Emlékezés az 1956-os hőseinkre az Új Köztemető 301-es parcellájában
-
- június 16-án Magyar Péter miniszterelnök a kormány tagjaival az Új Köztemető 301-es parcellájában emlékezett az 1958. június 16-án kivégzett 56-os mártírokra.
- A kivégzetteket 1961-ben jeltelen sírokba, kátránypapírba csomagolva, fejjel lefelé, összedrótozott végtagokkal, fedőneveken temették el.
- Az öt megkoszorúzott áldozat: Maléter Pál honvédelmi miniszter, Mansfeld Péter 18 éves felkelő, Tóth Ilona orvostanhallgató, Rusznya Árpád veszprémi tanár és Nagy Imre miniszterelnök.
- Nagy Imre nem kért kegyelmet, a jugoszláv követség elhagyása után Romániába hurcolták, majd visszahozatala után koholt vádakkal kivégezték.
- Rusznya Árpád diákjait távol tartotta a harcoktól és megóvta az elfogott ÁVH-sokat a lincseléstől, ennek ellenére halálra ítélték.
-
„Jeltelen sírokba, fejjel lefelé, kátránypapírba csomagolva, összedrótozott lábakkal és kezekkel temették el, nem a saját nevükön, hanem fedőneveken.”
- Maléter Pált a szovjetek Tökölön vették őrizetbe, a Szovjetunióba szállították, majd visszahozták és Nagy Imrével egy napon végezték ki.
- A megemlékezés után a résztvevők az Országgyűlés ünnepi ülésére indultak; a beszéd a „Gloria Victis” gondolattal zárult.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az 1956-os forradalom mártírjainak emlékezete az Új Köztemető 301-es parcellájában
A megemlékezés 2026. június 16-án, az Új Köztemető 301-es parcellájában zajlott. A beszélő – aki a kontextus alapján Magyar Péter miniszterelnök – a kormány tagjaival és más résztvevőkkel közösen rótta le tiszteletét az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett mártírjai előtt. A beszéd történelmi visszatekintést nyújtott a kivégzések, az újratemetés és az egyes áldozatok sorsának részleteiről.
Történelmi háttér: a kivégzések és a jeltelen sírok
A beszélő felidézte, hogy 68 évvel ezelőtt, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, Maléter Pált és társaikat a Kozma utcai Gyűjtőfogházban. Az áldozatokat eredetileg a börtön udvarán földelték el, majd 1961 februárjában exhumálták őket, és a 301-es parcellába szállították át.
„Jeltelen sírokba, fejjel lefelé, kátránypapírba csomagolva, összedrótozott lábakkal és kezekkel temették el, nem a saját nevükön, hanem fedőneveken.” *
A beszélő kiemelte, hogy 1987-ben Rajerem János történész (a szövegkörnyezet alapján valószínűleg Rainer M. János) a Beszélő című szamizdat folyóiratban közölte először a jeltelen sírokban nyugvó kivégzettek adatait. Az újratemetésre 1989. június 16-án került sor, a Hősök terén tartott emlékezetes eseményt követően, amikor a forradalom több száz kivégzett áldozatát helyezték végső nyugalomra.
A megkoszorúzott mártírok
A megemlékezés során öt sírt koszorúztak meg szimbolikusan. A beszélő minden áldozat életútját röviden ismertette.
Maléter Pál
Maléter Pál a forradalom kitörésekor ezredes volt, a Kilián-laktanya parancsnoka. Többször összetűzésbe került a felkelőkkel, de végül egyezséget kötöttek, és szerepet játszott a nemzetőrség felállításában. Vezérőrnaggyá léptették elő, és a forradalom alatt honvédelmi miniszter lett.
„Túlzottan bízott a szovjet tisztek szavában, és a kollégái figyelmeztetése ellenére vagy kérése ellenére elment Tökölre tárgyalni a szovjet parancsnoksággal, ahol őrizetbe vették, Szovjetunióba szállították...” *
Maléter Pált később visszahozták Magyarországra, és 1958. június 16-án Nagy Imrével együtt kivégezték.
Mansfeld Péter
Mansfeld Péter mindössze 18 éves volt, amikor a kommunista hatalom kivégezte – pár nappal a 18. születésnapja után. 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz.
Tóth Ilona
Tóth Ilona 1956-ban ötödéves orvostanhallgató volt. A Péterfi Sándor utcai kórházban csatlakozott a felkelőkhöz, mentőápolóként tevékenykedett. A forradalom leverése után, 1957-ben koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.
Rusznya Árpád
Rusznya Árpád klasszika-filológia tanár, történelemtanár, egyetemi kutató és gimnáziumi tanár volt, a „veszprémi hős”. A forradalom kitörésekor diákjait összeszervezte, de soha nem engedte őket az összecsapások közelébe – megpróbálta megóvni az életüket. Több Veszprém megyei ÁVH-vezető és pártvezető elfogásakor közreműködött abban, hogy megóvja őket a lincseléstől, és hogy őrizetbe vegyék őket egy szabályos bírósági eljárás reményében. Ennek ellenére koholt vádakkal 1958-ban, 34 évesen kivégezték.
Nagy Imre
Nagy Imre a forradalom kivégzett mártír miniszterelnöke. A kommunista hatalomátvétel után többször töltött be miniszteri pozíciókat: volt belügyminiszter, mezőgazdasági miniszter, élelmezésügyi és beszolgáltatásügyi miniszter. 1953-tól 1955-ig először volt miniszterelnök, majd a forradalom idején ismét miniszterelnök lett.
A forradalom leverésekor, november 4-én a jugoszláv követségre menekült több minisztertársával. Amikor távoztak, a szovjetek őrizetbe vették őket, és Snagovba, Romániába hurcolták, ahol körülbelül egy évig fogva tartották őket. Később visszahozták Magyarországra, és koholt vádak alapján halálra ítélték.
„Nagy Imre kegyelmet nem kért. Június 16-án kivégezték a Kozma utcai fogházban.” *
A fejfák és az emlékezet
A beszélő megjegyezte, hogy a síroknál látható fejfák közül sokat az Inkon ügycsoport (a szövegkörnyezet alapján valószínűleg az Inconnu csoport) készített, nemcsak a 301-es, hanem a 298-as és 300-as parcellákban is, még 1987 környékén.
A megemlékezés lezárása és a további program
A koszorúzás után a beszélő rövid zárómondatokat intézett a jelenlévőkhöz. Elmondta, hogy ilyenkor sokan kijönnek erre a helyszínre – akár családdal is –, hogy megemlékezzenek az 56-os hősökről. A program a következőképpen folytatódott:
„Mi most innen megyünk tovább a házelnökasszonnyal és a miniszterekkel a magyar parlamentbe, az Országgyűlésbe, ahol 9 órakor kezdődik szintén ünnepi megemlékezéssel az ülés.” *
A megemlékezés a „Tisztelet és dicsőség a hőseinknek. Gloria Victis.” (Dicsőség a legyőzötteknek) zárógondolattal ért véget.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélő neve nem hangzik el az átiratban, de a csatornanév (Magyar Péter Hivatalos) és a kontextus („megyünk tovább a házelnökasszonnyal és a miniszterekkel a magyar parlamentbe”) alapján Magyar Péter miniszterelnök azonosítható.
- „Rajerem János” – az ASR valószínűleg Rainer M. János történész nevét torzította.
- „Inkon ügycsoport” – feltehetően az Inconnu csoport (ismeretlenek csoportja), amely az 1980-as évek végén az 56-os áldozatok emlékének ápolásában tevékenykedett.
- „Rusznya Árpád” – a név pontos alakja bizonytalan, lehetséges hogy Rusznák vagy más változat.
- „Tótilona” – az átiratban Tóth Ilona neve torzultan szerepel.
- A „Kiliállaktya” valószínűleg a Kilián-laktanya eltorzult alakja.
- „Snagovba” – Snagov romániai település, ahol Nagy Imrét és társait fogva tartották.
Teljes átirat megjelenítése
[00:01:59]เฮ เ เฮ เฮ เฮ เฮ เ เฮ เฮ Három tetsz koszorúval szembeáll házel köszön köszönöm szépenörök fegyvert karzők fogadás középről tiszte Jó reggelt kívánok.
[00:12:08]Tisztelettel köszöntök mindenkit.
[00:12:13]2026 június 16-án 68 éve végezték ki Nagy Imrét, Maléter Pált és többeket a Kozmautcai Gyűjtő Fogházban, illetőleg 37 éve volt Nagy Imra és az 56-os kivégzett forradalmárok újratemetése.
[00:12:36]Ö erre a napra, ezekre a napokra emlékezünk most itt az új köztemető 301-es parcellájában ide temették el az áldozatokat, illetőleg a 298-as és a 300-as parcellába, vagyis korábban Nagy Imréket ugye a gyűjtőfházban végezték ki, és ott földelték el őket az udvaron.
[00:12:56]majd 1961 februárjában exumálták őket, és idehozták őket a 301-es parcellába jeltelen sírokba, fejjel lefelé, kátránypapírba csomagolva, össze drótozott lábakkal és kezekkel temették el, nem a saját nevükön, hanem fedő neveken.
[00:13:21]1987-ben Rajerem János történész közölte először a beszélő című szamizdat folyóiratban a 301-es parcellában, jelens sírokban temetett kivégzett 56-osokat.
[00:13:33]És ahogy mondtam, 1989 június 16-án az emlékezetes hősök terei eseménnyel, és utána itt temették újra az 56-os forradalom több 100 kivégzett áldozatát, ő rájuk emlékezünk, és így szimbolikusan ötüket megkoszorúzzuk, ötük síriát megkoszorúzzuk.
[00:13:53]Először Maléter Pál ezredesét, később vezérőrő nagyét kivégzett honvédelmi miniszterét.
[00:15:04]Maléter Pál foradomkit erősekor ezredes volt.
[00:15:08]Ugye a Kiliállaktya parancsnoka lett.
[00:15:11]Többször összetűzésbe került a forradalmárokkal, de végül egyességet kötöttek és a nemzetőrség felállításában is szerepet játszott.
[00:15:23]Vezérőrnaggyá léptették elő és honvédelmi miniszter lett a a forradalom alatt.
[00:15:28]túlzottan bízott a szovjetisztek szavában, és a a kollégái figyelmeztetése ellenére vagy kérése ellenére elment tökörre tárgyalni a szovjet parancsnoksággalra, ahol őrizetbe vették Szovjetunióba, szállították majit, később őt is, ahogy mondtam, Nagy Imrékkel együtt 1958 június 16-án kivégezték.
[00:16:05]Igen.
[00:16:06]Most pedig Mansfeld Péter sírját fogjuk megkoszorúzni.
[00:16:10]Mansfeld Péter 18 éves korában, pár nappal a 18.
[00:16:14]születés napja után végezte ki a kommunista hatalom.
[00:16:21]Mansfeld Péter 15 évesen csatlakozott a felkelőkhöz, a szénatéri felkelőkhöz.
[00:16:53]évét, és utána kivégezték.
[00:18:02]Ezeket a fejfákat, sokukat a az Inkon ügycsoport készítette itt is, és a 298-as és a 300-as parcellában is még 87 környékén utána kezdték el.
[00:18:19]Tótiá it igen.
[00:18:21]Itt először Tótilona sírjához megyünk.
[00:18:25]Tótona 1956-ban ötödéves medikus hallgató volt, orvostal hallgató és a Péterfi Sándor utcai kórházban csatlakozott a felkelőkhöz mentőpolóként, és utána a forradalom leverése után 1957-ben koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.
[00:19:57]Rusznya Árpád, klasszika filológia, tanár, egyetemi kutató, történelemtanár, gimnáziumi tanár, a veszprémi hős.
[00:20:09]Gimnáziumi tanárként forradalom kitörésekor a diákjait összeszervezte, de soha nem engedte őket.
[00:20:18]összecsapások közelében megpróbálta megóvni az életüket, és több Veszprém megyei AVH vezető, illetőleg pártvezető elfogásakor közreműködött abban, hogy megóvja őket a lincseléstől, hogy a tömeg agyon verje őket és hogy őrizetbe vegyék őket, és egy normális bírósági eljárás elén nézzenek.
[00:20:37]Ennek ellenére koholt vádakkal 1958-ban a 34 éves klasszika filológia tanárt, történelmtanárt a kommunista hatalom kivégezte.
[00:22:26]Nagy Imre a forradalom kivégzett Mártér miniszterelnöke.
[00:22:31]A kommunista hatalomáttvétel után többször volt miniszter, belügyminiszter, mezőgazdasági miniszter, élelmezésügyi, beszolgáltatásügyi miniszter.
[00:22:42]1953-tól 55-ig először miniszterelnök, majd a forradalom idején ismét miniszterelnök volt.
[00:22:54]A forradalom leverésekor november 4-én a jugoszláv követségre menekült több minisztertársával ahonnan távoztukkor távoztukkor őrizőbe vették őket és a szovjettek Snagovba, Romániába hurcolták őket, ahol másfél évig vagy egy évig fogva tartották őket, és később visszahozták Magyarországra, és Koholtvádok alapján halálra ítélték.
[00:23:24]Nagy Imre kegyelmet nem kért.
[00:23:24]Június 16-án kivégezték a Kozmautcai fokházban.
[00:26:10]เฮ Dísőrök fegyvert karőrökfegyvert lábőrök.
[00:27:35]Pihenj miniszternök.
[00:27:40]Befejeztük.
[00:27:49]Köszönjük szépen.
[00:27:51]Köszönjük.
[00:28:03]Köszönjük szépen, hogy velünk tartottatok itt reggel a 301-es sportcellába.
[00:28:07]Ilyenkor sokan kijönnek ezen a napon ide akár családdal is megemlékezni az 56-os hőseinkre.
[00:28:11]Mi most innen megyünk tovább a házelnökasszonnyal és a miniszterekkel a magyar parlamentbe, az országgyűlésbe, ahol 9 órakor kezdődik szintén ünnepi megemlékezéssel az ülés.
[00:28:23]Köszönjük, hogy velünk tartottatok.
[00:28:25]Szép napot kívánunk mindenkinek.
[00:28:27]Tisztelet és dicsőség a hőseinknek.
[00:28:29]Glória Victis.
[00:28:29]Köszönjük szépen.
[00:30:00]เฮ เฮ