Napirend előtti miniszterelnöki felszólalás
- Ügyrendi változás: az ülés vezetését jegyzők segítik; a szavazógépen új gombokkal külön lehet ügyrendi és személyes érintettség miatt szót kérni.
- Dr. Sulyok Tamás mandátuma megszűnt; az Országgyűlés elnöke ideiglenesen átveszi a köztársasági elnöki feladatokat, az alelnök kijelöléséről a mai napon döntenek.
- Magyar Péter történelmi párhuzamokkal érvelt: a nemzeti egység a viták ellenére is az ország felemelkedésének alapja, a választók felhatalmazása valódi rendszerváltás.
- „Az Orbán-kormánytól ránk hagyott örökség: súlyos történelmi költségvetési hiány, meggyengült, szétzilált közszolgáltatások, eladósodott intézmények, leszakadó térségek...” – Magyar Péter
- A magyar érdek első feltétele egy független, jogot és közvagyont védő közjogi rendszer; az utolsó a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzeti egység.
- Erős gazdaság feltétele az átlátható beruházási szabályok; bejelentette a Szijjártó-féle BYD-beruházás teljes körű kivizsgálását és több adóváltoztatást a globális cégek adóelkerülése ellen.
- Újrakezdés az oktatásban: sürgős kármentés és esélyteremtés; a héten tárgyalják az iskolakezdési támogatást.
- Történelmi esélyként kérte a pártokon felül álló köztársasági elnök közös megválasztását, aki a nemzet egysége és az alkotmányosság felett őrködik.
- Az új elnökről szóló döntésnél nem a szakma vagy a származás, hanem a haza feltétlen szeretete és a közös bizalom a legfontosabb szempont.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az ülés megnyitása és technikai bejelentések
Az Országgyűlés hatodik rendkívüli ülésének első napját az elnök asszony nyitotta meg, aki tájékoztatta a képviselőket, hogy az ülés vezetésében Újvári Szilvia és Dr. Simicskó István jegyzők segítik. A kormány az Országgyűlésről szóló törvény alapján kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását a mai és a holnapi napra.
Technikai újításként bejelentették, hogy a szavazógépen a szókérés módja továbbfejlesztésre került: mostantól külön lehet ügyrendi és külön személyes érintettség okán szót kérni. A képviselők tájékoztatót kaptak a gombok használatáról. Személyes érintettség esetén a felszólalást mindig az érintettség okának ismertetésével kell kezdeni.
Az elnök asszony bejelentette továbbá, hogy Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása 2026. július 20-án megszűnt, így az alaptörvény értelmében az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az új elnök hivatalba lépéséig. Az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnök kijelöléséről a mai ülésnapon határoznak.
Magyar Péter napirend előtti felszólalása: „A valódi magyar érdek”
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában átfogó beszédet mondott a nemzeti egységről, a történelmi párhuzamokról, a kormánya előtt álló kihívásokról és a magyar érdek hat alapvető feltételéről. Beszéde végén részletesen kitért a köztársasági elnök választásának kérdésére is.
Történelmi párhuzamok és a nemzeti egység alapjai
A miniszterelnök beszédét azzal kezdte, hogy a magyar történelem legnagyobb eredményei akkor születtek, amikor a magyarok megtalálták a közös nevezőt. Példaként hozta a reformkor nagyjait – Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Deák Ferencet –, akik bár sok mindenben vitáztak, közös ügyük volt a polgári átalakulás, a magyar nyelv, a közteherviselés, a jobbágyfelszabadítás és a gazdasági modernizáció.
„Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és a kortársaik fantasztikus vitákat folytattak egymással, gyakran nagyon eltérő utakat és megoldásokat javasoltak Magyarországnak, de összekötötte őket az, hogy mindannyian tudták, hogy Magyarország csak tanulással, munkával, intézményépítéssel és felelős nemzeti gondolkodással emelkedhet fel.” – Magyar Péter *
Kiemelte 1848 áprilisi törvényeit, amelyek a szabadság, a jogegyenlőség, a közteherviselés és a népképviselet alapjait teremtették meg. 1956 példáján keresztül hangsúlyozta, hogy eltérő élethelyzetű és világnézetű magyarok álltak egymás mellé a szabadságért és a nemzeti függetlenségért. A rendszerváltás után széles nemzeti egyetértés vitte Magyarországot a NATO-ba és az Európai Unióba.
A miniszterelnök szerint ezek a példák azt mutatják, hogy a hazáért végzett munka nem követel véleményazonosságot, a nemzeti egység soha nem jelentette a viták eltűnését. A történelem nagy alakjai keményen vitatkoztak, de mindig tudták, hogy a vita célja az ország előbbrevitele, és léteznek határok, amelyeken a pillanatnyi politikai előny kedvéért sem szabad átlépni.
Az Orbán-kormánytól örökölt helyzet
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy most ismét történelmi pillanatban vagyunk, mert egy hosszú, dicstelen korszak lezárult. A választók felhatalmazása nem egyszerű kormányváltásról, hanem rendszerváltásról szólt. Az emberek azt mondták: elég volt, itt az ideje, hogy az állam újra közös érdekeket szolgáljon, a törvény mindenkit egyformán védjen, a teljesítmény többet érjen a kapcsolatoknál, és a közéletben újra legyen súlya a tisztességnek.
Az előző kormánytól örökölt helyzetet súlyosnak írta le:
„Az Orbán-kormánytól ránk hagyott örökség: súlyos történelmi költségvetési hiány, meggyengült, szétzilált közszolgáltatások, eladósodott intézmények, leszakadó térségek, bizalmukat vesztett állampolgárok és egymással szembefordított társadalmi csoportok.” – Magyar Péter *
Hozzátette ugyanakkor, hogy mindez egy új kezdet lehetőségét is megteremti, mert végre Magyarország közös jövőjére fordíthatják az állam erejét.
A magyar érdek hat feltétele
A miniszterelnök beszéde gerincét a magyar érdek hat feltételének részletes kifejtése adta.
1. Működő, független és tisztességes állam
Az első feltétel szerint olyan ügyészségre, bíróságokra, alkotmánybíróságra, számvevőszékre, hatóságokra és köztársasági elnöki intézményre van szükség, amelyek a törvényt, a közvagyont és a polgárok jogait védik. Ezért módosították az alaptörvényt, és ezért építik újjá a közjogi intézmények függetlenségét. Magyar Péter szerint az Orbán-kormány a jogot kiváltságok bebetonozására, vagyonok kimentésére és politikai ellenfelei ellehetetlenítésére használta.
„Megígérhetem önöknek, amíg mi vezetjük az országot, a jog feladata a közösség védelme, a hatalom korlátozása, az alapvető jogok biztosítása és az elszámoltathatóság megteremtése lesz.” – Magyar Péter *
2. Erős, tisztességes és fenntartható gazdaság
A második feltétel keretében a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország örömmel fogad minden beruházót, amely munkahelyeket teremt, tudást hoz, erősíti a magyar beszállítókat, megbecsüli a dolgozókat és tiszteletben tartja a környezetet, valamint a helyi közösségek jogait. Egy beruházás akkor szolgálja a magyar érdeket, ha a dolgozó tisztességesen keres, a település fejlődik, a magyar vállalkozó megrendelésekhez jut, és nem a természet fizeti meg a profit árát.
Egységes, nyilvános és kiszámítható szabályokat ígért minden vállalat számára. A magyar kis- és középvállalkozásoknak is hasonló figyelem jár – olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely segíti a családi vállalkozások növekedését, támogatja az innovációt, ösztönzi a magasabb hozzáadott értékű termelést, és lehetőséget teremt a fiatalok itthoni boldogulására.
Beszámolt a múlt héten benyújtott adójavaslatokról is:
- Rendet tesznek a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán (adóalapok bővítése, bizonyos adókedvezmények szűkítése).
- Megszüntetik a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülési gyakorlatát.
- Duplájára emelik a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díjat.
- Olyan környezetvédelmi szabályokat és adóváltoztatásokat készítenek elő, amelyek a nagy vízfelhasználókat és szennyező vállalatokat a környezetvédelmi és egészségügyi előírások betartására kényszerítik.
- Több kisebb adófajtát eltörölnek.
- Megszüntetik az Orbán-kormány uniós jogszabályokba ütköző, egyes vállalatokat szelektíven büntető adóztatási gyakorlatát.
Az energiabiztonságot, vízkészleteket, termőföldeket és ipari fejlődést egyetlen hosszú távú stratégia részeként kell kezelni. Minden nagy beruházásnál nyilvános adatokra, valódi hatástanulmányokra, erős hatóságokra és a helyi közösségek érdemi részvételére van szükség – mindarra, amit az Orbán-kormány elmulasztott megtenni.
Szijjártó Péter és a BYD-beruházás vizsgálata
A miniszterelnök konkrét példaként említette Szijjártó Pétert, aki két hónappal miniszteri távozása után annál a vállalatnál talált munkát, amelynek magyarországi beruházásait miniszterként közpénz százmilliárdokkal, diplomáciai támogatással és állami infrastruktúrával segítette. Magyar Péter bejelentette, hogy meg fogják vizsgálni Szijjártó Péter minden olyan döntését, tárgyalását és állami vállalását, amely a BYD magyarországi beruházásához kapcsolódott. Feltárják a kiválasztott óriásvállalatoknak nyújtott valamennyi támogatás, adókedvezmény, gyorsított engedély, környezetvédelmi kivétel és közpénzből finanszírozott beruházás történetét – ki hozta a döntéseket, ki készítette elő azokat, milyen szakmai figyelmeztetéseket hallgattak el, és mekkora terhet hagytak az adófizetőkre, a dolgozókra, a helyi közösségekre és a természetre.
„Szijjártó Péter két hónappal miniszteri távozása után éppen annál a vállalatnál talált munkát, amelynek magyarországi beruházásait miniszterként közpénz százmilliárdokkal, diplomáciai támogatással és állami infrastruktúrával segítette.” – Magyar Péter *
3. Tudás és oktatás
A harmadik feltétel a tudás. Magyar Péter szerint Magyarország jövője az iskolákban, egyetemeken, műhelyekben, kutatóintézetekben és a magyar családokban van. Egyetlen gyermek jövője sem függhet a szülei lakóhelyétől vagy pénztárcájától, egyetlen pedagógus munkája sem maradhat megbecsülés nélkül, és a tehetség útját nem zárhatják el társadalmi különbségek, előítéletek vagy politikai kapcsolatok.
Kiemelte az iskolakezdési támogatást, amelyet a héten tárgyal az Országgyűlés, és amely azt próbálja elérni, hogy a legnagyobb bajban lévő gyerekek és családok is egyenlő esélyekkel indulhassanak a szeptemberi iskolakezdéskor. Ennél azonban sokkal többre van szükség – kármentésre és gyógyításra az oktatásban is –, de ez nem lehet vita tárgya ellenzék és kormánypártok között.
„Hiszem, hogy az egész országban, hogy a gyerekeink jövője a legfontosabb közös ügyünk.” – Magyar Péter *
4. Biztonságos, emberhez méltó mindennapi élet
A negyedik feltétel a biztonságos, emberhez méltó mindennapi élet. A miniszterelnök szerint az Orbán-kormány itt is romokat hagyott maga után, tönkretéve a magyar közszolgáltatások széles körét: az oktatást, az egészségügyet, a mentőszolgálatot, a közbiztonságot, a tűzvédelmet, a szociális ellátórendszert, a gyermekvédelmet, az idősellátást, a fogyatékossággal élők támogatását, a vasúti és autóbuszos közlekedést, a postai szolgáltatásokat, az ivóvízellátást, a környezetvédelmet, a hulladékgazdálkodást, a lakhatási támogatások rendszerét, a kulturális intézményeket, a közigazgatást és az önkormányzatok működését is.
Óriási, emberfeletti munkának nevezte mindennek a rendbetételét, ami nem fog egyik pillanatról a másikra menni, de a magyar érdek egyértelmű: dolgozni kell az egészségügy javításáért, a biztonságosabb gyermekvédelemért, a tisztességes idősellátásért, az elérhető lakhatásért, a kiszámítható közlekedésért és az erős önkormányzatokért.
5. A nemzet biztonsága és kiszámítható nemzetközi helyzet
Az ötödik feltétel a nemzet biztonsága. Magyarország erejét saját honvédelmi képességei, európai és atlanti szövetségei, józan diplomáciája, valamint az adja, hogy döntéseit magyar szempontok alapján, szövetségeseivel együttműködve, a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával hozza meg.
A határon túli magyar közösségek biztonsága, nyelvi jogai, szülőföldön való boldogulása és kulturális öröksége szintén közös nemzeti ügy. Ezek a közösségek a magyar nemzet elválaszthatatlan részei, és nem szolgálhatnak senkinek kampányeszközként. A kormány a diplomácia számos eszközével küzd valamennyi határon túli magyar kisebbség jogaiért.
6. Nemzeti egység
A hatodik feltétel a nemzeti egység, amelynek lényege a kölcsönös tisztelet, a közös alkotmányos keretek, a másik magyar ember méltóságának elismerése, elfogadása és tiszteletben tartása – hogy a politikai ellenfelek, vitapartnerek, más pártok választói is ugyanennek a hazának a polgárai.
A nemzeti egységhez mindenkinek önmérsékletre van szüksége, mert a közös ügyeket nem lehet kizárólag saját táborunk győzelmeként kezelni. A miniszterelnök arra kérte a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket, hogy a köztársasági elnöki intézményt, a közjogi intézmények függetlenségét, a gyermekek biztonságát, a közvagyon védelmét, az oktatás jövőjét és Magyarország nemzetközi biztonságát tekintsék olyan ügyeknek, amelyekben a pártpolitikai érdek alárendelendő a magyar érdeknek.
„Versengjünk, vitatkozzunk, örüljünk az élénk közéleti vitáknak és párbeszédnek, mert ez érték, amelyet a magyar választók harcoltak ki. De minden vitánk mögött, előtt, után kérem önöket, hogy tegyük fel a kérdést, hogy mi is a magyar érdek.” – Magyar Péter *
A köztársasági elnök választása – történelmi lehetőség
Beszéde második felében Magyar Péter részletesen foglalkozott a köztársasági elnök választásának kérdésével. Felidézte, hogy 36 évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés Göncz Árpádot köztársasági elnökké. Göncz Árpád akkor szinte teljesen ismeretlen volt a közvélemény előtt, megválasztása az MDF–SZDSZ paktum része volt, miközben a közvélemény nagyobb része Pozsgay Imrét szerette volna elnökként látni.
Az elmúlt 36 évben hét köztársasági elnöke volt Magyarországnak, valamennyien politikai megállapodások, paktumok, pártpolitikai döntések következményeként kerültek megválasztásra. Ez önmagában nem minősíti az elnöki tevékenységüket, de az elfogadottságukra nagyban kihatott.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alaptörvény legutóbbi, júliusi módosításakor egyértelművé tették: a módosítások önkorlátozóak és a jogállam helyreállítását szolgálják. A cél, hogy ősszel elkezdjék Magyarország új, közös alkotmányának megalkotását a teljes magyar társadalom bevonásával. Az alkotmányozási folyamat végéig átmeneti köztársasági elnököt választ az Országgyűlés a meglévő törvényi keretek között, de semmiképpen sem az utóbbi 36 évben megszokott módon.
„Esélyt kaptunk a magyar választóktól arra, hogy most először 1990 óta, most először pártokon felülálló, a pártpolitikai megosztottságon túlmutató jelöltet találjunk és válasszunk. Ez történelmi lehetőség, amellyel bűn lenne nem élni.” – Magyar Péter *
Ezért kérte, hogy döntsenek együtt az új köztársasági elnökről, mert bár formálisan az Országgyűlés választja, a jelölés erkölcsi alapját a társadalmi bizalom adja. Jóhiszeműen fordult minden párthoz, közéleti szereplőhöz, civilhez és magánemberhez, hogy mondják el, kit és milyen értékek alapján tartanak méltónak a köztársaság képviseletére.
A szabadság és a vita értéke
Magyar Péter kiemelte, hogy mindannyian most tanulják a szabadságot és az ezzel járó felelősséget. Ebben a közös tanulási folyamatban lesznek viták, nézetkülönbségek, és ez így van jól. Nem lesz olyan döntés, amiben minden egyes magyar ember egyetért, és nem lesz olyan köztársasági elnök vagy jelölt, aki mindenkinek megfelel – ez természetes.
Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a nyilvánosságban vitatkoznak egy-egy döntés helyességéről, fel sem fogják, mekkora érték ez a vita. Három hónapja a legtöbben még elképzelni sem tudták volna, hogy ilyen dilemmák előtt állhatnak – hogy arról beszélhetnek, kellőképpen szigorú-e a nemzeti vagyon visszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal, hogyan lehetne igazságosabb az iskolarendszer, túl hosszú vagy túl rövid-e a képviselői mandátumkorlát, vagy hogy ki lenne a jó köztársasági elnök.
„Becsüljük meg ezeket a dilemmákat, kihívásokat, feladatokat, mert a magyar nép vívta ki magának a jogot április 12-én újra a valóságról, újra a közös dolgainkról, és újra szabadon beszélhessünk, dönthessünk. Becsüljük meg ezt a szabadságot, és éljünk vele felelősen.” – Magyar Péter *
Arra kért mindenkit, hogy legyen bennük emberség és megértés a másikkal szemben, és azokkal szemben is, akik magukra veszik a közügyek képviseletének terhét. Ne váljanak ítélőszékké, zsűrivé, ügyésszé akkor sem, amikor a köztársasági elnökjelöltekről beszélnek.
Milyen legyen az új köztársasági elnök?
A miniszterelnök szerint történelmi esélyt kaptak arra, hogy megváltoztassák, hogyan gondolkodnak a köztársasági elnökről és hogyan választják meg. Tiszta lappal indulnak – tabula rasa –, nem kötik őket a korábbi paktumok, alkuk vagy szokások. A köztársasági elnöki intézmény is felszabadul: nem azt várja senki, hogy a régi ellenzék vagy a TISZA szavazóinak válasszanak elnököt. Akkor döntenek jól, ha olyan jelöltet választanak, aki végre az egész ország elnöke akar lenni.
Hangsúlyozta, hogy nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie a köztársasági elnöknek, sőt jogásznak sem. Példaként Göncz Árpádot hozta fel, akit nem az 1944-ben szerzett jogi diplomája, hanem a műfordítói zsenije és embersége miatt őriz sok magyar ember a szívében. Akik azt állítják, hogy csak gyakorlott politikus vagy jogász, közgazdász lehet alkalmas, azok nem értik, miért jött létre a TISZA, és mit szeretnének megváltoztatni Magyarországon.
„A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött. Pont. A köztársasági elnök lehet biológus, történész, orvos, művész és igen, lehet jogász is. Ha integritása és életútja alapján hihetjük róla, hogy erővel, tisztességgel, kitartással és hazaszeretettel el tudja végezni ezt a munkát.” – Magyar Péter *
Mindegy, hogy nő vagy férfi, mi a végzettsége, milyen családból származik, vidéki vagy budapesti, milyen szakmában teljesedett ki – a lényeg, hogy feltétel nélkül szeresse a hazát. A következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű: egy átmeneti időszakban, az alkotmányozási folyamat végéig kell vállalnia ezt a feladatot, amely nem más, mint az egész nemzet képviselete.
Olyan államfőre van szükség, aki szereti ezt a hazát, ismeri az örömeit, a sebeit és az ereit, aki számára a haza egy élő közösség – a múltunk, a közös otthonunk, valamennyi honfitársunk és legfőképpen a gyermekeink jövője. Aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja az eltérő véleményeket, és tudja, hogy minden döntésének következménye van.
Zárógondolatok
Magyar Péter beszéde végén hangsúlyozta, hogy végre lehetőség van tiszta lappal indulni, és nem egyik vagy másik párt egykori vagy mostani politikusát, jelöltjét köztársasági elnöknek választani. A lehetőség azonban nem bizonyosság – a következő napokban minden erejével azért fog dolgozni, hogy ez a lehetőség bizonyossággá váljon. Ez közös felelősség: a TISZA frakciójának, az ellenzéki frakcióknak, a közbeszéd minden alakítójának, a nyilvánosságnak is közösen kell megtalálnia és átugrania a saját árnyékát, felülemelkedni a napi vélt vagy valós érdekeken és sérelmeken.
„Vigyáznunk a hazára, a most közösen kivívott szabadságunkra, és bölcs, méltányos döntést hoznunk. Ebben kérem minden magyar ember és az itt ülő minden képviselő együttműködését, közreműködését.” – Magyar Péter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „BD Magyarország”: Az átiratban a miniszterelnök egy vállalat magyarországi beruházásáról beszél, amelyhez Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter neve kapcsolódik. A „BD Magyarország” nagy valószínűséggel a BYD autógyártó vállalat magyarországi beruházására utal, azonban az ASR-átiratban „BD” formában szerepel, így a pontos név nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Az összefoglalóban a szövegkörnyezet alapján BYD-ként értelmeztük.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:29]เฮ เ เฮ เ เฮ Azt ki.
[00:06:09]Tisztelt Országgyűlés!
[00:06:11]Az Országgyűlés hatodik rendkívüli ülésének első ülésnapját megnyitom.
[00:06:16]Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Újvári Szilvia és Dr.
[00:06:20]Simicskó István jegyzők lesznek segítségemre.
[00:06:24]Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.
[00:06:29]Tisztelt Országgyűlés!
[00:06:29]Bejelentem, hogy a kormány, az Országgyűlésről szóló törvény 35.
[00:06:33]szakaszának egyes bekezdése alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte mai és a holnapi napra.
[00:06:41]Képviselőtársaim az indítványt a honlapon megismerhették.
[00:06:48]Tisztelt Országgyűlés!
[00:06:50]Most pedig tájékoztatom önöket egy apró technikai részletről.
[00:06:52]Az elmúlt ülések tapasztalatai nyomán a szavazógépen jelezhető szókérés módja továbbfejlesztésre került.
[00:06:59]Lehetővé vált külön ügyrendi és külön személyes érintettség okán szókéréssel élni.
[00:07:06]Ezeket az opciókat a szavazókép lapozható menüjében tudják elérni.
[00:07:11]munkájukat segítendő az önök előtti padokban elhelyezésre került egy tájékoztató is.
[00:07:15]Ebben láthatják, hogy melyik gomb megnyomásával mikor és milyen esetekben tudnak szót kérni, illetve hogy a szavazógépen hogyan tudják a megfelelő felszólalási módot kiválasztani.
[00:07:27]Felhívom a figyelmüket, hogy amennyiben személyes érintettség okán kérnek szót, a felszólalásukat minden esetben az érintettség okának előadásával kell kezdeniük.
[00:07:37]Kérjük, hogy a jövőben a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően járjanak majd el.
[00:07:41]Köszönöm a figyelmüket.
[00:07:45]Tisztelt Országgyűlés!
[00:07:47]Bejelentem, hogy dr.
[00:07:47]Sulyok Tamás köztársasági elnök megbizatásának 2026.
[00:07:52]július 20-ai megszűnésével az alaptörvény 14.
[00:07:56]cikk egyes bekezdése alapján a köztársasági elnök feladat és hatásköreit az országgyűlés elnöke gyakorolja az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig.
[00:08:06]Az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnök kijelöléséről pedig a mai ülésnapon fogunk határozni.
[00:08:23]Tisztelt Országgyűlés!
[00:08:23]A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Magyar Péter miniszterelnök úr a valódi magyar érdek címmel.
[00:08:32]Miniszterelnök úr, öné a szó.
[00:08:33]Parancsoljon.
[00:08:49]Tisztelt elnökasszony, tisztelt ház, tisztelt honfitársaink!
[00:08:55]Történelmünk legnagyobb eredményei rendre akkor születtek, amikor a magyarok megtalálták a közös nevezőt.
[00:09:04]A reformkor nagyjai sok mindenben vitáztak egymással, mégis közös ügyük volt a polgári átalakulás, a magyar nyelv, a közteherviselés, a jobb ágyfelszabadítás, a gazdasági modernizáció és egy korszerűbb Magyarország megteremtése.
[00:09:24]Széchenyi István, Kossut Lajos, Deák Ferenc és a kortársaik fantasztikus vitákat folytattak egymással.
[00:09:35]gyakran nagyon eltérő utakat és megoldásokat javasoltak Magyarországnak, de összekötte őket az, hogy mindannyian tudták, hogy Magyarország csak tanulással, munkával, intézményépítéssel és felelős nemzeti gondolkodással emelkedhet fel.
[00:09:56]Ebből a közös munkából születtek meg 1848 áprilisi törvényei, amelyek évszázados rendet változtattak meg, és a szabadság, a jogegyenlőség, a közteherviselés és a népképviselet valódi alapjait teremtették meg.
[00:10:18]1956-ban diákok, munkások, értelmiségiek, katonák és családok álltak egymás mellé a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és az emberi méltóságért.
[00:10:32]egészen eltérő élethelyzetű és világnézetű magyarok voltak, mégis ugyanazt a nagyon egyszerű igazságot mondták ki.
[00:10:39]Az ország sorsáról a magyar embereknek kell dönteniük, és a hatalomnak tiszteletben kell tartani a nemzet akaratát.
[00:10:51]A rendszerváltás után széles nemzeti egyetértés vitte Magyarországot a NATOba és az Európai Unióba, mert felismertük, hogy a biztonságunk, a fejlődésünk, a szabadságunk és a nyugati kötődésünk közös ügy.
[00:11:08]Ezek a történelmi példák éppen azt mutatják meg, hogy a hazáért végzett munka nem követel véleményzonosságot.
[00:11:18]A nemzeti egység soha nem jelentette a viták eltűnését.
[00:11:22]A magyar történelem nagy alakjai keményen vitatkoztak egymással, de közben mindig tudták, mindig tudták, hogy a vita célja az ország előbbrevitele, és léteznek határok, amelyeken a pillanatnyi politikai előny kedvée sem szabad átlépni.
[00:11:40]Tisztelt képviselőtársaim, ma ismét ilyen történelmi pillanatban vagyunk, mert egy hosszú, dicstelen időszak, korszak lezárult, és rajtunk múlik, milyen országot építünk a helyére.
[00:11:53]A választok felhatalmazása nem egyszerű kormányváltásról, hanem rendszerváltásról szólt.
[00:12:00]Arról, hogy egy nép azt mondta, elég volt.
[00:12:03]Egy nép azt mondta, itt az ideje, hogy az állam újra közös érdekeket szolgálja, a törvény mindenkit egyformán védjen, a teljesítmény többet érjen a kapcsolatoknál, és a közéletben újra legyen súlya a tisztességnek.
[00:12:24]Az Orbán kormánytól ránk hagyott örökségsúlyos történelmi költségvetési hiány, meggyengült, szétzilált közszolgáltatások, eladósodott intézmények, leszakadó térségek, bizalmukat vesztett állampolgárok és egymással szembefordított társadalmi csoportok.
[00:12:43]Mindez hatalmas munka elé állít bennünket.
[00:12:46]Ugyanakkor egy új kezdet lehetőségét is megteremti, mert végre Magyarország közös jövőjére fordíthatjuk az államerejét.
[00:12:57]A magyar érdek, A Magyar Érdek első feltétele a működő, független és tisztességes állam.
[00:13:04]olyan ügyészségre, bíróságokra, alkotmánybíróságra, számvevőszékre, hatóságokra és köztársasági, elnöki intézményre van szükség, amelyek a törvényt, a közvagyont és a polgárok jogait védik.
[00:13:23]Ezért is módosítottuk az alaptörvényt, és ezért építjük újjá a közjogi intézmények függetlenségét.
[00:13:31]a jogot az Orbánkormány kiváltságok bebetonozására, vagyonok kimentésére és politikai ellenfelei ellehetetlenítésére használta.
[00:13:40]Megígérhetem önöknek, amíg mi vezetjük az országot, a jog feladata, a közösség védelme, a hatalom korlátozása, az alapvető jogok biztosítása és az elszámoltathatóság megteremtése lesz.
[00:13:58]A magyar Érdek második feltétele az erős, tisztességes és fenntartható gazdaság.
[00:14:04]Magyarország örömmel fogad minden beruházót, amely munkahelyeket teremt, tudást hoz, erősíti a magyar beszállítókat, megbecsüli a dolgozókat és tiszteletben tartja a földjeinket, vizeinket, levegőnket, valamint a helyi közösségek jogait.
[00:14:24]Egy beruházás akkor szolgálja a magyar érdeket, ha a dolgozó tisztességesen keres, ha település fejlődik, a magyar vállalkozó megrendelésekhez jut a természet, és nem a magyar víz, levegő és föld fizeti meg a profit árát.
[00:14:41]egységes, nyilvános és kiszámítható szabályokat teremtünk minden vállalat számára, mert a gazdasági fejlődés és az emberi biztonság igenis lehetnek egymást erősítő célok.
[00:14:52]A magyar kis és középvállalkozásoknak ugyanilyen figyelem jár.
[00:14:57]olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely segíti a családi vállalkozások növekedését, támogatja az innovációt, ösztönzi a magasabb hozzáadott értékű termelést, és lehetőséget teremt arra, hogy a magyar fiatalok tudásukkal és munkájukkal itthon is boldogulhassanak.
[00:15:18]Erről szólnak a múlt héten benyújtott adójavaslataink is.
[00:15:21]Rendet teszünk a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán, ami egyet jelent az adóalapok bővítésével és bizonyos adókedvezmények szűkítésével.
[00:15:33]Megszüntetjük a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülési gyakorlatát.
[00:15:39]Emellett duplájára emeljük a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díjat, és olyan környezetvédelmi szabályok és adóváltoztatások bevezetését készítjük elő, amelyek arra kényszerítik a nagy vízfelhasználókat és a szennyező vállalatokat, hogy betartsák, végre betartsák a környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, és egyben óvják a természeti kincseinket.
[00:16:02]Emellett több kisebb adófajtlát eltörlünk.
[00:16:06]és megszüntetjük az Orbán kormány uniós jogszabályokba ütköző egyes vállalatokat, szelektíven büntető adóztatási gyakorlatot is.
[00:16:18]Energiabiztonságunkat, vízkészleteinket, termőföldjeinket és ipari fejlődésünket egyetlen hosszú távú stratégia részeként kell kezelnünk.
[00:16:26]A következő évek döntései évtizedekre meghatározzák a településeink életét.
[00:16:34]Ezért minden nagy beruházásnál nyilvános adatokra, valódi hatástanulmányokra, erős hatóságokra és a helyi közösségek érdemi részvételére van szükség, vagyis mindarra, amit az Orbán kormány elmulasztott megtenni Magyarország védelmében.
[00:16:53]Ez nem véletlen.
[00:16:55]Sziártó Péter két hónappal miniszteri távozása után éppen annál a vállalatnál talált munkát, amelynek magyarországi beruházásait miniszterként közpén 100 milliárdokkal diplomáciai támogatással és állami infrastruktúrával segítette.
[00:17:13]Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy meg fogjuk vizsgálni Szátó Péter minden olyan döntését, tárgyalását és az állami vállalásait, amely a BD Magyarország beruházásához kapcsolódott.
[00:17:26]Fel fogjuk tárni a kiválasztott, óriás vállalatoknak nyújtott valamennyi támogatás, adókedvezmény, gyorsított engedély, környezetvédelmi kivétel és közpénzből finanszírozott beruházás történetét.
[00:17:40]Meg fogjuk vizsgálni, ki ho ezeket a döntéseket, ki készítette elő azokat, milyen szakmai figyelmeztetéseket hallgattak el, és mekkora terhet hagytak a magyar adófizetőkre, a dolgozókra, a helyi közösségekre és a természetre.
[00:17:59]A magyar érdek harmadik feltétele a tudás, mert Magyarország jövője már ott van az iskolákban, az egyetemekben, egyetemeken, a műhelyekben, a kutatóintézetekben és a magyar családokban.
[00:18:13]Egyetlen magyar gyermek jövője sem függhet a szülei lakóhelyétől vagy pénztárcájától.
[00:18:18]Egyetlen pedagógus munkája sem maradhat megbecsülés nélkül.
[00:18:24]a tehetség útját nem zárhatják el társadalmi különbségek, előítéletek vagy éppen politikai kapcsolatok.
[00:18:30]Az iskolakezdési támogatás, amelyet a héten tárgyal az országgyűlés, éppen azt próbálja elérni, hogy a gyerekek és a családok, még ha a legnagyobb bajban is vannak, egyenlő esélyekkel indulhassanak legalább a szeptemberi iskolakezdéskor.
[00:18:47]Ennél persze sokkal többre van szükség, kármentésre és gyógyításra az oktatásban is, de az nem lehet vita, tárgya ellenzék és kormánypártok között.
[00:18:59]Hiszem, hogy az egész országban, hogy a gyerekeink jövője a legfontosabb közös ügyünk.
[00:19:04]A Magyar Érdek negyedik feltétele a biztonságos emberhez méltó mindennapi élet.
[00:19:10]Az Orbán kormány itt is romokat hagyott maga után.
[00:19:13]tönkretették a magyar közszolgáltatásokat, az oktatást, az egészségügyet, a mentőszolgálatot, a közbiztonságot, a tűzvédelmet, a szociális ellátórendszert, a gyermekvédelmet, az idős ellátást, a fogyatékossággal élők támogatását, a vasúti és autóbuszos közlekedést, a postai szolgáltatásokat, az ivóvízellátást, a környezetvédelmet, a hulladékgazdálkodást, a lakhatási támogatások rendszerét, a kulturális intézményeinket, a közigazgatást és az önkormányzatok működését is.
[00:19:46]Tisztelt képviselőtársaim, óriási ember feletti munka lesz mindennek a rendbetétele, és persze nem is fog egyik pillanatról, egyik napról a másikra menni, de a magyar érdek egyértelmű.
[00:20:02]Azért kell dolgoznunk a hét minden napján, a nap minden órájában, hogy javuljon az egészségügy, biztonságosabbá váljon a gyermekvédelem, legyen tisztességes idős ellátás.
[00:20:11]elérhető lakhatás, kiszámítható közlekedés és erős önkormányzatok.
[00:20:20]A Magyar Érdek ötödik feltétele a nemzet biztonsága és a kiszámítható nemzetközi helyzet.
[00:20:25]Magyarország erejét saját honvédelmi képességei, európai és atlanti szövetségei józan diplomáciája, valamint az adja, hogy a döntéseit magyar szempontok alapján szövetségeseivel együttműködve a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával hozza meg.
[00:20:48]A határon túli magyar közösségek biztonsága, nyelvi jogai, szülőföldön való boldogulása és kulturális öröksége szintén közös nemzeti ügyünk.
[00:20:56]Ezek a közösségek a magyar nemzet elválaszthatatlan részei, és nem szolgálhatnak senkinek kampányeszközként.
[00:21:08]Ezért küzdünk valamennyi határon túli magyar kisebbség jogaiért a diplomácia számos eszközével keményen és felelősen.
[00:21:18]Végül a Magyar Érdek hatodik feltétele a nemzeti egység.
[00:21:21]Ennek lényege a kölcsönös tisztelet, a közös alkotmányos keretek, a másik magyar ember méltóságának elismerése, elfogadása és tiszteletben tartása, hogy politikai ellenfeleink, vitapartnereink, más párt választói is ugyanennek a hazának a polgárai.
[00:21:46]A nemzeti egységhez mindannyiunknak önmérsékletre van szüksége, mert a közös ügyeket nem lehet kizárólag saját táborunk győzelmeként kezelni.
[00:21:57]Arra kérem a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket, hogy a köztársasági elnöki intézményt, a közjogi intézmények függetlenségét, gyermekeink biztonságát, a közvagyon védelmét, az oktatás jövőjét és Magyarország nemzetközi biztonságát tekintsünk olyan ügyeknek, amelyekben a pártpolitikai érdek alárendelendő a magyar érdeknek.
[00:22:27]Nem lesz könnyű, és mindannyiunknak sokat kell tanulnunk ezen az úton.
[00:22:30]Nekem is, de történelmi pillanatokat, heteket, hónapokat élünk.
[00:22:37]Versengjünk, vitatkozzunk, örüljünk az élénk közéletti vitáknak és párbeszédnek, mert ez érték, amelyet a magyar választók harcoltak ki.
[00:22:49]De minden vitánk mögött, előtt, után kérem önöket, hogy tegyük fel a kérdést, hogy mi is a magyar érdek.
[00:22:59]Hazánk történelmének legfontosabb pillanatai újra meg újra azt bizonyítják, hogy erre képesek vagyunk.
[00:23:08]Tanuljuk újra ezt a képességünket ebbe a soha vissza nem térő történelmi pillanatban.
[00:23:17]Tisztelt elnökasszony, tisztelt ház!
[00:23:21]Két hét híján, 36 évvel ezelőtt, 199 augusztus 3-án választotta köztársasági elnökké a magyar országgyűlés Gönc Árpádot.
[00:23:38]Ma már kevesen emlékeznek, de az akkora magyar közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen Gönc Árpád megválasztása annak az MDF SZDSZ paktumnak volt a része, amely a kormány és az ellenzék közti együttműködés kétharmados sarokpontjait fektette le.
[00:23:59]A közvélemény nagyobb része ezekben a hetekben, hónapokban a régi rendszer egyik tagját, Pozsgai Imrét szerette volna köztársasági elnökként látni.
[00:24:12]Az elmúlt 36 évben hét köztársasági elnöke volt Magyarországnak.
[00:24:19]valamennyien politikai megállapodások, paktumok, pártpolitikai döntések következményeként kerültek megválasztásra.
[00:24:29]Ez önmagában persze nemerminálja elnöki tevékenységüket, de az elfogadottságukra nagyban kihatott.
[00:24:37]Az alaptörvény legutóbbi júliusi módosításakért módosításakort egyértelművé tettük.
[00:24:43]A módosítások önkorlátozóak és a jogállam helyreállítását szolgálják.
[00:24:49]A célunk, hogy ősszel elkezdjük Magyarország új közös alkotmányának a megalkotását a magyar társadalom, a teljes magyar társadalom bevonásával.
[00:25:03]Az alkotmányozási folyamat végéig átmeneti átmeneti köztársasági elnököt választ az országgyűlés a meglévő törvényi keretek között, de semmiképpen sem az utóbbi 36 évben megszokott módon.
[00:25:21]esélyt kaptunk a magyar választóktól arra, hogy most először 1990 óta most először pártokon felülálló a pártpolitikai megosztottságon túlmutató jelöltet találjunk és válasszunk.
[00:25:40]Ez történelmi lehetőség, amellyel bűn lenne nem élni.
[00:25:43]Ezért mondtam azt, hogy döntsünk együtt az új magyar köztársasági elnökről, mert bár formálisan a Magyarországgyűlés választja, a jelölés erkölcsi alapját a társadalmi bizalom adja.
[00:25:59]Őszintén jóhiszeműen fordulók a pártok, minden párt a közélet szereplői, civilek és magánemberek felé.
[00:26:13]Mondják el, kit és milyen értékek alapján tartanak méltónak arra, hogy a köztársaságot képviselje.
[00:26:18]Igen.
[00:26:18]Éljünk a nekünk adott történelmi felelősségünkkel és lehetőségünkkel.
[00:26:27]Mindannyian most tanuljuk a szabadságot és az ezzel járó felelősséget is.
[00:26:31]Ebben a hatalmas közös tanulási folyamatban lesznek vitáink, nézetkülönbségeink.
[00:26:41]És ez így van jól.
[00:26:41]Nem lesz olyan döntés, amiben minden egyes magyar ember egyet fog érteni a másikkal.
[00:26:46]Ez természetes.
[00:26:49]Nem lesz, bármennyire is szeretnénk, nem lesz olyan köztársasági elnök vagy jelölt, aki mindenkinek megfelel.
[00:26:57]Ez is természetes.
[00:27:01]Tisztelt honfitársaim, miközben a nyilvánosságban vitatkozunk egy-egy döntés helyességéről, fel sem fogjuk, hogy mekkora érték ez a vita, hogy a magyar közéletben arról beszélünk, beszélhetünk, hogy kellőképpen szigorú-e a nemzeti vagyon visszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal.
[00:27:22]hogy arról beszélhetünk, azt látjuk, hogy szakértők megvitatják, hogy hogyan lehetne igazságosabb a magyar iskolarendszer, hogy az utcán arról beszélhetnek az emberek, hogy túl hosszú vagy túl rövide-e a képviselői mandátumkorlát, hogy a családi ebédnél azon gondolkodhatunk közösen, hogy ki is lenne a jó magyar köztársasági elnök.
[00:27:47]Minden ilyen közös gondolkodás, párbeszéd, vita, hatalmas érték.
[00:27:54]Három.
[00:28:03]Ha a szívünkre tesszük a kezünket, három hónapja a legtöbben még el se tudtuk volna képzelni, hogy ilyen dilemmák előtt állhatunk, ilyen kihívásokra válaszolhatunk, hogy ilyen feladataink lesznek.
[00:28:17]Honfitársaim, beszél becsüljük meg, becsüljük meg ezeket a dilemmákat, kihívásokat, feladatokat, mert a magyar nép vívta ki magának a jogot április 12-én újra a valóságról, újra a közös dolgainkról, és újra szabadon beszélhessünk, dönthessünk.
[00:28:39]Becsüljük meg ezt a szabadságot, és éljünk vele felelősen.
[00:28:44]Legyen bennünk minden vita, mérlegelés, párbeszéd során emberség és megértés a másikkal szemben, és emberség és megértés azokkal szemben is, akik magukra veszik a közügyek képviseletének a terhét.
[00:28:59]Ne váljunk itt élő székké, zsűrivé, ügyészé akkor se, amikor a köztársasági elnökjelöltekről beszélünk.
[00:29:10]Értékeljünk szempontokat, mérlegeljünk feltételeket, de soha nem elfelejtve, hogy egy hazához tartozunk, egy hazáért dolgozunk, és felelősek vagyunk egymásért ezekben a vitákban és azután is.
[00:29:26]Tisztelt ház!
[00:29:30]Történelmi esélyt kaptunk a magyar választóktól, hogy megváltoztassuk, hogyan gondolkozunk a mindenkori köztársasági elnökről, hogy megváltoztassuk, hogyan választunk köztársasági elnököt.
[00:29:44]Tiszta lappal indulunk, tabula ráza után.
[00:29:47]Nem kötnek minket a korábbi paktumok, alkuk vagy éppen szokások.
[00:29:55]A köztársasági elnöki intézmény is felszabadul.
[00:29:59]Nem azt várja tőllel senki, és ne is várja tőlünk, hogy a régi ellenzék, vagy hogy a Tisza szavazóinak választunk elnököt.
[00:30:08]Akkor döntünk jól, ha olyan jelöltet választunk, aki végre az egész ország elnöke akar lenni, és az is lesz.
[00:30:20]Ha nem így döntünk, nem ilyen államfőt választunk, semmivel sem lennénk különben különbek.
[00:30:25]a régi gárda különböző színű tagjainál.
[00:30:28]Tisztelt honfitársaim, tiszta lappal indulunk.
[00:30:34]Végre nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie a köztársasági elnöknek.
[00:30:41]Sőt, sőt minden ellentétes állítással szemben jogásznak sem kell lennie.
[00:30:49]Erre jó példa, Gönc Árpád.
[00:30:52]akit nem akit nem az 1944-ben szerzett jogi diplomája, hanem a műfordítói zsenie és embersége miatt őrz sok-sok magyar ember a szívében a mai napig.
[00:31:19]akik ma kéosan azt állítják fennhangon, hogy csak egy volt gyakorlott politikus vagy jogász, közgazdász lehet alkalmas és eléggé emberséges köztársasági elnök, azok nem értik, hogy miért jött létre a Tisza, és hogy mit szeretnénk megváltoztatni Magyarországon, és nem értik az sem, hogy miről szólt az április 12-i rendszerváltás, amikor egy nép egyöntetően azt mondta, hogy elég volt.
[00:31:55]Tisztelt honfitársaim!
[00:32:03]Tiszteltársaim!
[00:32:03]Hazánkat!
[00:32:03]hosszú éveken át hivatásos, nagyon gyakorlott politikusok, kiváló jogászok vezették, akik pontosan ismerték a hatalom szabályait, a betűket, a törvények és az alkotmány útvesztőit, és mégis, vagy pontosan ezért a saját érdekeik szolgálatába állították az államot és a jogot.
[00:32:34]Láttuk, mindannyian láttuk, hogy mindez hová vezetett.
[00:32:39]A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki örködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött.
[00:32:49]Pont.
[00:32:49]A köztársasági elnök lehet biológus, történész, orvos, művész és igen, lehet jogász is.
[00:32:59]Ha integritása és életútja alapján hihetjük róla, hogy erővel, tisztességgel, kitartással és hazaszeretettel el tudja végezni ezt a munkát.
[00:33:10]Mindegy, hogy nő vagy férfi, mindegy mi a végzettsége, mindegy milyen családból származik, mindegy, hogy vidéki vagy budapesti, vagy hogy milyen szakmában teljesedett ki.
[00:33:22]A lényeg, hogy feltétel nélkül szeresse a hazánkat.
[00:33:25]A következő a következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű.
[00:33:43]Azt kérjük a megválasztandó köztársasági elnöktől, hogy egy átmeneti időszakban, egy átmeneti időszakban az alkotmányozási folyamat végéig átmeneti időre vállalja el ezt a nehéz, ám de szép feladatot.
[00:33:59]feladata ebben az időszakban sem lesz más, mint az egész nemzet képviselete.
[00:34:06]Olyan államfőre van szükségünk, aki szereti ezt a hazát, ismeri az örömeit, a sebeit és az ereit, aki számára a haza egy élő közösség.
[00:34:15]múltunk, a közös otthonunk, valamennyi honfitársunk és legfőképpen a gyermekeink jövője.
[00:34:25]Aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgattan mérlegelni, meghallgatja az eltérő véleményeket, és tudja, hogy minden döntésének következménye van.
[00:34:38]Azért jöttünk és dolgozunk, hogy a közéletben újra az ember számítson.
[00:34:41]a jelleme, a teljesítménye, a tisztessége, az ítélő képessége és a hazája iránti elkötelezettsége, hogy az számítson, képes-e meghallgatni másokat, felelősséget vállalni a döntéseiért, ellenállni a hatalom nyomásának és minden tudását Magyarország szolgálatába állítani.
[00:35:11]Tisztelt ház!
[00:35:11]Végre lehetőségünk van tiszta lappal indulni, és nem egyik vagy másik párt egykori vagy mostani politikusát, jelöltjét köztársasági elnöknek választani.
[00:35:27]A lehetőség ugyanakkor nem bizonyosság.
[00:35:30]A következő napokban minden erőmmel azért fogok dolgozni, hogy ez a lehetőség bizonyossággá váljon.
[00:35:39]Ez azonban közös felelősségünk is mindannyiunknak, a Tisza frakciójának is, az ellenzéki frakcióknak is, a közbeszéd minden alakítójának, a nyilvánosságnak is közösen kell megtalálnia és átugrania a saját árnyékát.
[00:35:59]Felülkednünk napi vélt vagy valós érdekeinken és sérelmeiken.
[00:36:07]Vigyáznunk a hazára.
[00:36:09]a most közösen kivívott szabadságunkra és bölcs, méltányos döntést hoznunk.
[00:36:17]Ebben kérem minden magyar ember és az itt ülő minden képviselő együttműködését, közreműködését.
[00:36:26]Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
[00:36:39]Köszönjük szépen.