-hibák miatt
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit.
[00:00:03]Átérezve a felelősségemet, a felelősségünket az utóbbi napokban, hetekben rengeteg oktatási szakemberrel, tanárral, pedagógussal beszélgettem a magyar oktatás megújításáról, az oktatásban tanuló gyerekek szebb jövőjéről.
[00:00:18]És szeretném nektek bejelenteni, hogy a Tiszakormány oktatási minisztere, [zene] Lannert Judit oktatáskutató lesz.
[00:00:24]Judit, szeretettel köszöntelek itt a stúdióban.
[00:00:29]Köszönjük, hogy itt vagy.
[00:00:30]Es köszönöm.
[00:00:31]Magyar Péter a leendő Tiszakormány gyermek és oktatásügyi miniszterével Lannert [zene] Judittal beszélget.
[00:00:38]Lannert Juditt közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.
[00:00:44][zene] 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással.
[00:00:47]Az Országos Közoktatási [zene] Intézet, majd később Oktatáskutató és Fejlesztőintézet tudományos főmunkatársa, később kutatási [zene] igazgatója, majd tudományos főigazgatóhelyettes.
[00:01:00]Egyik elindítója volt az Országos [zene] Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült jelentés a Magyar Közoktatásról [zene] sorozatnak.
[00:01:07]A hazai oktatási egyenlőtlenségek az iskolarendszer teljesítménye és a pedagógus [zene] politika kérdéseinek ismert elemzője.
[00:01:16]2008-ban a Tudoktatás [zene] Kutató Központ alapítója számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi [zene] szintéren.
[00:01:23]Az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás [zene] fejlesztése állt.
[00:01:28]Ennek érdekében több iskolába is elvitte a kreatív partnerség [zene] Angliából adaptált programját.
[00:01:36]Egy éve jelent meg könyve kreatív tanulás címmel, melyet kolléganőjével, Német Szilviával írt.
[00:01:40][zene] Lannert Juditth, a Tiszakormány gyermek és oktatásügyi minisztere.
[00:01:49]Amikor beszélgettünk a jelöltekkel, beszélgettünk az oktatási szakértőkkel, akkor mindannyian egy dolgot tartottunk előtérben tartottunk prioritásnak, hogy egy olyan aktatási rendszert sikerüljön közösen kiépíteni, fejleszteni, amely a gyerekeknek megadja a lehetőséget ahhoz, hogy boldog és kiegyensúlyzott felnőttek legyenek, hogy lehetőleg minden gyermek a legkisebb kortól szeressen oktatási intézményekbe járni, hogy a magyar oktatási rendszer felismerje a gyermekekben rejlő tehetséget, és hogy segítse kibontakozni ezt a tehetséget.
[00:02:23]Ehhez rengeteg minden kell.
[00:02:25]Arról fogunk ma itt beszélgetni, hogy hogyan tudunk közösen Judittal és minden magyar emberrel, minden szakemberrel, de tényleg minden magyar emberrel egy ilyen oktatási rendszert építeni.
[00:02:37]Mit kell rólad tudni azon kívül, ami a felvezetőben elhangzott?
[00:02:39]Mióta dolgozol az oktatásban?
[00:02:42]Mit tartasz a legfontosabbnak?
[00:02:43]És utána majd kitérünk a részletekre.
[00:02:45]Hát végzettségemet tekintve közgazdász és vagyok és szociálpolitikus és szociológiából doktoráltam, tehát abból van PhD-m és az 1990-ben indult, a rendszerváltáskor létrehozták a Országos Közoktatási Intézetet.
[00:03:03]Az volt akkori oktatási tárcának a háttérintézménye.
[00:03:06]Én ott kezdtem el az oktatáskutatói karrieremet.
[00:03:12]az intézetben.
[00:03:12]Aztán egy idő után, tehát tudományos munkatársból főmunkatárs, aztán az kutatói, a kutatási központ igazgatója lettem, és amikor átalakult oktatáskutató és fejlesztő intézetté, akkor ott voltam egy rövid ideig tudományos főigazgatóhelyettes.
[00:03:32]Ö és azt is érdemes tudni rólam, hogy én ott hagytam ezt az intézetet 2007-ben, mert úgy éreztem, hogy nem tudom már igazán szolgálni az ügyet, az oktatás ügyét.
[00:03:42]És ezért létrehoztam egy saját kis kutatóközpontot Tudok néven, és ebben nagyon sokféle kutatást csináltunk.
[00:03:53]például 2010-ben egy olyan pedagógus időmérlegvizsgálatot, ami azelőtt meg azután se volt Magyarországon két hetes naplózással.
[00:04:05]És már akkor is lehetett látni, hogy eléggé leterheltek a pedagógusok.
[00:04:07]Meg ami még érdekesebb, hogy nagyon különbözőképpen, tehát nagy a nagy a különbség a leterheltségben is.
[00:04:17]És utána egyre inkább arra fókuszáltunk, hogy a ne csak kutatással foglalkozunk, hanem ezek az eredmények átmenjenek a fejlesztésbe is.
[00:04:25]És azt láttuk, hogy a 21.
[00:04:29]században nagyon fontos a kritikai gondolkodás és kreativitás.
[00:04:32]Ezért aztán körülbelül 10 éve adaptáltunk egy programot, egy angliai programot kreatív partnerség néven, ahol alapvetően művészeket viszünk be a tanterembe, de tantárgyi órákon újszerű módon tanulunk, és ennek a hatását mértük is, mert hát ugye kutatók vagyunk kontrollcsoportosan, ahogy kell, és szignifikáns javulást találtunk.
[00:04:57]a roma tanulók és hátrán ező tanulók matematika tudásában is ezzel a módszerrel, ami azért fontos, mert nagyon gyakran épp ez a probléma, hogy el se hisszük, hogy hogy képesek lennének többre, akik hátrányosabb helyzetűek.
[00:05:16]És hát erről a erről a munkáról egy éve egy könyvet is írtunk a kolléganőmel Német Szilviával kreatív tanulás címen.
[00:05:25]De közben te még a második Fidesz kormány alatot 2010 után visszamentél a kutató.
[00:05:30]Akkor voltam én igen.
[00:05:30]Tehát én kétszer álltam föl a [nevetés] a közalkalmazottből.
[00:05:34]Először 2007-ben akkor Hillerán volt a miniszter.
[00:05:37]És másodszor, mikor visszamentem, mert én adtam egy esélyt, hogy lehet valamit megint csinálni, akkor 2010 ten, most nem tudom, tehát a igen, a Hoffan Rózsa volt a a akkor már csak ugye államtitkár.
[00:05:57]És akkor akkor voltam tudományos főigazgatóhelyettes, arra posztra mentem vissza, és aztán megint fölálltam.
[00:06:02]Ez fél, ez fél év volt, igen, mert hát igazából ez 2012 volt, és már akkor is beleírtak az interjúba, ki kihúztak vele olyan részeket, amit nagy máig sajnálom, hogy nem kérdeztem meg, miért, mert például a finnoktatásra volt egy rövid leírás és kihúzták és máig sajnálom, hogy nem mentem föl a sajtóirodába megkérdezni, hogy mégis mi volt ezzel a baj.
[00:06:27]Hát ez már történelem.
[00:06:27]És ugye azóta leépült teljesen ez az oktatási háttérintézmény hálózata.
[00:06:31]Igen, működött még.
[00:06:35]Még talán annyit érdemes mondani, hogy az egyik fő munkánk a jelentés a magyar közoktatásról három évente jelentés kiadása volt 2000 1995 és 2000 hát 6 között, és még 2010-ben jelent meg egy kötet, de az már ott már én csak külső szerkesztő voltam.
[00:06:56]ami egy fontos dolog volt, tehát az az segített abban, hogy a szakma a közös nyelvet megtanálja, meg egy kicsit a közös gondolkodást.
[00:07:06]És hát 2010 után igen, egyre kevésbé volt, vagy nem nem akartak kutatásokat, nem akartak jelentéseket.
[00:07:12]És akkor a 2010-es évek közepén egyik része az intézetnek az oktatási hivatalba került, a másik része meg a Egri Eszterházi Egyetemre.
[00:07:27]Abban szerintem nincs vita senki között Magyarországon, hogy egy nemzetgazósági szempontból kiemelt terület az oktatás, az egész hazánk és a magyar emberek jövője múlik azon, hogy minden honfitársunk, minden gyermek minőségi és lehetőleg egyenlő színvonalú oktatáshoz jusson.
[00:07:43]És sajnos abban sincs vita, hogy nagyon-nagyon nehéz helyzetben van ez az ágazat.
[00:07:48]ezzel sebből vérzik, hogyha nézzük a tanárok túlterheltségét, ha nézzük a gyermekek túlterheltségét, ha nézzük az egyre romló nemzetközi felmérések eredményét, ha nézzük az egyre súlyosból dó mentális állapotát a gyermekeinknek, még a leg elittebb iskolákban is 20-30%-os arányról számolnak be a gyerekek mentális problémáit illetően, és akkor nem beszéltünk a hátrányos helyzetű térségekről.
[00:08:19]Mik a fő problémái?
[00:08:19]Szerintem azt érdemes megnézni, és majd beszélünk a leendő oktatáspolitikáról is, hogy mindennek az alapját az képezi, hogy legyen egy pontos diagnózis, hogy hol tartottunk.
[00:08:28]Azt, hogyan jutottunk ide, az talán már nem fontos, mert ez posztfaktum, de hogy tudjuk, hogy honnan indulunk, és hogy mik a célok, mik az elérendő rövid, közép és hosszútávú célok, ahhoz szerintem nagyon fontos, hogy lássuk, hogy hol tartjunk.
[00:08:40]Te mit tartasz a legnagyobb problémának?
[00:08:43]Csak így visszautam arra, hogy valóban nagyon fontos az, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak, és hogy ez a a nemzet tehát a GDP-be is, bármiben, ha nézzük, ennek komoly hatása van.
[00:08:57]De azt is kell tudni, hogy az igazán jól működő rendszerek azért ennyire jól működők, mert az alulévőket is föl tudják húzni.
[00:09:08]Tehát, hogy ezt fontosnak tartom itt most elmondani, hogy nem a a az elit képzés húzza ki ilyenkor.
[00:09:15]Az egy ez egy égkő.
[00:09:17]Ez egy szép égkő a az oktatás van.
[00:09:20]Szükség van persze, de ha ki akarunk mozdulni ebből, akkor akkor a az alsó részt kell megmozdítani, onnan azokat kell fölhúzni.
[00:09:27]Tehát úgy minél inkább rezilényensebbek a gyerekek, ez azt jelenti, hogy minél kevésbé függ az, hogy hova született az, hogy ő hogyan teljesít, annál annál hatékonyabb és eredményesebb lesz az oktatás.
[00:09:40]És nálunk sajnos ez egy szomorú mutató, és ezt szoktam kiemelni, hogy nem annyira az az érdekes éppen egy rangsóbra hol állunk, de azt, hogy amióta a pízamérés van, ugye ez a nemzetközi OCD tanul tanulói teljesítménymérés, azóta mindig az első háromban vagyunk, ahol a legnagyobb mértékben határozza meg a családi háttér a teljesítményt.
[00:10:03]És ez egy egyszerűen ez egy ez bebetonozza a a gyerekeket, a családot, a társadalmat.
[00:10:12]Nincs mobilitás.
[00:10:12]Tehát ez én ezt tartom a legnagyobb problémának.
[00:10:17]És az, hogy ebből kijöjünk, én azt gondolom, hogy lehet mondani, hogy reformok meg nem tudom mi, de szemléletváltás.
[00:10:23]És én ab azért örülök, mert egy ekkora, most azt azt lehet látni, hogy az emberek úgy tűnik a változásra szavaztak.
[00:10:30]És ez nagy szó, mert a változástól nagyon félnek az emberek.
[00:10:35]Ez ez ezért joggal és most mégis úgy tűnik, hogy benne vannak abban, hogy változzunk.
[00:10:41]És azt gondolom, hogy a az egyik legfontosabb dolog és szemléletváltás lenne.
[00:10:45]Én ugye már utaltam arra, hogy hogy mi hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkozunk, és igenis nagyon sok eredményt lehet elérni velük.
[00:10:53]Tehát ezt kéne nem elég szeretni őket.
[00:11:00]Hinni is kell abban, hogy ők többre képesek.
[00:11:02]A kettő nem ugyanaz.
[00:11:02]Nagyon gyakran egy nem reflektált pedagógusi munka, ami pozitívan irányul a gyerek felé, de nincs mögötte igazán szakmai tudás, az az néha többet is árthat.
[00:11:18]Ezt hívják a pigmal hatásnak.
[00:11:20]Tehát amit amit gondolunk a másikból, előbb-utóbb olyan is lesz.
[00:11:23]Tehát ezért nagyon fontos, hogy jót gondoljunk egymásról, mert akkor a jót hozunk ki mindannyiunkból.
[00:11:30]De nyilván ehhez ugye kell egyfajta támogatás mindenkinek, nem csak a gyerekeknek, hanem a pedagógus karnak is természetesen.
[00:11:37]Tehát ez ahhoz, hogy a a gyerekekkel tudatosan, minőségi módon, szakmailag, megfelelően tudjanak foglalkozni a pedagógusok ehhez, őnekik támogatásra is van szükség.
[00:11:51]Meg azt gondolom leginkább türelemre, időre övegőre.
[00:11:58]Tehát én azt a teljesen leszorították ezt a rendszert, és ö az oktatáspitika egyre inkább eltűnt, és egyszerűen a szakmai szempontok eltűntek, annál nagyobb lett a bizalmatlanság a pedagógusok fele, amit azzal próbáltak korrigálni, hogy egyre több kontroll került a a gépezetbe, nagyon sok mérés.
[00:12:22]Én azt gondolom, hogy hogy önmagában azzal, hogy hogy a pedagógus értékelési rendszer, ami most megy, tehát az adatókat arra akarják használni, hogy egy én értékel pedagókat, ez egy teljesen elhibázott dolog.
[00:12:36]Le is ö terheli a rendszert, és nem visz előre, hogy hogy miért.
[00:12:45]Azt is lehet tudni, hogyha nagyon tétje van ilyen ilyen méréseknek, akkor óhatatlan bárhol.
[00:12:48]Most nem azért, mert Magyarország Amerikában is, akkor előbb-utóbb olyan irányba hajlítják, hogy az az megfeleljen.
[00:12:57]Tehát onnantól kezdve az adatok se fognak működni.
[00:13:03]az, hogy volt egy jól működő kompetenciamérésünk, ami tényleg nemzetközi szinten is kiváló volt.
[00:13:10]Ezt 2000-ben vezette be még a első Fidesz kormány egyébként, kicsit mint a a Píza, ott is hasonló kompetenci területeket mérnek, szövegértés, matematika, természettudomány.
[00:13:24]És ez elindul elindult el eljutott egy olyan helyre, amikor 610.
[00:13:30]évfolyamon teljes körűen mértek.
[00:13:35]És ezt a rendszert most nagyon megbolygatták, mert most nagyon sok kompetenció egyéb területnek tantárgy területn történelem, és nagyon sok évfolyamon egy mérési cunami indult el az iskolákban, aminek az lett az eredménye, és azért tudjuk, mert mi is ezekkel az adatokkal próbálunk dolgozni, hogy hogy a gyerekek már nem veszik komolyan, nem is töltik ki a háttérkérdőket, egyszerűen használhatatlanná tették, miközben ezt akarták fölhasználni egy egyéni pedagógus értékelésre, holott a pedagógust igazából egy autonóm intézményvezetőnek kéne értékelni, az oktatáspolitikának meg intézményeket kell értékelni.
[00:14:15]És nagyon belementünk a részletekbe, de egy hadd lépjek egy lépést hátra.
[00:14:17]Ugye azt szokták mondani, hogy a magyar oktatási rendszer most függetlenül a kormányoktól még mindig az a régi poroszos teljesítményorientált versengőrendszer, ami egyébként az alapját képezte ennek és és nemzetközi szinten is eredményesítette annó az oktatási rendszert.
[00:14:38]Ugye volt egy nagy reform még Clébersberg idején, amikor megtették az első nagyon fontos lépéseket, hogy mindenkihez eljusson egy alapfokú minőségi oktatás.
[00:14:46]És ennek köszönhetően jutottunk el oda, hogy egy nagyon erős középfokú oktatás is volt, és végül Nobeldíjasaink, világhírű művészeink, sportolóink lettek, és ez volt az egész magyar oktatásnak az alapja.
[00:14:58]De közben az idő azért haladt, ennek van egy ilyen tulajdonsága, hogy nem áll meg.
[00:15:02]És most itt vagyunk a 21.
[00:15:04]században.
[00:15:04]És azt látjuk, hogyha a nemzetközi kitekintést nézünk, hogy ma már másra van igazán szükség, vagy másra is van szükség.
[00:15:14]Ahogy te is emlézed a kritikai gondolkodást, vagy a gyakorlatorientált oktatást, egy kicsit nyitottabb szemléletű oktatást.
[00:15:19]És mivel a gyerekeink is a legkisebb kortól akár az egyetemig egy teljesen másfajta környezetben nőnek föl, másfajta hatások érik őket, másképpen lehet lekötni a figyelmüket, másra van szükségük.
[00:15:31]Ezért ez is azt mutatja, hogy hogy változtatni kell ez a dolog, megtartva a jó részeit nyilvánvalóan a magyaroktatási rendszernek, de nyitni az új lehetőség felé.
[00:15:42]És te magad említetted, hogy nagyon fontos az idő, amit töltenek a pedagógusok például a gyerekekkel, és ez igaz a a bölcsödére, és erről majd külön beszélünk a korai gyermekkorról, mert ugyan nem mondtam, és helytelenül volt a felvezető, ugyanis nem oktatási miniszter leszelte csak, hanem gyermek és oktatásügyi miniszter.
[00:15:58]És erről majd beszélünk, hogy ezt miért tartottuk fontosnak.
[00:16:01]elsős teb elemelni a minisztérium nevébe.
[00:16:04]Tehát, hogy az idő, amit a pedagógusok töltenek, és akkor odajutunk a a már ismert problémákkal, hogy a pedagógus túlterheltség, a gyermekek túlterheltsége, ezzel összefüggő tanárhiány egyébként, hogy ezek nyilván nagyon fontos problémák, ezek kezelendő problémák, és ezek talán még a sok nehézség közül a legkönnyebben kezelhető problémák.
[00:16:26]De mi van még, ami szerinted a lehet, hogy csomó minden ebből hiányzik, ebből következik az innováció hiánya, az odafigyelés hiánya, mert mondtad, hogy nem elég szeretni a gyerekeket, de szerintem az nagyon-nagyon fontos, hogy a gyerekek kapjanak törődést.
[00:16:41]Nagyon sok tanár és igazgató is kisebb-nagyobb iskolákból számolt be arról, hogy ezek a mentális nehézségek, amikkel a gyerekek küzdenek, ezek sokszor abból következnek, hogy a tanárnak nincs érdemi ide, nincs ideje érdemi időben foglalkozni a gyerekekkel, leadja a tananyagot, próbál túlélni, készülni, felügyelni, de nem kapja meg azt a segítséget sem, amit nagyon sok országban megkapnak a pedagógusok, hogy több szakember segíti a munkájukat, akár egy speciális igényű gyereknél, akár másban.
[00:17:11]Tehát mi van még, ami ami itt probléma, és amivel amit lehetne orvosolni gyorsan?
[00:17:15]hát mindenképpen a a a terhelést mind a gyerekek, mind a tanárok részéről, amit aztán később mellé kell tenni majd a tartalmat, tehát ugye egy új naal, mert nemzeti alaptantervvel, egy nemzeti alaptantervvel, ami ugye egy sokkal ö inkább szabályozó és tehát nem nem ilyen kontrolláló és le leszabályozó, hanem inkább elveket és és mintát ad, amit ö és nem akár kerettantervre sincs.
[00:17:46]nincs szükség.
[00:17:46]Tehát, hogy ez a viszont a szemlélet az fontos, tehát hogy az át át ö igyagot az, hogy hogy ez tényleg egy gyermekközpontú ö tanterv akar lenni.
[00:18:00]És éppen ez tehát most az iskolák gúsba kötve táncolnak.
[00:18:05]Tehát úgy nem lehet nem lehet 21.
[00:18:08]századi oktatást csinálni, hogy nagyon sok tantárgyat, sokféle tantárgyat kell tanítani.
[00:18:13]Ö nem is az a baj, hogy sok órában, mert ezekre a tantárgyakra a viszalokra kevés időjú, de nagyon sok tantárgy van, így nagyon sok sok órában tanulnak a gyerek kicsiket.
[00:18:25]Például ha mondjuk a matematikát nézzük, arra lehetne több órát szánni, de ha van etika, meg nagyon sokféle egyéb tantárgy, akkor akkor ez ugye ez ez nem fog menni.
[00:18:40]És de nagyon sok minden másra is szükség van, hogy hogy megváltozzon, mert a szemlélet [horkantás] itt azért érdekes, és ezt a versenyt had hozom vissza, mert az lenne jó, ha végre lehetne hibázni, ugye, és a a rendszer nem olyan, és főleg ez a versenyben, ahol és főleg, ha a verseny lényege egyfajta csak egy ismeretanyagból vagy valamiből egy kicsit jobbnak nak lenni.
[00:19:07]Tehát nem nem nincs benne kreativitás, hogy újak vagyunk vagy mások vagyunk.
[00:19:13]Ez a problémamegoldást abszolút hát gátolja.
[00:19:16]Tehát ahhoz, hogy hogy én észrevegyem, hogy baj van, kell a kritikai gondolkodás, és utána ki kell lépnem abból a terembből, és az azt jelenti, hogy hogy mindenképpen biztos hibázni is fogok.
[00:19:26]Aki meg fél a hibától, az soha nem fog tovább lépni, az az megmarad egy kereten belül.
[00:19:34]És ez ez a fajta szemlélet, és ez nem csak a gyerekek pedagógus is hibázhason, meg a miniszter is fog hibázni.
[00:19:42]Tehát ez ez azt gondolom mindenkinek jog szíve joga az egy más dolog, hogy a hibát ki kell javítani és akkor igen és ez a másik, amit én fontosnak tartok, hát kutató vagyok, hogy hogy fontos a visszacsatolás meg az adatvezérelt oktatáspolitika.
[00:19:59]Tehát kell látnunk, hogy mi van.
[00:20:01]Most nem látjuk pontosan, mi mi történik benne a tankerületekben.
[00:20:06]Hát erről csak anekdották vannak, meg hogy mi van a kréta rendszerben, azt mire használták az adatokat.
[00:20:12]Rengeteg adat, de hogy mi jön ki belőle?
[00:20:13]Nem tudjuk.
[00:20:13]Igen.
[00:20:13]Tehát én azt gondolom, hogy hogy kell egy nagy átvilágítás, hogy mi van és és mi nincs, vagy mi jó meg mi nem jó.
[00:20:21]Lehetséges, hogy sokkal több jó dolgot találunk, mint amit előre gondolnánk.
[00:20:26]Tehát én ebben azért azt gondolom, hogy a a szakma azért a mélyben dolgozott rendesen, de de hogy ez ezt ezt mindenképpen egy adat adatvezérleten kell, de és ezért mondom, hogy én viszont biztos, hogy ezt a teljesítményértekési rendszert úgy ahogyan megszüntetném és a a kompetenciamérés cunamit is, és visszaállítanám arra, ami még még akkor az működött, ez a 6-8 8-10 szövegértés most még negyedikben is van.
[00:20:58]Azt azt az is meg lehet még tartani, ha jól csináljuk, de most már nincsen oktat jelentés, nem készül ezekről a a kutatási adatokról.
[00:21:09]Én nagyon kíváncsi vagyok, ha majd odajutok, hogy hogy mire milyen jelentések vagy kutatások születtek ezekből, miért kellett az év elején és az év végén is megmérni a gyerekeket, és harmadikban, negyedikbe és utána az égvilágon semmi nem sült ki az egészből.
[00:21:26]És azt gondolom, hogy ha már csak ennyit teszünk, hogy hogy vagy például az, hogy a párhuzamos adminisztráció, a kréta az igazából egy egy mikromenedzsment eszközé vált.
[00:21:36]Arról szólt, hogy naponta nézzék, hogy hol van probléma.
[00:21:41]Sem nem látom, hogy igazából elemezték volna azt, hogy hol hány tanár van, hány gyerek, hol hol mit kéne csinálni.
[00:21:49]Ez a tankerületekben nem történt meg.
[00:21:51]viszont van egy októberi statisztika, tehát a KSH is ugye gyűjt adatokat, és akkor vannak ezek a kompetencióek, tehát ezekből ez biztos, hogy csak annyit érdemes megtartani, ami tényleg funkcionális, és amiből tényleg elemzések születnek, tehát amit tényleg föl is tudunk használni.
[00:22:08]Én azt gondolom, hogy már csak ennyivel és a tér megszüntetésével a a pedagógusok biztos, hogy levegőhöz fognak jutni.
[00:22:14]És akkor utána jönnek azok a hát lépések, mint a terheléscsökkentés, amit azért azért egy idő után ugye meg kell nézni, hogy milyen adottságok vannak, mi van a költségvetésben, és ugye a NATO is erre ehhez majd ehhez kell igazítani.
[00:22:34]Nekem nagyon sok minden eszembe jutott a versenyről.
[00:22:37]Ö de talán amikor először beszélgettünk, meséltem, hogy amikor Erasmusszal még volt Erasmus és lesz és majd kint tanultam Hamburgban, akkor a jogi egyetemen, akkor nekem az egy újdonság volt, hogy úgy vizsgáztak a gyerekek, diákok, hogy nem kellett bebiflázni a a paragrafusokat és az egész törvénykönyvet, hanem a BGB-t, a német polgári törvénykönyvet odatették elinket egy olvastag könyvet a vizsgán, és jogesetek voltak, hogy oldjuk meg.
[00:23:00]És ugye ez a kreativitás, a problémamegoldás képessége, és egy másik hasonlat is eszembe jutott, hogy amikor amikor ez a versenyszellem eluralkodik akár a felvételiknél, akár később az elit iskolákban, akkor az kicsit olyan, mint amikor minden magyar nagyon örül annak, hogy rengeteg olimpiai bajnokunk van, hogy büszkék lehetünk, de legalább annyira fontos lenne a tömegsport, hogy mindenki sportoljon, mint nagyon sok egyébként jóléti országban, ahol sokkal tovább és egészségesebben és mentális an boldogabban élnek az emberek.
[00:23:32]Ugyanez igaz oktatásra is, hogy persze fontos, hogy kinyer OKTV-t meg nemzetközi összehasonlításban vannak-e olyan iskoláink és egyetemeink, amik a világ élvonalában vannak.
[00:23:42]De az még ennél is fontosabb, hogy az utolsó kis Szabolcs Szatmár Bereg megyei vagy Somogy megyei faluban is megkapják ugyanazt a lehetőséget és esélyt a diákok is és a tanárok is.
[00:23:53]És a harmadik, ami eszembe jutott, és aztán abbahagyom, hogy egy csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad, és hagyják kritikusan gondolkodni, hagyják ellene menni esetleg a döntéseknek, hogyha úgy érzi, hogy az nem jó az oktatásnak.
[00:24:18]És ugye ezt nagyon kiiktatták, mint oly sok helyen az államigazgatásban, kormányzati területen elnyomták ezek, elnyomták a kreativitást, elnyomták a más kicsit másképpen gondolkodást, a külön véleményeket és egy ilyen nem csak, hogy poroszos, hanem egy ilyen rendvédelmi dologba vitték bele az egészet, ami vagy a helye is a rendvédelmi vagy a Velügyminisztériumban volt az oktatásnak eddig.
[00:24:41]Szerintem ez nagyon fontos, és aminek az alapja, hogy a tanárok maguk is visszakapják a egyrészt a társadalmi megbecsültségüket.
[00:24:47]az önbecsülésüket és a szabadságukat abban, hogy valóban példák lehessenek a a gyerekeknek, hogy hogy ki tudjanak magukért állni.
[00:24:55]Nekem ez nagyon nagyon hiányzott.
[00:24:57]A saját gyerekeim is láttam, hogy hogy ezt ellehetetlenítették a tanároknál és szerintem nagyon-nagyon fontosan most három dolgot mondtam, de végülis összefügg minden, hogy miket kéne visszaadni és mit fogunk mi visszaadni.
[00:25:10]Igen.
[00:25:10]A tehát az a 21.
[00:25:10]századi kompetenciákról ha beszélünk, akkor igen, nem csak a gyerekekről, a pedagógusoknak is, meg nekünk is ezekkel kell rendelkezni.
[00:25:19]Tehát akkor mindig mindig értsük magunkat is ezalatt az, hogy hogy pont a kritikai gondolkodást kirtották, ugye nem véletlenül, hogy a nemzeti alaptantervben sincsen, ugye egy másik szót használtak rá a megértő gondolkodás, nem tudom, tehát igazából nem sok értelme van.
[00:25:34]Tehát, hogy effektíven nem is nem is szerepel a a NADban.
[00:25:41]És látjuk, hogy a a tanár mozgalmaknál, hogy hát pont a leginkább a kritikai gondolkodási tanárok ugye kerültek a a az utcára.
[00:25:51]Én azt gondolom, hogy egy jó szakmapolitikának az a halála, ha ha elfotja ezeket a hangokat, tehát elbutítja magát teljesen.
[00:26:01]És erre vannak különböző módszerek, tehát ha Zsákutcába megyünk, akkor kicsit tolassunk vissza, és nézzük meg, mi az, ami már működött.
[00:26:08]És annak idején voltak ilyen ilyen egyeztetési fórumok.
[00:26:11]Most is van köznevelési tanács, de ritkán ül össze, és nem valamit kitesznek róla, de és a résztvevők egyrésze is inkább ilyen kötelező civil.
[00:26:27]Én azt gondolom, hogy az, hogy egy köznevelési tanácsal a szakma, közpolitikai tanácsal meg az érdekvédelem, és akár a gyerekek és a szülők hangját is ott be lehet csatornázni, ezeknek egy egy rendes rendszerét ki kell alakítani, nagyon transzparensé kell tenni.
[00:26:41]Annak idején a jegyzőkönyvek azok nyilvánosak voltak, ezeket megint nyilvánossá kell tenni, hogy lássák, hogy milyen témák vannak, ki mit gondol.
[00:26:50]egy törvényalkotásnál régen meg volt indokolva, hogy miért akarjuk ezt a törvényt, ezt megint vissza kéne hozni.
[00:26:57]Tehát értsék az emberek, hogy mit miért csinál nyitott ajtónk kopogtat ezt minden minden területen hisz.
[00:27:02]És én én azt gondolom, hogy nekem a jó, ha a tanárok minél több szakmai szervezetbe vagy szakszervezetbe törülnek, és ott ki tudják ö alakítani a véleményüket, mert sokkal könnyebb úgy irányítani, mintha nem látszik semmi ö a a az oktatásból.
[00:27:19]Ö egyébként tehát a tankerületek én azt gondolom, egy ilyen patyomkínfalként működtek, tehát ők kifejezetten erre voltak, hogy hogy ne is menjen föl az adat.
[00:27:32]Én én szerintem ez a rendszer részben ezért bukott meg, mert egyszerűen annyira elbutult attól, hogy már csak a saját magát nézte a tükörbe, és és egyszerűen nem nem voltak elemzések valódiak, hogy hogy tényleg nem tudtam, mi a valóság.
[00:27:47]Hát ez sok területen látszott.
[00:27:47]Igen.
[00:27:49]Szerintem majd érdemes beszélni a tankerületekről is később, hogy ugye nagyon sokan azt mondják, hogy ezeket úgy ahogyan meg kéne szüntetni, de mi arra jutottunk egyelőre, hogy hogy egy bizonyos autonómiára szükség van, hogy a politikai komisszárkodást és irányítást és elnyomást kell ebből kivenni, és nyilván azokat a kinevezetteket, akiket ezért raktak oda, de alapvetően egy rendezői modell kell, és az hasznos lehet, hogy aztán az milyen rendszer lesz pontosan járási, megyei tankerületi, az egy teljesen sem más kérdés, de hogy nem a gyereket nem kell kiönteni a a vízzel együtt.
[00:28:20]De hogy még egy kicsit így visszaugorjunk, amiről említettem az előbb, hogy miért is szerepel a gyermekszó a minisztériumban.
[00:28:30]Erről tudsz beszélni?
[00:28:30]Mert ebbenként nagyon sok tapasztalatod van, és ez a te kifejezett kérésed volt.
[00:28:35]Igen.
[00:28:35]Tehát azok a hátrányok, amiket az iskolában látunk később, ezek nem ott halmozódnak föl, hanem az első 10 évben, és a leginkább az első három év kritikus.
[00:28:48]Tehát erre kutatások vannak, hogy a különböző kompetenciák, a konfliktuskezelés, a szövegértés az első három évben ö el azt a kritikus szintet, amivel aztán utána mennek a gyerekek.
[00:29:01]Ezért nagyon fontos, ami az elején van.
[00:29:04]Ezért nagyon nagyon döbbenet látni, hogy 300 kisbabát hagytak a az a kórházban, akiket hát néha megülelgetett valaki.
[00:29:15]Hát egyszerűen nem tudom, hogy tudják-e, hogy mi mit tesznek ezzel.
[00:29:20]Szóval egy egy már nem azok, akik megölelgetik, hanem hogy ez a rendszeri, hanem rendszerien, hogy ott maradnak fél évig, egy évig [torokköszörülés] és ott voltak három évig igen igen ez egyszerűen ez tényleg bűn és már a fogantatása.
[00:29:33]Tehát azt gondolom, hogy a ez a nullától a fogantatástól 10 éves korig ez egy nagyon ö fontos időszak, de ez nem csak az oktatásé, ugye de eddig mindig ez a területen nagyon sok jó szakemberünk van, és nagyon sok eredmény is van.
[00:29:51]De az, hogy ágazatok közötti koordináció nagyon nehezen működött még akkor is, ha egy minisztériumban voltak, mert a humán erőforrás, emberi erőforrás minisztériumban sem volt nagyon hatékony a szociális, az egészségügy és az oktatási tárca közötti együttműködés, pedig ez ezzel működne, mert ugye, hogy kezdjünk a a védőnökkel, a gyerekorvosokkal, a pic ez a korai kora koraszülőcentrumok ö bölcsöde, ami ugye inkább egy a legalábbis korábban a szociáliságazatté volt.
[00:30:23]Ö és aztán jön az óvoda meg az alsó tagozat, és az egész mellett ott van egyfajta fejlesztési, gyógypedagógiai szolgáltatás.
[00:30:35]Tehát ezt ezt a rendszert egyrészt láthatóvá kell tenni, hogy a jelentősége újra és ezért ezért szerettem volna, hogy megjelenjen a gyermek és oktatási minisztériumon a gyermekszó, mert mert én azt gondolom, hogy ez ez segíteni fogja a szemléltváltást is, ami nagyon fontos ahhoz, hogy tényleg ki kijöjjünk ebből a gödörből és láthatóvá teszi ezt a szakmát, és és majd ez ez a jövő tehát, hogy mennyire tud az új kormány jól horizontálisan is együttműködni.
[00:31:08]Én remélem, hogy ez ez majd működni fog, mert erre [torokköszörülés] nem voltunk nagyon ügyesek.
[00:31:15]Ugye azt mondtam neked, hogy az a tervünk, de erről majd beszélünk részletesen, hogy lesz egy ilyen társadalompolitikai koordináció is.
[00:31:19]A miniszterelnökség keretében Bódis Kriszta fogja vezetni.
[00:31:23]Te is említetted, egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás és még valószínűleg vannak kisebb területek és ezeknek tényleg együtt kell működniük.
[00:31:32]pontosan, hogy a legjobb eredményt el tudjuk érni.
[00:31:38]Rengeteg, rengeteg mindenről kellene beszélni.
[00:31:40]És ugye említetted a bölcsödéket, óvodákat, hogy tulajdonképpen nem tartoztak sehova, tehát ez is egy kiemelt helyen lesz az a minisztériumban.
[00:31:51]hiszen elképesztően fontos munkát végeznek.
[00:31:55]Felfoghatatlanul fontos munkát végeznek a a tényleg a nulla és három vagy akár hat éves kor közötti a gyerekeinkkel foglalkozó szakemberek mindenféle megbecsülés nélkül, mindenféle figyelem nélkül.
[00:32:08]pedig, ahogy te is mondod, már az iskola előtt eldől rengeteg minden.
[00:32:13]Lehet akármilyen jó egy iskola, lehet akármilyen jó egy tanár, hogyha az első években nem kapták meg a gyerekek a szükséges fejlesztést, gondoskodást, odafigyelést, emberséget, szeretet, akkor akkor nagyon nehéz lesz.
[00:32:23]De itt fontos az is, hogy [torokköszörülés] a bölcsödék is jól dolgoztak, az óvodák is, de két külön, tehát az egyik önkormányzatnál volt az iskolák, meg ugye tankerület, az előtte lévő rész, az egészségügy, tehát a gyerek útja elvész a rendszerben, tehát hogy azt kéne látni, hogy mindenki a saját dolgát nagyon jól csinálja, csak utána mondjuk tovább lép az iskolába, és ott ott valami egész mással találkozik, hogy hogy azt ezt kéne, hogy ez az első 10 év ez tényleg egy egy olyan út legyen, ahol mi mind közösen öengetjük a a gyerekek útját, és nem különböző ágazati érdek mentén ugye nem tud tovább haladni, vagy valami egész megtörik ez az út.
[00:33:10]Egyébként sok, hogy is mondjam, vita volt mostanában.
[00:33:16]Ugye előtérbe került az oktatás kérdése, és szerintem ez nagyon hasznos, és teljesen mindegy, hogy miért alakultak ki ilyen pulpárlék meg kritikák, mert eddig mostanában erről nem nagyon beszéltünk.
[00:33:27]Persze a szakva próbált róla beszélni, de ez így lent volt tartva és egy ilyen harmadlagos kérdésként volt kezelve.
[00:33:32]És most nagyon jó, hogy ez előjött és hogy beszélünk róla és hogy mindenki beszél róla egyáltalán, hogy hogy az maga az oktatás így az asztalon van, annak minden ágával együtt legyen az alapfokú, középfokú, felsőfokú, felnőttképzés, szakképzés.
[00:33:45]Meg beszélünk majd ezekről is egy pár szót, hogy hogy mi így szeretnénk kezdeni egyébként, és te is említetted a tanárok a szakmabevonását, akár a szülők bevonását, a gyerekek bevonását.
[00:33:57]Ugye van a Tiszának egy oktatási programja, de hát az csak egy ilyen összefolója annak a háttérdokumentációnak, amit nagyon sok szakmai szervezettel, tanárral érdekelt szakember állítottunk össze, de még ezt is szeretnénk bővíteni, tehát hogy valami fogjuk kezdeni a munkát, vagy fogjátok ti kezdeni a munkát, hogy hogy ami megvan, azt így társadalmasítjuk, tehát hogy véleményezni lehet majd őket, és és tényleg kíváncsiak leszünk a legutolsó kistelepülés kiskolájában lévő problémákra.
[00:34:26]a lehetőségre, felvetésekre, és amikor meghatározzuk a a rövid, közép és hosszútávú célokat, akkor ez ezen fog alapulni, mert nagyon fontos, hogy egyrészt a tanárok is értsék, egyetértsenek vele, és hogy a szülők is lássák, és a gyerekek is, hogy ez nekik miért lesz jó, hogyha lesznek változások, hogy minden az ő érdekükben fog történni.
[00:34:45]Szerintem a gyereket soha nem szabad elfelejteni, mert tényleg azért csináljuk az oktatási rendszert, azért próbálunk kiemelt figyelmet folytani rá, azért próbálunk az eddigieknél nagyobb költségvetési forrásokat alokálni, hogy utána ne csak képzett gyerekeink legyenek jó matematikus, jó asztalos, tudós, hanem hogy egy boldog, kiegyensúlyozott ember legyen, aki aki tud a társaival együtt dolgozni a családjáért, a hazájáért, és hogy tényleg előre lépjünk.
[00:35:12]Tehát, hogy mi egy ilyennel szeretnénk kezdeni, hogyha jól értem, hogy hogy az első hónapokban nagyon nagyon sok mindenkivel leülni és megbeszélni ezek Igen.
[00:35:22]Hát ez egyébként nekem ö ez passzol is a kutatói létemhez, mert tulajdképpen ezt ezt csináljuk mindig, hogy egy feltáró kutatás, nagyon sok interjú anyagok elolvasása és ebből egy szintézis létrehozás és annak utána a a visszaküldése és iterálása, hogy valami valami közös ö konszenzus kialakuljon.
[00:35:49]Ennek majd a részleteit úgyis el fogjuk mondani.
[00:35:50]Lehet, hogy erre lesz egy külön dedikált személy is, aki ezt össze fogja fogni, és ezt le fogja vezényelni, hogy ez tényleg jól sikerüljön.
[00:35:56]Ugye beszéltünk az óraszámok esetleges csökkentéséről, mind a tanári, mind a gyermekek oldalánál lévő órazámok csökkentéséről.
[00:36:07]Nem beszéltünk még a ugye sokan mondják, hogy nem ez a legfontosabb, de mégis egy előremutató dolog lehet a tankötelezettség korhatárának 16-ról 18 évre emelése.
[00:36:16]De nem csak az, hogy ott üljenek a gyerekek, hanem hogy ott tényleg valamilyen végzettséggel utána kerüljenek ki, nem egy papírral, hanem egy tényleges végzettséggel.
[00:36:24]Igen, tehát ezt felmenő rendszerbe be lehet vezetni, de valóban fontos mellé tenni, hogy nem elég a 18 éves kor, hanem hogy valamilyen a munkaerőpiac által elfogadott végzettséggel kerüljön ki ez a fiatal.
[00:36:38]Tehát ezt mellé kell tenni.
[00:36:42]Ugye nem beszélünk most még a fenntartói kérdésekről, mert ugye nekünk van egy olyan vállalásunk, hogy azok az önkormányzatok, ahol úgy érzik, hogy van elég kompetencia, tudás ott és esetleg igény arra, hogy a az iskolákat visszakapják, visszakaphatják ezt az egész rendszert, át kell vizsgálni, mind a tankerületi rendszert, mind a klikket, mind a fenntartási modellt, hogy hogy elkerüljük a múlt hibáit, mert ugye a még az előző rendszereknek is voltak hibái, és akkor arra ebből, hogy ott válaszul ez az irtózatos központosítás, államosítás és valószínűleg a jó megoldás a kettő között van, hiszen teljesen különbözők az önkormányzati lehetőségek is.
[00:37:18]És ugye beszéltünk arról, hogyha egy járási központ, egy egy nagyobb város átvesz egy iskolát, akkor esetleg ha ezt rosszul csináljuk, akkor a környékbeli kistelepülések hátrányt szenvednek.
[00:37:33]Úgyhogy ezeket közösen kell kitalálni, kigondolni, hogy mek melyik az a legjobb fenntartói modell, ami ami egyrészt szolgálja a gyermekek érdekét, a szülők érdekét és és az egész oktatás érdekét, hogy valóban minőségi oktatást kapjanak, hasonló színvonalú oktatást kapjanak minden iskolában a gyerekek.
[00:37:48]Szerintem fontos az önkormányzatisság, tehát azt azért kijelenthetjük, mert azt gondolom, hogy tehát azt gondolom, hogy önkormányzatisságra szükség van az oktatásfenntartásban, de de kell egy középszint a tervezéshez ahhoz, hogy hogy tényleg az az iskolahálózatot hatékonyan lehessen működtetni.
[00:38:06]Egy csomó minden itt felmenő rendszerbe vezethető egy ellenve egy hosszas egyeztetés után.
[00:38:09]Nyilván vannak azonnal megkozandó döntések.
[00:38:11]A nemzeti alaptanterv az például, hogy elindítani arról a konzultációt, hogy mondjuk másfél év múlva, egy másfél év múlva már ott legyen, és ez egy olyan nemzeti alaptanterv legyen, ami tényleg nem a politikai utasításokat követi, mint az előző, ahol elindult egy jó munka, csak az utolsó pillanatban beleszólt fölülről egy személy és a politika, és utána az egészet átírták.
[00:38:30]Öségtudatosság, környezettudatosság, pénzügy tudatosság, általában minden területen a tudatosság növelése a a gyakorlatok.
[00:38:40]És hát hogyha autonómiáról beszélünk, akkor ott van például a szabadtankönyválasztásnak az elvétele, és az az egészen elképesztő állapot, hogy rengeteg tanár ilyen mint egy szamizdatként ilyen másolatokból tanít a régi általa preferált tankönyvből, és hát ez tulajdonképpen szabálytalan a jelenlegi rendszerben, egészen nonszensz, amikor majd kell beszélünk, ennél sokkal nagyobb kihívásokról a mesterséges intelligencia és az egyéb fejlő technológiai juújítások miatt, hogy odáig el kéne jutni azért, hogy hogy legalább ezt vissza visszahozzuk, nyilván sok mindent mást is bevezessünk, de hogy tényleg ne egy ilyen parancsuralmi rendszer legyen, és megmondják a tanárnak, aki 20 éven keresztül egy által preferált könyvből tanított, hogy most miből taníthat.
[00:39:25]Igen.
[00:39:25]Tehát végig kell nézni ezeket a lépéseket.
[00:39:27]mi az, amit most meg tudunk csinálni, mit mi az, amit később?
[00:39:29]Ö és ezt ezt az egészet be kell helyezni egy ilyen hosszútávú ö hát tervbe.
[00:39:34]Én azt gondolom, hogy stratégiát is, tehát vannak most is stratégiák, de igazából azt gondolom, ezek is ilyen fügefallevélként működnek, tehát ezeket újra át kell nézni.
[00:39:49]És hát valamennyire ugye most végre visszatérünk az unióba.
[00:39:51]Tehát ugye nagyon sok stratégia azért készült, hogy hogy az uniónak megfeleljen, de igazából nem vették komolyan itthon.
[00:40:00]Tehát azt gondolom, hogy ezt a kettőt is össze kéne egy kicsit most már haszítani.
[00:40:08]Amit még akartam említani, az a pedagógusokat segítőknek a munkája.
[00:40:09]Nox vagy valami Igen.
[00:40:12]Ja igen.
[00:40:12]Ezt akartam mondani, hogy az, hogy hogy ez a családi háttérhatása az nagyon sok tényezőből jön össze, és ezt mindegyikhez hozzá kell nyúlni.
[00:40:21]Az egyik ez, hogy hogy már nagyon korán ezek a hátrányok ö előjönnek.
[00:40:28]Tehát ez a korai gyerek ö kori fejlesztés, ez ezért fontos.
[00:40:30]Az iskolában a pedagógusok nem feltétlen korszerű szemlélet módszertana miatt.
[00:40:39]Tehát ez a pedagógusok ped a tanárképzésnek is egyfajta szemléleti megújítását í igényli.
[00:40:46]És hát igen, a legfontosabb az, hogy hogy segítséget kell adni.
[00:40:48]És igen, tehát most már a tanárhiány miatt egy tanító meg egy óvoda, a pedagógus ö van egy 30 fős csoporttal egész nap.
[00:41:01]Tehát ez hihetetlen.
[00:41:01]Tehát, hogy a a két tanítós modell, illetve a segítőknek a a hát a vérüket ugye rendezni kell, ez világos.
[00:41:11]A gyógypedagógia asszisztensek, pedagógiaasszisztensek, fejlesztők, iskolapszichológusok, iskolapszichológusok, pszichiáterek elképesztő hiány van és a jó, tehát egy finn rendszer azért működik, mert a tanárnak csak a tanítással kell foglalkoznia, és rengeteg rengeteg szakember segíti az ő munkáját.
[00:41:29]Nagyon sok feladat van.
[00:41:29]Valami gyorsan orvosolható, mondjuk a szabad tankönyvválasztás, de az, hogy például tényleg annyi szakember jöjjön vissza erre a területre, mert rengetegen elhagyták ugyan a szociális területet, vagy az egészségügyi területet, ahhoz nyilván kell egy bérrendezés és a a társadalmi elismertség visszaadása.
[00:41:44]És és ez szerintem nagyon fontos, hogy beszéljünk ezekről a az emberekről.
[00:41:47]Nem mindig csak idézőben csak a tanár legyen, hanem tényleg egy bölcsődei dadus, egy óvónő, ahogy te mondtad, a a pedagógusokat segítő, akár asszisztensek, akár a pszichológusok vagy a pszichiáterek, elképesztő.
[00:42:01]Ugye ahogy növekszik a különböző nehézségekkel felnövő gyerekek száma, úgy csökkent a szakemberek száma, és elképesztő várólisták vannak, hiányok.
[00:42:14]Még ha fel is ismerik a szakemberek vagy a tanárok, hogy valamelyik gyereknek valamilyen speciális igénye van, egyszerűen nem jut ellátáshoz a jelenlegi rendszerben.
[00:42:22]És a tanárok ott vannak hagyva egyedül, hogy ők küzdjenek egy 30 fős osztállyal, ott akár különböző speciális igényekkel rendelkező gyerekekkel.
[00:42:30]és az nyilván akkor elvesz időt a a többi gyerektől.
[00:42:35]És ebben biztos, hogy segítséget kell nyújtanunk a rend az intézménynek is, de úgy általában.
[00:42:39]Igen.
[00:42:39]Hát ez a a bérek nagyon alacsonyak ebben a szakmában, tehát azt rendezni kell.
[00:42:44]A másik oldal meg azt kell látni, hogy ha csak a statisztikát nézzük, és ezzel a a előző oktatási, nem tudom szakállamtitkár, nem tudom, rendre visszaéltek, tehát példára lehet, hogy van nem tudom én 1000 valamennyi iskolapszichológus, de annak a 3 ne4yede Budapesten van, tehát hogy iszonyú területi egyenlőtlenségek vannak.
[00:43:07]Nógrád megyében nincs is gyerekpsichiáter pszichiátria.
[00:43:11]Tehát tehát hogy hogy olyan lukak vannak a rendszerben, amit amit valószínű nem pusztán bérekkel lehet, hanem és akkor itt ez ez már az oktatáson kívüli területek, településfejlesztés szolgálati lakások szolgálati lakások.
[00:43:24]Igen.
[00:43:24]Tehát, hogy ez egy komplex probléma, és ha ha működik a horizontális együttműködés a különböztárcák között, akkor a sokkal jobban vagy könnyebben meg is lehet ezt oldani.
[00:43:37]Mesterséges intelligencia veszély és egy óriási lehetőség is.
[00:43:41]Erről is érdemes lesz, majd hát én azt gondolom, hogy ezt ezt nagyon tisztában [horkantás] kell azzal lenni, hogy amennyire egy lehetőség, ugyanannyira nagy veszély.
[00:43:49]Csak akkor lesz előny, ha megvan a kritikai és a kreatív gondolkodás.
[00:43:54]Tehát ez olyan, hogy hogy nem nem teszem ki túl hamar a a gyereket egy olyan tényezőnek, amihez még nem érett meg.
[00:44:05]Viszont tudnud tudnunk kell, hogy majd ez eljön, hogy ezt használnia kell, mert ez az élet.
[00:44:11]Tehát tehát a hát én azt gondolom, hogy hogy az AI megjelenése azt mutatja, hogy egyre inkább a tanulás folyamatára kell koncentrálni, ami egyben azt is jelenti, hogy érdemes lenne a idegtudományi és agy kutatási eredményeket behozni, hogy mégis hogy tanulunk, hogy tanulunk jól.
[00:44:31][horkantás] Például, hogy a teszteknek lehet előnye is, de például a hosszútávú, tehát hogyha fél évvel később is ugyanazt megkérdezzük, akkor már fogunk emlékezni.
[00:44:41]Tehát, hogy hogy hogy ezt a fajta tudatosságot be kell vinni a szakmába.
[00:44:45]És igen, így azt gondolom, mind a képzés mind a mind a kutatás során a mesters intelligenciának egy ilyen kiemelt jelentősége lesz.
[00:44:54]óriási gondolkodás megy a világban is mindenhol, tényleg Ázsiától Amerikáig, Európán át, mert mindenki íg látja, hogy most egy ilyen mérföldköhöz érkezett az oktatás és talán az egész gazdaság is.
[00:45:06]És mindenki azt keresi, hogy hogyan lehet ebből a legjobban kijönni.
[00:45:10]Ugye ez már egy régi dolog, hogy ott a nagy techcégek gyerekeit sokáig nem engedték ilyen okos eszközökkel érintkezni, és minden egy ceruzával és egy tollal és egy papírlappal ment, és a kreativitást és a gondolkodási folyamatokat fejlesztették.
[00:45:26]De most ez nagyban is látszik.
[00:45:26]Olyan országok is, ahol jelenleg egy nagyon minőségű oktatás folyik, jóléti országok és tudják, hogy most ezzel valamit kezdeni kell.
[00:45:34]De én szerintem ez egy óriási lehetőség is a hazánknak, tehát hogy egy nagy ugrás, ez egy az egy ipari forradalomnak a 100szorosa is lehet akár, és azt nekünk minden nap szem előtt kell tartanunk, és nem csak az oktatási rendszernek, hogy tényleg szakmák tömegei fognak eltűnni, vagy éppen teljesen átalakulni, és rengeteg új szakma fog keletkezni, akár sokkal könnyebb lesz egyéni dolgokat kitalálni.
[00:45:57]Nem mindenki azt fogja keresni, hogy hol lehet alkalmazott, hanem ő maga fog munkahelyeket kreálni.
[00:46:02]De ehhez viszont tényleg egy olyan oktatásra van szükség, ami az alapokat megadja a gyerekeknek és felkészíti őket ezekre a dolgokra veszéllyel, lehetőséggel együtt.
[00:46:12]Én szeretnék a a szülőkre ismit partnerre tekinteni.
[00:46:14]Ugy általában is azt gondolom, hogy partnerekként partnerként tekintek a a szakmára is, a szülőkre is, és még a gyerekekre is.
[00:46:22]És és de a szülők igénylik a a támogatást szintén.
[00:46:29]És ezért azt gondolom, hogy a minisztériumban a külön ezzel a szülőtámogatással is fogunk foglalkozni, amit egyébként parentingnek hívnak angolul.
[00:46:42]És vannak olyan helyek, ahol ahol erre külön főosztályok is vannak a minisztérium belül, hogy hogy nálunk ez most hogy lesz, nem tudom, de hogy mindenképpen a a szülőtámogatás akár a hátos helyzetű szülőknél a korai gyerek szakaszban fontos, de később a nemhátrányosnál is az, hogy mit mit kezdjen az AI korábban alkamaszokkal, és hogyan hogyan tudja őket leszoktatni erről, vagy vagy mit.
[00:47:05]Tehát egy minden szülő szerintem most kísél van.
[00:47:12]Igen, ezt megerősíthetem nehez.
[00:47:12]Igen, igen, de ugye ehhez ehhez kell adni alternatívát.
[00:47:17]Ugye az oktatásnak is fel kell kelteni a gyerekek figyelmét szerintem meg olyan alternatív eddig nem ki nem próbál dolgokat lehet csinálni, amit egyébként rengeteg országban csinálnak.
[00:47:28]Projektalapú oktatás, ki a természetbe, valóságot megnézni.
[00:47:30]Szerintem ez nagyon-nagyon fontos ma.
[00:47:32]Talán még fontosabb, mint eddig.
[00:47:36]Gyorsan átugrok másik területemen még ugye az érintünk a szakképzést, hogy azért ott is voltak elindultak folyamatok, de még mindig nagyon sok probléma van.
[00:47:43]És ott is azért lenne feladatunk, és lesz is feladatunk.
[00:47:48]Hát az, hogy a szakképzés ide kerül, az azért jó.
[00:47:51]Tehát az, hogy hogy nagyon szét esett így a az ágazat, ami eddig volt, ahogy eddig volt.
[00:47:58]Igen.
[00:47:58]A át tehát az átasképzés, a szakképzés és a felsőoktatás külön volt.
[00:48:02]Ez ez egyszerűen nem a tisztánátást is csökkenti, pedig adatok a a külön tárcáknál vannak, egyszerűen nem nem tudjuk együtt nézni őket.
[00:48:15]Én azt gondolom, hogy jó, hogy hogy a a szakképzés bekerül, mert az iskola iskolarendszerű szakképzésnek és az áltasképzésnek nagyon sok közös szegmense van.
[00:48:24]És ha mondjuk 18 évig fölemeljük felmenő rendszerben, és esetleg a szakmaválasztás időpontja is egy későbbi időpontra kerül, nagyon fontos ott is, hogy az alapkompetenciák a szakképzésben is meglegyenek, hogy ott is legyen innováció, kreatív kreativitás, pályaorientáció, egy rendes pályaorientáció egy nagyon fontos tudja, hogy a gyerek, a diák, hogy mire számíthat, milyen lehetőségei vannak, arra felkészüljön, úgy válasszon.
[00:48:52]De ugye a pályarot nem csak szakképzés, tehát a pályarotáció az az már akár a Áltiskola hetedik osztályában ugye hogy hogy tényleg egyénre szabott tanulási utakat tudjunk kialakítani.
[00:49:08]De ugye egy csomó mindenben beszéltünk, hogy be kéne építeni majd a akár most nem ilyen állampolgára ismeretek, mert az egy az egy csúnya kifejezés, de hogy mindenki kapjon egy ilyen alapjogi közgazdasági képzettséget, tehát ahhoz ne kelljen egyetemre menni.
[00:49:22]Igen.
[00:49:26]Mindenkinek szükség van egy egy kémikusnak, egy asztalosnak, hogyha vállalkozást szeretne indítani, az alapvető környezettel tisztában legyen, hogy ne lehessen átverni, megvezetni még akkor sem, hogyha van ügy vagy bármit.
[00:49:38]könyvelője szerintem nagyon fontos lenne az életre nevelni az ember.
[00:49:42]Igen.
[00:49:42]A természettudományos műveltség mellett a társadalomtudományos műveltséget is elő hoznám és ugyanúgy ezt a középfokon be lehetne hozni és nem pusztán ennek ennek kicsit még talán nagyobb a jelentősége, mert ez szerintem az érzelmi intelligenciát fogja nagyon nagyon is jól fejleszteni.
[00:49:59]Tehát hogy hogy bármit is csinálunk, egy társadalom élünk és és hatunk egymásra.
[00:50:04]Egy mérnök is, ha egy házat létrehoz, egy egy várostervezésnél, emberek laknak ott, azt is úgy kell tervezni, hogy ők jól érezzék magukat.
[00:50:16]Ez a fajta gondolkodás viszont kihozza őket abból a hát technokrata szemléletből, és szerintem segít ahhoz, hogy élhetőbb országot csináljunk.
[00:50:29]Ugyanide kapcsolódik szerintem kicsit ez az élethosszigt tartó tanulás, hogy ma már egy olyan világban élünk, amikor tényleg nem úgy van, hogy valaki 18 évesen bekerül egy munkahelyre és aztán onnan megy nyugdíjba, hanem akár néha két évente és átalakul a teljes szakma, a cég, a minden.
[00:50:41]Ugye erre is fel kell készítenünk az.
[00:50:44]Tehát ezért kell a tanulást megszerettetni.
[00:50:46]Ha a gyerek, ha gyerekből indulunk ki, és úgy érzi, hogy ő annak a motorja és az ő igényeire épül, akkor akkor meg fogja szeretni a tanulást.
[00:50:56]És akkor az az egy az egy életenát tartó, mint a sport, hogyha valaki hozzá.
[00:51:01]Igen.
[00:51:01]Igen.
[00:51:01]Attitűd lesz.
[00:51:01]Igen.
[00:51:03]Ha már sport, szerintem az is legalább annyira fontos, hogy tényleg meglegy a lehetőség.
[00:51:07]Ne csak beszéljünk arról, hogy mindennapos testnevelés hanak.
[00:51:08]De de nem a ezzel, tehát ahogy a a kötelező napi vagy heti 5 órával az történt, hogy egy csomó gyerek, aki egyébként külön külön sportolt, azt nem fogadták el, és nagyon sokan ezért nem tudtak kül, tehát hogy ha megnézzük a a gyerekek egészségiadatait, a túlsúlyosság még nőtt is.
[00:51:31]Európában a legrosszabb adatok vannak Magyarországon.
[00:51:33]Ö de hogy azután, hogy hogy bevezették az öt.
[00:51:35]Igen.
[00:51:35]Tehát azt gondolom, hogy ez azért ezt nagyon át kell gondolni.
[00:51:39]Én is azt gondolom, hogy a mozgás nagyon fontos, de így ahogy ez a heti öt testnevelés óra, ez ez teljesen szélellentétes volt.
[00:51:48]Hát meg azért is, mert nincsenek meg a feltételek, vagy a testneveléstanár, vagy maga a a körülmény, de egyébként hozzátartozik a túlsúlyossághoz, meg a romló egészségügyi adatokhoz a a magyar közétkeztkeztetés borzasztó állapota.
[00:52:00]Erről én sokszor beszéltem a kampányban, hogy három nagyes cég leuralta, és én magam is láttam a gyerekeimen, mert ellentétben az előző kormánnyal az én gyerekeim államioktatásba járnak, mindig is odajártak itt Magyarországon és azt láttam, hogy tényleg ehetetlen dolgok vannak.
[00:52:14]Néha van kivétel és néha elégedetten jönnek haza.
[00:52:17]De ahogy azt mondtad, a korai gyermekkorban sok minden eldől, az ízlés is eldől.
[00:52:23]És a mai magyar tisztelet kivételnek még bölcsödben oldákban még mindig hát amikor megy egy cukrostál vagy valami tudom hogy ez részlet kérdésnek tűnik de nem az mert ahogy nézzük a magyar egészségügyi mutatókat a rengeteg allergiát meg minden ami kialakul a gyerekeknél és tényleg ugyanúgy a mentális egészségállapot is romlik a ez az egészségi állapot is romlik folyamatosan ezek mind ide is innen is következődnek és nekünk óriási a felelőssünk abban, hogy egészséges élelmiszerekhez jussanak a gyerekek azt szokják meg és azt fogadják el mintogy víz az például a leegészségesebb az összes innivalók közül.
[00:52:56]És ebben mi lépni is fogunk.
[00:52:56]Ugye ez nem csak az oktatást érinti, de érinti az agrári élelmiszer ügyet is Magyarországon, hogy tényleg lehetőleg a helyi gazdák termékel jussanak el, szezonális termékek jussanak az iskolákba.
[00:53:09]Ezért is csökkentjük egyébként ugye az egészséges élelmiszerek álfakulcsát, hogy minél több zöldség gyümölcs jusson nem csak az iskolákban, hanem otthon is a a gyerekek asztalára.
[00:53:18]Szerintem ez ez ugyanolyan megkatároz, mint a sport.
[00:53:19]mind a kettő összefügg.
[00:53:21]Igen.
[00:53:21]Tehát én azt gondolom, hogy ezt a problémát is nagyon gyakran ilyen adhó programokkal próbálták kezelni.
[00:53:28]Az tehát jók ezek a programok, csak ahogy eltűnik az uniós pénz, meg is szűnik, tehát az rendszerszintű megoldásra van szükség.
[00:53:37]És én is azt gondolom, hogy ez ez a tárcák közötti horizontális együttműködésen is múlik.
[00:53:44]És végül a felsőoktatás, ugye ez egy nagyon fontos terület.
[00:53:48]Persze a egy minőségi felsőoktatáshoz, egy eredményes felsőoktatásho az kell, hogy az alapfokó oktatás és a középfokú oktatás is jó legyen, és hogy az onnan kikerülő diákok, gyerekek azok már a megfelelő tudással lépjenek be.
[00:53:59]De ugyanakkor rettentől fontos maga a felsőoktatás, és ugye itt nagyon sok probléma van, tehát most nem fogunk belemenni szerintem a KEA modellbe meg az alapítványi modellbe, de alapvetően ez egy nemzet stratégiai kérdés, hogy tényleg versenyképes tudást adjanak a a mi egyetemeink.
[00:54:15]De azért az egész világ küzködik az felsőoktatás finanszírozásra, tehát hogy ez egy nem egyedi dolog.
[00:54:20]És azt gondolom, hogy nem véletlen lettek alapítványok, tehát korábban nagyon rugalmatlan volt az állami irányítás.
[00:54:29]Tehát hogy állandóan ott a tudományosság és a és a a pénzek eredményes jó felhasználása közötti ugye ilyen próbálnak megfelelni.
[00:54:38]És hol az egyik, hol a másik.
[00:54:43]Én nem tudom a ezt ezt majd utána kell felül kell vizsgálni ezt az alapítványi modellt.
[00:54:48]Az biztos, hogy az, hogy az alapítójogokat is kiadta az állam, miközben állami finanszírozás nélkül nem létezik felsoktatás, ezt biztos, hogy vissza kell csinálni.
[00:54:57]Tehát ez azt gondolom, hogy ez ez egy alap.
[00:54:59]De itt az a felsőtatásban is a gyermekközpontosság, én a hallgatóközpontosságnak szoktam mondani.
[00:55:06]Tehát az unióban ez egy ilyen elvárás és a magyar felsőtatásban a lemozsolodási arányok a legmagasabbak Európában.
[00:55:12]És ez néha és gyakran ez a nem eléggé hallgatóközpontú szemlélet.
[00:55:17]Tehát én azt gondolom, hogy szemléletváltás az az egyetemeken is kell.
[00:55:21]És nagyon remélem, hogy most a hogyha megnyílik újra Horázon meg az Erasmus program, akkor hogy visszatérünk a nemzetközi szénára, de azt is kell látni, hogy a nemzetközi esedés terén is van még mit tenni.
[00:55:36]Tehát a hallgatók cseréken túl érdemes a professzorok szintjén, tananyagok és programok szintjén is, tehát tényleg még még jobban integrálódni egy színvonalas nemzetközi területhez.
[00:55:49]Hogyha említetted a lemarzsolódás, tehát ez az a gyereknek se, a diáknak se jó, meg az államnak sem, mer ez egy nagyon drága mulatság.
[00:55:57]Tehát hogyha valaki két vagy három év után lemorzslódik, vagy valamiért, teljesen mint hogy miért, akkor ez egy teljesen felesleges befektetés volt neki, egy elvesztegetett idő az államnak meg magyar adófizetőknek meg rengeteg pénz.
[00:56:08]Az egy alap, hogy az Erasmusnak és a Horizon kutatási programnak vissza kell jönnie.
[00:56:12]Az egy alap, hogy felülvizsgáljuk.
[00:56:13]Én azt tudom mondani az alapítványi modellre, hogy hogy ugye nekünk az egy vállalásunk is, hogy ebből kijövünk, hogy vagy egyesekel jelentősen átalakítjuk.
[00:56:24]És nem azért, mert az Európai Unió ezt kéri, hanem azért, mert ez az érdeke a magyar felsőtatásnak.
[00:56:28]Viszont azt is tudom mondani, hogy ami jó és ami jó irány volt, mert bizonyos egyetemek, bizonyos területek viszont fejlődtek sokat, azokat meg meg kell tartani, azokból tanulni kell.
[00:56:37]Még nagyobb szükség van egyébként a piaccal való kooperációra, amit te a nemzetközi kapcsolatokat említetted, az is szerintem elkerülhetetlen, mert ma már tényleg így működik, nem csak Európában, hanem globálisan a világ, és ezek az egyetemek a globális szereplőkkel versenyeznek.
[00:56:51]Tehát azért azt ne felejtsük el, hogy egy egy Soter vagy akármelyik egyetem az a az európai szereplőkkel versenyez, és a és a külföldi hallgatók, de magyarok is eldöntik, hogy megnézik, hogy ők mit kapnak.
[00:57:03]És például még az Egyesült Királyságban pontosan tudják, hogyha föl is vesznek diákit, mert mondjuk ott van elég magas tandíj, ők tudják, hogy azzal a végzettséggel, ha bizonyos eredménnyel elvégzik azt az iskolát, akkor melyik munkavállalók, munkáltatóknál fognak munkát kapni, milyen fizetéssel, hány éven belül tudják visszafizetni azt a diákhitelt.
[00:57:21]Szóval ebbe is segítenünk kell, és itt is szerintem nagyon nagy feladatunk van rá, hogy a piacra később felkészítsük ugye általában az iskola után a gyerekeinket, hogy amikor egy ilyen kis átmenet legyen, vagy valami segítsége a gyerekeknek, hogy tényleg oda tudjanak elhelyezkedni, és arra tudják képezni magukat, amit amit valóban szeretnének, hogy találkozzon a tehetségük, az álmuk, meg azért a piaci elvárások is.
[00:57:41]De azért ugye itt az egyetemnél is a az autonómia, tehát a tudomány autonómiája az fontos, hogy a politika ne tudjon mert ez ugyanéppen az alapítványokon keresztül hát láttuk, hogy három helyen is a vagyonvesztés kockázata hát csajt közeli a helyzet van.
[00:58:00]Igen.
[00:58:00]Tehát, hogy ez ez ez ez mindenképpen de az egyetemek és a felsőoktatás is már nagyon színes, tehát vannak a a nagyon a csúcsegyetemek és vannak más, és azoknak is van funkciója.
[00:58:15]Tehát hogy a érdemes mindent egy kicsit úgy nézni, hogy sokfélék vagyunk és sokszínű a világ.
[00:58:20]Tehát vannak olyan kisebb egyetemek, akik a lokális igényeket elégítik ki, vagy a felnőttképzésben nagyon aktívan részt vesznek.
[00:58:31]Tehát hogy hogy én azt gondolom, hogy a lehetőséget meg kell adni mindenkinek, hogy a legjobbat hozza ki magából, és főleg a szakérzés felsőtatásnak a az magától kell működni.
[00:58:42]nekünk a kereteket kell megadni, a jó kereteket, illetve én azt gondolom, hogy az adatvezérelt szak szakmapolitika itt is fontos, tehát nem nagyon értékeljük a a dolgainkat.
[00:58:51]Tehát én azt gondolom, akár az egyetemek munkáját is lehet az adatok alapján intézményenként értékelni, vissza visszamutatni.
[00:59:00]Ö meg kéne nézni azt az indikátorrendszert, ami most van.
[00:59:05]Az tényleg betölti a célját, én szerintem nem.
[00:59:10]És azt gondolom, hogy hogy a hogy az adatokat arra kell használni, hogy egy ilyen tükörbe nézve tudják az az ezek az intézmények, hogy akkor milyen irányba lépjenek tovább.
[00:59:22]Judit, most már ennyi fért bele, mert nem szabad nagyon elhúznunk ezt a beszélgetést.
[00:59:26]Én nagyon szépen köszönöm először is, hogy hogy vállalkozol erre a feladatra, és azt tudom én személy szerint is mondani, de talán ezt mondhatom az egész kormány és és az egész ország nevében, hogy hogy nagyon fontos területnek tartjuk, minden támogatást meg fogunk adni, legyen az szakmai, emberi vagy éppen költségvetési.
[00:59:47]Tudod, hogy kiemelt jogokkal rendelkezik majd a Tiszakormányban az oktatási miniszterrel, vagy az egészségügyi miniszter is.
[00:59:55]Azt tudom mondani, amit Hegedűs Zsolt főhorvós úr, a leendő egészségügyi miniszterrel is beszéltünk, hogy mikor, ha nem most.
[01:00:02]Ha most nem sikerül, akkor valószínűleg akkor valószínűleg a mi hibánk.
[01:00:06]Én nagyon bízom abban, hogy a társadalommal összefogva, a tanárokkal, pedagógusokkal összefogva, a diákokkal, szülőkkel összefogva tényleg le tudjuk tenni és el tudjuk indítani azt a azt az oktatási rendszert, ami ami ami minden gyereknek megadja azt, hogy az álmának megfelelő képzettséget szerezhessen, és hogy tényleg egy kiegyensúlyzott, boldog felnőtt életet élhessen.
[01:00:28]Úgyhogy számíthatsz ránk, és mi is számítunk ránk.
[01:00:32]Legyen így.
[01:00:34]És a kollégáidat is nyilván most elkezded összeállítani a minisztériumot, a legjobb szakembereket behozni, akár a korai gyerekkorra, akár az alapfokú oktatásra, középfokú oktatásra, felsőoktatásra.
[01:00:45]Úgyhogy mi nagyon nagy várakozással tekintünk a közös munka elé, és remélem, hogy ezzel egyetértünk.
[01:00:51]Köszönöm szépen, és nagyon jó munkát és jó egészséget kívánok.
[01:00:55]Köszönöm.
[01:00:55]Köszönjük szépen, hogy velünk tartottatok.
[01:00:57]Így ebben az egy órában Lanner Gyudittal beszélgettem a Tiszakormány leendő gyermek és oktatásügyi miniszterével.
[01:01:07]Hamarosan jelentkezünk valamikor jövő hét elején újabb miniszterek bejelentésével.
[01:01:11]Szép napot kívánunk mindenkinek.
[01:01:12]Szervuszt.
[01:01:17][zene] [zene] [zene]